Nukleáris létesítmények építésének (bontásának) engedélyezési dokumentációja

Átírás

1 Országos Atomenergia Hivatal sz. útmutató Nukleáris létesítmények építésének (bontásának) engedélyezési dokumentációja Verzió száma: szeptember

2 Kiadta: Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója Budapest, 2014 A kiadvány beszerezhető: Országos Atomenergia Hivatal Budapest

3 ELŐSZÓ Az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazására vonatkozó legmagasabb szintű szabályozást az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény (Atv.) tartalmazza. A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló rendelkezéseket a 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet és mellékletei, a Nukleáris Biztonsági Szabályzatok határozzák meg. A nukleáris biztonsági követelmények és rendelkezések betartása mindazok számára kötelező, akik az Atv. 9. (2) bekezdése szerinti folyamatos hatósági felügyelet alatt állnak, valamint e rendeletben előírt hatósági engedélyhez kötött tevékenységet folytatnak, ilyen tevékenységben közreműködnek, vagy ilyen tevékenység folytatásához engedély iránti kérelmet nyújtanak be. A nukleáris biztonsági követelmények és rendelkezések mellett a követelmények közé tartoznak az egyedi hatósági előírások, feltételek és kötelezettségek, amelyeket a nukleáris biztonsági hatóság a nukleáris létesítmény nukleáris biztonsága érdekében határozatban állapíthat meg. A Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban foglalt követelmények teljesítésére a hatóság ajánlásokat fogalmazhat meg, amelyeket útmutatók formájában ad ki. Az útmutatókat az Országos Atomenergia Hivatal a honlapján közzéteszi. A 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet 3. (4) bekezdése alapján, ha a kötelezettség teljesítése az útmutatókban foglaltak szerint történik, akkor a nukleáris biztonsági hatóság a választott módszert a nukleáris biztonság követelményei teljesítésének igazolására alkalmasnak tekinti, és az alkalmazott módszer megfelelőségét nem vizsgálja. Az útmutatókban foglaltaktól eltérő módszerek alkalmazása esetén a hatóság az alkalmazott módszer helyességét, megfelelőségét és teljes körűségét részleteiben vizsgálja, ami hosszabb ügyintézési idővel, külső szakértő igénybevételével és további költségekkel járhat. Az útmutatók felülvizsgálata a nukleáris biztonsági hatóság által meghatározott időszakonként, vagy az engedélyesek javaslatára soron kívül történik. A fenti szabályozásokat kiegészítik az engedélyesek, illetve más, a nukleáris energia alkalmazásában közreműködő szervezetek (tervezők, gyártók stb.) belső szabályozási dokumentumai, amelyeket az irányítási rendszerükkel összhangban készítenek és tartanak karban. Az útmutatók alkalmazása előtt mindig győződjön meg arról, hogy a legújabb, érvényes kiadást használja-e! Az érvényes útmutatókat az OAH honlapjáról ( töltheti le.

4 1.11. sz. útmutató 4/26 3. Verzió TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS Az útmutató tárgya és célja Vonatkozó jogszabályok és előírások 5 2 MEGHATÁROZÁSOK 8 3 AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS A nukleáris létesítmény építési engedélyköteles munkáit tervező szakemberekkel szembeni elvárások Az építési tevékenység során beépítésre tervezett építőanyagokkal szemben támasztott követelmények Az építési engedély kérelem megalapozására vonatkozó általános útmutatások Nukleáris létesítmény építési engedélyének megalapozása Dokumentáció jegyzék Számítási mellékletek Tűzvédelmi dokumentáció Minőségbiztosítás Üzemelés közben végzendő szerkezeti ellenőrzések terve Öregedéskezelési program Sugárvédelmi tervezés Leszerelés terve Megszüntetésre kerülő nukleáris létesítményben meglévő építmények, épületszerkezetek bontási munkáival kapcsolatos engedélyezési eljárás Szakértői vélemények Műszaki leírás Tervlapok Számítási mellékletek Gépészeti és építészeti szakterület feladat-elhatárolása Független szakértői felülvizsgálat 25

5 1.11. sz. útmutató 5/26 3. Verzió 1 BEVEZETÉS Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése, továbbá az építmények felvonóinak hatósági engedélyezése. (Atv. 17. (2) bek. 3. pontja). Nukleáris létesítmény építése, felújítása, bővítése, átalakítása, illetve a rendeltetéstől eltérő használathoz szükséges építési munkák engedélyezése a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet az NBSZ 1. kötet Építmények, épületszerkezetek építési vagy bontási engedélye pontjában meghatározottak szerint történik. A jelen dokumentáció az ebben a fejezetben előírt követelmények teljesítésére nyújt útmutatást. A felvonókkal és a használatbavételi engedélyezéssel kapcsolatos építéshatósági tevékenységeket külön útmutatók tartalmazzák. 1.1 Az útmutató tárgya és célja Az útmutató ajánlásokat tartalmaz a 118/2011 (VII. 11.) Korm. rendelet 17. (1). bekezdés engedélyezési eljárások közül a j) pont, az építmények és épületszerkezeteinek építéséhez, bontásához a Nukleáris Biztonsági Szabályzatok 1. kötet fejezetében rögzített előírások teljesítésére a meglévő nukleáris létesítményekben. Az útmutató nem tárgyalja a hivatkozott rendeletben szereplő egyéb engedélyfajták megadására vonatkozó kérelmekkel kapcsolatos kérdéseket. Az útmutató célja, hogy ajánlásokat adva az építési engedélyezési dokumentáció összeállításához egyértelművé tegye a hatósági elvárásokat, és ezzel elősegítse az érvényes előírásokban meghatározott nukleáris biztonsági kritériumok teljesülését, az alkalmazott műszaki megoldásoknak megfelelően, a nukleáris biztonság szempontjából. 1.2 Vonatkozó jogszabályok és előírások A hivatkozott jogszabályok a szeptember 16-án hatályos állapotot tartalmazzák. 1) évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 2) évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 3) évi LIII. törvény a természet védelméről 4) évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról 5) évi CXVI. törvény az atomenergiáról 6) évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 7) évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 8) 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról

6 1.11. sz. útmutató 6/26 3. Verzió 9) 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről 10) 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 11) 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről 12) 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 13) 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 14) 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról 15) 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól 16) 246/2011. (XI. 24.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmény és a radioaktív hulladék-tároló biztonsági övezetéről 17) 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről 18) 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) 19) 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról 20) 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 21) 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól 22) 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 23) 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 24) 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 25) 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 26) 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 27) 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 28) 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról

7 1.11. sz. útmutató 7/26 3. Verzió 29) 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 30) 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 31) 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról 32) 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 33) 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 34) 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról 35) 19/2007. (VIII. 29) ÖTM rendelete a tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeiről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról 36) 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

8 1.11. sz. útmutató 8/26 3. Verzió 2 MEGHATÁROZÁSOK A jelen fejezet a 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet (NBSZ) 10. számú mellékletében ismertetett meghatározásokat nem tartalmazza. Építtető/Engedélyes: Az a jogi személyiségű gazdasági társaság, amely a nukleáris létesítményt - annak egyes építményeit, épületszerkezeteit - építi, építteti, átalakítja vagy lebontja. Nukleáris létesítmény: a) a dúsítóüzem, nukleáris üzemanyagot gyártó üzem, atomerőmű, újrafeldolgozó üzem, nukleáris üzemanyagot vizsgáló laboratórium, kutatóreaktor, oktatóreaktor, nukleáris kritikus és más neutronsokszorozás célját szolgáló rendszer, friss nukleáris üzemanyag tárolására és kiégett üzemanyag átmeneti tárolására szolgáló létesítmény, b) az a) alpontban felsorolt nukleáris létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó, ugyanazon a telephelyen található, radioaktív hulladék tárolására szolgáló létesítmények, amennyiben külön létesítménynek minősülnek; (Atv ) Létesítmény: Az NBSZ 10. kötetétében meghatározott építmények, illetve épületszerkezetek együtt (építészeti szempontból). Atomenergia építmények: Az NBSZ 10. melléklet 51. Építmények meghatározásai 3 AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS Az engedélyezési eljárás lefolytatása az engedélyes kérelmére történik. Az eljárás a nukleáris létesítményen tervezett építési, felújítási helyreállítási, átalakítási, korszerűsítési és bővítési munkák végzésére és az érvényben lévő nukleáris biztonsági kritériumok teljesülésének biztosítására irányul. Az engedélyezési eljárás általános célja, hogy az érvényben lévő előírások mind az általános építőipari, mind a nukleáris létesítmények biztonsági előírások teljesülését a hatóság az eljárás keretében megvizsgálja. Az eljárás további célja, hogy a beépített anyagoknak, az alkalmazott építési technológiáknak a megfelelőségét ellenőrizze, illetve annak ellenőrzése, hogy az elvégzett munkák az előírt minőségben készültek-e. Amennyiben üzembe helyezés alatt álló, vagy üzemelő nukleáris létesítménynél az építményeken, épületszerkezeteken átalakítást végeznek, akkor az építési engedélyezési eljáráson túlmenően az átalakítások nukleáris biztonsági hatósági felügyelete - a Korm. rendelet mellékleteiben (NBSZ) - szereplő 1.4. pont, továbbá a 4.8. pontja, az pontja és a pontja szerinti, az adott nukleáris létesítményre vonatkozó követelményeket is alkalmazni szükséges. Építési tevékenységet csak engedély birtokában szabad végezni. Az engedélyes az átalakítások kezelésénél az 1.5. számú útmutató leírt ajánlásokat is figyelembe veszi. A hatóság az építmény sajátosságait, és a funkcióját figyelembe véve határozza meg az engedély érvényességét, és időbeli hatályát az NBSZ 1. kötet fejezete alapján.

9 1.11. sz. útmutató 9/26 3. Verzió 3.1 A nukleáris létesítmény építési engedélyköteles munkáit tervező szakemberekkel szembeni elvárások A nukleáris létesítmények tervezését végző személyeknek, illetve tervező szervezeteknek meg kell felelni az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben rögzített követelményeknek, valamint nukleáris minősítéssel kell rendelkezniük. Építészeti-műszaki tervezési tevékenység a névjegyzéket vezető szerv engedélyével folytatható. 3. (3) Építészeti-műszaki tervezési tevékenységek: a) építészeti tervezési terület, aa) belsőépítészeti tervezési szakterület, c) sajátos építmények műszaki tervezési terület ca) közlekedési építmények tervezési szakterületen vasúti építmények tervezési részszakterület, közúti építmények tervezési részszakterület, légiközlekedési építmények tervezési részszakterület, hajózási építmények tervezési részszakterület, cb) hírközlési építmények tervezési szakterületen vezetékes hírközlési építmények tervezési részszakterület, vezeték nélküli hírközlési építmények tervezési részszakterület, cc) vízgazdálkodási építmények tervezési szakterületen települési víziközmű tervezési részszakterület, területi vízgazdálkodás tervezési részszakterület és vízkészlet gazdálkodás tervezési részszakterület, cd) bányászati építmények tervezési szakterület, ce) gáz- és olajipari építmények tervezési szakterület, cf) energiaellátási építmények tervezési szakterületen hőenergetikai építmények tervezési részszakterület, villamosenergetikai építmények tervezési részszakterület, megújuló energia építmények tervezési részszakterület, atomenergia építmények tervezési részszakterület, d) szakági műszaki tervezési terület da) hídszerkezeti tervezési szakterület, db) tartószerkezeti tervezési szakterület, a szakterületen épületek tartószerkezeti tervezési részszakterület, dc) építmények gépészeti tervezési szakterület, a szakterületen épületfizikai tervezési részszakterület, dd) építményvillamossági tervezési szakterület, de) geotechnikai tervezési szakterület.

10 1.11. sz. útmutató 10/26 3. Verzió 3.2 Az építési tevékenység során beépítésre tervezett építőanyagokkal szemben támasztott követelmények Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (Építési törvény) az építési termékek megfelelőség igazolásának kötelezettségét a ban szabályozza: 41. (1) Építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve beépíteni. (2) Az építési termék az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülése érdekében beépítésre akkor alkalmas ha: a) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU rendelet) 4. cikkében meghatározott gyártói teljesítménynyilatkozatban foglaltak megfelelnek az elvárt műszaki teljesítményeknek, vagy b) a 305/2011/EU rendelet 37. és 38. cikkeiben körülírt egyedi műszaki dokumentáció az ott leírtak szerint rendelkezésre áll és az abban foglaltak igazolják az elvárt műszaki teljesítményeknek való megfelelést, vagy c) az építési termék megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelménynek. (3) Az építési termékek teljesítményállandóságának értékelésére és ellenőrzésére, valamint a műszaki értékelő szervezetek kijelölésére, bejelentésére és tevékenységére a megfelelőség értékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény előírásait kell alkalmazni a 305/2011/EU rendeletben foglalt előírásokkal együtt. z építési termékek betervezhetőségére vonatkozó előírás amely szerint építési terméket csak akkor lehet az építménybe betervezni, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van már a tervezés időszakára is kiterjeszti az építési anyagok megfelelőségének előírásait. Közbeszerzési eljárás keretében lebonyolításra kerülő építési tevékenység esetében a beépítésre tervezett anyagoknak csak a specifikációit lehet megadni, az építési anyagok gyártóira utalás sem tehető. A jogszabályi előírás szerint a beépítésre kerülő építési anyagok, berendezések, késztermékek csak megfelelőségi igazolás megléte esetén építhetők be. A megfelelőség igazolás egy írásos, megerősítő dokumentum, amely szerint az adott építési termék megfelel a szabványokban, illetve műszaki engedélyekben (ÉME, ETA) előírt követelményeknek. CE jelölést az a termék kapja meg, amelyre van európai harmonizált műszaki specifikáció (szabvány vagy európai műszaki engedély), a termékcsoportra a meghatározott megfelelőség értékelési eljárást lefolytatták és a termék a műszaki specifikáció szerint megfelelt. Minden EU és EFTA tagállamban korlátozás nélkül lehet forgalomba hozni a CE jelöléssel ellátott terméket. A CE jelölés nem jelenti automatikusan, hogy a termék a legjobb az adott célra. Jelentése csak annyi hogy megfelel a fent említett értékelésnek és specifikációknak.

11 1.11. sz. útmutató 11/26 3. Verzió A tervek készítésekor kell tartani a az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet előírásait. A tervdokumentációkban megadottaktól kizárólag a megadott követelményszinteket minden tekintetben kielégítő anyagok, termékek, szerkezeti részek esetében lehet eltérni és csak a tervező írásbeli engedélyével. 3.3 Az építési engedély kérelem megalapozására vonatkozó általános útmutatások A nukleáris létesítmény engedélyese állítja össze a dokumentációt az NBSZ kötetei, és az útmutatók alapján. A dokumentumok szakszerű összeállítása, a tartalmában szereplő adatok megfelelősége, egyértelműsége, a hatóság számára a nukleáris biztonsági követelmények teljesülése szempontjából történő elbírálásra megfelelő formában az engedélyes feladata. Az építési engedély kérelmet megalapozó dokumentumnak részei az építésügyi hatósági ellenőrzéshez szükséges dokumentumokon túl, az érvényben lévő előírások szerint összeállított, a nukleáris biztonsági követelmények teljesülését bizonyító dokumentumok is. Az építési engedélyt az egy időben, illetve folyamatosan vagy ütemezve elvégezni kívánt építési tevékenység egészére kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes szakaszokban megépítendő építményekre - az építési tevékenység egészének bemutatása mellett - szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni. Az engedélyezési folyamat során a hatóságnak lehetősége van a benyújtott engedélyezési dokumentáció áttanulmányozása alapján egyes dokumentumok kapcsán bekérni azok pontosítását, kiegészítését. Amennyiben a megalapozott döntés meghozatalához a hatóságnak egyéb, korábban be nem nyújtott dokumentumokra is szüksége van, úgy azokat az eljárás során pótlásként bekérheti. A kérelmet megalapozó dokumentációt magyar nyelven, a változtatások könnyű kezelését és követhetőségét biztosító formában kell benyújtani. A kérelmet és mellékleteit úgy kell összeállítani, hogy az részleteiben és összességében is egyértelműen és ellenőrizhető módon igazolja, hogy a benyújtott dokumentáció minden részét arra jogosult személyek vagy szervezetek készítették, azokat az engedélyes erre kijelölt szervezeti egysége a benyújtást megelőzően felülvizsgálta és jóváhagyta." (118/2011 (VII. 11.) Korm. rendelet 19. (3). bekezdés). A hatóság a dokumentumok kiegészítését rendelheti el, amennyiben az a megalapozott engedélyezési folyamathoz, döntéshez szükséges.... engedély iránti kérelmet az engedélyes nyújtja be a nukleáris biztonsági hatósághoz. A kérelem és az azt megalapozó dokumentáció ügyfélkapun keresztül is benyújtható." (118/2011 (VII. 11.) Korm. rendelet 19. (1). bekezdés). Amennyiben az engedélyes a kérelmet megalapozó dokumentációt nem az ügyfélkapun keresztül nyújtja be, akkor a dokumentációt az eljárásban részt vevő szakhatóságok számánál kettővel több példányban kinyomtatva, valamint a nukleáris biztonsági hatósággal egyeztetett szövegszerkesztői környezetben, elektronikus adathordozón egy

12 1.11. sz. útmutató 12/26 3. Verzió példányban kell benyújtani." (118/2011 (VII. 11.) Korm. rendelet 19. (4). bekezdés).... az engedélyes kérelmére induló eljárásban az elektronikus adathordozón is mellékelt dokumentáció nukleáris biztonsági hatóság által alkalmazott fájlformátumait a nukleáris biztonsági hatóság megnevezheti. Az alkalmazott fájlformátumok jegyzékét a nukleáris biztonsági hatóság a honlapján közzéteszi." (118/2011 (VII. 11.) Korm. rendelet 17. (7). bekezdés). Összevont telepítési eljárás lefolytatására a nukleáris létesítmények esetében nincs lehetőség, az építési engedély kérelem benyújtásának feltétele, hogy az engedélyes előtte elvégezze az alábbi teendőket: a) a településrendezési eszköz módosításának, elfogadásának egyeztetését, b) a környezetvédelem vonatkozásában a Khvr. szerinti, ba) környezeti hatásvizsgálati eljárást vagy, bb) egységes környezethasználati engedélyezési eljárást, c) a földvédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás termőföld igénybevételével is jár, a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárását, d) az erdővédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás erdőterület igénybevételével is jár, da) az erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárását, vagy db) az erdőterület igénybevételének elvi engedélyezési eljárását, e) telekalakítási engedélyezési eljárást, ha az építési beruházáshoz a településrendezési eszköz módosítása nem szükséges, f) a régészet vonatkozásában, fa) a próbafeltárás vagy a megelőző régészeti feltárás engedélyezési eljárását, vagy fb) a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint nagyberuházásnak minősülő építési beruházás esetén a próbafeltárás bejelentésének tudomásulvételére irányuló eljárást és a további régészeti feladatellátás meghatározására irányuló eljárást. 3.4 Nukleáris létesítmény építési engedélyének megalapozása Nukleáris létesítmény építése, felújítása, bővítése, átalakítása, illetve a rendeltetéstől eltérő használathoz szükséges építési munkák engedélyezése az NBSZ 1. kötet Építmények, épületszerkezetek építési vagy bontási engedélye pontjában meghatározottak szerint történik. Az építmények, épületszerkezetek listáját a tervező határozza meg, és a listát szerepeltetni kell a nukleáris létesítmény Előzetes Biztonsági Jelentésében és a Végleges Biztonsági Jelentésében. A listát a nukleáris biztonsági hatóság a létesítési engedélyben fogadja el, majd időszakosan, de legalább az időszakos biztonsági felülvizsgálat keretében felülvizsgálja, és szükség szerint aktualizálja. A lista elfogadását, továbbá aktualizálását megelőzően annak tervezetét a nukleáris biztonsági hatóság egyezteti a területileg illetékes elsőfokú építésügyi hatósággal. Építési engedély, és ha a nukleáris biztonsági hatóság az építési engedélyben ettől

13 1.11. sz. útmutató 13/26 3. Verzió eltérően nem rendelkezik, az építési engedély alapján elvégzett munkák befejezése után a nukleáris biztonsági hatóságtól használatbavételi engedély szükséges: ha az építési tevékenység folyamata vagy eredménye hatással van a nukleáris biztonságra, a) az építmény építése, bővítése, elmozdítása esetén, b) az építmény, épületszerkezet olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása esetén, ahol a felsorolt építési tevékenység során az építmény tartószerkezeti rendszerét, vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni, továbbá ami az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár, valamint c) az építmény le-, vagy elbontása esetén. (NBSZ ) Az építési vagy bontási engedély hatályát, érvényességét, az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló jogszabály határozza meg. Az engedélykérelemnek minden esetben tartalmaznia kell az alábbiakat: a) a nukleáris biztonsági követelmények teljesülésének igazolását és műszaki megalapozását, ami az építmény biztonsági osztályba sorolásainak meghatározását is tartalmaznia kell b) a tevékenység megfelelő elvégzését biztosító minőségirányítási és minőségügyi programot, vagy azokra a nukleáris biztonsági hatósági eljárásokra történő hivatkozást, amelyekben ezeket a dokumentumokat korábban már benyújtották, c) más hatóságoknak az eljáráshoz kapcsolódó engedélyeit, az azokat megalapozó dokumentációk bemutatását és összefoglaló értékelést, d) az építési vagy bontási engedélyezési műszaki tervdokumentációt az általános építésügyi hatósági eljárásokat szabályozó jogszabály előírásainak megfelelő tartalommal, valamint e) a dokumentáció felülvizsgálatáról és értékeléséről készített független műszaki szakértői véleményt Dokumentáció jegyzék A benyújtott dokumentumok egyértelmű beazonosíthatóságát, és hivatkozhatóságát segítő dokumentáció jegyzékre van szükség, ami megkönnyíti a hatósági eljárás során az egyes dokumentumok visszakereshetőségét. Az eljárás során szükség lehet a dokumentumok változtatására is. A változtatások nyilvántartását átgondolt, az eredeti dokumentációstruktúra kiegészítéseként megjelenő jelölésrendszerrel kell elvégezni. Az egyes dokumentumok esetében mindig szükség van a megváltoztatott részek megfelelő beazonosíthatóságára. A módosított terveken jelölni kell a módosított tervrészleteket, szöveges dokumentációban pedig az eredeti szövegkörnyezettől jól megkülönböztethető formában kell a változtatást elkészíteni (a dokumentációazonosító számának folyamatos alfabetikus alátörésével ).

14 1.11. sz. útmutató 14/26 3. Verzió Az alábbi előírások a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló jogszabály nukleáris létesítményekre vonatkozó értelmezéseit tartalmazza (hivatkozás a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletre, az OTÉK-ra). Az engedélykérelmi tervdokumentáció tartalmi követelményeinek igazodnia kell a tervezett építési munka terjedelméhez. A tervező felelősége, hogy a következőkben leírtak közül mit tart relevánsnak a tervezett építési tevékenységnél Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma Az építészeti-műszaki dokumentáció elemei a tervezés tárgyától függően 1. Műszaki leírások Alfabetikusan kereshető szöveges dokumentum, melyben szükség szerint ábrák is szerepelhetnek Építészeti műszaki leírás Ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapok tartalmát kiegészítő információkat: a teljes építmény eredeti rendeltetésének, valamint az átalakított, bővített építmény új rendeltetésének leírását, a telekre, a tervezett és a meglévő építményekre vonatkozó jogszabályban előírt azon paramétereket (telek beépített területe, beépített területek aránya a zöldfelülethez, épületmagasság, építmények egymástól való távolsága, elő-, hátsó-, oldalkertek mérete) melyek nem szerepelnek az egyes tervlapokon, a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi megoldásokat, az energetikai követelmények teljesítésének módját, a közlekedési útvonalak akadálymentesítését, jogszabályban előírtak szerint az építménybe betervezett építési termékekre vonatkozó teljesítmény-jellemző meghatározását, az égéstermék-elvezetés megoldásának részletes leírását, építmény bontása esetén az építmény által tartalmazott azbeszt bontásának és kezelésének módját, a bontási technológia leírását, a tervezett építési tevékenységhez előírt és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges közművesítettséget, a közművesítés megoldását, az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldásnak az OTÉK 50. (3) bekezdésében meghatározott (alapvető és sajátos) követelményeknek való megfelelőségét, az érintett közműszolgáltatókkal történt egyeztetésre vonatkozó információkat Gépészeti műszaki leírás Tartalmazza a vízellátási, szennyvíz-, és csapadékvíz elvezetési, (gázellátási és égéstermék elvezetési); fűtési és hűtési, valamint légtechnikai rendszerek bemutatását, illetve összefoglalását, a szakági igényekkel együtt.

15 1.11. sz. útmutató 15/26 3. Verzió Bemutatja az építmény általános gépészeti kialakítását, kitérve a jogszabályi előírások megfelelőségére Tartószerkezeti műszaki leírás Az engedélyezési döntés megalapozásához szükséges kidolgozottsággal tartalmazza az építmény megvalósításához szükséges, a tartószerkezetek kialakítására és megépítésére hatással bíró kiinduló adatok ismertetését, így különösen a tervezési programból és a technológiai igényekből adódó terhek, hatások és követelmények ismertetését, figyelembe vett értékeit, megjelöli az alkalmazott szabványokat Az elvégzett erőtani számítások alapján ismerteti az építmény tartószerkezetének rendszerét, az alkalmazott fesztávokat, a fő teherhordó elemek kialakítását, jellemző fő méreteit, a betervezett anyagok, gyártmányok minőségi és teljesítmény követelményeit, szükség esetén kitérve a megvalósíthatóságot biztosító technológiai leírásokra Meglévő épület esetén tartalmazza az előírt tartószerkezeti és anyagvizsgálati szakvéleményeket, az építmény környezetében szükségessé váló intézkedések leírását Tartószerkezeti műszaki leírás szükséges: új építmény esetén, meglévő építmény esetén az idővel változó (romló) jellemzőjű anyagból készült, 80 évnél idősebb tartószerkezetekről, meglévő építmény esetén a tehernövekedéssel érintett függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetéről, valamint a meglévő teherhordó szerkezetek megfelelőségéről, illetve megerősítésére vonatkozó, az elemek beazonosítását is biztosító tartószerkezeti megoldásokról Épületvillamossági műszaki leírás Bemutatja az építmény villamos energiával történő ellátását, erős- és gyengeáramú rendszereit, kitér a villámvédelemre, érintés(hiba) védelemre és egyéb megvalósítandó villamos rendszerekre Technológiai leírás Az engedélyezéshez szükséges mértékben bemutatja az építménybe telepítendő technológiákat Belsőépítészeti leírás szükség szerint Tartalmazza az építmény belső tereinek berendezésére, anyag- és színvilágára vonatkozó leíró részeket Rétegrendi kimutatás Meghatározza az összes egymástól eltérő vízszintes és függőleges rétegfelépítést Helyiségkimutatás Meg kell nevezni az egyes helyiségek rendeltetését (elnevezését), alapterületét és burkolatát.

16 1.11. sz. útmutató 16/26 3. Verzió 2. Tervlapok (új építmény esetén) 2.1. A tervező által készített helyszínrajz, hiteles földhivatali térképszelvény alapján, amely tartalmazza: az égtájjelölést, a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos - az ingatlannal közös határvonalú telkek ábrázolását, a tervezéssel érintett telken valamennyi meglévő terepszint feletti és alatti építményt, valamint a tervezett építményt, méretarányos ábrázolással (építmények körvonalrajzát, tetőidomok ábrázolásával, rendeltetések megjelölésével), a meglévő építmények telekhatártól és egymástól való távolsági és épületmagassági méretét, valamint az elbontásra kerülő vezetékek jelölését, a tervezéssel érintett telekkel közvetlenül szomszédos telkeken valamennyi épület méretarányos körvonalrajzát, tetőidomait, továbbá a tervezéssel érintett telek felőli oldalkertben lévő föld alatti és feletti építmények körvonalrajzának ábrázolását, rendeltetése megjelölését, a tervezési területre vonatkozó jogszabályban előírt paraméterek teljesítését igazoló mutatószámokat, jellemzőket (telek területe, beépítettség mértéke, épületmagasság, zöldfelület aránya, építmények egymástól való távolsága, elő-, hátsó-, oldalkertek mérete), ( az építmény személy- és gépkocsiforgalmára szolgáló be- és kijáratok közúthoz való csatlakozását, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének ábrázolását,) a ±0,00 kiinduló relatív szintmagasságnak megfelelő abszolút szintmagassági értéket, a meglévő terepviszonyok ábrázolását a jellemző szintmagasságok értékeivel, 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal Eltérő szintek alaprajzai Ábrázolni és méretekkel, továbbá ahol az értelmezhető alfanumerikus jelöléssel kell ellátni: az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket, a beépített berendezési tárgyakat, a nyílásokat, az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, mindkét végének szintmagasságát, a szerkezeti dilatációk helyét, a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az előlépcsőt és egyéb szerkezeteket,

17 1.11. sz. útmutató 17/26 3. Verzió ( az égéstermék-elvezetőket) Jelölni kell az északi irányt, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai - a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével - a tervdokumentációban összevonhatóak A megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvett metszet, amelyeken ábrázolni kell és méretadatokkal kell ellátni: az elmetszett, a nézet irányába eső látható, indokolt esetben a nézet irányába eső, de a más szerkezetek által takart szerkezeteket, az építményhez csatlakozó, véglegesen rendezett terepet és járdát, meg kell határozni az összes egymástól eltérő vízszintes és függőleges rétegfelépítést Terepmetszet 2.5. Az építmény valamennyi jellemző külső nézetét ábrázoló homlokzati terv, amelyek tartalmazzák: az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, így különösen a nyílásokat, rácsokat, korlátokat, antennákat, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, égéstermék-elvezetőt, díszítőelemeket, lépcsőket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket, a csatlakozó végleges terep, járda, tetőgerinc, tetőfelépítmény stb. szintmagasságát, az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét, 2.7. Tereprendezési terv szükség szerint 2.8. A végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával, a szükséges számú szelvényrajzzal és a 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal, a végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával Tartószerkezeti terv szükség szerint Ha szükséges, a tartószerkezet alábbi elemeiről tartalmaz rajzi munkarészeket: alapozás, hozzáépítés esetén a szomszédos, meglévő épületek feltárás útján meghatározott alapsíkjának megadása, teherhordó falak és pillérek, monolit és előre gyártott födémek és azok elemei, szintek áthidalására szolgáló szerkezetek. 3...

18 1.11. sz. útmutató 18/26 3. Verzió 4. Számítás A számítás szöveges és numerikus dokumentum, amelyben szükség szerint ábrák is szerepelhetnek Épületmagasság-számítás Telek beépítettségének számítása Tartószerkezeti számítás szükség szerint Épületenergetikai számítás szükség szerint. Az egyes engedélyezési eljárásokhoz benyújtandó munkarészek 1. Helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén 1.1. Az építési engedélyezési dokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia: a tervező által készített helyszínrajzot, tereprendezési tervet a telek természetes terepszintjének építésügyi hatósági engedély-köteles megváltoztatása esetén, alaprajzot a tervezett építmény valamennyi eltérő szintjéről, a méretaránynak megfelelő műszaki tartalommal metszeteket a megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvéve, homlokzati terveket az építmény minden nézetéről, az építési engedélyhez kötött támfalak, terepbiztosítási építmények és kerítések terveit, műszaki leírást. 2. Helyiséget tartalmazó meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása esetén 2.1. Az építési engedélyezési dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a tervező által készített helyszínrajzot a meglévő építmény befoglaló tömegét megváltoztató esetekben, alaprajzot (alaprajzokat) a meglévő építmény jellemző, de legalább az átalakítani szánt, valamint az az alatti-fölötti építményszintjeiről, alaprajzot (alaprajzokat) az építmény átalakított építményszintjeiről, homlokzati tervet (terveket) és fotódokumentációt a meglévő építmény megjelenése szempontjából meghatározó nézeteiről, homlokzati tervet (terveket) az átalakított homlokzatról (homlokzatokról),

19 1.11. sz. útmutató 19/26 3. Verzió metszetet (metszeteket) a meglévő építmény szintszáma szempontjából meghatározó helyen (helyeken), a befoglaló méretre jellemző méretadatokkal és szintmagasságokkal, szintszám-, belmagasság- vagy tetőforma-változtatást eredményező átalakítás esetén metszetet (metszeteket) a tervezett állapotról a változtatás szempontjából meghatározó helyen (helyeken), a változásra jellemző méretadatokkal és szintmagasságokkal, műszaki leírást, egy évnél nem régebbi szakértői véleményeket: az időtávlatban változó teljesítmény-jellemzőjű szerkezeteket tartalmazó (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton) épületszerkezetekről, és a 80 évesnél idősebb építmények tartószerkezeteiről A jogerős és végrehajtható építési engedélyezési dokumentációtól való eltérésre irányuló kérelem (módosított építési engedély iránti kérelem) mellékletét szolgáló dokumentációnak csak az eltérést ábrázoló tervrajzokat, valamint az azokat ismertető munkarészeket (pl. műszaki leírást és számításokat) kell tartalmaznia. A műszaki leírásban egyértelműen meg kell nevezni és fel kell sorolni az eltéréseket. 4. Helyiséget nem tartalmazó műtárgy építése, átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása esetén 4.1. Az építési engedélyezési dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a tervező által készített, a tervezett állapotot ábrázoló helyszínrajzot, homlokzati tervet a tervezett, és a meglévő építmény megjelenése szempontjából meghatározó nézeteiről, tereprendezési tervet a telek természetes terepszintjének építésügyi hatósági engedély-köteles megváltoztatása esetén műszaki leírást." 3.5 Számítási mellékletek Az egyes szerkezeti elemek méretezésénél az Eurocode szabványoknak megfelelően kell a számításokat elvégezni (A Magyar Szabványügyi Testület kiadvány 2010). A számításoknak tartalmaznia kell a szabvány szerinti terhelési adatok (teherkombinációk) felvételét, a betervezett anyagok anyagjellemzőit, illetve hogy tervező a kiindulási adatokból hogyan jutott el a méretezett szerkezeti kialakításig. A számításoknak olyan részletezettséggel rendelkezzenek, hogy azok alapján az ellenőrzést végző számára is egyértelműen megítélhető legyen az alkalmazott számítási módszer megfelelősége, pontossága. A számításoknak ki kell térnie a különleges hatásokból (elsősorban a földrengés, talaj folyósodás, extrém meteorológiai viszonyok, áradások, külső személyi behatások), az esetleges üzemzavarból, balesetből adódó többlet igénybevételek elemzésére is.

20 1.11. sz. útmutató 20/26 3. Verzió A számítások között tervezőnek szerepeltetnie kell a tervezett létesítmény szerkezeteinek, illetve az építmény épületenergetikai követelményeknek való megfelelőségét igazoló számításokat. A számításoknál használt számítógépes programok megnevezését is mellékelni szükséges. 3.6 Tűzvédelmi dokumentáció A tűzvédelmi dokumentáció tartalma (a 312/2012. (XI 8.) Korm. rendelet 6. melléklete) 1.1. Műszaki leírás, ami tartalmazza az építmény tűzveszélyességi osztályba sorolására, az építmény, tűzszakaszok tűzállósági fokozatára, a technológia tűzvédelmére, az alkalmazott épületszerkezetek tűzvédelmi paramétereire, a tűzterhelés meghatározására, a tűzszakaszolásra, a tűzterjedés gátlására, a tűztávolságra, a hő és füst elleni védelem kialakítására, a hasadó, hasadó-nyíló felületekre a tűzoltósági beavatkozási feltételekre, a kiürítésre, mentésre, az épületgépészeti, valamint a villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményeinek teljesülésére, a beépített automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezések kialakítására, a biztonsági jelzésekre vonatkozó megoldásokat Rajzi munkarészek a tűzvédelmi követelmények teljesítését bemutató helyszínrajz, alaprajz, homlokzati rajz, metszetrajz Melléklet: Az oltóvízellátás biztosítására vonatkozó közműszolgáltatói nyilatkozat. 2

21 1.11. sz. útmutató 21/26 3. Verzió 2.1. Írásos munkarész, mely tartalmazza az épület azon építészeti és tűzvédelmi tulajdonságait, amelyek a tűztávolság vonatkozó jogszabály szerinti megállapításához szükségesek Helyszínrajz, melyen feltüntetik az engedélyezéssel érintett építményt és a szomszédos építményeket, valamint a közöttük lévő távolságot. A 19/2007. (VIII. 29) ÖTM rendelet által előírtak alapján: 7. Építészeti tűzvédelmi tervfejezet tartalmi követelményei 7.1. A hatósági eljáráshoz készített tűzvédelmi tervdokumentációt csak tűzvédelmi szakértő készítheti A vonatkozó jogszabályokban meghatározottakon túlmenően az építészeti tűzvédelmi tervfejezet a következőket tartalmazza: az átalakítás, bővítés mértékében a tűzkockázat-elemzést; az alkalmazott tűzvédő rendszer, bevonat karbantartására, felülvizsgálatára, felújítására, valamint az alkalmazása során betartandó technológiára vonatkozó terveket és műszaki leírásokat; a technológiai tűzvédelmi leírást, amely tartalmazza a tervezéssel érintett helyiségekben a gépekkel, berendezésekkel, készülékekkel végzett tevékenység leírását, a tervezett technológia tűzvédelmi hatásait; a technológiában alkalmazásra kerülő, a technológia során keletkező anyagok tűzvédelmi jellemzőinek meghatározását (biztonsági adatlap szerinti tűzvédelmi jellemzők); a technológiai folyamat során kialakuló tűz- vagy robbanásveszélyes állapot valószínűségének meghatározását tűzkockázat-elemzéssel alátámasztva. A tűzkockázatelemzés alapján a jelző, beavatkozó és oltórendszerek szükségességét és a tervezett rendszer ismertetését; a tűzveszélyes gépek, felszerelések, szerelvények, technológiai berendezések tűzveszélyességét, alkalmazási helyüket és a biztonsági követelmények meghatározását; a megengedettnél nagyobb hőfejlődés vagy nyomásemelkedés következtében veszélyessé váló gépi berendezések biztonsági (automatikus) rendszerének leírását (a technológiai szabályozó-berendezéseken kívül); a villamos szerelvények, berendezések, gépek és az éghető anyag (éghető anyagú épületszerkezet) között betartandó távolság biztosítását; a villamos betáplálás módját, kábelek védelmét; a sztatikus feltöltődés elleni védekezés szükségességét, a védekezés módját; a tűzjelzés követelményeit.

22 1.11. sz. útmutató 22/26 3. Verzió 8. Tűzkockázat-elemzés 8.1. A tűzkockázat-elemzés feladata, hogy igazolja, az erőmű megfelel az általános alapelvekben meghatározott tűzvédelmi, tűzbiztonsági kritériumoknak, a tűzvédelmi intézkedések megfelelnek a nukleáris biztonság követelményeinek A tűzkockázat-elemzés elkészítése tűzvédelmi szaktevékenységnek minősül Technológiai létesítmény tűzvédelmének tervezése a tűzkockázat-elemzés által meghatározottakon alapuljon A tűzkockázat-elemzést el kell végezni az első üzemanyagtöltet behelyezése előtti első felülvizsgálat, a biztonságra kiható átalakítások, valamint a kötelező felülvizsgálatok során A tűzkockázat-elemzés készítésének szempontjai: a biztonság szempontjából fontos rendszerek és azok elhelyezkedése, tűzszakaszokhoz rendelten; a tűz hatása a biztonság szempontjából fontos rendszerekre és rendszerelemekre; az alkalmazott metodikában a peremfeltételek rögzítése; a tűzszakaszok tűzállósági paraméterei; a szükséges aktív és passzív tűzvédelmi eszközök és azok hatásai; a kiegészítő tűzvédelem szükségessége; a tűzkockázat-elemzésnek ki kell térnie a mélységi védelem elvének teljesülésére A tűzkockázat-elemzés készítése során, több blokkos erőmű esetén egy időben egy tűzesettel kell számolni, de vizsgálni kell a blokkok közötti tűzterjedés lehetőségét Egyedi esetben a kockázatértékelés során kerüljenek meghatározásra a szükséges aktív és passzív védelmek a konténment, valamint a vezénylők esetében, ahol redundáns rendszerek elemei egy tűzszakaszban találhatók, illetve azon terekben, ahol a berendezések kiszolgálása, karbantartása miatti megközelíthetőség vagy hozzáférhetőség miatt ütköznek a funkcionalitás és a tűzbiztonság elvei A tűzkockázat-elemzésnek ki kell terjednie a tűz és a tűzoltás másodlagos hatásaira is. 9. Minőségbiztosítás 9.1. A tűzvédelmi rendszerek biztonsági osztályba sorolását a tervezési időszakban el kell végezni A tűzvédelmi rendszerek az első üzembe helyezést megelőzően az üzembehelyezésiprogram alapján kerüljenek ellenőrzésre. A fenti speciális előírásokon túl a mindenkor érvényes Országos Tűzvédelmi Szabályzat általános előírásai is betartandók a tervezők és kivitelezők részére.

23 1.11. sz. útmutató 23/26 3. Verzió 3.7 Minőségbiztosítás Az építési engedélyezési dokumentáció minőségbiztosítási tervének tartalmaznia kell a tervezett létesítmény megépítésére vonatkozó minőségbiztosítási folyamatokat, a kivitelezés minőségbiztosítási rendszerét. Minden építési szerkezetre vonatkoztatva a tervezőnek meg kell határozni az adott szerkezettel szemben támasztott követelményeket, az építés közbeni ellenőrzés gyakoriságát, és módszerét (szabvány szerint, vagy gyártói, technológiai előírás szerinti vizsgálat), az értékelési szempontokat, a megfelelőségi kritériumokat (275/2013.(VII.16.) Korm. rendelet szerint). Az engedélykérelemben feltüntethető, ha már ismert a felelős műszaki vezető, ill. a műszaki ellenőr neve, engedélyének száma és elérhetősége Üzemelés közben végzendő szerkezeti ellenőrzések terve Az engedélyezési dokumentáció részeként meg kell határozni az egyes építési szerkezetek várható öregedési folyamatát, és az öregedésnek megfelelő vizsgálati tervet kell készíteni. Ennek keretében meg kell határozni szerkezetenként a vizsgálat gyakoriságát, a vizsgálattal érintett szerkezetek körét, a vizsgálatok elvégzésének módját (szabványhivatkozásokkal), a szerkezetek megfelelőségének a kritériumait, a vizsgálati eredmények dokumentálásának módját, és a vizsgálatot végzők szakmai alkalmasságára vonatkozó előírásokat. A szerkezeti ellenőrzések során mindenképp szükséges kitérni: a) a szigetelések, szigetelési csomópontok (áttörések) ellenőrzésére, b) az egyes épületszerkezetek mozgásának, deformálódásának mérésére, c) az egyes szerkezetek nyomási- és szilárdsági ellenőrzésére, d) a szivárgások ellenőrzésére, e) a feszített épületszerkezetek feszítőhuzaljainak, és lehorgonyzó elemeinek ellenőrzésére, f) az acélszerkezetű tartók-, és csomópontjaik felületkezelésének megfelelőségére, a tűzvédő bevonatok épségének ellenőrzése, g) a biológiai-, fizikai és vegyi védőszerkezetek elemeinek állapotvizsgálatára Öregedéskezelési program Minden építési tevékenység végeredményeként létrejövő műszaki megoldás rendszeres ellenőrzése szükséges annak érdekében, hogy az, az életciklusa minden fázisában megfeleljen a tervezett funkciójának, és teljes mértékben biztosított legyen annak műszaki megfelelősége. Ezért szükséges minden nukleáris szempontból érintett műszaki létesítmény bevonása az öregedéskezelési programba, melyben meghatározásra kerülnek a legnagyobb igénybevételnek kitett szerkezeti elemek, ezek ellenőrzésének gyakorisága, és a szükség szerinti javítása, megerősítése Sugárvédelmi tervezés A nukleáris sugárzásnak kitett épületeknél külön meg kell határozni a sugárzás forrástagját és annak az építészeti szerkezetekre gyakorolt hatását. Külön tervezési számítást kell végezni arra vonatkozólag, hogy az épület belsejében fellépő sugárzás milyen külön védelmi intézkedéseket tesz szükségessé, elsősorban az épületszerkezet

24 1.11. sz. útmutató 24/26 3. Verzió kialakítása tekintetében. Ezeknek a számításoknak összefüggésben kell lenniük az egészségügyi előírásokkal, valamint az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendeletben foglaltakkal is. Meglévő nukleáris létesítmény átalakítása során vizsgálni szükséges a környezet sugárzási viszonyait, és ha szükséges a kivitelezésnél külön előírásokat kell tenni a munkavégzés biztonságosabbá tételére. (ALARA elv alkalmazása!) 3.8 Leszerelés terve A leszerelésre (leállításra) külön tervet kell készíteni, amelyre a jelen útmutató egyes ajánlásai értelemszerűen vonatkoznak. A leszerelési terv épületszerkezeteket is érintő részleteit a kiviteli tervekkel egy időben javasolt elkészíteni, olyan mélységben, ami már figyelembe veszi a leszerelhetőséget is Megszüntetésre kerülő nukleáris létesítményben meglévő építmények, épületszerkezetek bontási munkáival kapcsolatos engedélyezési eljárás Üzemelő nukleáris létesítmények esetében, az egyes építmények, épületszerkezetek bontásához szükséges munkák engedélyezése is az NBSZ 1. kötet Építmények, épületszerkezetek építési vagy bontási engedélye pontjában meghatározottak szerint történik. Dokumentáció jegyzék, a tervezésben résztvevők, és jogosultságuk, szakhatósági hozzájárulások és a tervezői nyilatkozat megegyeznek az építési engedélyezésnél felsoroltakkal. Geotechnikai vizsgálatok és talajmechanikai szakvélemény nem készülnek, amennyiben a dozimetriai viszonyok azt nem teszik szükségessé Szakértői vélemények Amennyiben a bontási munkafolyamatok biztonságos kivitelezéséhez, esetlegesen egyes szerkezetek, vagy anyagok kármentesítéséhez külön szakértői vélemény készül, úgy azt a dokumentumhoz csatolni kell Műszaki leírás A bontási tevékenységgel összefüggő munkafolyamatok leírását tartalmazza részletesen. Ismertetni kell a kiinduló feltételeket, a bontás során alkalmazott segédszerkezetekre (kialakításukra, teherbírásukra, az alkalmazási körülményeikre), a bontási technológiai előírásokra, munkavédelmi és egyéb (pl.: sugárvédelmi) követelményekre. A műszaki leírást olyan mélységben kell elkészíteni, hogy abból a hatóság, illetve független szakértő egyértelműen meg tudja állapítani az elbontandó szerkezetek állapotát, megfelelőségét, illetve a nukleáris biztonsági szintjének az esetleges változásait Tervlapok A bontási tervlapok tartalmazzák az építmények, épületszerkezetek elbontásra kerülő részeit, azok geometriai méreteit, anyagösszetételeit, és az elbontás biztonságos végrehajtásának feltételeit, sorrendiséget.