AzEurópaiUnió Tanácsa Brüsszel,2014.november19. (OR.en) Javaslat ATanácsirányelveaközösösszevonttársaságiadó-alapról (KÖTA)

Átírás

1 ConseilUE AzEurópaiUnió Tanácsa Brüsszel,2014.november19. (OR.en) Intézményközireferenciaszám: 2011/0058(CNS) PUBLIC 15756/14 LIMITE FISC197 FELJEGYZÉS Küldi: Címzet: azelnökség azadóügyi munkacsoport(közvetlenadók) Előződok.sz.: 10177/14,14768/13,14769/13 Biz.dok.sz.: Tárgy: 7263/1/11REV1FISC23-COM(2011)121final Javaslat ATanácsirányelveaközösösszevonttársaságiadó-alapról (KÖTA) Melékeltentovábbítjukadelegációknakaközösöszevonttársaságiadó-alapról(KÖTA)szóló javaslatelnökségikompromiszumosszövegét,amelyetazadóügyimunkacsoport(közvetlenadók) a2014.november24-iülésénfogmegvitatni /14 l/ek/ek/ll/kb 1 DGG2B LIMITE HU

2 MELLÉKLET I. FEJEZET HATÁLY 1. cikk Hatály Ez az irányelv bizonyos vállalatok és vállalatcsoportok adózásához alakít ki közös adóalaprendszert, és rögzíti az adóalap kiszámításához és alkalmazásához kapcsolódó szabályokat. 2. cikk Jogosult vállalatok (1) Ez az irányelv egy adott tagállam törvényei szerint létrehozott vállalatokra alkalmazandó, ha mindkét alábbi feltétel érvényesül: a) a vállalat társasági formája az I. mellékletben felsorolt társasági formák egyike; b) a vállalat a II. mellékletben felsorolt társasági adók egyikének vagy egy később bevezetendő adónak a hatálya alá esik. (2) Ez az irányelv harmadik ország törvényei szerint létrehozott vállalatokra alkalmazandó, ha mindkét alábbi feltétel érvényesül: a) a vállalat társasági formája az I. mellékletben felsorolt társasági formák egyikéhez hasonló; b) a vállalat a II. mellékletben felsorolt társasági adók egyikének hatálya alá esik /14 ll/ek/ek/ll/kb 2

3 (3) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat is alkothat a 127. cikknek megfelelően és a 128., 129. és 130. cikk feltételeitől függően az I. és II. melléklet módosítása érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a tagállamok társasági formákra és társasági adóra vonatkozó törvényeinek változásait. 3. cikk Jogosult társasági formák harmadik országban (1) A Bizottság évente jóváhagyja azokat a harmadik országban érvényes társasági formákat, amelyek megfelelnek a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában rögzített követelménynek. Ezt a végrehajtási aktust a 131. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kell megalkotni. (2) Az, hogy egy adott társasági forma nem szerepel harmadik ország társasági formáinak az (1) bekezdésben említett listáján, nem gátolja meg ennek az irányelvnek arra a társasági formára történő alkalmazását. II. FEJEZET ALAPFOGALMAK 4. cikk Fogalommeghatározások Ezen irányelv alkalmazásában: 1. adóalany : az a vállalat, amely az ebben az irányelvben meghatározott rendszer alkalmazása mellett dönt; 15756/14 ll/ek/ek/ll/kb 3

4 2. különálló adóalany : olyan adóalany, amely nem teljesíti az összevonásra vonatkozó követelményeket; 3. nem adóalany : olyan vállalat, amely nem jogosult az irányelvben meghatározott rendszer alkalmazására, illetve nem választotta annak alkalmazását; 4. uniós adóilletőségű adóalany : olyan adóalany, amely a 6. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban valamely tagállamban adózási szempontból illetőséggel rendelkezik; 5. Unión kívüli adóilletőségű adóalany : olyan adóalany, amely a 6. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban nem rendelkezik adózási szempontból illetőséggel valamely tagállamban; 6. elsődleges adóalany : a) az uniós adóilletőségű adóalany, amennyiben csoportot alkot jogosult leányvállalataival, más tagállamokban található állandó telep helyeivel, vagy valamely harmadik országbeli adóilletőségű jogosult leányvállalatának egy vagy több állandó telephelyével; b) a kizárólag két vagy több uniós adóilletőségű adóalanyból álló csoport által kijelölt uniós adóilletőségű adóalany, amennyiben a csoportot alkotó uniós adóilletőségű adóalanyok mind ugyanazon, harmadik országbeli adóilletőségű anyavállalat közvetlen jogosult leányvállalatai; c) az az uniós adóilletőségű adóalany, amely a harmadik országbeli adóilletőségű anyavállalat jogosult leányvállalata, amennyiben ez az uniós adóilletőségű adóalany kizárólag az anyavállalatának egy vagy több állandó telephelyével alkot csoportot; d) azon Unión kívüli adóilletőségű adóalany által kijelölt állandó telephely, amely kizárólag a két vagy több tagállamban található állandó telephelyei vonatkozásában alkot csoportot; 15756/14 ll/ek/ek/ll/kb 4

5 7. csoporttag : az 54. és 55. cikkben meghatározott, ugyanazon csoporthoz tartozó adóalany. Ha az adóalanynak egy vagy több állandó telephelye van a központi irányítás és ellenőrzés helyétől eltérő tagállamban, minden állandó telephelyet csoporttagként kell kezelni; 8. bevételek : az értékesítésekből és bármely egyéb tranzakcióból származó bevételek, levonva a hozzáadottérték-adót és a kormányzati hivatalok nevében beszedett egyéb adókat és vámokat, függetlenül azok pénzbeli vagy nem pénzbeli jellegétől, beleértve viszont az eszközök és jogok értékesítéséből származó bevételeket, a kamatokat, osztalékokat és egyéb felosztott eredményt, a felszámolásból származó bevételeket, a jogdíjakat, a támogatásokat és az adományokat, a kapott ajándékokat, az ellentételezéseket és az ex gratia kifizetéseket. A bevételek magukban foglalják a valamely adóalany által adott nem pénzjellegű ajándékokat is. A bevételek nem tartalmazzák viszont az adóalany általi tőkeemelést és az adóalanynak visszafizetett tartozásokat; 9. nyereség : az egy adóévben a levonható kiadásokon és egyéb levonható tételeken felül megmaradó bevételtöbblet; 10. veszteség : az egy adóévben a levonható kiadások és egyéb levonható tételek bevételeket meghaladó többlete; 11. összevont adóalap : a valamennyi csoporttag 10. cikkel összhangban számított adóalapjának összegzésével kapott eredmény; 12. arányos rész : a csoport összevont adóalapjának azon része, amelyet a cikkben meghatározott képlet alkalmazásával egy adott csoporttaghoz rendelnek; 15756/14 ll/ek/ek/ll/kb 5

6 13. adómegállapításhoz használt érték : befektetett eszköz vagy eszközportfólió számított nyilvántartási értéke, csökkentve az adott időpontig elszámolt értékcsökkenéssel; 14. befektetett eszközök : minden olyan, ellenértékért beszerzett vagy az adóalany által előállított tárgyi eszköz és ellenértékért beszerzett immateriális eszköz, amely függetlenül értékelhető, és amelyet az üzletmenetben a termelés, karbantartás vagy jövedelembiztosítás során több mint 12 hónapig használnak, kivéve azokat, amelyek esetében a beszerzés, előállítás vagy értéknövelés költsége kevesebb mint EUR. A pénzügyi eszközök szintén a befektetett eszközök közé sorolandók; 15. pénzügyi eszközök : a kapcsolt vállalkozásokban meglévő részesedések, a kapcsolt vállalkozásoknak nyújtott kölcsönök, egyéb részesedések, az azon vállalkozásoknak nyújtott kölcsönök, amelyekhez a vállalkozás részesedések révén kapcsolódik, befektetett eszközként tartott beruházások, egyéb kölcsönök és a saját részesedések olyan mértékben, amennyiben a nemzeti jog engedélyezi azok szerepeltetését a mérlegben; 16. hosszú élettartamú befektetett tárgyi eszközök : legalább 15 év hasznos élettartamú befektetett tárgyi eszközök. Az épületeket, repülőgépeket és hajókat a hosszú élettartamú befektetett tárgyi eszközök közé kell sorolni; 17. használt eszközök : olyan befektetett eszközök, amelyek hasznos élettartama a beszerzéskor már részben kimerült, és amelyek jelenlegi állapotukban vagy javítást követően további használatra alkalmasak; 18. értéknövelési költségek : a befektetett eszközhöz kapcsolódó minden olyan pótlólagos kiadás, amely lényegesen növeli az eszköz kapacitását vagy lényegesen javítja működését, illetve amely az eszköz kezdeti számított nyilvántartási értékének több mint 10 %-át teszi ki; 15756/14 ll/ek/ek/ll/kb 6

7 19. készletek és befejezetlen termelés : az értékesítési célból tartott eszközök, az értékesítési célú befejezetlen termelés, valamint a termelés vagy szolgáltatásnyújtás során felhasználandó anyagok és készletek; 20. gazdasági tulajdonos : az a személy, aki lényegében a befektetett eszközhöz kapcsolódó összes kockázatot viseli és az összes előnyt élvezi, függetlenül attól, hogy ugyanezen személy-e a jog szerinti tulajdonos. Azon adóalany, aki rendelkezik valamely befektetett eszköz birtoklási, használati és elidegenítési jogával, és viseli az eszköz elvesztésének vagy megsemmisülésének kockázatát, minden esetben az eszköz gazdasági tulajdonosának tekintendő; 21. illetékes hatóság : az egyes tagállamok által az irányelv végrehajtásához kapcsolódó valamennyi ügy igazgatására kijelölt hatóság; 22. elsődleges adóhatóság : azon tagállam illetékes hatósága, amelyben az elsődleges adóalany adózási szempontból illetőséggel rendelkezik, vagy amennyiben Unión kívüli adóilletőségű adóalany állandó telephelyéről van szó ahol az elsődleges adóalany található; 23. audit : valamely illetékes hatóság által végrehajtott mindennemű megkeresés, vizsgálat és ellenőrzés, amelyek célja annak ellenőrzése, hogy az adóalany megfelel-e az irányelvben foglaltaknak. 5. cikk Állandó telephely (1) Az adóalany akkor minősül állandó telephellyel rendelkezőnek egy, [ ] az adóilletősége szerinti államtól eltérő államban, ha e másik államban rendelkezik olyan állandó hellyel, amelyen keresztül üzleti tevékenységének egy részét vagy egészét végzi, ideértve különösen a következőket: 15756/14 ll/ek/ek/ll/kb 7

8 a) üzletvezetési hely; b) fióktelep; c) iroda; d) üzem; e) műhely; f) bánya, olaj- vagy gázkút, kőfejtő vagy bármely egyéb természetierőforrás-kitermelési hely. (2) Az építési terület, az építkezési és szerelési projekt csak akkor minősül állandó telephelynek, ha több mint 12 hónapig tart. (3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve az alábbiak nem tekinthetők úgy, hogy állandó telephelyet keletkeztetnek, amennyiben az adóalany igazolja, hogy a szóban forgó tevékenységek illetve az f) pont esetében az általános tevékenysége kiegészítő vagy előkészítő jellegű: a) létesítmények használata az adóalany árui vagy termékei tárolásának, bemutatásának vagy szállításának kizárólagos céljából; b) az adóalanyhoz tartozó áruk vagy termékek készletének fenntartása kizárólag tárolás, bemutatás vagy szállítás céljából; c) az adóalany árui vagy termékei készletének fenntartása kizárólag más személy általi feldolgozás céljából; d) állandó üzletviteli hely fenntartása kizárólag az adóalanynak történő áru- vagy termékvásárlás vagy információgyűjtés céljából; 15756/14 ll/ek/ek/ll/kb 8

9 e) állandó üzletviteli hely fenntartása kizárólag egyéb [...] tevékenységeknek az adóalany számára történő végzése céljából; f) állandó üzletviteli hely fenntartása kizárólag az a) e) pontokban felsorolt tevékenységek valamely kombinációjának végzésére [...]. (4) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben egy személy aki nem független ügynök, akire az (5) bekezdés alkalmazandó az adóalany nevében jár el és valamely államban [...] az adóalany nevében [...] rendszeresen köt olyan szerződéseket, melyek az adóalannyal fennálló jogviszonya következtében az adóalany számlájára kötött szerződésnek minősülnek, és melyekért így a kockázat az adóalanyt terheli, a szóban forgó adóalanyt minden olyan tevékenység tekintetében állandó telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni az adott államban, amelyet ez a személy végez el az adóalany nevében, kivéve, ha az e személy által folytatott tevékenységek a (3) bekezdéssel [...] összhangban kiegészítő vagy előkészítő jellegűek, és ezért, amennyiben állandó üzletviteli helyről folytatnák őket, az említett bekezdés rendelkezései értelmében nem tennék állandó telephellyé az állandó üzletvitel helyét. (5) Az adóalany nem tekinthető állandó telephellyel rendelkezőnek egy adott államban pusztán azért, mert ott [...] független ügynökön keresztül üzletvitelt folytat, feltéve, hogy [...] az említett ügynök szokásos üzletmenete keretében jár el /14 ll/ek/ek/ll/kb 9

10 III. FEJEZET AZ EZEN IRÁNYELV SZERINTI RENDSZER VÁLASZTÁSA 6. cikk A választás (1) Az adózási szempontból valamely tagállamban illetőséggel rendelkező azon vállalat, amelyre ez az irányelv alkalmazandó, választhatja az irányelv szerinti rendszert az abban foglalt feltételek szerint. (2) Az adózási szempontból valamely tagállamban illetőséggel nem rendelkező azon vállalat, amelyre ez az irányelv alkalmazandó, választhatja az irányelv szerinti rendszert az abban foglalt feltételek szerint, az általa valamely tagállamban fenntartott állandó telephely vonatkozásában. (3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában, azt a vállalatot, amelynek bejegyzett székhelye, cégnyilvántartásba vételi helye vagy tényleges üzletvezetési helye valamely tagállamban található, továbbá amely az e tagállam valamely harmadik országgal kötött megállapodásának feltételei értelmében a szóban forgó harmadik országban nem minősül adózási szempontból illetőséggel rendelkezőnek, az említett tagállambeli adóilletőségűnek kell tekinteni. (4) Ha a (3) bekezdés értelmében a vállalat egynél több tagállamban tekinthető adózási szempontból illetékességgel rendelkezőnek, akkor azon tagállambeli adóilletőségűnek kell tekinteni, ahol a tényleges üzletvezetési helye található /14 ll/ek/ek/ll/kb 10

11 (5) Ha a belföldi vízi szállítással foglalkozó csoporttag tényleges üzletvezetésének helye egy hajó fedélzetén van, akkor úgy tekintendő, hogy a csoporttag abban a tagállamban található, amelyben a hajó anyakikötője található, vagy ha nincs ilyen kikötő, akkor a hajó üzemeltetőjének illetékessége szerinti tagállamban. (6) A valamely tagállambeli illetőségű, az ezen irányelv szerinti rendszert választó vállalatnak e rendszer szerinti társaságiadó-kötelezettsége áll fenn bármely forrásból származó minden jövedelme után, függetlenül attól, hogy a jövedelem az illetőség szerinti tagállamban vagy azon kívül keletkezik. (7) A valamely harmadik országbeli illetőségű, az ezen irányelv szerinti rendszert választó vállalatnak e rendszer szerinti társaságiadó-kötelezettsége keletkezik a valamely tagállamban található telephelye révén végzett tevékenységéből származó minden jövedelme után. 7. cikk Alkalmazandó jog Ha a vállalat jogosult az ezen irányelv szerinti rendszert választani, és azt is választja, akkor a vállalat, eltérő megállapítás hiányában, az ebben az irányelvben szabályozott minden kérdés vonatkozásában megszűnik a nemzeti társasági adó hatálya alá tartozni. 8. cikk Az irányelv elsőbbséget élvez a tagállamok közötti megállapodásokkal szemben A tagállamok közötti megállapodásokban, szerződésekben található minden ellentétes értelmű rendelkezéstől eltérően, ennek az irányelvnek a rendelkezései az irányadók /14 ll/ek/ek/ll/kb 11

12 IV. FEJEZET AZ ADÓALAP KISZÁMÍTÁSA 9. cikk Általános elvek [...] 1. [...] Az ügyleteket és az adókötelezettséget keletkeztető tényállásokat egyenként kell értékelni. 2. [...] Az adóalap-számításnak következetesen mindig ugyanúgy kell történnie [...]. 3. [...] Ellenkező értelmű rendelkezés hiányában az adóalapot minden adóévre külön-külön kell meghatározni. [Ellenkező értelmű rendelkezés hiányában] az adóév tizenkét hónapos időszak. 10. cikk Az adóalap összetevői Az adóalap az adómentes bevételekkel, a levonható kiadásokkal és más levonható tételekkel csökkentett bevétel /14 ll/ek/ek/ll/kb 12

13 11. cikk Adómentes bevételek Az alábbiak mentesülnek a társasági adó alól: a) befektetett eszközök megszerzéséhez, előállításához vagy értéknöveléséhez közvetlenül kapcsolódó támogatások, a cikk szerinti értékcsökkenés figyelembevételével; b) a 39. cikk (2) bekezdésében említett, portfólióba helyezett eszközök elidegenítéséből származó bevétel, ideértve a nem pénzjellegű ajándékok piaci értékét is; c) a kapott felosztott nyereség, feltéve hogy az adóalany tizenkét hónapon át legalább 10 %-os részesedéssel rendelkezett a nyereségrészesedést fizető vállalat tőkéjében, vagy az említett vállalatban tizenkét hónapon át legalább a szavazatok 10%-ával rendelkezett; Ez nem alkalmazandó a kereskedési céllal tartott részvényekből származó nyereségnek a 23. cikk (4) bekezdésében említett felosztására, illetve a 30. cikk c) pontjában foglalt, életbiztosítók által kapott nyereségfelosztásokra/nyereségrészesedésre; d) a részvényértékesítésből származó bevételek, feltéve hogy az adóalany az értékesítést megelőző tizenkét hónapon át legalább 10 %-os részesedéssel rendelkezett a vállalat tőkéjében, vagy az említett vállalatban e tizenkét hónapon át legalább a szavazatok 10%-ával rendelkezett; Ez nem alkalmazandó a kereskedési céllal tartott részvényeknek a 23. cikk (3) bekezdésében említett értékesítésére, illetve az életbiztosítók tulajdonában lévő részvényeknek a 30. cikk b) pontjában foglalt értékesítésére; e) harmadik országban található állandó telephely jövedelme /14 ll/ek/ek/ll/kb 13

14 12. cikk Levonható kiadások A kiadások csak olyan mértékben vonhatók le, amennyiben az adóalany közvetlen üzleti érdekéhez köthetően merültek fel. [...] E levonható kiadások közé tartozik az értékesítés összes költsége, továbbá az adóalanynál a jövedelemszerzéssel vagy annak biztosításával kapcsolatban felmerült, a levonható hozzáadottértékadó nélküli kiadások, ideértve a kutatás és fejlesztés költségét és az üzleti célú, [tőkét vagy] hitelviszonyt megtestesítő forrásbevonás költségét. [...] A tagállamok a jótékonysági szervezeteknek juttatott ajándékok és adományok levonhatóságáról is rendelkezhetnek. Csoport esetén az ilyen levonást az abban a tagállamban adóilletőséggel rendelkező vagy ott található csoporttagok arányos részére kell alkalmazni. 13. cikk Egyéb levonható tételek [...] levonás alkalmazható a befektetett eszközök értékcsökkenése tekintetében a cikknek megfelelően /14 ll/ek/ek/ll/kb 14

15 14a. cikk Kamatkorlátozási szabály (1) A hitelfelvételi költségek a pénzeszközök után az adóalany által kapott kamat vagy egyéb adóköteles jövedelem összegéig mindig levonhatók. (2) A hitelfelvételi költségeket a források kölcsönbe vételével kapcsolatosan az adóalanynál felmerült kamat- és egyéb költségek képezik. A hitelfelvételi költségek közé tartozik továbbá a kölcsönbe vett források és a lejárati összeg közötti különbség, illetve az olyan lízingszerződések kamatelemei, melyek esetében a gazdasági tulajdonos e kamatot levonhatja. (3) A korábban le nem vont hitelfelvételi költségek az adott adóévben csak az adóalany bruttó működési nyereségének (30) százalékáig vagy 1 millió EUR összegig vonhatók le, amelyik a kettő közül a magasabb érték. A bruttó működési nyereség kiszámítása a következőképpen történik: a különálló adóalanynak a pénzeszközök után kapott kamatok és egyéb adóköteles bevételek nélkül számított adóköteles bevételeiből le kell vonni a hitelfelvételi költségek és a befektetett eszközök értékcsökkenése tekintetében a cikknek megfelelően levont összegek nélkül számított levonható kiadásait. (4) Valamely adóév bruttó működési nyeresége, amennyiben azt az adóalanynál az ugyanabban vagy az azt megelőző adóévben felmerült hitelfelvételi költségek nem merítették ki, átvihető a következő adóévekre. (5) Azok a hitelfelvételi költségek, amelyeket a fenti (3) bekezdés értelmében az adott adóévben nem lehet levonni, a következő adóévekben a bruttó működési nyereség [30] százalékáig ugyanúgy levonhatók, mint azok a hitelfelvételi költségek, amelyek ezekben az adóévekben merültek fel /14 ll/ek/ek/ll/kb 15

16 (6) A (3) (5) bekezdés nem vonatkozik a pénzügyi intézményekre és a biztosítótársaságokra. Az (1) bekezdéstől eltérve, a pénzügyi intézményeknél és biztosítóknál felmerült hitelfelvételi költségek nem vonhatók le azon összeg erejéig, amelyet úgy kapunk meg, ha az adott szervezet hitelfelvételi költségeit megszorozzuk az adómentes pénzeszközei és az összes pénzeszköze hányadosával. 15. cikk A részvényes érdekében felmerült kiadások Az adóalany ellenőrzésében, tőkéjében vagy irányításában a 78. cikkben említettek szerint közvetett vagy közvetlen tulajdonosi részesedéssel rendelkező, magánszemélynek minősülő részvényes, illetve annak házastársa, egyenes ági felmenője vagy leszármazottja részére nyújtott juttatások nem kezelhetők levonható kiadásként, amennyiben ilyen juttatásból független harmadik fél nem részesül. 16. cikk [...] 15756/14 ll/ek/ek/ll/kb 16

17 [...] V. FEJEZET ÜTEM EZÉS ÉS SZÁM SZER 17. cikk Általános elvek Ezen irányelv ellenkező értelmű rendelkezése hiányában, a bevételeket, kiadásokat és minden más levonható tételt abban az adóévben kell elszámolni, amikor keletkeznek vagy felmerülnek. 18. cikk Bevételek keletkezése A bevételek akkor keletkeznek, amikor a rájuk vonatkozó jogosultság felmerül [és amikor kellő pontossággal számszerűsíthetők vagy megbízhatóan mérhetők], függetlenül attól, hogy a tényleges fizetésre később kerül-e sor. Az alábbi szabályok alkalmazandók, a 24. cikk hosszú lejáratú szerződésekre vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel: 1. Az árukereskedelemből származó [...] bevétel keletkezése akkor tekinthető megtörténtnek, ha teljesülnek az alábbi feltételek: 15756/14 ll/ek/ek/ll/kb 17

18 a) a gazdálkodó egység átadta a vevőnek az áruk tulajdonlásával járó jelentős kockázatokat és hasznokat; b) a gazdálkodó egység az eladott árukkal kapcsolatban nem tart meg sem olyan szintű irányítási részvételt, amely szokásosan a tulajdonláshoz kapcsolódik, sem tényleges ellenőrzést; c) a bevételek összege megbízhatóan mérhető; d) valószínű, hogy az ügylethez kapcsolódó gazdasági haszon be fog folyni a gazdálkodó egységhez; e) az ügylettel kapcsolatban felmerült vagy még felmerülő költségek megbízhatóan mérhetők. 2. [...] A szolgáltatásnyújtásból származó bevétel keletkezése olyan mértékig tekinthető megtörténtnek, amilyen mértékig a szolgáltatásnyújtásra sor került, és akkor, ha teljesülnek az alábbi feltételek: a) a bevételek összege megbízhatóan mérhető; b) valószínű, hogy a gazdasági haszon be fog folyni az eladóhoz; c) [...] az ügyletnek az adóév végén fennálló teljesítési foka megbízhatóan mérhető [...]; és d) az ügylettel kapcsolatban felmerült vagy még felmerülő költségek megbízhatóan mérhetők /14 ll/ek/ek/ll/kb 18

19 Ha a fenti feltételek nem teljesülnek, akkor a szolgáltatásnyújtásból származó bevétel csak az elismert és visszanyerhető kiadások erejéig vehető figyelembe. 19. cikk Levonható kiadások felmerülése Levonható kiadások akkor merülnek fel, amikor az alábbi feltételek teljesülnek: a) fizetési kötelezettség keletkezik; b) a kötelezettség kellő pontossággal számszerűsíthető; c) árukereskedelem esetén az áruk tulajdonlásával járó jelentős kockázatokat és hasznokat átadták az adóalanynak; szolgáltatás esetén pedig a szolgáltatás nyújtása az adóalany részére megtörtént. 20. cikk Nem értékcsökkenthető eszközökkel kapcsolatos költségek Az azoknak a befektetett eszközöknek a megszerzéséhez, előállításához vagy értéknöveléséhez kapcsolódó költségek, amelyekre a 40. cikk szerinti értékcsökkenés nem vonatkozik, abban az adóévben vonhatók le, amikor a befektetett eszközöket elidegenítik, feltéve, hogy az abból származó bevétel az adóalap része /14 ll/ek/ek/ll/kb 19

20 21. cikk Készletek és befejezetlen termelés 1. A készletekhez és a befejezetlen termeléshez kötődő kiadások felmerülése a) A levonható kiadások teljes összegét az adott adóévre vonatkozóan növeli a készletek és a befejezetlen termelés adóév eleji értéke és csökkenti a készletek és a befejezetlen termelés ugyanazon adóév végi értéke. b) A hosszú lejáratú szerződésekkel kapcsolatos készletekre és befejezetlen termelésre vonatkozóan értékhelyesbítés nem végezhető. 2. A készletek és a befejezetlen termelés értékelése a) [...] i. Az általában nem felcserélhető készlettételek és befejezetlen termelés, továbbá az egyedi projektekhez készült és elkülönített áruk és szolgáltatások költségét egyenként kell értékelni. ii. Az egyéb készlettételek és befejezetlen termelés költségét a FIFO-módszerrel ( először bevételezve, először kiadva ) [vagy a LIFO-módszerrel ( utoljára bevételezve, először kiadva ] vagy a súlyozott átlagos bekerülési érték módszerével kell értékelni /14 ll/ek/ek/ll/kb 20

21 b) [...] i. Az adóalanynak következetesen kell alkalmaznia ugyanazt az értékelési módszert minden hasonló jellegű és hasonló felhasználási céllal készült készlet és befejezetlen termelés értékelésére. [...] ii. A készletek és a befejezetlen termelés költségének tartalmaznia kell a beszerzés összes költségét, az átalakítás közvetlen költségét, továbbá minden olyan költséget, amelyek annak kapcsán merültek fel, hogy jelenlegi helyükre és állapotukba hozták őket. iii. A költségek visszaigényelhető hozzáadottérték-adó nélküli, nettó költségek. iv. [Az az adóalany, aki az irányelv szerinti rendszerre történt átállást megelőzően a közvetett költségeket is figyelembe vette a készletek és befejezetlen termelés értékelésekor, továbbra is alkalmazhatja a közvetett költségek módszerét.] v. A készletek és a befejezetlen termelés értékelését következetesen kell végezni. i. A készleteket és befejezetlen termelést az adóév utolsó napján kell értékelni a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon. ii. A nettó realizálható érték a szokásos üzletmenet során alkalmazott, a befejezés becsült költségeivel és az értékesítés becsült költségeivel csökkentett, becsült értékesítési ár /14 ll/ek/ek/ll/kb 21

22 22. cikk Értékelés 1. Az adóalap kiszámításához az ügyleteket az alábbiak szerint kell értékelni: a) az ügylet pénzbeli ellenértéke, például az áruk vagy szolgáltatások ára; b) a [...]piaci érték[...], amikor az ügylet ellenértéke részben vagy egészben nem pénzbeli; [A piaci érték az az összeg, amelyért ügyleti szándékkal rendelkező, független vevők és eladók közötti közvetlen ügylet keretében egy eszköz elcserélhető vagy kölcsönös kötelezettségvállalások teljesíthetők.] c) a [...] piaci érték [...] nem pénzbeli ajándék esetében [ ]; [...] d) a [...][...] piaci érték [...] a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek esetében; [...] 15756/14 ll/ek/ek/ll/kb 22

23 2. Az adóalap, a bevételek és kiadások értékelése euróban történik az adóév során, vagy azokat euróra számítják át az adóév utolsó napján, az eurónak az Európai Központi Bank által közzétett éves átlagárfolyamán, vagy, amennyiben az adóév és a naptári év nem esik egybe, az Európai Központi Bank által az adóév során közzétett napi árfolyamok átlagán. Ez nem alkalmazandó olyan tagállamban található, különálló adóalanyra, ahol nem az euró a hivatalos fizetőeszköz. Nem alkalmazandó csoportra sem, ha a csoporttagok ugyanazon tagállamban találhatók, és ez a tagállam még nem vezette be az eurót. 23. cikk Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek (kereskedési könyv) (1) A pénzügyi eszköz vagy kötelezettség akkor minősül kereskedési céllal tartottnak, ha: a) elsősorban rövid időn belüli értékesítési vagy visszavásárlási céllal vásárolják, vagy ily módon keletkezik; illetve b) meghatározott pénzügyi eszközök portfóliójának a része, ideértve a származtatott termékeket is, amelyeket együtt kezelnek, és amelyekkel kapcsolatban bizonyíték van a közelmúltbeli tényleges és következetes rövid távú nyereségszerzési tevékenységre. (2) A 18. és 19. cikktől eltérve, a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek adóév végi piaci értéke és ugyanazon adóév eleji vagy, ha később következik be, vételkori piaci értéke közötti különbséget be kell számítani az adóalapba /14 ll/ek/ek/ll/kb 23

24 (3) Amikor a kereskedési célú eszközt vagy forrást elidegenítik, az abból befolyt bevételt hozzá kell számítani az adóalaphoz. Az adóév eleji piaci értéket vagy a vételkori piaci értéket, ha a vételre később kerül sor, le kell vonni. (4) A kereskedési céllal tartott részesedésből származó nyereség felosztása esetén a 11. cikk c) pontjában említett, társasági adó alóli mentesség nem alkalmazandó. (5) A 11. cikk d) pontja ellenére, a továbbiakban már nem kereskedési céllal, hanem a 4. cikk 14. pontja szerinti befektetett eszközként tartott pénzügyi eszköz vagy kötelezettség ezen adóév végén vett piaci értéke és az ugyanazon év kezdetén illetve, kereskedési könyvben nyilvántartott eszközkénti későbbi megvásárlása esetén az adásvétel napján vett piaci értéke közötti különbséget bele kell számítani az adott adóévbeli adóalapba. A 11. cikk d) pontja ellenére, a továbbiakban már nem a 4. cikk 14. pontja szerinti befektetett eszközként, hanem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszköz vagy kötelezettség ezen adóév végén vett piaci értéke és az ugyanazon év kezdetén illetve, befektetési eszközkénti későbbi megvásárlása esetén az adásvétel napján vett piaci értéke közötti különbséget bele kell számítani az adott adóévbeli adóalapba. A kereskedési célúból befektetett eszközzé, illetve befektetett eszközből kereskedési célúvá vált eszköz, illetve kötelezettség adóév végi piaci értékének adózási szempontból való figyelembe vétele az e változást követő évtől válik esedékessé. (6) Az (5) bekezdés alkalmazásában úgy tekintendő, hogy a részesedés fennállásának a 11. cikk c) pontjában említett időtartama akkor szakad meg, illetve kezdődik meg, amikortól az eszközt, illetve kötelezettséget már nem befektetett eszközként, illetve nem kereskedési eszközként tartják. (7) Az (5) és a (6) bekezdés azokra a pénzügyi eszközökre és kötelezettségekre alkalmazandó, amelyekhez a vállalkozás a 70. és a 71. cikkel összhangban jutott hozzá /14 ll/ek/ek/ll/kb 24

25 24. cikk Hosszú lejáratú szerződések 1. Hosszú lejáratú szerződésnek minősül az alábbi feltételeknek megfelelő szerződés: a) a szerződés tárgya gyártás, beszerelés, építés vagy szolgáltatásnyújtás; b) időbeli hatálya meghaladja vagy várhatóan meghaladja a 12 hónapot. 2. A 18. cikktől eltérve, a hosszú lejáratú szerződések adózási szempontú elszámolása azon az összegen történik, amely megfelel a szerződés adott adóévben teljesített részének. A teljesítés százalékos arányát [...] az adott évi költségeknek az adóév végi [...] becsült összköltséghez viszonyított aránya [...] alapján kell megállapítani. 3. A hosszú lejáratú szerződésekhez kapcsolódó költségek abban az adóévben [...] vonhatók le, amelyikben felmerültek. 25. cikk Céltartalékok 1. A 19. cikktől eltérve, ha az adóév végén megállapítható, hogy az adóalanynak az abban az adóévben vagy a megelőző adóévekben folytatott tevékenységéből vagy ügyleteiből következően jogi kötelezettsége van [vagy valószínűsíthetően jövőbeli jogi kötelezettsége lesz], akkor az ilyen kötelezettségből fakadó, megbízhatóan megbecsülhető minden összeg levonható, feltéve, hogy az összeg végleges pénzügyi teljesítése levonható kiadást eredményez /14 ll/ek/ek/ll/kb 25

26 E cikk alkalmazásában jogi kötelezettség a következőkből eredhet: a) szerződéskötés; b) jogszabályi rendelkezés; c) általános jellegű, vagy konkrét adóalanynak címzett közigazgatási rendelkezés; vagy d) egyéb jogi művelet. Ha a kötelezettség olyan tevékenységhez vagy ügylethez kapcsolódik, amely a következő adóévekben is folytatódni fog, a levonást arányosan kell felosztani a tevékenység vagy az ügylet becsült időtartamára, figyelembe véve az abból keletkező bevételt. Az e cikk értelmében levont összegeket minden adóév végén felül kell vizsgálni és korrigálni kell. A jövőbeli adóalap számításakor figyelembe kell venni a már levont összegeket. 2. Megbízható becslésnek minősül a jelenlegi kötelezettség teljesítéséhez az adóév végén szükséges kiadás, feltéve, hogy a becslés alapja minden releváns tényezőt tartalmaz, ideértve a vállalat, csoport vagy szektor múltbeli tapasztalatait is. A céltartalék értékelésekor a következőket kell alkalmazni: a) minden kockázatot és bizonytalanságot figyelembe kell venni. A bizonytalanság azonban nem indokolja a túlzott mértékű céltartalékolást; 15756/14 ll/ek/ek/ll/kb 26

27 b) amennyiben a céltartalék lejárata 12 hónap vagy annál hosszabb, és nincs elfogadott diszkontráta, a céltartalék diszkontrátája [a 12 hónapos lejáratú kötelezettségekre alkalmazott, az Európai Központi Bank által közzétett európai irányadó bankközi kamatláb (EURIBOR) éves átlaga abban a naptári évben, amelynek során az adóév véget ér]; c) a jövőbeli eseményeket akkor kell figyelembe venni, amikor ésszerű alapon várhatóan megtörténnek; d) a céltartalékot kiváltó eseményhez közvetlenül kapcsolódó jövőbeli megtérüléseket figyelembe kell venni. 3. A fenti (1) és (2) bekezdés ellenére, semmilyen esetben sem alkalmazható adólevonás az alábbiakra képzett céltartalékok esetében: a) függő veszteségek; b) jövőbeli költségnövekedés. 26. cikk Nyugdíjak [ [...] 15756/14 ll/ek/ek/ll/kb 27

28 A tagállamok rendelkezhetnek a nyugdíjakra képzett céltartalékok levonhatóságáról. Csoport esetén ezt a levonást az adott tagállamban adóilletőséggel rendelkező vagy ott található csoporttagok arányos részére kell alkalmazni.] 27. cikk Behajthatatlan követelések levonása 1. A behajthatatlan követelésekre levonás alkalmazható, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek: a) az adóév végén az adóalany az e cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint minden elvárható lépést megtett a fizetés teljesítésének biztosítása érdekében, és [...]valószínű, hogy a követelés egy részét vagy egészét nem fizetik vissza; vagy az adóalanynak nagyszámú azonos típusú követelése van, amelyek üzleti tevékenységének ugyanazon ágából származnak, és megbízható becslést tud adni a behajthatatlan követelések százalékban kifejezett mennyiségére, feltéve hogy az egyes azonos típusú követelések értéke nem éri el az összes azonos típusú követelés értékének 0,1 %-át. A becslés megbízhatósága érdekében az adóalanynak hivatkoznia kell [...] minden releváns tényezőre, többek között adott esetben a múltbeli tapasztalatokra is; b) az adós az 54. és 55. cikk értelmében vévenem ugyanannak a csoportnak a tagja, mint az adóalany, illetve nem tekinthető a 78. cikk értelmében vett kapcsolt vállalkozásnak. Amennyiben az adós magánszemély, az adós, annak házastársa, egyenes ági felmenője vagy leszármazottja nem vehet részt közvetlenül vagy közvetve az adóalany ellenőrzésében vagy irányításában, és nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel az adóalany tőkéjében, a 78. cikkben meghatározottak szerint; 15756/14 ll/ek/ek/ll/kb 28

29 c) nem érvényesítették a 41. cikk szerinti levonás jogát a behajthatatlan követeléssel kapcsolatban; d) ha a behajthatatlan követelés vevőköveteléshez kapcsolódik, a tartozásnak megfelelő összeg bevételként bekerült az adóalapba. 2. Annak eldöntéséhez, hogy megtettek-e minden elvárható lépést a fizetés teljesítésének biztosítása érdekében, az alább felsorolt szempontokat [...] kell figyelembe venni, feltéve hogy azok objektív bizonyítékokon alapulnak: a) arányban áll-e a behajtás költsége a tartozással; b) van-e esély a sikeres behajtásra; c) ésszerű és indokolt-e az adott körülmények között elvárni a vállalattól, hogy behajtáshoz folyamodjon [...] ; d) mennyi idő telt el a kötelezettség esedékessé válása óta; e) fizetésképtelennek nyilvánították-e az adóst, indult-e jogi eljárás, vagy sor került-e követelésbehajtó megbízására. 3. Ha korábban behajthatatlan követelésként levont követelést kiegyenlítenek, a megtérült összeget be kell számítani a teljesítés évének adóalapjába /14 ll/ek/ek/ll/kb 29

30 28. cikk Fedezés (1) A fedezeti instrumentumon realizált, értékelésből vagy elidegenítésből származó nyereséget vagy veszteséget ugyanúgy kell kezelni, mint a fedezett tételen keletkezett nyereséget vagy veszteséget. Azon adóalanyok esetében, amelyek ugyanazon csoport tagjai, a fedezeti instrumentum és a fedezett eszköz lehet két különböző csoporttag tulajdonában. Fedezeti kapcsolat áll fenn, ha az alábbi feltételek teljesülnek: a) a fedezeti kapcsolatot formálisan előzetesen megnevezik és dokumentálják; b) elvárt a fedezeti művelet magas eredményessége, és ez az eredményesség megbízhatóan mérhető. (2) A fedezeti kapcsolat megszakadása vagy már meglévő instrumentum fedezeti instrumentumként történő kezelése esetén, ha ez annak más adóügyi megítélés hatálya alá kerülését eredményezi, akkor az instrumentumnak a 22. cikk szerint meghatározandó, ezen adóév végén vett új értéke és az ugyanazon adóév kezdetén vett piaci értéke közötti különbséget bele kell számítani az adóalapba. Az instrumentum adóév végi piaci értékének adózási szempontból való figyelembevétele a más adóügyi megítélés hatálya alá kerülését követő évtől válik esedékessé /14 ll/ek/ek/ll/kb 30

31 29. cikk [...] 15756/14 ll/ek/ek/ll/kb 31

32 30. cikk Biztosítók Azoknak a biztosítóknak, amelyek a nem-életbiztosításra vonatkozóan a 73/239/EGK tanácsi irányelvvel 1, az életbiztosításra vonatkozóan a 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 2 és a viszontbiztosításra vonatkozóan a 2005/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 3 összhangban rendelkeznek a tagállamok területén történő működéshez szükséges engedéllyel, az alábbi további szabályoknak kell megfelelniük: a) az adóalapnak tartalmaznia kell az ugyanazon adóév elején és végén vagy ha az következik be később, az adásvétel létrejöttekor fennálló piaci értékbeli különbséget azokra a biztosítók által tartott eszközökre vonatkozóan, amelyekbe a kockázatot viselő életbiztosításikötvény-tulajdonosok javára fektetnek be; b) az adóalapnak tartalmaznia kell az elidegenítés napján és az adóév elején és vagy ha az később következik be, az adásvétel létrejöttekor fennálló piaci értékbeli különbséget azokra a biztosítók által tartott eszközökre vonatkozóan, amelyekbe a kockázatot viselő életbiztosításikötvény-tulajdonosok javára fektetnek be; c) az adóalapnak tartalmaznia kell az életbiztosítók által kapott nyereségfelosztást; HL L 228., , 3. o. HL L 345., , 1. o. HL L 232., , 1. o /14 ll/ek/ek/ll/kb 32

33 [...] d) A 91/674/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott biztosítók technikai tartalékai, a káringadozási tartalék kivételével levonhatók. A tagállam rendelkezhet a káringadozási tartalékok levonásáról. Csoport esetében a káringadozási tartalék levonását a tagállamban adóilletőséggel rendelkező vagy ott található csoporttagok arányos részére kell alkalmazni. A levont összegeket minden adóév végén felül kell vizsgálni és ki kell igazítani. A jövőbeli adóalap számításakor figyelembe kell venni a már levont összegeket. 31. cikk Eszközök áthelyezése harmadik országba vagy más tagállamba 1. Amennyiben valamely eszközt egy uniós adóilletőségű adóalany egy harmadik országban található telephelyére, vagy egy Unión kívüli adóilletőségű adóalany egy valamely tagállamban található állandó telephelyéről harmadik országba helyez át, az eszköz piaci értékével egyenlő összeget értékcsökkenthető befektetett eszközök esetében levonva abból a 4. cikk 13. pontja szerinti, adómegállapításhoz használt értéket, nem értékcsökkenthető eszközök esetében pedig a 20. cikk szerinti, nem értékcsökkenthető eszközökhöz kapcsolódó költségeket hozzá kell adni az adóalaphoz az áthelyezés adóévében keletkezett bevételként. A fenti albekezdés ellenére azoknak a befektetett eszközöknek az uniós adóilletőségű adóalany általi, harmadik országbeli állandó telephelyre való áthelyezését, amelyekre a 39. cikkel összhangban értékcsökkentés alkalmazandó, az eszköz piaci értéken való értékesítésének kell tekinteni, az áthelyezés évében érvényes piaci értéket alapul véve. Befektetett eszközöknek az Unión kívüli adóilletőségű adóalany részéről valamely tagállamban található állandó telephelyéről harmadik országba történő áthelyezését szintén az eszköz piaci értéken történt értékesítésének kell tekinteni /14 ll/ek/ek/ll/kb 33

34 2. Egy befektetett eszköz uniós adóilletőségű adóalany, vagy Unión kívüli adóilletőségű adóalany tagállambeli állandó telephelye részéről olyan harmadik országba való áthelyezése esetén, amely harmadik ország az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes fél, és amelyben a 2011/16/EU irányelvvel egyenértékű megállapodás van érvényben az uniós adóilletőségű adóalany, illetve az említett állandó telephely tagállamával való információcseréről, az uniós adóilletőségű adóalany, illetve tagállambeli telephelye tekintetében az Unión kívüli adóilletőségű adóalany számára engedélyezni kell, hogy az elidegenítés hatásainak felfüggesztését vagy az adó részletfizetéssel való megfizetését kérvényezze. 3. Az adóalany adóilletőségének áthelyezése az eszközök piaci értéken történő értékesítésének tekintendő, azon eszközök kivételével, amelyek továbbra is ténylegesen az adóalany tagállamában található állandó telephelyhez kapcsolódnak. Ezeknek az eszközöknek a későbbi áthelyezése attól az állandó telephelytől, amelyhez eredetileg kapcsolódtak, szintén az eszközök piaci értéken való értékesítésének minősül. A piaci értéket az áthelyezés adóéve vonatkozásában, az áthelyezett funkciók és kockázatok figyelembevételével megállapított üzleti vagy cégértéket is hozzáadva kell kiszámítani. Ez a rendelkezés az Unión kívüli adóilletőségű adóalanyok tagállambeli állandó telephelyének áthelyezése tekintetében is alkalmazandó /14 ll/ek/ek/ll/kb 34

35 4. Egy Unión kívüli adóilletőségű adóalany tagállambeli állandó telephelye adóilletőségének egy másik tagállamba vagy egy olyan harmadik országba való áthelyezése esetén, amely harmadik ország az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes fél, és amelyben a 2010/24/EU irányelvvel egyenértékű megállapodás van érvényben az adókövetelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról, az uniós adóilletőségű adóalany, illetve tagállambeli telephelye tekintetében az Unión kívüli adóilletőségű adóalany számára engedélyezni kell, hogy az elidegenítés hatásainak felfüggesztését vagy az adó részletfizetéssel való megfizetését kérvényezze. Ez a rendelkezés az eszközök azon állandó telephelyről való későbbi áthelyezésére is alkalmazandó, amelyhez azok a fenti (3) bekezdéssel összhangban kapcsolódtak. 5. A (4) bekezdés ellenére nem engedélyezhető a halasztott fizetés, illetve a részletfizetés az alábbiak tekintetében: készletek és befejezetlen termelés; az adóalapnak az a része, amely az adóalany adóilletősége szerinti tagállamban eltelt utolsó adóévre vonatkozik, és nem kapcsolódik az áthelyezett eszközökhöz. 6. A fenti (2), (4) és (5) bekezdésben említett részletfizetést öt éven belül kell teljesíteni, egyenlő összegű részletekben /14 ll/ek/ek/ll/kb 35

36 7. A fenti (2), (4) és (5) bekezdés szerinti halasztott fizetés vagy részletfizetés esetén olyan mértékű kamatot kell felszámítani, amilyen az uniós adóilletőségű adóalany tagállamában vagy az Unión kívüli adóilletőségű adóalany tagállambeli állandó telephelye esetében is fizetendő lenne. Az érintett tagállam jogszabályaitól függően az adóalanyok a fizetéshalasztás vagy a részletfizetés feltételeként adott esetben garancia biztosítására kötelezhetők. 8. A (4) bekezdésben említett kérelmet annak az adóévnek az adóbevallása keretében kell benyújtani, amelyben az adóalany tagállambeli adóilletőségét vagy állandó telephelyét máshová helyezte át. (9) Az adóalany halasztott fizetési, illetve részletfizetési lehetősége megszűnik, és az adó a fenti (1) és (3) bekezdés szerint kerül felszámításra a következő esetekben: az eszközök harmadik országba való áthelyezése; az adóalany vagy állandó telephelye adóilletőségének harmadik országba való áthelyezése; az adóalany csődje vagy felszámolása. (10) Az uniós adóilletőségű adóalany vagy az adóalany tagállambeli állandó telephelye adóalapjának kiszámításakor figyelembe vett áthelyezett eszközök piaci értékét el kell ismerni abban a tagállamban, ahová azokat áthelyezték /14 ll/ek/ek/ll/kb 36

37 VI. FEJEZET BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÉRTÉKCSÖKKENÉSE 32. cikk Befektetett eszközök nyilvántartása 1. A beszerzés, az előállítás és az értéknövelés költségeit, a [vonatkozó időponttal] együtt, minden eszközre vonatkozóan külön-külön be kell jegyezni a befektetett eszközök nyilvántartásába. 2. Befektetett eszköz elidegenítése esetén az elidegenítés részleteit, többek között az elidegenítés dátumát és az ellenértékként kapott bevételt vagy ellentételezést be kell jegyezni a nyilvántartásba. 3. A befektetett eszközök nyilvántartását úgy kell vezetni, hogy az elégséges többek között az értékcsökkenésre vonatkozó adatokat is tartalmazó információval szolgáljon az adóalap kiszámításához. 33. cikk Az értékcsökkenési leírás alapja 1. Az értékcsökkenési leírás alapjába be kell számítani a befektetett eszköz megszerzésével, előállításával vagy értéknövelésével [...] összefüggő [...] költségeket. Megszerzési vagy előállítási költség: valamely befektetett eszköz megszerzésének vagy előállításának időpontjában az adott eszköz megszerzése érdekében kifizetett vagy fizetendő készpénz vagy pénzeszköz-egyenértékes összege, vagy az eszközért cserébe adott vagy felhasznált egyéb eszközöknek az értéke /14 ll/ek/ek/ll/kb 37

38 A költségek nem tartalmazhatják a levonható hozzáadottérték-adót. A kamatok nem számíthatók bele a befektetett eszközök megszerzési, előállítási vagy értéknövelési költségébe. [ [...].] 2. Az ajándékként kapott eszköz értékcsökkenési leírásának alapja annak a bevételek között feltüntetett piaci értéke. 3. Az értékcsökkenés hatálya alá tartozó befektetett eszközök értékcsökkenési leírásának az alapját csökkenteni kell a 11. cikk a) pontja szerinti, az eszköz megszerzéséhez, előállításához vagy értéknöveléshez közvetlenül kapcsolódó támogatással. 4. A használatra nem igénybe vehető befektetett eszközök esetében nem kerülhet sor értékvesztés számítására. 34. cikk Értékcsökkenés levonására való jogosultság 1. A (3) bekezdésre figyelemmel, az értékcsökkenést a gazdasági tulajdonosnak kell levonnia. 2. Lízingszerződések esetében, ahol a gazdasági és a jog szerinti tulajdonjog nem esik egybe, a gazdasági tulajdonos jogosult levonni a lízingdíj kamatelemeit az adóalapjából, kivéve, ha azok [...] a jog szerinti tulajdonos adóalapjában nem kerültek figyelembevételre /14 ll/ek/ek/ll/kb 38

39 3. [...] Ha az eszköz gazdasági tulajdonosa nem azonosítható, a jog szerinti tulajdonos jogosult levonni az értékcsökkenést. [...]. 4. [...] A befektetetett eszközök után egyszerre egynél több adóalany nem számolhat el értékcsökkenést, kivéve, ha akár a jog szerinti, akár a gazdasági tulajdonjog egyszerre több adóalany között oszlik meg. 5. [A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a 127. cikknek megfelelően és a 128., a 129. és a 130. cikk feltételeitől függően annak érdekében, hogy részletesebb szabályokat határozzon meg az alábbiakat illetően: a) a jog szerinti és a gazdasági tulajdonjog meghatározása, különösen a lízingelt eszközök vonatkozásában; b) a lízingdíj tőke- és kamatelemeinek kiszámítása; c) a lízingelt eszköz értékcsökkenési leírása alapjának a kiszámítása.] 35. cikk Az értéknövelési költségek értékcsökkenése 1. Az értéknövelési költségek értékcsökkenési leírását az értéknöveléssel érintett befektetett eszközökre vonatkozó szabályoknak megfelelően kell elvégezni úgy, mintha újonnan megszerzett befektetett eszközről lenne szó. 2. Ha az adóalany bizonyítja, hogy egy egyedileg értékcsökkentett befektetett eszköz becsült hátralévő hasznos élettartama rövidebb, mint az eszköznek a 36. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerinti hasznos élettartama, akkor az értéknövelési költségek értékcsökkenési leírását erre a rövidebb időszakra elosztva kell elvégezni /14 ll/ek/ek/ll/kb 39

40 36. cikk Egyenként értékcsökkenthető eszközök 1. A (2) bekezdés, valamint a 39. és a 40. cikk sérelme nélkül, a befektetett eszközök értékcsökkenési leírását egyenként kell elvégezni, az eszköz hasznos élettartama alatt, a lineáris módszer szerint. A befektetett eszközök hasznos élettartamát a következőképpen kell megállapítani: a) épületek [...] és egyéb ingatlanok [...]: ipari építmények és szerkezetek [később meghatározandó]: 25 év; kereskedelmi épületek, iroda- és egyéb épületek, valamint egyéb, üzleti célra használt ingatlanok: 40 év; b) hosszú élettartamú, befektetett tárgyi eszközök, az épületeken és ingatlanokon kívül: 15 év; c) közepesen hosszú élettartamú befektetett tárgyi eszközök: 8 év; [A közepesen hosszú élettartamú befektetett tárgyi eszközök a 8 évnyi vagy annál hosszabb, de 15 évnél rövidebb hasznos élettartammal rendelkező befektetett tárgyi eszközök.] d) rövid élettartamú befektetett tárgyi eszközök: 4 év; [A rövid élettartamú befektetett tárgyi eszközök a 4 évnyi vagy annál hosszabb, de 8 évnél rövidebb hasznos élettartammal rendelkező befektetett tárgyi eszközök.] e) immateriális javak: az az időszak, amikor az eszköz jogi védelem alatt áll, vagy ameddig a jogosultságot megadták, vagy ha ezt az időszakot nem lehet meghatározni 15 év. 2. A használt épületek és egyéb ingatlanok, a használt, hosszú élettartamú befektetett tárgyi eszközök, a használt, közepesen hosszú élettartamú befektetett tárgyi eszközök, a használt, rövid élettartamú befektetett tárgyi eszközök, valamint a használt immateriális javak értékcsökkenési leírását az alábbi szabályok szerint kell végezni: 15756/14 ll/ek/ek/ll/kb 40

41 a) a használt épületeket és egyéb ingatlanokat 25 év alatt kell leírni, ha ipari építményekről és szerkezetekről van szó, [...] kivéve ha az adóalany igazolni tudja, hogy az [...] eszköz becsült hátralévő hasznos élettartama 25 évnél [...] rövidebb, mert ebben az esetben az értékcsökkenési leírást e rövidebb időszak alatt kell elvégezni; b) a használt épületeket és egyéb ingatlanokat 40 év alatt kell leírni, ha kereskedelmi épületekről, iroda- és egyéb épületekről, valamint egyéb, üzleti célra használt ingatlanokról van szó, kivéve ha az adóalany igazolni tudja, hogy az [...] eszköz becsült hátralévő hasznos élettartama 40 évnél [...] rövidebb, mert ebben az esetben az értékcsökkenési leírást e rövidebb időszak alatt kell elvégezni; c) a használt, hosszú élettartamú befektetett tárgyi eszközöket 15 év alatt kell leírni, kivéve ha az adóalany igazolni tudja, hogy az eszköz becsült hátralévő hasznos élettartama 15 évnél rövidebb, mert ebben az esetben az értékcsökkenési leírást e rövidebb időszak alatt kell elvégezni; d) [a használt, közepesen hosszú élettartamú befektetett tárgyi eszközöket 8 év alatt kell leírni, kivéve ha az adóalany igazolni tudja, hogy az eszköz becsült hátralévő hasznos élettartama 8 évnél rövidebb, mert ebben az esetben az értékcsökkenési leírást e rövidebb időszak alatt kell elvégezni;] e) a használt, rövid élettartamú befektetett tárgyi eszközöket 4 év alatt kell leírni, kivéve ha az adóalany igazolni tudja, hogy az eszköz becsült hátralévő hasznos élettartama 4 évnél rövidebb, mert ebben az esetben az értékcsökkenési leírást e rövidebb időszak alatt kell elvégezni; f) [...] a használt immateriális javakat 15 év alatt kell leírni, kivéve ha meghatározható az a hátralévő időszak, amíg az eszköz jogi védelmet élvez, vagy amely időszakra a használati jogot megadták; ebben az esetben az értékcsökkenési leírást e rövidebb időszak alatt kell elvégezni /14 ll/ek/ek/ll/kb 41