SZAKDOLGOZAT BENKÓ MÁRIA MISKOLC

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT BENKÓ MÁRIA MISKOLC

2 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK ZÁCH FELICIÁN PERE SZERZŐ: BENKÓ MÁRIA MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAK KONZULENS: DR. KONCZ IBOLYA KATALIN Tanszékvezető, Egyetemi docens MISKOLC

3 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF LEGAL HISTORY FELICIAN ZACH S CRIMINAL PROCEEDINGS AUTHOR: MARIA BENKO CONSULTANT: DR. IBOLYA KATALIN KONCZ ASSOCIATE PROFESSOR AND HEAD OF DEPARTMENT MISKOLC

4 Tartalomjegyzék Bevezetés 5 I. Magyarország az Anjoukor küszöbén 7 Károly Róbert és Csák Máté 7 Zách Felicián 11 II. A merénylet előzményei 15 Feliciánt megfosztják tisztségeitől 15 Klárát megbecstelenítik 17 Egyéb teóriák 19 III. A merénylet 22 Felicián ráront az ebédlő királyi családra 22 A sikertelen merénylet 23 IV. Ítélet és megtorlás 28 A Zách családot harmadíziglen kiirtják 28 A hivatalos ítéletlevél 30 V. Zách Felicián és Zách Klára a művészetben 34 Madarász Viktor: Zách Felicián 34 Képes Krónika: Zách Felicián merénylete a királyi család ellen 35 Orlai Petrics Soma: Zách Felicián Orlai Petrics Soma: Zách Felicián Körösfői-Kriesch Aladár: Zách Klára I. 38 Körösfői-Kriesch Aladár: Zách Klára II. 39 Arany János: Zách Klára 40 Összegzés 43 Irodalomjegyzék 44 4

5 Bevezetés Zách Felicián története egyike, a híres magyar bűnpereknek, pedig valójában Felicián meg sem érte, hogy sorsáról döntsenek. Halála után született meg a felségsértés ítélete, amivel a családját sújtották. Zách Felicián április 17-én kardot rántva rontott az éppen ebédlő Károly Róbertre, és családjára. A királyi családot nem sikerült megölnie, de többüket megsebesítette. A király karját megvágta, a királyné négy ujját lemetszette, a gyermekeket védő szolgákkal pedig végzett. Mégsem került ki győztesen, ugyanis még ott az ebédlőben a király őrei megölték. Több történet maradt fenn az esetről. Az egyikben, amit hivatalosnak tekintenek, amely az ítéletlevélben is fennmaradt Zách Felicián egy áruló volt, aki Károly Róbert ellen fordult, mert az megfosztotta tisztségétől, és ezért megpróbált merényletet elkövetni az egész királyi család ellen. A másik nem hivatalos történet, hogy Felicián Bánk Bán-hoz hasonlóan egy idegen királyné és annak rokona cselszövésének áldozatává vált. Ezen belül is két történet létezik. Az egyik kevésbé ismert történet szerint Zách Feliciánnak a felesége tetszett meg Kázmér lengyel hercegnek, de ez kevésbé valószínű, inkább az idők során összemoshatták a Bánk-bán történettel. A feleségét Kázmér megbecstelenítette, és Felicián ezért állt bosszút. A másik ismertebb történet szerint Felicián fiatalabb lánya Zách Klára, - aki a királynő mellett volt udvarhölgy- esett áldozatul Kázmér lengyel hercegnek. Mikor ezt Felicián megtudta, éktelen haragra gerjedt és azért rontott a királyi családra, hogy lánya elvesztett becsületét megtorolja. Vajon valóban egy egyszerű merényletről van szó? Vagy valami más állt a háttérben? A dolgozatom célja, hogy megvizsgáljam az esetet az összes nézőpontból. Azt, hogy milyen is volt Magyarország az 1300-as évek elején. Milyen belső viszályok dúltak. Hogyan került trónra Károly Róbert. Ki volt Csák Máté és maga Zách Felicián? Mi indíttatta, hogy a királyi család életére törjön? Mi történt azon az ominózus napon? Hogyan, és miért torolták meg egy egész nemzetségen egy ember vétkét? Végül pedig mit őrzött meg számunkra Zách Felicián történetéből a művészet. 5

6 A témaválasztásom azért esett Zách Felicián perére mert érdekelt, hogy abban az időben kik és hogyan döntöttek emberek sorsáról, és milyen büntetéseket szabtak ki. Zách Felicián pere ráadásul egyike azoknak a híres magyar bűnpereknek, ahol a szájhagyomány útján terjedt történetben sokkal többen hisznek mint annak ami az ítéletlevélben szerepel. Dolgozatomat öt nagy fejezetre bontottam amelyekben időrendi sorrendbe vizsgálom a történteket. Először Magyarország helyzetét az Árpádház kihalása és az Anjou kor küszöbén, majd vizsgálom a merénylet lehetséges előzményeit, magát a merényletet, az ítéletet és a megtorlást, és végül azt hogy mi maradt fenn a művészetben. Források tekintetében több egymásnak sokszor ellentmondó véleménnyel találkoztam, amiatt, hogy melyik szerző melyik eshetőséget tartotta valószínűnek ami Feliciánt a tettére ösztönözte. 6

7 1. fejezet Magyarország az Anjou kor küszöbén Károly Róbert és Csák Máté Ahhoz, hogy megfejthessük, hogy mi vezetett Zách Felicián tettéhez, meg kell ismernünk az akkori Magyarországot, és a történet többi résztvevőjét is január 14-én a budai várban meghalt III. András király. Az ország nagy részén szinte királyi jogokat gyakorló oligarchák azonban aligha gyászolták őszintén az Árpád-ház nemzetségének, vérének, törzsének utolsó arany ágacskáját. Ellenkezőleg, a leghatalmasabb bárók elérkezettnek látták az időt, hogy tartományaikban mindenféle felsőbb hatalomtól függetlenítsék magukat. Alig volt az országnak olyan része, amely ne került volna valamelyik tartományúr fennhatósága alá. 1 Ezek a saját birtokaikon királyként viselkedtek, lefoglalták a királyi jövedelmeket és a kisnemeseket szolgálatra kényszerítették. Miskolczy István így fogalmazott: Hazaárulók, rablók, szentségtörők, akiknek szemében semmi sem szent csak a saját önző érdekük az irányadó. 2 Az állapot azzal fenyegetett, hogy ezek a nemesek elszakadnak hatalmas birtokaikkal a koronától és csak az ország közepe marad meg a királyi korona alatt. Az nyújthatott csak reményt, hogy ezek a kiskirályok egymást annyira gyűlölték, hogy jobban foglalkoztak azzal, hogy egymás ellen áskálódjanak, mintsem, hogy elszakadjanak a koronától. Magyarország Észak-nyugati részén Csák Máté (máshol Trencsényi Máté, Trencsény ura) volt az úr. Tizenkét vármegyéje, 30-nál több vára volt fejedelmi udvart tartott, nagy hivatalnoki karral és erős zsoldos sereggel. 3 Az adókat nem továbbította a királyi kincstárba és több ezer fős csapatát sem állította a király szolgálatába. Nemcsak a nemesek voltak azok akik fenték a fogukat a magyar földre, hanem megjelentek a trónkövetelők is. A Nápolyban uralkodó Anjou-család sarja, 1 Királyok Könyve 58.oldal 2 Miskolczy István Magyarország az Anjouk korában 15. oldal 3 Miskolczy István Magyarország az Anjouk korában 15. oldal 7

8 Károly Róbert már 1300-ban Magyarországra érkezett. A 12 éves ifjú herceget a szentszék is erősen támogatta. 4 Károly Róbertet (Nápoly, 1288 Visegrád, július 16.) egész gyermekkorától arra készítették fel, hogy egyszer a magyar trónra lépjen. Nevelésében, tudatvilágának kialakításában fontos szerepet játszott apai nagyanyja, Mária királyné, aki V. István magyar király lányaként származott el Nápolyba, s beoltotta az ifjú Károly Róbertbe a magyar föld iránti érdeklődést. 5 Olyannyira a magyar trónra szánták, hogy a nápolyi öröklésből teljesen kizárták, így nem is csoda, hogy nem volt más választása, mint vasmarokkal magához ragadni a magyar trónt. Károly Róbertnek, aki Caroberto néven született, csak egy félreértés miatt választották a magyarok ketté a nevét Károlyra és Róbertre. Később azonban csak a Károlyt használta, ezért én is így fogok hivatkozni rá. A Magyarországon uralkodó helyzet miatt V. Kelemen pápa Gentilis fráter Hegybeli Szent Mártontól címzett presbiteri bíborost küldte Magyarországra, hogy Károlyt támogassa. Gentilis célja az volt, hogy megnyerje magának a papságot és az alsó nemességet, hogy a főurakat egymás ellen felhasználva a királyi tekintélyt visszaállítsa. Az alsó nemességet megnyerni nem került nagy fáradtságba a bíborosnak, mert a főurak erőszakossága a kisnemesség körében nagy elkeseredést váltott ki és ez a királyságban természetes szövetségesét látta. 6 Sikerült is az urak nagy részét megnyernie és Károly mellé állítania. Gentilis Pestre országgyűlést hirdetett ahol Károly Róbertet kikiáltották magyar királynak. Gentilis tárgyalásokat folytatott Apor László erdélyi vajdával, mert nála volt a szent korona, amit Ottó hercegtől vett el mikor fogságba vetette. A tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért Gentilis a koronát tilalmasnak, szentségétől megfosztottnak és elvetettnek nyilvánította. 7 Így lehetőség volt Károly megkoronázására a Boldogasszony budavári templomában június 15-én. Apor László vajda még mindig nem volt hajlandó visszaszolgáltatni a szent koronát és nem akarta elismerni Károlyt királynak. Gentilis félt, hogy László szerb apósa kezére fogja kijátszani a szent koronát. Felszólította, hogy szolgáltassa vissza a királyi birtokokat, azonban a figyelmeztetés eredménytelen volt, így Gentilis aki a pápa teljes tekintélyét birtokolta egyházi átokkal sújtotta Aport, és kötelezte, hogy a 4 Királyok könyve 58.oldal 5 Királyok könyve 58.oldal 6 Miskolczy István Magyarország az Anjouk korában 15. oldal 7 Miskolczy István Magyarország az Anjouk korában 16.oldal 8

9 szent koronát április 2-áig visszaadja, különben még súlyosabb büntetésekre számíthat. Az Úr 1309-ik esztendejében rettentő hirdetménnyel az ország nemeseit átok kötelékével kötötte meg, a szegényeket és gazdagokat is egyetemlegesen és szigorúan isteni kiközösítés alá vetette. 8 Ez főleg azokra a nemesekre vonatkozott, akik nem akarták visszaszolgáltatni a királyi jussokat és nem tekintették Károlyt királynak. A pápa kiátkozta 9 az országot és megtiltotta a papságnak, hogy szolgálja a nemzetet. 10 Így nem volt aki eltemesse a halottakat, nem tartották meg az esküvőket, sőt semmilyen egyházi szertartást. Apor László megtört és visszaadta a koronát. A nemesekkel kapcsolatban Kálti Márk krónikája azt írja : Amikor tehát ezek a nemesek a citermen 11 kívül heverve látták a halottak tetemeit, lelkük megkeseredett, megzavarodott és az Úr 1310-ik évében összegyűltek Pest mellett, a Rákos mezején, egy értelemmel elfogadták királyul a többször említett Károlyt, majd Fehérvárra siettek és Szent István ünnepe után nyolcadnapra, csütörtökön, ünnepelve és örvendezve megkoronázták a szent koronával, amelyet László vajda visszaadott. 12 Vagyis nem volt ez más, mint egyszerű zsarolás. Amíg nem hajolnak meg Károly előtt, megtagadják tőlük még a végtisztességet is. Károlyt valóban újra koronázták Székesfehérváron, de Miskolczy István augusztus 20-ai koronázásról ír. Ugyanebben az évben egy pápai okirat és rendelet teljes bűnbocsánatot és a lelkek biztos megváltását engedte a híveknek. 13 Valamit valamiért elv. Behódoltak és bűnbocsánatot nyertek. Hiszen ha maga a pápa fenyegette meg őket azzal, hogy a lelkük nem térhet meg az Úrhoz, nem juthatnak a mennyországba, lett e volna valóban olyan ember akit ezzel ne lehetett volna sakkban tartani. Egy ember mégiscsak lehetett és ez az ember Csák Máté volt. Gentilis mindenáron Károly mellé akarta állítani őt. Megígérte, hogy tárnokmesterré nevezi ki, de ehhez vissza kell adnia a királyi javakból és segítenie kell, hogy ezeket 8 Kálti Márk képes krónikája 202.oldal 9 Anatéma : A kiátkozás egyházi büntetés volt, amely hívőkre és egyházi személyekre is vonatkozhatott. Eltiltást jelentett az egyházi szertatásokról a bűnös nem részesülhetett a szentségekből (pl: esketés, bűnük megbocsátása). Ebben az esetben politikai oka volt. 10 Nemere István Magyarország története 174. oldal 11 régi magyar temető 12 Kálti Márk képes krónikája 202.oldal 13 Antonio Bonfini A magyar történelem tizedei 438.oldal 9

10 le vele. 16 Csákot a király később 1312-ben a Rozgonyi csatában törte meg, aki másoktól is visszaszerezzék. De Csák Máté továbbra is a királyi javakat fosztogatta, a király parancsát semmibe vette, ezért Károly megfosztotta őt kapott tisztségétől és Csák legnagyobb ellenségét Németújvári Miklóst tette a helyére. Csák ezért bosszút állt a király hívein, egészen Buda kapujáig pusztított, de végül vereséget szenvedett, és Gentilis egyházi átokkal sújtotta. Ezek a tettei nem maradhattak megtorlatlanul július 6-án Gentilis pápai követ kihirdette a Csák Máté egyházi kiközösítéséről szóló ítéletet, mely szerint minden tisztjét, szolgáját és jobbágyát fölmenti a hűség és minden kötelesség alól, hogy semmiben se engedelmeskedjenek neki, hanem tíz nap lefolyásával hagyják el őt, mert aki másként cselekszik, ha püspök vagy érsek is, s őt szóval vagy tettel segíti, ugyanazon egyházi kiközösítéssel sújttatik, mely alatt, elégtétel nélkül hal meg, 14 A források szerint ahogy megszületett 1310-ben a bűnbocsánat a kiátkozás alól egy évvel később újabb egyházi kiközösítést hirdettek ki, bár ez nevesítette, hogy kifejezetten Csák Mátéra és az őt szolgálókra vonatkozott ben Gentilis elhagyta Magyarországot, Csák pedig bosszút állt a nyitrai és az esztergomi egyházmegyéken a kiátkozás miatt. Az esztergomi érseki várat 1312-ben, a nyitrait pedig 1317-ben dúlták fel és rabolták ki csapatai. 15 Károly úgy érezte most már lépnie kell, azonban újabb belső ellenséggel kellett szembe néznie az Abákkal, akik később Csák Mátéval szövetkeztek ellene. A király sereggel vonult ellenük és véres összeütközésben diadalt aratott. Károly Csák Mátét nem háborgatta, bár hívei mindenáron rá akarták bírni, hogy végleg számoljon visszavonult trencsényi várába és hat évre rá ott is halt meg, de egészen haláláig ugyanolyan kiskirályként viselkedett a saját birtokain mint előtte. Azonban halála utána a birtokai mind a királyra szálltak az ősiség törvénye miatt. 17 Károlynak sok megpróbáltatással és ellenséggel kellett szembenéznie, hogy elérje célját, és magyar királlyá koronázzák. Jól látható, hogy a pápa és az egyház ny%C3%BAr) ny%C3%BAr) 16 Miskolczy István Magyarország az Anjouk korában 18.oldal 17 Az ősiség az előtti magyar jogban a nemesi birtok öröklési és elidegenítési szabályrendszere volt. Egyenes ági fiúörökös hiányában az ősi birtokok a királyra szállnak vissza. 10

11 nyomása volt az ami Károlyt hatalomra segítette, így az ő uralkodását egészen Istentől valónak tekinthették. Fontos megemlíteni, Károly feleségét és gyermekeit, hiszen ők is részei lesznek az eseményeknek. Károly többször házasodott, mert feleségei utód nélkül igen hamar meghaltak. Harmadik felesége Erzsébet, László lengyel király lánya, azonban négy fiút is szült neki. Az első gyermek korán meghalt, majd László született meg, aki nem élte meg az ötödik születésnapját, viszont Lajos és András életben maradtak. Ebben az időben nagy volt a csecsemőhalandóság és nem csoda, hogyha egy király nagyon féltette a gyermekeit, főleg hogy mind a kettő fiú volt, és örökölhette utána a trónt. Ezért is érthetetlen, hogy Károly egyik legnagyobb ellensége Csák Máté egykori embere Zách Felicián mégis hogy kerülhetett olyan közel az uralkodóhoz, hogy az kiemelt figyelemmel ajándékozta meg, és az uralkodó család közelébe engedte. Zách Felicián Zách Felicián (akit említenek Záh és Zács Feliciánként is) születésének idejét nem ismerjük, de halála április 17. a magyar történelem egyik leghíresebb merényletének napja. A több ágra szakadt Záh nemzetség tagja volt, mely nemzetség birtokai Nógrád, Heves és Gömör megyében terültek el. A birtokok középpontja valószínűleg a Nógrád megyei Záhtelke lehetett, melyről a nemzetség a nevét is kapta. 18 Csák Mátét szolgálta, mellette tett szert hatalomra is. Érett férfiként, körülbelül 43 évesen, 1308-ban részt vett Gentilis bíboros pápai legatus és Csák Máté kékesi találkozóján. 19 Antonio Bonfini így ír róla: Ez régebben Trencséni Máté nádor mellett vagyonban és rangban alaposan megszedte magát, aztán tőle elbocsáttatván nyomban beállt a király szolgálatába, hogy méltóságát sorsát meghaladó mértékben kényelmesen gyarapítsa. Szertelenségét és nagyravágyását elpalástolva a legnagyobb gonosztettre is kész elszántsággal és hajlandósággal rablás és 18 Tóth Krisztina: Hirtelen merénylet vagy szervezett összeesküvés? (Újabb adatok Zách Felicián merényletéhez.) In: Turul, 76.(2003) 1-2. sz Károly Róbert emlékezete. Szerk: Kristó Gyula Makk Ferenc Budapest, Európa, o. 11

12 mindenféle bűntény útján vitte előre a dolgát. A kegyetlenség, szószegés és hűtlenség egyedülálló példája volt, azonban súlyos vétkeit valaminőkönnyed vakmerőséggel és tettetett folytonos szolgálatkészséggel úgy elleplezte, hogy nagyon beférkőzött az uralkodó kegyeibe. 20 Bár a jellemzés eléggé elfogultnak tűnik, Csák Máté tettei és egyáltalán a hozzá való tartozás alapjául szolgál annak, hogy Zách Feliciánt is Csákhoz hasonlónak tűnteti fel. De akkor megint csak ugyanaz a kérdés merül fel mint korábban, ha Károly maga is tudta, hogy Zách a kegyetlenség és a szószegés példája mégis hogy engedhette közel magához, és senki nem volt mellette aki lebeszélhette volna erről? Antonio Bonfini azt írja, hogy Felicián elbocsáttatván, vagyis elküldve Csák Mátétól került a királyhoz, addig Kálti Márk azt írja, hogy Felicián elhagyta Mátét és a királyhoz tért. Az utóbbi valószínűbb, hiszen Csák aki vereséget szenvedett a királytól és menekülésre kényszerült, miért küldte volna el maga az egyik emberét. Azonban Zách látva, hogy Máté elbukott, dönthetett úgy, hogy a nyertes, a király oldalára áll. A király megkedvelte, szabad bejárást engedett neki, és ajtaja mindig nyitva állt előtte. 21 Bejáratos volt a palotába mi több ráadásul azok közé tartozott az 1320-as évek második felében, akik bejelentés nélkül közlekedhettek a palotában és bármikor a király színe elé kerülhettek. Nem kellett ehhez engedélyt kérni a megfelelő személyzettől, előkészíteni a látogatást, megadni előre annak okát, időtartamát stb. 22 Vagy Károly volt túlságosan könnyelmű, és kígyót melengetett a keblén, hiszen Felicián még ha látszólag mellé is állt, eddig egyik ellenségét szolgálta ilyenfajta megkülönböztetésben részesüljön, vagy van valami amit sem a krónikások sem a történelem nem tud, ami arra késztette Károlyt, hogy ennyire megbízzon Feliciánban. Azonban ezt sajnos már nem tudhatjuk meg, de az tény hogy Feliciánnak kiemelt jogai voltak így is eshetett meg, hogy az éppen ebédét fogyasztó királyi családhoz minden bejelentés nélkül beléphetett. Tóth Krisztina azonban azt írja, hogy Felicián nem önszántából állt a király mellé, hanem azért mert a király 1315-ben azzal a céllal, hogy maga mellé állítsa a kötélnek nem álló Feliciánt, az összes birtokát elkobozta. Ez Feliciánt jobb belátása bírhatta, mert három évvel később már a király emberei között volt. 20 Antonio Bonfini A magyar történelem tizedei 440. oldal 21 Kálti Márk képes krónikája 209.oldal 22 Nemere István 185. oldal 12

13 Elnyerte a király bizalmát, olyannyira, hogy túl a hatvanadik évén, 1326-ra megkapta a semptei várnagy címet is. 23 Visszatérve Feliciánra, mindenhol úgy írnak róla mint őszes vagy éppen agg úrról. Kálti Márk éltesebb deresedő fejű nemesnek írja le. Tóth Krisztina pedig egyenesen kimondja, hogy Felicián 1330-ra már túl volt a hatvanadik évén. Valóban idős lehetett, hiszen már felnőtt gyermekei voltak, sőt idősebb lánya részéről unokái is. Feliciánt mindenhol Csák Mátéhoz hasonlatosnak írták le. Olyannak aki sanyargatta a népet. Sőt mikor Csák parancsot adott az egyházi birtokok feldúlására és kifosztására, egyik végrehajtója Záh Felicián volt. 24 Jókai ezzel ellentétben már úgy fogalmaz: Zách bódog egyike volt első Károly leghívebb embereinek. Gazdasága által hatalmas országfő, családja ágai által az ország javával rokon, tettei által elismert hős. 25 Jókai hős jelzője lehet csupán költői túlzás is, de utalhat arra is, hogy miután Zách a király szolgálatába szegődött a király érdekeinek megfelelő tetteket hajtott végre így mosva le magáról a Csák Mátéhoz való tartozás bélyegét, és bizonyítva hűségét. Ezzel azonban teljesen ellentétesen és néhol kifejezetten durván fogalmaz Felicián ítéletlevele, amelyben úgy írnak róla, mint olyan emberről, aki hiába kapta meg a királytól annak bizalmát folyamatosan visszaélt vele. Záh nembéli Záh fia Felicián akinek családneve szemlátomást a fellobbanó fájdalmat jelenti értelmében a gyalázatosságnak e kiburjánzó gyuladéka, az ország lakosságának romlott hitű mocska, a köznép köpedelme, a mennyország visszolyogtatója, az erény útjának gyászos kardja és a világ szégyenfoltja a pokol fenekéről úgy törvén elő, mint aki kora ifjúságától egészen vénségéig elvetemült lelkülettel Isten nevének gyalázatára, valamint az ország lakosainak ártalmára és vészes megbotránkoztatására nem szűnt meg számos rokonának és földijének megölésében és behálózásában szaporítani napjait, fertőző megátalkodottságának kárhozatos háborgásában telhetetlen vágya tébolyát a szent vér kiontásával kívánta csillapítani 26 jóllehet attól az időtől kezdve, hogy a néhai Trencséni Máténak, az ország hírhedt hűtlenjének seregéből kivált és s királyi felségnek a csatlakozott pártütők 23 Tóth, o. 24 Beihuber Ádám Borcseppek a kardélen (Gondolatok Záh Felicián merényletéről) 112.o. 25 Jókai Mór: A magyar nemzet története regényes rajzokban Akadémiai Kiadó (Budapest), Almási Tibor 3. oldal 13

14 közül való híveként boldogult nevezett urunk királyunk kegye nemcsak méltóságok és jótétemények ajándékával tüntette ki őt, hanem különleges jóindulatának kiváltsága folytán oltalmazólag megvédelmezte mindazoktól is, akik a különböző gaztettek következtében úton-útfélen az igazságtétel minden ösvényén rázúdulni igyekeztek. Kell-e több ennél? De minél inkább méltóságcímekkel pártfogolta őt a királyi felség önzetlenkedvezésből, ő a gaztetteknek annál borzasztóbb dühödt kegyetlenségű és esztelen fajtáira vetemedett;a megbecsülő szeretet minél inkább a földi boldogulás jutalmával nyújtott elismerést neki, ő annál inkább ártatlanok vérének ontásában és rettenetes meggyilkolásában találta örömét. 27 A krónikák szerint egy fia, és két lánya volt. A lányait név szerint is említik. Volt még Feliciánnak egy Sebe nevű nagyobbik leánya is, egy Kopai nevű nemesember felesége. 28 Ennek a legidősebb lánynak pedig két fiú gyermeke is volt. A fiatalabb lány pedig a versekből, festményekről is ismert Zách Klára volt. Zách Klárát mindenhol nagyon szép lánynak írják le. Gyönyörű szűz leány, 29 a királyné szépséges udvarhölgye 30. Ez a leány szolgált Erzsébet királynő mellett, és az egyik feltevés szerint ő volt az, aki miatt apja megkísérelte a merényletet. Van ahol a feleségét is említik, de csak a szájhagyományban. Végezetül a szörnyűséges tettek amiket Felicián elkövetett, nem őt magát, hanem sokkal inkább a korszakot jellemezték. 31 De tagadhatatlan, hogy a bennük való részvétel formálta a férfi jellemét Almási Tibor 3.oldal 28 Kálti Márk 210.oldal 29 Kálti Márk 210 oldal 30 Miskolczy istván 18.oldal 31 Tóth o. 32 Beihuber 112.o. 14

15 2. fejezet A merénylet előzményei Záchot megfosztják kiváltságaitól Több magyarázat maradt fenn, hogy mi indíthatta Feliciánt, hogy a királyi család életére törjön. Az egyik a hivatalos, ami ítéletlevélben is fennmaradt, a másik pedig ami olasz forrásból és szájhagyomány útján. A hivatalos ítéletlevél és a krónika szerint Zách Felicián egy egyszerű felségsértő, egy áruló volt. Folyamatosan visszaélt a király iránta tanúsított bizalmával és mikor Károly ezt megelégelte megfosztotta tisztségeitől. Ezért azután a jótékony királyi béketűrés mert az elnyert kormányzati hivatalból kifolyólag kétségkívül neki kell megtorolnia kinek-kinek a túlkapásait mindezt már nem tűrhetvén tovább, azzal igyekezett megzabolázni őt, hogy megfosztotta tisztségeitől, s nem pedig a bűnének súlya szerint kijáró fővesztési ítélettel lakoltatta, amelyre pedig ő nem is egyszeresen lett volna méltó, hanem ha lehetséges lenne egy, a gaztettek összes válfajában tökéletes jártasságot szerzett gonosztevőt feléleszteni csak azért, hogy aztán újra meglakolhasson, akkor ez százszorosan is megérdemelte volna a szörnyű halálbüntetést. 33 Elhatározta, hogy étkezés közben váratlanul megtámadja a királyt, a gyermekeit és a királynét, hogy vele együtt utódait is megölve zsarnoki uralomra tegyen szert, és mindennel kénye-kedve szerint rendelkezzék. Látta ugyanis, hogy az ország békében lévén nyugalommal és tétlenséggel semmire sem mehet, ha viszont felfordulást csinál, a gazemberek előtt mindenféle lehetőség megnyílik. 34 Kálti Márk ekképp ír róla: Ebben az időben, amikor Magyarország a béke óhajtott nyugodalmán örvendezett, és ellensége sehonnan sem háborgatta, a békebontó, gyűlölethintő ördög a szívébe szállt egy Zács nemzetségbelinek. 35 Miskolczy István hivatalos előzményekre hivatkozik. Eszerint Záh Felicián többszörös gyilkos, gonosztevő volt, aki Csák Máté szolgálatában állott majd a király 33 Almási Tibor 3.oldal 34 Antonio Bonfini 441. oldal 35 Kálti Márk 209.oldal 15

16 kegyelméhez folyamodott s ez feledve múltját udvarába fogadta, méltóságokkal ruházta fel, elhalmozta adományokkal de mivel nem teljesítette minden kérését, dühös kutya módjára a királyi családra támadt, hogy az kiirtsa. 36 Nemere István pedig egyenesen arra hivatkozik, hogy Feliciánnak elborult az elméje. Almási Tibor egyenesen a hivatalos ítéletlevélből idéz. De minél inkább méltóságcímekkel pártfogolta őt a királyi felség önzetlen kedvezéséből, ő a gaztetteknek annál borzasztóbb, dühödt kegyetlenségű és esztelen fajtáira vetemedett; a megbecsülő szeretet minél inkább a földi boldogulás jutalmával nyújtott elismerést neki, ő annál inkább ártatlanok vérének ontásában és rettenetes meggyilkolásában találta örömét. Ezért azután a jótékony királyi béketűrés mert az elnyert kormányzati hivatalból kifolyólag kétségkívül neki kell megtorolnia kinekkinek a túlkapásait -, mindezt már nem tűrhetvén tovább, azzal igyekezett megzabolázni őt, hogy megfosztotta tisztségeitől, s nem is egyszeresen lett volna méltó, hanem ha lehetséges lenne egy, a gaztettek összes vállfajában tökéletes jártasságot szerzett gonosztevőt feléleszteni csak azért, hogy aztán újra meghalhasson, akkor ez százszorosan is megérdemelte volna a szörnyű halálbüntetést. De ő az összes elnyert jótéteményről megfeledkezett, s minden elmondott kedvezés helyett egyedül csak méltóságának elvételére gondolván csalfa rókaravaszsággal lépett be a királyi házba, és botor vakmerőséggel mint akire egy kutya veszettsége átragadt -, hirtelen harapással, kivont kardot suhogtatva természetes urának és a királynőnek a vérével mosta le magát. 37 Ha Felicián az elvesztett tisztségei miatt támadt a királyra miért várt két évig? Ugyanis az 1326-ban elnyert semptei várnagyi címet 1328-ra vesztette el. 38 A merénylet azonban 1330-ban következett be. Nehéz elképzelni, hogy valaki annyira féljen a fő és jószágvesztéstől, hogy kivont karddal támadjon a királyra, ezáltal biztosítva mindene elvesztését. Ez mindenképpen bekövetkezik; akkor is ha életben marad valaki a királyi családból, és akkor is, ha netalántán nem. 39 Vagyis ha Felicián indoka a merényletre a tisztségektől és a javaktól való megfosztás volt, nem lett volna értelme merényletet 36 Miskolczy István Magyarország az Anjouk korában 19.oldal 37 Almási Tibor Záh Felicián ítéletlevele 3. oldal 38 Tóth o. 39 Beihuber o. 16

17 elkövetnie. Hiszen ha nem támad a királyi családra akkor mindenétől megfosztják, azonban ha sikerül a merénylet akkor is elítélik hiszen ha megöl valakit a királyi családból a büntetése halál. Felicián katona volt, így tudnia kellett, hogy abból a teremből élve nem jön ki. A királyt önmagában megölnie fölösleges, hiszen fia, Lajos trónra fog ülni, még ha gyermek is. 40 Klárát megbecstelenítik A másik ok ami szájhagyomány útján maradt fenn, pedig, hogy a királyné segítségével a király sógora a lengyel Kázmér meggyalázta Felicián kisebbik leányát Klárát, aki a királyné mellett szolgált. A szóbeszéd szinte egykorú a történtekkel. Írásban az 1340-es évek elején jegyezték le Nápolyban, de Mügeln Henrik is elbeszéli krónikájában. Azonban az olasz monda tartalmának értékelésekor mérlegelni kell, hogy a nápolyiak nem szerették a királynét. 41 A középkori magyar kútfőkben nem maradt leírása a merénylet ezen megokolásának, és az kétségtelen hogy a közhír itthon is szájról-szájra járt. 42 Azonban ami magyar mondában maradt fenn, az az, hogy a leány megbecstelenítése és a merénylet között három és fél hónap telt el. 43 Ennek ellenére a száz évvel ezelőtt vitázó történészek közül Pór Antal és Mátyás Flórián súlyos kritikával illették a Záh Klára elbeszélés forrásainak hitelét, magát az elbeszélést pedig alaptalan, kitalált és értéktelen mendemondának tartották. 44 Mások így Marczali Henrik szerint, - aki az ítéletlevelet vizsgálta a vádak koholtak voltak, tarthatatlan túlzásokat tartalmaztak és a vérbírák elfogultságára is hivatkozott. Beállítása szerint Felicián befeketítése a merőben kitalált égbekiáltó bűnökkel egyrészt arra szolgált, hogy a valódi indíték leplezve maradjon, másrészt pedig megalapozza a nemzetséggel szembeni vérbosszút, egyszerre megsemmisítve, elhallgattatva és megfélemlítve mindenkit, aki másképpen tudta az igazságot. 40 Beihuber 117.o. 41 Pór Antal: Záh Felicián pöre, Kritika észrevételek Marczali Henrik kritikai tanulmányaira In: Századok, 34.(1900), 1.sz. 6.o. 42 Almási Tibor Záh Felicián ítéletlevele 1. oldal 43 Beihuber 114.o. 44 Almási Tibor Záh Felicián ítéletlevele 1. oldal 17

18 Marczali szerint ez a takargatott mozzanat mégsem maradt rejtve, mert a kiszivárgó igazság magvát nyilván a maguk módján kiszínezve külföldön lejegyezték, és a suttogva terjedő híreknek a néphitben is nyomuk maradt. Következtetése szerint tehát a merénylet valódi indítéka az apai bosszú volt a Klárán esett sérelemért. 45 Tény, hogy Felicián tette megadta a hatalomnak azt a lehetőséget, hogy végleg leszámoljon vélt vagy valós ellenségeivel, s mindazokkal akikre nem volt szüksége. 46 Zách Klára akit mint gyönyörű szűzként szépséges leányként említenek Erzsébet királyné mellett szolgált. A hagyomány szerint a király udvarában mulatott a királyné léha sógora Kázmér lengyel herceg, aki féktelen érzékiségének feláldozta a királyné egyik szépséges udvarhölgyét, Záh Klárát, magának a királynénak tudtával és beleegyezésével. 47 Kázmért több helyen is csapodárnak írják le. Erzsébet királyné pedig segített neki és kijátszotta a leányt Kázmérnak. Ha abból a megközelítésből nézzük, hogy ebben az időben is voltak olyanok akik visszaélhettek a hatalmukkal, és több balkézről született gyerekkel is büszkélkedhettek a királyi családok, valószínűsíthetjük azt is, hogy Klára megtetszett Kázmér hercegnek. Sokan azért vonják kétségbe ezt az eshetőséget, ugyanis semmilyen dokumentum nem maradt fenn arról, hogy Kázmér ebben az időben valóban az udvarnál tartózkodott volna. Másrészről, ha mégis így történt nem hihetjük azt, hogy egy királynak ne állt volna hatalmában és érdekében az, hogy Kázmér ott tartózkodásáról ne maradhasson fenn semmilyen dokumentum. Vagyis egyszerűen el tudta tussolni. Beihuber Ádám így ír róla: Felicián egy dolgot tehetett csupán, jogorvoslatot kért a királytól. Feltételezhetjük, hiába volt erre négy hónapja (egyesek szerint ennyi idő telt el a Klárán megesett gyalázat és a merénylet között) elégtételt nem kaphatott, hiszen Kázmérról, a királyné öccséről és lengyel trónörökösről volt szó. Érinthetetlen volt. Ha hiszünk a Klárát ért becstelenségben akkor azt is hihetjük, hogy ami az ítéletlevélben is indokként szerepel, - vagyis hogy Felicián a tisztségeitől való megfosztás miatt tört a királyi család életére egyszerű koholmány amivel a valóságot akarták leplezni. 45 Almási Tibor Záh Felicián ítéletlevele 1. oldal 46 Beihuber 117.o. 47 Miskolczy István oldal 18

19 Ezek szerint Klára álságosan ki lett szolgáltatva a királyi hatalomnak. Amikor az apa ennek hírét vette, bősz dühében berontott Visegrád -Váralján éppen ebéd idején a királyi palota ebédlőtermébe s az ebédnél ülő királyi párt és a királyi gyermekeket fel akarta koncolni. 48 Miskolczy István állásfoglalásában így fogalmaz: Könnyű belátnunk, hogy az igazságot inkább megőrizte a hagyomány, mint a hivatalos adat. Nem tételezhetjük fel ugyanis, hogy a király egy gonosztevőt, bárminő megbánást mutat is, udvarába fogadjon és mindenkor szabad bejárása legyen a királyhoz, miként ezt a krónika állítja. Azt sem tudjuk elhinni, hogy egy élete alkonyán álló előkelő állású ember, aki tisztában van a következményekkel, holmi csekélységért kockára tegye családjának jövőjét, létét. Feltűnőnek látszik végre az a körülmény, hogy a szerencsétlen Klárát súlyosabban lakoltatták, mint a család többi tagját, amiből világos, hogy ő volt az egész katasztrófa ártatlan előidézője. 49 Egyéb teóriák Ahogy már írtam véleményem szerint ez a változat csak egy téves Bánk bán összemosásból jöhetett létre. Ha feltételezzük is, hogy valóban a feleségét becstelenítették meg, akkor úgy kell gondolnunk, hogy Feliciánnak nagyon szép és fiatal feleségének kellett lennie. Ugyanis ha a felesége a gyermekei anyja, és mint tudjuk Zách már egy őszülő vagy egészen ősz férfi lehetett ekkor, vagyis olyan negyven éven felül már biztos járhatott. Mivel felnőtt lánya volt a feleségének is negyven körülinek kellett lennie, még ha nagyon fiatalon is adott életet első szülött gyermekének. Most gondoljunk bele, hogy abban az időben egy negyven körüli nő nem úgy nézett ki mint a mai negyvenes nők. Valószínűleg már öregasszonynak számított. Lehetséges viszont, hogy ez a feleség nem a gyermekei anyja volt, hanem egy új második feleség aki éppen lehetett jóval fiatalabb nála. Azonban ez a feltevés csak nagyon kevés helyen és csak éppen hogy említve szerepel, így nem adhatunk neki túl nagy jelentőséget. Beihuber Ádám szerint Felicián azért mert ilyen értelmetlen módon rátámadni a királyi családra, mert egyszerűen fogalmazva alkoholista volt. Alkoholos 48 Miskolczy István 19.oldal 49 Miskolczy o. 19

20 állapotban nem tudta felmérni tettei következményeit, függetlenül attól, hogy éppen a tisztsége elvesztése, vagy Klára becsületének elvétele volt az indoka. Abban az időben a borfogyasztás a mindennapok része volt, így Felicián az évek során válhatott függővé az italtól. Elkeseredésében még többet ivott, és így került végül a király elé. Egy másik teória szerint pedig amire az ítéletlevél is enged következtetni Felicián egy összeesküvés részese volt. Ha azonban közülük valaki e förtelmes bűn cinkosának találnak rábizonyítván ezt kétségbevonhatatlanul, bűnhődjék az is halálbüntetéssel, és fosztassék meg összes jószágától s minden birtokától. 50 Azonban az, hogy valójában mi indíthatta Feliciánt a merényletre véleményem szerint kérdéses. Egy olyan ember, aki már mindent elért amit csak lehetett, vagyonra és rangra tett szert, a király egyik bizalmasa volt, a lánya a királynénál szolgált, miért vetemedett volna ilyesmire. A krónika azt írja azért mert a király megfosztotta tisztségeitől. Ha ez valóban igaz lett volna, akkor mégis hogy juthatott be az ebédlőbe? Ha Feliciánt Károly valamilyen ok miatt - ez az ok is kérdéses, hogy vajon mit tett Felicián hogy ilyen súlyos büntetést érdemelt érte - valóban megfosztja tisztségeitől, akkor pont egyedül attól a kiváltságától ne fosztotta volna meg, ami másoktól megkülönböztette? Így is szabad bejárása volt a királyhoz? Azonban ha ettől a tisztségétől is megfosztották akkor az se túl hihető, hogy valahogy sikerült beosonnia, beszöknie. A királynak tömérdek ellensége volt. Nem hihetjük azt, hogy nem őrizték megfelelően. Azt se feltételezhetjük, hogy esetleg az őrök, akik az ebédlőt őrizték ne lettek volna tájékoztatva arról, hogy Záchnak már nincsen szabad bejárása. Így már akkor megállították volna mielőtt belép a terembe. Feltételezhetjük, hogy nem a lefokozás volt az indoka Záchnak. De akkor igaz lehet, hogy Klára nevű lánya becsületén esett csorba? Vannak akik azt írják, hogy az udvarban csupán Klára ártatlanságát vonták kétségbe, ami végzetes csapás volt egy udvarhölgy számára. 51 Maga a krónika így fogalmaz: Ebben az időben, amikor Magyarország a béke óhajtott nyugodalmán örvendett, és ellensége sehonnan sem háborgatta, a 50 Almási 4.o

21 békebontó, gyűlölethintő ördög a szívébe szállt egy Zács nemzetségbeli, Felicián nevű, már éltesebb, deresedő fejű nemesnek: hogy egyazon napon karddal ölje meg Károly király urat és Erzsébet királyné úrasszonyt meg két fiát, Lajost és Andrást. 52 Vagyis a krónika szerint Feliciánt az ördög szállta meg, ami valljuk be nem igazán állná meg ma a helyét egy valódi bíróság előtt. Ezekben az időkben a hit és a vallás sokkal szigorúbban része volt az emberek életének. Azok az emberek akik másokat boszorkányság vádjával megkínoztak és megöltek, abban is hihettek, hogy egy rossz cselekedetet az ördögtől valónak ítéljenek, így ez akkoriban nem tűnt hihetetlennek. 52 Kálti Márk Képes krónikája 209.oldal 21

22 3. fejezet A merénylet április 17-én ebédkor Zách Felicián sikertelen merényletet követett el Károly Róbert és a királyi család ellen. Felicián ráront az ebédlő királyi családra írják le. Az, hogy Felicián hogyan juthatott be az ebédlőbe, többen többféle képen bősz dühében berontott Visegrádi-Váralján éppen ebéd idején a királyi palota ebédlőtermébe s az ebédnél ülő királyi párt és a királyi gyermekeket fel akarta koncolni. 53 Kirántá széles kardját hüvelyéből, s vérben forgó szemekkel, repülő fehér hajjal rohant fel a várba, hol a király családjával éppen lakománál ült. Az őrök, kik a kapuknál vigyáztak, ijedten álltak félre az eleven rém elől, ki sírva, üvöltve emberietlen hangokon tört ajtókon, termeken keresztül, kardját forgatva ősz feje felett. A király, a királyné és gyermekei udvarnokaik körében éppen asztalnál ültek, midőn a szenvedélyőrült agg fölszakítá a teremajtót. A pillanat megnémíta megdermeszte mindenkit 54 Amidőn azután az Úr 1330-ik évében, április tizenhetedikén, húsvét után való szerdán a király a királynéval és a mondott két fiával a visegrádi vár alatt, házában ebédelt, Felicián észrevétlenül a király asztalához lépett: kirántotta éles kardját és veszett kutya dühével, hirtelen a királyra rontott; irgalmatlanul meg akarta ölni a királyt, a királynét és fiaikat Miskolczy István Magyarország az Anjouk korában 19. oldal 54 Jókai Mór: A magyar nemzet története regényes rajzokban 55 Kálti Márk Képes Krónikája 209.oldal 22

23 Véleményem szerint elég valószínűtlen, hogy egy kiváltságaitól megfosztott személy dühösen csak úgy be tudjon rontani egy katonákkal őrzött ebédlőbe. Még szürreálisabb, hogy az őrök megijedtek tőle és beengedték. Föltépte a teremajtót és berontott ezért mindenki megdöbbent. A döbbenet érthető, azonban mikor látták hogy a családra ront senki nem volt aki megállítsa? Aki a királyi család és közé lépjen? Sokkal valószínűbb, hogy észrevétlenül lépett a király asztalához, bár ahogy már előbb is írtam, hogyha valóban amiatt kísérelte meg a merényletet, mert megfosztották a tisztségeitől, nem valószínű hogy továbbra is szabad bejárása volt, és senkinek sem tűnt fel a jelenléte. A legreálisabb eshetőséget Antonio Bonfini írja le: Terve szerint tehát május tizenötödik kalendáján Visegrád elővárosában szolgálattétel ürügyével belépve rontott a nejével és gyermekeivel az asztalnál ülő felségre 56 Bonfini ürügyet ír, ami azt engedi feltételezni, hogy ekkor már indokra volt szüksége Feliciánnak, hogy bejuthasson a királyhoz, vagyis itt hivatkozhatunk arra, hogy már meg volt fosztva a szabad bejárás kiváltságától, és emiatt a sértés miatt tört a királyi család életére. Az ítéletlevél is úgy fogalmaz, hogy fortélyra egy róka ravaszságára volt szüksége a bejutáshoz, majd odabent rántott kardot. De ő az összes elnyert jótéteményről megfeledkezett, és minden elmondott kedvezés helyett egyedül csal méltóságának elvételére gondolván csalfa rókaravaszsággal lépett be a királyi házba, és botor vakmerőséggel mint akire egy kutya veszettsége átragadt hirtelen harapással, kivont kardot suhogtatva természetes urának és a királynőnek a vérével mosta le magát Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei 441. oldal 57 Almási Tibor 3.oldal 23

24 A sikertelen merénylet Feliciánnak sem a királyt sem a családot nem sikerült megölnie. Károlyt a karján megsebezte, a királynénak négy ujját levágta a gyermekek nem sérültek meg bár egyes források azt írják hogy ---- egy hajtincsét sikerült levágnia de az őket védő nevelőket megölte. Itt sincs egyetértés a források szerint. irgalmatlanul meg akarta ölni a királyt, a királynét és fiaikat. A kegyelmes Isten azonban megkönyörült rajtuk, és nem vihette végbe szándékát. A király jobb keze ugyan könnyen megsebesült jaj, a királyné jobb kezének négy ujját egyszeribe lecsapta; ujjait, melyekkel a szegényeknek, sínylődőknek és nyomorultaknak osztotta az alamizsnát, mely ezekkel számtalan templomnak varrt mindenféle köntöst és fáradhatatlanul küldte az oltárokra és az egyháziaknak a drága bársony díszruhákat és kelyheket! Midőn azután az ott álló királyfiakat is meg akarta ölni, rávetették magukat a gyermekek nevelői. Kenezics Gyula és János nádor fia, Miklós; fejükön halálos sebet kaptak, míg a gyermekek elmenekültek. Ekkor egy jó hajlandóságú ifjú, a patakmegyei Sándor fia, János, a királyné al-étekfogója, úgy rohant Feliciánra, mint valami vérengző fenevadra: csákányával keményen nyaka és lapockája közé csapott, átvágta és leterítette; most az ajtókon mindenünnen benyomuló királyi bajvívó vitézek rémes kardjaikkal ízenként vagdalták össze a nyomorultat és összekaszabolták, mint egy szörnyeteget. 58 Tervét nem hajthatta végre. A királynak csak könnyedén sebezte meg jobb kezét, de a királynénak jobb kezéről levágta a négy ujját. Mikor a királyi gyermekek ellen fordult, a gyermekek nevelői, Kenezics Gyula fia és Miklós, János nádor fia közbevetették magukat és halálos sebeket kaptak. Végre János, a királyné étekfogója csákányával a földre terítette Feliciánt, aki aztán a berohanó fegyveresek darabokra vagdaltak. 59 Véleményem szerint, igazán furcsa az, hogy a fenti leírások alapján a teremben lévők közül senkinél nem volt fegyver, de a királyné étekfogójánál aki az 58 Kálti Márk o. 59 Miskolczy István Magyarország az Anjouk korában 19. oldal 24

25 ételeket hordta, mai szóhasználattal akár pincérnek is nevezhetnénk volt egy csákány, amivel rá tudott támadni Feliciánra. A forrás szerint a nyaka és a lapockája közé csapott ami azt feltételezi, hogy hátulról támadt rá, és Felicián lehet észre sem vette így nem is tudott védekezni ellene. megsebesítve Károly Róbertet és levágva a gyermekeit Lajos, Endre és István hercegeket védő királyné négy ujját. Zách Feliciánt hamarosan összevagdosta az összegyűlt udvaroncok hada 60 Eszerint a forrás szerint a királyné akkor veszítette el ujjait, amikor a gyermekeket védte. Meg sem említi a nevelőket akik életüket adták a gyermekekért, sem Jánost a királyné al-étekfogóját aki egyesek szerint megölte mások szerint csak megsebezte Feliciánt. Vérszomjú sikoltással rohan Zách egyenesen a királynéra, a megrémült hölgy jobb kezével akarja feltartani a fejének intézett vágást, s a kard élétől négy ujja lehull. A király közbeugrik, s ő is sebet kap karján, amint a gyilkost meg akarja ragadni. Ekkor Zách a király fiainak fordul vérengző dühével, a hercegek nevelői, Amadé és Kenesich elragadják azokat előle, Kenesich fején egy roppant vágást kap, míg végre Csellei ölre kapva a dühösködőt, földhöz veri s egy asztalkéssel legyilkolja. 61 Jókai úgy írja, hogy elsőként a királynéra ront rá Felicián, azt sejtetve, hogy ő volt a fő mondhatni célpontja, hiszen az egyik felvetés szerint ő volt a hibás abban, hogy Klárát megbecstelenítették. A király csak a királyné segítségére akar sietni ezért kap sebet. A többi forrástól eltérően Jókai azt írja, hogy Csellei egy asztalkéssel öli meg Feliciánt, ami a legreálisabb eszköznek tűnik legalábbis egy csákánnyal szemben. hirtelen harapással. kivont kardot suhogtatva természetes urának és a királynőnek a vérével mosta le magát. Miáltal is nevezett király urunk jobb kezén

26 súlyos sebet kapott, úrnőnk, a királyné pedig ó micsoda fájdalom örök időre jobb keze elvesztésének gyalázatán siránkozik és kesereg fájón. Nem is kell mondani, hogy e Felicián ártó és kegyetlenül gaz őrjöngése, amely szíve vágya és óhaja szerint a dús lombú tőke tövét és a királyi sarjadék gyökerét kívánta teljesen kiirtani, nemcsak az isteni felség számára gyűlöletes, hanem az égi lakosok és személyek teljes kara előtt is, ott jobbján az Úrnak, aki a világot örök és erényt szülő rendben kormányozza; kiérdemelte hát, hogy rögtön rettenetes halál büntetésével lakoljon meg. Ugyanis az elmondott, oly istentelen és kárhozatos gaztettének elkövetésért csalárd tanításának aljasságán felnevelt fiával együtt szörnyű fegyvercsapások alatt legott megölték előbb, majd azután utolsó porcikájáig felfalatták a kutyákkal, amelyek őrjöngésétől fertőződve a hajlékony józan értelem ebek tomboló veszettségbe fordult benne. 62 kardot rántott, megtámadta a királyt, és a csapást elvétve könnyű sebet ejtett a jobb kezén. Rögtön a szentséges nagyasszony felé fordult, és a jobbjáról levágta négy ujját, amelyeket bízvást mondhatunk az asszonyi kötelességtudás és az áradó nagylelkűség szolgáinak, hiszen éjjel-nappal egyházi ruhákat szőtt-varrt velük. Nem kímélte az ott ácsorgó kicsiket sem, akikre kardjával hadonászva rárohant, mire a nevelők rögtön közbeugrottak, és a saját testükkel dicséretes hűséggel megvédelmezték a rájuk bízott gyermekeket; ezalatt azok kiszaladtak. Az egyik nevelő Knyezsic, Gyula fia volt, a másik Miklós, János nádor szülötte. A nagy felfordulásban, az urak megrökönyödése közepette Pataki Sándor fia János, a királyné szolgája, derék jellemű fiatalember odaugrott, a szanaszét dühöngő Feliciánnak nekiment, tőrével átütötte a nyakát, és a földre teperte. A teremben támadt ordítozásra a testőrkatonaság több tagja összefutott, az istentelen királygyilkossal vívni kezdett, az az asztal előtti pamlagon szembeszegült velük, azok pedig szétvagdalták, majd darabokra tépték. 63 Antonio Bonfini szerint Jókaival ellentétben először a királyt támadja meg Felicián és csak azután fordul a királynéhoz. A királyné ujjának levágását pedig csak 62 Almási Tibor Záh Felicián ítéletlevele 3.oldal 63 Antonio Bonfini o. 26

27 azért tartja szörnyűnek, mert azzal az egyháznak drága ajándékokat készített vagy adományozott. A gyermekek nevelői ebben a leírásban is életüket vesztik, azonban Jánost már nem mint a királyné al-étekfogóját említik, hanem csak mint szolgáját, és nem csákányával hanem tőrével támad Feliciánra. Nyakon szúrja és a földre viszi. Majd Felicián aki a fent írtak szerint ezek után felállt még megvívott a testőrkatonaság több tagjával. Számomra érthetetlen, hogy egy harcban edzett férfi aki kész arra, hogy megölje a királyi családot, mégsem tud végezni velük. Felicián katona volt, akor főuraihoz hasonlóan képzett, gyakorlott katona, akinek a belháborúk során volt alkalma tapasztalatot szerezni. 64 A királyt és a királynét csak megsebezte de mikor a gyermekekre rontott két embert is megölt, akik csak haragjának útjában álltak. Ha valóban meg akarta ölni a királyt mert az megfosztotta tisztségeitől, vagy éppen a királynét mert az közrejátszott Klára megbecstelenítésében, akkor meg volt a lehetősége hogy megtegye. A fennmaradt adatok szerint egyiküknél sem volt fegyver, Felicián kardja pedig olyan éles volt, hogy négy ujját lemetszette a királynénak, mégse sikerült megölnie egyiküket sem? Suhintott egyet- egyet találomra a kardjával feléjük majd tovább lépett? Ezután azonban két embert sikerült megölnie? Majd Feliciánt egyes források szerint egy csákányt birtokló János nevű alétekfogónak sikerül leterítenie és a többi vitéz szétvagdalta. Antonio Bonfini szerint azonban János nem csákánnyal hanem tőrrel rontott Feliciánra nyakon szúrta és földre vitte. De Feliciánnak ez sem elég egy nyakszúrás után még felállt és megvívott a testőrkatonasággal. Véleményem szerint valószerűtlen, hogy egy olyan ember akit tőrrel nyakon szúrtak és ezek után nem esett össze holtan hanem még vívni kezdett, hogy lehetséges, hogy nem tudott megölni két fegyvertelen embert, sőt egyáltalán hogy sikerült felállnia azután hogy János a földre vitte? A ránk maradt források több tényben eltérnek, sőt egyes részei a józan észnek is ellentmondanak. 64 Beihuber 112.o. 27

28 4. fejezet Ítélet és megtorlás A Zách családot harmadíziglen kiirtják Azt mondják, a mindig nyugodt Károly Róbert az eset után teljesen kivetkőzött emberi mivoltából. Üvöltött és átkozódott, parancsokat harsogott, bosszúra szomjazott. Egy nagyon ritka, a magyar történelemben ritkán alkalmazott ázsiai büntetést parancsolt. Egy ilyen felségsértő tettért a tettes egész nemzetségének pusztulnia kellett! 65 Miután a király emberei megölték Feliciánt a testét feldarabolták, és egyes források szerint a kutyáknak vetették más források szerint azonban fejét Budára küldték, kezeit és lábait a bűnözéstől való elrettentés végett széthordták Pannónia különböző városaiba. 66 De nem csak Felicián volt az, akinek sorsáról azonnal döntöttek. Felicián fiát és annak szolgáját lovak után kötötték és addig húzták őket, még halálra nem zúzták magukat. A holttestüket a piacon a kutyáknak vetették. Az ítéletlevél ezzel szemben azt írja, hogy még ott karddal végeztek velük. csalárd tanításának aljasságán felnevelt fiával együtt szörnyű fegyvercsapások alatt legott megölték előbb, majd azután utolsó porcikájáig felfalatták a kutyákkal amelyek őrjöngésétől fertőződve a hajlékony józan értelem ebek tomboló veszettségébe fordult benne. 67 Idősebbik lányát Sebét lefejezték Léva váránál Becsei Imre a vár őrségparancsnoka utasítására. A férjét Kopajt mindhalálig bebörtönözték; ezen felül fiait keresztes vitézekkel egy tengeri szigetre (Rodoszra) küldték, hogy sose lássák viszont a szülőföldjüket. 68 A legkegyetlenebb ítélet azonban Klárára várt. A lánynak mind a két kezéről levágták négy-négy ujját, hogy csak a hüvelykujjai maradtak meg. Ezt a büntetést 65 Nemere István 188.oldal 66 Antonio Bonfini 442.oldal 67 Almási Tibor 3.oldal 68 Képes Krónika oldal 28

29 Erzsébet királyné levágott négy ujjáért kaphatta, valamint ebben az időben bevett szokás volt a megcsonkítás, főleg ha egy szép emberről volt szó. Lemetszették az orrát és az ajkait, de úgy hogy még a fogai is kilátszottak. De ez csak a büntetés egyik része volt. Ezután következett a másik: lóra ültették, és heteken hónapokon át magukkal hurcolták városról városra és mindenütt arra kényszerítették, hogy az összeszaladt jónép előtt azt kiabálja 69 : Aki királyát elárulja vagy a vesztére tör, ezzel a büntetéssel lakol! 70 Így bűnhődjék az, ki urához, királyához hűtlen! 71 Így lakoljon, aki hűtlen a királyhoz! 72 Az ország világi előkelői egy hónap elteltével törvényszéket ülve példátlan kegyetlenségű ítéletet hoztak az egész nemzetséggel szemben. Harmadíziglen elrendelték a család kiirtását, a rokonság távolabbi tagjait pedig szolgaságra vetették és teljes jószágvesztéssel sújtották. 73 Felicián ítéletlevelében felsorolják, hogy a közelebbi rokonságán kívül még kiknek kellett bűnhődniük. A levél így fogalmaz: több napos körültekintő mérlegelés után érett megfontolással és tanácskozással egyetértőleg, egyezőleg és egyhangúlag levelesítő végzés hatályával sújtó következő ítéletet határozták el meghozni 74 Ebben szerepel, hogy aki harmadíziglen rokon kapcsolatban áll vele, halállal lakoljon. Így lánytestvéreinek fiai és lányai, valamint saját lányainak leszármazottai is. Lányait hitvesül vevők testvéreinek és közeli rokonainak a királyi udvarba belépni soha többé nem lehetett, még ha a király vagy bárók hívei voltak is. Valamint azt is írja, hogyha valaki Felicián tettében cinkosnak tekinthető, az halálbüntetéssel lakoljon, és fosszák meg jogaitól és birtokaitól. Azonban kitértek arra, hogy a lánytestvéreinek unokái az ítélet alól mentesüljenek, ugyanis ezeket a nőket törvényes házasság fűzte idegen nemzetségekhez, és emiatt a fennálló rendet nem akarták megrendíteni. kikötjük tehát, hogy a mondott úrnők férjeire, rájuk magukra, továbbá fiaikra és leányaikra, nemkülönben örököseikre a fenti büntetés semmiképpen sem kiterjeszthető Nemere István 189.oldal 70 Antonio Bonfini 442.oldal 71 Miskolczy István 19.oldal 72 Kálti Márk 210.oldal 73 Almási Tibor Záh Felicián ítéletlevele 1.oldal 74 Almási Tibor Záh Felicián ítéletlevele 4. oldal 75 Almási Tibor Zách Felicián ítéletlevele 4.oldal 29

30 Hiszen a király sem akarhatott magának ellenségeket szerezni olyan nemzetségekből, akik csak házasság útján álltak kapcsolatban a Zách családdal. A megyés ispánok és szolgabírák parancsba kapták, hogy felkutassák a Zách családhoz tartozókat és őket a királyhoz küldjék. Ezek az első, másod és harmadfokú rokonokra vonatkoztak. Aki harmad illetve távolabbi rokon volt, azoktól birtokaikat vagyonukat a király részére el kellett kobozniuk, és örökös királyi szolgaságba kellett vetniük. A hivatalos ítéletlevél Kelt Visegrádon, a Szent György vértanú ünnepét követő 22. napon (május15.) az Úr megtestesülésének évében, nevezett király urunk országlásának pedig ugyancsak a 30. esztendejében. 76 A Pannon Királyság egész nemességének közössége, a bárók, előkelők és főemberek egyetemének megegyezése, illetve mindnyájuknak a felségsértés gyalázatos és hallatlan bűne fölött örök időkre ítélkező gyülekezete valamennyi ma élőnek és a sorra eljövendők mindegyikének a jelen irattal adja tudtára, s eme határozat közzétételével hozza nyilvánosságra a következőket. 77 Zách Feliciánnal a világi méltóságokból (pl: nádor, szlavón bán, erdélyi vajda, tárnokmester) létrehozott bíróság példát akart statuálni elrettentő ítéletével, melynek jegyében a merénylő egész családját harmadíziglen halálra ítélték. 78 Felicián ítéletlevele nem eredeti formájában maradt ránk, hanem csupán egy másolat, amelyet a 16. században Istvánffy Miklós történetíró készített. nemcsak az isteni felség számára gyűlöletes, hanem az égi lakosok és személyek teljes kara előtt is ott, jobbján az Úrnak, aki a világot örök és erényt szülő rendben kormányozza; kiérdemelt hát, hogy rögtön rettenetes halál büntetésével lakoljon meg, 79 Így magyarázzák, hogy Felicián ott, és azonnali megölése miért is volt indokolt. A király, bár minden joga meg lett volna rá, hogy maga döntsön a Záchok sorsáról nem így tett, hanem jogszolgáltatás útján akart magának elégtételt. 76 Almási 5.o. 77 Almási Tibor Záh Felicián ítéletlevele 3.oldal május 15. Zách Felicián családját az udvari bíróság kiirtásra ítéli 1.oldal 79 Almási Tibor Záh Felicián ítéletlevele 3.oldal 30

31 És lám amikor az ország hatalma előtt az isteni kegyelem pártfogásának jóvoltából a környező királyságok uralkodói és fejedelmei úgyszólván térdet hajtanak, a gőgösök kevély szíve és szarva pedig leszegve megtörött, akkor a királyi jóakarat kegyes tisztessége noha elnyert kormányzati hatalma folytán neki jog szerinti lehetősége a megtorlás kardjával nemcsak a saját, hanem a mások sérelmeit is megbosszulni az elkövetett vétkek súlya szerint ahelyett, hogy tulajdon sérelmei megtorlásául ráemelte volna bosszúálló kezét a nevezett beteg és korcs kutyának a fajzatára, törzsökére és rokonságára, illetve mindenkire, akit csak valamilyen kapcsolat fűzött hozzá, inkább szavakban feltárta előttünk királyságának valamennyi nemese, bárója és előkelője előtt a felségsértés kárhozatos bűnének elszenvedett sérelmét, amikor személyesen maga megjelent körünkben, egyszersmind megmutatta sérült jobb kezét azzal a borzasztó sebbel, amelyet viszonzásul kapott a már taglalt, a király úr által e Feliciánnak nyújtott jótéteményekért, továbbá megmutatta saját, valamint királyné úrasszonyunknak, illetve fentebb leírt két fiúnak a ruháit a kiontott vérrel úgy elborítva, hogy ahhoz csak a féktelen vízáradat fogható, bemutatta ezen kívül a királyné úrasszony négy ujját és fiaik hajfürtjeit, amelyeket Felicián kardja vágott le mind. Pedig az oly iszonyatos bűncselekménynek eme időszakra vetemedő, istentelen és soha nem hallott gaztette a büntetést ne kerülje el, a jogszolgáltatás útján követelt magának méltányos elégtételt. 80 Az ítéletlevélben név szerint szerepelnek azok bárók és főemberek akik az ítélet meghozatalában részt vettek. Így többek között Druget János nádor (a kunok bírája), Somogyi, Tolnai, Bácsi, Fejéri, Zempléni és ungi ispán, Tamás erdélyi vajda, Aradi, Csongrádi és Szolnoki ispán, egész Szlavónia bánja, János bacsói bán, baranyai és bodrogi ispán, Demeter király tárnokmestere, trencsényi ispán, Simon fia Pál, a királyi felség osztrák bírája, Dezső, a királyné úrasszony udvarbírája (Vilmos mester), győri és zarándi ispán, Babonics fia János királynéi tárnokmester, Vilmos mester újvári, szerémi, és borsodi ispán, Doncs túróczi, zólyomi és árvai ispán, János budai rektor, mosoni ispán, Dénes királyi asztalnokmester, Treutel Miklós pozsonyi ispán, István fia Miklós zalai ispán, Lack székely ispán, István királyi lovászmester, Szeri Pósa harami ispán, László és Eghard boszniai ispánok, Futaki Dénes bihari ispán, Dezső beregi ispán, Dama testvére, Dénes fia vasvári ispán, Ost fia Domokos 80 Almási Tibor Záh Felicián ítéletlevele 3-4. oldal 31

32 veszprémi ispán, Becsei Imre balsi ispán. Együtt még több más az ország hűbéreit és méltóságait kezükön tartókkal is, pecsétjeik rátétele révén örökre szóló jóváhagyással megerősítvén a jelen iratot. 81 Zách Feliciánt és családját azért is sújtották ilyen szörnyű büntetéssel, hogy példát statuáljanak a népnek. Az ítéletlevél konkrétan le is írja ezt. nehogy a fenti gyalázat bármiféle bélyege árnyékot vessen az országra és miránk, s nehogy nevezett természetes urunk vére ontásának rettentő és istentelen bűnén egész országa sírva bánkódjék, meg nehogy a hűségében kivételes magyar nemzet jó hírét szégyenfolt csúfítsa el, de annak elkerüléséért is, hogy eme Boldogtalannak az állatias vadsága, a háborodottság rontó rozsdája az őszinte hűség kegyelmében tündöklőket megromlassza, nehogy az idők folyamán valaha mások is ha egy feddeni akaró kar elutasította őket, az erőszak hasonló gyalázatával szentségtörő módon merénylő kezet emeljenek természetes és szenttel olajjal felkent uruk ellen, hanem éppen annak érdekében, hogy a jelen határozat örökre szóló közzététele mindenki számára példaként szolgáljon, a szóban forgó Felicián aljas és szégyenletes gaztettének, illetve elvetemült bűnének gyökeres kitépése és kiirtása végett. 82 Az ítéletlevél nemcsak azt írta, le hogy ki is volt Felicián, mit tett, és emiatt milyen büntetést érdemelt, hanem a levél végére a főemberek és bárók egy ajánlást is írtak a királynak, amiben felhívják arra a figyelmét, hogy ne engedjen magához közel Feliciánhoz hasonló rosszhírű embereket. A jövőre nézve pedig tanácsot adva annak elhárítása érdekében, hogy a királyi felség diadémáján és az ország rendjén efféle hihetetlen sérelem újra megessék, és ezáltal a szent királyi korona és az ország megrendülésének veszedelme kiéleződjék, azt ajánljuk, hogy a gonosztevő s az általános megbélyegzés szégyenfoltjával éktelenkedő személyeket, az uraik iránt köztudottan hűtleneket, a tudvalevőleg zavarkeltőket, illetőleg gyilkosokat, azokat, akik könyörtelen és irtóztató kegyetlenség magabiztosságával követnek el kielégíthetetlenül és embertelenül förtelmes vétkeket, a templomok kirablóit és fölégetőit, a közönséges rablókat és az ártatlan vér kiontóit távolítsák el mind, és zárják ki a királyi felség udvarából, de csak ha előbb az 81 Almási Tibor Záh Felicián ítéletleve 4.oldal 82 Almási Tibor Záh Felicián ítéletlevele 4. oldal 32

33 ítélkező szigor eszközével a felsorolt átkos gaztettek bűneit a sérelmet szenvedettek ellenében bírói eljárás útján elmarasztalják kihágásuknak súlya szerint. A királyi kormányzat udvarában pedig csak olyanok szolgáljanak és tartózkodjanak, akiket erre a tiszta hitnek és az őszinte hűségnek az állhatatossága, valamint a szigorú és jámbor erénynek a tisztessége ajánl. 83 Hiába a súlyos ítélet így is többen életben maradhattak a Zách nemzetségből, hiszen mikor Károly a lelkiismerete miatt nyomasztva jeruzsálemi zarándokútra indult, pontosan azért fordult vissza, mert még mindig félt a Zách-rokonságtól. Hosszú évszázadokig Zách Feliciáné volt az egyetlen eset a magyar történelemben, amikor a király ellen alattvalója fegyverrel támadt, a vakmerő tettet követő megtorlás elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a hasonló terveket a későbbiekben ne váltsák valóra. Károlyt - aki a merényletig ahogy a krónika fogalmaz kedvező szelekkel hajózott -, ezután sorra érte a balszerencse. Mindenfelől háborúság támadt, seregét legyőzték; kezét- lábát is nagy fájdalmak hasogatták. 84 (köszvényes lett) 83 Almási Tibor Záh Felicián ítéletlevele 5. oldal 84 Miskolczy 212.o. 33

34 5. fejezet Zách Felicián és Zách Klára a művészetben Madarász Viktor: Zách Felicián Madarász Viktor képe azt a pillanatot ábrázolja amikor Felicián elindul a palotába, hogy megbosszulja lányát. Klára lábánál látható egy párducbőr, amelyre vöröses, baljós árnyat vet a háttér napsütése, s amely Klára csüggedt alakjától szinte vércsíkként kígyózik előre a díszes pádimentumon A háttérben napfény árad a szobába (Madarász több képére is jellemző az ablak ábrázolása). Madarász képe, mint a többi kép is Klára történetét örökíti meg. 85 pádimentum: talaj, döngölt földes padló

35 Képes Krónika: Zách Felicián merénylete a királyi család ellen A képes krónika apró kis iniciáléja 87 azt a pillanatot ábrázolja, ahogy Felicián kivont karddal a királyi párra ront, de a királyné szolgája már a hátába is szúrja tőrét. A többi képpel ellentétben ezen a királyi pár ijedten hőköl hátra Felicián kardja elől. Itt Felicián nem romantikus hősként hanem kegyetlen merénylőként ábrázolják. 87 iniciálé: Díszes első betűje középkori kódexeknek, és könyveknek. Jóval nagyobb mint a szöveg többi betűje. 35

36 Orlai Petrics Soma: Zách Felicián 1859 Orlai Petrics Somát megihlette a Zách történet abból is Klára története. Kétszer festette meg a képet, mert a kortársak sokat bírálták. Az 1859-es változat ma a pécsi Janus Pannonius Múzeumban van. 88 A képen Felicián kardját a feje fölé emeli bal kezével Klárát karolja, aki vádlón mutat a királyné felé. A királyné jobb sérült kezét egy udvarhölgy szorongatja, miközben a királyné a gyermekeket magához öleli. Károly mellettük állva dühösen emeli a magasba kezét, miközben a lovagok már Felicián mögött állnak, készen arra, hogy lesújtsanak rá. Felicián lábánál pedig holtan hever a gyermekekért életét adó nevelő. A képen a háttérben kint egy románkori templom látható, az égen pedig sötét viharfelhők gyülekeznek, még nyomasztóbbá téve a jelentet

37 Orlai Petrics Soma: Zách Felicián 1860 Az első képpel ellentétben a háttér megváltozott, a románkori templomot egy kecses gótikus váltotta fel. Az ég pedig aranyos glóriát von Felicián méltóságteljes, ősz feje köré. 89 Itt egy udvarhölgy fátyolkendőt borít a királyné sebére, kevésbé didaktikusan 90 irányítva rá a figyelmet a szörnyű csonkításra. 91 Az előző képpel ellentétben itt Klára kendőjébe temeti az arcát, és összetörten borul apjára. Felicián kardja már nem a levegőben van, és a nevelő még nem halt meg hanem valószínűleg sérülten rogy a földre. A második kép sokkal világosabb sokkal lágyabb, ahol Klára alakját kiemeli a többi szereplő közül fehér ruhája, és a mellette feketében lévő Felicián kontrasztja. A két kép több részletben is eltér ami azonban mind a két képen szembeötlő az az arckifejezések. A királyé, a királynőé, és a gyermekeké. Az arcuk se meglepettséget, se félelmet nem tükröz. Inkább dühösnek tűnnek didaktikus: tanító, oktató szándékú

38 Körösfői-Kriesch Aladár: Zách Klára I Kőrösfői Kriesch Aladár Zách Klára I. című festménye a Magyar Nemzeti Galériában található. A 102x 194 cm-es méretű olajfestmény. A kép bal oldalán Kázmér herceg és a királyné többiektől elkülönült sugdolózó alakja látható. Tőlük jobbra az udvarhölgyek vidám társasága középen Zách Klárával. Kőrösfői képe is a Zách Klára történetét dolgozza fel. A jelenetet, amikor Kázmérnak megtetszik a lány és éppen rábeszéli nagynénjét, hogy segítsen neki. 38

39 Kőrösfői -Kriesch Aladár: Zách Klára II: A táblaképek másik része szintén 1911-ben készült olajfestmény. A jelenet, amint Klára összetörten zokog testvéröccse ló mögé kötött, és halálra zúzott holtteste fölött. Legalábbis a történetben ez szerepel, ennek ellenére számomra a földön a feje felett összekötözött félig letakart testű alak akár egy nő is lehetne. 39