ERDÉSZETI LAPOK KIADJA AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET. Megindították 1862-ben Wagner Károly és Divald Adolf. Felelős szerkesztő és kiadó:

Átírás

1 1944. NOVEMBER ERDÉSZETI LAPOK LXXXIII. AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET 11. feyf. K Ö Z L Ö N Y E FÜZET. KIADJA AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET Megindították 1862-ben Wagner Károly és Divald Adolf Felelős szerkesztő és kiadó: DR. TECHN. MIHÁLYI ZOLTÁN Megjelenik minden hó 15-én. Előfizetési díja: egész évre 36 P, erdészeti altiszteknek 18 P. Az Országos Erdészeti Egyesület tagjai a tagdíj fejében kapják. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest V., Alkotmány-u. 6. sz. II. em. (Távb.: ) Közleményeink átvétele akár kivonatosan is csak a forrás megnevezésével történhetik. HIVATALOS KÖZLEMÉiNVEK A m. kir. minisztérium 3.700/1944. M. E. számú rendelete a fa kitermelésének előmozdításáról.* A m. kir. minisztérium a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931:XXVI. t.-c. 2. -ában foglalt és legutóbb az 1944:IV. t.-c. 1. -ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. Az 1944/45. évi fatermelési idénytől kezdődően további rendelkezésig a földmívelésügyi miniszter, avagy felhatalmazása alapján a faügyék m. kir. kormánybiztosa, vagy az erdőigazgatóság az 1935:IV. t.-c ának (4) bekezdése első mondatában, valamint (5) és (6) bekezdésében foglalt korlátozásokra tekintet nélkül engedélyezhet rendkívüli fahasználatot. Rendkívüli fahasználatot 2.. nem lehet engedélyezni: 1. Ha a főhasználat a vágásraérett faállomány hiányában, vagy az 1935:IV. t.-c a alapján tett hatósági intézkedés következtében íeünetel, 2. ha az erdő határsávban ( M. E. számú rendelet, Budapesti Közlöny szám) fekszik és a katonai hatóság a rendkívüli fahasználat engedélyezéséhez nem járul hozzá.

2 (1) Az 1944/45. évi fatermelési idényre engedélyezett rendkívüli fahasználatot (1..) csak az 1946/47. évi idénnyel kezdődően a következő évi fatermelési idényekre engedélyezett rendkívüli fahasználatot pedig a használat foganatosítását követő idénnyel kezdődően (1935 :IV. t.-c (4) bekezdés) kell a rendes használatokból megtakarítani. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést az 1944/45. évi fatermelési idényben és azt követően a 4390/1940. M. E. számú rendelet (Rendeletek Tára ) 4. -ában foglalt felhatalmazás alapján elrendelt kényszertermelések esetében is alkalmazni kell. 4.. (1) A hatósági vagyonfelügyelet alatt álló erdőkre vonatkozó rendkívüli fahasználat engedélyezése iránt előterjesztett kérelmet csak akkor lehet érdemi elintézés alá venni, ha a vagyonfelügyeleti hatóság a /1938. F. M. számú rendelet (Rendeletek Tára 536. oldal/ 92. -ának ötödik bekezdése szerint szükséges hozzájárulását tartalmazó iratban a rendkívüli fahasználatból befolyó jövedelem hovafordítása iránt tett rendelkezését is feltüntette. Ezt a rendelkezést az önkormányzati testületek (törvényhatóság, község) által előterjesztett kérelmek elintézésénél nem kell alkalmazni. (2) Amennyiben a vagyonfelügyeleti hatóság a rendkívüli fahasználatból befolyó bevételi többlet tartalékolását rendeli el, a jövedelemtöbbletnek erdőgazdasági beruházásokra fordítása, vagy más értékálló módon való elhelyezése iránt is rendelkeznie kell. (3) A jövedelemtöbblet hovafordítása, illetőleg befektetése iránt a vagyonfelügyeleti hatóságnak a 4390/1940. M. E. számú rendelet 4. -a alapján elrendelt kényszertermelés esetében is a jelen. (1) és (2) bekezdése szerint kell intézkednie. 5.. A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, évi október hó 14-én. A Faforgalmi Központ /1944. számú átirata az erdőgazdasági anyagigénylések kiutalásának a szabályozásáról. Országos Erdészeti Egyesület Szálasi Ferenc s. k. m. kir. miniszterelnök. Budapest. A Faforgalmi Központ a M. Kir. Iparügyi Miniszter /lVá/ sz. rendelete alapján megállapodott a M. Kir. Ipari Anyaghivatallal, hogy az erdőgazdaságok és a fafeldolgozó üzemek anyagigényléseit a jövőben csak abban az esetben fogja érdemben tárgyalni, ha előzetesen a Faforgalmi Központ láttamozza. Ehhezképest értesítse t. Cím a kerületébe tartozó összes erdőgazdaságokat és fafeldolgozó üzemeket, hogy bármilyen zárolt anyagra vonatkozó igénylésükkel a jövőben ne forduljanak közvetlenül a M. Kir. Ipari Anyaghivatalhoz, hanem azokat az egyébként szabályszerű igénylőlapokon véleményezés végett küldjék be a Faforgalmi Központhoz (Budapest, V., Rothermere-utca 2.), ahol a legrövidebb időn belül intézkedés történik az igénylések véleményezése és továbbítása iránt. A Központhoz benyújtandó igényléseket azonban előbb igazoltassák az illetékes munkavezető törzs (Muvez) parancsnoksággal.

3 A Faforgalmi Központ ezzel az intézkedésével a a termelésének, leközelítésének és szállításának, nemkülönben a fa ipari feldolgozásának folyamatosságát kívánja biztosítani, illetőleg előmozdítani. A Központ minden rendelkezésére álló eszközzel elő fogja segíteni a hozzá beküldött igényléseknek gyors elintézését. Mivel a Központ véleményezése nélkül a M. kir. Ipari Anyaghlvatal ezután már nem tárgyalja az erdőgazdaságok és fafeldolgozó üzemek anyagigényléseit, hanem átteszi a Faforgalmi Központhoz, az ügymenet meggyorsítása érdekében kívánatos, hogy az erdőgazdaságok és fafeldolgozó üzemek igényléseiknél fentiekre saját érdekükben figyelemmel legyenek. Budapest, évi október hó 25. Az elnök megbízásából: Vági Márton s. k. alelnök. A m. kir. földmívelésügyi miniszter /1944. F. M. számú rendelete a serétes vadásztöltények forgalmát szabályozó egyes rendelkezések módosításáról.* A serétes vadásztöltények forgalmának szabályozása tárgyában kibocsátott 3.250/1944. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny évi 207. szám) 7. -ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem. 1.. Az vadászati idényre szóló vadászjegyre a lőszervásárlásra egyébként fennálló rendelkezések megtartása mellett serétes vadásztöltény szabadon kiszolgáltatható. A tölténykereskedő köteles azonban készlete erejéig elsősorban a 3.250/1944. M. E. számú rendelet 4. -ában említett vadásztöltényvásárlási utalványra a serétes vadásztöltényt kiszolgáltatni. 2.. A tölténykereskedő köteles a vadászjegyre kiszolgáltatott tölténymennyiséget a vadászjegy hátsó lapjára feljegyezni, valamint ezen eladásokról kimutatást vezetni a vásárló nevének, a vadászjegy számának és a vadászjegy kiállítási helyének feltüntetésével. E kimutatást a 3.250/1944. M. E. számú rendelet 5. -ának második bekezdésében előírt elszámoláshoz kell csatolni. 3.. A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, évi október hó 25-én. Gróf Pálfíy Fidél s. k. m. kir. földmívelésügyi miniszter. 1 Faforgalmi Központ /1944. számú értesítése a 3440/1944 M. E. sz. rendelet hatálytalanításáról. Országos Erdészeti Egyesület, Budapest. Értesíti a Faforgalmi Központ, hogy a 3440/1944. M. E. sz. rendelet hatályba lépésének időpontját a 3810/1944. M. E. sz. rendelet a háborús viszonyokra való tekintettel bizonytalan időre elhalasztotta. Budapest, évi október hó 31-én. Partos Gyula s. k. alelnök.

4 A faügyek m. kir. kormánybiztosának F. K. számú kör rendelete valamennyi m. kir. erdőigazgatóságnak, erdőfelügyelőségnek, erdőfelügyelőségi kirendeltségnek, a törvényhatóságok első tisztviselőinek, a megyei városok polgármestereinek és valamennyi községi elöljáróságnak az 1944/45. évi tűzifaellátás szabályozásáról.* Az 1944/45. évi fűtlási időszakban a tüzifaellátást a következőkben szabályozom: I. Általános rendelkezések. \ Hatáskör és az intézkedés módja szempontjából különbséget kell tenni: a) az őstermelő vagy nem-őstermelő főfoglalkozású népesség között; b) őstermelő vagy nem-őstermelő jellegű helységek (városok, községek) között; c) fafogyasztó vagy szénfogyasztó jellegű vagy mezőgazdasági termékkel tüzelő helyslégek között. II. Őstermelők. (1) Az őstermelő népesség tüzifaellátásáról való gondoskodást a helyi hatóságra (polgármester, községi elöljáróság) bízom. A helyi hatóságnak eljárásában a következőkre kell tekintettel lennie: a) Az őstermelők mivel tüzelőanyagellátásukról könnyebben tudnak gondoskodni tüzelőanyagban általában ellátottaknak tekintendők. b) Senki sem igényelheti, hogy jobb minőségű tüzelőanyaggal tüzeljen, mint amelyet békeviszonylatban használt. c) Az erdőbirtokosok által kitermelt s az erdőkönyvben beszojgáltatásra előírt tűzifa őstermelők részére általában nem adható ki (2) Ha a helyi hatóságnál (polgármester, községi elöljáróság) őstermelő főfoglalkozású tüzifaigénylők jelentkeznek és a hatóság az igjényt a II. (1) a) c) pont figyelembevételével feltétlenül indokoltnak tartja, az igénylőket szükségleteik kielégítése végett a környező erdőkben való részes-fatermelésre és fuvarozásra utasítja. (3) Ha kitermelendő erdőterület hiányában a fenti (2) pont szerinti eljárásra és az őstermelő ellátatlanoknak másképpen tüzelőanyaghoz való juttatására nincs lehetőség, akkor a helyi hatóság (polgármester, községi elöljáróság) előterjesztést tesz az erdőigazgatósághoz fasorok, más gazdasági fásítások és bármely egyéb, nem-erdőterületen levő faanyag kitermelésének elrendelésére. Előterjesztésében az összes kielégítetlen szükségletet is megjelöli. (4) Az erdőigazgatóság a /1944. F. M. számú rendelet, a továbbiakban: R. (megjelent a Budapesti Közlöny 228. számában),. 4. -a szerint jár el. \ (5) Az esetben, ha az előbbi II. (3) és (4) pontban említett módon az őstermelő ellátatlanok szükségletét kielégíteni semmiképpen nem lehet, az alábbi IV. (2) pontban megállapított eljárást kell követni.. III. Őstermelő jellegű helységek. (1) Az olyan községekben, amelyekben az őstermelő főfoglalkozásúak' (keresők és' eltartottak) száma meghaladja az összes lakosság számának felét ide nem számítva a városokat, járási székhelyeket és a leieknél népesebb községeket, a nem őstermelő főfoglalkozásúaknak, a fatermelésre alkalmatlan őstermelőknek, valamint a csendőrségnek, a sütőiparosoknak, a közintézményeknek és az iskoláknak tüzelőanyagellátásáról ugyancsak a községi elöljáróság gondoskodik * Megjelent a Budapesti Közlöny október 31-i, 248. számában.

5 4:sr> < (2) A III. (1) pontban részletezett igények kielégítése végett a községi elöljáróságnak rendelkezésre bocsátom a 60 kat. holdnál kisebb szál- és a 30 kat. holdnál kisebb sarj erdőkben közfogyasztásra kitermelt kat. holdankinti egy normál (1X1X1 m-es méretű.) ürköbméter tűzifát. [R. 1. (2) bek.] (3) Ha az így beszolgáltatott faanyag a VII. (1) (4) pontban foglaltak szerint megállapított helyi szükséglet kielégítésére nem volna elegendő, a községi elöljáróság a honvédelmi törvény alapján igénybevehet a hasáb és dorong tűzifát, amely olyan fogyasztó birtokában van, aki saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó mennyiségben rendelkezik tűzifával. (4) Ha a III. (1) pontban részletezett szükséglet kielégítésére más mód nincs, igénybe kell venni a kegyúri járandóság, illetmény stb. címen kiszolgáltatott tűzifának azt a részét is, amely a VII. "(1) (4) pont szerint számított saját szükségletet meghaladja. (5) A III. (3) (4) pont szerint igénybevétel alól mentes, saját szükségletre viszatartható tűzifa alatt azt a mennyiséget kell érteni, amely évi március hó l-ig fedezi a saját szükségletet. (6) Az igénybevételt elsősorban a) a honvédség és a csendőrség szolgálati jellegű szükségleteire, b). sütőiparosok részére, c) kórházak rézére, d) malmok és egyéb fontos közüzemek céljaira kell foganatosítani, a most meghatározott sorrendben. Az igénybevétel keresztülvitelére külön rendeletben fogok intézkedni. (7) Ha a III. (2) pont szerint a helyi hatóság rendelkezésére bocsátott és a III. (3) (4) pont szerint igénybevett faanyag sem fedezné a III. (1) pontban részletezett kielégítetlen szükségletet, a községi elöljáróság a II. (3) pontban foglaltak szerint jár el; ha a szükséglet kielégítése így sem lehetséges, a IV. (2) pontban megállapított eljárást kell követni. (8) 'A III. (2) szerint a községi elöljáróság rendelkezésére bocsátott faanyag kiutalásáról a községi elöljáróság havonta kimutatást terjeszt a vármegye alispánjához a következő hó 5.-ig. A kimutatásban feltünteti a kiutalásban részesült nevét, a VII. (1) (4) pont szerint számított tüzifaszükségletét, a részére kiutalt tüzifamennyiséget, az eladó nevét, valamint azt, hogy a faanyag erdő- vagy egyéb területről származott. A kimutatás felterjesztésével egyidejűleg arról is jelentést tesz, hogy a községi elöljáróság által kiutalt tűzifán felül mennyi olyan tűzifa áll még rendelkezésre, amelyet a 60 kat. holdnál kisebb szál- és a 30 kat. holdnál kisebb sarjerdők birtokosai közfogyasztásra termeltek ki, továbbá, amely fasorból, gazdasági fásításból és más nem-erdőterületről közfogyasztásra kitermelt tűzifából származott. [II. (3), (4) pont.] (9) A vármegye alispánja összesítő kimutatást készít és ebben községenkint tünteti fel a község lakosai részére kiutalt tüzifamennyiséget. E kimutatásban saját kiutalásait is tárgyalja. [V. (2) pont.] A faanyagot aszerint is részletezi, hogy erdő- vagy egyéb területről származott. Az alispán az összesítő kimutatást minden hó 15.-ig a Faforgalmi Központ nyilvántartó osztályának megküldi. Ugyanilyen kimutatást küld a Faforgalmi Központnak a törvényhatósági jogú város polgármestere. IV. Iparforgalmi jellegű helységek. (1> A jelen rendelet mellékletének B) pontjában felsorolt iparforgalmi jellegű községekben a nem-őstermelők tüzifaellátásának rendje megegyezik a III. pontban tárgyalt községekével.

6 (2) Ha a községi elöljáróság a jelentkező jogos igényeket ezekben a községekben semmiképpen sem tudja a III. (2) (4) pontban rendelkezésre bocsátott eszközökkel biztosítani, jelentést tesz a vármegye alispánjához a még fedezetlen tüzelőanyagszükségletről. A vármegye alispánja a bejelentett igények kielégítéséről az V. pontban foglaltak szerint gondoskodik. V. Városok és nagyobb helységek. (1) Budapest székesfővárosnak,. valamint a közellátásilag hozzácsatolt Újpest, Rákospalota, Pestszentlőrinc, Pestszenterzsébet, Kispest, Budafok megyei városnak, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Pestszentimre, Pestújhely, Soroksár, Vecsés, Békásmegyer, Albertfalva, Budatétény, Nagytétény, Pesthidegkút, Rákosliget, Cinkota, Csepel, Mátyásföld, Rákoshegy, Rákosszentmihály, Sashalom községnek tüzifaellátásáról Budapest székesfőváros polgármestere gondoskodik a Faforgalmi Központ által rendelkezésére bocsátott tűzifa szétosztása útján. (2) A jelen rendelet mellékletének A) pontjában felsorolt törvényhatósági joggal felruházott városoknak, megyei városoknak, járási székhelyeknek és leieknél népesebb községeknek tüzelőanyagellátásáról a törvényhatóság első tisztviselője gondoskodik az erdőigazgatóság által rendelkezésre bocsátott, illetőleg kiutalt tűzifa szétosztása útján. (V. (6) pont.) E helységek őstermelő népességének tüzelőanyagellátásánál is a II. (2) (4) pontban foglaltak szerint kell eljárni. A nemőstermelők tüzelőanyagellátására a 60 kat. holdas és nagyobb szál-, valamint a 30 kat. holdas és nagyobb sarjerdőkben kitermelt, még rendelkezésre álló tüzifakészletek szolgálnak. (3) Az ellátás a készletek szétosztása útján történik. Az egyes helységek közötti szétosztásra a fűtési idény folyamán háromízben: az évi október hó végén, évi január hó végén és március hó végén fog sor kerülni. (4) A rendelkezésre álló fakészlet szétosztásánál: a) tekintetbe kell venni minden a helyi viszonylatban, elérhető egyéb tüzelőanyagot (szén, lignit, tőzeg, fahulladék, gally, rőzse, forgács, gyökér, tuskó, kukorica- vagy napraforgószár, kukoricacsutka, szőlővenyige stb.) s csak az ezen felül mutatkozó hiányt szabad az alábbi (5) (12) pontok szerint fedezni; b) figyelemmel kell lenni arra, hogy az előrehaladt tüzelőanyagbeszerzési idény következtében a szükséglet tekintélyes része sokhelyütt már fedezve vari s ezért csak a teljesen ellátatlanok szükségletével kell foglalkozni; c) a szükségletek hatósági megállapításánál a legszigorúbb elveket kell alkalmazni; ebben a tekintetben a VII. (1) (4) pontban foglaltak irányadók. (5) A községi elöljáróság (polgármester) a fentiek (V. (4) a c pont) figyelembevételével megállapítja a nem-őstermelő lakosságnak még fedezetlen folyó téli tüzifaszükségletét s ezt a vármegye alispánja útján (a thj. város polgármestere közvetlenül) bejelenti az erdőigazgatóságnak. A bejelentést az erdőigazgatósághoz legkésőbb az évi november hó 15. napjáig, illetve, ha ily módon az egész szükséglet kielégíthető nem volna, évi december hó 20. napjáig, illetve évi február hó 20. napjáig kell az erdőigazgatóságnak megküldeni. A bejelentésben a honvéd alakulatok és a honvédség tisztjeinek és tiszthelyetteseinek tüzifaszükségletét nem szabad feltüntetni, mert azt a honvédelmi miniszter mutatja ki. (6) Az erdőigazgatóság a hozzá beérkezett adatokat összegyűjti, felülbírálja s összesíti és a lehetőség szerint kielégíti. Az igények kielégítésére a kaposvári, szombathelyi, győri, komáromi, gödöllői, miskolci

7 és kassai erdőigazgatóság kerületében a 60 kat. holdas és nagyobb szál-, valamint a 30 kat. holdas és nagyobb sarjerdőkben kitermelt, még fel nem használt tüzifakészleteknek az egyidejűleg általam az erdőigazgatóság rendelkezésére bocsátott hányada szolgál. (7) Az itt fel nem sorolt többi erdőigazgatóság a kerületében levő minden 60 kat. holdas és nagyobb szál-, valamint 30 kat. holdas és nagyobb sarjerdőben kitermelt beszolgáltatandó egész tüzifakészlet fölött rendelkezik. Ennek szétosztása előtt a területileg illetékes közigazgatási hatóság vezetőjével együtt az A. és B. kimutatáshoz hasonlóan megállapítja a szétosztásban részesítendő helységeket s azok még fedezetlen tüzifaszükségletét, majd annak kielégítéséről az V. (1) (5) pontokban foglaltak szerint gondoskodik. Az így szétosztásra kerülő menynyiség azonban nem haladhatja meg a mult évben helyben fogyasztott mennyiség 70 /o-át. (8) Ha az erdőigazgatóság rendelkezésére bocsátott tüzifamennyiség az egész szükséglet kielégítésére nem volna elegendő, az erdőigazgatóság a kerületéhez tartozó törvényhatóságok szükségletének részleges kielégítése során ügyeljen a szükségletek aránylagos fedezésére. Ha az erdőigazgatóság rendelkezésére bocsátott faanyag a megállapított szükséglet egyharmadát sem teszi ki, a szükségletnek csak a folyó év végéig terjedő hányadát kell tekintetbe venni. (9) Az erdőigazgatóság által az egyes vármegyék részére rendelkezésre bocsátott tűzifának a jelen rendelet melléklete A. és szükség szerint B. pontjában felsorolt helységek között való további szétosztásáról a vármegye alispánja gondoskodik; eljárásában az erdőigazgatóság közreműködik és szak-, valamint helyi ismereteivel támogatja. A helységek közötti szétosztásnál az a tüzifakészlet fölött is rendelkezni kell, amely a 60 kat. holdnál kisebb szál- és a 30 kat. holdnál kisebb sarjerdőkben beszolgáltatásra kitermelt készletekbői; valamint a fasorokban, gazdasági fásításokban és más nem-erdőterületeken közfogyasztásra kitermelt tüzifakészletekből a helyi szükséglet fedezése után még rendelkezésre áll. (II. (3), 4. és III. 8. pont.) (10) Ha a szükséglet készlethiány miatt teljesen nem volt fedezhető, az erdőigazgatóság a fatermelések gyors ütemben végrehajtásának szorgalmazásával saját hatáskörében gondoskodik arról, hogy az évi december és az évi február havi tüzifaszétosztáshoz újabb készletek álljanak rendelkezésre. Más megoldás hiányában az erdőbirtok nagyságára való tekintet nélkül az erdőigazgatóságnak kény szer termelést kell elrendelnie. (11) A tűzifának helyiségek szerinti szétosztásakor figyelembe kell venni a meglevő ügyletkötéseket, valamint a közelítési és szállítási viszonyokat. Az esetben, ha a meglevő kötések az egyes helységek szükségletének egyenlő arányban való fedezésével nincsenek összhangban, a törvényhatóság első tisztviselője a Faforgalmi Központhoz előterjesztést köteles tenni. (12) A tűzifának a fogyasztók részére való közvetlen szétosztását a helyi hatóság szabályozza. VI. Nyilvántartás. (1) A 60 kat. holdas és nagyobb szál-, valamint a 30 kat. holdas és nagyobb sarjerdő birtokosa erdőkönyvének 31. rovatában, az ennél kisebb erdő birtokosa pedig erdőkönyvének 7. rovatában feljegyezni tartozik a tüzifakészletből történt kiutalásokat. (2) Az erdőfelügyelőség (kirendeltség) a nála vezetett erdőlapnak 31., a községi eőlljáróság (polgármester) pedig a nála vezetett erdőlapnak 7. rovatában ugyancsak feljegyzi a kiutalásokat.

8 VII. Tűzifa felhasználás. (1) A tüzifaszükséglet megállapítása alkalmával alapelvnek kell tekinteni, hogy tűzifát engedélyezni elsősorban a következő célokra szabad: a) főzésre, b) sütőüzemek fűtésére, fafűtéses malom hajtására, c) kórházi terem, iskolai tanterem, orvosi rendelő fűtésére, d) négyszemélyenkint legfeljebb egy-egy állandóan lakott szoba fűtésére, ej olyan irodahelyiség fűtésére, amelyben legalább napi 8 órát állandóan ülőfoglalko'zásban dolgoznak. (2) Főzésre csak a folyó téli szükséglet vehető figyelembe s ezen a címen a helyileg szokásos mennyiség, de legfeljebb 2 ürköbméter tűzifa vagy 1 ürköbméter tűzifa és 5 métermázsa szén számítható magánháztartásonkint. (3) Lakószobák fűtésére fűthető szobánkint (VII. (1) d. pont) legfeljebb 5 ürköbméter tűzifa vagy (vegyes tüzelési rendszer esetén) 2 ürköbméter tűzifa és 8 métermázsa szén vagy (széntüzelés esetén) 1 ürköbméter tűzifa és 12 métermázsa szén vehető számításba. (4) A VII. (1) c. és e. pontokban felsorolt helyiségek fűtésére ICO légköbméterenkint legfeljebb 4 ürköbméter tűzifa vagy 2 ürköbméter tűzifa és 6 métermázsa szén vagy 1 ürköbméter tűzifa és 10 métermázsa szén vehető alapul. (5) A fenti VII. (2) (4) pontokban megállapított tűzifa mennyiségét az engedélyezhető felső határértéknek kell tekinteni. A helyi háztartási (fej-)adagot az időjárási viszonyok, építkezési mód, stb. figyelembevételével, városokban a polgármester, községekben a főszolgabíró állapítja meg és ezt a szokásos módon közhírré teszi. (6) Az erdőbirtokos (fakitermelő) saját háztartási, gazdasági és üzemi szükségletére visszatartható tűzifa mennyiségét a R. 12. (1) (8) pontja alapján az erdőkönyvben írták elő. Az erdőbirtokossági (legeltetési) társulati és más birtokossági tag, valamint a részes fatermelő és fuvaros részére kiszolgáltatható tűzifa mennyiségéről a R. 12. (7), (8), illetőleg (9) pontja rendelkezik. (7) Tekintettel. a rendkívüli viszonyokra, a 60 kat. holdas és nagyobb szál-, ' valamint a 30 kat. holdas és nagyobb sarjerdők birtokosa (fatermelője) részére megállapított háztartási, gazdasági és üzemi tűzifa mennyiségét le kell csökkenteni. Evégett az erdőfelügyelőséget (kirendeltséget) a nagy erdőkönyvek 6. és 8. rovatában foglalt előírások felülvizsgálatára utasítom. A felülvizsgálatot s ennek során az előírásoknak csökkentését az erdőfelügyelőség (kirendeltség) az erdőlapok adatai alapján legkésőbb az évi november hó végéig foganatosítja. A felülvizsgálat munkájába be kell vonni a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőséget, az iparfelügyelőséget és a törvényhatóság első tisztviselőjét. A felülvizsgálat során módosított előírásokat piros tintával azonnal rá kell vezetni az erdőlapra és arról az erdőbirtokost (fatermelőt) határozatilag kell értesíteni azzal, hogy a módosított előírás következtében felszabaduló, még fel nem használt tűzifát közfogyasztásra be kell szolgáltatnia. Az erdőbirtokost (fatermelőt) egyidejűleg fel kell hívni arra is, hogy- erdőkönyvét helyesbítés végett az erdőfelügyelőséghez (kirendeltséghez) záros határidőn belül terjessze be. Budapest, évi október hó 12.-én. Ács Ernő s. k., a faügyek m. kir. kormánybiztosa.

9 Melléklet a 106/1944. F. K. sz. körrendelethez. Kimutatás azokról a városokról és községekről, amelyeknek 1944/45 évi tüzifaellátásáról a törvényhatóság gondoskodik. A) Városok, leieknél népesebb községek és- járási székhelyek. I. A kaposvári erdőigazgatóság területén. 1. Baranya vármegyében: Pécs tjv., Mohács mv., Dárda nk., Sásd nk., Pécsvárad nk., Siklós nk., Szentlőrinc nk., Villány nk. 2. Somogy vármegyében: Kaposvár mv., Barcs nk., Csurgó nk., Igal nk., Lengyeltóti nk., Marcali nk., Nagyatád ny., Szigetvár nk., Tab nk. 3. Tolna vármegyében: Szekszárd mv., Dunaföldvár nk., Paks nk., Dombóvár nk., Gyönk nk., Bonyhád nk. II. A szombathelyi erdpigazgatóság térületén. 4. Sopron vármegyében: Sopron tjv., Kapuvár nk., Csepreg nk., Csorna nk. 5. Vas vármegyében: Szombathely mv., Kőszeg mv., Sárvár nk., Celldömölk nk., Körmend nk., Muraszombat nk., Szentgotthárd nk., Vasvár ny. 6. Zala vármegyében: Zalaegerszeg mv., Nagykanizsa mv., Keszthely nk., Alsólendva nk., Balatonfüred nk., Csáktornya nk., Lenti nk., Letenye nk., Nova nk., Pacsa nk., Perlak nk., Sümeg nk., Tapolca nk., Zalaszentgrót nk. III. A győri erdőigazgatóság területén. 7. Győr, Mosón és Pozsony k. e. e. vármegyékben: Győr tjv., Mosonmagyaróvár mv., Győrszentmárton nk., Tét nk. 8. Veszprém vármegyében: Pápa mv., Veszprém mv., Devecser nk., Enying nk., Zirc nk. 9. Fejér vármegyében: Székesfehérvár tjv., Érd nk., Mór nk., Adony nk., Sárbogárd nk., Vál nk. IV. A komáromi erdőigazgatóság területén. 10. Nyitra és Pozsony k. e. e. vármegyékben: Érsekújvár mv., Galánta nk., Vágsellye nk. 11. Komárom vármegyében: Komárom tjv., Bánhida nk., Felsőgalla nk., Tata nk., Dunaszerdahely jsz., Ögyalla jsz., Somorja jsz. 12. Esztergom vármegyében: Esztergom mv., Párkány nk. 13. Bars és Hont k. e. e. vármegyében: Léva mv., Ipolyság nk., Szob nk., Verebély nk. V. A gödöllői erdőigazgatóság területén. 14. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye északi részén: Kecskemét tjv., Vác mv., Szentendre mv., Nagykőrös mv., Cegléd mv., Abony nk., Lajosmizse nk., Gödöllő nk., Dunaharaszti nk., Monor nk., Nagykáta nk., Tápiószele nk., Alsódabas nk., Aszód nk., Gyömrő nk., Kunszentmiklós nk., Ráckeve nk. 15. Nógrád vármegyében: Salgótarján mv., Losonc mv., Balassagyarmat mv., Rétság nk., Szécsény nk., Szirák nk. VI. A miskolci erdőigazgatóság területén. 16. Borsod vármegyében: Miskolc tjv., Mezőkövesd nk., Diósgyőr nk., Edelény nk., Mezőcsát nk., Mezőkeresztes nk., Özd nk., Sajószentpéter nk.

10 17. Heves vármegyében: Gyöngyös mv., Eger mv., Hatvan nk., Tiszafüred nk., Heves nk., Pétervására nk. 18. Gömör vármegyében: Rozsnyó mv., Rimaszombat mv., Feled nk., Putnok nk., Tornaija nk. VII. A kassai erdőigazgatóság területén. 19. Abaúj-Torna vármegyében: Kassa tjv., Abaújszántó nk., Szepsi nk., Gönc nk., Szikszó nk., Torna nk. 20. Zemplén vármegyében: Sátoraljaújhely mv., Sárospatak nk., Királyhelmec nk., Szerencs nk., Tokaj nk. B) Egyéb ipar-forgalmi helyek. I. A kaposvári erdőigazgatóság területén. 1. Baranya vármegyében: Jenőfalva, Csánta, Kárász, Komló, Szászvár, Németboly, Hird, Kozármisleny, Mecsekalja, Mecsekszabolcs, Pécsbudafa, Somogy, Vasas, Hosszúhetény, Kisújbánya, Drávaszabolcs, Sellye. 2. Somogy vármegyében: Zákány, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonszemes, Balatonújhely. 3. Tolna vármegyében: Bátaszék, Tolna, Diósberény, Hőgyész, Simontornya, Szakadat, Máza, Nagymányok, Váralja. II. A szombathelyi erdőigazgatóság területén. 4. Sopron vármegyében: Beled, Eszterháza, Petőháza, Ágfalva, Sopronbánfalva. 5. Vas vármegyében: Alsóság, Jánosháza, Rábakéthely, Zsida, Herény, Kámon, Olad. 6. Zala vármegyében: Hévizszentandrás, Búcsúszentlászló, Zalahaláp. III. A győri erdőigazgatóság területén. 7. Győr, Mosón és Pozsony k. e. e. vármegyékben: Hegyeshalom, Bácsa, Gönyű, Győrszentiván, Pinnyéd. 8. Veszprém vármegyében: Ajka, Bódé, Csékút, Balatonkenese, Siófok, Balatonalmádi, Berhida, Hajmáskér, Herend, Királyszentistván, Liter, Papkeszi, Szentkirályszabadja, Urkút, Várpalota, Vilonya, Vörösberény, Bakonycserenye. 9. Fejér vármegyében: Pusztaszabolcs, Balinka, Bodajk, Bicske, Diósd, Martonvásár, Szár, Tárnok. IV. A komáromi erdőigazgatóság területén. 10. Nyitra és Pozsony k. e. e. vármegyékben: "Diószeg, Réte, Szene. 11. Komárom vármegyében: Dunaalmás, Kisbér, Szőny, Nagymegyer, Agostyán, Alsógalla, Baj, Tardos, Tatabánya, Vértesszöllős. 12. Esztergom vármegyében: Bajót, Csév, Csolnok, Dág, Dorog, Kesztölc, Lábatlan, Leányvár, Mogyorósbánya, Nyergesújfalu, Piszke, Sárisáp, Sütő, Tét, Tokod, TJny, Nána. 13. Bars és Hont k. e. e. vármegyékben: Márianosztra, Nagymaros, Zebegény. V. A gödöllői erdőigazgatóság területén: 14. Pest.Pilis-Solt-Kiskun vármegyében: Alsónémedi, Gcsa, Bag, Hévizgyörk, Bia, Budakeszi, Budaörs, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Solymár, Torbágy, Törökbálint, Üröm, Csömör, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Pécel, Ecser, Maglód, Péteri, Tápiósüly, Dunaharaszti, Ceglédbercel, UHő, Szigetszentmiklós, Ligetújfalu, Taksony, Tököl, Budakalász, Cso-

11 banka, Dunabogdány, Kloüldliget, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pomáz, Visegrád, Alag, Alsógöd, Dunakeszi, Felsőgöd, Fót, Veresegyháza. 15. Nógrád vármegyében: Béna, Bolgárom, Csákányháza, Fülek, Fülekkovácsi, Fülekpüspöki, Fülekzsávoly, Gát, Losoncapátfalva, Ragyolc, Kismaros, Nagyoroszi, Nógrádverőce, Baglyasalja, Barna, Bocsárlapujtő, Homokterenye, Karancsalja, Karancskeszi, Kazár, Kisterenye, Mátranovák, Mátraszele, Mátraverebély, Nemti, Somoskő, Somiskőújfalu, Tajti, Vecseklő, Vizslás, Zagyvapálfalva, Zagyvaróna, Egyházasgerge, Etes, Kishartyán, Ságújfalu, Szalmatercs, Jobbágyi. VI. A miskolci erdőigazgatóság területén. 16. Borsod vármegyében: Alsótelekes, Borsod, Disznóshorvát, Felsőnyárád, Felsőtelekes, Kurityán, Mucsony, Rudabánya, Sajókara, Szuhakálló, Szuhogy, Bükkszentkereszt, Bükkszentlászló, Felsőzsolca, Görömböly, Hámor, Helyőcsaba, Nyékládháza, Arló, Balaton, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Bóta, Bükkmogyorósd, Center, Csermely, Csokvaomány, Hangony, Hodoscsépány, Járdánháza, Királd, Lénárddaróc, Nebérseny, Ozd, Sajónémeti, Sáta, Szentsimon, Uppony, Uraj, Alacska, Barcika, Bélapátfalva, Berente, Dédes, Kondó, Montisbél, Nagybarca, Parasznya, Rodostyán, Sajóivánka, Sajókazinc, Sajószentpéter, Varbó. 17. Heves vármegyében: Bekölce, Egercsehi, Füzesabony, Pálosvörösmart, Vámosgyörk, Maconka, Nagybátony, Rózsaszentmárton, Dorogháza, Fedémes, Recsk, Tarnalelesz. 18. Gömór vármegyében: Balogfala, Gömörsid, Korláti, Rimatamásfalva, Bánréve, Sajópüspöki, Berzéte, Berzétekörös, Csúcsom, Dernő, Jolsva, Krasznahorkaváralja, Kuntapolca, Pelsőc, Rekenyeújfalu, Rozsnyórudna, Sajóháza, Gömörpanyit, Lekenye, özörény. VII. A kassai erdőigazgatóság területén. 19. Abaúj-Torna vármegyében: Jászó, Jászómindszent, Jászóváralja, Kishuta, Nagyhuta, Vágáshuta, Aranyida, Bárca, Kassaújfalu, Regeteruszka, Szilvásapáti, Encs. 20. Zemplén vármegyében: Terbenyi, Alsómihályi. Az árkormánybiztos /1944. Á. K. számú rendelete a lőtt vad legnagyobb árának megállapításáról.* (Kivonat.) 1.. Vadászterületek bérlői, vadászok, vadászegyesületek, stb. (a továbbiakban termelők) által a vadászat helyéhez legközelebbi vasútállomásra szállítva történő átadás mellett a lőttvadakért felszámítható legmagasabb termelői árak az ország egész területén a következők nyúl 2.90 P/kg őz 3.90 szarvas 3.10 vaddisznó 2.90 fácánkakas fácántyúk