ATATAI EÖTVÖS JÓZSEF ^GIM NÁZIUM P H JUBILEUMI fisefiévkönyve

Átírás

1 ATATAI EÖTVÖS JÓZSEF ^GIM NÁZIUM P H JUBILEUMI fisefiévkönyve

2 A TATAI EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM JUBILEUMI ÉVKÖNYVE 3 / 3 3 / HELYTÖRTÉNET

3 A SZERKESZTÉSBEN KÖZREM ŰKÖDTEK: K eller György, Kovács G ábo rné és K örm endi Géza tanárok. A kiadásért felelős: K onkoly Jánosné igazgató K om árom i nyom da - Felelős vezető: M acher Zoltő

4

5 Előszó Komárom megye egyik legrégibb m űvelődésügyi intézm énye, a Tatai Eötvös József Gimnázium, alapításának 200. évfordulója alkalm ából aján lju k ezen évkönyvet az érdeklődő olvasók figyelm ébe. K iadásának célja az. hogy a jubileum alkalm á ból a gimnázium életéről, fejlődéséről hű képet adjon, s a további feladatok sikeres megvalósításához pedig az erőgyűjtés forrásául szolgáljon. A történelmi esem ényekben oly gazdag két évszázad alatt sok változás történt ebben az intézményben. Az oktató-nevelő m unka tartalm a és jellege azonban csak a népi hatalom m egterem tésével változott meg. Eötvös József, az iskola névadója, m ég így ír a m agyar oktatásügy helyzetéről: A gazdagok ingyen járatták gyerm ekeiket (iskolába) a szegények fizettek. Ez olyan állapot, amely nem m aradhat m eg." Nem is m aradt. Az iskolák állam osítása új távlatokat tárt fel a gim názium és a tanulóifjúság előtt. Az oktatás szocialista társadalmunk közös ügyévé vált. Az évkönyv lapjain szinte m egelevenedik e nagym ultú gim názium története, diákjainak helytállása az 1848-as szabadságharc és a T anácsköztársaság idején. N yugodtan elmondhatjuk, hogy ez az intézm ény m egőrizte és továbbfejlesztette a haladó hagyományokat. Jelenlegi eredm ényei hozzájárulnak a jóhírnév további fokozásához. Büszkék vagyunk azokra a sikerekre, am elyeket a tanulók szocialista világnézetének és erkölcsének form álása, az önálló gondolkodásra, a m egszerzett tudás gyakorlati alkalmazására való törekvés során elértek. N agyra értékeljük, hogy a ju b i láló intézmény Tata városának és a járásn ak is egyik kulturális központjává vált. Őszintén kívánjuk annak a nem es célnak m ielőbbi m egvalósulását, hogy a tatai gimnázium szocialista m unkaiskolává fejlődjék. A gimnázium története nehéz, de céltudatos és következetes m unkáról tanú s kodik. Eredményei tükrözik a leghaladóbb, a legkorszerűbb ism ereteket tanító, kommunista eszméket m agukénak valló pedagógusok m u n káját is. Az évforduló ünnepségei alkalm at adnak annak hangsúlyozására, hogy az in tézet előtt álló oktatási és nevelési feladatok csak a pedagógusok, a szülők és a ta nulóifjúság szoros együttm űködésével valósíthatók meg. Szocialista állam unk, tá r sadalmunk azt várja az intézet tanáraitól, - erre egyébként alz intézet tradíciói és eredményei is kötelezik őket, - hogy fokozzák tovább isk olájuk jó hírnevét. P eda 5

6 gógus h ivatásuk fontosságának tudatában neveljenek jó felkészültségű, elvileg szilárd, h azáju k at és szüleiket szerető fiatalokat. O lyan fiatalokat, akik m indig szeretettel és büszkén em lékeznek vissza iskolájukra, tanáraikra. A jubileum alkalm ából kívánok a T atai Eötvös G im názium kollektíváján ak további sikerek et a társadalom igényeinek m egfelelő új típusú em ber neveléséhez. H avasi Ferenc a M egyei Pártbizottság titk ára 6

7 Gondolatok a z oktatásról nevelésről Irta: K o nko ly Jánosné igazgató A tudás hatalom. E gondolat ilyen m egfogalm azásához csak az új kor em bere jutott el. Ez igaz, de ettől független igazság, hogy a tény igaz volt és tény volt megfogalmazatlanul is. Amióta az em ber m egjelent, a tudás m indig hatalm at jelentett a kőkorszakban csakúgy, m int m a, az atom korszakban. A kőkorszak em beri csoportosulásainak szám ára a jobb és tökéletesebb vadászati és használati eszközök előállításának tudom ánya nem kevésbé jelen tett hatalm at, m int nap jain k ban, a k i emelkedő ipari teljesítm ények, közgazdasági törvények, v agy az ű rk u tatás tudománya. Az em beri lét k u ltu ráltsága attól is függ, hogy az adott korb an a tá rsa dalom milyen és m ennyi tu dásnak van birtokában. Közismert ku ltú rtö rténeti tény, hogy a nagyhírű egyiptom i ku ltú rán ak b irto kosai, a papi csoportosulások jelentették az igazi hatalm at. A fáraó uralkodott ugyan, de a papi csoportok voltak azok, m elyek bizonyos csillagászati és m eteorológiai ismeretek birtokában szám ot tu d tak vetni a növényéltető Nílus áradásának időszakával. Az ősi k u ltú rák m indegyikére jellem ző, hogy az ad o tt k o r tudás állományának csak egy szűk réteg volt birtokában, s a tudás sáncai m ögé csak keveset engedtek behatolni. A tudás birtoklása évezredeken keresztül nem úgy jelentkezik, mint általános egyetem leges em beri igény, hanem úgy, m int egy szűk társadalm i réteg privilégiuma, mely egyúttal az adott rétegnek jelentős társadalm i hatalm at biztosít az egészen belül. A társadalm on belüli differenciálódásban egy-egy réteg kulturáltságának a szerepe igen nagy. H a ez igaz, úgy igaz az is, hogy a tá rsadalmi osztályok és rétegek nivellálódásában is szerepe van az osztályon vagy rétegen belüli kulturáltság fokának. Nem lehet vitatkozni azon, hogy a kereskedés, a földm űvelés tudom ányának birtoklása pár ezer évvel ezelőtt gazdasági és társadalm i h atalm at biztosított b irto kosainak m indazokkal szem ben, akik e tudom ányokat nem ism erték, tehát nem is művelhették. Az emberi egyenlőség kialakításán ak egyik feltétele, hogy a k u ltu ráltság egyenlőségét biztosítsuk. Ez nem jelen t azonos kulturáltsági színvonalat az egyedek között, de jelenti a tudás m egszerzési lehetőségének egyetem leges em beri jogát. Ezt fontos hangsúlyozni, m ert a szocialista társadalm i rend kialakulásáig csak egy szűk réteg számára adatott m eg a kulturálódás, a tudás m egszerzésének lehetősége, mely a gazdasági és társadalm i h atalm at e réteg szám ára, közvetlenül az őt fenntartó uralkodó osztály szám ára áttételesen biztosította. Aligha vitatható, hogy a kulturáltság növelésének egyetlen célja lehet csupán és ez a társadalom életviszonyainak állandó javítása, az ism eretlen m egism erése, a megismerés hasznosítása az em beriség és a társadalom javára. 7

8 M inden olyan tudom ány és tudás, m ely nem ezt a célt szolgálja, önmagában való haszontalan, sőt rosszabb esetben káros. Az ism eretlen m egism erése ősi ösztönös em beri törekvés, m ely a tudom ányok fejlődésével válik m indinkább tudatossá, m ajd egyre gyorsabbá és hasznosabbá. Az őskor em berének tudása csoportról csoportra-, apáról fiúra szállt. N incsenek, nem is lehetnek olyan szervezetek, melyek a tudást intézm ényesen, szervezetten továbbítanák a következő generáció számára. K ésőbb a K réta - M ikénei kultúra, az Egyiptom, M ezopotám ia, vagy K ína kultúráján ak időszakában ism eretesek olyan csoportok, m elyek a tudom ányok művelése m ellett a tu d ást a későbbi ko ro k szám ára tanítás ú tjá n közvetítik. E csoportok áthatolhatatlan fallal veszik m agukat körül, vigyázva, hogy a tudás belső tulajdonuk m aradjon, m ely törekvés következtében a tanító tevékenység m esterségesen és szándékosan beszűkített. E nnek ellenére az általános em beri h alad ásn ak a k ultúra növelésével, a tudom ányok m egism erésével óriási szolgálatot tettek. Jóval nyitóttabbak a görög k u ltú ra kapui, ahol a kultú rtö rtén et nagyjai már iskolákat alakítanak tudom ányok terjesztésére. A k apuk k itárása viszonylagos, hiszen a társadalom nagyobb hányada, a rabszolgák sokasága kiszorított, kívül van a kapukon, m int ahogy az elnyom ott osztályok végig kívül is m arad n ak az osztálytársadalm ak időszakában. M égis a görög k u ltú ra kapunyitása olyan jeléntős kultúrtörténeti tény, mely addig egyedülálló az em beriség történetében. E bben a korban indulnak hatalm as fejlő désnek az occult tudom ányok. R oham osan fejlődik a filozófia, m elyet e kor a tudom ányok tudom ányaként ism er el és tisztel. E kor elévülhetetlen érdem e, hogy a tudom ányok nagyarányú fejlesztése m ellett a tudást, a korábbinál lényegesen szélesebb körben igyekszik kiterjeszteni, m ajdhogy nem közkinccsé tenni, nem is kevés sikerrel. A görög kultú ra nagyságának bizonyításaként elég utalni azokra a zseniális m egsejtésekre, m elyeknek racionális m agva a huszadik században is maradéktalanul helytálló. T alán éppen a klasszikus görög k u ltú ra péld ája igazolja legszembetűnőbben, hogy egy népet a barbárság elnyom hat, de m eg nem sem m isíthet, mert hatalm a tudásában és kultúrájában van. Róm a elnyom ta G örögországot, de kultúráját kipusztítani nem tudta. Később a róm ai bölcselők felism erik, hogy azt az óriási m űveltségi és kulturális értéket, m e lle t a görög tudom ány képvisel, át kell menteni Róm ába, és így m egm arad az utókor szám ára is. Talán az egész róm ai kultúra történetének legfontosabb tényezője ez az átm entés. A zért lehet ezt legfontosabbnak tekinteni, m ert Róm a k u ltú rá ja a görög em lőn növekszik és válik naggyá. A róm ai birodalom saját nagy ság át főként fegyveres erején, légióinak és gályáinak számán, harci értékén m érte. A tudom ányokat a legtávolabb látók, a legjobbak m űvelték és terjesztették. N éhány iskola a róm ai korban is ism ert és igazán magas színvonalú, de a görög ku ltúrához viszonyítva beszűkült, a velük szem ben megnyilvánuló közérdeklődés csökken. A róm ai k u ltú ra sok m ás nép kultúraelem einek összességeként jelentkezik. Ez a tény önm agában is igazolja a kezdő m ondat igazságát, m ely szerint a tudás hatalom, A Róm ai Birodalom népek sokaságát igázta ugyan le, de tartósan uralkodni fölöttük csak úgy tudott, hogy kultúrelem eiknek kisebb, vagy nagyobb részét átvette s azok szám ára róm ai polg árjo go t biztosított. E zeknek az átv ett elem eknek egy része átszárm azott az európai kultúráb a, ahol m a is él. Ez az átm en tett hatalm as tudománym ennyiség em elte naggyá Róm át, am ikor továbbm űvelésükre képtelennek bizonyult, a bukás szélére sodródott az a világbirodalom, am ely lé tét örökéletűnek tekintette. A k u ltú ra sokrétűsége és gazdagsága egyik vetülete a term elő erők fejlettségének. A tudom ányok alapvető feladata a term elő erők fejlesztése annak érdeké

9 ben, hogy a társadalom a fenntartási jav ak at m inél fejlettebb eszközökkel, minél kulturáltabb form ában és minél kulturáltabb viszonyok között állítsa elő. Amikor a termelési viszonyok gátolják a term előerők fejlődését, egyúttal gátjává válnak a kultúra további növekedésének is. A kultúra a felépítm ény elem e, s m int ilyen, erősíti alapját, visszahat arra, de ugyanakkor igényli saját alapjának tám ogatását is. A m ikor az alap e tám ogatásra képtelenné válik, a kultúra, a tudás, a felépítm ény egyéb elem eivel egy ü tt szem befordul saját alapjával, s a tudom ány az új alap létrehozásában döntő szerepet vállal és teljesít. A változás annál gyorsabb és hatékonyabb, m inél m agasabb a tudom ány és a kultúra színvonala, m ert ez egyúttal a term előerők fejlettségét is tükrözi. Teljes biztonsággal állíthatjuk, m inél m agasabb fokú egy társadalom kultúrája, minél szervezettebb és általánosabb a kultú ra terjesztése, annál m agasabb színvonalú társadalomról van sző. A tudás akkor is hatalom, ha szűk csoportok vagy rétegek birtokában van. A kkor is hatékony tényező az adott társadalom ban. De ahogy a tudás közkinccsé lesz, ahogy annak elsajátítása egyetem leges em beri joggá válik, hatékonysága megnövekszik. Lenin fogalm azásában a tudás a töm egekben anyagi erővé válik". Ez a tény igazolja, és em eli történelm ileg naggyá azokat az eszm éket és személyeket, am elyek és akik a k u ltú ra közkinccsé tételét tűzték zászlajukra és azon fáradoztak. Népünk kultúrtörténetéről szólni term észetesen a teljesség igénye nélkül lehet csak. Őseink életm ódja, gazdasági berendezettsége a k ulturális fejlődésnek nem ked vezett. Nem jelenti ez azt, m intha őseinktől mi sem m iféle k u ltú rát nem örököltünk volna, de jelenti, hogy mi saját kebelünkön belül nem tekinthetünk vissza olyan múltra, mint sok más, őseinkkel egy időben élő nép. A m agyar nem zet kulturálódási lehetőségének alapjait csak úgy, m int sok más társadalm i tényező alap ját is a ho n foglalás veti meg. A kultúra m űvelése feltételezi és igényli az egyhelyben lakást, hiszen földet művelni, kereskedelm et terem teni, vándor életm ód m ellett nem lehet. A honfoglalást követően a kereszténység hazánkbeii térhódítása jelenti az európai értelemben vett kultúra kialak ulásán ak k ezd etét M agyarországon. István király idejében behozott papok, azok letelepítése az adott helyeken egyúttal azt is jelenti, hogy ott kulturális központok kezdenek kialakulni. Sok olyan hely, amely ma m ár turisztikai vagy idegenforgalm i látványosság, a honfoglalást követő évszázadokban a kultúra térhódításának szinte fellegvára volt. Tény és igaz, hogy pl. a földművelés em e kulturális centrum ok körül alakult ki először, és am ikor ez a létfenntartási ág népünk körében m ár általános, ezek körül a centrum ok körül legmagasabb színvonalú, legkultúráltabb a lakosság. Ezek körül a kulturális gócok körül alakulnak ki hazánkban az első oktatási intézm ények, iskolák. Igaz, hogy ezek még csak papneveldék, ahol azonban a teológián kívül m ár számos hasznos tudományágat is oktatnak, s éppen ezért úgy tekinthető, m int az első nem zeti k ultúrát formáló és terjesztő intézm ények. Az is tény, hogy a régi intézetek közül sok ma is funkcionál, ném elyik papi rendek vezetése alatt, de olyan is van, am ely a megváltozott körülm ények között új alapokon a régi trad íció kat építő, alkotó m ó don hasznosítva újszerűén és eredm ényesen látja el a tudás, a k u ltú ra terjesztésének magasztos feladatát. Noha a világ sok táján a XI -X II. században m ár nem ism eretlen az állam ilag szervezett, de legalábbis tám ogatott oktatás és kultúraterjesztés, hazánkban ez még kizárólag az egyház feladata. A XII. század végétől viszonylagos hanyatlás áll be, pontosabban stagnációs állapot következik. Igaz, vannak m ár a m agyar tudom ánynak, kultúrának néhány esetben nem es m űvelői, A nonym us, K ézai Simon, Tinódi,

10 de az egész m agyar tudom ány és k u ltú ra m égis csak stagnál, illetve nem lépi ái azokat a határokat, m elyeket az egyházi érdekek állítanak fel, holott az általános : em beri haladás érdekei e h atáro k at feszegetik. A szellem i m egrekedtségben ném i élénkséget hoz M átyás kora, aki felvilágoso- [ dottabb elődeinél, sőt utódainál is. E korban a tudom ányok, ha nem is indulnak virágzásnak, de felélénkülnek és m egjelenik az udvar körül kialakuló kulturális élet I néhány elem e, csírája. Első eset népünk történetében, hogy az állam vezetés igényére és tám ogatásával tudom ány és ku ltú raterjesztés folyik. Csupán utaláskén t az itt mondottak igazságának m egerősítésére m egem lítem a C orv in ák at az építő művészeti nálunk addig ism eretlen elem eit, a közgazdasági élet felélénkülését a kereskedelem!, céltudatos fellendítése révén. Ez a fellendülés nem jelentett beleszólást az állam i részéről az egyház kultúrafejlesztő tevékenységébe, de nem jelentette azt sem, hogyl m egkísérelték volna a k ultúrát a nép közkincsévé tenni. Nem jelentett semmi ilyes-l m it, m égis ezt az átm eneti m egélénkülést népünk, nem zetünk jelentős kultúrtörté-1 neti h ag y atékán ak kell tek in ten ü n k és úgy kell tisztelnünk is. A történelm i igazság kedvéért m eg kell m ondani, hogy nem zetünk viszonylagos elm aradottságát néhány objektív tényező is befolyásolta, ilyen tényező mindenekelőtt földrajzi fekvése, m ely hazánkat Európa kapujává tette. Sokszor volt népünk kardja és lándzsája az európai ku ltú ra védelm ezője, m iközben önm aga lem aradni kényszerült, bár fiainak tehetsége soha alul nem m aradt más népek fiainak tehetségével szem ben. A történelm i helyzet azonban inkább k ard fo rg atásra kényszerítette, mintsem könyv-, vagy toliforgatásra. Nehéz lenne eldönteni, nem zeti büszkeséggel, vagy sajnálkozással kell-e m egállapítani, hogy E urópa k ap u ján ak fiai, történelm i kényszerűségből sokkal inkább a kultú ra védelm ezőinek, sem m int m űvelőinek szerepét vol- I tak kénytelenek vállalni. Nem szorul bizonyításra, hogy a tö rö k -m a g y a r háborús- I kodás, a százötven éves török hódoltság nem kedvezett a m agyar kultúra fejlő- désének. De ugyanígy kedvezőtlenül hato tt a honi k u ltú ra és tudom ány fejlődésére I a H absburg uralom, m ely nem csak szegényíteni igyekezett nem zetünket mestersé- I gesen, de butítani is. A kultúra világa ez időben tudvalévőén Bécsnél kezdődött. [ Igaz, itthon is vannak m ár oktatási intézm ényeink, m elyek azonban az állam támo- I gatását csak annyiban élvezik, am ennyiben papi intézm ények s az állam érdeke megkívánja az egyház tám ogatását. Nem a tudom ány fejlesztése az állam gondja, csupán az egyház tám ogatása, és az állam nem tehet arról, hogy ily m ódon m égis többé kevésbé hozzájárul a k u ltú ra gyarapításához. Igaz, hogy áll m ár a debreceni kollégium, a Pázm ány egyetem, a m agasabb színvonalú tudás elsajátítása érdekében hazánk fiai m égis szívesebben látogatják külországok oktatási intézm ényeit. Az 1700-as években m ár nem kevés az algim názium ok száma, de aligha beszélhetünk általános népoktatásról, akad egy-egy főgim názium is, m ely viszonylag m agasfokú műveltséget és befejezett képzettséget biztosít. Nem egyedülálló a mi kétszáz éves intézetünk, hiszen ennél régebbiek is vannak, de távolról sem annyi, hog y a kor követelményein ek m egfelelő széles k ö rb en biztosíthatná a m űveltség elsajátítását. Az es gondolatok között számos, a k u ltú ra terjesztésére, a tudományok fejlesztésére irányuló életképes eszme van, m elyek ha m egvalósulhattak volna, sok évszázad nem zeti adósságának törlesztését eredm ényezi. Ism ert tény, hogy a szabadságharc előkészítésében és szervezésében a m agyar nem zeti k u ltú ra m űvelői és terjesztői vezérszerepet játszottak. A szabadságharc leverésével nem csak gazdasági és politikai függőségünk m aradt változatlanul, de m egszűnt m inden lehetősége a honi kultú ra jelentősebb továbbfejlesztésének is. Az előrem utató szép és magasztos eszm éket vérbefojtotta az önkény, s m aradt az általános gazdasági és kulturális pangás. Az oktatási intézm ények egy része közadakozásból igyekszik önm agát fenn

11 tartani, s nem ritkán sikerrel, am i azt m utatja, hogy a nem zet igényli a m űvelődést,, a kultúrát, és ezért áldozatot hozni is hajlandó. De állam ilag szervezett népoktatás, még az ezernyolcszázas évek közepén is alig-alig van, viszont jellem ző a kulturálatlanság, melynek legszem beszökőbb példája az analfabétizm us. Tény, hogy a múlt: század második felében, főleg a városokban alakulnak az elem i iskolák, az általános népoktatás intézményei, de a népességnek csak egy kicsi hányada ju t el azok. kapuin belül a m inim ális m űveltség m egszerzéséig. A kulturális és tudom ányos elm aradottságnak indirekt bizonyítéka az, hogy a Tanácsköztársaság fennállásának rövid időszakában elem i erővel tör felszínre a kultúréhség. Történelm i tény, hogy e hazában a k u ltú ra és tudom ány érdekeiért államilag évszázadokon keresztül nem tettek annyit, m int a Tanácsköztársaság rövid, néhány hónapja alatt. M aradandót alkotni nem sikerült, m ert a reakció ism ét csak tűzbe, vérbe fojtotta a legszebb eszm éket, m eghiúsította a legszentebb törekvéseket. Ezt követte a H orthy-fasizm us 25 éve, m elyben az előző századhoz k épest k étségkívül előre jutottunk egészen odáig, ahol k étszá z-k étszá zö tv e n évvel k o rábban k ellett volna tartani. K ialakult az általános népoktatás, nem ritk á n csendőrm ódszerekkel ugyan, de mégis van. O k tatják a m inim um ot, nacionalizm usra, sovinizm usra nevelik az ifjú nemzedéket. De a középiskolák kapui még m ost is csak a kiváltságosok előtt nyílnak meg, a felsőoktatási intézm ények hallgatói között csak fehérhollóként lehet olykor találni egy-egy, a m unkásosztályból, v ag y szegényparasztságból származó fiatalt. Tudjuk, hiszen a m a élő generáció jelentékeny része kortárs, hogy a Horthy-fasizmus idején, b ár tag ad hatatlan u l h aladt előre a közoktatás ügye, de távolról sem érte el azt a m értéket és szintet, m elyet egyrészről az általános világkultúra, másrészről legsajátabb nem zeti érd ekeink m egkövetelték volna. Alapvető változást e tekintetben is a felszabadulás hozott népünk életében. A volt uralkodó osztálytól nem csak a gazdasági hatalm at kellett szívós, kem ény harcban elvenni, de el kellett a forradalm i osztály fiainak sajátítani azt tu d ást is, mely alkalmassá teszi őket arra, hogy a lehetőségekkel élve m egvalósítsák m indazt, amit a legjobbak akartak, m elyért oly sok verítéket és v ért hullattak. A m ikor a gazdasági és politikai harc kezdetét vette, vele párhuzam osan elindult a harc a kultúra területén is. E m unkának számos, a korábbi oktatási tevékenységhez képest merőben új vonása volt és van. Első teendő volt az általános népoktatást valóban általánossá tenni, biztosítani azokat az előfeltételeket, m elyek felhasználásával ez az elképzelés realizálható. Megnyitni a közép- és felsőfokú oktatási intézm ények kapu it, az addig onnan k i szorult munkás-paraszt fiatalok előtt, kiszorítani a volt kizsákm ányoló osztályt a tu domány fellegváraiból. Biztosítani kellett, hogy a m ár nem fiatalok, de tudásra, kultúrára éhes, idősebb korosztály igényeit is ki tu d ju k elégíteni. E lodázhatatlan feladatként jelentkezett, hogy a pro letárd ik tatú ra állam a kinevelje saját osztályához és népéhez hű értelmiségét. Ezeket a feladatokat tűzte k i a p á rt a ku ltú rforrad alo m során. E zeket a célkitűzéseket m aradéktalanul teljesítettü k: az oktatás, a m űvelődés népünk tö rténetében először az őt m egillető helyre került. E zeknek a célkitűzéseknek m egvalósítása biztosította, hogy a tudás m egszerzése, a kulturálódás lehetősége egyetem leges emberi jog lett és a tudást, a k ultúrát a nép szolgálatába állítottuk. Ezek szervezeti vonások, melyeken túl tartalm ilag is új elem ekkel gazdagodott kulturális tevékenységünk, hiszen m egváltozott a kultúra elsajátításának célja is. A tudást nem azért kell most már megszerezni, hogy az a népelnyom ás tudom ányává m erevedjen, sőt a tudás gyarapításának célja a nép felem elése, öntu d atán ak növelése. El kell sajátítanunk önmagunk becsülését úgy, hogy m ás k u ltú rá k at és m ás népeket tiszteletben 11

12 tartunk. Nem elég csak tartani, de nevelni is kell. nevelni a nép, a haza szeretetére, hazánk iránti hűségre úgy, hogy m inden más nép nem zeti érzületét tiszteletben tartsuk. A ku ltú rfo rrad alom jelszava tudom ánnyal a szocializm usért" rendkívül mélyen 1 érinti a közoktatáson belül az em berform áló tevékenységet. A közoktatásnak az eg zak t tudom ányok elsajátításán túl, azzal egyenrangú feladata a nevelés. De nemcsak a közoktatásra vonatkozik ez kötelező erővel, hanem m indennem ű kulturális j tevékenységre, m ely hazánkban a kultúrforradalom. óta folyt és folyik. Egy bizo-l nyos tudásm ennyiség elsajátítása jelentkezik az érem egyik oldalaként, de az érem I m ásik oldalán van az a kötelesség, mely szerint m eg kell taíiulni a tudást hazánk, I népünk érdekében hasznosítani. G yakran hangoztatjuk, és ez igaz is, hogy a szocia- I lizm ust építeni csak a kim űvelt em berfők sokaságának aktív részvételével lehet I M a azonban a m űveltség sokkal többet jelent, m int az occult tudom ányok ismerete. I A m űveltség a haladó világnézet ism eretét, m indennapi tevékenységünkben való al- - kalnaazását is jelenti. K orunk és társadalm unk m űveltsége feltételezi, sőt igényli saját I népünk szeretete m ellett az internacionalista szem léletet. A szocialista műveltség I feltételezi, hogy hazánk fiai a m egszerzett tudást népünk szebb és boldogabb jövője- l n ek érdekében, u gyanakkor az egyetem es em beri haladás érdekében gyümölcsözteti. I M indezeket feltételezni és realizálni viszont csak úgy lehet, ha a kultúrálódás-1 bán a nevelésnek ugyanolyan jelentőséget tulajdonítunk, m int a tudom ányok oktatá-l; sának. A tanítás és nevelés dialektikus egysége adja a m agyar kultúrálódás lényegét B n ap jain k b an, m ert enélkül az egység nélkül szocialista em bert nevelni egyszerűen I nem lehet. Ez nem a ma, nem is csak a holnap célkitűzése, hanem több generációval I is előre m utató cél. Ennek az útnak a követése napjaink pedagógiai, kultúrmunkásai I előtt úgy kell, hogy álljon, m int am i egyedül vezet annak a célnak eléréséhez, I m elyet p ártu n k és népünk m aga elé tűzött. A kultúra, a közm űvelődés érdekében bizonyosan m ondhatjuk, állam ilag szer- I vezetten többet tettünk az elm últ húsz év alatt, m int am i azelőtt két évszázad alatt I történt. E redm ényeink jól m érhetők, szépek és nagyok. Ez azonban nem jelenti, hogy [ m ár m inden lehetőt m egtettünk, m ert az oktatás és a nevelés területén egyaránt t nagyon is jelentős feladatok várnak m egoldásra. M indenekelőtt az oktatás és a ne- I velés színvonalát kell növelni arra az értékre, m elyet a huszadik század második I felében a szocializm ust építő néptől joggal elvár a világ. M indazoknak, akik a j.! kultúra, a tudás terjesztésével foglalkoznak, önm aguknak is szakadatlanul tovább I kell tanulniok, lépést tartv a az általános világkultúra fejlődésével. Igaz, hogy nem I tátong m ár évszázados űr a m űvelt nyugat" és hazánk k u ltú rája között, sőt mégis I szám talan új elsajátítani és továbbadni való kultúrelem jelenik m eg napjainkban. 1 Az újabb és újabb tudom ányos eredm ények feldolgozása, elsajátítása minél széle- I sebb körben való elterjesztése jelenti a szocialista kultú ra kiteljesedésére való törek- I vését. Ezt a kiteljesedést előm ozdítani, szolgálni annyit jelent, m int m egérteni, hogy I a tudás hatalom. Ennek szocialista m ódon való alkalm azása azt jelenti, hogy a tudás I nyújtotta hatalm at népünk és az egyetem leges em beri haladás érdekében alkotó I m ódon hasznosítjuk. Szocialista k u ltúránk így, és csakis így válik népünknek és az I - em beriség egészének hasznára. E rre törekszik iskolánk nevelőtestülete is. A 2

13 A tatai g im n á ziu m története Irta: K ellet G yörgy g im názium i tanár AZ ALAPÍTÁSTÓL AZ ÁLLAMOSÍTÁSIG ( ) A tatai gimnázium történetének m egírását szükségessé tette az a tény, hogy most ünnepli az iskola fennállásának 200. évfordulóját. Ez az esem ény késztetett arra, hogy megírjam az iskola történetét. Ez alatt a 200 év alatt az iskola sok megpróbáltatáson m ent keresztül. Több m int tanulót bocsátott ki szárnyai alól IV, VI, VIII osztályos gimnáziumé végzettséggel. H íre messze vidékre elterjedt, tanítványai között a különböző m egyékből szárm azó tanu ló kat éppen úgy m egtaláljuk, mint a különböző nem zetiségűeket. A tanulók társadalm i helyzetét tekintve azonos az általános fejlődéssel. A felszabadulásig az uralkodó osztályhoz, vagy az- azt kiszolgáló rétegekhez tartozó szülők gyerm ekei alkották az iskola tanuló ifjú ságának zömét. A felszabadulás után gyökeresen m egváltozik a tanulók társadalmik összetétele, túlsúlyba kerültek a m unkás- és parasztszárm azású tanulók és lettek birtokosai az iskolának. Az iskola történetében nagy változást hoz az államosítás'. Az addig piarista kezelésben levő gim názium állam i tulajdo n ba kerül és ezzel m egváltozik az iskola célja és jellege. A vallásos nevelés helyébe az igazságos társadalm i rendért küzdeni akaró, a dolgozó em bert m egbecsülő és tisztelő em ber form álása lép. Az oktatás tartalm a is újszerűvé válik. Az iskolában előtérbe kerülnek az élettel, a természettel szoros kapcsolatban levő, ún. reáltárg y ak. Üj vonás iskolánk tö rtén etében a politechnikai oktatás, am elyben a m u nkára való nevelés m agasabb form ája érvényesül. Politechnikai oktatás iskolánkban az elsők között indult, m eg a m egyében, jó tapasztalataival nagy m értékben hozzájárult ezen oktatási form a sikeres m egvalósításához. Ebben a gimnáziumban nagyszám ú fiatal tanul. M a m ár az iskola létszám a 700 fölé emelkedett, és az érettségizettek szám a is m eghaladja évenként a 100 főt. Ilyen nagyszámú fiatalt oktat és nevel középiskolás fokon és terjeszti a magasabb- műveltséget. A tatai járás területén így tölti be a gim názium k ultúrközpont szerepét. 15

14 Az iskola alapítása AZ ISKOLA ALAPÍTÁSÁTÓL A SZABADSÁGHARC VÉGÉIG ( ) Az iskola alapítása és m últja szorosan egybeforr a kegyes-tanítórendi társház alapításával és további fejlődésével 1948-ig, az állam osításig. A XVIII. század elején a reform átusok elég neves tanintézettel rendelkeztek Tatán. Ez a tanintézet bölcsészeti és teológiai karral volt ellátva. Ez a tanintézet tulajdonképpen nem volt m ás, m int az esztergom i érsek és az általa betelepített jezsuiták üldözése és szorongatása elől m enekülő rév-kom árom i főiskola. Az iskola m egnyitásának pontos időpontját nem tudjuk, csupán annyit, hogy a katolikus főúr m egparancsolta a protestáns főiskola bezárását. E célból m árcius 12-én Balogh jószágigazgató m aga elé hívatta Berta Benedek reform átus lelkészt és közölte vele a gróf ak aratát az iskola m egszüntetéséről. A reform átus főiskola m egszűnése után T ata és vidéke urai és polgárai szükségét érezték egy olyan iskola létrehozásának, m ely fiaik szám ára m agasabb fokú nevelést és oktatást valósítana meg. M egindult teh át egy m ozgalom, egy új iskola létrehozására. Az abszolút állam elvben hozzájá ru lt ahhoz, hogy létrehozzanak egy új iskolát, m ely iskolapolitikájával m egegyezett, de anyagi tám ogatást annak létrehozására nem nyújtott. íg y a város földesura, Eszterházy M iklós vállalta az anyagi eszközök előterem tését. Az időközben meghalt Eszterházy M iklós helyébe testvére és utóda, Ferenc lépett, aki gyakorlati lépést te tt az iskola létrehozására. E szterházy Ferenc érintkezésbe lé p e tt T opolcsányi Gergellyel, a kegyestanító rend akkori főnökével. Az alapítványi szerződést 1765 jan u árjáb an állíto tták ki, m elyet M ária T erézia királynő is jóváhagyott. Az alapító levél szövegében a legnagyobb pontossággal körvonalazták egyrészt az alapító család, m ásrészt az intézet vezetését elvállaló tanítórend kötelezettségeit. A földesür birtokából átengedett a rendnek 84 öl (158,76 m) hosszú és 42 öl (79,38 m) széles területet, valam int egy tekintélyes nagyságú kertet, a m ai K atona utcában. Az átengedett te rü let a tó délnyugati részén helyezkedik el, ez m a a diákotthon és az iskola területe. A terület a ra jta levő épületekkel k erü lt a rend birtokába. Ezek az épületek azelőtt a kam alduli b arátok tulajdonát képezték. A m ajki ném a barátok ezen a helyen m ájus 5-én hajnalb an tették le rezidenciájuk alapkövét, de szigorú aszkéta életüknél fogva inkább kedvelték a várostól m inél távolabb fekvő helyeket, ezért igénybe sem vették. F enntartottak m aguknak egy szobát abból a célból, hogyha valam elyik közülük fontos dolog elintézése v ég ett T atára kénytelen menni, legyen hol m egszállni. Az alapító gróf belátta, hogy az átengedett területen levő épületek nem felelnek m eg annak a célnak, am elyre szánták rendháznak, iskolán ak és kápolnának, m ely a kor elengedhetetlen ép ü lete volt, ezért alapítvány t biztosított, m elynek jövedelm éből a rend képes volt időről időre a m eg nem felelő épületeket átalakítani. Az alapító levél értelm ében erre kötelezte is m agát a rend. Az alapítványi összeg később nem felelt m eg rendeltetésének, ezért a kiadási többle tet később a rend központi p énztárából egyenlítették ki m ájus 31-én este érkezett T atára Topolcsányi Gergely rendfő n ö k,. Vimmer Á goston m agyaróvári elöljáróval és M odrovszky V olfgang titk árral, hogy átvegyék az alapítványt. A rendfőnök június 2-án azonban Hirtelen eltávozott kíséretével dolgavégezetlenül és csak M odrovszky m aradt itt, aki ideiglenesen a kastélyban lakott. E szterházy Ferenc ilyen előzm ények után u tasíto tta ügyvédjét, hogy á kegyesrendieket m ielőbb iktassa be. Boros István uradalm i ügyvéd június 23-ára tű zte ki a beiktatást. A rendfőnök nem jelen t m eg az ünnepélyen, de m egbízta Vim-

15 mer Ágostont az új alapítvány átvételével, és egyben első házfőnöknek jelölte. Az ünnepélyes beiktatást június 23-án m eg is tarto tták. Az ünnepély a várk ápo l nában kezdődött, majd a nagyszám ú közönség az ún. m árványdom bra ment, ahol a tanárok és az iskola részére a kiszem elt épületek voltak. Itt először Boros István magyar nyelven megemlékezett az alapítás körülm ényeiről, m ajd a jelenlevő két piaristát bevezette a házba ünnepélyes körülm ények között. Ezzel a piarista rend megtelepedett Tatán és hozzáláttak az iskola m egszervezéséhez. A m egtelepedett piaristák a kamalduli szerzetesek gazdasági épületeit is birtokba vették. M iután a már 2 év óta az épületben lakó, Kelley G yörgy uradalm i tisztviselő (provisor) családjával együtt elköltözött, hozzáfogtak az épület átalakításához. Az épület m egfelelő átalakításával Fellner Jakab építészt bízták meg, aki m ég e hónapban m eg is kezdi a munkálatokat. f) Cjtmwűzluov is l<c>i,n<-j&k ín<ilc Ktlgrajzi ü tlcíp i Tof+ljii; cioia í k.! i Uhu í«m D í n t 'Z t l c u k ~ ^ «. i t - v i U U m w ' i í IlUUi i~m, ff p -o n ila. U ttíh a.-^. o.t köicfm4uoi a Í d la k v llh o n, R l ^ u u _ ^ U U s _ ^ rin. ncp «fl li.aíft.jinw.azmi*, ápv!«ia f té x ttf ^'mnáziu J R U U au m dídkorw Msy.fe,,, Und-i U ká U U U'úlUk Talán nem lesz érdektelen, ha futó pillantást teszünk azon épületekre, am elyek a piarista rend tulajdonába kerültek és ekkor lakásul, valam int iskolául szolgáltak. A főépület az volt, amely jelenleg a diákotthon és a gim názium között húzódik, északnyugat, délkeleti irányban. E főépület m ögött egy jókora csűr volt, ettől északra pedig két magtár. Ebbői az egyik a m ai diákotthon keleti szárnyának déli részén, a másik pedig az északi szárnyának nyugati részén állott. Az em lített csűrből készült el az új iskola" épülete 4 terem m el. (A későbbi kis gim názium m agja ábra.) Az iskola építése során Vadányi G yörgy uradalm i korm ányzó tette le az épület a lap kövét ünnepélyes körülmények között. N égyszögű kivágott m árványlapba pergam ent emlékiratot és Mária Terézia korabeli rézpénzeket helyezett el. A főépület is kicsinek bizonyult a tanárok befogadására, ezért az első m agtárból még 4 lakószobát készítettek, melyből az egyik szobát ideiglenesen házi kápolnává alakították át. A város előkelő polgárai gyakran m egláto g atták az itt élő p iaristák at 15

16 és bőven elhalm ozták őket ajándékokkal, élelm iszerrel, viaszgyertyákkal, térítőkkel, ágynem űkkel és kéztörlőkkel. A létrehozott házi kápolna nem tu d ta befogadni k i csiny m éreteivel az ifjúságot, hiszen e korban a vallásos nevelés jelentős részét a kötelező m isehallgatás képezte. Ezért ham arosan a m ásik m agtárt alak ítják át e célra. Ezekben az épületekben élnek az iskola első tanárai és egyben az első tatai piarista: telepesek. Vim m er Ágoston házfőnök, M odrovszky V olfgang házi m ásodfőnök, V ietoris Gergely a bölcsészeinek, K rolik Balázs a szónoklat és költészettannak, Podhratzky M ihály a syntaxis és gram m atikának, M arsovszky D ávid a principisták tanára. A felsorolt tan áro k nagyjából egy időben k erülnek T atára az ország különböző részéből. Vietoris G yörgy Trencsényből, K rolik Balázs Szénéről, Podhratzky M ihály Sim ontornyáról k erü lt T atára. A m agtárból összetákolt épületek a kívánalm aknak csak ideig-óráig felelhettek meg, hiszen elég m agas volt az iskola tanulóinak szám a és ezzel párhuzam osan növekedett a bentlakó diákok, a conviktorok szám a is. A házfőnök a rendfőnököt egyre sürgette, hogy adjon engedélyt egy nagyobb m éretű épület építésére. A ren d főnök azonban hosszú ideig halogatta az engedély m egadását, csak am ikor G áspár m orva piarista tanácsát kikérte, aki akkor a váci székesegyház építését vezette, egyezett bele az új társház építésébe. Az ügy gyakorlatilag csak akkor valósult meg, am ikor a tatai társház élére Valero Jakab került. V im m ert, az eddigi házfőnököt M árm arosra helyezték. Az új házfőnök, V alero Jakab, az építészetben járatos em ber volt, így ham ar elkészítette az új épületnek csinos, tervrajzát. V alero rajza 3 szárnyra tervezte az épületet, északi, keleti és déli szárnyra. Ez a terv eltért az előbbi házfőnök alatt készített tervezettől, m ely csak egy hosszú, délről északra húzódó vonalban tervezte az épületet. íg y készült el a mai diákotthon, a volt rendház terve és ezzel m egkezdődött an nak gyakorlati kivitelezése. m»-» * ' * ;t t ( f A társasház homlokzati képe, Valero J. terve. i-r

17 A rendház alapját m árcius 9-én tették le, az építkezést az épület északi részén kezdték. A szilárd kőzetbe elhelyezett alap jó biztosítékul szolgált egy nagyobb méretű épület felépítéséhez. A fél ölnél (1 m) szélesebb, kem ény kőzetre épített falakat m ár az építkezés során erősen próbára tette a két ízben is jelentkező nagyobb szabású földrengés. Ez a földrengés az épülő rendházban éppúgy, m int a m ár m eglevő egyéb épületeken jelentős nyomokat hagyott. Az építkezést Valero terve szerint az északi szárnyon kezdték meg a kápolna építésével, de a déli szárny m egépítésével m ég nem feleződött be, hanem hozzátoldottak a déli szárnyhoz egy nyugati toldalékoldalt is. Erre a toldásra a conviktorok szám ának m egnövekedése m iatt volt szükség. Az építkezés elhúzódott, 1767-től 1806-ig. Így épült fel a rendház, a m ai diákotthon, m ely a város egyik legnagyobb épületét képezi m ég m a is. A rendház építésével párhuzam o san készült el nagy fáradsággal és sok költséggel a ház kútja, m ely szilárd kőzetbe van fúrva. Az épület m egépítése után m egvetik a könyvtár alapját, m elynek könyvállománya állandóan növekszik. Tanítás az alapítás utáni évtizedekben: Az alapítólevélben m egállapított tanterv szerint a VI. osztályú gim názium ban a tanítás november 13-án kezdődött. Az alapítólevél m agába foglalta a ta n tervet, melynek alapja az 1599-ben kiadott Rátió.studiórum volt. A gim názium VI. osztályos volt, melyhez előkészítő osztályt szerveztek, a VI. osztály után pedig a ta nítást egy évi filozófiai kürzussal egészítették ki. Az előkészítő osztályban, vagyis az elem i osztályban, a tanulókat két csoportra osztották: kezdőkre (minimistae) és haladókra (declinistae). A kezdőket olvasásra és szépírásra, a haladókat ragozásra, valam int összeadásra tanították. A gim názium egyes osztályainak megnevezése a következő volt; I. osztály (parvistae) II. osztály (principistae) III. osztály (grammatistae) IV. osztály (syntaxistae) V. osztály (poetae) VI. osztály (rhetores) A kiegészítő filozófiai tanfolyam osok voltak a logici-k. Az egyes évfolyamokon a következő tananyagot tan íto tták: Az oktatás középpontját a hit tanítása képezte. V allástan m ellett a legnagyobb súlyt a latin nyelvre fordították, ez volt az akkori tudom ányosság alapja és a m űveltség feltétele. A szám tan és a szépírás tanítását a köznapi élet szükségletei sürgették, ezek azonban csak kiegészítették a középiskolának szorosan követelt tananyagát. A többi tárgyakat a magyart, a németet, a term észetrajzot, a történelm et, a földrajzot csak a k ö rü l ményekhez, a tanárok buzgóságához sokszor kedvteléséhez, a tanulók igényeihez és szorgalmához képest kisebb-nagyob o terjedelem ben tanították. Az első és m á sodik osztályban latin m ondatszerkesztési, Phaedrus m eséinek fordítása, m agyarra és németre, Ciceró epistóláinak fordítása m agyarra, az asszírok és perzsák történeté, ' a 4 számtani alapművelet, valam int a latin, a m agyar és ném et helyesírás képezte a tananyagot.

18 A III. és IV.osztályban a klasszikus latinság használata írásban, Ciceró nagyobb leveleinek és Cornélius N éposznak olvasása, az ism ert földrészek, valam int Magyarország és a szomszédos területek földrajzi ism ertetése, törtek és a hármas-szabály alk otta az anyagot. Az V. osztályban a költészet főbb szabályainak rövid ism ertetése, Vergilius és O vidius olvasása és fejtegetése, levelek fogalm azása latin és m agyar nyelven. Mag yaro rszág történelm e, valam int a m ár tanult szám tani m űveletek ism étlése folyik. A VI. osztályban a szónoklat elm életi és gyakorlati részének alapos tanulmányozása. Ciceró leveleinek olvasása, fejtegetése, kereskedelm i és gazdászati könyvv ite lt tanították. A bölcsészeti osztályban tanítják a dialektikát, logikát és m etafizikát, továbbá algebrát, gyakorlati m értant, polgári, katonai építészetet és éneket. Az összes tárg y ak at 4 tanár adta elő, az igazgató, a szakrendszer bevezetéséig nem tanított. A tanárok közül az egyik tanította a filozófiát, (logika, metafizika, etika), m atem atikát és fizikát. A m ásik az ún. hum aniórákat (költészet és szónoklattant). a h arm adik a gram m atikát, a n eg y edik a principisták at o ktatta. A tantervben foglalt kötelező tárgyakon kívül az önként jelentkezőket gyakorlati geometriára és építészetre is tanították. Pl. V alero Jakab, aki egyben jeles építész is volt, a geom etriát és architektúrát, között tanította. Később Schindler József, majd Laczkó A m brus tanítja ezeket a tárgyakat. Révai M iklós, a kiváló nyelvész itt Tatán, tanári m űködése idején szerez ilyen irányú ism ereteket. A végzendő tananyag nem volt szigorúan m eghatározva, sem annak elvégzése időhöz kötve, hanem az osztályt tan ító tan ár belátására volt bízva. A tan ár a gyengébb tanulóktól a legszükségesebbet, a tehetségesebbektől többet, előrehaladásuktól és tehetségükhöz m érten bővebb ism ereteket követelt. Az alapítás után az iskola tanárai gyakran változtak, ú jabbak jöttek, a régiek pedig eltávoztak től új nevek tűnnek fel a tanári karban, D om ányi M árk (V., VI. osztály tanára), Schwarcz Zsigm ond (III., IV. osztály tanára), ki később 1799-től a kom árom i gim názium igazgatója lett. Ekkor tanított itt Révai M iklós is, a kiváló nyelvész, aki az elemi iskolásokat, valam int az első és m ásodik osztályosokat tanította, később E sztergom ba, m ajd K om árom ba került. ESY"e 9y tanár elég nagy létszám ú tanulócsoporttal foglalkozott. Legyen erre példa Révai M iklós szem élye, akinek 95 kistanítványa volt, ami m anapság szinte elképzelhetetlen. A m egoldás csak úgy volt lehetséges, hogy az egyes csoportok m ás-m ás órában nyertek oktatást, valam int az ügyesebb tanulókra rábízták az alsóbb osztályosok tanítását is. Egyébként Révai M iklós is m űködött ilyen m inőségben a szegedi diákévei alatt. Az iskola oktató m unkájában a fő cél a latin nyelv tanulása volt, a tanítás nyelve, latin nyelven folyt, sőt m egkövetelték, hogy a tanulók egym ás között is latinul társalogjanak. Az iskola több alkalom m al rendezett m űsoros előadásokat. Ezeken a m űsorokon az előadás nyelve a latin volt, b ár az iskola tanárai igyekeztek minél több színdarabot m agyar nyelven előadni. A cél érdekében azonban le kellett fordítani a színdarabokat m agyarra. Sokat tett a m agyar nyelvű elődások népszerűsítése érdekében a m ár em lített Valero Jakab. Előadásra alkalm as hely az intézetben nem volt, ezért hol itt, hol ott, legtöbbször a kastélyban játszottak. Az eddig le írt tanterv és tanítási rendszer m inden változás nélkül fennállott 1777-ig. E kkor adta ki M ária Terézia a RATIO EDUCATIONIS" elnevezést viselő új tanítási rendszerét. A RATIO EDUCATIONIS alapján a hum anisták tanításával kettő, a gram m atisták tanításával pedig 3 tan árt bíztak meg. M ost állították fel a m ár előbb jelzett elemi osztályt azzal a céllal, hogy az előism ereteket jobban elsajátítsák. A bölcsészet osztály beosztása továbbra is változatlan m aradt. 18

19 Alapjában forgatta fel az eddigi tanítási rendszert II. József, ki a tanügy terén is alapos újításokat hozott. M int m ásutt, úgy T atán is m egszüntették a bölcsészeti tanfolyamot az 1780-as tanévtől kezdve. A m egszüntetett bölcsészeti tanfolyam helyébe 1783-ban 3 elemi osztály felállítását rendelik el. Bár a rendelkezés kim ondotta azt, hogy minden osztályt külön tanár tanítson, a körülm ények többször voltak olyanok, hogy a 3 osztályt csak 2 tanár vezette. E kkor az elemi osztályok részére külön igazgatót neveztek ki, így 1795-ig az elem i osztályok igazgatósága el volt különítve a gimnáziumtól. Ezen idő alatt H offm ann Sebestyén volt az igazgató, aki maga is tanított az egyik elemi osztályban. Az elem i osztály 1795-től ism ét be- A volt piarista rendház hom lokzata olvadt a gimnáziumba. II. József ném etesítő törekvései a tatai gim názium ra is kihatottak. Elrendelte, hogy novem ber 1-től kezdve a latin iskolába csak azt lehet felvenni, aki németül írni és olvasni tud. Elrendeli, hogy 3 év m últával az összes tárgyakat ném et nyelven kell előadni. Az ő uralkodása idején vezetik be a rendszeres tandíj fizetését. A tandíj évenkénti összege 12 forint volt. Szerencse, hogy II. József ném etesítő rendeletei nem sokáig voltak érvényben, 1790 után halálával több intézkedésével együtt m egszűnt. II. József rendeletei károsan hatottak iskolánkra. A tandíj bevezetése után az iskola tanulóinak száma szinte m áról-holnapra m egcsappant. Az iskola m eg in d ulásának első éveiben az összlétszám 400 körül mozog iskolánkban. Tekintélyes a koldusdiákok száma, kik élték a koldusdiákok szom orú helyzetét. Ezek esténként bejárták csoportosan a várost és kéregettek a házaknál. Ezek élete nem csak nehéz, de megalázó is volt. A tandíjrendelet bevezetése után a tanulók szám a 100 fő alá Blkkent. 19

20 A tandíj bevezetése m iatt a régi koldusdiákok százai m ellett sok szegénynem es ifjú is végleg elesett a m agasabb m űvelődés lehetőségétől. E rendelettel: gim názium unk íg y kerü l az elítéltek listájára. Tanulói szabályzat iskolánkban a XVIII. század végén Az iskola m űködésével párhuzam osan m egszülettek azok a törvények is, am elyek m inden tanulóra nézve kötelezőek voltak. E törvényeket az iskola sza-l bályzatban rögzítette. A tanulói szabályzat egyes pontjai egyrészt a kor általános erkölcsi norm áit tartalm azta, m ásrészt a fegyelem fenntartása érdekében rögzített néhány korlátozó rendszabályt. A tanulóknak novem ber 1-re kellett m egjelenni azi iskolában. U gyanis a szünidő szeptem ber, október hónapokra esett. Az iskolai év befejezése előtt senki nem h ag yh atta el a várost. A kor vallásos neveléséből fakad az az előírás, m ely szerint kötelezővé teszik a különböző egyházi rendezvényeken való részvételt és ezt tan ári felügyelettel is ellenőrzik. Az előadásokat rendszeresen látogatni kell. arról senki kom oly ok nélkül nem hiányozhat. A hiányzást előbb be kell jelenteni. A kik ezt elm ulasztották, azoknak a félévi értesítőjükbe m egátalkodott restség" m egszégyenítő megjegyzést] írták. Tiltva volt vendéglőknek, kávéházaknak, egyéb szórakozóhelyeknek a láto-j gatása, nyilvános vagy m agánm ulatságokon, bálokon való részvétel, bárm ely ürügy] alatt. Tilos volt fegyverek és botok viselése. Ezt talán azért tilth atták meg, mert] az iskola diákjai többször kerültek szembe a város polgáraival, vezetőivel. Tik to tták a kártyázást, a kuglizást, a billiárdjátékot és ezt azzal indokolták, hogyl ezek a játékok a nyereségvágyat ébresztik fel a tanulókban. A jánlják viszont, hogy! a tanulók szabad idejükben a nagyobb m ozgással kapcsolatos játék o k at űzzék, első-] sorban a labdázást. Kötelezővé teszik, hogy m agasabb osztályba járó tanulók a fiata-j labbakat szívesen fogadják és őket csiszoltságra" tanítsák. Jó példával járjanak elől. V iszont a kisebbek tisztelni tartoznak a fiatalabb tanulókat. A szabályok szerint., a tanulókat arra, hogy m űvelt ifjúhoz illően viselkedjenek és az érdem es férfiakat (vagyonosakat, város vezető em bereit), tisztes öregeket kalaplevéve üdvözöljenek. Az osztályban m egkövetelik a csendet. T iltják, hogy könyveiket, ru h áik at egyj m ásnak eladják. A zokat a tan u lók at pedig, akik elöljáróikkal szem ben engedetlenek, k izárják az intézetből. M eghatározzák az in stru k to ro k eljárását is. Kötelezővé teszik az instruktorok szám ára, hogy tanítványaikat hazakísérjék az iskolából, velük rendszeresen foglalkozzanak, és ügyeljenek arra, hogy tanítványaik írásbeli feladataikat pontosan és tisztán készítsék él. A tan ításért járó d íja t azonban az igazgató tu d ta nélkül nem vehetik fel. A tanulónak instruktorával szem ben kellő tisztelettel kell viselkedni, különben súlyos büntetés éri. Engedélye nélkül m ég a házból sem szabad távoznia. M eghatározzák a censorok feladatát is, vizsgák idején; a censorok feladata ellenőrizni a tanulókat, nehogy m eg nem engedett segédeszközt, vagy jegyzetet használjanak. H a pedig valam i gyanús dolgot észlelnek, azt kötelességük feljegyezni a fekete" könyvbe. A szabályzat kim ondja azt is, hogy aki' a törvények ellen vétőket fel nem jelenti, az a bűnösökkel veszi el büntetését] De ha az elkövetett hibát bevallja, annak nem csak a b üntetést engedik el, hanem i a nevét is elhallgatják. Van a szabályzatnak egy olyan függeléke is, m ely kötelezi a város polgárait, hogy a tanulók k ih ág ásait jelentsék fel. K ötelezi a szülőket arra, hogy gyerm ekeik é t szigorúan neveljék. A városi hatóság szám ára is kötelezővé teszik, hogy a rendb on tó kat az igazgatónál jelentsék. A d irektor és a tan áro k gyakran m eglátog atták a tanulók szállását, és érdek lőd tek a tanulók elhelyezése és nevelése felől. H a a házigazda nem jelentette be; 20

21 Tiogy kosztos diákjai hogyan viselkednek, vagy kiruccanásaikat elhallgatta, ilyenkor beírták a gimnázium nyilvántartó ívére és az ilyen házigazda többé tanulót soha semmi szín alatt nem kaphatott. Az iskola m indenkor m egszabta azt, hogy ki ta rthatott kosztos diákokat. A szabályzat értelmében, ha valaki em inens (kitűnő) osztályzatot akar, annak rém elég iskolai kötelezettségének eleget tenni, hanem nagyon vigyáznia kell, hogy életében ne lehessen találni semmi kivetnivalót. Iskolánk 1790-től a szabadságharc végéig hz 1791-es országgyűlés tanügyi bizottsága által tervezett alapelv és m ódosítás csak I. Ferenc uralkodása idején valósult meg ban kiadják a II. RÁTIO EDUCATIONIS-t. A 3 elemi osztályból 1 lett, de a növendékedet k ét csoportra osztották, kezdőkre és haladókra. Ez a beosztás m egm aradt 18-8-ig. Az 1806-ban bevezetett tanrend alapján a 4 éves gram m atikai tanfolyam ot követte a kétéves ún. humanisták tanfolyama (nagygim názium ). Az új tanterv iskolai évvel lépett életbe. Az iskola nyugodt légkörét több alkalom m al m egzavarták a katonai események. M ár az 1787-től tartó török háborúk idején is több alkalom m al szállásoltak be katonákat, akik átvonultak ezen a területen. Egy alkalom m al pl. élelmezéshivatal volt az iskola épületében. Az 1800-as évek elején egyre gyakoribbak a katonai átvonulások. Több tanuló elhagyja az iskolát. R endeletben kellett megtiltani az eltávozást. A napóleoni háborúk idején 1805 novem berében csak mindössze 30 tanuló iratkozott be, de a háborús idők m iatt a tanév m egnyitásán csak 21 tanuló jelent meg augusztus 22-én, am ikor a király T atára költözött N apóleon seregei elöl menekülve, magával hozta egész udvarát. A tisztek egy részét az iskola ép ü letében helyezték el. Ilyen esem ények közepette csak term észetes, hogy az 1809-es év a tatai gimnázium m unkáját nem csak m egnehezítette, hanem hosszabb-rövidebb időre szinte meg is akadályozta. Iskolánk ifjúsága nagy figyelem m el h allg atja H elm eczy M ihály, a nyelvésztanár fejtegetéseit, a m agyar nyelv csinosításáról. H elm eczy a nyelvújító tanévben volt iskolánk tanára. Az iskola ifjúságára igen nagy h atást gyakorolt azonban az es forradalom és szabadságharc. Az m árcius 15-i események híre eljutott Tatára is. Az ifjúság az esem ények h írét itt is, m int szerte az országban, nagy lelkesedéssel fogadja. Az utcákon nagy töm egben csoportosul és dobpergéssel üdvözli a kivívott eredm ényeket. Az iskola tanulóifjúsága saját pénzén dobot vett és Rodiczky Ede tornatanár vezetésével kapcsolódik bele a helyi polgárság tüntetéseibe. Később pedig nagy lelkesedéssel hallgatják városunk két lelkes ifjának, Hamary D ánielnek és F ittler G yulának gyújtóhangú beszédeit. M egalakult Tatán is a nem zetőrség és a polgárok, akik en nek tagjai lettek, fegyverforgatásban gyakorolják m agukat szeptem ber végén egy ünnepség keretében zászlót adományoztak a város polgárai a hadbavonuló nem zetőröknek. Ezen az ün nepségen iskolánk ifjúsága is részi vett. A városon átvonuló nem zetőrök részére pedig, akik egy-egy napra m egtelepedtek Tatán, gyűjtést rendeznek, jelentős mennyiségű fát, bort és ételt vittek a hadbavonultaknak. A nem zetőrök között találjuk az iskola volt diákjait is jelentős szám ban október 4-én átvonult Tatán a budai nemzetőrség, m elynek vezetője Rozgonyi M iklós, iskolánk volt diákja. ( , illetve ban III., illetve IV. osztályba járt.) A nem zetőröket derekasan megvendégelték, akik az ebédet a folyosókon felállított asztalokon fogyasztották el. Valószínű iskolánk d iák jai részt v ettek abban az akcióban is. 21

22 am elyet a tataiak szerveztek abból a célból, hogy a Buda felé tartó császári seregek előrenyom ulását m egakadályozzák. F ákat döntöttek az útra, s így emeltek, torlaszokat W indisgraetz seregei előtt. A m ikor 1849-ben a tavaszi h ad járat során G örgey Buda visszafoglalására indul, a honvédsereg katonái m egszállnak iskolánkban. Ettől kezdve nagyszámú katona volt iskolánkban elhelyezve. Szükségessé vált az is, hogy katonai kórházat rendezzenek be a rendházban. E rről Puky M iklós korm ánybiztos a következő sorokb an intézkedik. N yílt rendelet". M elynek erejénél fogva K om árom m egye T ata városában levő K egyes A tyák elöljárói köteleztetnek Tata zárdaépületének az ottan átalakítandó kórház számára á lta le n g e d n i..." Puky M iklós korm ánybiztos", A nyílt ren d eletet azonnal végrehajtották. Az iskola 4 idősebb ta n ára az ún. M iskei házba költözött (Fazekas u. 30. sz.), 5 m ásik tan ár pedig a városban bérelt szobát. A tanárok közül ketten, Schuliszta és Zim ka, a rendházban m aradtak a betegek ápolására. A kiköltözött tan áro k részére a kom árom i korm ánybiztos szem élyenként 30 pengő forintot u talt k i havonként élelm ezés és lakás címén. Az iskolában és a rendházban 200 ágyas kórházat állitottak fel. E ttől kezdve a tanítás szünetelt és a tanulók egy részével az iskola tan árai a lakásukon foglalkoztak augusztus végétől osztrák császári katonák lepik el az iskolát melyet csak az ősz folyam án hagynak el az iskola igazgatójának többszöri sürgetésére. Az iskola és az azt körülvevő épületek a pusztulás k épét m u tatták, de a rendházban is sok javítani való volt. Ö sszeállították a kárbecslést az iparosok, amelyet a rek to r a főkorm ányzósághoz terjesztett fel. A kiutalás, de m ég a válasz is örökre elm aradt. A szabadságharc bukása után távozniok k ellett azoknak a tanároknak, akik a szabadságharc idején nagyobb aktivitást fejtettek ki. íg y távozott el Schuliszta és Zim ka, akik a szabadságharc idején sebesült katonák gyógyításában vállaltak önzetlen m unkát, de távozni k ellett Jág er, Ú jvári és Lengyel tan árok n ak is. Dicső szabadságharcunk elbukott, ezután sötét korszak következik az országra, az önkényuralom, a teljes elnyom ás korszaka. Az elném etesítés szakad ránk, melvnek keretében igyekeznek elfojtani nem zeti törekvéseinket. Iskolánkra is rányom ja bélyegét az abszolutizm us. K ulturális élet iskolánkban ( között) A kulturális élet gyors ütem ben bontakozott ki az alapítás után. A kulturális tevékenységet a színjátszás, az akadém iák és a disputák képezték. É rdekes jelenséq, hogy a k egyesrendiek ezen rend alap ításának évszázadában m ég határozottan ellenzik az iskolai színjátékokat, de a kor kívánalm ainak m egfelelően fel kelle tt adni ezen m erev álláspontjukat. Hazáinkban, de E urópában is, a reformáció elterjedése kibontakoztatja az iskolai színjátszást. M agyarországon a protestáns iskolák a XVI. sz. közepétől adnak elő drám ákat, a jezsuita iskolákban pedig szinte napirenden vannak a színielőadások. Az előkelő urak, földesurak sokszor ezekből az előadásokból alkotnak m aguknak vélem ényt az iskola jóságáról és ennek megfelelően helyezték el gyerm ekeiket ebben vagy abban az iskolában. R epertoárról (m űsorról) m aguk a tanáro k gondoskodnak, v agy a szerzők kerü ln ek elő, term észetesen alaposan m egtisztítva m inden az ifjúságnak nem valóelem től" vagy pedig idegen nyelvből fordítanak. F ordításoknál a szerzői jogot nem 22

23 sokra becsülik, idegen helynevet m agyarrá tesznek és a neveket m egváltoztatják, itt elhagynak valamit, ott meg toldanak hozzá és kész a színdarab. Az előadás lezajlik, nyoma megmaradt az iskola irataiban, de a kézirat legtöbbször elkallódik, nem ritkán az átdolgozó m aga sem m isíti meg. Színelőadások: 1765-ben alapítják a rendházat és az iskolát, de m ár jan u ár 30-án, tehát a rákövetkező évben már meg is ta rtják az első színelőadást. Az iskola igazgatója igen bensőséges hangon em lékezik m eg az előadásról. K ijelenti, hogy alkalmasnak tartja a színelőadásokat arra, hogy az ifjúság könnyen elsajátíthassa a könynyed előadást és bátorságot m erítsen a beszédre", A színház helye Tóvároson volt, uradalmi területen, a Balogh Ferenc építette porcelángyárban. A gyógyszertár ~ A volt négy osztályos gim názium épülete központ mellett.) Az iskolában nem volt m egfelelő helyiség, ezért kelett ezt a m egoldást választani. Először K rolik Balázs, az ékesszólásnak tanára lép ett fel tan ítványaival, a Rhetoristákkal és gram m atistákkal. A környékről is sokan, sőt K om á romból és Győrből is akadtak nézők, a nagyobb hely is szűknek bizonyult - volna. Ezzel az előadással az ifjúság a közönség nagyrabecsülését vívta ki. Sajnos a színdarabnak még a címe sem m aradt fenn és m inden kétséget kizáróan latin nyelvű volt. A második előadást július 27-én rendezték, am ikor ugyancsak K rolik Balázs lépteti színpadra a m aga poetistáit és rhetoristáit. Ennek a darabnak m ár ismerjük a tárgyát, mely Catreus-ról, a krétaiak királyáról szólt. Az előadás annyira gyönyörködtette a mindenünnen összesereglett hallgatóságot, hogy m egszűnt ettől kezdve az a feszült viszony, mely egy korábbi összetűzésből kifolyólag a diákok és a polgárok között fennállott. 23

24 A gram m atistákkal és a syntaxistákkal aug. 7-én P odratzky M ihály előad a tta M aram ainus k irály történetét, k it fia királyságától ak a rt m egfosztani. Ezú ttal az előadást hétköznap rendezték és ezzel a közönség szám a is nagym értékben m egcsappant. M ég a principisták állnak elő egy darabbal. V ezetőjük, betanítóju k, a színjáték feldolgozója is M arsovszky Dávid. Tárgya az ótestam entum i zsidó történetből van véve. Ez a színdarab is nagy sikert érh etett el, m ert a napló m egem líti, hogy m indenkinek igaz tetszését ny erte m eg". A következő év színielőadásai kom édiával kezdődtek. F ebruár 8-án Philargus k erü l a színpadra, a fösvények típusa. Ez az első v ígjáték a tóvárosi színház deszkáin, s hogy újdonsága m ellett is nagy sikert ért el, m utatja a feljegyzés, m ely nem m ulasztja el, hogy három szereplőt, ifj. G yárfás Ferencet, M olnár Józsefet és Petritse k Józsefet külön dícsérőleg m eg ne em lítse. Az év febru ár 24-e nagy fontosságú a tatai diákszínpad történetében. Először hangzott el m agyar szó a tóvárosi diákszínpad deszkáin. V alero Jakab praefektusnak határozott kívánságára K rolik Balázs lefordítja Plautus C aptivijét m agyarra és ezzel lépnek fel a syntaxisták. és a gram m atisták. Igaz ugyan, a m ű nem eredeti Csak fordítás, de m égis a jövő előhírnöke, szakítás a régi tradíciókkal, a nemzeti nyelv érvényesülése, ha kis m értékben is. Ezután latin nyelvű előadások következnek. Az egyik Eszteras (Eszterházy) G yörgy törökellenes harcáról szól, a m ásik, m elyet aug. 16-án m utatnak be a hazájáért m agát feláldozó Curtis történetéről szól, m elyet ism ét K rolik Balázs taníto tt be. A színdarabnak nagy sikere volt, term észetesen az élénk vérm érsékletű d iákság elég hűen és m eggyőzően illusztrálta a jelenetet. Az utolsó színdarab a XVIII. sz.végén, am elyről tudom ásunk van, Josephus A egyptiaus. Tárgya: Józsefet testvérei eladják, s ő Egyiptom ba kerül, családjának és nem zetének m egm entőjévé lesz. Az a fellendülés, am elyet 1765-től 1767-ig láthatunk, fokozatosan m egszűnik augusztus 27-én volt a cím szerint ismert utolsó előadás tól 1790-ig ism ereteink elég hiányosak, m ert a források is igen szűkszavúan intézik el után pedig m eg is szűnik az iskola diákszínpada. A kegyesrend alapítója m ég határozottan ellenezte az iskolai színjátszást, de annál inkább ajánlotta az akadém iákat. Az akadém iák önképzőkörszerűek voltak, ahol a tanulók a m ár m egszerzett ism ereteiket önszántukból, önszorgalm ukból b ővítették és elm élyítették. A kadém iák: Az első színelőadásokkal szinte egy időben, február 5-én m egtartják az első akadém iát, Podratzky M ihály vezetésével. A rendház ebédlője volt a színhelye ennek az első akadém iának, m elynek tágas term e lehetőséget adott arra, hogy a tanulók kényelm esen elhelyezkedhessenek és a látogatókat is befogadhassa. Az első akadém ián geográfiai és kronológiai k érd ések et v itattak m eg. P árbeszéd form ájában m egvitatták Tata város keletkezését és későbbi fejlődését, valam int Estorás (Eszterházy) családnak a h áborúkban való részvételét. U gyanezen hónap 8-án M arsovszky D ávid rendezett a principistákkal és az alsóbb osztályosokkal akadém iát. F ebruár 21-én pedig K rolik Balázs v itatta m eg a szónoklat és költészettanba vágó kérdéseket. A hallgatóság el volt ragadtatva a hallottaktól, h isz e n. ilyet m ég nem h allott Tatán. Több feljegyzés sajnos nincs az akadém iákról. Ez azonban nem jelenti azt. hogy m egszűnt, hanem később m egszokottá válik.

25 Disputák: Az akadémiákkal kb. egyform a term észetű volt a disputa. Itt is m eghánynakvetnek egy-két kérdést, csakhogy ehhez nem csak a tanulók szólnak hozzá, hanem felnőtt emberek is. A tanulónak egy bizonyos, rendszerint theológiai, filozófiai kérdésből teljesen el kell készülni, ism erni kell az összes érveket, és az illető tárgyban álláspontját a végsőkig kell védelm ezni. Az alapos tudás legjobb iskolája a disputa, mert a tanuló a végsőkig igyekszik álláspontja helyességéről m eggyőzni ellenfelét. A legyőzés szégyennek szám ított, viszont a dolgokhoz nagyon is értő emberekkel kell.vitatkoznia. Vietoris György, a filozófia és m atem atika tanárának vezetésével volt az első disputa (1766. május 17-én) logikából. A k ét ifjú, N agy János és Zliatzky József léptek a porondra. Ellenfeleik Thier Jónás kanonok, Laurits M árton káplán. Ebből a vitából győztesen az előbbiek kerülnek ki aug. 26-án ism ét V ietoris G yörgy szárnyai alatt vitatkozik a m ár em lített Zliatzky József és K undler János, Schneid Ignáccal és Zrenka Pállal filozófiából és m atefizikából. Egyetemes bölcsészeiből ism ereteink szerin t szept. 13-án volt a le g jelen tősebb disputa. Zliatzky József és N agy János védték ism ét igazukat, m ost m ár az igen nagy mértékben m egszaporodott ellenfeleikkel szemben. Thier kanonok. Lengyel Félix a logikának, Schaffrath Lipót a fizikának és m atem atikának tanárai Pestről és Korányi Elek irodalom történetíró, ki Vácról jö tt ez alkalom m al Tatára, igyekeztek sarokba szorítani a disputálókat. Több disputáról a XVIII. sz. végén nincs ism eretünk, ezekkel is m inden valószínűség szerint úgy vagyunk, m int az akadém iákkal, később m egszokottakká, te r mészetesekké váltak, s nem tarto tták érdem esnek a feljegyzésre. A színelőadások, akadémiák és disputák nagyban fokozták a tanulók előadásbeli készségét, a fellépés bátorságát. Az akadémiák általában kevesebb vonzóerővel bírtak, m ivel a diákság szűk körén túl csak igen kevesen vettek tudom ást róla. V iszont a vitatkozások a disputák nagyobb érdeklődést váltottak ki, m ert ezek nagyobb szám ú közönség előtt zajlottak le. Nagy gondot fordítanak iskolánkban az énekre és a zenére. Az iskola első ének- és zenetanára Pothratzky M ihály volt, m űködését m ár ism erjük a tatai színjátékok rendezéséből, de a zeneoktatás terén sem volt kisebb a szorgalm a és tehetsége. Nem mulaszt el egy alkalm at sem, hogy tanítványaival fel ne lépjen. M ár 1765-ben, az alapítás évében szerepel a neve, hevenyében zenekart szervez. Alkalom bőven adódik az iskolai ünnepségeknél és egyházi ténykedéseknél. Az f768-tól 1790-ig terjedő időről feljegyzések híján kellő tájékozódásunk nincs. Semmi okunk sincs azonban azt hinni, hogy az ének és zene kultusza p angott volna, Pothratzkyt azonban ifjabb erők váltották fel, ilyen volt N egrasil M átyás rendi növendék, aki 1796-ig volt a gim názium tanára ben ism ét van tudom ásunk a gimnázium zenekaráról. Az ifjúsági zenekarnak nem tudjuk a létszám át, sőt ebben az évben még a vezetőjét sem. De azt tudjuk, hogy 1800-ban fiatal tanárokat, D e meter Jánost kíséri az ének- és zenekar utolsó útjára. Az iskolának valószínűleg fúvó'/.enekara volt, m ert adataink sokszor céloznak trom bitára és dobokra. (Tubae et titngana) ben találunk először nyom ot arra, hogy az ifjúság a világi éneket is kultiválta. A pásztorjátékok elm aradhatatlan része az ének volt. Feljegyzéseink vannak és 1833-?s évről, hogy a pásztorjátékokat az ifjúság énekkel kísérte. A szöveg legtöbbnyire latin. Csak az évb n énekelt pásztorjáték magyar nyelvű. M agyar nyelvű éneket különben m ár k o rábban is előadtak. 25

26 Az éneken kívül zenével is lo glalkozott az ifjúság. Egy 1818-ból szárm azó feljegyzés m egem líti D om bosi Ferenc nevét, aki 5 éven át m int zongoram ester tanította a diákokat. Egy évi távoliét u tán D om bosi ism ét visszatért és átveszi a zongoratanítást. A zongoratanítást term észetesen rendkívüli óraként tanítja, amelyet m agas ó rad íjjal kell m egfizetni. E rre csak a gazdagok képesek. Az ún. olcsóbb szórakozást is m egtaláljuk. A,,saltus m agister, k it vulgó T anzm eisternek" hívnak, a legrégibb időben sem ism eretlen ben bem utatják az iskola diákjai a táncban való ügyességüket. A XVIII. sz.-ban m ég a fegyelmi szabályzat szigorúan m egtiltotta, hogy az ifjúság bárm ily néven nevezendő nyilvános m ulatságon részt vegyen, de a XIX. sz.-ban m ár nem találunk ilyen szigorú törvényt és felfogást a diákéletben. Pl ben farsangkor a tanulók igaz szigorú felügyelet m ellett, de m ár rúgják a p o rt. Ezen a bálon m ulatnak, táncolnak és m uzsikálnak a tanulók. Ez nem m agában álló jelenség, m ert ilyen feljegyzésekkel később is találkozunk. É rdekes azonban az, hogy ezek a szórakozások vissza-1 szorultak a rendház ebédlőjébe, m egszigorított keretek közé, itt folyik a farsang, de tánc azért csak van. Lassanként a m ulatság ideje is eltolódik, míg valamikori este 10-ig kap tak kim enőt a C onviktorok, term észetesen tanári felügyelet alatti a XIX. sz. 20-as éveiben a szokott farsangi táncokat a kora délutáni órákban tar-l to tták m eg. A régi hagyom ányok m ég fennm aradtak, de később valószínűleg telje-! sen m egszűnnek. A saltus m agister" m ég tanít palotást m enüettel... és divatos! táncokat, de 1824 u tán egy árva szó sincs arról, hogy az ifjúság nyilvánosan táncaltm volna. M űvelődési törekvéseket nagyban előm ozdítják az intézetben tartott ismeret-h terjesztő és em ellett szórakoztató előadások ban hangversenyt rendeznek (na az ifjúsági zenekar) a szendi tűzkárosultak javára ben egy új Clau-Aeolfi nevű hangszert m utatnak be, ugyancsak 1825-ben fuvola hangversenyt rendezne! a zenét kedvelő tanulóifjúság részére. A SZABADSÁGHARC BUKÁSÁTÓL A SZÁZADFORDULÓIG ( ) A szabadságharc b u k ása után az abszolutista rendszer a m aga érdekeinek megfelelően átalakította az oktatás rendszerét is. Az 1850-ben Becsben megjelent Éntw urf dér O rganisation dér G ym nasien und Realschulen in Ö sterreich" szabályozta a berendezkedést. Az Entw urf a rendes tárgyak közé a görög nyelvet felvette, ai oktatás középpontjába a klasszikus nyelveket tette. A m egszűnt osztálytanítás helyébe a szaktanítást vezeti be. A tanítás nyelvére azt az elvet állítja fel- hogy a tanítás oly nyelven történjen, am elyen a tanulók előrehaladása a legkönnyebbéi m egvalósítható. Ez azonban csak elvben m aradt így, m ert a gyakorlatban mái 1854-ben jelentkezett iskolánkban a ném etesítő törekvés január 1-én megjelent egy rendelet, am ely szerint u tasítják a tanári kart, hogy 3 nap alatt adjoi választ arra a kérdésre, hogy m ilyen tárg y ak at lehetne a következő tanévben ném et nyelven előadni a gim názium ban, A beküldött vélem ény így hangzott után a tatai ifjúság közt csak 3 ném etajkú van, a többi 84 pedig magyar szülőktől szárm azik, így sem m iféle tan tárg y at ném et nyelven előadni nem lehet". A lacsonyabb színvonalra süllyesztették iskolánkat azáltal, hogy megszüntettél a hatosztályú gim názium ot és azt négyosztályúvá alak íto tták át. Elég érzékeny veszteség volt ez, de a felsőbb p arancsn ak engedelm eskedni kellett. 26

27 Tantervi változások Az Entwurf-féle tanterv életbe léptetésével a szakrendszer valósul meg az iskolákban. A szakrendszer bevezetésével több tanár vált szükségessé, ezért ettől kezdve az igazgató, aki eddig nem ta n íto tt 6-8 órát köteles volt tanítani. A heti órák száma az egyes évfolyamokon a következőképpen oszlott m eg: I. és II. osztályban 24, a III. és IV. osztályban 26 volt. A tanév két félévből állott, m elynek végén vizsgát tettek a tanulók. M indkét félévi eredm ényt bevezették a főnévkönyvbe" úgy, hogy a gyengébb, vagy elégtelen jegy m ellé részletesebben is m egjelölték a tanuló hiányosságait ben az abszolutizmus ism ét visszaállítja a helytartó tanácsot, mely kisebb módosítást hoz az eddig fennállott tanrendszeren: Az I. osztályba (két) ism ét behozzák az osztálytanítást és ezentúl ezen osztályokban csak egy-egy tanár m űködik. 2. A klasszikus nyelvek közül ezután is a latinra fo rd ítják a legtöbb heti ó raszámot. A görög nyelv azonban elm arad. (Csak V. osztálytól.) 3. A görög nyelv mellőzéséből és a latin nyelv óráinak apasztásából nyert óraszámot az eddig oly mostohán kezelt m agyar nyelv m űvelésére fordítják. Ettől kezdve az I. osztályban hetenként 5, a többi osztályban heten k ént 4-4 órát fo r dítanak a magyar nyelvre. í 4. A földrajz és a történelem tanításánál különös gondot fordítottak hazánk földrajzára és történetére. A többi tárgy ak által elérendő tanulm ányi cél, m egmaradt a régi. Az érdem jegyek fokozata a következő volt; kitűnő, jeles, jó, k i elégítő, elégséges, elégtelen és csekély vagy rossz tól megélénkül a gim nasztika oktatása iskolánkban, m ely a gim názium akkori épületétől keletre levő (mai gim názium területén) tágas kertben folyik. Hermáim Othmár, a helybeli lovasság kapitánya néhány erre alkalm as k áp lár segítségével működik közre. T evékenységükben term észetesen előtérbe helyezik a k a tonai mozdulatok betanítását. A kiegyezés után 1868-ban Eötvös József közoktatásügyi m inisztersége idején isme: módosul a tanterv. Eötvös az algim názium céljául, am ilyen ekkor a tatai is volt, azt tűzte ki, hoay az ne csak m agában is befejezett oktatási egészet képezzen, hanem alapot is adjon a továbbtanuláshoz, a nagygim názium, illetve a reáliskola felé. Bevonul a rendes tárgyak sorába ezután a rajz, a szépírás és a torna is. Nagyobb súlyt kap a m ennyiségtan (I IV. osztályban), term észettan (III IV. osztályban) és a term észetrajz (I II. osztályban). N yelveknél m ár a fősúly a magyar és a latin nyelvre esett. Az 1868-ban kiadott gim názium i rendtartás értelm ében lehetett nyilvános, rendkívüli és magántanuló. A rendkívüli tanuló az oktatásra csak egy, vagy néhány tantárgy m eghallgatására já rt be az iskolába, de az intézet szabályainak megtartása kötelező volt a tanulóra nézve. A felvételre vonatkozóan az a szabály lépett életbe, hogy a gim názium I. osztályába csak a 9. évét betöltött növendék vehető fel. Az es tanévtől a testgyakorlat az intézet valam ennyi osztályára kötelezővé vált. Ekkor a testg y ako rlat tanítására F arkas Ferenc helybeli polgárt kérték fel -..tornamesternek". A testgyakorlás oktatása azonban m egfelelő terem hiányában csak a tanév enyhébb hónapjaiban hetenként 6 órában' valósult meg es iskolai tanévben ism ét az E ntw urf tan terv e szerint kezdték a ta nítást oly módon, hogy a rajz és testgyakorlat kötelező jellege m egm aradt és a német nyelv tanítása az egész algim názium ra k ite rjed t.a tanítás kezdete október 27.

28 hónappal, illetve 1876 óta szeptem berrel kezdődött. A nagy szünidő tehát augusztus - és szeptem ber, illetve ettől kezdve július és augusztus hónapokra esett. Az I. osztályba jelentkezett tanulóknak felvételi vizsgát kellett tenni. Stech A lajos igazgató az o s tanévre szóló felhívásában a következő anyagot jelöli m eg felvételi vizsga tárg y ául értesítésében: értelm es és folyékony olvasás, nyelvtanból az alaktan főbb részei, az egyszerű és bővített, valam int összetett m ondatok ismerete, feltűnő hibák nélküli írás diktálás után, tízes szám rendszer ism erete ezerig, négy alapm űvelet egész és közönséges törtszám okkal.'' H etenként egy napon, csütörtökön szünidő volt, es iskolai év kezdetéig. A félévi vizsgák, am elyek a tanításra nagym értékben zavaróan hatottak, m egszűntek, illetve ott m aradtak meg, ahol az első félévben valam ely tan tárgy b efejezést nyert, m int pl. term észetrajz, term észettan és vegytan. Az év végi vizsgákat osztályonként m inden egyes tantárgyból továbbra is m egtartották. A szülők részére azonban lehetővé tették azt, hegy, gyerm ekeik előrehaladásáról nem csak az év végi bizonyítványból, hanem év közben is karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor értesülést nyerjenek ben ism ét m ódosították az eddig érvényben levő gim názium i tantervet ez a tanterv a gim názium ot egységes tanfolyam atú intézetnek tekinti. T örekszik arra, hogy a tanulók fejlődéséhez m ért anyag úgy következzen, hogy a m ár megszerzett ism eret alapul szolgálhasson új ism eretek szerzéséhez. E tanterv nagy súlyt helyez a gondolkodás fejlesztésére. A tanítás fő súlya a m agyar nyelv oktatására esik. Az I III. osztályokban a m agyar nyelv gram m atikai, a IV. osztályban a m agyar nyelv stilisztikai tanítása folyik olvasm ányok alapján. M ódosítás az is, hogy ettől kezdve ném et nyelvet csak a III. és IV. osztályokban tanítottak évi XXX. te. értelm ében m egszűnt iskolánkban a kötelező felvételi vizsga. E ttől k ezdve azok a 9. életévüket b etö ltö tt tanulók nyerh ettek felvételt, akik a nyilvános népiskola IV. osztályának jó bizonyítványával rendelkeztek től új jele n ség az is, hogy m ár intő- és rovócédulákat küldenek azon szülőknek, akiknek gyerm ekei az októberi, februári és a m ájusi ellenőrző tanácskozások idején gyenge eredm ényt érte k el os tanévtől kezdve a tanulm ányi naplóba m ár bejegyzik a tanulók feleletét. Ettől kezdve az év végi vizsgák fő célja, hogy a tan ár a tanulók előm eneteléről év közben szerzett ta p asztalatait kiegészítse. A tanulók érdem jegyeit m ár a tanári testület külön értekezleten közösen állapította meg tő l rö g zítik azt is, hogy a tanuló felsőbb osztályba léphet", javító vizsgára bocsájtatik", az osztály ism étlésére u tasíttatik". Az év végén az igazgató és az osztályfőnök aláírásával ellátott és a gim názium pecsétjével m eg erősített bizonyítványt kapnak a tanulók, m ert csak ennek alapján jelentkezhetnek felvételre a következő iskolai tanévre. Sajtóvita az iskola létszám ának csökkenéséről Az iskola tanulóinak a szám a az a s években állandóan csökken. Míg -az alapítás utáni években 300 fő körül m ozgott, addig 100 évvel később m ég a 100 főt sem érte el es tanévben 81, es tanévben csak 73 tanulója volt az iskolának. H alálra ítélte az önkényuralom, de nem sokkal volt kedvezőbb,a helyzet a dualizm us k orában sem. A tanulók szám ának csökkenése annyira aggasztó volt, hogy e kérdéssel az ak k o r legbefolyásosabb tatai hetilap, a T ata Tóvárosi H íradó vezércikkben foglalkozott. Valóságos sajtóvita alakult ki, amely ro p p a n t m ódon felkeltette a város érdeklődését. A lap április 23-i számában 28

29 ; nagy terjedelemben elemzi a létszám csökkenésének okát. M egállapítja, hogy a- tanulók létszáma a 25 év előttinek csak a fele. Fel is sorolja a bajok okát, melyet: j a következőkre vezet vissza: 1. A taneszközök gyenge volta, a gyenge felszerelés. 2. A túlságosan felekezeti nevelés. 3. Drágák a tankönyvek és azokat is évről évre m egváltoztatják. 4. A magas tandíj. 5. A drága convictus. A lap megállapítja, hogy a létszám csökkenés nagyon kom oly problém a, ezt sürgősen meg kell oldani, a bajokat pedig m egoldás végett a rendfőnök elé kell' terjeszteni. Ezek a vádak nagyon felzaklatják az iskola akkori igazgatóját. Pintér Eleket,, aki már a következő számban elég sértő hangon válaszol erre a szerkesztőségi cikkre. Az iskola igazgatója a létszám csökkenés okát a következőkkel m agyarázta: 1. A hatosztályú gimnázium a szabadságharc bukása után lecsökkent négyosztályúra. 2. A létszámcsökkenés következtében m egszűnt a convictus. 3. Tata-Tóváros polgárai annyira elszegényedtek, hogy fiaik szám ára nem csak j könyveket, de ruhát sem képesek venni, és hozzáteszi, hogy ez. belső baj". Bekapcsolódik a vitába Frank Ferenc tanár is, aki m ájus 14-én azt írja,, [hogy elsősorban a magas tandíj az oka az iskola elnéptelenedésének és úgy mentegetődzik, hogy ennek m egállapítása más fórum hatáskörébe tartozik. Ennek a sajtóvitának mégis volt eredm énye, m ert ettől kezdve évről évre ; emelkedett a tanulók létszáma. Az iskola vezetősége is ettől kezdve több anyagi' támogatást kapott a várostól. Ezekből az adom ányokból a karácsonyi ünnepek alkalmával ajándékokat juttattak a szegénysorsú tanulóknak (m eleg ruhát). A tá r sadalmi problémát az iskola azonban a városi adakozással m egoldani nem tudta, rfit a korszak a kivándorlás ideje, am ikor a szegénység nagym éretű volt. A szülők a legszükségesebb meleg ruhával sem tud ták ellátni gyerm ekeiket es értesítő már rögzíti a tanárok errevonatkozó m egjegyzését is: gyakran sajnálkozva és aggodalommal néztük a didergő gyerm ekeket. A kisgimnázium korszerűsítése. A rajz, a szépírás és a testnevelés kötelező jellegűvé tétele nagy problém át okozott - teremhiány következtében. Ezt átm enetileg úgy igyekeztek m egoldani, hogy az eddig tanteremnek használt 4 osztályterm et átalak íto tták rajz- és to rn a teremmé. Tanteremnek pedig a társházban jelöltek ki 4 lakószobát. Ez az intézkedés átmenetileg megfelelt, mivel a tanulók szám a igen csekély volt, annyira, hogy az elemi osztályokba járókkal együtt csak nagy ritkán haladta m eg a 120 főt. így a társház lakószobáiban kényelm esen m egférhetett e kis szám ú tanulóifjúság. Ahogy azonban lassan em elkedett a tanulóifjúság szám a, egyre szőkébbnek bizonyultak a még előbb kényelmes tanterm ek. A m inisztérium több ízben felszólította rendfőnököt, hogy a tanterm eket bővíttesse ki. A ren d azonban a m inisztérium lérésének nem tett eleget. A m inisztérium, am ely ebben az időben nagyon helyesen, mindenütt már tágas,, világos tanterm eket követelt, a tatai gim názium ügyéi, sem hagyta elaludni. Bekérte a rendház tervrajzát, hogy az abban levő osztályterm ek helyzetéről közvetlen tudom ást szerezzen. A tervrajz áttekintése utón a rainisz-

30 tériu m m egtette ú jra a m aga kifogásait. K icsinyeknek találta az osztályokat, különösen a harm adik osztályt. K ifogás volt még, hogy korhadtak a padok, m eg az iskolahelyiségek padlózata, végül a tornahelyiség nem felel m eg céljának. Felszólította a m inisztérium a rendfőnököt, hogy ezeken a hiányokon sürgősen segítsen. Pintér Elek, az intézet akkori igazgatója, igyekezett segíteni ezen a helyzeten. Sik erü lt 200 Ft kegyadom ányt kieszközölni a földesúrtól ö t éven keresztül az osztályok padlózására, sőt kilátásba helyezte a tornahelyiség bővítését is. A ren d sietett a m inisztérium ot m indezekről értesíteni, m ert azt rem élte, hogy egyenlőre a minisztérium ennyi eredm énnyel is m eg fog elégedni. A minisztérium, azonban holmi ígéretekre sem m it sem adott, hanem m ost bekérte az intézet összes ingatlanáról a telekkönyvi kivonatot. A z t akarta ugyanis m egtudni a m inisztérium, hogy kié az épület? T udniillik az köteles pótolni a felm erült hiányokat, aki az ép ü let birtokosa. M iután m inden épület a rend b irtokaként tű n t ki a telekkönyvi kivonatból, csak a telek volt a földesúr tulajdona, a m inisztérium újólag felszólította a rendfőnököt, hogy gondoskodjon m egfelelő iskolahelyiségekről. M ivel ide fejlődtek a dolgok, m ost m ár nem lehetett sem m i m ódon kitérni a m inisztérium rendelete elől. K alm ár Endre rendfőnök m ájus 17-én Tatára érkezett, hogy szem élyesen győződjön m eg a dolgok állásáról, és hogy az átalakítás m ódozatait m egállapítsa. N agy baj volt az, hogy a rendházban levő tanterm eket a b olthajtás m iatt jiem lehetett tágítani. Új helyiségekről k ellett teh át gondoskodni. A fő dolog m ost m ár az volt, hogy a földesúr a torn aterem felépítésére vonatkozó ígéretét m ikor és hogyan fogja beváltani. V égre E szterházy M iklós, a földesúr elren d elte a to rn aterem és egy rajzterem felépítését. Ezzel párhuzam osan elrendelte a régi iskolahelyiségeknek a kív ánalm aknak m egfelelően való átalakítását. V árnay A ntal uradalm i építész készítette a tervet, am elyet a m inisztérium némi jelentéktelen m ódosítással elfogadott. Ezzel kezdetét vette az építkezés. Az alapkő le té te le ünnepélyes keretek között, június 18-án történt. Ezen ünnepély mozzanatait V iszolajszky István írja le a Tata-Tóvárosi Híradó"~ban. Leírja, hogy m iután P intér Elek gim názium i igazgató és házfőnök a töm eg előtt felolvasta az építésről szóló okm ány szövegét, az okm ányt egy bádogból készült dobozba tette. Az okm ány m ellé a dobozba a forgalom ban levő érem pénzekből is két darabot tett, és azt átad ta Feszty Adolf kerületi országgyűlési képviselőnek, aki a földesűr m egbízottja volt. Feszty a dobozt az e célra készített üreg be helyezte és az építőm ester által ráte tt kőlapra három kalapácsütést m ért, m ajd ugyanezt tették Pintér E lek igazgató, R ostaházy Sándor főszám vevő, D itfurth M ór, N agy M ihály városbíró és mások. Az építkezés ezután gyorsan haladt előre augusztus hónapban m ár készen állott a kicsinosított új épület teljesen felszerelve. Ebben az iskolai évben vette b irto k b a az ifjúság az iskolai épület előtt elterülő k e rt egy részét. A term ek felszerelése a m inisztérium érdem e. A m inisztérium a rajzterem felszerelésére 500 Ft-ot, a tanterm ekben elhelyezendő M eidinger-féle kályhák beszerzésére 577 Ft-ot utalványozott. Az új épület felavatása egybeesett az tanév m egnyitásának napjával. V essünk egy pillantást erre az ú jjávarázsolt iskolaépületre, m ilyen tényezők seg ítik az iskola oktatóm unkáját. Az iskola helyiségei és a folyosók falai mind en ü tt képekkel vann ak borítva a szem léltető oktatás elősegítésére. Van jól felszerelt fizikai szertára, m elyet évről évre gyarapítanak a m inisztérium által kiutalt segélyösszegekből. Az iskolának van ásvány-, növény-, rovar-, lepke- és kagylógyűjtem énye. Évről évre gyarap od o tt a tan ári könyvtár állom ánya is. 30

31 A tatabányai szénbányák m egnyitása, a szénterm elés növekedése évről évre li az ún. bányászfalvak lakóinak szám át. A bányászfalvak lak osságának növekedése kihatással van a tatai gim názium életére is. Egyre több azon tanulók száma ' Tatabánya és közvetlen környékének falvaiból kerülnek a gim názium falai ezzel évről évre növekszik iskolánk tanulóinak száma ban m ég csak A mcimnáz/um ÉPÜLETÉNEK ALAPRAJZA '116 az iskola tanulóinak száma, 10 év m úlva, 1398-ban m ár 165, 1908-ban m ár 214. Bár statisztikai adataink nem tüntetik fel azokat a településeket, ahonnan a bejáró tanulók valók, de a növekedés oka elsősorban a b ejáró tanulók szám ának növekedése. A tatabányai szénmedence m egnyitása következtében iskolánk, m elyet eddig csak fával fűtöttek, fokozatosan kezd áttérni a széntüzelésre ben használnak fa mellett szenet, később azonban a szén teljesen kiszorítja a fafűtést ben 165 Ft-ot, 1894-ben m ár 186 Ft-ot, 1895-ben pedig m ár 225 Ft-ot költenek szénre, mely utóbbi összeg 141 q m ennyiségének volt az ára.a tatabán y ai szénbányák megnyitása egyre jelentősebb lesz iskolánk életében úgy is, hogy új m unkaterület jelentkezik és egyre több végzett tanulónk talál m unkát m ár a századfordulón a nagy munkanélküliség és kivándorlás idején. SZÁZADFORDULÓTÓL A M ÁSODIK VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG Harc a nagy gimnáziumért ( ) Iskolánk történetének jelentős időszaka a XX. század első és m ásodik évtizede. Ekkor valósult meg az az eddig csak szalm alángnak vélt törekvés, hogy a tatai algimnáziumból valaha főgimnázium legyen ig ugyanis az történt, hogy a negyedik osztály elvégzése után a négyéves gim názium i tanulm ányt igazoló bizonyítvány birtokában a tanulók szétszéledtek és egy-két kivételtől eltekintve, tan u l mányaikat is befejezték. M ár az 1880-as években jelentkezik egy olyan igény. 31

32 hogy a négy osztályt legalább h at osztályra egészítsék ki. E rről nyilatkozik a Tata Tóvárosi H íradó szeptem ber 10-i szám a is. Egyre több azon tanulók száma; akik tovább szeretnének tanulni, pl ben a 75 tanuló közül 14. E kkor Komoly gondot jelentett a terem - és a tanerőhiány. A századforduló után, am ikor az iskola tanulóinak szám a m egközelíti a 200-at, ek k or m ár az újjáalakított iskola is kicsinek bizonyul. Tata polgárai, gazdag parasztjai is szívesen vennék az iskolának főgim názium m á való fejlesztését, m ert gyerm ekeiket helyben kisebb költségen tudnák m agasabb iskolai végzettségben részesíteni, de részükre üzletet is jelentene. A Tatai H íradó 1908 szeptem beri szám a arról ír, hogyha az algim názium ból főgim názium lenne, akkor nem csak az iskola létszám a növekedne meg, de m egnőne a forgalom is, több tej, barom fi, zöldség és gyüm ölcs fogyna. H an g oztatja a lap, hogy a főgim názium k érd ését nem szabad elaltatni ban T royko G yörgy ügyvéd k üldö ttség élén m egjelent W lasics G yula akkori vallás- és közoktatásügyi m iniszternél, am elyben k érik az algimnáziumnak főgim názium m á való fejlesztését. A cél elérése érd ekéb en kedvezően alakul a helyzet, m ivel a m inisztérium ban is az az elképzelés kezd egyre inkább érvényesülni hogy a kisgim názium okat fokozatosan fel kell fejleszteni főgim názium m á. Ezt a lehetőséget az iskola akkori igazgatója, P intér Elek igyekezett kihasználni, hoyn T atán a lehető legrövidebb időn belül nyíljon m eg a főgim názium. Az ügy támogatására b írta a város földesurát, Eszterházyt, kinek Ferenc nevű fia az iskolai évben já rta ebben az iskolában a negyedik osztályt. A földesúrnak szándékában volt Ferenc fiát tovább taníttatni, de Tatán, m ivel csak algim názium volt, nem volt lehetőség. Az ifjú földesúr nem nagy hajlandóságot m utatott az irán t hogy tanulm ányait m ás iskolában folytassa. íg y a grófi család h ajlo tt a kérés teljesítésére, és az özvegy grófné tám ogatásáról biztosította az iskola igazgatóját. Megígérte, hogyha főgim názium m á nyilvánítják a tatai gim názium ot, és új termek építése válna szükségessé, ehhez hajlandó term észetben (fa, tégla, kő, cserép, fuvar)' h ozzájárulni, m ivel ezek juttatása különösebb anyagi m egterhelést nem jelent szám ára. P intér Elek igazgató Eszterházy M óric csákvári birtokost, országgyűlési képviselő tám ogatását is m egnyerte és kérte, hogy járjo n el az ügyben az illetékes m inisztérium ban június 30-án P intér Elek igazgató M agyar G ábor rendfőnöktől a követ kező szövegű táv irato t kapta: Az V. osztály m egnyitását a jövő tanévre hirdetheti, levélben m ajd többet". Ez a kedvező hangú tá v irat nagy lelkesedést v álto tt ki a tanári karb an és nyom ban hozzáfogtak az V. osztály m egszervezéséhez. A leendő V. osztály az es tanévben végzett IV. osztályosokból tevődött össze, bár találunk közöttük egy-két régebben végzett diákot is. Ilyen előzm ény után novem ber 17-én valósult m eg V árosy T ivadar főigazgató, a m inisztérium képviselője és Fekete E ndre kegyesrendi korm ánységéd, a rend m egbízottja között a főgim názium fenntartását és ellátását biztosító szerződés az állam és a ren d között. Az es iskolai tanévtől m egszűnt a rend által korábban fenntartott IV. osztály (elemi) és helyére az V. osztály költözött, m elynek akkor 45 tanulója volt. A rend nem rendelkezett elegendő tanerővel, ezért a m egállapodás alapján világi tanárokat helyeztek az iskolához ben Bárdos Rezsőt, F üster Jenőt, Striczkó M iksát, majd a következő években H am za Győzőt, M ichelsz Pétert, Milosi.es K árolyt, M uzslay Jenőt, P itying Józsefet, Sebők Ján o st és Tim kó K árolyt. Ezzel az iskola tantestületében többségbe kerültek a világi tanárok. Pl. az es tanévben 17 tan ár közül 10 világi volt. A világi tanárok is k ét csoportra oszlottak, egyrészt piaristák által alkalm azott világi tanárok, m ásrészt azon világi tanárokra, akik felett az állam rendelkezett. 32

33 iskola tanulóinak száma évről évre növekszik. E gyrészt azáltal, hogy folyafejlődik az iskola a felsőbb osztályok a főgim názium m á fejlesztés követ-; de az egyes osztályok száma is egy kissé m egnövekszik. Például 1910-ben 4-ben pedig 386 az iskola tanulóinak száma. Többen átjönnek a kom árom i iumtól. A gimnázium látképe a tópartról Az iskola eddig használt régebbi épületei a tanulók befogadására nem voltak masak. így egy új iskola építése szükségszerűvé vált. P intér E lek ekkor m ár éves öszhajú öregember volt, m égis fiatalos lendülettel fogott hozzá az építez. Az építkezéshez korona állam segélyt kapott, d e ez az összeg az z kevésnek bizonyult. Ezért felszólítással fo rd u lt a jelentősebb intézm é- és anyagi támogatásukat kérte. A felszólítás után a m egajánlások egym ás érkeznek: Komárom megye korona. T ata és Tóváros 3000 korona; pénztár korona. K özgazdasági Bank 5000 korona. M agyar Á ltalános ánya 5000 korona összeg. A M agyar Á ltalános K őszénbánya közli azt is. 33

34 hogy az építkezésekhez m egfelelő m ennyiségű m eszet biztosít. Eszterházy az építkezés kivitelezéséhez épületfa, kő- és téglával járu l hozzá. Egyes egyének kisebb pénzösszeget ajánlottak fel az építkezéshez. K ülönösen értékes a tatai parasztság segítése, akik fu v arral és egyéb ingyenm unkával já ru ltak hozzá, a szükséges építési anyagot szállították a vasútállom ástól az építkezés színhelyére. Ennek értékét teljes egészében soha ki sem m utatták, de nagysága m inden bizonnyal túlnőtt volna egyes tőkésadom ányokon m árcius 4-én a községi tanácsterem ben bizottság alak u lt az iskola ép tése ügyében. Az iskola építése szeptem ber 16-án kezdődött el. Az építkezés ideje alatt azonban sok nehézséggel k ellett m egküzdeni, m elyről szám os levél, sürgetés,beadvány tanúskodik. Az épület tervezője B aum garten Sándor m űépítész volt. Az építkezést m űszakilag rendszeresen Jánosics József állam i főm érnök ellenőrizte. Az iskola építésének gyakorlati kivitelezője Solymosi László m unkavezető, valamint M olnár G yörgy és Takács Péter kőm űvesm esterek voltak. Az a terület, amelyen az építkezést m egindították, m ár régebben a rend tulajdonát képezte, az építkezés m egkezdése előtt pedig iskolai játszó tér volt. Az as iskolai év elején m ár 3 osztály vonult be az új épületbe, október 14-én pedig az egész 7 osztályú főgim názium. V essünk néhány pillantást a felépült új iskolára. Az új gim názium neobarokk stílusban épült, büszkén em elkedik a tó nyugati oldalán, szép hom lokzatával emeli a város szépségét. H om lokzata az egri líceum ra em lékeztet. A tó felé eső hom lokzati oldalon hatalm as főbejárati kapu és kovácsoltvas boltíves ablakrész csak emeli az épület szépségét. Az épület belső m egvilágítását 234 ablak szolgálja. A termek elég tágasak, kényelm esek. 10 tanterem létesült, a tanterm ek össz-alapterülete 733 négyzetm éter. E zeket kiegészítette a fizikai előadó 80,50, term észetrajzi 84,40, a rajzterem 200, ifjúsági iroda 22, díszterem 234, szülői fogadóterm ek 72, 48, 48, k ét rajzszertári m űterem 21, tornaterem 230, tornaterm i öltöző 38 négyzetméter területű. Egyéb term ek: ifjúsági szertár 15, m úzeum i terem 62, tan ári könyvtár 36, földrajz i szertár 63, fizikai szertár (3) egyenként 70, term észetrajzi szertár (3) egyenként 70, igazgatói iroda 63, tanácsterem 81, társalgó 36, tornaszertár 42 négyzetm éter. Az iskolaudvar területe 4510 négyzetm éter június 15-e és 18-a között m ár lezajlottak az első érettségi vizsgálatok is. A nagy feladat az iskola felépítése és főgim názium m á fejlesztése befejeződött, h átra volt m ég azonban a felszerelések beszerzése és annak a tanítás szolgálatába való állítása. Ezt azonban m ár m egakadályozta a háborús előkészület, m ajd az első világháború. A z első világháború és az iskola 1913-tól rendeletileg teszik kötelezővé a katonai jellegű kik épzést a felső osztályokban, m ely a háború végéig tart. Ezek a gyakorlatok októbertől márciusig.tartanak m inden hétfőn délután k ét óra hosszáig től, az első világháború kirobbanásától kezdve pedig közvetlenül az iskolai padokból viszik k i a megfelelő korú diákokat a lövészárokba. A soronkövetkező évfolyam ok behívása évről évré folyik. A kit behívnak, m egkapja az illető osztályról bizonyítványát, vagy puszta Szóbeli vizsga alapján az érettségit és m egy ki a frontra. Előfordul olyan eset is, hogy egy-egy h ónapra hazajönnek szabadságra a m ég csak h ét osztályt végzett kalóriák,, ilyenkor v égig h allgatnak egy-egy anyagrészt, vizsgáznak és a végén megk a p já k a háborús érettségit". In te r arm a silent m usae. 34

35 1914 nyarán három világi tanár vonul be, ezzel csökken az iskola tanári kalétszáma től kezdve m ár egym ás után érkeznek az eltű n t vagy a halálól szóló jelentések. Az évi iskolai értesítő első oldalán 11 halott amely nevét közli októberében a fronton m eghalt M ichelsz P éter tanár is. ténylegesen mennyi, az iskola volt tanulója vesztette életét az első világéban, arról pontos ism eretünk nincs. CntUégixctt tanulók liiszdtném ak alakulása m - is(6. között A világháború kihatásában egyre bénítólag hat az iskola életére ben nem sikerül az évet pontosan kezdeni. A háború folyam án szinte rendszeressé válik az év korábbi befejezése. A hiányzások ugrásszerűen m egnövekednek. A tanulók Füányzásaikat azzal indokolják, hogy a hadba vonult éd esapju k at kell helyettesíteni, vagy különböző katonai ügyben kell utazgatniuk. N övekszik a kim aradt tanulók száma is, ezek nagy része azért m aradt ki, m ert édesapjuk hadba vonulása után családfenntartókká váltak és kenyérkereső foglalkozást kellett vállalniuk. Az időközben eltávozott, bevonult tanárok helyettesítése, azonkívül a különböző h ivatalokban feltorlódott munka ingyenes elvégzése a tanári testület itthon m aradt tagjaira hárult. Hogy az ilyenform án m egnövekedett m unkát el tu d ják végezni, összevonják a párhuzamos osztályokat és m egszüntetik a játék-délutánokat. Jellemző tünete a háborús éveknek a sok gyűjtés, m elyeket évről évre m egism ételnek. A gyűjtött tárgyak között szerepel könyv, ruhanem ű, fém, gyógynövény, szederlevél (teának) és csalán (szövetnek). Á llandó jelleggel pénzgyűjtés is folyik. A gyűjtések évről évre egyre silányabb eredm ényt hoznak. N övekszik a közöm bösség és az elszegényedés. Például os iskolai évben m ég 2262,47 korona a gyűjtés zredménye, addig as iskolai évben m ár csak 865,63 korona a pénzgyűjtés eredménye. Ezek a számok m ár világosan m utatják a háborúval jelentkező és az <gyre fokozódó elszegényedést. Az önképzőkör is csak teng-leng. Az ünnepélyek, amelyek megtartására addig oly sok gondot fordítottak, lassan m egszűnnek.

36 A gim názium ifjúsága is m egelégelte a háborút, m ely részére a lem ondást,, a nélkülözést és a h alált jelentette. A k ilátástalan ság és az ebből fakadó pesszim izm us jellem zi az iskola ifjúságát. Simon Ernő, iskolánk akkori tanulója az önképzők ö rre írt,j e le n " cím ű versében így ír erről; Ez az élet. Csak fáradunk S nem tu d ju k m iért? F áradságunkért nem tudjuk. M i lesz m ajd a bér? Ez az élet s ez a jelen. Nincs benn semmi fény. Egy vigasztal, s ez a jövő Bús szívem rem élj! (Révai önképzőkör naplója) Az ország különböző részében 1917-ben m ár egyre nagyobb töm egek tiltakozn ak a háború ellen. A tatabányai bányász-sztrájk nagy h atással leh etett a gim názium ifjúságára annál is inkább, m ert a háború alatt m ár tekintélyes azon tanulók szám a, akik T atabánya és az azt körülvevő bányászközségekből valók. Tatabánya az első világháború idejére m ár jelentős bányavidékké nőtt fel. Az iskola tanulói a sztrájk esem ényeit figyelem m el kísérik és terjesztik társaik között annak napi esem ényeit. A békére való törekvés áthatja iskolánk ifjúságát is október 27-én Csics István akkor VII. osztályos tanuló az iskolában m űködő Révai önképzőkör ülésére egy v erset írt Béke" címmel, m elyben ezeket írja: Gyilkolás, öldöklés a világnak képe A nagy pusztulásnak m ikor lesz m ár vége? H ogy ism ét béke lesz, m ikor rem élhetjük? H iszen örökösen csak ezt kérdezgetjük M ikor lesz m ár béke? Az ifjúság élénken figyeli a világ esem ényeit ben győz a N agy O któberi Szocialista Forradalom. Ez az esem ény lázba hozza az egész világot. Egy új világ körvonalai bontakoznak ki- ahol elvetették a háborút és békére szólítanak fel m inden hadviselőt. M a jo r József, az iskola VII. osztályos tanu ló ja az októberi szocialista forradalom em e nagyjelentőségű esem ényére a K özéig m ár" cím ű v e rsé v e l1 íg y válaszol; K elet felől a békének A ranyos sugára M ár szelíden m osolyog le - Szép m agyar hazánkra N ém ítsd el az ágyúk zaját N yugaton is kérünk Hogy ne legyen a világon Senki ellenségünk. A töm egek is m egelégelték a háborút, kiutat, keresnek ebből a válság b ó l. E bben a helyzetben született m eg a forradalom. 36

37 Atóáiii élete a Tanácsköztársaság alatt Az 1918-as magyar polgári dem okratikus forradalom győzelm ével a m unkásosztálynak a politikai életbe való egyre hatékonyabb bekapcsolódása kihat az cktatás területére is decem berében A ntal M árk tanár veszi át a főigazgatóság vezetését. Ezzel az oktatás és nevelés terén is új tényezők érvényesülnek. M unkás- 'k alakulnak szerte az országban, így Tatán is. A m ikor pedig győz a procrradalom az országban, a helyi m unkástanács bizalm iakat küld az igazgató hogy az a felsőbb szervek intézkedéseit m aradék nélkül végrehajtsa, hogy proletárdiktatúra eszméje érvényesüljön az oktatás területén is. Az iskolában tinik a kötelező vallásoktatás. A helyi m unkástanács egyik tagja a diákok :tt megalakítja az ifjúm unkások szakszervezetét. Ez szocialista ifjúsági szervolt, melyen keresztül terjed a m arxista eszme. Az iskola történetének újabb fejezetét jelenti m ájus 23-a; ekkor álla- BKitják az iskolát. A piarista tanárok nem hajlandók az állam osított iskolában a icsköztársaság iskolapolitikai céljainak m egvalósítása érdekében oktató-nevelő enységet kifejteni. Az eltávozott piarista nevelők helyébe ideiglenesen egyehallgatókat állítanak, akik az addig itt m űködött világi tanárokkal együtt tják a tanítást. A tanárok közül többen bekapcsolódnak a város pezsdülő 'be. Kiemelkedik Füster Jenő tanár tevékenysége, akit az iskola igazgatásával k meg az államosítás után. Füster az angol-parkban (ma népparkban) a őgyár előtti téren tart beszédet. Füster Jenő ellen később, a Tanácsköztárbukása után bírósági eljárást indítanak. K iem elkedő p o litik ai ak tiv itást fe j ki Blanár János tanár is, akit a T anácsköztársaság bukása után m egfednek és "ebb időre eltiltják a tanári ténykedéstől. A Tanácsköztársaság idején az iskola jelentős szerepet tölt be a pedagógusok nézetének formálása terén is. Az iskola rajzterm ében világnézeti átképzőmfolyamot szerveznek a tanárok és a tanítók részére. Ezen a tanfolyam on Binéth r budapesti kiküldött tart előadást. A tanfolyam befejezésével a hallgatók li igazolást kaptak a tanfolyam elvégzéséről. A Tanácsköztársaság oktatásügyi intézkedéseit az iskolák végrehajtják. A Köz- ügyi Népbiztosság 28/1919. sz. rendelete értelm ében a tanulók eddigi elbírámódja megszűnt. A Népbiztosság 30/1919. sz. rendelete kimondjál, hogy az érettségi vizsgát eltörlik és elrendelik a tanulók szám ára a végbizonyítvány k iállíttat A tanulók elbírálásánál a m egfelelt" vagy m eg nem felelt" osztályzatot ATanácsköztársaság augusztus hó 1-ével elbukott. A bukás után a g azdasági, a politikai élet minden területén, az oktatás vonalán is m egindult az úgynevezett tisztogatási munka. Füster Jenő ellen, aki a Tanácsköztársaság alatt a gimnázium irányítását végezte, fegyelmi határozatot hoztak. A m agyar vallás- és ktatásügyi miniszter által kiadott /1919. B. 11. szám alatt kiadott inlás és fegyelmi határozat így szól: A tanár úr ellen a proletárdiktatúra alatt tanú sított m ag atartásán ak igazolta illetékes tanári testület idevonatkozó határozatának és javaslatának figye- Ipbevételével elrendelt és lefolytatott fegyelm i vizsgálat során beigazolást nyert, fagy a közoktatásügy politikai m egbízott helyettese, a m unkástanács tagja, a helyi jdódési osztály tagja és elnöke, s a katholikus főgim názium ideiglenes vezetője o l l a vörös május 1-i ünnepen beszédet m ondott. B eigazolást nyert azonban az is, fenti vállalkozásaiban anyagi érdekek nem vezették, s hogy törvénytelen ha- 'ral nem élt erőszakosan. 37

38 M inthogy ezek alapján m egállapítható, hogy tanár ú r a fennálló állami é társadalm i rendet, az állam i épséget veszélyeztető, ezek erőszakos megdöntéséi törvénytelen eszközökkel dolgozó úgynevezett proletárdiktatúrát, úgy tettleges' m int erkölcsileg tám ogatta, szolgálta és így az XXX. t. c ába ütköző súlyos fegyelm i vétséget k öv etett el, a fegyelm i bizottság javaslata és a keb. Fegyelm i Tanács m eghallgatása után, a fennforgó enyhítő körülm ények figyelemb vételével az idézett törvénycikk idézett -a alapján az I. fokú fegyelm i büntetésre rosszalásra és ezzel kapcsolatban m ás intézethez leendő áthelyezésre íté le m.. Joggal felvetődik a kérdés, hogy vajon mi lehetett annak az oka, hogy Füsté Jenő ellen, akinek a Tanácsköztársaság alatti ténykedése közism ert, viszonyla; enyhe ítéletet hoztak. E nnek az a m agyarázata, hogy kartársai a fegyelm i vizs g álát során inkább m egértették, m int tám adták. M indenkor kiem elték, hogy er szak alkalm azásához nem folyam odott, m indenkor a m eggyőzés eszközét alkat m azta elvi ellenfeleivel szem ben. Az új tanév 1919 szeptem berében kezdődött. Az ellenforradalm i rendszer a Tanácsköztársaság végbizonyítványát és vizsgáit nem fogadta el érvényesnek. Az akkori vallás- és közoktatásügyi m iniszter rend eletet bocsátott ki, am elynek értelmében a gim názium nyolcadik osztályáról az előző es tanévben középiskolai végbizonyítvánnyal rendelkező tanulókat szeptem ber e között érettségi vizsgára utasítja. U gyanakkor 1919 szeptem berétől m egkezdődött a tan áro k és tanulók T anácsköztársaság alatti m ag atartásán ak a vizsgálata. K ét világi tanárt, F üster Jen ő t és Blanár Jánost, a T anácsköztársaság alatt vállalt hivataluk, illetve viselkedésük m iatt az intézettől elhelyezték. H at kommunista diákot pedig, akik k iálltak a Tanácsköztársaság m ellett, illetve aktív tevékenységet fejtettek ki az iskolában létrehozott ifjúsági szervezetben, a következő iskolai évre nem v ették fel. A k é t világháború kö zö tt A világháború kihatásaiban hosszú ideig érezhető a gazdasági életben, de kihatással volt az oktatásra is. A világháború alatt a m egrövidített iskolai év és a sok hiányzás következtében m egnövekedett a bukások száma. Például bes 18 százalék, ban 465 tanuló közül 151 bukott, azaz 32,4 százalék, ben is 20 százalék felett van a bukási arány. Az ország elszegényedése nyomja rá bélyegét az iskola életére is. A fokozódó inflációnak az lesz az eredm énye, hogy az iskola a beszedett díjakból m ég a fűtési költség ek et sem tu d ja fedezni, úgyhogy ebből a célból a szülők külön hozzájárulását kénytelen igénybe venni. így is az állandó szénszünetek zavarják az iskolai év nyugodt lefolyását. Leghosszabb a szénszünet az es iskolai évben, ez decem ber hó 16-tól a következő év február 1-ig tart. A többi években is szénhiány m iatt kénytelenek m egtoldani, ha kisebb m értékben is a vakációt. A világháború után az infláció következtében elvesztek az intézet gazdagalapítványai is. Érdekes, hogy b ár nagym últú, de főgim názium m á csak 1910-től k ialak u lt intézet m ilyen hatalm as alap felett rendelkezett ben, am ikor a tőkét hadikölcsönbe fektették- az állom ány ez v olt: K orona hadikölcsön kötvényekben és 9715,40 K orona egyéb kötvényekben. Ezeknek évi kam ata állandóan 2000 K orona körül m ozgott. Ehhez járu ltak egyeseknek és intézm ényeknek évről évre m egism étlődő pénz és term észetben való adom ányai. A világháborút követőinfláció a tő k ék et értéktelenné tette, úgy hogy a fenti tők ék összes értéke a stabilizáció u tán 6,42 Pengő volt.

39 Az évek nagy nyom orának eredm énye lesz az iskolai segítő egyesület nagy fellendülése. A húszas évek elején állandóan tanulót, az tan évben pedig a diákság kétharm ad részét lá tja el könyvekkel. Sajnos 1930-ban, a gazdasági válság kritikus időszakában ez is csődöt m ondott, pedig a legnagyobb segítségre ekkor le tt volna szükség. A reálgim názium m á való átalakulás következtében az új tankönyvek beszerzésére m ég képtelen volt. Csak 1932-ben bontogatja szárnyait, de a harm incas évek közepén is csak 100 azon tanulók száma, akiket tankönyvekkel el tud látni. Érdekesen alakulnak a kirándulások. Az első világháború előtt inkább csak afféle m ajálisok a környéken. A húszas évek végétől m egsokasodtak a körn yék ismeretet szolgáló osztálykirándulások, de jelen tkezn ek az országos jelleg ű k irán dulások is. N agyobb arányú intézeti kirándulásról először 1933-ban olvasunk (Pannonhalma), m ajd 1935-ben Budapest, 1938-ban Esztergom, 1939-ben Léva, illetve Érsekújvár. Ezek a kirándulások táj- és városnéző jellegűek voltak. É rdekes az is, hogy üzemek látogatását egyszer sem vették tervbe. M ennyire elszakadt ez az iskola az élettől, a term elő m unkától, m ellyel m ég szem lélődés form ájában sem tartotta a kapcsolatot tól kezdve m ár külföldi kirándulásokról is olvashatunk. Ezeknek m egszervezése P olgár László ta n ár nevéhez főződik, aki 1938-ban egyhetes, 1939-ben pedig kéthetes olaszországi kirándulásra v itt egy-egy csoportot. Természetesen ezek a külföldi u ta k sok pénzbe kerültek, ezért ezeken csak a leg gazdagabb szülők gyerm ekei v ettek részt. Elég gyakoriak voltak a tantervi változások től ig az iskola főgimnázium től ig az iskola reálgim názium tól kezdve az első osztálytól kezdődően fokozatosan gim názium m á fejlődik. Ezek a határpontok jelzik a főbb tantervi változásokat, de ezen időszakok között is voltak a tanítás terén kisebb m ódosítások, például az első világháború után közvetlenül bevezetik a közgazdaságtant és a gyorsírást, vagy a reálgim názium ban, előbb latinnal kezdik a nyelvi oktatást, utóbb ném ettel, avagy V. osztályban előbb angol, később francia nyelvet oktatják a s évtől kezdve pedig rendes tá rg y k é n t szerepéi a gyorsírás 39

40 Az iskola felszerelésének kibővítésére a harm incas években k erü l sor. A fizikai szertár korszerűbbé tétele Ö veges József (ma is élő K ossuth-díjas) nevéhez fűződik, aki a rendelkezésére álló összegből házi elkészítéssel, valam int a helybeli kisiparosok olcsóbb m unkájának felhasználásával számos kísérleti eszközt készít, illetve készíttet. F ejlesztik a kém iai szertárat. A kém iai előadó az tanévben k a p lépcsőzetes pado k at és vegyi fülkét. Iskolánkban szülői értekezletet 1921-től tartanak, ekkor m ég csak egy, később évenként k ét értekezletet tartottak. Fellendül a sportélet 1924-től tőj pedig évenként m egrendezik a tanítási év végén az iskolai sportünnepélyeket (Gyarmati Ernő vezetésével) tanévtől találkozunk először fizikai gyakorlatokkal, am elyeket P éntek József tanár vezet, m ajd később tőle Ö veges József veszi át től vegytani gyakorlatokat (Szaif M árton), sőt növényanatóm iai gyakorlatokat is ta rtan ak (G reen László) től több alkalom m al rendeztek iskolánkban rajzkiállítást, H esky Iván rajztanár vezetésével. Új jelenség, hogy tanévtől a szem léltetéshez m ár használnak oktatófilm et. Az intézet volt tanítványainak töm örítésére való törekvésekkel is a harmincas években találkozunk először ban rendezik m eg az első érettségi találkozót, ahol a tíz évvel azelőtt végzett tanulók találkoznak ben m ár nem csak a tíz, hanem a húsz éve végzettek is találkoznak. Ettől kezdve évenként rendszeresen m eg rend ezik az érettségi találkozót, ezek diák- és tanártalálkozók voltak. A tatai gim názium ban végzett diákokra nagy h atást gyakorol az itt eltöltött nyolc év. K ikerülve az iskolából sem feledkeznek el az alm a m éterről" és ahsl m ódjuk nyílik, az isk olát igyekeznek tám ogatni, de a város fejlesztésébe is bekapcsolódnak. Ebből a szem pontból jelentős az 1934-ben m egalakult T atai P iarista Ö regdiákok B udapesti Szövetsége. Ennek a szövetségnek 1944-ben m ár 104 tagja volt. A szövetség célkitűzése kettős volt. 1. Segíteni a tanuló d iák társakat, akik a tatai gim názium ban érettségiztek, egyetem i tanulm ányaik során egészen a diplom a m egszerzéséig. Ebből a célból tatai szobákat" hoztak létre a budapesti főiskolás kollégiumba;:!, ahol ingyen lakást és. reggelit biztosítottak az arra legjobban rászorult szegényebb sorsú tan u ló k részére ig 26 ilyen ösztöndíjas tanult. 2. M ásrészt T ata és környékének fejlesztése fővárosi igényeink szerint a helyi érdekszálak békjóitól m entes függetlenséggel." ( es évkönyv). Program juk b an szerepelt T ata és T óváros egyesítésének kieszközlése, járási egészségh áz felállítása, a tem plom tér terraszos kiképzése, téli gazdasági iskola létrehozása, negyven ágyas diákszálló létesítése stb., és számos T atára vonatkozó m ű m egírása, illetve kezdem ényezése. E zekben a kérdésekben kezdem ényező szerepet töltöttek be. A tatai gim názium ban annak főgim názium m á való átalakulásával kiszélesedik kulturális és sporttevékenysége. E nnek kapcsán alakul m eg a Révai M iklósról, a nagy nyelvészről elnevezett önképzőkör. Az önképzőkörnek először csak irodalm i szakosztálya volt, később kiegészült term észetrajzi szakosztállyal. A szakosztály két-három hetenként rendezte üléseit. Az irodalm i szakosztály feladata volt az iskolai ünnepélyek m egrendezése (márc. 15., okt. 6. stb.). E zeken a szakosztályi üléseken szavalatok, m éltató beszédek, szabad előadások, felolvasások, színdarabok, zeneszám ok és m inden esetben bírálatok hangzanak el. A term észettudom ányi szakosztály az általános m űveltséghez szükséges időszerű term észettudom ányi ism eretekkel bővítette a kör tagjain ak látókörét. Az 1930-as tanévekben p éldául a rádióaktivitásról, röntgensugárzásról, repülőgépekről, harcigázakról, a

41 háború alatt pedig már a műbenzinről hangzanak el előadások től az önképzőkör kiegészül fényképészeti és modellező szakosztállyal. Az irodalm i szak- OBtály a legjelentősebb, az üléseken elhangzó alko táso k at díszes kivitelben jegyzőkönyvben rögzítik. Az iskola dísztermében az 1930-as években gyakran rendeznek hsngversenyea tatai Piarista Diákszövetség rendezésében. E hangversenyek tolm ácsolója a MÁVszimfonikusok zenekara. Például a T ata - Tóvárosi H íradó ös, 18-as sáma beszámol arról, hogy április 27-én a közönség Csajkovszkij 1812 Ünnepi nyitánya, majd a Parasztbecsület interm ezzójának tökéletes előadását halitat. Ezeket az előadásokat a zenekedvelő diákság jelentős szám ban látogatta. ii gimnázium iiöfrna'zósq, ta n u ló in a k talcóácly szznnt i Az iskola diákjai bekapcsolódnak Tóváros sportéletébe is. K ülönösen a lab d a cs vonzotta az ifjúságot. A TAC színeiben több diák rúgja a labdát, j Az iskola tanárai a város kulturális életében irányító szerepet töltenek be. Ibb alkalommal tartanak előadást, rendeznek k iállítást (llesk y Iván). Érdekesen alakul az iskola létszám a az 1930-as években Az iskola nyolc oszilyosr s létszáma között mozog. M égis ebből a nagy tanulólétszám ból miként csak mintegy 20 tanuló ju t el az érettségiig. Az iskola tanulólétszám ának kétharmada az I-IV. osztályba jár, és csak egyharm ada esik a felső tagozatra V-V1II. osztályokra. Ennek oka több tényezőre vezethető vissza, m elyek közül leg- Hosabb az iskoláztatás drágasága. A m ikor 1930-ban M agyarországon I munkanélküliek száma több százezer, am ikor T atán a nagy Wnkanélküliség, levezetésére csak egy jégpálya építésére gondolnak, vagy am ikor Tatán 1935-ben a szegénység enyhítésére 214 szegény gyerm eknek adnak m inden- Hp reggelit, akkor a gimnáziumban egy tanulónak a következő költséget kellett 41

42 fizetni: felvételi és egyéb díj, m ely felvételkor egy összegben fizetendő, 4 8,- Pengő, az évi tandíj pedig 4 0,- Pengő volt. Ez az összeg egy m unkás kéthavi bére volt. N em csoda tehát, hogy a legszegényebb osztályok gyerm ekei legfeljebb az alsó osztályokat végezhették el, ha egyáltalán anyagi helyzetüknél fogva ide is be tudtak iratkozni. És m i tö rtén t azokkal, akik leérettségiztek? Igen m agasszintű protekciójának k ellett lenni, ha el ak a rt nyom ban helyezkedni, hiszen százával voltak egymásra téve a hatóságoknál az állásra várók kérvényei. A tatai érettség izett állástalan ifjúság m agára ak arja terelni a közvélem ény figyelm ét akkor, am ikor m egrendezik az E szterházyban" az érettségizett állástalan ifjúság bálját. Az érettségizettek adják a m űsort, a m egjelentek szám a nem volt nagy, jegyzi m eg a Tata Tóvárosi Híradó szám a, pedig nagyobb, párto lób b érdeklődést is m egérdem elt volna. A világháborúra való felkészülés im perialista politikája rányom ja bélyegét m ár az oktató-nevelő m unkára is. M ilitarista szellem vonul be az iskola falai közé. A leventem ozgalom keretei között o ktatják a katonai ism ereteket, illetve rendszeres kato nai gyako rlato kat végeztetnek - alaki, lőkiképzés, harcászati ism ereteket a I II. V III. osztályos tanulók részére. M ajd bevezetik a honvédelm i ism ereteket az 1942-es tanévtől, m ely tantárgy keretében igyekeznek elm élyíteni a m ilitarista szellem et. A M Á SO D IK VILÁGHÁBORÚTÓL AZ ISKOLA ÁLLAMOSÍTÁSÁIG A m á so d ik világháború kihatása iskolánkra M agyarország aktív bekapcsolódása a m ásodik világháborúba, m egren díti az ország gazdasági életét. A gazdasági m egrendülés kihatással van az iskolai életre is. Az iskolai év évről évre lerövidül. Például decem ber 22-től január 25-ig tartó kényszerszünetet rendelnek el szénhiány m iatt. A m eghosszabbított szün et kedvezőtlen hatással volt a tanulm ányi eredm ényre, am elyet a február végén kiadott félévi értesítők beszédesen bizonyítanak. Az eléggé be nem gyakorolt és jórészt feledésbe m ent anyagot csak lassú, nehéz m unkával leh etett feleleveníteni, ahogy errő l az a s évkönyv beszám ol. Az iskolának kb. 150, vonattal bejáró tanulója volt, akik n ek k orán reggel érkezett m eg a vonatjuk. H ogy ezek helyzetén enyhítsenek, a tanítást 1942 őszétől reggel negyed 8 órakor kezdték, ezáltal 13 órakor induló vonattal haza tudtak utazni és nem kellett az állom áson várakozni a következő, csak 17 órakor induló vonatig. Az iskola akkori igazgatója, Schmidt M ihály, a bejáró tanulók helyzetén úgy igyekezett segíteni, hogy ezek a zöm m el T atabányáról bejáró tanulók részére únternátus építését szorgalm azta. A bányaigazgatóság azonban az épület felépítéséhez anyagi tám ogatást adni nem hajlandó. Egy alkalom m al azzal utasították vissza a kérést, hogy idézem : nem tudósokra, hanem m unkásokra van szükségünk". N ehezen bár, de m égis m egindul az építkezés Alsógalla, Felsőgalla, T atabánya és B ánhida bányászközségek tám ogatásával. (Pedagógus lakások). Az iskola szertárain ak és szem léltető eszközeinek g yarap ítása a háborús viszonyok m iatt m egszűnik. Az iskolai kirán d uláso k is elm aradnak. A m ásodik világháború alatt az iskola több volt d iák ját viszik ki a keleti frontra, akik közül többen életüket vesztik. Az a s évkönyv m ár k é t ilyen volt tanulóról tesz em lítést az első lapon. Ezeknek a szám a a következő években állandóan növekszik. 42

43 Az as tanévtől m egszervezik az iskolai légoltalm i szolgálatot. A légiegyre sűrűbbek lesznek, am elyek a tanítást a lehető legnagyobb m értékben ik. A frontra vitt katonák részére gyűjtéseket rendeznek. Az állandó légivalamint a környék ipari üzem einek bom bázása következtében 1944-ben a szülői értekezleteket sem tudják m egtartani. Az állandó légiriadók, a lehulló "k, a szárazföldön és a levegőben közeledő háború, a harctérre m enő katonák lanoly figyelmeztetésül szolgálnak. Í944. július 14-től az iskola épületét m ár ném et k atonai célra fo g lalják le. I tanítást ez év szeptemberében a gim názium épületében nem lehetett megjj. A község több középületet engedett át, hogy a tanítást, ha nehéz körül- 1 között is, de folytatni lehessen. H ét osztályt a katolikus fiú elem ibe (Fautca), öt osztály a reform átus elemi iskolában (Kocsi utca) helyeztek el. jie a k e t az épületeket is elfoglalják október 11-én katonai célra, kezdve teljesen szétszórva folyik a tanítás az óvodában, téli gazdasági iskola j j n, ipartestület termeiben stb. Ö sszevonják a párhuzam os osztályokat, tanítás délután folyik 2-től 6-ig. Az egyes kevésbé fontos tárg y akat elhagyják, t i fontosabb tárgyak óraszámát is erősen csökkentik. A tanévet október ^ ideiglenesen bezárják. Egyes tanárok m ég novem ber és decem ber hónapok- ) is tanítanak lakásukon helybeli tanulókat. Ebben az oktatási form ában azon- Hcsak az iskola tanulóinak kis töredéke v ett részt. JHhk felszabadulás után ( ) Tata március 19-én szabadult fel. Az iskola épülete a háború pusztításaiaránylag épen került ki. Belövés érte a fa la k a t a tetőzetet, de bom batalálatot kapott. A belső felszerelés, a bútorzat annál nagyobb k á rt szenvedett :16-tól megindult a tanítás ism ét, mivel az iskola épülete foglalt volt, így Fazekas utcában levő elemi iskolában volt a tanítás május 1-én felszabadult a konviktus épülete, ettől kezdve itt folytáu l tanév július 14-én történt bezárásáig. Az tanévet nehéz körülm ények között ugyan, de m ár rendes időben, _:ber 9-én megkezdik. Előzőleg a nyár folyam án kitatarozzák az épületet, hozzák az épület ajtóit, ablakait, a helybeli szülők pedig kim eszelték az rmeket. Különös gondot fordítottak a m ásodik em elet osztályterm einek hozatalára, mivel arról volt szó, hogy ezen term ekben helyezik el a tata- ' bányamedencéből bejáró tanulókat, a bejárási nehézség fennállásáig. Ez a Bonban meghiúsult, mivel nem tudták volna a bentlakó tanulókat kellőképpen i. Így Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida, T atabányáról eddig b e já rt tanulók 'jít más formában kellett m egoldani őszétől a felsőgallai, akkori tár- elemi iskolában fiókgimnáziumot nyitottak hét osztállyal (I-V I., V III.), m int- 240 tanulóval. Ezeknek a tanulóknak oktatására nyolc tanár költözött ki Felső- \ akik egy lakóházban nyertek ideiglenesen elhelyezést. A rendbehozott máemeletre ilyen körülmények között a konviktusban elhelyezett sebészkórház 'övéreit helyezték el novem ber 29-én katonai kórház költözik az épü- Az iskola épületének gyönyörű fekvése, vízvezetéke, épen m aradt term ei al- 1tették kórházi célokra. Kórházi célra foglalják le a pincehelyiséget, a földés az emeleten levő két term et. M ivel Tata többi iskoláit is lefoglalták ka- ' célra ideiglenesen, így arra az elhatározásra jutottak, hogy az így kiszorult t ideiglenesen a gimnáziumba helyezik el. íg y nyer elhelyezést ebben az n a gimnáziumon kívül a tóvárosi elem i iskola és a tóvárosi polgári iskola 43

44 rö v id ideig. A m ásodik világháború k ih atásak ént k ísé rt a fűtőanyaghiány januártól az iskolában a téli m unkarend szerint tanítottak, am elynek a lényege az volt, hogy a VIII. osztály rendszeresen já rt iskolába, a többi osztály pedig csak h eten k én t négyszer. Ez a rendkívüli helyzet m árcius 1-ig tartott, ettől kezdve m inden osztályban folyik a teljes tanítás június 14-ig, a tanév vég éig, augusztus 31-én az ép ü letet visszaadják iskolai célra. A tan ítás szeptem ber 9-én megkezdődött. Ez az év m ár gördülékenyebb volt, csak tíz napig tartó szén sz ü n et. hátrá lta tta a tanítást. E gyre inkább m egközelíti m ár ez a tanév a békeévek teljességét. E tanévben az iskola ifjúság a színdarabbal kedv esk ed ik T ata lakosságának, előad ják Gogoj Revizorát. Az as tanévben lassan em elkedik a tanulm ányi színvonal. B ehegednek a háború sebei. Jelentős politikai harcok évei ezek, amelyből a m unkásosztály kerül ki győztesen. K öztulajdonba k erü ln ek a legfontosabb term előeszközök. E politikai küzdelm ek nagy hatással vannak az iskola ifjúságára. Nem tud azonban kibontakozni, akadályozza az iskola erősen vallásos szelleme. Azzal, hogy a m unkásosztály m egragadta a politikai hatalm at, a forradalom nem fejeződött be, hanem m ég nagyobb lendülettel bontakozott ki. A forradalom átcsap a k u ltú ra területére is. Ezt a hazánkban kibontakozó kultúrforradalm at az iskolák állam osítása nyitja ineg. A gim názium ot 1948-ban. állam osítják a 23. törvénycikk alapján. íg y vált a k egyesrendi gróf E szterházy M iklós gim názium ból tatai állam i gim názium. Az iskola igazgatására ideiglenesen Baghy Györgyöt, az iskola volt világi tan árát bízták m eg, ak it október 15-én A ntal G ergely v álto tt fel. Az állam osított iskola, a tatai gim názium m ár 1948 nyarán jelentős esem énynek színhelye. Többhetes tartózkodásra T atára érkezett az olim piai edzőkeret, hogy a nagy nem zetközi m érkőzésre, a londoni olim piára itt készüljön fel. Az olim pikonok szállása iskolánkban volt. Az egész olim pikon edzőtábornak szinte középpontjává lett iskolánk középülete. N em csak szállóhely volt, hanem falai között folytak a különböző edzések, például a vívóké és a tornászoké. Az olim pikonok részére a földszint k é t term ét és a tornaterem hez tartozó öltözőhelyiséget fü rdő berendezéssel, káddal és hideg-m eleg zuhanyozókkal szerelte fel az O rszágos Sporthivatal. A berendezés részben in tézetün k tu lajdo n a lett. Az iskolai tanévnyitó ünnepély valam ennyi tatai iskola szám ára szeptem b er 5-én, a várudvaron volt. Ezen m ár részt v ettek a töm egszervezetek, az üzem ek képviselői is, és nagyszám ú érdekelt szülő. A legnépesebb iskolai osztály az ötödik, illetve az első osztály le tt (négyosztályos le tt a gim názium ), am i azt bizonyította, hogy a szülők m egértették annak jelentőségét, hogy sok jól képzett m unkás- és parasztszárm azású tanu ló ra lesz szükség az elkövetkező években. Legnagyobb nehézséget tanári ellátottságban jelentkező hiány okozott. Ez ak k o r n y ert m egoldást, am ikor novem ber 1-én iskolánkhoz k erü lt Bankó Sarolta n é m e t-fra n c ia szakos tanárnő. Ezzel m egindulhatott a m odern nyelv intenzív tanítása. Egy m ásik baj abból szárm azott, hogy október hó 15-ig m egfelelő szakostanár hiánya m iatt nem volt m agyar tanítás. A kérdést A ntal Gergely, illetve B achát László iskolánkhoz helyezése oldotta meg. A tatai gim názium tanári k ará t az állam osítás első évében a következő tan áro k alk o tták: A ntal G ergely m int igazgató a K om árom i Állam i G im názium ból k erü lt iskolánkhoz, Bachát László, aki a nyíregyházi K ossuth Lajos G im názium ból, Bangó Sarolta, aki a K om árom i Állam i G im názium ból kerü lt az iskolához. D obroszláv Lajos m int óraadó m űködött, dr. Toronyi O ttó m int iskolaorvos és egészségtan tanár. Láng G yuláné m int testnevelői.tanar k ap o tt beosztást. T ag jai voltak a gim názium volt tan árai: G yarm ati Ernő, 44

45 htonai József, Uskert Kálmán, illetve a hadifogságból 1948 tavaszán hazatért Budó Viktor tanárok. Iskolánkhoz helyezték dr. Cser Jolán, N ározsnyi Ilona és H arkányi Klára tanárnőket. Muzslay Jenő nyugalm azott gim názium i tanár óraadó m inőségben nyert alkalmazást, ugyancsak Soóky István is. Aianubk létszám ának alakulása Á9ÁH-Á96& között az I-VIII. osztály ossz létszám a. M9VLi- /!9k8/ az V-Vlll. osztály illetve 'í9lt8-ió\ a z hlv o sztá ly Iskola az államosítás után Az államosított iskola a dem okratikus és hazafias nevelés szolgálatában jelen íts munkát végzett. A dem okratikus nevelés és a tantárgyak haladó szellem ű átkiékelése terén vállalt nagy szerepet a tanári k ar az oktató és nevelő m unkája ellett. Az intézet bekapcsolódott az m árcius 1-én induló Nevelj jobban" strsenybe. A bevezetett m indennapi kérdések órái nagy szerepet töltenek be a po- Kkai nevelésben. A nevelők és az ifjúság kapcsolatainak elm élyítésére m egalakul iskolában a Diákszövetség. A tanári testület rendszeresen m eghívta a Diákszöpbég képviselőit az osztályozó értekezletekre. Az ifjúság körében is kibontakozik a tanulm ányi verseny. Az iskola a legjobb tanulmányi eredményt elért tanulókat kiváló tanuló jelvénnyel tü n teti ki. V ersenylóiéval jutalmazza a legjobb eredm ényt elért osztályokat. Az osztályok rendjére és tisztaságára nagy gondot fordítanak. E rre m ozgósítja a tanulókat a M iénk az iskola" és az Építsük, szépítsük iskolánkat" m ozgalom. Az osztályok m eg ren d elik., l legjelentősebb napilapokat, am elyekből h etenk én t sajtónapokat tartan ak. Az országban kibontakozó kultúrforradalom érezteti hatását az iskolában. Étről évre növekszik a beiratkozott tanulók szám a (ábra). Az iskola m ellett l volt rendház épületében létrejön a kollégium, m ely lehetőséget ad a szegény- SBimazású vidéki tanulók tanulásához. U grásszerűen m egnövekedett a m unkásbuszt tanulók száma iskolánkban. A korm ányzat szociális gondolkodása nálunk 4 5 -

46 is lehetővé teszi a tanulószoba felállítását, ahol a tanulók ebédet kapnak és t felügyelet m ellett három órán keresztül a téli hónapokban fűtött termekben h atn ak a délutáni órákban. Itt a szaktanárok és az osztályfőnökök rendsze szem m el tarth atják, illetve ta rtják tanítványaikat, ezáltal alaposabban megi h etik és jobb nevelőm unkát fejthetnek ki. A tanulószobán részt vett tanulók s évről évre növekszik. A i}(z,ja.r<±> l a n u l ó í c L a tc ó h e L je. A m unkás- és paraszttanulók érdekében nagy erőfeszítéseket végzett az is tanári kara. Ezek a tanulók gyengébb előképzettséggel jöttek a szülői házból, egyrészt korrepetálással, m ásrészt gyakori ellenőrzéssel több gonddal és nagy figyelem m el viseltettek irántuk. M a m ár elm ondhatjuk, hogy fokozatosan elnr d ik az az előképzettségbeni különbség, ami eddig m egvolt a munkás-paraszt, ill értelm iségi tanulók között. Az egyre inkább m egszervezett tanulm ányi m unkának, és az öntudatosodó nulásnak eredm énye az évről évre javuló tanulm ányi eredmény. Általában az osztályban k ellett a legnagyobb nehézséggel m egküzdeni, mivel az általános isk' bán kap o tt jó bizonyítványt legnagyobb részben nem tudták megtartani. Az a rés azonban, am i m egvan az általános iskola és a gim názium között, egyre ki' m éretűvé válik. T anulóink ham ar leküzdik a kezdeti nehézséget, a kellő szorgal m eghozza a m egfelelő eredm ényt. N agy segítséget jelent ebben az ifjúsági s vezet és a diákotthon. Az ifjúsági szervezet m ozgósítja az ifjúságot a tanuk: m egszervezi egym ás segítését, versenyeket szervez. A diákotthon pedig új otth' biztosít a szülői környezetből kiszakadt vidéki tanulóknak, nevelő munkát végez ezzel továbbfejleszti az iskola nevelői tevékenységét, ugyanakkor tanulási és rakozási leh ető ség et biztosít tanulóink részére. 46

47 Iánk oktató munkája az állam osítás után a gyakorlatiasság irányába haladt, kedtek a gyakorlati órák, a term észettudom ányos tantárgyaknál, m int a biológia, kémia tantárgyaknál. M a m ár azonban az élet előtérbe állítja a való nevelést. Ez legnagyobb m értékben a politechnikai oktatás k ere tévalósul meg. évről évre megrendezett kirándulások fontos helyet foglalnak el az iskola 'velő munkájában ig a tanulm ányi kirándulásokat osztályonként ren tól azonban iskolakirándulásokat rendezünk. E kirándulások m indig izgalmakat jelentettek a tanulóifjúság szám ára. Az országot négy részre fel, és célunk az volt, hogy a lehetőségekhez képest iskolánk tanulói ólai tanulmányaik alatt m egism erjék az ország legjelentősebb tá ja it és m ű it A gimnázium lépcscháza 4Í'

48 A szülői m unkaközösség szerepe is egyre fokozódik iskolánk életében. Mozgósítja a szülőket a szülői értekezletekre és a szülők között felvilágosító munkát végez. Jelentős anyagi eszközzel rendelkezik, am elyből anyagi tám ogatást nyújt az arra rászoruló gyerm ekeknek. Iskolánk nagy u tat te tt m eg az alapítástól a m áig. Az ország m inden fon- ] tosabb esem ényére reagált, m ely esem ények iskolánk történ etén ek gerincét képezik. G yökeres változás azonban csak az iskola állam osítása után következik be. Ettől kezdve ez az oktatási intézm ény újjászületik, kapui kitáru ln ak a tanulni vágyó fiatalok előtt. Iskolánk felveszi Eötvös József, a reform kori ellenzék kiváló képviselője, a népm űvelés egyik leglelkesebb harcosának a nevét. Iskolánk büszkén viseli Eötvös József nevét, kinek em lékezetére a 200 éves jubileum i ünnepség alakalm ábóí em léktáblát állítunk. ISKOLÁNK IGAZG A TÓ IN AK NÉVSORA M odrovszky W olfgang V alero Jakab T om eján Sándor H olló Im re Lelovits Ignác T om eján Sándor (másodszor) Szalay Ráfael Sárváry Ferenc K ossik Balázs Ferenczy József M észáros László Faisz József N agy M árton K ucserik Sándor P u rg staller József 1850 H u tter A ntal G ruber József D em eter Lajos Szaiff János M arkovics A ntal

49 Csapiár Benedek Horváth Pius Stech Alajos Pintér Elek Magas Mihály Füster Jenő 1919 Dr. Lukáts József Papp Elemér Schmidt Mihály Szűcs János Baghy György 1948 Antal Gergely SchrotK László Antal Gergely Konkoly Jánosné 1963

50 Tartalom jegyzék I. B evezetés II. A z iskola alapításától a szabadságharc végéig ( ) Tanítás az alapítás utáni évtizedekben Tanulói szabályzat iskolánkban a XVIII. sz. végéig Iskolánk 1790-től a szabadságharc végéig K ulturális élet iskolánkban között Színjátszás A kadém ia D isputa III. Szabadságharc bukásától a századfordulóig ( ) T antervi változások Sajtóvita az iskola létszám ának csökkenéséről A kisgim názium korszerűsítése IV. Századfordulótól a m ásodik világháború végéig ( ) H arc a nagygim názium ért Az első világháború és az iskola Iskolánk élete a Tanácsköztársaság alatt A k é t világháború között V. M ásodik világháborútól az iskola államosításáig A m ásodik világháború alatt F elszabadulás után Az állam osítás után VI- E gyebek: Iskolánk igazgatóin ak névsora

51 Neveldmunka iskolánkban Amarxista pedagógia a kom m unista nevelés célját a sokoldalúan fejlett em ber "J~ban látja. A szocialista társadalm i viszonyok és a szocialista tu d at fe j téhez olyan emberre van szükség, aki az egyén céljait és érdekeit helyesen összehangolni a közösség céljaival és érdekeivel. Az ilyen em ber nevelésében ' feladat hárul az iskolára. A: iskolai nevelőmunkánk során mi is ezt a célt látju k m agunk előtt és ennek célnak elérése érdekében dolgozik a m integy 35 tagú tantestületünk. A rra törekhogy az iskolába járó több m int 700 tanuló az érettségi vizsga letétele után, az életbe, minden tekintetben hasznos tagjává legyen szocializm ust építő munknak. Az iskolai nevelőmunka osztályközösségekben történik. Az osztályfőnökök, egyúttal KISZ segítő tanárai az osztálynak, céltudatosan, az életkori sajátosy megfelelően foglalkoznak a tanulók problém áival. A nevelőm unkához ÍUgitséget ad a középiskolai nevelési terv, m ely nevelési követelm ényeket őszés ezek teljesítéséhez hasznos tevékenységi form ákat is ajánl. A tantestület tagja - különösen az iskolareform m egjelenése óta - a figyelm ét fokozot- I nevelés felé fordította. Az oktatási m unka m ellett súllyal a nevelési probíé- 'Jerültek napirendre. Munkaközösségi és egyéb m egbeszéléseken a tém a m indig egy-egy nevelési megvitatása, illetve megoldása. A rra törekszünk, hogy m axim álisan ki- "juk a közösség nevelő erejét. M unkánkban tám aszkodunk az iskolai szervezetre, segítjük az ifjúsági szervezet sajátos feladatainak m egoldását, tatestület és a KISZ-szervezet együttes m unkája által nevelési eredm ényeink 'tóek. Az iskolai tanács is fő feladatának ta rtja nevelési eredm ényeink jaa nevelési színvonal emelését. Rendszeresen megvitatja azokat a nevelési problém ákat, am elyek oktató-nevelő tk során jelentkeznek. Ezáltal is segíti az egységes pedagógiai eljárások vitását, ami nélkül nem beszélhetünk tervszerű nevelésről. Tantestületünk tisztában van azzal, hogy eszmei, politikai, pedagógiai egység nem érhetjük el a kitűzött célt, a szocialista em ber nevelését. T örekszik is 51

52 az egységre, m ely a viták során egym ás m eggyőzése által egyre inkább erosödul V alam ennyien gondot ford ítan ak saját továbbképzésükre, de az iskolai pártszervezet is fontos felad atán ak ta rtja a tantestü let ta g jain ak m arxista képzését. Tudatáb an vagyunk annak, hogy m arxista pedagógiai m űveltség nélkül szocialista pedagógiai egységről beszélni sem lehet. Iskolai m unkánkban m indig szem előtt tartju k azokat a feladatokat, am elyeket az iskolai reform, m int alapelveket rögzített: a kom m unista szellem ű ifjúság nevelését, a korszerű m űveltség nyújtását, az élettel való kapcsolat új útjain ak keresését a term elő m unkába való bekapcsolódás révén.. Ezen feladatok egyre jobb m egoldása egyre közelebb vezet ahhoz a célhoz, m elyet a m agyar dolgozó nép bízott a pedagógusokra, de am it mi is kitű ztü nk m agunk elé,. 52

53 Ifjúsági mozgalom írta: Kovács Cáborné tanár Minden társadalmi rend féltő gonddal neveli jövő g e n e rá c ió it. E nevelés során mely sokoldalú ráhatással történik - igyekszik a rendszerhez hű. a n n a k. megí erkölcsi, eszmei, politikai nézeten álló ifjúságot form álni, hogy a felnövő ídó a rendszer aktív tám ogatója legyen. E feladat a társadalom egészére hárul, ezen belül főleg a pedagógusokra és az ~gi szervezetekre. Az utóbbi sajátos m ódszerével állít követelm ényeket az ifjú éit, mely az önkormányzat segítségével valósítja m eg az ifjúság körében a k ö mények adta feladatokat. Magyarországon már a XVI. századból tudunk ifjúsági m ozgalom ról. Ez az társadalmi rendnek m egfelelően vallási alapon szerveződött. A felszabadulás iskoláinkban is ilyenek m űködtek. Az 1900-as évek elején szerveződött M a r g ó n a cserkészmozgalom. G im názium unkban a. felszabadulás előtt a 149-es 1 Miklós cserkészcsapat m űködött. Bőgd mozgalom fejlődése a felszabadulástól 1948-ig A felszabadulás után, 1945-ben a politikai átalakulásnak m egfelelően létrejött Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a M ADISZ, m elynek célja az ifjúság Értének demokratikus átform álása volt. A koalíciós pártok azonban létrehozták saját ifjúsági szervezetüket. A népi krácia győzelmének eredm ényeként 1948-ban létrejött az ifjúsági szervezeátfogó Magyar Ifjúság Népi Szövetsége, a M INSZ. Ezzel egyidőben m egk a különböző pártok ifjúsági szervezetei. A MINSZ egyik rétegszervezete, a M agyar D iákok N em zeti Szövetsége tömö- a középiskolásokat. Hogy a széttagoltság megszűnjön, a rétegszervezetek összevonásával 1950-ben lakúit a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a DISZ, Ez 1956 előtt fokozatosan bomkezdett, majd 1957-ben, az ellenforradalom után lé trejö tt a M agyar Kommu- Ifjúsági Szövetség, a KISZ, m ely m a is töm öríti az ifjúság legjobbjait. Az ifjúsági mozgalom terén országosan végbem ent változások tükröződtek isban is. Az iskola állam osításáig nyara - dem okratikus ifjú ság i szernem működtek iskolánkban, de a gim názium tanulói közül néhányan a vászervezetekhez tartoztak. Ezek tevékenysége bontakoztatta ki az iskolán belüli mát 1947 elején. Amai Vár-étterem helyén levő kom m unista párthelyiség volt az első kom oly Itai székhelye 4-5 tanulónak, akik a külső hatástól fellelkesülve, szinte sponalkottak diákönkormányzatot az iskolában, m ely kezdetben szubjektív be- 53 \

54 folyások alapján kezdte el tevékenységét s lassan, de kezdett bekapcsolódni az iskola életének irányításába. Ennek tagjai voltak: Kövesy Gyula, H ídvégi Egot, V izkelety A ndrás, Ferencz László, Faller G usztáv, Kovács Emil, Berkó Antal. Az első önálló tevékenységük a K om m unista K iáltvány m egjelenésének 100. év fordulójára ren d ezett ünnepség volt. A K om m unista K iu tvány történelm i jelentőségét, fő alapelveit!, egyes fejezeteit is ők ism ertették. Ennek megrendezésével a piarista tan áro k at kész tények elé állították. Az ünnepséget m egakadályozni nem lehetett, de az előadások elhangzása után a tanárok - hogy politikailag tompítsák az elh an gzo ttak at - keresztényszocialista m agyarázatot adtak a m űről. Az esem ény u tán az iskola igazgatója b eh ívatta az ünnepség rendezőit és figyelm eztette őket, hogy politikai tevékenységüket szüntessék be. M ivel a fentiek a tanév végére estek, egyéb feg y e lm i. következm énye nem lett a történteknek, j A z állam osítás után Az állam osítás tette lehetővé, hogy a M INSZ rétegszervezete a M agyar Diákok Nem zeti Szövetsége novem ber 6-án m egalakult iskolánkban. E szövetségnek m inden d iák tag ja volt. A z állam osítás ténye az egyházi befolyást nem szüntette m eg, mivel e befolyás érvényesült a konviktorokon és a M ária K ongregátión keresztül. Ez utóbbi, üléseit az állam osítás után is az iskolában tarto tta Baghy G yörgy - a tantestület rég i tag ján ak - igazgatása idején. ' A kongregatió tevékenysége akkor szűnt meg, am ikor a konviktusból NÉKOSZ le tt és a tartalm ában m egváltozott kollégium diákönkorm ányzatával együtt működó - k o rábban em lített iskolai önkorm ányzat kim ondta feloszlatását. Illegális működésének hatása azonban hosszú ideig érződött. A politikai helyzet, főleg A ntal G ergely m egbízott igazgató ideérkezése után radikalizálódott. Ez hatással volt az ifjúsági m ozgalom ra is. A vezetőségen belül b om lást id ézett elő az állam osítás utáni politikai felad ato k növekedésével járó tevékenység, m elynek lehetőségei a fenti oknál fogva szélesedtek. E gyesek kiszoru ltak a vezetésből határozatlan kiállásuk és a papi befolyás m iatt, m int pl. Hídvégi Egon és a kö réje csoportosult V III -osok. Ezek önképzőköri ülésen vesztett pozíciójuk visszaszerzésére petíciót adtak ki, m elyet plakáton is hirdettek az iskolában, A petíció lényege az volt, hogy a diákszövetség vezetését a V III -osok kell hogy végezzék. E tevékenységük következm énye a vezetésből való végleges eltávolításuk lett. U gyanis ez időre - főleg a VI -os tanulók köréből - kinevelődött egy ifjúkom m unista m ag, m ely a p olitikai követelm ényeknek m egfelelően radikálisabb tevékenységet fejtett ki. E csoportnak kom oly politikai segítséget adott a várban m űködő központi SZÍT iskola, m elynek vezetőivel és hallgatóival elvtársi-baráti kapcsolatot tartottak. A csoport tag jai: Raus László (jelenleg a N ehézipari M inisztérium jogásza). M arton K álm án (jelenleg a K om árom Járás TSZ ügyésze). Kovács Em il (tanár, jelenleg a M egyei N épm űvelési Tanácsadó vezetője), Sárközy Géza (m érnök, jelenleg a M egyei Vízmű V állalat igazgatója), Sárm ány György (jelenleg a M egyei TSZ T anács jogtanácsosa), M arschal G yörgy (tanár). V adász József (jelenleg a Tatabányai Szénbányászati Tröszt vegyészm érnöke), Lengyel M árton (jelenleg a Kisbér és V idéke F öldm űvesszövetkezet főkönyvelője), Cserfay Lajos (jelenleg az Építésügyi M inisztérium dolgozója). T evékenységük tú lh a to tt az iskolán, de m ég a városon is. A városi pártszervezetekben gyűléseket tartottak. A Szabadságharcos Szövetségnek alapító tagjai, illetve ta g jai voltak. Fegyveres kiképzésben is részesültek. A Járási Pártbizottság 54

55 vidéki m unkába is bevonta őket. K iem elkedett kollektív m u n káju k az 1949-es v á lasztásoknál, m ellyel a város szervei előtt kom oly tekintélyt szereztek az iskolai szervezetnek. A kilenc fős vezető g árd a tag jai közül hárm an m ár 1949-ben p á rttagok lettek: Raus László, Lengyel M árton és Sárm ány György. A vezetők nevelésében nagy része volt néhai M edve K álm án kom m unista tan árnak, ak ire szeretettel em lékeznek vissza az akkor vele együttm űködő ifjúsági vezetők. Az ifjúsági m ozgalom tevéken ység ét a m egfelelő politikai szervezeteken keresztül a felnőtteknek kell befolyásolni. Iskolai szervezetnél elsősorban tan ári b e folyás szükséges, de a szervezetet segítő tanárnak vagy tanároknak rendelkezniük kell - a jó pedagógiai érzék m ellett - a fo rradalm áro k bizonyos fokú tu lajd o n ságaival. Ilyen tulajdonsággal iskolánkban m indig rendelkezett néhány pedagógus, főleg az, am elyik adott időszakban az ifjúsági m ozgalom m ellett, m int tanácsadó állott. E téren volt úttörő néhai M edve K álm án, aki később az Esztergom i István Gim názium igazgatója lett. Az országon belül végbem ent változás vetületeként 1950-ben iskolánkban is megalakult a DISZ, m ely 1956-ig funkcionált. Főleg azokat a diákokat fogadta tagjaiul, akik politikai lendületet vittek a szervezetbe, iskolai m agatartásuk ellen nem m erült fel kifogás. M ivel a p olitikai viharok m ár a korábbi tanévben is csendesedtek, ez is hozzájárult ahhoz, hogy egy-egy osztályban fokozatosan nőtt a DISZ taglétszám a. Az es tanévben az I/b. osztályban például a 34 fős létszám ból januárra 24 tanuló lett a D ISZ-nek tagja. A szervezet alakulásától kezdve m agán hordta a későbbi idők ellentm ondásait. Az öntevékenység önkorm ányzat, m ely vérkeringése az ifjúsági szervezetnek, egyre csökkent, a direkt m ódszer fokozott érvényesülése m iatt. Jelentkeztek olyan bürokratikus és torz vonások, m elyek az ifjúsági m ozgalm at form álissá tették. Ilyen volt pl. az úgynevezett 3A nyolcas m ozgalom kötelező újságolvasásra. Irán y í tott mozgalom a klerik ális reakció felku tatására". De a m ozgalm i m unkát nehezítették m ás tényezők is. G yakori volt a D ISZ-vezetőség leváltása. Az iskola ira taiból kitűnik, hogy az újonnan választott osztály- vagy iskolavezetőségét - ha feladatukkal nem tu d tak m egbirkózni, segítségadás h ely ett - leváltották. Ez a gyakorlat bizonytalanságot, elkedvetlenedést okozott soraikban. A tantestületben ekkor ( ) csak k ét p árttag volt. A tan ári k a r többségének időbe kerü lt - az állam osítás után két-három évvel - a tartalm ában, m ódszerében m erőben m ás ifjúsági m ozgalom lényegének felism erése, hozzáértő m ódon való segítése. Az iskola irataiból kitűnik az is, hogy ezt a segítséget késleltette a körülményeket néha figyelem be nem v ett türelm etlenség, m ely a DISZ-szervezet és a nevelőtestület felé m egnyilvánult. E tények azonban csak nehezítették, de nem gátolták a m ozgalom fejlődését. A tanulm ányi m unka segítésére m egindult a T anulj jobban" mozgalom. Ez szükségessé tette, hogy óraközi szünetekben a jobb tanulók foglalkozzanak a gyengébbekkel, Felkeresték azok szüleit, akiknél hanyatlott a tanulm ányi eredm ény. A m ásik mozgalom, M iénk az iskola" főleg az osztályterm ek szépítése, berendezésének megóvása, és az" iskola környékének, ud v arán ak ren db en tartására, fejlesztésé-? szerveződött. Év végén az osztályterm et teljes rendben, a felszerelési tárg y akat javítva adták át az osztályfőnöknek. V olt a DISZ-nek színjátszó, ének- és tánccsoportja. Évről évre színdarabokat adtak elő. M egindult a József A ttila olvasóm ozgalom, szavalónapokat rendeztek. T ársadalm i m unkaakciójuk - vasgyűjtés, őszi begyűjtés a m ezőgazdaságban - szám ban ugyan m ég kevés tanulót ölelt fel (1953-ban 48 tanuló). A nyári szünetekben részt vettek Sztálinváros építésénél. 55

56 A DISZ m unkájába lendületet hozott az os tanév, m ikor a tantes-j tü le t tagjai sorába érkezett H orváth Borbála tanár, aki nagy ügybuzgalommal, és hozzáértéssel karolta fel a szervezet m unkáját és a tantestület egy részével, főleg a párttagokkal, tartalm ában is, de főleg m ódszerében nyújtottak sok segítséget a z aktivistáknak. Ez időre m ár volt önálló pártszervezete az iskolának, m ely e tanévben alakult hét taggal. A szervezeti élet is rendszeresebbé, tartalm asabbá vált Az egyes osztályokban folyó m unkát havonta tárgyalta az iskolavezetőség. Bátran b írá ltá k egym ás m unkáját, m elyben a felelősségrevonás m ellett érvényesült az elism erés. A tanév et betetőzte a nyári táborozás.egy ép ítő brig ád M ohácson dolgozott, a DISZ-vezetőség pedig évi m unkájuk jutalm ául m ozgótáborban v ett részt. (12 leány, 12 fiú). A tanárok hozzáértő segítése azt eredm ényezte- hogy a DISZ aktíva képes v olt m egoldani feladatait, m elyről a M egyei DISZ Bizottság is elism eréssel nyilatkozott, és olyan DISZ-vezető gárda nevelődött, m ely az 1956-os ellenforradalom id ején, alig 16 évvel a vállukon, politikailag szilárd bázis m aradt. N evük ez évkönyvben is em lítést érdem el: László K atalin (jelenleg a B udapesti M űszaki Egye-i tem en tanársegéd). D óri József (jogász, a K ülügym inisztérium dolgozója), Madarász A nna (jelenleg a Tatai C ipőgyár dolgozója), Tóth K ároly (jelenleg gyakorló orvos), Lik T eréz (jogász, a Fővárosi K özlekedésrendészet dolgozója) és B ereznai Mária.] Az 1956-ban felélénkült politikai élet jellem ző volt az iskolai DISZ-szervezetre is. Az ifjúság körében is folytak viták, m elyek néha helytelen irányba terelődtek. E bben a légkörben, m elyben m ég a felnőttek sem tu d ták kellően eligazítani az ifjúságot, ro b ban tak az 1956-os októberi pesti esem ények. E nnek m egvolt a megfelelő tatai vetülete. M int m indenhol, itt sem kerülte el az áram lat az ifjúságot, és rendezte soraikat jobbra-balra. M indkét oldalon állott egy m aroknyi csoport, közö ttü k a passzív többség. Az iskolai m unka szinte m egbénult. A tantestület bejá rt az iskolába, de tanulónál többel nem k ellett foglalkozniuk. A kollégiumban is csak három d iák tartózkodott. Az ellenforradalom m érlegéhez tartozik az iskolai m unka m egbénításán túl 13 diák és egy tan ár disszidálása, és az esem ények lezajlása után két tanuló eltá-: volítása az iskolából. A baloldal lassan rendezni kezdte sorait. A tanítás beindulása után, mikor az iskolában legálisan szerveződött a hitoktatás, a baloldal ezt bojkottálta decem berében H orváth B orbála tan ár hívására összejött a m ár em lített h at diák, és szervezni kezdték - főleg a városban - az új elvi alapokon álló ifjúsági mozgalm at jan u árjában, am ikor T atabányán m ég sztrájk volt, V ajai István elvtárs, a m egyei p ártb izottság ifjúsági m egbízottja által tarto tt m egbeszélésen, találkozott a m egye településeiből a fiataloknak az a kis csoportja, akikre számítani lehetett az új ifjúsági m ozgalom szervezésénél. T atáról a fent em lítettek vettek részt a m egbeszélésen. M árcius 21-re a politikailag m egbízható volt D ISZ-aktivisták részére gyűlés volt a tatai tisztiklubban, am ely m egbeszélés egyben a M agyar K om m unista Ifjúsági Szövetség, a KISZ városi alakuló ülése is volt. A gim názium ból m ár 12 fő v ett ezen részt. A városi vezetőség 5 tagjából 2 gim názium i tanuló volt, Madarász A nna és D óri József. Az iskolán belül ezek a fiatalok kezdték szervezni a KISZ-t. A szervező tagok érthető m ódon igényesek voltak politikai tekintetben, hiszen tanúi voltak a DISZ bom lásának, tapasztalták a gyakran m egnyilvánuló elvtelenséget, az elvi zűrzavart, sőt az elég éles ellenséges m egnyilvánulást. A teljes p olitikai megbízhatóságot alapvető követelm énnyé tették. M int ifjú kom m unisták úgy érezték, p éld át kell m utatniu k az iskolai m unka m inden területén. Fegyelm ezettek voltak.

57 nek megfelelően tanultak. M ivel határozott öntudat jellem ezte ő k e t néhogy különbek a többinél. Ebben sok igazság v o lt de ez a nézetük l arra is, hogy befelé forduljanak, elzárkózzanak. változást e téren az a s tanév jelentett, m ikor a tanulókban is az események, tisztázódott azok ellenforradalm i ténye s m egindult a nei tisztánlátásért. Az ifjúsági m ozgalm at segítő tan ár ekkor Kiss Bánki e tanév elején vette át H orváth Borbálától a KISZ további szervenehéz feladatokat. H atározott politikai m eggyőződéssel kitűnő pedakkel végezte ezt a m unkát. vező tagoknak ki kellett lépni elszigeteltségükből. O sztályonként egy-két vezve - még mindig kellő politikai igénnyel novem ber 7-én etett a KISZ-szervezet m egalakulására. Az alapító tago k szám a 28 fő Sziklai Sándor özvegye a névadó ünnepségen ólai létszám 7 százaléka. A szervezet névadójául Sziklai Sándort válaszspanyol szabadságharc résztvevője, az 1956-os ellenforradalm i esemétirhalált halt hőse volt. Sziklai elvtárs özvegye részt vett az alakuló, egydó ünnepségen és felavatta a szülői m unkaközösség által adom ányozott ünnepség impozáns rendezésével, tartalm i m ondanivalójával, m elyet vtársnő szavai fejeztek ki leginkább, erősítette a KISZ-tagok ifjú komirkölcsiségét, de felrázta a résztvevő ifjúság egészét. A KISZ-szel szernnulók a siker láttán leszaggatták a KISZ-faliúj ságot. Ez a tény is bizo- 57

58 nyitotta, hogy a politikai m unka fő felad at az ifjúság körében. Ennek érdek1 rendezték a tanév során a K érdezz, felelek" alapján tartott előadásokat, s csak mód nyílt rá, harcoltak a káros nézetek ellen. A szélesebb körű eszmei form álás es tanévben jelentkezett a vezetnél, am ikor a KISZ KB határozata alap ján a fentiek kiküszöbölésére a K tagok szám ára m egindult az Ifjú K om m unista Próba, a szervezeten kívüliek i pedig a K ilián G yörgy próba. A K ilián-próbát sikeresen letett, és minden pontból m egfelelő tanulók kérhették felvételüket a KISZ-be. Ilyen módon az i KISZ m egalakulásának évfordulójára a szervezet taglétszám a majdnem n r lázódott, 1959 m árcius végére pedig 66 tagot szám lált. Az osztályokban létrej tek a KISZ-sejtek, m elyek befolyásukat ugyan kiterjesztették az osztályra, de szervezetbe való bejutás hosszú ideig nehéz volt. Az 1960-ban összeülő 1 kongresszus azon m egállapítása, hogy Sok alapszervezeti vezetőségi tag és vista, olyan követelm ényeket állít a szövetségünkbe belépni szándékozó fia elé, m elyek szerint azokban kész kom m unistáknak kellene lenniük, és nyug' kérhetnék tagjelölt felvételüket a p á r t b a..." - érvényes volt a mi iskolánk KI szervezetére is. A szervezeten belül ifjú gárda m űködött, mely rendszeres fegyveres kikép ben részesült. A próbarendszer m egindulása szükségessé tette a külső poli' segítséget októberében különböző társadalm i szervek - egyben szülök képviselőiből lé trejö tt egy tanácsadó, testület, m elynek feladata elsősorban a sze> vezet politikai tám ogatása volt. T ag jai: a KISZ-szervezet titkára, tanácsadó K ollok Péter elvtárs szülő, a járási pártbizottság titkára, Dóri Józsefné szülő, nőtanács képviselője, Kovács György elvtárs, a járási tanács elnöke, Som' János veterán, a V asm űszaki V állalat akkori igazgatója. E testület segített az önálló KISZ vezetőképző tábor szervezésében és lebonyolításában, melyre, pusztán k erü lt sor. A tábor célja a KISZ vezetőgárda még szorosabb ifjú komira nista közösséggé kovácsolása volt. Ez a tábor az önkormányzatnak már kielégíti színvonalát tükrözte. E tanévben k erü lt sor arra, hogy a szervezet névadójának ét tével, halálának körülm ényeivel közelebbről m egism erkedjen legalább az aktigárda. Ifjú kom m unista nevelésüket célozta a kétnapos pesti látogatás Sziklai ektárs családjánál, m ártírhalálának színhelyén és tiszteletadás sírjánál. Ekkor k sor egy pesti középiskolás KISZ-szervezet vezetőgárdájával folytatott tapasz cserére is, m ely szintén Sziklai elvtársat választotta névadójául. Később rhegsz" m indkét kapcsolat. Sziklai elvtársnővel a jubileum i évben vette fel ismét a csolatot K ISZ-szervezetünk. A KISZ tevékenysége fokozatosan szélesedett, és hatott az iskolai munka területeire. Ezt a széleskörű tevékenységet foglalta keretbe az Ifjúság a Szocializmus! próba, m elyet az M SZM P VII. K ongresszusa tiszteletére hirdetett meg a KISZ Központi Bizottsága. E próbán belüli négy fő követelm ény felöleli az ifjúság eszira, erkölcsi, testi és k u ltu rális nevelését, egyben - m ivel kapcsolódik az ötéves térihez - a vállalások teljesítésével a pró bára jelentkező ifjúság hitet tesz a szocializm us építése m ellett. A követelm ényeken belüli vállalások teljesítése azonban mindig attól függött terem t-e m egfelelő lehetőségeket a szervezet azok teljesítésén] A követelm ények teljesítésének lehetőségét m ár e tanévben is biztosítani kellett O lyan célokat tűzni a szervezet elé, m ely lelkesít, értelm e, eredménye van. Ezért vettük tervbe az iskola oktatóm unkájának segítését, az akkor fejlődő gyakorlati o ktatás irányába. Egy m eglevő autó - m ely a m otorszerelő 5-j-l-es osztály okta 58

59 tási céljait szolgálta - részére garázs építését. H eteken át já rta k az egyes csoportok tanári kísérettel a baji úti téglagyárba, hogy az építkezéshez szükséges anyagot előterem tsék. A szülők szakm unkával seg ítették az építkezést, s kézzelfogható eredm énye lett az Ifjú K om m unista és K ilián-csoportok m unkájának. A KISZ egyéb program ja is vonzotta a tanulókat. Az egyre fejlődő önkorm ányzat szárnyakat adott a kiszeseknek. A szervezeti élet rendszere biztosította a folyam a tos és egyre fejlődő aktivitásukat. Az alapokat, következetes m unkával, a KISZ fejlődéséért érzett felelősséggel rak ták le, elsősorban a kom m unista pedagógusok. Mindezek feltétele, az 1958 végén ism ét m egalakult iskolai pártszervezet - mely 1956-ban felbom lott - adott volt. A pártszervezet tagjai pártm unkájuk zöm ét a KISZ-szervezet m ellett végezték, elsősorban a vezetőgárdát nevelve. A hozzáértő seg,tés hiányában fellépett vagy a közöny, vagy az egészségtelen Öntevékenység, az avantgardizm us. Az Ifjúság a Szocializm usért próba m ár nem különítette el a K ISZ-tagokat a Szervezeten kívüliektől, és széleskörű lehetőséget biztosított a fő követelm ények teljesítésére, elősorban az iskolai feladatok végrehajtására, figyelem be véve az egyén érdeklődési körét. A KISZ azonban m ég nem volt töm egszervezet, 1960-ban ragjainak szám a 121 fő, az iskolalétszám 30 százaléka. O kait m ár em lítettem. A KISZ K özponti Bizottsága ezért hozott határozatot a tagfelvétel gyorsítására, m elynek lényege az volt, hogy a szervezetbe belépni szándékozó tanulókat ne a taggyűlés vegye fel - mivel a m agas követelm ények nehezítették a szervezetbe való bejutást - hanembizottságok, m elynek tagjai felnőttek, különböző társadalm i szervek képviselői, párttag pedagógusok és K ISZ-aktivisták voltak. A szervezet létszám a a határozat végrehajtása után hirtelen nőtt. Ez sok feladatot ró tt az alapszervekre, szélesíteni kellett a KISZ-szel foglalkozó tanárok körét. Fokozatosan alakult ki ezért az a gyakorlat, hogy az osztályfőnök, osztálya alapszervének KISZ segítő tanára lett. Ez kötelezővé tette a pártszervezet, a tanácsadó tan ár szám ára, hogy az ifjúsági mozgalom segítését m egfelelően célzó m ódszereket a tantestület szinte egészének gyakorlatává tegye-, és a tan testü let egésze ism erje a KISZ m indennapos p ro g ram ját. E zt célozta a havi program n ap ra való bontása, m ely állandóan a tan árihirdetőtáblán és a KISZ faliújságán függött. A tantestület rendszeres tájékoztatást kapott a tanácsadó tanártól m egbeszéléseken a K ISZ-szervezet jelentősebb akcióiról és a feladat m egoldásának m ódszereiről. Az általános tapasztalatok átadását segítette az is, hogy 1959-től a tantestü let egyik tanára, a M egyei KISZ B izottságközépiskolai felelőse volt, egyben a KISZ K özponti Bizottság tagja. Az ISZP követelm ényein keresztül sikerü lt a m ozgalom alapvető erkölcsi k ö vetelm ényeit az ifjúság körében kialakítani. M u n k áju k gyakorlatából m a m ár nélkülözhetetlen a tanulm ányi m unkával való foglalkozás. Az osztályok elért eredm é nyeit a faliújságon m indig m egtekinthetik az iskola tanulói. A lapvető erkölcsi kötelességüknek ta rtják egym ás segítését a tanulásban, m elynek szép példáit szinte vég nélkül sorolhatnánk. E téren a legfejlettebb az osztályok közössége. Politikai képzésük az életkori sajátosságokat figyelem be v ett ifjúsági akadém iákon keresztül valósult meg, m elynek előadásaiban a tanárok és kom m unista szülők is bekapcsolódtak. A jubileum i évben a III., IV. osztályokban vitakörök folynak a tanárok, szülők vezetésével, az I. II. évfolyam on pedig politikai előadássorozat. A próba sokoldalú lehetőséget ad a kulturális élet terén. Itt lehetőségként az öntevékeny kultú rcso po rto k m űködésén kívül - m int az énekkar, 2 zenekar, iro

60 dalm i színpad, népi tánccsoport - a színház-, m ozilátogatás, kiállítások m egtekintése, m ajd a láto ttak értékelése, az évről évre m egrendezésre kerülő szavalóverseny biztosítja a tanulók kulturális fejlődését, a K ISZ-szervezet aktív közrem űködésével. Az ISZP sportkövetelm ényeinek teljesítését a többi sportágban m egrendezett házibajnokságok biztosították, ugyanígy m a is. Az iskola sporttevékenységét a KISZ VB irányítása alatt m űködő Ifjúsági Sporttanács végzi. Szép eredm ényei és hagyom ányai vannak a turisztikának, m ely az utóbbi években sok sikert hozott iskolánknak. A próba társadalm i m unka terén szabott követelm ényét iskolánk KISZ-tagsága, de egész tanulóifjúsága, m inden évben tú lteljesítette. T ársadalm i m u n káju k fő területei az őszi m ezőgazdasági betakarítás, az építőtáborok, a város területe és az iskola környéke. A m ezőgazdasági term ékek betakarítását a tatai és környékbeli tsz-ekben végzi az egész tanulóifjúság gyakori elism eréssel. Több esetben kapott szervezetünk a társadalm i m unkában m eghirdetett versenyek során az I., II. helyezésen belül pénzjutalm at a KISZ M egyei Bizottságától ben 3000 Ft-ot, 1964-ben az iskolai kispálya építési verseny jutalm ául 1000 Ft-ot, 1965-ben 1200 Ft-ot. Az építőtáborokban a jó m unka jutalm ául 1961 nyarán M ezőfalván a lányok az iskolák közötti helyezés I. díjaként televíziót, ugyanez év nyarán a fiúk Balatonlellén II. helyezés díjaként rádiót nyertek. Több ízben értek el brig ád jain k L, II., illetve III. helyezést, am ikor szem élyi jutalom ban részesültek. Az első táborozok 1959 nyarán a H anságban dolgoztak. Az iskolából ekkor egy brigád, D óri József vezetésével, a KISZ K özponti Bizottsága dícséretét érdem elte ki ben már 151 fő vett részt a nyári táborozáson. Eddigi táborhelyeik: H anság. N agykáta, Balatonboglár. M ezőfalva, Balatonviiágos, Piliscsév, K iskorpád, Szentgotthárd, Nagyigm ánd, Naszály, Tatabánya. Az eddigi táborozáson több m int félezer diákunk vett részt. Az ő m u n káju k at dicséri városunk egyik kedves helyén, a F ényesfürdő rendezése: során végzett több tízezer társadalm i m unkaóra, vagy a város egyes parkjaiért felett vállalt védnökség, m ely m unkákra szervezetünk m inden évben szerződést köt a Járási KISZ Bizottsággal legkevesebb m unkaórára, m elyet m inden évben legalább 50 százalékkal túlteljesített. Több m int F t értékben végezték el az iskolai sportpálya építését társadalm i m unkában. Á dám Sándor testnevelői tanár irányításával. M indennapos tevékenységük egyik terü lete az iskolabüfé, m ely üzem eltetésénél különösen érvényesül az öntevékenység. A tanulók létszám ának növekedése a vidékről bejáró tanulók, valam int az esti és levelező tagozatokon foglalkoztatott k artársak problém ája szükségessé tette a büfé létrehozását. Az iskolai KISZ, az iskolai állam i vezetőségével egyetértésben úgy határozott, hogy egy osztályt bíz m eg ezzel a m unkával. íg y alakult m eg az iskolabüfé az es tanévben. A büfé helyéül szolgáló fülk ét az első megb ízo tt osztály, az akkori II fb. tanulói készítették, az asztalos politechnikai oktatás k eretéb en. Édességet, kiflit, bam b it árusítottak. A m un k áju k ért járó ö sszeg bő l, havonta 2 0 0,- Ft-ot adtak az iskolai KISZ-szervezetnek. A fennm aradó összegből k irándulást rendeztek Pécsre. A tablójukat is ebből a pénzből fizették. A soronkövetkező osztály az előzőhöz hasonló célokra ford ította a neki járó pénzösszeget. Az ö s tanévben sorrakerülő Il/b. osztály fiútanulói eqy új fü lk ét építette k a régi m ellé, m ivel az igények szükségessé tették az áruválaszték bővítését. Az előző árukon kívül m ár tejet és írószert is árusítanak. Jelenleg ez az osztály lá tja el a büfé m unkáját. A rendelkezésükre álló pénzösszeget az osztály kirándu- 60

61 álja nyarán tíznapos tanulm ányi kirándulást tett Fehérvár - M o-!cs - Keszthely - H erend - Csenke vonalán. Az iskolai KíSZ-szerveg 1735 Ft értékben felszerelést vásárolt kiránduláshoz. Az eredm ényeez évben is szorgalmasan végzik m unkájukat, és a nyárra további kit terveznek. átok végzése során adódnak problém ák. Igen nagy körültekintést igéakkor jó szervezési-lehetőségeket nyújt és a büfé vezetésének m ódszere' qodik. A munka szeretetére, önállóságra felelősségérzésre, ügyességre, Építőtáborban 1való helyes beszédre, gondos beosztásra nevelhetjük vele a KISZ- fiataeddigi büfémunka során vezető feladatot ellátó tanulók: Gecsei György, József és jelenleg Tóth A ndrás és V arga Zoltán, oroltak, munkájuk fontosabb területei, de szám talan apró m unka" dienységüket és a sok elism erő levél, m elyet a különböző szervektől k ap rukért. végén az ISZP jól sikerült hangulatos túrákkal zárult. Ezek előkészítését, '"sát hozzáértéssel segíti elsősorban Skoflek István tanár, aki hosszú ideig ja volt a KISZ-szervezetnek, sok jó gyakorlatot honosított m eg m unkáés nagy felelősséggel foglalkozott az aktívagárdával. A túrák - m elyekben "et egésze részt vesz - tükrözik a szocialista tanár-diák viszonyt, ileumi évben iskolánkban 23 alapszervezet m űködik, mely osztályonként ott. A KISZ szervezettsége jelenleg 75 százalékos. Az irányítást a végreitság látja el, m ellette KISZ-bizottság m űködik. A KISZ irányító tevében szerepet kap az évek során kialak íto tt jó m unkam ódszer, figyelem be szervezés terén beállott változásokat. A taglétszám növekedésével fokoza-

62 tosan nőit az alapszervezetek száma, kezdetben egy szervezethez tartozott az iskola KISZ-tagsága, m ajd évfolyam ok szerint, később két-két osztály, jelenleg egy-egy osztály alapszerve töm öríti a KISZ-tagságot. A végrehajtó bizottság, illetve KISZbizottság létrehozására 1964-ben k erü lt sor. E lapokon áttekintést adtam iskolánk ifjúsági m ozgalm áról, m ely ha nem is töretlenül, de állandó fejlődést m utat. Az ifjúsági m ozgalom m indig tükrözte a "társadalm unkban m eglevő problém ákat, hiszen ifjú ság un k a társadalom elválaszthatatlan része, hibái és erényei soha sem önm agukban, hanem m indig a társadalom életében gyökereznek. A KISZ tevékenységét hathatósan befolyásolja m ég szűkebb környezete. Az a tény, hogy iskolánk pártszervezete, m ely jelenleg felöleli a nevelőtestületnek csaknem felét és segítő társainak tu d ja a tantestület szinte egészét, teszi lehetővé, hogy iskolánk KISZ-szervezete a m egye többi középiskoláit tekintve az elsők között haladjon, s m ind több becsületes em b ert ad ju n k az életnek, az ifjúsági m ozgalom nak, a pártnak. ISKOLÁNK KISZ-TITKARAI László K atalin Tóth K ároly K ollok Péter K ostyál Lenke Szigligeti A ntal K ubik Teréz Simonyi Erzsébet Szigligeti Péter Illés K atalin ISKOLÁNK KISZ TANÁCSADÓ TANÁRAI Kiss Sándorné. Kovács Gáborné Skoflek István Bagó István KlSZ-tagkönyv átadása

63 M unkára nevelés írta: Végvári Bertalan ig. h. törvény m egszabja a nevelésügy fejlődésének irányát. Többek központi feladatként jelöli meg, hogy szorosabbá kell tenni iskolánk kapt az élettel, a gyakorlattal, a term eléssel. A szocialista em ber nevelésének legfontosabb tartalmi vonása és m ódszere az oktatás és a term előm unka öszdása. Akitűzött feladat megvalósítása a szakm ai előképzés útján történik. Ez a kép- Ifarma a politechnikai oktatás szerves része. M íg a politechnikai képzés a terídományos oktatás korszerűsítése, gyakorlatibbá tétele, a szakm ai irányú -s pedig már közvetlenül a term elő m unkára is előkészíti a tanulókat. A Ü foglalkozásokon tehát konkrét m unkafeladatokat is kell végezniük, nélkül nem lehet m unkára nevelni, de teljes értékű em berré sem. A termunkában válik a tanulók szokásává, belső igényévé a m unka. Egyidejűleg m szervezett és tudatosított m unkával politikailag és erkölcsileg is nevelni ftet, hogy kialakuljon a helyes politikai szem léletük és kifejlődjenek bennük lommunista embert jellemző tulajdonságok. Ezek alapján vizsgáljuk meg, hogy m ilyen eredm ényeket értünk el a szakm ai Stépzésben. Az 5-)-l-es gyakorlati foglalkozást az iskolai évben szabásnás és asztalos szakmában vezettük be egyelőre az I. és II. osztályban. E két ima bevezetésére már m egértek a feltételek, m ert az előző években szakköri, í j i heti kétórás gyakorlati foglalkozáson folyt m ár ilyen irányú képzés. Az elért rtnények biztatóak voltak ahhoz, hogy az elkövetkezendő években a helyi leheigck figyelembevételével más szakm ák előképzése is sorra kerüljön. Ajubileum évében a következő ip ari és m ezőgazdasági szakm ában folyik ela pés: szabás-varrás I - IV. évfolyam 7 csoport 137 fő asztalos I -IV autószerelő IV dísznövénytermesztő és kertépítő I - I V szövő-fonó I zöldségtermesztő és hajtató lakatos heti két órában: szabás-varrás asztalos I - I I I. I - I I I. I III. I - I I I

64 A tanulók a gyakorlati foglalkozásokon tanulóműhelyekben, ipari gazdasági üzem ekben dolgoznak. A tanm űhelyek felszerelése általában i Az iskolai költségvetésben biztosított összeg lehetővé teszi évről évre a felszerelések pótlását, beszerzését. A többféle szakm a bevezetését sok szí m unka előzte meg. M enet közben is akadtak m indig problémák, melyek i pen a m unkaoktatás pedagógiai oldalát szorították háttérbe. Nem mindig I m indegyik előképzésben m egvalósítani azt, hogy az 5 ) 1-es oktatásban az i oktató-nevelő m unka 5 napja, és a term előm unka 1 napja szervesen kapi oktatási és nevelési egység legyen. É ppen ezért ennek a követelménynek : tabb m egvalósítása az üzem ekben, tanm űhelyekben elért nevelési erdeményi egész iskolai m unkánkban való felhasználása továbbra: is fő feladatunk. Szabás-vanás IPA RI SZAKMÁK A tanulók m egfelelően felszerelt tanm űhelyben végzik a munkájukat kai hozott anyagból dolgoznak. A szükséges kisegítő gyakorló anyagokkal < beli H áziipari Szövetkezet, a Bőrgyár és a Lakástextil Vállalat segíti a gy m unkát. 'V Négy év folyam án a tanulók m egtanulják az ágynemű, fehérnemű és alapszabását, varrását. Az igényesebb fehérnem ű, felsőruha készítése hoz; őket a varrás technológiájának elsajátításához. Az eddigi tapasztalatok éve folyó szakm ai m inősítő vizsgák azt bizonyítják, hogy a tanulók na a kézi és gépi varrásokban, vasalásban, alapszabásrajz szerkesztésében, továl iparban használt egyszerű gépek kezelésében m egtanulja azt az alapot, szakm ai továbbképzéshez szükséges. 64

65 Ruházati ip aru n k fehérnem űket és felsőruhákat gyárt. A tanulók teh át ezeknek az iparcikkeknek készítésével foglalkoznak részben kisipari eljárással. Az üzemlátogatások során áttek intést nyernek az egyes ru hatípu sok nagyüzem i gyártásáról is. A gyakorlati foglalkozásokon szakm ai és pedagógiai szem pontból jól m egszervezett, céltudatos m unka folyik, A tanulók önálló tevékenysége biztosítva van. A felsőbb osztályosok a m egadott lehetőségen belül m aguk választják ki a fazont, készítik el a szabásrajzot, m ajd kiszab ják és m egv arrják a m unkadarabot. A m unkacsoporton belül az egym ás iránt érzett felelősség m egvan: az ügyesebb tanulók segítenek a többinek a gyakorlati és elm életi feladatok m egoldásában, a próbára kész ruhákon a hibákat, azok kijavítási m ódját m egbeszélik, a v arróg ép ek k arb an tartását közösen v égzik el. A tanm űhelyben folyó jó m unkát az is bizonyítja, hogy a nyári szünetben a helybeli H áziipari Szövetkezet és a K isipari KTSZ szívesen alkalm azza a tanulókat. Lányok a varrógépnél

66 A m egyei politechnikai kiállításokon a tanulók k iállított m unkadarabjai mindig elism erést nyertek. D PI által szervezett bem utatón iskolánktól is kértek szemléltető anyagnak kész és félkész m unkadarabokat. Az ízlés fejlesztését szolgáló különböző divatbem utatókon, m elyeket városunkban rendeznek, tanulóink is részt vesznek sikeresebb m odelljeikkel. A hagyom ányok ápolására is gondolnak: gyűjtik m egyénk népművészetének n ép i viselet, díszítő m űvészet, k erám ia - értékes hagyom ányait. A sztalos szakm a A szabás-varrással egyidejűleg vezettük be. K ét helyiségből álló, megfelelően felszerelt tanm űhely áll a tanulók rendelkezésére. A tanterv által előírt m unkák elvégzéséhez szükséges faanyagok beszerzése nehéz, k iu talást ritk á n kap az iskola.az előírt m u nk ad arab o kat sokszor csak hűl- A tanulók által készített berendezési tárgyak 66

67 ladékanyagból, felesleges többletm unkával lehet elvégezni. A helybeli F aipari KTSZ és a Faárugyár furnír- és faanyaghulladékkal, gépi élőm unkákkal segíti a szakm ai előképzést. Tanulóink szívesen vesznek részt ebben a képzési form ában. M egtanulják az előírt szakrajzi alapism ereteket, vetületeket, m etszeteket. Az egyszerűbb m unkadarabok szakrajzát tu d ják olvasni. Az egyszerű bútorok készítésekor m egtanulják a szerkezeti elem ek kézi és gépi m egm unkálását. E lsajátítják a kéziszerszám ok és gépek kezelését, beállítását. Ü zem látogatásuk során m egism erik a különböző gyári termékek nagyüzem i gyártását. A tanulók m u n kája az iskola szám ára is hasznos, m ert a gyakorlatvezető irá nyításával az iskola felszerelésein elvégzik a szükséges javításokat. A helybeli óvodák részére is végeznek ilyen m unkát. A K öm lődi G yógypedagógiai In tézet tanulóinak szem léltető játék o k at készítettek. Üj term ék ek et is állítan ak elő, m elyek az iskola oktató-nevelő m u nk áját szolgálják: könyvtári szekrényeket, polcokat, fényezett asztalokat. A III. és IV. osztályosok m odern form ai m egoldásokat is alkalm aznak a búto rok készítésében. A jól m egszervezett foglalkozások ébren ta rtják a tanulók m unkakedvét. A közösen végzett m unka segíti m ind a közösségi szellem kialakulását, m ind az egyéni felelősséget. A közös m unkafeladatok m egoldása ugyanis a m unkacsoport m inden tagjától egyénileg is lelkiism eretes m unkát kíván, m ert a csoport egyetlen tagjának felületessége az egész m unkát akadályozza, esetleg felesleges többletm unkát ad a csoportnak. A gyakorlat folyam án rájö ttek arra is, hogy a szerszám okat rendben kell ta r tani, m ert a k arb a n tarto tt m unkaeszközökkel eredm ényesebb m unkát leh et végezni. Több tanuló, aki a négy év folyam án m egszerette ezt a szakm át, érettségi Után gyárakban helyezkedett el, ahol m un kájuk k al m eg van nak elégedve Autószerelő szakm a A folyó tanévben m ár csak egy csoport: az egyik IV. osztály vesz részt az előképzésben a 18-as AKÖV II. sz. Ü zem egységének telepén. Az üzem átszervezése után csökkentek a feltételek újabb csoportok beindítására. K isebb csoportokban foglalkoztathatók a tanulók a javító- és karbantartó m unkákban, de egy időben történő egységes gyakorlati feladat biztosítása m inden tanuló részére az üzem kis kapacitása m iatt nem lehetséges. Az üzem vezetősége a nehézségek áthidalásával lehetővé tette, hogy ezek a tanulók a m egkezdett szakm ai előképzésüket befejezhessék. Szövő-íonó szakm a Elm életi és gyakorlati foglalkozásokon a Lakástextil V állalat tatai gyárában részesülnek a tanulók. K épzésük az üzem term elő m unkájával párhuzam osan folyik. Az elm életi o k tatást az üzem részéről m egbízott oktatók vezetik; az üzem egységekben szakm unkások, betanított m unkások foglalkoznak az oda beosztott kisebb csoportokkal. M ind az oktatók, m ind a m unkások szívesen foglalkoznak a tanulókkal, m un k ára nevelésüket hasznosnak tartják. A négy év folyam án a szövősök a szövődéi m unkával, a fonósok a gyapjúfonás folyam atával ism erkednek meg. Term észetes, hogy nem m indegyik tanuló kapcsoló d h at bele m inden m unkába. A szövőgépek bonyolult kezeléséhez több szakértelem kell, egyetlen hibás m ozdulattal m ár selejtté teh etik az anyagot. H a a te r m elés m inden m ozzanatával a készség fok áig nem is ism erkednek m eg, de m eg 67

68 értik a különböző technikai berendezéseket, m egism erik a term elés szervezésének alapelveit, felism erik a szakm ai igényesség fontosságát, m indez iskolai tanulmányi m un k ájuk ra is kedvezően hat. A több éve folyó szakm ai előképzés eredm ényességét az is bizonyítja, hogy tan u ló ink at az érettségi vizsga után szívesen alkalm azzák a L akástextil Vállalatnál. Lakatos szakm a Az autószerelő szakm a helyett vezettük be. A tanm űhely alapfelszerelése lényegében m egvan. A m ég hiányzó szerszám ok, eszközök pótlása fokozatosan történik. Az elm életi oktatás anyagát a tantervben kitűzött szakm ai ism eretek és a szakrajz képezik. A gyakorlati foglalkozásokon készített m unkadarabok az elmélet elsajátítását, rögzítését szolgálják. A tantervi gyakorlatokon kívül a tanulók elvégzik az iskola szám ára szükséges egyszerűbb lakatosm unkákat. Az egyes m u nkadarabok előállításán gyakran dolgozn ak eg y ütt az asztalosokkal, így a gyakorlatból értik m eg a jó kooperáció fontosságát. M inthogy csak k ét éve folyik ilyen szakm ai előképzés, ezért ko nkrét eredm ények lcm érésé m ég korai lenne. A képzés m eg jav ítása érdekében felad atk én t tű ztü k ki az elm életi képzés magasabb szintre em elését és a gyakorlati foglalkozások szervezettebbé tételét. Ennek egyik legfontosabb feltétele az állandó szakoktató biztosítása, gyakori változásuk, eddig ugyanis m eglehetősen akadályozta célkitűzéseink m egvalósítását. M EZŐGAZDASÁGI SZAKMÁK A dísznövényterm esztő és kertépítő szakm ai előképzésben részesülő osztályok a helybeli K özséggazdálkodási V állalat virágkertészetében, a zöldségterm esztő és h ajtató szakm ai előképzésben résztvevők a szomódi M árcius 15. TSZ kertészeti részlegében dolgoznak. M indkét kertészet a legújabb term eléstechnikai eljárások túlnyom ó többségét alkalm azó m odern üzem. A k lím 7 kam arák, egyéb fűthető üvegfelületek lehetővé teszik egész éven át a term elés folyam atosságát. A tanulók képzésének színvonala m egfelelő. A gyakorlati foglalkoztatás a dísznövényterm esztő és kertépítő I II. és III. osztályok kivételével az iskolai év folyam án m inden időszakban biztosítható. Az em lített osztályok a téli időszakban csak elm életi oktatásban részesülnek. A tanúlók m unkacsapatokba szervezve dolgoznak, a szakoktatók irányításával. A különféle foglalkozásokon alkalom nyílik az önálló, alkotó m unkára is. A felsőbb osztályosoknál az elvégzendő m unka jellegétől függően a k itűzö tt feladat megszervezése és értékelése is az egyes m unkacsapatok feladata. A csapat tagjai megbeszélik a feladatot, javaslato t tesznek a m unka eredm ényes elvégzésére. H a a feladatot m egoldották, értékelik, hogy m elyik m unkacsapat szervezte m eg és végezte el jobban a m unkát. Az ügyesebb tan u ló kra az igényesebb m unkák elvégzését isráb ízzák: p alán ták tűzdelését, m agtakarást, palántaágyak kezelését stb. A szakoktatókon kívül a kertészet dolgozói is szívesen foglalkoznak a tanulókkal. Az ügyes, jó m unkát végzőket név szerint is ism erik. A több éves tap asztalat azt m utatja, hogy a tanulók többsége szereti és megbecsüli a fizikai m unkát. Az őszi b etak arítási m unkákon a m ezőgazdasági szakmával foglalkozó osztályok lényegesen ügyesebbek a m unka m egszervezésében és elvégzésében. A nyári szünetben is sokan vállalnak közülük m u n k át a kertészetekben. 68

69 Az elmondottakból tükröződik az iskola kollektívájának törekvése az oktatási a azon fő célkitűzéseinek m egvalósítására, hogy szorosabb kapcsolatot telik az iskola és az élet között. Sok nehézséget kellett és kell m ég leküzdeni cél megvalósítása érdekében. Eddigi m unkánk eredm ényét m utatja az, hogy hkorlati foglalkozások színvonala évről évre em elkedik, ennek m egfelelően több tanulónk tesz sikeres szakm ai m inősítő vizsgát és egyre többen válaszfizikai munkával járó pályát. Akövetkező években feladatunk az eddigi eredm ényeinket tovább fejleszteni: szakmai ismeretek nyújtásával egyben elérni azt is, hogy tanulóink éppen, értékesnek tekintsék a fizikai, m int a szellem i m unkát. 69

70 Kulturális munka írta: M észáros Zoltán gim n. tanár Az iskolában folyó oktató-nevelő m unka fő területe a tanítási óra. De típusú em ber kialakításában jelentős a szerepük a tanítási órán kívüli fogla soknak is. Ezek nem csak színesítik az iskola életét, nemcsak gazdagítják a ism ereteit, hanem a m aguk sajátos eszközeivel form álják világnézeti-erkölc fogásukat, növelik bennük az alkotó m unka vágyát, az esztétikus kereséséne élvezésének igényét. Az irodalmi színpad tagjai A feladat m egvalósításának form ái és eszközei természetszerűen változnak,!» szén az adottságok, lehetőségek és igények sem ugyanazok minden évben. A társadalom egész élete alakul, fejlődik, gazdagodik, ez a változás ott tükröződik hal tisztábban, hol elm osódottabban az iskola kulturális életében is. Ennek tüzet# vizsgálata azonban nem lehet most feladatunk. De nem érezzük feladatunknak iá sem, hogy részletesen, adatszerűén felsoroljuk itt mindazokat a kulturális eserfrj nyékét- am elyek az állam osítás óta eltelt években iskolánkban lejátszódtak. Ad j 70

71 szeretnénk csak m egm utatni, hogy iskolánk a különböző adottságok és változó körülmények közt különféle form ákban és más-m ás eszközökkel ugyan, de m inden évben igyekezett tö b bet adni tanulóinak a tanítási órákon nyújtott ism ereteknél. Versmondás Csillagászati szakkör Iskolai ünnepségeink a felszabadulás, illetve az iskola állam osítása után új ta r talommal teltek m eg: a szocialista hazafiság gondolat- és érzésvilágával. Az októberi szocialista forradalom ról, hazánk felszabadulásáról, m árcius 15-ről m inden évben iskolai ünnepségen em lékeztünk meg. A M agyar T anácsköztársaság m egalakulásának 40. évfordulóján Barta Lajos Forradalom c. színm űvét adták elő tanulóink, Freisinger Ede tanár rendezésében ben pedig az Időben tőle egyre távolabb, lélekben hozzá egyre közelebb" című - a városi pártszervezetben is bem utatott - irodalm i m űsor idézte fel a Tanácsköztársaság hősi időszakát. 71

72 1964-ben, a KM P m egalakulásának 45. évfordulóján a korabeli d o k u m e i felhasználásával szerkesztett irodalm i m űsor a m agyar kommunisták harcait elért eredm ényeket m utatta be a p árt m egalakulásától napjainkig. (E két K arakas János és M észáros Zoltán tan árok állították össze.) Új tartalom m al teltek m eg egyéb m egem lékezéseink is. Iskolai ürme] em lékeztünk m eg gim názium unk névadójának, Eötvös Józsefnek munkási 1953-ban és 1963-ban, az író születésének 140., illetve 150. évfordulóján. Az! m osítás első évében P uskin-em lékünnepélyt rendezett az iskola tanulóifji 1954-ben pedig Csokonai- és Tóth Á rpád-estet ben Adyról emlékeztünk születésének 80. évfordulóján. A m űsoros esten iskolánk volt növendéke, Kai (Tóth) László olvasta fel vallom ását Adyról. M egyei történelm i verseny iskolánkban Külön kell szólnunk egyik legszebb irodalm i rendezvényünkről, az a költészet napján rendezett József A ttila-estről. Szeretnénk, ha szép hagyomán válna iskolánkban a költészet napjának m egünneplése, s ehhez a József At; m űsor m ind tartalm ával, m ind korszerű előadásm ódjával példa és mérce kell, legyen. A m űsort F reisinger Ede tanár szerkesztette és rendezte. Egy-egy tanévben színm űvek bem utatására is vállalkoztak iskolánk tanti Az állam osítást követő első tanévben M olíére,,tartuffe" c. komédiáját adták Cser Jolán tan ár rendezésében. Az 1950-es évek derekán különösen gazdag volt a színjátszók programia, B achát László és Szabó László tanárok rendezésében. Az előadásokkal vidéken i szép sikerrel szerepeltek: így pl. a T artuffe"-öt Szomódon, Az ember tragédiájá'- n ak részleteit K om árom ban, a,,b uborékck"-at Környén, Mocsán és Oroszlányba is bem utatták. A színjátszás évei voltak az es és az as tanévei is. Előbb kettős szereposztásban M oliére Scapin furfangjai" c. komédiáját, májé 72

73 marchais Sevillai borbély -át adták elő tanulóink több alkalom m al Tatán és én (Dunaalmás, Környe, M ocsa, O roszlány, Baj), m indenütt m egérdem elt siaratva. Mindkét előadás rendezője Freisinger Ede tan ár volt. A színdarabok előadása sok m unkát kívánt a rendező tanártól, szereplő diákegyaránt, bár a siker igazolta a fáradozás értelm ét, újabb előadásokra m égsem sor. Tanulóinknak ugyanis egyre több lehetőségük nyílt a színház nyújtotta!:y átélésére a Déryné Színház helyi előadásain, az egvre szaporodó pesti szin- 'togatások során, valam int a televízió közvetítésein. Az irodalm i alkotások tolásának élményét az iskolaünnepélyeken való szereplés ad ta m eg, valam int Boncolás közben z immár hagyományossá vált őszi szavalóversenyek. Igen örvendetes, hogy az tóbbi években a dolgozók gim názium ának több hallgatója is részt vett a szavalóersenyen. Más formákat keresve is igyekeztünk irodalm i élm ényt nyújtani tanulóinknak, zek közül a rendezvények közül a legigényesebb és egyben legsikerültebb elő 73

74 adás a M óricz Zsigm ond,,r okonok" c. regényének újszerű feldolgozása volt, amely et először 1963-ban, m ajd új szereposztásban 1965-ben vittek színre negyedikes tanulóink. A feldolgozás K arakas János tan ár m unkája, m indkét évben ő rendezte az előadást is szeptem berében m egalakult az A dy E ndre Irodalm i Színpad. Tagjai Körm endi Géza tan ár vezetésével ren dszeresen készülnek tartalm as program juk megvalósítására. Első előadásuknak, a D aloló Párizs" c. m űsornak a sikere igazolta azt a vára' kozásunkat, hogy rendezvényeik nem csak iskolánk tanulóinak ad nak gazdag élm ényt, de érdeklődést kelten ek az iskola falain túl is. Jelentős szerepet tölt be iskolánk kulturális életében az énekkar. Tagjai term észetszerűen cserélődnek ugyan, de a m atrözblúzos lánycsoport kedves színfoltja m inden iskolai ünnepségnek. Többször szerepeltek a városi ünnepségeken is, részt vettek a KISZ kulturális seregszem lén, szép sikerrel szerepeltek 1958-ban a megyei ifjúsági békefesztiválon, valam int 1965-ben a városunk felszabadulásának 20. évfordulóján rendezett dalostalálkozón. Az énekkart 1954 óta K ubik László tanár vezeti. Az iskola tánczenekara is évről évre újjászerveződik, s ez a kényszerű változás a színvonal ingadozását is jelenti. Egy-egy évfolyam on szép számmal akadnak tehetséges és a zenekar m unkájában lelkesen résztvevő tanulók, ezekben az években term észetesen fellendül a zenekar m unkája. Ilyen sikeres időszak volt például az közti idő: ekkor két zenekara is volt az iskolának, s nemcsak az iskola rendezvényein szerepeltek, de hírük az iskola falain is túljutott, meghívást k ap tak az üzem ekbe is. A zenekar vezetője ig K ubik László tanár volt, jelenlegi vezetője H artm ann M árton tanár. Az 1949-ben alakult népi tánccsoport sajnos csak néhány évig m űködött, pedig m unkája, am elyet Láng G yuláné tan ár irányított, igen eredm ényes volt: 1949-ben díszoklevelet n yert az országos kultúrversenyen. H osszú szünet után ez évben ú jra m egalakult a tánccsoport. M unkájukat csak m ost kezd ték el. de lelkesedésüket látva, bizakodással tek in tü n k bem utatkozásuk elé. Az iskola kulturális életének csendes m űhelyei a szakkörök. A régi önképzőköri form a egyrészt a tanulók szám ának növekedésével, m ásrészt az érdeklődési kö rö k szaporodásával nem felelt m eg céljának, átad ta helyét a tan u lók önálló tevékenységét jobban biztosító szakköröknek. A szakkörök száma, a bennük folyó m unka tartalm a és m ódszerei gyakran változtak az elm últ évek során, a változások elem zése azonban m essze vezetne. A nnak illusztrálására azonban, hogy mily sokoldalúvá v ált tanulóink érdeklődése, leg aláb b azt em lítsük m eg, hogy ebben a tanévben a következő szakkörök m űködnek: pedagógiai, orosz, ném et, matematikaifizikai, csillagászati, biológiai, kém iai, rajz, foto- és term észetjáró szakkör. Ezt a sort egészítik k i az Irodalm i Színpad, az ének- és zenekar, v alam int a sportkörök. Tanulóink kulturális nevelésében fontos szerepük van a csoportos színház- és m ozilátogatásoknak. Nincs olyan tanulónk, aki úgy hagyná el érettségi után az iskolát, hogy ne látott volna legalább 3-4 színházi előadást. H agyom ánnyá vált már, hogy a D éryné Színház egy-egy előadását külön előadáson tekintik m eg tanulóink, de egyre általánosabbá válik az is, hogy egy-egy osztály a budapesti színházak egy-egy előadását nézi meg. H ozzátehetjük ehhez, hogy számos tanuló operába is az iskola szervezésében ju to tt el először. V erset kedvelő tanulóink szám ára bizonyára m aradandó élm ényt jelentett 1964-ben a budapesti Irodalm i Színpad vendégszereplése iskolánkban, amikor is R adnóti-m űsorukat adták elő. 74

75 Egyre általánosabbá vált az is, hogy tanulóink csoportosan vesznek részt a Belöadálókon. Helyeseljük ezt, hiszen közös élm ényt nyújt egy-egy osztály vagy egész iskola tanulóinak, s egyben - különösen, ha a film m egvitatására is sor Ül - megtanulják, hogy különbséget tegyenek értékes film ek között, hogy fellőjék a látott film tartalm i és form ai szépségeit és gyönyörködni tudjanak Bűik. Iskolánk minden évben igyekezett többet adni tanulóinak a tanítási órán nyújismereteknél - írtuk bevezetőül. Úgy érezzük, hogy e többlet nyújtásával is jfébb feladatunk m egvalósításán dolgoztunk: az új típ u sú em ber kialakításán.. 75

76 írta: Á dám Sándor testnevelő tanár Az iskolai testnevelés, de különösen a sport terén az utóbbi évtizedekben hatalm as fejlődés tapasztalható. V áltozott a tananyag, változtak az oktatás feltételei, m ódszerei, új sportágak jelentek m eg az iskolákban, és egyre több képzett szakem ber kapcsolódott be az ifjúság sportoktatásába. A testnevelés és a sport az oktató-nevelő m unka fontos tényezőjévé vált. Az egészség m egőrzése és megszilárdítása m ellett az erkölcsi és hazafias nevelés egyik eszközévé, a k u ltú rált szórakozás egyik m ódjává fejlődött. A versenysport előretörése az iskolánkban különösen az elm últ évtizedben volt nagym érvű, és ez az egész társadalom ban m utatkozó jobb eredm ényekre való tö rek v ést tükrözi. Az iskolai sport biztosítja a nem zeti válog ato ttak utánpótlását, ezzel szolgálja a népek közötti sp ortb arátság elmélyítését. Iskolánk állam osításáig Révay Sport Club néven m űködött a gimnázium sportköre. G yarm athy Ernő testnevelő tanár vezetésével évenként színvonalas sportünnepélyt rendeztek, az atlétika, torna és a labdarúgás sportágakban sok szép siker jelezte az iskolában folyó jó m unkát. Az akkor m ég százalékban fiú tanulókból álló gim názium sportolói a város sportéletében is jelentős szerepet játszottak. A híres TÁC labdarúgó csapatában több gim nazista szerepelt és atlétikai szakosztályukat is főleg diákokból toborozták. A korabeli iskolarendszer hibái jelentkeztek a sportkör életében is. Az egész ifjú ság ra kiterjed ő sokoldalú sporttevékenységről m ég nem beszélhettünk. A sportolás a tehetségesek k iv áltsága volt. Az állam osítás után az iskola sportéletében jelentős változások következtek. N épi állam unk m eg terem tette a sokoldalú sportolás lehetőségeit. Az első jelentős esem ény az volt, hogy az 1948-as londoni olim piára készülő m agyar válogatott k ere t iskolánkban készült fel a nagy világversenyre. Ebben az évben k erü lt Láng Gyuláné testnevelő tanárnő intézetünkhöz. Friss vérkeringést v itt a sportéletbe. K osárlabda és röplabda szakosztályt alakított, ezzel megvetette a m odern sportágak alapjait. Az es tanévben T atára helyezték a testnevelési gim názium 2 osztályát. Sportkörünket a tatai POSTÁS SE patronálta. A testnevelési gim názium ban tanult sok későbbi neves sportoló, így például Zsivótzki Gyula, jelenlegi világcsúcstartó kalapácsvetőnk is. Jakab József és H arm ath József testnevelő tan áro k irányításával k ét évig tan u ltak iskolánkban a Testnevelési Gimnázium diákjai. A sportgim názium ot 1953-ban K iskunfélegyházára helyezték. A sportkör öt osztályt m űködtetett, és patronálását a tatai Vörös Lobogó" S portegyesület vette át. Jól szerepeltek a m egyei bajnokságban a leány és fiú k o sárlab d a csapatok. N éhány kézilabda m érkőzésről is van tudom ásunk, de a kézilab da sp o rtág at csak a későbbi években sikerü lt m eghonosítani. A töm egek sportolására az M H K m ozgalom keretein belül nyílott lehetőség. M egkezdődött az iskola u dvarán a k osárlabda és a futópálya építése. 76

77 K ialakult a középiskolai bajn okságok rendszere, de az iskolai sp ortk ö rö k anyagilag m egalapozatlanok voltak, csupán az iskolától k apott kisebb tám ogatásból és a befolyó tagdíjakból tarto tták fenn m agukat. Az iskolai sportkör nem volt képes fenntartani kosárlabda szakosztályát és a csapat játékosai valam ennyien társadalm i egyesületbe vándoroltak. A Tatai Járási Tanács csapata, a,,bástya" se fogadta be fiainkat, de a lányok egyesület nélkül m aradtak. Művészi torna A sp o rtk ö r életében változás következett be 1955-ben. A cél az volt, hogy m indenki szám ára lehetőséget biztosítson a rendszeres sportolásra. Több sportágban szakosztályokat alakított, és az ifjúság közrem űködésével k ialakította a házibajnokságok rendszerét. Az eredm ények ham arosan m egm utatkoztak. Az évi országos középiskolai bajnokságon H ajnáczky Dénes tanuló távolugró bajnokságot nyert. M ike M ária a 100 m-es síkfutásban ért el negyedik helyezést. K osárlabda csapatunk a Tatai Bástya színeiben területi bajnokságot nyert, és ezzel jogot szerzett az NB II -ben való szereplésre. A hagyom ányokhoz híven m egrendeztük az év végi sportünnepélyt. Az ellenforradalom m egzavarta iskolánk békés sportm unkáját is. A középiskolai sportélet egy évig kom oly zavarokkal küzdött. A társadalm i sportéletben is változások következtek. Egy sportegyesületbe töm örültek a tatai sportolók a TAC színeiben. Az egyesület vezetésében m utatkozó hiányosságok és a kezdeti nagy lelkesedés fokozatos visszaesése m iatt az egyesület nem tu d ta betölteni a ráh áruló feladatokat. M egfelelő tám ogatás hiányában kosárlabda csapatunk kiesett az NB II -bői, és a jól m űködő atlétikai szakosztály is m egszűnt. A leánytanulók testnevelési és sportfoglalkozásainak vezetését Nagy Lajosné testnevelő tanárnő vette át. N agy szeretettel és hozzáértéssel láto tt m unkához. Elsősorban a torna sportágat kedveltette m eg tanulóinkkal. A későbbi években

78 több alkalom m al értékes bajnokságot nyertek ebben a sportágban ben jelentős anyagi és erkölcsi sikerrel rendeztük m eg a sportünnepélyt az edzőtáborban. A következő tanévben az iskolai sportfoglalkozásokon különösen a torna, az atlétik a és a ko sárlab da sp ortágak fejlődtek. Az iskolai sportdélutánokon és a szakosztályok edzésein a tanulók százai vettek részt. Ezekben a sportágakban a középiskolai bajnokságokon különösen a lányok sok értékes győzelm et arattak ban rend eztü k a legnagyobb sikerű sportünnepélyünket, am ely a m integy Ft bev é te l m ellett ism ételten szép erkölcsi sik ert jelen tett iskolánknak. Egy szépen bemutatott gyakorlat jan u ár 5-én az iskolai sportkör önálló egyesületté alakult, ezáltal jogot szerzett a sportszövetségi bajnokságokba való bekapcsolódásra. Az iskolai sport irányítását a KISZ vezetése alatt álló O rszágos D iák Sportközpont vette át. Az iskolai K ISZ-szervezetek lettek a diáksport gazdái. M egalakult iskolánkban is a sportkör ifjúsági elnöksége. A sp o rt a K ISZ-m unka jelentős részévé vált. M egfelelő anyagi

79 és erkölcsi tám ogatást kaptunk, am ely a töm egm éretű sportm unka m ellett a m inősági sportban is m eghozta a; v árt eredm ényt. Női tornában m egerősítettük vezető helyünket a megyei középiskolák között, de a dunántúli területi bajnokságon is szép eredm ényeket értünk el. A sok jóképességű tornászlány közül kiem elkedett Pöltl A nna tanulónk, szép és erős gyakorlataival. M egyei egyéni bajnokságot nyert Vörös József tanulónk is, aki az országos bajnokságon egyéni összetettben az első hat között végzett. A középiskolás atlétikai bajnokságon fiútanulóink m inden ügyességi csapatversenyt m egnyerve, az összetett b ajnokságban is elsők lettek. Az országos bajnokság során m ég m a is fennálló középiskolai csúccsal súlylökő csapatbajnokságot nyertek. Egyéniben Szabó László tanulónk a harm adik helyet szerezte meg. A m inőségi eredm ények kedvező hatással voltak az iskola töm egsportjára. E r ről ism ét év végi sportünnepélyen ad tun k számot. Az a s tanévben egyre több tanuló kapcsolódott be az aktív sp o rtmunkába. Ö t sportágban ren d eztü nk iskolai bajnokságot, középiskolai b ajn o kságokon és barátságos találkozón v ettü n k részt. Az év legszebb sik erét leány-kosárlabda csapatunk érte el, az országos bajnokságban m egszerzett III. helyezésével. Kiem elkedő eredm ényt értek el fiú atlétáink a m egyei bajnokságon. M agasugró csapatunk az országos bajnokságon a IV. helyen végzett. Tanév végén az összes tatai iskola részvételével a Béke és barátság" sportünnepélyt rendeztük meg. N é hány m űsorszám ával a m egyei ünnepélyen is szerepeltünk. A KISZ aktivitása a sportéletben egyre erőteljesebben érvényesült. Az es tanévben m egrendeztük a Sziklai Sándorról elnevezett iskolai k u p aversen y e ket, am elyekbe a tanulók 70 százaléka bekapcsolódott. M egalakítottuk a term észetjáró szakosztályt, Skoflek István k artá rs vezetésével. M eg alakulásuk óta rendszeresen rész t vesznek a m egyei versenyeken, k ét külföldi tú rá t szerveztek, felejthetetlen élm ényt ny újtva tanulóinknak. A hagyom ányos sportágakban jól m egálltuk h e lyünket a középiskolai bajnokságokon is. O rszágos irányító szerveink látva, hogy a középiskolai bajnokságok nem biztosítják a tanulók egész éves versenyszerű foglalkoztatását, a következő tanévben lehetőséget adnak a középiskolai sportköröknek a szövetségi bajnokságokba való bekapcsolódásra. E ltörlik a m egyei és országos középiskolai bajn ok ságo kat a lab dajátékokban, és helyette kup av ersen yek et írn ak ki tavaszán hét szakosztály alakult. Az asztali teniszezők, sakkozók és a kézilabdázók járási, a kosárlabdázók, a term észetjárók m egyei, a tornászok és az atléták középiskolai szinten versenyeztek. Ez az év m ég nem hozott kiem elkedő eredm ényt, b ár fiú kézilabdásaink a járási bajnokság m egnyerésével bejutottak a megyei bajnokságba. K osárlabdázóink is jól helytálltak a felnőtt csapatok elleni m érkőzéseken, és V. helyen végeztek. A sp ortk ör ifjúsági elnöksége és a szakosztályvezetők elism erésre m éltó m unkát végeztek. Év végén m egrendeztük az Erő és szépség" sportünnepélyt a tatai általános és középiskolák részvételével. Iskolánk négy m űsorszám m al szerepelt a m egyei bem utatón. Szükségessé vált az iskolai sportlétesítm ények bővítése. H ozzáláttunk a kézilabda pálya építéséhez, am ely év tavaszán induló bajno k ság kezdetére nagy erőfeszítés árán elkészült. M inden elism erést m egérdem elnek azok a tanulók, akik áldozatos m unk áju k kal létrehozták szép pályánkat ban ism ét h ét szakosztályt m űködtettünk, de a játékdélutánokon a szakosztályon kívüliek részére is bőséges lehetőség nyílott a rendszeres sportolásra. S portkörünk Ft-os költségvetéssel, hét szakosztályával a város egyik leg 79

80 jelentősebb egyesületévé fejlődött. K osárlabdázóink a m egyei m ezőnyben a ÍV., kézilabdázóink a VI. helyen végeztek, m egelőzve több nagy egyesület sportolóit. A középiskolás bajnokságokon csapataink a hagyom ányokhoz híven, jól szerepeltek. ^ októberében m egalakult a M agyar Testnevelési és Sportszövetség, amely valam ennyi egyesületet egy töm egszervezetbe egyesitett, és új u tat jelölt meg a középiskolák szám ára. Le kellett építenünk több szövetségi bajnokságban szereplő szakosztályt, hogy m unkánk középpontjába a töm egsport foglalkozások magasabb szintre em elését állíthassuk. Ez utóbbi követelm énynek eleget is tettünk, de három Ugrás közben szakosztályunkat m ég egy évre m űködtettük április 4-re elkészült az ú jjáép ített kézilabda pálya, körülvéve futópályával. Építettünk röplabda és m agasugró pályát is. A m unkát m egint csak tanulóink végezték el. A pályaavató is jól sikerült, m ert a Felszabadulási V illám tornát veretlenül megn yertük több neves m egyei csapat előtt. T anulóink m egszerették a kézilabda sportot és m érkőzéseinken szép szám ú szurkolósereg buzdította csapatainkat. Az eredm ény nem m aradt el. Leánycsapatunk IV. lett, fiúcsapatunk m inden várakozást felülm úlva, biztosan szerezte m eg a bajnoki címet. K osarasaink is jól helytálltak, és végeredm ényben ism ét IV. helyen végeztek. A középiskolai versenyeket m egyei szinten újból m egrendezték és kézilabdásaink első és a kosárlabdázóink a m ásodik helyet szerezték meg. Az új rendszerben a középiskolák országos bajnokságait csak négyévenként rendezik, így jó képességű csapatainknak nem nyílott lehetőség a legjobbakkal való vetélkedésre ism ét néhány változást hozott. Figyelem be véve a városi sportegyesületek érdekeit, m egszüntettük az asztalitenisz, a sakk, a röp lab da és a kézilabda szakosztályainkat. V ersenyzőinket az egyesületeknek adtu k át. Női torna, fiú kosárlabda

81 és term észetjáró szakosztályunk m aradt, ráté rtü n k heti 16 órában a töm egsportfoglalkozások m egtartására. Játékos és versenyszerű foglalkozási form ák alkalm a zásával el a k a rtu k érni, hogy m inden tanuló a heti k ét testnevelési órán kívül legalább egy órát sportoljon. Elképzelésünket jórészt sikerült m egvalósítani. Ebben az évben legeredm ényesebben a kosárlabda szakosztály m űködött. M egyei csapatunk a harm adik helyre lépett elő, de m indvégig versenyben volt a bajnoki cím ért folyó küzdelemben. M egnyerte az ö s Téli K upát, és b ekerü lt az országos ifjú sági kupa legjobb 12 csapata közé, K ézilabdásaink im m ár m ásodszor nyerték el a középiskolák m egyei bajnokságát. A M egyei TS értékelte sp ortk ö rü n k m unkáját, és F t tám ogatást biztosított kosárlabda pályánk felújítására. Elkészült kitűnő talajú bitum enes pályánk, ezzel kialakult m ai form ájában az a sportkom binát", ahol egy időben száz tanuló sportázerű foglalkoztatását is biztosítani tudjuk. A felsorolt tények m u tatják, hogy az elm últ évtized az útkeresés időszaka volt a középiskolás sportban. Az oktatásügy, a KISZ, m ajd az MTS szakem berei a gyakorlati testnevelőkkel együttm űködve azon fáradoztak, hogy iskoláink sportéletét - m int a nem zet sportkultúrájának bázisát - a lehető legm agasabb színvonalra emeljék. Ő szinte öröm m el állap íth ato m m eg, hogy iskolánk igazgatósága és. nevelőtestülete ezt a törekvést a legteljesebb m értékben tám ogatja. Szeretik a sportot, értékelik e lért eredm ényeinket, és többen, ha nem is versenyszerűen, de rendszeresen sportolnak. íg y érthetővé válik, hogy nálunk nyitva áll a sportolási lehetőség minden olyan tanuló szám ára, aki teljesíti tanulm ányi kötelezettségét. A sp ortmunka így beilleszkedik az iskola általános tevékenységébe, segíti az oktató-nevelő munkát, hozzájárul a tanulók szabad idejének k u ltu rált eltöltéséhez, és egyben az egységes m agyar sportm ozgalom érdekeit szolgálja. 81

82 K ollégium írta: Sóvágó G yula ko llégiu m i igazgató A kollégium élete szorosan összekapcsolódik az iskolával. Konviktus, ha meg- j szakításokkal is, de m indig volt az iskola m ellett a vidéki tanulók elhelyezésére., A felszabadulás után az állam osítás a nép kezébe adta az oktatási intéznie- i nyékét is a k orábbi egyházi kezelésből. Az új bentlakásos intézm ény 1948 augusztusában k erü lt m egszervezésre, új neve -. Állam i K özépiskolai D iákotthon. Az intézet új igazgatója G yarm ati Ernő, nagyon sok nehézséggel küzdött az első időkben, kevés és korszerűtlen volt a felszerelés, m ég az ekkor m eglevő diákotthoni tanulólétszám ra is. A tanulók létszám a ebben az időben fő között váltakozott évente. A diákotthon k ialakítása nem a legszerencsésebb körülm ények között történt, m ert az épület m egosztása során - több intézm ény került elhelyezési, itt -* I m ég u d v art sem kapott, sajnos a helyzet ezen a téren m ég m a is változatlan. A népgazdaság lehetőségeihez képest a diákotthon is sokat fejlődött az utóbbi években, létszám, felszerelés és sok más területén egyaránt. Az utóbbi 15 évben a tanulók létszám a csaknem m eghárom szorozódott. Az 50-es évek közepétől már nemcsak fiúk, hanem lányok is lakói az intézm énynek, ezt az iskola összetételének alakulása vonta m aga után. Sajnos, az igényekhez képest ez a létszám is kevés, nagyobb és korszerűbb épületre lenne szükség. Az utóbbi évek korszerűsítése során új konyhát, jó felszerelést k ap o tt a diákotthon a m egnövekedett létszám m egfelelő ellátására nyarán több m int Ft-ot k ö ltö ttü nk a kollégium otthonosabbá tételére. A diákotthon a vidéki tanulók elhelyezésén, étkeztetésén túlm enően, az iskola oktató-nevelő m un káját segíti. Ezt a felad atát a lehetőségekhez m érten mindig betöltötte. Fokozatosan alakult ki a diákönkorm ányzat, m ely lehetővé tette, hogy 1962-ben diákotthonunk kollégium m á fejlődjön: A kollégium József A ttilát választo tta névadóul. Több m int egy évtizedes m unka eredm énye volt ez. A kollégium vonzási területe a tatai járás, de m a m ár az új szakközépiskolai osztályok m egszervezésével ez jelentékenyen kiszélesedett, nem ritk a a budapesti tanuló sem. A kollégium ban is, m int az iskolában a legfontosabb m unka a tanulás, en nek feltételei m indig biztosítva voltak. A tan ári segítség, a tanulók közös munk ája jelentékenyen hozzájárul ahhoz, hogy a kollégisták tanulm ányi eredménye jó,. bukás is kevés fordul elő. A tanulm ányi eredm ény évek óta 3,7 körül mozog. Az újonnan bek erü lt elsős tanulók segítése nagyon lényeges azért, hogy az általános iskola után a tanulók m int gim nazisták is m egállják helyüket a m egváltozott körülm ények között a nagyobb feladatok előtt is. A tanulók m unkájukat 6-8 fős csoportokban végzik, a csoportvezetők irányítása m ellett. Ezekben, a lehetőséghez képest, azonos osztálybeliekéi; válogattunk össze. Külön leány- és fiúcsoportjaink vannak. 82

83 A tanulócsoportok szám a az o s tanulm ányi évben 19, összesen 132 tanulóval. Ennyi a kollégium létszám a jelenleg. A tanulm ányi m unkát csoport- vagy B évfolyamfoglalkozások alkalm ával értékelik. A csoportok közötti tanulm ányi ver- seny évek óta szép eredm ényeket hozott. A legjobbaknál nem volt ritk a a 4, sőt ezen felüli tanulm ányi átlag sem. A politikai foglalkozások m indig fontos részét képezik a kollégium i m unká- Bnak. Sajtófoglalkozások, politikai körök a KISZ m unkájával egybehangolva jelen- I tősen hozzájárultak a ko llég isták politikai fejlődéséhez. N api- és hetilapok járn ak hozzánk, ezek olvasása m indenki részére biztosítva van. A rádió és a tévé is nagy segítséget n y ú jt a fenti m unkában. Időszerű politikai kérdések rő l évenként több előadás hangzik el a kollégisták részére. A kollégisták többsége az iskolai KlSZ-szervezet tagja. A kollégium ban lakó tanu ló kat a KISZ a diáktanácson keresztül irá- ; nyitja. Több m int 10. éve dolgozik m ár a diáktanács, m int a diákönkorm ányzat í vezetője, tagjait a kollégium i közgyűlés választja m eg egy évre. A diáktanács a munkák m egszervezésével jelentős segítséget ad a nevelő tanároknak m unkájuk elvégzéséhez. Az öntevékeny k u ltu rális m unka elsősorban az iskola hasonló irányú tevékenységét eaészíti ki a kolléaiuroban. Az önálló kulturális rendezvények jelentős szerepet [ játszanak a kollégium életében. Évek óta m egrendezzük a kolléqium i szavalóver- [ senyt szén szám ú résztvevővel, az itt k itű n t tanulók az iskolai irodalm i színpadában [ is m egállják helyüket. H agyom ányos, évenként ism étlődő kulturális rendezvényeink vannak, pl. az őszi ism erkedési est, vagy év végén a negyedikesek búcsúztatása, j Tó kapcsolatot építettünk ki a Tatai M ezőgazdasági Technikum Jávorka Sándor Kollégiumával. E setenként vetélkedőket, M ikulás-estet, táb o rtü zet rendezünk k ö zösen. í Az elm últ évek során sokféle szakkör m űködött a kollégium ban: irodalm i, foto, rádiós, kézim unka, szabás-varrás, tú ra stb. Ezek szám a az utóbbi időben csökkent, m ert a m egfelelő feltételek hiányoznak m űködésükhöz. Az iskolai szakkörökben szintén dolgoznak a kollégium tanulói. H agyom ányos, évről évre m egism étlődő ünnepsége a Komárom, m egyei kollégium oknak a Felszabadulási Találkozóia. Ezt m inden tavasszal egy-egy kollégium - i bán rendezzük raeq. A tanulók küldöttségei kultúrm űsorokban, vetélkedőkben mé- I rik össze" erejüket egym ással, de ez nagyon jó lehetőség az önkorm ányzati m unka tapasztalatainak kicserélésére is óta. a kollégium i felszabadulási pályázatokon I szén sikereket értünk el, 1963-ban 12 beküldött pályázatunk közül négy első, és [ több eovéb helyezést értek el a tanulók. í A sportolás különösen a fiuk. kedvenc, hasznos időtöltése. Az iskolai sportköri munkán kívül m inden évben kollégium i háziversenyek is szerepelnek a kollégium [ m unkatervében. Kézi-, kosárlabda, labdarúgás, asztalitenisz, sakkversenyek k erü l nek m egrendezésre házon belül, valam int más intézm ényekkel is. A sportm unkát [ nagyon m egkönnyíti az iskola közelsége. Az iskola udvarán és a tornaterem ben! a kollégisták nagyon sokat és szívesen sportolnak. A kollégium szépítése és az öntevékeny fizikai m unka fontos m unkaterületünk. A hálók és tanulók takarítását, m osdók tisztántartását a naposcsoportok végzik a j napos irányításával. Ez nagy segítséget jelent a kollégium fizikai dolgozóinak. Az étterm i önkiszolgálást a kollégisták a tanulószobásokkal felváltva látjá k el. Évente sokat dolgoznak a tanulók a kollégium szépítésén is. V irágokkal, függönyökkel d í szítik fel a hálókat, tanulókat, és apróbb javítási m un k ákat végeznek el öntevékenyen. A tatai tsz-eknek sok segítséget n y ú jto tt a b etak arítási m unkákban a kollégium.

84 A kollégium kapcsolata a tanulók szüleivel jó. M inden év elején rendsz szülői értekezletet tartunk, főként az új elsős tanulók szülei részére. Itt megi tétjük őket a kollégium i élettel, szabályokkal, szokásokkal, hogy és milyen t m ények között fog élni gyerm ekük. A szülők gyakran felkeresnek bennünket, érdeklődnek gyerm ekeik tanulása, m agatartása felől és mi is kapcsolatot tartunk a szülőkkel a tanulók érdekében. 84

85 F elnőttoktatás iskolánkban Irta: S ko ílek Is tván tanár A dolgozók esti iskolája és a levelező oktatás is szerves része iskolánk oktató-nevelő munkájának. A Tanácsköztársaság helyes ku ltú rpo litikai irányvonalát követve után h á rom év alatt sikerült felszám olni az egységes oktatást gátló tényezőket. A k ötelező nyolc osztályos általános iskola m ellett a középiskolába iratkozók szám a is ugrásszerűen m egnövekedett. A tankötelesek m ellett nagy szám ban voltak olyan felnőttek, akik a felszabadulás előtt nem tudták elvégezni a középiskolát. Ezek régebben vagy a zártrendszerű polgári iskolába jártak, vagy pedig szociális körülményeik miatt nem tudták m egszerezni a középiskolai végzettséget. Elsősorban ezek részéről m erült fel az igény esti iskola létesítésére. A dolgozók gim názium ának nagy sikerei m ellett az ötvenes évek elején fény derült hiányosságaira is. A három m űszakban dolgozók és a vidékről bejárók nem tudtak részt vgríhi az iskolai m unkában. Az 1953-ban szervezett levelező oktatás lehetővé tette m indenki szám ára a középiskola elvégzését. A heti egy alkalom m al ren d ezett konzultáción való részvétel kevesebb nehézségbe ütközött. Az 1945 utáni esti iskola és az 1953-ban szervezett levelező oktatás is, k i helyezett tagozatként m űködött iskolánkban. Az anyaiskola T atabányán volt ban önálló honvédtiszti levelező oktatás indult iskolánkban, ami 1963-ban szélesedett ki. A kkor kapcsolódtak be a polgári szem élyek. T anulóink nem csak v á rosunk lakóiból kerülnek ki, hanem a körnvék összes falvaiból is járnak hozzánk konzultációra. Az érdeklődés állandóan növekszik és a színvonal is em elkedik. Meq kell jegyeznünk azonban azt is, hogy ez az oktatási form a a legnehezebb! A legnagyobb erőfeszítést igényli a tanulóktól, ak ik napi m unkájuk u tán rend szeresen tanulnak, m egterhelve az üzem, a család gondjaival. T erm észetesen ugyanilyen erőfeszítést követel a tanároktól is a konzultáció vezetése. N evelőink mégis ezeket az órákat szeretik a leqjobban, m inden nehézségei ellenére, m ert az érd ek lődés, a tanulni akarás a levelezőknél a legnagyobb ban a levelező tagozat m ellett önálló dolgozó, esti iskolát is szerveztünk. A jelentkezés az első években nagyobb volt m int m ost, és m íg a levelező tagozaton nem ritka az ősz fej, itt a beiratko zo ttak többsége dolgozó fiatal. : Érdekes ilyen szem pontból összehasonlítani a két tagozat korm egoszlását! (1. ábra.) Korcsoportok: , , , , A dolgozók esti iskolájában a tanulók jelentős százalékát teszik ki a év közötti fiatalok. Az idősebb korosztályból alig vannak, negyven évnél idősebb 85

86 nincs ezen a tagozaton. U gyanakkor a levelezők zöm ét a évesek teszik I és a fiatalabb korosztályba tartozó található, és még negyven cven felüliek is viszonylag nagy szám ban akadnak. Ez a jelenség m egszabja a k ét tago zat nevelési célkitűzéseit is. A dolgozók iskolájában olyanok ülnek, akik az általános iskola elvégzés után bekapcsolódtak a term elő m unkába és em ellett végzik a középiskolát. Ezdw nek a fiataloknak a nevelése sajátos feladat, és nem kevesebb problémát okoz, minlj a délelőtti tanulók nevelése. Elsősorban azért, m ert a tanköteleseknél alig idősebb! fiatalokról van szó. N evelőink ezen a téren is kiváló m unkát végeznek 1 ábra Levelezőit Dolgozók 100 A levelezők konzultációin olyanok vesznek részt, akik jó termelési és szakmai tap asztalatu k m ellé általános m űveltséget ak arn ak szerezni. Ezt részben a munkahelyek teszik kötelezővé, de iaen nagy százalékban önként vállalják ezt a nem éppen könnyű feladatot. A nevelési célkitűzések tehát egészen mások, mint a dolgozók esti iskolájában. Külön meg kell em lékezni a dolgozó és tanuló nőkről is. A tanulók csaknem felét teszik ki és szám uk állandóan növekszik. (2. ábra.) Az áb ra adataiból kitűnik, hogy a jelentk ezettek létszám a három-négyszeresére em elkedett az utóbbi öt évben és a lem orzsolódók száma százalék. Szinte kizárólag az első két osztály tanulói m aradnak ki, a harmadik, negyedik évfolyam nál nem tapasztaljuk ezt a jelenséget. Ez nem csak azt jelenti, hogy az elhatározásuk szilárd, hanem azt is, hogy a k ialaku lt kollektíva segíti a gyengébbeket. Rendszeresen együtt tanulnak, készülnek a beszám olókra és a vizsgákra.

87 Az érettségin m indkét tagozat hallgatói jól m egállják a helyüket, de az idősebb korosztály kom olyabban tanul, jobban felkészül a vizsgákra és az érettségire. Ők évek során tapasztalták az iskola, a tanulás hiányát és jobban m egbecsülik ezt a lehetőséget, vagyis azt, hogy nálunk m indenki tanulhat, aki akar, k o rra és nemre való tek in tet nélkül. Ö sszegezve: Az iskolánkban m űködő dolgozók esti iskolája és a levelező ta gozat betölti rendeltetését és lehetővé teszi, hogy egyre több általános m űveltséggel rendelkező és szakképzett em ber legyen hazánkban. k - 2.áb ra : A dolgozók és le v e le z ő k lé tsz á m a la k u lá sa : B e ir a tk o z o tt: V iz s g á z o tt: kők lé tsz á m a : d o lg o z ó le v e le z ő it ». Létkzárn 87

88 Sorsz. A tanár neve, szaktárgyai Nevelőtestület Szóig, ideje össz. itt H eti órasz. Kitüntetése, egyéb beosztása, társadalm i munkája "i K on koly Jánosné igazgató m á t.-fiz V égvári Bertalan ig. helyettes nem. - francia - orosz A uer Józseí m át. fiz. - ábrázoló geom etria Á dám Sándor testnevelés Árendás V eronika b io ló g ia-k ém ia Bagó István o ro sz-n ém et Baricska A ntalné tö rt.-fö ld ra jz Birkás Sándor m agyar - orosz - angol Birkás Sándorné m a g y a r-tö rt M unkacrdem rend. Szocialista Munk áért Érdemérem. Járási Párt Végrehajtó Bizottsági tag. já rá si Népműv. Biz. elnöke. Az iskola gyak. foglalkozásainak felelőse. Osztályfőnök. KISZ segítő tanár. A m atem atika szakkör vezetője. A Testnevelés és Sport Kiváló D olgozója". MTS JT elnökségi tagja. Az iskolai sportegyesület elnöke. Kosárlabda és kézilabda edző. Osztályfőnök. KISZ segítő tanár. A biológiai szakkör vezetője. Osztályfőnök. KISZ tanácsadó tanár. O sztályfőnök. KISZ segitő tanár. A földrajzi és történelmi szertár őre. O sztályfőnök. KISZ segítő tanár. A ped. szakszerv. gazd. felelőse. A TIT angol nyelvtanfolyamának vezetője. O sztályfőnök. KISZ segítő tanár. A szülői munkaközösség összekötője. 88 t

89 Sorsz. A tan ár neve, szaktárgyai Szóig, ideje ossz. itt H eti é rá sz. K itüntetése, egyéb beosztása, társadalm i m unkája 10. Budó V iktor b io.-k é m ia E gressy Erna m a g y a r-o ro sz O sztályfőnök. KISZ segítő tanár. O sztályfőnök. KISZ segítő tanár. O rosz szakkör vez. Isk. színház- O sztályfőnöki M unkaközösségének vezetője. 12. Eördegh Béla tö rt.-fö ld ra jz Freisinger Ede m a g y a r-tö rt Gubicza Erzsébet m atem atika - fizika Iiartm ann M árton b io.-k e rté sz m érnök Karakas János m a g y a r-tö rt K ellet G yörgy tö rt.-fö ld ra jz Kocsi Im re tö rt.-fö ld ra jz Kocsi Im réné filo z ó fia -n é m e t Az isk. félfüggetlenített könyvtárosa. K om árom m. is. könyvtárak szakfelügyelője. Ped. Szakszerv, ta tai járási biz. titk. O sztályfőnök. KISZ segítő tanár. A földrajzi m unkaközösség vezetője. A tanulószoba vez. A tantestület jegyzője. A m agyar nyelv- cs irod. m űnk. közösség vez. Az isk. KISZ A kadém ia" ea. A z isk. KISZ fegyelm i biz. segítő tanára. A csillagászati szakkör vezetője. A jár. KISZ biz. tagja. O sztályfőnök. KISZ segítő tanár. A KISZ p olitikai o ktatásának felelőse. A zenekari szakkör vez. O sztályfőnök. KISZ segítő tanár. A Levelező T agozat vezetője. O sztályfőnök. KISZ segítő tanár. A Tört. M unkaköz. vez. A Dolg. G im názium ának vez. A T erületi M unkaügyi D öntőbiz. tagja. A M egyei P olitechnikai M unk ak ö zösség vez. A fotoszakkör vezetője. O sztályfőnök, KISZ segítő tanár. A ném et szakkör vezetője. Az isk ola mozifelelőse.. 89

90 SCT- SZ. A tan ár neve, szaktárgyai 20. Kovács Gáborné Szóig, ideje ossz. itt Heti órasz. tö rt.-fö ld ra jz K ópé Józseí m a g y a r-o ro sz K örm endi Géza m agyar - tört K ubik László bio. - f ö. - ének Lázár Zsóíia m a g y a r-n é m e t M észáros Zoltán m a g y a r-la tin N agy Lajosné testnevelés Pacsek Józsefné o ro sz -m a g y a r Kitüntetése, egyéb beosztása, társadalmi munkája M agyar Népköztársaság Munka i Érdemérem. Az Oktatásügy Ki- H váló Dolgozója". Ságvári Endre 1 Erem. Osztályfőnök. KISZ segítő 1 tanár. M egyei PB-i tag. A pedagó- 1 gus pártszerv, titkára. Megyei 1 KISZ biz. tag. A Ped. Tanácsi tagja. A pártközépisk. tanára. Afl ped. szakkör vez. Osztályfőnök. KISZ segítő tanár. 1 O rosz nyelvi műnk. közösség vezetője. A M unka Érdemrend ezüst fokozata. Tanácstag. A Szocialista K ultúráért Érdemérem. Osztályfőnök. KISZ segítő tanár. Az Irodalm i Színpad vez, A városi Népínűv. es Qkt. ÁB elnöke. Az iskolai énekkar vezetője. Osztályfőnök. KISZ segítő tanár. Fed, szakszerv. titk. (alapszervi). Pedagógiai Tanács tagja. Az iskolai büfé személyi felelőse. A III. évf. osztályfőnöki munkaközösség vez. Az O ktatásügy Kiváló Dolgozója". Osztályfőnök. KISZ segítő tanár. Az isk. Osztályfőnöki Munkaköz. vez. A ped. szakszerv. jár. biz. tagja. Sportkörvezető. A tornaszakosztály vezetője, ill. edzője. A vörösk ereszt isk. felelőse. O sztályfőnök. KISZ segítő tanár. 28. Sóvágó G yuláné O sztályfőnök. KISZ segítő tanár, m a g y ar-szlo v á k Az I. évf. Osztályfőnöki Munkaközösség vez. Isk. könyvterjesztő.

91 Sorsz. A tanár neve, szaktárgyai Szóig, ideje össz. itt Heti órasz. K itüntetése, egyéb beosztása, társadalm i m unkája & Skoílek István bio.-kémia A M TA tud. m unkatársa. A városi KISZ biz. tagja. KISZ segítő tanár. O sztályfőnök. A kém iai szakkör vez. A Term észetjáró Szakosztály vez, TIT tag. :0. Süttő Klára 1 m át.-fiz.-ábrázoló geometria Az iskola balesetbiztosítási felelőse. Segélykönyvtár és tankönyvfelelős. 1. Schleier László i mg-i mérnök dr. Szabó K álm ánná politechnikai gyak. foglalk 'ÜK Szalontai László mát. - fiz Zámbó K ornél I rajz-földrajz Zámbó K ornélné mát. - fiz A m egyében az ált. isk. és gimn. gyak. foglalkozást tanító k artársak elm életi és gyak. m unk áján ak.segítése. M agyar N épköztársaság M unka Érdem érem. A fizikai szertár őre. A K épzőm űvészeti A lap tagja. O sztályfőnök. KISZ segítő tanár. A rajzszakk ö r vez. O sztályfőnök. KISZ segítő tanár. A Bolyai T ársulat tagja. ÓRAADÓ TANÁROK Sorsz. A tanár neve, szaktárgyai Szóig, ideje össz. itt H eti órasz. K itüntetése, egyéb beosztása, társadalm i m unkája 1. Maknics G yula j mg-i mérnök Mészáros Zoltánná matematika - fizika Sóvágó G yula földrajz 3 4. Varga A ndrás mg-i mérnök 12 T ejgazdaságtan, heti 4. Szakm ai gyak., heti 7. M atem atika, heti 17 óra. Földrajz, heti 3 óra. Alt. állattenyésztés és takarm ányozástan, heti 5 óra. Szakm ai gyakorlatok, heti 7 óra. 91

92 SZAKOKTATÓK Sor- Név, beosztás Szóig, ideje össz. itt 1. Bognár Józseíné k ertészm érnök 2. Ugrai Jenő textiltechnikus W eiset Gyula gépészm érnök Pesics Béla lakatosm ester Sashalmi Béla asztalosm ester AZ ISKOLA ADM INISZTRATÍV ÉS TECHNIKAI DOLGOZÓI Sor- Név, beosztás Szóig, ideje össz. itt 1. Vám osi M ikló m é gondnok 2. Nagy Sándorné anyagbeszerző 3. Kozár Istvánná hivatalsegéd 4. Láncz M ihályné hivatalsegéd 5. M aschl Nándor hivatalsegéd Sebestyén Lászlóné hivatalsegéd

93 A G IM NÁ ZIUM 1965/66. TANÉVRE BEIRATKOZOTT TANULÓI Az I. A) OSZTÁLY NÉVSORA O sztályfőnök: Bagó István Antal Zsuzsanna Baji Judit aranya János Bauer Irén Bánkuti Sándor Borsos K atalin Dobry Edit Gáspár Ilona Kanalas M argit Kardos M ária -Károly E telka K em pf M ária Pöltl Z suzsanna K erekes M árta Szabó E rzsébet Kiss Lídia Szamosi Ágnes K oritnik M ária Szatai Zsófia Kovács K lára -Szigligeti János Könczöl M iklós - T óth A ndrás K őhalm i Sándor Váli Anna K ugler Gizella Villám Gyula Laczó M agda W eisz Júlia Láng -Ilona Zigó Ilona L ippai M ária Zsák László Balogh Zoltán Bencze M árta Bükki Edit Danics Gábor Béla Deák Izabella Júlia Ebergényi Béla Horváth" Erzsébet Horváth Éva Kinhefner Vendel Kristóf A ranka Ilona Kun Sándor M ihály Lehrreich Erzsébet Lehrreich M ihály AZ I. B) OSZTÁLY NÉVSORA O sztályfőnök: Kocsi Im réné Liber Erzsébet Lohner Anna M arosi Ágnes M ózes József Nagy József N ém eth János István Richter Ferenc R izing Erzsébet R ohrbacher Erzsébet R uchti M ária Schm idt Ervin Sejteri K atalin Somogyi Zsuzsanna Stróbel Pálm a M ária Ströcker K ároly Takács Ágnes Takács Tatai Irm a János T riska Éva M ária V arga M ária W eltz Teréz W ohl M ária Z entner M árton Zobor Julianna 9 V '4'- 93

94 Barsi Zsuzsanna B audentisztl Ildikó Bercsi O lga B ihacker H ilda Blank V aléria D enk János Erdélyi Zsuzsanna Erzse A ndrás Fojt Erzsébet H orváth M ária Jakab Ilona K inka Éva K olozsvári Éva AZ I. C) OSZTÁLY NÉVSORA Osztálytőnök: Sóvágó Gyuláné Kom lósy Zsuzsanna K onkoly László Korom Franciska M agyar Erzsébet M agyar János M egyeri Lívia Nagy Amália Nagy László F intér A ntal Reményi M ária R ónavölgyi Anna Szabó M ária Szalai Éva Szatai Bálint Szilágyi Erzsébet Szili Klára Szőllősy Éva Sziics Judit Tóth Erzsébet Török Pál Vánkos Mária Varga Júlia Vitek Klára Vizi Gabriella Zsiray Katalin Árendás K atalin Árendás Zsuzsanna Blaschek M ária Bors M ária Czulák Sándor C sipak Ferenc Dankovics Irén Elsik M árta Galgán K atalin G leichauf János Gyüszi Éva AZ I. D) OSZTÁLY NÉVSORA O sztá lytőn ök: Zám bó Kornélné H auser Tibor H orváth E rika H orváth Irén H uzl Elvira Juhász István K ulik K atalin Kövesi O lga Lantai K álm án M atyej István M iskolci Vince Nagy László Németh János Németh Klára Pokk Ferenc Rovács Ida Slezák Katalin Szabó Erzsébet Szántay László Szőnyi Miklós Váradi István Viszkocsil Emília Alföldi Erzsébet Almády Zoltán Á rvái Erzsébet Balázs Anna Bába Gizella Bognár K atalin Börzsey László D égcn Rozália D óm ján Erzsébet Felker Éva Gulyás M argit H egyi Edit AZ I. E) OSZTÁLY NÉVSORA O sztályfőnök: Árendás V eronika H erczeg K ornélia H orváth Éva H orváth Éva M ária K alász Csilla K erti K atalin K éringer Gyula K olcsár Edit K ósa Gizella Kuczik Sarolta M arosi Ildikó N ém eth József Petrás Katalin Schick Katalin Szabó Anikó Szalai Judit Szél László Szilas Péter Szuly László Szüís Ilona Toronyi Éva Tóth M ária V arga Edit V irágh Julianna 94

95 Ásoth Irén Bán Jolán Bárányos Klára Bozsing György Csicsman Piroska Dadi Gabriella Galgán M ária Halász M ária Hídvégi Anna Kiing József AZ I. F) OSZTÁLY NÉVSORA Osztályfőnök: Hartmann Márton K óródi Éva Kósa Edit Lovász János M árton A ndrás M aschl Piroska M onos Zoltán N agy Zsuzsanna Öllé Rozália P ara M argit P intér László Pólyák János P. Vörös Erzsébet Sipos Ágnes Suvada János Szabó Erzsébet Szücs József Scháffer Edit T yeklár M ária Zsebők M árton Balogh Etelka Baranya Dezső Cserny A ranka Daróczy Ibolya Dikácz Attila Grósz G abriella Gyarmati Gyöngyi Györke Bálint Herbszt Cecília Herczog M ária A II. A) OSZTÁLY NÉVSORA O sztá lyfő nö k: Egressy Erna H orváth M arianna H ugi M ária Jakus Emőke K inhefner M argit Kiss K lára Kovács M ária K utschera Teréz M ayer M ária N agy Ilona Ö rkényi Erzsébet Pluhár István Radnai K atalin Szalontai Gábor Szepesi M argit T aray K atalin Tóth Edina Zottl Emma M olnár Erzsébet Auerbach Eleonóra Bükki Etelka Csizmadia Katalin Gégner Ágnes Gyaraki László Henzer Erzsébet Hernádi László Horváth M argit Iván M árta Kaszál M argit Kun M ária A II. B) OSZTÁLY NÉVSORA O sztályfőnök: K eller G yörgy Lénárdt Ilona M aknics Irén M enoni Teréz N ém eth Zsuzsanna Nyers György P erlaki K atalin P intér György R ieder Ferenc Rising K ároly Rovács M ária Schuszter Rozália Sima K atalin Sim anovszki Szilvia Szabó M ária Szarka József T raskó Tibor TJjbányai István V irágh József Vörös Irén Z sigm ond Ágnes

96 Abonyi János Á rendás K atalin Balaskó Erzsébet Boros István Baranyai Irm a Barna Júlia Earsi Ibolya Bodoly Edit Böröczky György Ccapucha Ilona Fekete Vendel Fellegi Éva G iber M ária A II. C) OSZTÁLY NÉVSORA O sztályfőnök: Kovács Gom bás József H orváth Ágnes Illés K atalin Kiss Etelka Kovács Tünde K ováts K atalin Kőhalm i Kálm án K örm endi Ju d it M ag M ária M olnár László Nagy V eronika Gáborné Pintér Éva Pölöskey Ildikó Sándor Margit Sárosy Edit Siklósi Aranka Sipos Éva Solymosi Ildikó Somogyi Mária Somorjai Zsuzsa Szemeti Ferenc Torda Anna Tremmel Katalin Zagyva Gabriella Bodor Zoltán Bokor Jenő Czérna Erzsébet Csefkó Im re D éri A ttila K alupka Éva H orváth Péter Kenessey József Keresztes E rika Kiss M ária Kovács K atalin Kovács M ária A II. D) OSZTÁLY NÉVSORA O sztályfőnök: S ko ü e k István Krassói Csaba Kugli József K.urucz Erzsébet Lan desz M agdolna Lapos Ilona M olnár József Nagy Éva Nagy József Nagy Ferenc N ém eth Teréz Németh Zsuzsa Pillman Teréz Pusztai Gyöngyvér Saj ószegi Miklós Sasvári Cecília Sinkó Erzsébet Strba Sarolta Tankó Gábor Tóth M argit Varga Csongor Velő András Vörös Erzsébet Barnaföldi K atalin Csente M ária Deli Lívia Deli Szilvia Dózsa M atild Döme Ilona Döröm bözi Károly G arai G abriella Gál M árta Flalupka K atalin H orváth Erzsébet A II. E) OSZTÁLY NÉVSORA O sztályfőnök: A u er József Kálnay Irm a K urucz Anna K ránitz Erzsébet Leskó E rika Lovász Erzsébet M adari N ándor M ándli Györgyi Nagy Géza Nagy Sándor Nedeczky Judit Ném eth Edit Pálmai Irén Pillér Ferenc Pintér László P intér M árta Szabó Rozália Szelőczei M ária Szücs Ilona Tóth Tünde Velencei Ágnes

97 Barsi M ária Berecz Sándor Birkás Rozália Bódis János Bodó N ándor Csik A ndrás Csónaki József Csonka K atalin D ankó Erzsébet D ankó Ilona A II. F) OSZTÁLY NÉVSORA O sztályfőnök: K örm endi Géza D ékán János Fenyvesi M árta G yetvai József H egedűs M ária Kovács Zsuzsanna K örm endi Ilona M adarász Emma M árkus Irén M áthé Zoltán M észáros István M itnyik József M ondok Borbála Pogrányi József Pula Irén Retczer Ferenc Sáhó Piroska Takács István V arga Im re V arga M ária Á rendás Zsuzsanna Árva A nna Barsi Edit Bábos János Békefi Erzsébet Benya László Bogár Erzsébet Bognár János C sirke Éva Fazekas Anna H araszta Ida A III. A) OSZTÁLY NÉVSORA O sztályfőnök: K ópé József Jászai Em ília K aptay Éva K enyér Ildikó Koblenc Éva K örm endi László K utschera M agdolna Leopold Ilona Lipovnicky Ingrid M árkus G ábor M árkus Lídia Nagy K atalin Pataki V eronika Puchinger Irm a Rovács Zsuzsanna Scheicher M ária Sej téri Zdenka Szabó M árta Szalai Im re Szlávik M ária Szücs Lídia Vojcsek Erzsébet Zsidó Anikó A III. B) OSZTÁLY NÉVSORA O sztályfőnök: Lázár Zsófia Balogh M iklós B artalos József B ederna M ária B ertalan Éva Bihacker Edit Bottos K atalin Földi László Gyimes Erzsébet K orányi K atalin Jenei Péter K álm án Jolán K eresztes M ária Kiss János K ókai M agdolna Lengyel K lára M aknics Gyula M áthé M. Enikő M olnár László M unkás Attila Öllé K lára Pálm ai M ária Péntek Ilona Pölöskei Lívia Pöltl Péter P ráger V aléria Szalai L. G abriella Szatai M árton Szeiler M iklós T árnok M ária Tóth A ndrás Tóth G izella V arga Zoltán 97

98 Balogh Ferenc Berczeli Edit Béres H ajnalka Bodrogi Judit Bognár Pál Boldog József Csanádi Ilona Csillik Ágnes D öm e Ilona D öm ötör M ária A III. C) OSZTÁLY NÉVSORA Osztályfőnök: Budó Viktor F ehér Sarolta H arcsa Julianna H egyháti M ária H idvégi Erzsébet Jónás K lára Kecskés János K un K ároly K urucz Anna Lakatos László Léber H edvig Lenti Margit Nagy Erzsébet Oláh Katalin Paár Mária Sárkány Ferenc Sárosy Éva Stróbel Zsuzsanna Tátrai Gizella Varga Béla Visnyei Rozália Á rendás László Bóna Zoltán D éri A ntal Dézsi István F arkas K atalin F ejér M argit Frész M ária G aram i A nna G yim óthy Etelka G yökeres Éva H ajdú István H ajm ássy Béla A III. D) OSZTÁLY NÉVSORA O sztá lyfő nö k: Birkás Sándorné H argitai Béla H erczig Béla H etzl Ignác H orváth József H orváth M iklós Kecskédi M ária K esztler Róbert Kiss Anna Kolozsi Róbert Kovács Anna Kovács Bálint Ledniczky Erzsébet Lénárd István Németh Ernő Richter Ignác Szíjártó Erzsébet Szily György Tromposch Mária Uzonyi András Varga Mária Visnyovszky Mária Zink Erzsébet Zwickl Anna B audentisztl János Bánszegi Endre Bede Judit Benke M árta Beszterczei M árta Bognár József C zérna M ária Csente K atalin Csiszár József D ávidházy Edit A III. E) OSZTÁLY NÉVSORA O sztályfőnök: Birkás Sándor D úsa M argit Fail József Fekete E rzsébet Gyim esi Ildikó H alupka Ilona K m etti M árta K őrös M ária Lázár József M ajor Éva Nagy László Faczolay Katalin Pásztor Éva Portik László Psenák Pál Smiák Gabriella Szalma Zsuzsanna Téglás Erzsébet Tóth Sarolta

99 Barnaföldi Endre Barta M ária Bauer Irén Bán Erzsébet Botlik József Csiszár Erzsébet Dadi Anikó Daróczi Ida Dodonka József A III. F) OSZTÁLY NÉVSORA Osztálytőnök: Pacsek József né Fassing M argit H erm ann A ndrás H orváth Lajos H orváth Pál Igriczi László Izing M argit K asznár Vince K ulhanek M ária Lovas Júlia Papp P iroska Pápai A ranka Rubi Ilona Sarkadi A ttila Szalai M argit Székely K atalin Tóth Szilveszter Végh Tibor A IV. A) OSZTÁLY NÉVSORA O sztá lytőn ök: M észáros Zoltán Árvái M agdolna Jak u s Ildikó N agy M argit Ásoth M ária Juhász K atalin P árnái V aléria Bálik Béla Kálovics K lára R adnai Ildikó Bognár Z suzsanna K assai H ajnalka Szalontai Balázs Börzsey Iré n ' K erti K ároly Szigligeti Péter Bujdos Ferenc Kis G yörgy Telkes K lára Finta Erzsébet Kovács Em ília T óth M á rta Földi Erzsébet K ovalszky Edit V erm es M elinda Garab Győző Lángi E rzsébet V örös Éva Garzuly K atalin M ester Éva W erli Teréz Györke Ibolya M olnár M ária Zágon Z suzsanna Hegyi István Nagy K atalin Zsiga A nna Helber K atalin Zísombók Irén A IV. B) OSZTÁLY NÉVSORA O sztálytőnök: Karakas János Anda Éva Antal Zsuzsanna Balogh M ária Bartha Gyöngyike Bartha Ildikó Bauer Károly Bauer M agdolna Bátky Elvira Benedek István Beró Ilona Fábri Ferenc G edra Ágnes H éjj Zsuzsanna H orváth M ária Kovács N ándor K ókány Ildikó M ayer Péter M olnár Éva Nagy M agdolna N yári Dezső Resszer M ária Sikos Erzsébet Sinkó Zsuzsanna Schuszter M ária Schuszter V eronika Szabó Gizella Szabó Julianna Takács G yörgyi Tölgyes Teréz Vály D om onkos Z velihár Rozália

100 B ajáki Erzsébet Blahó Erzsébet Bodrogi Julianna Boros M ária Bors Csaba Bozó Éva Böröczki Gyula G edra M ária H artm an M argit A IV. C) OSZTÁLY NÉVSORA Osztályfőnök: Zámbó Koméi H osszú Ilona Iván K atalin Koffai Eszter M atyej Éva M észáros Irén M olnár Erzsébet Nagy Tibor N ederm ann M argit N yári Ilona Olajos M árta Oilc Zsigmond Faraki Kamilla Petró István Pintér Ida Sebestyén Lenke Komorjai József Takács Zsuzsanna Terkovics Edit Bakó László Boleráczki M iklós Cser Éva Csicsai Ágnes D odonka László D ruskóczy Ágnes Forró Jolán G c~ye K álm án Jeney Erna Kiss M ária Kiss M iklós A IV. D) OSZTÁLY NÉVSORA O sztályfőnök: E ördegh Béla K ollár Péter K oller E rzsébet K om árom i Lajos K rüpl József M ajorosi E rzsébet M aráz László Masc" 1 F ranciska N agy A nna N agy László N agy M ária N ém eth K lára N yers Tibor Schilling Lajos Schruff László Szijj Ferenc Szöllősi Irén Takó András T óth József Uzonyi Károly V adász Tamás V arga Géza Zachara István Á rendás István Á rendás József Ben.ke Géza R ihacker Éva Csabán István Csabán Vendel D anicsek Teréz D ulai K atalin A IV. E) OSZTÁLY NÉVSORA O sztályfőnök: Baricska A ntalné Flaliárszky Emma H angyái Edit Juhász K atalin Juhász Sándor K arch Emil K atonka A ntal K un K lára L énárd Anikó O risek M ária Pintér Teréz Pöltl György Soós Zsuzsanna Szép Ilona Vörös Ilona Vörös Zsuzsánna Zentner M ária 100

101 DOLGOZÓK G IM NÁZIUM A ESTI TAGOZAT I. OSZTÁLY O sztálytőnök: Birkás Sándor Árvái Ferenc Bereznai M ária Fohner Anna Fülöp Erzsébet Gerencsér Éva Géczi János Györke Ibolya Kiss Csaba Kiss Csabáné Kovács Ilona K örm endi Zsuzsa László János László M arg it M áté M argit N agy András Nagy István N agy Em erencia Palócz János Pigai Ferenc Pillér Edit Schw eininger Gizella Sipos M ária Str<.,uss László Szabó Dénes Szijj Julianna Szita A ndrás T atai Erzsébet Tóth Gábor Tóth István V arga G abriella DOLGOZÓK GIM NÁZIUM A ESTI TAGOZAT II. OSZTÁLY O sztálytőnök: Eördegh Béta Barbarák Ferencné Barna József Bassa V eronika Bocska Teréz Csáky Éva Csipak Ilona Egri Júlia Faludi Etelka H olczinger Zoltán Hóz László Jakab Géza Kovács László K urdi M ária M ózes Erzsébet Nagy Alajos Nagy Ilona N agy Zsigm ondné N ém eth M árta P intér M ária Pokker M agda Somogyi Zoltánné Tanczer Ferenc Tóth Lajos DOLGOZÓK G IM NÁZIUM A ESTI TAGOZAT III. OSZTÁLY O sztálytőnök. Sóvágó C yuláné Berzétei Róza Gulyás M ária H orváth Ferencné K ender Erzsébet Lipcsei János M arosi László M olnár János O rm ándy Sándor Rósz Ilona Sashalm i Ilona Simecz M iklós Simonovszky M árta T om sik M iklós V aspöri Ilona V örös Gyula DOLGOZÓK G IM NÁZIUM A ESTI TAGOZAT IV. OSZTÁLY O sztálytőnök: Kocsi Im réné Bogár Sándorné D ikász Piroska H ám ori Ildikó Kovács M ária Kovács Teréz Kun Jánosné Lajtos István M ayer M ária M észáros M ária M olnár Jánosné M usza K ornélné N ém eth János N euberger Ignác S tröcker József Szabó Lajosné Szajkó Erzsébet Tanczer M ária Vali Tóth Jánosné Zala G yörgyi

102 DOLGOZÓK G IM NÁZIUM A LEVELEZŐ TAGOZAT I. OSZTÁLY Cseh István Laczó M iklós Seres V aléria D ávid Lászlóné Lődi László Soós Lászlóné D uska Lászlóné M ájai Irén Stancz József G yurász László N em es Ilona SzámvYber M ária H ercegh Éva N ém eth József Szőcs Géza H orváth M ihály O drovics Jenő Tanács M agdolna H ősek Á rpád Papp M arg it Torkos Irm a Kiss Gy. János Papp M iklósné Tcbeli Rezső Kiss A ndrásné Pocsay G yuláné Tóth' G ábor Koch M iklósné P rettn er Istvánné T óth János K ossuth Z suzsanna Rábai János U r Sándorné Kovács Béláné Rigla M ihály V alkó M agdolna Kovács Sándor Selyem István V ank István K örm endi Bálint V águsz Károly K ubik Emilné V rangvits Tiborné II. A) OSZTÁLY Csordás G yörgyi Dózsa Anna D uska László E rdők Béla H egedűs József H orváth Edit Józsa Vencel K alácska M ária K ádár József né K risztián Im re N agy Zsigm ondné N ém eth Pál László Nyi.trai Gyula Ó vári Réláné Ö krös M ihályné Pluhár Józsefné Bakin M átyásné Somogyi Ferenc Szász M árton Tarró Istvánná Tilli Erzsébet Tóth Sándorné V arga István Vasi Ferenc Zsom bok Kálmánná Ásóth Józsefné B artal Zsuzsa Bodrogi Lajosné F arkas Ilona H avasi Á rpádné H orváth József H orváth Józsefné H orváth M iklós Izsáki Juliann a II. B) OSZTÁLY K ádár Józsefné Laczkó Im re Lerm an Anna M ohácsi Lajos N agy Lajos N agy Sándorné (N ém eth Erzsébet) Nagy Sándorné (Pardi Róza) P intér Im re Sölétorm os Antal Streit Gézáné Szabó M iklósné Tóth Dezső Tóth Dezsőné Tóth János 102

103 Bécsi Pál Berényi Lajos Berényi Lajosné Borbély Istvánné Csöppüs István G yörke Bálintné H erczog Jánosné Kasza M ildósné III. A) OSZTÁLY K erekes László K irály Erzsébet Kiss A ndrás Kovács Györgyné Kóti Edit M árkus Lajosné M éhes G usztáv M iareczki János N agy Sándorné Peinlich János Schlegl M ária Szabó Józsefné V arga Józsefné Vida Pál Zsideg Ferencné Berenczei Lajos Borsche K árolyné Borsó Györgyné Dr. Czele Lajosné D iam ant Béla H artm ann Ferenc Flerm ann János K erekes Lászlóné III. B) OSZTÁLY K iim a Zoltán M aller Irén M iskei Zsigm ondné M ócz A lbertné M ózes Ferencné Nagy Lászlóné O svald Lajosné Páczel G yöngyi Pável Istvánné Passa Béláné D r. Radychich G yörgyné Riszter József Tóth G yuláné Turóczi Istvánné V árnoki M agdolna Batár Lajosné Beró László Borsay A ttiláné Dósa Istvánné Ferenczi Tiborné G elencsér Lajos Gyimesi Istvánné H elber József H ornyák Józsefné K árpáti Á rpádné K ertész István Kiss Pál Kovács Á rpád IV. OSZTÁLY Kovács Bertalan K ristóf Lajos M aráz Jánosné M olnár József M olnár László N agyváradi Ferencné N ém eth Irén N ink László Sárkány Im réné Sebestyén K lára Sereg János Schindele József Szabó Gáborné Szabó Lajosné Szelőczei Erzsébet Szöllősi Ida Takács A ntalné Tóth Tiborné Tuboly Sándorné Turóczi István Varga Dénes Vámosi M iklós Virágos Kiss Lászlóné Veress Im re 103

104 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 5 oldal G ondolatok az oktatásról-nevelésről A tatai gim názium története 13 N evelőm unka iskolánkban 51 Ifjúsági m ozgalom M unkára nevelés 63 K ulturális m unka 70 S portélet 76 K ollégium 82 F elnőttoktatás iskolánkban 85 N evelőtestület 88 A gim názium 1965/66. tanévre beiratkozott tanulói 93