Nagyító alatt: Csarnokok hibái MŰSZAKI VEZETŐI KISOKOS AZ ALAPOKTÓL EGY TÁRSASHÁZ KÖZPONTI ELSZÍVÓ VENTILÁTORAINAK CSERÉJE SORÁN FELMERÜLŐ PROBLÉMÁK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nagyító alatt: Csarnokok hibái MŰSZAKI VEZETŐI KISOKOS AZ ALAPOKTÓL EGY TÁRSASHÁZ KÖZPONTI ELSZÍVÓ VENTILÁTORAINAK CSERÉJE SORÁN FELMERÜLŐ PROBLÉMÁK"

Átírás

1 28 oldalas színes szakmai folyóirat Megjelenik évente 10 alkalommal IV. évfolyam V. szám A tervezés, a kivitelezés és a beruházás-lebonyolítás során bekövetkező hibák elkerülése és kezelése június EGY TÁRSASHÁZ KÖZPONTI ELSZÍVÓ VENTILÁTORAINAK CSERÉJE SORÁN FELMERÜLŐ PROBLÉMÁK BORDÁS-LEMEZES MONOLIT VASBETON FÖDÉMEK ÉS MEGHIBÁSODÁSUK MŰSZAKI VEZETŐI KISOKOS AZ ALAPOKTÓL Nagyító alatt: Csarnokok hibái MÉLYGARÁZSOK HŐ- ÉS FÜSTELVEZETÉSÉNEK KÉRDÉSEI

2 Felelősség és jogszerűség az építőiparban Az építésügyet érintő gyakori jogszabályváltozások jelentősen megnövelték az építési folyamat szereplőinek felelősségét. Egyre szűkül azoknak az építési tevékenységeknek a köre, amelyeknek megkezdéséhez építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, ahol a hatóság ellenőrzi a követelmények betartását. Hatósági kontroll nélkül az építési folyamat résztvevői építtető, műszaki ellenőr, tervező, kivitelező, felelős műszaki vezető egyetemlegesen felelnek az előírások betartásáért. Legújabb képzésünkön megvizsgáljuk az egyes tevékenységek felelősségi körét, konkrét peres ügyek feldolgozásával mutatunk rá a veszélyhelyzetekre a szerződéskötéstől a tervdokumentáción át az építési napló vezetéséig, valamint megoldási javaslatokat is kínálunk azok megelőzésére! Felelősség és jogszerűség az építőiparban Gyakorlatorientált továbbképzés tervezőknek, műszaki ellenőröknek és felelős műszaki vezetőknek Előadók: Dr. Bedő Katalin építészmérnök, ügyvéd, szakterülete az építésügyi jog Dr. Gáts Andrea ügyvéd, szabályozási szakjogász, a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének főtitkára Időpont és helyszín: június CEU Konferenciaközpont, Budapest, Kerepesi út 87. Miért ajánljuk? Mert lépésről-lépésre végigvezetjük azokon a felelősségi pontokon, amelyekre különös figyelmet kell fordítania a tervezés és a megvalósítás során. Mert tervezőknek, műszaki ellenőröknek és felelős műszaki vezetőknek egyaránt hasznos tanácsokat adunk. Mert saját munkája során felmerült felelősséget érintő kérdéseire tapasztalt előadóink a helyszínen válaszolnak. Jelentkezés és további információ: (1) // forum-media@forum-media.hu // KÉPZÉSÜNKRE A MELLÉKELT JELENTKEZÉSI LAPON IS JELENTKEZHET!

3 SZERKESZTŐI LEVÉL Tisztelt TARTALOM JÚNIUS Olvasónk! 2 TERVEZŐASZTAL Csarnokok teherhordó szerkezeteinek tervezési Mit is értünk pontosan csarnokszerkezet alatt? Milyen tervezési szempontok játszanak szerepet a kialakítás megválasztásakor? Miként kapcsolódnak az egyes műszaki megoldások egymáshoz? Milyen terheket kell figyelembe venni tervezéskor? Hogyan biztosítható egy teherhordó szerkezet tűzállósági teljesítménye, miként lehet azt növelni? És mi a helyzet a megfelelőségigazolással? Melyek a leggyakrabban előforduló hibák a kivitelezés során? Nem könnyű mindezekre választ találni, éppen ezért e havi lapszámunkban a témában jártas szakembert szólaltattunk meg, hogy árnyaltabb képet, naprakész ismereteket kapjunk a csarnokszerkezetekről. Egyéb műszaki és jogi témájú cikkeink a hónapban: Mélygarázsok hő- és füstelvezetésének tervezési kérdései, kivitelezési hibái Egy társasház központi elszívó ventilátorainak cseréje során felmerülő problémák Bordás-lemezes monolit vasbeton födémek és meghibásodásuk A beton utókezelésének jelentősége Műszaki vezetői kisokos az alapoktól Bízom abban, hogy e havi lapszámunk is hasznos olvasnivalót kínál Önnek! Budapest, június Üdvözlettel, Hirdesse cégét, termékeit, szolgáltatásait, weboldalait szaklapjainkban, online felületeinken vagy konferenciaszponzori csomagjaink segítségével! Kérjen személyre szabott hirdetési ajánlatot, és az Ön igényeihez igazítva megvalósítjuk elképzeléseit! Malustyik Orsolya főszerkesztő Az alábbi elérhetőségeken keresse hirdetésszervezőnket: Barna Attila hirdetésszervező Tel.: / 113 Mobil: Fax: barna@forum-media.hu 7 és kivitelezési hibái Csarnokok térelhatároló szerkezeteinek tervezési és kivitelezési hibái 11 MUNKATERÜLET Mélygarázsok hő- és füstelvezetésének tervezési kérdései, kivitelezési hibái 14 DIAGNÓZIS Egy társasház központi elszívó ventilátorainak cseréje során felmerülő problémák 17 Bordás-lemezes monolit vasbeton födémek és meghibásodásuk 22 FELELŐSSÉG Műszaki vezetői kisokos az alapoktól 24 ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK A betontechnológus válaszol ÉPÍTÉSI HIBÁK A WEBEN Látogassa meg weboldalunkat a címen, ahol a nyomtatott lapban feldolgozott témákhoz kapcsolódó kiegészítő szakmai anyagok, elektronikus segédletek, mintadokumentumok, jogszabálygyűjtemény áll előfizetőink rendelkezésére. A SZAKLAP A TELJESÍTÉSIGAZOLÁSI SZAKÉRTŐI SZERV SZAKMAI AJÁNLÁSÁVAL KÉSZÜL. Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) , Fax: (1) Web: ISSN Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Malustyik Orsolya Layout / Repro: Sebeszta Péter Korrektor: Szaniszló Judit Termékfejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla Nyomdai kivitelezés: Gelbert ECO Print Kft. Felelős vezető: Gellér Róbert Hirdetési információ: Barna Attila barna@forum-media.hu Mobil: 06 (30) Előfizetés: forum-media@forum-media.hu Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható. 1

4 TERVEZŐASZTAL Csarnokok teherhordó szerkezeteinek tervezési és kivitelezési hibái Kotormán Istvánt kérdeztem a címben megnevezett témában, aki 1996-ban végzett a BME Építőmérnöki Karán szerkezetépítőmérnöki szakon, majd 3 évet PhD hallgatóként töltött el az Acélszerkezetek, később Hidak és Szerkezetek Tanszéken. Tagja a Magyar Mérnöki Kamarának, tartószerkezeti tervezői jogosultsággal rendelkezik. Szakterülete a vékonyfalú acél elemek, építési termékek, szerkezetek mérnöki alkalmazása; ezen belül gyártási, tervezési, szerelési, termékminősítési szempontból is rendelkezik szakmai tapasztalattal. Jelenleg a Swedsteel Metecno Kft.-nél dolgozik műszaki és fejlesztési vezetői munkakörben. Először azt lenne jó tisztázni, hogy mit is értünk csarnokszerkezeteken. Korábban volt olyan fogalom az OTSZ-ben, amely meghatározta, hogy mely épületek sorolhatóak a csarnok kategóriába, azt gondolom viszont, hogy a szerkezeti kialakítást nem szabad összekeverni vele. Nagyon jó a kérdés, mert rögtön egy kiváló példa arra, hogy még egy napi gyakorlatban sűrűn előforduló szakmai fogalom is mennyire mást jelenthet különböző szakágak számára. A csarnok fogalmát a legtöbb szakmai anyag hasonlóképpen definiálja, úgymint nagyméretű (azaz: nagy fesztáv, alapterület és belmagasság), egyszintes, egylégterű épület, de általános érvényű egzakt jogszabályi vagy szabványos építészeti definíciója nem létezik. Viszont a tűzvédelmi jogszabályban, az OTSZ-ben a mostani hatályos verzió előtt a csarnok fogalma egészen pontosan, konkrét paraméterekkel meg volt határozva, és ez a vonatkozó tűzvédelmi követelményeket is jelentősen befolyásolta. Egy építész vagy egy statikus tervező számára ugyanakkor ez sokkal lazább fogalom, mert épületszerkezeti vagy tartószerkezeti szempontból nem határoz meg igazán semmilyen konkrét tulajdonságot (méretet, anyagot, szerkezeti kialakítást stb.). Az OTSZ jelenlegi verziójában az építészeti fogalmak között már nem szerepel a csarnok, így ez konkrétan már nem okoz értelmezésbeli különbségeket a szakágak között. Van viszont az OTSZ-ben más olyan csarnoképületekhez is kapcsolódó építészeti fogalom pontosan definiálva, amely viszont ugyanígy ha adott esetben árnyalatnyival is, de mégis eltérően, másképp értelmezhető más szakági területen dolgozó kolléga számára (pl. tetőfödém térelhatároló szerkezete, tetőszerkezet vagy fedélszerkezet közötti különbségek). Ez akkor okozhat problémát, amikor megfelelő egyeztetések nélkül készülnek a szakági tervrajzok és szöveges műszaki leírások, és nem egyértelmű bennük, hogy mi micsoda az épületben. Sajnos nem ritkán lehet találkozni ilyesmivel a napi gyakorlat során. A jelenlegi szabályozás szerint ahhoz, hogy az OTSZ-ből ki tudjuk olvasni az egyes szerkezetekre vonatkozó követelményeket, az építmény kockázati osztályba sorolása a mérvadó. Egy létesítmény kockázati osztálya attól függ, hogy milyen szinten található a legalsó és legfelső építmény szintmagassága, mi a funkciója, s az alapján milyen a bent tartózkodók menekülő képessége, valamint függ a befogadóképességtől is, amit ugyancsak az épület funkciója határoz meg. Befolyással bír még a kockázati osztályra az is, hogy milyen tűzszakasz-méretekkel szeretnénk számolni. Csarnokok esetében mivel jellemzően egyszintesek igen körültekintően kell a funkciót meghatározni, különösen, ha annak flexibilis módosításának lehetőségét is meg szeretnénk tartani. Vegyünk példaként egy mellé épülő tornacsarnokot. Ha abban egy osztálynyi gyerek sportol, a NAK osztályba soroláshoz tartozó szerkezetből meg lehetne építeni, de ha az évnyitót is ott szeretnék megtartani, ahol 300 főnél is többen lehetnek, akkor már a KK osztályba kerül a csarnok, így az épületszerkezetnek is jóval szigorúbb követelményeknek kell megfelelni, számos egyéb járulékos tűzvédelmi elemmel kiegészülve. Ez a példa is mutatja, hogy már nem lehet eldönteni egy egyszerűsített csarnokos táblázat alapján, hogy mi a követelmény! Ha szét szeretnénk választani, akkor a csarnokoknál két fő elemről beszélhetünk. A teherhordó vázszerkezetről, merevítésekről és az azon elhelyezkedő térelhatároló szerkezetekről. Tervezési szempontból mitől függ lényegesen, hogy milyen kialakítást válasszunk? Miként kapcsolódnak az egyes műszaki megoldások egymáshoz? Milyen statikai modellekben lehet gondolkodni? Minden épületnél, így a csarnokoknál is megkülönböztethetünk teherhordó és térelhatároló épületszerkezeteket a fő funkcionális szerepük szerint. Bár legtöbb esetben a csarnokoknál ez a két szerkezeti funkció viszonylag jól láthatóan el június

5 is különül (pl. acél vázszerkezetre szerelt tető- és falpanel burkolással), de sokszor nem válik egyértelműen szét, másképpen fogalmazva: több műszaki funkciót is betölthet egy épületszerkezeti elem. Gondoljunk egy teherhordó téglafalazatra vagy egy vasbeton födémlemezre, ezek nyilvánvalóan térelhatároló szerkezetek is egyben. Egy másik aspektus, hogy pl. az önhordó trapézlemezes vagy szendvicspaneles tetőfedéseket egyértelműen a térelhatároló épületszerkezetek közé soroljuk, pedig nagyon is vonatkozik rájuk teherbírási követelmény: hóteher, szélteher, szerelési teher hat rá, amelyre igazolni kell a statikai megfelelőséget. További szempont lehet, hogy a térelhatároló felületszerkezet nemcsak támaszkodik az alátámasztó teherhordó gerendára, hanem a hozzácsavarozás, leerősítés révén meg is támasztja azt oldalirányban, tehát besegít a gerenda teherviselésébe, növeli a teherbírását! Jól látszik, hogy nem mindig és nem feltétlenül egyszerű ez a szétválasztás a teherhordó és a térelhatároló szerkezetekre. Tartó- és épületszerkezeti tervezési szempontból kevésbé van ezzel gond. A probléma akkor tud jelentkezni, amikor például az OTSZ-ben az épületszerkezetekre vonatkozó tűzvédelmi követelményeket kell meghatározni, és nem mindig egyértelmű, hogy mi micsoda a tervezett épületben és a követelményeket tartalmazó táblázatban Az biztos, hogy a teherhordási szerep nem minden épületszerkezetnél ugyanolyan hangsúlyú, megkülönböztethetjük az épület globális állékonyságát befolyásoló és nem befolyásoló (legfeljebb lokális tönkremenetellel járó) épületszerkezeti elemeket. Ez a szétválasztás meghatározza a tartószerkezeti értelemben vett biztonsági szinteket, és ehhez kapcsolódva a tűzvédelmi követelmények közötti eligazodásban is segít. A tartószerkezeti tervező, a statikus még a legegyszerűbb csarnoképületek tervezésekor is számos statikai modellel dolgozhat, de sok szempontot figyelembe kell venni, amihez igazodnia kell (funkció, építészeti igények, térelhatárolások, alapozási viszonyok stb). Ez a tartószerkezeti szabadságfok nem jelenik meg az OTSZ követelményrendszerében, nem is tud megjelenni. A statikusnak és a tűzvédelmi tervezőnek több tekintetben kell együttműködnie, oda-vissza vannak olyan adatok, információk, amelyeket megfelelően figyelembe kell venniük. Egy példa: az OTSZ követelménytáblázatában szerepel teherhordó pillér és merevítése, valamint tetőfödém tartószerkezete és merevítése, bizonyos esetekben eltérő tűzállósági követelményekkel. Ez ilyen formában el tud különülni pl. egy kétirányban befogott pillérekből és azokhoz csatlakozó kéttámaszú gerendákból álló előregyártott vasbeton váz esetén, de az acél csarnokoknál tipikusan alkalmazott kétcsuklós, vállban sarokmerev portálkeretek esetén statikailag nem lehet külön 1. ábra: Acélvázas csarnokok tipikus szerkezeti felépítése (forrás: értelmezni a pillért és a gerendát. Utóbbi esetben hibás alkalmazás, ha szolgahűen követve az OTSZ előírásait eltérő tűzállóságot írunk elő a keretoszlopra és a keretgerendára, hiszen az egyik elem tönkremenetele nem tud létrejönni a másik elem tönkremenetelétől függetlenül. Az elmondottakból is jól látszik, hogy az épületszerkezeti, tartószerkezeti és a tűzvédelmi tervezés csak megfelelően összehangolva eredményezhet műszakilag helyes és gazdaságos megoldást. 2. ábra: Acél csarnok kialakítása portálkeretes főtartókkal, Z-szelemennel és önhordó trapézlemezzel (forrás: Gabonatároló, Cibakháza) 3

6 TERVEZŐASZTAL A szerkezeti kialakításra vonatkozóan tudni kell a vonatkozó jogszabályokból kiolvasni a követelményértékeket, különösen az OTSZ előírásaira vonatkozóan. Csarnokok esetében mely szerkezeteket soroljuk a tetőfödém térelhatároló szerkezeti és melyeket a tartószerkezetei közé? Milyen rátett terhekkel kell és lehet számolni? Mennyiben befolyásolják ezek az egyes szerkezetek tűzállósági teljesítményét? Az előzőek értelmében azokat az épületszerkezeti elemeket tekintjük az OTSZ fogalomköréhez is igazodva tartószerkezetnek, amely tűz esetén is biztosítja az épület globális állékonyságát, teherbírását, míg a térelhatároló szerkezetek azok, amelyek károsodása legfeljebb lokális, és nem veszélyezteti az épület globális térbeli állékonyságát. Ezt nem minden esetben lehet azonnal megítélni egy szerkezeti elemről, anélkül, hogy a teljes tartószerkezeti viselkedést ne látnánk át! Acél csarnokoknál a leggyakoribb szerkezeti felépítés szerint van egy elsőrendű főtartó szerkezet (portálkeretek egymás utáni sorolásával, szélrács és oldalfali merevítésekkel), amelyre másodrendű tartószerkezet (általában Z-szelvényű szelemen) kerül, és az támasztja alá az önhordó tetőfedést (trapézlemez vagy hőszigetelt szendvicspanel). Az egyértelmű, hogy a portálkeretek és a merevítések a tartószerkezet részei, az önhordó tetőfedés pedig tetőfödém térelhatároló szerkezet funkcióba tartozik, de a kettő között lévő szelemen tűzvédelmi követelményeinek meghatározásában még mindig sok bizonytalanságot tapasztalunk a gyakorlati munkáink során. A felelős tartószerkezeti tervező, a statikus segítségét kell kérni hozzá! Ha a statikus a szelement figyelembe veszi mint hosszirányú merevítő, megtámasztó elemet, akkor a tartószerkezet része. Ha nem veszi figyelembe, akkor a főtartónak szelemen nélkül is állékonynak kell maradnia, eszerint kell méretezni és kialakítani. Utóbbi esetben a szelemen szerepe csak annyi, hogy alátámassza az önhordó tetőfedést, ezáltal bár statikailag teherviselő elem, de az OTSZ szerint nem tartószerkezet. Ezért nem vonatkozik rá tartószerkezeti tűzvédelmi követelmény, viszont a födém térelhatároló szerkezetre előírt (általában enyhébb, de létező) követelmény rá vonatkozó részét teljesítenie kell! Az épületszerkezetekre az OTSZ-ben vonatkozhatnak követelmények a tűzvédelmi osztályra (azaz éghetőségre), a tűzállósági teljesítményre, valamint tető-, ill. homlokzati tűzterjedésre. A tűzállósági teljesítményjellemző meghatározása történhet akkreditált laboratóriumi vizsgálattal vagy Eurocode szerinti méretezéssel, utóbbi teherhordó szerepet (is) betöltő rúd- vagy felületszerkezetek esetén, ahol az R betűkód is szerepel benne. Rúdszerkezeteknél csak R, felületszerkezeteknél REI jellemző szerepelhet. Nagyon fontos, hogy a teherbírásra vonatkozó 3. ábra: Előregyártott vasbeton vázas csarnok kialakítása: tartószerkezet befogott pillérekből és kéttámaszú gerendákból, tetőfödém könnyűszerkezetes térelhatároló szerkezetből (forrás: Egy valami állandó és biztos: a szakmai felelősség miatt nem szabadna elkezdeni semmilyen építést, kivitelezést megfelelő tervek nélkül. tűzállósági jellemző (pl. R15, REI30) nem egyszerű anyag- vagy termékjellemző, hanem adott épületszerkezeti elemre vonatkozó olyan összetett teljesítményjellemző, amely csak bizonyos feltételek mellett teljesül, mint pl. statikai váz, fesztávolság, tűzzel egyidejű teher, egyéb lehetséges szerkezeti részletek (pl. fűzőcsavarozás, tűzgátló tömítőszalag alkalmazása). Ezeket a feltételeket tartalmaznia kell laborvizsgálat esetén a vizsgálati vagy osztályozási jegyzőkönyvnek, vagy az abból készült minősítő dokumentációnak (pl. TMI); méretezés esetén pedig a felelős tervezői számításnak és igazolásnak. Ezen feltételek teljesülését a megvalósítás során is biztosítani és ellenőrizni kell az illetékes szakembereknek. Milyen módon biztosítható egy teherhordó szerkezet tűzállósági teljesítménye, miként lehet azt növelni? Hogyan lehet a megfelelőséget ellenőrizni? Külön védelem nélküli teherhordó szerkezet esetén is van lehetőség növelni a tűzállósági teljesítményt, a statikai megfe június

7 Eurocode szerinti számítási eljárással a gyakorlatban leginkább a védelmet biztosító építési termék gyártójának, illetve forgalmazójának minősítési dokumentációja (pl. ETA, TMI) alapján történik. A tervező feladata ilyenkor a minősítésekben megadott alkalmazási feltételek ellenőrzése, illetve biztosítása a tervdokumentációban. 4. ábra: Tűzkárosult acélvázas csarnok: a szelemen tönkremenetele lokális, a főtartó állékonysága megmaradt (forrás: 5. ábra: Tűzkárosult acélvázas csarnok: a főtartó elveszítette teljes állékonyságát (forrás: lelőség Eurocode szabvány szerinti igazolásával, tűzteher esetén, rendkívüli tervezési állapotban. Az Eurocode szabványok acél, vasbeton és fa anyagú tartószerkezetek esetére is részletes tervezési módszereket tartalmaznak tűzhatás esetére, amikor is tulajdonképpen külön számítást kell végezni a szerkezeten, kimutatva, hogy a tűzzel egyidejű kisebb teherszint és a magas hőmérsékleten lecsökkent teherbírású tartószerkezet megfelel. Ez tisztán statikus tervezői feladat és felelősség, és csakúgy, mint normál tervezési állapotok esetén, növelni lehet a teherbírást például nagyobb keresztmetszetekkel vagy kisebb fesztávokkal. Amikor a tartószerkezet önmagában nem, vagy legalábbis gazdaságosan nem tudja biztosítani a megkövetelt tűzállóságot, akkor kiegészítő tűzgátló felületvédelem alkalmazása lehet a megoldás. A tűzállóságot növelő védelemmel, pl. hőre habosodó tűzgátló festékkel vagy gipszkarton burkolattal ellátott tartószerkezet megfelelőségének igazolása bár bizonyos esetekben szintén elvégezhető Milyen megoldások, kiterjesztések méretezhetőek statikai és tűzvédelmi szempontból Eurocode alapján? Milyen bemenő adatokra van szüksége a tervezőknek? Mikor és mire használhatóak a tűzvédelmi szimulációk a csarnoképületek tervezésénél? Laborvizsgálatok során egy konkrét teljesléptékű szerkezeti kialakításra történik tűzállósági teljesítményjellemző. Azoknál az eredményeknél, ahol az R jellemző, azaz teherbírás is megjelenik (pl. R30, REI15), ott a peremfeltételek között megtalálhatók tartószerkezeti adatok is, mint fesztáv, egyidejű terhelés. Ezekből a statikus ki tudja számolni, hogy a vizsgált szerkezet igénybevételei mekkorák voltak hideg állapotban, és ez lehetőséget ad arra, hogy a vizsgálattól eltérő paraméterek mellett is érvényes legyen az eredmény, amennyiben Eurocode szerinti számítással kimutatható, hogy ugyanabban a szerkezetben, de a módosított statikai rendszerben (fesztáv, egyidejű teher) az igénybevételek nem nagyobbak a vizsgált rendszerhez képest. Ezt a kiterjesztést tartószerkezeti jogosultsággal rendelkező tervező teheti meg, de szüksége van a jogosult tűzvédelmi tervezőtől, szakértőtől az említett adatokra, amelyet ő vizsgálati vagy osztályozási jegyzőkönyvből, vagy minősítő dokumentációból (pl. TMI) határoz meg. A tűzvédelmi szimulációk olyan tervezéskor használatosak, amikor tűzvédelmi és tartószerkezeti tervező szoros együttműködése mellett a teljes épület összetett térbeli modellje elkészül tartóés térelhatároló szerkezetekkel, éghető anyagokkal, adott esetben hő- és füstelvezető rendszerrel együtt. Célja közvetlenül a hő, a tűz, a füst térbeli és időbeli lefutásának meghatározása az épületen belül, közvetve pedig pl. a hő- és füstelvezetést optimálni, és az épület egyes tartószerkezeti elemeinek hőmérsékletét meghatározni (hőmérsékleti analízis). A szimulációt a tűzvédelmi tervező végzi, de az épület és a tartószerkezet modelljét az építész és statikus tervezővel egyezteti. A tartószerkezet emelt hőmérsékletének 5

8 TERVEZŐASZTAL módosítani kell, de semmiképpen sem a kivitelezés alatt kell improvizálni például a részleteket és a csomópontokat. 6. ábra: Hibásan tervezett és/vagy kivitelezett acél vázas csarnok: hóteher hatására a főtartó elveszítette teljes állékonyságát (forrás: eredménye alapján tudja a teherbírási méretezést elvégezni a statikus kolléga az Eurocode szerint. Jól látszik, hogy a tűzvédelmi szimulációs eljárás igen összetett, több szakági tervező közös munkáját igényli, általában csak kiemelt nagy értékű beruházások során kerül szóba. Milyen módon lehetséges az adott szerkezetek, rendszerelemek megfelelőségét igazolni? A megfelelőség igazolása általános értelemben annak felelős és dokumentáltan megalapozott kimutatása, hogy adott szerkezeti elem, szerkezeti egység, illetve a teljes épület a rá vonatkozó követelményeknek megfelel. Ez megjelenik a tervezési folyamatban, a tervdokumentációban megfogalmazott módon (anyagokkal, geometriai méretekkel) és persze a megvalósított állapotban is. Első esetben a tervezői, utóbbi esetben a kivitelezői nyilatkozat tartalmazza a megfelelőség deklarálását. Ez persze nagyon sokrétegű formában valósul meg, szakági egységenként (pl. statika, tűzvédelem, hőtechnika stb.), épületszerkezeti elemenként és komplexen a teljes épületre vonatkozóan is. Részletekbe bocsátkozás nélkül azt érdemes még kihangsúlyozni, hogy az építési termékek gyártója, ill. forgalmazója által kötelezően kiállított dokumentumokat korábban hívtuk megfelelőségi nyilatkozatnak, és ez félrevezető lehet. A hatályos rendszerben ugyanis ilyen már nem létezik, a gyártó/forgalmazó az adott termék teljesítményjellemzőit, tulajdonképpen műszaki paramétereit, osztályait közli jogszerűen (teljesítménynyilatkozatban), míg annak eldöntése és igazolása, hogy ez megfelel-e a rá vonatkozó követelménynek, már nem a gyártó/forgalmazó, hanem az előzőekben említett módon a felelős tervező(k) és a kivitelező(k) feladata. A teherhordó szerkezetek igazolásánál jellemzően a statikai számításnak való megfelelést kell első körben igazolni az építési termékek teljesítménynyilatkozatával, viszont ha pl. egy acélszerkezet tűzállósági teljesítménye csak kiegészítő védelemmel biztosítható, akkor annak az igazolására is szükség van. Kiemelendő, hogy ebben az esetben még tűzvédelmi szakvizsga kérdések is felvetődnek a kivitelezés oldaláról. A kivitelezési folyamatok során melyek a leggyakrabban előforduló hibák? Őszintén szólva a legnagyobb kivitelezési problémának azt tartom, amikor nem áll rendelkezésre megfelelő szintű és kidolgozottsági fokú kiviteli terv. Jogszabályok jönnek-mennek, az engedélyezési vagy bejelentési kötelezettség változik, amihez nyilván kell igazodni, de egyvalami állandó és biztos: a szakmai felelősség miatt nem szabadna elkezdeni semmilyen építést, kivitelezést megfelelő tervek nélkül. Persze elkerülhetetlen, hogy becsússzanak hibák vagy nem várt események, amelyek miatt menet közben A kivitelezési tervekhez a csarnokszerkezetek gyártói milyen adatszolgáltatásokat tesznek? A gyártók készletként hozzák forgalomba rendszereiket, vagy minden elem egy-egy építési termék, amely esetében a beépítési szituációtól függően a tervezőnek és kivitelezőnek tudnia kell igazolni a teljesítményjellemzőit? Miként kerül ez meghatározásra? Mind a két eset előfordulhat: vagy rendszergyártó és -forgalmazó cég biztosítja a komplett tartószerkezet mint építési készlet tervezéséhez szükséges adatszolgáltatását (minősítéssel, tanúsítvánnyal együtt), vagy minden alkotóeleme különálló építési termékként kerül betervezésre. Az első esetben a gyártó/forgalmazó előre rendelkezésre bocsát minden olyan műszaki specifikációt, teljesítményt, amellyel a tervező az építmény követelményeihez hozzárendelve igazolni tudja a megfelelőséget. A második esetben minden egyes építési termék releváns teljesítményjellemzőjét a tervezőnek kell meghatároznia (pl. szabványos anyagminőség, geometriai méretek), amelyek figyelembevételével, a dokumentált egyedi számításokkal együtt tekinthető igazoltnak a tartószerkezeti megfelelőség. Gyártás és szállítás után a gyártónak mindkét esetben teljesítménynyilatkozatot kell adnia. Az első esetben a teljes építési készletre vonatkozó, az egyes alkotók különálló teljesítményjellemzőit és az összeépítési szabályokat is tartalmazó, részletesebb specifikáció alapján kerül kiállításra, a második esetben pedig minden egyes építési termék önálló, független teljesítménynyilatkozattal fog rendelkezni. A kivitelezőnek a gyártói teljesítménynyilatkozatokat mindkét esetben ellenőrizni kell, valamint igazolni az első esetben az építési készlet összeépítésére vonatkozó szabályainak, második esetben a kiviteli tervekben a tervezők által meghatározott feltételeknek való megfelelőséget. Lestyán Mária építész tervező szakmérnök június

9 TERVEZŐASZTAL Csarnokok térelhatároló szerkezeteinek tervezési és kivitelezési hibái Kotormán Istvánt kérdeztem a címben megnevezett témában, aki 1996-ban végzett a BME Építőmérnöki Karán szerkezetépítőmérnöki szakon, majd 3 évet PhD hallgatóként töltött el az Acélszerkezetek, később Hidak és Szerkezetek Tanszéken. Tagja a Magyar Mérnöki Kamarának, tartószerkezeti tervezői jogosultsággal rendelkezik. Szakterülete a vékonyfalú acél elemek, építési termékek, szerkezetek mérnöki alkalmazása; ezen belül gyártási, tervezési, szerelési, termékminősítési szempontból is rendelkezik szakmai tapasztalattal. Jelenleg a Swedsteel Metecno Kft.-nél dolgozik műszaki és fejlesztési vezetői munkakörben. A csarnokoknál két jellemző külső térelhatároló szerkezetről beszélhetünk: az egyik a tetőfödém térelhatoroló szerkezete, a másik pedig a külső térelhatároló szerkezet. Mik ezeknek a fogalmai az OTSZ szerint? Milyen esetben támasztanak velük szemben követelményeket? Először is nézzük, hogyan határozza meg pontosan az OTSZ mint jogszabály ezt a két fogalmat! Tetőfödém térelhatároló szerkezete A tetőfödém tartószerkezeteire támaszkodó könnyűszerkezetes, réteges felépítésű, legfeljebb 60 kg/m 2 felülettömegű szerkezetek (önhordó) rétegei; az állandó terhelésbe valamennyi tetőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni. Külső térelhatároló fal A homlokzatnak a külső tér, a belső udvarnak, átriumnak, légudvarnak és légaknának az általa határolt nyitott udvar felé néző térelhatároló fala. A tetőfödém térelhatároló szerkezet definíciójával az OTSZ tűzvédelmi szempontból elkülöníti a könnyűszerkezetes, többrétegű födémszerkezeteket a nehéz födémszerkezetektől. A differenciáló feltétel az, hogy a teljes súlya legfeljebb 60 kg/m 2 lehet, amelyben az önsúly mellett valamennyi egyéb rátett statikailag szebben megfogalmazva állandó jellegű terhet figyelembe kell venni (pl. 1. ábra: Acélvázas csarnok térelhatárolása egyrétegű önhordó trapézlemezzel (forrás: mezőgazdasági tároló, Hobol) függesztett álmennyezet, szolár rendszerek stb.). Ez nem keverendő össze a tűzzel egyidejű teherrel, amelyet a statikusnak az Eurocode szerint kell meghatározni, rendkívüli teherkombinációra érvényes tényezőkkel! Amennyiben a födém teljes súlya nagyobb, mint 60 kg/m 2, akkor a födém rétegeit szétválasztjuk tetőfödém tartószerkezetére, és további épületszerkezeti rétegekre (pl. hőszigetelés, csapadékvízszigetelés), amelyre más jellegű tűzvédelmi követelmények vonatkoznak. Csarnokoknál a tetőfödém térelhatároló szerkezet követelmény jellemzően trapézlemezes, vagy könnyű tetőpaneles szerkezetekkel kerül kielégítésre. Tűzvédelmi követelmény minden esetben van a tetőfödém térelhatáróló szerkezetével szemben, amely kockázati osztálytól függően írja elő rá a D REI 15 A2 REI 60 tűzállósági teljesítményt. Azt tudni kell, hogy a trapézlemezes megoldások jellemzően 30 percig rendelkeznek minősítésekkel, az ennél nagyobb tűzállósági teljesítmény már megfelelő minősítéssel rendelkező tetőpanel beépítését feltételezi. Körültekintően oda kell figyelni arra, hogy a minősítéseknél a nagyobb tűzállósági teljesítményhez jellemzően kisebb támaszközök, fesztávok tartoznak, ezért a tervezés során olyan műszaki megoldást kell választani, amely a kockázati osztályhoz tartozó tűzállósági teljesítmény kielégítését minősítéssel tudja igazolni az adott fesztávra. A trapézlemezes födé- 7

10 TERVEZŐASZTAL mek kötött rétegrendben vizsgáltak, ahol szerepet játszik a bordakialakítás mellett a trapézlemez vastagsága is. Csak a kötött rétegrendnek megfelelő kialakítás mellett amely kitér az alkalmazható párafékező fóliára, a hő- és vízszigetelés anyagára is fogja tudni a szerkezet az elvárt tűzállósági teljesítményt. A külső térelhatároló fallal szemben homlokzati tűzterjedés határérték követelmény van, kivéve az egyszintes épületet. Mivel a homlokzati tűzterjedés határérték szintszámtól függ, csarnokoknál a legjellemzőbb a 15 perc szokott lenni. Van azonban egy olyan általános előírása is az OTSZ-nek, hogy az épületek, speciális építmények tartószerkezeteit úgy kell megtervezni, kivitelezni, hogy tűz esetén az e rendeletben előírt időtartamig a) azok teherhordó képessége megmaradjon, b) szerkezeti állékonyságával biztosítsa a védelmi szerkezetek rendeltetésének ellátását. A szerkezeti állékonyság a tűzszakasz, önálló építményrész, építmény elsődleges építményszerkezetének azon képessége, hogy a várható tűzhatás időtartama alatt a tűzzel egyidejű terhelésnek előírt ideig ellenáll, ideértve a csatlakozó tűzvédelmi építményszerkezetek és a beépített tűzvédelmi berendezések tartószerkezeteinek funkció-megőrzését is; a tartószerkezet a szerkezeti elemeket és azok kapcsolatait is magában foglalja. Tehát amennyiben a külső térelhatároló szerkezeteknek a csarnokszerkezetre nézve merevítési funkciójuk is van, abban az esetben úgy kell azokat megtervezni, hogy tönkremenetelük az elsődleges tartószerkezet tönkremenetelét ne befolyásolják hátrányosan. Ez statikai tervezés kérdése, nem tűzvédelmi kérdés, ergo ilyenkor a statikus fogja az elvárt tűzállósági teljesítményre vonatkozó beépítéstől függő követelményt meghatározni. A külső térelhatároló szerkezetek anyaga sokszor megegyezik a belső válaszfalak anyagával. Választott műszaki megoldásként azt kell előnyben részesíteni, amelyhez könnyen csatlakoztathatóak tűzállósági teljesítménnyel rendelkező szerkezetek, pl. tűzgátló ajtók, de figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a szerkezeteken történő átvezetéseket milyen tűzvédelmi lezárásokkal tudjuk biztosítani. Ez csarnokszerkezeteknél kritikus szokott lenni, lásd atűzterjedés elleni Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet! Az oldalfalaknál a szendvicspaneles szerkezetek helyett egyre inkább elterjedőben vannak a falkazettás, fémlemez burkolatos kialakítások, mivel rugalmas vastagságban lehet nem éghető szerkezeteket kialakítani vele. Mire kell ügyelni ezeknél a megoldásoknál? Itt is szükség van rendszerengedélyekre, szerkezeti vizsgálatokra? Az ipari csarnoképületek kétféle tipikus könnyűszerkezetes oldalfali térelhatárolása valóban az előregyártott hőszigetelt szendvicspanel és az elemekből összeállított, falkazettás rétegrend. Érdekes, ahogy egyik oldalon a követelmények időben változtak, a másik oldalon pedig termékfejlesztések, innováció és technológiai fejlődés figyelhető meg részben egymás hatására, részben egymástól függetlenül évvel ezelőttig a csarnok falburkolatok tipikusan szerelt szendvicsszerkezetek voltak, a külső és belső trapézlemez között falváztartó és szálas hőszigeteléssel, vagy ennek egy továbbfejlesztett változataként a belső trapézlemez és a falvázgerenda szerepét egy termékben betöltő C-falkazetta és külső trapézlemez vette át. Utána indult az előregyártott, acéllemez fegyverzetű előregyártott, hőszigetelő maggal kitöltött szendvicspanelek térhódítása, ami egyetlen közös innovatív termékben megoldotta a hőszigetelt térelhatárolást a több réteg helyszíni összeszerelése helyett. Gyorsabb szerelést, helyszíni hibáktól mentesebb, jobb műszaki eredményt tett lehetővé. A hőszigetelő mag változtatásával lehet igazodni a hőtechnikai, tűzvédelmi, akusztikai követelményekhez. Kis önsúlya és jobb hőszigetelő képessége miatt a poliuretánhab töltetű, tűzvédelmi és hanggátlási előnyei miatt az ásványgyapot szigetelésű panelok a kedvezőbbek. Kb. 5 évvel ezelőttig úgy láttuk, hogy a kéthéjú szerelt falburkolati rendszer teljesen el is tűnik a szakmából. Azonban elkezdődött az egyre erősebb hőtechnikai, energetikai követelményeket előíró szabályozások korszaka, és amikor ez nem ritkán magas tűzvédelmi követelményekkel együtt jelenik meg, akkor elérünk egy gyártás- és szereléstechnikai korláthoz: a jelenlegi választékban legnagyobb gyártható vastagságú, mm-es kőzetgyapot töltetű szendvicspanelek önsúlya kg/m 2, ami már szállítási és szerelési szempontból is problémákat okoz. 2. ábra: Acél szerkezetű csarnok hőszigetelt szendvicspaneles térelhatárolással (forrás: Lemezmegmunkáló üzem, Szekszárd) 3. ábra: Vasbeton pillérvázas csarnok oldalfali térelhatárolása falkazettás szerelt rétegrenddel (forrás: Autóalkatrész-gyártó üzem, Jászfényszaru) Gondoljunk bele, egyetlen 10 m hosszú, 200 mm vastag gyapotos panel súlya 300 kg, és ezt mondjuk m magasságban kell pontosan helyére emelni, és cm hosszú önfúró csavarral rögzíteni, főleg ha ezt vasbeton pillérbe tesszük. Ehelyett akkor már kedvezőbb több rétegből összeszerelni a szendvicsszerkezetet, pl mm profilméretű C-kazettával, kitöltő kőzetgyapottal és külső homlokzati trapéz- vagy szinuszlemezzel. Megfelelő szerkezeti kialakításokkal a C-kazetta méreténél is vastagabb hőszigetelést érhetünk el, és a vonalmenti hőhidak is jelentősen csökkenthetők. Tehát emiatt kerül egyre több új projekt esetén újra június

11 4. ábra: A nagy vastagságú, kőzetgyapot töltetű szendvicspanelek lerakodása, mozgatása, emelése fokozott kivitelezői odafigyelést igényel, a sérülések, deformációk elkerülése érdekében (forrás: Járműszerelvénygyártó csarnok, Tiszavasvári) betervezésre és beépítésre szerelt térelhatároló szerkezet szendvicspanel helyett. A kétféle szerkezeti megoldás kezelése a legtöbb szakág szerint nem jelent lényegbeli különbséget, pl. statikai méretezéshez az építési termékekhez (panel, C-kazetta, falváztartó profil) általában tervezési táblázatok állnak rendelkezésre, hőtechnikai számítások elvégezhetők a rétegek jellemzői alapján stb. Azonban tűzvédelmi szempontból például már nagyobb különbségek jelentkeznek. A külső és belső térelhatároló falakra vonatkozóan háromféle tűzvédelmi jellemzőt különböztethetünk meg: tűzvédelmi osztály (amely értelmezhető az egyes rétegekre külön, és a teljes összetett rétegrendre is), tűzállósági jellemző (amely általában a teljes rétegrendszerre értelmezett E vagy EI jellemző) és homlokzati tűzterjedési teljesítmény. A szendvicspaneleknél mint kompakt építési termékeknél a termékek gyártója a vonatkozó vizsgálati és osztályozási szabványok alapján meg tudja határozni az adott tűzvédelmi jellemzőt, deklarálni tudja egy teljesítménynyilatkozatban, persze az érvényességi feltételeket meg kell adni. Egy többrétegű szerelt rendszer ennél jóval összetettebb, bonyolultabb, és a tervezési, beépítési szabadságfoka is jóval tágabb lehet, de pl. egy tűzállósági teljesítményjellemző meghatározása csak laborvizsgálattal, egy kötött rétegrendszerre vonatkozóan végezhető el, és az érvényességi feltételek is sokrétűek. Tartalmazniuk kell a rétegek jellemzőit egyenként, a teljes fal Amennyiben a külső térelhatároló szerkezeteknek a csarnokszerkezetre nézve merevítési funkciójuk is van, abban az esetben úgy kell azokat megtervezni, hogy tönkremenetelük az elsődleges tartószerkezet tönkremenetelét ne befolyásolják hátrányosan. szerkezeti paramétereit (fesztáv, támaszok kialakítása) és minden befolyásoló beépítési körülményt (pl. rögzítőcsavarok típusa és kiosztása minden releváns réteg között, lemezek illesztése, fűzése, esetlegesen tömítőszalagok alkalmazása). A teljesítményt igazoló dokumentáció lehet egy akkreditált intézet vizsgálata alapján készült osztályozási jegyzőkönyv, vagy hazai viszonylatban egy Tűzvédelmi Megfelelőségi Igazolás, amelynek tartalmaznia kell az előbb említett fontos peremfeltételeket is. A kivitelezés során ellenőrizni, dokumentálni, elkészülte után pedig felelős kivitelezői nyilatkozatban kijelenteni szükséges ezen feltételek teljesülését. Csarnokoknál érdemes megemlíteni, hogy a hatályos OTSZ a korábbi verzióktól eltérően az egyszintes épületek, csarnokok esetén nem tartalmaz követelményt a külső térelhatároló falszerkezetekre. Az egyetlen betartandó általános kritérium, hogy mint lényeges épületszerkezeti elem, a tűzvédelmi osztálya legalább E legyen. Két- vagy többszintes esetben már van követelmény a homlokzati tűzterjedésre, amely viszont könnyűszerkezetes, acéllemezes falburkolatoknál általában helyettesítendő tűzállósági jellemzővel vagy homlokzati tűzterjedési gátak alkalmazásával, meghatározott szerkesztési szabályok szerint. Milyen megoldások, kiterjesztések méretezhetőek statikai és tűzvédelmi szempontból az Eurocode alapján? Milyen bemenő adatokra van szüksége a tervezőknek? Laborvizsgálatok során egy konkrét teljesléptékű szerkezeti kialakításra történik tűzállósági teljesítményjellemző. 9

12 TERVEZŐASZTAL Azoknál az eredményeknél, ahol a R jellemző, azaz teherbírás is megjelenik (pl. R30, REI15), ott a peremfeltételek között megtalálhatók tartószerkezeti adatok is, mint fesztáv, egyidejű terhelés. Ezekből a statikus ki tudja számolni, hogy a vizsgált szerkezet igénybevételei mekkorák voltak hideg állapotban, és ez lehetőséget ad arra, hogy a vizsgálattól eltérő paraméterek mellett is érvényes legyen az eredmény, amennyiben Eurocode szerinti számítással kimutatható, hogy ugyanabban a szerkezetben, de a módosított statikai rendszerben (fesztáv, egyidejű teher) az igénybevételek nem nagyobbak a vizsgált rendszerhez képest. Ezt a kiterjesztést tartószerkezeti jogosultsággal rendelkező tervező teheti meg, de szüksége van a jogosult tűzvédelmi tervezőtől, szakértőtől az említett adatokra, amelyet ő vizsgálati vagy osztályozási jegyzőkönyvből, vagy minősítő dokumentációból (pl. TMI) határoz meg. Amennyiben a födém teljes súlya nagyobb, mint 60 kg/m 2, akkor a födém szerkezeti rétegeit szétválasztjuk a tetőfödém tartószerkezetére és további épületszerkezeti rétegekre (pl. hőszigetelés, csapadékvíz-szigetelés), amelyre más jellegű tűzvédelmi követelmények vonatkoznak. Milyen módon lehetséges az adott szerkezetek, rendszerelemek megfelelőségét igazolni? A megfelelőség igazolása mind tervezési, mind kivitelezési szinten döntően 5. ábra: Fontos szerelési szabály az egyik tipikus kivitelezési hiba elkerülése érdekében az önfúró csavarok helyes behajtása: szorosan, vízzárást biztosítva, de nem túlhúzva (forrás: Raktárcsarnok, Cserkút) függ attól, hogy különálló építési termékekből egyedi tervek alapján összeállított szerkezetről vagy pedig több termékből mint rendszerelemekből álló szerkezeti egységről beszélünk. Azt kell egyértelműen látni, hogyan, milyen műszaki specifikáció alapján lehet igazolni azokat a teljesítményjellemzőket, amelyre követelmény vonatkozik. Vizsgáljuk meg példaként az előzőekben is említett kétféle oldalfali térelhatároló szerkezetet! Az előregyártott hőszigetelt szendvicspanelekre mint építési termékekre harmonizált európai szabvány (EN 14509) áll rendelkezésre, amely egyértelműen meghatározza a releváns teljesítményjellemzőket és a CE termékjel használatát is. Emiatt egy szendvicspanel esetén a gyártó által kiadott teljesítménynyilatkozatban közölt jellemzők alapján egyértelműen igazolható a megfelelőség, de persze fontos, hogy például a tűzállósági jellemzőhöz mindig tartoznak feltételek is (fesztáv, illesztés stb.), amit ellenőrizni kell! A másik térelhatároló szerkezet, a többrétegű, C-falkazettából és külső trapézlemezből összeállított szerelt rétegrend azért más, mert ha van legalább egy olyan teljesítményjellemző, amely nemcsak a különálló rétegek egyenkénti, hanem a teljes rétegrend közös tulajdonsága (pl. tűzállóság vagy léghanggátlás), akkor csak együtt szabad őket kezelni! Ilyen esetben a vizsgálati jegyzőkönyvben megadott összes feltételt be kell tartani, mind az alkotók különkülön értelmezett jellemzőire, mind az összeépítési szabályokra, peremfeltételekre (pl. fesztáv, egyidejű teher, csavarozás, tömítőszalagok, támaszok kialakítása stb.) vonatkozóan. Mindegyik esetben fontos, hogy tervezés során a felelős tervező, beépítés során a felelős kivitelező igazolja a megfelelőséget az előzőek szerint vagy egyedi építési termékek teljesítménynyilatkozatai és a kiviteli tervben megadott szabályok szerint, vagy pedig az összetett rétegrend alkotóinak teljesítménynyilatkozata és a vizsgálati vagy osztályozási jegyzőkönyv (esetleg egyéb hatályos minősítés, igazolás, pl. TMI) feltételeinek biztosítása alapján. Lestyán Mária építész tervező szakmérnök 6. ábra: Hőtechnikai, energetikai hibák elkerülése: hőhídmentes, megfelelő lég- és párazáró illesztések és csomópontok kialakításával (forrás: Raktárcsarnok, Cserkút) június

13 MUNKATERÜLET Mélygarázsok hő- és füstelvezetésének tervezési kérdései, kivitelezési hibái A címben megnevezett témában Csordás Zoltánt kérdeztem, aki a Colt Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. A cég a Colt Group hazai partnereként 2008 óta tevékenykedik az itthoni építőipari piacon. Minden, ami a hő- és füstelvezetéssel, a gravitációs szellőztetéssel, valamint az ipari klimatizálással, árnyékolástechnikával kapcsolatos, a cég fő tevékenységét képezi. A fentiekből tehát az is kiderül: a Colt Hungária Kft. azon kevés cégek közé tartozik a piacon, amelyek egy kézből tudnak komplett megoldásokat kínálni a megrendelő számára. Miért is fontos a komplex gondolkodásmód azon túl, hogy a rendszerkompatibilis elemek az üzembiztonság oldaláról vizsgálva is előnyökkel bírnak? Ez nem elhanyagolható abban az esetben, amikor védelmi célú berendezésekről van szó. Az építész tervező felelős a megfelelő szakismerettel rendelkező szakági tervezők bevonásáért és munkájuk koordinálásáért. Sajnos mégis az esetek többségében nincs meg ehhez a koordinációhoz a tervezőknek megfelelő szakismeretük, pedig a tűzvédelmi célú gépészeti berendezések, hő- és füstelvezető csatornák olyan gépészeti elemek, amelyeknek megfelelő szintű térigénye, geometriai paraméterei vannak, amelyeket utólagosan igen nehéz elhelyezni, megfelelő szinten kiválasztani, megtervezni, ha nem a tervezési folyamat elején méri fel a műszaki igényeket a tervezői gárda. Az új OTSZ hatálybalépésével jelentősen változtak az erre a területre vonatkozó előírások, ezért is nagyon fontos, hogy mind a szabályozási oldal szempontjából, mind pedig a lehetséges műszaki megoldások oldaláról nézve is naprakész ismeretekkel rendelkezzenek a tervezők! Milyen jelenlegi szabályozásokat kell betartani? Gépjárműtárolók, mélygarázsok esetében mikor kell gondolkodni a hő- és füstelvezetésről? Milyen egyéb szellőzési szabályozások vannak? Füstelvezetés esetén az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az irányadó. Amennyiben földfelszín alatti a gépjárműtároló vagy garázs, akkor 100 m 2 felett már füstelvezetésről kell gondoskodni. Ez a mindenkori alapterület 1%-a. Többszintes mélygarázs esetén ez természetesen minden szintre vonatkozik. Amennyiben földfelszín feletti gépjárműtárolásról van szó, akkor az 1200 m 2 feletti területeken kell füstelvezetésről gondoskodni. A belmagasság valószínűleg 4 méter alá fog kerülni, így ebben az esetben is az alapterület 1%-a lenne a mérvadó mint szükséges hatásos nyílófelület. Életvédelmileg nagyon fontos szempont továbbá a CO túlzott koncentrációjának a megakadályozása. Ami sajnálatos, hogy erre nem létezik jelenleg hatályos magyar szabályozás, így legtöbbször a VDI 2053 szerinti méretezést alkalmazza mindenki. Akkor kell alapszellőzésről gondoskodni, amikor a CO-koncentráció eléri az 50 ppm-et. Gyakorlati nyelvre lefordítva 150 m 3 /h légcserét kell biztosítani gépkocsinként. Amikor a CO-koncentráció eléri a 100 ppm-et, akkor már vészszellőzésről beszélünk. Ez 300 m 3 /h légcserét jelent gépkocsinként. Milyen lehetséges műszaki megoldási vannak a mélygarázsok hő- és füstelvezetésének, szellőzésének? Mennyiben kombinálhatóak ezek a rendszerek? Van-e különbség új épület kialakításánál, illetve felújításoknál, átalakításoknál a választható műszaki megoldások között? A mélygarázsok füstelvezetését két elv alapján lehet megoldani. Az első, szigorúbb elv, amelyet a nemzetközi nyelv Smoke Control System néven határoz meg. Ebben az esetben bizonyos területek füstmentességét kell biztosítani, pl. a lépcsőházakhoz vezető menekülési 11

14 MUNKATERÜLET utakat stb. Ebben az esetben a füstelvezetés, és frisslevegő-bepótlás mellett már füstszakaszolásról is gondoskodni kell, hogy a füstmentes területek biztosíthatóak legyenek. Hazánkban ez a szigorú tervezési rendszer nem terjedt el. Szinte 100%-ban a második, nem olyan szigorú rendszer kerül kialakításra az ún. Smoke Clearence System, amely esetében a menekülési utak átláthatóságát kell biztosítani, illetve azt, hogy a tűzoltók hozzáférjenek a tűzfészekhez. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy valamelyik irányból maximum 20 méteres távolságból kell látniuk a tűzfészket. Természetesen követelmény az is, hogy a tűzoltást követően egy bizonyos időn belül füstmentessé tegyék a zárt teret. Mivel jellemzően földfelszín alatti terekről beszélünk, így a gépészeti füstelvezetés a leggyakoribb, de minden kombináció elképzelhető. Ha van lehetőség rámpákon, angolaknákon keresztüli gravitációra, akkor ezek használhatóak frisslevegő-utánpótlásra, amíg az elvezetés gépészetileg megoldott. Az is elképzelhető ugyanakkor, hogy adott esetben a füstelvezetés gravitációs, ha beépíthető EN szerint bevizsgált füstelvezető berendezés. Gépészeti rendszer alkalmazása esetén az elszívó ventilátorokra rákerülhet egy légcsatorna-hálózat, és azon keresztül történik a zárt térből a füstgázok elszívása, vagy a másik, egyre gyakrabban alkalmazott megoldás, hogy nincsenek a térben légcsatornaelemek, hanem úgynevezett terelőventilátorok terelik a füstöt a frisslevegő-bepótlás irányából a füstelvezetési pont irányába. A kialakítási lehetőségekben nincs különbség olyan értelemben, hogy új építésről vagy meglévő épületről beszélünk. Talán annyiban mégis, hogy egy új építés esetén lehet törekedni a legtökéletesebb elosztásra (elszívási, befújási pontok elhelyezkedése), míg a meglévőnél ezek a pontok már többé-kevésbé adottak. Melyek a leggyakrabban előforduló tervezési és kivitelezési hibák (helyhiány, holtterek stb.)? Leggyakrabban az a baj, hogy az épületgépészt vagy a füstelvezetésért felelős szakembert későn vonja be az építész a projektbe, vagyis az épület kubatúrája, szerkezete már végleges, és ehhez kell igazítani a füstelvezetést. Mit jelent ez? A lépcsőház mellé kerül a füstelszívó akna, vagyis odaszívom, terelem a füs június

15 töt, ahová az embereknek is menekülni kellene. A frisslevegő-bepótló, és a füstelvezető felületek nem a mélygarázs egyik, illetve másik végében vannak, hanem az építész által megálmodott legkisebb felületvesztés szolgálatában állnak, így bonyolultabbá, drágábbá téve a hatékony füstelvezetést (feleslegesen kiépítendő légcsatornák, lényegesen több terelőventilátor stb.). Az aknák amelyeken keresztül az elszívás, illetve a bepótlás történik keresztmetszete nem megfelelő. 15 m/s-nál nem lehetne nagyobb légsebesség az aknákban. A belépő vagy kilépő keresztmetszetek nem lettek megfelelően meghatározva, szintén a helyhiány miatt. 5 m/snál nem lehet nagyobb légsebességet generálni ezeken a pontokon. Legtöbbször nem valósul meg az, hogy egy rendszerszállító felelős a komplett RWA rendszerért (elszívó ventilátorok, frisslevegő-bepótló ventilátorok, terelőventilátorok, légcsatornák, illetve különböző zsaluk, csappantyúk, esővédelem). Így hiába lett megtervezve, akár modellezve is a rendszer. A végén kiderül, hogy a gyárilag bevizsgált m 3 /h teljesítményű ventilátor csak m 3 /h légszállítást tud, mert a kivitelezés során sokkal nagyobb nyomáseséssel járó légcsatorna-hálózatot építettek hozzá, így a teljesítménye lecsökkent. Sajnos lehetne még tovább sorolni a problémákat. A mélygarázsok hő- és füstelvezetését biztosító rendszerek milyen kapcsolatban kell, hogy álljanak az egyéb aktív tűzvédelmi rendszerekkel? A tűzjelző rendszernek mindenképpen automatikusan kell indítania a füstelvezető rendszert. A vezérlőrendszerek a projekt specifikációinak megfelelően egyszerűbbek vagy összetettebbek is lehetnek. Az egyszerű rendszerek a befektetési költségek szempontjából kedvezőbbek. Viszont az egyszerű vezérlés és szabályozás a parkolóház típusától függően az energiafogyasztást jelentősen növelheti. Szellőztetés tűz esetén: szellőztető berendezések esetén, amelyek az épület füstgázmentesítését biztosítják, a tűzjelző berendezés alkalmazása elengedhetetlen, mivel jelezni kell, hogy a garázs melyik szintjén és hol alakult ki a tűz. Ha a tűzjelzők kioldották a riasztást, akkor a garázsban a ventilátorok teljes teljesítményre kapcsolnak, azonos módon a szellőztető ventilátorok is. A parkolóház többi ventilátora kikapcsolt állapotban marad. Egyes esetekben a tűzvédelmi előírások megkövetelik, hogy a ventilátorok csak késleltetéssel kapcsolhatnak be, így a garázsban tartózkodó személyek azt elhagyhatják. A hő- és füstelvezető berendezés csak a füstjelző berendezéssel együtt működik hatékonyan. A füstjelzők meghatározzák a füstképződés helyét, és célirányosan a tűzfészek közelében található ventilátorokat kapcsolják be, ezáltal pedig egy füstmentes zónát hoznak létre. Ennél a füstmentesítő koncepciónál a rendszer késleltetett indítására nincs szükség. Miben tudja a tervezést segíteni a tűzvédelmi szimuláció? Mikor alkalmazzuk? Minél alacsonyabb egy zárt tér belmagassága, annál kiszámíthatatlanabbul viselkedik a tér egy esetleges tűz esetén, illetve sokkal hamarabb elveszítjük a tájékozódó képességünket, hiszen az átláthatóság rohamosan csökken. Ezeket a helyzeteket, illetve azt, hogy a terelés mikor működik a leghatékonyabban, szinte csak a szimuláció tudja egyértelműen meghatározni. Ám úgy gondolom, a kivitelezéskor elkövethető esetleges hibák miatt az elkészült rendszert szinte mindig le kellene ellenőrizni füstpróbával, és a ventilátorok légszállítását is le kellene mérni a rendszer készre szerelését követően. A szimulációt mindenképpen alkalmazni kell, ha egy tagolt, nem kifejezetten téglalap alakú alapterületről beszélünk, és akkor is, ha nem volt megvalósítható az egyik oldalon be, a másik oldalon ki elv. Mit kell tudni a karbantartásról és az üzemeltetésről? Mely rendszernek mi az előnye és a hátránya? Mint minden tűzvédelmet szolgáló rendszer esetén, itt is szükséges a félévenkénti karbantartás. Igazából nincs a különböző rendszerek között nagy különbség. Talán annyi, hogy a légcsatornás rendszer esetén a beszívó rácsok, felületek tisztántartására nagy figyelmet kell fordítani, mert az elkoszolódás keresztmetszet-csökkenést eredményezhet, ez pedig nagyobb nyomásesést generálhat. Így az elszívó, de akár a befújó ventilátorok légszállítása csökkenhet. Fontos a karbantartás miatti jó megközelíthetősége az elemeknek, de ez is inkább kivitelezési kérdés. Nagyon lényeges, hogy a CO-érzékelő és jelzőrendszer is karban legyen tartva. Lestyán Mária építész tervező szakmérnök 13

16 DIAGNÓZIS Egy társasház központi elszívó ventilátorainak cseréje során felmerülő problémák A társasházak egyik legkritikusabb problémája a közös rendszerek karbantartása, javítása, cseréje. A régi épületek építési módjuktól függően sokféle, több esetben gyökeresen eltérő problémával küszködnek, melyek megoldásai során a ház jellegéhez, felépítéséhez illeszkedve kell a feladatot kidolgozni és végrehajtani. Ez minden esetben megköveteli a teljes körű vizsgálatot, a jelenlegi állapotok felmérését, a probléma behatárolását, a lehetséges megoldások kidolgozását, a kiválasztott megoldás szakszerű véghezvitelét. Ám mindezeken túl sosem szabad kihagyni az emberi tényezőt, hiszen lakóházról beszélünk, emberek otthonairól. Ezek az emberek a maguk módján jól vagy rosszul tűrik, illetve értékelik az elvégzett beavatkozásokat. SZINTE NEM TALÁLUNK olyan társasházat, ahol bármilyen beruházás, átalakítás, javítás a teljes lakóközösség egyöntető beleegyezésével történne. Mindig voltak és lesznek másként vélekedők, akik vagy elés befogadják végül a többség döntését és az a megvalósult változásokat, vagy ellenállnak és jogosan vagy jogtalanul támadják az elkészült módosításokat. Az építési hibák körébe ez is beletartozik: az adott feladat elfogadtatása a lakókkal, meggyőzésük, hogy a változások összességében pozitívak, és az esetlegesen felmerülő egyéni problémák megfelelő kezelése ugyanolyan fontos, mint maga a fizikai beruházás. Ha ez nem történik meg vagy nem jól sikerül, a házban olyan feszültségek keletkeznek, melyek végső soron az adott beruházásra, annak kivitelezőjére és megrendelőjére is visszaüthet. Egy ilyen problémát vizsgálunk meg most: egy panelépület központi elszívó ventilátorainak cseréjét követően, elsősorban a gépzajra vonatkozóan kialakult lakói problémákat és azok műszaki hátterét. Ebben az esetben tehát egy tízemeletes panelház központi elszívó ventilátorainak cseréjére került sor. Habár a ventilátorok cseréjével az elszívás hatékonysága javult és a működtetés költségei jelentősen csökkentek, néhány lakásban a tizedik emeleten zajproblémák jelentkeztek. A legtöbb esetben egyfajta mély, monoton zúgásra panaszkodtak a lakók közül néhányan, mely a gépek üzemideje alatt jelentkezett. Ezekre több mérés is készült, a kivitelező elvégzett néhány átalakítást az érintett berendezéseken, de érdemi javulást nem sikerült elérni. A társasház vezetése, a lakók panaszainak érdemi kivizsgálása érdekében, az új elszívó tetőventilátorok alkalmasságát, beépítési körülményeinek vizsgálatát, a zajproblémák eredetének megtalálását és megoldási javaslatok megtételét, valamint a lehetséges felelősségi körök megállapítását független szakember által elvégzett vizsgálat lefolytatásával kívánta feltárni. Az alábbiakban ezen vizsgálat megállapításait szemlézzük. Mindenek előtt szögezzük le, hogy a ventilátorok cseréje abszolút indokolt volt. A 80-as évek elején épült lakótelepi házat 2011-ben a panelprogram keretében már felújították, így logikus volt, hogy a több mint 30 éves, már rendkívül elavultnak számító strangelszívó ventilátorokat is lecseréljék. Ezzel nemcsak az elszívás hatékonyságát tudták javítani amely a korábbi energetikai felújítás okán jelentősen lecsökkent filtrá június

17 ciós légcsere miatt minden szempontból nagyon fontos volt hanem az új gépek számottevően kisebb villamos fogyasztása jelentős megtakarítást hozott a lakóközösségnek. A gépek cseréjének természetes velejárója, hogy a korábban megszokott üzemi zajokat új zajok váltják fel, amelyekhez csak lassan szoknak hozzá az érintettek. A vizsgálatok apropóját adó probléma éppen ezért alapvetően egy szubjektív érzékelésen alapuló, komforttechnikai kérdés. A zajjal és a zajméréssel kapcsolatosan néhány alapfogalmat már egy korábbi cikkben a hőszivattyúk lakóövezetben történő elhelyezéséből eredő zajproblémákkal összefüggésben tisztáztunk (2015. augusztus). Most tehát koncentráljunk csak a konkrét problémákra! A vizsgálatok alapját jelen szituációban az adta, hogy a tizedik emeleten lakók közül néhányan panaszkodnak az új ventilátorok üzemi zajára. Ezért már korábban több, akusztikai szakcég közreműködésével, illetve hatósági szervezet által elvégzett zajmérésre sor került. Az ezek alapján született szakvélemények egyöntetűen azt mondják ki, hogy a mért zaj minden esetben a jogszabályokban meghatározott zajszint alatt van. A kontrollmérések során történő koncentrálás esetén volt domináns. Végeztem a helyszínen kontroll-zajmérést is. A panaszos lakásában, a nappaliban a lakáson belül minden zajforrást kikapcsolva, az ablakokat zárva tartva 34 db(a) zajterhelést lehetett mérni, bekapcsolt szellőzőventilátor mellett. A ventilátort lekapcsoltatva a zajszint lényegében nem változott. Ugyanakkor a mély morgás jellegű zaj a ventilátor kikapcsolásakor megszűnt. Egy másik panaszos lakásában a nappaliban, működő elszívás esetén az alacsony zúgás alig volt hallható, de kétségtelen tény, hogy odafigyelve jelen volt. A zajmérés itt 28 db(a)-t mutatott, ki- és bekapcsolt ventilátor mellett egyaránt. A vonatkozó előírások szerint nagyvárosi, vegyes lakóterületen a zajterhelési határérték nappal 55 db, éjjel 45 db (de a legszigorúbb, üdülőterületi éjszakai határérték is 35 db). Vagyis a mért értékek még a legszigorúbb határértéket sem lépték túl. Mi lehet a magyarázata ennek? Változatos zajérzékenység A zajmérések során alkalmazott különböző frekvenciakiemelések hatására az akusztikus mérőberendezések érzékenysége megfelel a fül érzékenységének, adott frekvenciák és szintek mellett. A legszélesebb körben használt súlyozás az úgynevezett A-kiemelés. Ezt a súlyozást használva egy zajszintmérőberendezés kevéssé lesz érzékeny a nagyon magas és nagyon alacsony frekvenciákon. Az A-szűrő használata esetén a fül érzékenysége a normál szinteken lesz a legnagyobb. Ezt azért érdemes most itt kiemelni, mert jelen konkrét esetben ez magyarázatot ad arra, hogy a néhány lakó által erősen hallott és zavarónak érzékelt mély, monoton zúgás miért nem jelenik meg relevánsan a zajmérésekben. Az emberek nagy átlaga a nagyon mély és nagyon magas hangokat nem, vagy csak kis mértékben érzékeli, hallja (ellentétben sok állattal, pl. a kutyákkal szemben), emiatt az ezekben a frekvenciatartományokban megjelenő zajok nem zavarják őket. A fent leírt szűrőzés ezt a tulajdonságot használja ki. Természetesen vannak olyan emberek, akik jobban hallják mondjuk a mély hangokat, érzékenyebbek erre a frekvenciatartományra is. Mivel azonban ez a kisebbségre jellemző, érthető, hogy miért csak néhány lakó panaszkodik az új gépek alacsony frekvenciájú zajhatására. Mindezek ismeretében már érthető, hogy miért csak néhányaknál jelentkezik a zajra vonatkozó panasz, az jellegében miért tér el az egyes személyeknél, és hogy mindezt az eddigi zajmérések miért nem értékelték jogos panasznak. Ugyanakkor van egy másik aspektusa is a kérdésnek. Ahogyan csökken a külső zaj mértéke (jellemzően mondjuk estefelé), a háttérzajok szerepe felerősödik. Ebben a hangkörnyezetben egy állandó (monoton) zúgás már képes domináns zaj lenni, mely alkalmas a pihenés megszakítására, az arra érzékeny személyek zavarására. A csöndesebb éjszakai időszakban egy többnyire folyamatos alapzaj, egy állandó zúgás nem hasonlítható össze egy változó, lüktető, különböző hangmagasságú és erősségű háttérzajjal, mint amilyen a nappali, forgalom dominálta zajterhelés. A két jelenség élettani hatásai nyilvánvalóan eltérnek különösen az ember éjszakai pihenés alatt elvárt nyugalmasabb környezetének fényében. Nem véletlen, hogy a vizsgált épületben is lekapcsolják éjszakára a gépeket. Ez nemcsak a felesleges szellőztetés, illetve az ehhez tartozó energiafogyasztás megspórolásáról szól, hanem a nyugodtabb éjszakai pihenés biztosításáról is a zavaró zajok lehető legnagyobb mértékű kiküszöbölésével. Objektív beszabályozás lehetséges? A vizsgálatok tehát feltárták a zaj eredetét, jellegét és javaslatokat fogalmaztak meg a lehetséges megoldásokra. Elsőként felhívták a figyelmet arra, hogy a szellőztető rendszer beszabályozására csak részlegesen került sor. Mivel új gépeket telepítettek, melyeknek a szívási teljesítménye más, mint a korábbi gépeké, ráadásul a gépek cseréjével egyidőben a fő légcsatornák kitisztítását is elvégezték, ezért utóbbiak áramlási viszonyai is változtak (javultak), a beszabályozás tehát mindenképpen indokolt lett volna. Ehhez jön hozzá az is, hogy az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet követelményeit tartalmazó 1. sz. melléklet V. fejezet (Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások) 6. pont (A légtechnikai rendszerre vonatkozó előírások) 6.5. alpontja (6.5. Beszabályozás, próbaüzem, átadás) kimondja: 15

18 DIAGNÓZIS a légtechnikai rendszereket a beszabályozási terv alapján kell beszabályozni és a beszabályozást dokumentálni. Habár erre volt is törekvés a kivitelezés során, mind a mérés, mind a beszabályozás értelemszerűen csak a lakások egy részében volt lehetséges (ahová a mérést és beállítást végző személyek bejutottak). Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a mérések, beállítások csak az adott pillanatra vonatkoznak, hiszen semmi sem garantálhatja, hogy a szakemberek távozása után a lakók nem módosítják ismét a beállításokat. Ez a társasházak elkerülhetetlen sajátossága. Kérdésként merülhet fel, hogy hogyan lehetne egy komplex, majd a lakók által talán kevésbé manipulálható beszabályozást elvégezni. Erre számtalan megoldás van. Mivel a szellőzőhálózat jelenleg nem tartalmaz olyan elemeket, melyek segítségével az ilyen jellegű beszabályozás elvégezhető, kiegészítő elemek telepítésére lehet szükség. Ez lehet olyan tányérszelepek alkalmazása a lakásokban, amelyek szabályozásra alkalmasak, vagy a beszabályozást el lehet végezni a tányérszelepek mögötti ágvezetékbe helyezett térfogatáram-állandósító betétek behelyezésével ez ráadásul nem manipulálható utólag, de persze a szellőzőnyílások lakók általi leszűkítése, teljes letakarása ezután sem akadályozható meg. A fenti megoldás azonban még nem feltétlenül garantálja az alacsonyfrekvenciás zúgás megfelelő szintű kiküszöbölését. Erre vonatkozóan már a meglévő tapasztalatok is azt mutatják, hogy a fent részletezett, az emberek többsége által hallható hangtartományra optimalizált hagyományos hangcsillapítók ezt a zajszintet nem vagy csak nagyon minimálisan szűrik meg. A megoldás ebben az esetben a testhanggátlás javítása lehet. Az alacsonyfrekvenciás zajok terjedése szempontjából elsődleges fontosságú, hogy a forrás (jelen esetben a ventilátor villanymotorja) fizikailag a lehető legjobban le legyen választva a légtechnikai rendszerről. Ennek érdekében mindenek előtt azt kell ellenőrizni, hogy az elszívó ventilátor beleértve ebbe a tetőfelépítményt is és a légcsatorna között a rezgéscsillapítás maradéktalanul meglegyen. A fentieken túl megoldás lehet, ha a gépek alatt, ahol erre megfelelő hely áll rendelkezésre, további, speciális hangcsillapító elemeket helyeznek el. Egyes gyártók forgalmaznak olyan hangcsillapítót, mely kifejezetten alacsonyfrekvenciás hangokra vannak optimalizálva. Ilyen hangcsillapító betétek beépítése mindenképp megfontolandó. Adott esetben a mély hangfrekvenciás zúgást a ventilátorok fordulatszámának módosításával is lehet eliminálni. Erre vonatkozóan a gyártóművel kell konzultálni, hogy a motorok fordulatszámának módosítása lehetséges-e. Ha igen, kísérletezéssel lehet meghatározni a szükséges mértékű beavatkozást. Összefoglalva Elmondható, hogy az alacsonyfrekvenciás zajok keletkezése jelen vizsgált esetben minden bizonnyal összefügg az új ventilátorok működésével. A zaj keletkezése nem elsősorban a beépítés milyenségétől függ, azt a gép villanymotorja és mechanikája kelti. Ugyanakkor a hang terjedése szempontjából kiemelkedően fontos a beépítésnél alkalmazott rezgéscsillapítás, a testhangátvitel elleni hatékony védekezés. Ennek érdekében minden gép esetében felül kell vizsgálni a légcsatorna és a ventilátorok közötti csőcsatlakozást, biztosítandó itt a testhangátvitel elleni hatékony védekezést. A gépek rezgését különösen a nagyobb teljesítményű berendezések esetében fokozott rezgéscsillapítással kell kompenzálni, amely alkalmas a felépítményi rezonancia meggátlására. A tizedik emeleti lakások esetében megfontolandó a lokális hangcsillapítás is, az elszívó ágvezetékekbe, illetve a ventilátorok előtti térbe behelyezhető hangcsillapítóbetétek alkalmazásával. Külön figyelemmel kell lenni arra, hogy a mélyfrekvenciás zajok megszűrésére alkalmas (kifejezetten arra kalibrált) hangcsillapítók kerüljenek beépítésre. Végül pedig esedékes lenne egy komplex beszabályozás elvégzése is, melynél a beszabályozáshoz szükséges kiegészítő eszközöket amennyiben a rendszerekbe jelenleg beépített anemosztátok erre a célra nem alkalmasak a mérés elvégzése előtt be kell építeni. Irodalomjegyzék A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet MSZ :1998 szabvány A környezeti zaj vizsgálatára és értékelésére Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) MSZ CR 1752:2000 szabvány Épületek szellőztetése tervezési kritériumok beltéri környezethez Fischer Tamás okl. épületgépészmérnök, épületenergetikai tanúsító, műszaki ellenőr, igazságügyi szakértő Lektorált szakmai cikk június

19 DIAGNÓZIS Bordás-lemezes monolit vasbeton födémek és meghibásodásuk Régi szerkezetekkel foglakozó cikksorozatunkban az acélgerendás födémek után áttérünk a vasbeton gerendás födémek tárgyalására. Először a viszonylag egyszerűbb, bordás-lemezes monolit vasbeton födémekkel foglalkozunk. Alsóbordás vasbeton födémek A szerkezetek fejlődése során a komplett vasbeton födémek közül időrendben az első, a korszerű alsóbordás-lemezes födémtípus előképe az ún. Hennebique födém. A födém nézete az 1. ábrán, a födém metszete, szerkezeti elrendezése, részletei a 2. ábrán láthatók. Ezen rendszerű födémek vasbeton gerendákból és ezek között felfekvő vasbeton lemezekből állnak, amelyek a gerendákkal összefüggő szerkezetet alkotnak. Nagyobb alapterületű helyiségek lefedésénél a mestergerendák mellett gyakran még fiókgerendákat is alkalmaztak. A födém teljes egészében a helyszínen készült, megépítéséhez alátámasztó állványzatra és bonyolult, összetett zsaluzatra volt szükség. A fő teherviselő szerkezetek a födém alsó oldalán elhelyezkedő kéttámaszú vagy többtámaszú vasbeton gerendák, amelyek teherhordó falakra vagy kiváltó szerkezetekre támaszkodnak. A falazaton a gerendákat általában vasbeton koszorú fogja össze. A gerendákra felülről többtámaszú, viszonylag kis vastagságú vasbeton lemez terhel. A szerkezet a vasbeton teljes körű alkalmazását jelenti. A szerkezeti elrendezés fő előnye, hogy a pozitív nyomaték helyén a lemez betonja a gerendával együtt dolgozik, míg a nagy negatív nyomatékok helyén a gerenda keresztmetszete lesarkítás révén megnövelhető. A födémtípus teherbíró képessége a gerendamagasság növelésével jelentősen emelhető, a hasznos terheléstől és a támaszköztől függő 1. ábra: Hennebique födém nézete [1] adottságoknak megfelelően. A szerkezeti elrendezés az anyagszükséglet szempontjából is bizonyos rugalmassággal bír, a magasabb bordák alkalmazásával a vasszükséglet a beton rovására csökkenthető. Az alsóbordás vasbeton födém elsősorban a nagyobb hasznos terhelésű üzemi és raktárépületek szerkezete volt, amelyeknél az alulról megjelenő bordák és azok esetleges lesarkítása nem zavaró, és ahol a padló közvetlenül a lemez felső síkjára került. A letisztult, egyszerűbb szerkezeti kialakítású, fiókgerendák és lesarkítások nélküli hagyományos alsóbordás vasbeton födém a 3. ábrán látható. Általában cm tengelytávolságú bordákból és ezek felső síkján áthaladó 8 10 cm vastag lemezből állt. Szélesebb körű alkalmazása az 1930-as évektől kezdődött. Az alsóbordás födém a lakó- és az ehhez hasonló funkciójú épületekhez azonban kevésbé volt célszerű és alkalmas, ezekben az épületekben az alsó sík felület biztosítására vékony rabicburkolatot kellett készíteni (4. ábra). Lakóépületekben a padlóburkolatot is feltöltésre kellett helyezni (5. ábra), azonban még így is adódhattak lég- és lépéshang-szigetelési problémák annak ellenére, hogy bordával együtt a födém vastagsága rendszerint meghaladta a 40 cm-t. Megjegyezzük, hogy az 5. ábra jobb felén látható, salak- vagy homokfel- 17

20 DIAGNÓZIS 2. ábra: Hennebique födém keresztmetszete, szerkezeti elrendezése és csomópontjai [2] töltésre helyezett aljzatbeton és kemény padlóburkolat a lépéshang-szigetelés szempontjából kifejezetten hibás megoldás, mert a padlóburkolati rétegek nem tudnak rugalmas rendszerként működni. Felsőbordás vasbeton födémek A felsőbordás vasbeton födém elsődleges teherhordó gerendaelemekből és ezek alsó síkján elhelyezkedő vasbeton lemezből áll (6. ábra). A bordatávolság kisebb, mint az alsóbordás födémeknél ( cm) és a bordák szélesebbek, mert a pozitív nyomatékok helyén a szükséges betonkeresztmetszet csak így biztosítható. Ritkábban ún. csónaktartókat alkalmaztak, amikor a fesztáv közepén a nyomott öv megnövelése érdekében kiszélesítették a gerendát. Az ilyen kialakításmód csak felső feltárással deríthető fel. A vasbeton lemez a sűrűbb bordakiosztásból következően vékonyabb mint az alsóbordás födémeknél, általában 7 cm. A negatív nyomatékok helyén a lemez a gerendákkal együtt dolgozik, ezért itt nincs szükség lesarkításra. A szerkezet nagy fesztávolságokra és nagy terhelésekre nem volt alkalmas, mert a bordák szélessége nagyon megnövekedett és a födém önsúlya is jelentősen nőtt. Az előzőekből következően a felsőbordás födém elsősorban lakóházi födém volt, amelynél eleve biztosított a sík alsó felület, továbbá a bordák között kialakítható a megfelelő feltöltés, amelyben vezetékek is elhelyezhetők. Ast-Mollins födém Egyedi kialakítása miatt célszerű külön tárgyalni az Ast-Mollins födémet. Teljes egészében monolit, alsóbordás kialakítású szerkezet, amelyet bádogzsaluzaton készítettek, 50 cm-es bordakiosztással (7. ábra). A borda 25 cm magas és 8 cm vastag, a vasbeton lemez pedig 5 cm-es. Az 1900-as években készült, az alsó sík megjelenés érdekében nádazott vakolatot, rabicréteget vagy a bordák közé rögzített salakbeton lapokat alkalmaztak. A hagyományos alsóbordás vasbeton födémekhez képest lényegesen sűrűbb és karcsúbb bordakialakításával előképe a kb. az 1920-as évektől széles körben alkalmazott sűrűbordás sík vasbeton födémeknek június

21 Jellemző födémkárosodások, javítási, megerősítési lehetőségek A monolit vasbeton födémeknél a károsodások négy fő csoportba sorolhatók: alakváltozás-jellegű károk; korróziós károk; szilárdságcsökkenésből származó károk; betonozási hibákból származó károk. Az alakváltozási jellegű károk repedésként, lehajlásként, támasznál kialakuló szögforgásként jelentkezhetnek. A lemezrészek nagymértékű repedései nem megfelelő teherbírás, zsugorodás, hőtágulás, egyenlőtlen támaszmozgás, illetve a beton és a betonacél nem megfelelő együttdolgozása miatt keletkezhetnek. A beton és a betonvas együttdolgozásának hiányát a fővasalással párhuzamos, sűrű repedések, míg az elégtelen teherbírást a fővasalást keresztező nagyméretű repedések jelzik. A vasbeton bordák jellegzetes repedéskárai a 8. ábrán láthatók. Ezek együttes előfordulása általában nem jellemző. A 8. ábrán látható károsodások közül elsősorban a hajlítási és a nyírási repedések veszélyesek. 3. ábra: Hagyományos alsóbordás vasbeton födém [3] 4. ábra: Alsóbordás vasbeton födém sík alsó rabicburkolattal [3] 5. ábra: Alsóbordás vasbeton födém feltöltésre helyezett padlóburkolattal [4, 5] Vasalásból eredő probléma lehet, ha a vasbetétek toldását azok szoros egymás mellé helyezésével, esetleg összekötözésével oldják meg. Ebben az esetben a beton nem tudja kellő mértékben körbevenni a vasbetéteket és a teherátadás hiányos lesz. A túl sűrű felső vasbetétek akadályozzák a kellően tömör kibetonozást, ami a beton és a vasalás együttdolgozását akadályozza, továbbá korróziós veszélyt és gyengébb betonminőséget okoz. Az alsó húzott vasbetétek túlzott felemelése, az esetleges felső nyomott vasbetétek letaposása pedig csökkenti a keresztmetszet dolgozó magasságát, ami a teherbírás csökke- 6. ábra: Felsőbordás vasbeton födém [3] 19

22 DIAGNÓZIS 7. ábra: Ast-Mollins födém [2] nésével jár. Az elégtelen betontakarás viszont az acélbetétek korróziójához vezet. Korróziót okoz egyébként megfelelő betontakarás esetén a túlzott repedésmegnyílás is. A lehajlások közvetett károkat is okozhatnak (pl. födém alatti válaszfal törését, födém feletti válaszfal repedését). A már említett elégtelen kibetonozási hiányosságok mellett szilárdságcsökkenést okoznak bizonyos betonfajták. A bauxitbetonnal a áprilisi, a salakbetonnal pedig a májusi lapszámban foglalkoztunk. Meg kell még említeni az ún. románcementet, amelyet az első világháborúig használtak. Sárgás, kissé vörösesbarna színű, kisebb szilárdságú beton készíthető belőle, mint portlandcementből. A traszt az 1930-as években használták a portlandcement részleges kiváltására (a kivitelezés során 1/3 1/5 részben keverték a cementhez). A felhasználásával készített beton világosabb színű a szokásosnál és szilárdsága is kisebb. A második világháború idején, illetve azt követően is a vasaláshoz gyakran különféle szükségmegoldásokat alkalmaztak. Ilyenek voltak a különböző háborús műtárgyakból származó, nem kellően kiegyenesített, majd rossz minőségben hegesztve vagy nem megfelelően átfogásosan toldva alkalmazott ún. bunker vasbetétek. De felhasználtak lakatosipari termékeket, vagy bányákból kiselejtezett drótköteleket is [6]. A repedések, betontakarási hibák kijavítása a károsodás mértékétől függően cementhabarccsal való kikenés, injektálás, lövellt beton alkalmazása. A hajlítási vagy nyírási teherbírási hibák kijavítása megerősítő szerkezetekkel lehetséges. Ezek beépítése előtt fontos az aládúcolás, tehermentesítés. Ha lehetséges, gondoskodni kell a régi és az új szerkezetek együttdolgozásáról. Vasbeton erősítő bordák esetén például a meglévő vasbeton lemez részleges vagy nagyobb mértékű átvésésével ki kell szabadítani a meglévő vasalást, és ehhez kapcsolni kell az új szerkezetek vasalását. A meglévő vasbeton bordák csatlakozó felületét pedig fel kell érdesíteni. A 9. ábra két példát mutat be a hajlításból származó problémák miatti megerősítésre. A 9. ábra A és B részletén a gerenda két oldalán 1-1 acélrudat építettek be, amely megfeszítve növeli a húzott acélbetétek mennyiségét. Az acélrúdon ellenmenetes feszítőcsavar van, amely az ábrán nincs feltüntetve. A rögzítést felül a gerenda felfekvése felett befúrt csavarokkal leerősített acéllemezhez való hegesztéssel, alul pedig rögzítőcsappal oldották meg. A gerenda oldalának megtisztítása és érdesítése után lövellt betonnal lehet megoldani az acélszerelvények korrózióvédelmét. A 9. ábra C és D részletén monolit erősítő gerendák beépítése látható a meglévő fejlemezes gerenda kiszélesí- 8. ábra: Kéttámaszú vasbeton borda jellegzetes repedéskárai [1, 6] 1 fal; 2 vasbeton borda; 3 esetleges fejlemez; 4 hajlításból eredő repedés (a megengedettnél nagyobb repedés kevés alsó vasalást jelez); 5 nyírásból eredő repedés (kevés a nyírási vas, pl. a felhajtott vas hiányzik vagy gyenge a kengyelezés); 6 gyenge vagy nem kellően behorgonyzott a kengyelezés (lehet zsugorodási repedés is, ha a kis nyíróerők helyén jelentkezik); 7 munkahézag, csavarási vagy zsugorodási repedés; 8 fővasalás elégtelen behorgonyzásából eredő repedés (kevés a vasak lehorgonyzási, túlnyújtási hossza vagy túl sok alsó vasat hajlítottak fel); 9 beton morzsolódása a nyomott övben (veszélyes, gyors leszakadásra utal, felső vasbetét kihajlása is előmozdíthatja, fejlemezes gerendánál ritkán fordul elő); 10 terhelés iránya; 11 felfekvés károsodása (alátámasztó szerkezet gyenge minősége, kevés a felfekvés vagy túlzott mértékű a borda szögforgása a támasznál); 12 gerenda lenyíródás (veszélyre utal, az alsó acélbetétek nem érnek az alátámasztás fölé, rövid a lehorgonyzási hosszuk, ferde nyírt betétek sem metszik a felfekvés határvonalát); helyi koncentrált terhelés (pl. nagy terhelésű fiókgerenda) június

23 A hajlítási vagy nyírási teherbírási hibák kijavítása megerősítő szerkeze tekkel lehetséges. Ezek beépítése előtt fontos az aládúcolás, tehermentesítés. 9. ábra: Alsóbordás hajlított tartó megerősítése (A, B: feszítő acélrúddal; C,D: fejlemezes gerenda szélesítése) [6] 1 fal; 2 tartógerenda; 3 acéllemez alátét; 4 befúrt csavarok; 5 acélrúd felhegesztése; 6 acélrúd; 7 rögzítőrúd; 8 csap (tüske); 9 vasbeton fejlemez; 10 átvésett fejlemez; 11 érdesített gerendafelület; 12 mellé betonozott erősítő gerenda tésével. Az együttdolgozás érdekében a vasbeton lemezt szakaszosan átvésték, a meglévő gerenda oldalát pedig felérdesítették. A karcsú gerendák együttdolgozása érdekében célszerű a régi gerenda alján átkötőkengyeleket átvezetni. Ez biztonságosan úgy oldható meg, hogy a meglévő gerenda alatt vasbeton átkötést alakítanak ki, így az új vasbeton szerkezet három oldalról öleli át a meglévő gerendát (az ábrán ilyen megoldást nem alkalmaztak). Felsőbordás hajlított tartó megerősítése hasonló módon, tükörképben, a meglévő borda magasításával, illetve kétoldali szélesítésével oldható meg. A 10. ábrán nyírási repedések helyreállítása látható. Az A, B részleten a rúdacélok a kengyelek függőleges szárait pótolják. A felső csavarok meghúzásával a rúdacélok függőlegesen a gerendához szoríthatók. Az acélszerelvények korrózióvédelmét lövellt betonnal célszerű biztosítani. A C, D részleten látható megoldásnál a régi és az új szerkezet közötti együttműködés nem tételezhető fel, a kiegészítő szerkezet biztosítja a nyíróerők teljes felvételét, továbbá a falazatba bevezetve megoldja a felfekvés szélesítését is. Hivatkozások [1] TS FÉ-5 Régi épületek vízszintes teherhordó szerkezetei, Tervezésfejlesztési és Technikai Építészeti Intézet, Budapest, [2] Bossányi József: Kőműves- és kőfaragószerkezetek, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai r.-t., Budapest, [3] Dr. Kotsis Endre: Épületszerkezettan, Egyetemi Nyomda, Budapest, [4] TS-É 13 Hagyományos födémszerkezetek, Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet, Budapest, [5] Barcsay János: Födémszerkezetek, Magyar Építőművészet, XXXIV. évf szám, [6] Mohácsy László: Tartószerkezetek átalakítása, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, ábra: Nyírási repedések helyreállítása (A, B: betonacél-idomacél pótkengyelekkel; C, D: U acélgerendákkal) [6] 1 fal; 2 gerenda; 3 fejlemez; 4 nyírási repedés, 5 lyukvésés; 6 L acél; 7 összekötő lemez; 8 rúdacél; 9 felső átkötőlemez; 10 csavaranya; 11 hegesztés; 12 átkötőcsavar; 13 U acélgerenda Dr. Szakács György okl. építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök, okl. zajés rezgéscsökkentési szakmérnök 21

24 FELELŐSSÉG Műszaki vezetői kisokos az alapoktól A MÉK vizsgáztatási gyakorlatában látszik, hogy egyre szélesebb ismeretanyagról kell tanúságot tenni a szakmában újonnan belépőknek. Ugyanakkor a felelős műszaki vezetést régóta gyakorló nemzedék is kénytelen folyamatosan tovább képezni önmagát annak ellenére, hogy a jogalkotó csak most állította vissza a műszaki vezetőket és ellenőröket terhelő szabadon választható továbbképzési kötelezettséget, amelyet pedig pár éve eltörölt. Új cikksorozatunkat elsősorban nekik szenteljük annak érdekében, hogy megismerjék tevékenységük állandóan változó jogi hátterét is. AZ ELMÚLT IDŐSZAKBAN FELERŐSÖDÖTT az a jelenség, hogy a felmerült építési hibák miatti kártérítési igény esetén az érintett kivitelezőn kívül annak korábbi felelős műszaki vezetőjét is beperlik a jogosultak annak reményében, hogy követelésük előbb-utóbb így vagy úgy, de megtérül. Jogi szempontból jelenleg a felelős műszaki vezetői tevékenység végzése a legvédtelenebb pozíció a kivitelezési folyamat résztvevői közül. Ahogy azt mondani szoktam, a műszaki vezetők a tápláléklánc alján helyezkednek el, belőlük sokan táplálkoznak, nekik azonban már nincs lehetőségük tovább hárítani a létfenntartásukból eredő rizikót, tehát nincs kit megenniük. Jogvédelmüket tehát elsősorban maguknak kell kialakítaniuk, sem a szakmai kamarák, sem a kivitelezői vállalkozók érdekszövetségei nem érdekeltek a műszaki vezetői jogállás megerősítésében. A bírói gyakorlat szerint a legszélesebb és legteljeskörűbb felelősség a kivitelezés folyamán a felelős műszaki vezetőé. Előfordult, hogy nem jogerős döntéssel egyenesen a kivitelezőt terhelő felelősséget is helyezték már e mögé. Ebből az következne, hogy a kivitelezés minőségéért, a szakszerű kivitelezésért kisebb felelősséggel tartozik a kivitelező, mint az általa emiatt alkalmazott vagy megbízott felelős műszaki vezető. A tevékenység szabályozása Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) kormányrendelet (Szakmagyakorlási Kódex Szakgyr.) többlépcsős hatálybalépéssel vezette be az egyes szakmagyakorlási tevékenységekre, így a felelős műszaki vezetésre is vonatkozó új és egységes szabályozást. Ezentúl külön szabályok vonatkoznak a tevékenység megkezdésére és a tevékenység folytatásának követelményeire. A szabályozás mindkét követelménycsoport tekintetében különbséget tesz aszerint, hogy természetes személy vagy cég kezdi meg és folytatja a felelős műszaki vezetői tevékenységet. A tevékenység megkezdésének feltételei Természetes személy esetén szükséges a jogosultsági engedély és ezzel egyidejűleg a névjegyzékbe vétel. Megjegyezzük azonban, hogy a felelős műszaki vezetői tevékenységhez nem szükséges kamarai tagság. Cég esetén a cég által szerződött tevékenységek legalább egyikéhez vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója kell, hogy rendelkezzen a jogosultsághoz szükséges engedéllyel és ezzel egyidejűleg a névjegyzékbe vétellel, illetve a bejelentést meg kell tennie a névjegyzéket vezető kamarának, ahol az erre jogosító C kóddal látják el. A tevékenység fogalma és szakterületei A felelős műszaki vezető a kivitelező vállalkozó (fővállalkozó, alvállalkozó) építési helyszíni képviselője, az építési munkák felelős irányítója. Felelős műszaki vezetői szakterületek: a) általános építmények felelős műszaki vezetői szakterület, ezen belül építési szakterület (MV-É, felsőfokú végzettség esetén), építési szakterület részszakterülete (MV-É-R, középfokú végzettség esetén), b) sajátos építményfajták felelős műszaki vezetői szakterület, ezen belül a sajátos építményfajtáknak (lásd Étv. fogalom meghatározását) megfelelően 22 különböző szakterület és részterület tartozik ide (közlekedési, hírközlési, vízgazdálkodási, bányászati, gáz- és olajipari építmények, atomenergiai építmények stb.), c) szakági felelős műszaki vezetői szakterület, ezen belül mélyépítési és mélyépítési műtárgy (MV-M), építménygépészeti (MV-G), építményvillamossági szakterület (MV-V), valamint a két utóbbi részterületei (MV-G-R, MV-V-R). Szakterületek megoszlása a kamarák között A Szakgyr. alapján a Magyar Építész Kamara (MÉK) illetékességi körébe a MV-É szakterületen tevékenykedők közül azok tartoznak, akik felsőfokú építész szakképzettséggel rendelkeznek, vagy felsőfokú építőmérnöki végzettség esetén az építész kamara tagjai. Mindenki más a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékébe kerül. A jogosultság megszerzésének feltételei Természetes személyek esetében a felelős műszaki vezetői tevékenység előírt szakirányú felsőfokú vagy középfokú szakképesítés, szakmai gyakorlati idő, illetve egyéb feltételek alapján különböző szakterületeken (lásd fentebb) szakmagyakorlási június

25 jogosultsággal kezdhető meg (folytatható). Szakmai követelmények: MV-É szakterületi jogosultság mesterfokozatú képzésben szerzett szakirányú szakképzettség (Msc), esetünkben okl. építészmérnöki szakképesítés és 3 év szakmai gyakorlati idő, vagy alapképzésben szerzett szakirányú szakképzettség (BSc), esetünkben építészmérnöki szakképesítés és 4 év szakmai gyakorlati idő, MV-É-R részszakterületi jogosultság szakirányú középfokú szakképzettség (esetünkben szakirányú építőipari technikusi, vagy szakirányú építőipari szakközépiskolai végzettség) és 5 év szakmai gyakorlati idő. MV-É-M Építési szakterület műemléki rész-szakterületi jogosultság, okleveles építészmérnök végzettség és 5 év szakmai gyakorlati idő. Szakmai gyakorlati időként az előírt szakképzettség, illetve a képzettséghez szükséges kreditkövetelmény megszerzését követően szerzett, a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi szakterületnek megfelelő gyakorlat időtartamát kell figyelembe venni. A szakmai gyakorlat igazolásaként csak közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat fogadható el, például munkáltatói vagy az építési szakmai érdekképviseleti szerv által kiadott igazolás, munkavégzésre irányuló szerződés, szakmagyakorlási tevékenységet végző személy vagy cég által kiállított igazolás. Szakmai gyakorlatként építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői, építőipari kivitelezési, építésfelügyeleti, építésügyi hatósági, beruházói műszaki, felsőoktatási intézményben építészeti műszaki oktatói, építészeti műszaki tervezői, az építésügyi műszaki szakértői tevékenység vehető figyelembe, oly módon, hogy az előírt gyakorlati idő legalább felének a kivitelezéshez szorosan kapcsolódó tevékenységnek (műszaki ellenőrzés, felelős műszaki vezetés, kivitelezés, építésfelügyelet) kell lennie. Hányféle regisztrációra van szükség? Az építőiparban érdekelt vállalkozásoknak az egyéni vállalkozói vagy cégnyilvántartáson kívül gazdasági kamarai és szakmai kamarai regisztrációval is rendelkezniük kell az alábbiak szerint. MKIK regisztrációk: A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a rá vonatkozó évi CXXI törvény alapján vezeti: a gazdálkodó szervezetek kötelező nyilvántartását (2012. október 1-jétől), a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékét (2009. október 1-jétől). MÉK MMK regisztrációk: A szakmai kamarai névjegyzékbe vételhez kötött tevékenység (így a felelős műszaki vezetés) cégként történő vállalása és gyakorlása október 1-jétől MÉK, illetve MMK regisztrációhoz kötött. Ennek elmulasztását mára már több esetben szankcionálták művezetést vállaló cégnél. Lássuk bővebben, hogyan alakul ez a továbbiakban! augusztus 1-jét követően a szakmai kamarák hatáskörébe tartozó szakmagyakorlási tevékenységet (esetünkben a felelős műszaki vezetői tevékenységet) üzletszerűen, gazdasági tevékenységként folytató cégek bejelentés alapján, külön jogszabályban meghatározottak szerint, illetve kamarai névjegyzékbe vétel (regisztráció) mellett kezdhetik meg és folytathatják. Ebben a vonatkozásában cégnek minősül a gazdasági társaság, a költségvetési szerv, az egyéni vállalkozó és az egyéni cég. A fenti szabály gyakori félreértésre ad okot, mivel nem elegendő az egyébkénti kamarai bejegyzési szám, ettől elkülönült vállalkozási, C kóddal is kell rendelkezni. A regisztrációval érintett cégek szakmagyakorlásának, egyben kamarai névjegyzékbe vételének is alapvető feltétele, hogy a bejelentő a rendeletben előírt foglalkoztatási követelményeknek megfeleljen, és ezt igazolja. Műszaki vezetés számlázása Az érdeklődők gyakran kapnak téves választ arra, kell-e építész vagy mérnöki kamarai regisztráció a műszaki vezetőt foglalkoztató cégeknek is. A kérdésre ugyanis két helyes válasz adható: 1. Amennyiben az ilyen cég megrendelői felé kizárólagosan kivitelezést számláz, ezen felül nem vállal és nem számláz mások számára akár pl.: szakági felelős műszaki vezetést, akkor nem szükséges. 2. A felelős műszaki vezetői tevékenységet cég azonban akkor kezdheti meg és folytathatja ide nem értve az építőipari kivitelezési tevékenységet, ha vezető tisztségviselője (ügyvezetője), személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik az adott területen felelős műszaki vezetői jogosultsággal, továbbá a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi. Amennyiben a cég az engedélyköteles tevékenységet jogosultsággal rendelkező munkavállalója útján gyakorolja, akkor azt a munkavállalót legalább heti 20 órában kell foglalkoztatnia. A cég által folytatható tevékenység terjedelme azonos a hozzá kapcsolt, vele a fentiek szerinti jogviszonyban álló természetes személy jogosultságának terjedelmével. Ezért a szakmagyakorló cég az általa vállalt szakmagyakorlási tevékenységek közül olyan tevékenységet végezhet, amelyhez rendelkezik az arra jogosító személyi feltételekkel (lásd fentebb); amelynek végzésére a megrendelővel írásban szerződést kötött; és amelynek végzését a területi kamara nem tiltotta meg. A cégnek az általa vállalt munkához kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek közül legalább az egyikhez a jogszabályban előírt feltétellel kell rendelkeznie, és azt a tevékenységet a cégnek kell végeznie. A vállalt munkához kapcsolódó egyéb szakmagyakorlási tevékenységet amelynek végzéséhez jogosultsággal nem rendelkezik alvállalkozó, vagyis megbízott közreműködő bevonásával végezheti. A megbízott közreműködőről rovatunk későbbi cikkében fogunk részletesen szólni, annál is inkább, mivel az utóbbi idők jogszabály-módosítása igencsak megbolygatta az eddigi gyakorlatot, azaz hogy mikor is kell szakági felelős műszaki vezetőt bevonni a kivitelezési folyamatba, és maradt-e egyáltalán olyan építkezés, ami általános építmények építési szakterületi engedéllyel önállóan irányítható. Dr. Gáts Andrea ügyvéd, jogalkotási szakjogász 23

26 ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK A betontechnológus válaszol Nemrég felhívott egy kivitelező cég építésvezetője, hogy a kültéri betonlemezük felületét szeretnék haladéktalanul lefújni valamilyen párazáróval, utókezelés gyanánt. Ezen kérdés apropóján érdemes ezt az aktuális problémát körüljárni, különösen a kültéri betonlemezekre fókuszálva a közelgő nyári időszak előtt. A beton utókezelésének jelentősége Minden szakmabeli tudja, hogy a betonozás utáni felületképzéssel még nem fejeződik be az építési folyamat, hanem akkor kezdődik az utókezelési időszak, mely kültéri felületek esetén 10 napig is el kell(ene) tartson. Az utókezelés legfőbb célja, hogy a cement hidratációjához szükséges víz a kötési időszakban és a szilárdulás folyamán a betonkeresztmetszetben mindenhol jelen legyen elegendő mennyiségben (vagyis ne száradjon ki idő előtt a beton). Tudjuk, hogy a hidratációhoz szükséges vízmennyiség másfél-kétszeresével dolgozzuk be a betont, de biztosak lehetünk abban, hogy utókezelés nélkül a betonfelület mégis gyorsan, ellenőrizetlenül kiszáradna, amely a felület tönkremeneteléhez vezetne és az egész betonszerkezet megfelelőségét veszélyeztetné. Az utókezelés tehát alapvetően szükséges ahhoz, hogy a betonból kihozzuk a legtöbbet, ami már egyébként potenciálisan benne van, ha jól tervezett, jó betontechnológiával összeállított és jól kivitelezett szerkezetet építettünk. Oktalanság RENDSZER A VÍZZÁRÁSHOZ A betonban létrejövő tökéletes nyomásálló vízzárás új építésnél, javításnál, állagmegőrzésnél. Hatékony, gyors, tartós HA BIZTOS AKAR LENNI BENNE: is lenne tehát elromolni hagyni egy, amúgy jól elkészített műtárgyat. Az utókezelés anyagai azonban nem csodaszerek, az elrontott, pl. túlvizetett, rosszul összeállított receptúrájú betont megmenteni nem lehet az utókezeléssel, de a károkat enyhíteni viszont igen. A kültéri betonlemez esetére nézve fontosnak tartom kiemelni, hogy a beton felületére permetezhető, párazáró szerek (amit a vonatkozó Útügyi Műszaki Előírás is előír) ugyan megakadályozzák a betonlemezben lévő víznek a korai kipárolgását, de nem nyújtanak semmilyen hővédelmet a beton számára. A párazáró folyadék (akár diszperziós, akár pl. akrilát bázisú, akár más) a beton felső pórusait tömik el néhány tizedmilliméter mélyen, de mivel teljesen a felülethez tapadnak, nem szigetelnek a környezeti hőmérséklettel szemben. Amennyiben bazaltbetonnal dolgozunk, számíthatunk az ún. belső utókezelési hatásra, mert a bazalt adalékanyag szemcséinek magas a vízfelvétele a kavicsadalékhoz képest, így a belső víztartalom jótékony hatással van a száradási zsugorodási szakaszban. Erős napsugázás és hőség mellett csak a párazáró filmréteg nem elég, sokkal jobb eredményt érhetünk el, ha a betonfelületet a párazáró folyadék rápermetezése helyett vízzel fellocsoljuk, elárasztjuk, majd geotextíliával (ennek hiányában fóliával) leterítjük, és a geotextíliát nedvesen tartjuk, vagy naponta többször is vizet eresztünk a fólia alá. A geotextília, a fólia alatti légrés, pláne, ha nedves is a felület, megfelelő hőszigetelést is jelent, persze, ha ott marad a felületen és nem fújja el a szél. Előnye ennek a megoldás- nak az is, hogy mind a geotextília, mind a fólia többször felhasználható. Figyeljünk arra, hogy a víz maximum 10 C-kal legyen hidegebb a beton felületénél, különben a hősokk felületi repedéseket okoz! Mielőtt legyintenének egyes kollégák, hogy könnyű egy laptop mögül a nagykönyvet idézni, kérem, hogy kalkuláljanak egy kicsit, hogy mit veszíthetnek az utókezelés elmulasztásával, vagy annak nem megfelelő elvégzésével. Természetesen a kivitelező felelősségi körébe tartozik az utókezelés szakszerű végrehajtása is, úgyhogy megéri erre a zárófolyamatra is odafigyelni, erőforrást biztosítani. Az utókezelés szakirodalma igen terjedelmes (pl. MÉÁSZ ME-04.19: ), javaslom átolvasásra ezeket a műszaki előírásokat. Az utókezelés a betonszerkezeteknél elhagyhatatlan, és a művelet szakszerű elvégzése koronát tehet a művünkre. További kérdéseiket ezen az címen várom: csorba.gabor@betonmix.hu! Csorba Gábor MSc CE, okl. építőmérnök, betontechnológus szakmérnök, igazságügyi szakértő június

27 Társasházak hőszigetelése tervezőknek és kivitelezőknek Jellemző hibák és kiküszöbölésük Öt modulból álló online továbbképzés Időpont: június 6. 5 MÉK TOVÁBBKÉPZÉSI PONT BÍRÁLATI SORSZÁM: MÉK 2016/230 A képzés tematikája 1. modul: Hőszigetelés tervezése 2. modul: Az energetikai célú felújítások páratechnikai buktatói 3. modul: Lapostető-szigetelések hibaelemzése 4. modul: Gyakori kivitelezési hibák polisztirol homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében modul: Gyakori kivitelezési hibák polisztirol homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében 2. Energiatakarékossági célú felújításaink, illetve fokozottan energiatakarékos új épületeink kialakításának egyik alapvető eszköze a meglévő régi falazat, tető, lábazat külső oldali teljes felületű hőszigetelése. A leghatékonyabb megoldás elérése érdekében a hőszigetelést gondos műszaki tervezésnek kell megelőznie, amelynek során figyelni kell többek között a hőhidak elkerülésére és a páratechnikai szempontokra is. A kivitelezés során pedig számos olyan rejtett csapdával, illetve buktatóval találkozhatunk, amely megnehezíti, lelassítja és szakszerűtlenné teszi a munkavégzést, és az eredmény is kétségessé válik. Öt modulból álló online továbbképzésünk válaszokat ad az utólagos hőszigetelés leggyakoribb tervezési és kivitelezési kérdéseire. Szerzők Dr. Bozsaky Dávid, okl. építészmérnök, egyetemi adjunktus, Széchenyi István Egyetem, Építész-, Építő és Közlekedésmérnöki Kar, Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék Dr. Koppány Attila, egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem, Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék Nagy Balázs, okl. szerkezet-építőmérnök MSc, épületenergetikai szakmérnök, doktorandusz, BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék Dr. Tóth Elek DLA, okleveles építőmérnök, vezető tervező, igazságügyi szakértő, a BME egyetemi docense Lestyán Mária, építész tervező szakmérnök Web: forum-media@forum-media.hu Postacím: Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Jelentkezés telefonon: A képzésre a mellékelt jelentkezési lapon jelentkezhet.

28 BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI TERV 5 leckés online tanfolyam Szerző: Dr. Bánné Koncz Zsuzsa munkavédelmi szakértő Időpont: június 19-től öt héten keresztül A munkavédelmi hatósági ellenőrzések azt mutatják, hogy a biztonsági és egészségvédelmi terv (BET) minősége sok esetben nem megfelelő: leggyakrabban, különösen kisebb építkezések esetében formanyomtatványokon alapuló adminisztratív formalitássá vált csupán, amely nem tartalmazza az adott építkezésre szabott egyedi intézkedéseket. Felmérések szerint azonban az építőipari balesetek kétharmada a tervezés hibájára, a munkahelyi biztonság szervezésbeli hiányosságaira vezethető vissza. Minden elvesztett emberi élet és minden betegszabadságon töltött nap jelentős veszteségeket okoz valamennyi családnak és vállalkozásnak, a társadalomra vonatkozó összes költség pedig ennek a sokszorosa. Az építés-kivitelezési tevékenység koordinációra vonatkozó előírásainak és a tervkészítés helyes gyakorlatának megismerésével és alkalmazásával az építés-kivitelezési munkaterületeken előforduló balesetek száma, súlyossága jelentősen csökkenthető. Online továbbképzésünk segítségével áttekintheti a koordinációs kötelezettségből adódó feladatokat, és elsajátíthatja a tervkészítés gyakorlatát! Rövid tematika: 1. lecke: Az építkezés koordinációja, a biztonsági és egészségvédelmi terv előírásai 2. lecke: A tervezői és kivitelezői koordinátor 3. lecke: Biztonsági és egészségvédelmi terv 1. rész (jogszabályok, felépítés) 4. lecke: Biztonsági és egészségvédelmi terv 2. rész (veszélyazonosítás, építésirányítás) 5. lecke: Hiányos koordináció következtében bekövetkezett balesetek Miért ajánjuk? Mert a meghatározott tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv nélkül a kivitelezési tevékenység nem kezdhető meg egyszerű bejelentéssel épülő lakópületek esetében is kötelező! Mert 2017-től kiemelten ellenőrzik a munkavédelmi előírásokat hiányzó vagy nem megfelelő BET esetén súlyos bírságra lehet számítani! Mert nincs minden részletre kiterjedő, általánosan ismert, a BET összeállítására vonatkozó érvényes, magyar nyelvű szakirodalom! Jelentkezés és további információ: (1) forum-media@forum-media.hu Ön is tehet az építési balesetek csökkenéséért jelentkezzen tanfolyamunkra! KÉPZÉSÜNKRE A MELLÉKELT JELENTKEZÉSI LAPON IS JELENTKEZHET!

Csarnok jellegű acél építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői

Csarnok jellegű acél építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői Csarnok jellegű acél építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői Kotormán István okl. építőmérnök 2018.06.07. Budapest, Lurdy-ház Swedsteel-Metecno Kft. a TSZVSZ ezüst fokozatú partnere Csarnok jellegű acél

Részletesebben

TŰZVÉDELMI KIVITELEZÉSI PROBLÉMÁK, MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK - ÉPÜLETSZERKEZETEK

TŰZVÉDELMI KIVITELEZÉSI PROBLÉMÁK, MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK - ÉPÜLETSZERKEZETEK TŰZVÉDELMI KIVITELEZÉSI PROBLÉMÁK, MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK - ÉPÜLETSZERKEZETEK Dr. Takács Lajos Gábor ÉPÜLETSZERKEZETEK TŰZVÉDELMI MEGFELELŐSÉGE Követelmény: OTSZ Megfelelőség igazolása: OTSZ 14 - építményszerkezetek

Részletesebben

A teljesítménynyilatkozatok tartalma, felhasználása és gyakorlati buktatói.

A teljesítménynyilatkozatok tartalma, felhasználása és gyakorlati buktatói. A teljesítménynyilatkozatok tartalma, felhasználása és gyakorlati buktatói. 2014 Előadó: Nyíri Csaba tűzvédelmi szakértő Elérhetőség: Tel: 20-261-79-37 e-mail:nyiri@t-online.hu Web:nyirituzvedelem.hu 1

Részletesebben

Lestyán Mária Tetőfödém térelhatároló szerkezeteinek tűzvédelme

Lestyán Mária Tetőfödém térelhatároló szerkezeteinek tűzvédelme Lestyán Mária Tetőfödém térelhatároló szerkezeteinek tűzvédelme Az új OTSZ életbe lépését követően a lapos tetőkre vonatkozó követelmények is rendszerben lettek meghatározva. A homlokzati hőszigetelő rendszerekből

Részletesebben

OTSZ 5.0 konferencia

OTSZ 5.0 konferencia OTSZ 5.0 konferencia Kockázati egységek / kockázati osztálya Nagyon alacsony kockázati osztály: NAK Alacsony kockázati osztály: Közepes kockázati osztály: Magas kockázati osztály: AK KK MK MÉRTÉKADÓ KOCKÁZATI

Részletesebben

Tűzvédelmi műszaki leírás

Tűzvédelmi műszaki leírás Tűzvédelmi műszaki leírás tejüzem rendeltetésű épület bővítése 5600 Békéscsaba, Kisrét 86. hrsz.: 0628/4 építési engedélyezéséhez 2016. március Jelen tűzvédelmi műszaki leírás a tervező által rendelkezésemre

Részletesebben

Útvesztő, vagy logikus feladatsor?

Útvesztő, vagy logikus feladatsor? Útvesztő, vagy logikus feladatsor? Tűzvédelmi tervezés a 305/2011/EU rendelet és a 275/2013 (VIII. 16.) Korm. rendelet alapján Mészáros János Nagy Katalin Budapest, 2013. 12. 05. Mi a helyzet az építményszerkezetekkel?

Részletesebben

LAPOSTETŐK TŰZÁLLÓSÁGI KÉRDÉSEI A KORSZERŰSÍTETT ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJÁBÓL

LAPOSTETŐK TŰZÁLLÓSÁGI KÉRDÉSEI A KORSZERŰSÍTETT ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJÁBÓL LAPOSTETŐK TŰZÁLLÓSÁGI KÉRDÉSEI A KORSZERŰSÍTETT ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJÁBÓL Geier Péter ÉMI Nonprofit Kft. III. Rockwool Építészeti Tűzvédelmi Konferencia 2011.04.07. BEVEZETŐ (Idézet az előadás konferencia

Részletesebben

Tartószerkezetek tervezése tűzhatásra - az Eurocode szerint

Tartószerkezetek tervezése tűzhatásra - az Eurocode szerint Tartószerkezetek tervezése tűzhatásra - az Eurocode szerint Dr. Horváth László egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszék Tartalom Mire ad választ az Eurocode?

Részletesebben

Könnyűszerkezetes épületek tűzvédelmi minősítése. Geier Péter okl. építészmérnök az ÉMI Kht. tudományos főmunkatársa

Könnyűszerkezetes épületek tűzvédelmi minősítése. Geier Péter okl. építészmérnök az ÉMI Kht. tudományos főmunkatársa Könnyűszerkezetes épületek tűzvédelmi minősítése Geier Péter okl. építészmérnök az ÉMI Kht. tudományos főmunkatársa 1. Építmények tűzvédelmi követelményei OTÉK Tűzbiztonság c. fejezete összhangban az 89/106

Részletesebben

TŰZVÉDELMI MŰSZAKI LEÍRÁS

TŰZVÉDELMI MŰSZAKI LEÍRÁS TŰZVÉELMI MŰSZAKI LEÍRÁS Máriapócs 490/ Hrsz. alatti Pápa tér rekonstrukciója során, nyilvános WC kialakításának engedélyezési tervdokumentációjához. Építtető: Máriapócs Város Önkormányzata 4326. Máriapócs,

Részletesebben

Lindab termékek és rétegrendek, rendszerek tűzállósági osztályai

Lindab termékek és rétegrendek, rendszerek tűzállósági osztályai Lindab termékek és rétegrendek, rendszerek tűzállósági osztályai 1) Lindab termékek tűzvédelmi (éghetőségi) osztályai 1.1 Bevonat nélküli horganyzott acéllemezek 1.2 Bevonatos horganyzott acéllemezek 1.3

Részletesebben

A lapostetők tűzzel szembeni viselkedését a rendszer vizsgálatok során az alábbi 3 tűzállósági teljesítmény jellemző alapján határozhatjuk meg:

A lapostetők tűzzel szembeni viselkedését a rendszer vizsgálatok során az alábbi 3 tűzállósági teljesítmény jellemző alapján határozhatjuk meg: Lapostetők tűzvédelme - Miért a rendszer követelmény? Az új OTSZ a lapostetőkre vonatkozó követelményeket is rendszerben határozza meg. A tűzesetek ugyanis azt mutatják, hogy jelentős tűzvédelmi kockázatot

Részletesebben

TŰZGÁTLÓ BURKOLATOK, SZIGETELÉSEK

TŰZGÁTLÓ BURKOLATOK, SZIGETELÉSEK TŰZGÁTLÓ BURKOLATOK, SZIGETELÉSEK Acélszerkezetek járulékos védelme Önálló légtechnikai vezetékek kialakítása, Légtechnikai vezetékek tűzvédelmi szigetelése, burkolása 2018.06.07., Budapest, Lurdy Ház

Részletesebben

TRAPÉZLEMEZES TETŐFÖDÉM TÉRELHATÁROLÓ SZERKEZETEK TŰZVÉDELMI KÉRDÉSEI

TRAPÉZLEMEZES TETŐFÖDÉM TÉRELHATÁROLÓ SZERKEZETEK TŰZVÉDELMI KÉRDÉSEI TRAPÉZLEMEZES TETŐFÖDÉM TÉRELHATÁROLÓ SZERKEZETEK TŰZVÉDELMI KÉRDÉSEI Dr. Takács Lajos Gábor egyetemi docens BME email: ltakacs@epsz.bme.hu TETŐFÖDÉMEK OTSZ SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA 139. tetőfödém tartószerkezetei:

Részletesebben

Mészáros János. A minősítések szerepe a tervezési folyamatokban és a használatbavételi eljárások során

Mészáros János. A minősítések szerepe a tervezési folyamatokban és a használatbavételi eljárások során Mészáros János A minősítések szerepe a tervezési folyamatokban és a használatbavételi eljárások során Álom és valóság Nulladik mese Megcsörrent a telefonom (1) első mese: Tűzgátló ablak(ok)ra van szükség.

Részletesebben

Ásványgyapotos szendvicspanel

Ásványgyapotos szendvicspanel Ásványgyapotos szendvicspanel Tetőpanel Műszaki paraméterek Szigetelő mag: Teljes szélesség: Fedőszélesség: Hosszúság: Éghetőségi osztály: Tűzállósági határérték: MW Ásványgyapot 1059 mm 1000 mm 3.000

Részletesebben

Tűzvédelmi Szakmai Nap , Budapest, Lurdy Ház

Tűzvédelmi Szakmai Nap , Budapest, Lurdy Ház Szerkezetek tűzvédelmi megfelelőségének igazolása az építészeti tűzvédelemben Marlovits Gábor a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség Építészeti Tűzvédelmi Tagozatának vezetője gabor.marlovits@etexgroup.com,

Részletesebben

ELŐREGYÁRTOTT VASBETON SZERKEZETEK

ELŐREGYÁRTOTT VASBETON SZERKEZETEK ELŐREGYÁRTOTT VASBETON SZERKEZETEK Szerkezetépítés I. Széchenyi István Egyetem Győr. Előadó: Koics László TARTALOM 1. Felhasználási terület 2. Csarnokszerkezetek típusai 3. Tervezés alapjai, megrendelői

Részletesebben

S T A B I L A N A Z É L V O N A L B A N.

S T A B I L A N A Z É L V O N A L B A N. S T A B I L A N A Z É L V O N A L B A N. Tűzvédelem egy építőipari fővállalkozó szemszögéből Összeállította: Reiger László vállalkozási főmérnök VER-BAU KFT. Kecskemét S T A B I L A N A Z É L V O N A L

Részletesebben

Könnyű e a könnyűszerkezet tervezés? (1/1)

Könnyű e a könnyűszerkezet tervezés? (1/1) Könnyű e a könnyűszerkezet tervezés? (1/1) Cím Nem minden könnyűszerkezet, amit a tervező, építtető annak gondol. Milyen betervezési, beépítési feltételei és műszaki korlátai lehetnek az ilyen szerkezeteknek?

Részletesebben

* függőleges szerkezetek válaszfal / aknafal előtétfal / falburkolat paravánfal lokális burkolat homlokzati tűzterjedés elleni gát

* függőleges szerkezetek válaszfal / aknafal előtétfal / falburkolat paravánfal lokális burkolat homlokzati tűzterjedés elleni gát Álmennyezetek Mire használhatunk építőlemezeket? * vízszintes szerkezetek mennyezetburkolat álmennyezet (kazettás / sávos vagy monolit) membrán lokális burkolat tetőtűz terjedés elleni gát * függőleges

Részletesebben

Könnyű e a könnyűszerkezet tervezés? (1/2)

Könnyű e a könnyűszerkezet tervezés? (1/2) Könnyű e a könnyűszerkezet tervezés? (1/2) Az építésügyi jogszabály változások kihatásai az építészeti műszaki tervezésre, a megfelelőség igazolására és a szakági tervezői együttműködésre és a tervek tartalmi

Részletesebben

2013. október 25. okl. építészmérnök Tel.:(1) okl. épületszigetelő szakmérnök irodavezető

2013. október 25. okl. építészmérnök Tel.:(1) okl. épületszigetelő szakmérnök irodavezető A 305/2011/EU rendelet hatályba lépésének és a 3/2003 (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet visszavonásának hatása az építési termékek forgalmazására, betervezésére és beépítésére 2013. október 25. Budavári

Részletesebben

Csarnoktetők tűzvédelme

Csarnoktetők tűzvédelme Csarnoktetők tűzvédelme Elemezzük a látottakat A vizsgálatok során az érvényben lévő hőtechnikai követelményeknek megfelelően kerültek a hőszigetelési vastagságok kiválasztásra, amelyek az alábbiak voltak.

Részletesebben

A szendvics szerkezetek felhasználásának új lehetőségei az ÉMI minősítés fényében

A szendvics szerkezetek felhasználásának új lehetőségei az ÉMI minősítés fényében A szendvics szerkezetek felhasználásának új lehetőségei az ÉMI minősítés fényében Kiss Attila Kingspan-Hoesch Dél-Európai Műszaki vezető 2018.03.08 Új lehetőségek? Hőszigetelt szendvicspanelek 305/2011

Részletesebben

Hő- és füstelvezetés az új OTSZ tükrében. Öt kérdés - egy válasz. Vagy több?

Hő- és füstelvezetés az új OTSZ tükrében. Öt kérdés - egy válasz. Vagy több? Hő- és füstelvezetés az új OTSZ tükrében. Öt kérdés - egy válasz. Vagy több? TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség Szakmai nap Siófok, 2011. 11. 17. Nagy Katalin Füsthőmérséklet Tűz keletkezése Teljesen kifejlődött

Részletesebben

Útvesztő, vagy logikus feladatsor?

Útvesztő, vagy logikus feladatsor? Útvesztő, vagy logikus feladatsor? Tűzvédelmi tervezés a 305/2011/EU rendelet és a 275/2013 (VIII. 16.) Korm. rendelet alapján Mészáros János Nagy Katalin Budapest, 2013. 12. 05. Mire vonatkozik a Kormányrendelet?

Részletesebben

Építőipari tűzvédelmi rendszerek szükséges átadási dokumentumai.

Építőipari tűzvédelmi rendszerek szükséges átadási dokumentumai. Építőipari tűzvédelmi rendszerek szükséges átadási dokumentumai. Miért aktuális ez a téma Kivitelezés minőségének hatása a tűzvédelem területén: 1. Egységes szabályok (alapkövetelmények) kivitelezők részére

Részletesebben

Lindab acél könnyűszerkezetek tűzállósága Kotormán István, Lindab Kft.

Lindab acél könnyűszerkezetek tűzállósága Kotormán István, Lindab Kft. Kompozit szerkezetek és acélszerkezetek tűzvédelme Lindab acél könnyűszerkezetek tűzállósága Kotormán István, Lindab Kft. A Lindabról röviden Nemzetközi cégcsoport, amely könnyű acéllemez termékeket és

Részletesebben

Tűzvédelmi konferencia

Tűzvédelmi konferencia "Készítsünk Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet" Tűzvédelmi konferencia Balatonföldvár, 2015. február 4-5. "Készítsünk Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet" a bajai, Szent Rókus Kórház

Részletesebben

III. Rockwool Építészeti Tűzvédelmi Konferencia. A családi háztól a SkyCourtig.

III. Rockwool Építészeti Tűzvédelmi Konferencia. A családi háztól a SkyCourtig. III. Rockwool Építészeti Tűzvédelmi Konferencia Construma 2001. április 7. A családi háztól a SkyCourtig. Az épületek felújításának tűzvédelmi tervezése és a dokumentáció követelményei. III. Rockwool Építészeti

Részletesebben

Csarnokok. előre gyártott vasbetonból

Csarnokok. előre gyártott vasbetonból Csarnokok előre gyártott vasbetonból Egy projekt különböző résztvevőinek elvárásai?! Építész: építészeti, esztétikai szempontok figyelembevételét kéri (ez nehezen számszerűsíthető igény), - mekkora legyen

Részletesebben

Lestyán Mária. Tervezzünk építményszerkezetet az új OTSZ szerint I.

Lestyán Mária. Tervezzünk építményszerkezetet az új OTSZ szerint I. Lestyán Mária Tervezzünk építményszerkezetet az új OTSZ szerint I. Az új OTSZ legnagyobb előnye talán a nagyobb tervezői szabadság lehetőségének a biztosítása, ami viszont magával vonja azt a követelményt,

Részletesebben

III. TŰZVÉDELMI KONFERENCIA

III. TŰZVÉDELMI KONFERENCIA III. TŰZVÉDELMI KONFERENCIA 2013. március 21-22. Balatonföldvár III. TŰZVÉDELMI KONFERENCIA AZ ÉPÍTÉSZETI TŰZVÉDELMI TERVEZÉS LÉPÉSEI ÉS BUKTATÓI E L Ő A D Á S V Á Z L A T 1. Bemutatkozás 2. A tűzvédelmi

Részletesebben

R É S Z L E G E S T Ű Z V É D E L M I T E R V F E J E Z E T

R É S Z L E G E S T Ű Z V É D E L M I T E R V F E J E Z E T Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. TT KIV 20151008 BUDAPESTI EGYETMI KAT. GIM. R É S Z L E G E S T Ű Z V É D E L M I T E R V F E J E Z E T B U D A P E S T I E G Y E T E M I K A T O L I K U S G I

Részletesebben

Az épület felújítások tűzvédelmi kérdései (épületszerkezeti megközelítésben)

Az épület felújítások tűzvédelmi kérdései (épületszerkezeti megközelítésben) Az épület felújítások tűzvédelmi kérdései (épületszerkezeti megközelítésben) Geier Péter okleveles építészmérnök ÉMI szakértő mérnök Az építmények tervezésének, létesítésének (felújításának) alapelvei

Részletesebben

Ásványgyapotos szendvicspanel

Ásványgyapotos szendvicspanel Oldalpanel normál csatlakozással Ásványgyapotos szendvicspanel MW Ásványgyapot 1175 mm 1150 mm Minden szín esetében 1000 mm RAL9002/9006/7016 3.000 mm 10.000 mm között A2 s1, do EI60 Az ásványgyapotos

Részletesebben

Minősítések és ami mögöttük van. Mit, kinek és mivel kell igazolni? Nyílászárók teljesítményigazolása

Minősítések és ami mögöttük van. Mit, kinek és mivel kell igazolni? Nyílászárók teljesítményigazolása Minősítések és ami mögöttük van Mit, kinek és mivel kell igazolni? Nyílászárók teljesítményigazolása Nyílászárók teljesítményigazolása 1. Jogi és szabályozási környezet 2. Követelmények 3. Követelmények

Részletesebben

TMKE TMKE TMKE TMKE TMKE. A szendvicspanelek megfelelőségének igazolása az új szabályozás tükrében A teljesítmény nyilatkozat gyártói szemmel

TMKE TMKE TMKE TMKE TMKE. A szendvicspanelek megfelelőségének igazolása az új szabályozás tükrében A teljesítmény nyilatkozat gyártói szemmel Kiss Attila Regionális Műszaki Vezető 2015. 05.14. A szendvicspanelek megfelelőségének igazolása az új szabályozás tükrében A teljesítmény nyilatkozat gyártói szemmel Melyik irat igazolhatja egy termék

Részletesebben

CONSTEEL 8 ÚJDONSÁGOK

CONSTEEL 8 ÚJDONSÁGOK CONSTEEL 8 ÚJDONSÁGOK Verzió 8.0 2013.11.20 www.consteelsoftware.com Tartalomjegyzék 1. Szerkezet modellezés... 2 1.1 Új szelvénykatalógusok... 2 1.2 Diafragma elem... 2 1.3 Merev test... 2 1.4 Rúdelemek

Részletesebben

projekt bemutatása, a tervezés szempontjai Borsos Tibor építész tűzvédelmi szakértő

projekt bemutatása, a tervezés szempontjai Borsos Tibor építész tűzvédelmi szakértő projekt bemutatása, a tervezés szempontjai Borsos Tibor építész tűzvédelmi szakértő Kecskemét, Alkony utca 11. általános iskola bővítés - első TML készítés 2009. márciusában, a 9/2008.(II.22.) ÖTM rendelettel

Részletesebben

KEZELHETETLEN TETŐTEREK?

KEZELHETETLEN TETŐTEREK? KEZELHETETLEN TETŐTEREK? DR. TAKÁCS LAJOS GÁBOR okl. építészmérnök, egyetemi adjunktus BME Fedélszerkezetek történeti fejlődésének tűzvédelmi vonatkozásai A nagy történeti várostüzek általában a tetők

Részletesebben

Acélszerkezetek tűzzel szembeni ellenállása, kapcsolatos problémák

Acélszerkezetek tűzzel szembeni ellenállása, kapcsolatos problémák Acélszerkezetek tűzzel szembeni ellenállása, kapcsolatos problémák Horváth Lajos tű. alezredes Főigazgatóság 1 Az épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzői Az OTSZ szerint. Az épületszerkezetek

Részletesebben

ELSÕ BETON. Csarnok építési elemek óta az építõipar szolgálatában

ELSÕ BETON. Csarnok építési elemek óta az építõipar szolgálatában ELSÕ BETON Csarnok építési elemek ELSÕ BETON Cégünk 2004. óta gyárt különféle csarnoképítési elemeket. Mára statikus tervezõk bevonásával a tartószerkezeti tervezést is, továbbá a komplett helyszíni szerkezetépítési

Részletesebben

KÖZRAKTÁRAK KULTURÁLIS ÉS KERESKEDELMI ÉPÜLETTÉ ALAKÍTÁSA TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK

KÖZRAKTÁRAK KULTURÁLIS ÉS KERESKEDELMI ÉPÜLETTÉ ALAKÍTÁSA TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK KÖZRAKTÁRAK KULTURÁLIS ÉS KERESKEDELMI ÉPÜLETTÉ ALAKÍTÁSA TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK Takács Lajos Gábor Okl. építészmérnök BME Épületszerkezettani Tanszék KÖZRAKTÁRAK ÉPÜLETEGYÜTTES Eredeti épület-együttes:

Részletesebben

VII. Lakiteleki Tűvédelmi Szakmai Napok. Egy építőipari beruházás folyamata, tűzjelző a fókuszban I.

VII. Lakiteleki Tűvédelmi Szakmai Napok. Egy építőipari beruházás folyamata, tűzjelző a fókuszban I. VII. Lakiteleki Tűvédelmi Szakmai Napok Egy építőipari beruházás folyamata, tűzjelző a fókuszban I. Az (egy majdnem) ÉPÍTÉSZ nézőpontja előírások 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról

Részletesebben

TERMÉKVÁLASZTÉK. Acél könnyűszerkezetes termékek és komplett rendszerek, teljeskörű szolgáltatással

TERMÉKVÁLASZTÉK. Acél könnyűszerkezetes termékek és komplett rendszerek, teljeskörű szolgáltatással TERMÉKVÁLASZTÉK Acél könnyűszerkezetes termékek és komplett rendszerek, teljeskörű szolgáltatással 1 A Swedsteel-MetecnOról A Swedsteel-Metecno a Metecno Csoport magyarországi üzletága. A Metecno Csoport

Részletesebben

12 Összetett szerkezetek. Vázlat. Kulcsár Béla Tematika és ütemterv. Csarnokok merevítése

12 Összetett szerkezetek. Vázlat. Kulcsár Béla Tematika és ütemterv. Csarnokok merevítése Tematika és ütemterv Tartószerkezetek tűzvédelme II. 12 Összetett szerkezetek Kulcsár Béla Tartószerkezetek tűzvédelme 2018/19. Vizsga a teljes anyagból 1 2 Vázlat csarnokok magasházak kupolák vizsga áttekintése

Részletesebben

RWA - Hő- és füst elvezető rendszerek Gyakorlati megoldások az új Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek szerint 2015.07.08.

RWA - Hő- és füst elvezető rendszerek Gyakorlati megoldások az új Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek szerint 2015.07.08. ASSA ABLOY is the global leader in door opening solutions, dedicated to satisfying end-user needs for security, safety and convenience RWA - Hő- és füst elvezető rendszerek Gyakorlati megoldások az új

Részletesebben

Construma 2010. 04.15.

Construma 2010. 04.15. TŰZVÉDELMI SZOLGÁLTATÓK ÉS VÁLLALKOZÓK SZÖVETSÉGE Construma 2010. 04.15. Van megoldás az elavult, helytelen kialakítású, rossz tűzvédelmi adottságú épületek biztonságának növelésére. Napjainkban a zöldmezős

Részletesebben

Légcsatornák és kapcsolódó rendszerelemek. Marlovits Gábor

Légcsatornák és kapcsolódó rendszerelemek. Marlovits Gábor Légcsatornák és kapcsolódó rendszerelemek Marlovits Gábor Szellőző vs. hő- és füstelvezető légcsatornák A leggyakoribb megkeresés: légcsatornák tűzvédelmi szigetelése (tűzálló légcsatornák építése) x percre

Részletesebben

C tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek esetén; terepszint alatt két szintnél több pinceszinttel rendelkező építmény esetén;

C tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek esetén; terepszint alatt két szintnél több pinceszinttel rendelkező építmény esetén; C tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek esetén; A - B tűzveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek esetén; 500 m 2 - szintenkénti összesített - alapterület feletti D - E tűzveszélyességi

Részletesebben

GYŐR ARÉNA, Győr-Kiskút liget, Tóth László utca 4. Hrsz.:5764/1. multifunkcionális csarnok kialakításának építési engedélyezési terve

GYŐR ARÉNA, Győr-Kiskút liget, Tóth László utca 4. Hrsz.:5764/1. multifunkcionális csarnok kialakításának építési engedélyezési terve GYŐR ARÉNA, Győr-Kiskút liget, Tóth László utca 4. Hrsz.:5764/1 multifunkcionális csarnok kialakításának építési engedélyezési terve STATIKAI SZÁMÍTÁSOK Tervezők: Róth Ernő, okl. építőmérnök TT-08-0105

Részletesebben

Si-Ma Bt. 1033 Budapest, Huszti út 21.

Si-Ma Bt. 1033 Budapest, Huszti út 21. 2013 Pomáz, Hunyadi u. 5 Si-Ma Bt. 1033 Budapest, Huszti út 21. Előadó: Szitányiné Siklósi Magdolna okl. faip. mérnök nyug. tűzoltó alezredes faanyagvédelmi szakértő építész tűzvédelmi szakértő 9/2008.

Részletesebben

ACÉLSZERKEZETEK TŰZVÉDELMI TERVEZÉSE WORKSHOP KÖNNYŰSZERKEZETEK OPTIMÁLIS TŰZVÉDELMI MEGOLDÁSAI

ACÉLSZERKEZETEK TŰZVÉDELMI TERVEZÉSE WORKSHOP KÖNNYŰSZERKEZETEK OPTIMÁLIS TŰZVÉDELMI MEGOLDÁSAI ACÉLSZERKEZETEK TŰZVÉDELMI TERVEZÉSE WORKSHOP KÖNNYŰSZERKEZETEK OPTIMÁLIS TŰZVÉDELMI MEGOLDÁSAI TŰZÁLLÓSÁG ÉS SZÜKSÉGES RÉTEGVASTAGSÁG MEGHATÁROZÁSÁNAK LÉPÉSEI I. TERMIKUS HATÁS FELVÉTELE: gázhőmérséklet

Részletesebben

STATIKAI TERVDOKUMENTÁCIÓ. Bencs Villa átalakítás és felújítás. Nyíregyháza, Sóstói út 54.

STATIKAI TERVDOKUMENTÁCIÓ. Bencs Villa átalakítás és felújítás. Nyíregyháza, Sóstói út 54. K21 Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató KFT 4431 Nyíregyháza, Szivárvány u. 26. Tel: 20 340 8717 STATIKAI TERVDOKUMENTÁCIÓ Bencs Villa átalakítás és felújítás (Építtető: Nyíregyháza MJV Önkormányzata,

Részletesebben

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium TŰZVÉDELEM Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 2014. december 5.-én kiadásra került az új 54/2014 BM rendelet, az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat. A jogszabály

Részletesebben

Függönyfalak. Karbantartás és Felülvizsgálat TvMI

Függönyfalak. Karbantartás és Felülvizsgálat TvMI Függönyfalak Karbantartás és Felülvizsgálat TvMI Függönyfalak Függönyfalak OTSZ 5.0 függönyfal: olyan nem teherhordó, térelhatároló falszerkezet, amelyet az épület teherhordó szerkezeteire, általában födémeire

Részletesebben

ACÉLSZERKEZETEK ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIÁJA BME ÉPÍTÉSKIVITELEZÉS 2009. ELŐADÓ: KLUJBER RÓBERT

ACÉLSZERKEZETEK ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIÁJA BME ÉPÍTÉSKIVITELEZÉS 2009. ELŐADÓ: KLUJBER RÓBERT ACÉLSZERKEZETEK ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIÁJA BME ÉPÍTÉSKIVITELEZÉS 2009. ELŐADÓ: KLUJBER RÓBERT PÉLDÁK PÉLDÁK PÉLDÁK PÉLDÁK FOGALOMTÁR ELŐREGYÁRTÁS üzemi jellegű körülmények között acélszerkezetek előállítása,

Részletesebben

GÉPÉSZETI HELYISÉGEK KIALAKÍTÁSA TETŐTÉRBEN

GÉPÉSZETI HELYISÉGEK KIALAKÍTÁSA TETŐTÉRBEN GÉPÉSZETI HELYISÉGEK KIALAKÍTÁSA TETŐTÉRBEN Budapest X. Szent László tér 29. HRSZ: 39122, 39123 : KIVITELI TERVDOKUMENTÁCIÓ Dátum: Építtető: Generál tervező: 2016. december Kőbánya Önkormányzata Budapest

Részletesebben

Lépcsőházi tapasztalatok Otthon melege

Lépcsőházi tapasztalatok Otthon melege Lépcsőházi tapasztalatok Otthon melege Balatonföldvár, 2017. 04. 28. Heizler György Lépcsőházi hő-és füstelvezetés Energiatakarékos felújítás - Mit kell mérlegelni? Ablak vagy rendszer? Egyben vagy külön?

Részletesebben

Tűzvédelmi tervfejezet

Tűzvédelmi tervfejezet Tűzvédelmi tervfejezet 2681 Galgagyörk, Rákóczi út 12. (hrsz.: 96/6) szám alatt meglévő orvosi rendelő belső felújításának és átalakításának ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVE ÉPÍTTETŐ: Galgagyörk Község Önkormányzat

Részletesebben

ÉPÍTŐIPARI FÓRUM. Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0.

ÉPÍTŐIPARI FÓRUM. Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0. ÉPÍTŐIPARI FÓRUM Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0. 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet Glöckl Antal tű. őrnagy Hatósági osztályvezető Veszprémi Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2016. október 05.

Részletesebben

SZERKEZETI MŰSZAKI LEÍRÁS + STATIKAI SZÁMÍTÁS

SZERKEZETI MŰSZAKI LEÍRÁS + STATIKAI SZÁMÍTÁS 454 Iváncsa, Arany János utca Hrsz: 16/8 Iváncsa Faluház felújítás 454 Iváncsa, Arany János utca Hrsz.: 16/8 Építtető: Iváncsa Község Önkormányzata Iváncsa, Fő utca 61/b. Fedélszék ellenőrző számítása

Részletesebben

tervezői tevékenység

tervezői tevékenység 1 A tervezői tevékenység jogszabályai és az MMK új szabályozásának helyzete LAKITELEK 2013. december 10. 2 Az építészeti-műszaki tervezési tevékenységgel kapcsolatos előírások 3 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Étv.

Részletesebben

AZ ÚJ OTSZ ÉS TvMI-k HATÁSA VILLAMOS TERVEZÉSRE

AZ ÚJ OTSZ ÉS TvMI-k HATÁSA VILLAMOS TERVEZÉSRE AZ ÚJ OTSZ ÉS TvMI-k HATÁSA A VILLAMOS TERVEZÉSRE 2. ELŐADÁS: A VILLAMOS HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉPÍTMÉNYEKBEN ÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKEN, A VEZETÉKRENDSZEREK ÉS EZEK ÉPÜLETSZERKEZETEKEN TÖRTÉNŐ ÁTVEZETÉSE,

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK AZ ÚJ OTSZ ÉPÜLETSZERKEZETEKKEL SZEMBEN TÁNASZTOTT KÖVETELMÉNYEIBEN

VÁLTOZÁSOK AZ ÚJ OTSZ ÉPÜLETSZERKEZETEKKEL SZEMBEN TÁNASZTOTT KÖVETELMÉNYEIBEN VÁLTOZÁSOK AZ ÚJ OTSZ ÉPÜLETSZERKEZETEKKEL SZEMBEN TÁNASZTOTT KÖVETELMÉNYEIBEN Dr. Takács Lajos Gábor Okl. építészmérnök, egyetemi adjunktus BME Épületszerkezettani Tanszék ALAPFOGALMAK Középmagas épület:

Részletesebben

lindab velünk egyszerű az építés Lindab Construline Lindab Z-C-U profilok Marandandót alkotunk!

lindab velünk egyszerű az építés Lindab Construline Lindab Z-C-U profilok Marandandót alkotunk! Lindab Construline Lindab Z-C-U profilok Marandandót alkotunk! Lindab Construline Z-C-U profilok lindab velünk egyszerű az építés Vegyen le egy terhet a válláról! Az acél nem hagyja Önt cserben, nedvességre

Részletesebben

Lestyán Mária. Tervezzünk építményszerkezetet az új OTSZ szerint II.

Lestyán Mária. Tervezzünk építményszerkezetet az új OTSZ szerint II. Lestyán Mária Tervezzünk építményszerkezetet az új OTSZ szerint II. Az új OTSZ legnagyobb előnye talán a nagyobb tervezői szabadság lehetőségének a biztosítása, ami a tűzvédelmi tervezési felelősséggel

Részletesebben

LURDY Ház. Minősítések és ami mögöttük van A papír nem minden! Tévedések és tévhitek, amire a figyelem nem szokott kiterjedni

LURDY Ház. Minősítések és ami mögöttük van A papír nem minden! Tévedések és tévhitek, amire a figyelem nem szokott kiterjedni TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség és MMK Tűzvédelmi Tagozatának szakmai napja Tervezőknek, kivitelezőknek, üzemeltetőknek, társasházkezelőknek, beruházóknak Minősítések és ami mögöttük van A papír nem

Részletesebben

KÉMÉNYKONFERENCIA 2008

KÉMÉNYKONFERENCIA 2008 KÉMÉNYKONFERENCIA 2008 Építtetők, tervezők, műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők felelőssége a megfelelő minőség megvalósításában ÉMI Kht. Épületgépészeti és Energetikai Tudományos Osztály Haszmann

Részletesebben

Íves csarnoktetők nagytáblás lefedése

Íves csarnoktetők nagytáblás lefedése Íves csarnoktetők nagytáblás lefedése Csarnoképületek csoportosítása szerkezet szerint Főtartókra felépített rendszerek Csuklós csomópontú rendszerek (egyenes- és íves tengelyű főtartók) Keretfőtartós

Részletesebben

Lindab poliészter bevilágítócsík Műszaki adatlap

Lindab poliészter bevilágítócsík Műszaki adatlap Műszaki adatlap Termék: Funkció: Egyrétegű, üvegszálerősítésű poliészter anyagú bevilágító trapézlemez. Önhordó tetőfedő és falburkoló trapézlemezek bevilágító elemek céljára, külső és belső felhasználásra,

Részletesebben

LURDY Ház. Minősítések és ami mögöttük van II. rész Füstbe ment tervek kié a felelősség? szeptember 20., csütörtök 9:00

LURDY Ház. Minősítések és ami mögöttük van II. rész Füstbe ment tervek kié a felelősség? szeptember 20., csütörtök 9:00 TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség és MMK Tűzvédelmi Tagozatának szakmai napja Műszaki ellenőröknek, felelős műszaki vezetőknek, tervezőknek, kivitelezőknek Minősítések és ami mögöttük van II. rész Füstbe

Részletesebben

Tűzvédelmi engedélyezés hatósági nézőpontból. E.a.: Törő Attila tű. alez., tűzv. szakmérnök május 08.

Tűzvédelmi engedélyezés hatósági nézőpontból. E.a.: Törő Attila tű. alez., tűzv. szakmérnök május 08. Tűzvédelmi engedélyezés hatósági nézőpontból E.a.: Törő Attila tű. alez., tűzv. szakmérnök 2014. május 08. Témakörök: 1. A jelenlegi és a tervezett OTSZ szerinti különbségek összehasonlítása. 2. Az ÉTDR

Részletesebben

ÉPÜLETSZERKEZETTAN 5. Bevezetés. Dr. Kakasy László egyetemi adjunktus

ÉPÜLETSZERKEZETTAN 5. Bevezetés. Dr. Kakasy László egyetemi adjunktus ÉPÜLETSZERKEZETTAN 5. Bevezetés Dr. Kakasy László egyetemi adjunktus KIKNEK AJÁNLJUK? A minta tanterv szerint haladók részére, akik elvégezték az Épszerk1 Épszerk2 Épszerk3 Épszerk4 tárgyakat és az Épszerk

Részletesebben

Amióta megelőző tűzvédelem (több ezer éve) van, az mindenekelőtt a tapasztalatokon, vizsgálatokon alapuló szabványokra, rendeletekben meghatározott

Amióta megelőző tűzvédelem (több ezer éve) van, az mindenekelőtt a tapasztalatokon, vizsgálatokon alapuló szabványokra, rendeletekben meghatározott Amióta megelőző tűzvédelem (több ezer éve) van, az mindenekelőtt a tapasztalatokon, vizsgálatokon alapuló szabványokra, rendeletekben meghatározott előírásokra támaszkodott (normatív előírások). A mérnöki

Részletesebben

Tűzvédelmi tervfejezet

Tűzvédelmi tervfejezet Tűzvédelmi tervfejezet a Csanádapáca, Horváth Lajos tér 5. szám, hrsz.: 582 alatti ingatlanon meglévő szociális épület hő-technikai Alulírott a módosított 1996. évi XXXI. törvény 21. (3) bek. alapján kijelentem,

Részletesebben

Az ÉMI Nonprofit Kft., mint vizsgáló és tanúsító szervezet szerepe a könnyűszerkezetes építési készletek tekintetében

Az ÉMI Nonprofit Kft., mint vizsgáló és tanúsító szervezet szerepe a könnyűszerkezetes építési készletek tekintetében Az ÉMI Nonprofit Kft., mint vizsgáló és tanúsító szervezet szerepe a könnyűszerkezetes építési készletek tekintetében Országos Könnyűszerkezetes Konferencia 2013. szeptember 27. Pataki Erika Tanúsítási

Részletesebben

Austrotherm Kft. AMITŐL A VÍZ A LEFOLYÓBA TALÁL. ALAPRAJZ Építész tervezői napok Budapest 2006. Június 8.

Austrotherm Kft. AMITŐL A VÍZ A LEFOLYÓBA TALÁL. ALAPRAJZ Építész tervezői napok Budapest 2006. Június 8. AMITŐL A VÍZ A LEFOLYÓBA TALÁL ALAPRAJZ Építész tervezői napok Budapest 2006. Június 8. Egyhéjú melegtetők elvi rétegfelépítése Használatot biztosító réteg Csapadékvíz elleni szigetelés Gőznyomás kiegyenlítő

Részletesebben

THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) tűzvédelmi aktualitásai 5.0 OTSZ. Borzák Balarám Béla építészmérnök

THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) tűzvédelmi aktualitásai 5.0 OTSZ. Borzák Balarám Béla építészmérnök THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) tűzvédelmi aktualitásai Borzák Balarám Béla építészmérnök Építészeti Vezetőtervező Építési Szakértő; építészet - épületszerkezet - épületfizika szakterületeken, Igazságügyi

Részletesebben

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia Hotel Marina-Port Balatonkenese 2018. április 26 27. Oltóberendezések tervezése, kivitelezése és dokumentálása a gyakorlatban,

Részletesebben

Tűzálló kábelrendszerek Kruppa Attila

Tűzálló kábelrendszerek Kruppa Attila Tűzálló kábelrendszerek Kruppa Attila Műszaki szaktanácsadó OBO Bettermann Ker. Kft. Alapelvek Tűzvédelmi rendszerek működtetése AKTÍV TŰZVÉDELMI RENDSZER Tűzeseti fogyasztó Működtető vezetékrendszer Biztonsági

Részletesebben

Ha fontos a biztonság! ÉGHETŐ HOMLOKZATI HŐSZIGETELŐ RENDSZEREK BIZTONSÁGOS MEGOLDÁSA. Készítette: Pozsonyi László alkalmazástechnikai vezető

Ha fontos a biztonság! ÉGHETŐ HOMLOKZATI HŐSZIGETELŐ RENDSZEREK BIZTONSÁGOS MEGOLDÁSA. Készítette: Pozsonyi László alkalmazástechnikai vezető Ha fontos a biztonság! ÉGHETŐ HOMLOKZATI HŐSZIGETELŐ RENDSZEREK BIZTONSÁGOS MEGOLDÁSA Készítette: Pozsonyi László alkalmazástechnikai vezető A BIZTONSÁG az emberiség történetében mindig is az élet és a

Részletesebben

TŰZVÉDELMI MŰLEÍRÁS (HRSZ 34) építési engedélyhez

TŰZVÉDELMI MŰLEÍRÁS (HRSZ 34) építési engedélyhez TŰZVÉDELMI MŰLEÍRÁS Isztiméri orvosi rendelő átalakítása-bővítése 8045 Isztimér, Köztársaság u. 100. (HRSZ 34) építési engedélyhez Isztimér orvosi rendelő átalakítás-bővítés tűzvédelmi műleírás 1 / 7 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

7051 Kajdacs, Sport u. Hrsz.: 532 alatti Gyógynövény-logisztikai központ építésének

7051 Kajdacs, Sport u. Hrsz.: 532 alatti Gyógynövény-logisztikai központ építésének TARTÓSZERKEZETI MŰSZAKI LEÍRÁS a 7051 Kajdacs, Sport u. Hrsz.: 532 alatti Gyógynövény-logisztikai központ építésének építési engedélyezési tervéhez Bánfi Ádám Okleveles építőmérnök Tartószerkezeti vezető

Részletesebben

A MEGJELENÉS ELŐTT ÁLLÓ ALUTA KÖNYV BEMUTATÁSA

A MEGJELENÉS ELŐTT ÁLLÓ ALUTA KÖNYV BEMUTATÁSA A MEGJELENÉS ELŐTT ÁLLÓ ALUTA KÖNYV BEMUTATÁSA Előadó: Horváth Imréné Dr. Baráti Ilona okleveles építőmérnök, egyetemi docens, BME Magasépítési Tanszék Horváth Imréné Dr. Baráti Ilona okleveles építőmérnök,

Részletesebben

TERVEZŐI NYILATKOZAT. Budapest és Pest Megyei Mérnök kamara: T (tartószerkezeti tervező)

TERVEZŐI NYILATKOZAT. Budapest és Pest Megyei Mérnök kamara: T (tartószerkezeti tervező) TERVEZŐI NYILATKOZAT 1 Építtető: Balatonboglár Városi Önkormányzat 8630 Balatonboglár, Erzsébet u.11. Építés helye: 8630 Balatonboglár, Attila u. Hrsz 423 Tervezett szerkezet: Ravatalozó épület Vezető

Részletesebben

ÉPSZERK / félév

ÉPSZERK / félév ÉPSZERK-5 2015/2016. 2. félév NAGY MAGASSÁGÚ VÁLASZFALAK KÜLÖNLEGES VÁLASZFALAK Előadó JUHARYNÉ DR. KORONKAY ANDREA egyetemi docens BME ÉPÜLETSZERKEZETTANI TANSZÉK CSARNOK VÁLASZFAL RAKTÁR CSARNOKTÉR FELADAT

Részletesebben

Személyre szabott épületrendszer

Személyre szabott épületrendszer Személyre szabott épületrendszer 11 15 11 7 9 8 3 20 12 5 18 10 19 4 16 13 6 17 2 1 12 1. Főtartó keret: Keretoszlop 2. Főtartó keret: Keretgerenda 3. Szélrács 4. Szelemen 5. Falváztartó 6. Tetőburkolat

Részletesebben

Szeretettel köszönti Önöket a

Szeretettel köszönti Önöket a Szeretettel köszönti Önöket a A tevékenységi köre - Tűzgátló- és egyéb technikai fém nyílászárók fejlesztése, gyártása - Tűzgátló üvegek gyártása (EI30, EI60, EI90) - Voest Alpine típusú szerkezetek gyártása

Részletesebben

Útvesztő, vagy logikus feladatsor?

Útvesztő, vagy logikus feladatsor? Útvesztő, vagy logikus feladatsor? Tűzvédelmi tervezés a 305/2011/EU rendelet és a 275/2013 (VIII. 16.) Korm. rendelet alapján Mészáros János Nagy Katalin Budapest, 2013. 12. 05. ELŐADÁS VÁZLAT I. rész:

Részletesebben

Profiltényező [m -1 ]

Profiltényező [m -1 ] Marlovits Gábor Teherhordó acélszerkezetek tűz elleni védelme II. Az acéllal kapcsolatos három fő tűzvédelmi paraméter (A p /V érték, kritikus hőmérséklet, tűzvédelmi teljesítmény) ismeretében a gyártói

Részletesebben

AZ OTTHON MELEGE PROGRAM: TŰZVÉDELMI SZEMPONTBÓL IS MEGFELELŐ MEGOLDÁSOK

AZ OTTHON MELEGE PROGRAM: TŰZVÉDELMI SZEMPONTBÓL IS MEGFELELŐ MEGOLDÁSOK AZ OTTHON MELEGE PROGRAM: TŰZVÉDELMI SZEMPONTBÓL IS MEGFELELŐ MEGOLDÁSOK Dr. Takács Lajos Gábor egyetemi docens BME Épületszerkezettani Tanszék email: ltakacs@epsz.bme.hu TŰZESETEK TAPASZTALATAI A legnagyobb

Részletesebben

TARTÓSZERKEZETI TERVEZŐ, SZAKÉRTŐ: 1. A tartószerkezeti tervezés kiindulási adatai

TARTÓSZERKEZETI TERVEZŐ, SZAKÉRTŐ: 1. A tartószerkezeti tervezés kiindulási adatai TARTÓSZERKEZETI KIVITELI TERVDOKUMENTÁCIÓ a Újtikos, Széchenyi tér 12-14. sz. ( Hrsz.: 135/1 ) alatt lévő rendelő átalakításának, bővítésének építéséhez TARTÓSZERKEZETI TERVEZŐ, SZAKÉRTŐ: Soós Ferenc okl.

Részletesebben

375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet. a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól

375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet. a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól Hatályos: 2015.03.05-2015.08.31 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól A Kormány a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

Részletesebben

HFR a tűzvédelmi dokumentációban, kapcsolódási pontok a társtervezőkkel

HFR a tűzvédelmi dokumentációban, kapcsolódási pontok a társtervezőkkel HFR a tűzvédelmi dokumentációban, kapcsolódási pontok a társtervezőkkel V. LAKITELEKI TŰZVÉDELMI NAPOK 2016. szeptember 14. Fenyvesi Zsolt Tűzvédelmi mérnök F.S.Z. Mérnökiroda Kft. Hő- és füstelleni védelem

Részletesebben

Rigips mûszaki tanácsadás Telefon: (06-1) 296 0534 Fax: (06-1) 296 0504 E-mail: rigips.muszakiinfo@saint-gobain.com

Rigips mûszaki tanácsadás Telefon: (06-1) 296 0534 Fax: (06-1) 296 0504 E-mail: rigips.muszakiinfo@saint-gobain.com A RIGIPS és az ISOVER, a Saint-Gobain vállalatcsoport tagjai, a szárazépítési piacon elsôként minôsítette szerkezeteit az új OTSZ szerint: ÉME A-99/2008 A Rigips rendszerekrôl további részletes információt,

Részletesebben

Tartószerkezeti műszaki leírás

Tartószerkezeti műszaki leírás Tartószerkezeti műszaki leírás kiviteli tervekhez FINO PIAC 2045 Törökbálint, Park u. 4. hrsz.: 3305/2. Tartalom Statikus tervezői nyilatkozat 3 Tartószerkezeti műszaki leírás 4 A megbízás tárgya 4 A tervezett

Részletesebben