A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok működése

Átírás

1 A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok működése 2016

2

3 A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok működése 2016 ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL

4

5 Bevezető A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium (KMRK) a törvényszékek közigazgatási és munkaügyi ügyszakában eljáró bíráinak, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok (KMB) bíráinak speciális szakmai testülete. Alapvető feladata az ítélkezés szakmai színvonalának emelése és a jogalkalmazás egységességének biztosítása. Az országban 6 KMRK működik, melyeknek szervezeti keretét az a törvényszék adja, amelyen, vagy amelyhez tartozó KMB-n a regionális kollégium vezetője ítélkezik. Az alábbi térkép a KMRK-k elnevezését és illetékességi területét mutatja be. A KMRK-k létrejöttével 2013-ban a polgári kollégiumokon belül korábban marginális szerepet betöltő közigazgatási, illetve munkaügyi ügyszak önálló szakmai irányítást kapott. Ez azért is rendkívül fontos, mert e két terület az érintett ügyfelek és életviszonyok sajátosságai miatt az ítélkezés során speciális szakmai tudást és megközelítést igényel. A KMRK-k és azok vezetői figyelemmel kísérik a régió területén működő bíróságok joggyakorlatát, felismerik és feltárják az esetleges 5

6 jogalkalmazási anomáliákat. Biztosítják a minőségi és időszerű ítélkezéshez szükséges információk áramlását, összekötik a különböző bírósági szinteket. Az összegyűjtött információk alapján megteszik a jogegység, illetőleg a szakmai munka színvonalának emelése érdekében szükséges intézkedéseket. Így például különböző segédanyagokat készítenek, állásfoglalást, véleményt fogadnak el, az összegyűjtött információkat megosztják a többi KMRK-val, illetve továbbítják a Kúria felé. Mindezzel az egységes joggyakorlat megvalósulásának katalizátorává válnak számos kihívás elé állította a KMRK-kat, ezek közül a legfontosabb az új eljárási kódexek a polgári perrendtartás (Pp.), a közigazgatási perrendtartás (Kp.) kodifikációja, amiben a KMRK-k és vezetőik is aktív szerepet vállaltak. Az elektronikus kapcsolattartás kiterjesztése és kötelezővé tétele szintén komoly próbatételt jelentett. A KMRK-k az elektronikus ügyintézésre történő áttérés során felmerülő szakmai kérdések megvitatásával, közös álláspontok kialakításával igyekeztek segítséget nyújtani a bírák részére. Összegezve, a KMRK-k tevékenysége folytán a közigazgatási és a munkaügyi ügyszakos bírák közötti szakmai együttműködés erősebb lett, a horizontális és vertikális kapcsolatok intenzívebbé váltak. Ennek köszönhetően a jogegység biztosításának egy újfajta, a XXI. század technikai vívmányait (online kapcsolattartás, videokonferencia-rendszer stb.) is felhasználó, hatékony módszere alakulhatott ki. A KMRK-k vezetői, a hozzá tartozó KMB-kkel és azok vezetőivel együtt KMRK neve KMRK kollégiumvezetője KMRK kollégiumvezetőhelyettese KMRK-khoz tartozó KMB-k KMB elnöke (2016. XII. 31-én) KMB elnökhelyettese (2016. XII. 31-én) Egri KMB dr. Szilákné dr. Fülöp Csilla Északmagyarországi KMRK dr. Demjén Péter dr. Tománé dr. Szabó Rita Miskolci KMB Nyíregyházi KMB dr. Fuhrmann Gábor dr. Tass Edina Ágnes dr. Bernáthné dr. Kádár Judit Salgótarjáni KMB dr. Szomszéd Éva 6

7 KMRK neve KMRK kollégiumvezetője KMRK kollégiumvezetőhelyettese KMRK-khoz tartozó KMB-k KMB elnöke (2016. XII. 31-én) KMB elnökhelyettese (2016. XII. 31-én) Alföldi KMRK Középmagyarországi KMRK Északdunántúli KMRK Dél-dunántúli KMRK Fővárosi Törvényszéki KMRK dr. Cséffán József dr. Stefancsik Márta dr. Szőke Zoltán dr. Varga Rita dr. Majercsik Erika dr. Figula Ildikó dr. Orosz Andrea dr. Vörös- Vilimszky Anna dr. Sipos Balázs dr. Vitál- Eigner Beáta Debreceni KMB Gyulai KMB Szegedi KMB Szolnoki KMB Budapest Környéki KMB Kecskeméti KMB Győri KMB Szombathelyi KMB Tatabányai KMB Veszprémi KMB Zalaegerszegi KMB Kaposvári KMB Pécsi KMB Székesfehérvári KMB Szekszárdi KMB Fővárosi KMB dr. Figula Ildikó Kovácsné dr. Kubicza Ildikó dr. Szőllősiné dr. Tóth Zsuzsanna dr. Komlóssi Zsuzsanna Fruzsina Varga Emilné dr. dr. Bana Imre dr. Németh Zoltán dr. Stefancsik Márta dr. Varga András dr. Tóth Zoltán (megbízott elnök) Gurdonné dr. Bauer Margit dr. Horváth Tünde dr. Mihályi Mónika dr. Tímár Tünde dr. Sipos Balázs dr. Solymos Dóra (megbízott elnök) Deutschné dr. Kupusz Ildikó dr. Kopinja Mária dr. Szivák József Kispálné dr. Józsa Adrienn dr. Simon Éva 7

8 Az ítélkezés hatékonysága Ügyforgalom A közigazgatási és munkaügyi ügyszakban 2016-ban összesen ügy érkezett első és másodfokon, amely 5,5%-kal (2.084 üggyel) meghaladta az előző évi érkezést. A befejezett ügyek száma volt, ez 3,2%-kal (1.255 üggyel) haladta meg a évi adatokat ban 1,2%-kal (477-tel) több ügyet fejeztek be, mint ahány érkezett. Ezáltal az ügyhátralék 2015-höz képest 3,4%-kal csökkent ban első fokon több régióban is meghaladta a befejezések száma az érkezett ügyek számát, csökkentve ezzel az ügyhátralékot. Az Alföldi KMRK ebből a szempontból kiemelendő, itt ugyanis a KMB-k 478-cal (8%-kal) több ügyet fejeztek be, mint amennyi érkezett. Növekvő ügyérkezés 2016-ban a KMB-kre elsőfokú ügy érkezett, ami 3,9%-kal (1.300 üggyel) meghaladja a évi érkezést. Ez az emelkedés a munkaügyi ügyszak tekintetében elsősorban az ún. rendőrségi garantált bérminimummal kapcsolatos dömping pereknek, míg közigazgatási ügy- 8

9 szakban a földforgalmi törvény alapján érkező ügyeknek, illetve a menekültügyeknek tudható be. A törvényszéki másodfokra érkezett ügyek számában is növekedés figyelhető meg. Az érkezés 784 üggyel, azaz 18,1%-kal haladta meg az előző évit. Ez az emelkedés szinte az összes régióban megfigyelhető ban az előző évhez képest az érkezett ügyek száma a KMB-k tekintetében 5, míg a törvényszéki másodfok esetében mind a 6 régióban növekedett. Kiemelendő két régió, amelyekre az ügyérkezés-többlet 68,2%-a koncentrálódott. Az Észak-dunántúli KMRK területén 10%-kal (463 üggyel), míg a Dél-dunántúli KMRK területén 12,1%-kal (423 üggyel) nőtt a KMB-k ügyérkezése. Az Észak-dunántúli KMRK esetében a menekültügyek száma emelkedett jelentősen, ami annak tudható be, hogy a bicskei befogadó állomás bezárására tekintettel egyre több menedékkérőt irányítottak a vámosszabadi, illetve a körmendi állomásra. Míg a Dél-dunántúli KMRK esetében egy, a régió területén zajló nagy beruházás miatt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt kisajátítási ügyek száma nőtt meg. 9

10 Bár 2016-ban 1,8 százalékponttal (30,2%-ról 28,4%-ra) csökkent a Fővárosi Törvényszéki KMRK részesedése az országos érkezésből, de még mindig ide érkezett a legtöbb ügy ban 0,8-0,8 százalékpontos növekedés látható a korábban már kiemelt két régió tekintetében is. Az Észak-dunántúli KMRK az érkezett ügyek 14,6%-át (2015-ben ez 13,8%), míg a Dél-dunántúli KMRK az érkezett ügyek 11,1%-át (2015-ben ez 10,3%) mondhatta magáénak. Növekvő befejezésszám 2016-ban a megnövekedett ügyérkezéssel lépést tartva a KMB-knek 2%-kal (majdnem 700 üggyel), míg a törvényszékeknek 13%-kal (556 üggyel) sikerült több ügyet befejezniük, mint 2015-ben. 10

11 A KMB-k országosan a legnagyobb változást a nemperes ügyek esetében érték el, hiszen 2016-ban 28%-kal, vagyis vel több ügyet fejeztek be, mint 2015-ben. A befejezett ügyek számának nagymértékű növekedése régiókra bontva is megfigyelhető. A törvényszéki bírák folyamatos magas színvonalú munkavégzése eredményeként 2016-ban 65%-kal több másodfokú közigazgatási pert fejeztek be, mint az előző évben. Csökkenő ügyhátralék Mind a régiók, mind pedig a KMB-k tekintetében megfigyelhető az ügyhátralék csökkenése. A KMB-k összességében 6%-kal mérsékelték a folyamatban lévő ügyek számát. Ebből a szempontból legszembetűnőbb a munkaügyi elsőfokú perek ügyhátraléka, melyeknél csaknem 12%-os csökkenés volt tapasztalható. Ez azt jelenti, hogy a december 31-én folyamatban maradt ügyek száma az előző évihez képest 830-cal kevesebb lett. 11

12 A munkaügyi elsőfokú peres ügyek esetében a 6 régió közül az ábrán látható 4 régió ügyhátralék-csökkenése kiemelkedő. A legnagyobb változást elérő Alföldi KMRK esetében a folyamatban maradt munkaügyi perek száma 388 üggyel csökkent. Időszerűség Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének elsődleges célkitűzései között szerepel a magas színvonalú, időszerű ítélkezés ban az elsőfokú közigazgatási és munkaügyi perek 87,79%-a egy éven belül befejeződött és mindössze a perek 12,21%-a húzódott egy évnél tovább. Fontos megemlíteni, hogy az egy évnél hosszabb ideig tartó perek több, mint 2/3-a két éven belül befejeződött. Mindezt az alábbi diagram is jól szemlélteti. Gyorsabban befejeződő ügyek 2016-ban közigazgatási és munkaügyi per fejeződött be első fokon egy éven belül, ami több mint két százalékpontos javulást jelent a 2015-ös évhez képest (85,6%-ról 87,8%-ra nőtt az arány). Ez a kedvező változás első fokon mind a közigazgatási, mind pedig a munkaügyi perek esetében megfigyelhető. A közigazgatási elsőfokú perek 91,6%-a (1,5 százalékpontos javulás), míg a munkaügyi perek 84,1%-a egy éven belül lezárult. Ez utóbbinál a évhez képest 3 százalékpont (133 ügy) a növekedés. 12

13 A javulás minden régió esetében kimutatható. Legnagyobb növekedés a Fővárosi Törvényszéki KMRK-nál tapasztalható, ahol 2016-ban 80,7%- ról 84,2%-ra emelkedett az egy éven belül befejezett perek aránya. A fellebbezett pereknél a közigazgatási ügyszak emelhető ki. Itt 17 törvényszék esetében tapasztalható javulás, kettő pedig megtartotta az előző évi eredményét, így országosan 52%-kal sikerült növelni a fél éven belül befejezett ügyek számát. Ez 81 üggyel több, mint 2015-ben. Kevesebb elhúzódó ügy Az OBH elnöke által meghirdetett A szolgáltató bíróságért! Program és a Fenntartható Fejlődés Program (FFP) egyik célkitűzése a két éven túl folyamatban lévő ügyek számának csökkentése és ezen eredmény megtartása. A programok eredményeként az elhúzódó közigazgatási és munkaügyi perek száma első fokon mintegy 30%-kal csökkent. Míg 2015-ben még 579, addig 2016-ban már csak 408 két éven túli per volt folyamatban. 13

14 Közigazgatási perek Munkaügyi perek A két éven túl folyamatban maradt ügyek száma az elsőfokú közigazgatási perek esetében 38,5%-kal, míg a munkaügyi perek esetében 28,4%-kal csökkent. A fenti programok sikerét bizonyítja, hogy első fokon mind közigazgatási ügyszakban, mind pedig munkaügyi ügyszakban 17 KMBnek sikerült megtartania és csökkentenie a két éven túl folyamatban lévő ügyeinek számát. A két éven túl folyamatban lévő elsőfokú közigazgatási és munkaügyi perek számának jelentős mérséklődése mint ahogyan a fenti ábrán is látszódik régiónként is kimutatható. Az Észak-magyarországi KMRK és a Dél-dunántúli KMRK kevesebb mint a felére csökkentette az elhúzódó ügyek számát. Megalapozottság A évhez hasonlóan 2016-ban is a közigazgatási peres ügyszakban hozott határozatok több, mint 97%-a a perorvoslati rendszer sajátosságaira is tekintettel első fokon jogerőssé vált. 14

15 Az ítélkezés hatékonyságát és a jó eredmények fenntartását bizonyítja az is, hogy a munkaügyi perek esetében szintén az előző évhez hasonló eredményt értek el, hat ügyből ötöt, azaz az ügyek 83,3%-át első fokon jogerősen befejezték. A közigazgatási ügyszakban kiemelendő, hogy 39 üggyel, azaz közel 27%-kal több fellebbezett ügyet hagytak helyben 2016-ban, mint az előző időszakban. EU igazságügyi eredménytábla Az Európai Bizottság immáron 5. alkalommal készítette el 2017 tavaszán az igazságügyi eredménytáblát, amely polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyeket vizsgálva összehasonlító áttekintést ad az uniós tagállamok igazságügyi rendszereinek hatékonyságáról, minőségéről és függetlenségéről. Ezzel segítve azt, hogy a nemzeti hatóságok javítani tudjanak az igazságügyi rendszereik hatékonyságán. Az eredménytáblához szükséges adatok nagy részét az Európa Tanácsnak az Igazságszolgáltatás Hatékonyságának Értékelésével Foglalkozó Bizottsága (CEPEJ) szolgáltatja, mely közvetlenül a tagállamoktól gyűjt információkat. Másrészt európai hálózatok (például az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata, az EU Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata, az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa), valamint az uniós szabályozás speciális területeivel foglalkozó különböző bizottságok adatait használják fel. Magyarország az ítélkezés hatékonyságára vonatkozó mutatók többségét illetően már az elmúlt években is a tagállamok első harmadában szerepelt. Kiemelkedő eredmény, hogy az eljárások átlagos hosszát tekintve az élmezőnyben vannak a magyar bíróságok mindhárom eredménytábla által vizsgált eljárástípusban. A polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek eldöntéséhez szükséges idő (első fok/nap) szempontjából Magyarország a 6. a 28 tagállam közül. Megelőzi pl. Svédországot, Hollandiát, és Franciaországot is. A közigazgatási ügyek eldöntéséhez szükséges időt (első fok/nap) figyelembe véve Magyarország a 2., csupán Svédország áll előttünk. A tavalyi 6. helyezés után 4 helyet javítottunk. Luxemburg után pedig hazánkban a második legalacsonyabb a folyamatban lévő közigazgatási ügyek száma, de a folyamatban lévő polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek összesített adatait tekintve is a 3. helyen áll Magyarország. 15

16 Az ítélkezés hatékonyságát segítő tevékenység Kollégiumi ülések A KMRK-k teljes kollégiumi ülést, illetve a közigazgatási vagy munkaügyi szakágat érintő speciális szakmai kérdésekben rész-kollégiumi ülést tartanak. A KMRK ülésein a kollégium tagjai, a Kúria képviselője és a munkaterv tematikájához igazodó meghívottak vesznek részt. A KMRK-k régiónként általában évente 2 teljes ülést és 2-4 részkollégiumi ülést tartanak ban összesen 13 teljes ülés és 16 szakáganként 8-8 rész-kollégiumi ülés megtartására került sor. A teljes kollégiumi üléseken a mindkét ügyszakot érintő, illetve azon témákat vitatja meg a regionális kollégium, amelyhez az ügyrend szerint a teljes kollégium határozata szükséges. Ilyen például a kollégiumvezető beszámolójának elfogadása, az ügyrend módosítása, a következő évi munkaterv jóváhagyása, vagy kollégiumi állásfoglalás elfogadása. A rész-kollégiumi ülések adnak alkalmat az egyes ügyszakokat érintő joggyakorlati kérdések workshopszerű megvitatására, a fontosabb eseti döntések ismertetésére ban a teljes ülések mindkét ügyszakot érintő főbb témái: az új Pp. és önálló Kp. kodifikációja, az elektronikus kapcsolattartás és 16

17 az EU-s joganyag alkalmazása kapcsán felmerülő kérdések voltak ban a közigazgatási rész-kollégiumi ülések foglalkoztak a többi között: az adólevonási jog egyes kérdéseivel, a közigazgatási perekben megengedett, illetve meg nem engedett keresetváltoztatással, a földtörvénnyel kapcsolatos évi jogszabály-módosítások hatásával, az adótitok jogalkalmazási problémáival és a Kúria és az Európai Unió Bíróságának közigazgatási tárgyú aktuális ítélkezési gyakorlatával ban a munkaügyi rész-kollégiumi ülések foglalkoztak egyebek mellett: a kártérítési felelősség perjogi problémáival, a hitelezői igény érvényesítésével kapcsolatos jogalkalmazási kérdésekkel, a felszámolási eljárások megindítása utáni anyagi és eljárásjogi szabályok munkajogi aspektusaival, a rendőrségi közalkalmazottak garantált illetményével kapcsolatos jogalkalmazási kérdésekkel és a Kúria és az Európai Unió Bíróságának munkajogi tárgyú aktuális ítélkezési gyakorlatával. 17

18 Kollégiumi döntések A KMRK határozati formában állást foglal, vagy véleményt nyilvánít ban összesen 16 állásfoglalás és 18 vélemény született. A rész-kollégiumi üléseken azonban ennél lényegesen több vitás jogalkalmazási kérdésben fogalmaztak meg véleményt a KMRK-k, formális határozat elfogadása nélkül. Állásfoglalás született a többi között: a helyi földbirtokosság jogkörében eljáró Agrárkamara állásfoglalása ellen előterjesztett kifogást elbíráló képviselőtestületi határozat bírósági felülvizsgálatának egyes kérdései ről, a munkaviszonyból származó hitelezői igény felszámolási eljárásban való érvényesítésének vitás jogalkalmazási kérdéseiről, a Kormánytisztviselői Döntőbizottság döntése elleni keresetindítási határidő természetéről. A KMRK-k egyebek mellett az alábbi kérdésekben nyilvánítottak véleményt: a Pp. 397/I. (2) bekezdésének értelmezéséről, a kárenyhítési kötelezettségről a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén, az útján érkezett, azonban útján a jogszabály szerint elő nem terjeszthető beadványokkal kapcsolatos eljárásról. Szakmai anyagok A KMRK-k, valamint a kollégiumvezetők és helyetteseik által készített különféle szakmai anyagok fontos szerepet játszanak abban, hogy a KMRK be tudja tölteni alapvető feladatát: az ítélkezés szakmai színvonalának és a jogalkalmazás egységességének biztosítását ban több mint 60 szakmai anyagot dolgoztak ki. Ezek között átfogó elemzés, célvizsgálat, segédlet, tájékoztató és jogszabály értelmezés egyaránt megtalálható volt. Az elkészült szakmai anyagok témái rendkívül változatos képet mutatnak. A KMRK-k foglalkoztak például: a földforgalmi, illetve a bírósági végrehajtásról szóló törvény értelmezésével, a felsőbb bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatával, a munkáltató kártérítési felelőssége körében felmerülő gyakorlati kérdésekkel, 18

19 a rendőrségi közalkalmazottak garantált illetményével öszszefüggő vitás kérdésekkel, a hosszabb pertartalmú ügyek szakmai okainak vizsgálatával és a határozat szerkesztés szabályaival. Az ítélkezés folyamatos figyelemmel kísérésében fontos szerepet játszik, hogy a régió területén fekvő bíróságok megküldik jogerős ítéleteiket a kollégiumvezetőnek. Mindez lehetőséget ad a KMRK vezetőinek arra, hogy az esetlegesen fennálló ellentétes gyakorlatot felismerjék, továbbá, hogy személyes konzultációk keretében jelezzenek vissza a bíráknak az ítéletek elemzése során tapasztalt hiányosságokról, szerkezeti problémákról. Az ítéletek bekérése segítséget nyújt a különböző tematikus vizsgálatok elvégzéséhez is. Országos programokhoz való kapcsolódás A KMRK-k aktív szerepet vállalnak a bírósági szervezetet érintő egyéb feladatok ellátásában is, így például részt vesznek a különböző országos programokban. Az Alföldi KMRK vezetője, dr. Cséffán József a Szegedi Törvényszék munkáját segítette, mely az FFP II. pillérében (Életpálya) a kezdő bírák szakmai fejlődése érdekében instruktori és mentori bírói rendszer kidolgozását vállalta. A kollégiumvezető továbbá az FFP keretében iratmintákat készített a Szegedi KMB panasznapi ügy- 19

20 félfogadása során eljáró titkárok/fogalmazók/bírósági ügyintézők részére. A Dél-dunántúli KMRK vezetője, dr. Varga Rita a Kaposvári KMB elnökével, dr. Tímár Tündével közösen a munkaügyi és a közigazgatási perek sajátosságairól tartott előadást az FFP panasznapi ügyintézés hatékonyabbá tétele alcél megvalósítása érdekében a Kaposvári Törvényszék bírósági fogalmazóinak. Emellett javaslatot tett a Pécsi és a Székesfehérvári Törvényszék elnökének az operatív célok kiválasztására. Továbbá tagja volt a Mailáth György Tudományos Pályázat munkajogi, közigazgatás jogi és európai jogi szekció bíráló bizottságának. Az Észak-magyarországi KMRK vezetője, dr. Demjén Péter szintén részt vett az előbb említett bíráló bizottság munkájában. A Fővárosi Törvényszéki KMRK több rendezvényt is szervezett az FFP keretében. Az egyik legjelentősebb a Hatékony és időszerű ítélkezéshez vezető út címmel megrendezett workshop. A szakmai konzultációt a KMRK másodfokú közigazgatási bírái tartották a kevesebb gyakorlattal rendelkező elsőfokú közigazgatási bírák és titkárok számára. Sor került továbbá a másodfokon dolgozó igazságügyi alkalmazottak részére egy ügyfél- és konfliktuskezeléssel, illetve egy elektronikus kapcsolattartással foglalkozó előadás megtartására is. Emellett a Fővárosi Törvényszék elnöke dr. Majercsik Erika regionális kollégiumvezetőt kérte fel a Munkahelyi Kisokos kidolgozására alapított munkacsoport elnökének. A munkacsoport feladata az újonnan belépő igazságügyi alkalmazottak részére szóló tájékoztató füzet összeállítása volt. 20

21 Emberi erőforrás A KMRK-k összlétszáma december 31-én 294 fő volt, 191 elsőfokú és 103 másodfokú bíró. A legnagyobb tagsággal a Fővárosi Törvényszéki KMRK rendelkezett (76 fő), míg a legkisebbel a Középmagyarországi KMRK (34 fő). A többi regionális kollégium létszáma 43 és 53 fő között mozgott. A regionális kollégiumok létszámadatait a következő diagram mutatja be. A KMRK elsődlegesen szakmai testület, ám a vezetőjének van néhány igazgatási jellegű feladata is. Ilyen például a bíróvizsgálati jelentés és értékelés tervezetek véleményezése, vagy 2 tag jelölése a törvényszék bírói tanácsába a KMB-kre kiírt bíró pályázatok véleményezéséhez. Ki kell emelni, hogy a regionális kollégiumvezető bíróvizsgálatokban való közreműködése útján elősegíthető az, hogy azonos régión belül, azonos szakmai elvárás, mérce alapján ítéljék meg a bírák tevékenységét. A regionális kollégiumvezetők 2016-ban összesen 36 bíró vizsgálatában működtek közre, melynek régiónkénti megoszlását a következő diagram szemlélteti. 21

22 Bírák értékelésében közreműködés 2016 Összesen 9 az Alföldi KMRK területén 3, a Fővárosi Törvényszéki KMRK területén 6 olyan pályázat véleményezésére került sor ban, melyhez a törvényszék bírói tanácsába a regionális kollégiumvezetőnek tagokat kellett kijelölnie. 22

23 Tárgyi feltételek A KMRK-k szervezeti keretét az a törvényszék köteles biztosítani, amelyen, vagy amelyhez tartozó közigazgatási és munkaügyi bíróságon a regionális kollégium vezetője ítélkezik. A KMRK székhelye tehát azonos vezetője szolgálati helyével. A KMRK-k működésével összefüggő dologi kiadások fedezetére 2016-ban az OBH régiónként, a fővárost kivéve, 3 millió forint költségvetési keretet biztosított. A fővárosban a KMRK illetékességi területe azonos a törvényszéki kollégiuméval, a Fővárosi Törvényszéki KMRK tehát egyaránt ellátja a törvényszéki és a regionális kollégium feladatait is. Ez a speciális helyzet indokolja azt, hogy ez a régió nem kap külön költségvetési keretet az OBH-tól. A szervezeti keretet adó törvényszék a saját költségvetésétől elkülönítetten kezeli a KMRK működésére biztosított összeget, felhasználásáról pedig együttműködési megállapodást köt a KMRK-val. A KMRK-k részéről növekvő igény mutatkozik a földrajzi távolságokat áthidaló, gyors és naprakész információáramlást biztosító, XXI. századi technikák alkalmazása iránt. Az OBH a KMRK-k ezirányú törekvéseit támogatja. A KMRK-k évek óta sikerrel használják a Vibe intranetes rendszert és 2016-ban az Észak-magyarországi KMRK vezetője az országban elsőként videokonferencia keretében tartott KMB elnöki értekezletet. 23

24 Integritás Belső nyilvánosság és tájékoztatás biztosítása A KMRK-k hatékony működéséhez elengedhetetlen a nagy földrajzi távolságokat áthidaló, folyamatos és gyors információcsere, melyet a Vibe, egy közös online munkaterület biztosít. Ezen az intranetes tudásmegosztó felületen az alábbi szakmai tartalmakat érhetik el a kollégiumok tagjai: tematizált ítéletek, közigazgatási és munkaügyi kollégiumi vélemények, kúriai joggyakorlat-elemző csoportok összefoglaló jelentései, igazgatási anyagok, beszámolók, teljes, illetve rész-kollégiumi ülések jegyzőkönyvei, előterjesztések, szakmai anyagok, jogszabály változásokról szóló tájékoztatók, aktuális hírek, külföldi tanulmányutakról szóló beszámolók. A KMRK-k vezetői egymás intranetes felületét is megismerhetik, mely a horizontális kapcsolattartás biztosítása szempontjából alapvető jelentőségű. Ezen túlmenően az Alföldi és a Fővárosi Törvényszéki KMRK rendszeresen, elektronikus hírlevél formájában is tájékoztatja a kollégium tagjait az ítélkezést segítő különféle anyagokról. Regionális kollégiumok együttműködése A KMRK-k vezetői rendszeresen, 3-4 havonta megbeszélést tartanak, melyen a regionális kollégiumvezetők és helyetteseik, illetve az OBH képviselői mellett a Kúria szakmai vezetése is jelen van. Ezeken a tanácskozásokon az egységes álláspont kialakítását megkívánó szakmai kérdéseket, valamint a KMRK-k működését érintő témákat vitatják meg ban 3 alkalommal került sor ilyen egyeztetésre. Ezek napirendjén szerepelt egyebek mellett: a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmával foglalkozó törvénnyel, a rendőrségi közalkalmazottak garantált illetményével, a jogtanácsos perbeli képviseletére vonatkozó szabályok értelmezésével és 24

25 a határzárral kapcsolatos bírósági letétekkel összefüggő kérdések megvitatása. Ezek a megbeszélések elősegítik az elmélyült szakmai munkát. Egyrészt elemezhetőek az egyes régiókban feltárt jogalkalmazási kérdések, amelyekben a KMRK-k vezetése többségi álláspontot fogad el, másrészt a feltárt problémák közvetlenül a Kúria szakmai vezetése elé kerülnek. Mindez nagymértékben hozzájárul az egységes ítélkezési gyakorlat kialakulásához. A KMRK-k vezetése között ezeken a személyes szakmai értekezleteken túl a modern technika adta eszközök felhasználásával (Vibe, , telefon stb.) folyamatos a kommunikáció. Kapcsolat a Kúriával Szoros, többrétű kapcsolat áll fenn a KMRK-k és a Kúria között, így az egyes régiók területén felmerült jogalkalmazási kérdésekben is rendszeres a konzultáció. Kúriai kapcsolattartók A hatékonyabb együttműködés érdekében a Kúria Közigazgatási- Munkaügyi Kollégiumának vezetője régiónként egy közigazgatási és egy munkaügyi ügyszakos kúriai bírót jelölt ki kapcsolattartónak. 25

26 A kapcsolattartók részt vesznek a KMRK-k ülésein, ahol beszámolnak a Kúriát foglalkoztató aktuális jogalkalmazási kérdésekről, fontosabb kúriai határozatokról, továbbá egyéb szakmai kérdésekben is segítséget nyújtanak. KÚRIAI KAPCSOLAT- TARTÓK Közigazgatási ügyszak Munkaügyi ügyszak ÉSZAK-MO-I KMRK dr. Sperka Kálmán dr. Hajdu Edit ALFÖLDI KMRK dr. Balogh Zsolt Szolnokiné dr. Csernay Krisztina KÖZÉP-MO-I KMRK dr. Buzinkay Zoltán, X. 1-jétől dr. Kurucz Krisztina dr. Tallián Blanka ÉSZAK- DTÚLI KMRK dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet Sipőczné dr. Tánczos Rita DÉL- DTÚLI KMRK dr. Hajnal Péter dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna FŐVÁROSI TSZ-I KMRK dr. Tóth Kincső dr. Stark Marianna Közreműködés a KMK vélemények kialakításában A KMRK-k a közigazgatási-munkaügyi kollégiumi vélemények (KMK) kialakításához szükséges szakmai anyagokat szolgáltatnak a Kúria részére. A Kúria pedig észrevételezésre megküldi a KMK vélemények tervezetét a KMRK-knak. Nemcsak a Kúria szakmai vezetése vesz részt a regionális kollégiumvezetők megbeszélésein. A KMRK-k vezetői is tanácskozási joggal vehetnek részt a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának ülésein. Így lehetőség nyílik a KMK véleményekkel kapcsolatos szakmai észrevételek közvetlen előterjesztésére is. Kapcsolat a joggyakorlat-elemző csoportokkal A KMRK-k együttműködnek a joggyakorlat-elemző csoportokkal. Ennek keretében megküldik részükre a különböző témákban végzett elemzésekhez szükséges, jogerősen befejezett bírósági ügyeket, továbbá javaslatot tesznek a következő évi vizsgálati tárgykörökre. A KMRK-k tagjai, illetve vezetői több esetben tagként is közreműködnek a joggyakorlat-elemző csoportok tevékenységében ban a KMRK-k a következő tárgykörök vizsgálatára létrejött joggyakorlat-elemző csoportok munkájában vettek részt: A joggal való visszaélés ítélkezési gyakorlata Az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos munkaügyi bírói gyakorlat A közbeszerzésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat 26

27 Együttműködés az Elvi Közzétételi Tanácsokkal A KMRK-k rendszeresen megküldik a Közigazgatási, illetve a Munkaügyi Elvi Közzétételi Tanácsnak az alsóbb fokú bíróságok határozatai közül azokat, amelyek felsőbb fórumra nem kerültek ugyan, de elvi jelentőségűek. A későbbiekben lehetőség nyílhat majd a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytárban a regionális kollégiumi vélemények megjelentetésére is. Kapcsolat a törvényszékekkel A KMRK-k vezetése és a régióhoz tartozó törvényszékek vezetése között jó kapcsolat alakult ki. Az együttműködés természetesen a székhelyt biztosító törvényszékkel a legszorosabb. A regionális kollégiumvezetők részt vesznek a régióhoz tartozó törvényszékek: vezetői értekezletein, illetve polgári, gazdasági, közigazgatási és munkaügyi kollégiumának ülésein. A regionális kollégiumvezetők akkor kapnak meghívást a régióhoz tartozó törvényszékek polgári, gazdasági, közigazgatási és munkaügyi kollégiumának üléseire, ha a napirendek között közigazgatási vagy munkaügyi kérdés is szerepel. Több regionális kollégiumvezető rendelkezik továbbá tagsággal a székhelyt biztosító törvényszék civilisztikai kollégiumában. A törvényszékek polgári, gazdasági, közigazgatási és munkaügyi kollégiumának vezetése pedig a kialakult gyakorlat szerint meghívást kap a KMRK-k üléseire. Mindez azért rendkívül fontos, hiszen vannak olyan jogalkalmazási területek, ahol a polgári, illetve a közigazgatási és munkajog szorosan összefonódik. A regionális és a törvényszéki kollégiumok szakmai együttműködése elősegíti a bírák magas színvonalú ítélkezését. Kapcsolat a KMB-kkel A KMB-ken merülnek fel legszélesebb körben jogalkalmazási kérdések, megvitatásra váró szakmai problémák. Éppen ezért a KMRK-k egyik legfontosabb feladata, hogy az onnan érkező információkat összegyűjtsék és hatékonyan kezeljék. Mindehhez nélkülözhetetlen a KMRK-k és az illetékességi területükön található KMB-k vezetése között fennálló szoros, szinte napi szintű kapcsolat. 27

28 A gyors információáramlás biztosítása érdekében a szokványos értekezleti renddel szemben az elektronikus ( , Vibe) és telefonos kapcsolattartás kerül előtérbe ban magasabb szintre lépett az együttműködés. Az Észak-magyarországi KMRK területén elsőként került sor a KMB vezetői értekezletek megtartására videokonferencia keretében, új kommunikációs utat nyitva ezzel a bírósági szervezet dolgozói előtt. Egyesületekkel fennálló kapcsolat A legszorosabb a kapcsolat a Magyar Közigazgatási Bírák, illetve a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületével. A KMRK-k tagjai nagy számban rendelkeznek tagsággal ezekben az egyesületekben, amelyek rendezvényein, szakmai konferenciáin rendszeresen részt vesznek. Ezen túlmenően az Észak-dunántúli KMRK kollégiumvezetője, dr. Szőke Zoltán, illetve az Észak-magyarországi KMRK kollégiumvezető-helyettese, dr. Tománé dr. Szabó Rita a Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete elnökségének is a tagja. Az előbb említett egyesületek szakmai rendezvényei elősegítik az egységes jogértelmezést és hozzájárulnak a bírói munka szakmai színvonalának növeléséhez. A Közép-magyarországi KMRK jó kapcsolatot ápol a Magyar Jogász Egylet Bács-Kiskun Megyei Szervezetével is ban két közös rendezvényt is tartottak, az egyik a Kecskeméti Jogásznap (2016. II. 3.), a másik a Földforgalmi Konferencia (2016. XI. 7.) volt. A Dél-dunántúli KMRK pedig a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének Somogy Megyei Szervezetével tart fenn jó kapcsola- 28

29 tot. Dr. Varga Rita a KMRK vezetője a Kaposvári KMB bíráival szakmai konzultációt tartott június 13-án számviteli szakemberek részére, ahol az új Munka Törvénykönyve alkalmazási kérdéseit vették górcső alá a munkaügyi bíróságok szemszögéből. Kapcsolat az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózattal Minden KMRK területén 1 munkaügyi és 1 közigazgatási ügyszakos szaktanácsadó teljesít szolgálatot, kivéve a Fővárosi Törvényszéki KMRK-t, ahol ez a szám ügyszakonként 4 fő. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Fővárosi Törvényszéki KMRK területére kinevezett munkaügyi ügyszakos szaktanácsadók közül 2016-ban 2 fő tartósan távol volt. Az Alföldi KMRK kollégiumvezető-helyettese, dr. Figula Ildikó egyúttal közigazgatási ügyszakos szaktanácsadóként is tevékenykedik. A szaktanácsadók írásbeli anyagokkal, kollégiumi üléseken tartott előadásokkal járulnak hozzá az európai jogi ismeretek elmélyítéséhez. A szaktanácsadókhoz a KMRK-k tagjai közvetlenül is intézhetnek kérdéseket ban közigazgatási ügyszakban 9 szaktanácsadó 16 alkalommal kapott lehetőséget arra, hogy a KMRK-k ülésein előadást tartson, valamint 207 esetben intéztek hozzájuk kérdést nem szaktanácsadó kollégáik. A közigazgatási ügyszakban leggyakrabban felmerült kérdések mások mellett az adóügyekkel, áfa levonási joggal, az előzetes döntéshozatallal, az uniós agrárüggyel és a menekültüggyel voltak összefüggésben. Kiemelkedő volt a Fővárosi Törvényszéki és a Közép-magyarországi KMRK területén adott tanácsadások száma. Míg a Fővárosi Törvényszéki KMRK-ban a menekültügyi, addig a Közép-magyarországi KMRKban az adóügyekkel kapcsolatos kérdések száma volt kimagasló ban munkaügyi ügyszakban 7 szaktanácsadó 18 alkalommal kapott lehetőséget arra, hogy a KMRK-k ülésein előadást tartson, valamint 60 esetben intéztek hozzájuk kérdést nem szaktanácsadó kollégáik. 29

30 A munkaügyi ügyszakban leggyakrabban felmerült kérdések többek között a joghatósággal, az alkalmazandó joggal, a részmunkaidős foglalkoztatás feltételeivel és a munkaidő-irányelv értelmezésével voltak összefüggésben. A regionális kollégiumvezetők a közigazgatási, illetve a munkaügyi ügyszakos szaktanácsadói pályázatokról véleményt nyilvánítanak ban összesen 12 pályázatot véleményeztek, ezek régiónkénti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti. EU szaktanácsadói pályázatok véleményezése 2016 Kapcsolat az OBH-val Az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) fennálló kapcsolat többrétű. Egyrészt magába foglalja a KMRK-k működési feltételeinek biztosítását, másrészt a hatékony szakmai együttműködést. Működési feltételek biztosítása A regionális kollégiumvezetőket és kollégiumvezető-helyetteseket az OBH elnöke nevezi ki 6 évre. 30

31 Az OBH biztosítja a regionális kollégiumok működéséhez szükséges feltételeket, úgy mint: a dologi kiadások fedezetére régiónként évente adott 3 millió Ft (kivéve FT KMRK), a Vibe rendszer (közös online munkafelület) kialakítása, a videokonferencia rendszer kiépítése, az ítélkezés infrastrukturális feltételeinek biztosítása, képzések, szakmai rendezvények szervezése, illetve ezek szervezésében való segítségnyújtás. Közreműködés a jogszabály-véleményezésben A KMRK-k tevékenyen részt vesznek a bírósági szervezetet érintő fontos feladatok ellátásában. Elsősorban a bírósági szervezetrendszert érintő jogszabályok véleményezésében nyújtanak segítséget ban több mint 20 jogszabály-véleményezéssel összefüggő megkeresést küldött az OBH a KMRK-knak. Ezek közül ki kell emelni: a közigazgatási perrendtartás és az általános közigazgatási rendtartás tervezetéről szóló kormány előterjesztéseket, a közigazgatási bíróságok felállításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvény-tervezetet, a Mt. módosításáról szóló törvény-tervezetet és az új Pp. normaszövegének észrevételezését. Részvétel az OBH munkacsoportok tevékenységében A KMRK-k vezetői és tagjai az OBH által létrehozott munkacsoportokban is aktív szerepet vállalnak. Így például Az önálló közigazgatási perrendtartás kodifikációjával összefüggő feladatok ellátásával megbízott Munkacsoport tevékenységében több KMRK vezető és tag is részt vett. OBH kapcsolattartó Az OBH elnöke a KMRK-kkal való zavartalan és hatékony együttműködés érdekében OBH-s kapcsolattartót jelölt ki, aki a regionális kollégiumvezetők megbeszélésein is rendszeresen részt vesz. 31

32 Bírósághoz való hozzáférés Kommunikáció Kiadványok A KMRK-k nemcsak a bírósági szervezeten belüli, hanem az azon kívüli kommunikációra is nagy hangsúlyt fektetnek ban 4 regionális kollégium készített az eddigi működését bemutató kiadványt. Ezek a következők: az Észak-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium 3 éve ( ), az Észak-magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regio nális Kollégium és a Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium című kiadvány, valamint a Dél-dunántúli KMRK 3 éves ( ) működését bemutató tájékoztató füzet. Az Észak-dunántúli KMRK nemcsak írásbeli, hanem audiovizuális formában (DVD) is bemutatta a kollégium 3 éves működését és a ben átadott, többfunkciós kollégiumi terem avatását. Nem csupán a KMRK-k működéséről, hanem a KMRK-k tagjait foglalkoztató egyéb kérdésekről is született kiadvány. Ilyen volt a Közép-magyarországi KMRK tagjai által írt rövid esszéket tartalmazó Labirintus gondolatok a bírói jogalkalmazás köréből című tanulmánykötet. Az Alföldi KMRK pedig a Szegedi Törvényszékkel együttműködve a Törvényszéki Füzetek című kiadvány elkészítésében működött közre, melynek célja a Szegedi Törvényszék illetékességi területén ítélkező közigazgatási és munkaügyi bírák szakmai tájékoztatása volt. 32

33 Közlemények, cikkek A KMRK-k a teljes és rész-kollégiumi üléseikről, szakmai rendezvényeikről, valamint a Nyitott Bíróság Program eseményeiről rendszeresen jelentetnek meg közleményeket, cikkeket a bíróságok központi intranetes és internetes oldalán, a székhely törvényszék intranetes és internetes oldalán, valamint alkalomszerűen a régióhoz tartozó többi törvényszék intranetes és internetes oldalán őszén a KMB-k és a KMRK-k működésének jobb megismertetése érdekében minden régióban a törvényszékek közreműködésével sajtóközlemények jelentek meg, több helyen sajtótájékoztatót, illetve sajtóbeszélgetést is tartottak a témában. Az Észak-dunántúli KMRK működéséről, illetve a Humánum és méltányosság a közigazgatási és munkaügyi jogalkalmazásban konferenciáról a Szombathelyi Televízió is beszámolt. Az utóbbi eseményről a bíróságok központi intranetes és internetes oldalán, valamint a Szombathelyi Törvényszék honlapján kívül a Szombathelyi7, illetve a friss.hu hírportál is tudósított. A Fővárosi Törvényszék szeptember 29-én tartott sajtótájékoztatóján egyebek mellett a közigazgatási és munkaügyi bíráskodás fővárosi eredményeit is bemutatták. Az eseményen részt vett a Fővárosi Törvényszék elnökén kívül a Fővárosi Törvényszéki KMRK vezetője és a Fővárosi KMB elnöke is. Sajtónyilvános rendezvények 2016-ban az Észak-dunántúli KMRK a Szent Márton Emlékévhez kapcsolódóan rendezte meg a Humánum és méltányosság a közigazgatási és munkaügyi jogalkalmazásban elnevezésű szakmai 33

34 konferenciát. A szombathelyi Martineum Felnőttképző Akadémián szeptember 16-án tartott rendezvény főbb témái: a vasárnapi kötelező pihenőnap természetjogi alapjai és közpolitikai lehetőségei, a munkavállaló emberi méltósága az AB határozatok tükrében, az emberi méltóság kérdése a menekültügyi eljárásokban és a méltányos közigazgatás a XXI. században voltak. A konferencián többek között olyan neves előadókat hallgathattak meg az érdeklődők, mint dr. Frivaldszky János, a PPKE JÁK Jogbölcseleti Tanszékének vezetője, dr. Pál Lajos ügyvéd, dr. Berke Gyula egyetemi docens, rektorhelyettes, a PTE ÁJK Munkajogi Tanszékének vezetője, valamint dr. Tilk Péter egyetemi docens, a PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének vezetője. A mintegy 100 fős rendezvényen a KMRK tagjain kívül, a régióhoz tartozó törvényszékek elnökei, a közigazgatás közép- és felsőszintű vezetői, a Vas Megyei Főügyészség főügyész-helyettese, a Vas megyei rendőrfőkapitány, a Vas Megyei Ügyvédi Kamara titkára, valamint a Kúria és az OBH képviselői, továbbá több regionális kollégium vezető és kollégiumvezető-helyettes is részt vett. 34

35 A Közép-magyarországi KMRK november 7-én a Kecskeméti Törvényszékkel, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatallal, a Nemzeti Agrárkamarával, illetve a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarával és a Magyar Jogász Egylet Bács-Kiskun Megyei szervezetével közösen rendezte meg a Kérdések és megoldások a termőföld adásvétele kapcsán a jogász szemével elnevezésű konferenciát. A rendezvénynek a Kecskeméti Törvényszék adott otthont. A konferencia célja az volt, hogy a mezőgazdasági ingatlanok feletti tulajdonszerzésben közreműködő szakemberek tapasztalataikat, problémáikat egymással megoszthassák, és így hozzájáruljanak ahhoz, hogy a mezőgazdasági ingatlanok adásvétele a törvény előírásainak megfelelően, biztonságosan, a lehető legrövidebb időn belül lebonyolódhasson. A konferencia első részében a jogi problémákra fókuszáló vitaindító előadások keretében a különböző szakterületek képviselői vezették fel a nehézségeket okozó kérdésköröket a csaknem 150 fős hallgatóság számára. Ezután dr. Stefancsik Márta, a Közép-magyarországi KMRK vezetőjének moderálásával kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyen meghívott vendégként dr. Holló Judit, a Földművelésügyi Minisztérium Földügyi Főosztályának főosztályvezető-helyettese is részt vett. Az interaktív program keretében lehetőség nyílt arra, hogy a konferencia résztvevői kérdést intézhessenek az előadókhoz, ezzel is elősegítve a tapasztalatok minél szélesebb körű megosztását. 35

36 Ügyfél-tájékoztatók A KMRK-k hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a közigazgatási és munkaügyi ügyekkel kapcsolatos információk és tudnivalók az ügyfelek szélesebb köréhez jussanak el. Ennek érdekében 2016-ban több ügyfél- tájékoztató is készült, így például: a Közép-magyarországi KMRK a Kecskeméti KMB, valamint a Közép-magyarországi KMRK tevékenységéről készített leporellókat, az Alföldi KMRK pedig a Szegedi KMB és az Alföldi KMRK működéséről, eredményeiről készített a sajtó részére összefoglaló anyagot, mellyel összefüggésben sajtóközlemény is megjelent. Részvétel a Nyitott Bíróság Programban A KMRK-k aktívan részt vesznek az OBH által indított programban, melynek keretében az állampolgárok kiemelten a fiatalok osztályfőnöki órák, bírósági látogatások, tárgyaláslátogatások alkalmával ismerkedhetnek a jogrendszerrel, az ítélkezés folyamatával és a bírósági intézményekkel ban a KMRK-k mintegy 20 alkalommal, csaknem 500 fő részére önállóan, míg más szervezettekkel (főleg a régióhoz tartozó törvényszékekkel, oktatási intézményekkel) közösen 5 alkalommal hozzávetőleg 200 fő részére szerveztek a programhoz köthető rendezvényt. 36

37 Képzés KMRK-k által szervezett képzések A KMRK-k vezetése kiemelt feladatának tekinti, hogy elősegítse tagjai képzését, szakmai fejlődését. Ennek érdekében a KMRK-k 2016-ban 7 alkalommal, 125 fő részvételével rendeztek önálló képzést, olyan témákban, mint: a kevesebb tapasztalattal rendelkező bírák, titkárok szakmai konzultációja, e-kapcsolattartásra felkészítés, kártérítés a Munka Törvénykönyvében, az adólevonási jog, vagy a hatályon kívül helyezés gyakorlata. Nemcsak önállóan, hanem más szervezettel elsősorban a székhelyi törvényszékkel együttműködve is szerveztek oktatásokat a KMRK-k ban 3 alkalommal csaknem 300 fő részvételével került sor ilyen rendezvény megtartására, például a hatályon kívül helyezés gyakorlatával, vagy a munkajogi kártérítéssel kapcsolatosan. MIA által szervezett képzések A Magyar Igazságügyi Akadémián (MIA) 2016-ban 6, kifejezetten közigazgatási, illetve munkaügyi bírákat érintő képzés volt, amelyekre összesen 431 fő jelentkezett. 37

38 KIJELÖLÉSHEZ ÉS SPECIÁLIS ÜGYTÍPUSHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEK Képzés címe Dátum Jelentkezők száma Közigazgatási bírák szakmai napjai fő Munkaügyi bírák szakmai napjai fő Jelentkezők száma összesen JOGGYAKORLAT EGYSÉGESÍTÉSÉT TÁMOGATÓ KÉPZÉSEK fő Képzés címe Dátum Jelentkezők száma Kúriai joggyakorlat egységesítés közigazgatási jog Kúriai joggyakorlat egységesítés munkajog Jelentkezők száma összesen KÉPZŐK KÉPZÉSE fő fő 113 fő Képzés címe Dátum Jelentkezők száma Idegenrendészeti- és menekültügyi őrizetek meghosszabbítása jogalkalmazói ismeretek Menekültügyi ítélkezés konferencia a közigazgatási ügyszakban eljáró bírák számára Jelentkezők száma összesen fő fő JELENTKEZŐK SZÁMA MINDÖSSZESEN Kapcsolat oktatási intézményekkel 113 fő 431 fő A KMRK-k többsége a hozzá földrajzilag közel eső egyetemekkel szoros kapcsolatot ápol. Ennek keretében az egyetemi oktatók meghívást kapnak a kollégiumi ülésekre, rendezvényekre, másrészt a kollégium tagjai közül többen óraadó tanárként dolgoznak az egyetemen, illetve az egyetem által szervezett konferenciákon sokszor a KMRK-k tagjai is részt vesznek. Kapcsolatot tart fenn: az Alföldi KMRK a Szegedi és a Debreceni Egyetemmel, az Észak-dunántúli KMRK a Pécsi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékével, az Észak-magyarországi KMRK a Miskolci Egyetem Közigazgatási Jogi és Munkajogi Tanszékével,

39 a Dél-dunántúli KMRK a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karával, a Fővárosi Törvényszéki KMRK az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel. Az Észak-dunántúli KMRK 2014-ben együttműködési megállapodást is kötött a Pécsi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékével. Újszerű kezdeményezés, hogy az Észak-magyarországi KMRK a II. félévi rész-kollégiumi üléseit a Miskolci Egyetemen tartotta meg. A rész-kollégiumi ülések után a KMRK tagjai előadásokat hallgattak meg az egyetemen éppen akkor rendezett Új kihívások a XXI. század magánjogi felelősségében című konferencián. Mindez nemcsak a Miskolci Egyetemmel kialakított szakmai együttműködés elmélyítését szolgálta, hanem a bírák számára hasznos elméleti ismeretek elsajátítását is lehetővé tette. Nemzetközi kapcsolatok A KMRK-k tagjai közül sokan vesznek részt különféle nemzetközi szervezetek például: az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN), az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal bírósági kapcsolatok hálózata (EASO), 39

40 az Európai Jogakadémia (ERA) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által rendezett konferenciákon, nyelvi képzéseken és tanulmányutakon. A KMRK-k jellemzően nem rendelkeznek önálló nemzetközi kapcsolatokkal. Sok esetben a székhely törvényszéken, vagy a KMRK területén található többi törvényszéken keresztül kapcsolódnak be a nemzetközi életbe. A legszínesebb nemzetközi kapcsolatrendszerrel a Fővárosi Törvényszéki KMRK rendelkezik ban egy jordán bírósági delegációt és egy spanyol bírót is vendégül láttak. Míg a jordán delegáció részére a kollégiumvezető előadást tartott a közigazgatási és munkaügyi ügyszakról, illetve a KMRK-ról, addig a spanyol bíró kötetlen beszélgetés keretében ismerhette meg a KMRK-ban végzett munkát ban a Fővárosi Törvényszéki KMRK több tagja látogatást tehetett a Lipcsei, illetve a Krakkói Közigazgatási Bíróságon is. 40

41 Célok, tervek 2017 kiemelt feladata lesz az új polgári perrendtartás (Pp.) és az önálló közigazgatási perrendtartás (Kp.) január 1-jei hatályba lépésére, valamint a Kp. alapján bekövetkező szervezeti változásokra való felkészülés. Mindez jelentős igazgatási-szakmai feladatot ró a bíróságokra, az OBH-ra és a KMRK-kra. Az új Pp. és önálló Kp. egységes és sikeres alkalmazása érdekében készülő tananyagok, segédletek megírásában, oktatások szervezésében a KMRK-k aktív közreműködése nélkülözhetetlen. Változatlanul szükséges az ítélkezés magas szakmai színvonalának fenntartása és az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében a gyorsan módosuló jogszabályi környezet, illetve a joggyakorlat folyamatos figyelemmel kísérése, aktuális kérdéseket érintő szakmai értekezletek, konzultációk megtartása, szakmai anyagok készítése. Fontos a joggyakorlat-elemző csoportok munkájában való közreműködés és a még szorosabb együttműködés az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózattal. A KMRK-k a közigazgatási és munkaügyi ügyszakban ítélkező bírák szakmai munkájának önálló keretet adva elősegítették, hogy ezen ügyszakokban a bíráskodás magasabb szakmai színvonalon, a jogegységet még inkább érvényre juttatva történjen. A KMRK-k vezetői nagy hangsúlyt fektetnek az általuk kialakított módszerek folyamatos fejlesztésére, a kollégiumi munka hatékonyságát növelő új technikák bevezetésére, amelyekkel a KMRK-k által létrehozott eredményes és sokoldalú szakmai együttműködés még tovább fokozható. 41

42 Tartalom Bevezető... 5 Az ítélkezés hatékonysága... 8 Ügyforgalom... 8 Időszerűség Megalapozottság...14 EU igazságügyi eredménytábla...15 Az ítélkezés hatékonyságát segítő tevékenység...16 Emberi erőforrás Tárgyi feltételek...23 Integritás Belső nyilvánosság és tájékoztatás biztosítása Regionális kollégiumok együttműködése Kapcsolat a Kúriával Kapcsolat a törvényszékekkel...27 Kapcsolat a KMB-kkel...27 Egyesületekkel fennálló kapcsolat Kapcsolat az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózattal Kapcsolat az OBH-val Bírósághoz való hozzáférés...32 Kommunikáció...32 Részvétel a Nyitott Bíróság Programban Képzés...37 KMRK-k által szervezett képzések MIA által szervezett képzések Kapcsolat oktatási intézményekkel Nemzetközi kapcsolatok Célok, tervek...41

43

44 Országos Bírósági Hivatal 1055 Budapest, Szalay utca 16.