Tárgy: Homlokzati hőszigetelés hatása külsőfali gázkonvektorokra. Gyártói nyilatkozat

Átírás

1 1/ Tárgy: Homlokzati hőszigetelés hatása külsőfali gázkonvektorokra Gyártói nyilatkozat Az épületek utólagos hőszigetelése során a gravitációs üzemű külsőfali gázkonvektorok falitartozékával kapcsolatos kérdésekben igen ritkán veszik figyelembe a gyártóknak a falitartozékok beépítésére vonatkozó előírásit és ezzel a kivitelezők tűzveszélyt és szénmonoxid mérgezés veszélyét okoznak. Az alábbi alapelvek a konkrét hőmérsékleti adatok és beépítési előírások kivételével, nem csak a FÉG gyártású, de valamennyi teleszkópos kivitelű falitartozékkal rendelkező, gravitációs huzat elvén működő (égéstermék ventilátor nélküli) gázkészülékre (például külsőfali cirkókra és vízmelegítőkre is) érvényesek: Szélérzékenység és akadálytalan égéstermék eltávolítás: a FÉG gyártású gázkonvektor szélvédő kosarak csak sík külső falfelületen helyezhetők el, mert a kialakítás igen szélérzékeny és csak a gyári előírás szerinti beszerelés estén működik megfelelően. A szélvédő szerkezetet érő szélnyomás akár két nagyságrenddel is nagyobb lehet, mint a készüléken belüli gravitációs huzat elvén kialakuló nyomáskülönbség, amely a készüléken belül az égési levegőt és az égésterméket a mozgásban tartja. A szélvédőszerkezetnek, ilyen körülmények között is biztosítania kell, hogy a szél hatása az égési levegő beszívó nyílásra és az égéstermék kilépési pontra teljesen azonos, azaz kiegyenlített legyen, és így az égéstermékek megfelelő eltávolítása érdekében, mindig a készülék belső gravitációs felhajtó ereje érvényesüljön, bármely szélirány és szélsebesség esetén is, annak ellenére, hogy a szélnyomás a készülék belső gravitációs huzatának sokszorosa lehet. Igen gyakori, és súlyos hiba hogy a szélvédő szerkezet körül az utólagos hőszigeteléssel megvastagítják a falat, a gázkészülék és a szélvédő szerkezet leszerelése nélkül. Ekkor a szélvédő rács, szabálytalanul, egy igen szűk és mély falmélyedésbe kerül. Lásd az alábbi képet. Ezért a szélvédő kosár környezetében függőleges irányban 0,3 m-es, vízszintes irányban 0,5 m közelségben csak sík falfelület lehet, a falsíkon ki-beugrás nem helyezhető el! HELYTEN HELYES

2 2/ A falszerkezet hőállósága: A legalább 250 mm vastag téglafal külső oldalán végzett, utólagos külső hőszigeteléssel érintkezésbe kerülő készülék részek (szélvédőrács és a kivezetés csövei) felületi hőmérsékletének maximuma 200 C. Ennek megfelelően ezekkel a készülék részekkel vagy a kiáramló égéstermékkel érintkező (a szélvédő rács szélétől felfelé 0,3 m, oldal irányban 0,1 m távolságon belül lévő homlokzat részek) hőszigetelő anyagokat csak ennek megfelelő hőállóságú anyagból szabad választani. A belső, szoba felőli oldalon és téglafalon való átvezetésben a falszerkezet hőállóságának legalább 250 Celsius foknak kell lennie! Legalább vakolat tömörségű falszerkezet: A készülék tartozékát, azaz szerves részét képező teleszkópos rendszerű fali-tartozékok csak legalább vakolat tömörségű falszerkezetbe építhetők be. Ilyen fali-tartozék beépítése nem megengedett olyan falszerkezetekbe, amelyekbe a teleszkóp illesztési hézagán át levegő áramolhat (például szendvics szerkezetű falakba), mert szélhatás esetén a levegő egy része a falszerkezetbe fog áramlani, nem a gázégő felé. A hiányzó levegőmennyiség miatt, a gázkészülék le fog zárni, esetleg szénmonoxidosan fog égni. Ezért a lyukacsos téglákban lévő kis üregeket, vagy a téglák közötti réseket a beépítésnél használt habarcs (3:1 arányú homok: cement) megfelelő mértékben képes tömíteni, ha azzal a téglafalon készített lyuk felületét folyamatosan lefedjük. A habarcs töltse ki a fali-tartozék szoba felöli belső nagy átmérőjű csöve és a falon készített furat közötti réseket. A zárt égésterű készülékek esetében lényegében a külső és a belső légtér elválasztott állapotát kell biztosítanunk, annak ellenére, hogy a készülék tűztere a külső légtérrel van légtérkapcsolatban, és ennek biztosítása érdekében levegő-bevezető és égéstermékkivezetések vezetnek át a falakon. Azaz biztosítanunk kell azt, hogy ezek a csőszerű átvezetések megfelelő tömörséggel csatlakozzanak a külső és belső teret elválasztó falszerkezethez. A gázkonvektorok esetében ezt a megfelelően tömör kapcsolatot a falitartozék szoba-felöli részének befalazásával biztosítjuk. Amikor a fali-tartozék szoba felöli oldalát sikeresen befalaztuk, akkor a habarccsal a külső oldalon egy szabályos henger alakú nyílást kell képezni, amelynek téglák közötti üregeket teljesen be kell befednie. A henger alakú vakolt furat belső átmérője és tengelye egyezzen meg a fali-tartozék belső felének, belső átmérőjével. A habarcs folyamatos jelleggel csatlakozzon a falit-tartozék már beszerelt belső fal felöli nagy átmérőjű csövéhez. A fali-tartozék külső részét ebbe a kivakolt nyílásba kell behúzni és az összehúzó pálcákkal rögzíteni. Ezek után a fali-tartozék külső egysége és a belülről vakolt nyílás közötti réseket nem kell habarccsal kitölteni. Elhelyezés, beépítés: A konvektor szélvédő kosarakat az új, hőszigetelt homlokzat külső felületén helyezzük el. Az általunk, illetve jogelődeink által gyártott készülékek fali-tartozékai teleszkópos kivitelűek, alap esetben mm falvastagság tartományban állíthatók oly módon, hogy a készüléknek a fali-tartozékról történő leszerelését követően szabaddá váló összehúzó csavarok eltávolítása után, az átfogási távolságot az új falvastagsághoz állítjuk be. 450 mm falvastagság felett, az úgynevezett hosszított kivitelű fali-tartozék szerezhető be mm falvastagságig, illetve a Normál méretű fali-tartozék hosszabbítóval, amelyet kifejezetten az utólagos hőszigetelési munkák megkönnyítése érdekében fejlesztettünk ki, a meglévő fali-tartozék, kőműves munka nélkül alkalmassá tehető mm vastagságú falakhoz.. Utólagos hőszigetelés esetén szükséges teendők: A fali-tartozék átfogási mérete csak a készülék leszerelése után változtatható meg. Utólagos hőszigetelés esetén pedig változik a fal vastagsága, a készüléket ezért a hőszigetelési munka megkezdése előtt le kell szerelni és a fali-tartozék külső egységét a külső fal irányába kihúzva, el kell távolítani, majd a vastagabb

3 3/ fal elkészítése után a készüléket és az annak részét képező fali-tartozék külső egységét is újra fel kell szerelni. A gázkészülékek le és felszerelését csak a feladat elvégésre jogosult szakember (gázkészülék szerelő) végezheti: Így a feladat csak kétszeri gázszerelői kiszállással valósítható meg: 1) A készülékek leszerelése, a faltartozékok külső részének eltávolítása. (Gázszerelői feladat) 2) A pótlólagos hőszigetelés, elkészítése, az égéstermék kivezetéshez szükséges nyílások és azok környezetének, alább részletezett előírások szerinti kialakítása kőműves munka jellegű tevékenység, nem gázszerelői feladat, hanem az utólagos hőszigetelés kivitelezőjének a feladata. A fali-tartozék környezetében felfelé 300 mm-re, lefelé és oldal irányban 100 mm-re, legalább 200 Celsius fok hőállóságú hőszigetelő anyagot kell alkalmazni, homlokzatfestés. A 2) pont szerinti kivitelezés ellenőrzése gáz-szakmai szempontból. A fali-tartozék külső részek és a gázkészülékek visszaszerelése. (Gázszerelői feladat) A gázkészülék helyes beépítése utólagos hőszigetelés esetén. Mivel a legtöbb esetében több évtizede működő gázkonvektorokról van szó, leszereléskor a készülék és a fali-tartozék közötti tömítés szinte biztosan megsérül. Az azbesztből készült tömítések azbesztmentesre történő cseréje egészségvédelmi okból, is mindenképpen indokolt. Visszaszereléskor az égéstermék-oldali és a gáztömörség megfelelőségéről, a készülék helyes működéséről a gázszerelő írásban nyilatkozzon. A munkálatok ideje alatt a szabad gázvezeték végeket csak szerszámmal oldható módon (tömített menetes kötéssel), tömören le kell zárni. A lezárásához nem elégséges a készülék előtti gázcsapok és a lakás gáz-főcsapjának elzárása, mert azokat a felhasználók kinyithatják! Szokásos hiba, hogy a fali tartozék belső csövét szakszerűtlenül szerelik vissza, és ennek következtében a készülék a főégő begyújtását követően egy percnél rövidebb időn belül kikapcsol. Szokásos, súlyos hibák és ezek következményeinek felsorolása: A fali-tartozékot nem szerelik le, hanem a hőszigeteléssel körbe építik. Lehetséges következmények: szénmonoxid mérgezés, a készülék kikapcsolása, működés képtelensége bizonyos szélirányok, szélerősségek esetén vagy akár szélcsendben is.

4 4/ A fali-tartozékot nem az előírt hőállóságú falszerkezetbe építik be: Lehetséges következmények: Tűzveszély, a falszerkezet, deformálódása, károsodása. A falszerkezetet nem tömör, vakolt téglafalból, hanem légáteresztő szerkezetből készítik a fali-tartozék környezetében. Lehetséges következmények: A készülék működésképtelensége, vagy magas szénmonoxid tartalma bizonyos szélirányok esetén. Az előbbiek szerinti, esetleg magas szénmonoxid tartalmú égéstermék a légáteresztő falon keresztül a lakótérbe jut. A gázkészüléket nem szerelik le, hanem a külső oldalon vágókoronggal levágják és így helyezik a szélvédő szerkezet a külső falra. Lehetséges következmények: A külsőfali gázkészüléket a legtöbb esetben falit-tartozék tartja, a szükséges tömítő erőt a fali-tartozékot összehúzó pálcák biztosítják. Az összehúzó pálcák pedig a fali-tartozék külső felébe kapaszkodnak. Így ha a fal külső felületére felfekvő fali-tartozék részt levágják,, akkor a belső oldalon gázkészülék azonnal, vagy a későbbiekben a leesik a falról, kihúzva a falból a falitartozék egy részét is. A kivezető csövek folytonossága megszakad. A lakásba magas szénmonoxid tartalmú égéstermék kerülhet. A gázbekötés eltörhet, és elégetlen gáz áramolhat a lakásba. A fenti leírás kiegészíti a gázkészülékhez melléklet fali-tartozék beépítési előírásokat, amelyek a konkrét fali-tartozék kivitelnek megfelelően a oldalról is letölthetők. Épületenergetikai felújításokhoz kapcsolódó tanácsaink: Az energetikai célú utólagos hőszigeteléssel párhuzamosan célszerű a régi elavult gázkonvektorokat 90% feletti névleges terhelésen mért hatásfokkal rendelkező új, korszerű, energiatakarékos gázkonvektorokra cserélni, mert általában a gázkészülék cserére és így a széndioxid kibocsájtás csökkentésére fordított kiadások is, legrövidebb időn belül a gázkészülékek cseréjével 3-6 év alatt térülnek meg, míg az utólagos hőszigetelés és a nyílászáró cserék, ennél általában 1-2 évvel hosszabb megtérülést mutatnak. A megújuló technológiák alkalmazása a jelenlegi gázárakon még ennél is hosszabb megtérülést eredményeznek. Ez egyben azt is jelenti, hogy legnagyobb, egységnyi befektetésre eső széndioxid kibocsájtás csökkenés és megtakarítás a régi gázkészülékek cseréjével érhető el, ha a meglévő fűtési rendszer többi részén nem kell változtatnunk. Tehát akkor, ha régi gázkonvektorok helyet új korszerű energiatakarékos gázkonvektorokat építenünk be, vagy ha a régi gravitációs kéménybe kötött gázkazán helyett, új, korszerű zárt rendszerű kondenzációs gázkazánt építünk be, (Korszerű az a gázkazán, amelyik többek között legalább107% feletti csökkentett terhelésen mért hatásfokkal és széles teljesítmény tartománnyal, legalább 3/1 arányú névleges/csökkentett- rendelkezik). Az utólagos hőszigeteléssel vagy a nyílászárók cseréjével kombinált gázkészülék cserék pályázati támogatásának intenzitása is magasabb, amelyet célszerű kihasználni. Célszerű továbbá ezeket a feladatokat kombináltan egymással összefüggésben, épületgépészeti és megtérülési számítások alapján, esetleg a megtérülési idővel fordított sorrendben végrehajtani. Ne feledjük azonban, hogy az épületenergetikai felújítása után az épület fűtési hőigénye lényegesen, akár az eredeti érték tizedére is csökkenhet. Az új gázkészüléket az új hőigénynek és a megváltozott beépítési feltételeknek megfelelően kell kiválasztani. Itt is el kell mondani, bár nem ide tartozik, hogy az új jól tömítő nyílászárók beépítése után tilos a hagyományos, gravitációs kéménybe kötött tüzelőberendezéseket tovább üzemeltetni, mert a jól tömített nyílásokon nem tud beáramlani az égéshez szükséges levegő, amely akár a bennlévők halálához is vezethet! Jellemző adat, hogy egy átlagos, hagyományos kéménybe kötött 24kWos gázkazánhoz, a felállítás helyiségbe óránkét m3 levegő szükséges beáramoljon a készülék biztonságos működéséhez az ajtók és ablakok résein keresztül. E hideg állapotban

5 5/ belépő levegő mennyiség nagyobbik részének, felmelegítve, elégetlenül kell távoznia a keletkező égéstermékkel együtt, a kéményen keresztül, ami semmiképpen sem biztosított az új korszerű nyílászárók esetén. A gravitációs kéménybe kötött tüzelőberendezések ma már igen gazdaságtalanoknak és elavultnak minősülnek, amelynek oka elsősorban a jelentős, és az elméletileg szükséges levegő igény sokszorosát kitevő, de biztonságos üzemeltetéshez mégis szükséges légcsere, amely a gravitációs huzat elvén működő, nyílt égésterű kéménybe kötött gázkészülékek üzemidejét soksorosan meghaladó üzemszüneteinek időtartama alatt is fennmarad. Ezért és a szénmonoxid mérgezések lehetőségének kizárása érdekében, lehetőleg minden esetben alkalmazzunk zárt rendszerű tüzelő berendezéseket. Ócsa, Fazakas Miklós fejlesztési igazgató MPF-FÉG Kft.