SZOLGÁLÓ R É S Z L E T E S KATALÓGUSA. A MAGYAR KIR. FÖLDTANI INTÉZET MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTÁK MÁTYÁSFALYI MATYASOVSZKY JAKAB INTÉZETI TAG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZOLGÁLÓ R É S Z L E T E S KATALÓGUSA. A MAGYAR KIR. FÖLDTANI INTÉZET MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTÁK MÁTYÁSFALYI MATYASOVSZKY JAKAB INTÉZETI TAG"

Átírás

1 A MAGYAR KIR. FÖLDTANI INTÉZET KIADVÁNYAI. AZ AGYAG-, ÜVEG-, CEMENT- ÉS ÁSVÁNYFESTÉK-IPARNAK SZOLGÁLÓ MAGYARORSZÁGI NYERS ANYAGOK R É S Z L E T E S KATALÓGUSA. A MAGYAR KIR. FÖLDTANI INTÉZET MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTÁK MÁTYÁSFALYI MATYASOVSZKY JAKAB INTÉZETI TAG ÉS PETRIK LAJOS A BUDAPESTI ÁLLAMI KÖZÉP IPARTANODA TANÁRA BUDAPEST. FRANKLIN-TÁRSULAT KÖNYVNYOMDÁJA

2 1885 julius havában.

3 ELŐSZÓ. A magyarországi mű- és építőkövek katalógusát nyomban követi ezennel az agyag-, üveg-, czement- és ásványfesték-iparnak szolgáló magyarországi nyers anyagok katalógusa. Nem kevésbé fontos anyaggal mint az előbbeni, foglalkozik ez utóbbi, s a mit annak megjelenése alkalmából megjegyeztem, arra utalhatok itt is. Köszönetünk nyilvánítását fogadják e helyt is mindazok, kik e mű létrehozását közvetlenül vagy közvetítve elősegítették s a sok közül legyen szabad felemlítenem a budapesti állami közép-ipartanoda tekintetes igazgatóságát, mely a hozzá intézett kérésünkre a legnagyobb készséggel engedé meg, hogy az agyagokra vonatkozó égetési kísérletek az e czélra felszerelt laboratóriumában foganatosíttathassanak, mely munka keresztülvitelét különben is ez intézet tanára, Petrik Lajos ur volt szives magára vállalni. A katalógus, melynek összeállítását Matyasovszky Jakab intézeti tag és Petrik Lajos tanár ur buzgólkodásának köszönjük, bizonyára már jelen alakjában is jó szolgálatot fog tenni ama köröknek, melyeknek szánva van, s ha itt sem lehetett már jelenleg összeségét tárgyalni amaz anyagoknak, melyek felett hazánk a szóban forgó téren rendelkezik, minden esetre meg van téve legalább az első lépés a kitűzött czél felé, melynek teljes elérése bizonyára nem csekély mérvben függ attól, hogy ügyünk az illetékes szakkörök által továbbra is támogattassék, mire ezeket megkérni jelen alkalommal is bátorkodom. Budapest, junius havában. A MAGYAR KIR. FÖLDTANI INTÉZET IGAZGATÓJA Böck h János. i*

4

5 BEVEZETÉS. Az 1882-ik év nyarán, midőn a m. kir. Földtani Intézetet czéljának megfelelőbben szervezték, s feladatának fontosságához mérve kedvezőbb dotátióban részesítették, legott élénkebb pezsgés kezdett nyilatkozni az intézet egész hatáskörében is. Ekkor határoztatott el egyebek közt, hogy az intézet ezentúl egy régóta érzett hiányt is pótoljon, azáltal, hogy tudományos működésével a gyakorlati élet szükségeinek is szolgálva, a tudományos kutatás és a gyakorlati alkalmazás között szorosabb kapcsot hozna létre. Erre a czélra legelőször is az vétetett tervbe, hogy mindazon kőzet- és földnemek, a melyeket az országos felvételek alkalmával a geológusok összegyűjtenek vagy magánosok tüzetesebb megvizsgálás végett beküldenek és a melyek valamely gyakorlati, illetve ipari czélra hasznavehetőknek bizonyulnak rendszeresen osztályozva, csoportosítva és pontosan meghatározva az intézet helyiségeiben elhelyezve kiállíttassanak s minden érdeklődő számára könnyen hozzáférhetővé tétessenek. Nekem azoknak a nyers anyagoknak a kezelése, rendezése és meghatározása jutott osztályrészemül, a melyek az agyag- és az üvegipar, valamint a czement- és ásványi festőanyag-gyártás s mészégetés czéljaira szolgálhatnak. Ehhez a gyűjteményhez soroztattak a különféle talajnemek és ásványi trágyaanyagok is. E gyakorlati szempontból fontos anyagok gyűjtését, megvizsgálását és rendezését 1883-ban kezdettük meg. Két év alatt az országnak legkülönbözőbb részeiből 300-nál több minta érkezett be a m. kir. Földtani Intézet technikai gyűjteményébe. E szép készletnek legnagyobb része az éppen most megnyílt országos köztárlaton van kiállítva. E nyers-anyagok kiállításának legelső sorban az a czélja, hogy az iparosok, valamint a termelők és a földbirtokosok figyelmét felhívja azon irányok egyikére, melyet a m. kir. Földtani Intézet a gyakorlat útján követ; de továbbá az is, hogy

6 6 BEVEZETÉS. az érdekletteket és az érdeklődőket arra buzdítsa, hogy e jelentékeny szolgálatokra hivatott gyűjtemény hézagait a hatáskörükbe tartozó nyersanyagok mintáinak beküldésével lassanként kitöltsék, a mi bizonyára mind a két félre nézve előnyös fogna lenni. A nyersanyagok hengeralakú, k. b. egy köbdecziméter térfogatú, zárt üvegekbe vannak elrakva s rendszeresen osztályozva a m. kir. Földtani Intézet helyiségeiben őriztetnek, a hol minden érdeklődő szabadon megtekintheti, de sőt ha egyben-másban fölvilágosításra vagy tanácsra lenne szüksége, azzal is szívesen szolgálnak. A gyakorlati alkalmazásra nézve kicsinyben végrehajtott próbák mutatópéldányai a nyersanyaghoz csatolva úgy vannak kiállítva, hogy e mutatópéldányok hengeralakú tartója a nyersanyaggal telt üvegnek alapját képezi s könnyen és szabadon kezelhető. Minthogy az összes nyersanyagkészlet gyakorlati megvizsgálására az országos kiállítás megnyíltáig nem futotta ki az idő, megelégedtünk azzal, hogy egyelőre csak az agyagokat dolgoztuk fel. De minthogy a Földtani Intézet mégnem volt úgy berendezve, hogy laboratóriumában égető-próbákat lehetett végezni, en e a nagy munkára P etrik Lajos úr, a budapesti állami közép-ipariskola tanára volt szives a legnagyobb készséggel vállalkozni, annál is inkább, mert a vezetése alatt álló laboratórium az efféle czélokra mintaszerűen fel van szerelve. E hosszas és ugyancsak kitartó munkák eredményét táblázatosán és úgy véljük, eléggé áttekinthetően állítottuk össze. A többi nyersanyagot csak röviden soroljuk fel, az előfordulás és a helyiviszonyok megemlítésével. A 177 próbában bemutatott agyaggyűjteményből hiányzik ugyan a voltaképeni kaolin, a minő Csehországban és más országokban, mint a gránit-, gneisz- és porphyrféle kőzetek földpátjának (orthoklaszszának) elmállási terméke ismeretes; de mindazonáltal Magyarország trachitvidékein több helyütt találunk efféle mállási termékeket, a melyek a porczellángyártásra ugyanolyan kitűnő anyagot szolgáltatnak (ugyanoly kitűnő sikerrel használhatók) mint Csehország kaolinjai. E magyar anyagot a valódi kaolintól való megkülönböztetés okáért «trachit-kaolin»-nak vagy kaolinit-nak is nevezhetnők. A nyersanyagoknak már az irodalom birtokában levő chemiai elemzéseit mindenütt tekintetbe vettük, de sőt némely hézagot is kitöltöttünk azon elemzések által, a melyeket Kalecsinszky S ándor, a m. kir. Földtani Intézet vegyésze végzett volt az intézet laboratóriumában. A mily gondosan és lelkiismeretesen készültek egyrészről az anyagok égető-próbái, annál hézagosabbak másrészről a nyersanyagokat illető-

7 BEVEZETÉS. 7 geológiai adatok, az előfordulás és a helyi viszonyok ismerete, minthogy az anyagoknak csak egy részét gyűjtötték szakemberek. Ügy véljük azonban, hogy e gyűjtemény és a technikailag fontos anyagok feldolgozása által már e kicsiny mutatóban is egészséges alapját vetettük meg annak a vállalatnak, mely idők jártán, hovatovább fejlesztve nagyszerű és nemzetgazdaságilag szerfölött nagyfontosságú épületté fog emelkedhetni, a melyből az iparos és a termelő majdan egyaránt meggyőződhetik, hogy Magyarország távolról sincs arra utalva, hogy a feldolgozandó nyersanyagot, mint példáúl az agyagot és a homokot külföldről szállíttassa. Budapest, junius havában. M atyasovszky Jakab.

8 A) AZ AGYAG GYŰJTEMÉNY. Az agyag, miként ismeretes, a timföldtartalmú szilikátok s különösen a földpátnemek és földpáttartalmú kőzeteknek az elmállási terménye. Ezen elmállás a természetben olyképen megy még most is végbe, hogy a víz, a fagynak, a levegőnek s különösen a levegő szénsavának hatása alatt a földpátok alkáliáit feloldja, mig a kovasavas timföld-hidrát oldhatatlan állapotban hátramarad. Az elmállás ezen terményének legjellemzőbb sajátsága a képlékenység, (Plasticität), mely sajátságon leginkább alapszik az agyag alkalmazása. Habár földünk minden agyaga ugyanezen a módon képződött is és a képlékenység valamennyi agyagnak a közös sajátsága, még is azt tapasztalhatjuk, hogy a különféle származású agyagok sajátságaikban egymástól a legnagyobb fokban eltérnek, sőt egy és ugyanazon a lelőhelyen még rétegenként is változó lehet az agyag minősége. Hogy a különféle agyagnemek sajátságaikban egymástól oly nagy eltérést mutatnak, az azonnal érthetővé lesz, ha tekintetbe veszszük, hogy az agyagok különféle összetételű kőzetekből származtak, és hogy a szerint, a mint a kőzetekben az egyes alkatrészek különösen a kovasav és a timföld különböző mennyiségekben foglaltattak, ugyanezen utóbbi elemek az amazokból származott agyagnemekben is más-más arányokban fognak találtatni. A földpátok azonban, s főleg a Plagioklasok tartalmaznak a kovasav, timföld, a Natrium és Kaliumoxidon kívül még változó mennyiségben Calciumoxidot is, amely az elmállási terményben, az agyagban visszamaradva, a kőzetek többi ásványos elegyrészeiből származó és hozzá keveredő vas- és Magnesiumoxiddal együtt igen lényegesen megváltoztathatja annak minőségét így pl. sokkal tűzállóbb egy timföldben gazdagabb agyag, mint egy másik, a mely egy timföldben szegényebb kőzetből keletkezett, mig a hozzá keveredett földes fémek a tűzállóságot a legnagyobb mértékben csökkentik.

9 BEVEZETÉS. 9 Ezek szerint már a tiszta agyag sem bir állandó összetétellel s többékevésbbé fertőzve van a jóságát csökkentő idegen vegyületekkel, de még inkább növekedik e baj a mechanikai módon hozzá keveredett tisztátalanságok által, amelyektől az agyagot teljesen megszabadítani sokszor alig vagyunk képesek. Igen gyakran találjuk ugyanis az agyagot még az eredeti keletkezési helyén, a mikor bőven vannak benne az anyakőzet még el nem mállott törmelékrészei, máskor pedig a vizek által elhordva már másodlagos helyen rakódott le. Az első esetben az agyag a hozzá keveredett kőzettörmeléktől leiszapolás által könnyen elválasztható, a második esetben ezen iszapolás már a természetben ment ugyan véghez, és némelykor az agyagiszap mint tiszta, homogén tömeg rakódott le. legtöbbnyire azonban egyúttal idegen anyagok is keveredtek hozzá, u. m. kavics-szemek, homok vagy egyéb finom kőzetpor (Schluff), mely utóbbit már a mesterséges iszapolás által sem választhatjuk el az agyagtól. Az agyagok különböző természete azonban nem függ csupán csak a változó vegyalkatoktól és a hozzájok mechanikai módon keveredett tisztátlanságok mennyisége és minőségétől, hanem azonfelül lényegesen még ezen utóbbiaknak alakja és nagyságától is. Finoman eloszlott kovasav pl. égetéskor teljes hatását fogja érvényesíthetni, míg a durva Quarczszemek csak felületeikkel érintkezvén az agyaggal, csakis itt az érintkezési felületeken adhatnak új vegyületek képzésére alkalmat. Hogy ennélfogva az egyszerű elemzés kevés felvilágosítást nyújt az agyag minőségéről, mivel nem vegyület, hanem változó keverék az már az előbbiekből eléggé kitűnik, s azért szükségesnek is tartottam ezen körülményekre utalni, mielőtt az agyag megvizsgálásának módjaira és az általam alkalmazott eljárásnak a leírására áttértem volna. Az agyag megvizsgálása történhetik chemiai és mechanikai analízis, valamint gyakorlati utón is próbák tétele által. A vegyelemzés által az agyaiban levő egyes elemek arányát tudjuk meg, mi az agyag minőségéről fontos felvilágosítást nyújthat. Az elemzés alapján megtudjuk a kovasav és a timföld közötti viszonyt és ezeknek viszonyát az úgynevezett ömlesztő-anyagokhoz (Flussmittel), azaz a vas-, calcium-, magnesium- és az égvényekhez. Mivel tudjuk, hogy az agyag annál tűzállóbb, minél nagyobb a timföld tartalma viszonyítva a kovasavhoz, és minél kisebb az ömlesztő-anyagok mennyisége, könnyen megítélhetjük már az elemzés alapján is az illető agyagnak a tűzállóságát. B is c h o f f az elemzés alapján az agyag tűzállósági tényezőjét (Feuerfestigkeitscoefficient) olyképen számítja ki, hogy a kovasav- és a timföld közti viszony-

10 10 BEVEZETÉS. számát a ömlesztő-anyagoknak az előbbeniekhez való viszonyszámával elosztja. Az ilyképen nyert tényező a legtűzállóbb agyagoknál 14-et tesz ki, mig a kevésbbé tűzálló agyagoknál fokozatosan kisebb. Az elemzés azonban mégnem nyújt felvilágosítást arról, hogy az egyes alkatrészek mily alakban vannak az agyagban jelen, sőt a tűzállósági tényező is csak akkor megbízható, ha az agyagban levő alkatrészek tényleg hathatnak egymásra, azaz ha ezek mind a legfinomabban eloszlott állapotban vannak benne. Egészen más lesz az eredmény, ha némely alkatrész mint pl. a kovasav vagy homok alakjában vagy általában durvább szemekben van jelen és ennélfogva az agyagra vegyileg csak kis mértékben hathat. Mivel az agyag általános vegyi elemzése kevés gyakorlati értékkel bir, azért alkalmazzuk most az okszerű elemzést (rationelle Analyse). S eeg er felbontja az agyagot tömény-kénsavval és feloldja ezáltal a fémeket, míg az agyagnak a kovasava a fel nem bontott homokkal oldatlanúl hátramarad. Szénsavas nátronoldattal'való főzés által elválasztható az agyag kovasava a homoktól, mely utóbbiban azután még a timföldet és az égvényeket is meghatározhatjuk. Ezen homok timföld és égvénvtartalmának meghatározása után még kimutathatjuk azt is, hogy milyen része tiszta kvarczhomok és mennyi benne a földpát-homok, úgy hogy ezek alapján az agyag anyagának mennyiségét és minőségét és a hozzá keverődött kvarcz- és földpát-homok menynyiségét is megállapíthatjuk. A mechanikai elemzés által szintén ugyanazon czélt igyekeznek elérni, t. i. agyagot a homoktól iszapolás által elválasztani. Az iszapoló-készülék áll 4 pezsgőpohár alakú edényből, melyeknek térfogata úgy viszonyúk egymáshoz, mint 1 : 4: 16: 32-hez. Ha a lemért agyagot a legkisebb pohárba teszszük és vizet bocsájtunk keresztül, a vízáram gyorsasága az egyes poharakban ugyanezen arányban csökken, mint a melyben a poharak térfogata nagyobbodik, úgy hogy a külömböző nagyságú homokszemek súlyok szerint rakodnak le az egyes poharakban, míg az agyagot és a legfinomabb kőzetport (Schluíf) a vízáram tovább hordja. Ugyanezen az elven alapszik az újabb, könnyebben kezelhető Schönféle iszapoló készülék is. A mechanikai és vegyelemzés együttes figyelembe vétele által már sokkal tisztább képet nyerhetünk az agyag összetételéről, de alkalmazhatóságának a megítélésére még mindig szükségesek a gyakorlati kísérletek. A gyakorlati próbák által kipuhatolhatjuk, vájjon miképen viselkedik az agyag a tűzben, megállapítjuk továbbá a képlékenységét, kötő-képességét és térfogatának kissebbedését szárítás és égetés alkalmával stb.

11 BEVEZETÉS. 11 Kitűnik ebből, hogy valamely agyagnak a teljes megvizsgálása igen hosszadalmas eljárás, mely sok időt igényel. Az idő rövidsége nem engedte meg, hogy rendszeres vegyelemzéseket is tegyünk, ezeket a jövő feladatának kell tekintenünk, és ezért csupán csak a gyorsabban keresztül vihető gyakorlati vizsgálati módot választottuk, mint olyat, mely egyelőre elég átnézetet és tájékozást nyújt hazánkban előforduló és eddig begyűjtött agyagjai fölött. Ha azonban valamely agyagnak a tulajdonságait teljesen ki akarjuk próbálni, akkor a laboratóriumban megejtett kísérletek korántsem kielégítők, ezek legfölebb jó előzetes tájékozást nyújthatnak, hanem szükségesek ilyenkor még az átlagos próbák,melyek nagyobb idomokkal vitetnének véghez egy erre alkalmas helyen, t. i. valamely nagyobb és jól berendezett gyárban. Mi sok esetben már csak azért sem tehettünk nagyobb idomokkal vagy egy és ugyanazon anyaggal ismételve égetési próbákat, mivel a beküldők az anyagot néha valóban homáopatikus adagokban juttatták kezeinkhez. A rendelkezésünkre állott agyagokkal tett kísérleti eredményeket táblázatosán állítottuk össze. Ezek felsorolása előtt szabadjon azonban röviden még azt az eljárást ismertetnem, melyet az égetési vizsgálataimnál követtem. I. Az agyag kötőképességének meghatározása. Az agyagnak kötőképessége technikai szempontból ama igen fontos tulajdonság, mely abban nyilvánul, hogy valamely agyag több vagy kevesebb soványító anyaggal (homok, chamotte) keverve, még mindig képlékeny marad, és kiszárítás után még mindig némi összetartást és az összezuzásnál nyilvánuló bizonyos ellentállást mutat. Az agyag kötőképességét oly módon határoztam meg, hogy 1, 2, 3... térfogat kovaliszttel kevertem és kúpokat készítettem, melyeket a kovaliszt mennyisége szerint 1, 2, 3... számmal láttam el. A kiszárítás után megfigyeltem, hogy melyik számú kúp az, a melyről, kis ujjal gyöngén dörzsölgetve, egyes részecskék leválnak. Ezen eljárás megadja nekünk a kötőképesség számát; ha ugyanis azt mondjuk, hogy valamely agyagnak a kötőképessége 2, az azt jelenti, hogy az illető agyag két térfogatot a kovalisztből már csak gyöngén bir összeragasztani, hogy ez az eszközölendő soványításnak a végső határa.

12 12 BEVEZETÉS. II. Az égetési veszteségnek meghatározása. Az égetésnél elbocsátja az agyag a vegyileg kötött vizet és egyúttal elégnek benne a netalán jelenlévő szerves anyagok is. A vegyileg kötött víz a tiszta agyagnak (a kovasavas timföldhidratnak) jellemző alkatrésze, és azt tapasztaljuk, hogy minél nagyobb az agyagnak a vegyileg kötött vízmenynyisége, annál nagyobb a tűzállóságá is. Ennélfogva szükségesnek tartottam az agyag égetési veszteségét meghatározni, mivel már ebből is az agyag tűzállóságára és tisztaságára következtetést vonhatunk. Kivételt ezen szabály alól csak azon agyagoknál tapasztaltunk, melyekben igen sok a szerves anyag (bitumen), továbbá a mésztartalmú agyagnál, mely az égetésnél szénsavat is veszít, mi által az égetési veszteség is nagyobbodik. III. Az iszapolás által nyerhető anyag meghatározása. Az iszapolást nem az elemzés értelmében vittem véghez, hanem czélom csak az volt, hogy az iszapolás által valamely agyagból nyerhető finom anyag mennyiségét meghatározzam. E szerint megítélhetjük az illető agyag értékét és szállításra érdemes voltát. E czélból csakis a legfinomabb leiszapolható agyag mennyiségét határoztam meg, még pedig csak is a kaolinszerű homokos és kavicsos agyagoknál. IV. A mész meghatározása. Az agyagban lévő finoman eloszlott mészről tudjuk, hogy az agyag tűzállóságát csökkenti, de bizonyos czélokra épen e mésztartalmú agyagot keressük, mint pl. a durva fayence (ónmázas edény) és a klinkernek gyártására. Csekélyebb mésztartalommal biró agyag a téglagyártásra még alkalmas, sőt erős égetésnél jó anyagot is szolgáltat, de a sok meszet tartalmazó tégla, különösen hiányos égetés mellett, nem tartós. A mész mennyileges meghatározása annál is inkább szükséges, minthogy rendesén csak vegyítés által állítunk elő oly agyag-keverékeket, melyek a kívánt mennyiségű meszet tartalmazzák. A mész meghatározása a rendes mennyileges analízis utján történt.

13 BEVEZETÉS. 13 V. Az égetési próbák. A gyakorlat embere a legnagyobb súlyt az égetési próbákra szokta fektetni, mivel ezek az agyag alkalmazhatóságáról a legjobb felvilágosítást nyújtják. Az égetési próbából megtudjuk, hogy hogyan viselkedik az agyag a tűzben, mily színűvé lesz, és mennyire tűzálló. Egyúttal kitűnnek az égetési próba által az agyagnak hibái is, különösen magasabb hőmérséknél kiolvadnak belőle a behintett idegen ásványszemek, mint pl. a Pyrit, mely mint kiolvadt, vagy színes pont lesz láthatóvá, mi által a kísérletező figyelmeztetve lesz a netán szükséges iszapolásra. Újabban igyekeztek bizonyos tűzállósági fokozatokat felállítani, s különösen Bischof, valamint R ichters is foglalkoztak ezen tárgygyal. Mielőtt azonban az általam alkalmazott eljárásra áttérnék, szükségesnek tartom nevezett két búvár eljárását ismertetni, valamint saját e tárgyra vonatkozó tapasztalataimat is előadni. 1. Az agyag tűzállós gának meghatározása kvarczliszttel Bischof szerint. B ischof az agyag tűzállósági fokát az által határozta meg, hogy a megvizsgálandó agyagot 1, 2, 3... sulyrész tiszta kvarczliszttel keverte, kis hasábokat készített belőle, és ezeket a SEEFSTRÖM-féle kemenczében égette. Az agyag tűzállósága emelkedik a kvarcztartalommal. B ischof az égetett hasábokat egy ugyanazon tűzben égetett normál agyagból (egyenlő sulyrész garnikirkagyag és kovaliszt) készített hasábbal hasonlította össze és avval a számmal jelölte az agyag tűzállóságát, a mely számú hasáb a normál agyaghasábbal hasonló külsejű volt. Ezen eljárást azonban később maga B ischof is elejtette, mivel csak bizonyos hőmérsék pontos megtartása mellett (az öntött vas olvadási pontjánál) ad jó eredményt, mit azonban mindig eltalálni igen bajos, mert ha a hőmérsék magasabbra emelkedik, akkor a kvarczliszt inkább csökkenti az agyag tűzállóságát. Azt is tapasztalták, hogy a kovaliszí jobban emeli a tiszta agyag tűzállóságát, mint az olyan agyagét, a mely égvényes földfémeket is tartalmaz, melyekkel a kovasav könnyen olvadó üveget alkot. 2. A Richters-féle eljárás. R ichters normál agyagnak az oly agyagot veszi föl, mely a kovácsolt vas olvadási hőmérsékében fényes felületűvé lesz. Ha a megvizsgálandó agyag még ennél is nagyobb tűzállóságot mutat, akkor 9*1, 0*2, 0* 3... súly-

14 14 BEVEZETÉS. rész kvarczliszttel keveri az agyagot, mi ily magas hőmérsék mellett csökkenti az agyag tűzállóságát, ellenkező esetben pedig O l, 0*3, 0-3, sulyrész timfölddel keveri, mi az agyag tűzállóságát fokozza. Az agyaghasábokat a Deville-féle kemenczében égeti és a tűzállóságot azon hasáb számával jelöli, mely a normál agyaghoz legjobban hasonlít. R ichters a normál agyaghoz hasonló agyagot ±-szal jelöli meg, t. i. midőn kovasavval csökkenteni kell az agyag tűzállóságát, a számol jellel látja el, ha timfölddel fokozni akarja, hogy az agyag a kellő tűzállóságot mutassa, akkor a szám elé a + jelet irja. A RicHTERs-féle eljárásról el van ismerve, hogy kivitele nehéz. Mivel a timföld igen hatásosan emeli az agyag tűzállóságát, csak kis mennyiségekben (tized részeket) szabad az agyaghoz keverni, hogy több fokozatot nyerjünk, a mely eljárás azonban nagy pontosságot kíván, mivel csekély hibák is már lényeges eltéréseket szoktak okozni. Több kísérletnél azon tapasztalatra is jutottam, hogy nagyon nehéz a hasábsorozatban a felület fénye szerint kiválasztani azon hasábot, a melynek számát tűzállósági foknak venni akarjuk, mivel a fény a sorozat hasábjain rendszeresen fokozódik. 3. A Bischof-féle eljárás timföld- és kvarczból álló keverékkel. B ischof, a kovasavon alapuló eljárásának hiányait beismervén, később a tűzállóságnak meghatározására 1 sulyrész timföld* és 1 sulyrész kvarczból álló keveréket alkalmazott, mely;keverék magában véve teljesen tűzálló. B ischof ezen keverékből 1, 2, 3, 4... sulyrészt tesz az agyaghoz, és a keverékből készített hasábokat a Deville-féle kemenczében égeti. B ischof azon hasáb számát veszi föl tűzállósági foknak, mely a legmagasabb hőmérséknél még likacsos marad, és a színes folyadékot pl. a tintát még magába szívja. Ezen eljárás szerint mintegy 35-féle agyagot vizsgáltam meg, de az eredmények annyira nem elégítettek ki, hogy a tűzállóság fokának ily módon való meghatározásáról végleg lemondtam. A BiscHOF-féle eljárásnál azt tapasztaltam, hogy ezen eljárás igen tűzálló agyagokra talán még alkalmazható, de ha könnyen olvadó s különösen sovány agyaggal van dolgunk, a likacsosság szerint határt vonni épenséggel lehetetlen, minthogyatöbbszörös mennyiségű timföld-kvarcz-keverékkel előállított hasáb teljesen elveszíti az agyagszerüségét. Az ilyen sok timföld-kvarcz-keverékből és kevés agyagból készített hasábban az olvadó agyag összeragasztja a keverék egyes szemeit, de egész tömegében mégis likacsosnak fog mutatkozni. Igen kövér agya-

15 BEVEZETÉS. 15 goknál megint azt tapasztaltam, hogy már az első hasábok látszanak likacsosaknak, voltaképen finom repedéseket mutatnak, a melyek a színes folyadékot felszívják, míg a magasabb számú kellően soványított hasábok csak kőanyagszerü töréssel bírnak. Különben már maga B is c h o f is utalt arra, hogy némelykor a hasábban apró hólyagok vannak, melyek tévútra vezethetik a vizsgálót, mivel a téntát beszivják, de én gyakran egyátalában nem voltam képes megvonni a határt a hólyagos és földes-likacsos tömeg között. További tapasztalatom az is volt, hogy a timföld és kovasavból álló keverék sem fokozza egyformán a különféle agyagok tűzállóságát. Pl. a svábfalvi fehér agyag, mely koksz-tűzben teljesen megolvad, s igy csak csekély tűzállóságot mutat, két sulyrész timföld-kvarczczal keverve, már teljesen tűzálló, mig a legjobb tűzálló agyagok ugyan avval a keverékkel szintén csak azt a tűzállósági fokot mutatják. Ez csak úgy magyarázható meg, hogy 1 2 sulyrész timföld-kovasav keverék által különben tiszta, de kevésbbé timföldes agyagban nagyon is fokozzuk a timföld tartalmát, mig a tűzálló, sok timföldet tartalmazó agyagban e keverék nem fokozza azt oly arányban, továbbá hathat a kovasav is az ilyen tűzálló, de különben nem nagyon tiszta agyagban, ha bár csak kis mennyiségben is jelenlévő égvényes földfémekre és a vasélegre, ezekkel könnyen olvadó üveget képezvén. Ezen tapasztalatok után kísérleteimnél csak is a gyakorlati próbára szorítkoztam, a mennyiben a következő eljárást követtem : A megvizsgálandó agyagból készített gúlákat 3-féle hőmérséknél égettem, még pedig: 1. A gázmuffel kemenczében. (A táblázat c rovata.) A hőmérsék ezen kemenczében körülbelül 1000 fokig emelkedik, tehát a legmagasabb hőmérsékig, melyet a fazekasáruk és téglák égetésénél alkalmaznak. 2. A kokszszal fűtött olvasztó kemenczében. (A táblázat b rovata.) Erre a czélra szolgált egy kokszszal fűtött olvasztókemencze, melyben a gúlák agyagtalpon elhelyezve és egy tégelylyel befödve voltak. Az ezen kemenczében elért hőmérséket legalább is ra becsülöm. A mint kísérletek által meggyőződtem, e kemenczében a porczellán máj is megolvad. Két egymásra fektetett mázas porczellán-cserép összeragad a tűzben, és tiszta cobalt-éleggel befestett porczellándarabon annyira meglágyul a máz újból, hogy a cobalt-éleget teljesen feloldja.

16 16 BEVEZETÉS. 3. A Deville-féle kemenczében. (A táblázat a rovata.) Az alkalmazott kemenczeaknának átmérője 200 m/m magassága 380 m/m A levegőt a fúvó 2 3 % nyomás alatt 12 körben lévő nyíláson át fújja a kemenczébe. Minden égetés 1 óráig tart és 6 kiló kokszot vesz igénybe. A kísérleti gúlák hassziai tégelyanyagból készített talpra voltak elhelyezve és hassziai tégelylyel voltak befödve. A hőmérséklet legalább ra emelkedik e körülmények között; és tiszta kovácsolt vásszegek teljesen megolvadnak e kemenczében. Ezen egyszerű eljárást a következő okoknál fogva tartottam legalkalmasabbnak a szóban álló kísérletek keresztülvitelére, még pedig: 1. A kísérleti gúlák lehetnek oly nagyok, hogy az agyagnak színét és minőségét égetés után jól lehet felismerni. Az agyagban lévő idegen és káros befolyású testekre, mint a behintett pyrit-jegeczek, csillám- vagy más nemű ásványszemekre könnyen rá lehet ismerni, különösen a magasabb hőfoknál égetett próbákon, miután az ily idegen testek mint kiolvadt pontok vagy színes foltok láthatók a felületen. 2. A (c) hőmérsék megfelel a legerősebb fazekas-tűznek, a (b) a porczellán-tűznek és az (a) hőmérsék azon legmagasabb hőmérséknek felel meg, melyet az ipáidban általában alkalmazni szoktak és igv közvetlenül is vonhatunk az égetési eredményekből következtetést az agyag alkalmazhatóságára. 3. Ezen eljárás oly egyszerű és az eredmények oly világosak, hogy még a kevésbbé iskolázott kisiparos is nehézség nélkül megértheti és felhasználhatja. Igaz, hogy hasonnemü agyagoknál a finomabb megkülönböztetést nem vihetjük keresztül ezen eljárás szerint, de elvégre az erre alkalmazott Richters- vagy BiscHOF-féle módszerek sem bizonyultak jóknak s e tekintetben pusztán csak laboratóriumi kísérletek általában nem lehetnek kielégítők. Egymáshoz közel álló agyagok közötti különbségek legjobban az. alkalmazásnál tűnnek k i; ebbe belebocsátkozni nagyon messze vezetett volna, mivel a jelen munka czélja csak általános tájékozást nyújtani az agyagok különböző tűzállóságáról. A könnyebb áttekintés szempontjából mégis kívánatos volt az osztályozás és a tűzállóságnak számokban való kifejezése. Az ilyen fokozatot fel is állíthatjuk, ha az eljárásom szerint égetett próbagulákat külsejük alapján csoportosítjuk. Csoportjaink agyaggúlái a következő jellemző sajátságokkal bírnak :

17 BEVEZETÉS. 17 a) A kísérleti gúla a Deville-féle kemenczében (a) teljesen tűzállónak mutatkozik P) A kísérleti gúla (a) felülete gyönge fényű, vagy esetleg csak kevés, apró hólyagot tüntet fel Y) A kísérleti gúla (a) felülete fényes, hólyagosán felduzzadva, de alakját még megtartja S) A kísérleti gúla faj megolvad hólyagos vagy salakszerü tömeggé 4 s) A kísérleti gúla az (a) kemenczében megolvadt, de (bj-ben tűzállónak bizonyul, vagy legföljebb csak gyönge fényt mutat ) A kísérleti gúla (b) kemenczében fényes vagy hólyagos felületűvé lesz * Y]) A kísérleti gula (b) hólyagosán felduzzad és kezd megolvadni... 7 ft) A kísérleti gúla (b) kemenczében teljesen megolvad és csak a (c) próba marad meg _ Ha az agyagot ilyképen osztályozzuk és mint föntebb 1 8 számmal látjuk el, akkor ezen számokat tűzállósági fokoknak is vehetjük. Ezen osztályozásnak az az előnye, hogy a fokok nem holt vizonyszámok, hanem közvetlenül jelzik a csoport bizonyos sajátságát. Az agyagokat ezenkívül három csoportra választottuk szét, még pedig az első csoportba (1 ) azon agyagokat vettük föl, a melyek a Deville-féle kemenczében (a kovácsolt vas olvadási pontját túlhaladó hőmérséknél) még némi tűzállóságot mutatnak s melyeket tűzálló agyagoknak mondunk. (Ide tartoznak az 1, 2 es 3 tűzállósági fokkal bíró agyagok.) A második osztályba (II) azon agyagokat soroztak be, melyek a kokszkemenczében (b) még némileg tűzállóknak mutatkoznak (4 7) s melyek szinök- és minőségük szerint kőanyagáruk, kőedény, főzőedény stb. készítésére alkalmazhatók, mig a kokszkemenczében megolvadó közönséges agyagokat (ide számítva a mésztartalmuakat is) a I I I csoportba tettük (a hová csupán csak a 8. tűzállósági fokozat tartozik). Tudományos alapot ezen egész kísérleti eljárásnak tulajdonítani nem akarok, de gyakorlatilag kielégítőnek tartom, annál is inkább, mivel az iparos, ki egyes agyagnemeket a gyakorlatból ismer, a mondottak és a következő táblázatok nyomán az előtte ismeretlenekre is következtethet. Ugyan ez okból felvettünk az összehasonlítás kedvéért még néhány külföldi, nálunk még gyakran alkalmazásban lévő agyagot is : nevezetesen az iszapolt Zettlitzi kaolint, a Blanskói agyagot, a Prisnitzi kőedény-agyagot, és a fővárosi kályhakészítők által még gyakran használt u. n. ausztriai kályhaföldet. Budapest, junius havában. P atrik Lajos. 2

18 A következő táblázatokban foglalt csoportoknakáttekintése. Lapszám AJ Az agyagok (177 drb) I. csop. 1. tűzállósági fokozat-- (21 idb) I. csop. 2. ««(24 *) I. csop. 3. ««.. (16 «) II. csop. 4. ««(14 «) II. csop. 5. ««- (18 «) csop. 6. ««(12 «) II. csop. 7. ««- (19 «) III. csop. 8. ««(53 «) B ) Márgák és Czementek... ( lö drb) G) Mészkövek ( «) D) Dolomit... ( 2 «) E ) Magnesit ( * «) F) Trasz-Beton ( & «) G) Festőföldek Bolus ( 8 «) H ) Kvarcz ( 10 «)~ I) Kavics ( 2 «) K ) Homok ( 17 «) L) Csiszolópala... ( * «) M ) Zsirkő-Agalmatolith A 2 «) N ) Asbest ( 1 «) O) Gneisz-Gránit... -( 1 «) Összesen 262 drb.

19 A) AZ AGYAGOK RÉSZLETES TÁBLÁZATOS FELSOROLÁSA.

20 Csoportjelző és 1 folyó szám Leltári szám 1 Kísérleti szám Lelőhely és en- Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Kötőképesség 1 Égetési veszteség Leiszapolható anyag II százalékokban 1 Mésztartalom szá- 1 zalékokban 1 É g e té s i Próba kemenczében (muffel) c. legközelebbi vasúti v. haióáll imástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható út és milyen Kokszkemenczében b. k í s é r l e t Deville-féle szél-kemenczében a. A Bélabánya (Hont megye) N ándortárna helyben Hófehéragyag (Dillnit és Agalmatolit név alatt ism eretes.) Karcza fényes, tapintása nagyon finom. Korlátolt mennyiségben fordul elő a Nándortárnában Hófehér törékeny I. Csoport, Fehér, repedezett, teljesen-likacsos I fehér, teljesen fénytelen, érdes törésű 9 93 Sztrajnydn (Ung megye) Nagy-Mihály 1 távolságban Fehér szinü, homogén és igen zsiros agyag; karcza fényes és sima, gyéren kvarczkristályok látszanak. Az agyagtelep középső része tiszta fehér, csak a fölülete kissé sárgás 1 11*85 ~L ^SárgáSi-fehér 'színű, gyéren behintett csillámpikkelyekkel Szürkés fehér kőanyagszerü töréssel Hasonló a b próbához kevés kiolvadt ásványszemmel : Az agyagtelep vastagsága 2 5 mj. közt változik és 4 i i *«/. mélységben fekszik, fedője diluviális sárga agyag és kavics. A kaolinos agyag Riolitoktól szárm a zik, illetőleg Riolittufának nevezhető. Neogén, m editerrán emelet i

21 1. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 21 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag bekülküldője vagy gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A m ár létező kelendőségi terület Évi term elés Elemzések és egyéb jegyzetek 1. T ű zá lló sá g i fokozat. M. kir. Bányakincstár M. kir. bányaigazgatóság Selmeczbányán Tárna A bányánál 1 m et. m. 95 kr. A selmeczbányai kohó az egész készletet felhasználja tűzálló anyagnak. Mások használatára nem bocsáttatik áruba m et. m. a kohó szükséglete szerint A selmeczbányai m. kir. Bányaigazgatóság 1879-ik évben elem eztette. A zúzott és m osott anyag tartalm a z: % Kovnsav (SÍO2)._.30'40 Timföld (AI2O3).52*68 Vasoxid (Fe20s) Manqanoxidul (MnO) 0*30 Mész (CaO) 0*89 Magnésia (MgO) 0*39 Kén sav (SOs) 0*80 Víz (H2O).11*88 Alkálink *64 K a r a f i a t é s H u t z e l m a n n elemzése szerint pedig: /o Kovasav (SÍO2) 22*7 Timföld (AI2O3) 57*3 Yiz (H2O)... 20*0 100*0 Gróf S z t á r a y A n t a l Nagy-Mihály K a l e c s i n s z k y S á n d o r A telep b án y ászatiig fel van tárva aknával A helyi gyárban és Pécsre a Zsolnay-féle gyárba -A m. kir. földtani intézet hivatalosan elemeztette az agyagot saját laboratórium ában K a l e c s i n s z k y S á n d o r vegyész által. A légszáraz agyag elemzése a következő eredm ényt n y ú jto tta : Kovasav (SÍO2)... 51*76 Timföld) (AI2O3) 30*70 Vasoxid (Fe203) 2*20 Kaliumoxid K2O) Natriumoxid (Na20) Chemiailagi kötött v íz *90 Higroskopikus v íz 4*31 100*22

22 22 ELSŐ CSOPORT. Csoportjelző és folyó szám Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben ; és vezet-e oda kocsival járható ut és milyen? Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Kötőképesség 1 Égetési veszteség Leiszapolható anyag 1 százalékokban Mésztartalom szá- 1 zaiékokban Próba kemenczében (muffel) c. Égetési kísérlet Koksz kemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. A 3 42 P apfalva Szürkésfehér, csil- 0 Laza, homok fehéres, ke Fehéres ho (Kolozs megye). Kolozsvár 10 Hni községi út lámos, homokos, sovány agyag, karcza fénytelen» ta pintása érdes 9 bo a 8*73 20 kőszerű Fehér, sim a felületű ^ mény, homokkőszerü Fehérszínű, porczellán- SZCTŰ < mokkőszerű, gyöngefényű felülettel Fehér porczelánszerű / Pojen (Krassó-Szörény megye).. Zám 36 Hn községi út Sárgásfehér kövér agyag, rozsdás foltokkal. Karcza fényes és sima, tapintása zsíros Világos-sárga színű Szürke, kőanyagszerű Barnaszínű fénytelen felülettel I 5 21 Csákbermy (Fehér megye)., Moha 16 'Hn Sárgásfehér, kissé homokos, sovány képlékeny agyag, kevés csillámmal, karcza fénytelen, tapintása érdes. Második minőségű Rózsás-fehérszínű Világosszürke, kőanyag gúla hasonlít A kísérleti szerű, sok beh in tett ás a b. próbához ványszem, üvegcseppszerűen kiolvad

23 1. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 23 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A már létező kelendőségi te rület Évi term elés Elem zések és egyéb jegyzetek Dr. Koch Antal tanár Tűzálló anyagul h aszn álatik Kolozsvárit Az iszap.olt agyag finom, sim a tapintású, de nem köt. Gyakorlatilag m egvizsgálta dr. Koch A ntal egyetem i tanár (lá sd : A kolozsvári ipar- és kereskedelm i kamarának évi jelen tését, ). A papfalvi agyag összetétele dr. Liebermann Leó elem zése szerint. (Jelentés a budapesti m. kir. állam i vegykísérleti állomás évi m unkálatairól, ). S ósavban oldható 2*88 «oldh atatlan Az oldható részben tartalm aztatik : AkOs és Fe20s... 0*56 GaO MgO A lk a liá k *539 Cl *249 SOs Az oldhatatlan részben tartalm aztatik : SÍO *32 AkOs NB. Az iszapolt agyag elem zése hiányzik. OSTEN LEOPOLDINA bárónő, született Sztojanovics Lubgust Pom m e- ránia (vagypojen) A tulajdonos Elemezte Telek János m ű egyetem i tanársegéd dr. W artha Vincze tanár chem iai-technologiai laboratórium ában 1885 márcz. 3-án: 1003-nél szárított anyag összetétele Izzítási veszteség: 11-76% SÍO «AI2O *55 «FeuOs 3*35 «CaO «MgO... _ nyom okban 100*08% Az agyag színe fehér, kissé szürkés. Sósavval nem pezseg. Mufíel kem enczében égétve világossárga lesz Dr. SCHAFARZIK Ferencz Külmüvelet Zsám olyi fazekasok használják finomabb fazekas tárgyak készítésére és durvábbak befestésére

24 24 ELSŐ CSOPORT. Csoportjelző és 1 folyó szám Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható út és milyen Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Kötőképesség II Égetési veszteség Leiszapolható anyag 1 százalékokban j Mésztartalom szá- 1, zalékokban Égetési Próba kemenczében (muffel) c. kísérlet Koksz kemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. A B ánlaka (Bihar megye) Szürke töm ött képlékeny agyag, sárgás sávokkal. Ta község nyugati végén. pintása zsíro s; Rév 9 ^lm Rossz mezei ú t karcza fényes, hoszszabb ideig a szabad levegőn szárítva szétesik szögletes apró darabokra. 5 6 Kfm mélységben jurakorbeli kvarezitos homokkő közt szabálytalan tömzsökben Sárgás-fehérszínü Szürkés-fehérszínű kő anyagszerű töréssel Szürkésszínű, fénytelen felületű, m int a b. próba. Gyéren behintett ásványszemek kiolvadnak / ) 7 7 I 26 Sonkolyos (Bihar megye) a D um brava nevű m agaslaton. Rév 10 Kim. Abányához nagyon meredek erdei út vezet Szürke, töm ött homogén, kövér agyag; karcza fényes; könnyen hasadozik; elvállási lapjai fényesek, redőzöttek: kagylós töréssel. Hosszabb ideig szabad levegőnek kitéve, szétesik apró darabokra. Előfordulása szabálytalan, tömzs és lencse alakú a jura korbeli quarczitos homokkő közt Ugyanaz Világos szür- Világos szürkésfehérszínű, késszínű, mint kóanyagszerű a b. próba. töréssel Fénytelen felütetű, kevés, apró hólyaggal 1 I 45 Sonkolyos (Bihar megye) Dumbrava nevű m agaslaton. Rév 10 'kjih. A bányához n a gyon meredek rossz erdei út vezet Szürkésfehér sárga sávokkal, képlékeny agyag apró fehér csillámpikkelyekkel ; karcza kissé fényes, tapintása finom. A Dumbrava tetején csak 1'5 m mélységben, szabálytalan töm zsökben fordul elő. A révi fazekasok n yitott gödrökben ássák. Alatta következik quarczitos homokkő és még lejebb jurakorbeli mészkő 1 10*27 Vilagossár- Szürkés-fehér, kőanyag fénytelen fe Sárgásszürke, gás rózsaszínű, apró csil- szerű. A behin tett csilben hasonló lülettel külön lámpikelyekkelámpikkelyek a b. próbához kiolvadnak j

25 1. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 25 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A m ár létező j kelendőségi te- : rület Évi term elés Elemzések és egyéb jegyzetek Bánlaka községe M a t y a s o v s z k y J a k a b Fazekas gödrök A révi fazekasok csoportosan ássák az agyagot és szekérszám ra fizetnek a községiek 30 krt A révi fazekasok Gróf Z i c h y J e n ő, Bérlő D e u t s c h H e n r i k, Réven Ugyanaz 1 mély akna létezik 1(0 m m á- zsa waggonba rakva frt Néhány hazai üveggyárban H a u e r K. a bécsi cs. kir. földtani intézet vegyésze 1863-ik évben elemezte SÍO2 71*5 A LO s H 2O *0 Fea03 és CaO nyomokban Ugyanaz Ugyanaz Szükséglet szerinti nyitott gödrök Csekély mérvben a révi fazekasok

26 26 ELSŐ CSOPORT. Csoportjelző és 1 folyó szám Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival jár ható út és milyen? Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Kötőképesség 1 Égetési veszteség Leiszapolh&tó anyag 1 százalékokban II Mésztartalom szá- 1 zalékokban Égetési Próba kemenczében (muffel) c. kísérlet Koksz kemenczében I b. Deville-féle i szél-kemen- 1 czében a. A Középes (Bihar megye) a község közepe táján a jobbra fekvő domb alján. Megyei ú t vezet egészen a legközelebbi vasúti állomáshoz, 28 távolságra Élesdig Barnásszürke kövér agyag, sok lignit-darabokkal, levegőn szárítva felülete vöröses-sárga lesz. Tapintása finom, karcza fényes, világos-szürke. Az 1*5 m vastag lignittelep közvetlen feküje, az agyagréteg 1 m-nél vastagabb, egész vastagsága nincsen feltárva. Neogén, pannoniai em elet 3 23*61 Sárgásszínű kevés apró csillámpikkelylyel Sárgás-szürkeszínű kőanyagszerű Barnás-sárga- \ színű, gyéren behintett ásványszemek kiolvadnak \ ; Hév (Bihar megye) Pozsorita nevű hegyen. Erdei m eredek ú t vezet a bányához. Távolsága a révi v. állom ástól 6 %>i Csokoládé-színű, egészen szénfekete, töm ött homogén, kövér agyag; könnyen hasadozik; elvállási lapjai fényesek, redőzöttek, törése kagylós. Hosszabb ideig szabad levegőnek kitéve, porladozik. Előfordul a szürke agyaggal együtt, szabálytalan tömzs- és lencsealakban aju rakorbeli quarczitos homokkőben 0 14*83 Sárgás-fehérszínű, apró csillámpikkelyekkel Szürkés-fehér, kőanyag gúla fénytelen A kísérleti szem tőréssel 'felületű, m int a b. próba. A ; behintett csil-» 'lámpikkelyek kiolvadnak Z a g o n a (Horvátország) vidékéről. Zapresic ' B ajn a (Esztergom m.) Simító hegy. Dunai hajóállomás Nyerges- Ujfaju 16 községi ú t Barnás és zöldes kövér agyag. Karcza fényes és sima: tapintása finom. Nagy m ennyiségben fordul elő a Simító nevű hegyen a Dachstein mész m ellett. Eocén Sárgásfehér tiszta Sárgás-szürkeszínű Feketebarna, s z í v ó s, töm ött hom ogén agyag elszenesedett növénynyel. Karcza nagyon fényes és sima, ta pintása zsíros. Nagy elterjedésben és m ennyiségben a barnaszén-képletben Világos-szürke kőanyagszem Sárgás-szürké apró hólyagokkal Barnaszínű, Barnaszínü, \ fénytelen felülettel fénytelen, V j vés apró J lyaggal 1

27 1. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 27 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya 1 vagy sem? 1 Az anyag ára A már létező kelendőségi terület Évi term elés Elem zések és egyéb jegyzetek Feketeerdői üveghuta uradalom ; m agyar földhitelintézet Budapest Matyasovszky Jakab Próbavájás Gróf Zichy Jenő; b érlő : D eutsch H enrik, R éven Ugyanaz 1 tárna létezik 100 m m á- zsa waggonbarakva forint Pécsre a Zsolnayféle gyárba Körülbelől 20,000 mm ázsa Az agyag nehezen ázik át és kiszárítása után nem köt Magán birtokosok Zsolnay Vilmos Pécs Bányam űvelet Több horvátországi téglagyárba és Pécsre a Zsolnay-féle gyárba * ' A bajnai uradaés több kib birtokosok.^ajdona S chönbeck, E sztergom ban Külmüvelet Tűzálló téglák gyártására és néhány hazai üveggyárakba olvasztó edényekre

28 ELSŐ CSOPORT. Gsoportjelző és 1 folyó szám 1 Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható út és milyen? Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Kötőképesség Égetési veszteség Leiszapolható anyag 1 százalékokban 1 Mésztartalom szá- 1 zalékokban 1 Égetési Próba kemenczében (muffel) c. kísérlet Koksz kemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. / 1 f A Zárnoly (Fehér megye) Gránáthegy. Székesfehérvár 18 j ó m e gyei út Barna, csokoládészinű, homogén kövér agyag számos fényes csuszamlási lapokkal, karcza fényes, sima, tapintása zsíros. Neogén? finom, D iósgyőr Világosbarna és (Borsod megye] sárgás, képlékeny Tatárárok.Vas- agyag, széndarabokkal. uti állomás nem messze a bányától Karcza fé nyes és finom, tapintása finom. Nagyobb m ennyiségben a T atárárokban. Neogén h Rózsás-szinű Zöldes-sárga, Bama-szinű, behintett ásványszemevés fénytelen, ke apró m int sötétebb hólyaggal pontok láthatók Sárgás-fehér Sárgás-szürke Sárgás-szürke, ritkán behintett ásványszemek kiolvadnak / B in is (Krassó-Szörény megye). Román-BogsánlO Kim községi út t J P oltár. (Nógrád m.) Fülek 20 K{m megyei út > Keresztényf a lv a (Neustadt) (Brassó megye) Brassó 10 % n országút Város-hőd (Veszprém m.) helyben, a bányához erdei út vezet B lam ko (Morvaország) Szürke, képlékény hom ogén agyag. Sok apró fehér csillám m al és elszenesedett növényekkel. Karcza nagyon fényes és sima, tapintása finom. Neogén Barnás színű kövér agyag. Karcza fényes, tapintása zsíros Fehér zsíros agyag. Karcza fényes ta pintása finom Barnás-szürke kövér agyag. Karcza fényes, tapintása zsíros Sárgásfehér képlékeny agyag. Karcza fényes, ta pintása finom Fehér töm ött homogén agyag. Karcza fényes, ta pintása zsíros Sárgás-fehér Szürke-szinű, kőanyagszerű töréssel Szürke-szinű. m int a b. próba, kevés behintett ásványszemek kiolvadnak Sárgás-fehér, igen kevés csillámmal Fehér Rózsás-fehér pörczellán,,. szerű 2 12*70 Rózsás-fehér csiilámos Világos-szürke, kőanyag- ke, hasonló a Világos-szür szem b. próbához f i i K ovászó (Bereg megye) Beregszász 20 Tisza-Ujlak 14 Km nagyobb részt országút Fehér, fénytelen felületű, porczellánszerű, áttetsző Sárgás-szürke Szürke, a m u kőanyagszerű tatkozó ásványok pöttyes kiolvadt ásványokkal felületet idéznek elő. Alapja fénytelen Rózsás-szinű Világos-szür-_ S á rg á s-fe h /^. ke, kőanyagszerű lületü, a fénytelen: j tatkozó kévés ásványszemek kiolvadnak Fehér,karczolható, csiilámos Sárgás-fehér, kemény Szürkés-fehér kőanyagszerű fénytelen felületű

29 i. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. -29 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A m ár létező kelendőségi terület Évi term elés Elemzések és egyéb jegyzetek Bérlő Schönber- GER IgNÁCZ Dl. SCHAFARZIK Ferencz Külművelet Helyben 1 kocsirakom ány körülbelül 10 m m. 2 frt Zámolyi fazekasok Tulajdonosa a m. kir. vas- és aczélgyár Diósgyőrön Kocsis János - A vaskohók kibélelésére és tűzálló téglák gyártására - Halaváts Gyula. - i Petrik Lajos tanár - Több felső m a gyarországi kőedény-gyárban - Dr. Novak, Ungvár V Petrik Lajos tanár Mayer Ugyanaz Nagy gödrök A Mayer-féle kőedény-gyár Város-Lödön y

30 30 ELSŐ CSOPORT. Csoportjelző és 1 folyó szám Leltári szám 1 Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható út és milyen? Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Kötőképesség Égetési veszteség Leiszapolható anyag 1 százalékokban 1 Mésztartalom szá- 1 zalékokban Égetési kísérlet 1 Próba kemen- Kokszkemenczében czében 1 (muífel) c. 6. Deville-féle szél-keinenczében a. A Z ettlitz (Csehország) Fehér iszapolt Kaolin a Dallvitzi porczellán-gyarból \ 13*25 Fehér, kem ény Sárgás-fehér Fehér, porczellánszerű d - I. Csoport, A Sacza (Abauj-Torna megye). Vasúti állomás Kassa 16 Kim országút Zámohf (Fehér megye) Gránáthegy. Székesfehérvár 18 Hm megyei út Beregszász (Beregh megye) a «Nagy-Hegy» felső részén «Krétáslyuk» nevű bánya. A beregszászi vasúti állomástól 6 Hm mezei út Brassó (Brassó megye) úgynevezett Burghals környékén Barnásfehér sovány agyag, karcza fénytelen, tapintása érdes Szürkés-fehér, sovány, homokos, :0 Ö "H csillámos, porla- M dozó agyag M _ eö Cft -aj Ö U td Élénkvörös, vasoxidos, kissé homokos agyag; száraz állapotban könnyen szétmorzsolható. Karcza kissé fényes, tapintása finom Kr...fehér, sovány porlad ózó föld. Karcza r nytelen, tapintása issé érdes, krétaszerű kevésbbé tiszta féleségei apró kvarczszemeket és riolit-darabocskákat tartalm aznak, és helyenként rozsdás foltokkal. Riolit-málladék eredeti fekhelyén nagy m ennyiségben 1 7*85 ~ - Sárgás-fehér sok csillámmal, laza,karczol ható 4*88 27*0 Fehér-szinű, laza Világos-szürke, kőanyagke, gyönge fé Világos-szürszernyű felülettel Szürke-szinű, Szürke-szinű, kőanyagszerű gyönge fényű, töréssel hólyagos felülettel 2 12*29 Vörösszinű, Vöröses-barna, Barna-szinű, kevés be gyönge fényű kevés csillámmahintett ásványszemek kiolvadnak felülettel 0 3*75 Jó fehérszinű, porhanyős Hófehér, laza Hófehér, zonianczszerű, fényes, repedt felülettel /

31 2. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 31 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A m ár létező kelendőségi terület Évi term elés Elemzések és egyéb jegyzetek 2. T ű zá lló sá g i fokozat. P etrik Lajos A Sím on-féle kőedény-gyárban Brassón S emsey Andor Dr. SCHAFARZIK Ferencz Külművelet. Zám olyi fazekasok festőszernek használják. Edények készítésére félig homokkal keverik - Ezen agyag a 100. szám alatti csákvárik agyaggal azonosnak látszi Tulajdonos B e regszász városa B ér lő : Zsolnay Vilmos, Pécs Matyasovszky Jakab Tárna létezik Eddig áruba nem bocsáttatott R égente a frigyesfalvi vasgyár használta az olvasztó kibélelésére és hónapig birta a tüzelést. Jelenleg a Zsolnay-féle gyárba szállíttatik Pécsre A beregszászi kaolin összetétele dr. Liebermann Leó elem zése szerin t: (Jelentés a budapesti m. kir. áll. vegykisérleti állom ás évi m unkálatairól, ) Kovasav (SÍO2) Timföld (AbOs) Vasoxid (Fe2 0 s ) Mész (CaO) Magnésia (MgO)_.. 0*195 Alkáliák (KNa) P254 Izzítási veszteség 12*000 99*574 Újabban Kalecsinszky S ándor a m. kir. földtani intézet vegyésze elem ezte a «Krétáslyukból» származó agyagot következő eredm énnyel : Kovasav (SÍO2) 81*26 Timföld (AI2O3) 14*12 Higr. v í z (HaO) 4*73 Vas, Mangan, A - kdliák és Kénsav nyomokban... T c o T l

32 32 ELSŐ CSOPORT. Gsoportjelző és 1 folyó szám Leltári szám Kísérleti szám 1 Lelőhely és ennek távolsága a legközeiebbi vasati v. hajóállomástól kilogok és geológiai Fizikái tulajdonsáméterekben és vezet-e oda kocsival járható út I viszonyok és miiyen Kötőképesség Égetési veszteség 1 Leiszapolható anyag 1 százalékokban 1 Mésztartalom szá- 1 zalékokban 1 Égetési Próba-kemenczében (muífel) c. kísérlet Koksz kemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. A? Telkibánya (Abauj-Torna Kékes-zöldbe já t szó fehér, töm ött, megye) vasúti zsíros hom ogén állomás Hidas- ag y ag ; kevésbbé N é m e th il4 % i tiszta félesége rosmegyei út dás foltokkal b i r ; karcza fényes sima, tapintása zsíros. Hasadék töltelék a riolitos kőzetben 3 7*03 ' Szürkés fehérszinű Fehérszinü,- Fehérszinü- porczellánsze- gyöngrű apró hólyagos fényű felülettel kiadvány (Abauj-Torna megye) vasúti állomás Sátoralj a-uj hely 20 Hu megyei út A yn s (Arad megye) vasúti állomás Pankota 10 'Hm községi út Kréta fehér zsirosfényű finom, homogén agyag. Levegőn szárítva felülete rosdás színű lesz, karcza fényes, tapintása zsíros. A riolitos kőzetekben, m int hasadék töltelék Neogén Fehér, fényes felületű kissé sovány agyag, számos apró csillámpikkelylyel és kvarczszemekkel, karcza fénytelen, érdes ; tapintása érdes. Diluviális terraszok alatt elmálló gneisz fillitek felett fordul elő 1 5*44 Rozsás színű Fehér, porczellánszerű, behintett ide 0 4* Sárgás-fehérszinű, finom b tapintású. Az iszapolt (3 agyag hasonló b N m ÓO <1 A ásvány hasonló gen szemek láthatók lesznek Fehéi^gyönge fényű felülettel különben a b. próbához Szürke, kőanyagszerű. Az iszapolt agyag hasonló Szürke, fényes kissé hólyagos felülettel. Az iszapolt agyag hasonló A gris (Arad megye). Pankota 10 'Hm községi út Sárgás szürke, kissé sovány agyag ; sok fehér apró csillám pikkely- és kvarcz szem látható benne ; karcza fénytelen ; tapintása érdes. Diluviális term ek vashidroxidos ka közt 3 6*43 Sárgaszinű, kevés apró csillámmal vicsrétegei fordul elő Szürke, kőanyagszerge fényű, apró Szürke, gyön hólyagos felülettel Tardos Barnás fehér képlékeny (Esztergom m.) hom ogén vasúti állomás Tata-Tóváros agyag. Karcza fényes, tapintása finom 1 Hn vagy hajóállomás Sűttő 14 KU községi út Csákvár (Fehér megye) vasúti állomás Moha 26 Székesfehérvár 30 Hn. Jó megyei út Élénk veres, vasoxidos kövér agyag. Karcza kissé fényes, tapintása finom 2 3*52 Világos rozsás-sárgaszinű Világos szürkeszinű, behintett ásványszemek kiolvadnak Szürke színű. Gyönge fényű felülettel, kissé felduzzad Vőrösszinű Barnás-fekete Barnás fekete, fénytelen repedezett felü repedezett fe gyönge fényű lettel lülettel

33 2. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 33 V A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára, A m ár létező kelendőségi te rület Évi term elés Elemzések és egyéb v jegyzetek Gf. Wallis B érlő: Fiedler Gyula Telkibányán Dr. SCHAFARZIK Ferencz Tárna m űvelet Ugyanaz Lóczy Lajos Fazekasok fehér festékül korlátolt alkalmazással Ugyanaz Korlátolt helyi alkalmázással B érlő: Örömy J. budapesti építész A telkibányai kőedénygyárba Örömy J. Ezelőtt a tatai gyárban alkalm azták Mayer Károly Külmüvelet csákvári plébános A csákvári fazekasak festéknek alkalmazzák - Ezen agyag azonosnak látszik lenni a 168. számú, Zámoly, gránáshegyi agyaggal 3

34 34 ELSŐ CSOPORT. Csoportjelzö és folyó szám Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható üt és milyen Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Kötőképesség Égetési veszteség Leiszapolható anyag 1 százalékokban Mésztartalom szá- II zalékokban Égetési Próba-kemenczében (muffel) c. kísérlet Kokszkemenczében b. Deville-féle szél-kertienczében a. A Csdkvdr Kékes-szürke kövér agyag, barna (Fehér megye) vasúti állomás Moha 26 Hn és sárga foltokkal, karcza fényes Székesfehérvár finom tapintása 30 H í, m e zsíros gyei jó ú t vezet co 00 \ Tapolcza (Borsod megye) vasúti állomás Miskolcz 12%». Jó u t vezet a tapolczai fürdőig / Újbánya (Bars megye) a távolság a bányától a legközelebbi országúiig 4 Hn, innen a garam- / berzenczei va-. suti állomásig 38 KU Újbánya (Ugyanaz) Világos barna homogén, képlékeny agyag, számos elszenesedett növénymaradványnyal nagyobb mennyiségben előfordul a televény föld alatt. Neogén Sötét izabell színű gyúrt és kevert agyag. Világos izabell szinti agyag 3 10*66 Sárgás-szürke szinti 2 7*82 Rózsás színű fehér Barnás szinti, Barnás szinti behintett ásványszemeba, apró hó m int a b. pró kiolvadnak lyaggal Világos szürke Hasonló a b. kőanyag- gúlához né szerű behinte hány apró hószemek tt ásványlyaggahány kiolvadnak szem, m int a 89. számú próbánál Rózsaszínű Barnás-szűr- ; Sötétebb szinti, m int a b. ke, több a be-i hintett és kiolvadt próba sok kiol ásvány vadt ásványszemekkel 1 10*16 Rózsaszínű Sárgás-szürke Sötétebb szinti, m int a b. szinti, apró, behintett ásványszemelönben ehhez próba, de kü kiolvadnak hasonló J 6 ' Rév (Bihar megye) Pozsorita nevű hegyen. Erdei meredek út vezet a'bányához. Távolság a Révi v. állom ástól 6 Hn Alsó- Vesztenicz (Nyitra megye) vasúti állomás Bélicz 12 H í községi ut Szürke, töm ött homogén, kövér agyag, karcza fényes, könnyen ha- sadozik, elválást lapjai fényesek, redőzöttek, kagylós töréssel, hosszabb ideig szabad levegőnek kitéve, szétesik darabokra» Előfordulása szabálytalan töm zs és lencse alakú a jurakorbeli kvarczitos honfokkőben Téglavéres, vasoxidos, finom homogén agyag, karcza fénytelen finom ; tapintása finom, könnyen fest Szürkés fehér Világos szürke, kőanyag- apró hólyagos Világosszürke apró csillámmal szerű gyönge fényű felülettel Vöröses fehér, Sárgás barna, Barna, gyönge fényű fe laza, törékeny kemény, fénytelelülettel Hófehér, laza és összenyomható -

35 2. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 5 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? ' Az anyag ára A m ár létező kelendőségi terület Évi term elés Elemzések és egyéb jegyzetek - Mayer Károly csákvári plébános Kül m ű velet Az ungvári gör. kath. püspökség Dr. SCHAFARZIK Ferencz A csákvári fazekasok fazék- és lábosoknak alkalmazzák Külmüvelet A telkibányai kőí edénygyárban Tulajdonosa Uj- Az első uj bá- Régóta Barsmegye és köb Minthogy az agyagm inta bánya varos, bérlője : Az első részvény társulat alakjában, hanem gyúrt- nyal agyagipar létezik környéke m éter nem küldetett term észetes újbányái agyagipar-részvényállapotban, az agyag fizikai tulajdonságai nehezen m egállapíthatók. társulat Az agyag földtani viszonyairól pedig nem bírunk megbízható adatokat Tulajdonosa Újbánya város; a b é rlő : Az első újbányái agyagipar-részvénytársulat Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz Gr. Zichy Jenő, Matyasovszky _ 100 mmá- A legtöbb ha Köríilbelől H auer K. a bécsi cs. kir. bérlő: Deutsch Jakab zai és bukovinai 2000 m éterm Henrik Réven üveggyárakba ázsa Beküldője Singer József Alsó- Vesztenicz zsa vaggonba rakva frt. földtani intézet végzése 1869-ik évben elemezte Kovasav (SÍO2) Tim öld (AI2O3)--- 28'0 Mészéleq (GaO) 0#5 Víz (H2O) * ik évben Ragsky vegyész szintén elemezte a Pozsoritai (révi) agyagot: Si02_ * 9 AI2O *2 MgO 2*9 H 2O 9 4 Fe203^é's GaO nyomokban / \ 3

36 36 ELSŐ CSOPORT. Csoportjelző és folyó szám Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható út és milyen Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Kötőképesség Égetési veszteség Leiszapolható anyag százalékokban Mésztartalom százalékokban Égetési Próba-kemenczében (muffel) c. kísérlet Kokszkemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. A Dubrinics (Ung megye) a falutól nyugatra fekvő domb oldalán. A bányához 1 'Kim hosszú községi ú t rósz állop otban van. 4lpbrinicstől T^ngvárig kitűn ő országút vezet a vasúti állomásig 32 Kfm távolságra Közepes (Bihar megye) a község közepe táján a jobbra fekvő domb alján megyei ut vezet egészen a legközelebbi vasúti állomáshoz 28 ft/m tá volságra Élesdig Kréta fehér, finomszemű, földes, sovány agyag; kevésbbé tiszta féleségeiben gyéren parányi csillámpikkelyek és fekete pettyek látszanak, levegőn szárítva, az utóbbi féleség sárgás színű lesz egész tömegében. Az agyag Riolit, vagy annak tufájától szárm a zik és rétegeseu fordul elő a kárpáti homokkő által képződött teknőben. Neogén, m e diterrán emelet * Kékes szürke képlékeny agyag, levegőn szárítva, felülete barnás szint vesz fel, ligniterecskék és kevés apró fehér csillámpikkely látható benne. Tapintása finom, vágása sim a s ném i selyem fényt m ulat. Az agyagtelep 70 %, vastag és közvetlen fedője 1 vastag lignit telepnek. Neogén, pannoniai emelet 0 4*98 _ Hófehér, laza Hófehér por- Hófehér por- éstjsszenyomható czelíánszerü czellánszerü fényes felülettel i í Sárgaszinü sok csillámpikkelylyel Barnaszinü, kevés apró hólyaggal Barnaszinü, gyönge fényű felülettel, kissé föl duzzadt 40 á s Zám oltf (Fehér megye) vasúti állomás Székesfehérvár 18 'Kim jó m e gyei út Barna csokoládé színű palás törésű képlékeny agyag igen fényes, ta pintása zsíros 3 16*63 Sárgás feher Szürke kőanyagszerü, repedezett Sárgás szürke repedezett és kissé felduzzadt összehasonlításra : Ausztriai kályhaföld Sárgás-barna homokos agyag 1 4*50 Vereses sárga Barnás szürke Szürke fényes felületű

37 2. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 37 A telep-tulajdonos vsgy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? 1 Az anyag ára A már létező kelendőségi te rület Évi term elés Elemzések és egyéb jegyzetek A m. kir. kincstár tulajdonosa Zsolnay Vilmos pécsi gyáros bérlője Zsolnay Vilmos Létezik 1 akna és 1 tárna Eddig nem bocsátatott árúba A pécsi keramikai gyárba 5000 m. m. A régi bécsi cs. kir. porczellángyár csekély m érvben használta az agyagot ben az «Industrie- Statistik dér österr. Monarchie» czimü folyóirat 36-ik lapján, a dubrinicsi agyag vegyelem zése található : jroi?a$«í>(si02) % Timföld ( A I 2 O 3 ) 27*19% Víz (H2O) _. 6*00% Az iszapolt anyagból készített próbák hasonló eredm ényt adnak, csakhogy fehérebbek és fényesebb felületet mutatnak X Feketeerdői üveghuta uradalom ; Jakab Matyasovszky magyar földhitelintézet Budapest Próbaváj ás Dr. B i s c h o f, 'Wiesbaden, pyrotechnikai vizsgálata szerint a középesi agyag vastartalm ú kötöképessége nagy, de nem tartozik a kitünőbb tűzálló agyagokhoz. Az agyag tűzállósága 10% alul maradt. N evezett agyag ugyan m egfelelhet bizonyos tűzálló czéloknak, de sem m i esetre sem alkalmazható az üveggyártáshoz szükségelt olvasztó edényeknek. Kevésbbé m agas hőségben az agyag égetése figyelemre m éltó és kedvező burkolatkövekre és lem ezekre valam int blue-bricks égetésre ajánlható Dr. W a r t h a V ln C Z E " " Petrik Lajos tanár A fővárosi kályhások alkalmazzák -

38 3 8 ELSŐ CSOPORT. Csoportjelző és folyó szám Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. haióállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható út és milyen [Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok _ Kötőképesség Égetési veszteség Leiszapolható anyag 1 százalékokban 1 Mésztártalom szá- 1 zalékokban j É-g etési Próba-kemenczében (muffel) c. kísérlet Kokszkemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. A ) Fazekas- Zsaluzsány (Gömör megye) vasúti állomás Rimaszombat, 16 'KU megyei ú t Barnás-szürke kövér töm ött agyag. Karcza fényes, sima, tapintása zsíros. A zsaluzsányi agyagréteg-sorozatban a középső, azaz második réteg 2 m eter vastagságban Sárgás-fehér, kevés apró csillámmal Sárgás-szürke Szürke, apró kőanyagszerü hólyaggal Fazekas- Z saluzsdny (Gömör megye) A gyagos_ kvarcz hömoktsők fehér csillámmal Sárgás-fehér, sok csillámmal Szürke Szürke, kevés kőanyagszerü apró hólyaggal ' Fazekas- Zsaluzsány (Gömör megye) vasúti állom ás Rim aszom bat, 16 K im megyei út Szürkés-fehér, kissé sovány agyag, számos apró fehér csillámpikkelylyel és kvarcz szemekkel. Karcza kissé fényes, tapintása kissé érdes Ugyanaz Ugyanaz Szürke, gyönge fényű és kissé hólyagos felülettel. A m utatkozó ásványszemek kiolvadnak ^ Ugyanaz Szürke, sovány csillámos agyag, rozsdás foltokkal. Karcza fénytelen, tapintása érdes 1 7*23 Sárgás-fehér, Ugyanaz sok apró csillám m al Szürke, kevés apró hólyaggal, a m utatkozó ásványok kiolvadnak

39 2. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 39 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A már létező kelendőségi te rület Évi term elés Elemzések és egyéb jegyzetek Zsaluzsány községe W agner Vilmos m. kir. bányatanácsos Kül m űvelet 11. r é t e g. Elem ezte H oensch S zilárd Róniczon 1885-ben: Kovasav (SÍO2) 74*039 Vasoxidul (FeO) 1'389 (F e= l* 0 S l) Timföld (AkOs) 15*185 Mészéleg (GaO) 0*189 Magnésia (MgO) 0*316 Org. avy. és vízveszteség 8* *000 Zsaluzsányi közbirtokság M. kir. földm iv.-, ipar és kereskedelm i m inisterium i " A tűzálló téglákhoz soványitó anyagnak használják Az égetési kísérlet a leiszapolható agyagra vonatkozik Ugyanaz M. kir. kereskedelm i m inisterium Kül m űvelet A rimaszom bati vasúti állom áshoz szállítva 1 m eterm. 60 kr. Tűzálló tégla gyártására, több vasgyárhoz bélelési anyagnak Nyirkos agyag név alatt ism eretes, kvarczhomokkal keverve tűzálló téglák gyártására használják. A zsaluzsényi agyag összetétele S chneider L. elem zése szerint (W agners Jahresbericht über die Leistungen dér chem. Technologie, 1883, ): Kovasav (SÍO2) 61*85 Titansav (TÍO2) 0*90 Timföld AI2O3) 24*30 Vaseleg (FesOs) 2*50 M széleg (GaO) 0*85 Magnésia (MgO) 0*60 Kaiioxid (K2O) 0*61 Izzítási veszteség 7*95 99*56 Ugyanaz M. kir. földmiv. ipar és kereskedelm i m inisterium Külm üvelet Ugyanaz Fedő cserép gyártására használják -

40 40 ELSŐ CSOPORT. Csoportjelző és folyó szám Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilogok és geológiai Fizikai tulajdonsáméterekben és vezet-e oda kocsival járható út viszonyok és milyen Kötőképesség Égetési veszteség 1 Leiszapolható anyag 1 százalékokban 1 Mésztartalom szá- 1 zalékokban Égetési Próba-kemenczében (muffel) c. kísérlet Kokszkemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. I. Csoport, / / ű B ű fö zá r (Hunyad m.) vasúti állomás Hátszeg vagy Karánsebes 35 Hm országút Felső B tttczá r (Hunyad m.) vasúti állomás H átszeg 35 Karánsebes 35 KU országút vezet m indkét vasúti állomás felé Barnás-sárga, foltos kövér agyag, első minőségű. Karcza igen fényes, tapintása nagyon finom Barnás-sárga, foltos, képlékeny agyag, második m inőségű. Karcza fényes, tapintása finom 2 8*06 Sárgaszinü, Szürke-szinü, Fényes felületű, barna sok apró csillámmagen ásványszinü, apró kiolvadt idenemekkel hólyaggal 2 9*12 Ugyanaz Sötét-szürke, Barnaszinü, apró hólyagos, hólyagosán gyönge fényű felduzzad felülettel ( > Tőke's-Troján (Szolnok- Doboka m.) vasúti állomás Dées Hm községi és országút Világos-sárga agyag, vasoxidos pötytyel. Karcza fénytelen, tap in tása érdes, könynyen fest Ugyanaz Barnaszinü Barnaszinü, fényes, hólyagos felülettel ( Szá szfa lú (Bihar megye) vasúti állomás Rév 5 Hm erdei és községi út álla járható potban Világos-szürke, képlékeny, hom o gén töm ött agyag; karcza fényes, hullámosán hasadozik, fényes és sim a redőzött hasadéki lapokat m utat. Hoszszabb ideig szabad levegőnek kitéve szétesik mogyoró, sőt dara nagyságú darabokra. Előfordulása szabálytalan tömzs és lencse alakú a jura korbeli kvarczitos homokkő közt 3 8*74 Világos sárgásszinü Világos- A kísérleti szürke színű gúla hólyagosán felduzzad, kőanyagszerü de alakj át még m egtartja t K alota (Bihar megye) vasúti állomás Élesd 7 Hu erdői ú t vezet a bányához Zöldes-szürke, roszdás sávokkal, kövér agyag.törése kagylós ; karcza fényes és sima. Levegőn szárítva, szétesik apró szögletes és kagylós darabokra. Az agyag 1 m et. mélységben fekszik szabálytalan tömzsökben jurakorbeli kvarczithomokkő közt * Világos- Szürkeszinü Ugyanaz sárgás rózsaszínű Egyes behin kőanyagszerü. te tt ásványszemek kiolvadnak

41 3. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 41 A telep-tulajdo- nos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A már létező kelendőségi terület Évi term elés Elem zések és egyéb jegyzetek 3. T ű zállósági fokozat. B aczkó Míhály A brassói bányaés kohó-rész v.- társaság. Ruszkiczai bányagondnokság Külmüvelet Másodrendű tűzálló tégla-gyártásra a kohók számára B aczkó Mihály B onczár Ugyanaz Külmüvelet Tűzálló vakolathoz használtatik a vasgyárakban 1 M. kir. erdőkincstár M. kir. erdőgondnokság Tőkés Tulajdonosa a nagyváradi káptalanság; bérlője Magyary Kóssa Kálmán Birtényben Matyasovszky J akab 1 m ély akna létezik 100 m m á zsa waggonba rakva forint Több hazai üveggyárba és Pécsre a Zsolnay-féle gyárba H auer K. a bécsi cs. kir. földtani intézet vegyésze 1875-ik évben elem ezte: Kovasao (SÍO2) 55*4 Timföld (AI2O3) 32-0 Mészéleg (GaO) 0*1 Magnésia (MgO) 0*4 Víz (H2O) *9 Lederer Márton Élesden Ugyanaz Próba váj ás A kalotai agyag hasonlit a sonkolyosi és bánlakaihoz, kissé tisztátlanabb, de jobb feltárással, illetőleg m élyebben jobb m inőségű, tisztább agyag rem élhető i 1 1

42 42 ELSŐ CSOPORT. Csoportjelző és 1 folyó szám Leltári szám l Kísérleti szám _Lelőhely és ennek távolságra a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható út és ilyen Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok _ Kötőkepesség Égetési veszteség 1 Leiszapolható anyag 1 százalékokban Mésztartalom szá- 1 zalékokban, Égetési Próba kemenczében (muffel) c. kísérlet Koksz kemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. A > Csákberény (Fehér megye) vasúti állomás Móor 11 H m községi út Sárgás-fehér képlékeny agyag, apró kvarcz szemekkel. Karcza kissé fényes nem egészen sim a ; tapintása finom. Neogén Sárgás-fehér Szürkés-fehér kőanyagszerü B ehintett ásványszemek kiolvadnak Szürkésfehér, kissé felduzzad, de a próbagúla alakját megtartja F azekas-zsaluzsány (Gömőrmegye) Rim aszom bat 16 H m megyei út Zöldes szürke homokos, csillámos agyag, sok kvarcz szemekkel. Karcza kissé fényes. Tapintása érdes Sárgás sok csillámmal Szürke kőanyagszerü Szürke gyönge fényű felületű, hólyagosán felduzzad F azekas-zsaluzsdny (Gömör megye) R im aszom bat 16 Hm megyei út Sárgás fehér homokos csillámos, sovány agyag.. Karcza fénytelen, tapintása érdes. A zsaluzsányi agyagréteg sorozatban a legmélyebb feltárt réteg. Vastagsága még nincsen egészen feltárva Sárgás fehér karczolható laza, csillámos Szürkés fehér Szürkés fehér kőanyagszerü fényes felületű, kissé összeolvad J d Unyvdr (Ung megye) fekvő Társahegy (Cservenyicza). Az ungvári vasúti állomástól 4 #5 H m. Ország út vezet majdnem a bányáig Kékes szürke agyag, finom szemű, tiszta, számos csillám pikkelyeket zár m a gába. Az agyagréteg 4 m. vastag ; fedője 20 m. vastag kavicsréteg és legfelül 3. m. vastag nyirok; az agyagtelep alatt m egint kavicsréteg fekszik. Neogén, pannoniai emelet 1 3*93 Sárgás-fehér Világos szürkeszínű, A világos gyön szürke, fényes színű, sok apró csillámpikkelyekkelettel gefényű felü felületű gúla hólyagosán felduzzad, de alakját még m egtartja G G dnth (Fehér megyé) Moha 24 H m Székesfehérvár 28 H m. Részben m e gyei út Sötét sárga okeres kissé homokos agyag, kevés csillám m al; karcza fénytelen. Tapintása érdes 3 8*53 Vörösszínű Vörösösbarnaszínű, kőanyagszerű töréssel. Gyéren behintett ásványszemek kiolvadnak A kísérleti gúla hólyagosán felduzzad és kezd megolvadni M isztbdnya (Szatm ár m.) fővölgy. Vasúti állomás Buzsák-Misztótfalu 8 HU kocsi út Fehéres képlékeny agyag sok quarczszemmel, durvaszemű Karcza kissé fényes, tapintása érdes 2 4*42 Sárgás-fehérszínű Fehérszínű, porczellánsze* m ű gyönge fényű felülettel Fehérszínű, fényes felu=" lettel s hólyagosán felduzzad

43 3. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 43 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyagára A m ár létező kelendőségi te rület Évi term elés Elemzések és egyéb jegyzetek Dr. SCHAFARZIK Ferencz Zámolyi és helyi fazekasok. Dunántúli kályhások és fazeka Egy m. m á zsa helyben 1 frt 80 kr. sok m int első minőségű használják Zsaluzsányi tűzálló agyag birtokosai M. kir földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m i nisterium Külmüvelet A rimaszombati vasúti állomáshoz 1 m éterm. 60 kr. Zsaluzsány községe Wagner Vilmos m. kir. bányatanácsos Külmüvelet I I I. r é t e g. Elemezte H oensch Szilárd Róniczon 1885-ben. Kovasav (SiOs) 81*719 Vasoxidul (FeO) 0*927 (Fe=0*721) Timföld (AI2O3) 10*139 Meszéleg (GaO) 0*279 Magnésia (MgO) 0*381 Org. anyag és vizveszt sség 6* *00 Tulajdonos m. M. kir. erdőhivatal Ungvári kir. erdőkincstár; b é rlő : az ungvári fazekas iparlársulat, haszonbér fejében fizet évi 66 frt 50 kr. Körülbelül 300 m 3 Dr. SCHAFARZIK Ferencz Létezik A bányában 1 köbsok Helybeli fazekam éter ára kr. Vitelbér Ung várra és a vasúti állomáshoz köbm éterenként 2 frt-tól 2 frt 50 kr-ig Külmüvelet Helyben kocsija 1 frt Zámolyi fazekasok M. kir. erdőkincstár Nagybánya M. kir. erdőgondnokság Láposbánya Külmüvelet Évi bérlet 15 frt. 1 köbméter szállítása a buzsáki vasúti állomáshoz 1 frt A körülfekvő m e gyében nagy m ennyiségben használtatik régóta Keresletszerint

44 C so p o rtjelt és folyó szám Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és én- legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben é3 vezet-e oda kocsival járható út és milyen Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Kötőképesség Égetési veszteség Leiszapolható anyag százalékokbao Mésztartalom százalékokban Égetési Próba-kemenczében (muífel) c. kísérlet Kokszkemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. A Szepsi (Abauj-Torna megye) Kassa 32 Hn, országút ' Buda (Pest megye) Lipótmező Országút Világos narancsszínű finom, homogén agyag. Karcza fénytelen, tapintása finom, könnyen fest Fehér sovány agyag. Karcza-fénytelen tapintása érdes könnyen fest 1 5*62 Szép, n a rancssárgaszínű ro-o Vörös-fehérszínű, laza cserép Barnaszínű, gyöngefényű felülettel, kevés apró hólyaggal Kezd megolvadni és hólyagosán felduzzad Szürkés-fehér, kőanyag- nyes felületű, Megolvad fé szerű szürkés-fehér, kő anyagszerü töm eggé IC 6 Sistarovicza (Krassó-Szörény \ megye) Lippa 6 Kjm Város-Löd (Veszprém m.) helyben; a bányához erdei ú t vezet Tossoncza (Nógrád m.) község határában Losoncz 10 Kim községi út Sötétbarna, kövér, homogén agyag, fekete petytyel, karcza nagyon fényes, tapintása sima és zsíros Sárgásfehér homokos agyag rozsdás foltokkal, karcza fénytelen, tapintása érdes Barna kövér agyag sok quarczszemekkel, karcza nagyon fényes tapintása zsíros Szürkeszínű Barnás sárga- Barnás-szürke, hólyago színű, fénytelen sz ü le tté l sán felduzzad, gyönge fényű tömeg 1 cg io i? a 1 38 Sárgásfehér Szürke-kő anyagszerű Szürke felülete megolvad Sárgás színű Szürkés barna Barnás-sárga sok apró csillám m al kőanyagszerü hólyagosán 1felduzzad A Lippa (Temes megye) Radna-Lippa m integy 10 Kim az agyagteleptől. Erdei út ' Láposbánya (Szatmár m e gye) Sárgapatak. Vasúti állom ás Buzsák- Misztótfalu 7 Hh kocsi s hegyi út 4> Láposbánya (Szatmár m e gye) Luczi domb 2 4*60 Fehér szinü Fehérszinü Megolvad és porczellánsze- felduzzad hólyagos töm eg rü, gyéren behintett fekete gé ásványszeníekkel Buzsák- Misztótfalu 6 rtym kocsi és hegyi út Sárgásfehér homokos, csillámos agyag, rozsdás foltokkal és cjuarczkavicscsal. Karcza érdes, fénytelen; tapintása érdes Sárgás fehér képlékeny agyag sok quarczszemekkel karcza fényes, ta pintása érdes Fehéres képlékeny agyag, sárga sávokkal és quarczszemekkel, karcza fényes, tapintása sima i fel s Üí 3-05 q, I s *5 J l Világos sár-, gás. Igen apró csillámmal Világos sárgás, csengő cserép II. Csoport, Szürkeszínű, kőanyagszerű fényes felülettel Sárgás-szürke kőanyagszerű Megolvad és felduzzad hólyagos tömeggé Megolvad 2 6*05 Sárgás fehérszinü Szürkés-fehérszinü, gyönge fényű felülettel, gyéren behintett ás vány szemek kiolvadnak Szürkeszinü hólyagosán felduzzadt tö meggé olvad meg

45 3. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 45 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya 1 vagy sem?. 1 Az anyag ára A már létező kelendőségi te rület Évi term elés Elem zések és egyéb jegyzetek Kassai kereskedelm i kamara - A páthyj. Budapest Petrik L. tanár Az iszapolt agyag szintén sovány s nem köt, a próbák hasonlítanak a nyers agyagból készített próbagúlák hoz M. kir. erdőgondnokság Dorgas Mayer Város- Löd Petrik Lajos tanár A gyaggödrök A Mayer-féle kőedénygyárban Város-Lödön - Streisinger Igí nágz kereskedő : Losoncz W agner Vilmos m. kir. bányatanácsos _ 4. T ű zállósági. fokozat. M. kir. erdőkincs- ' tár Füredi Ede főerdész Külmüvelet Lippai fazekasok Az iszapolt agyag csekélyabb /tűzálló ágot m utat * V M. kir. erdőkincstár Nagybánya M. kir. erdőgondnokság Láposbányán Külmüvelet Évi bérlet 15 frt. 1 köbméter szállítása a buzsáki v. állom áshoz 1 frt A körülfekvő m egyékben nagy m ennyiségben használ tátik régóta Kereslet szerint Ugyanaz Ugyanaz Külmüvelet H elyi szükségletre

46 l MÁSODIK CSOPORT. Gsoportjelző és folyó szám Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható üt és milyen Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Kötőképesség Égetési veszteség Leiszapolható anyag százalékokban M észtartalom százalékokban Égetési Próba kém énezében (muffel) c. kísérlet Kokszkemenezében b. Deville-féle szél-kemenezében a. A K apnikbánya (Szatmár m e gye^ Sujori völgy. Vasúti állomás Nagy- Bánya 20 HU Ország ut Sárgás fehér kaolinos agyag vasoxidos sávokkal és quarczszemekkel, karcza kissé fényes, tapintása sima Ox Sárgás fehérszinü Szürkeszinü, fénytelen, behintett ásványszemek kiolvadnak Hólyagos tömeggé olvad m eg fekete foltokkal ZD \ \ Könnöczb á n y a (Bars megye) a Stiasznyi-féle pipagyárból J H ollóháza (Abauj-Tornamegye). Vasúti állomás Gsány 14 HU megyei ú t Élénk vörös, zsíros agyag, karcza igen fehéres, tapintása sim a Hófehér kövér homogén agyag, karcza fényes, tapintása zsíros. Trachitos anyag. Neogén fc O cö zo Élénk vörös Sötétbarna fémfényü Salakká ol-. vad össze Rózsás fehér- Hófehér, aojczjlegolvad feszinü szeílanszerü hér tömeggé áttetsző gyönge fényű felülettel Hollóháza (Abauj-Torna megye). Vasúti állomás Gsány l^hu megyei út Vörösös barna, fehér pettyes, kövér agyag, karcza fényes, zsíros, Trachit málladék tapintása Lila-szinü Szürkés, a fehér behintett szürkésszinü Megolvad ásványszemek tömeggé kiolvad nak L ippa (Temes megye). Radna-Lippa Fazekas használatra előkészített anyag (massa) keverék 3 lippai agyagból L ip p a (Temes megye) Radna-Lippa m integy 10^/w, 3 6*58 Vöröses sárga Szürke, kőanyagszerü, Megolvad hólyagos töm eggé gyönge fényű felülettel az agyagteleptől erdei út Világos szürke, képlékeny, hom o gén, finom agyag, kevés csillámmal, karcza nagyon fényes és sima, ta pintása zsíros iszapolt nyers agyag 2 agyag 1 4*18 5* Sárgás-fehér Sárgás-fehér Szürke kö- Megolvad és anyagszerü, felduzzad hólyagos tömeg gyönge fényű felülettel gé Sárgás-szürke Megolvad D okiin (Krassó-Szörény megye) Román-Bogsán 10 HU községi út Zöldes szürke s z í v ó s agyag, rozsdás foltokkal és apró fehér csillámpikkelylyel, karcza nagyon fényes és sima, tapintása zsíros. Neogén 3 7*43 Sárgaszinü Barnás-szürke, gyönge fé- duzzad hólya Megolvad, fel apró csillámpikkelyekkel lülettel és aprgos tömeggé hólyaggal

47 4. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 47 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A már létező kelendőségi terület Évi termelés Elemzések és egyéb jegyzetek M. kir. bányakincstár M. kir. bányaigazgatóság Nagy-Bánya Nem létezik - - Petrik Lajos tanár Tulajdonos Petrik Lajos tanár Gr. K á r o l y i, bérlő : I s t v á n y i F. - Használtatik a hollóházai kőedény gyárban! Ugyanaz Ugyanaz - Használtatik a hollóházai kőedénygyárban F ü r e d i E d e m. kir. főerdész Lippán Főzésre alkalmas edények készítésére a lippai fazekasok szokása szerint a sárgásfehér homokos csillámos agyagból és a világosszürke képlékeny agyagból egyenlő mennyiségben, a sötét barna képlékeny agyagból csak félannyi keverékből áll Ugyanaz M.kir. erdőkincstár Külmüvelet Lippai fazekasok Az iszapéit agyag tisztább szinü és kevésbbé tűzálló Halaváts Gyula.

48 48 MÁSODIK CSOPORT. Csoportjelző és folyó szám Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható út és milyen Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Kötőképesség Égetési veszteség Leiszapolható anyag százalékokban Mésztartalom százalékokban Égetési Próba-kemenczében (muffel) c. kísérlet Kokszkemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. A Taj)olcza (Borsod m e gye). Vasúti állom ás Miskolcz 12 Hn jó út vezet a hasonsonnevű fürdőig Alsó- Yesztenicz (Nyitra megye) vasúti állomás Bélicz. 12 KU községi út Élénk veres, vasoxidos, nagyon kövér agyag, ritkán látható benne kis quarcz kavics. Karcza, nagyon fényes, tapintata finom, zsíros. Nagy m ennyiségben és nagy elterjedésben atelevény föld alatt Sárga finom, tö m ött homogén agyag. Karcza fénytelen nagyon sim a ; ta pintása finom ; könnyen fest 2 9 '8 2 Tiszta vörös- Sötétbarna, Fekete salakká olvad szinű, kemény gyönge fényű felülettel. Gyéren behinte tt ásványszemek kiolvadnak Vörös-sárga Vörös-barna laza, törékeny Fekete, salakszerű D u u d (Arad megye) község. Vasúti állomás Ternova-Kurtakér. 9 községi ú t Zöldes-fehér kissé sovány agyag quarcz szemekkel és kevés fehér csillám ; karcza fénytelen tapintása érdes, földes. Előfordulási körülm ényeiről nincs észlelés, valószinűleg azonos az ágrisi fehér fényes felületű, kissé sovány agyagokkal ! Sárgás-fehér színű, apró csillám-pikkelylyel Szürke, gyönge fényű, kislyagos tömeg Megolvad hósé hólyagos gé felülettel, Tőkés- Obersia Sárgás szürke durva szemű képlé (Szolnok-Do- ' boka megye) keny agyag,sárga vasúti állomás Deés KU községi és ország út erekkel és sok quarcz szemekkel karcza fényes, ta pintása érdes 2! 5*62 - Sárgaszinü Sárgás-szürke Megolvad hólyagos töm eg színű, gyönge fényű felülettegé II. Csoport, A B udaörs (Pest megye) Madárhegy. Budaörs 6 A bányához meredek hegyi út vezet Szürkés fehér tö m ött, homogén agyag, apró fehér csillám m al; karcza kissé fén y es; ta pintása finom. Az agyagréteg vastagsága cm., csillámos sárgás homokrétegek közt. Neogén Világossárga színű, nagyon apró csillámpikkelyekkel Világos szürke színű, teljesen m eg A próbagúla gyönge fényes olvad felületű, kevés hólyaggal és kiolvadt ásványszemekkel

49 4. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 49 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A m ár létező kelendőség! terület Évi term elés Elemzések és egyéb jegyzetek Az ungvári gör. kath. püspökség Matyasovszky Jakab Külmüvelet Miskolczi fazekasok K itü i^ p ip a agyag Beküldő Szinger József Alsó-Yesztenicz ' - Dániel földbirtokos Hivatalos gyűjtés Létezik Tégla, cserép és padozatkövekre gyártva a legközelebbi környéken alkalmaztatik. Mint fehérítő festék a fazekasok által messzebbre is szállittatik, pl. Lippára - M. kir. erdőgondnokság. Tőkésen 5. T ű zá lló sá g i fokozat. Budaörs községe Matyasovszky Jakab Szabálytalan, menedékes gödrök, a rétegek dőlési irányában Festő téglák készítésére elszállittatik az ország különböző vidékeire 4

50 i 50 MÁSODIK CSOPORT. Csoportjelző és II folyó szám 1 Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható üt és milyen Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok i Kötőképeéség Égetési veszteség 1 Leiszapolható anyag 1 százalékokban 1 Mésztartalom szá- 1 zalékokban 1 Égetési Próba-kemenczében (muffel) c. kísérlet Kokszkemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. A Lengyel XBanmya^m.) vasúti állomás Mágocs 12 Kfm községi út Sárgafehér eres homokos csillámos agyag. Karcza fénytelen, tapintása érdes 2 5*84 Vörösszinű, sok behintett csillám-pikkelylyel Barnaszinü, gyönge fényű felülettel. be Gyéren hintett ásványszemek kiolvadnak Megolvad P ilis-szántó (Pest megye) Kékes-szürke homogén agyag kevés vasúti állomás csillámmal. Budapest 80 %ti Karcza fénytelen községi és országút tapintása kissé érdes. Neogén? 1 6*68 Világos-vöröses-sárga Szürke-szinű Megolvad fényes felületű, kevés apró hólyaggal Új Molclova (Krassó-Szö- Sárgás-szürke képlékeny agyag rozsdás rény megye) foltokkal Dunagőzhajó állomástól 6 %n megyei út 2 6*90 Sárga színű apró csillámm al Sárgás-szürke gyönge fényű hólyagos felülettel Megolvad Perje (Szilágy megye) a Plopis nevű m agaslaton, a Csúcsától Szilágy Somlyóra vezető ország út mellett. A csúcsai vasr úti állomástól 7*5 'Hm Sárgás-fehér színű, képlékeny ag y ag ; a levegőn szárítva rózsás színű felületet m u ta t; ta pintása sovány, karczolása fehér, fénytelen, apró fehér csillám pikkelyeket tartalm az. Szárm ati rétegek közt behelyezkedve 1 m. vastagságban. A telep fölött barna konglomerátos kavics és h o m o k ; alatta homok és szürke csillámos homokos agyag Világos sárgás színű apró!anyagszerű, Szürke, kő- Megolvad behintett csillámmal gyönge fényű felülettel Város-Löd (Veszprém m.) vasúti állomás helyben; a bányához erdei út vezet Sárgás-fehér, kissé homokos agyag. Karcza kissé fényes tapintása kissé érdes 2 3*45 Sárgás-fehér Szürkes-fehér Megolvad ritka csillámmal gyönge fényű felülettel Osztroluka Élénk veres, vas- (Zólyom megye) oxidos kövér agyag, vasúti állomás karcza kissé fényes Garam-Berzen- és vörös-sárgás cze, 6 KU erdei szint m utat, ta út pintása sima Vörös-szinű Fekete-barna, Megolvad repedezett, fényes felülettel

51 5. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 51 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya 1 vagy sem? 1 Az anyag ára A már létező kelendőségi terület Évi term elés Elemzések és egyéb jegyzetek Maráth József Kocsinként 20 krajczár Mágocsi kályhások - Dr. S chafarzik Ferencz Festőszem ek h aszn áltaik - - Dr. László Tulajdonosa Zsolnay Vilmos pécsi gyáros Dr. H ofmann Károly Létezik Árúba eddig nem bocsátatott Pécsre saját használatra - / Mater Város-Lőd P etrik Lajos tanár j* A gyaggödrök - A Mayer-féle kőedénygyárban Város-Lödön - Gesell S ándor Külm üvelet Selm eczbányára pipagyártásra 4*

52 52 MÁSODIK CSOPORT. Csoportjelző és 1 folyó szám 1 Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben ; és vezet-e oda kocsival járható ut és milyen? Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Kötőképesség Égetési veszteség 1 Leiszapolható anyag 1 százalékokban 1 Mésztartalom szá- 1 zaiékokban Próba kemenczében (muffel) c. Égetési kísérlet Koksz kemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. ^ A R oszkos (Bars megye). Nyitra 28 H m megyei ut Fehéres képlékeny agyag, apró csillám és quarczszemekkel, karcza fényes és sima, tapintása finom. Diluviális agyag és kavics réteg alatt (m vastagságban. Neogén pannoniai emelet? Sárgás-szürke, sok apró kőanyagszerü jszürkeszinü, Megolvad csillámmal néhány apró hólyaggal Roszkos (Bars megye) Nyitra 28 H m megyei út Vörös kövér, szívós agyag, keverve agyaggal, szürke quarczszemekkel. Karcza fénytelen. Mélyebben m indinkább tisztább lesz. Tetemes vastagságban és menynyiségben. Arosz- kosi agyagtelep legmélyebb lerakodása kvarczitos vagy kristályos kőzeteken közvetlenül települve. Neogén, pannoniai emelet 1 7*06 Vörös csillámos Barna, gyönge fényű fe Megolvad lülettel, kiolvadt ásványokkal Pécs (Baranya m e gye) Létics párok erdőrészlet a Mecsek hegységben. A bányától jó ut, nagyobb részt országút vezet a pécsi vagy üszöghi vasúti állomásig 10 Zöldes, szívós rozsdás foltokkal, kevés csillámmal és quarczszemekkel nagy m ennyiségben fordul elő vereses agyag társaságában 3 mi mélység quarczitos homokkő, töm - zsök közt. Neogén m editerrán 2 5*19 Sárga apró csillámmal Sárgás-barna Megolvad gyönge fényű felülettel, igen apró hólya-i gokkal A p á tfa lv a Barnás-fehér kövér hom ogén agyag. (Borsod megye) Karcza fényes, ta Eger 21 H m pintása finom megyei ut 1 6*15 Rózsaszínű Szürkés-fehér, a m utat vasoxidos foltokkakozó pyritek kiolvadnak Megolvad A p á tfa lv a (Borsod m e gye). Eger 21 i Hm '/.V Barna palás homogén kövér anyag. Karcza nagyon fényes, tapintása nagyon sima 2 15*5 Sárgás-fehér Szürkés-fehér Megolvad kő agyagszerü

53 5. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 53 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A már létező Évi kelendőségi terület j termelés Elemzések és egyéb jegyzetek M a j t h é n y i L á s z l ó Roszkos R ó t h L a j o s Külmüvelet Helyi használatra a gyárban Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz Pécs sz. kir. városa. Bérlője: Zsolnát vilmos Zsolnay Vilmos, Pécs Akna és tárna létezik A Zsolnay-féle gyár Pécsett és a városi fazékasok - P e t r i k L a j o s Alkalmazzák az apátfalvi kőedénygyárban - Ugyanaz Apátfalvi kőedény-gyárban használják

54 54 MÁSODIK CSOPORT. Csoportjelző és folyó szám Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival jár ható út és milyen Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok j Kötőképesség Égetési veszteség Leiszapolható anyag 1 százalékokban Mésztartalom szá- 1 zalékokban Égetési Próba kemenczében (muffel) c. kísérlet Koksz kemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. A Sváb község Sárgás-fehér (Körmöczbánya), vasúti állomás Körmöczbánya vagy Bartos- Lehotka 4 Hm A körmöczbányai állom áshoz országút vezet Svábtól, innen a vájási helyhez kocsival járható út finom, kövér homogén agyag. Tapintása finom, karcza kissé fényes. Levegőn szárítva sárgás kivirágzást m utat 4 6*00 Rózsás fehérszinii Sárgás-fehér- Fehér zoszinü fénytelen törésű. cseppé olvad mánczszerü Gyéren behinte tt pyrit-je- m eg geczek kiolvadnak 89 J 9 10 R u dn ok (Abauj-Torna megye), legközelebbi vasúti állomás Hidas- Németi 40 Hm megyei út Sárgás-fehér homokos csillámos agyag, karcza fénytelen, tapintása érdes 1 5*24 Fehéres sárga szinü Szürke, kőanyagszerü Megolvad N eszm ély Zöldes-fehér, homokos, képlékeny (Komárom m e gye). Hajóállomás, vasúti állomás agyag, veres sávokkal, karcza Tata-Tó- fénytelen, tapin város 14 Hm tása érdes községi ut Világosrózsás sárgaszinü Szürkeszinü Megolvad gyönge fényű felülettel, kissé felduzzad, behintett ásványszemek kiolvadnak r Csdkberény (Fehér megye) Moha 26 Hm Székesfehérvár 30 Hm, jó m e gyei ut tapintása érdes, sovány. A csákberényi határban lévő gránási hegyből Világos-veres, ho Vörösszinü Barnás-feke Megolvad mokos agyag sok quarczszemekkel. Karcza fénytelen, te, gyönge fényű felülettel. Gyéren behinte tt ásványszemek kiolvadnak V á ra lja (Tolna megye). Szürkés-fehér homokos agyag sok quarczszemekkel karcza fénytelen, tapintása érdes 3 9*6 44*2 Sárgás-fehér Szürkés-fehér Megolvad kőanyag- szerű összehasonlításra : P tis n itz Szürkés, kövér homogén agyag, karcza fényes, tapintása finom 1 8*35 Sárgás-fehér, Szürke, kősok apró csillám anyagszerü Megolvad m al gyönge fényű felülettel

55 5. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 55 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A már létező kelendőségi. terület Évi termelés Elemzések és egyéb jegyzetek Sváb községe. Bérlő: Kossuch JiNos-féle kőedénygyár Dr. Kubacska Hugó Tárna Kossuch Jánosféle kőedénygyár Jászói apátság Semsey Andok Létezik Jászón tűzálló tégla készítésére / Bérlő: ÖrömyI. építész Bpest Petrik L. tanár Neszmélyi fazekasok ' Mater Károly csákvári plébános Külművelet A csákvári kályhások kályhakészítésre alkalmazzák ; Petrik Lajos tanár A vidékbeli kályhások és fazekasok engobirozásra használják Ugyanaz Aussigi edénygyárakban u. n. bunzlaui edényt készítenek belőle

56 Csoportjelző,és folyó szám Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközeiebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható út és milyen Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Kötőképesség 1 Égetési veszteség Leiszapolható anyag százalékokban Mésztartalom százalékokban Égetési Próba-kemenczében (muffel) c. kísérlet Koksz kemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. II. Csoport, / A 94 _ Roszkos (Bars megye) Nyitra 28 % n megyei ut - 9E A gris (Arad megye) Pankota 10 Kim községi u t Zöldes-szürke agyag rozsdás sávokkal, kövér, tisztátlan quarcz, földpát és csillám szemekkel, Aroszkosi fehér agyag alatt váltakozó vastagságban nagy m eny nyiségben Neogén pannoniai emelet? Barna, hólyagos fényes fe Megolvad lületű Sárga, kissé sovány agyag fehér és vörös sávokkal kevés csillámpikkely és quarcz szemek. Karcza fénytelen, tapintása érdes Diluviális teraszok vashidroxidos kavics rétegei közt fordul elő A (3 96>^134 Tolcsva Zöldes-fehér tra- (Zemplén m e chit-tufa, karcza gye) Cziróka fénytelen, tapintása árok a tolcsva-liszkai érdes. Na vasúti állomástól 3 KU mezei út gyobb mennyiségben. Neogén 7 9ir r55 Oláh-Köblös Fehér sovány (Kolozs megye :) agyag, kevés vasa Capu djalu- oxidos foltokkal lui nevű völgyének és kevés csillámrésze. felső * pikkely és quarcz Vasúti szem. Karcza fénytelen, tapintása. res 16 'Hm köz érdes állomás Egeségi ut 2 5*41 Barnás-sárga apró finom csillámmal 1 5*11L Sárga-vörös Barnaszinü Megolvad szinü, apró gyönge fényű L csillámmal felülettel s apró hólyaggall 1 4-6:1 Sárgás-fehér szinü 0 2*8$l! Szürke, fényes felületii Megolvad Világos-sár- Szíirkeszinü, Megolvad gásszinü nen i! fényes felület kemény, aprc ) tel, hólyago csillám-pikkelyekkel san felduzzac1 ' 9:8 9É3 51 B ánlaka Vörös kövér agyag r5 2 7*0!9 Vörösszinü Barnaszinü, Salakszerü (Bihar megye] 1 sárga sávokkal fényes hólya - cseppé olvad vasúti állomás gos felülette 1 Bév 10 Kfm mezei út 1 5*5<0 Vöröses- Barna, ", 99 95d 18í8 Szepsi Sárga, homogén sárgaszinü, fényesfelü- (Abauj-Torna tiszta földes agyag kevés apró letü, apró megye) vasút: i kevés apró kvarcz- csillámmal hólyagokkal állomás Kasss 1 szemekkel. Karcza i 32 KU országért fénytelen, tapintása finom, könynyen fest! 100 1(K) 131 TJngvár Sárga, foltos, csil-. 2 (Ung megye) lámos képlékeny r vasúti állomás 5 agyag. Karczakissi é helyben fényes, tapintása l finom 6*24 Sárgaszinü, Barna, apró csillám - fényesen pikkelylyel m egolvadt felülettel i

57 6. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 57 A telep-tulajdo-^ nos vagy bérlő neve és lakása Az anyag bekülküldője vagy gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A már létező kelendőségi terület! Évi termelés Elemzések és egyéb jegyzetek 6. Tűzállósági fokozat. Majthényi László Roszkos Róth Lajos Külmüvelet Helyi használatra a gyárban Lóczy Lajos * Agris-Almás községe Külmüvelet Fazekas gyártmányként igen korlátolt helyi alkalmazással bir Tolcsva mezővárosa. Bérlő Zsolnay Vilmos, Pécs Dr. Schafarzik Ferencz és a kassai kereskedelmi kamara Külmüvelet Pécsre a Zsolnay-féle gyárba : Dr. Koch Antal egy. tanár Kolozsvár - - Matyasovszky Jakab Kassai kereskedelmi kamara Ugyanaz

58 58 MÁSODIK CSOPORT. Csoportjelzó és 1 folyó szám 1 Leltári szám 1 Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható út és milyen Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Kötőképesség Égetési veszteség Leiszapolható anyag II százalékokbao Mésztartalom szá- 1 zalékokban Égetési Próba-kemenczében (muffel) c. kísérlet Kokszkemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. A L ipjja Temes megye) vasúti állomás Radna-Lippa m integy 10 H n az agyagteleptől erdei ú t Sötét-barna, képlékeny, s z í v ó s agyag, rozsdás foltokkal, elszenesedett növényekkel. Karcza nagyon fényes és sima. Nagy mennyiségben fordul elő 4 8*27 Sárgás-vörös I Szürke, Megolvad gyönge fényű felületű. Kissé felduzzad F ovraznik (Zólyom m.) Lucsatin 10 H n megyei ú t Sárga, földes agyag, kvarczszemekkel. Karcza fényes, tapintása érdes. Nagyobb mennyiségben fordul elő 2* S-46 Vörösszinü, apró csillámpikkelyekkel Vörösesbarna, fényes felületű, kissé felduzzad és kiolvadt ásványszemekkel Megolvad hólyagos tömeggé V ajda- H u n y ad (Hunyad m.) Fehér földes agyag, sok kvarczszemekkel. Karcza fénytelen, tapintása érdes. Trachitos anyag *00 Sárgás-fehér Megolvad szürke, fényesfelületű kőanyagszerü töméggé m M odor (Pozsony m.) Szürke, homokos agyag. Karcza fénytelen, Modor-Senkvicz tapintása érdes 5 H n. Vicinális út 2 3*14 1*09 Vöröses, sárgaszínű, dur-' letű, szürke Fényes felü va cserép színű, kőanyagszerű töréssel 10h 39 \ Ugyanaz Sárgásfehér hom o kos agyag sok quarczszemekkel, karcza fénytelen, \ tapintása érdes 1 2*53, I i Sárgaszínű, Barnás, szürke, fényes fe Megolvad durva cserép, behintett csil- lületű. Iám m al II. Csoport, 189 F azekas-zsa- Barnás sárga kövér, luzsány szívós agyag. (Gömör megye)! kissé tisztátlan, kevés csillámmal és Rimaszombat 16 H n megyei quarczszemekkel. A zsaluzsányi út agyagréteg sorozatban a legfelső réteg közvetlen a televény föld alatt vastagságban Sárgásszíná, [Hólyagos töapró csillám - meggé olvad\ / / mai

59 6. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 59 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A már létező kelendőségi terület Évi term elés Elem zések és egyéb jegyzetek Füredi Ede m. kir. főerdész Lippán M. kir. erdőkincstár Külm üvelet Lippai fazékasok Povraznik községe M. kir. erdőkincstár Libetbányán Külm üvelet Helyi szükségletre közönséges téglagyártásra J M. kir. földm ivelés ipar- és kereskedelem -ügyi m inisterium Külm üvelet H elybeli fazekasok _ Az iszapolt agyag égetési vesztesége kitesz 7*24%-ot és a koksz-kem enczében m egolvad.ii a? % Ugyanaz Külm ü velet H elybeli fazekasok Az iszapolt agyag égetési vesztesége 5'93% -ot tesz ki és a kokszkem enczében m egolvad 7. T ű zá lló sá g i fokozat. W agner Vilmos m. kir. bányatanácsos Zsaluzsány községe Külm üvelet I. r é t e g. E lem ezte H oensch S zilárd R óniczon 1885 Kovasav (SÍO2) 58*499 Vasoxiduí (FeO) (Fe=2*6784) Timföld (AI2O3) 21*763 Mész (GaO)... 0*179 Magnésia (MgO) Organikus any. és vízvesztesség 15* *000

60 Csoportjelző és 1 folyó szám Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható út és milyen? I A B u d a (Pest megye) Mártonhegy. Abányához jó, de meredek út vezet Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Világosbarna képlékeny agyag kevés fehér apró csillám m al. Karcza fénytelen sim a; tapintása finom. * Az agyagréteg vastagsága 80 90, alatta fehéres, agyag következik. Neogén Kötőképesség Égetési veszteség Leiszapolható anyag százalékokban Mésztartalom százalékokban Égetési Próba kémén - czében (muffel) c. FFehérszínű, apró csilláim pikkelylyel kísérlet Koksz kemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. Fehérszínü, Megolvad hólyagos Fényes felületű Ugyanaz Sárgásfehér hom o gén agyag kevés fehér apró csillámmal. Karcza fehéres, kissé fényes, ta pintása finom. Az agyag vastagsága váltakozó, nagyobb m ennyiségben és elterjedésben. A világos barna agyag alatt van. Neogén 1 4*48 Sárgás, fehérszínű, sok apró csillámmal Szürkés-fehér Megolvad hólyagos, fényes felülettel \ 109 J B rezo va Közönséges sárga, (Zólyom m.) tisztátlan, csilláa vasúti állom ástól 2 Kim gyedkori? mos agyag. Ne megyei út 1 7*65 Vöröses-sárga- Barna, fényes színű, sok csil- felületű, hólyagos lámpikkelylyegé töm eg olvad M Q N a g y -M d - nyok (Tolna megye) Szürkésfehér kaolinos trachit-tufa, fekete csillámpik- kelylyel, Amfibol helyben és Quarczkristályokkal. Nagyobb elterjedésben. Neogén 1 4*38 34 Szürkés fehér Fehér porczel- Megolvad lánszeru fényes zománczszerű felülettel. A gúla kissé öszszesülyed Felső- L eh o ta (Zólyom m.) Vasúti állómás Brezova 4*2 Kim távolságban. Vicinális út Közönséges sárga homokos, csillámos, tisztátlan agyag. Negyedkori? 1 3*43 Vöröses-sár- A kísérleti A kísérleti gaszínű apró gúla hólyagos, felülete megolvad gúla teljeser csillámpikkelyekkel fényes, de alakját még m egtartja B ó n icz (Zólyom m.). a vasúti állom Barnás sárga okkerszinű, homokos csillámos, tisztát ástól 4*7 töiu, lan agyag. vicinális út Negyedkori? 1 7*65 Téglavörös csillámos Feketebarna Megolvad hólyagos, fényes felülettel

61 7. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 61 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A m ár létező Évi! kelendőségi terület! term elés Elemzések és egyéb jegyzetek Dr. B r e c s k a M a t y a r o v s z k y J a k a b Aknaszerű gödrök Mint festék, tégla alakban 1 kilo,! és V2 kiló súlyban; szállíttatik az ország legkülönbözőbb vidékeire Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz - ) M. kir. bányakincstár Rónicz-brezovai m. kir. vasgyári hivatal Létezett 1 köbm. 18 kr. a bányában, a vasúti állomáshoz szállítva EO kr. Közönséges téglagyártásra használtatott gyári épitményekue Jelenleg nem haszn á lta ik R i e g e l K a r o l i n a Nagy-Mányok Z s o l n a y Pécs V i l m o s Bányam űvelet 1 m éterrn kr. Zsolnay-féle gyár Pécsett m éterm. M. kir. bányakincstár M. kir. róniczbrezovai m. kir. vasgyári hivatal Létezik 1 köbm éter agyag a brezovai vasúti állomásig szállítva 1 frt 30 kr. Brezovára tűzálló téglák gyártására 0 Í00 méterül. l Ugyanaz A rónicz-brezovai m. kir. vasgyári hivatal Létezik 1 köbm éter agyag áraa bányában 80 kr., vitelbére a vasúti állomásig 50 kr. Téglagyártásra helyi építési czélokra 40,000 köbm éter

62 62 MÁSODIK CSOPORT. Csoportjelző és 1 folyó szám 1 i Leltári szám i Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilogok és geológiai Fizikai tulajdonsáméterekben és vezet-e oda kocsival járható út viszonyok és milyen Kötőképesség Égetési veszteség Leiszapolható anyag 1 százalékokban j Mésztartalom szá- 1 zalékokban Égetési Próba-kemenczében (muffel) c. kísérlet Kokszkemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. A B u d a (Pest megye) Józsefhegy. A bányához meredek, de jó út vezet L ip p a (Temes megye) Vasati állomás Radna-Lippa, mintegy 10 az agyagteleptől erdei út Sztropkó (Zemplén m.) vasúti állomás Őrmező 52 megyei ú t Fehéres, képlékeny hom ogén agyag, kevés fehér csillám m al ritkán rozsdás foltokkal. Karcza fénytelen, sima, tapintása finom. Az agyagy-réteg vastagsága Neogen? Barnássárga kissé homokos agyag, kevés csillámmal karcza fényes, érdes. Tapintása érdes Közönséges sárga, homokos agyag vasoxidos zárványokkal Karcza fénytelen, tapintása érdes 1 4*39 Rózsás, fehérszínkeszínű. Világos szür Megolvad Hólyagosán felduzzad, felülete fényes, de a próbagúla m ég fenáll a tűzben 2 5*48 Vörös Fényes, barnaszínű felületű. A gúla m eglágyul és öszszesülyed 2 3*70 Vörösszinű kevés behinte tt csillámpikkelyekkel Barnaszinű, fényes, megolvadt felülettel. Kezd megolvadni L a tilla (Bars megye) vasúti állom ás Bartos-Lehotka 10 KU Lutillától, Kremnicskáig községi út, Kremnicskátói Bartos-Lehotkáig országút Szürkés, fehér kaolinos tufa. Kvarczszemekkel, fehér és fekete csillámmal és félig elm állott Amfibollal. Karcza fénytelen, tapintása érdes. Riolit-tufa. Neogén 2 8*51 S0 /o Sárgás-fehér színű Megolvad szürkeszinű hólyagos tö meggé K örm öczbánya (Bars megye) Sturz nevű hegyoldal Szürkés fehér tufa, sárga sávokkal, kvarczszemekkel és pyrittel. Karcza fénytelen tapintása érdes Trachitos anyag /o Rózsás-fehér színű Fehér, fényes Megolvad felületű, s hólyagosán felduzzad i M odor (Pozsony m.) vasúti állomás Modor-Senkvicz 5 Kim.Vicinális út Zöldes sárga agyag, kvarcz szemekkel. Karcza kissé fényes, tapintása érdes 3 7*55 Vörösszinű, kevés apró csillámpikkelylyel Barnaszinű fényes, m egolvadt felülettel. Hólyagosán felduzzad v Ugyanaz Sárga, homokos csillámos agyag, karcza fénytelen, tapintása érdes 2 4*12 Vörösszinű, sok csillámpikkelylyel Barnaszinű, fényesen megolvadt felülettel Ugyanaz Zöldes sárga képlékeny agyag mész gömbökkel. Karcza fényes, tapintása finom *82 Vörösszinű, behintett m észkődarabokkal Megolvad hólyagosán felduzzadt tömeggé

63 7. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 63 A telep-tulajdonos vagy bérlő *Az anyag beküldője v. gyűjtője neve és lakása Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A már létező kelendőségi terület Évi termelés Elemzések és egyéb jegyzetek Matyasovszky Jakab Szabálytalan aknaszerü gödrök Mint festék, tégla alakban, elszállíttatik az ország legkülönbözőbb vidékeire Füredi Ede m. kir. főerdész Lippán M. kir. erdőkincstár Külmüvelet Lippai fazekasok közönséges edények gyártására Kassai kereskedelmi kamara - Kossuch czég János Petrik Lajos tanár A Kossuch J.-féle kőedénygyárban Körmöczbányán Ugyanaz Ugyanaz Használtaik a Kossuch J.-féle kőedénygyárban Körmöczbányán Magy. kir. földm.- ipar- és kereskedelemügyi m i nisztérium Külmüvelet Helybeli fazekasok Ugyanaz - Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz A mész gombostűfejhez hasonló nagyságú szemekben találtaik benne r

64 64 MÁSODIK CSOPORT. mkd O j 3 5? Ö P O.^ tfl «+-i J? O Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható út és milyen Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Kötőképesség Égetési veszteség 1 Leiszapolható anyag 1 százalékokban i Mésztartalom szá- 1 zalékokban 1 Égetési Próba kemenczében (muífel) c. kísérlet Kokszkemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. / A G n ezda (Szepes megye), vasúti állomás Orló, 2 8 ^ t ország út U ngvár (Ung megye), vasúti állomás helyben Közönséges sárga homokos agyag kevés csillámmal, karcza fénytelen, tapintása érdes Közönséges tégla színű csillámos agyag, karcza fénytelen, tapintása érdes 1 3*16 Sárgasziuű, Zöldes-szürke, apró csillám- fényes, m egolvadt felület pikkelylyel tel. Hólyagosán felduzzad Sárgás-vörösszinű, apró csillámpikkeiylyel Barna, fényesen megolvadt felülettel s hólyagosán felduzzad Szepsi (Abauj-Torna megye), vasúti állomás Kassa, 32 %n országút Közönséges sárga homokos agyag karcza fénytelen, tapintása érdes P o n yá szk a (Krassó- Szörény Sovány tapintatu, könnyen szétm or megye) zsolható, a szálban a völgy jobb levő gránit mállási lejtője a colonia term énye, a fel E.-i. végén színen vizlehordta anyagtól tisztátlan Vöröses-sár- Barna, fényes Megolvad ga-szinű, igen felülettel, hólyagosán kevés apró csillámpik- fel duzzad kelylyel ' Sárga-szinű Szürke, fényes Megolvad finom csillámpikkelyekkel hólyagos tömeg in. Csoport, r * 125 A H u n kócz (Ung megye), az erdőben, vasúti állomás Ungvár 24 %n távolságban, jó megyei és ország út Szobráncztól kezdve Fehérszinű agyagos homok 0 6*00 : Sárgaszinü, laza, összem orzsolható Hólyagos tö meggé olvad meg i Mánavölgy (Pozsonyom.), vasúti állomás Pozsony 20 %n országút Fekete (grafitos) palás agyag. Karcza fényes, tapintása finom. Hasadékokban és a felső liaszi rétegek között. Felső-Liasz *6 Bamás-sárgaszinü, kevés csillámpikkelylyel Megolvad - i

65 7. TŰZÁLLÓ ÁGI FOKOZAT. 65 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A már létező 1 kelendőségi terület Évi term elés Elemzések és egyéb jegyzetek Kassai kereskedelm i kamara - Ugyanaz - Ugyanaz - Az előfordulási terület bérlője : B ibel János Oraviczán R óth Lajos Nem - 8. T ű zállósági fokozat. Csuha László Szobrán ez Kalecsinszky S ándor Kalecsinszky S ándor a m. kir. földtani intézet vegyésze «hivatalosan elem ezte az agyagot. A légszáraz anyag m enynyiségi vizsgálatának eredm énye a k övetk ező: Kovasav (SiOs) Timföld (AlaOs) Vasoxid (Fe203) 1.90 Káíiumoxid (K2O) 5.41 Nátriumoxid (Na2Ó) 1.85 Chemiailag kötött v iz Higroskopikas viz Dr. SCHAFARZIK Ferencz Fischer és H ay- BÁcK-féle palabánya Külm üvelet Festéknek haszn á lta ik Az agyagban 40% m észpát durva darab alakban van

66 6B Csoportjelző és II folyó szám Leltári szám J JLelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. liajóállomái-tól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható út és i ilyen Kísérleti szám Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok HARMADIK CSOPORT. Kötőkepesség l Égetési veszteség 1 Leiszapolható anyag 1 százalékokban 1 Mésztartalom szá- 1 zalékokban Égetési Próba kemenczében (muffel) c. kísérlet Koksz kemenczében b. % Deville-féle szél-kemenczében a. A W Eger (Heves megye) vasúti állomás helyben Világos sárga, homogén, töm ött agyag (kis-czelli tályag) kevés apró fehér csillámmal, karcza kissé fényes; tapintása finom. Oligocén Kőbánya Sárgás szürke homokos, csillámos (Pest megye) vasúti állomás. congeria agyag. A Dreher-féle Neogén sörfőzdétől DK-re eső kőbánya és téglavetőből Prencsfalu (Hont megye), vasúti állomás Selmeczbánya 14 Kjm megyei jó út Rákos (Pest megye). A Sugárútépitő társulat téglagyára Ó-jBuda (Pest megye) Kunewalderféle téglavető Sárgás szürke tisztátlan s z ív ó s agyag fehér apró csillámpikkelylyel és vasoxidos foltokkal; karcza fénytelen, tapintása érdes Sárgás szürke, homokos, csillámos agyag, 40 m et. mélységből. Neogén Zöldes-szürke «kisczelli tályag», karcza kissé fényes és finom ; tapintása kissé érdes. Nagyobb m ennyiségben és elterjedésben. Alsó Oligocén B udaörs Sárga hom ogén (Pest megye) agyag. Karcza fénytelen ; Madárliegy nevű tapintása magaslatán. kissé érdes, köny- Budaörs 6 %n,. nyen fest. Tetemes vastagságban A bányához és elterje meredek hegyi désben. Neogén út vezet fíá rtfa (Sáros megye) vasúti állomás Világos szürke homogén agyag, kevés csillámmal. Eperjes 50 Hm Karcza kissé fényes, vagy Orló 38 tapintása finom H m országút Ugyanaz Közönséges sárga homokos csillámos agyag, vasoxídos zárványokkal, karcza fénytelen, tapintása érdes 1 9*52 : 1. 21*6 Sárgaszinü, Megolvad apró csillámpikkelyekkel ' 6* Sárgaszinü, igen sok csillámpikkelyíyel Megolvad 2 4*34 Vörösszinü csillámos Sárgaszinü, sok csillámpikkelylyel Megolvad Megolvad 1 9*18 26*1 Vöröses sárgaszinü Megolvad 1 5*31 14*4 Vörösszinü, apró behintett csillámpikkelyekkel 1 9*86 2*28 Szürkés-sárgaszinü, sok csillámpikkelylyel 2 6*29 Vörösszinü, apró csillámpikkelyekkel A próbagúla barnaszinü cseppé olvad Megolvad ' \

67 8. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 67 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A m ár létező kelendőségi te rület Évi term elés Elemzések és egyéb jegyzetek - Dr. S C H A F A R Z I K F e r e n c z Külmüvelet Tégla-gyártásra helyben Ugyanaz Van Főleg Budapest Téglakészitésre használják fel G e s e l l S á n d o r Külinüvelet Selmeczbányára pipagyártásra, Dr. S C H A F A R Z I K F e r e n c z A Sugár-út-épitő társulat téglagyára Külmüvelet Nagyban szállítják a téglákat Budapestre K ü N E W A L D E R - f é l e tégla-gyár Ugyanaz Külmüvelet Tégla-gyártásra helyi szükségletre Budaörs községe M a t y a s o v s z k y J a k a b Szabálytalan tárnaszerü m űvelet Festő téglák készítésére az ország legkülönbözőbb vidékeire Kassai kereskedelmi kam ara Ugyanai - 5*

68 68 HARMADIK CSOPORT. Csoportjelző és folyó szám Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható út és milyen Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Kötőképesség 03 be 03 "n 03 KI > *55 03 *03 & bc eö >> CÖ N Égetési kísérlet Leiszapolható an százalékokban Mésztartalom s zalékokban Próbakemen - czében (muffel) c. Kokszkemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. ' : B á rtfa (Sáros megye) vasúti állomás Eperjes 50 H m vagy Orló 38 H m országút Közönséges sárga homokos, csillámos durva szemű agyag. Karcza fénytelen, tapintása érdes Ugyanaz Zöldes sárga homokos, csillámos tisztátlan agyag, karcza fénytelen, tapintása érdes A ranypatak (Sáros megye) vasúti állomás Orló 36 H m megyei ú t Szürke agyag homokkő zárványokkal és rozsdás foltokkal. kissé fé Karcza nyes ; tapintása kissé érdes Podolin Közönséges sárga (Szepesin.) Vasúti állomás Pop- csillámmal. homokos agyag rád-felka 34 Hm Karcza fénytelen, vagy Orló 40 Hn tapintása érdes ország út 1 3*52 Sárgás-vörösszinü, sok csillámpikkelylyel Sárgaszinü, sok apró csillámpikkelylyel Megolvad Szürkés-sárga, sok apró csillámpikkelyekkel Megolvad Vörösszinü, sok apró csillámpikkelyek* kel Megolvad Megolvad : 82 G ovasdia (Hunyad m e gye), legközelebbi vasúti állomás Vajda- Hunyad. 1 5 ^ jó karban lévő vicinális út Vereses barna földes agyag, karcza fényes, sima, ta pintása földes ; Sárgaszinü Megolvad : 116 L áczfalva (Zemplén m e gye). Homonna 6 KU községi ut Közönséges vereses-sárga, hom o kos agyag, karcza fénytelen, tapintása érdes 3 5*13 Vörösszinü, kevés behinte Megolvad tt csillám pikkelyekkel ; 9 Sacza (Abauj-Torna megye) Vasúti állomás Kassa 16 Hrn Élénk sárga, okkeres, homokos csillámos agyag sok apró quarczkavicscsal 1 4*42 52 Vörösszinü Megolvad sok apró csillámmal P á r aszny a (Borsod m e gye) a m agyar áll.-vasút vonalával keskeny vágányu vaspályával van összekötve Tisztátlan sárga homokos csillámos agyag kövülettel, karcza kissé fényes tapintása érdes. Nagyobb m ennyiségben előfordul a barnaszén képlet fedőjében a főtárna végén. Neogén Vöröses-sárga Megolvad szinü, sok apró csillámpikkelylyel

69 8. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 69 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A m ár létező kelendőségi terület Évi term elés Elemzések és egyéb jegyzetek Kassai kereskedelmi kam ara i Ugyanaz Ugyanaz - Ugyanaz M. kir. erdőkincstár Govasdia m. kir. vasgyár Létezik Köbméterenkint 80 kr., a vasgyárig szállítva 1 frt 70 kr. Helyi szükségletre, építkezéshez köbm éter A nyers agyag nagyon sovány egész laza cserepet ád, mely koksz-kemenczében b) homokkőszerü lesz Kassai kereskedelmi kam ara Semsey Andor - Dr. SCHAFARZIK Ferencz

70 1Csoportjelző és folyó szám Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható út és milyen Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Kötőképesség Égetési veszteség Leiszapolható anyag százalékokban Mésztartalom százalékokban Égetési Próba-kémén* czében (muffel) c. kísérlet Kokszkemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. A P álfalva Zöldessárga hom o (Nógrád m e kos porladozó gye). helyben linszerü zárvá agyag, fehér kaonyokkal, fehér csillámpikkelyekkel és quarczkristályok. Neogén *72 Az iszapolt A kísérleti agyagból előállított kísér megolvad gúla teljesen leti gúla sárgaszinü kevés csillámpikkelyekkel K aprucza (Arad megye). Berzova8 Hm. Kaprucza és Dumbrovicza közti keleti oldalvölgy az úttól V2 órányi távolságban J Hom onna (Zemplén m e gye). helyben Kékes-szürke tisztátlan agyag sok quarczszemmel. A kárpáti homokkő mélyebb telepei közt a melafir kőzetében legfeljebb 1 vastag gyúrt rétegek között fordul elő, nehezen bányászható. Mezoczoi Közönséges sárga homokos agyag, karcza fénytelen, tapintása érdes Ugyanaz Közönséges sárga homokos agyag, karcza fénytelen, tapintása érdes ^ Sárospatak Közönséges sárgásszürke, csillámos (Zemplén m e gye). helyben rozsdás pöttyökkel, képlékeny agyag, karcza fénytelen, tapintása finom Ugyanaz Közönséges szürke, képlékeny agyag vasoxidos gömbökkel, karcza kissé fényes, ta pintása finom Ugyanaz Sárgásszürke, csillámos homokos agyag, karcza fénytelen, tapintása érdes 2 5* Barnás-sárgaszinü 1 4*96 Vöröses-sárgaszinü, apró behintett csillámpikkelyekkel Megolvad 2 4*34 Vöröses-sárgaszinü, sok apró csillámpikkelylyel Megolvad Megolvad 2 5*79 Sárgaszinü Megolvad, apró csillámpikkelyekkel Vöröses-sárga Megolvad szinü, sok apró csillámpikkelylyel Vöröses-sárga ] Megolvad szinü, sok csillámpikelylyel

71 8. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 71 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A m ár létező kelendöségi terület Évi term elés Elemzések és egyéb jegyzetek özv. Kandónk özv. Kandóné 1 Kalecsinszky Sándor a m. kir. földtani intézet vegyésze hivatalosan elemezte. A légszáraz agyag 100 súlyrészben v a n : Ckémiailag kötött kovasav (S1O2) 35*87 Mechanikailag kevert kovasav (homok) 28*02 Timföld (AI2O3)- 16*10 Vasoxidul (FeO) 0*46 i á?z(cao)_.. 2*20 Nátriumoxid (Na20) 0*98 Kaliumoxid (K20) Chemiail ig kötött viz (H20 ) -f CO2 6*62 Higroskopikus viz (H2O). 9*08 Manqanoxid nyomokban 99*98 Erdőkincstár Lóczy Lajos r Kassai kereskedelmi kam ara Ugyanaz \ Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz

72 Csoportjelző és 1 folyó szám Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely én ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható út és milyen 'Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Kötőképesség J Égetési veszteség 1 Leiszapolható anyag II százalékokban 1 Mésztartalom szá- 1 zalékokban Égetési Próba-kemenczében (muffel) c. kísérlet Kokszkemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében' a. A Sárospatak (Zemplén m.), vasúti állomás helyben Közönséges szürke sárga foltos agyag, karcza fényes, tapintása finom Ugyanaz Közönséges szürke agyag sárga foltokkal és széndarabokkal, karcza fényes, tapintása finom Ugyanaz Közönséges szürke agyag sárga sávokkal, karcza kissé fényes, tapintása finom 15b Ugyanaz Kékes szürke, kissé csillámos agyagsárga sávokkal, karcza fényes, ta pintása finom Gsákvár (Fehér megye). Moha 26 KU Székesfehérvár 30 Hm jó m e gyei út Fehéresszürke, homokos agyag sárga foltokkal apró csillámlemezkékkel, karcza érdes ; érdes fénytelen tapintása Ugyanaz Világossárga, kissé homokos agyag, sok csillámmal. Karcza fénytelen, tapintása érdes Ugyanaz B arnássárga agyag fehér erekkel, kevés csillámmal karcza fénytelen, tapintása érdes Modor (Pozsony m.) Modor-Senkvicz 5 Hn. Vicinális út Szürkéssárga, homokos, csillámos agyag sok quarczszemmel. Karcza kissé fényes tapintása érdes Ugyanaz Vilagossárga homokos csillámos agyag (zúzott), karcza fénytelen, tapintása érdes 159 JL Batiszfalva (Szepes megye) Lucsivna4 tym községi út Szürkésbarna, csillámos agyag vasoxidos foltokkal, karcza fényes és kékesfehér. Tapintása kissé érdes 1 5*99 Vöröses-sárga Megolvad szinü, sok apró csilámmal 3 7*25 Vöröses-sár- Megolvad gaszinü, sok apró csillámmal Sárgás-vörös, 'Megolvad sok apró csillámmal t 6*43 Vöröses-sárga,, Megolvad sok apró csillám m al 1 4* Sárgaszínű, Megolvad apró csillámpikkelyekkel *6 Vörössárgaszíníí, sok apró csillámmal Megolvad *89 Sárgaszínű, csillámos Megolvad *37 Vöröses sár Megolvagaszínű, kevés csillámpikkelylyel *4 Sárgaszínü, laza cserép, sok csillámm al Megolvad 2 6*97 Vörösessárga színű, apró Megolvad csillámpikkelyekkel

73 8. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 73 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A m ár létező kelendőségi terület Évi term elés Elemzések és egyéb jegyzetek j Kassai kereskedelmi kam ara Ugyanaz - Ugyanaz Ugyanaz - Mayer Károly csákvári plébános Külmüvelet A csákvári fazekasok korsó és tál készítésére használják U. n. téglaházi agyag Ugyanaz Külmüvelet Ugyanaz Ugyanaz Külmüvelet M. kir. földm-. ipar- és kereskedelemügyi m inisterium Külmüvelet Ezt a csákvári fazekasok a korsó- és tál-m unkákhoz keverékül használják Helybeli fazekasok 1 Ugyanaz Ugyanaz A mész gombostűfejhez hasonló nagyságú szemekben találtatik benne Kassai kereskedelmi kam ara

74 74 HARMADIK CSOPORT. Csoportjelző és folyó szám Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható út és milyen Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Kötőképesség 1 Égetési veszteség Leiszapolható anyag 1 százalékokban 1 Mésztartalom szá- 1 zalékokban I Égetési Próba-kemenczében (muffel) c. kísérlet i Kokszkemenczében b. Deville-féle szél-kemenezében a. w** A Bakos (Pest megye) Lechner-féle téglagyár. helyben Világossárga agyag, kevés csillámmal és vas- oxidos foltokkal, karcza fénytelen, tapintása érdes Ugyanaz Sárga homokos csillámos agyag, karcza fénytelen, ta pintása érdes 1 7* Sárgaszínű, Megolvad sok behintett csillámpikkelylyel *3 Vöröses-sár- Megolvad gaszínű, sok apró csillámpikkelylyel Ugyanaz Szürkéssárga homokos agyag kevés csillámmal, karcza fénytelen, tapintása érdes *0 Ugyanaz '!Megolvad Ugyanaz Szürke homokos csillámos agyag, karcza fénytelen, tapintása érdes l Bózsahegy (Liptó megye) város határában, Polány dűlő; vasúti állom ás helyben / Bózsahegy (Liptó megye) város h atárában vasúti állom ás helyben / ^ Bózsahegy (Liptó megye) város határában Polány dűlő a Klacsenpatak mellett. helyben Közönséges sárga agyag kevés csillám m al. karcza kissé fényes, ta pintása sim a Sárga agyag, finom szemű kevés csillámmal, karcza fényes, tapintása sima Szürke agyag szén nyomokkal és mész zárványokkal. Karcza fényes, tapintása sima Bózsahegy Közönséges sárga (Liptó megye) homokos agyag, város határában, vasúti állo tapintása érdes karcza fénytelen, más helyben ^ Kőbánya (Pest megye) SZEYFFERT KÁ- I. réteg : Világos sárga sovány agyag kevés ROLY-féle agyagváj ása, vasúti csillámmal, karcza állomás helyben fénytelen, tápinérdes tása ( Ugyanaz II. réteg : Sárga homokos agyag sok csillámmal. Karcza fénytelen, tapintása érdes 1 5* Sárgaszínű, Megolvad - sok apró csillám m al Vöröses-sárga-szinü, apró csillámpikkelylyel Megolvad 2 6*75 Vörösszinü, Megolvad apró csillámpikkelyekkel 1 7* Sárgaszinü, kevés apró csillámpikkelylyel 1 7*11 9*69 Sárgaszinü, behintett csillámmal Megolvad Megolvad *5 Világos sárga-1megolvad színű, apró csillámpikkelyekkel 1 3*19 24*4 Sárgaszinü, sok apró csillámpikkelylyel Megolvad

75 8. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 75 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása Az anyag beküldője v. gyűjtője Létezik-e bánya vagy sem? Az anyag ára A m ár létező kelendőségi terület Évi term elés Elemzések és egyéb jegyzetek Lechner tan ár Lechner tanár Budapest, m olnár-utcza 25 Külmüvelet Téglagyártásra saját gyárában Ugyanaz Ugyanaz Külmüvelet Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz Külmüvelet Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz Külmü velet - Ugyanaz Kassai kereskedelmi kamara ' Ugyanaz - Ugyanaz - - Ugyanaz SZEYFFERT K. SZEYFFERT K. Külmüvelet - - Ugyanaz Ugyanaz Külmüvelet

76 76 HARMADIK CSOPORT. Gsoportjelzö és folyó szám Leltári szám Kísérleti szám Lelőhely és ennek távolsága a legközelebbi vasúti v. hajóállomástól kilométerekben és vezet-e oda kocsival járható üt és milyen Fizikai tulajdonságok és geológiai viszonyok Kötőképesség Égetési veszteség 1 Leiszapolható anyag 1 százalékokban 1 M észtartalom szá- 1 zalékokban Égetési Próba-kemenczében (muffel) c. kísérlet Kokszkemenczében b. Deville-féle szél-kemenczében a. ' f i Kőbánya III. r é t e g : (Pest megye) Szürkéssárga homokos agyag sok SzEYFFERT KÁ- ROLY-féle agyagcsillámmal, karcza vájása, vasúti fénytelen, tapintása állomás helyben érdes 1 3*54 20*9 Sárgaszinü, sok csillámpikkelylyel Megolvad Ugyanaz i I V. r é t e g : Szürke agyag sárga sávokkal, sok csillám m al, karcza fénytelen, tapintása érdes 1 3*77 24*9 Sárgaszinü, Megolvad sok behintett csillámmal Ugyanaz V. r é te g. t Szind (rorda-aranyosmegye), vasúti állomás Torda 3*5 TT/m Szürke sovány agyag kevés csillám m al, karcza fénytelen, tapintása érdes Fehér földes agyag kvarczszemekkel, karcza kissé fényes, tapintása érdes. A zöld porfirtufa végelmállá- sának term énye. Nagy bőségben fordul elő 1 9* Sárgaszinü, Megolvad apró csillámpikkelyekkel 1 7*59 40 Sárgásszinü Megolvad A Libetbánya (Zólyom megye) vasúti állomás Lucsatin 6 tym megyei út Világos sárga homokos, csillámos, sovány agyag. Nagyobb m ennyiségben Ugyanaz Sárgás fehér homokos, kavicsos agyag, sok kvarcz darabbal. Száraz állapotban laza, agyagos homo kszerü. Nagyobb mennyiségben Körmöczbánya (Bars megye) Stiaszni-féle pipagyárból l 177 /- ' 110 Győr város (Győr megye) Sárgás képlékeny agyag karcza gyönge fényű, tapintása érdes Sárga homokos csillámos, meszes agyag 1 3*70 Sárgaszinü, sok behintett csillámpikkélylyel Megolvad 1 az iszapolt agyagban 3*13 40*5 Sárgaszinü, kevés csillámmal. Az iszapolt agyagból készített gúla hasonló szinü Megolvad 2 3*80 Vörösszinü csillámos 1 7*05 25*4 Sárga, sok csillámmal Megolvad Megolvad

77 8. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT. 77 A telep-tulajdonos vagy bérlő neve és lakása * Az anyag beküldője v. gyűjtője eö 3 - ^ g & a i 9 > Az anyag ára A m ár létező kelendőségi terület Évi term elés Elemzések és egyéb jegyzetek S z E Y F F E R T K. S z E Y F F E R T K. Külmüvelet Ugyanaz Ugyanaz KüJmüvelet Ugyanaz Libétbánya városa Ugyanaz M.kir. erdökincstár Libétbányán Paraj dón és Görgényben kőedény gyártására. Kolozsvárit a cserepek angobirozására A libétbányai fazekasok használ- Ezen agyagot elemezte Dr. L i e b e r m a n n L e ó, í m. k. áll. vegykisérleti állomás főnöke (lásd : Jelentés a budapesti m. kir áll. vegykisérleti állomás évi m unkálatairól 202. lap), Víz (H2O) Kovasav (SÍO2) Timföld (AI2O3) Vasoxid ( Fe203)2 038 Mész (GaO)... 1*507 Magnesia (MgO) Kalium (K) Nátrium (Na) Szénsav (CO2) 2T01 Kénsav (SOs) Chlor (Gl)... 0*056 Phosphorsar (P2O5) nyom a Izzítási veszte ég továbbá dr. K o c h A n t a l egyetemi tanár (lásd: A kolozsvári kereskedelmi kam arának évi jelentését ) M. kir. erdőkincs tár Libétbányán Ugyanaz A kolozsvári kereskedelmi ka- Külmüvelet Külmüvelet Külmüvelet Külmüvelet Helyi szükségletre közönséges téglagyártásra P e t r i k L a j o s tan ár Ugyanaz Téglagyártásra helyben

78 78 MÁRGÁK ÉS CZEMENTEK. Csoport* jelző és folyó szám Leltári 1 szám 1 Község és megye A kőzet leírása és előfordulására vonatkozó egyéb adatoknak felsorolása B ) M á r g á k é s C z e m e n t e k. B Beocsin (Szerém megye). Sárgás hidraulikus mészmárga, nyers állapotban úgynevezett «Sárga kő.» A gyár és telep tulajdonosa: a cs. és kir. szab. beocsini hidraulikus mészés portlandczem ent-gyár. Az anyagot felszíni fejtés és tárnák által nyerik. Évi termelés 40,000 m 3. Az anyag vegyi alkata H a u e r K. szerint a kö- Kovasav (SiOa) '3u/o Timföld (ALOs) 6*2% Vasoxid (FeaOs) 3*0% Szénsavas mész (GaCOs) 76*1% Szénsavas magnisia (MgCOs) --- 2*4% Alkatiak. _.. nyomokban Nedvisség... 1*8% A telep távolsága a Duna gőzhajó-állomástól 4 Kfm, jó megyei úttal. A m. kir. földtani intézet szerzése Ugyanaz Világosszürke portland-kő, nyers állapotban ú. n. «Kékkő.» A gyár és telep tulajdonosa: m int fent. Az anyag vegyi alkata H a u e r K. szerint a következő: Kovasav (SÍO2)... 18*2% Timföld (AI2O3) 8*3% Vasoxid (Fe203) *... 1*5% Szénsavas mész (CaCOs) 68*0% Szénsavas magnésia (MgCOs) 1*7% Alknliák *... nyomokban Nedvesséq. 2*0% Közi. viszonyok és szerzés m int fent Ugyanaz Világos szürke hidraulikus márga, nyers állapotban ú. n. «Kékkő.» Tulajdonos, közi. viszonyok és szerzés m int fent Ugyanaz Világos szürke hidraulikus m árga, nyers állapotban ú. n. «Barnakor Tulajdonos, közi. viszonyok és szerzés, m int fent Ugyanaz Égetett sárga hidraulikus mész darabokban ú. n. «Sárgakő.» Tulajdonos, közi. viszonyok és szerzés ugyanaz Ugyanaz Égetett zöldes sárga hidraulikus mész, darabokban könnyű ú. n. «<Sárgakő.)) Tulajdonos, közi. viszonyok és szerzés m ódja u. a Ugyanaz Égetett zöldessárga hidraulikus mész (nehéz) darabokban ú. n. «Kékkő.» Tulajdonos, közi. viszonyok és szerzés úgy m int fent Ugyanaz Égetett zöldes sárga (nehéz) hidraulikus mész ú. n. a Sárgakő.» Tulajdonos, közi. viszonyok és szerzés úgy m int fent Ugyanaz Égetett barna portlanö-czement darabokban ú. n. «Kékkő.» Tulajdonos, közi. viszonyok és szerzés úgy m int fent Ugyanaz Őrölt ú. n. darás czement. Tulajdonos, közi. viszonyok és szerzés úgy m int fent Ugyanaz Őrölt czement, zöldes. Tulajdonos, közi. viszonyok és szerzés úgy m int fent Ugyanaz Őrölt czement, sárgás. Tulajdonos, közi. viszonyok és szerzés úgy m int fent, C... J ', QlJ,, J Á

79 MÁRGÁK ÉS CZEMENTEK MÉSZKÖVEK. 79 Csoportj e l z o é s f o l y ó s z á m Leltári szám Község és megye A kőzet leirása és előfordulására vonatkozó egyéb adatoknak felsorolása B Buda-Ujlak (Pest-Pilis-Solt m.) É getetett Roman-czement, világossárga. A telep tulajdonosa: E n g e l é s F u c h s. G yűjtötte: Dr. S c h a f a r z i k F e r e n c z Ugyanaz Sárga Budai márt)a, Rom án-czem ent készítésre. A nyers term ények főleg Budapesten fogyasztatnak. Tulajdonos és gyűjtő m int fent Ugyanaz Kékesszürke «budai márga» Rom an-czem ent készítésre. Az anyagot bányában nyerik. A nyers term ények főleg Budapestre szállíttatnak. A csázsárfürdői építkezéseknél sikerrel alkalm aztatott. Tulajdonos és gyűjtő ugyanaz Nyert/ex- Újfalu (Márton kút) (Esztergom megye)! Csömörlő (Szilágy megye) Barnás szürke czementmárga, neocom. Az anyagot bányában fejtik. Dr. S c h a f a r z i k F e r e n c z gyűjtése. Sárgás «Bredi márga.)) A telep távolsága Bánffi-Hunyadtól (vasúti állomás) 50 Kim, a hova rendes országút vezet. G yűjtötte: Dr. H o f m a n n K á r o l y. j Horgospatak (Blozsa) (Szolnok-Doboka m.) Veresesbarna mészmárga, zöldes pettyekkel és apró csillámmal a Jura formatióból. A telep tulajdonosa: a m. kir. erdőkincstár. Az anyagot kőbányában fejtik. Beküldve a m. kir. erdőgondnokság által. C ) M észkövek. c Válaszka (Zólyom megye) (Stiavnicska) Felső- Vissó (Máramaros megye)! Tt 'eb usa-fehet patak (Máramaros megye) Tiszolcz (Gömör megye) í Szabadbattyán (Fehér megye) Somlyó hegy Perecseny (Ung megye) Fekete mészkő, hidraulikus tulajdonsággal. A, telep tulajdonosa a m. kir. erdőkincstár. Az anyagot kőbányában nyerik. Árá 1 m 3-nek 50 kr. A brezovai állom ásra szállitva 60 kr. Használtatik a rhónicz-brezovai vasgyáraknál a közönséges vízépítésre. Termelés évenkint 100 m 3. A telep távolsága Brezova vasúti állomástól 2 K U. A rhónicz-brezovai m. kir. vasgyár ajándéka. Fehér, töm ött mészkő, rozsszinü és sárga foltokkal. A telep tulajdonosa a felsővissói közbirtokosság. A telep távolsága a m.-szigeti vasúti állomástól 70 Kjm., a hova jó megyei út vezet. A felsővissói m. kir. erdőgondnokság ajándéka. Kékes-szürke kréta-mészkő. A teleptulajdonosa a m. kir. erdőgondnokságnak. Az anyagot 4 kőbányában fejtik. Ara egy rakott szekér mészkőnek 25 kr., vitelbér a vasúti állomásig 1 m trm. után 30 kr. Használtatik mészégetésre és az utak kavicsolására. A fehérpataki vasolvasztó m int adagközetet használta. A telep M.-Sziget vasúti állomással 30 KU jó országuttal van összekötve. A trebusai m. kir. erdőgondnokság ajándéka. A telep #tulajdonosa: A ni. kir. erdőkincstár. Az anyagot kőbányáhan nyerik. Ára egy tonnának 45 kr. Használtatik a tiszolczi m. kir. vasgyárnál m int hozagkőzet. Évi-termelése 60,000 m trm. helyben. Beküldte a tiszolczi m. kir. erdőgondnokság. Fehéres-szürke kristályos mészkő. Az anyagot bányákban fejtik. Használtatik Szabad-Battyán és Székesfehérvár környékén leginkább épületkőnek, de azonkívül mészégetésre is. A bánya a vasúti állomással 7 Kim mezei úttal van összekötve. Gyűjtötte Dr. S c h a f a r z i k F e r e n c z. Szürke liasz mészkő calcit erekkel, csak egyes tömzsökben fordul elő. A telep tulajdonosa az ó-kemeneczei m. kir. erdőgondnokság. Az anyagot vájás által nyerik. Ára 1 m 3 30 kr., égetve 8 frt. Vitelbér Ungvárig lm 3 után 3 frt 20 kr. Évi term elés m 8 Ungvár vasúti állomásával 21 Kim országút, részben jó m ellékút által van összekötve. Ungvártól 21 ft/m jó mellék és országuttal. Beküldte az ó-kemeneczei m. kir. erdőgondnokság.

80 80 MÉSZKŐ DOLOMIT. Csoport- j e l z ő és lolyó s z á m 1 Leltári szám Község és megye A kőzet leírása és előfordulására vonatkozó egyéb adatoknak felsorolása c ~0-Gradina (Krassó-Szörény m e gye) Csukár nevű tájon Macskamező (Szolnok-Doboka megye) Frintura lejtőn Lehota (Zólyom megye) Weiszkova völgye Horf/ospatak (Szolnok-Doboka m e gye) Blozsa lelőhelyről Batiz-Polydna (Szolnok-Doboka m e gye) Budapest (Pest megye) kam ara erdő Csensor (Hunyad megye) Nadrába völgy Szürke töm ött jura-mészkő. A telep tulajdonosa az ó-gradinai m. kir. erdőkincstár. Az anyagot kőbányában nyerik. Ára 1 m 3-nak 15 kr. Használtatik helyben mészégetésre. Beküldte S t a s s e v i t s I. m. kir. főerdész. Kristályos mészkő. A telep tulajdonosa a macskamezői község. Az anyagot kőbányában nyerik. Termelési ára a bányánál 1 m 3 1 fii 50 kr. Vitelbér R ójahidára l m 3 2 fit 40 kr. Használtatik a rójahidai vasgyárnál, m int adagkőzet. Évi term elés átlag gr. Deés vasúti állomáshoz 45 7T/w országút vezet. Beküldte a rójahidai m. kir. vasgyári hivatal. Barnás mészkő, vereses foltokkal. A telep tulajdonosa a lehotai község. Predajna vasúti állomásához 13 %n ország- és részben községi ut vezet. Beküldte a predajnai m. kir. erdőgondnokság. Világos szürke, töm ött calciteres jura-mészkő. A telep tulajdonosa: A m kir. erdőkincstár. Az anyagot kőbányában nyerik. Ára 1 m 3-nek 10 kr., vitelbér a vasúthoz 29 fii. Használtatik a horgospataki m. kir. kohóműveknél mint. hozag. A m.-szigeti vagy deési vasúti állomásokhoz 56 erdei és országút. Beküldte a horgospataki m. kir. erdőgondnokság. Töm ött m um m ulit-m észkő. A telep tulajdonosa: a batiz-polyánai község. Az anyagot kőbányában nyerik. Ára 1 m 3-nek a bányánál 1 frt 50 kr. \ Vitelbér H orgospatakra 2 frt 40 kr., Fernezélyre 8 frt. Használtatik a horgospataki és fernezélyi fémkohóknál m int hozagkőzet és a körülfekvő vidéken mészégetésre. Évi term elés átlag m trm. Nagybánya vasúti állomásáig 8 H>i rósz erdei és 60 Hn jó országút vezet. Beküldte a rojahida m. kir. vasgyári hivatal Sárgás-fehér agyagos mész, neogén korú és nagyobb mennyiségben fordul elő. Gyűjtötte B r a d á c s I g n á c z. Szürkés dolomitos mészkő. A, telep tulajdonosa Cserisor községe. Az anyagot kőbányában nyerik. Ára 1 m 3-nek helyben 50 kr, vitelbér a govasdiai vasgyárig 1 m 3 után 80 kr. Használtatik a govasdiai vasgyár-' bán hozagul és ut kavicsolására. Évi term elés 500 m 3. Vajda-Hunyadón,.a hova 15 Hm vicinális ut vezet. Beküldte a govasdiai mi kir. vasgyári hivatal. D) Dolom it. D Tiszolcz (Gömör megye) akaster nevű hegyoldaldalról Szürke Triász-Dolomit. A telep tulajdonosa a m. kir. erdőkincstár. Az anyagot kőbányában nyerik. Ara 1 tonnának 45 kr. Használtatik mészégetésre. helyben. Beküldte a tiszolczi m. kir. erdőgondnokság Budapest (Pest megye) Kis- Gellérthegyi m urvabánya. Réti sistem abeli fődolomit, mely nagy mennyiségben dolom it-m urvává és homokká szétporíódva fordul elő a Kis-Gellérthegyen, a hol m urvabányában ássák. A finomabbat szódavizgyártásra és súrolásra, a durvábbat kerti utak behintésére használják. Gyűjtötte Dr. S c h a f a r z i k F e r e n c z.

81 MAGNESIT, TRASZ-BÉTON, FESTŐ FÖLDEK. 81 Csoportjelző és 1 folyó szám Leltári 1 szám, Község és megye A kőzet leírása és előfordulására vonatkozó egyéb adatoknak felsorolása E)Magnesit I(,lo (Szepes megye) J2 211 Tiszoviczci (Rrassó-Szörény m e gye) Maslat nevű erdőrészből Tál kos m agnesit, nagy m ennyiségben. A telep tulajdonosa Mikolay László iglói ügyvéd, egyszersmind a próbák beküldője. Fehér földes m agnesit. A telep tulajdonosa Tiszovicza községe. Az anyagot bányában nyerik, mely azonban jelenleg üzemen kívül van. Ára egy m 3-nek, vitelbére a hajóállomásig 1 fii 60 kr. Használta az osztr. magy. állam vasuttársulat, jelenleg kelendősége nincs. A telep távolsága a hajóállom ástól 2 Hn vicinális úttal. B eküldte. Stassevíts József ó-gradinai m. kir. főerdész F) Trasz-Béton. F Battina (Baranya megye) a Duna m ellett Erdöbenye (Zemplén megye) Nyirsid (Szilágy megye) Palagonit-breccia bazalt-tufával, neogén. Az anyagot kőbányában nyerik. H asználtatott betonkészitésre, vizm üépitésekre a Ferencz-csatornánál. G yűjtötte Matyasovszky Jakab. Kékes szürke Trasz, sárga foltokkal. Az anyagot bányában nyerik, mely jelenleg üzem en kívül áll. Hallomás szerint vitték Fiúméba a tengerparti építkezésekhez. Távolsága a Liszka-Tolcsva vasúti állomástól 12 vicinális úttal. Gyűjtötte Dr. Schafarzik Ferencz. Zöldes-fehér kvarcz-andesit-tufa. Távolság Csúcsa vasúti állomástól 60 Hn, a hová rendes országút vezet. Gyűjtötte Dr. Hofmann Károly Ugyanaz Szürke horzsakőtufa sok quarczszemmel és csillámmal. Közieked. viszonyok és gyűjtő, m int fent Mcháulia (Krassó-Szörény m e gye) déli a barnaszénbánya Szürkés-fehér m editerrán tajtkő-hamu. Az alsó és középső barnaszéntelep között 10 'mí vastagságban. E tufa m indenütt a barnaszénbányában hozzáférhető. Távolság a vasúti állomástól, mely helyben van, 6 8 Hn. Gyűjtötte Dr. Schafarzik Ferencz. * G)F estő földek Bolus. G Rodna (Besztercze-Naszód megye) Grafitos Quarcz-pala. A telep-tulajdonosa a m. kir. bányakincstár. Az anyagot kőbányában nyerik. Ára egy m 3-nek 3 frt. Deéslg szállítva 28 M. H asználtatík az ó-rodnai m agas olvasztónál. Évi termelése a szükséglet szerint. Távolság a deési vasúti állom ástól 100 Hu, a melylyel rendes országuttal van összekötve. Beküldte az ó-rodnai m. kir. bánya- és kohóhivatal Ugyanaz Iszapolt grafit a grafitos kvarczpalából. Közi. viszonyok, tulajdonos és beküldő ugyanaz. 6

82 82 FESTÖFÖLDEK KVARCZ. Csoportj e l és folyó szám Leltári jl szám I Község és megye A kőzet leírása és előfordulására vonatkozó egyéb adatoknak felsorolása G Iíá ln ó (Nógrád megye) Felső- Visső (Máramaros megye) Tokaj (Zemplén megye) Kis fajsúlyú Okkerföld sárga szinü, könnyen szétporló tiszta anyag, a melyben csak kevés quarczszem található. A telep tulajdonosa a S z e n t - I v á n y i család Rónyán. Az anyag vegyi alkota K a l e c s in s z k y S á n d o r a m. kir. földtani intézet vegyésze szerint a következő: Sósavval melegítve chlorfejlődés m ellett feloldódott az anyag. 100 s. részben v o lt: Vasoxid (Fe20s) 72*55 % Manganoxid (MnO)... 3*75 % Mészoxid (GaO) 0*82 % Magnesiaoxid (MgO) 1.12 % Kötött v í z 14*07 % Szerves anyagok _.nyom okban 99*55 % Magasabb hőm érsékletre hevítve vízvesztés m ellett színét fokozatosan megváltoztatja, mig végre gesztenyebarnává változik és porlékony m a rad. Ezt a vasokkert előnyösen lehetne festékre használni. Vasúti állom ás Losoncz. Beküldte S z e n t - I v á n y i Z o l t á n Budapesten. Homokos Okkerföld. A telep tulajdonosa a felső-vissói közbirtokosság. Távolsága a m.-szigeti vasúti állomástól 70 K U, a hová jó megyei út vezet. Beküldte a felső-vissói m. kir. erdőgondnokság. Világos vörös tiszta hom ogén csikós Bolus. Ereket és kis fészkeket képezve az Augit-Anorthit-Andesitnak az Orthoklas-Oligoklas-Ouarcz-Trachyttal való typus-keveredésében. Ezen anyag csak csekély mennyiségben fordul elő és ennélfogva csakis a tanulm ány tárgyát képezheti. Vasúti állom ás helyben. G yűjtötte Dr. S c h a f a r z ik F e r e n c z P om áz (Pest megye) Leskova árok Pilis-Szent-K ereszt (Pest megye) az utón a «két Bükk «-felé. Sötét vörösj tiszta hom ogén Bolus. 3 vastag telért képezve a megalo- ^dnalhészkőben. A telep tulajdonosa Br. R a d v á n s z k y Pomázon. Távolság Budapesttől 36 7%», községi és országút. Felfedezte és gyűjtötte Dr. S c h a f a r z ik F e r e n c z. Barnás vörös, kevésbbé tiszta Bolus okkeres zárványokkal. Távolsága Budapesttől 42 tym, de előjövetelük közelebb esik Esztergomhoz. Budapestre községi és országút, Esztergom ba pedig csakis községi u t vezet. Gyűjtötte Dr. S c h a f a r z ik F e r e n c z A ra n yág (Arad megye). Világos barna Bolus, kagylós töréssel, karcza fényes, tapintása sima, finom ; mészkőben telért képezve. Távolság Ternova vasúti állomástól 14' H it, községi ut. G yűjtötte L ó c z y L a j o s. H) Kvarcz. H U rikány (Hunyad megye) Piaira alba Bisztró, (Zólyom megye) O-Borlovén (Krassó Szörény m e gye) Munte Szemenik Ferenczfalvától DDK-re. Hófehér tiszta kristályos quarcz. Gúla alakú szírt. helyben. Beküldte M a d e r s p a c h V i c t o r. Hófehér kristályos Quarcz. Lelenczkő. A telep tulajdonosa a m. kir. erdőkincstár. Csak lelenczkövek gyüjtetnek. Ára 1 m 3-nek 10 frt. Szállítás a brezovai állomásra 6 frt. H asználtaik zománczgyártásra a rhóniczi vasgyárban. Évi term elés 30 m 3. Távolság a brezovai vasúti állomástól 20 Hm, viczinális út. Beküldte A rhónicz-brezovai m. kir. vasgyári hivatal Magában 2 hegycsúcsot képez a gránit-gneisz területen. A telep tulajdonosa Ó-Borlovén községe. Eddig még nem használtaik. Gyűjtötte R ó t h L a j o s.

83 KVARCZ KAVICS. 83 C s o p o r t j e l z ő é s f o l y ó s z á m Leltári 1 szám I Község és megye A kőzet leírása és előfordulására vonatkozó egyéb adatoknak felsorolása H Felső- Porumbák (Fogaras megye) Flctvisevicza (Krassó-Szörény m e gye) a Kozica mica nevű erdőrészből Macskamező (Szolnok-Doboka m e gye) Wolfsberg (Krassó-Szörény m e gye) L yu ta (Ung megye) Hira nevű hegyoldal Bogdán (Máramaros megye) H illjó (Abauj-Torna megye). Őrölt fehér quarcz (quarczliszt). Lelenczkövek a patakok medrében nagy m ennyiségben fordulnak elő. A telep tulajdonosa a m. kir. erdőkincstár. Ára 1 m 3-nek durván m egm unkálva helyben 7 frt. H asználtaik a felső-porumbáki, predeáli és feleki üveggyárakban. Évi term elés 1000 m tr.- mázsa. Távolsága a nagyszebeni vasúti állomástól 35 Kim, erdei és országút. Beküldte a fogarasi m. kir. erdőgondnokság. Rózsás-fehér tiszta kristályos quarcz. A telep tulajdonosa Plavisevicza községe. Távolság a Duna hajóállomásától 1 Hm,. Beküldte S t a s s e v i t s J ó z s e f m. kir. főerdész. Rózsás-fehér kristályos quarcz kevés vasoxidos erekkel. A telep tulajdonosa a m. kir. bányakincstár. Ára egy m 8-nek helyben 1 frt 50 kr. Vitelbér egy m 3 után a rójahidai vasgyárhoz 2 frt 70 kr. H asználtaik a rójahidai nagy olvasztók kibélelésére. Évi term elés 500 m trm. és csak a szabadon található töm zsöket használják. Távolság a deési vasúti állomástól 45 rósz mezei út. Szürkés-fehér tiszta kristályos quarcz. Mint patak-görély fordul elő nagy m ennyiségben. Tulajdonosa Wolfsberg községe. Nem használtaik. Távolsága tem es-szlatinai vasúti állomástól tym, rósz megyei úttal. Beküldte G y e n g e S o m a m. kir. erdész Temes-Szlatinán. Kristályos quarcz. A telep tulajdonosa a ni. kir. erdőkincstár. Az anyagot a bányában nyerik, mely jelenleg üzem en kívül van. Ára 1 m 3-nek helyben 1 frt 50 kr 2 frt. Vitelbér 1 m 3 után Ungvárig 8 10 frt. H asználtatott a turjavölgyi üveggyárakban, közlekedési nehézségek m iatt m ár nem szállittatik. Távolság az ungvári vasúti állom ástól 71 Lyutáig, a bányához nehéz a közlekedés, jelenleg ut nem is létezik. Beküldte a csornohalovai m. kir. erdőgondnokság. Quarczit vasoxidos erekkel. Tulajdonos a m, kir. erdőkincstár. Ára egy fuvarnak M.-Szigetig 5 6 frt. Nem használtaik. Távolság a m.-szigeti vasútállom ástól országút és vicinális ut. Beküldőtte a rahói m. kir. erdőgondnokság. Kristályos quarcz vasoxidos lapokkal. Használtatik zománczozásra a telkibányai kőedénygyárban. Távolság Kassától 15 községi út. Gyűjtötte Dr. S c h a f a r z i k F e r e n c z. J) Kavics. I Puszta Szt.-M ihály Budapest határában (Pest m.) Czinlwta (Pest m.) Vasoxid hidrátos agyagos, sárga kavics. Tulajdonosa: W a l l e n f e l d és D i e t r i c h. H asználtatik: Budapest sétatereinek kavicsolására. Távolság Budapesttől 8, 7i{m\ kitűnő országút. Gyűjtötték B ö c k h J. és S c h a f a r z i k F.. Rozsdaszínű homokos kavics úgynevezett száraz-kavics. A telep tulajdonosa: D i e t r i c h. Az anyagot az úgynevezett «Czinkotai» kavicsbányából nyerik. Használtatik Budapest sétatereinek kavicsolására. Közi. viszonyok és a gyűjtök ugyanazok. 6 *

84 84 HOMOK.. 'Cö a ->!» N o '<u o.a,2 Leltári szám Község és megye A kőzet leírása és előfordulására vonatkozó egyéb adatoknak felsorolása K)H o m o k. K Esztergom (Esztergom megye) kis St rózsahegy Esztergom (Esztergom megye) kis Strázsahegy Libetbánya ^ (Zólyom megye) Szomőd (Komárom megye) a Leshegyről O rrául (Bihar megye) Porzóbánya Fehér tiszta quarczhomok, a Numm. striata em elet (közép eocen) lazább rétege.2-mel-.vastag. Mosatlan állapotban. A telep tulajdonosa Esztergom sz. kir. városa, b érlő : Nagy Pál, fakereskedő, Esztergomban. Az anyagot külvájás által nyerik. Ára 1 m etr. m.-nak m osatlan állapotban a bányánál kr. Vitelbér a nánai vasúti állomáshoz kr. H asználtatik több hazai és külföldi üveggyárban. Az anyag vegyi alkata, Petrik Lajos tanár szerint a következő: Kovasav (SiOs) _... _ 97'21 % Timföld (AbOs) vasoxid nyomokkal 1*83 % Mézoxid (GaO)... 0'18 % Hevitesi veszteség.. 0'72 % 99*94 A homok iszapolása következő eredm ényt m utatott: Homok _ f>*52 % Leiszapolható anyag % íoo-oo A leiszapolt anyag vegyelemzése a következő: Kovasav (SÍO2) *69 % Timföld (AJ2O3) vasoxid nyomokkal *51 % Mészoxid (CaO) *32% Hevitesi veszteség % 99' 16 A m osatlan homokból nyert üveg tisztaságára nézve azonosnak bizonyúlt a legtisztább örölt quarczból előállított üveggel. Távolság Esztergom-Nána vasúti állomástól 16 Kim jó országút. Gyűjtötte dr. Schafarzik Ferencz. Fehér tiszta Quarczhomok, m osott állapotban.. Tulajdonos, bérlő, közi. viszonyok és gyűjtő, m int fent. Fehér, lisztes quarczhomok, a lazább eocén homokkőből. A telep tulajdonosa a m. kir. erdőkincstár és Libetbánya városa. Az anyagot váj ás által nyerik. Ára 1 m3-nek a bányánál 7 frt. Vitelbér 1 m 3 után a brezovai vasúti állomáshoz 2 frt. Használtatik a rhónicz-brezovai m. kir. gyárakban a csőgyári üzemnél a forrasztó pestekben, bélés-anyagúi a Martin-aczél ömlesztő lángpestben és a jaszena-kramlyistyei üveggyárban. Évi term elés 100 m 3. Az anyag vegyi alkata a rhóniczi vegyműhely szerint a következő: SÍO % Alkalicik *8% % Távolság a blatniczai vasúti állom ástól 12 /Hn vicinális út. Beküldte a rhónicz-brezovai m. k. vasgyári hivatal és Galló J ózsef m. k. erdész. Finomszemű quarczhomok kevés vas tartalom m al. Neogén, pannonjai rétegek. Nagyobb m ennyiségben fordul elő. A telep tulajdonosa: ürömi, építész, Budapesten. Az anyagot vágás által nyerik. Ara 1 m trm -nak 40 kr. Plasználtatik régóta porzónak, azonkívül üveggyártásra is igen alkalmas. Távolsága a duna-alm ási hajóállom ástól 9 rfy,n ; községi út. Gyűjtötte dr. H o f m a n n K á r o u t. G A * 'v- v f C U e ó K v / X Sárgás, finomszemű csillámos quarczhomok. Neogén, pannoniai rétegek. Nagyobb elterjedéssel fordul elő 1,rni vastag rétegben. Az anyagot vájás által nyerik. H asználtatik porzónak és vakolathoz a közeli környéken, azonkívül közönséges zöld üveggyártásra is alkalmas. Távolsága Élesd vasúti állom ástól 8 'Hm, a hová ország- és községi út vezet. Gyűjtötte M a t y a s o v s z k y J a k a b.

85 HOMOK. 85 Csoport- 1 jelző és 1 folyó szám 1 Leltári 1 szám I Község és megye A kőzet leírása és előfordulására vonatkozó egyéb adatoknak felsorolása K O szrblia (Zólyom m.) Szuha Roszkos (Bars megye) Bajba és P rovaznik (Zólyom megye) Sárgásfehér lisztes quarczhomok. Quarczit homokkőből (Diasz). A telep tulajdonosa a m. kir. erdőkincstár. Az anyagot vájás által nyerik. Ára m 3-kint 5 frt. Vitelbér 1 m 3 után a brezovai vasúti állomáshoz 1 frt 50. H asználtatik helyben és a rhóniczi vasgyárban vakolatra és tűzálló téglák készítésére. Évi term elés 50 m 3. Az anyag vegyi alkata a rhónicz-brezovai központi vegyműhely szerint: Si /o CaO »/«. MgO % AI2O _ 1 '481 /o Fe20s % K2O, Na20 és H 2O % ÍOO'OO % Távolság a brezovai vasúti állom ástól 11 4%», vicinális és erdei út. Beküldte a rhónicz-brezovai m. k. vasgyári hivatal. Sárgás, agyagos csillámos quarczhomok, (könnyaghomok) 35 nu vastag. A telep tulajdonosa: Majtényi László Roszkoson. Az anyagot bányában nyerik. Használtatik cham otte helyett. Nyitra. G yűjtötte: R oth Lajos. Barnás szürke, csillámos, durva homok. A telep tulajdonosa Libetbánya község. Az anyagot vájás által nyerik. Ára 1 m 3-nek 7 frt. Vitelbér 1 m 3 után a lucsatini vasúti állomáshoz 2 frt. H asználtatik m inták készítésére a rhóniczi és libetbányai öntő műveknél. Évi term elés 100 m 3. Távolság a lucsatini vasúti állomástól 16 Kim, a hová vicinális és erdei ú t vezet. Beküldték a rhónicz-brezovai m. kir. vasgyári hivatal és Galló J ózsef m. kir. erdész Felső-Bonczár (Hunyad megye) Sztrim buly (Szóinok-Doboka m.) Gyalu-Ursului Govasdia (Hunyad megye) 12 I 248 Felső-Köbér, (Maros-Torda megye) B rezn óbán ya (Zólyom megye) 1 Durva szemű agyagos quarczhomok. Az agyagot külművelet által nyerik. Használtatik tűzálló téglagyártáshoz a közeli vasgyárak számára. Távolság a hátszegi vagy karánsebes vasúti állomásoktól 35 Hvi, a melylyel rendes országiddal van összekötve. Sárgás szürke csillámos, finomszemű laza homokkő. A telep, tulajdonosa a m. kir. bányakincstár. Az anyagot vájás által nyerik. Ára helyben 1 m 3-nek 1 frt 50 kr., vitelből- 1 m 3 után a rójahidai vasgyárhoz 4 frt 50 kr. Használtatik. Rójahidán a vasöntéshez m intázó homoknak. Évi term elés 2000 *%,. Távolság a nagybányai vasúti állomástól 56 K{m öszszeköttetése ország- és erdei úttal, az utolsó csak télben járható. Beküldte a rójahidai m. kir. vasgyári hivatal. Szürke, durva agyagos villámos homok. A telep tulajdonosa a m. kir. erdőkincstár. Az anyagot kőbányában nyerik. Ára 1 m 3-nek helyben 50 kr. Vitelbér l m 3 után a gavosdiai vasgyárig 2 frt. Használtatik a gavosdiai vasöntödében m intázó homoknak és helyi építkezésekre. Évi termelés m 3. Távolság a vajdahunyadi vasútállom ástól 15 Kim. Összeköttetés jó vicinális úttal. Beküldte a go vasdiai m. k. vasgyári hivatal. Sárgás, kavicsos kvarczhomok. A telep tulajdonosa a m. kir. erdőkincstár. Az anyagot vájás által nyerik. Ára 1 m3-nek vitelbérrel (1 m 3 = 25 m é termázsa) a m arosvásárhelyi vasúti állomásig 24 frt. Használtatik máz előállítására a vidéki fazekasok által, üveggyártásra is használtatott a most m ár nem létező görgényi üveghuttában. Távolság a maros-vásárhelyi vasúti állomástól 80 K{m,. Összeköttetés vicinális úttal. A láposbányai m. kir. erdőgondnokság. Sárga, durva, csillámos homok. A telep tulajdonosa Breznóbánya városa. Az anyagot vájás áttal nyerik. Ára 1 m 3-nek helyben 7 f r t ; vitelbér a brezovai állomáshoz 3 frt. Használtatik a rhóniczi vasöntőm űnél m inták készítésére. Évi term elés 300 m 3. Távolság a brezovai vasúti állomástól 12 %n. Összeköttetés megyei úttal. Beküldte a rhónicz-brezovai m. kir. vasgyári hivatal. *

2, A magyar korona országainak megvizsgált agyagai és az agyagiparnál felhasználható egyéb anyagai,

2, A magyar korona országainak megvizsgált agyagai és az agyagiparnál felhasználható egyéb anyagai, 2, A magyar korona országainak megvizsgált agyagai és az agyagiparnál felhasználható egyéb anyagai, K á LECSINSZKY SÁNDOHtÓl. (Egy kőnyomata átnézétes térképpel.) Egyúttal pótfüzetül szolgálhat a in. kir.

Részletesebben

D) A chem iai laboratórium jelentései. 1. Jelentés a m. kir. földtani intézet chemiai laboratóriumának 1913, évi működéséről

D) A chem iai laboratórium jelentései. 1. Jelentés a m. kir. földtani intézet chemiai laboratóriumának 1913, évi működéséről D) A chem iai laboratórium jelentései. 1. Jelentés a m. kir. földtani intézet chemiai laboratóriumának 1913, évi működéséről Dr. E mszt KÁLMÁN-itól, Az 1913, évben folytattuk laboratóriumunk berendezését.

Részletesebben

KÖZLEMENYEK A MAGYAR KIRÁLYI FÖLDTANI INTÉZET CHEMIAI LABORATOliirMÁBOL. *

KÖZLEMENYEK A MAGYAR KIRÁLYI FÖLDTANI INTÉZET CHEMIAI LABORATOliirMÁBOL. * 12 KALEC'SINSZKY SÁNDOR. KÖZLEMENYEK A MAGYAR KIRÁLYI FÖLDTANI INTÉZET CHEMIAI LABORATOliirMÁBOL. * K alecsinszky SÁNDOR-tÓl. Második sorozat. ** (Előterjesztetett a magyarhoni Földtani Társulat szakülésén

Részletesebben

Az épített környezet anyagai SZKA103_03

Az épített környezet anyagai SZKA103_03 Az épített környezet anyagai SZKA103_03 tanulói Az épített környezet anyagai 3. évfolyam 13 Diákmelléklet D1 Memóriajáték tanulói Az épített környezet anyagai 3. évfolyam 15 tanulói Az épített környezet

Részletesebben

Máramaros-megye geologiai viszonyai különös tekintettel értékesíthető ásványok fekvő helyeire.

Máramaros-megye geologiai viszonyai különös tekintettel értékesíthető ásványok fekvő helyeire. IX. Máramaros-megye geologiai viszonyai különös tekintettel értékesíthető ásványok fekvő helyeire. Gesell Sándor-tól. Máramaros-megyének legkiterjedtebb geologiai képződése a kárpáti homokkő, mely az egész

Részletesebben

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani

Részletesebben

Talajmechanika. Aradi László

Talajmechanika. Aradi László Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex

Részletesebben

1. Jelentés az évi munkálatokról.

1. Jelentés az évi munkálatokról. D) A chemiai laboratóriumok jelentései. 1. Jelentés az 1914. évi munkálatokról. Dr. E mszt K á l m á n - tói. A folyó évben a felvételi anyagok feldolgozása volt a feladatom, számos vizsgálatot végeztem

Részletesebben

A RIOLITOS KŐZETEK PETRIK LAJOS A MAGYAR KIR. FÖLDTANI INTÉZET KIADVÁNYAI AGYAGIPARI CZÉLOKRA VALÓ ALKALMAZHATÓSÁGA. BUDAPEST

A RIOLITOS KŐZETEK PETRIK LAJOS A MAGYAR KIR. FÖLDTANI INTÉZET KIADVÁNYAI AGYAGIPARI CZÉLOKRA VALÓ ALKALMAZHATÓSÁGA. BUDAPEST A MAGYAR KIR. FÖLDTANI INTÉZET KIADVÁNYAI A RIOLITOS KŐZETEK AGYAGIPARI CZÉLOKRA VALÓ ALKALMAZHATÓSÁGA. PETRIK LAJOS ÁLLAMI KÖZÉPIPARISKOLAI TANÁRTÓL. BUDAPEST. FRANKLIN-TARSULAT KÖNYVNYOMDÁJA. 1888. 1888.

Részletesebben

A szárítás módjának befolyása a dohány erjedésére.

A szárítás módjának befolyása a dohány erjedésére. A szárítás módjának befolyása a dohány erjedésére. A zöld dohánynak száritása alatt végbemenı erjedés mérve lényeges a dohány értékére, mert a dohány tömegben tartatván vagy egyébként nedves melegséghez

Részletesebben

Kerámiák archeometriai vizsgálata

Kerámiák archeometriai vizsgálata Bevezetés Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max. 0,1-0,2 mm szemcsék, pórusok

Részletesebben

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu

Részletesebben

KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA

KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA . BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA különös tekintettel a mállási jelenségek kimutatására Készítette: Király Csilla: Környezettudomány MSc. I. évf. Mácsai Cecília:

Részletesebben

ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!

ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! 2. Magmás kőzetek a hevesek A legjobb építőtársak a vulkáni kiömlési kőzetek. Hogy hívják ezt a térkövet?.. A Föld kincseskamrája

Részletesebben

ü ü ó í ö Ö ü ó ö ö Ö ü ö Ö ö ö ö ö ú ö Ó ö ú ö í ö í ö ü ú ü ó í ú ü ó í ö ö ú ó ó ö ü ó ü ö ö ö

ü ü ó í ö Ö ü ó ö ö Ö ü ö Ö ö ö ö ö ú ö Ó ö ú ö í ö í ö ü ú ü ó í ú ü ó í ö ö ú ó ó ö ü ó ü ö ö ö ö ü Ő Ö ü ö ó ü ü í ü ö ö ö ö ü í ü ü ö ó í ö ú ö ö ö Ö ö ó ó ó ü ü ó í ö Ö ü ó ö ö Ö ü ö Ö ö ö ö ö ú ö Ó ö ú ö í ö í ö ü ú ü ó í ú ü ó í ö ö ú ó ó ö ü ó ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö í ö ü ú ö ö ö ö ö ö í ö í ü

Részletesebben

A nitrobenzol tulajdonságainak megváltozása,

A nitrobenzol tulajdonságainak megváltozása, A nitrobenzol tulajdonságainak megváltozása, előidézve az előállítására szolgáló anyagok megváltoztatásával. IFJ. DVORSZKY BÉLA oki. gyógyszerésztől. Bevezetés. sorrendjének A kilenezvenes évek elején

Részletesebben

Falra rakható terméskövek

Falra rakható terméskövek Falra rakható terméskövek 3-4cm magas vágott kövek A telephelyen kapható bármely kőből vágott 3-4cm magas változó hosszúságú felburkolásra alkalmas kövek: 10000 Ft/m 2 Bakonyi homokkő Bakonyi homokkő 1-3

Részletesebben

Falra rakható terméskövek

Falra rakható terméskövek Falra rakható terméskövek Az árlistában szereplő árak a raklapon 1 sort tartalmaznak ahol "/sor" a mértékegység, mely kb. 0.9-1 m-t fed le a burkolandó felületen, függően a fuga szélességétől. "Malaga"

Részletesebben

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk

Részletesebben

Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár.

Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár. Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár. 2. A vizsgálatok nehézségei. Ismeretes, hogy a baktériumokhoz

Részletesebben

2, Közlemények a magyar királyi földtani intézet chémiai laboratóriumából,

2, Közlemények a magyar királyi földtani intézet chémiai laboratóriumából, 2, Közlemények a magyar királyi földtani intézet chémiai laboratóriumából, (Tizedik sorozat. 1897.) * K álecsinszky SÁNDOR-tÓl. I. A datok a chém iai laboratórium történetéhez. Az elmúlt évben néhány kisebbszerű

Részletesebben

Kerámiák archeometriai vizsgálata

Kerámiák archeometriai vizsgálata Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Archeometria 2011. május 3. Bevezetés Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max.

Részletesebben

PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM

PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM A Miskolci Egyelem Közleménye A sorozat, Bányászat, 60. kötet, (2001) p. 9-16 Perlit, a környezetbarát magyar ásványi nyersanyag" tudományos konferencia PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM Dr.

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

UTB Envirotec Megbízó: H-1067 Budapest, Csengery utca 31. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Tel.: 1 413-3600 Fax: 1 413-3601

UTB Envirotec Megbízó: H-1067 Budapest, Csengery utca 31. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Tel.: 1 413-3600 Fax: 1 413-3601 DN10 8.10 0+12.6 TERVEZETT TISZTÍTÓAKNA KÖZÚT A T2 SZENNYVÍZ Penza lakótelep M17-1-0-0 csatorna áll. Az Kft. és a Duplex Kft. szellemi terméke, annak teljes M17-2 DN10 8.10 0+12.6 TERVEZETT TISZTÍTÓAKNA

Részletesebben

ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával)

ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával) ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával) Üveg: különleges anyag Sajátos szerkezet: rövid távú rendezettség, röntgen-amorf, térhálós Oxigén atomok alkotják

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ AZ ERDÉLYI MUZEDM-EGYLET ORVOS-TERMÉSZETTÜDOMÁNYI SZAKOSZ TÁLYÁNAK SZAKÜLÉSEIRŐL ÉS NÉPSZEKÜ ELŐADÁSAIRÓL. II. TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAK.

ÉRTESÍTŐ AZ ERDÉLYI MUZEDM-EGYLET ORVOS-TERMÉSZETTÜDOMÁNYI SZAKOSZ TÁLYÁNAK SZAKÜLÉSEIRŐL ÉS NÉPSZEKÜ ELŐADÁSAIRÓL. II. TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAK. ORVOS-TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉRTESÍTŐ AZ ERDÉLYI MUZEDM-EGYLET ORVOS-TERMÉSZETTÜDOMÁNYI SZAKOSZ TÁLYÁNAK SZAKÜLÉSEIRŐL ÉS NÉPSZEKÜ ELŐADÁSAIRÓL. II. TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAK. '^i'iiii'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiinw

Részletesebben

É í ű ö ő ü ú ö ü ö ó ö ü í ő ó ú ő ű ú í ő ö ú ő ű ü í ő ó ü ö í ő í ö í ó ó í ó í ó ű ö ö ú í ő ú í í ó í ő í ő ó í ó ó í ó ó í í í í ó ö ö ü ó í ó

É í ű ö ő ü ú ö ü ö ó ö ü í ő ó ú ő ű ú í ő ö ú ő ű ü í ő ó ü ö í ő í ö í ó ó í ó í ó ű ö ö ú í ő ú í í ó í ő í ő ó í ó ó í ó ó í í í í ó ö ö ü ó í ó Ö É É É ö É Á ö Á ú ó É ó ö ó í ö ö ő í ő ő ő ö í ú ő ó ó ó ó ő ő ü ú ő ő ő ö ö ü ú ö ó ö ö í ö ö í ű ö ö ü ö ü ó ú í ú É ü í ő ő í ő ó í ú í ó ű ú í í ó ö ö ő ú ú í ő ó í É í ű ö ő ü ú ö ü ö ó ö ü í ő

Részletesebben

SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA

SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKÁRSÁGA 10 2 4 9 2 / 1 9 74. BELSŐ HASZNÁLATRA! 19 Sorszám: SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA 1975 ÁBTL - 4.2-10 - 2492/1974 /1 BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKÁRSÁGA 10-2492/

Részletesebben

Ö ö í ó ö ó ö ö í í Ü ö Á ö Ö ü ö Ö ü ó í í ö ü ü ö ó ü ú ű ó ó í ú ó Ó í ó ó ü í ó ó í ó í í ú ú ű ó í ú í űö ü Í ö Ö ü ö Ö ü ú ü ó ú ó

Ö ö í ó ö ó ö ö í í Ü ö Á ö Ö ü ö Ö ü ó í í ö ü ü ö ó ü ú ű ó ó í ú ó Ó í ó ó ü í ó ó í ó í í ú ú ű ó í ú í űö ü Í ö Ö ü ö Ö ü ú ü ó ú ó ö ü Ö ü ü ó í í ö ö í ü ú ü ó ü ó Ö ö í ú ü ó ó í ó ü ó ü ö Ö ü ö Ö ü ü ü ó Ö ö í ú ó ó ó ó ü ó Ö ö í ó ö ó ö ö í í Ü ö Á ö Ö ü ö Ö ü ó í í ö ü ü ö ó ü ú ű ó ó í ú ó Ó í ó ó ü í ó ó í ó í í ú ú ű ó í ú

Részletesebben

é é ó ó ó é ö é é é ó é é é é é é é é é é é é é ú ó é ó ö é é ó é ö é ó é éú é ú ó é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö ó é ö é é é é ű é ö ö ü é ö é Í

é é ó ó ó é ö é é é ó é é é é é é é é é é é é é ú ó é ó ö é é ó é ö é ó é éú é ú ó é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö ó é ö é é é é ű é ö ö ü é ö é Í é ü é ö é é é ú Í ö é Íó ö ü é ü é ö é ó é ü ö ö ü é ö é é é ö ú ö é é ó ú é ü é ö é é é é é é é é é é ö ü é ö é é é ö ú ö é é é ö é Ö é ü ö é é ö ö é é é é é é é é é é ü é ú ó é é ú ú é ó ó é é é ó ö

Részletesebben

ó í ó í ü ü ó ő ó ú í ó ő ú ő ó í ó í ü ö ö ő ó ő ó ö ó ó ű í ü ü í ó í ó ö ö ö ó ű ő ö ő ű ü ó ü ö ü ó ü ü ö í ű ö í ű í ő ő ű ö ö ö ö ő ő ű í ü ö ö

ó í ó í ü ü ó ő ó ú í ó ő ú ő ó í ó í ü ö ö ő ó ő ó ö ó ó ű í ü ü í ó í ó ö ö ö ó ű ő ö ő ű ü ó ü ö ü ó ü ü ö í ű ö í ű í ő ő ű ö ö ö ö ő ő ű í ü ö ö í Á Ü ő ő ő ö ö É í ó ú ü ő Á ó ó ú Ü í ó ó ö ó ó ő ö ö Ü ő ü Ü ó Ö ő ű ű ö ö ú ö ő í í ó í ó ö ö Ö ő Ű ő ö ő ú ó ú ű ű ő í ó ű ő ő ő ó í í ó í ű ü ó ü ó ó ó í ű ó ó ö ó ó ó í ó í ü ü ó ő ó ú í ó ő ú ő

Részletesebben

MESEBÁL 3.A hõs kisegér Huszti Zoltán

MESEBÁL 3.A hõs kisegér Huszti Zoltán MSBÁL. hõs kisegér Huszti Zoltán nek 12 Marsch lt egy - szerélt a kam - ra sar - ka mé - lyén, Laczó Zoltán Vince lt egy - szerélt egy órus ora hõs kis - e-gér. Hosz - szú far - ka volt és büsz - ke nagy

Részletesebben

ő í Á ö í í í ű ö ö ö ö ö ő ű ö ö ú Ü í í ő ű ö ű ö Ú Ü ö Ü ö ú ü ö í ú ö ö ö í ö í ü ö ő ö ő ö ú ő í Ü Ü ő í Ü ú í ő ü í í í ű ű í ő ö í í ö ő í í ö

ő í Á ö í í í ű ö ö ö ö ö ő ű ö ö ú Ü í í ő ű ö ű ö Ú Ü ö Ü ö ú ü ö í ú ö ö ö í ö í ü ö ő ö ő ö ú ő í Ü Ü ő í Ü ú í ő ü í í í ű ű í ő ö í í ö ő í í ö ő í ö ö ú ő í ő ő í í ú ö ú Ü Ü ö ú ő í í í ö ú í ő í í ö ú ű í ö ő ö ú ű í ő í ő í í őí Ü ű ö ő Ü ö í ő ő Ü ö Ü őö ő ö í í í ő Ü í Ü ö í ö ő ö ö ő ö í ö ő ú í ő ö í Ü ő í Á ö í í í ű ö ö ö ö ö ő ű ö ö

Részletesebben

Garay János: Viszontlátás Szegszárdon. kk s s. kz k k t. Kö - szönt-ve, szü-lı - föl-dem szép ha - tá-ra, Kö - szönt-ve tı-lem any-nyi év u-

Garay János: Viszontlátás Szegszárdon. kk s s. kz k k t. Kö - szönt-ve, szü-lı - föl-dem szép ha - tá-ra, Kö - szönt-ve tı-lem any-nyi év u- aray János: Viszonláás Szegszáron iola Péer, 2012.=60 a 6 s s s s s so s s s 8 o nz nz nz nz nzn Ob. Blf. a 68 s C s s s s am s s n s s s s s s a s s s s s o am am C a a nz nz nz nz nz nznz nz nz nz nz

Részletesebben

í ü ö ö í ö ü ö ö ő ö Ö ő ű í ö ű ö ü ő ú ő ő ő ő ú í ú ö ö ö ö í í ő í ü ű Ö í ö Ü Ű ü í í í ö í ő Ö Ü ü í ő ő ö ö ő í ö ö ü ü í í í í ü ű Ö Ö ü í ú

í ü ö ö í ö ü ö ö ő ö Ö ő ű í ö ű ö ü ő ú ő ő ő ő ú í ú ö ö ö ö í í ő í ü ű Ö í ö Ü Ű ü í í í ö í ő Ö Ü ü í ő ő ö ö ő í ö ö ü ü í í í í ü ű Ö Ö ü í ú Á Ü ő ö í É ö ö Á Á ö Á Á Á ö ö Ü í ö ő ő í í ő ő ő ő ö ö ü ü ö ü ü ü ü ö ö ö ő í í ö ö ő í ü ö ö í ö ü ö ö ő ö Ö ő ű í ö ű ö ü ő ú ő ő ő ő ú í ú ö ö ö ö í í ő í ü ű Ö í ö Ü Ű ü í í í ö í ő Ö Ü ü í ő ő

Részletesebben

Ha a szántóföldet égetett mészszel trágyázzuk meg, úgy az égetett mész a talajból vizet vesz fel és átalakul mészhydrattá (vagyis oltott mészszé).

Ha a szántóföldet égetett mészszel trágyázzuk meg, úgy az égetett mész a talajból vizet vesz fel és átalakul mészhydrattá (vagyis oltott mészszé). A mésztrágya. A mész egyike azon anyagoknak, melyet trágyaszer gyanánt már a legrégibb idıben alkalmaztak, mint az már Pliniusnak munkáiban is fölemlítve van. Hogy azonban a mésznek a talajra és ezzel

Részletesebben

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü ő É ő ő ő ő É Ü Ö Ö Ö Í Ö Ö Ö ő Ó Ó Ö Ö Á É É É ő Á É Á Á Ú Á Ú Ö Ö Á Ú Ö Á ű Á ú ő ő ü ü Ó ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü ő ő ő ő Á ü ú ú

Részletesebben

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü ü ü ü ú ú ü ű ü ű ü ü ű ü ü ü Í ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü ú ü ü Á ű ü ü ü ü ü ü ü ú ü ü Í ú ü É Ö Ö ú Ö Ö Ö ú ú ü ú Á Ö Á ú É ü ú ú É ú ú ú Ü ü ű ú ű É ú ű ü ü Á ú É ü ű ü ú Á É É ú ü Ö Ö Ö ú ú Á Ö

Részletesebben

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü Ü ú ű ű ú ű ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ü ü Ú ú ü ű ü ú ű ö ű ú ö ö ö ö Á ú ú ű Á ú Á Á Á ü ö ö Á ö ö ü Á ú Á ú Á Á Ö Á Á ö ű ö ö ü ú ü ú ö ú ű ú ú ü ü ü ü ű ű Ő ú ö ű ú ú ű

Részletesebben

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö Í Á Ö Ú Á Á Ó Á ö ú ú ö ú ú ö ü ü ű ü ű ö ö ü ű ö ü ö ú ö ü ú ö ö ü ü ö ü ű ö ö ü ű ö ö ú ö ö ú ú ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ű ö ü

Részletesebben

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű ő ő ű ú Á ő ű ő ő ő ő Ö Ö Í Á É Á ő Ö Ö Í ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű ő ű ő ú Á ő ű ő ő ő ő ő ő Ö ő ú ú Ö ő ő ű ú Á ő ú Ó ű Ó ú ú ú ő ő ú ú ő ő ú ő Ú ú

Részletesebben

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ü ü ü ü ü ő Ö ő ő ő ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ű ő ú ü ú ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ű ő ü Á ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ú ő ő ő

Részletesebben

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö ö ú ö ö ú ö ú Ü ő ú ő ö ő ő ő ö ö Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö Ú ő ö ő ő ő ö ú ú ú ő ö ő ö ő ő ő ö ö ö ö ő ő ö ő ú ő ö ú ö

Részletesebben

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő ű É ű ű É Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő É Ó Ó É ű Ö ű Ö ű ű ű Ú Ú Ö ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű Ú É É É É Ö Ö Ú Ö É ű ű ű ű ű ű ű Ó ű Ö Ö ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű Ü ű ű ű ű Ö ű

Részletesebben

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

Ü ű ö Á Ü ü ö ö Í Í Ü Ú ö ú Ö Ü ű ö Á Ü ü ö ö ú ü ü ö ü ö ö ö ö Ü Ü ö ö ö ö ö ü ü ö ü Ü ö ú ü ö ü ö ű ö ű Ü ü ö É ö ü ü ö ö ö ö ö ö ö ö Ó ö Ü ü Ü ü ü ö ö ö ö ö ö ö ú ü ö ű ü ö ú ű Ü ö ö ö ü Ü Ü Ü ú ö ö ü ű ö ű ö Á Á Í

Részletesebben

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó ö ú Á ő ű ü ő ó ö ö ú ö ú ü ó ó ű ö ú ó ó ó ő ö ö ő ú ó ö ö ő ő ő ő ö ű ü ü ü ő ü ü ő ő ü ó ő ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó ó ü ű

Részletesebben

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő ő ü ő ő ű ü ő ű ő ő ő ő ü ő ő ő ü ő ű ő ő ő ü ő ü ő ő ü ű ő ő ü ü Á ő Á ű ű ü Á ő ű ű ő ű ű ü ű ő ő ő ü ő ű Ó ü Í Á ő ű ő ő ő ő ü

Részletesebben

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü Á Ó ö ü ü ü ú ú ü ü ö ü Ő ö ö ö ü ú ü Á ö ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü ö ö ü ü ö ü ö Ó ö ö ü ü ö ü ö ú ö ú ü ö ü É É Á ü ű Ö ű ú ö ö ú ö ú ö ú ö ű ü Ö ö ű ü ú ö ü ú ű ö ű ú

Részletesebben

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

É Ö Á Í Á Ó Ö ü Ö ű Ö ő ü ő ő ő ű Ö Ö ü Á Á É Ö Á Í Á Ó Ö ü Ö ű ű Ö ű ű ú ű ű ú ú ő ő ü ű ű É Ö ú ű ő ű ű ú ő ü Ö ú ú ő ő ú ű ü ő ü ű ú ú ű Ü ő ő Ó ü É Ó Ö Ö ú ü ü ü ü Ű ú Ö Á ü É Ó ű Á Ö Á ű ü ú Ö ű ű ű ü ő ő ő Á ő ő

Részletesebben

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é é ű ö Ö é é ö ú é é é é ö ö é ö é é é ö ö é é é ö ö é ű é é ö é é é é é é é é é é ö é ö é é é ű ö ű ö é é é Ö Ú Í é ö é é Ő ö ö ú é é é é é é é é é é ű é é é ú é é é ű ú é é é é é ö é ö é ö é é ö é é é

Részletesebben

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő ő Ü É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő ő ő ú ő ő ő ú ő ü ú ű ő ű É Í ő É Ü Í ő ü ő ő ő ő ő ő ú ü ű ő ú ő ű ő ő ő ű ő ű ő É Í Ú Ö Á Á É Á Á Á Ő Á É Á Ö Á Ö É É É ü ő Á ő ú ü ő

Részletesebben

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó Ü Ű Ö É Á Á ö É É Ö Ú Ü ö ü ő ő ö ő Á ő ó ő ü ü ö ö ú É ű ó ü ű ö ú ü ö ó ö ö ü ű ö ó ó ö ö ö ö ü ű ö ő ö ö ó ö ö ő ó ő ü ő ó ő ö ö ő ü ü ö ő ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó

Részletesebben

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü Í Í ö ú ö ö ö ö ű ö ö ö ö Í ű ű ö ü ú ö ú ú ű Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü ö ú ü ü ö ú ö ű ö Í ű ú ú ö ú ú ű Á É Á ö ű ú Í ö ö ü Í ú ö ú ö ö Í ű ö Í ú ö ö ö Í ö ö ö ö ö Í ö ö ö Í ö ö ö ö Í ű ö Í ú ö Í ö ö ű

Részletesebben

í ö Á ö ö ö Á í ö ű ü í í ű ö ú ü íí ö ű ö ü ú ü ö í ü ű í ö ö ü ü í ö ü ö ű ö í ű ü í ö í í ü í Á Á í í ü ö ö ü ű í í ö ö ü í ű ü ö í ö ű ü í í ű ö í í í ö ö í ö ö ö ö ö ö í í ű Á Á Á Á Á í í ú í ö ö

Részletesebben

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó í Ú Á Í í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó í Ó Ó í ő ó Í í í í Ó í ó í í Ő É Ú Ű Í É Á ó Á É É ó ó í É Ü Í ő í ó í ó í Ő Ő Á Ó Ó Á É É Á Á É É Ő Á Ú É í ó Á í Á í í ő í í Ő Ő É Ú Ű Í É Á ó Á É Ö Í Í É ó ó í Ú

Részletesebben

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö ö ö Ő Ö ü ö Ö ü ü ü ó ö ö ö ü ö ú ü ü ö ö ú ú ö ú ó ú ó ü ú ú ú ú ó ú ö ú Á ö ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö

Részletesebben

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü é í ü é ö é é ő ü é é é ú é ó Í é é ő Í é ó ö í é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü é ö ő

Részletesebben

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö Ö É Ö Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö Ü Ü Á É Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ú Í É Ó Á Ü Á É Á Ü Í Í Í Í Ü Í Í Í Í Í É Ö Á Í Á Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Í Í É Í Í É É Í Í Í É Í Ü Í Ü Á Ü Ü

Részletesebben

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á ü ű ü ú ű í ú í ű í ú ú ú ú ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á ű í í í Á ü É í í Ö Ö Á í Á É Á ú ú ú í ű í ú ű í í í É í í É í ű í ü í ú ű í ű í É í Ú í í í ű í ú ű í í í ü í í ú í ú í Ö ű í í í ü ü Ő í í

Részletesebben

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú ű É Í Á Á Á Ó É Á Á Ó Í Ö Á Á Á Ö ü Í Ó Í ű ű ü ú Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú ü Í ú Ü Ű Ó Ó Í ú Í ú Ö Ó ü Ü ü ű Ó ú Í ü É Í Í Á Á Ó Í Á ú Ö Í Ó ú ú ú Í ú ú ű ú Ü ü ü Í Á ü ú Í ú

Részletesebben

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű É Á É É Ó Á ű Á ű ú ú ű ű ú ű ű ú Á ú ű ú ű ú ű ú ű Á ű ú ű ű Ö Ú Á ű ű Á ű ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű ű ú ű ű ű ű ű ú ű ű ű ű ű ű Á ú ű ű ú ú ű ű ű ű ű ú ű Á ű ű ű ű ű ű ú ű ú ű ú ű Ö ú ű Ö

Részletesebben

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü ű ü ü ú ü ú ú ű ü ú ú ü ü Ó Ö Í ü ú ú ű Ö ú ú ú ü ü ú ÍÍ ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü ü Ü ü ü ú ü ű ü ü ü Ü ú ú ü ü ü ü Í ü ü ú ű ü ü ü ü ü ü Í Í ü

Részletesebben

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é ű ű ö é ő ó í ö ő ü é ő é ü ő ö ő ö é é í ö ő ö ó ő é ó í ö ő ü é é é é é ő é é é é í ő ö é é ő ű ő ö í ö é é é Ö ű ú ő é é ű ő í ü ö é é ő ó ö ö ő é é é é é é é é é é ő ü í í é ú í í í Ú í é ú é ő ó ó

Részletesebben

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü ü ü ü ü Ó í Ó Éü í ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü ű ű ű í ü ő ű ü ü ő ú ú ő ü ő ő ő ü ú ű ú ú ú ő ő ú ő ő í ú í Ó ú ü ő ú ú ú ű ú ú Ű ű ő ű ű ő Á ü í ü ú ü í ú ő ú ő ű ő í ő ő

Részletesebben

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó ü ö ö Ö ü ü ö ö Ö ö ó ö ú ó ü ö ö ö Ö í ó ü í í ü ö í í ó ó ü ö ü ö ö ü í ó ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó ö ö Ö ü í ö Ö ö ö ó ü í ö ó ó ü ö ó í ü ü ü ö ö ü í ü

Részletesebben

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö Í Í Ő Ó Ü Ö Ő ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö ő ö ő Í ó ö ó ú Í Ö Í ÍÍ É Ó Ü Ü Ó Ó Ö É Ö ő ö ő ű ó ö ú Í Ö Í Ö Í Ö Ó Ó Ó Ó Ü Ö Ü Ü É Ú Ö Ó Ó Í Í ő ö ő ű ó ö ó ú É Ö Í Í ÍÍ Í Í Í É Í

Részletesebben

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű É É É Ó Á É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű ü ű ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ü ú ü ö ö ö ö ö ü

Részletesebben

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö Á É í ü í í í ü í í ö í ű í í í í í í í í í ü ő ö ö ö ű ő ö ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö ö ő ő ő ö ö Ű ú Á ö ú ú ö ü í ő ő ú É í í ő ö í ö ú í ő ü í í í í í ö í ű í í í í í í í í í ü ő ö ö ö ű ű ő ű ü í Ö

Részletesebben

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó ü ű ú ü ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó ü í í í í ó ü ó Ö ó ü Ö í ó ű ó ó ó Ö Ö ó ó í í Ö Ö ó ó í Ö ó ű í í ü

Részletesebben

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü ú Ö Ú ú ú ó Ő Ö ü Ú ú ö Ö Í ó í ü ü ó ó ó Í ö ö ö ö í ü ó ö ü ü ú í ű ö ó ó ö ö ö ű ö ó ó ö ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü ü ö ö ó ó Í ü ö ó ú ü ü ö ó ö ö Í í ó ó

Részletesebben

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó ö Ö ó ü Ú ú ű ó ú ü ö Ö ü ó ü ü ó ó ö ö ó ó ö Ú ö í ó ö ö ö í í ú ü ó ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó ó ó Ó Ú ö ú ó í í ú ó ö ü ü Ö ó ü ü í Ö Ö ú

Részletesebben

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö Ü É ű ü ü ö Í ü ö ö ü ű Í Í ü ű ö Ö ö ö ö Í ü ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö ü ü ü Í ü ö ö ö ö ö ö ö ü Í Í ű ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ü ö ö ö ö ü ü ű ü ö ö ö ü ö ü ű ö ü ö ö ű Í ü ü ű Í ö ü ö

Részletesebben

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő ő Á Á Á Ű Ö É Á Ö ő ő ő ű Ö ű ú ő ü ű ü ü ő ü ő ő ú í ü í í ü ő í ő ő í ő ő í ő ő í ü ő í ű ő ü ű ő ü í ü ü ő ü ü í ü í ü ü Ú í Ő Í ü ő ü ü í Ö í í ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü

Részletesebben

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö Á Ö É Á É Ő Ü Ü ü ö Ö ü ú ö í ü ü ó ó Á ö ó ö ö ö Ö í ü ü ü í í ü ü ö ü ü ü ü ö í ó ó Ő ó ó ö ó ö í ü í Í ó í ó ö í ó ó ö ó ó ö ó ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í

Részletesebben

Ü

Ü Ó Á ú Á É Ü Ö Ö Ö É É É Ö É Ü Ö É É É É É Ó Ö Ó Í Ö Ö Ö Ö Í Ö Ö É É É Í Ö Ö É Ö Í Á Ó Í Á É É Ó É Ú Á Í É É É Ö Ö Ó Ö Ö Ö Ö Ó Ó Ó Í Ü Ö É É Ö Ó Ö Ó ö Ö Ö Ö Ö Ö Ó Ü Ö Ó É ű É É É É É É É É Í Ö Ó Ö É Ö Ö

Részletesebben

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü Ö ő ü Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü ü ő ő ő ú ű ő ő ú Ö ő ü ő ő Ö ő ü ő ő ő ő ő ő ü ü ő ő Ö ő Í Ö Ö Ö ü Ü Ö ő ő Ö ü Ö Ö ü Ö Ö ü Ö Ü Ö ü ü ü ő ű Ö ő Ö ü ü ü ő Ű

Részletesebben

A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek

A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből

Részletesebben

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü É Á í É Á Á ü Ú ű í Í Í Ü ü ú ü Í ü ü ü ü Í ü Í í ü ü ü ü ü ü ü ü ü í Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü Í Ó Í Ó ü ü ü Í ü ü É ü ü ü ü ü É ü ü Í ü ü ü Í Ó Í Ó í Á í É ü í Í ü í Í í í ü ü É ü ü

Részletesebben

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő É Á Á ő ü í ü ü í ü ő ü ő ü ü ü í í í í í ü í í ő í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő ő í ő í ű ű í í ü í í ő í í í í í ű í ő í í í í ü í ő í ő í ü í ű ő ű ü í ü ü í ő ő ü ő í í Ö ü í ü ü

Részletesebben

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó Á Á Ó Ö Á í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó ó í í ó ó ű ű ö ű ú í ö ó ó í ó ó ö ö Ü ú ó Ü ö ö í ö í ó ó ó ű í ó ö ö í í ö ö í ö Í ó ö í ö ö ó ó ö ö í ó ö ö í í ö í ú Í

Részletesebben

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á Ö ü ó Ö ü ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ü í í ü ü ü ü ó ü ü ú ó ü ü ü í ó í ü ü í ó í ó í ó ó ó ó í ó ó ó í í ó ü ú É Ö í í í ú ó í ü í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó

Részletesebben

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő ö Ö ő ü ü ő Á ü ö ö ő ő ű ő ü ő Ö ö ő í ő ö í ö ö ő ő ö í ú Á Á Á í Á í ü Á ő í í ő Á í ő ő ú ő ö ö ő Í í ő ő í í ö í ő Ó ő ő í ö ő ő ü ö ö ő ö í ö ő í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö

Részletesebben

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í Á ö Á Á É Ö í ö Ö Á Ó Ű ú ű Ü ö ö ú ö ú í ö í ö ö ö í Ö ö í ö Ő ü ö ö í Á Ö Ú ű Ö í Ö ö ö Ö ü ű ö ű ö Ö ü ö Ö Ö Ö ö í ö ö Ö ö í Ö ö Ú ö ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü

Részletesebben

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í Í É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í É Á É Í Í É É Í Í Í Á Í Á Á ö ó ö ö ő ő ő ö ö ó ő ű ö ö ö ö ü ö ö ö ü ü ó ö Á ó ó ö ö ő ő ő ő ö ó ü ó ó ó ó ó ó ö ü ü ó ö Ó Í Í É É

Részletesebben

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü ű ö ű ö ü ú ú ú ö ö Í ú ü ú ú ö Í ü ö ü ü ö ü ö ü ü ű ö ü ü ö ü ú ú ú ú ú ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü ű Á Í ű ű ö ü ö ü ü ú ű ö

Részletesebben

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í ö Ö ü ö Ü Ö Ö ü ú í Ó ü ü ö ó ö ö Á ó ó ó ü í ö í ö ö ó ö ö í í Ő í ó Ő ü ú ó ö ö ó ö í ü ó ó ö í ó í ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü

Részletesebben

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í ü ö É ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í í í ö Á í ű í ü ö í ű ö í ú ű í ű ü ö í ű ö ű ö ö ű ö

Részletesebben

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

ü ö ö ő ü ó ó ú ó ö ö ő ü ü ü ő ö ü ö ö ő ü ó ó ú ó Ő Ö ü ö Ö ó ü ü ü ö ö Ö ó ó ü ö ó ő ü ó ü ő ó ő ó ü ö ö ö í í ó ő ú ü ö ö ó ü ö ő í ő ő í ő ü ó ő ü ű ö ú ó ú í ü ó ü ö ó ó ü ö Ö ó ő í ó ő ü ö ü ő ö ö ö ö Ö Ó ő ü ü ó

Részletesebben

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á ü ű ú í í ü í ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á ó ű ó í Á í ó ü í ó ó í ü ü ű ó í ü í í ü í í í ó í ó í ü ó Ó í ó ó ó í í í ü Í ó ó í í í í ó í í

Részletesebben

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó Í ö í ú ú ó ú Ö ü Ú ú Ö ü ó ü ó ö ö ó ó ö í ó í ó í Í ó í ö ö ö ó í ü ó ö ü ü ú ó ó ó ó ó ó í ó ó ó í ú ó ó ó ó ó í ü í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó

Részletesebben