Útmutató jogi képviselők részére

Átírás

1 Útmutató jogi képviselők részére Útmutató az Európai Közösségek Bírósága előtti eljárások szóbeli és írásbeli szakaszáról meghatalmazottak és ügyvédek részére február

2 - 2 - Postacím: Cour de justice des Communautés européennes L-2925 Luxembourg Telefonszám (Központ): Fax: Honlap: Hivatal Tolmácsszolgálat Sajtóosztály Központi szám ecj.registry@curia.europa.eu

3 - 3 - Bevezetés A Bíróság előtti eljárást két tényező különbözteti meg az egyes nemzeti legfelsőbb bíróságok előtti eljárásoktól. Egyrészt a Bíróság előtti eljárás a Szerződésekbe, a Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyvbe, valamint a Bíróság eljárási szabályzatába foglalt szigorú szabályok alapján folyik. A Bíróság ezektől tehát nem térhet el. Másrészt a Bíróság előtti eljárást érintik a többnyelvű Közösség szükségleteihez igazodó nyelvhasználatra vonatkozó szabályok, amelyek hatással vannak mind az eljárás írásbeli, mind szóbeli szakaszának jellegére és céljára (lásd az A.3. és a C.4. pontban). Az eljárás e sajátosságaira tekintettel az útmutató célja, hogy ismertesse a felek jogi képviselőivel a Bíróság előtti eljárás célját, és ezzel elősegítse a közösségi jogrenden belül a jogvédelem minőségének biztosítását, valamint az eljárások gyors és hatékony lefolyását. Ezért ezt az útmutatót olyan munkaeszköznek kell tekinteni, amelyet azért hoztak létre, hogy a jogi képviselők számára lehetővé tegye, hogy a Bíróság által legmegfelelőbbnek tartott formában terjeszthessék elő szóbeli és írásbeli észrevételeiket. Emellett bemutatja a Bíróság által követett eljárási gyakorlatot is. Ugyanakkor az útmutatónak nem célja sem az, hogy jogi iránymutatást adjon, sem az, hogy a vonatkozó hatályos rendelkezések helyébe lépjen. E tájékoztatóban az EK * cikk, az alapokmány * cikke, valamint az ESz. * cikke hivatkozások az EK- Szerződésnek, a Bíróság alapokmányának, valamint a Bíróság eljárási szabályzatának megfelelő cikkeire utalnak. A jelenleg hatályos eljárási szabályzatot június 19-én fogadták el (HL L 176., 7. o. és HL L 383., 117. o. [helyesbítés]) és február 21-én (HL L 44., 61. o.), március 11-én (HL L 103., 1. o.), május 16-án (HL L 122., 43. o.), valamint november 28-án (HL L 322., 1. o.) módosították február 1-jén (HL C 34.) jelent meg az eljárási szabályzat egységes szerkezetbe foglalt változata. Ezt követően az eljárási szabályzatot tizenkét alkalommal, április 3-án (HL L 119., , 1. o.), szeptember 17-én (HL L 272., , 24. o. és HL L 281., , 24. o. [helyesbítés]), április 8-án (HL L 147., , 17. o.), április 19-én (HL L 132., , 2. o.), április 20-án (HL L 127., , 107. o.), július 12-én (HL L 203., , 19. o.), október 18-án (HL L 288., , 51. o.), december 18-án (HL L 386., , 44. o.), január 15-én (HL L 24., , 39. o.), június 23-án (HL L 200., , 20. o.), július 8-án (HL L 200., , 18. o.), valamint január 13-án (HL L 24., , 8. o.) módosították.

4 - 4 - Tartalomjegyzék A. Általános tudnivalók A Bíróság előtti eljárás egyes szakaszai A felek képviselete...6 a. Alapelv...6 b. Képviselet az előzetes döntéshozatali eljárásokban A nyelvhasználatra vonatkozó szabályok Költségek és költségmentesség...7 a. Költségek...7 b. Költségmentesség...8 B. Az eljárás írásbeli szakasza Az eljárás írásbeli szakaszának célja Az eljárás írásbeli szakaszának menete...9 a. Közvetlen keresetek...9 b. Fellebbezések...9 c. Előzetes döntéshozatali eljárások Az eljárási iratok előterjesztése Kézbesítés...10 a. A címzett...10 b. Kézbesítési cím és hozzájárulás faxon vagy ben történő kézbesítéshez Az eljárási határidők...11 a. A határidők számítása...11 b. Határidő a távolságra tekintettel...11 c. A határidők megszakadása...11 d. A határidők meghosszabbítása Az eljárást kezdeményező iratok...11 a. Keresetlevél közvetlen keresetek esetén...11 b. Fellebbezés...12 c. Az eljárást kezdeményező iratok közös célja...12 d. A jogalapok és érvek összefoglalása Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem A közvetlen keresetek és fellebbezések esetén előforduló egyéb eljárási iratok...12 a. Az ellenkérelem...12 b. A válasz és a viszonválasz...12 c. A válaszbeadvány, a válasz és a viszonválasz a fellebbezési eljárásban...13 d. A jogalapok és érvek rövid összefoglalása Írásbeli észrevételek az előzetes döntéshozatali eljárásban Az eljárások felfüggesztése Az ideiglenes intézkedések...13 a. Közvetlenül a Bírósághoz benyújtott kérelmek...13 b. Fellebbezés az Elsőfokú Bíróság ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzése ellen Gyorsított eljárás és a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás Beavatkozás...14 a. A beavatkozás megengedése iránti eljárás...15 b. A beavatkozó részvétele az eljárásban Hasznos tanácsok...15 a. Az eljárási iratok formája és szerkezete...15 b. Az eljárási iratokhoz mellékelt dokumentumok...16 c. A tények és a bizonyítási eszközök...16 d. Idézetek...17 C. Az eljárás szóbeli szakasza A tárgyalás előkészítése...18 a. Előkészítő intézkedések...18 b. A tárgyalásra készített jelentés Az eljárás szóbeli szakaszának célja...18

5 Az eljárás szóbeli szakaszának menete A szinkrontolmácsolás által szabott keretek A szóbeli előadások időtartama A szóbeli előadás szükségessége Tárgyalás mellőzése Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában tartott tárgyalás Hasznos tanácsok...21 a. A tárgyalás elhalasztása...21 b. Belépés az épületekbe...21 c. Öltözet...21

6 - 6 - A. Általános tudnivalók 1. A Bíróság előtti eljárás egyes szakaszai A Bíróság előtti eljárás egy írásbeli és egy azt követő szóbeli részből áll (lásd az alapokmány 20. cikkének első bekezdését). A szóbeli szakasz a tárgyaláson ismertetett szóbeli előadásokból és a főtanácsnok nyilvános ülésen ismertetett indítványából áll. Az eljárási szabályzat értelmében a Bíróság tárgyalás mellőzésével is dönthet (lásd később a C.7. pontban), valamint az alapokmány értelmében, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ügy semmilyen új jogkérdést nem vet fel, a főtanácsnok meghallgatását követően úgy határozhat, hogy az ügyben a főtanácsnok indítványa nélkül dönt (az alapokmány 20. cikkének ötödik bekezdése). Az eljárás során a felek jogi képviselőinek aktív részvétele befejeződik a tárgyalással. Az eljárás kivételes okok alapján történő újbóli megnyitása lehetőségének fenntartásával, az indítványt követően a felek esetleges észrevételeivel már nem egészíthetik ki az ügy iratait. 2. A felek képviselete a. Alapelv A felek kötelező jogi képviseletének elvét az alapokmány 19. cikke írja elő. A meghatalmazott által képviselt tagállamok, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok, valamint a közösségi intézmények kivételével a többi felet olyan ügyvédnek kell képviselnie, aki jogosult eljárni valamely tagállam bírósága előtt vagy egy másik olyan állam bírósága előtt, amely állam az EGT-megállapodás részes állama. A kötelező ügyvédi képviselet elve nem vonatkozik a költségmentesség engedélyezése iránt folytatott eljárásra (lásd az A.4b. pontban), valamint bizonyos feltételek fennállása esetén az előzetes döntéshozatali eljárásokra sem (lásd a b. pontot). Az alapokmány 19. cikkének hetedik bekezdése értelmében azok az egyetemi vagy főiskolai oktatók, akik olyan tagállam állampolgárai, amelynek joga lehetővé teszi számukra, hogy bíróság előtt eljárjanak, az ügyvédekhez hasonló elbírálás alá esnek. Az ESz. 38. cikkének 3. -a értelmében a keresetlevél benyújtásakor az ügyvéd igazolást köteles benyújtani a Hivatalhoz, hogy jogosult eljárni valamely tagállam bírósága, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás valamely más részes államának bírósága előtt. Az Ügyvédi Szakmai Igazolvány másolatát (kibocsátó: CCBE) elfogadják e célból. b. Képviselet az előzetes döntéshozatali eljárásokban A kötelező jogi képviselet szabályát az előzetes döntéshozatali eljárásokban bizonyos eltérésekkel kell alkalmazni (az ESz cikkének 2. -a). Mindazok, akik a nemzeti bíróságok előtti alapeljárásban jogosultak a felek képviseletére és/vagy a jogi tanácsadásra, ugyanezt megtehetik a Bíróság előtt is. Következésképpen, ha a nemzeti bíróság előtt alkalmazandó eljárási szabályok értelmében nem kötelező a képviselet, akkor az alapeljárásban részt vevő feleknek joguk van arra, hogy saját maguk ismertessék írásbeli és szóbeli észrevételeiket.

7 A nyelvhasználatra vonatkozó szabályok Egyértelműen különbséget kell tenni egyrészt az eljárás nyelve, amelyre az ESz. 29. és azt követő cikkei vonatkoznak, másrészt a Bíróság belső munkanyelve között. A tagállamok valamennyi hivatalos nyelve lehet az eljárás nyelve. Ugyanakkor minden eljárásnak megvan a saját nyelve. Tehát egyetlen nyelvet kell kiválasztani az eljárás nyelveként. Kivételt képeznek ez alól a szabály alól az egyesített ügyek, ugyanis ha az egyes ügyekben eltérő az eljárás nyelve, akkor valamennyi érintett nyelv az eljárás nyelve lesz. Az ESz. 29. cikkének a nyelv megválasztására vonatkozó szabályai rendkívül részletesek, ugyanakkor három mondatban összefoglalhatóak: - Közvetlen kereset esetén az eljárás nyelvét a felperes választja meg kivéve, ha az alperes tagállam, illetve tagállambeli természetes vagy jogi személy; ebben az esetben az eljárás nyelve ennek az államnak a hivatalos nyelve (adott esetben egyik hivatalos nyelve). - Előzetes döntéshozatali eljárás esetén az eljárás nyelve minden esetben annak a nemzeti bíróságnak a hivatalos nyelve, amely a Bírósághoz fordult. - A tagállamoknak joguk van saját hivatalos nyelvüket használni, ha közvetlen kereset vagy fellebbezés alapján indult eljárásba beavatkoznak, vagy ha előzetes döntéshozatali eljárásban vesznek részt. A bírákra és a főtanácsnokokra nem alkalmazandóak az eljárás nyelvére vonatkozó szabályok. Így a tárgyaláson az Unió bármely, az eljárás nyelvétől eltérő hivatalos nyelvén is tehetnek fel kérdéseket. A Bíróság belső munkanyelve az a nyelv, amelyet a Bíróság tagjai és a személyzet a belső kommunikáció és a közös munka során használnak. Ez a munkanyelv jelenleg a francia. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a más nyelven benyújtott eljárási iratokat a Bíróság szervezeti egységei belső használatra lefordítják franciára. 4. Költségek és költségmentesség a. Költségek A Bíróság előtti eljárás ingyenes abban az értelemben, hogy semmilyen költséget vagy díjat nem kell a Bíróság részére fizetni. Az ESz. 69. és azt követő cikkei értelmében költségnek kizárólag a megtérítendő kiadásokat, azaz a feleknél felmerült ügyvédi díjat, a tanúknak fizetendő összegeket, a postai és telefonköltségeket, stb. lehet tekinteni. Közvetlen keresetek esetén a költségek viselésére vonatkozó elv egyszerű: a Bíróság pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, azaz a saját költségei mellett viseli a másik fél költségeit is, kivéve az eljárásba beavatkozó tagállamokat és az intézményeket, amelyek maguk viselik saját költségeiket. A költségek ilyen módon történő megosztása miatt szükséges, hogy az írásbeli beadvány tartalmazza a költségek viselésre vonatkozó kifejezett kérelmet; ilyen kérelem hiányában a felek maguk viselik saját költségeiket. Ugyanakkor a Bíróság az ügy körülményeire tekintettel kötelezheti a feleket, hogy teljes egészében vagy részben viseljék saját költségeiket, illetve a pernyertes felet is kötelezheti a költségek viselésére. A Közösségek és azok alkalmazottai közötti jogvitákra külön szabályok vonatkoznak (lásd az ESz. 70. cikkét). A Bíróság a költségekről az eljárást befejező ítéletben vagy végzésben határoz. Az előzetes döntéshozatali eljárásokban felmerülő költségekre vonatkozóan a Bíróság határozata egy állandó kifejezéssel visszautal a Bírósághoz forduló nemzeti bíróság által meghozandó végső döntésre. Az észrevételt előterjesztő intézmények, tagállamok, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok, valamint az esetlegesen észrevételt előterjesztő harmadik országok maguk viselik saját költségeiket.

8 - 8 - b. Költségmentesség Az ESz. 76. cikke rendelkezik a költségmentességről. A Bíróság e célra korlátozott költségvetéssel rendelkezik. A felek bármikor előterjeszthetnek költségmentesség iránti kérelmet, ha az eljárás költségeit teljes egészében vagy részben nem képesek viselni. A kérelem előterjesztéséhez való jog független a kereset vagy az eljárás fajtájától. Előzetes döntéshozatali eljárás során is lehet költségmentességért folyamodni. Ugyanakkor ebben az esetben a félnek saját országa illetékes hatóságától kell előzetesen költségmentességet kérnie. Rászorultságának igazolása érdekében, a kérelmezőnek ismertetnie kell a Bírósággal minden jelentős információt, különösen az illetékes hatóság által kiállított igazoló okiratot. Ha a kérelmet a kérelmező által indítani kívánt eljárás előtt terjesztik elő, a kérelemben röviden le kell írni a kereset tárgyát, hogy a Bíróság megvizsgálhassa a kereset megalapozottságát. A kérelem előterjesztésénél nem kötelező az ügyvédi képviselet. A kérelemnek helyt adó vagy azt elutasító végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A költségmentesség teljes vagy részleges megtagadása esetén a végzést indokolni kell. Hangsúlyozni kell, hogy a költségmentesség engedélyezése nem jelenti azt, hogy az abban részesülő felet nem lehet a költségek viselésére kötelezni. Ezenkívül a Bíróság elrendelheti a költségmentesség címén megelőlegezett összegeknek a Bíróság pénztárába történő visszafizetését.

9 - 9 - B. Az eljárás írásbeli szakasza 1. Az eljárás írásbeli szakaszának célja Az egyes eljárások jellegétől függetlenül (közvetlen kereset, előzetes döntéshozatali eljárás, fellebbezés), az eljárás írásbeli szakaszának célja mindig ugyanaz, teljes körűen bemutatni a Bíróságnak, a bíráknak és a főtanácsnoknak a tényeket, a jogalapokat és érveket, valamint a felek kérelmeit. Meg kell jegyezni e tekintetben, hogy a Bíróság előtt folyó teljes eljárás, és különösen annak írásbeli szakasza során érvényesül az az alapelv, miszerint az eljárás során új jogalapot nem lehet előterjeszteni, kivéve ha az az eljárás folyamán felmerült jogi vagy ténybeli alapon nyugszik. A Bíróság előtt folyó eljárás szabályai tehát nem olyan rugalmasak, mint egyes nemzeti eljárási szabályok. 2. Az eljárás írásbeli szakaszának menete Az eljárás írásbeli szakaszának menete az eljárás fajtájától függ. a. Közvetlen keresetek A közvetlen kereset alapján induló eljárásokban a felek két beadványt nyújthatnak be: a felperes a keresetlevelet és a választ, míg az alperes az ellenkérelmet és a viszonválaszt. b. Fellebbezések Az Elsőfokú Bíróság határozata elleni fellebbezés esetén a felek eljárásbeli helyzetüknek megfelelően főszabály szerint csupán egy eljárási iratot nyújthatnak be (a keresetlevelet vagy a válaszbeadványt). A válasz lehetősége a Bíróság elnökének kifejezett engedélyétől függ (lásd az alábbiakban a B.8.c. pontot). c. Előzetes döntéshozatali eljárások Az előzetes döntéshozatali eljárásokban az alapokmány 23. cikkében említett személyeknek jogukban áll, az előzetes döntéshozatalra utaló végzés kézbesítésétől számított két hónapon belül, egy írásbeli észrevételeiket tartalmazó beadványt benyújtani (lásd a B.9. pontban). 3. Az eljárási iratok előterjesztése Az eljárási iratokat a Bíróság Hivatalához kell benyújtani, hogy azokat az ESz. 37. cikkének megfelelően bejegyezzék a nyilvántartásba. A jogi képviselő köteles minden eljárási irat eredeti példányát aláírni. A másolatokat az azokat benyújtó fél hitelesíti. Az eljárási iratokhoz mellékelni kell mindazokat a dokumentumokat, amelyekre a fél hivatkozik, valamint ezek jegyzékét. Közvetlen keresetek esetén az eredeti eljárási iratot a benne említett összes melléklettel a Bíróság részére öt, és kézbesítés céljából (lásd a B. 9. pontban) az eljárásban részt vevő valamennyi fél részére egy-egy másolati példányban kell benyújtani. A másolatokat az azokat benyújtó fél hitelesíti. Az eljárási iratokat a Bíróság Hivatalához kell benyújtani, vagy adott esetben a Hivatal nyitvatartási idején kívül a Bíróság épületeinek bejáratánál (rue du Fort Niedergrünewald, Plateau du Kirchberg) biztonsági szolgálatot ellátó őrnél lehet hagyni. A Bíróság épületei a nap 24 órájában nyitva állnak.

10 Postán keresztül történő megküldés esetén a borítékon kizárólag a következőket kell feltüntetni: Cour de justice des Communautés européennes - Greffe - L Luxembourg 4. Kézbesítés a. A címzett Közvetlen kereset alapján indult eljárásokban az érintett felek számára kézbesítik többek között a keresetlevelet, a fellebbezést, az ellenkérelmet, a válaszbeadványt, a választ és a viszonválaszt, az ideiglenes intézkedés iránti és a beavatkozási kérelmet. A nemzeti bíróság előzetes döntéshozatalra utaló végzését, és az érdekeltek által az alapokmány 23. cikke alapján előterjesztett észrevételeket kézbesítik az eljárásban részt vevő felek, a tagállamok, a Bizottság, és adott esetben a Tanács, vagy a Tanács és az Európai Parlament, az Európai Központi Bank, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok és az EFTA Felügyeleti Hatóság, továbbá esetlegesen az olyan megállapodásban részes harmadik országok részére, amely előírja az előzetes döntéshozatali eljárásban való részvételüket abban az esetben, ha az előzetes döntéshozatali eljárás a szóban forgó megállapodás tárgyára vonatkozik. Minden egyes ügyben a tárgyalásra készített jelentést (ha tárgyalást tartanak), és a főtanácsnok indítványát, ha annak előterjesztésére sor kerül, valamint az ítéletet kézbesítik a Bíróság előtti eljárásban részt vevő valamennyi személynek. b. Kézbesítési cím és hozzájárulás faxon vagy ben történő kézbesítéshez Közvetlen kereset alapján indult eljárások esetén az ESz. 38. cikkének 2. -a értelmében a feleknek kézbesítési címet kell megjelölniük Luxembourgban, amely a Bíróság tisztviselőin kívül, bármely Luxembourgban lakóhellyel rendelkező természetes személy címe lehet. Ebben az esetben a kézbesítést akkor kell szabályszerűen teljesítettnek tekinteni, ha a kézbesített dokumentum a kézbesítési meghatalmazotthoz megérkezett. Kézbesítési cím mellett vagy helyett a fél ügyvédje vagy meghatalmazottja hozzájárulhat ahhoz, hogy a kézbesítéseket részére faxon vagy más távközlési eszköz útján teljesítsék. Ebben az esetben az eljárási iratokat az ítéletek és a végzések kivételével faxon vagy ben kézbesítik részére, és a kézbesítést az ezekkel az eszközökkel való megküldés megtörténtével kell szabályszerűen teljesítettnek tekinteni. Ugyanakkor, ha technikai okokból, az irat természete vagy terjedelme miatt a faxon vagy ben történő megküldés nem lehetséges, az iratot a luxembourgi kézbesítési meghatalmazott címére kézbesítik, vagy kézbesítési cím hiányában ajánlott, tértivevényes postai küldeményként a fél ügyvédje vagy meghatalmazottja címére. Ez utóbbi esetben az ügyvédet vagy meghatalmazottat faxon vagy en keresztül értesítik a kézbesítésről, és a postai küldeménynek a luxemburgi postahivatalnál történő feladását követő tizedik napon a kézbesítést teljesítettnek kell tekinteni, kivéve, ha a tértivevényen más dátum szerepel, vagy ha a címzett az értesítést követő három héten belül tájékoztatja a hivatalvezetőt, hogy a kézbesítést részére nem teljesítették (ESz. 79. cikk 2. -a). Amennyiben az ügyvéd vagy a meghatalmazott hozzájárul ahhoz, hogy a kézbesítést részére faxon, vagy más távközlési eszköz útján teljesítsék, meg kell adnia a fax számát vagy címét. Luxembourgi kézbesítési cím hiányában, vagy ha a fél ügyvédje, illetve meghatalmazottja nem járult hozzá ahhoz, hogy a kézbesítést részére faxon vagy más távközlési eszköz útján teljesítsék, az eljárási iratokat az ügyvéd vagy meghatalmazott címére ajánlott levélként kézbesítik, és ebben az esetben az ajánlott levélnek a luxembourgi postahivatalnál történő feladásával a kézbesítést szabályszerűen teljesítettnek kell tekinteni. Az előzetes döntéshozatali eljárásokban nem kötelező kézbesítési címet megjelölni, mivel a kézbesítést ajánlott, tértivevényes postai küldeményként teljesítik. Ugyanakkor a fél kifejezetten hozzájárulhat ahhoz, hogy a kézbesítést részére faxon vagy más távközlési eszköz útján teljesítsék. Ebben az esetben a kézbesítést a korábban leírtaknak megfelelően teljesítik.

11 Az eljárási határidők Az eljárási határidőket az ESz. 80. és azt követő cikkeinek megfelelően kell számítani. Hangsúlyozni kell, hogy bizonyos határidők különösen a kereset előterjesztésére nyitva álló határidők (EK 230. cikk [korábbi 173. cikk], valamint EK 232. cikk [korábbi 175. cikk]), a beavatkozási kérelem (az ESz. 93. és 123. cikke) és a válaszbeadvány benyújtására (az ESz cikke), valamint az előzetes döntéshozatali eljárásokban az írásbeli észrevételek előterjesztésére nyitva álló határidők (az alapokmány 23. cikke) nem hosszabbíthatók meg. a. A határidők számítása Ha a határidő kezdete az eljárási irat kézbesítésének napja, akkor a határidő azon a napon kezdődik, amikor a dokumentum a luxemburgi kézbesítési meghatalmazott címére megérkezik, vagy amikor az ajánlott levélként kézbesített dokumentumot a címzett átveszi, illetve ha az ügyvéd vagy a jogi képviselő hozzájárult ahhoz, hogy a kézbesítést részére faxon vagy más távközlési eszköz útján teljesítsék, akkor az eljárási irat faxon, vagy en történő megküldésekor. Az iratok megérkezésének vagy feladásának napja a határidőbe nem számít bele (az ESz. 80. cikke 1. -ának a) pontja). b. Határidő a távolságra tekintettel Az eljárási határidők függetlenül az érintett fél lakóhelyétől vagy szokásos tartózkodási helyétől a távolságra tekintettel tíznapos átalányhatáridővel meghosszabbodnak. c. A határidők megszakadása Az eljárási iratok benyújtására nyitva álló határidő megszakad az irat eredeti példányának benyújtásakor. Ugyanakkor az eljárási határidők ideértve a nem meghosszabbítható határidőket is számításának szempontjából az a nap irányadó, amelyen az eljárási irat aláírással ellátott eredeti példányának másolata adott esetben az irathoz mellékelt jegyzékkel együtt faxon vagy a Bíróságnál rendelkezésre álló más távközlési eszköz ( ) útján a Hivatalhoz beérkezik, feltéve hogy az eljárási irat aláírással ellátott eredeti példányát és a szükséges mellékleteket és másolatokat ezt követően legkésőbb tíz napon belül benyújtják a Hivatalhoz. en keresztül az aláírt eredeti példány beszkennelt változatát kell megküldeni. Ezeket a küldeményeket kizárólag a Hivatal faxára: (352) , vagy címére (ecj.registry@curia.europa.eu) lehet küldeni. d. A határidők meghosszabbítása Az ESz. 82. cikke lehetővé teszi bizonyos, a szabályzatban megállapított eljárási határidők, mint például az ellenkérelem előterjesztésére rendelkezésre álló határidő, meghosszabbítását. A meghosszabbításhoz minden esetben szükség van az érdekelt fél által előterjesztett kérelemre, amelyet a határidő lejártát megelőző megfelelő határidőn belül, indokolással ellátva kell előterjeszteni. Ebből a célból érdemes a meghosszabbítás iránti kérelemmel együtt az ellenérdekű fél hozzájárulását is benyújtani. A meghosszabbítás iránti kérelmet faxon is be lehet nyújtani. 6. Az eljárást kezdeményező iratok a. Keresetlevél közvetlen keresetek esetén A keresetlevelet az ESz. 37. és 38. cikkének megfelelően kell benyújtani. Hangsúlyozni kell, hogy az ESz. 38. cikke 1. - ának rendelkezései kógensek (lásd az ESz. 38. cikkének 7. -át). A kötelező feltételek be nem tartása adott esetben a kereset alaki okból történő elfogadhatatlanságát eredményezi. Az eljárás nyelvét általában a felperes választja meg (az ESz. 29. cikke; lásd az A.3. pontban).

12 b. Fellebbezés A fellebbezésre vonatkozó szabályokat az ESz cikke tartalmazza. Az ESz cikke 1. -ának rendelkezései kógens szabályok (az ESz cikkének 3. -a). Az eljárás nyelve az Elsőfokú Bíróság fellebbezéssel megtámadott határozatának a nyelve (ESz cikk). c. Az eljárást kezdeményező iratok közös célja Az eljárást kezdeményező iratoknak ismertetniük kell a Bírósággal mindazokat a tényállási és jogi elemeket, amelyek alkalmasak a kereset alátámasztására. Ugyanakkor a keresetlevél meghatározza az eljárás kereteit is, mivel főszabály szerint az eljárás során új jogalapot és új kereseti kérelmet nem lehet előterjeszteni (lásd a B.13a. pontban is). d. A jogalapok és érvek összefoglalása Ajánlatos minden beadványhoz egy maximum két oldalas, a jogalapokat és az érveket tartalmazó összefoglalót csatolni. Egy ilyen összefoglaló biztosítja, hogy a felhozott jogalapok és érvek a tárgyalásra készített jelentés összeállításakor az előadó bíró számára egyértelműen beazonosíthatóak legyenek. 7. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben a nemzeti bíróság, amely felfüggeszti az előtte folyó eljárást és felteszi a közösségi jogra vonatkozó kérdéseit, fordul a Bírósághoz. A nemzeti bíróság előtt folyó alapeljárásban résztvevő felek nem fordulhatnak saját maguk a Bírósághoz, és semmit nem kell tenniük addig, amíg a Bíróság Hivatala nem kézbesíti részükre az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet (lásd a továbbiakban a B.2c. és a B.4. pontban). Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, amelynek alaki követelményeire a nemzeti jog szabályai vonatkoznak, a hivatal vagy a bíró küldi meg a Bíróságnak. A nemzeti bíróságok részére a Bíróság tájékoztatót készített a nemzeti bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásról. Arra az esetre, ha a jogi képviselők javasolják az előzetes döntéshozatalra utaló végzés szövegét, emlékeztetni kell arra, hogy a határozatnak egyértelműen meg kell jelölnie a ténybeli és jogi hátteret ahhoz, hogy pontosan meg lehessen határozni a felvetett kérdések terjedelmét. 8. A közvetlen keresetek és fellebbezések esetén előforduló egyéb eljárási iratok a. Az ellenkérelem Az ellenkérelem alapvető feltételeit az ESz. 40. cikke sorolja fel. Tekintettel az új jogalap felhozatalának tilalmára, amely az eljárás minden szakaszára vonatkozik, az alperesnek ismertetnie kell az ellenkérelem összeállításakor rendelkezésére álló minden ténybeli és jogi elemet. b. A válasz és a viszonválasz A válasz célja kizárólag a válaszadás az ellenkérelemben hivatkozott jogalapokra és érvekre; el kell kerülni benne minden szükségtelen ismétlést. Ugyanígy a viszonválasz kizárólagos célja, hogy választ adjon a válaszban felvetett jogalapokra és érvekre. A válaszra és a viszonválaszra az ESz. 42. cikkének rendelkezései vonatkoznak, azok általában nem tartalmazhatnak új jogalapot. A válasz vagy a viszonválasz előterjesztése csupán lehetőség. Az írásbeli szakasz felgyorsítása érdekében kérjük a feleket, hogy komolyan fontolják meg az e lehetőségről való lemondást. Az ezen beadványok benyújtására rendelkezésre álló határidő meghosszabbítását csak kivételes esetben engedélyezik.

13 c. A válaszbeadvány, a válasz és a viszonválasz a fellebbezési eljárásban A fellebbezési eljárásban a válaszbeadványnak meg kell felelnie az ESz cikkének. Válasz előterjesztésére akkor van lehetőség, ha azt az érdekelt fél kérelmére az elnök előzetesen engedélyezi. Ezt a kérelmet a válaszbeadvány kézbesítésétől számított hét napon belül kell előterjeszteni. Az eljárás lehető leggyorsabb lefolytatása érdekében, amennyiben lehetséges, az érdekelt fél tartózkodjon az ilyen kérelmek előterjesztésétől. A választ követően viszonválaszt lehet előterjeszteni. d. A jogalapok és érvek rövid összefoglalása Az ellenkérelmekhez, stb., ugyanúgy, mint az eljárást kezdeményező iratokhoz ajánlott csatolni a jogalapoknak és az érveknek a maximum két oldalas rövid összefoglalását. 9. Írásbeli észrevételek az előzetes döntéshozatali eljárásban Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésnek a Bíróság Hivatala által történő kézbesítésétől számított két hónapon belül (amely a határidők távolságra tekintettel történő meghosszabbítása miatt 10 nappal meghosszabbodik) az érdekeltek azaz a nemzeti eljárásban résztvevő felek, a tagállamok, a Bizottság és adott esetben a Tanács, a Parlament, az Európai Központi Bank és alkalmanként az EGT-megállapodásban részes azon államok, amelyek nem tagállamok, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóság, továbbá az olyan megállapodásban részes harmadik ország, amely előírja az előzetes döntéshozatali eljárásban való részvételét abban az esetben, ha a megállapodás tárgyáról van szó benyújthatnak egy írásbeli észrevételek elnevezésű írásbeli beadványt. Ez a határidő jogvesztő, nem lehet meghosszabbítani. Az írásbeli észrevételek célja, hogy a felmerült kérdésekre válaszokat javasoljon a Bíróságnak, valamint röviden, de teljes körűen bemutassa az e válaszokat alátámasztó érvelést. Fontos, hogy a Bírósággal ismertesse az alapeljárás ténybeli körülményeit, valamint a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseit. Hangsúlyozni kell, hogy egyetlen érdekelt sem válaszolhat írásban a többi érdekelt által előterjesztett írásbeli észrevételekre. A többi érdekelt írásbeli észrevételeire szóban, a tárgyaláson lehet válaszolni. E célból az írásbeli észrevételeket az írásbeli szakasz befejezését és a fordítások elkészítését követően valamennyi érdekelttel közlik. Írásbeli észrevételek előterjesztése különösen ajánlott, mivel a tárgyaláson felszólalásra rendelkezésre álló idő szigorúan korlátozott. Mindenesetre az az érdekelt, aki nem terjesztett elő írásbeli észrevételeket továbbra is jogosult szóbeli észrevételek előterjesztésére, és különösen arra, hogy a tárgyaláson, amennyiben azt megtartják, válaszoljon az írásbeli érvekre. 10. Az eljárások felfüggesztése Az ESz. 82a. cikke értelmében az eljárást fel lehet függeszteni: - az alapokmány 54. cikkében meghatározott esetekben, ha a Bírósághoz és az Elsőfokú Bírósághoz olyan ügyekben fordultak, amelyeknek ugyanaz a tárgya, a Bíróság hozza meg a felfüggesztésről szóló határozatot anélkül, hogy a feleket feltétlenül meg kellene hallgatnia; - minden más esetben a határozatot az elnök hozza meg. Az elnök a határozatot a főtanácsnok és az előzetes döntéshozatali eljárás kivételével a felek meghallgatását követően hozza meg. Az eljárás felfüggesztésének ideje alatt az eljárási határidők folyása valamennyi fél tekintetében megszakad. 11. Az ideiglenes intézkedések a. Közvetlenül a Bírósághoz benyújtott kérelmek Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem csak akkor fogadható el, ha azt a Bíróság előtti ügyben részt vevő fél terjesztette elő, és ha az az üggyel kapcsolatos. E kapcsolat ellenére az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet minden esetben külön

14 iratban, az ESz. 83. cikke rendelkezéseinek megfelelően kell előterjeszteni. A kérelmet az alapeljárásban a keresetlevéllel együtt is be lehet nyújtani. Tekintettel a gyors fordítás követelményére, valamint arra, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelem azonnali döntést igényel, a felperes röviden foglalja össze az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben a kérelmét alátámasztó ténybeli és jogi alapokat. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek önmagában lehetővé kell tennie, hogy az elnök, vagy adott esetben a Bíróság dönthessen a kért intézkedések megalapozottságáról. A másik fél, a kérelem részére történő kézbesítését követő rövid határidőn általában egy hónapon belül terjesztheti elő írásbeli észrevételeit. Az elnök, bizonyos esetekben az előadó bíró és a főtanácsnok részvételével, ezen észrevételek előterjesztését követően (nyilvánosan) meghallgatja a feleket, és meghozza végzését. Különösen sürgős esetben az elnök haladéktalanul, azaz három, négy nappal az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet követően és anélkül határozhat, hogy megvárná a másik fél írásbeli észrevételeit. Ebben az esetben a végzés ideiglenes, mivel nem fejezi be az ideiglenes intézkedés iránti eljárást. Az eljárás folytatódik a másik fél felhívásával írásbeli észrevételeinek előterjesztésére. Ez az előzetes eljárás a meghallgatást követően egy (második) végzéssel fejeződik be, amely megerősíti, vagy módosítja az első (ideiglenes) végzést. b. Fellebbezés az Elsőfokú Bíróság ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzése ellen Az Elsőfokú Bíróság elnökének ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzése ellen az alapokmány 57. cikkének megfelelően kizárólag jogkérdésre vonatkozó fellebbezést lehet előterjeszteni. Az ilyen fellebbezés esetén alkalmazandó eljárás megegyezik a közvetlenül a Bíróságnál előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmek esetén alkalmazandó eljárással. 12. Gyorsított eljárás és a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás Közvetlen kereset esetén, amennyiben az ideiglenes intézkedés elrendelése nem megfelelő eszköz és az ügy rendkívüli sürgőssége azt követeli, hogy a Bíróság a lehető legrövidebb időn belül határozzon, az ESz. 62a. cikke lehetővé teszi, hogy az elnök döntése alapján kivételesen gyorsított eljárást alkalmazzanak. Az ügy gyorsított eljárásban történő elbírálása iránti kérelmet a keresetlevél, illetve az ellenkérelem előterjesztésével egy időben, külön iratban kell benyújtani. A gyorsított eljárás során az eljárás szóbeli szakasza válik fontosabbá. Az eljárás írásbeli szakasza általában a keresetlevélre és az ellenkérelemre korlátozódik. Ezért e beadványokat a lehető legtömörebben és legrövidebben kell megfogalmazni. A gyorsított eljárás esetén kötelező tárgyalás határnapját az ellenkérelem előterjesztését követően, illetve ha a gyorsított eljárásban történő elbírálásról szóló határozatot csak e beadvány benyújtását követően hozták meg, e határozat meghozatalát követően tűzik ki. Előzetes döntéshozatali eljárás esetén is van lehetőség gyorsított eljárásra (az ESz 104a. cikke). Az eljárás alkalmazását kizárólag az előzetes döntéshozatalra utaló végzést meghozó nemzeti bíróság kérheti. Végezetül meg kell említeni a nemzeti bíróság azon lehetőségét, hogy külön eljárás sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás alkalmazását kérje azon előzetes döntéshozatali eljárások esetében, amelyek az Unióról szóló szerződés VI. címe vagy az EK-Szerződés harmadik részének IV. címe szerinti területek vonatkozásában egy vagy több kérdést vetnek fel. Ezen eljárás alkalmazásának feltételeit és módját, ideértve adott esetben az eljárás írásbeli szakaszának mellőzését is, az Esz. 104b. cikke tartalmazza. 13. Beavatkozás

15 Beavatkozásra kizárólag közvetlen keresetek és fellebbezés esetén van lehetőség. A beavatkozási kérelem célja kizárólag valamelyik fél kérelmeinek támogatása lehet. Emlékeztetni kell arra, hogy a beavatkozónak a jogvitát beavatkozáskori állásában kell elfogadnia. A beavatkozás két szakaszból áll: a beavatkozás engedélyezése iránti eljárásból és a beavatkozó részvételéből az eljárásban. a. A beavatkozás megengedése iránti eljárás Közvetlen kereset alapján indult eljárás esetén a beavatkozás megengedése érdekében a beavatkozónak beavatkozási kérelmet kell előterjesztenie. A kérelmet az értesítésnek a Hivatalos Lapban történő közzétételétől számított 6 héten belül kell előterjeszteni. Ugyanakkor az elkésett kérelmet is figyelembe vehetik (lásd alább a b. pontban). E beadványnak tartalmaznia kell minden ahhoz szükséges információt, hogy az elnök, vagy adott esetben a Bíróság határozhasson a beavatkozás megengedéséről. A Bíróság vagy az elnök határozatát megelőzően felkérik az alapeljárásban résztvevő feleket, hogy terjesszék elő a beavatkozás elfogadhatóságára és helyénvalóságára vonatkozó írásbeli, vagy kivételes esetben szóbeli észrevételeiket. Ugyanakkor a feleknek közölniük kell a Bírósággal, ha élni kívánnak az iratok bizalmas kezeléséhez való jogukkal. Amennyiben a beavatkozást megengedik, az adott felet felkérik, hogy beadványai nem bizalmas változatát is nyújtsa be. A beavatkozási kérelmet nem kötelező az eljárás nyelvén előterjeszteni. b. A beavatkozó részvétele az eljárásban A beavatkozás megengedését követően, a beavatkozó benyújtja beavatkozási beadványát. Ebben a szakaszban az eljárás nyelve, a beavatkozó tagállamok kivételével, a felek számára kötelező. A beavatkozási beadványt követheti a felek észrevételeit tartalmazó beadvány. Ugyanakkor, ha a beavatkozási kérelmet a beavatkozás benyújtására nyitva álló rendes határidő lejárta után, de a szóbeli szakasz megnyitásáról szóló határozat meghozatala előtt terjesztik elő, a beavatkozó kizárólag a tárgyaláson amennyiben annak megtartására sor kerül, szóban adhatja elő észrevételeit. Gyorsított eljárás esetén a beavatkozó kizárólag szóban, a tárgyaláson ismertetheti álláspontját. 14. Hasznos tanácsok a. Az eljárási iratok formája és szerkezete Az eljárási iratokra nem vonatkoznak külön formai követelmények (bár tiszteletben kell tartani a máshol meghatározott szabályokat), ugyanakkor hiánytalanul és tömören, világosan és pontosan kell összeállítani őket. Tekintettel a fordítási teherre és az abból eredő határidőkre, az ismétléseket el kell kerülni. Az egyszerű olvasatnak lehetővé kell tennie a Bíróság számára, hogy megértse az alapvető jogi és ténybeli elemeket. Tekintettel arra, hogy a beadványok többségét a bírák és a főtanácsnok annak megfogalmazásától eltérő nyelven fogják olvasni, a jogi képviselőknek nem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy ha a szöveg jelentése homályos az eredeti nyelven, a kétértelműséget a fordítás esetleg felerősítheti. Ennek veszélyét tovább növeli az is, hogy nem minden esetben lehet az egyik nyelvről a másik nyelvre történő átültetés során megtalálni a nemzeti bíróságok előtt használt jogi szaknyelvnek a kielégítő, vagy pontos fordítását. Emellett emlékeztetjük a jogi képviselőket az új jogalap felhozatalának szigorú tilalmára (lásd korábban a B.1., B.6c. és a B.8a. pontban); nem megengedett, még feltételesen sem, hogy a későbbi beadványokhoz vagy az eljárás szóbeli szakaszához jogalapokat vagy jogi érveket tartalékoljanak. Az eljárási iratokat világosan és logikusan kell megszerkeszteni, címekkel és számozott bekezdésekkel különálló részekre kell tagolni. A jogalapok és érvek rövid összefoglalása mellett hasznos lehet egy tartalomjegyzék is az összetettebb ügyek esetén.

16 Az eljárást kezdeményező irat szerkezeti vázlata a következő: - a kért határozattípust egyértelművé tévő eljárástípus megjelölése: megsemmisítés iránti kereset, ideiglenes intézkedés iránti kérelem, stb.; - a vonatkozó tényállás összefoglalása; - azoknak a jogalapoknak a bemutatása, amelyekre a kérelmet alapozzák; - az egyes jogalapok köré épülő érvelés bemutatása, az érvelésnek tartalmaznia kell a Bíróság vonatkozó esetjogára történő hivatkozásokat; - a jogalapok és érvek alapján ismertetett kérelem. Fellebbezés esetén, a kérelmeket az ESz 113. cikkében foglaltak korlátozzák. Az ellenkérelmek és hasonló válaszbeadványok szerkezete szorosan kapcsolódjon az abban az eljárási iratban kifejtett érveléshez, amelyre válaszolni kíván. Az előzetes döntéshozatali eljárásokban az írásbeli beadványoknak ismertetniük kell: - a tényállást, valamint a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseit, - a jogi érvelést, ideértve a Bíróság esetjogára történő hivatkozásokat, - az előzetes döntéshozatalra utaló bíróság által feltett kérdésekre a peres fél által a Bíróság számára javasolt válaszokat. Ugyanakkor, ha az érdekelt elfogadja az eset körülményeinek az előzetes döntéshozatalra utaló végzésbeli ismertetését, elegendő, ha csak ezt közli. b. Az eljárási iratokhoz mellékelt dokumentumok Emlékeztetni kell arra, hogy az ESz. 37. cikkének értelmében mellékelni kell az eljárási irathoz azokat a dokumentumokat, amelyekre a felek hivatkoznak. Kivételes esetektől eltekintve és akkor is csak a felek hozzájárulásával a Bíróság nem veszi figyelembe az eljárási határidők lejártát követően, illetve a tárgyaláson benyújtott dokumentumokat. Kizárólag azokat a dokumentumokat kell az eljárási iratokhoz mellékelni, amelyekre a felek érvelésüket alapozzák. Bizonyos terjedelmet elérő dokumentumok esetén, nem csupán elfogadott, de kívánatos is, hogy kizárólag a vonatkozó kivonatokat mellékeljék az eljárási irathoz, teljes másolatot nyújtva be a Hivatalhoz. Mivel a mellékleteket csak valamely tagja kifejezett kérelmére fordíttatja le a Bíróság, a csatolt dokumentumok releváns jellegének magából a beadvány szövegéből egyértelműen ki kell derülnie. A Bíróság nem fogadja el a szóbeli előadások jegyzeteinek benyújtását abból a célból, hogy azokat az iratanyaghoz csatolják (a szóbeli előadások jegyzeteinek megküldéséről a Tolmács osztály részére lásd a C.4. pontot). Annak ellenére, hogy az ESz. 31. cikke értelmében ezek a fordítások nem tekinthetőek hitelesnek, a jogi képviselők bármikor küldhetnek az eljárási iratokról vagy a mellékletekről készült hivatalos fordításokat. c. A tények és a bizonyítási eszközök Az eljárást kezdeményező iratokban meg kell jelölni minden olyan bizonyítási eszközt, amely az egyes vitatott kérdések bizonyítására szolgál. Ugyanakkor, ha a késedelmet igazolják, később is lehet új bizonyítási eszközöket előterjeszteni (ellentétben az új jogalapokra vonatkozó rendelkezésekkel). Az ESz. 45. cikkének 2. -a sorolja fel azokat a bizonyítási eszközöket, amelyekkel a felek élhetnek.

17 d. Idézetek Amennyiben a jogi képviselő a Bíróság valamely ítéletéből idéz, jelölje meg a teljes hivatkozást, ideértve a felek, vagy legalább a felperes nevét. Ezen kívül, ha a Bíróság valamely ítéletének vagy a főtanácsnok indítványának egy részletét idézik, jelöljék meg az oldalszámot, valamint a kérdéses részletet tartalmazó pont számát. A Bíróság munkájának megkönnyítése érdekében ajánlott, hogy az idézetek a Bíróság ítéleteiben alkalmazott módon szerepeljenek, például: a 152/85. sz. Misset-ügyben január 15-én hozott ítélet [EBHT 1987., 223. o.] n. pontja.

18 C. Az eljárás szóbeli szakasza 1. A tárgyalás előkészítése Miután az írásbeli szakasz és a fordítás befejeződött, az előadó bíró benyújtja előzetes jelentését az általános értekezletnek, amelyen a Bíróság valamennyi tagja részt vesz. Ebben a dokumentumban, amelyhez a felek nem férhetnek hozzá, az előadó bíró a főtanácsnokkal egyeztetve javaslatot tesz a Bíróság által meghozandó eljárási és/vagy előkészítő intézkedésekre. Az esetek többségében a Bíróság az előadó bíró javaslatára úgy határoz, hogy bizonyításfelvétel nélkül nyitja meg a szóbeli szakaszt. A pontos időpontot az elnök tűzi ki. a. Előkészítő intézkedések A Bíróság az előadó bírónak a főtanácsnok egyetértésével kialakított javaslatára dönt a meghozandó előkészítő intézkedésekről. E célból, amennyiben szükséges, a feleket a tárgyalás előtt felszólíthatják kérelmeik és érveik pontosítására annak érdekében, hogy tisztázzák a homályos pontokat vagy részletezzék a nem kellően kifejtetteket, felkérhetik továbbá őket arra, hogy a meghatározó kérdésekre összpontosítsák szóbeli előadásaikat, vagy hogy azokat a Bíróság egyes kérdéseire történő válaszadással kezdjék. A felek válaszait ezekre a kérdésekre írásban a Bíróság által meghatározott határidőn belül, vagy pedig szóban a tárgyaláson várják. A Bíróság időnként rákényszerül arra, hogy kérje az azonos álláspontot képviselő jogi képviselőket, illetve azokat a képviselőket, akik ugyanazon tárgyalás alatt ugyanazt az álláspontot többször képviselnék (például egyesített közvetlen kereset és előzetes döntéshozatali eljárás esetén), hogy hangolják össze szóbeli előadásaikat. Ezenkívül is kérik a jogi képviselőket, hogy saját kezdeményezésükre hangolják össze szóbeli előadásaikat a szóbeli szakasz hosszának korlátozása érdekében. b. A tárgyalásra készített jelentés Tárgyalásra készített jelentés összeállítására akkor kerül sor, ha az ügyben tárgyalást tartanak (a tárgyalás megtartásától eltekinthetnek, erről lásd az alábbi C.7. pontot). Körülbelül három héttel a tárgyalást megelőzően a tárgyalásra készített jelentést megküldik a felek, az érdekeltek, valamint az eljárásban résztvevő egyéb személyek jogi képviselői részére. Ez az előadó bíró által összeállított jelentés közvetlen keresetek és fellebbezések esetén magában foglalja a vonatkozó tények és az alkalmazandó jogszabályok rövid leírását, a kérelmek és a hivatkozott jogalapok megjelölését, a jogalapok alátámasztására felhozott érveket azonban általában csak összefoglaló jelleggel ismétli meg. Előzetes döntéshozatali eljárás esetén a jelentés az ügy jogi és tényállásbeli hátterét ismerteti, megjelöli az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket, valamint az előterjesztett írásbeli észrevételekben javasolt válaszokat, a javasolt válaszok alátámasztására felhozott érveket azonban általában nem ismétli meg. A tárgyalásra készített jelentés átvételét követően a feleknek meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a jelentésben megismételtek nem tartalmaznak hibát. Miután erről meggyőződött, a jogi képviselő a tárgyalást megelőzően értesíti a hivatalvezetőt, és javaslatot tesz az általa megfelelőnek tartott módosításokra. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a tárgyalásra készített jelentés természeténél fogva olyan jelentés, amelyet az előadó bíró nyújt be a Bíróság többi tagja részére, és így ő dönt abban a kérdésben, hogy azt szükséges-e módosítani. 2. Az eljárás szóbeli szakaszának célja A gyorsított eljárás vagy a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás alkalmazásának kivételével és arra tekintettel, hogy a Bíróság az eljárás írásbeli szakaszának keretében benyújtott dokumentumokat már ismeri, a szóbeli szakasz célja valamennyi eljárás (közvetlen keresetek, fellebbezések és előzetes döntéshozatali eljárások) esetén:

19 a szóbeli előadások egyes kérdésekre való korlátozása iránti esetleges kérelmek teljesítése; ebben az esetben nem kell kitérni az ügy egyéb szempontjaira; - az eljárás kontradiktórius jellegének előtérbe helyezése, a Bíróság határozata szempontjából legfontosabb kérdések kiemelésével és kifejtésével; - azon érvek esetleges bemutatása, amelyek az eljárás írásbeli szakaszának befejezése után bekövetkezett eseményekkel kapcsolatban merültek fel, és amelyeket ezért nem lehetett az írásbeli beadványokban előadni; - a Bíróság kérdéseire való válaszadás. A tárgyalásra történő idézésben a szóbeli válaszadás céljából esetlegesen feltett kérdéseket a szóbeli előadások keretében kell megválaszolni. Az előzetes döntéshozatali eljárásokban, vagy azon egyéb eljárásokban, amelyekben az írásbeli szakasz során mindössze egyetlen beadványt nyújtottak be, a tárgyalás célja elsődlegesen annak lehetővé tétele, hogy a felek és az egyéb érdekeltek válaszoljanak az eljárásban részt vevő egyéb személyek írásbeli beadványaiban bemutatott érvekre. Az eljárás szóbeli szakaszában el kell kerülni a már leírtak megismétlését. A tárgyaláson részt vevő, hasonló álláspontot képviselő személyeknek lehetőség szerint kerülniük kell az ugyanazon tárgyaláson kifejtett álláspontok megismétlését. 3. Az eljárás szóbeli szakaszának menete Az ülés megkezdése előtt a Bíróság a tárgyalás megszervezése érdekében rövid találkozóra hívja a jogi tanácsadókat. Bizonyos esetekben az előadó bíró és/vagy a főtanácsnok ekkor utal azokra az egyéb kérdésekre, amelyek kifejtését szükségesnek tartják a szóbeli előadások során. A tárgyalás általában a felek jogi képviselőinek szóbeli előadásaival kezdődik. Ezt követik a Bíróság tagjai által feltett kérdések. A tárgyalás szükség esetén az erre igényt tartó jogi képviselőknek a rövid válaszaival fejeződik be. Gyakori, hogy a Bíróság tagjai félbeszakítják a jogi képviselők szóbeli előadásait, hogy tisztázzanak bizonyos kérdéseket, amelyeket különösen jelentősnek tartanak. 4. A szinkrontolmácsolás által szabott keretek A Bíróság tagjai nem mindig azon a nyelven hallgatják a szóbeli előadásokat, amelyen azok elhangzanak, gyakran a szinkrontolmácsolást követik. Ez a technika bizonyos kereteket szab, amelyet a jogi képviselőknek saját érdekükben figyelembe kell venniük ahhoz, hogy biztosítsák beszédüknek a Bíróság tagjai által történő tökéletes megértését. A jogi képviselőnek ezért a tolmácsot szóbeli előadásához elengedhetetlen munkatársnak kell tekintenie. Először is nem ajánlatos előre megírt szöveget felolvasni. Ennek oka, hogy egy előre megírt beszéd gyakran hosszabb és összetettebb mondatokból áll, és az előadó általában túl gyorsan olvas ahhoz, hogy a megfelelő tolmácsolást biztosítani lehessen. Az előadók saját érdekében szerencsésebb, ha jól megszerkesztett jegyzetek alapján, egyszerű kifejezéseket és rövid mondatokat használva beszélnek. Amennyiben a jogi képviselő mégis szívesebben olvas fel egy szöveget, ugyanezt javasoljuk: egyszerű kifejezések és rövid mondatok használata, a szövegnek a szokásos beszéd sebességével történő felolvasása. Ugyanezen okból ajánlatos a részletekbe bocsátkozás előtt ismertetni a követni kívánt szerkezetet. A tárgyalás megkezdése előtt a tolmácsok gondosan áttanulmányozzák az ügy teljes iratanyagát. Amennyiben a jogi képviselő a lehető leghamarabb eljuttatja a szóbeli előadása lehetséges tartalmára vonatkozó hasznos információkat (esetleg a szóbeli előadása jegyzeteit), lehetővé teszi a tolmácsok számára, hogy kiegészítsék felkészülésüket, jobban visszaadják a szóbeli előterjesztés szerkezetét, és hogy ne érjék őket meglepetésként egyes szakkifejezések, idézetek vagy számok.

20 Ezeket az információkat a Bíróság Tolmácsolási Igazgatóságához faxon (Luxembourg (352) ) vagy ben (interpret@curia.europa.eu) kell elküldeni; ezt a szöveget kizárólag a tolmácsok kapják kézhez. A félreértések elkerülése végett a fél nevét meg kell jelölni. Végül fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a jogi képviselőket a tolmácsok csak akkor hallják, ha a mikrofonba beszélnek. 5. A szóbeli előadások időtartama Az általános szabályok értelmében a felek szóbeli előadásának megtartására eredetileg rendelkezésre álló időtartam legfeljebb húsz perc, ugyanakkor a három bíróból álló tanácsok előtt legfeljebb tizenöt perc. A beavatkozók szóbeli előadására rendelkezésre álló időtartam legfeljebb tizenöt perc. A Bíróság kizárólag akkor engedélyezhet eltérést e szabálytól, ha a felek közötti egyenlőség biztosított. A rendelkezésre álló időtartam túllépése tárgyában külön kérelmet kell az okok és a szükséges időtartam megjelölésével előterjeszteni a Bíróság Hivatalához. A kérelmet csak akkor veszik figyelembe, ha az a tárgyalás időpontját megelőzően legalább tizenöt nappal megérkezik a Bírósághoz. A kérelemről szóló döntést legalább egy héttel a tárgyalást megelőzően kézbesítik a kérelmezőnek. Ha a fél bejelenti, hogy rövidebb időtartam is elegendő számára, a megjelölt időtartamot be kell tartania. A tárgyalás céljára tekintettel a tapasztalat azt mutatja, hogy az előírt felszólalási időt a tapasztalt előadók általában nem használják fel. 20 percnél rövidebb felszólalási idő általában elegendő. A tárgyalás megfelelő menete érdekében eljárási felenként egy személy szólalhat fel. A Bíróság kivételesen egy második személy felszólalását is engedélyezheti, ha azt az ügy jellege indokolja, és legkésőbb két héttel a tárgyalás napja előtt benyújtották az erre irányuló, indokolással ellátott kérelmet. A felszólalásra engedélyezett időtartamot akkor is be kell tartani, ha két személy szólal fel. Csak a felszólaló válaszolhat az elhangzott észrevételekre. Ha a fél képviseletében két személy szólalhatott fel, akkor csak egyikük válaszolhat az észrevételekre. Amennyiben több fél képviseli ugyanazt az álláspontot a Bíróság előtt (különösen beavatkozás vagy egyesített ügyek esetén), jogi képviselőik a tárgyalást megelőzően tanácskozzanak annak érdekében, hogy a szóbeli előadások során ne kerüljön sor ismétlésekre. Az ítélkező testület elnöke törekedni fog arra, hogy betartassa a szóbeli tárgyalás célját érintő fent említett alapelveket, azaz figyelemmel kíséri a szóbeli előadások tartalmát, valamint a rendelkezésre álló időtartamot. 6. A szóbeli előadás szükségessége Az egyes jogi képviselőknek kell mérlegelniük, figyelemmel a szóbeli szakasz fent meghatározott céljára, hogy valóban szükséges-e a szóbeli előadás vagy elegendő egyszerűen utalni az írásbeli észrevételekre vagy beadványokra. A Bíróság hangsúlyozni kívánja, hogy amennyiben a fél nem kíván a szóbeli előadás lehetőségével élni, azt semmiképpen nem fogja úgy értelmezni, hogy a fél a másik fél szóbeli előadásával hallgatólagosan egyetért. E tekintetben a Bíróság természetesen figyelembe veszi az előzetes döntéshozatali eljárás azon korlátait, hogy kizárólag a szóbeli szakasz biztosítja az érdekeltek számára a lehetőséget a válaszadásra egy másik érdekelt írásbeli észrevételeire és arra, hogy adott esetben állást foglaljanak az új elemekkel kapcsolatban. 7. Tárgyalás mellőzése Az eljárási szabályzat lehetővé teszi a tárgyalás mellőzését kivéve, ha valamelyik fél, vagy előzetes döntéshozatali eljárás esetén az eljárásban résztvevő valamelyik érdekelt a tárgyalás megtartása iránt kérelmet terjeszt elő, meghatározva azokat az okokat, amelyek miatt meghallgatását kéri.