DOKTORI ÉRTEKEZÉS BÍRÁLATA

Átírás

1 DOKTORI ÉRTEKEZÉS BÍRÁLATA Értekezés szerzője: Szűcs Péter Doktori Iskola: Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytermesztés és Kertészeti tudományok Doktori Iskola Értekezés címe: Az erózió lépték függése Általános megállapítások A Pannon Egyetem a doktori fokozat megítélésével a doktorjelöltek önálló kutatói munkára, illetve kutatási program vezetésére való alkalmasságát ismerik el. Az egyetemi doktorátushoz vezető úton a doktorjelöltek önálló kutatási programot vezetnek, melynek célja a tudományos problémák felismerése, megfogalmazása és megválaszolása. Az értekezés bírálatát a fent vázoltak szellemében, ill. a Pannon Egyetem Doktori szabályzatában meghatározottak készítettem el. Részletes bírálat 1. A téma újszerűsége, aktualitása, tudományos és társadalmi jelentősége A talajpusztulás kutatása immáron több évtizedes múltra tekint vissza. E több évtizedes hagyomány egy napjainkban is erőteljesen fejlődő tudományágat táplál, amit több rangos, az agrár- és a környezettudományokban is magasnak számító impakt faktorokkal rendelkező szakfolyóirat is bizonyít. Az értekezés címét és témaválasztását tekintve ígéretes, egy olyan kutatói munka szintézise, mely a terepen végzett kutatást sikerrel ötvözi a laboratóriumi munkával és a számítógépes modellezés módszertanával. Bár világszerte számos kutatás foglalkozik e témakörrel, tudomásom szerint Hazánkban egyedülálló munkáról van szó. 2. Szakirodalom feldolgozása A Jelölt a vonatkozó témát igen alaposan harminchárom oldal terjedelemben dolgozta fel. A szakirodalmi áttekintés fejezete a formai kereteken belül marad, de a szokásoktól eltérően nemcsak a kutatástörténeti előzményeket tartalmazza, hanem a témát tág keretbe ágyazza. Az első fejezetek a talajerózióval kapcsolatos alapismereteket tankönyvi alapossággal dolgozzák fel, majd a Szerző az olvasót fokozatosan vezeti be az ún. hard core eróziós kutatások világába, melyeket az elvárható elemző-kritikai módon dolgozott fel. E főfejezet alapvetően

2 arányos, logikus gondolatmenetet követ, azt talán csak a 3.4 Erózió Európában fejezet töri meg. A Jelölt mentségéül szolgál, hogy e fejezetet én magam sem tudnám jobban elhelyezni. Az értékét viszont némileg csökkenti, hogy ez a rész nem egy alapos szakirodalmi feldolgozás eredményeként született, hanem Boardman és Poesen (2006) által szerkesztett Soil Erosion in Europe kézikönyv kivonata. (Ezt egyébként a Jelölt a folyó szövegben jelezte is!) A szakirodalmi feldolgozás összességében magas színvonalú része az értekezésnek, személyes véleményem szerint talán még a dolgozat lényegét jelentő eredményeknél és diszkussziónál is élvezetesebb. Az értekezés irodalomjegyzéke összesen 123 db tételt tartalmaz. A szövegközi hivatkozások egyeznek az irodalomjegyzékben felsorolt tételekkel. A vonatkozó hazai közlemények mellett jelentős mértékben támaszkodik a legfontosabb nemzetközi anyagokra. Kiemelendő, hogy a ezek között jelentős arányban találhatók a legnevesebb nemzetközi szakfolyóiratokban megjelent ún. eredeti közlemények. Dicsérendő, hogy a Jelölt a hatvanas-hetvenes években közölt értekezéseket is feldolgozott. A források többsége a 90-es és a 2000-es évekre datálódik. Az irodalmi feldolgozással kapcsolatban egy tartalmi és két formai kritikai megjegyzésem van: 1. Felróható az igazán friss, 1-2 évnél nem korábbi publikációk hiánya, pedig az utóbbi években is megjelentek a témába vágó közlemények; 2. Az irodalomjegyzékben nem konzekvensen alkalmazza a szakfolyóiratok nevének írásmódját. A hosszabb című szakfolyóiratok nevét (Pl. Earth Surface Processes and Landforms) alkalmanként kiírja, máskor csak annak (hivatalos) rövidítését használja. 3. Az internetes forrásokat, ill. a munkához használt alkalmazást (esetleg annak használati útmutatóját?) nem az irodalomjegyzék szövegtörzsében, hanem a szakirodalmi tételektől elkülönítve szokás szerepeltetni. 3. A vizsgálati módszerek és azok modernsége A Jelölt a terepi eljárásokat és infrastruktúrát tekintve a szakma élvonalához tartozó módszereket használt, melyek ismertetése is korrekt. Az alkalmazott módszerekkel és a módszertani fejezettel kapcsolatban az alábbi megjegyzéseim ajánlom a Jelölt figyelmébe: 1. Az alkalmazott módszerek fejezetben terjedelmi aránytalanság figyelhető meg, ami elsősorban az esőszimulátorok ismertetéséhez kapcsolódik. Véleményem szerint mindkét esőszimulátor esetén felesleges ismertetni a szállítást és a telepítést. Szintén nem szolgál e disszertációt illetően információértékkel, hogy milyen teherautó, szerszámok, valamint egyéb kellékek szükségesek e berendezések üzemeltetéséhez!

3 2. Hiányzik viszont az esőszimulátorok működését bemutató ábra, ami jól egészíthette volna ki azok esszé jellegű bemutatását. 3. Nem megfelelő az esőztetett talajok bemutatása, melyet a kisvízgyűjtők bemutatásakor lehet táblázatos formában megtalálni. 4. A terepi berendezésekkel ellentétben a nagylaboratóriumi esőszimulátor ismertetése igencsak szűkre sikeredett. Itt a mérések menetének ismertetése sokkal elnagyoltabb és hiányoltam teljesítményadatok, valamint a cseppképző szórófejek leírását. 5. Az esőztetéses vizsgálatok, ill. a 4., 5. és 6. táblázatok alapján feltételezhető, hogy talajlaboratóriumi méréseket is végetek. Ennek bemutatása, valamint a vonatkozó szakirodalom hiányzik. 6. A mintaterületek bemutatásánál, a talajszelvényeket bemutató 4., 5. és 6. táblázatok fejlécében több alkalommal is szerepel a Munsell-féle szín. A táblázatok azonban egy alkalommal sem tartalmaznak információt ezzel kapcsolatban. 7. A kisvízgyűjtők bemutatásakor elmaradt a területek talajainak szabatos bemutatása. 8. Az eredmények matematikai-statisztikai feldolgozása elfogadható. Annak ismertetése azonban elnagyolt lett. A számítások szemmel láthatóan MS Excelben készültek, erre azonban a szerző nem hivatkozik. 9. Az alkalmazott térinformatikai módszereket csak említés szintjén tárgyalja. 4. A dolgozat tudományos értéke, az eredményekkel és a következtetésekkel kapcsolatos kérdések és az új tudományos eredményei 1. Esőszimulátorok összehasonlító vizsgálata: Megfigyeléseit esszenciálisnak tartom. A leírtak egyben felvetik az erózióbecslő modellek validálásának problémáját is! 2. Terepi kisparcellás kísérletek eredményei: Megfigyelései figyelemre méltók, ám érthetetlen, hogy miért nem magyarázza a talajoknak az erózióval szemben mutatott eltérő ellenálló képességét. Ennek magyarázata részben a mellékelt képeken is felfedezhető: a barázdaképződés (ennek oka lehet többek között a finomföld frakció minősége), ill. tagyoni talajfelszín vázrészekkel való borítottsága lehet a jelenség hátterében. Még hasznosabb lett volna az esőztetéses eredményeket (intenzitás, lefolyás, hordalékhozam) a barázdaképződéssel és a talajlaboratóriumi eredményekkel összevetni. 3. Nagylaboratóriumi kísérletek: az előző pontban ismertetett észrevételeim érvényesek erre is.

4 4. Nagylaboratóriumi és kisparcellás mérések összehasonlítása: Jól dokumentált értékes fejezet. 5. A Doktorjelölt új tudományos eredményei A doktori fokozat megítélésének egyik kritériuma az, hogy a Jelült tudományos munkássága legalább egy új tudományos eredményt tartalmazzon. Szűcs Péter tézisei közül: Helyi jelentőségű új tudományos eredménynek ismerem el, hogy nagylaboratóriumi mérésekkel meghatározta a Balaton vízgyűjtőjén reprezentatívnak tekinthető három talaj relatív erodálhatóságát. (2. tézis) Helyi jelentőségű új tudományos eredménynek ismerem el, hogy ugyanezen talajoknak kisparcellás mérésekkel, természetes vízháztartási körülmények alapján is meghatározta az erózióval szemben mutatott ellenálló képességét (3. tézis) Új tudományos eredménynek ismerem el a terepi kisparcellás és a nagylaboratóriumi mérések között leírt összefüggéseket. (4. tézis) Új tudományos eredménynek ismerem el a különböző léptékű vizsgálatok alapján tett azon megállapítását, miszerint a tábla és a kisvízgyűjtő lépték között az elsődlegesen megmozdult talaj ca. háromnegyede szedimentálódik. (5. tézis) Új tudományos eredménynek ismerem el azt a megállapítását, miszerint az általános talajveszteségi egyenlettel az erózió mértékét a szárazabb években inkább alul-, a csapadékos években pedig inkább túlbecsüljük. (6. tézis) 6. A dolgozat szerkezetének, arányai, felépítése A 147 számozott oldalt tartalmazó értekezés öt főfejezetből áll, ami tartalmazza az összefoglalót, a kivonatokat és az irodalomjegyzéket is. A mellékletben az egyes ábrákhoz tartozó háttér információkat foglalta össze. Az értekezés alapjaiban az előírásokat és a bevett szerkesztési elvet követi, de attól részben el is tér. A tudományos értekezések íratlan formai szabályai szerint a következtetéseket és az irodalomjegyzéket önálló (első szintű) fő fejezetként szokásos szerepeltetni. Ezen elvek szerint az fejezetek alkothatnák a 6. Következtetések című fejezetet, az irodalomjegyzék pedig 7. fejezetként, vagy sorszám nélküli fejezetként szerepelne.

5 7. Az értekezés nyelvezete, stílusa, esztétikuma Az értekezés nyelvezete jó, a mondatok nagyrészt világosan fogalmazottak, érthetőek. Helyesírása megfelel a magyar nyelv szabályainak, a szakkifejezéseket általában helyesen alkalmazza. Összesen két hibás fogalomhasználatot találtam: 1. A folyószövegben alkalmanként (pl. 71., 88., 106. oldal), továbbá a 21. táblázat és a diagramok felirataiban az öntözés kifejezést alkalmazza az esőztetés helyett. Ez (különösen Keszthelyen) helytelen fogalomhasználat! 2. A 4, 5, 6. táblázatokban humusztartalom szerepel. Itt talaj szervesanyag (esetleg SOM), használata lenne helyes, hiszen humuszanyagok extrakciós vizsgálatát az elérhető információk szerint külön nem végezték el. Az értekezés tördelése jó. Képei általában jó felbontásúak (kivétel 13. kép 86. oldal), ábráinak egy része azonban az indokoltnál jóval kisebb, ezért azok feliratai is csak nehezen olvashatók. Legjelentősebb kritikával az MS Excelben készült diagramokat lehet illetni. Ezeknél sajnálatosan elmaradt a szerkesztéskor elvárható formázás. Az alapbeállításként használt szürke háttér és az adatsorok színei csak esztétikailag vitathatók, komolyabb szerkesztési hibaként róható fel: - címsorok használata a fejlécben (van ahol nincs, de pl. 18. ábrától van, pedig ezeknek az ábraaláírásban kellene megjelenniük); - a nem egységes karakterméret alkalmazása (pl. 13. ábra nagy betűméret, 20 ábra apró betűk a tengelyfeliratokon); - hogy, több diagramról hiányoznak tengelyfeliratok (pl. 14. ábra, 16. ábra stb ); - a jelmagyarázatok nem egységes elhelyezése; - a 18. ábra jelmagyarázatát elfelejtette magyarítani; - végezetül pedig egyes diagramokat keretbe foglal, másokat nem. Táblázatai informatívak, igényes kivitelűek, azok az ábrákkal ellentétben egységes szerkesztési elvet követnek. 8. Kérdések 1. Mivel magyarázza azt, hogy a terepi lejtéssel elvégzett nagylaboratóriumi kísérletek során mért egyensúlyi fajlagos erózió mértéke csak fele-harmada a terepi kisparcellás mérések során rögzített értékeknek? 2. Munkája alapján milyen összefüggést lehet felfedezni a kisparcellás és a táblaszintű eróziómérések (fajlagos lefolyás, és hordalékhozam) között?

6 9. Az értekezés minősítése Szűcs Péter dolgozata megfelel a doktori disszertációkkal szemben támasztott feltételeknek. Az értekezés vitára való bocsátását támogatom, sikeres védést követően a Tisztelt Bizottság figyelmébe summa cum laude minősítéssel ajánlom! Budapest, február 1. Szalai Zoltán MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatárs