HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Átírás

1 LENTI HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MEGBÍZÓ: Lenti város Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. Lenti Város Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepciójának rendelkezéseit ( ) március 2. napjától kell alkalmazni. Lenti Város Önkormányzati Képviselő-testülete 82/2017. (III.01.) ÖKT. számú határozatával jóváhagyva

2 TARTALOM TARTALOM...2 BEVEZETÉS LENTI JÖVŐKÉPE TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK CÉLRENDSZER AZ ÁTFOGÓ CÉLOK TARTALMA, RÉSZCÉLOK A CÉLOK TERÜLETI / VÁROSRÉSZI VONATKOZÁSAI A STRATÉGIÁHOZ ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK MEGHATÁROZÁSA A KONCEPCIÓ TÉRBELI VONATKOZÁSAI, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ÉS A TERÜLET-FELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER A MEGVALÓSÍTÁST SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK JAVASLAT A VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSÉRE, A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJÉRE

3 BEVEZETÉS A településfejlesztési koncepció az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) szerint a képviselőtestület által elfogadott dokumentum, amely a települések hosszú távú fejlesztési elképzeléseit foglalja össze. A koncepció biztosítja a településfejlesztés összehangolt megvalósulását; rendszerbe foglalja a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket. A koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természetes és épített adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontokat és az ezeket biztosító intézményi rendszereket kell megvizsgálni. Jelen településfejlesztési koncepció a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelő metodikával készült. A Korm. rendeletnek megfelelően a koncepciót megalapozó vizsgálatok készítése előzte meg, melyet Lenti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 553/2016. (X.26.) sz. ÖKT. határozatával a továbbtervezés alapjául elfogadott. A Hosszú távú Településfejlesztési Koncepció és Településrendezési eszközök első kötete, a Megalapozó vizsgálat tartalmazza a város adottságainak részletes, a korábbi tervek és a statisztikai adatok, valamint helyszíni vizsgálatok alapján összeállított elemzését (helyzetfeltárás, Helyzetelemzés és - értékelés). Jelen, második kötet pedig a település hosszú távú jövőképét és a célok rendszerét tartalmazza összhangban a 2015-ben elkészült Integrált Településfejlesztési Stratégiával. A településfejlesztési koncepció hosszú távú terv, egy olyan dokumentum, amelynek alapja a közösség véleményére épülő határozott és hosszú távú jövőkép. A jövőkép, illetve a hosszú távú célkitűzések kiinduló pontot jelentenek a területrendezési eszközök felülvizsgálatához, elkészítéséhez, illetve a középtávú területi és ágazati stratégiai dokumentumok kidolgozásához. A koncepció fontos szerepe tehát, hogy a város adottságait és lehetőségeit figyelembe vevő és végrehajtható fejlesztési stratégia kiinduló alapanyaga legyen. Lenti esetében ez az egymásra épülés fordított sorrendben történt, mert a középtávú stratégiai dokumentum, az Integrált Településfejlesztési Stratégia egy évvel korábban készült. A munka alapvető célkitűzése, hogy Lenti városa megfelelően pozícionálja magát várostérségi és regionális szinten, továbbá, hogy beazonosítsa azokat az egyedi potenciáljait, amelyeket fejlesztve versenyelőnyökhöz juthat. A városvezetés a tervezési munka kezdetekor a 216/2013. (V. 29.) ÖKT számú határozattal elfogadta a partnerségi egyeztetési szabályait, mely meghatározta a fejlesztésében érdekelt szereplők tervezési folyamatban történő bevonását, tájékoztatását, illetve a szakmai munka és döntés-előkészítés hivatalon belüli koordinációjának megvalósítását. 3

4 1. J Ö V Ő K É P 1.1. LENTI JÖVŐKÉPE A jövőkép felvázolja a település elképzelt jövőbeli állapotát a társadalom, a gazdaság és a környezet vonatkozásában. A város előző hatályos településfejlesztési koncepciója 2001-ben készült. A rövid összefoglaló jellegű dokumentum a következőképp fogalmazta meg Lenti hosszú távú városfejlesztési jövőképét: Lenti városának elsődleges érdeke, hogy a közigazgatási határon hatásaival túlnyúló fejlesztési elképzelések megvalósulásával a város népességmegtartó ereje növekedjen. A városban megtalálható helyi értékek fennmaradása érdekében azonban erőteljesen munkálkodni kell, hogy a globálisan terjedő életmódok idomuljanak a helyi kulturális miliőhöz. A 2009-ben elfogadott Végleges Akcióterületi Terv nem fogalmaz meg jövőképet a település fejlesztési irányaival kapcsolatban. A 2015-ben készült Integrált Településfejlesztési Stratégiában (ITS) megfogalmazott jövőkép szerint, Lenti 2030-ra vonzó, élhető városi környezettel rendelkező, táji értékekre és fenntartható gazdaságfejlesztésre alapozó település legyen. A munka alapvető célkitűzése, hogy Lenti város megfelelően pozícionálja magát hazai és nemzetközi szinten, beazonosítsa azokat az egyéni és egyedi tényezőket, amelyeket fejlesztve versenyképes maradhat, versenyelőnyökhöz juthat. Az Országos Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) meghatározásra kerültek a legfontosabb célkitűzések, kimondva, hogy a városok és térségeik az ország gazdasági növekedésében és területi fejlődésében meghatározó szerepet játszanak. Az OFTK-hoz illeszkedve elkészült a Zala megyei területfejlesztési koncepció és program, melyek keretet adnak a településfejlesztési elképzeléseknek. Jelen Hosszú távú Településfejlesztési Koncepció az ITS-ben megfogalmazott jövőkép és stratégiai célok figyelembe vételével, azokkal összhangban készült. Elérendő társadalmi jövőkép A város népességcsökkenése lassul, nő a térség népességmegtartó ereje. Az elvándorlás csökken; a tanult fiatalok nagy része itt alapít családot. A képzett munkaerő helyben marad. Kismértékben nő a születésszám, az elöregedés mérséklődik. A szociális szolgáltatások bővülnek. Gazdasági jövőkép A település fejlesztése az önkormányzat érdekei és céljai alapján, átgondoltan és rendszerelvűen történik, nem ad hoc módon, a beruházóknak és az aktuális pályázati lehetőségeknek megfelelve. A város térségi központi szerepe erősödik. A település gazdaságfejlesztése a környező településekkel együttműködésben zajlik. Megnő a helyi munkalehetőségek és vállalkozások száma. A helyi termékek feldolgozása és értékesítése mind szervezettebben működik. A város folyamatosan korszerűsödő infrastruktúrával és szolgáltatásokkal működik. Tovább nő a helyi idegenforgalom gazdasági jelentősége (a gyógy- és rekreációs turizmus, vendéglátás, programturizmus). 4

5 A leromlott és potenciális gazdasági területek funkcióval telnek meg, telephelyként szolgálnak (pl. laktanya). Környezeti és településszerkezeti jövőkép Javul a városi szolgáltató rendszerek energiahatékonysága, a megújuló energiaforrások használata kibővül. Megépülnek az új főúti kapcsolatok, elkerülő utak. Teljes közművesítettség; korszerű hulladékkezelés. Több közösségi tér, korszerű pihenő-, játszó- és sportterületek. A települési értékek megőrzése és karbantartása folyamatos; a kihasználatlan értékek hasznosítása megvalósul (lenti vár). A fentiek alapján Lenti város jövőképe 2030-ig a következő: Vonzó, élhető városi környezettel rendelkező, a táji értékekre és a helyi, fenntartható gazdaságfejlesztésre alapozó ökováros, gyógyhely TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK A település jövőképének eléréshez vezető hosszú és középtávú célok és tervezett beavatkozások, valamint a településrendezési eszközöket érintő változtatások megvalósítása az alábbi általános horizontálisan érvényesülő fejlesztési irányelvek figyelembe vételével történik. Népesség megtartás és - vonzás Egy település egyik legfontosabb, minden fejlesztését meghatározó célja az aktív korú, képzett lakosok megtartása, illetve vonzása. A társadalmi-gazdasági célok mindegyike azt szolgálja, hogy a hazai és európai demográfiai tendenciák mellett ne romoljanak a természetes szaporodás mutatói, csökkenjen az elvándorlás. A népesség megtartásának és további vonzásának érdekében a képzett fiatal munkavállalók letelepedésének, illetve kiemelten a helyiek megtartásának támogatása az egyik legfontosabb feladat. Környezettudatos, zöld szemlélet, fenntarthatóság A környezeti erőforrásokkal, értékekkel való felelős és fenntartható gazdálkodást a városfejlesztés minden területén érvényesíteni kell. A környezettudatos szemlélet elterjesztése nem csak a környezeti károk csökkentése, az élhetőbb környezet miatt fontos, hanem a fogyasztási szokások befolyásolásával, az alkalmazott technológiák iránti igény növelésével a zöld gazdaság piacát, s végső soron megerősödését is szolgálja. A környezetbarát építőanyagok, megújuló energiaforrások alkalmazását, a zöldterületek kialakítását, minőségi megújítását az integrált városfejlesztési projekteknél is érvényesíteni kell. A környezetbarát technológiák alkalmazása a gazdasági szektorban és a városi szolgáltatások minden területén fontos cél, különösen a hulladékgazdálkodás, energiagazdálkodás, szennyvízkezelés és városi közlekedés fejlesztési vonatkozásában. Környezetkímélő energetikai rendszerek preferálása, a megújuló energiaforrások használatának támogatása: Az önkormányzati tulajdonú épületek, intézmények felújításával mintaadó projektek létrehozása a feladat, a lehető leghatékonyabb energetikai beavatkozások előnyben részesítésével. A szemléletformálásban fontos a lakosság tájékoztatása a szelektív gyűjtés, a komposztálás és a hulladékminimalizálás lehetőségeiről; valamint a környezettudatosság kiemelt kezelése az óvodai és az iskolai helyi nevelési programokban. 5

6 Együttműködés és szolgáltató szemlélet Az együttműködés jelent egyrészt egy belső összefogást: amikor a város lakossága közösen határoz meg és valósít meg eseményeket vagy fejlesztéseket; és jelent egy külső kapcsolati hálót is, melyre valamennyi településnek szüksége van a harmonikus fejlődéshez. Az együttműködés egyúttal információáramlást, továbbá párbeszédet és konszenzust is jelent. Így a tervezési munkák és a beruházások megvalósítása során valódi partnerség tud kialakulni az egyes szereplők között. A partneri viszonyban beazonosíthatóvá válnak azok az igények, amelyeket a városvezetés saját hatáskörében meg tud oldani, továbbá a folyamatos párbeszéden keresztül a gazdasági szféra városfejlesztésben való szerepvállalása is megerősíthető. Ezzel biztosítható a fenntartható fejlődés, és a hosszú távú szemléleten túl jelen időben sem sérülnek alapvető érdekek. Az önkormányzat vállalkozás- és befektetésbarát szemlélettel mind aktívabb településmarketinget folytat (gazdasági területek kiajánlása). Folyamatosan kommunikál a lakossággal (igényfelmérő és elégedettségi kérdőívek, a honlapon aktív kétirányú kommunikáció) és ezekre reagálva fejleszti szolgáltatásait. A helyi közösségekkel aktívan együttműködve szervezi a város életét. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség horizontális érvényesítésével mindenki számára biztosítani kell a város használatát, a gazdaság által nyújtott lehetőségeket és mindenekelőtt a társadalmi igények kielégítését biztosító humán szolgáltatásokat. A szolgáltatások elérhetővé tételére kell törekedni azok bővítésekor, minőségi fejlesztésekor is. Az új projektek során biztosítani kell a teljes körű - fizikai és infokommunikációs - akadálymentesítést is. Minőségi szemlélet, igényesség Az élhető és vonzó kisvárosi környezet biztosításának egyik sarokpontja, egyben a népességmegtartás alapvető feltétele az igényes, minőségi települési környezet kialakítása, kiterjesztése és fenntartása. A modern városközpont továbbfejlesztése és a kapcsolódó beruházások során törekedni kell az igényes és harmonikus anyagválasztásra és kivitelezésre, az egységes arculati elemek használatára. A lakosság érzékenyítése is hozzájárulhat a minőségi környezet megóvására; és a saját környezetük igényes kialakítására. Ehhez segítséget nyújthatnak a közös településszépítési akciók. 6

7 2. C É L O K A város fejlesztésének alapcélja a lakosság életminőségének és életszínvonalának javítása, a gazdaság versenyképessé tétele és a fenntartható településfejlesztés; melynek érdekében egyenrangú prioritások fogalmazhatók meg (célok). Ezek felsorolása fontossági sorrend nélküli, hiszen egymást feltételezik és egymással párhuzamosan működő további feladatokat generálnak. A fejlesztési irányelvek pedig valamennyi célt áthatják és meghatározzák az egyes célok elérési módját. A koncepció integrált szemlélete miatt az átfogó célok és részcélok komplexen kezelnek bizonyos tématerületeket. A hosszú távú célrendszer megfogalmazása során az alábbi, korábban megfogalmazott célkitűzéseket vettük figyelembe: Lenti Integrált Településfejlesztési Stratégiája az alábbi három átfogó célt határozta meg, melyek mentén törekszik az itt élők életminőségét mind jobbá tenni: 1. Élhető és vonzó település megteremtése 2. Gazdasági potenciál növelése 3. Térségi szerepkör erősítése A város 2020-ig elérendő, középtávú stratégiai célkitűzései városi szintű tematikus célokat, illetve városrészi szintű területi célokat foglalnak magukban. A városközpontra külön kidolgozott program a városi átfogó céllal és az egyes ágazati célokkal is összhangban van, a meglévő funkciók megerősítésére irányul. Az ITS átfogó és tematikus célokat összefoglaló (T1-T13) rendszere a következő: 1. Élhető és vonzó település megteremtése T1 Közigazgatási és közszolgáltatást nyújtó intézmények megújítása T2 Megújuló energiaforrások alkalmazása T3 Pihenésre, aktív kikapcsolódásra alkalmas minőségi terek kialakítása (parkok, vízpartok, sportterületek, játszóterek fejlesztése) T4 Közösségi közlekedési rendszer szolgáltatási színvonalának emelése T5 Települési infrastruktúra kiegészítő elemeinek megépítése 2. Gazdasági potenciál növelése T6 A Termál- és Gyógyfürdő szolgáltatási színvonalának erősítése, ennek megfelelően átépítése, bővítése, szolgáltatások fejlesztése T7 Egyedi, innovatív turisztikai attrakciók, és programturizmus fejlesztése T8 Turisztikai attrakciókhoz kapcsolódó szálláshely-kapacitás bővítése T9 Meglévő iparterületek bővítése, az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése, új iparterületek kialakítása barnamezős területek rehabilitálásával T10 Városmarketing-tevékenység fejlesztése 3. Térségi szerepkör erősítése T11 Térségi kohézió erősítése a közlekedési kapcsolatok fejlesztésével T12 Kistérségi helyi termelők támogatása, termékeik feldolgozása és helyi termelői piacok létesítése T13 Regionális és kistérségi kerékpárút-hálózat fejlesztése 7

8 2.1. CÉLRENDSZER A gazdasági szektor versenyképességének elősegítése és az életminőség feltételeinek javítása, a minőségi települési környezet és szolgáltatások biztosítása egyaránt fontos, egymással szoros kapcsolatban lévő célok. Csak erősödő gazdasági bázis mellett érhető el, hogy a befolyó jövedelmekből a város fenntarthatóan fejleszthető legyen, az emberek számára pedig a jövedelemszerzés lehetőségei biztosítottak legyenek. Az életminőséget meghatározó külső tényezők fejlesztése a munkaerő megtartása és vonzása miatt is lényeges, valamint a fenntartható működést hosszútávon biztosító népességszám és a kiegyensúlyozott korszerkezet szempontjából is, és nem utolsó sorban a város vonzerejét is növeli. A gazdasági prosperitáshoz elégedett, egészséges, képzett, a változásokra kellő rugalmassággal reagálni képes, sokféle értelemben nyitott lakosságra van szükség. Sem a gazdaság, sem az életminőség fejlesztése nem képzelhető el a város életének valamennyi szereplője nélkül. A közös sikerhez az egyéni életmódváltástól a helyi vezetőkön és a gazdasági élet szereplőin át a kormányzati intézkedésekig valamennyi résztvevő tevékeny közreműködésére és felelősségvállalására szükség van. TFK hosszú távú célrendszer TÁRSADALOM A1 Népességmegtartás A2 Szemléletformálás A3 A helyi identitás erősítése GAZDASÁG B1 A helyi gazdaság erősítése B2 Iparterületek bővítése B3 Az idegenforgalom erősítése B4 Befektetés-ösztönzés, városmarketing TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, VÁROSI SZOLGÁLTATÁSOK C1 Közlekedésfejlesztés C2 Közösségi terek C3 Közszolgáltatások és közintézmények megújítása C4 Energiahatékonyság 2.2. AZ ÁTFOGÓ CÉLOK TARTALMA, RÉSZCÉLOK Az átfogó célok tartalma: A fenti célok a jobb átláthatóság kedvéért rendeződtek tematikusan, azonban a legtöbbjük szoros összefüggésben van egy vagy több másik párhuzamos céllal, kiegészítik, esetenként feltételezik is egymást. A) TÁRSADALOM A1 Népességmegtartás Az elöregedés megállítása, a fiatal népesség megtartása. Ennek legfőbb eszközei a helyi potenciálok hatékony kiaknázása, a települési szolgáltatások fejlesztése és a minőségi lakókörnyezet biztosítása, mind a 6 városrészben a fejlesztésre kijelölt lakóterületek igénybevételének segítése. A2 Szemléletformálás A lakosság szemléletformálása éppolyan fontos a fenntartható település megteremtésében (környezettudatosság), mint a helyi gazdaság erősítésében. 8

9 A lakosság innovációs potenciálja növelhető ismeretterjesztő előadások szervezésével, az alulról jövő, egyedi kezdeményezések felkarolásával, stb. Mindezek alapvető feltétele a korszerű kommunikációs technikák biztosítása. A3 A helyi identitás erősítése Az itt lakók lokálpatriotizmusának táplálása, a lenti identitás erősítése is segít az elvándorlást megállítani. A városukhoz erősen kötődő fiatalok tanulmányaik befejezése után jobb eséllyel jönnek vissza és alapítanak családot a szülőhelyükön. A környék természeti és mezőgazdasági potenciáljának mind jobb kihasználása, az idegenforgalmi adottságok kiaknázása, a turisztikai vonzerő erősítése és a helyi termékek népszerűsítése növeli a helyben lévő foglalkoztatási lehetőségeket, és egyúttal a helyi identitást is. B) GAZDASÁG B1 A helyi gazdaság erősítése Élelmiszer-logisztikai hálózat kialakítása a Lenti Járás területén: a helyi termékek és tartós élelmiszerek raktározása, a termékek számára piaci terület biztosítása. Közösségi élelmiszer-feldolgozó hálózat kialakítása a Lenti Járás területén. A helyi termékek előállításának támogatása, helyi terméklánc elterjesztése. Modern iparágak megtelepülésének elősegítése. B2 Iparterületek bővítése A laktanya gazdasági célú hasznosítása: innovációs park kialakítása, a meglévő épületállomány hasznosításával, a fizikai infrastruktúra igények szerinti továbbfejlesztése. A tartalék és az átalakuló ipari és gazdasági területek betelepítése. Megújuló energiákra alapozott beruházási programok. B3 Az idegenforgalom erősítése A Termálfürdő fejlesztése, szolgáltatásainak bővítése: új, Magyarországon még egyedülálló létesítmények és szolgáltatások megteremtése (oxigénkamra, szörf élménymedence) a gyógy- és rekreációs célközönség bővítése a forgalom növelése érdekében. A több közönség réteget célzó minőségi szálláskapacitás bővítése, a déli városrészben már kijelölt területek igénybevételével. A fürdő területének további, kisléptékű fejlesztései, a szolgáltatások bővítése (játszótér, sportpályák). A fürdőtől független önálló sportterületi fejlesztések, sport- és rendezvénycsarnok építése Lenti északi részén. A kemping területének fejlesztése (plusz szálláshelyek, játszótér). A lenti vár és környezetének fejlesztése, látványosságának gazdagítása. Zöldterületi fejlesztés, kerékpározható úthálózat fejlesztése a vízfolyások, a tavak és a turisztikai célpontok között A lovas turizmus bázisainak erősítése. Falusi turizmus kínálati erősítése az önálló városrészekben. Lenti-hegy bekapcsolása az idegenforgalomba, kertes pincés jelleg erősítése. A fürdőfejlesztéssel párhuzamosan a város gasztronómiai és a programturizmusának fejlesztése. B4 Befektetés ösztönzés, városmarketing Lenti térségi szerepének erősítése. A kistérségi, regionális és határ menti kapcsolatok bővítése. Az Ökováros Lenti program keretében komplex városmarketing stratégia kialakítása. Lenti, mint gyógyturisztikai desztináció ismertté és keresetté válásának elősegítése. Arculattervezés, brand kialakítása, hatékony médiahasználat. Lakóterületi fejlesztések segítése, ösztönzése. A lakosság és a civil szervezetek bevonása a tervezésbe összhangban az identitásfejlesztési programmal. 9

10 C) TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, VÁROSI SZOLGÁLTATÁSOK C1 Közlekedésfejlesztés Közútfejlesztések: az egyes településrészeket összekötő utak felújítása, a megközelíthetőség és a munkába járás javítása érdekében. A fürdőfejlesztéshez kapcsolódó és Lenti déli városrészének működését segítő az átjárhatóságot biztosító feltáró utak és parkolók kiépítése. A közösségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése. E-buszok beszerzése az önálló városrészek elérhetőségének javítása érdekében. A buszpályaudvar és környezetének infrastruktúra fejlesztése. A kerékpárút-hálózat bővítése C2 Közösségi terek A buszpályaudvar és környezetének rendezése, parkosítás, esztétikus zöldfelületek kialakítása. Térségi termelői városi piac megvalósítása A fürdő nyári bejáratánál színvonalas, reprezentatív közösségi fogadótér kialakítása A közösségi sportterületek fejlesztése. Az oktatási intézmények környezetében és a déli városrészben sportés rekreációs övezet létrehozása. További játszóterek kialakítása a lakóterületi fejlesztésekhez kapcsolódóan. Az amortizálódott játszóterek átalakítása több generációs használatra, szabadtéri edzőtér létesítése. A városközpont fejlesztése; modern közösségi és rendezvényterek kialakítása, a parkolási gondok megoldása mellett. Virágosítási program. C3 Közszolgáltatások és közintézmények megújítása Helyi termelői csarnokszerűen zárt és nyitott piac kialakítása. A közvilágítás korszerűsítése. A háziorvosi rendelők korszerűsítése és akadálymentesítése. Az óvoda korszerűsítése. Az egészségügyi és kulturális létesítmények teljes felújítása, hőszigetelésük korszerűsítése az egyes településrészeken is. Új sportcsarnok építése a Vörösmarty Általános Iskolában. A szennyvízhálózat és a szennyvíztisztító telep korszerűsítése. A modern infokommunikációs szolgáltatások elérhetőségének folyamatos javítása. C4 Energiahatékonyság A közintézmények (elsősorban az oktatási intézmények) energiahatékonysági fejlesztése. A város központjának energetikai korszerűsítése geotermikus energiaforrás felhasználásával. Megújuló energetikai termékek további, növekvő mennyiségű előállítása (pellet); a Dél-Zala Megújuló Energia Hálózat kialakítása és működtetése. 10

11 2.3. A CÉLOK TERÜLETI / VÁROSRÉSZI VONATKOZÁSAI Célok Lenti központ Bárszentmihályfa Lentikápolna Lentiszombathely Máhomfa Mumor Lentihegy A1 Népességmegtartás x x x x x x x A2 Szemléletformálás x x x x x x x A3 A helyi identitás erősítése x x x x x x x B1 A helyi gazdaság erősítése xx x x x x B2 Iparterületek bővítése B3 Az idegenforgalom erősítése xx xx x x x B4 Befektetés-ösztönzés, városmarketing xx x x C1 Közlekedésfejlesztés xx x x x xx xx C2 Közösségi terek xx x x x x x x C3 Közszolgáltatások és közintézmények megújítása x x x x x x x C4 Energiahatékonyság xx x x x Az egyes városrészekben a társadalmi célkitűzések egyforma jelentőséggel bírnak: mindenütt fontos a fiatal népesség megtartása; a környezettudatosság és a helyi identitás erősítése, ami segít az elvándorlást megállítani és biztos hátteret ad a helyi termékek, a vendégforgalom, a gazdaság fejlődésének. A gazdaságfejlesztés terén elsősorban a központi belterület fejlesztései emelkednek ki, illetve a volt laktanya, mint potenciális ipari-gazdaságfejlesztési, vállalkozási helyszín hasznosítása Mumor városrészben. Az idegenforgalmi fejlesztések legnagyobb volumenű része a lenti fürdő területén és annak körzetében összpontosul, de a Bárszentmihályfa és Máhomfa településrészeken is kezd kiépülni a falusi turizmus. A befektetés-ösztönzés és városmarketing természetesen az egész várost érintő, átfogó feladat; mégis elsősorban a Fürdőhöz kapcsolható ökováros és gyógyhely brand kialakítása a vezérfonal. További területi cél a meglévő mezőgazdasági vállalkozások potenciáljának növelése, és a helyi foglalkoztatás bővítése (Bárszentmihályfa, Máhomfa, Mumor). A településfejlesztés és városi szolgáltatások átfogó célján belül a legfontosabbak az infrastrukturális beruházások, fejlesztések megvalósítása; az egyes városrészekben ez főként az út- és járdafelújításokat jelenti, valamint a közmű rekonstrukciókat, illetve a településrész elérhetőségének javítását az úthálózat rekonstrukciójával és a kerékpárutak fejlesztésével. Mumor városrész integrálása, felzárkóztatása érdekében szükséges a szegregátumként jelölt terület (KSH, ITS) kiemelt figyelemmel kísérése; a telep infrastruktúrájának fejlesztése, az ott élők társadalmi integrálása, képzése és a foglalkoztatottsági arány emelése. Illeszkedés A célrendszer Zala Megye Területfejlesztési Koncepciójával összhangban került kialakításra: TFK Átfogó célok A) Társadalom B) Gazdaság C) Településfejlesztés, városi szolgáltatások ZMTFK Átfogó célok 1. Jól működő, fejlett gazdaság 2. Foglalkoztatás bővítése és társadalmi kohézió 3. Élhető Zala megye 11

12 3. K I I N D U L Ó A D A T O K A T O V Á B B I T E R V E Z É S I F E L A D A T O K H O Z 3.1. A STRATÉGIÁHOZ ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK MEGHATÁROZÁSA A Településfejlesztési Koncepció és egyben az Integrált Településfejlesztési Stratégia kialakítását részletes helyzetfeltáró, elemző és értékelő vizsgálat (=Megalapozó Vizsgálat) előzte meg. Ez tartalmazza a statisztikai és egyéb adatforrásból, egyedi adatfelvételből származó számszerű adatokat, kiterjedt továbbá a tendenciák feltárására és értékelésére is A KONCEPCIÓ TÉRBELI VONATKOZÁSAI, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ÉS A TERÜLET-FELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA A jelenleg hatályos településszerkezeti és szabályozási tervben rögzített változtatások fejlesztési elhatározások csak részben valósultak meg, így a fejlesztések lehetőségei továbbra is megmaradnak. A településszerkezeti elhatározásokat szükséges a jogszabályi változásokhoz igazítani, vagyis meg kell feleltetni az OTrT-nek (Az Ország Területrendezési Terve), ZMTrT-nek (Zala Megye Területrendezési Terve), meg kell feleltetni az építési törvény és OTÉK változásainak és az új 314/2012. (XI. 8.) kormányrendeletnek. Ebből következik, hogy a területfelhasználási besorolásra és lehatárolásra az új jogszabályi környezet szerint kerül majd sor. Területi kiterjedést tekintve a gazdasági fejlesztés volumenei a legnagyobbak, ezt követik a lakóterületi fejlesztési elhatározások, majd a zöldfelületi zöldterületi fejlesztési lehetőségek. A korábbi tartalék területek felülvizsgálata szükséges mind a lakó, mind a gazdasági területek vonatkozásában és a zöldterületi kijelöléseknél is. A tartalék területek kijelölésére vonatkozó jogszabályi felhatalmazás ma már nincsen. A város térbeli alakulása szempontjából a tartalék területek egy részén szerencsésebb a jelenlegi használat megőrzése, más részüknél a tényleges célzott terület-felhasználási besorolás. Az országos közlekedéshálózat fejlesztése országos elhatározás függvénye, térségi területrendezési tervek rögzítik ezek nyomvonalait. Településrendezési eszközökben csak a nyomvonal tengelyét célszerű szerepeltetni, szabályozási tervbe csak a környezetvédelmi engedély, a kiviteli terv és a kisajátítási terv alapján kerülhet. A 75. számú másodrendű főút elkerülő szakaszának tervezett nyomvonala jelentősen megváltozott, Lenti északi részéről a városrész déli részére került. Az északi nyomvonalhoz kapcsolódó terület-felhasználási besorolásokat a változásnak megfelelően kell újragondolni. Az idegenforgalmi célok eléréséhez turisztikai kínálatot kell erősíteni, szélesíteni. Ennek érdekében kedvező a vár és környékének különleges területi besorolása, a környező területek különleges beépítésre nem szánt terület-felhasználási átsorolása. Ugyancsak turisztikai célpont lehet a Liponyak-patak és a Sóskúti árok bekapcsolása a városi vérkeringésbe. A vízfolyásokat kísérő zöldterületi fejlesztés és kerékpározható út megépítése a környezet és zöldfelületi rendszer gazdagítását, a Fürdő-negyed összefogását szolgálja. 12

13 Beépítésre szánt fejlesztési területek jel elhelyezkedés terület tényleges területhasználat szerkezeti terv szabályozási terv megyei terv 1. G1 Zajda laktanyakülterület 36,5 ha beépült tartalék ipari szabályozási erdőgazdálkod terv ási térség készítendő 2. G2 75. sz. másodrendű főúttól délre eső terület - külterület 3. L1 Bárszentmihályfakülterület 4. K1 Sárberki-horgásztó és környéke - központi belterülethez csatlakozik 5. G3 Lentikápolna felé vezető út mentén - külterület 6. L2 Sugár utcától északra eső lakótelkekközponti belterülethez csatlakozik 78,25 ha erdő, beépítetlen terület honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület -min.-oszt. 29,31 ha mezőgazdasági, láp, legelő 29,44 ha horgásztó, egy része beépült, kemping 28,03 ha mezőgazdasági 5,30 ha belterületi lakótelkek kertjei tartalék ipari tartalék lakó tervezett különleges (beépítésre szánt) honvédségi terület (KÜ- 014) általános mezőgazdasá gi (MÁ-002- MÁ-005) turisztikai szolgáltató terület (KÜ- 005) mezőgazdasági térség települési, mezőgazdasági terület vízgazdálkodási, települési, mezőgazdasági térség tervezett ipari ipari (IEG-001) mezőgazdasági térség falusias lakó falusias lakó (FL-021) települési térség megyei övezet, egyéb korlátozás egy része ökológiai folyosó, országos vízminőség-védelmi, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület országos vízminőségvédelmi, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület magterület, országos vízminőségvédelmi, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület magterület országos vízminőségvédelmi terület övezete országos vízminőségvédelmi megjegyzés önk. kezelésű terület nem üzemtervezett erdő A meglévő épület-állomány újrahasznosítási lehetőségét célszerű megtartani az ipari besorolással. Egy része nem üzemtervezett erdő, állami tulajdon Tartalék iparterületi besorolásra nincs jogszabályi felhatalmazás. Nem indokolt az erdő, tervezett erdő megszüntetése igénybe még nem vett iparterületek esetén. ex lege védett láp a keresleti igény függvényében a városrész nagyságához igazított csökkentett lakóterületi fejlesztési kijelölés indokolt. beépítésre nem szánt különleges terület, turisztikai területként fejleszthető Lenti és Lentikápolna összeépülésének irányába hat, városszerkezeti szem-pontból kedvezőtlen. A gazdaságfejlesztési szerepét a még kihasználatlan gazda-sági területek átvehetik. tömbfeltárás, lakótelkek újraosztása szükséges 13

14 7. L3 Lentikápolna felé vezető út mentén tervezett terület - Lenti központi belterület (északkeleti városrész) 8. L4 észak-nyugati lakóterületi fejlesztés (központi belterület) 9. L5 észak-nyugati kisvárosias lakóterületi fejlesztésközponti belterület 10. G4 Béke-utca menti gazdasági terület (központi belterület) 11. G5 75. úttól északra eső gazdasági terület fejlesztés 12. G6 dél-nyugati gazdasági fejlesztési ipari feltáró úttól északra 13. G7 dél-nyugati gazdasági fejlesztési terület ipari feltáró úttól délre 14. G8 Táncsics utca menti tervezett gazdasági terület 15. G9 75. számú úttól délre és a vasút között lévő gazdasági terület, délnyugati városrész, belterület 0,44 ha mezőgazdasági 18,69 ha mezőgazdasági 7,15 ha mezőgazdasági 1,46 ha mezőgazdasági 8,93 ha mezőgazdasági 22,15 ha mezőgazdasági, beépítetlen terület 34,68 ha mezőgazdasági, erdő, beépített terület 4,32 ha mezőgazdasági, erdő, beépített terület falusias lakó kertvárosias lakó kisvárosias lakó kereskedelmi, szolgáltató kereskedelmi, szolgáltató falusias lakó (FL-021) kertvárosias lakó (KEL-005) kisvárosias lakó (KIL-009) (KSZG-006) KSZG-008 települési térség települési térség települési térség települési térség települési térség országos vízminőségvédelmi országos vízminőségvédelmi országos vízminőségvédelmi országos vízminőségvédelmi országos vízminőségvédelmi ipari IEG-002 települési országos vízminőségvédelmi, kiváló termőhelyi adottságú erdő, ipari IEG-002 települési mezőgazdasági erdőgazdálkod ási kereskedelmi, szolgáltató 1,15 ha beépítetlen terület kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági KSZ-012 települési mezőgazdasági, erdőgazdálkod ási országos vízminőségvédelmi országos vízminőségvédelmi kiváló termőhelyi adottságú erdő, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület KSZG-009 települési országos vízminőségvédelmi külterület konkoly szabadidőpark vasút védőtávolság 16. V1 vegyes terület déli 2,70 ha beépítetlen terület településközp TV-018 települési országos vízminőség- egy része belterület 14

15 városrész ont vegyes védelmi vízerróziónak kitett terület 17. K2 tervezett szállodák elhelyezésére szánt terület 18. K3 fürdő fejlesztési területe 19. L6 dél-keleti fejllesztési lakó terület 20. K4 temető fejlesztési területe 21. V2 Petőfi Sándor utca menti vegyes fejlesztési terület 22. L7 észak-keleti fejlesztési lakóterület 23. L8 Lentikápolna-major melletti fejlesztési terület - Tulipán utca 24. L9 Lentikápolna temető környezetében tervezett lakóterület 25. L10 Kápolna úttól keletre eső lakóterületi fejlesztés 26. L11 Bárszentmihályfakerkaszentmihályfai részén fejlesztési lakóterület 27. G10 Bárszentmihályfa- Kerkaszentmihályfa - 2,63 ha beépítetlen terület, erdő 3,47 ha mezőgazdasági 15,21 ha mezőgazdasági 3,47 ha mezőgazdasági 7,47 ha mezőgazdasági 1,51 ha mezőgazdasági 7,71 ha mezőgazdasági 2,82 ha mezőgazdasági 9,39 ha lakótelkekhez kapcsolódó mezőgazdasági kert 2,87 ha mezőgazdasági 1,79 ha mezőgazdasági beépítésre szánt, különleges terület beépítésre szánt, különleges terület kertvárosias lakó KÜ-008 települési országos vízminőségvédelmi -vízerózió KÜ-015 települési országos vízminőségvédelmi -vízerózió KEL-006 települési, mezőgazdasági temető KÜ-006 települési, mezőgazdasági településközp onti vegyes tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület országos vízminőségvédelmi, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület TV-003 települési országos vízminőségvédelmi kertvárosias lakó KEL-001 települési országos vízminőségvédelmi falusias lakó FL-002 települési országos vízminőségvédelmi falusias lakó FL-002 mezőgazdasági országos vízminőségvédelmi falusias FL-002 települési országos vízminőségvédelmi falusias FL-002 települési magterület, tájképvédelmi ter. NAT2000 ipari IEG-001 települési magterület NAT2000 külterület külterület É-i része vízerózió 42 telek 14 telek 62 telek, tömbfeltárás 16 telek -vízerózió nem alkalmas beépítésre, lakócélú fejlesztésre -vízerózió nem alkalmas beépítésre, 15

16 major 28. Bárszentmihályfa 2,93 ha lakótelkekhez kapcsolódó mezőgazdasági kert 29. Mumor-észak 4,01 ha mezőgazdasági 30. Mumor-dél 2,98 ha lakótelkekhez kapcsolódó mezőgazdasági kert 31. Lentiszombathely 4,83 ha lakótelkekhez kapcsolódó mezőgazdasági kert 32. Máhomfa 7,18 ha mezőgazdasági 33. Lenti szőlőhegy - beépült, átalakuló Előhegy terület 34. Lenti szőlőhegy részben beépült, átalakuló terület 35. Bárszentmihályfa- Bárhely 5,11 ha szabadidőpark, vízállás falusias FL-002 települési országos vízminőségvédelmi, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő falusias FL-002 mezőgazdasági országos vízminőségvédelmi magterület falusias FL-002 települési, mezőgazdasági országos vízminőségvédelmi magterület NAT2000 falusias FL-002 települési tájképvédelmi terület falusias FL-002 települési országos vízminőségvédelmi falusias Lf-026 települési, országos vízminőségvédelmi mezőgazdasági tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő beépítésre szánt különleges különleges horgásztó KÜ-002 települési országos vízminőségvédelmi, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő KÜ-009 települési országos vízminőségvédelmi magterület, tájképvédelem gazdasági célú fejlesztésre tömbfeltárás vízerózió vízerózió vízerózió nem alkalmas beépítésre vízerózió szőlőkataszter -5% eltérés 16

17 Potenciális fejlesztési területek Szerk.: Tér-T-Rend 17

18 A fejlesztésekhez kapcsolódóan többnyire gyűjtő és kiszolgáló úthálózat megépítése szükséges, valamint a többlet kapacitásnak megfelelő teljes közműhálózat kiépítése is követelmény, mivel a fejlesztések többsége az országos vízminőség védelmi terület övezetével érintett A TERÜLET-FELHASZNÁLÁS FEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ JAVASLATOK A fejlesztési szándékok többsége az igény jelentkezésével párhuzamosan beépült az elmúlt években a hatályos településszerkezeti tervbe és a hatályos szabályozási tervbe. A területfelhasználás változik a térségi terveknek való megfelelés okán, valamint a jogszabályi környezetnek való megfelelés okán. Magterületen, NATURA 2000 védelem alatt álló területen, erdőtervezett területen beépítésre szánt terület kijelölés, lakóterületi és iparterületi fejlesztés nem tartható meg. A főúthálózat nyomvonal változásával a kapcsolódó terület-felhasználások újragondolása indokolt AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE ÉS AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉK ALAPÚ, FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSRE Az épített környezet helyi védelméről szóló 33/2013. (X. 31.) önkormányzati rendelet meghatározza a helyi védettség keletkezésének és megszüntetésének szabályait, a helyi védelem kategóriáit, ezen belül területi védelmet (helyi védelem alatt álló terület (HT), zöldterület, növényzet (N), utcakép (U)) helyi egyedi védelmet (helyi védelem alatt álló épület, épületrész (É), falikép, dombormű, mozaik (F), kereszt (K), egyéb létesítmény (L), síremlék (S), emlékmű, szobor (SZ), emléktábla (T)). A rendelet kitér továbbá a védett építmények támogatására (pénzügyi alapot hoz létre), felhasználására vonatkozó szabályokra. A rendelet 1. melléklete tartalmazza a védett létesítmények felsorolását, mely lista folyamatosan bővül. A megalapozó vizsgálat építészeti értékvédelemre vonatkozó fejezete is tartalmaz védelemre érdemes épületekre vonatkozó javaslatokat. A településképi véleményezési eljárás szabályairól, valamint az ehhez kapcsolódó előzetes tájékoztatás és szakmai konzultáció biztosításáról szóló 29/2013. (X. 10.) önkormányzati rendelet meghatározza azon építési engedélyköteles tevékenységek körét, melyekben nem kell lefolytatni az eljárást, valamint a beadandó munkarészek tartalmát. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett állapot illeszkedik-e a kialakult beépítési karakterhez, építési vonalhoz, környezet beépítési adottságaihoz, alkalmazkodik-e anyaghasználatában, színezésében, építészeti eszközrendszerében a környezet formanyelvéhez, nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok beépíthetőségét, kilátás- rálátás védelmét biztosítja-e. A fenti helyi rendeletek elfogadása óta hatályba lépett a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény, mely alapján egységes önkormányzati rendeletben kell megállapítani a településkép védelmének elemeit és követelményeit. A településképi rendelet részletes tartalmi kereteit kormányrendelet határozza majd meg, ennek előírásai alapján kell majd a fenti rendeleteket összhangba hozni az országos jogszabályok által meghatározott követelményekkel. A településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében településképi arculati kézikönyvet kell készíteni. 18

19 4. A M E G V A L Ó S Í T Á S E S Z K Ö Z E I 4.1. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER 1 Az önkormányzatok, így Lenti város működése is akkor lehet sikeres az új elvárások rendszerében, ha az irányítás hatékonyan működik, és az az érintett szereplők számára is átlátható. A város fejlesztését meghatározó dokumentumok (TFK, ITS) megvalósítása során a döntéshozói szintet a Lenti Város Képviselő-testülete jelenti. A döntés-előkészítési feladatokat a Lenti Polgármesteri Hivatal adott szervezeti egységei végzik. A stratégiai menedzsmentet a polgármester, a képviselő-testület és a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság alkotja. Fontosabb feladatuk: Az ITS megvalósításának nyomon követése, elvárt eredmények, hatások értékelése. Az operatív menedzsment szint tevékenységének stratégiai szintű felügyelete, céljainak meghatározása, eredményeinek értékelése, szükség esetén korrekció kezdeményezése. A fejlesztési dokumentumok (TFK, ITS) megvalósításával kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat a Lenti Polgármesteri Hivatal végzi, elsősorban az Önkormányzati és a Városfejlesztési Osztály bevonásával. Az operatív szintet a Lenti Polgármesteri Hivatal egyes osztályai és az egyes beruházások kapcsán kijelölt pénzügyi, műszaki és vezető projektmenedzserek alkotják. A megvalósításban részt vesz továbbá a helyi lakosság, a civil szervezetek és vállalkozások a Partnerségi tervben meghatározott módon. A folyamat részesei továbbá a külső szakértők: szakági tervezők, és egyéb szakértők. Lenti járásközponti szerepéből adódóan kiemelt fontosságú a nagyobb térségi hatással bíró projektek esetében az érintett településekkel való kooperáció. Ez az előkészítéstől a megvalósításon keresztül a fenntartásig a teljes folyamatot felöleli. A város fejlesztései nemcsak a várost, hanem járásának települését is érintik, mivel a térség lakói a városban veszik igénybe a szolgáltatások többségét, sokan itt dolgoznak, kötődnek a városhoz. Ugyanez fordítva is igaz: amennyiben egy járási település projektje a járásközpontot, vagy a járás több települését is érinti, a város is részt kíván venni az előkészítés, megvalósítás és fenntartás folyamatában is A MEGVALÓSÍTÁST SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek: Településrendezési szerződés A nem fejlesztési jellegű tevékenységek közül gyakran alkalmazott eszköz a településrendezési szerződés eljárás, amely önkormányzati partnerségen alapuló, a magánkezdeményezésű fejlesztői projektek és az önkormányzat közötti viszonyt meghatározó együttműködés. Az egyes fejlesztési projektek volumenének és jellegének eltérése miatt célszerű, ha az önkormányzat az egyes fejlesztőkkel mindig egyedileg köt településrendezési szerződést. Az egyes fejlesztésekkel kapcsolatos elvárások megfogalmazása - beadandó anyagok, a döntés menete, stb. az illetékes hivatali csoportok bevonásával történik egyedileg, minden esetben az adott fejlesztésre szabva. Az önkormányzat elővásárlási jogának gyakorlása területek kivásárlásakor. A helyi gazdaságfejlesztés egyik legfontosabb önkormányzati eszköze a helyi adópolitika, ezen belül is a helyi iparűzési adó mértékének szabályozása. Helyi adó- és illetékkedvezményekkel bizonyos esetekben mobilizálható a magántőke, amelyet a településrendezési szerződésben rögzíthetnek (tervalku). 1 ITS alapján 19

20 Arculatformálás és településmarketing Egy város pozitív megjelenéséhez, népszerűsítéséhez egyre nagyobb szükség van a beazonosíthatóságra. Az egységes települési arculat nem csak a külső megjelenéshez szükséges, hanem befelé, a helyi lakosság, a gazdasági szereplők felé irányuló kommunikációhoz is. A korábbi racionális, funkcionális megközelítés helyett a hangsúly áthelyeződött az érzelmi, mentális és pszichológiai hatásokra, azaz a legfontosabb cél az lett, hogy a település, mint márka pozitív asszociációkat váltson ki a megcélzott fogyasztókban. A települési marketingstratégiának az alábbi célokat kell szolgálnia: Egyértelműen beazonosíthatóvá és vonzóvá kell tennie a települést. Javítani az önkormányzat külső kapcsolatrendszerét. Befektetőket vonzani. Növelni a megválasztott városvezetés népszerűségét az állampolgárok körében, illetve a település lakóinak büszkeségét, erősítve ezáltal kötődésüket. Egyéb önkormányzati kezdeményezések A települési környezet szépítése, élhetőbbé tétele szempontjából hasznos és nem utolsósorban szemléletformáló hatással bír egy-egy köztisztasági program vagy lakossági virágosítási kampány szervezése. Fenntartható Energia Akcióprogram; Fenntartható Városi Mobilitási terv JAVASLAT A VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSÉRE, A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJÉRE A településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósulásának folyamatos nyomon követése, felülvizsgálata elsősorban a város érdeke. A monitoring célja felhívni a döntéshozók és a megvalósításért felelős szervezetek figyelmét a céloktól való esetleges eltérésre és összegezni az elvégzett feladatokat. Figyelni kell arra, hogy a célkitűzések elérése érdekében tett lépések a megfelelő időben és a megfelelő eszközökkel történjenek. A monitoring számos komplex feladatot foglal magában: Adatgyűjtés és értékelés; a koncepció esetleges módosítása. Figyelemmel kell kísérni a külső környezet változásait, amellyel szükség esetén összhangba kell hozni a célkitűzéseket, illetve azok megvalósulási eszközeit. Évenként megvizsgálni, hogy milyen lépések történtek a koncepció célkitűzésinek elérése érdekében. Eltérés esetén be kell avatkozni, módosítani kell az intézkedéseket. Ki kell értékelni a már végrehajtott feladatok eredményeit, különös tekintettel a pályázati úton megvalósított fejlesztések pénzügyi és fizikai megvalósulására. A fejlesztési koncepció teljes felülvizsgálata, aktualizálása tíz évenként szükséges, az elkészült felmérések, a legfrissebb statisztikai adatok, újabb információk, illetve a koncepció megvalósulási folyamataiból levonható következtetések alapján. A településfejlesztési feladatok teljesítéséről közmeghallgatás során a polgármester évente beszámolót tart. A közvélemény folyamatos tájékoztatása a helyi sajtón és honlapon keresztül, illetve a helyben szokásos egyéb módokon. 20