Jelentés az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról. az Ügynökség válaszával együtt

Átírás

1 Jelentés az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszával együtt 12, rue Alcide De Gasperi - L Luxembourg T (+352) E eca-info@eca.europa.eu eca.europa.eu

2 2 BEVEZETÉS 1. Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven ACER), melynek székhelye Ljubljanában van, a 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 hozta létre. Az Ügynökség fő feladata, hogy a nemzeti szabályozó hatóságokat segítse a tagállamokban ellátott szabályozói feladataik európai szinten történő elvégzésében és szükség szerint koordinálja azok tevékenységét. A REMIT rendelet 2 alapján az Ügynökség a nemzeti szabályozó hatóságokkal együtt új felelősségi köröket kapott az európai nagykereskedelmi energiapiac nyomon követésével kapcsolatban 3. A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK 2. A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével. MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT 3. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket: a) az Ügynökség éves beszámolója, amely a december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból 4 és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből 5 áll, és HL L 211., , 1. o. Az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 326., , 1. o.), amely fontos szerepet szán az Ügynökségnek az európai energia-nagykereskedelmi piacokon zajló kereskedelem felügyeletében. Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a II. melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel. Ezek a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközállomány változásainak kimutatása, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.

3 3 b) a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége. A vezetés felelőssége 4. A vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége 6 : a) Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről. 7 b) A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak. Az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 328., , 42. o.) 39. és 50. cikke. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

4 4 Az ellenőr felelőssége 5. A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzése alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára 8 az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrző intézményeknek az INTOSAI által elfogadott nemzetközi standardjai szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy ésszerű bizonyosságot szerezhessen arról, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek. 6. Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő akár csalás, akár tévedés okozta lényeges hiba a beszámolóban, illetve az Európai Unió jogi keretei által meghatározott követelményektől való lényeges eltérés az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése. E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során a Számvevőszék az Unió költségvetési rendelete 208. cikke (4) bekezdésének megfelelően figyelembe vette a független külső ellenőr által az Ügynökség beszámolóira nézve végzett ellenőrzési tevékenységet A Számvevőszék úgy véli, hogy az összegyűjtött ellenőrzési bizonyítékok elégségesek és megfelelőek megbízhatósági nyilatkozata megalapozásához. 8 9 Az 1271/2013/EU rendelet 107. cikke. Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., , 1. o.).

5 5 Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról 8. A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a december 31-i pénzügyi helyzetet, a tárgyévi gazdasági események eredményét és a pénzforgalmat. Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről 9. A Számvevőszék véleménye szerint a december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek. 10. A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől. MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL 11. Az Ügynökség a III. cím (operatív kiadások) alá tartozó összes lekötött előirányzatból 1,57 millió eurót, vagyis 62%-ot átvitt a következő évre (2013: 3,1 millió euró, vagyis 91%). Ezek az átvitelek főként a REMIT végrehajtásához ehhez a többéves, összetett operatív tevékenységhez kapcsolódtak, amelyhez a végrehajtási rendeletet 10 csak december 17-én fogadták el. Az Ügynökség továbbá a II. cím (igazgatási kiadások) alá tartozó lekötött előirányzatokból 0,98 millió eurót, vagyis 41%-ot (2013: 1,9 millió euró, vagyis 56%) átvitt a következő évre, elsősorban a REMIT rendelet végrehajtásával kapcsolatos tanulmányok és az éves szerződések év vége felé történt megújítása kapcsán októberében az Ügynökség egy költségvetés-módosítás révén további 3 millió euró előirányzatban részesült a REMIT végrehajtása céljával, amely összeget átvitte 2014-re. A végrehajtási rendelet értelmében azonban a REMIT keretrendszer csak 2015 októberétől fog működni. A pénzeszközök egy részét 2014-ben a REMIT végrehajtásának előkészítésére fordították végén az Ügynökség két, összesen 1,56 millió euró összegű előfinanszírozási kifizetést folyósított a REMIT-tel kapcsolatban a es időszakban nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szerződések kapcsán, s ezzel elkerülte, hogy a fel nem 10 A Bizottság 1348/2014/EU végrehajtási rendelete (HL L 363., , 121. o.).

6 6 használt források automatikusan visszaszálljanak a Bizottságra 11. Az Ügynökség ugyan ilyen módon képes lesz finanszírozni jövőbeli REMIT-vonatkozású tevékenységeit, de ez a gyakorlat ellentmond az évenkéntiség költségvetési elvének. TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK 13. Az Ügynökség és a szlovén kormány között létrejött székhely-megállapodás szerint Szlovéniában Európai Iskolát kell létrehozni. A megállapodás létrejötte után több mint négy évvel mégsem hoztak létre Európai Iskolát. A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA 14. Az I. melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről. A jelentést szeptember 8-i luxembourgi ülésén fogadta el a Milan Martin CVIKL számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara. a Számvevőszék nevében Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA elnök 11 Az Unió költségvetési rendeletének 13. cikke kimondja, hogy összegeket kizárólag egy pénzügyi évre lehet átvinni.

7 1 I. melléklet A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása Év A Számvevőszék megjegyzése Az Ügynökség készpénzállománya az év végén 4,2 millió euró volt, ez magában foglalta a 2011-es forrástúligénylésből eredő 1,6 millió eurós költségvetési többletet, amelyet a Bizottság 2013 januárjában visszafizettetett. Ez nem egyeztethető össze a szigorú készpénzgazdálkodás elvével. A megvizsgált felvételi eljárások esetében hiányosságok mutatkoztak, amelyek kihatottak az átláthatóságra és a jelentkezőkkel szembeni egyenlő bánásmódra: a szóbeli meghallgatások és írásbeli tesztek kérdéseit nem a jelentkezések értékelése előtt dolgozták ki. Nem határozták meg kellő részletességgel azokat a feltételeket, amelyeket teljesíteni kellett volna az írásbeli vizsgákon és az interjúkon való részvételhez és a megfelelt jelöltek listájára való felkerüléshez, valamint az írásbeli teszteken résztvevő jelöltek névtelenségének biztosítására megtett intézkedések nem voltak megfelelőek. Az Ügynökség 1,9 millió eurót, a II. cím alá tartozó összes lekötött előirányzat (az Ügynökség épülettel kapcsolatos és járulékos költségei) 56%-át vitte át a következő évre; ezek az előirányzatok főként a REMIT rendelet végrehajtásához kapcsolódnak. Operatív, többéves tevékenységről van szó, amelyet a III. cím alatt kellett volna szerepeltetni a költségvetésben; ezt a hiányosságot a későbbi kötelezettségvállalási előirányzatokban kiigazították. Átvitt az Ügynökség emellett 3,1 millió eurót, a III. cím alá tartozó összes lekötött előirányzat 91%- át is, szintén a REMIT rendelet végrehajtásával kapcsolatban. A III. cím alatti átvitelek kivételesen magas arányát elsősorban az okozta, hogy az Ügynökség egy október 31-én elfogadott módosított költségvetés értelmében 3 millió euró kiegészítő finanszírozásban részesült. A helyesbítő intézkedés állapota (végrehajtva/folyamatban/végreh ajtandó/n.a.) Végrehajtva Végrehajtva Végrehajtva n.a.

8 2 Év 2013 A Számvevőszék megjegyzése Az Ügynökség készpénzállománya az év végén 5,5 millió euró volt, ami magában foglalt a késői módosított költségvetésből származó kb. 3 millió eurót. Az átlagos készpénzállomány azonban az év folyamán is jelentősen túllépte a működési követelmények indokolta szintet. A helyesbítő intézkedés állapota (végrehajtva/folyamatban/végreh ajtandó/n.a.) Végrehajtva

9 1 II. melléklet Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (Ljubljana) Hatáskör és tevékenységek A Szerződésből eredő uniós hatáskör (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. [a korábbi EK- Szerződés 95. cikke] és 194. cikke) Az Ügynökség hatásköre (a 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a 838/2010/EU bizottsági rendeletben, valamint az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottak szerint) Az Európai Parlament és a Tanács Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése. A belső piac létrehozása, illetve működése keretében, valamint a környezet megőrzésének és javításának szükségességére tekintettel az Unió energiapolitikájának céljai a tagállamok közötti szolidaritás szellemében a következők: a) az energiapiac működésének biztosítása; b) az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül; c) az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása; d) az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megállapítja az említett célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően kell elfogadni. Célok Az Ügynökség célja a nemzeti szabályozó hatóságoknak az általuk tagállami szinten ellátott szabályozási feladatok uniós szintű gyakorlásában való támogatása, valamint szükség esetén e hatóságok tevékenységének összehangolása. Feladatok - a nemzeti szabályozó hatóságok munkájának kiegészítése és koordinálása, - részvétel az európai hálózati szabályok létrehozásában, - bizonyos feltételek esetén egyedi határozatok meghozatala a határokon átnyúló infrastruktúrák hozzáférésének és üzembiztonságának feltételeiről, - tanácsadás az európai intézmények számára különböző energiaügyi kérdésekben, - az energiapiaci fejlemények figyelemmel kísérése és értékelése, - javaslattétel az Európai Bizottságnak az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus keretében a határkeresztező infrastruktúra-ellentételezésre fizetendő éves díj összegére,

10 2 április 17-i 347/2013/EU rendelete a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról Irányítás - részvétel a közös érdekű projektek kiválasztásának folyamatában, többek között vélemények kibocsátása a bírálati kritériumok, illetve a költséghaszon elemzések egységes régióközi alkalmazásáról, valamint a közös érdekű projektek végrehajtásának figyelemmel kísérése, - döntéshozatal a közös érdekű projekteket illető beruházási kérelmekről, többek között a határokon átnyúló költségmegosztásról, ha az érintett nemzeti energiaügyi szabályozó hatóságok nem jutnak megállapodásra, - az európai nagykereskedelmi energiapiacokon zajló kereskedelem nyomon követése a piaci visszaélések felderítése és megelőzése érdekében, a nemzeti energiaügyi szabályozó hatóságokkal, az ESMA-val, a tagállamok illetékes pénzügyi hatóságaival és adott esetben a nemzeti versenyhatóságokkal karöltve, - a különböző kategóriájú kereskedési helyek és kereskedési módok működésének és átláthatóságának értékelése, - ajánlások készítése a Bizottság számára a piaci szabályokkal, az ügyletekre ideértve a vételi és az eladási megbízásokat is vonatkozó nyilvántartásokkal, a szabványokkal és az eljárásokkal kapcsolatban, amelyek javíthatják a belső piac integritását és működését. Igazgatási tanács Összetétel: Az Európai Parlament által kinevezett két tag, a Bizottság által kinevezett két tag, valamint a Tanács által kinevezett öt tag. Minden tag mellé póttagot neveznek ki. Feladatok: Az igazgatási tanács fogadja el az Ügynökség éves munkatervét és költségvetését, illetve figyelemmel kíséri ezek végrehajtását. Igazgató Az igazgatót a szabályozók tanácsának kedvező véleményét követően az igazgatási tanács nevezi ki, a Bizottság által előterjesztett jegyzék alapján. Szabályozók tanácsa Összetétel: Az egyes tagállamok szabályozó hatóságának egy-egy vezető beosztású képviselője, és a Bizottság egy, szavazati joggal nem rendelkező képviselője. Minden tag mellé az egyes tagállamok szabályozó hatósága egy-egy póttagot nevezi ki. Feladatok: A szabályozók tanácsa elfogadás céljából megfontolás tárgyát képező véleményekről, ajánlásokról és határozatokról szóló vélemény előterjesztése az igazgató számára, iránymutatás az igazgatónak az igazgatói feladatok végrehajtásához, véleménynyilvánítás az igazgatási tanácsnak az igazgatóvá kinevezendő

11 3 jelöltről, valamint az Ügynökség munkaprogramjának elfogadása. Külső ellenőrzés Számvevőszék A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság Az Európai Parlament, a Tanács ajánlása alapján. Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások ben (2013) Termékek és szolgáltatások 2014-ben Végleges 2014-es költségvetés 10,88 (11,9) millió euró Létszám december 31-én A létszámtervben szereplő álláshelyek száma: 54 (49) Ebből december 31-én betöltött: 52 (49) Egyéb alkalmazottak: 18 (20) Teljes létszám: 72 (69), a következő megoszlásban: operatív feladatok: 48 (41) adminisztratív feladatok: 24 (28) a) Hálózati előírások: két, hálózati előírásokkal kapcsolatos vélemény (villamos energia: hálózati előírás a nagyfeszültségű egyenáramú összeköttetésekről és egyenáramú erőműparkmodulokról, illetve hálózati előírás a villamosenergia-ellátás kiegyensúlyozásáról). Három, hálózati előírásokkal kapcsolatos ajánlás (villamos energia: hálózati előírás a határidős piacokról és hálózati előírás a nagyfeszültségű egyenáramról és egyenáramú erőműparkmodulokról; gáz: hálózati előírás az interoperabilitásról és az adatcsere szabályairól). b) 19 vélemény az átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózataival (ENTSO) kapcsolatban: ENTSO-E iránymutatás a hálózatfejlesztési projektek költség-haszon elemzéséhez; az ENTSOG-nak a 2013/2014-es télre vonatkozó kínálati előrejelzéséről szóló vélemény; vélemény az ENTSO-E központi információs átláthatósági platformjának működéséről szóló javaslatról; az ENTSOG költség-haszon elemzési módszertanáról szóló vélemény; az ENTSO-E-nek a 2013/2014-es télre vonatkozó előrejelző jelentéséről szóló vélemény és a 2013-as nyárról szóló áttekintéséről szóló vélemény; az alapszabályról és az eljárási szabályzatról szóló vélemény az ENTSOG létesítő okiratához javasolt módosítások alapján; a 714/2009/EK rendelet 8. cikkének 11. bekezdése szerinti nemzeti tízéves villamosenergiahálózat-fejlesztési tervekről szóló vélemény; a villamosenergia-termelők által fizetett átviteli díj megfelelő nagyságáról szóló vélemény; az ENTSOG 2013-as éves beszámolójáról szóló vélemény; az ENTSO-E re vonatkozó K&F ütemtervéről és a os megvalósítási tervről szóló vélemény; az ENTSO-E 2013-as éves beszámolójáról szóló vélemény; az ENTSOG-nak a 2014-es nyárra vonatkozó kínálati előrejelzéséről szóló vélemény; az ENTSO-E-nek a 2014 nyarára vonatkozó előrejelző jelentéséről szóló vélemény és a 2013/2014- es télről szóló áttekintéséről szóló vélemény; a villamosenergia-átviteli rendszerekbe történő beruházások megvalósításáról szóló vélemény; az

12 4 ENTSO-E-nek az üzemzavarok besorolási skálájáról és a 2014-es módszertanról szóló vélemény; az ENTSOG 2015-ös munkaprogramjáról szóló vélemény; az ENTSOG-nak a 2014/2015-ös télre vonatkozó kínálati előrejelzéséről szóló vélemény; az ENTSO-E-nek a 2014-től 2015 decemberéig terjedő munkaprogram-tervezetéről szóló vélemény; az ENTSO-E as SOAF (Scenario Outlook and Adequacy Forecast; lehetséges forgatókönyvek és megfelelőségi előrejelzés)-tervezetéről szóló vélemény. c) Egy határozat egy olyan beruházási kérelemről, amely határon átnyúló költségmegosztást tartalmazott, a 8.5. sz. Lengyelország-Litvánia gázösszeköttetés (GIPL) közös érdekű projekt keretében. d) A REMIT-tel kapcsolatos dokumentumok: Információcseremechanizmusok; A piaci monitoring kézikönyve; A regisztrált jelentéstételi mechanizmusok (RRSM) regisztrációs követelményei; Felhasználói kézikönyv az ügyletek bejelentéséről; Adatszolgáltatási eljárások, szabványok és elektronikus formátumok kézikönyve; Szervezett kereskedési helyek listája. e) Az ACER és az Európai Energiaszabályozók Tanácsa (CEER) közös (a 713/2009/EK rendelet 11. cikke alapján elkészített) piacfigyelési jelentése október 22-én jelent meg és került bemutatásra Brüsszelben. f) A regionális kezdeményezések állapotának 2013-as (éves) felülvizsgálatának közzététele januárban. Két on-line regionális gázipari kezdeményezésről (GRI) és két on-line regionális villamos energiával kapcsolatos kezdeményezésről (ERI) szóló haladásjelentések közzététele. g) Az Ügynökség június 10-én Ljubljanában szervezte meg REMITage: a REMIT korszaka?" elnevezésű harmadik éves konferenciáját kb. 200 fő részvételével; ugyanekkor jelent meg az Ügynökség 2. éves REMITjelentése. Forrás: Az Ügynökségtől származó melléklet.

13 Agency for the Cooperation of Energy Regulators ACER AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA 11. Az Ügynökség pénzügyi eszközöket igényelt a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendeletnek (REMIT) az igazgatási tanács által 2012 márciusában elfogadott évi költségvetés-tervezet keretében történő végrehajtásához. Az Ügynökség az EU évi költségvetésében eredetileg nem jutott hozzá ezekhez az eszközökhöz, hanem csak később, egy az Energiaügyi Főigazgatóságtól származó, 2,989 millió euró összegű átcsoportosítás útján, amely miatt október 31-én módosítani kellett az Ügynökség költségvetését. A késői módosítás ellenére az Ügynökségnek sikerült a pénzügyi eszközöket a REMIT-tel kapcsolatban odaítélt szerződésekre fordítania. A REMIT bizottsági végrehajtási rendeletének elfogadását januárra várták, ám az csak 2014 decemberében történt meg, ezért az Ügynökségnek fel kellett függesztenie a projekt azon részét, amely csak a végrehajtási rendelet hatályba lépése után volt folytatható. 12. Az Ügynökség megjegyzi, hogy a REMIT-projekt többéves jellege összeegyeztethetetlen lehet a költségvetés évenkéntiségének elvével, különösen a pénzügyi eszközök rendelkezésre bocsátásának és a REMIT végrehajtási szabályai elfogadásának késedelmére való tekintettel (lásd fent). A körülményeket tekintve az Ügynökség minden tőle telhetőt megtett a REMIT pontos és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében azzal, hogy még 2013 vége előtt felhasználta a módosított költségvetés útján kapott forrásokat az ügynökségi REMIT információs rendszer (ARIS) kiépítéséhez szükséges infrastruktúra-beruházásra és a licenszdíjakra, felkészülve ezzel a műveletek megkezdésére, amint a végrehajtási szabályok hatályba léptek (várhatóan 2014 elején). Mivel az Ügynökség nem-differenciált előirányzatokat használ kötelezettségvállalásaira és kifizetéseire, a 2013-ban lekötött előirányzatokat 2014 vége előtt fel kellett használni vagy törölni kellett. Az említett késedelmek miatt az Ügynökség módosítani kényszerült néhány szerződést, hogy elhalassza a szerződéses szolgáltatások nyújtását és ne kelljen törölnie a évi költségvetés-módosítás útján kapott pénzügyi eszközöket. A REMIT jövőbeni végrehajtásának biztosítására a bankgaranciák által fedezett előfinanszírozási kifizetések bizonyultak a legjobb megoldásnak. Az Ügynökség jelenleg elemzi annak lehetőségét, hogy az átvitelek szintjének minimalizálása céljából a jövőben differenciált előirányzatokat használjon. 13. Az Ügynökség már többször tárgyalt a külügyminisztériummal és az oktatásügyi minisztériummal arról, hogy Ljubljanában alapítsanak egy Európai Iskolát. Az Ügynökséget nemrég tájékoztatták, hogy a szlovén kormány jelenleg mérlegeli a szükséges jogi módosításokat és rendelkezéseket, hogy optimális megoldást találjon. Az ügynökségi alkalmazottak gyermekeinek eddig állami és magániskolákban biztosítottak megfelelő oktatást. ACER reply HU