KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT 1033 Budapest, Laktanya u. 33. Tel: 06(1) , BM: , Fax: 06(1) FAT lajstromszám: AL-2160

Átírás

1 KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT 1033 Budapest, Laktanya u. 33. Tel: 06(1) , BM: , Fax: 06(1) FAT lajstromszám: AL-2160 Nyilvántartási szám:

2 1. ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A TŰZOLTÓ ALAPTANFOLYAMOK MEGSZERVEZÉSÉHEZ 1.1 A képzés jogi háttere: A képzési program a felnőttképzésről szóló évi CI. törvény, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 10/2008. (X.30.) ÖM rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény, a 6/2012. számú BM OKF főigazgatói intézkedés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek Humán Szabályzatának kiadásáról szóló 63/2011. sz. főigazgatói intézkedés módosításáról, 39/2011. (XI. 15) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól 42/2012. számú BM OKF főigazgatói intézkedés a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tűzoltás-taktikai Szakutasításáról 124/2011. számú főigazgatói intézkedés a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Műszaki Mentési Műveleti Szakutasításáról alapján készült. A tanítási- tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a Belügyminisztérium és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vonatkozó szakmai és egyéb szabályzóit. Ezen képzési programot a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója hagyja jóvá A tanfolyam elvégzésével ellátható feladatkörök: Az alkalomszerűen igénybe vehető (nem főfoglalkozású) létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek beavatkozást végző beosztotti állománya feladatköre A tanfolyam helye, lebonyolítási rendje: A tanfolyam 40 órás (egyhetes), berendeléssel, nappali képzési rendben szervezett, elméleti és gyakorlati foglalkozásokból álló, csoportos képzés. A tanfolyamot a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (továbbiakban: KOK), illetve a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóságok - a tanfolyam technikai, ellátási és oktatói igényét teljesíteni tudó területi vagy helyi szervei szervezhetik meg és hajthatják végre. 2

3 1.4. A tanfolyam szervezésének feltételei: Személyi feltételek: A tanfolyam lebonyolításában tanárként a képzés szakirányának megfelelő, felsőfokú állami és felsőfokú szakmai végzettségű, szakoktatóként középfokú, tűzoltó technikus (vagy annak megfelelő) végzettségű személy működhet közre. A tanfolyam képzési feladatainak végrehajtására a szervező meghívott előadókat, külső szakértőket kérhet fel, akik a gyakorlati tapasztalataik, kutatási eredményeik, illetve speciális ismereteik átadását végzik Tárgyi feltételek: A szervező által biztosítandó: a) oktatástechnikai eszközökkel felszerelt tanterem b) tűzoltási és műszaki mentési feladatok végrehajtására alkalmas gyakorló pálya, (helyszín) működő földalatti vagy földfeletti tűzcsapokkal c) 2 szabályosan felmálházott gépjárműfecskendő d) sűrített levegős légzésvédő készülék (legalább gépjármű fecskendőnként 6 db komplett készülék+ a létszámtól függően 1 db tartalék palack/fő) e) tűzoltó készülékek (résztvevőnként minimum 1 db 6 kg-os porraloltó tűzoltó készülék) f) rendszeresített vegyi anyagok ellen védő és hővédő ruhák (bemutatási céllal). A küldő szerv által személyenként biztosítandó: a) tűzoltó védősisak, csizma, bevetési védőruha (lángálló), tűzoltó védőkesztyű, szerelési foglalkozásokon alkalmazható minősített munkavédelmi kesztyű, mászóöv, kámzsa b) rendszeresített sűrített levegős légzésvédő készülék álarccal/fő* c) szolgálati vagy munkaruházat A maximális csoportlétszám: A tanfolyam optimális létszáma 20 fő A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer leírása A tanfolyam tantervében meghatározott ismeretanyag elsajátításának ellenőrzése a tanfolyami óraszámkereten felül külön vizsganapon kerül lebonyolításra, melynek során a résztvevők 1 x 45 percben írásbeli feladatlapot töltenek ki és rajkötelékben rajonként 20 percben gyakorlati vizsgarészként szerelési feladatot hajtanak végre. *amennyiben ezt az oktatás szervezője nem tudja biztosítani 3

4 A vizsgára bocsátás feltételei: - a tanfolyam foglalkozásain való részvétel (maximum 4 tanóra igazolt hiányzással), valamint a tanfolyamon a foglalkozásvezetők által meghatározott gyakorlati feladatok teljesítése. Eredménytelen vizsga esetén azt egy alkalommal meg lehet ismételni. Sikertelen ismétlővizsga esetén csak a tanfolyam megismétlését követően, az azt lezáró vizsgával szerezheti meg a résztvevő a végzettséget. A tanfolyamot lezáró eredményes vizsgáról az oktatásszervező tanúsítványt ad ki. A képzés megkezdésének feltételei: - betöltött 18. életév, magyar állampolgárság, - alapfokú állami iskolai végzettség, - egészségügyi alkalmasság. 2. A KÉPZÉSI DOKUMENTUMOKBAN ALKALMAZOTT OKTATÁSELMÉLETI FOGALMAK ÉRTELMEZÉSE Ismeret (tájékozottsági) szint: Fogalmak, tárgyak, jelenségek tartalmi és formai jegyei alapján történő felismerése, tárgyak, eszközök, anyagok kiválasztása. Megértés szint: Fogalmak, törvények, törvényszerűségek és szabályok megértett, bevésett és rögzített ismerete. Alkalmazás szint: Fogalmak, törvények és szabályok összefüggések logikai kapcsolatait is magába foglaló ismerete. Képesség azok rendszerbe foglalására, általános és különös jegyeik kiemelésére, felhasználásukkal logikai műveletek végzése. A gyakorlati feladatok megoldásának minőségei: Jártasság: Elsajátított szabályok, elméleti és gyakorlati műveletek önálló alkalmazása ismert helyzetekben, illetve alkotó alkalmazása új feladatok megoldásában. A feladatok önálló megoldása úgy, hogy minden lépés elemi döntést igényel a legcélszerűbb megoldás kiválasztását illetően. Készség: Egy-egy elméleti, vagy gyakorlati művelet, műveletsor begyakorlottságának olyan mértékű szintje, amely annak automatikus elvégzését biztosítja. Ez olyan feladatok megoldása során tűzhető célul, ahol a feladat lépéseinek döntő többsége automatizálható és az adott részfeladatok elvégzése nem igényel elemi döntéseket. 4

5 3. A TŰZOLTÓ TANFOLYAM CÉLJA ÉS FELADATAI 3.1. A tanfolyam célja A tanfolyam célja, hogy előadások és gyakorlatok által segítse az alapvető tűzoltási, mentési feladatok biztonságos és szakszerű végrehajtását beosztott tűzoltói feladatokra A tanfolyam fő feladatai A tanfolyam résztvevői a képzés keretében olyan elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítsanak el, melyek birtokában képesek tűzoltási és műszaki mentési feladatok végrehajtására. A tanfolyam az alábbi témakörökben ad át ismereteket: - Égéselmélet és oltóanyag ismeret - Tűzoltás szabályai és szervezete - Szerelési ismeretek - Alkalmazott tűzoltási és műszaki mentési ismeretek - Tűzoltó szakfelszerelések ismerete és használatuk szabályai - Egyéni védőeszközök ismerete és használatuk szabályai 4. A tanfolyam képzési időtartama 4.1. A képzési idő: összesen 40 óra, az alábbi bontásban: A TANANYAGELEMEK Óraszámai Sorszáma Megnevezése Elmélet Gyakorlat Összesen 1. Égéselmélet és oltóanyag ismeret Tűzoltás szabályai és szervezete Tűzoltó munkavédelem Szerelési ismeretek Alkalmazott tűzoltási és műszaki mentési ismeretek Szakfelszerelések Védőeszközök Összesen

6 5. A tanfolyam részletes tananyaga és követelményszintjei 1. tananyagelem: Égéselmélet és oltóanyag ismeret Sorszám Megnevezése Óraszám 1.1 Égéselméleti alapismeretek Oltóanyag ismeret Oltóanyag-ellátás alapjai 2 A tananyagelem oktatásának módszerei: Elméleti foglalkozásokon megtanítjuk az égéselméleti alapokat, az égés és a tűz csoportosításait, viselkedését, formáit, kísérő jelenségeit és veszélyeit, továbbá megismertetjük az oltóanyagokat, azok oltóhatásait, tulajdonságait, helyes használati módjukat. Gyakorlati foglalkozáson bemutatjuk a tűz tulajdonságait, oltásának módszereit, az oltás közben fellépő jelenségeket. Kiemelt figyelmet fordítunk az oltóanyag-ellátás fontosságára. - a hőtani alapfogalmakat - a hőátadási formákat - az égés fogalmát, feltételeit, csoportosításait, tulajdonságait - az égéstermékek fajtáit, megjelenési formáit, veszélyeit - a gázcsere fogalmát, jelenségét - a tűz fogalmát, csoportosításait, jelenségeit - az oltóanyagok fajtáit, jellemzőit - az oltóhatásokat - az oltóanyag-ellátás alapjait Jártasság szinten tudják végrehajtani a résztvevők: - kezdődő tüzek eloltását hordozható tűzoltó készülékekkel 2. tananyagelem: Tűzoltás szabályai és szervezete 2.1 A tűzoltás szervezetének ismerete A tűzoltásban résztvevők jogai, kötelességei A tűzoltás algoritmusa 1 6

7 A tananyagelem oktatásának módszerei: Elméletei foglalkozásokon hangsúlyozzuk a tűzoltás, műszaki mentés szervezésének fő feladatait. Megtanítjuk a tűzoltásban résztvevők jogait, kötelességeit. Megismertetjük a tűzoltás algoritmusában szereplő fogalmakat, feladatokat. - a tűzoltás során szervezhető beosztásokat - a kivonulás rendjét - a riasztási fokozatokat - a tűzoltás átadásának, átvételének szabályait - a tűzoltásban résztvevők jogait, kötelességeit - a tűzoltás-vezető fő feladatait - a tűzoltás algoritmusát 3. tananyagelem: Tűzoltó munkavédelem 3.1 Tűzoltó munkavédelem 1 A tananyagelem oktatásának módszerei: A tananyag feldolgozása a tanár és a tanulók közös munkájára épüljön. Az előadást magyarázatokkal, példákkal illusztrálva kell megtartani. - a munkavédelem alapfogalmait - a jogszabályrendszer felépítését, valamint az általános munkavédelmi szabályokat - az egyéni védő-, mentő-, mászóeszközök és felszerelések, gépek és gépjárművek időszakos munkavédelmi ellenőrzéseinek rendszerét. Megértés szinten sajátítsák el a résztvevők: - a munkaeszközök használata közben előforduló veszélyforrásokat és elhárítási lehetőségeit - a beavatkozásoknál a lehetséges veszélyforrásokat és megelőzésük módszereit. 7

8 4. tananyagelem: Szerelési ismeretek 4.1. Földalatti és földfeletti tűzcsap szerelése Tűzcsapról sugár szerelése tekercstömlővel Osztott sugár szerelése tűzcsapról és gépjárműfecskendőről Sugár szerelése magasba Alapvezeték és osztó szerelése síkba és magasba Táplálás szerelése tűzcsapról Táplálás szerelése szívótömlővel Mentőkötél felvétele, használat utáni készenlétbe helyezése, mentőkötések Létramászás, létra szerelése magasba és mélybe Összetett szerelési feladatok 5 A tananyagelem oktatásának módszerei: Gyakorlati foglalkozásokon megtanítjuk egyénileg és rajkötelékben a szívó és nyomóoldali tűzoltó szakfelszerelésekkel történő alapszerelési feladatokat. Megismertetjük a dugó- és kihúzós létra alkalmazásának fogásait. Megmutatjuk a mentőkötelek használatát ön- és mások mentésére. Jártasság szinten tudják végrehajtani a résztvevők: - tömlőgurítást - tömlőfektetést - kapcsolást - osztott sugár szerelését tűzcsapról és gépjárműfecskendőről - alapvezeték és osztó síkba és magasba szerelését - táplálás szerelését szívótömlővel és tűzcsapról - a létramászást, a kihúzós és dugólétra megszerelését magasba és mélybe - a mentőkötél felvételét, készenlétbe helyezését és a mentőkötéseket. 5. tananyagelem: Alkalmazott tűzoltási és műszaki mentési ismeretek 5.1. Alkalmazott tűzoltás Alkalmazott műszaki mentés 1 8

9 A tananyagelem oktatásának módszerei: Az alkalmazott tűzoltási és műszaki mentési feladatok alapszintű megismerése elméletben. - a feszültség alatti elektromos berendezések tüzeinek oltási szabályait - a talajszint alatti épületek, helyiségek, a lakóterek és a tetők tűzoltásának szabályait - a vegetáció és mezőgazdasági tüzek oltásának főbb szabályait - a műszaki mentések jellemzőit, különösképpen a közúti baleseteknél történő beavatkozás szabályaira. 6. tananyagelem: Szakfelszerelések 6.1 Szívó-, nyomóoldali szakfelszerelések, habképzés eszközei, mászó eszközök, tűzoltó kötelek Tűzoltókészülékek 1 A tananyagelem oktatásának módszerei: A bemutatásra használjunk eredeti eszközöket és különböző oktatástechnikai segédeszközöket (dia, fólia, videó). A téma oktatásához tervezzünk célirányos gyakorlati foglalkozást - a nyomóoldalhoz tartozó szakfelszerelések rendszerbe foglalását - a szívóoldali felszerelések csoportosítását felszívásos túlnyomásos és mélyszívóval történő táplálás szerint - a mászó- és mentőeszközök csoportosítását felhasználásuk szerint - a tűzoltó-készülékek hajtóanyag és oltóanyag szerinti típusainak csoportosítását, főbb jellemzőit és alkalmazásuk módját - a habfejlesztés kézi felszereléseit, működésük elméletét, a vízsugárszivattyú és habsugár-csövek fajtáit, felépítését, felhasználásuk lehetőségeit. Alkalmazás szinten sajátítsák el a résztvevők: - a szívóoldali felszerelések fontosabb műszaki jellemzőit, használatuk, ellenőrzésük és karbantartásuk szabályait 9

10 - a nyomóoldali felszerelések fontosabb műszaki paramétereit, használatuk, ellenőrzésük és karbantartásuk szabályait - a víz- és habágyúk típusait, műszaki paramétereit - a mentőkötél és mászóöv műszaki adatait, a használat előtti ellenőrzés lépéseit, az igénybevétel lehetőségeit - a négyrészes fém dugólétra és kihúzós létra méreteit, részeit, jellemző adatait, a használat előtti ellenőrzés végrehajtásának módját, a használathoz kapcsolódó műszaki jellemzőket - a kiegészítő felszerelések: a kézi- és bontóbalta, a csáklya, a kapacs, az ütő, a húzó, a feszítő és a vágó kézi-eszközök műszaki jellemzőit, a felhasználás lehetőségeit - az áramtalanítás eszközeit: vágók, fogók és az alátétek műszaki jellemzőit, az áramtalanítás egyes fázisait. Jártasság szinten sajátítsák el a résztvevők: - a szívó és nyomóoldali felszerelések szabályos összeszerelését - a mélyszívók és kézi habszerelvények gyakorlati alkalmazását - a mentőkötél és a kézi szerelésű létrák használatát - a vízzel-, porral-, habbal-, gázzaloltó kézi tűzoltó-készülékek üzembehelyezésének és működtetésének lépéseit. 7. tananyagelem: Védőeszközök 7.1 Egyéni védőeszközök fogalma, csoportosítása, fej-, test-, kéz-, láb-, hő- és vegyi anyagok elleni védelem Légzésvédő eszközök 2 A tananyagelem oktatásának módszerei: Az előadásokon, gyakorlati foglalkozások során a hangsúlyt az egyes védőeszközök konkrét megismertetésére kell helyezni. A felvétel és használat egyes fázisait lépésről lépésre gyakoroltatni kell. A gyakorlati foglalkozást kiscsoportos rendszerben hajtsuk végre. A témához rendelkezésre álló audió-vizuális eszközök felhasználásával egészítsük ki a tananyag szemléltetését. Az elméleti ismeretek elsajátítását témazáró dolgozattal ellenőrizzük. A gyakorlati feladatok végrehajtását szóban értékeljük. A téma tananyagának oktatása során hivatkozni kell a vonatkozó munkavédelmi előírásokra. - az alkalmazott, környezeti levegőtől független eszközök felépítését és működését, használatának és karbantartásának szabályait 10

11 - a rendszeresített légzőkészülék-típusok szerkezeti felépítését, működésüket, összeszerelésük helyes sorrendjét - a bevetési védőruhák csoportosítását, felépítését, az igénybevétel lehetőségeit - a hővédő ruhák csoportosítását, felépítését, tartozékait az igénybevétel lehetőségeit - a vegyi anyagok ellen védő ruhák műszaki jellemzőit, a felhasználás módjait, - fej-, arc-, fül-, szem-, kéz-, és lábvédő eszközök alkalmazott típusait, jellemzőit, az igénybevétel lehetőségeit, szabályait. Alkalmazás szinten sajátítsák el a résztvevők: - a légzőkészülék használat előtti ellenőrzésének lépéseit - a légzőkészülékben történő munkavégzés szabályait, az ellenőrzés és karbantartás időpontjait, a végrehajtandó műveleteket - a bevetési védőruhák, hővédő és vegyi anyagok ellen védő ruhák sűrített levegős légzőkészülékkel történő együttes használatának szabályait. Jártasság szinten sajátítsák el a résztvevők: - a környezeti levegőtől független légzésvédő eszközök és rendszeresített légzőkészülékek készenlétbe helyezési és karbantartási feladatainak végrehajtását, valamint használatukat - a bevetési védőruhák, a hő- és vegyi anyagok ellen védő ruhák felvételét, használatát, a karbantartási feladatok végrehajtását - fej-, arc-, fül-, szem-, kéz- és lábvédő eszközökben a szabályos és biztonságos munkavégzés szabályait és azok alkalmazását, az ellenőrzés és karbantartás feladatait. 11