JAVASLATOK, INSTRUKCIÓK A FELKÉSZÍTŐKNEK, A KÍSÉRLETEKET ELŐKÉSZÍTŐKNEK, ÖSSZEÁLLÍTÓKNAK, A VIZSGAKÖZPONTKÉNT SZEREPLŐ ISKOLÁKNAK
|
|
- Ida Illésné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 JAVASLATOK, INSTRUKCIÓK A FELKÉSZÍTŐKNEK, A KÍSÉRLETEKET ELŐKÉSZÍTŐKNEK, ÖSSZEÁLLÍTÓKNAK, A VIZSGAKÖZPONTKÉNT SZEREPLŐ ISKOLÁKNAK A következőkben a kísérletek összeállításához, az előkészítendő eszközök listájának pontosításához adunk javaslatokat. Az alábbiak elsősorban a vizsgaközpontként szereplő iskolák számára fontosak, de mindezek segítséget nyújthatnak a középszintű szóbeli érettségi vizsgára való felkészüléshez, felkészítéshez is, minden tanár és vizsgázó, felkészítő és felkészülő munkáját segíthetik. A kísérlet elvégzéséhez megadott eszközök listája természetesen bővebb, mint amennyi a kísérlet tényleges elvégzéséhez szükséges. Az eszközállomány azonban iskolánként változó, ezért az a javaslat, hogy iskolánként pontosítsák a szükséges eszközök listáját. A tálcára csak a tételben szereplő kísérlet elvégzéséhez szükséges eszközök kerüljenek. Ez jegyzékszerűen leírva szerepeljen is a tálcán, ezzel is segítve a vizsgázó munkáját. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vizsgaközpontként szereplő iskolák felkért kollégáitól kérjük a kísérlet előzetes elvégzését, és a mérés eredményeinek rögzítését, majd a vizsgabizottság számára való átadását. A kísérleteket a kellő mértékben összeállítva bocsássuk a vizsgázó rendelkezésére. Hasznos, ha a vizsgaközpontként szereplő iskolák a vizsga előtt kijelölnek egy-két időpontot, amikor a vizsgázó felkeresheti az iskolát, hogy az ottani mérőműszerekkel megismerkedjen. Vizsgacsoportonként szükségesek még az alábbiak: 2-3 védőköpeny, 2-3 zsebszámológép, típusonként 6 függvénytábla, bélyegzővel lepecsételt papír, mm-papír, íróeszköz, vonalzó, szögmérő, radír, alkoholos filctoll, kréta, papír törlőkendő, vagy törlőruha, tartalékok a törékeny eszközökből. A vizsgázók számára fontos információ, hogy a tétel egyes esetekben nem csupán a tételben szereplő kísérlet elméleti hátterével foglalkozik, hanem átvezető kérdésekkel a kísérlethez szorosan kapcsolódó, de esetleg a fizika más területeiről származó ismereteket is számon kér. Ilyen témakör például az atomfizika és a gravitáció. Erre a felkészülés során figyelni kell. 1
2 3./ Javaslatok, instrukciók a felkészítőknek, a kísérleteket előkészítőknek, összeállítóknak, a vizsgaközpontoknak Mechanikai kísérletek 1.) Az egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata Mikola-csővel A szükséges eszközök: Mikola-cső, Bunsen-állvány és dió, lombik fogó, metronóm és (vagy) stopperóra, szögmérő (vagy függőónos szögmérő, mérőszalag, ragasztószalag (szigetelőszalag) a szögmérőhöz. A Mikola-cső egy kb. l m hosszú, egyik végén zárt, a másik végén ledugaszolt, folyadékkal töltött üvegcső, amelyben kb. 0,5 cm hosszúságú buborék mozoghat, akkor, ha a csövet megdöntjük. A cső olyan falapra van rögzítve, amelyen hosszúságmérésre alkalmas beosztás van. A függőónos szögmérőt úgy készíthetjük el, hogy egy os szögmérő középpontján varrótűvel cérnaszálat húzunk át és a cérnaszál végére kis nehezéket ( pl. csavaranya ) kötünk. A szögmérőt ragasztószalaggal a léchez erősítjük, így a cső hajlásszögének pótszögét olvashatjuk le a szögmérőről. Az állványra erősített Bunsen-dióba úgy fogjuk be a lombikfogót, hogy miközben az tartja a csövet, aközben a cső forgatható is legyen, így könnyen tudjuk újra meg újra "mozgásba hozni" a buborékot. Ehhez az kell, hogy a dió egyik csavarja kissé kúpos legyen 2.) Az eredő erő meghatározása A szükséges eszközök: kb. 1 m x 1 m -es vékony tábla, amely falra akasztható, függőleges vagy vízszintes síkba állítható, 3 db rugós erőmérő (~3N-os), kis test, pl. csavaralátét, befőttesgumi, ceruza vagy kréta, vonalzó, 3 db szeg vagy kis szemes csavar vagy rajzszög, 2 db drótból hajtott kis S kampó, vagy zsinegből készített hurok, esetleg rajzlap az erőmérők alá. A táblába egy kb cm sugarú köríven a célnak megfelelő helyeken lyukakat fúrunk, és belehelyezzük az erőmérők megtartására szolgáló szemes csavarokat (vagy egyszerűen szeget ütünk a fába). A csavaralátéten egymásba fűzött befőttesgumit húzunk át. (A befőttesgumi egybefűzésével a rugalmas szál hosszát növelhetjük a szükséges méretűre.) A csavaralátét lesz az a test, amelyre az erők hatnak. A befőttes gumi szabad végét - az ábra szerint - az alsó fémrúdra /szögre/ akasztjuk. A testhez erősített, zsinegből készített hurkokba (vagy S kampóba) egy-egy erőmérőt akasztunk, és azokat az előre kiválasztott helyen lévő szegre akasztva rögzítjük. Megmérjük a két erőt, és bejelöljük a test helyét, az erők hatásvonalának meghatározásához pedig az erőmérő tengelyének egy pontját. Majd egy erőmérővel meghatározzuk az eredőerő hatásvonalát és nagyságát. 2
3 3.) A csúszási súrlódás vizsgálata A szükséges eszközök: kb. 250 g tömegű fahasáb, rugós erőmérő, a fahasábra helyezhető, kb g tömegű testek, cm hosszú, 20 cm széles, érdességükben eltérő felületű lapok, ragasztószalag a lapok és a fémkorongok rögzítéséhez, S kampó, U szög. A fahasábba ütött kis U szögbe akasztjuk az S kampót, ehhez pedig, esetleg fonál közbeiktatásával akasztjuk az erőmérőt. Az S kampót lágyabb fémhuzalból gömbölyű fogóval hajthatjuk. A fahasábot a vízszintes felületre helyezve, a rugós erőmérő közbeiktatásával húzzuk, indításnál esetleg kissé megtoljuk. 4.) A rugóra függesztett test rezgésidő tömeg függése A szükséges eszközök: állvány, dió, a dióba befogható, az egyik végén "peremezett" fém- vagy farúd, tükörskála (befőttes gumival az állványhoz rögzítve) a parallaxis hiba kiküszöbölésére, mutatóval ellátott rugó, szigetelőszalag a mutató elkészítéséhez, olló, esetleg gumiszál, egyenlő tömegű (10-50 g) a rugóra felakasztható testek, ismeretlen súlyú testek az erőmérő ellenőrzéséhez, rugós erőmérő az ellenőrzéshez. Rugót (ha nem áll rendelkezésünkre) erős, kb. 1 mm átmérőjű rugalmas acélhuzalból is "tekercseltethetünk", és azt cm hosszú darabokra vágatjuk. A felakasztható testek tömegét a rugó keménysége határozza meg. Olyan rugót válasszunk vagy készíttessünk, amelyen legalább hét mérés végezhető különböző tömegű testek ráakasztásával úgy, hogy a rugó még éppen a linearitáson belül marad. A rugó legnagyobb megnyúlása kb.20 cm. A parallaxis hiba elkerülése érdekében tükörskálát 3-4 cm széles, cm hosszú tükörlapból készíthetünk úgy, hogy a tükör szélére, hosszában 1-1,5 cm széles milliméterpapírt ragasztunk. Rugó helyett használhatunk alkalmas gumiszálat is. A rugóra mutatót szigetelőszalag ráragasztásával és ék alakúra vágásával készíthetünk. 3
4 5.) A lejtőn lévő testre ható erők vizsgálata A szükséges eszközök: kb cm hosszú, egyik végén két helyen átfúrt deszkalap, a furaton átvezetett zsinegből készült akasztóval, Bunsen-állvány és dió, (állítható hajlásszögű lejtő) 1 db erőmérő (3N-os), kb. 250 g tömegű, henger (esetleg hasáb) alakú test, a hossztengelyében két szeg vagy csap, melyre könnyen mozgó, drótból hajtott akasztó tehető, drótból hajtott akasztó horog (közepénél tompaszögbe hajtott S kampó), kb cm hosszú zsineg, mindkét végén hurokkal, 2 db S kampó, derékszögű vonalzó, szögmérő, vagy függőónos szögmérő. A deszkalapot a zsinegnél fogva a Bunsen-állványba fogott dióra akasztjuk, ezáltal változtatható hajlásszögű lejtőt kapunk. A deszkalap síkjába igazítva, az akasztó horog egyik végét a dióra akasztjuk. A zsineg egyik végét az akasztó horogra, a másik végét az S kampó segítségével a henger alakú test kampójára erősítjük. Az akasztó horgot úgy állítjuk be, hogy a zsineg (vagy az erőmérő) párhuzamos legyen a lejtő lapjával. Az erőmérőt a másik S kampó segítségével a test másik akasztójára tesszük. A derékszögű vonalzót a lejtőre állítva, a vonalzó mellett, a lejtőre merőlegesen a testet a zsinegnél fogva elemeljük a lejtőtől. Amikor a zsineg a lejtő lapjára éppen merőlegesen áll, leolvassuk a lejtő lapjával párhuzamos erő nagyságát és a lejtő hajlásszögét. A zsineget és az erőmérőt felcserélve, az előzővel egyező beállítást létrehozva, megmérhetjük a lejtőn lévő testre ható nyomóerőt is. A lejtőhöz erősített szögmérő segítségével meghatározzuk a lejtő hajlásszögét. (A szögmérő a hajlásszög pótszögét mutatja.) 4
5 Hőtani kísérletek 1) A szilárd anyag fajlagos hőkapacitásának (fajhőjének) meghatározása A szükséges eszközök: kaloriméter (termosz), kétfuratú termosz-dugó, keverő, hőmérő, 3 db közepes főzőpohár, hideg és meleg víz, törlőruha, fémforgács, (sörét, apró csavarok, alátétek) vagy műanyag granulátum, vegyszerkanál, hőmérő a szobahőmérséklet mérésére, törlőruha, tömegmérési lehetőség: a.) levélmérleg, b.) előre kimért mennyiségek, c.) digitális mérleg. A kísérlethez célszerű széles szájú, 1 literes ételtermoszt választani. A termosz dugójába két furatot készítünk: egyet a keverőnek, egyet a hőmérőnek. A keverőt lágyabb, formálható, vastagabb drótból hajthatjuk megfelelő alakúra. A kísérletet ismert tömegű meleg víz termoszba-öntésével kezdjük. A kaloriméter felmelegedése után leolvassuk a víz hőmérsékletét, majd a lemért tömegű, szobahőmérsékletű, száraz, szilárd anyagot tesszük óvatosan a kaloriméterbe. Kevergetés közben a hőmérséklet kiegyenlítődik. Leolvassuk a közös hőmérsékletet. A kísérlet kritikus pontja a hőmérsékletek mérése. Nem meglepő az igen nagy hiba sem, ha itt 1-2 fokot tévedünk. A mért érték a valódi értéket jobban közelíti, ha hőmérőnk pontossága legalább 0,5 o C. A jobb eredmény elérése érdekében figyeljünk arra, hogy a víz tömege lehetőleg kisebb legyen a szilárd anyag tömegénél (pl.: 200g vízhez g szilárd anyag adható). A számításhoz a termosz hőkapacitásának ismerete szükséges, a víz fajhőjét táblázatból keressük meg. 2) A kaloriméter hőkapacitásának meghatározása A szükséges eszközök: termosz (kaloriméter), kétfuratú termosz-dugó, keverő, hőmérők, 3 db közepes főzőpohár, hideg és meleg víz, törlőruha, tömegmérési lehetőség: a.) levélmérleg, b.) mérőhenger, c.) előre kimért mennyiségek, d.) digitális mérleg. A kísérlethez célszerű széles szájú, 1 literes ételtermoszt választani. A termosz dugójába két furatot készítünk: egyet a keverőnek, egyet a hőmérőnek. A keverőt lágyabb, formálható vastagabb drótból hajthatjuk megfelelő alakúra. Javasoljuk, hogy elegendően nagy vízmennyiséggel dolgozzon (például 200 g). A kísérletet azzal kezdjük, hogy a megmért hőmérsékletű és tömegű meleg vizet gyorsan a öntjük. A termoszt a dugóval lezárjuk, és a keverővel óvatosan kevergetve megvárjuk, míg beáll a hőmérsékleti egyensúly. Leolvassuk a beállt hőmérsékletet. Főzőpohárba közben kimérünk 200 g-nyi szobahőmérsékletű ( hideg ) vizet, és a termoszba töltjük. Kevergetés után, amikor a hőmérő higanyszála már nem mozog, leolvassuk a kialakult egyensúlyi hőmérsékletet. Ha a kezdetben bemért víz elég meleg volt, s termoszunk elegendően nagy, újabb mérést végezhetünk további hideg víz betöltésével. A kísérlet kritikus pontja a hőmérsékletek pontos mérése. (Hőmérsékletkülönbségekkel kell számolnunk!) Nem meglepő a nagyobb mérési hiba, ha itt 1 fokot tévedünk. Célszerű 1 fokosnál pontosabb hőmérők használata. 5
6 A betöltött meleg víz tömegét úgy is meghatározhatjuk, hogy a mérés végén a hideg és a meleg víz együttes tömegét mérjük, meg és abból kivonjuk a szobahőmérsékletű ( hideg ) víz tömegét. Ez jelentősen csökkenti a mérési hibát, mivel a meleg víz nem hűl számottevően a tömegmérés alatt. 3) A hőtágulás a.) Bimetall lemez viselkedésének bemutatása A szükséges eszközök: kb. 25 cm hosszú, 2 cm széles, 1-2 mm vastag vas- és alumíniumlemez vagy kereskedelmi forgalomban kapható ikerfém, szegecsek, borszeszégő, lombikfogó, gyufa. A két fémlemezt erősen összeszegecseljük. Az így kapott ikerfémet borszeszégő lángjába tartjuk. b.) Hőtágulás bemutatása a Gravesande-féle karikával A szükséges eszközök: taneszközgyártó által készített eszköz, borszeszégő, gyufa. Az eszközzel bemutathatjuk és értelmezhetjük a vonalas, a felületi és a térfogati hőtágulás jelenségét. c.) Gázok hőtágulásának bemutatása egyszerűen A szükséges eszközök: kb. 500 cm 3 térfogatú, keskeny szájú lombik, egyfuratú dugó mindkét végén nyitott üvegcsővel, nagyobb főzőpohár vízzel, borszeszégő. A lombikot - szájával lefelé fordítva - vizet tartalmazó üvegedénybe fordítjuk. A lombikot kissé megmelegítjük. Azt tapasztalhatjuk, hogy eleinte lassan, majd gyorsabban légbuborékok szállnak fel a vízben. A melegítést abbahagyva, víz nyomul fel a lombikba. d.) Folyadék hőtágulásának bemutatása A szükséges eszközök: kb. 1 literes talpas lombik, egyfuratú gumidugó, keskeny, kb. 40 cm hosszú üvegcső, melegvizes fazék, amelybe a talpas lombik beleállítható, víz, fluoreszcein vagy vízfesték, esetleg káliumpermanganát, zsineg vagy befőttes gumi, bothőmérő. A lombikot színültig megtöltjük vízzel. A jobb láthatóság kedvéért a vízbe színező anyagot is tehetünk. A gumidugóba akkora lyukat fúrunk, hogy a vékony üvegcsövet szorosan beleilleszthessük. (Az összeillesztés megkönnyítése céljából az üvegcsövet kissé beszappanozzuk.). A lombikot az egyfuratú gumidugóval úgy zárjuk le, hogy a dugó alatt ne maradjon levegő. Az üvegcsövön megjelöljük a meniszkuszt. (pl. zsineget vagy befőttes gumi-szálat kötünk rá). Ezután a lombikot a melegvizes fazékba állítjuk. Azt tapasztalhatjuk, hogy az üvegcsőben lévő vízszint számottevően emelkedik, jelezvén, hogy a folyadék térfogata megnövekszik. A lombik, mint szilárd test és a folyadék hőtágulása megfigyelhető akkor is, ha a melegítést a kezünk melegével végezzük úgy, hogy a lombikot egy ideig tenyerünkkel betakarjuk. 6
7 4) A légnyomás mérése Melde csővel a.) Légnyomás mérése Melde-csővel A szükséges eszközök: Melde-cső, keskeny modellező léc, mm-papír, ragasztó, Bunsen állvány és dió, lombikfogó, üveghenger, tálca, függőónos vagy papír szögmérő, szigetelőszalag, befőttesgumi. A Melde-cső cm hosszú, 2-3-mm belső átmérőjű üvegcső, amelyben néhány centiméter hosszúságú higanyoszlop által bezárt levegő van. A csövet higannyal úgy tölthetjük meg, hogy nyitott végével lefelé, ferdén, gázláng fölé tartjuk, és rövid idő múlva, (mikor a benne lévő levegő a melegítés hatására már kitágult), az üvegcső száját higanyba nyomjuk. Ekkor a csőbe a külső, nagyobb légnyomás higanyt nyom fel. A csövet kiemelve a higanyból, óvatosan megrázzuk, annyi higanyt rázunk ki belőle, hogy a nyitott végénél a csőben csak annyi higany maradjon, amennyivel a későbbiekben biztonságosan dolgozhatunk, ne kelljen félni attól, hogy kisebb rázkódásra a higany egy része kirázódhat a csőből. Megtölthetjük a csövet higannyal úgy is, hogy tálcára helyezett magas edénybe állítjuk. Addig a mélységig, ahol azt akarjuk, hogy a levegő oszlop vége legyen, vékony drótszálat vezetünk. A kiöntő edényből a drótszál mellett higanyt öntünk a csőbe. Ilyenkor a drótszál melletti résen a felesleges levegő eltávozik. A tálca és az üveghenger azért szükséges, hogy elkerüljük a higanycseppek szétszóródását. Ha a bezárt levegőoszlop nem elég hosszú, akkor a csövet függőlegesen tartva, vékony dróttal szúrjuk át a higanyoszlopot, ennek hatására a drótszál mellett levegő áramlik a csőbe. Vékony, 1,5-2 cm széles, a csőnél hosszabb modellező lécre mm-papír csíkot ragasztunk, így a gázoszlop és a higanyoszlop hosszúságát könnyen és jó pontossággal mérhetjük. A Melde-csövet a lécre erősítjük két befőttes gumi segítségével. A lécre függőónos (papír) szögmérőt ragasztunk. A lécet a Bunsen - állványra erősített dióba fogott lombikfogóval rögzítjük. A lombikfogót a dió kúposan kiképezett csavarjával úgy fogjuk be, hogy a lombikfogó a dióban forgatható legyen. b.) Boyle-Mariotte-törvény ellenőrzése Melde-csővel A szükséges eszközök: Melde-cső, keskeny modellező léc, mm-papír, ragasztó, Bunsen - állvány és dió, lombikfogó, üveghenger, tálca, függőónos / papír szögmérő, szigetelőszalag, befőttes gumi, barométer. Méréskor célszerű a vízszintes helyzetből indulni, és kb.10 -onként addig mérni, míg a cső a nyitott végével felfelé függőleges helyzetbe nem kerül, majd ugyancsak a vízszintes helyzettől számítva 10 - onként mérni, míg a cső nyitott vége alulra nem kerül. A légnyomás értékét barométerről olvassuk le. A csőben lévő higanyoszlop nyomását a p = ρ g h sin α összefüggésből határozhatjuk meg, ahol h a Hg - oszlop hossza, ρ a Hg sűrűsége, α pedig a csőnek a vízszintessel bezárt szöge, vagy felhasználjuk, hogy az 1 mm magas higanyoszlop nyomása: 136 Pa. 7
8 Elektromosságtani kísérletek 1.)A potenciálesés mérése homogén, állandó keresztmetszetű vezetőn A szükséges eszközök: kb. 1,05 m hosszú csupasz ellenálláshuzal, legalább 1,1 m hosszú, kb. 10 cm széles vékony deszkalap, mm papír vagy mm beosztású mérőszalag, ragasztó, csavarhúzó, esetleg csavarok, esetleg keskeny és vékony fémlemez bilincs készítéséhez, 2 db banánhüvely, 4 db röpzsinór, banándugóra húzható csúszó érintkező, laposelem, elemtartó banánhüvelyekkel ellátva, kétállású kapcsoló, feszültségmérő. A deszkalapra mm beosztású mérőszalagot ragasztunk. A lap két végére egy-egy banánhüvelyt erősítünk. Az ellenálláshuzal végeit fémesen a banánhüvelyhez kötjük. Ha a huzalt pontosan 1 m hosszúra mérjük a két banánhüvely között, méréskor a leolvasás könnyebb lesz. A csúszó érintkezőt vékony fémlemezből készíthetjük úgy, hogy a lemezt gömbölyű fogóval a banándugó méretére hajtjuk. A laposelemet célszerű alkalmas tartó eszközbe helyezni. Ez lehet egy laposelemmel működő zseblámpa doboza, ahol az elem csatlakozási helyeit banánhüvellyel, dugaszoló hellyel látjuk el, de készülhet a tartó egy falapból is, amelyre könnyen hajtható fémlemezzel (bilinccsel) és csavarokkal fogjuk fel az elemet. Az elem kivezetéseit fémesen, a falapra erősített banánhüvelyekre hajtjuk, kihasználva a laposelem kivezetéseinek rugalmasságát. Az áramforrásból, az ellenálláshuzalból és a kapcsolóból áramkört állítunk össze. A feszültségmérő egyik kivezetését a huzal egyik végén lévő banándugóhoz kapcsoljuk esetleg krokodil csipesz segítségével. A feszültségmérő másik kapcsáról kivezető röpzsinórra csúszkát erősítünk. U 8
9 2.) Az ellenállások soros kapcsolásának vizsgálata A szükséges eszközök: 2-3 db ellenállás, vagy Holtz-állványokba fogható ellenálláshuzalok, laposelem tartóval, feszültségmérő, árammérő, röpzsinórok, krokodilcsipeszek, kétállású kapcsoló (Morse-kapcsoló) Az ellenállások lehetnek: a.) Két Holtz-állvány közé kifeszített ellenálláshuzalok. b.) Célszerűen készülhetnek az ellenállások banánhüvelyekkel ellátott dobozba bekötött, kereskedelmi forgalomban kapható ellenállások felhasználásával. c.) Taneszközgyártó által készített készlet részei. A feszültségmérővel megmérjük az egyes ellenállások kapcsain a feszültségeket, majd megmérjük a sorba kapcsolt ellenállás - rendszer kapcsain az együttes feszültséget (az áramforrás kapocsfeszültségét). Megvizsgáljuk az egyes ellenállásokon folyó áramerősségeket is. u u 1 u 2 u 3 r r r u k 3.) Az áramforrás belső ellenállásának meghatározása méréssel A szükséges eszközök: laposelem, kb. 15 cmx10 cmx5 cm méretű karton- vagy műanyagdoboz, 2 db banánhüvely, feszültségmérő, árammérő, legalább 2 db eltérő értékű, 100 Ω nagyságrendű ellenállás, kb Ω ellenállás az elem belső ellenállásának növeléséhez, kétállású kapcsoló, röpzsinórok, krokodilcsipesz, esetleg tolóellenállás. A méréshez igen nagy belső ellenállású feszültségmérőt, és elhanyagolható belső ellenállású árammérőt használunk, hogy ezek ellenállását a számításkor ne kelljen tekintetbe venni. Célszerűen alkalmazhatók a taneszköz gyártó által készített demonstrációs műszerek. A kísérlethez lehetőleg új laposelemet használjunk.. R I R B U 0 K U Különböző terhelő ellenállások mellett megmérjük a telep kapocsfeszültségét és a rajta átfolyó áram erősségét. 9
10 Mivel a 4,5 V-os laposelem belső ellenállása igen kicsi, a mérést csak az áramforrás nagy terhelése mellett végezhetnénk úgy, hogy jól megkülönböztethető értékeket kapjuk, ekkor azonban a belső ellenállás a mérés közben számottevően változna. Ezt a problémát elkerülendő, alkalmas áramforrást kell készítenünk, hogy a belső ellenállás nagyobb legyen. (Megnövelt belső ellenállású áramforrást készítünk.) Egy kartondoboz fedelén két lyukat ütünk, ezekbe egy-egy banánhüvelyt rögzítünk. A dobozban elhelyezzük a laposelemet és vele sorba kötve az ellenállások közül a legkisebb ellenállásút, és a két kivezetést egy- egy banánhüvelyhez kötjük. A dobozt lezárva, azt, mint áramforrást használjuk. Az előző kísérleti összeállításban külső ellenállásként tolóellenállást használva a mérést igényesebben végezhetjük el, ha felvesszük a kapocsfeszültség-áramerősség diagramot. Ekkor úgy járunk el, hogy a terhelő ellenállásként használt tolóellenállás értékét a csúszó érintkező eltolásával változtatjuk. Ügyelni kell arra, hogy a terhelő ellenállás változtatásának intervallumait jól válasszuk meg, ugyanis nagy terhelés esetén a kapocsfeszültség olyan kicsit változhat, hogy diagramunk értékelhető legyen. Végezhetjük a mérést úgy is, hogy a két külső ellenállás értékét megadjuk, azaz ismert külső ellenállásokkal dolgozunk. R I U O K U K 4) Az elektromágneses indukció a) Az áram mágneses hatása, Oersted-kísérlet A szükséges eszközök: 2 db, taneszközgyártó által készített Holtz-állvány, kétállású kapcsoló, 4 db röpzsinór, akkumulátor vagy laposelem, taneszközgyártó által készített mágneses iránytű (dipólus) talpon. b) Áramvezető mágneses mezőben (a Lorentz-erő) A szükséges eszközök: patkómágnes, laposelem tartóval, vagy akkumulátor, 3 db röpzsinór, kétállású kapcsoló, hajlítható szigetelt drót, fa vagy műanyag talp 2 db banánhüvellyel, Bunsen-állvány dióval és lombikfogóval A drótból U alakú keretet hajtunk. A két drótvéget szigetelő lapra erősített kis fémhorogra tesszük, így a meghajtott drót ingaként tud mozogni. A fémhorgokat a szigetelő talphoz erősített banánhüvelyekhez forrasztjuk. A szigetelő lapot Bunsen-állványhoz erősített 10
11 lombikfogóba fogjuk. A drótból, a kapcsolóból és az áramforrásból áramkört állítunk össze. A meghajlított drót vízszintes szakaszát patkómágnes homogén mezejébe lógatjuk. c) Az elektromágnes A szükséges eszközök: taneszközgyártó által készített menetes vasmagos tekercs, kétállású kapcsoló, acélgolyó, vasdarab, laposelem, elemtartó, 3 db röpzsinór A vasmag nélküli tekercsből, a kapcsolóból ás az áramforrásból áramkört állítunk össze. A vasmagot a tekercsbe helyezve nagy mágneses erőhatást észlelünk (a vasmag magához vonzza a nem mágneses acélgolyót, illetve a vasdarabot). d) A Lenz- törvény igazolása A szükséges eszközök: taneszközgyártó által készített eszköz, mágnesrúd Az eszköz tűtengelyen forgatható két fémgyűrű. Az egyik fémesen folytonos, a másik meg van szakítva. e) Lenz karika, ha kész eszköz nem áll rendelkezésre. A szükséges eszközök: Bunsen-állvány dióval és lombikfogóval, legalább 10 cm belső átmérőjű, könnyű (pl. alumíniumból készült) fémkarika, mágnesrúd, cérna. A fémkarikára cm hosszú cérnaszálat kötünk. A karikát a cérnaszállal az állványhoz erősített lombikfogóra akasztjuk. A karika ingaként függ. 5.)A domború lencse képalkotása és fókusztávolságának meghatározása A szükséges eszközök: nagyobb átmérőjű domború lencse, óraüvegre rögzített gyertya, gyufa, vagy izzólámpa, optikai pad vagy 2 db állvány dióval és fogóval, ernyő, mérőszalag. A domború lencse elé a kétszeres fókusztávolságon kívül elhelyezett gyertyáról a fókusz és a kétszeres fókusztávolság között figyelhetünk meg képet. A tárgyat a lencséhez közelítve, a kép nagysága változik. A kísérletet optikai padon finomabban állíthatjuk be. Megmérve a tárgy és a kép távolságát, kiszámítható a fókusztávolság. 11
12 Atomfizika, magfizika témakörére vezető kísérletek 1) A hang sebességének mérése állóhullámokkal A szükséges eszközök: legalább 500 cm 3 -es mérőhenger, mindkét végén nyitott a hengerbe illeszthető üvegcső, ismert rezgésszámú hangvillák, kalapács, víz, szigetelő szalagcsík vagy filctoll, mérőszalag, Bunsen-állvány dió, fogó. Az üvegcső javasolt hossza mintegy cm, legyen elegendően hosszú ahhoz, hogy a hangvillák frekvenciájára rezonálhasson. A mérőhengert megtöltjük vízzel, beleállítjuk a csövet. A csövet úgy fogjuk állványba, hogy könnyen emelhető, süllyeszthető legyen. A cső végéhez tartott, megütött hangvilla rezgése akkor erősödik fel, (válik hangossá), amikor a cső vízből kiálló hossza lehetővé teszi, hogy benne állóhullám alakuljon ki. (Hosszabb csövek esetén kialakulhat nemcsak az alaphang, melyet mérni szándékozunk, hanem az első felharmonikus is). A hangvillát is rögzíthetjük az állványhoz. Figyeljünk arra, hogy a hangvilla villa része a cső tengelyére merőleges (vagy azzal megegyező) síkba kerüljön. A hangvilla vége (a nagy amplitúdójú rezgés) kerüljön a cső szája fölé. Rezonancia esetén megjelöljük, meddig merül a henger a vízbe, majd a henger mellé mérőszalagot illesztve, lemérjük a cső vízből kiálló részének hosszát, és a megfelelő összefüggésekből kiszámítjuk a hang terjedésének sebességét. 2. ) A csúszási és a tapadási súrlódási együttható meghatározása állítható hajlásszögű lejtőn A szükséges eszközök: cm hosszú deszkalap, egyik végén egymás mellett fúrt lyukon átfűzött zsinegből kötött akasztóval, Bunsen-állvány, dió (állítható hajlásszögű lejtő), kisebb fém-, fa-, műanyag stb. hasáb alakú testek, függőónos szögmérő, ragasztószalag (szigetelőszalag) a szögmérőhöz, olló, metronóm A testet a lejtőre helyezve megkeressük azt a szöget, amelynél azt tapasztaljuk, hogy a kissé meglökött test állandó sebességgel csúszik le, illetve azt a szöget, amelynél a lejtőre helyezett test éppen elindul. 3) Ellenállás mérése az Ohm-törvény alapján A szükséges eszközök: kb. 100Ω-os ismeretlen ellenállás, 1 vagy több laposelem, elemtartó, kétállású kapcsoló, 8 db röpzsinór, a vizsgálandó ellenálláshoz képest elhanyagolható belső ellenállású árammérő, valamint igen nagy belső ellenállású voltmérő, 4 db banánhüvely, kisebb kartondoboz, 2 db krokodilcsipesz. A változtatható feszültséget a következőképpen biztosíthatjuk: a.) sorosan kapcsolt laposelemekkel, b.) áramforrásról (laposelem) potenciométeres leosztással, max. 20 Ω-os tolóellenállással vagy a belsőellenállás mérésénél olvasható megnövelt belső ellenállású áramforrás használatával. A laposelemet célszerű alkalmas tartóeszközbe helyezni. Ez lehet egy laposelemmel működő zseblámpa doboza, ahol az elem csatlakozási helyeit banánhüvellyel, dugaszoló hellyel látjuk el, de készülhet a tartó egy falapból, amelyre könnyen hajtható fémlemezzel (bilinccsel) és csavarokkal fogjuk fel az elemet. Az elektromosságtani tanulói kísérleti készletek is tartalmaznak elemtartót. 12
13 A mérendő ellenállás lehet egy kereskedelemben kapható, megfelelően felszerelt ellenállás. Készíthetjük az ellenállást ellenálláshuzalból, dobozba helyezve, megfelelően ellátott banánhüvelyes kivezetéssel. Az áramforrásból, a kapcsolóból és az ellenállásból, nyitott kapcsoló állás mellett áramkört állítunk össze. A rákapcsolt feszültség a körülményekhez képest a lehető legnagyobb legyen. Kezdetben az árammérőt a legnagyobb méréshatárra állítjuk. Az árammérőből az egyik röpzsinórt kivesszük, zárjuk az áramkört, és a banándugóval megérintve a műszert, megnézzük, hogy a körben folyó áram erőssége belefér-e a műszer méréshatárába. Ezzel a módszerrel a méréshatárt változtatva megkeressük a megfelelőt. (A biztonsági lépésekre az árammérő védelme miatt van szükség.) Az áramkör összeállítása az előkészítő feladata. 4) A fényelhajlás optikai rácson, fény hullámhosszának meghatározása A szükséges eszközök: optikai pad lovasokkal, kereskedelmi forgalomban kapható izzólámpa (egyenesszálú), kb. 6 V, 5 W, mm beosztású mérőléc, ismert rácsállandójú optikai rács, rés, színszűrő, vagy: lézer, (elegendő az előadásokon használt, úgynevezett fénymutató lézer), optikai rács, ernyő, mérőszalag, a rácsot illetve az ernyőt tartó állvány, vagy optikai pad lovasokkal a.) A lámpa elé közel helyezzük el egy tartóban a rést és a mérőlécet úgy, hogy az izzószál a skála 0 beosztásával essék egy vonalba. A színszűrőt az optikai rács és a mérőléc közötti távolságon helyezzük el. Az optikai rács az izzótól cm-re kerülhet. Keresztülnézve a rácson a lámpa felé, leolvassuk a mérőlécen az első világos csík és a középső világos csík egymástól való távolságát, valamint lemérjük a rács távolságát a skálától. A rácsállandó ismeretében a hullámhossz kiszámítható. (A méréshez szükséges elrendezést régen a Tanért optikai pad készletének kiegészítéseként árult, 50 cm-es optikai paddal lehetett beszerezni). A mérés megismételhető különböző rács-skála távolsággal. A mérőléc kb. 2 cm széles, cm hosszú, vékony fém- vagy keményebb kartonlap, amelyen fehér alapon fekete mm beosztás van. b.) Rögzítsük a lézert, elé fixen helyezzük el az optikai rácsot, tőlük távolabb az ernyőt. Mérjük meg az első maximum távolságát és a rács-ernyő távolságot. A mérést többféle rács-ernyő távolságnál lehet elvégezni. Ügyelni kell arra, hogy a fényforrásba ne nézzünk bele! 13
14 Gravitáció, csillagászat témakörére vezető kísérletek 1.) Az üveg törésmutatójának mérése Hartl - korong segítségével A szükséges eszközök: Hartl-korong, üveg félkorong, Reuter lámpa (vagy ennek megfelelő fényforrás, (esetleg lézer), áramforrás a lámpához, A4-es papírlap, mm beosztású vonalzó, körző, ceruza, radír. Ha a korongon van szögbeosztás: a) A Hartl-korongra rögzítjük az üveg félkorongot úgy, hogy a 0 -nál beeső fénysugár a félkorong középpontján haladjon át, és a félkorongból irányváltozás nélkül lépjen ki. Fokozatosan elforgatva a Hartl-korongot, a kerületén lévő szögbeosztás segítségével leolvashatjuk a beesési és a törési szögeket. Ha a korongon nincs szögbeosztás: b) A papírra a félkorongnál nagyobb sugarú kört rajzolunk, meghúzzuk az egymásra merőleges két átmérőt. A korongra helyezzük a papírlapot úgy, hogy a beeső fénysugár az egyik meghúzott átmérő vonalában haladjon. Majd az üveg félkorongot is rögzítjük úgy, hogy középpontja a papíron lévő kör középpontjába essen. Úgy állítjuk be, hogy a középpontba beeső fénysugár változatlan irányban haladjon tovább. A Hartl-korongot fokozatosan elforgatva mindig bejelöljük a kör kerületén a beeső és a megtört fénysugár haladási irányának a helyét. Levéve a papírt a korongról, berajzoljuk a fény-utakat. Lemérve a és b távolságokat, meghatározzuk a törésmutató értékét. 2.)A nehézségi gyorsulás értékének meghatározása fonálingával A szükséges eszközök: kb. 3 cm hosszú és 1 cm átmérőjű hengerre csavart kb. 1,5 m hosszú, könnyű fonál, a fonálon függő kis fémtest (esetleg ingatest) vagy ingatartóba fogott fonálinga, vagy lombikfogóba befogható, kis hengerre csavart zsinegen függő ingatest, Bunsen-állvány és dió, lombikfogó, mérőszalag, stopperóra, egyenes vonalzó. Az ingatartó azért szükséges, hogy a fonál hosszát jó pontossággal mérhessük. Az ingatartó elkészítésének több módja lehet: 1. Ha a fonalat hengerre csavarjuk, a fonál hosszát a fonál függőleges helyzetében, a hengernél lévő érintési ponttól mérjük. 2. Készíthetünk egyszerű ingatartót két darab néhány milliméter vastag, kb. 1cm x 3cm méretű lécből is úgy, hogy a fonalat az egyik fadarabra csavarjuk, majd a két lécet összefogva lombikfogóban rögzítjük. 3. Bunsen-dióba fogható vastagságú nyélre egymáshoz simuló két fémlemezt erősítünk, és a lemezeket rajtuk átmenő menetes csavarral szorítjuk össze, miután a megfelelő hosszúságnál a fonalat a két lemez közé helyeztük. 4. Ingatartóként használhatunk fogóba rögzített ruhacsipeszt is. A Bunsen-állványt - amelyre a dió és a lombikfogó segítségével a fonalat tartó hengert erősítettük - az asztal szélén úgy helyezzük el, hogy a fonál teljes hosszát ki tudjuk használni. Az ingát az egyenes vonalzó segítségével hozzuk lengésbe. A legalább 1,2 1,5 m hosszú fonálingát kis kitérésű (α<5 ) lengésbe hozzuk. Több mérést úgy végezhetünk, hogy változtatunk a fonál hosszán (legalább cm-t). Megmérjük az inga hosszát, és több lengésszám méréséből meghatározzuk a lengésidőt. 14
BALESETVÉDELMI TUDNIVALÓK ÉS MUNKASZABÁLYOK
1./ BEVEZETÉS Amikor kísérletet hajtunk végre, valójában "párbeszédet" folytatunk a természettel. A kísérleti összeállítás a kérdés feltevése, a lejátszódó jelenség pedig a természet "válasza" a feltett
RészletesebbenÚTMUTATÓ ÉS JAVASLATOK A FELKÉSZÍTŐKNEK, A KÍSÉRLETEKET ELŐKÉSZÍTŐKNEK, ÖSSZEÁLLÍTÓKNAK, A VIZSGAKÖZPONTKÉNT SZEREPLŐ ISKOLÁKNAK
ÚTMUTATÓ ÉS JAVASLATOK A FELKÉSZÍTŐKNEK, A KÍSÉRLETEKET ELŐKÉSZÍTŐKNEK, ÖSSZEÁLLÍTÓKNAK, A VIZSGAKÖZPONTKÉNT SZEREPLŐ ISKOLÁKNAK A következőkben a kísérletek, illetve az előkészítendő eszközök listájának
Részletesebben1. Súlymérés. Eszközjegyzék: Mikola-cső mm beosztással digitális mérleg ékek A/4 lapok ismeretlen súlyú test (kő) Mikola-cső.
1. Súlymérés Mikola-cső mm beosztással digitális mérleg ékek A/4 lapok ismeretlen súlyú test (kő) Mikola-cső ék digitális mérleg ismeretlen súlyú test (kő) A4-es papírlapok 2. A rugóra függesztett test
RészletesebbenSzekszárdi I Béla Gimnázium Emelt szintű szóbeli vizsgaközpont. Eltérések az OH honlapján közzétettektől
Szekszárdi I Béla Gimnázium Emelt szintű szóbeli vizsgaközpont Eltérések az OH honlapján közzétettektől az emelt szintű fizika szóbeli érettségi mérési feladataihoz a kísérleti elrendezésekben, a mérési
RészletesebbenAz emelt szintű fizika szóbeli vizsga méréseihez használható eszközök
Az emelt szintű fizika szóbeli vizsga méréseihez használható eszközök 1. Súlymérés Szükséges eszközök: farúd centiméter beosztású skálával, rugós erőmérő, akasztózsineggel ellátott ismeretlen súlyú kődarab,
RészletesebbenA mérések és kísérletek felsorolása
A mérések és kísérletek felsorolása 1. Egyenes vonalú mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata Mikola-csővel. 2. Pontszerű és merev test egyensúlya Súlymérés. 3. Munka, energia, teljesítmény
RészletesebbenA fizika középszintű érettségi mérési feladatai és a hozzá tartózó eszközlisták május
A fizika középszintű érettségi mérési feladatai és a hozzá tartózó eszközlisták. 2016 május 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata. Kísérlet: Bizonyítsa méréssel, hogy a ferdére állított Mikola
RészletesebbenMechanika 1. Az egyenes vonalú mozgások
I. Mechanika 1. Az egyenes vonalú mozgások A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést! elvégzendő kísérlet Mikola-cső; dönthető
RészletesebbenEmelt szintű fizika érettségi kísérletei
Emelt szintű fizika érettségi kísérletei Tisztelt Vizsgázók! A 2019 tavaszi emelt szintű fizika érettségi kísérleti eszközeinek listája és bemutatása az alábbi dokumentumban található meg. A kísérletek
RészletesebbenA középszintű fizika érettségi kísérleteinek képei 2017.
A középszintű fizika érettségi kísérleteinek képei 2017. 1. Kísérlet: Feladat: A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést!
RészletesebbenA FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június
A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus
RészletesebbenAz emelt szintű szóbeli fizika érettségi kísérleteivel kapcsolatos tudnivalók vizsgázóknak, vizsgaközpontoknak, felkészítő tanároknak
Az emelt szintű szóbeli fizika érettségi kísérleteivel kapcsolatos tudnivalók vizsgázóknak, vizsgaközpontoknak, felkészítő tanároknak A következőkben a szóbelin elvégzendő kísérletekről, az ezekhez szükséges
RészletesebbenGalilei lejtő golyóval (golyó, ejtő-csatorna) stopperóra, mérőszalag vagy vonalzó (abban az esetben, ha a lejtő nincsen centiméterskálával ellátva),
Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a kb. 30 -os szögben álló csőben! Az alábbi feladatok közül válasszon egyet! a) Igazolja, hogy
RészletesebbenEgyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata
Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a kb. 30 -os szögben álló csőben! Az alábbi feladatok közül válasszon egyet! a) Igazolja, hogy
RészletesebbenKözépszintű fizika érettségi közzéteendő mérés eszközei és azok képei
Középszintű fizika érettségi közzéteendő mérés eszközei és azok képei - 2019 1. Egyenes vonalú mozgások- Mikola-csöves mérés Szükséges eszközök: Mikola-cső; dönthető állvány; befogó; stopperóra; mérőszalag.
Részletesebben2. A rugóra függesztett test rezgésidejének vizsgálata
1. Súlymérés 1 méter hosszú farúd centiméter beosztású skálával; rugós erőmérő; akasztózsineggel ellátott, ismeretlen súlyú test (a test súlya kevéssel meghaladja a rendelkezésre álló erőmérő méréshatárát);
RészletesebbenAz emelt szintű fizika érettségi mérési feladatainak eszközlistája és fényképei
Az emelt szintű fizika érettségi mérési feladatainak eszközlistája és fényképei 2017 1 1. Súlymérés 1 métert kicsit meghaladó hosszú farúd, centiméter beosztású skála (a rúd súlya a mérendő test súlyával
RészletesebbenKözépszintű fizika érettségi kísérlet és eszközlista képekkel 2017
Középszintű fizika érettségi kísérlet és eszközlista képekkel 2017 1. Nehézségi gyorsulás értékének meghatározása Audacity számítógépes akusztikus mérőprogram segítségével Nagyobb méretű acél csapágygolyó;
Részletesebben1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás
1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői Kísérlet: Határozza meg a Mikola féle csőben mozgó buborék mozgásának sebességét! Eszközök: Mikola féle cső, stopper, alátámasztó
RészletesebbenEMELT SZINTŰ FIZIKA ÉRETTSÉGI SZÓBELI MÉRÉSEK DOKUMENTÁCIÓJA 2017.
EMELT SZINTŰ FIZIKA ÉRETTSÉGI SZÓBELI MÉRÉSEK DOKUMENTÁCIÓJA 2017. 1. Súlymérés digitális mérleg fa rúd milliméteres skálával műanyag doboz alátámasztásnak két különböző magasságú háromszög keresztmetszetű
RészletesebbenMÉRÉSI FELADATOK ESZKÖZLISTÁI EMELT SZINT ELTE RADNÓTI MIKLÓS GYAKORLÓISKOLA. 1. Súlymérés
MÉRÉSI FELADATOK ESZKÖZLISTÁI EMELT SZINT ELTE RADNÓTI MIKLÓS GYAKORLÓISKOLA 2018 1. Súlymérés Eszközlista: 2 db Bunsen-állvány dióval és keresztrúddal; farúd centiméterskálával; rugós erőmérő; akasztózsineggel
RészletesebbenI. tétel Egyenes vonalú mozgások. Kísérlet: Egyenes vonalú mozgások
I. tétel Egyenes vonalú mozgások Kísérlet: Egyenes vonalú mozgások Mikola-cső; dönthető állvány; befogó; stopperóra; mérőszalag. II. tétel A dinamika alaptörvényei Kísérlet: Newton törvényei Két egyforma,
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI KÍSÉRLETEI Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllő, 2012. május-június
FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI KÍSÉRLETEI Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllő, 2012. május-június 1. kísérlet: egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata Mikola csővel Eszközök: Mikola
RészletesebbenKözépszintű fizika érettségi (2018. május-június) Nyilvánosságra hozható adatok
Középszintű fizika érettségi (2018. május-június) Nyilvánosságra hozható adatok I. Szóbeli témakörök: A szóbeli vizsgán a jelöltnek 20 tételből kell húznia egyet. A tételek tartalmi arányai a témakörökön
Részletesebben1. Súlymérés. Szükséges eszközök:
1. Súlymérés Centiméterskálával ellátott léc Ék a kitámasztáshoz Mérendő súlyú kődarab akasztó zsinegre kötve Rugós erőmérő Mérőszalag Bunsen-állvány dióval, a dióba befogható rúd 2. A rugóra függesztett
RészletesebbenA fizika emelt szintű szóbeli érettségi vizsgán használt eszközök listája és fényképei 2018
A fizika emelt szintű szóbeli érettségi vizsgán használt eszközök listája és fényképei 2018 Vizsgahelyszín: ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Szombathely Bolyai u. 11. Mérési feladatok:
RészletesebbenAz emelt szintű fizika szóbeli kísérleteihez használható eszközök fényképei május
Az emelt szintű fizika szóbeli kísérleteihez használható eszközök fényképei 2018. május 1. Súlymérés Az 1 métert kicsit meghaladó hosszú farúd, centiméter beosztású skálával (a rúd súlya a mérendő test
RészletesebbenKözépszintű fizika érettségi szóbeli vizsga kísérleti eszközeinek listája. 1. Newton törvényei
Középszintű fizika érettségi szóbeli vizsga kísérleti eszközeinek listája 1. Newton törvényei Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel; különböző, a kocsikra rögzíthető nehezékek;
RészletesebbenIgazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben! Határozza meg a buborék sebességét a rendelkezésre álló eszközökkel!
1. tétel. Egyenes vonalú mozgások Igazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben! Határozza meg a buborék sebességét a rendelkezésre álló eszközökkel! Mi okozhat mérési hibát? Eszközök:
RészletesebbenI. Egyenes vonalú mozgások
I. Egyenes vonalú mozgások - állítható hajlásszögű Mikola-cső - stopperóra - milliméterpapír állítható hajlásszögű Mikola-cső stopperóra milliméterpapír II. Periodikus mozgások - tükörskálás állvány mutatóval
RészletesebbenÉrettségi témakörök fizikából őszi vizsgaidőszak
Érettségi témakörök fizikából -2016 őszi vizsgaidőszak 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Mikola-cső segítségével igazolja, hogy a buborék egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. Két különböző hajlásszög
Részletesebbena) Igazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben!
Kísérletek a fizika szóbeli vizsgához 2015. május-június 1. tétel: A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a vízszinteshez képest kb. 0 20 -os szögben megdöntött Mikola-csőben!
RészletesebbenAz emelt szintű fizika érettségi mérési feladataihoz tartozó eszközök listája és fényképei. 1. Súlymérés
Az emelt szintű fizika érettségi mérési feladataihoz tartozó eszközök listája és fényképei 1. Súlymérés 1 métert kicsit valmivel meghaladó farúd, milliméter beosztású skálával mérleg akasztóval ellátott,
Részletesebben1. Newton-törvényei. Az OH által ajánlott mérés
1. Newton-törvényei Kísérlet: Feladat: A rugós ütközőkkel ellátott kocsik és a rájuk rögzíthető súlyok segítségével tanulmányozza a rugalmas ütközés jelenségét! Az OH által ajánlott mérés Szükséges eszközök:
RészletesebbenFizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei
Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika: 1. A gyorsulás 2. A dinamika alaptörvényei 3. A körmozgás 4. Periodikus mozgások 5. Munka, energia, teljesítmény II. Hőtan: 6. Hőtágulás
RészletesebbenElvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások. A dinamika alaptörvényei. A körmozgás
Elvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások Mérje meg a Mikola csőben lévő buborék sebességét, két különböző alátámasztás esetén! Több mérést végezzen! Milyen mozgást végez a buborék? Milyen
RészletesebbenMérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök segítségével! Eszközök: Kiskocsi-sín, Stopperóra, Mérőszalag
Fizika érettségi 2017. Szóbeli tételek kísérletei és a kísérleti eszközök képei 1. Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás Mérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök
RészletesebbenSzekszárdi I Béla Gimnázium Középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga témakörei és kísérletei
Szekszárdi I Béla Gimnázium Középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika: 1. A gyorsulás 2. A dinamika alaptörvényei 3. A körmozgás 4. Periodikus mozgások 5. Munka,
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014.
FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014. I. Mechanika 1. Egyenes vonalú mozgások 2. Newton törvényei 3. Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek 4. Munka, mechanikai energia
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi mérés- és kísérletjegyzék fizikából május-június
Középszintű szóbeli érettségi mérés- és kísérletjegyzék fizikából 2018. május-június Az alábbi kísérletjegyzék a középszintű szóbeli fizika érettségi vizsga tételeiben szereplő elvégzendő méréseket és
RészletesebbenA középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga intézményi kísérlet- és eszközlistája
A középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga intézményi kísérlet- és eszközlistája A Batsányi János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium fizika munkaközössége által összeállított szóbeli érettségi kísérletlistája,
RészletesebbenElektronikus fekete doboz vizsgálata
Elektronikus fekete doboz vizsgálata 1. Feladatok a) Munkahelyén egy elektronikus fekete dobozt talál, amely egy nem szabványos egyenáramú áramforrást, egy kondenzátort és egy ellenállást tartalmaz. Méréssel
RészletesebbenA Jurisich Miklós Gimnázium által szervezett fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei, kísérletei és kísérletleírásai
A Jurisich Miklós Gimnázium által szervezett fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei, kísérletei és kísérletleírásai. 2013. február A szóbeli vizsga témakörei MECHANIKA 1. Newton törvényei 2. Egyenes
RészletesebbenSzilárd testek rugalmassága
Fizika villamosmérnököknek Szilárd testek rugalmassága Dr. Giczi Ferenc Széchenyi István Egyetem, Fizika és Kémia Tanszék Győr, Egyetem tér 1. 1 Deformálható testek (A merev test idealizált határeset.)
RészletesebbenA hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium által szervezett középszintű szóbeli vizsga témakörei illetve kísérletei és egyszerű mérései
A hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium által szervezett középszintű szóbeli vizsga témakörei illetve kísérletei és egyszerű mérései I. Mechanika 1. Newton törvényei Rugalmas ütközés tanulmányozása
RészletesebbenTémakörök és kísérletek a évi középszintű fizika érettségi vizsgákhoz
Szalézi Szent Ferenc Gimnázium Témakörök és kísérletek a 2019. évi középszintű fizika érettségi vizsgákhoz Összeállította: Petróczi Gábor Kazincbarcika, 2019. március 20. 1. tétel A sebesség Kísérlet:
Részletesebben2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE
2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények
RészletesebbenMechanika - Versenyfeladatok
Mechanika - Versenyfeladatok 1. A mellékelt ábrán látható egy jobbmenetű csavar és egy villáskulcs. A kulcsra ható F erővektor nyomatékot fejt ki a csavar forgatása céljából. Az erő támadópontja és az
RészletesebbenA FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI
A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI I. Mechanika 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Munka, mechanikai energia
RészletesebbenKísérletek, elemzések, eszközök
A Miskolci Földes Ferenc Gimnázium által szervezett középszintű szóbeli fizika érettségi vizsga témakörei illetve kísérletei és elemzései 2016/2017 I. Mechanika 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata
RészletesebbenA 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória
Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó
RészletesebbenTémakörök és kísérletek a évi középszintű fizika érettségi vizsgákhoz
Szalézi Szent Ferenc Gimnázium Témakörök és kísérletek a 2018. évi középszintű fizika érettségi vizsgákhoz Összeállította: Petróczi Gábor Kazincbarcika, 2018. április 4. 1. tétel A sebesség Kísérlet: A
RészletesebbenEszközök: Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín.
1. Newton törvényei Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín. Mindkét kocsira helyezzen ugyanakkora nehezéket, majd az egyik kocsit
RészletesebbenA kísérlet célkitűzései: A súrlódási erőtípusok és a közegellenállási erő kísérleti vizsgálata.
A kísérlet célkitűzései: A súrlódási erőtípusok és a közegellenállási erő kísérleti vizsgálata. Eszközszükséglet: Mechanika I. készletből: kiskocsi, erőmérő, súlyok A/4-es írólap, smirgli papír gyurma
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (2 * 30 perc) Mérések alapjai SNI tananyag. m = 5 kg
TANULÓI KÍSÉRLET (2 * 30 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései : A mérés: A mérés során tervszerűen a természet jelenségiről szerzünk ismereteket. amelyek valamely fizikai, kémiai, csillagászati,
RészletesebbenFIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI
FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait
RészletesebbenA FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI
A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI módosítva a 2017-es szóbeli érettségire, amelyet a SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUMBAN tartunk.
RészletesebbenA FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI 2014. Témakörök
A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI 2014. Témakörök I. Mechanika 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Munka, mechanikai energia 4. Pontszerű és merev test egyensúlya,
RészletesebbenKözépszintű fizika érettségi vizsga kísérleti eszközeinek listája tanév
1. Newton törvényei Kísérlet: OH 1. A rugós ütközőkkel ellátott kocsik és a rájuk rögzíthető súlyok segítségével tanulmányozza a rugalmas ütközés jelenségét! Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi
Részletesebben1. ábra Newton törvényei
1. ábra Newton törvényei Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi, az egyiken rugós ütközővel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín. Mindkét kocsira helyezzen ugyanakkora nehezéket, majd
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyagok. Fizika
Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes
Részletesebben32. Hatvani István fizikaverseny Döntő. 1. kategória. 6. higanymilliméter 7. kalória 8. rőf 9. véka 10. arasz
1. kategória 1.D.1. 1. mérföld 2. hektoliter 3. tonna 4. celsius 5. fertályóra 6. higanymilliméter 7. kalória 8. rőf 9. véka 10. arasz 1.D.2. Egy autókaraván állandó sebességgel egyenes úton halad az autópályán.
RészletesebbenA FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI
A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI módosítva a 2015/2016-os szóbeli érettségire, amelyet a SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUMBAN tartunk.
RészletesebbenKÖZÉP SZINTŰ ÉRETTSÉGI KÍSÉRLETEK FIZIKA 2017
KÖZÉP SZINTŰ ÉRETTSÉGI KÍSÉRLETEK FIZIKA 2017 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Pontszerű és merev testek egyensúlya 4. Mechanikai rezgések 5. Felhajtóerő és kísérleti vizsgálata 6. Munka,
RészletesebbenA mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása.
A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása. Eszközszükséglet: Bunsen állvány lombik fogóval 50 g-os vasból készült súlyok fonál mérőszalag,
Részletesebben1. Newton törvényei. Feladat:
1. Newton törvényei A rugós ütközőkkel ellátott kocsik és a rájuk rögzíthető súlyok segítségével tanulmányozza a rugalmas ütközés jelenségét! Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel;
RészletesebbenElektromágneses indukció kísérleti vizsgálata
A kísérlet célkitűzései: Kísérleti úton tapasztalja meg a diák, hogy mi a különbség a mozgási és a nyugalmi indukció között, ill. milyen tényezőktől függ az indukált feszültség nagysága. Eszközszükséglet:
RészletesebbenA diákok végezzenek optikai méréseket, amelyek alapján a tárgytávolság, a képtávolság és a fókusztávolság közötti összefüggés igazolható.
Az optikai paddal végzett megfigyelések és mérések célkitűzése: A tanulók ismerjék meg a domború lencsét és tanulmányozzák képalkotását, lássanak példát valódi képre, szerezzenek tapasztalatot arról, mely
RészletesebbenFeladatlap X. osztály
Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1
RészletesebbenEgyszerű kísérletek próbapanelen
Egyszerű kísérletek próbapanelen készítette: Borbély Venczel 2017 Borbély Venczel (bvenczy@gmail.com) 1. Egyszerű áramkör létrehozása Eszközök: áramforrás (2 1,5 V), izzó, motor, fehér LED, vezetékek,
Részletesebben1. tétel. Newton törvényei
1. tétel Newton törvényei A rugós ütközőkkel ellátott kocsik és a rájuk rögzíthető súlyok segítségével tanulmányozza a rugalmas ütközés jelenségét! Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel;
Részletesebben. T É M A K Ö R Ö K É S K Í S É R L E T E K
T É M A K Ö R Ö K ÉS K Í S É R L E T E K Fizika 2018. Egyenes vonalú mozgások A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést!
Részletesebben1. Az egyenes vonalú mozgás. 2. Merev test egyensúlya. 3. Newton törvényei. 4. Munka, energia, teljesítmény, hatásfok
1. Az egyenes vonalú mozgás Választhat az alábbi két kísérlet elvégzése közül: A. Igazolja, hogy a Mikola-csőben lévő buborék mozgása egyenes vonalú egyenletes! Számítsa ki a buborék sebességét két különböző
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenFNPG Fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga kísérletei és mérései 2017.
FNPG Fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga kísérletei és mérései 2017. I. Mechanika 1. Newton törvényei A testek tehetetlenségének vizsgálata / K8. Eszközök: befőttesüveg, kartonlap, pénzérme Helyezze
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi kísérletei 2018
Középszintű szóbeli érettségi kísérletei 2018 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést!
Részletesebben2018. május-június fizika középszint: Tételsor és kísérletek a 12. évfolyam számára 1. Newton törvényei Az eredő erő meghatározása
2018. május-június fizika középszint: Tételsor és kísérletek a 12. évfolyam számára 1. Newton törvényei Az eredő erő meghatározása A megadott eszközökkel igazolja a különböző hatásvonalú erők összeadására
RészletesebbenEÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja
FELADATLAPOK FIZIKA 11. évfolyam Gálik András ajánlott korosztály: 11. évfolyam 1. REZGÉSIDŐ MÉRÉSE fizika-11-01 1/3! BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A mérés során használt eszközökkel
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi kísérletei 2017
Középszintű szóbeli érettségi kísérletei 2017 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést!
Részletesebben5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható!
FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI a 2015/2016. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában Vizsgabizottság: 12.a Vizsgáztató tanár: Bartalosné Agócs Irén 1. Egyenes vonalú mozgások dinamikai
RészletesebbenFizika minta feladatsor
Fizika minta feladatsor 10. évf. vizsgára 1. A test egyenes vonalúan egyenletesen mozog, ha A) a testre ható összes erő eredője nullával egyenlő B) a testre állandó értékű erő hat C) a testre erő hat,
RészletesebbenFIZIKA. Ma igazán belemelegszünk! (hőtan) Dr. Seres István
FIZIKA Ma igazán belemelegszünk! (hőtan) Dr. Seres István Hőtágulás, kalorimetria, Halmazállapot változások fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szi.hu Lineáris (vonalmenti) hőtágulás L L L 1 t L L0 t L 0 0
RészletesebbenMéréstechnika. Hőmérséklet mérése
Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű
Részletesebben3. Az alábbi adatsor egy rugó hosszát ábrázolja a rá ható húzóerő függvényében:
1. A mellékelt táblázat a Naphoz legközelebbi 4 bolygó keringési időit és pályagörbéik félnagytengelyeinek hosszát (a) mutatja. (A félnagytengelyek Nap- Föld távolságegységben vannak megadva.) a) Ábrázolja
RészletesebbenHang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben
Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben Akusztikai állóhullámok levegőben vagy egyéb gázban történő vizsgálatához és azok hullámhosszának meghatározására alkalmas
RészletesebbenFizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat
Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos
Részletesebben1. Tétel Egyenes vonalú mozgások
1. Tétel Egyenes vonalú mozgások Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait foglalja táblázatba! Eszközök: Mikola-cső,
RészletesebbenBor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2016/2017. tanév, 8. osztály
Bor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2016/2017. tanév, 8. osztály 1. Igaz-hamis Döntsd el az állításokról, hogy igazak, vagy hamisak! Válaszodat az állítás melletti cellába írhatod! (10 pont) Két különböző
RészletesebbenFIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZÉPSZINTEN SZÓBELI TÉMAKÖRÖK május - június
I. Mechanika 1.1. Newton törvények 1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya 1.3. Mozgásfajták 1.4. Munka, energia 1.5. Folyadékok és gázok mechanikája FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZÉPSZINTEN SZÓBELI TÉMAKÖRÖK
Részletesebben1. ábra Tükrös visszaverődés 2. ábra Szórt visszaverődés 3. ábra Gombostű kísérlet
A kísérlet célkitűzései: A fény visszaverődésének kísérleti vizsgálata, a fényvisszaverődés törvényének megismerése, síktükrök képalkotásának vizsgálata. Eszközszükséglet: szivacslap A/4 írólap vonalzó,
RészletesebbenTestLine - Csefi tesztje-01 Minta feladatsor
TestLine - sefi tesztje-01 FIZIK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG TESZTKÉRDÉSEI 2010. május 18. 1. Melyik mértékegység lehet a gyorsulás mértékegysége? (1 helyes válasz) W/J. J/kg. N/kg. 2. Hogyan változik egy
RészletesebbenMágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.
Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához
RészletesebbenFIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK
FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora
RészletesebbenMérések állítható hajlásszögű lejtőn
A mérés célkitűzései: A lejtőn lévő testek egyensúlyának vizsgálata, erők komponensekre bontása. Eszközszükséglet: állítható hajlásszögű lejtő különböző fahasábok kiskocsi erőmérő 20 g-os súlyok 1. ábra
Részletesebben1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:
Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop
RészletesebbenD E B R E C E N I F A Z E K A S M I H Á L Y G I M N Á Z I U M M É R É S E K 2018.
FIZIKA M É R É S E K 2018. 1 1. Egyenes vonalú mozgások * Kísérlet: A vízszintessel adott szöget bezáró Mikola-csőben vizsgáld meg a buborék mozgását! Figyeld meg azonos időtartamok alatt mekkora utat
RészletesebbenHatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3
Hatvani István fizikaverseny 016-17. 1. kategória 1..1.a) Két eltérő méretű golyó - azonos magasságból - ugyanakkora végsebességgel ér a talajra. Mert a földfelszín közelében minden szabadon eső test ugyanúgy
RészletesebbenKözépszintű érettségi mérések fizikából 2017/18 tanévben, a Péterfy Sándor Evangélikus Gimnáziumban
Középszintű érettségi mérések fizikából 2017/18 tanévben, a Péterfy Sándor Evangélikus Gimnáziumban 1. Egyenes vonalú mozgások vizsgálata Mikola-cső; dönthető állvány; befogó; stopperóra; mérőszalag. A
RészletesebbenF I Z I K A S Z Ó B E L I T É M A K Ö R Ö K DEBRECENI FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM 2016/2017
F I Z I K A S Z Ó B E L I T É M A K Ö R Ö K 2016/2017 MECHANIKA 1. Egyenes vonalú mozgások 2. Newton törvényei 3. Munka, energia, teljesítmény 4. Merev testek egyensúlya, forgatónyomaték 5. Periodikus
Részletesebben