Életrajzi kronológia

Átírás

1 150 Életrajzi kronológia április 11-én született Kassán, Grosschmid Sándor néven felvidéki szászok (cipszer) leszármazottjaként között házitanítóhoz jár között iskoláit elôbb a Jászóvári Premontrei Kanonokok Kassai Fôgimnáziumában ( ; ; ), majd a Budapesti II. kerületi Érseki Katolikus Fôgimnáziumban ( ), végül az Eperjesi Királyi Katolikus Fôgimnáziumban ( ; ) végezte, ahol érettségi vizsgáját is letette. Elsô írása 1916-ban jelent meg a Pesti Hírlapban Salamon Ákos álnéven Lucrétia fia címmel 1918 jan. 14. Kassán sorozáson vesz részt, mint minden katonai szolgálatra alkalmatlant, nem küldik a frontra; a Magyarország címû napilap újságírója, többek között Krúdy Gyula munkatársaként. Elsô kötete, a mindössze 100 példányban megjelent Emlékkönyv, mely tizenhét verset tartalmaz 1919-ben a Vörös Lobogó tudósítójaként részt vesz a kommünben, ezért a bukás után, Kassára, majd Prágán át Lipcsébe ment, az Institut für Zeitungskunde (Újságkutató Intézet) hallgatója lesz 1920-tól Frankfurt am Mainba költözik, munkatársa lesz a Thomas Mannt, Heinrich Mannt és Theodor Adornót is foglalkoztató Frankfurter Zeitung und Handelsblattnak, és a Prager Tagblattnak, újságíróként beutazza Európát. Cikkeit egyidejûleg megküldi a Kassai Napló és az ellenlábas Kassai Újság részére is 1921-ben Berlinben tanul, de abbahagyja, mert az újságírás és a sok németországi esemény leköti minden idejét, figyelmét. Felfigyel Franz Kafkára, akinek elsô magyarországi tolmácsolója lesz

2 K é p e k é s t é n y e k M á r a i S á n d o r é l e t é r ô l között Párizsban tartózkodik; Budapesten polgári házasságot köt Matzner Ilonával (Lolával) április 17-én. Ebben az idôszakban (1924) jelenik meg Bécsben elsô regénye, A mészáros. Ettôl az évtôl rendszeres tudósítója a budapesti Ujság címû lapnak 1926-ban egy hosszabb közel-keleti utazáson vesz részt, melyrôl folyamatosan küldi írásait több napilapnak. (Ezek Istenek nyomában címmel jelentek meg kötetben, 1927-ben) 1928-ban Budapestre költözik a budai Mikó utcába. Megírja Bébi vagy az elsô szerelem címû regényét 1930 Dormándi Lászlóval közösen szerkesztik az címû képeskönyvet, mely egy évvel késôbb több országban megjelent és osztatlan sikert aratott. Megjelenik A zendülôk, a Garren család történetének elsô kötete 1931 Megjelenik (németországi és) franciaországi élményeit feldolgozó regénye, az Idegen emberek 1932 A közélet hírei között egyre gyakrabban találkozunk az író nevével: aláírja a genfi Világbéke Kongresszusra szánt levelet, harmincnyolc más íróval együtt lemond a Magyar PEN Klub-beli tagságáról 1934 megjelenik önéletrajzi ihletésû regénye az, Egy polgár vallomásai elsô kötete 1935 januárjában Thomas Mann budapesti látogatásakor ô az egyik, aki kíséri a német írót a budai Várban. Megjelenik az Egy polgár vallomásai második kötete, de júniusban elkobozzák a regényt, mivel az elsô kiadásban eredeti nevén szerepelteti egykori instruktorát. Augusztusban Lolával Londonba utaznak. Október 12-én Miskolcon meghal édesapja 1936 Március 9-én megtartja elsô elôadását tart a Cobden Szövetségben A féltékenyek címmel. Októberben a La Fontaine Társaság tagja lesz. November 24-én egyházi házasságot köt Lolával a felsôsegesdi plébánián. November végén jelenik meg utolsó cikke az Ujságnál. December 6-án jelenik meg elsô cikke új napilapjánál, a Pesti Hírlapnál, ahová egészen 1944-ig írja Vasárnapi Krónikáit és a Tegnap és Ma rovatot 1937 A féltékenyek címû kétkötetes mûve folytatja a korábban megkezdett regényfolyamot a családról (Garrenek) és a Városról

3 Február elején megválasztják a Kisfaludy Társaság tagjává, székfoglalóját Komáromi Jánosról, a felvidéki íróról tartja. Megjelenik A négy évszak címû kötete, mely elsô a prózai epigrammák sorában. Az elsô bécsi döntés következtében Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területek, így Kassa hazatérésénél lapja tudósítójaként jelen van 1939 február 28-án megszületik Kristóf nevû fia, aki néhány hetes korában meghal. Temetése április 10-én volt Farkasréten. Megírja Egy kisgyermek halálára címû versét. A második világháború kitörésekor megjelenik Búcsú címû írása. A karácsonyi könyvpiacra megjelentetik mûveinek tízkötetes gyûjteményes kiadását Márai Sándor válogatott munkái sorozatcímmel 1940 megjelenik Szindbád hazamegy címmel Krúdy-regénye. Október 16-án mutatják be Kaland címû színmûvét, mely éveken át a legkedveltebb darabok egyike volt, 351 alkalommal játszották 1941 Kassai ôrjárat 1942 az író egyik legtermékenyebb éve (Ég és föld, Röpirat a nemzetnevelés ügyében, A gyertyák csonkig égnek). Május 15-én a Magyar Tudományos Akadémia levelezô tagja lesz. November között részt vesz a lillafüredi konferencián. Parabolisztikus történelmi drámáját, A kassai polgárokat december 5-én a Nemzeti Színház mutatja be 1943 Május 15-én a Magyar Csillagban megjelenik az Együttes vallomás. Súlyos ideggyulladással kezelik, valószínûleg emiatt csak december 6-án tartja meg székfoglalóját a Magyar Tudományos Akadémián Ihlet és nemzedék címmel 1944 március 19-én a német csapatok megszállják Magyarországot, emiatt március 22-én vagy 23-án Leányfalura költöznek feleségével. Április 13-án Balassagyarmaton keresztül Losoncra mennek. Leányfalun születik meg elsô Naplója (Napló ), mely a következô évben jelent meg 1945 a Zárda utca 28. száma alá költöznek, itt élnek 1945 végétôl vagy 1946 elejétôl 1948 augusztusáig. Egyre világosabbá válik számára: nem maradhat itthon, mert nem hallgathat szabadon. Decemberben bemutatják Varázs címû színmûvét. Ekkor születnek a darab nôi fôszereplôjéhez (Tolnay Klári) írt Ismeretlen kínai költô. Kr. után a XX. századból címû versek és naplórészletek, melyeket a színésznô csak az író halála után publikált

4 K é p e k é s t é n y e k M á r a i S á n d o r é l e t é r ô l tagja lesz a Magyar Mûvészeti Tanácsnak. Április 22-én 89 éves korában meghal nagynénje, Zsüli néni. A kommunista sajtó egyre élesebben támadja 1947 megjelenik újabb ôrjárata, az Európa elrablása. Június 3-án a Magyar Tudományos Akadémia belsô tagjává választják. Megjelennek a Garren-család történetének utolsó kötetei: a Sértôdöttek elsô (A hang) illetve második (Jelvény és jelentés) része. Emigrációjához a végsô lökést regénytrilógiája utolsó kötetének (Mûvészet és szerelem) bezúzása adta. Örökbe fogadják Babócsay Jánoskát, aki Leányfalu óta velük él augusztus 31-én feleségével és nevelt fiával, Jánossal elhagyja az országot. Hét hétig Svájcban, utána Olaszországban, Nápolyban élnek 1949 április 5-én befejezi az Egy polgár vallomásai III. részét, késôbbi címén a Föld! Föld! -et. A Magyar Európa Tanács tagjává választják. Idehaza a november 14-én jóváhagyott új alapszabály értelmében akadémiai tagságát megszüntetik külföldre távozása és a Széptudományi alosztály feloszlatása miatt 1950 a clevelandi Szabadság címû napilap munkatársaként közli legújabb naplórészleteit és cikkeit 1952-ig 1951 nyarán megírja a Halotti beszéd címû verset. Az október 6-án induló Szabad Európa Rádiónak kezdettôl fogva munkatársa áprilisától New Yorkban élnek. Londonban a Prager Kiadónál megjelenik elsô, emigrációban született kötete, a Béke Ithakában 1954 május 1-én a Mûvelt Nép címû lapban megjelenik a Halotti beszéd és Tamási Áron válasza 1956 a forradalmat mindvégig figyelemmel kíséri és kommentálja a Szabad Európa Rádióban Münchenbôl 1957 német nyelven megjelenik San Gennaro vére címû regénye. Magyar amerikai állampolgár lesz 1958 megjelenik elsô emigrációban született naplókötete, a Napló nagyobb utazást tesz az Egyesült Államok keleti és nyugati partján

5 megjelenik Washingtonban az Egy úr Velencébôl, a Vendégjáték Bolzanóban címû regénye színpadi változata, melynek megírását már hosszú ideje tervezte 1963 Olaszországban meghal Lola nagybátyja, Marton Lajos 1964 Der Wind kommt vom Westen címmel kiadják máig is csak német nyelven olvasható útleírásait. Augusztus 19-én Budapesten, 90 éves korában meghal édesanyja 1965 saját kiadásban jelenteti meg San Gennaro vére címû regényét magyarul, a nyolc évvel korábbihoz képest kibôvített, átírt formában 1967 februárban végrendelet-szerû szöveget mond magnóra feleségének és fiának, melyben rendelkezik írói hagyatékáról is. Májusban tartja utolsó felolvasását a Szabad Európa Rádióban. Ebben a hónapban visszaköltöznek Európába, a dél-olaszországi Salernóba 1970 nyarán megjelenik az Ítélet Canudosban, mely elsô közös munkája a Vörösváry Kiadóval 1972 megjelenik a Föld, Föld! címû visszaemlékezése. Szeptembertôl negyedéves rendszerességgel küld felolvasásokat a kölni székhelyû rádióadó, a Deutsche Welle számára 1973 egy bécsi utazással ünneplik meg feleségével 50. házassági évfordulójukat 1975 megjelenik az Erôsítô. Utazást tesz az Egyesült Államokban 1978 A delfin visszanézett címû, összegyûjtött verseit tartalmazó kötet megjelenése, egyfajta lírai összegzési kísérlet 1980 május 6-tól haláláig a kaliforniai San Diegóban élnek. Judit és az utóhang címû regénye kiadása, mely Az igazi folytatása, befejezése 1981 felvetôdik hivatalosan mûveinek itthoni újra kiadása 1984 utolsó, még életében megjelent naplójának (Napló ) megjelenése 1985 a sorozatos veszteségek lassan megtörik az idôs írót: elveszti öccsét és húgát (Gábor, Kató)

6 K é p e k é s t é n y e k M á r a i S á n d o r é l e t é r ô l január 4-én meghal felesége, Lola és novemberben másik öccse, Radványi Géza filmrendezô. Szeptemberben egy mûtéten esik át 1987 március 23-án meghal nevelt fia, János 1988 egyre nagyobb az érdeklôdés idehaza Márai és életmûve iránt, megkeresi ôt több hivatalos testület (Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Írók Szövetsége). Novemberben megjelenik két kötetben család- és nemzedékregénye, A Garrenek mûve, mely tartalmazza A zendülôk, A féltékenyek címû regényeit és a Sértôdöttek trilógia köteteit 1989 január 15-én írja utolsó naplóbejegyzését: Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje. Február 21-én (valószínûleg délután egy vagy két órakor) önkezével vet véget életének. Hamvait két nappal késôbb a Csendes-óceánba szórják Márai írógépe

7 156 Posztumusz kronológia Öreg embernek a legjobb egyedül (Napló ) 1989 szeptember: Márai akadémiai tagságának visszaállítása november 13.: Márai-konferencia a Kossuth Klubban és emlékest a Pesti Vigadóban 1990 megalakul a Márai Sándor Alapítvány Pozsonyban március 15. alkalmából posztumusz Kossuth-díjat kap június: az Ünnepi Könyvhétre megjelent Napló és A gyertyák csonkig égnek az elsô, újra kiadott kötetek; december 15.: Márai városa Márai világa címû irodalomtörténeti konferencia Kassán posztumusz Fitz József-díj 1991 március 22.: emléktábla avatás a kassai lakóháznál június 4.: a Magyar Állami Operaház bemutatja az Egy úr Velencébôl címû operát Farkas Ferenc zenéjével

8 K é p e k é s t é n y e k M á r a i S á n d o r é l e t é r ô l Ami a Naplóból kimaradt (kiadatlan naplójegyzetei elsô kötete) 1994 szeptember 2 4.: Szivárvány-találkozó Csobánkán Márai Sándor munkásságáról 1995 szeptember 15.: emléktábla avatás a Mikó utcában december: Márai Sándor-díj alapítása (Életmûért vagy a díj adományozását megelôzô évben megjelentetett kimagasló értékû prózakötetért, valamint magyar író külföldi elismerést szerzett munkásságáért adományozható.) 1996 posztumusz Magyar Örökség díj január 22.: az elsô Márai-díjat Bodor Ádám, Kertész Imre és Mándy Iván kapta augusztusban megjelenik elsô szlovák nyelvû kötete: A kassai polgárok 1997 szeptember 22.: hazaérkezik Budapestre a Márai-hagyaték, a Petôfi Irodalmi Múzeumba 1998 április december: A gyertyák csonkig égnek példányos sikere Olaszországban május 8.: Kassán a család egykori lakóházában megnyitották a Márai-emlékszobát a Kassai Emléknapok keretében

9 Kassán megemlékezést tartanak az író halálának 10. évfordulója alkalmából. A Frankfurti Könyvvásár elsô számú sikere az író és A gyertyák csonkig égnek 2000 Márai-centenárium február: Szabadulás címû töredékben maradt regénye elsô kiadása Összegyûjtött versek címû kötet megjelenése, mely csaknem minden Márai verset tartalmaz Csak idegenben érti meg az ember címû Márai CD megjelentetése a Petôfi Irodalmi Múzeum gondozásában április én kétnapos nemzetközi Márai-konferencia Szombathelyen április 11.: Ami a Márai naplóiból kimaradt (Radnóti Miklós Színház; Bálint András estje) a centenárium alkalmából állandó kiállítás nyílik a Márai-emlékszobában Kassán a születésnap alkalmából megjelenik az Éltem egyszer én, Márai Sándor címû képeskönyv a Helikon Kiadó és a PIM gondozásában. A kötetet Kertész Imre mutatta be Németországban több könyve (A gyertyák csonkig égnek, Eszter hagyatéka, Egy polgár vallomásai) óriási sikert ért el szeptember 28.: Nápolyban felavatják egykori lakóháza falán a Csíkszentmihályi Róbert által készített emléktáblát november 24-én a Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium és Alapiskola Kassán Márai Sándor nevét veszi fel; felavatják az íróról készült, az iskola falán látható dombormûvet november 30.: Budapesten megnyílik A Mikó utca gesztenyefái címû életmû kiállítás a Petôfi Irodalmi Múzeumban december: posztumusz Magyar Mûvészetért Díj 2001 kiállítás Németországban több helyszínen: Stuttgart (szeptember), München (december) Bécsben, majd Berlinben nagy sikert arat A gyertyák csonkig égnek színpadi változata a müncheni Piper Kiadónál (1998 óta) a Márai összkiadás elérte az egymilliós példányszámot. Mûveinek hangoskönyv változatát is megjelentetik a kötetekkel egyidôben. Év végén napvilágot lát Zeltner Ernô tollából az elsô idegen nyelven megjelent Márai-életrajz számos fotóval illusztrálva

10 K é p e k é s t é n y e k M á r a i S á n d o r é l e t é r ô l január: kiállítás Berlinben május: kiállítás Varsóban október 25.: Hernádi Gyula: Márai Sándor címû drámájával avatták fel a kassai Stúdiószínpadot. Ugyanezen a napon leplezték le Schrammel Imre Kassai polgárok címû dombormûvét a Thália Színház homlokzatán november 11.: kiállítás Milánóban, az olasz kulturális évad keretében 2003 április 30.: kiállítás nyílik Hamburgban szeptember 27.: kiállítás Salernóban október 14.: a tételes Márai-bibliográfia megjelenése; elkezdôdik a gyûjtés az író kassai szobrára október 17.: konferencia és a kiállításhoz készített reprezentatív, kétnyelvû katalógus bemutatója Salernóban november : Márai konferencia Kassán

11 március 22.: kiállítás Budapesten a Közép-európai Kulturális Intézetben Josef Císařovský kilenc, Füves könyv ihlette kollázsával és a Kelet-szlovákiai Múzeum Kassáról készített tablóival; 20 oldalas katalógus kíséri a kiállítást. Kísérôrendezvények: március 23.: Márai Közép-Európája Közép-Európa Máraija (kerekasztal-beszélgetés); március 24.: Márai fordítva (kerekasztal-beszélgetés) március 29.: Márai és Olaszország (kerekasztal-beszélgetés) április : Márai konferencia Cambridge-ben, öt ország elôadóinak részvételével Márai and his Contemporaries címmel április 23.: megemlékezés és koszorúzás Kassán május 15-én San Diegóban Veres Anikó Márai-emlékmûvének avatása, mely a család, a Los Angelesi Fôkonzulátus és a New Yorki Magyar Kulturális Központ összefogásából készült el; majd Bálint András Márai-estje a Hall of Nationsben június 1.: kiállítás nyílik Miskolcon szeptember 24-én emléktáblát avatnak a Rómer Flóris (egykor Zárda) utca 28. szám alatt az író egykori lakóhelyén szeptember 29.: kiállítás a hollandiai Groningenben október 21.: Márai Sándor nevét veszi fel a Fôvárosi Szabó Ervin Könyvtár Krisztina körúti fiókkönyvtára

12 K é p e k é s t é n y e k M á r a i S á n d o r é l e t é r ô l 161 Márai Sándor szobra Kassán

13 162 november január 7.: kiállítás Londonban a Vendégjáték Bolzanóban angliai megjelenése alkalmából, a kiállítást 64 oldalas, angol nyelvû katalógus kíséri december 11.: életnagyságú szobrának felállítása Kassán, mûvei 24 órás felolvasásával 2005 március 5.: bôrönd-kiállítás San Diegóban; egy készülô Márai szobor (Csiky Gábor) modelljének bemutatása április 7.: kiállítás Pozsonyban július: Olaszországban megjelent A gyertyák csonkig égnek címû regény 35. kiadása augusztus 8.: Iglódi István rendezô vezetésével megkezdôdik A gyertyák csonkig égnek címû regény tévéfilmváltozatának forgatása, melynek bemutatóját karácsonyra tervezik szeptember 19.: hazaérkezett a Petôfi Irodalmi Múzeumba a teljes Márai-napló szeptember vége: Muszatics Péter Márai ideje címû készülô dokumentumfilmjének terve a legjobb 13 közé került a European Documentary Network és az Institute of Documentary Film döntése alapján október 21.: kiállítás nyílik szülôvárosában, Kassán decemberben salernoi székhellyel megalapítják a Márai Sándor Társaságot 2006 január 31.: A 37. Magyar Filmszemlén bemutatják az Iglódi István rendezésében készült A gyertyák csonkig égnek címû filmet február 16.: kamarakiállítás nyílik Londonban a West End Duke of York s színházában, ahol elôzô este mutatták be fôpróba keretében A gyertyák csonkig égnek színpadi változatát Jeremy Irons fôszereplésével április 11.: a Márai-képeskönyv fotókkal és dokumentumokkal lényegesen bôvített kiadása alkalmából Márai-nap a Petôfi Irodalmi Múzeumban április 23.: a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon bemutatják a Teljes Napló elsô kötetét.