VÍZKÉSZLETVÉDELEM. A vízminőség-védelem aktuális kérdései. Szerkesztették: Szűcs Péter, Sallai Ferenc, Zákányi Balázs, Madarász Tamás

Átírás

1 VÍZKÉSZLETVÉDELEM A vízminőség-védelem aktuális kérdései Szerkesztették: Szűcs Péter, Sallai Ferenc, Zákányi Balázs, Madarász Tamás Bíbor Kiadó 2009

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés (Szűcs Péter, Sallai Ferenc, Jolánkai Géza, Madarász Tamás) A víz, mint környezeti elem. A vízháztartási egyenlet (Szűcs Péter, Takács János, Virág Margit) Bevezetés A víz előfordulása a Föld felszínén és a felszín alatt A vizek minősége. A vízminőség-védelem általános feladatai és vízminősítés (Sallai Ferenc) A vizek minősége A vízminőség statikus megközelítése A vízminőség dinamikus megközelítése A vízminőség-védelem általános feladata A vízminőség meghatározása, vízminősítés Kémiai (és fizikai) vízminősítés Biológiai vízminősítés Bakteriológiai vízminősítés Ökológiai vízminősítés A felszíni vizek megfigyelése és állapotértékelése Öjf megfigyelési és értékelési rendszer Automatikus vízminőségi monitoring Felszín alatti vizek védelme Szennyező-források Hidrogeológiai védőidom A felszín alatti vizek megfigyelése, állapotértékelése A törzshálózati vizsgálatok alapján VKI szerinti új módszer alapján Mennyiségi állapot minősítési módszere Kémiai állapot minősítési módszere Működő monitoring programok A vízminőség vizsgálata (Muránszkyné Mojoróczki Mária, Sallai Ferenc) Vizsgálati program tervezése A mérés célja, mérendő komponensek 77

3 VIZKESZLETVEDELEM - A VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Reprezentatív vízmintavétel 4.2. A víz fizikai, fiziológiai jellemzői Hőmérséklet Fajlagos elektromos vezetőképesség Összes száraz-, oldott- és lebegő anyag Szín, szag, íz Átlátszóság, zavarosság 4.3. A víz általános kémiai összetételére jellemző paraméterek ph érték Savasság, lúgosság Szén-dioxid formák A vfe keménysége Kalcium, magnézium, nátriumkálium tartalom meghatározása Klorid ion, szulfát ion 4.4. Nitrogén- és foszforformák Ammónium-, nitrit-, nitrát ion meghatározása Szerves nitrogén, összes nitrogén tartalom meghatározása Foszfor formák meghatározása 4.5. Oxigénháztartás vizsgálata Oldott oxigén BOI, KOI meghatározása 4.6. Szervetlen szennyezők meghatározása Anionok meghatározása (CN~, S2', F) Fémszennyezések, fémek meghatározása Kolorimetriás módszerek Elektrokémiai módszerek Atomabszorpciós spektrofotometria ICP 4.7. Szerves szennyezők meghatározás Szerves szén meghatározása (TOC) Tenzidek Kőolajok és származékainak meghatározása 4.8. Szerves mikroszennyezők meghatározása Többgyűrűs aromás szénhidrogének (PAH) Poliklórozott bifenilek (PCB) jpenoz vegyületek Peszticidek Illékony vegyületek Fémorganikus vegyületek

4 Tartalomjegyzék 4.9. Biológiai vízminőség meghatározása A bakteriológiai jellemzők meghatározása A vízbe jutó szennyeződések (Takács János) Vízkezelés, szennyvíztisztítás múltja Vízszennyezés, a szennyvízben lévő anyagok csoportosítása ökológiai terhelés szerint Legfontosabb nem kívánatos vízszennyező anyagok Vizek hő szennyeződése A vízben, szennyvízben található anyagi szennyezők A vízben természetes körülmények között előforduló anyagok és hatásaik Kálium Nátrium Kalcium Magnézium Foszfor Nitrogén Arzén Vas és mangán Szilícium: (kovasav vegyületek) Víz lebegő anyag tartalma Szénformák Nehezen lebomló szerves szennyezők Növényvédő szerek (peszticidek) Klórozott szénhidrogének Szerves foszforvegyületek Egyéb herbicidek Hatásai Kőolaj és származékai Detergensek (tenzidek) Humin anyagok Poliklórozott bifenilek (PCB) Fenolok Nehézfémek Vas Kadmium, Cd Ólom, Pb Arzén, As Alumínium, Al 140

5 8 VÍZKÉSZLETVÉDELEM - A VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Króm> Cr Ón, Sn Réz, Cu Mangán, Mn Ziníc, Zn Higany, Hg Szelén, Se Vízminőségi kárelhárítás (Sallai Ferenc) Rendkívüli vízszennyezés A vízminőségi kárelhárítás koncepciója A vízszennyezések észlelése, felderítése Vízminőségi figyelő szolgálat Vízminőségi monitoring Védekezési lehetőségek A vízminőségi kárelhárítás szabályozása A vízminőségi kárelhárítás tervezése A vízminőségi kárelhárítás végrehajtása Észlelés, kivizsgálás Minősítés Védekezési technológiák kiválasztása Operatív beavatkozás, a védekezés lefolytatása Hatósági intézkedések A védekezés utómunkálatai Egyes vízszennyező anyagok viselkedése és hatásmechanizmusa Mechanikai (úszó, lebegő) szennyezések viselkedése, hatásmechanizmusa Oldott szennyezések viselkedése, hatásmechanizmusa Mérgező anyagok viselkedése és hatásmechanizmusa Védekezési technológiák Szennyezett víz levonultatása Kárelhárítás vízkormányzással Kárelhárítás levegőztetéssel Kárelhárítás kémiai kezeléssel Védekezés vízinövényzet ellen Védekezés olajszennyezés ellen Az olajszennyezés lokalizálása Az olajszennyezés visszatartásának eszközei Korszerű univerzális merülőfalak 179

6 Tartalomjegyzék Az olaj leszedésének eszközei Védekezés szilárd úszó szennyeződés ellen A szennyező anyagok tárolása, ártalmatlanítása Felszín alatti vízkészletek sérülékenységének meghatározása (Mádlné Szőnyi Judit) A sérülékenységi becslés helye a felszín alatti vízvédelmi stratégiában Vízbázisvédelem Kétlépcsős vízvédelem Vízvédelmi térképezés A sérülékenység, szennyeződés-érzékenység, veszélyeztetettség, kockázat fogalma a felszín alatti vízvédelemben A fogalomhasználat kezdetei Nemzetközi munkacsoportok eredményei a kilencvenes években Helyzetértékelés az ezredfordulót követően Forrás-útvonal-célpont modell Belső sérülékenység Specifikus sérülékenység Kockázat, kockázat kezelés és kockázati térképezés A felszín alatti vizekre vonatkozó sérülékenység becslési módszerek áttekintése A felszín alatti vizek sérülékenységének általános jellemzői A sérülékenység becslésének megközelítései Kvalitatív és félkvantitatív módszerek, átlapolás és indexelés Kvalitatív módszerek Hidrogeológiai egységek komplex értékelésén alapuló módszerek (HCS) Sérülékenységi kérdőív Paraméter rendszer módszerek Félkvantitatív módszerek Osztályozás rendszerek (RS) Pontszámolós rendszer modellek (PCSM) Kvantitatív módszerek Fúráspontokban meghatározott sérülékenység Folyamat alapú szimulációs modellek Statisztikai módszerek Néhány ismert sérülékenység becslési módszer A CNDCI-CNR módszer 205

7 10 VÍZKÉSZLETVÉDELEM - A VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A GOD módszer Az ISIS módszer A DRASTIC módszer A SEEPAGE módszer Az AVI módszer A SINTACS módszer Az EPIK módszer A német módszer Az Európai módszer Az ír módszer 7.5. A sérülékenység becslésekben fellépő bizonytalanság A felszín alatti víz sérülékenység becslése során fellépő hibák forrásainak csoportosítása Használhatóság és tesztelés 7.6. A sérülékenység! becslések víz- és környezetgazdálkodási alkalmazása 7.7. Sérülékenységé vízbázisvédelmi becslések a magyar közigazgatásban Sérülékenységi becslések a területtervezésben Az 1990-es évek első felében induló fejlesztések Porózus, medencebeli víztárolók Karsztvíztárolók, hegyvidéki területek nem karsztos képződményei Talajvíztartó sérülékenysége a telítetlen zónán keresztül A sérülékenység lokális módszertana Az ország területének sérülékenységi besorolása A sérülékenységi területtervezés a 2000-es kormányrendeletek tükrében Problémák, javaslatok Vízbázisvédelem Történeti áttekintés Problémák, javaslatok 8. A kármentesítés szerepe a vízkészletvédelemben (Madarász Tamás és Kovács Gábor) 8.1. Az országos kármentesítési program és jogi környezete 8.2. A szennyezett területek kármentesítésének folyamata 8.3. A kármentesítési célérték meghatározásának kérdése Határérték rendszerek szerepe A területspecifikus kockázatfelmérés szerepe

8 Tartalomjegyzék A kármentesítő beavatkozással védendő értékek Humán hatásviselők védelme Az ökoszisztéma védelme A környezeti elemek védelme Kármentesítő beavatkozások, mint a kockázatcsökkentés eszközei A kármentesítési technológiák kiválasztásának szempontjai Hazai vízkészleteink állapotértékelése (Sallai Ferenc, Mándoki Mónika) Felszíni vizek Felszíni vizek vizsgálati rendszere Felszíni vizek minősége Felszíni vizek minősége az MSZ12749 sz. szabvány alapján értékelve A Duna vízminősége A Dráva vízminősége A Tisza vízminősége A Balaton vízminősége A Tisza-tó vízminősége Felszíni vizek minősége a VKI-nek megfelelő szempontok alapján értékelve Vízfolyások minősége Vízfolyás víztestek ökológiai állapota Vízfolyás víztestek kémiai állapota, veszélyes anyagok alapján Állóvizek minősége Állóvíz víztestek ökológiai állapota Állóvíz víztestek kémiai állapota veszélyes anyagok alapján Erősen módosított és mesterséges víztestek lehatárolása, állapotának minősítése Felszín alatti vizek minősége Felszín alatti vizek minősége országos törzshálózati vizsgálatok alapján Felszín alatti vizek minősége VKI szerint értékelve Felszín alatti vizek mennyiségi állapota Kémiai állapot értékelése és minősítése Trend vizsgálat eredménye Összefoglalás 322

9 12 VÍZKÉSZLETVÉDELEM - A VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI 10. Szennyeződésterjedési (transzport) folyamatok modellezése felszíni és felszín alatti vizekben (Jolánkai Géza, Szűcs Péter, Zákányi Balázs) Vízminőségi modellezési alapelvek Az oxigén háztartást befolyásoló folyamatok: az oxigénvonal egyenlet levezetése Felszíni vízfolyások transzport folyamatai: diszperzió és advektív szállítás Transzport folyamatok modellezése felszín alatti vizekben A befogadó szennyvíz-terhelhetőségének meghatározása (Szűcs Péter, Sallai Ferenc) A szennyvíz-terhelhetőség fogalma A szennyvíz-terhelhetőség meghatározása az oxigénháztartás komponensei alapján A szennyvíz-terhelhetőségi határkoncentráció meghatározása A tulajdonképpeni szennyvíz-terhelhetőség meghatározása A szennyvízterhelés meghatározása Direkt módszer a szennyvízterhelés meghatározására Inverz módszer a szennyvízterhelés meghatározására Vízminőségi mérleg A szennyvíztisztítás szükséges mértéke Egy szennyvíztisztító telep szükséges tisztítási hatásfokának meghatározása Szennyvíztisztító telepek optimális tisztítási hatásfokának meghatározása Tisztított szennyvíz elhelyezése talajban, szikkasztás, természetközeli szennyvíztisztítás (Sallai Ferenc) Tisztított szennyvíz elhelyezése talajban, szikkasztás A talaj, mint szűrőközeg Szennyvíz adagolása Hidraulikai terhelés, szikkasztómező elhelyezése A szerves anyagok biológiai stabilizálásának folyamata Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények lehetséges elemei Az egyedi szennyvíz-elhelyezési rendszerek egyes elemeinek kialakítása Oldómedencék _ 366

10 Tartalomjegyzék Elhelyező mezők, szikkasztó rendszerek Szikkasztóárok Közbenső homokszűrő Az egyedi/helyi/házi rendszer kiválasztása a helyi adottságok alapján Egyedi szennyvízelhelyező kislétesítmények méretezése, építési költsége Egyedi szennyvíztisztítási rendszerek működése és főbb jellemzői Egyedi Szennyvízkezelési Nemzeti Program Természetközeli szennyvíztisztítás A természet-közeli szennyvíztisztítási eljárások fő típusai Faültetvényes (nyárfás) rendszer Épített vízinövényes rendszerek (wetlandek) Tavas (lagúnás) szennyvíztisztítás Kombinált rendszerek Jogszabályi környezet A Víz Keretirányelv és hazai végrehajtása (Sallai Ferenc) EU Víz Keretirányelv Vízgyűjtő-gazdálkodás A Víz Keretirányelv megvalósításának előrehaladása Felszíni víztestek Felszín alatti víztestek A vízminőség-védelem jogszabályi alapjai (Sallai Ferenc) Alapvetések Történeti visszatekintés Megújuló vízvédelmi szabályozás Felszín alatti vizek védelme Környezeti célkitűzések Célok megvalósítása Felszín alatti vizek jó állapota, mennyiségi- és minőségi védelme Engedélyezés Bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség Kármentesítés Nyilvántartási rendszer Jogkövetkezmények 412

11 14 VÍZKÉSZLETVÉDELEM - A VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Felszíni vizek védelme A rendelet célja Általános szabályok Kibocsátási határérték rendszer Engedélyezés Az ellenőrzés és az adatszolgáltatás rendje Bírság és egyéb jogkövetkezmények EU Víz Keretirányelv Vízgyűjtő-gazdálkodás 418