ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE HEFOP

Átírás

1 Földhasználat

2 ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE A klasszikus földhasználati módozatok A világ földhasználatának alakulása A mezőgazdasági, erdészeti és természetvédelmi földhasználati adottságok Magyarországon Művelési ágak kialakulása Művelési ágak meghatározása

3 A klasszikus földhasználati módozatok Földhasználat fogalma Környezet fogalma A környezet fontos elemei kőzetek, társadalom, technikai újítás.

4 Térhasználat fogalma Adott területi egység körülhatárolt felszíni, légtéri és mélységi rétegeiben elhelyezkedő megújuló és meg nem újítható természeti erőforrások emberi életvitelhez történő hasznosításának komplex rendszere

5 Földhasználati rendszer Az országhatár által körülhatárolt földfel-színen a gyakorlatban kialakult és működő földhasznosítási módokat, illetve az ezekhez tartozó ráfordítás-bevétel viszonyok együttesét, egységét jelenti

6 Földhasználati alrendszerek I. Őstermelés (primer-termék termelés) Feldolgozóipar (szekunder termelés) Szolgáltató szféra (tercier szféra) Negyedleges szféra (humántőke regenerálódásához szükséges földterületek pl. parkerdő)

7 Földhasználati alrendszerek II. Mező-, erdő- és vadgazdálkodási célú földhasznosítás ásványi-vagyon kitermeléséhez szükséges területlekötés vízgazdálkodási célú földlekötés feldolgozóipari termelés területlekötése szolgáltató szféra földlekötése rekreációs célú földlekötés

8 Mg. földhasználat sajátosságai A termőföld megújuló természeti erőforrás Kitettség, a termelési folyamatokat irányítani lehet, de uralni nem Legalapvetőbb javak előállítása A föld és a környezet megóvása Gyors körforgás (primer termék-feldogozóipar) Végtelen szerkezeti kombináció, termelési lehetőség

9 A VILÁG FÖLDHASZNÁLATA Ázsia Egyéb 34 % Termőterület 14 % Legelő 24 % Dél-Amerika Egyéb 17 % Termőterület 6 % Legelő 28 % Észak-Amerika Egyéb 31 % Termőterület 12 % Legelő 17 % Erdő 28 % Erdő 49 % Erdő 40 % Közép-Amerika Egyéb 45 % Termőterület 12 % Legelő 19 % Európa Egyéb 19 % Termőterület 29 % Afrika Egyéb 39 % Termőterület 6 % Legelő 29 % Ausztrália Egyéb 19 % Termőterület 6 % Erdő 24 % Erdő 35 % Legelő 17 % Erdő 26 % Erdő 24 % Legelő 51 %

10 A világ földhasználata terület (10 4 km 2 ) Erdő, fás területek

11 Füves területek, legelők ( ) terület (10 4 km 2 )

12 terület (10 4 km 2 ) Termőterületek ( )

13 A világ megművelt területének változása között (1850 = 100 %) Délkelet- Ázsai Európa Észak- Amerika Kína Latin- Amerika Trópusi Afrika %

14 A világ mezőgazdasági termelésének főbb korlátozó tényezői (a szárazföld %-os formájában kifejezve) Európa Közép-Amerika Észak-Amerika Dél-Ázsia Afrika Dél-Amerika Ausztrália Délkelet-Ázsia Észak- és Közép-Ázsia Világ A, B, C, D, E, F, A, aszály. B, ásványi stresszhatás. C, sekély termőréteg. D, túlzott csapadék. E, állandóan fagyott altalaj. F, művelhető talaj

15 Magyarország földhasználata Erdő 12,0% Nádas 0,3% Művelés alól kivett terület 6,6% Szántó 60,2% Gyep 17,3% Szőlő 2,3% Kert és gyümölcs 1,3%

16 Magyarország földhasználata 1988 Nádas 0,3% Művelés alól kivett terület 11,5% Erdő 18,1% Szántó 50,9% Gyep 13,1% Szőlő 1,5% Gyümölcs 1,0% Kert 3,6%

17 Magyarország földhasználata 2007 (ezer ha) Gyep; 1016,9 Szőlő; 86 Nádas; 57,1 Halastó; 34,4 Gyümölcs; 101,9 Kert; 96,1 Szántó; 4506,1 Erdő; 1822,4

18 Magyarország földhasználata ezer hektár Termőterület , , , ,0 Mezőgazdasági terület , , , , ,1 Szántó , , , , ,1 Gyep ,1 159,6 156, , ,9 Kert, gyümölcs, szőlő ,6 293,9 293,9 293,1 282,9 Erdő , , , , ,4 Nádas, halastó ,5 93,9 95,1 95,8 95,2 91,5 Művelés alól kivett terület , , , , ,4

19 A művelés alól kivett területek növekedése Magyarországon % 100 Művelés alól kivont terület Termőterület

20 Magyarország területének mezőgazdasági alkalmassága (szántó)

21 A hazai mg. földhasználat sajátosságai, problémái 1950 óta két átlagos magyarországi megyének megfelelő területtel (840 ezer ha) csökkent a mező- és erdőgazdaságilag hasznosított terület 1.5 millió ha-ra (16%) növekedett a művelés alól kivont terület (ipar, település-, infrastruktúra-, üdülésfejlesztés, felszíni bányászat, hulladékelhelyezés, stb.) átlagos területkivonás: 5-8 ezer ha/év

22 A hazai mg. földhasználat sajátosságai, problémái Legnagyobb mértékben a szántó- és gyepterület csökkent (-800, ill ezer ha) Jelentősen emelkedett az erdők területe (600 ezer haral) Környezetvédelmi és földtörvény: a másirányú földhasználatnak elsősorban mezőgazdaságilag és ökológiailag értéktelenebb területeket kell érintenie Ésszerűbb földhasználat: a szántóterület arányát az erózióra érzékeny területeken csökkenteni kell

23 ha A mg. termelésből véglegesen kivonásra engedélyezett területek változása

24 A mg. termelésből véglegesen kivonásra engedélyezett területek megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Ipar, bányászat Erdőtelepítés Út, vasút Fegyveres erők, tűzoltóság Belterületbe vonás Vízügyi létesítmény Község- és városfejlesztés Egyéb felhasználási célok szerint

25 A mg. termelésből véglegesen kivonásra engedélyezett területek megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Gyep Erdő Nádas Halastó Művelés alól kivett terület Művelési ágak szerint

26 A 90-es évek vetésszerkezetének jellemzői Nem igazodik a regionális éghajlati és talajadottságokhoz (tájtermesztés hiánya) A szántóterület 75%-át mindössze 5 növénykultúra foglalja el A gabonafélék vetésterülete a szántóterület 55-60%-a (ennek 80%-án búza, kukorica) Napraforgó vetésterülete elérte az agronómiai és növény-egészségügyi maximumot Repce részaránya alacsony (lennel, szójával együtt 7-8% az olajnövényeken belül)

27 A 90-es évek vetésszerkezetének jellemzői Cukorrépa: belső ellátás biztosítása (EU piaca telített, 10-15%-os többlet) Hüvelyes növényeket igen kis mértékben illesztünk a vetésváltásba: ezer ha-on lehetne borsót, szóját termeszteni (import kiváltása) indokolt a szántóterület csökkentése (4.6 millió haról 3.7 millió ha-ra: erdősítés, gyepesítés)

28 Művelési ágak meghatározása Hazánkban a mező-és erdőgazdálkodási művelés alatt álló területek tíz művelési ágba tartoznak: szántó, rét, szőlő, kert, gyümölcsös, legelő, nádas, erdő, halastó és fásított terület.

29 A művelési ágak meghatározása Szántó az a terület, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy milyen agrotechnikai eljárással (pl. öntözéssel, évelős veteménnyel) hasznosítják, vagy átmenetileg ugaroltatják, parlagon hagyják. Szántónak kell tekinteni: ritkábbra telepített, ill. beállt gyümölcsösöket, vagy gyümölcsfákkal, szőlővel rendszertelenül borított területeket, amelyeken egyébként rendszeres szántóföldi művelést folytatnak, a szőlő- és gyümölcsfa-, a díszfaiskolákat, az évelő, az ipari és gyógynövények területeit, a komlóültetvényeket, a melegágyak, növényházak területét, és ahol zöldséget, virágot, dísznövényt (szántóföldi kultúrában) termesztenek.

30 Rét: A művelési ágak meghatározása az a füves terület - ideértve a mesterségesen füvesített területeket is - amelynek fűtermését rendszeres kaszálással hasznosítják. Változatlanul rétnek kell tekinteni azt a területet is, amit esetenként (pl. aszályos időszakban) legeltetnek. Szőlő: az a terület, amelyen a termesztett főnövény a szőlő. Ide tartoznak a szőlőalany vessző termesztésére szolgáló telepek is.

31 A művelési ágak meghatározása Kert Művelési ág belterületen, zártkertben és külterületen állapítható meg. Külterületen a szőlővel, gyümölcsfával, zöldséggel, virággal (dísznövénnyel) vegyesen hasznosított földrészlet minősül kertnek. Gyümölcsös Az a tiszta vagy vegyes állományban telepített terület, amelyen a termesztett főnövény a gyümölcsfa, illetve a gyümölcsbokor. Ide tartoznak a legalább két gyümölcsfasorból álló paszták, ill. a gyümölcsfa-iskolái alanytelepek is.

32 A művelési ágak meghatározása Legelő az a füves terület - ide értve a mesterségesen füvesített területeket is - amelynek főtermését rendszeresen legeltetéssel hasznosítják. Nem változtatja meg a legelő művelési ágát, ha esetenként lekaszálják (kedvező, csapadékos időjárás eredményeként). Ide tartoznak a legeltetésre használt fásított, illetve bokros területek is. Nádas művelési ágú az a terület, amelyen ipari (építőipari) vagy mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény terem.

33 A művelési ágak meghatározása Erdő művelési ágba tartoznak a következő területek: az erdő jellegű faállománnyal borított területek, az erdő felújítása, talaj-előkészítés alatt álló üres területek, a faállománnyal körülzárt tisztások, az erdészeti csemetekertek, szaporítóanyag-ültetvények, legalább négy sorból álló fasorok, valamint a mező- és hóvédő erdősávok, karácsonyfatelepek, fűzvesszőtelepek, cellulóznyárfa-telepek, külterületi parkok, arborétumok, ártéri erdők, a vízművek (tározók, csatornák) véderdői. A legfeljebb három sorból álló fasorok abba a művelési ágba tartoznak, ahol elhelyezkednek.

34 A művelési ágak meghatározása Halastó az a mesterséges vízfelület, amelyet haltenyésztésre használnak. Ide tartoznak a teleltető, ivadéknevelő tavak, valamint ezek tartozékai is. Fásított terület művelési ágban tartják nyilván az 1500 m 2 -nél kisebb kiterjedésű, erdő által elfoglalt területet, azt a területet, amelyen az erdő telepítését már elvégezték, legalább három sor erdei fával fedett erdősávot.

35 A művelési ágak meghatározása A művelési ágakkal szorosan összefügg az alrészlet fogalma. Ha ugyanis egy földrészleten belül több művelési ág van, mindegyiket külön alrészletként kell kezelni. Megkülönböztetésükre, ill. jelölésükre az ábécé kisbetűit használják.

36 A művelési ágak meghatározása A művelési ágak legkisebb területi mértéke: 400 m 2. A mező- és erdőgazdasági művelés alá nem tartozó, ill. arra alkalmatlan területek: a településsel, az ipari termeléssel és szolgáltatással, a közlekedéssel, hírközléssel, a vízgazdálkodással, és a honvédelemmel kapcsolatos kivett területek.

37 A művelési ágak kialakulása, a táj változása, átalakulása A tájszerkezet kialakulásában és változásában legszembetűnőbb tájképi, tájesztétikai hatások a földhasználat miatt: a művelési ágak fokozatos kialakulása, és a művelési ág arányok állandó változásai miatt következtek be.

38 A művelési ágak kialakulása, a táj változása, átalakulása A legdinamikusabb hatások, tájváltozások a földművelés elterjedésének kezdeti időszakában: a legelő-, parlag- és erdőváltó rendszerek időszakában érvényesültek.

39 A művelési ágak kialakulása, a táj változása, átalakulása Napjainkban: Az erdősültség viszonylag alacsony, a terület 19.1%-át borítja erdő, egytizede pedig a gyep művelési ághoz tartozik. A mezőgazdasági terület között csaknem 10%-kal (608 ezer hektárral) csökkent, amely főként a szántó- és kerthasznosítás térvesztésének, és a növekvő, nem mezőgazdasági célú földhasználatnak a következménye. A termőterület gyorsuló kivonása tükröződik a művelés alól kivett területek közel másfélszeres (147,2%) gyarapodásában, amely az összes területen belüli arányt között 11,5%-ról 16,9%-ra növelte. 10%-os csökkenést mutató szántóból egyre nagyobb terület marad vetetlen. A vetetlen szántóterület között csaknem másfélszeresre nőtt, amely több mint 100 ezer hektár termelésből való kiesését jelenti.

40 A művelési ágak kialakulása, a táj változása, átalakulása A geomorfológia a tájszerkezet földhasználati sorrendiségét határozza meg: a legmagasabb, legmeredekebb területeken erdőket, a lankásabb helyeken hegyi legelőket, szőlőket, gyümölcsösöket találunk, pl. a települések dombvidéki szőlőhegyes" környezetében. A sík vagy közel síknak tekinthető területek uralkodóan szántók. Az alluviális völgytalpak, síkságok, mély fekvésű területek pedig többnyire rét-, legelőterületek és halastavak.

41 A művelési ágak kialakulása, a táj változása, átalakulása A környezet- és természetkárosodás felerősödésével került sor az eredeti övezetekben kialakult művelési ágakkal vizsgálatára: a lápok, mocsarak esetében aránytalanul nagy mértékben és kedvezőtlenül változott a száraz és az állandóan vizes területek aránya. Korábban ha volt, mára már ha-ra zsugorodott a szerves tőzeges talajok területe, a löszpuszták helyén csak nyomokban találunk löszgyepeket, ezért főként itt, a szántók övezetében hiányzanak többnyire az ökológiai (zöld) folyosók, az erdők növelése és módszeres védelme nélkül nincs egészséges környezet.

42 A művelési ágak kialakulása, a táj változása, átalakulása Szántó: A szántó az közötti években érte el a maximumot. Ezt követően 1949 és 1953 között több mint egymillió ha parlagföld keletkezett. Ezután következett a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a szántókat egyrészt az ún. térségi meliorációval növelték Az elmúlt 50 évben ( ) a szántó jelentősen csökkent (5567 ezer hektárról 4716 ezer hektárra).

43 A művelési ágak kialakulása, a táj változása, átalakulása Rét művelési ág: A rét művelési ág összterületére az állandó csökkenés volt jellemző. Melioráció során a kedvezőtlen talajadottságokat megszüntették, ezáltal a terület alkalmassá vált szántó művelésre is. A rétek a szántók pótlásának fő bázisterületévé váltak.

44 A művelési ágak kialakulása, a táj változása, átalakulása Legelő: A legelő 1960-ig csökkent, majd erőteljesen növekedett. A nagyüzemi gépi művelésre alkalmatlan meredek, lejtős és talajhibás (nagyon szikes, nagyon vizes. ill. szerves talajú) szántóföldeket a nagyüzemek legelő művelési ágba helyezték át. 460 ezer ha került át ún. talajvédő gyepként a nyilvántartásba. A terület egyharmad részét inkább erdősítéssel lehetett volna hasznosítani.

45 A művelési ágak kialakulása, a táj változása, átalakulása Legelő: Növelte a legelőterületek arányát az is, hogy 1980-ig az állam a gyepek telepítését, felújítását támogatta, ezért a nagyüzemek a jobb minőségű földeken is jelentős területű gyepet telepítettek. A gyep telepítésének állami támogatása 1981-ben szűnt meg, ezt követően az ún. térségi meliorációk kivitelezése és a folyamatos erdőtelepítések miatt a legelőterület fokozatosan csökkent. A gyepek aránya, területe lényegében az elmúlt 50 évben közel félmillió hektárral csökkent (1945-ben 1601 ezer ha, 1995-ben 1148 ezer ha).

46 Nádas: A művelési ágak kialakulása, a táj változása, átalakulása A nádas művelési ágak területében növekedés mutatkozik (1945-ben 29 ezer ha, 1995-ben 41 ezer ha). A halastó területe 1982-ben 25 ezer ha, 1995-ben 27 ezer ha volt. A mélyfekvésű, felszínközeli talajvizes, belvízveszélyes mezőgazdasági területek racionálisabb hasznosítása eredményeként további halastavak létesítése várható.

47 A művelési ágak kialakulása, a táj változása, átalakulása Erdő művelési ág: Az erdő művelési ág területe az 1930-as években csökkent a legkisebbre. Ezután igen lassú, majd 1965-től igen gyors ütemű területnövekedés következett be. A növekedést az állami tudatos folyamatos erdőtelepítési törekvéseinek az eredménye (1945- ben 1116 ezer ha, 1995-ben 1763 ezer ha).

48 A művelési ágak kialakulása, a táj változása, átalakulása Szőlő művelési ág: A szőlőterület a legnagyobb kiterjedését 1877-ben érte el (425,6 ezer ha) ig a filoxéra 225,2 ezer ha-t pusztított ki. Az újratelepítés csak lassan, vontatottan történt, amelynek eredményeként 200 ezer ha állandósult. A szőlő művelési ág területe (aránya) 1956-ban ismét csökkent, ami az adó- és beszolgáltatási rendszer miatt következett be.

49 A művelési ágak kialakulása, a táj változása, átalakulása Szőlő művelési ág: A 60-as években a nagyüzemek által újabb lendületet vett a szőlőtelepítés azáltal, hogy az állam a nagyüzemi telepítéseket jelentősen támogatta. Az 1970-es évek közepétől újabb, fokozatos, jelentős csökkenés következett be, mert a századforduló után telepített zártkerti szőlők elöregedtek, kipusztultak, illetve kivágásra kerültek (1945-ben 215 ezer ha, 1995-ben 131 ezer ha).

50 A művelési ágak kialakulása, a táj változása, átalakulása Kert művelési ág: A kertművelési ág területe az utóbbi évtizedekben jelentősen megnövekedett tól a belterületen levő művelt területeket kert művelési ágban jegyzi az ingatlan-nyilvántartás.

51 A művelési ágak kialakulása, a táj változása, átalakulása Napjainkban jelentős táj szerkezeti változások következhetnek be, melynek okai: A társadalmi hatások: A termőföldnek kb. 80%-a magántulajdonba került. Elkülönült a földhasználat és a földtulajdon. Gazdasági hatások: Szántóknak csak kb. 2/3 része alkalmas a versenyképes gazdálkodásra. 1,5 millió ha szántót át kellene alakítani. Ökológiai hatások: Természet- és a tájvédelem céljainak integrálását. Mezőgazdasági és természetvédelmi földhasználat összehangolását.

52 A földkészlet-gazdálkodás szempontjai Földkészlet - gazdálkodás fő tényezői: 1. A földkészletek felmérése, minősítése és folyamatos nyilvántartása 2. A racionális földhasználat 3. A földvédelem 4. A melioráció 5. A földkészletek prognózisa

53 Köszönöm a figyelmet!