Az eredetvédelem aktuális kérdései a borjogban, különös tekintettel az Egri borvidékre

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkajogi Tanszék Az eredetvédelem aktuális kérdései a borjogban, különös tekintettel az Egri borvidékre Konzulens: Dr. Szilágyi János Ede, egyetemi docens Miskolc, Készítette: Hagymási-Mészáros Lili V. évfolyamos hallgató Miskolci Egyetem ÁJK FZWRJU 1

2 University of Miskolc Faculty of Law Department of Financial Law Topical questions of protection of origin, especially of Eger wine region Consultant: Dr. Szilágyi János Ede, associate professor Miskolc, Made by: Hagymási-Mészáros Lili V. grade student Unuversity of Miskolc Faculty of Law FZWRJU 2

3 Tartalom I. Bevezetés:... 4 II. Szőlő és bortörténelem:... 5 III. A borjog kialakulása és fogalma: Borjog kialakulása: Borjog helye a jogrendszerben: Francia szabályozás: Német szabályozás: Osztrák szabályozás: Magyar szabályozás:... 9 IV. Európai uniós borrendtartás változásai V. Az eredetvédelem kialakulása és fogalma: Előzmények: Eredetvédelem definíciója: Intézményrendszer Eredetvédelmi eljárás folyamata VI. Termékleírás Eger oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírása Debrői Hárslevelű termékleírása VII. Az egri borvidék: VIII. Az egri borvidék hegyközségi rendtartása: IX. Eredetvédelmi problémák a gyakorlatban X. Összefoglalás XI. Irodalomjegyzék

4 I. Bevezetés: Nem kaphatsz meg mindent, de mit szólnál egy pohár borhoz? Hagymási József, borász Magyarországon a borivás hagyománya már évezredes múltra tekint vissza. Témaválasztásom során szerepet játszott, hogy családunk saját borászattal rendelkezik, valamint az is, hogy fontosnak tartom annak vizsgálatát, hogy hogyan is védhetjük meg borainkat. Magyarországon minden tájegység, földrajzi egység sajátos módon összeállított borokkal rendelkezik, mindegyik esetében megjelenik valami kis extra, amitől más lesz, mint a többi. A borkereskedelem piacán számos fajtájú, származású borral találkozhatunk, és a fogyasztó választása során sok minden szerepet játszhat. Annak eldöntése, hogy melyik bort is fogyasszuk, melyiket érdemes megvásárolni gyakran nagyon nehéz feladat. Egy átlagember számára elsősorban a címke az, ami a választást meghatározza, az azon található jellemzők, a minőség, valamint a származás megjelölése. Fontos dolognak tartom, hogy védelmezzük azt, amit megalkottunk, így szakdolgozatomban is ezt a védelmet kívánom előtérbe helyezni. Mivel az eredetvédelem egy eléggé komplex terület és az idő rövidsége is befolyásoló tényezőként szerepel, ezért a munkám során szeretnék bizonyos területekkel foglalkozni, többek között meghatározom a borjog, valamint az eredetvédelem jogi fogalmát, továbbá beszámolok az aktuális eredetvédelemi eljárás szabályairól. Ismertetni szeretném az Egri borvidék sajátosságait, valamint az Eger és a Debrői hárslevelű termékleírását. Szeretnék továbbá kitérni további, jogilag releváns tényezőre, mint például a zárjegy vagy a palackozás szabályaira. Eredetvédelmi szempontból fontos intézmény a hegyközség, így dolgozatomban leírom a hegyközségek szabályozását is, kitérve az Egri borvidék hegyközségi rendtartására. Kézirat leadási ideje:2013.december 1. 4

5 II. Szőlő és bortörténelem: Az első tudatosan termelt szőlőfajta az apró szemű ligeti szőlő volt, amelyet időszámításunk előtt 5000 körül műveltek először a Kaukázuson. A későbbiek során ebből a fajtából született meg a kerti szőlő. A szőlőtermesztés és borkészítés fejlődésében nagy szerepük volt az ókori görögöknek és a római kereskedőknek is, de az igazi számottevő változást a kereszténység elterjedése jelentette, mivel a vallás szerves részét képezi a misebor. Földünkön jelenleg több mint 10 millió hektáron telepítenek szőlőt, e terület 71%-a Európában van. 1 Az elkövetkezendő évek világszerte hatalmas fejlődést mutattak a borfogyasztás területén, bizonyítékként szolgál erre a különböző nemzetek elismert borfajtái, mint például Chilében és Argentínában a vörösborok. 2 Magyarországon az első szőlőültetvények a Balaton és a Duna környékén jelentek meg a keltáknak és rómaiaknak köszönhetőn. 3 I. István korában az adózás szempontjából játszott a legnagyobb szerepet a szőlőbirtok, valamint a bor, mivel sokszor ezzel tudtak csak fizetni, azonban ez törvényszövegben nem volt rögzítve. IV. Béla segítségével sikerült fellendíteni újra a szőlőtermesztést és a bortermelést a tatárjárás pusztítását követően. Az Anjou-királyok uralkodásának idején fellendült a bortermelés és a kereskedelem, de fénykorát Mátyás idején élte. 4 A török megszállás alatt a bortermelés hanyatlásnak indult az ország bizonyos területein, ám például Erdélyben virágzás jellemezte. 5 A Habsburgok idejében ismét adókkal gátolták a szőlőtermesztést és bortermelést, amely főleg exportálásnál valósult meg. A Tokaji borok elterjedése az 1700-as évekre tehető, II. Rákóczi Ferencnek köszönhetően. Abban az időben Rákóczi birtokolta a Tokaj-Hegyaljai területet. Az ott termelt bor egy részét értékesítették, amelyből finanszírozták a szabadságharchoz szükséges fegyvereket, másrészt a harcoló katonákat látták el, harmadrészt pedig azon környező országok uralkodóinak küldték meg, amelyek támogatását el kívánták nyerni a szabadságharc során. 1 Bormédia, Interaktív bormagazin: Bortörténelem ( :15) 2 Bormédia: Bortörténelem ( :15) 3 Bormédia: Bortörténelem ( :39) 4 Magyar borok: Bortörténelem ( :23) 5 Borneked.hu: Bortörténelem ( :44) 5

6 A szabadságharc leverését követően Mária Terézi vámrendeletei nehezítették meg a borászok boldogulását. A vámok bevezetésével az uralkodónő célja az osztrák borok kereskedelmének fellendítése volt, amely gátolta a magyar borok érvényesülését. A magyar borászat megújítása Széchenyi Istvánnak köszönhető, aki támogatta a korszerű szőlőtermesztést, szakemberképzést, 6 ám minden törekvést tönkretett az 1875-ös filoxéria-járvány, amelynek hatására rengeteg ültetvény pusztult el. Ezt a pusztulást újratelepítésekkel igyekeztek visszafordítani, amelyet az állam támogatott, ezzel pedig megvalósult a magyar szőlőtermesztés megújulása. A megújulás hatása egészen az első világháborúig kitartott, majd újabb csapások sújtották a magyar bortermelést. Trianon és a szovjet megszállás veszélybe sorolta a magyar borágazatot, 7 mivel történt ugyan mennyiségi javulás a nagyüzemi szőlőtelepítések hatására, de a borok minősége nagyon sokat romlott. A rendszerváltást követően a hagyományos, magántulajdonra, piacgazdaságra épülő borászat 8 felé vettük az irányt több-kevesebb sikerrel, amelynek eredményeképpen végre minőségi javulás következett be a magyar boroknál. A 2000-es évektől egyrészt megfigyelhető a minőségi borok elterjedése, azonban másrészt problémaként jelent meg a borágazat összeurópai túltermelési válsága, a kivágási támogatások, s a folyamatosan csökkenő szőlőterület. 9 III. A borjog kialakulása és fogalma: A borjog fogalma többféle módon is megközelíthető, figyelemmel a különböző nemzetek definícióira. Ennek értelmében tehát először a különböző értelmezéseket részletezném, majd ezt követően rátérek a magyar borjog fogalmának meghatározására. 3.1 Borjog kialakulása: A borjog fogalmának meghatározásához először elengedhetetlen a szőlő és a bor jogi fogalmának definiálása. A szőlő tehát a termőföld egy művelési ága, egy terület vagy ültetvény. 6 Bormédia: Bortörténelem ( :44) 7 Borneked.hu: Magyar Bortörténelem ( :52) 8 Borneked.hu: Magyar Bortörténelem ( :00) 9 Borneked.hu: Magyar Bortörténelem ( :05) 6

7 Biológiai és jogi értelemben három szőlőfajtát különböztethetünk meg: a) borszőlő b) csemegeszőlő c) alanyszőlő A bor, mint szó a vena kedvelt kifejezésből származik. Kezdetben minden növényből származó ital ebbe a kategóriába tartozott, majd a későbbiekben már csupán a szőlőből származó nedű minősült bornak. Több fogalom meghatározás is kialakult az évszázadok során, ezek közül véleményem szerint a 816/70/EGK tanácsrendelet adja a legpontosabb definíciót. Ennek értelmében bornak a kizárólag zúzott vagy nem zúzott friss szőlő vagy szőlőmust teljes vagy részleges alkoholos erjedése által nyert termék 10 minősül. 11 A boroknak három fő típusát különböztethetjük meg: a) csendes borok b) habzó borok c) szeszezett borok A borok esetében lényeges kérdés annak minősége is. Több olyan tényező is felmerülhet, amely befolyásolhatja egy adott bor minőségét. Ezek közé tartoznak: a) termőhely b) évjárat c) szőlőültetvény fajtája d) szőlészeti és borászati technológia Olajos István: A borpiaci szabályozás helye a jogrendszerben ( :00) 11 Olajos i.m.( :01) 12 Gál Péter: Eredetvédelem, Gépirat, 2012, 8-9.o. 7

8 3.2 Borjog helye a jogrendszerben: A borjog az agrárjogon belül helyezkedik el. Hatályos formájában a közösségi joghoz tartozó jogág, amelynek szabályozási körei szűkebb értelemben véve nemzetközi bor megállapodások, közösségi borrendtartás, és kapcsolódó nemzeti jog, 13 tágabb értelemben minden előírás, ami a borra expressis verbis vonatkozik. 14 Összefoglalva a borjog egy közösségi és tagállami meghatározottságú, komplex szabályozást értek, amely alapvetően a borra, mint mezőgazdasági termékre épül, azonban szabályozási körébe vonja a mezőgazdasági üzemet (pl. telepítési jogok), a mezőgazdasági tevékenységet (pl. borászati eljárások) és a vidéket, és amelynél fontos szempont a minőség is. 15 A borjoggal kapcsolatban először a külföldi, majd a hazai kialakulás rövid áttekintésével foglalkozom. 3.3 Francia szabályozás: A borjog, avagy franciául droit du vin kifejezéssel először a francia borvidéken találkozhattunk. Szabályozása a francia jogtudósok szerint a XIX. századra tehető, majd ezt fokozatosan felváltotta, kiegészítette a nemzetközi borjog, amelyhez számos jogforrás köthető. Ezek között említeném meg elsőként a Párizsi Uniós Egyezményt, majd a különböző országok között kötött többoldalú megállapodásokat, valamint a TRIPS-ből származó jogokat. Valójában a francia borjog viszonylag összetett, mivel szabályozási területei közé tartozik többek között polgári jog, kereskedelmi jog, pénzügyi jog, de kulcsfontosságú szerepet mégis a minőségre irányuló joganyag játssza Olajos i.m. ( :02) 14 Olajos i.m. ( :05) 15 Olajos i.m. ( :10) 16 Szilágyi János Ede: Eredetvédelmi kérdések a borjogban, Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért 2009, Miskolc o 8

9 3.4 Német szabályozás: A német jogtudósok körében vita tárgyát képezi, hogy mennyiben függ össze a német borjog az élelmiszerjoggal. Az élelmiszerjog 2002-ben jött létre a mostani formájában, amelynek előírásai magukban foglalják a borra irányadó szabályozást is, ám a Németországban hatályos törvény a közösségi borrendtartást tekinti keretjogszabályának Osztrák szabályozás: Az 1999-es bortörvény értelmében: (A) Az EK borjogára való utalással minden termékre, (1) amelyre a bor közös piacszervezésére érvényes, kivéve a szőlőlé, koncentrált szőlőlé és borecet, (2) ami az 1601/1991/EGK rendelet hatálya alá esik. Ezek az ízesített bor és az 1601/1991/EGK rendeletben megnevezett kategóriák (pl.: Vermut), az ízesített bor tartalmú italok (pl.: Sangria), az ízesített bor tartalmú koktélok (pl.: borkoktél). (B) Kizárólag a belső jog alapján terjed ki a hatálya az 1999-es osztrák bortörvénynek a gyümölcsborra, a bortartalmú italokra, és az alkoholtól mentesített, és alkoholszegény borokra. Utóbbi (B) körben a törvény előírásai széleskörűek, mivel hiányoznak az erre vonatkozó EK előírások. 18 Az osztrák borjogot szabályozza még többek között az Európai Közösségek jogán belül az elsődleges jogforrások, különösen az EKSZ mezőgazdaságról és szabad áruforgalomról szóló rendelkezései, továbbá Cassis ítélkezési gyakorlat is Magyar szabályozás: Magyarországon a borjog szabályozására a XIX. században került sor, előtte inkább csak adójogi és kereskedelmi jogi szempontból létezett. Az első bortörvény megalkotása során figyelemmel kellett lenni egyes feltételekre. Ezek közé tartozik többek között, hogy az új bortörvény tegye lehetővé a) a szőlő- és bortermelés, - forgalmazás átfogó keret jellegű szabályozását, b) a minőség- és eredetgarancia teljes 17 Szilágyi i.m.:56-57.o 18 Szilágyi i.m.: 57.o 19 Szilágyi i.m.: 57.o 9

10 körű megvalósítását, c) biztosítsa az ágazat az EU harmonizációjának jogi hátterét, d) a funkcionális jogi szabályozás minél teljesebb érvényesülését, e) a magyar szőlőtermelés és borászat tradícióinak, különleges értékeinek védelmét. 20 Mikulás Ildikó véleménye szerint beszélhetünk szűkebb és tágabb értelemben vett borjogról. Szűkebb értelemben véve borjognak tekinthető a ma már 479/2008/EK rendelet valamint az ennek végrehajtására irányadó rendeletek, tágabb értelemben pedig ide tartozik továbbá az ízesített borok és szeszes italokkal, a csemegeszőlő termesztésével és forgalmazásával, a szőlő-szaporítóanyaggal és bor jövedékkel kapcsolatos szabályozás 21 is. A 2008-as borrendtartás a földrajzi árujelzők szabályozását emeli közösségi szintre. 22 A borjog, mint jogterület a borra, mint mezőgazdasági termékre vonatkozik. 23 Szilágyi János Ede három szabályozási kört különít el. Ezek alapján szűkebb értelemben véve ide tartozik a közösségi borrendtartás, annak végrehajtására kiadott rendeletek, valamint a nemzetközi normák is, amelyekbe beletartozik az a szabályozási kör, amelyről a közösségi borrendtartás nem rendelkezik. Tágabb értelemben véve borjognak tekinthető minden előírás, ami a borra irányul. A harmadik szabályozási kör értelmében nemcsak az agrárjogon belül beszélhetünk borjogról, hanem olyan jogszabályok is irányadóak lehetnek rá, amelyek csak egyes borjoggal kapcsolatban álló jogviszonyokból kifolyólag merülnek fel. Ide tartozhatnak többek között a Büntetőjog vagy a Polgári jog szabályai is. 24 A borjog fogalma tehát a következőképpen határozható meg: a borjog egy közösségi és tagállami meghatározottságú komplex szabályozási érték, amely alapvetően a borra, mint mezőgazdasági termékre épül, azonban szabályozási körébe vonja a mezőgazdasági üzemet, a mezőgazdasági tevékenységet, és a vidéket is. 25 IV. Európai uniós borrendtartás változásai A közösségi borrendtartás igen lényeges részét képezi a borjognak. Ezen belül két lényeges lépés említhető meg Az első az 1999-es borrendtartás, amelyet az 1493/1999/EK tanácsi rendelet szabályoz. (A kézirat lezárását követően került 20 Szilágyi i.m.: 58.o 21 Szilágyi i.m.: 58.o 22 Szilágyi i.m.: 59.o 23 Szilágyi i.m.: 59.o 24 Szilágyi i.m.: 60.o 25 Szilágyi i.m.: 60.o 10

11 elfogadásra az 1308/2013. rendelet, amely már nem került feldolgozásra jelen munkában.) A két rendtartás közül véleményem szerint a 2008-as a hangsúlyosabb, így annak szabályait fogom részletesebben leírni, de az 1999-es rendtartásról is írok néhány szót. Tehát az első területei a következők: a) bortermelési potenciál, b) piaci mechanizmusok, c) termelői és szakmai szervezetek, d) borászati eljárások, e) címkézés, f) m.t. minőségi borok, g) harmadik országokkal való kereskedelem. Három eredetvédelmi kategória különböztethető meg a rendelet alapján: a) meghatározott termőhelyről származó minőségi borok (magyarországi szinonim megnevezése: minőségi bor), b) földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok (magyarországi szinonim megnevezése: tájbor) és c) asztali borok. m.t. minőségi borok Az 1999-es rendtartás minőségi kategóriák Asztali bor Tokaji borkülönlegességek Tájbor Védett eredetű borok Asztali bor Minőségi bor (Gál Péter) Gál Péter: Új eredetvédelmi kategóriák és a velük járó feladatok, Bor és Piac, 2009/1-2 11

12 A Tokaji borkülönlegesség megnevezésről érdemes megemlíteni, hogy az a Gál Péter által írt folyóiratban szerepel minőségi kategóriaként az akkori szabályozás szerint, ma már inkább hagyományos kifejezésnek tekinthető. A rendelet viszonylag lazának tekinthető abban az értelemben, hogy igen nagy teret enged a tagállamok számára a nemzeti eredetvédelmi szabályok meghatározásában, így az általuk elismert árujelzőket az Európai Bizottság automatikusan elismeri és nyilvántartásba veszi. A rendelet másik gyengesége, hogy vita esetére semmilyen jogszabállyal nem biztosítja annak megoldását. 27 A második a 2008-as borrendtartás, amelyet a 479/2008 EK rendelet szabályozott akkoriban, ám később átkerült a 1234/2007-es rendeletbe. Az új borrendtartás bevezetésekor érvényes EK rendelet augusztus1.-én lépett hatályba. Erre vonatkozóan az EU Bizottsága konkrét tervvel rendelkezett. Ennek célja: a) az uniós bortermelők versenyképességének növelése, b) az EU-ban termelt borok hírnevének megszilárdítása, c) a borokat megillető piaci részesedés visszaszerzése, d) egyensúly teremtése a kínálat és kereslet között, e) és a szabályozás egyszerűsítése. Négy változást hoz a reform: a) a földrajzi árujelzők védelme ezentúl az Európai Bizottság kompetenciája lesz, b) a védett földrajzi árujelzők tartalmát meg kell határozni (erről szól a termékleírás), c) a földrajzi árujelző nélküli borok presztízse megnő, címkéjükön a fajta és az évjárat feltüntethető lesz, d) az ellenőrzések szigorodnak Gál i.m.: o. 28 Gál: Új eredetvédelmi kategóriák és a velük járó feladatok 17.o. 12

13 Véleményem szerint az új közösségi borrendtartás szabályai az alábbi táblázat segítségével mutathatóak be a leginkább: - Eredetmegjelölés Földrajzi jelzés A kapcsolat Szoros Nem olyan közvetlen minősége termék és a földrajzi hely között Termelés, előállítás, feldolgozás mozzanatai A bor készítésére felhasznált szőlő egészének a földrajzi helyről kell származnia A bor készítésére felhasznált szőlő 85%-ának a földrajzi helyről kell származnia A borkészítésre használt szőlő fajtája A termék különleges minőségének oka Kizárólag Vitis vinifera fajtához Földrajzi környezet, valamint a természeti és emberi tényező ( Szilágyi János Ede, 2009) 29 Lehet Vitis vinifera és a Vitis nemzetség kereszteződéséből létrejött szőlőfajta is Csak földrajzi származás Az eredetmegjelölés és földrajzi jelzés definíciója is megtalálható az új rendtartásban, amely a következőképpen hangzik: az eredetmegjelölés valamely régió, meghatározott hely vagy kivételes esetben egy ország neve, 30 amely megfelel a táblázatban leírt feltételeknek. A földrajzi jelzés ezzel szemben valamely régióra, meghatározott helyre vagy kivételes esetben egy országra utaló jelölés, 31 és amelynek feltételi szintén a fenti táblázatban találhatóak. A két fogalom meghatározáson túl a rendelet foglalkozik az úgynevezett hagyományosan alkalmazott elnevezésekkel is, amelyek eredetmegjelölésnek minősülnek, amennyiben: a) bort jelölnek, b) földrajzi névre utalnak, c) megfelelnek az eredetmegjelölés feltételeinek, d) keresztülmennek az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmára vonatkozó odaítélési eljáráson. 29 Szilágyi János Ede i.m.: 289. o /2008 EK tanács rendelete 34. cikk (1) a) /2008 EK tanács rendelete 34.cikk (1) b) 13

14 A hagyományos kifejezéseknek van egy elfogadott fogalma is, amely a következő: a tagállamokban borászati termékek tekintetében hagyományosan használt olyan kifejezés, amely jelzi a) hogy az adott termék közösségi vagy tagállami jogszabály alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (pl. védett eredetű bor) vagy földrajzi jelzéssel (pl. tájbor) van ellátva, vagy b) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási vagy érlelési eljárását, minőségét, színét, származási helyének jellegét vagy a történetéhez kapcsolódó eseményt (pl. bikavér). 32 A hagyományos kifejezések ennél fogva oltalmat élveznek a jogszerűtlen használattal szemben, amelynek kivitelezése tagállami feladat, és a Közösség területén köznevesítésük is tiltott. 33 A 2008-as rendelt foglalkozik a fajtamegjelöléssel is. Ennek értelmében köznévvé vált név nem élvezhet oltalmat eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelölésként. 34 Köznévvé vált névnek az a bornév tekinthető, amely, bár e termék eredeti gyártási vagy forgalombahozatali helységéhez vagy régiójához kapcsolódik, a Közösségben egy borfajta köznevévé vált. Annak megállapítása érdekében, hogy az elnevezés köznévvé vált-e vagy nem, az összes idevágó tényezőt figyelembe kell venni, különösen: a) közösségbeli helyzetet, különösen a fogyasztási területek vonatkozásában, b) a vonatkozó nemzeti vagy közösségi jogszabályokat. Azonban ez a név nem élvezhet oltalmat, amennyiben az félrevezetheti a fogyasztókat. 35 A rendelet foglalkozik azzal az esettel is, amikor a szőlőfajta neve tartalmazza a földrajzi árujelző meghatározását is. Ezt a rendelet 42.cikkének (3) bekezdése tartalmazza, aminek alapján, ha a Bizottság végrehajtási intézkedései másként nem 32 Szilágyi János Ede i.m.: 291.o /2008 EK tanács rendelete 55.cikk 34 Szilágyi János Ede i.m.: 291.o /2008 EK tanács rendelete 43.cikk 14

15 rendelkeznek, amennyiben egy borszőlőfajta neve egy oltalom alatt álló eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből áll vagy azt tartalmazza, a szóban forgó név nem használható a rendelet hatálya alá tartozó termékek címkézése céljából. 36 V. Az eredetvédelem kialakulása és fogalma: 5.1 Előzmények: Az eredetvédelem kialakulása során először az 1893.évi XXII. törvénycikk említhető meg, amely meghatározza a természetes és származékos borok közötti különbséget, valamint már konkrét szabályokat tartalmaz a borok származásának védelméről is. Ezt követte az 1938.évi XXXI. törvénycikk, amely már minőségi borvidékeket is megemlíti. Az évi XXXVI. törvényerejű rendelet lényegében szabályozta szőlő- és gyümölcstermesztést, továbbá különbséget tesz a minőségi bor és a különleges minőségi bor kategóriája között is. Fontos még megemlíteni az 1997-es bortörvényt, amely nemcsak meghatározott termőhelyről származó bor fogalmát tartalmazza, hanem a 2000-ben történt módosítással már védett eredetű bor megnevezését is megemlíti Eredetvédelem definíciója: Véleményem szerint az első érdemleges fogalom meghatározást a 2003-as Magyar borkönyv tartalmazza, amely szerint: az eredetvédelem a bor földrajzi eredetének és az ehhez köthető humán, azaz emberi tevékenységtől függő eredetének szabályozását és védelmét jelenti, amelynek célja a magas értékű termékek előállításának ösztönzése, a szőlő- és bortermelők törvényes érdekeinek védelme, a fogyasztók tájékoztatása és törvényes érdekeik védelme, illetve a tisztességes piac verseny ezúton történő szabályozása, a piacon megjelenő borok versenyképességének erősítése. Az eredetvédelemmel kapcsolatos rendelkezések ezt a célt a szőlő- és bortermelés területi és borászati kategóriáinak értelmezésével és meghatározásával és az /2008 EK tanács rendelete 42.cikk (3) bekezdés 37 Szilágyi i.m.:73-74.o 15

16 ehhez szükséges rendtartás kidolgozásával éri el. Mindezt a szőlő és bortermesztés hagyományaira és technológiai fejlesztésére, ökológiai és humán adottságaira alapozottan teszi. 38 Ezen kívül számos megközelítéssel találkozhatunk még, többek között ifj. Zilai János nézeteivel, aki szerint egy kapocs fedezhető fel az eredetvédelem valamint a minőségvédelem között, továbbá megemlíthető még Tattay Levente is, aki szerint a bor-eredetvédelem szűkebb értelemben a borvidékek, bortermőhelyek neveinek és más borra vonatkozó megjelölések földrajzi árujelzőként vagy védjegyként megvalósuló jogi oltalmát, és valósághű használatának biztosítását, továbbá intézményes védelmét jelenti. 39 Tágabb értelemben véve Botos Ernő meghatározását említeném meg, aki szerint a bor-eredetvédelem tágabb értelemben nemcsak a termék kereskedelemben való jelenlétét, hanem a szőlőtermelést, borkészítést, borkezelést, bortárolást, borszállítást is magában foglalja. A bor-eredetvédelem védi a borelőállítás és kezelés vertikális rendszerét 40 Az eredetvédelem törekvés a földrajzi árujelzők olyan használatára, amely biztosítja azok értékének megőrzését, ideértve a használat szabályrendszerének kialakítását, betartását és betartatását. 41 Találkozhatunk még Botos Ernő nevével egy másik eredetvédelem meghatározásnál is, amelyben azt fejti ki, hogy az eredetvédelem lényegében egy rendszer, amely valamely filozófia mentén szabályozza, ellenőrzi és így védi a földrajzi és technológiai eredetet. 42 A földrajzi árujelzők tekintetében fontos az 1994-es WTO (Kereskedelmi Világszervezet) által elfogadott megállapodás, amely nemzetközi tekintetben szabályozza az oltalmat. A Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól (TRIPS) 3. fejezete tartalmazza az árujelzőkre irányuló szabályozást, míg a 23. cikkben olvashatunk a borászati termékekről és lepárlási módszerekről. A TRIPS lényegében megállapítja, hogy minden részes államnak jogszabály útján meg kell tiltania a földrajzi árujelzők használatát olyan borok esetében, amelyek nem az adott területről származnak, még akkor is, ha feltüntetik a termék valós eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló nevet lefordítják, vagy azt olyan típusú kifejezések követik, mint a féle, fajta, módszer, utánzat és hasonlók. 43 Az 38 Magyar Borkönyv: Eredetvédelmi Fejezete (Magyar Borkönyv Bizottság, 2003), 2.p. 39 Tattay: A szellemi alkotások joga, Budapest, 2007, Szent István Társulat, 2007, 79.o. 40 Tattay i.m.: 79.o. 41 Gál i.m.:7.o. 42 Botos Ernő: Tiszázandó kérdések az eredetvédelemben. Borászati füzetek, 1998, 2. szám, 4.p. 43 Gál i.m.: 19.o. 16

17 ilyen esetekre irányuló kérelmet a részes állam hatóságának hivatalból, vagy az érintett kérelmére meg kell tagadnia. A megállapodás végrehajtása tagállami feladat, az esetleges viták pedig a WTO hatáskörébe tartoznak. 44 Az eredetmegjelölés fogalmát a Lisszaboni Megállapodás is tartalmazza. Ennek alapján az eredetmegjelölés valamely ország, táj vagy helység földrajzi neve, ha azt olyan ottani származású termék megjelölésére használják, amelynek minőségét vagy jellegét kizárólag vagy lényegében a földrajzi környezet határozza meg, a természeti és emberi tényezőket is beleértve. 45 A földrajzi árujelzőkre vonatkozóan először az évi XI. törvény tartalmazott leírást. Ennek értelmében tehát földrajzi árujelzőnek minősül a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés. A 103. (2)-(3) bekezdése alapján a földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott vagy előállított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. 46 Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye. 47 A törvény értelmében oltalmat bármely természetes, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményének megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják. Korlátlan ideig tart, jogosultjának pedig kizárólagos jogosultsága keletkezik a földrajzi árujelző használatára. 48 Az eredetvédelem esetében beszélni kell az úgynevezett oltalom alatt álló eredetmegjelölésről (OEM). Ennek értelmében az adott terméket a meghatározott feltételek szerint kell előállítani és feldolgozni júniusáig 779 elnevezést jegyeztek be oltalom alatt álló eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként, ebből 446 OEM, 44 Gál i.m.: 19.o. 45 Szilágyi János Ede: A földrajzi árujelzők szabályozása a multilaterális nemzetközi megállapodásokban, különös tekintettel a TRIPS megállapodásra, MISKOLCI JOGI SZEMLE 3. évfolyam (2008) 2. szám évi XI. törvény 103 (2)-(3) évi XI. törvény évi XI. törvény 17

18 amelyek jellemzői, hogy minőségüket kizárólag vagy elsősorban az előállítási helynek és a helyi termelők szaktudásának köszönhetőek. 49 Az Európai Unió hivatalos oltalom alatt álló eredetmegjelölése 50 A definíciók között megjelenik még az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) is. Ennek lényege, hogy az adott termék hírneve vagy jellemzői szorosan kapcsolódnak az adott földrajzi területen való előállításhoz. Az előállítási, feldolgozási és előkészítési szakaszok közül legalább az egyiket az adott földrajzi területen kell végezni. 51 Ebben az esetben nem szükséges, hogy a szőlő 100%-ig az adott termőhelyről származzon, elegendő csupán a 85%-os egyezés júniusáig 333 OFJ oltalom alatt álló földrajzi jelzés bejegyzésére került sor. 53 Az Európai Unió hivatalos oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor megjelölése Borászportál.hu: EU eredetvédelem: Megvan az ezredik minőséfi termék ( :16) 50 Változik a bor minőségi megjelölése ( :16) 51 EU eredetvédelem: Megvan az ezredik minőségi termék: ( :33) 52 Gál: Új eredetvédelmi kategóriák és a velük járó feladatok 16.o. 53 Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel (OEM), valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel (OFJ) kapcsolatos KAP politikák értékelése: Rövid összefoglaló ( :48) 54 Változik a bor minőségi jelölése ( :18) 18

19 Mint kategória, léteznek az úgynevezett FN jelzéssel ellátott borok is, vagyis a földrajzi jelzés nélküli borok, amelyek esetében nem kötelező a címkén feltüntetni a termőhelyet, 55 lényegében bármilyen bor ide sorolható. 5.3 Intézményrendszer Az eredetvédelem szempontjából nagyon fontos az megfelelő intézményrendszer kiépítése. Ennek élén a Vidékfejlesztési Minisztérium áll, aminek feladata költségvetés meghatározásán túl a többi szerv javaslatának jóváhagyása, így egyfajta kontrollt gyakorol felettük. A második szerv a NÉBIH, vagyis a Nemzeti Élelmiszerlánci-biztonsági Hivatalán belül a BAII, vagyis a Borászati és Alkoholos Italok Igazgatósága, amelynek feladata a borok analitikai és érzékszervi bírálata, minősítése és ellenőrzése. 56 Ezt a tevékenységét a borok utólagos vagy véletlenszerű vizsgálatával végzi. Az ellenőrzési folyamatokban azonban részt vesznek a Megyei Kormányhivatalok Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei is. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feladata a szőlőtermelési potenciálhoz kapcsolódó nyilvántartások (újratelepítési jogok, telepítési engedélyek, kivágási engedélyek) kezelése, valamint a támogatási igények bírálata és a támogatások folyósítása. 57 Utolsóként a hegyközség említhető meg, amelyek között megjelennek a Borvidéki Hegyközségi Tanácsok, valamint a Hegyközségek Nemzetközi Tanácsa is. A hegyközség szabályait a későbbiek során részletezem Gál: Új eredetvédelmi kategóriák és a velük járó feladatok 16.o. 56 Gál i.m.: 41.o. 57 Gál i.m.: 41.o. 58 Gál i.m.: 41.o. 19

20 5.4 Eredetvédelmi eljárás folyamata Az eredetvédelmi eljárás szabályait szintén az 1234/2007 EK rendelet, az évi XI. törvény valamint 178/2009 Kormányrendelet tartalmazza. A közösségi szabályozás tartalmazza az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés fogalmát. Ennek értelmében az eredetmegjelölés egy régió, meghatározott hely vagy kivételes esetben egy ország neve, amelyet olyan termék megnevezésére használtak, amelynek minősége és jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők, a szőlő, amelyből készült kizárólag arról a földrajzi területről származik és előállítását az adott földrajzi területen végzik, valamint a Vitis vinifera fajtához tartozó szőlőfajtából nyerik. 59 A földrajzi árujelzést ezzel szemben olyan termék megjelölésére használják, amely olyan különleges minőséggel, hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkezik, amelyek e földrajzi eredethez kapcsolhatók; a készítéshez használt szőlő legalább 85%- a kizárólag e földrajzi területről származik, az előállítását az adott földrajzi területen végzik és a Vitis Vinifera fajból vagy annak és a Vitis nemzetséghez tartozó fajoknak a keresztezéséből létrejött szőlőfajból nyerik. 60 A földrajzi árujelzők a legtöbb esetben egy földrajzi névvel azonosak (pl. Rioja), de tartalmazhatnak valamilyen más szót is, például egy fajtanevet (Cabernet d Anjou), vagy a bor színére történő utalást (Rosso di Montalcino). 61 Ahhoz, hogy egy meghatározott nevet oltalommal lássanak el, kérelem benyújtására van szükség, amelynek termékleírásában a következőknek kell szerepelnie: az oltalomban részesítendő földrajzi névnek, a kérelmező nevének és címének, a termékleírásnak, valamint az azt összefoglaló dokumentumnak. A kérelmezők között szerepelhet minden termelői érdekcsoport, vagy egyedi termelő azzal a kikötéssel, hogy termelők csak saját maguk által készített bor vonatkozásában nyújthatnak be oltalomra irányuló kérelmet. 62 A kérelmet ahhoz a tagállamhoz kell benyújtani, amelynek területéről az eredetmegjelölés vagy a földrajzi árujelzés származik. A kérelem elfogadása két részre bontható: /2007 EK rendelet 118b. cikk (1) a) /2007 EK rendelet 118b. cikk (1) b) 61 Gál i.m.: 6.o /2007 EK rendelet 118d. cikk 20

21 része. 63 Az eljárás második szakasza során az Európai Bizottság szintén biztosít egy két Az első egy előzetes nemzeti eljárás, amely során a tagállam közzéteszi a kérelmet (Magyarországon a Vidékfejlesztési Minisztérium Lapjában és honlapján), majd a közzétételtől számított két hónapos időszakot biztosít azok számára, akik valamilyen kifogással kívánnak élni az oltalom ellen. A tagállam vizsgálja a továbbiakban a meghatározott feltételek meglétét. Ha úgy ítéli meg, hogy az eredetmegjelölés vagy a földrajzi árujelző nem felel meg a meghatározott feltételeknek, vagy ellentétes valamilyen közösségi joggal, elutasítja a kérelmet. Ha a tagállam elfogadja a kérelmet, közzéteszi a kérelemben szereplő termékleírást és összefoglaló dokumentumot az interneten, valamint benyújtja az oltalom iránti kérelmet a Bizottsághoz, és ezzel kezdetét veszi a kérelem elfogadása iránti eljárás második hónapos időszakot más tagállamok, vagy az ott élő egyéb érdekelt személyek számára, amely idő alatt lehetőség nyílik a kifogásolásra, majd megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e a meghatározott feltételeknek. Amennyiben úgy határoz, hogy megfelel, közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában az összefoglaló dokumentumot, valamint a termékleírás közzétételi hivatkozását. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a kérelem nem felel meg a feltételeknek, dönt az elutasításról. 64 Az eljárás utolsó részeként történik a döntés, amely szintén a Bizottság hatáskörébe tartozik. Amennyiben a biztosság úgy határoz, hogy a kérelem megfelel a feltételeknek, a Bizottság dönt az oltalom megadásáról vagy elutasításáról. 65 Az oltalommal kapcsolatban két olyan ok említhető meg, amelynek fennállása esetén semmiképpen nem fogja a Bizottság elfogadni a kérelmet: köznévvé vált nevek nem élvezhetnek oltalmat eredetmegjelölésként és földrajzi árujelzésként, 66 valamint amennyiben valamely védjegy hírnevének fényében az oltalom félrevezetheti a fogyasztót a bor valódi mibenlétének vonatkozásában. 67 Ha ezek egyike sem áll fent, és kifogást sem nyújtottak be, a Bizottság elfogadja oltalom alá helyezés iránti kérelmet, majd elektronikus nyilvántartásba veszi az eredetmegjelölést vagy a földrajzi árujelzőt, és végezetül közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az oltalom a nyilvántartásba vételtől fogja megilletni a megjelölést /2007 EK rendelet 118f. cikk /2007 EK rendelet 118g. cikk /2007 EK rendelet 118i. cikk /2007 EK rendelet 118k. cikk (1) /2007 EK rendelet 118k. cikk (2) 21

22 vagy jelzést. Abban az esetben, ha az oltalom alatt álló földrajzi árujelző borászati vagy szőlészeti termékre vonatkozik, az E Bacchus adatbázis fogja tartalmazni. 68 Az oltalom a teljes elnevezésre vonatkozik, beleértve annak alkotóelemeit is, feltéve, hogy azok önmagukban is alkalmasak a megkülönböztetésre. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések megkülönböztetésre nem alkalmas vagy általános elemei nem élveznek oltalmat. 69 Ahogy azt már a bekezdés elején is megjegyeztem, az eljárás szabályait a már korábban említett 178/2009 Kormányrendelet is tartalmazza. A magyar szabályozás szerint is a közösségi oltalomra irányuló eljárás kérelemre indul, amelyet a vidékfejlesztési minisztériumhoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékletként csatolni kell: a) a meghatározott adatok részletes bemutatását, b) a termékleírást, az azt összefoglaló dokumentumot, c) valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet által készített VIGNIS térkép alapján lehatárolt területekről. Csatolni kell továbbá annak igazolását, hogy: a) a termékleírást a hegyközségi tagok megismerték, b) és a szabályszerűen összehívott közgyűlésen véleményezték. Feltételként van meghatározva a rendeletben, hogy csak olyan területre vonatkozóan állhat fenn oltalom, ami az I. vagy II. termőhelyi kataszterbe sorolt terület, valamint a meg kell határozni a bortermékek előállítására irányuló szabályokat is. VI. Termékleírás A termékleírás igen fontos részét képezi a borászat megreformálásának, mivel alapvetően meghatározza a magyar borok versenyképességét. 70 Lehetőséget nyújt az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi árujelzéssel ellátott termékek ellenőrzésére, valamint 68 Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala: Iparjogvédelem, Budapest 2012, o /2009/EK bizottsági rendelete 19.cikk 70 Termékleírás segíti a magyar borok versenyképességét ( :57) 22

23 meghatározhatóak a minőségi követelmények is. Rendeltetése az is, hogy a lajstromozási eljárás során ellenőrizhető legyen, hogy azok a termékek, amelyeken a földrajzi árujelzőt használják, megfeleljen a termékleírásban foglaltaknak. 71 A dokumentum tartalmi követelményeit az 1234/2007 EK rendelet, valamint az 178/2009. Kormányrendelet tartalmazza. A termékleírás alapvető követelményei az 1234/2007 EK rendelet 108c. cikke alapján a következők: a) az oltalomban részesítendő földrajzi név; b) a borok leírása (ami attól függően változhat, hogy eredetmegjelölésről vagy földrajzi árujelzésről van szó) c) adott esetben a bor előállítására alkalmazott különös borászati eljárás, valamint a borkészítésre vonatkozó korlátozások; d) az érintett földrajzi terület határainak meghatározása; e) a hektáronkénti legnagyobb terméshozam; f) a borszőlőfajta amelyből a bor készül; g) a kapcsolatot igazoló adatok; h) a közösségi vagy nemzeti jogszabályokban vagy az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést kezelő szervezet által megállapított, alkalmazandó követelmények i) a termékleírás tekintetében a rendelkezések betartását ellenőrző hatóságok vagy szervek neve és címe, és azok meghatározott feladatai. 72 Ezen felül a 178/2009. Kormányrendeletben megtalálhatóak a termékleírás szűkebb kritériumai is, amelyeket a 2. bekezdés a) pontja tartalmaz: a) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel jelölhető borok esetében feltüntethető kisebb földrajzi egységek nevét, b) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel jelölhető az 1234/2007/EK rendelet XI.b. mellékletében felsorolt szőlőből készült termékek kategóriáit (a továbbiakban: termékkategória), c) a hagyományos kifejezéssel vagy a bortörvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott korlátozottan használható kifejezéssel 71 Tattay Levente: A bor és az agrártermékek eredetvédelme, Mezőgazda Kiadó, 2001, 181.o /2007 EK rendelet 118c. cikk (1)-(2) 23

24 vagy jogszabályban nem meghatározott kifejezéssel jelölt borászati termékeket (a továbbiakban együtt: bortípusok), d) a szőlőfeldolgozás és a borkészítés földrajzi területének meghatározását, a szőlőtermesztésre vonatkozó technológiai előírásokat, e) a borászati termék előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályban meghatározott korlátozásokat, továbbá az Európai Unió kötelező jogi aktusai, valamint a bortörvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok szerint a termelők által meghatározott előírásokat (a továbbiakban: különös szabályok), f) a termékleírás betartása ellenőrzésének elemeit és módszerét, g) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékekkel kapcsolatos hegyközségi feladatok ellátásának rendjét, ideértve a borvidékbe nem sorolt települések esetében a hegyközségi feladatok ellátására a bortörvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban kijelölt hegyközségi szervezet feladatai ellátásának módját. A termékleírásának két fajtáját különböztethetjük meg, a július 31.-én már oltalom alatt álló földrajzi jelölések, és azok, amelyek csak ezt követően nyerték el ezt a megjelölést. A már július 31.-én létező (a) meghatározott termőhelyről származó minőségi és védett eredetű borok automatikusan OEM kategóriába kerülnek, (b) míg a tájbor elnevezések automatikusan OFJ bornak tekintendők. Azonban fontos megjegyezni, hogy ezen borok esetében is kötelező volt december 31-ig pótolni a termékleírásokat, amelyeket Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter számára kellett benyújtani. A miniszter az elfogadást követően továbbküldte a termékleírást az Európai Bizottság részére december 31.-ei határidővel. Ennek elmulasztásának komoly voltak a következményei, mégpedig a névhasználat elvesztése. Lehetőség van azonban az úgynevezett átminősítésre is, amely során az OEM kategóriában lévő borok kerülnek át OFJ kategóriába. Ennek módszere, hogy a termékleírás pótlásánál már eleve OFJ termékleírást kell készíteni és ezt csatolni az átminősítési kérelemhez A borok címkézésére és jelölésére vonatkozó szabályok ( :17) 24

25 2009. augusztus 1-től létrejövő új borkategóriák, esetleges változások Magyarország Védett eredetű bor M.t. minőségi bor Oltalom alatt álló eredetmegjelöléses bor (OEM) Tájbor Asztali bor Oltalom alatt álló földrajzi jelzéses bor Bor (Földrajzi jelzés nélkül, fajta feltüntethető) Szabályos átmenet Kategóriaváltás Termékleírás elmulasztása esetén augusztus 1-től tehát OEM kategóriába tartoznak a következő elnevezések: Csongrád, Kunság, Hajós-Baja, Duna, Izsáki Arany Sárfehér, Tokaj, Bükk, Eger, Egerszóláti Olaszrizling, Debrői Hárslevelű, Mátra, Etyek-Buda, Mór, Neszmély, Pannonhalma, Sopron, Balaton, Balatonfüred-Csopak, Tihany, Balatonfelvidék, Káli, Badacsony, Zala, Nagy-Somlói, Somlói, Somlói Nászéjszakák bora, Somlói Arany, Balatonboglár, Pannon, Tolna, Szekszárd, Villány és Pécs. Az OFJ kategóriába, pedig Balatonmelléki, Alföldi, Dél-Alföldi, Dél-Dunántúli, Duna melléki, Dunántúli, Duna-Tisza közi, Észak-dunántúli, Felső-magyarországi, Nyugat-dunántúli, Tisza melléki, Tisza völgyi és Zempléni borelnevezések tartoznak. Az Egri borvidék védett eredetű borai közé tartozik a Debrői Hárslevelű, Eger és az Egerszóláti Olaszrizling, amelyeknek szabályait a 102/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet tartalmazza. Ezek önálló eredetmegjelölésnek minősülnek. Klasszifikációs szintjei között kettő említhető meg, a védett eredetű klasszikus bor, és a védett eredetű superior 74 Borászati termékek jelölési útmutatója ( :53) 25

26 bor. Ezen védett eredetű borok csak védett eredetű borként, meghatározott feltételek fennállása esetén hozhatóak forgalomba. 75 Az Egri borvidék védett eredetű borainak, meghatározott szakmai feltételeknek kell megfelelni. Klasszikus védett eredetű bor esetében új ültetvény létesítésének követelményei: a) hektáronkénti 3700 feletti tőkeszám, b) legalább 0,8 méteres tőketávolság, c) alacsony kordon, középmagas kordon, ernyő vagy más alacsony tőkeformának megfelelő művelésmód alkalmazása. Ezzel szemben a superior védett eredetű boroknál az új ültetvény követelményei: a) hektáronkénti 4000 feletti tőkeszám, b) legalább 0,8 méteres tőketávolság, c) Guyot, középmagas kordon, valamint ezeknél alacsonyabb tőke művelésmódok alkalmazása. 76 A superior kategóriájú védett eredetű bor kizárólag palackozva kerülhet forgalomba. 77 Származási bizonyítványa csak a hegyközség által meghatározott szüret kezdési időpontja után, helyszíni szemle alapján adható ki. Védett eredetű bor előállítása kizárólag a hegyközség által ellenőrzött, az Egri borvidéken pincekataszterben nyilvántartott pincészetekben történhet. Az Egri Borvidék Borminősítő Bizottsága (a továbbiakban: borminősítő bizottság) végzi az Egri borvidék védett eredetű borainak érzékszervi bírálatát. A bizottság 11 tagból áll, akiket 1 évre neveznek ki. A borminősítő bizottság egyik feladatköre az érzékszervi minősítés, amelyen belül vizsgálják a bor színét, tisztaságát, illatát, gyöngyözését, ízét, zamatát és összbenyomását, majd az adott pontok összegéből állapítható meg a bor minősítése /2009. (VIII. 5.) FVM rendelet /2009. (VIII. 5.) FVM rendelet /2009. (VIII. 5.) FVM rendelet 7 (2) 78 A borok érzékszervi vizsgálata ( :27) 26

27 Adható pontszámok megoszlása a bor 20 pontos értékelése során Érzékszervi tulajdonságok Adható pontszámok fehér, rozé-, siller és vörös bor Szín Tisztaság Illat Gyöngyözés* Íz, zamat, összbenyomás Összesen (Kádár, 1982) 79 szénsavas bor A bor 20 pontos értékelése és a jelölt kategóriák általános használata Pontok A bor jellege Hiba nélküli, kiemelkedő karakterrel bíró bor Átlagos bor hibák, erények nélkül 9-12 Eladásra alkalmas bor érezhető hiányosságokkal 5-8 Érték nélküli, eladásra nem ajánlott bor 1-4 Hibás, értékelhetetlen bor (Sztanev & Kendéné, 2002) 80 Az érzékszervi minősítésen kívül további feladata a minták hitelesítése. Az ezekről készült jegyzőkönyvet majd a hitelesített mintákkal együtt átadja a termelőnek. Munkáját a bizottság titkára szervezi. A bizottság a kérdéseket illetően titkos szavazással dönt, egyszerű szótöbbséggel. Ha a szavazás eredménye alapján az adott bor nem felel meg, ismételt szavazást kell tartani. 81 Ha ezúttal sem felel meg, védett eredetű kategóriában származási bizonyítványt nem kaphat, forgalomba nem hozható. 82 Származási bizonyítvány csak a megfelelt minősítésű bortételre adható ki A borok érzékszervi vizsgálata ( :23) 80 A borok érzékszervi vizsgálata ( :30) /2004. FVM rendelet /2004. FVM rendelet 3 (5) /2009. (VIII. 5.) FVM rendelet /2009. (VIII. 5.) FVM rendelet 6 27

28 A szőlő származási helye: a) védett eredetű klasszikus bort készíteni csak az Egri borvidék I. és II. termőhelyi kataszteri osztályában szereplő szőlőültetvényein termett szőlőkből lehet, b) védett eredetű superior bort készíteni csak az Egri borvidék I. és II/1. termőhelyi kataszteri osztályában szereplő szőlőültetvényein termett szőlőkből lehet. 85 Védett eredetű klasszikus és superior borok esetében meg van határozva, hogy milyen szőlőből állítható elő. Klasszikus esetében ezek közé tartozik többek között az Irsai Olivér, kadarka vagy kékfrankos, míg a superior borok előállítása történhet cabernet savignon, chardonnay vagy hárslevelű szőlőfajtákból sok egyéb mellett. 86 Ahhoz például, hogy egy bor megkaphassa az egri bikavér elnevezést, meghatározott feltételeknek kell megfelelnie, valamint feltétel még, hogy a az Eger eredetmegjelölés Egri alakját közvetlenül követően, azzal egy sorban és azonos tipográfiával lehet a címkén feltüntetni. 87 A szőlő kizárólag meghatározott termőhelyekről származhat, amelyek között szerepel Eger, Egerszalók és Egerszólát is. A szőlőfajták meghatározás itt már szűkösebb, kizárólag az alábbi fajták felhasználására van lehetőség: kékfrankos, kékoportó, kadarka, blauburger, zweigelt, cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, pinot noir, menoire, turán, bíborkadarka, syrah. 88 A bor csak üvegpalackban hozható forgalomba: a) védett eredetű klasszikus bor esetén leghamarabb a szüretet követő év november elseje után, b) védett eredetű superior bor esetén leghamarabb a szüretet követő második év május elseje után /2009. (VIII. 5.) FVM rendelet 9 (1) /2009. (VIII. 5.) FVM rendelet 9 (2) /2009. (VIII. 5.) FVM rendelet 10 (1) b) /2009. (VIII. 5.) FVM rendelet 10 (2)-(3) /2009. (VIII. 5.) FVM rendelet 10 (8) 28

29 A termékleírásra vonatkozóan meg kell említenem egy lényeges kérdést. Mint ahogyan az a termékleírásból is kitűnik, fel vannak sorolva azok a szőlőfajták, amelyekből a borok készíthetőek. Ezek a megnevezések a címkén is feltüntethetőek néhány kivétellel. Például Magyarországon nem használható a Kékoportó és a Kék Medoc kifejezés a címkézések során, csupán a palack hátoldalán, a felhasznált szőlőfajtáknál találkozhatunk velük. Ennek oka, hogy a jogalkotók úgy határoztak, hogy a szőlőfajta nevek, vagy azok szinonimái csak abban az esetben legyenek felhasználhatóak, ha tartalmazza őket a tagállamok által készített fajtajegyzék, valamint ha a fajta neve vagy szinonimája nem tartalmaz közösségi bor vagy bilaterális nemzetközi megállapodásban részletezett imitált bor leírására használt földrajzi jelzőt. 90 Így lehetséges az olyan idegennek ható kifejezés megléte, mint például a Müller-Turgenau, amely a Rizlingszilváni ma engedélyezett és felhasználható neve Eger oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírása Az Eger oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírása rengeteg változáson ment át az utóbbi időben, köszönhetően a termékmódosítási kérelemnek. A termékleírásban először a név meghatározására kerül sor. Eger termékleírásában a név tehát az Eger vagy Egri kifejezés. 92 Korábban Klasszikus klasszifikációs megnevezés kategorizálta a borokat, azonban az Egri Borvidék Hegyközségi tanácsának kérelmére ezt megváltozatták Classicus megnevezésre. Kérelmükben arra hivatkoztak, hogy minden klasszifikációs megnevezés latin nyelven van rögzítve és használva, ezért értelemszerűen a Klasszukus megnevezést is így kellene alkalmazni. Ezen kívül kezdeményezték egy új klasszifikációs szint létrehozását is, amely a Grand Superior megnevezést kapta. Ennek oka, hogy a Hegyközségi tanács véleménye szerint az Egri borvidék jelenleg három piaca van, amelyet meg kellene jeleníteni a klasszifikációs szinteken is, így 90 Szilágyi i.m.: 279.o. 91 Szilágyi i.m.: 279.o. 92 Eger termékleírás ( :15) 29