2. A FELSÔKRISZTINAVÁROSI KERESZTELÔ SZENT JÁNOS PLÉBÁNIA

Átírás

1 2. A FELSÔKRISZTINAVÁROSI KERESZTELÔ SZENT JÁNOS PLÉBÁNIA A mai plébánia elôzményei A mai plébánia területén egy évi kimutatásban szerepel a Sváb-hegy (Schwabenberg) elnevezés, míg az évi tizedper Négy-hegy néven említi. A Sváb-hegy ugyanis négy, egymástól völgyekkel elválasztott oromból, illetôleg csúcsból áll: a Nagyés Kis-Sváb-hegybôl, az Orbán-hegybôl és a Márton-hegybôl. Ezeket már a XVIII. században szôlôk borították. Ehhez a területhez számították az évi összeírásban a Márton-hegy és az Orbán-hegy közötti Németvölgyet. Döbrentei Gábor királyi tanácsos javaslatára Buda város tanácsa június 11-i ülésén határozta el a budai határrészek neveinek magyarosítását, például: Martinsberg Mártonhegy, Urbansberg Orbánhegy, Deutschental Németvölgy. 1 Az Orbán-hegy az Isten-hegy és a Márton-hegy között emelkedik, magassága 296 m. A középkorban lejtôit a szerviták szôlôi borították. A közhit Szent Orbánt tartotta a szôlôk védôszentjének, ezért az Orbán-hegy feltehetôen a Szent, itt felállított szobráról nyerte nevét. A Kis-Sváb-heggyel összekötô nyeregben található a Szent Orbán tér, amely több út találkozópontja. 2 A tér közelében római emlékek és középkori vízvezetékek nyomai is elôkerültek. Itt állt a szerviták présháza, az ún. Szervita-kunyhó, amelyet az 1920-as években lebontottak. A tér szélén fakadt az Orbán, Ágnes és Fodor utcai forrás. 3 E területen már korábban állt egy Szent Mártonkápolna, amelyrôl a Szent Márton-hegy kapta a nevét. 4 Egy 1872-es ábrázoláson 5 már szerepel a kis szoborfülke jellegû Szent Márton-kápolna 6 (a jelenleg is álló építmény) a Bürök utca és Kempelen Farkas utca sarkán. Valószínû, hogy a Márton-hegy környéki szôlôsgazdák emeltették. A kápolna lépcsôfokában felirat olvasható: DM 1884 BI, ami egy késôbbi átépítésre, esetleg renoválásra utalhat. A kápolnát 2003 novemberében felújították, majd egy évvel késôbb Szmrecsányi Boldizsár szobrászmûvész Szent Mártont ábrázoló, tardosi mészkôbôl készült dombormûvét helyezték el benne. A kápolna tetejét feszület díszíti kép. Szent Márton-kápolna (2010) (H. Zs.) 1 NAGY Lajos: Budapest története In Bp. tört. III. (a továbbiakban: NAGY 1975) 286. o. 2 BL II o. 3 PÁPA Miklós DÉNES György: Budai-hegység útikalauz. Budapest o. 4 BL II o. 5 BFL XV. 16. a. Buda áttekintô 201/ szelvény. Budapesti térképek gyûjteménye. Buda áttekintô. 6 A borkereskedôk védôszentje, Magyarország patrónusa. 7 MAYERNÉ LENDVÁRY Mária: Szent Márton kápolna. In Budapest templomai. XII. kerület. Budapesti Városvédô Egyesület. Budapest é. n. (a továbbiakban: MAYERNÉ LENDVÁRY) 15. o.

2 186 BUDAI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET A tabáni és a vízivárosi temetô megtelte után az akkori I. és II. kerület halottai számára a Németvölgyi-dûlôben új temetôt nyitottak. Az 547/1883. és 647/1884. számú közgyûlés határozata alapján a temetô területe négyszögölre terjedt ki. 8 A két temetô sírjait az új temetôbe helyezték el, ezek jelentôs részét az es honvédsírok tették ki. Több kiemelkedô szobor is ide került, köztük a Szent Borbála-szobor a Dulitzky-síremlékbôl ben készült el a temetô hullaházának tervrajza (Heuffel Adolf és Máltás Hugó Budapest Fôváros Mérnöki Hivatala), középen a beszentelô helyiséggel. 10 A temetô fôkapujának díszes tervrajza 1886-ból származik ban a temetôt felszámolták, a sírok többek között a Farkasréti, a Kerepesi úti temetôbe, illetve a Kiscelli Múzeumba kerültek. A sírkert megszüntetése után felmerült, hogy a helyére templom épüljön, de a területen késôbb mégis szálloda és konferenciaközpont létesült. 12 A Vöröskereszt Erzsébet Kórháznak az Alkotás út 48. sz. épületegyüttesét Hauszmann Alajos tervezte. Az épületegyüttest az uralkodó avatta fel 1884-ben. Ezután a szertartásokat ebben a kápolnában tartották. 13 Az 1920-as években Németvölgy és környékének egyre népesebb lakossága már igényt tartott egy új templomra. Szelényi István az 1920-as évek második felében a Fürj utca 26-os házban létesített misézôhelyet ben a XII. kerület (I. ker.) Csörsz utca 4. sz. I/2. alatt megalakult a Kisegítô Kápolna Csörsz utcai Helyi Bizottsága. 15 A késôbbiekben, 1929 után a miséket az Istenhegyi Iskolatestvéreknél (Istenhegyi út 32. sz.), 16 illetve a Németvölgyi úti 18 FEHÉR Jolán Antónia: Budapest székesfôváros temetôinek története. Bölcsészdoktori értekezés. Budapest o. 19 HORLER II o. 10 BFL XV. 17. d KT te 2/6. Budapesti tervek gyûjteménye. Budapest (székes) fôváros tervei. Közületi tervtár. Németvölgyi temetô. 11 BFL XV. 17. d. Németvölgyi temetô 328. KT te 2/4. Budapesti tervek gyûjteménye. Budapest (székes) fôváros tervei. Közületi tervtár. Németvölgyi temetô. 12 TÓTH Vilmos: A farkasréti temetô története. = Budapesti Negyed. XI. évf sz o. 13 Az Alkotás út 48. sz. alatti épületegyüttest maga az uralkodó avatta fel 1884-ben. A kórház tervezôje Hauszmann Alajos volt. Vö. JENEI Mária: Az elôzményektôl 1952-ig. In A Sportkórház története. Szerk.: Jákó Péter. Budapest o. A megnyitáskor 9 Paulai Szent Vince rendi apáca is ápolta a betegeket. Vö. NOVÁK Károly: Egy fejezet a Vöröskereszt Erzsébet Kórháza történetébôl. = Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei. Klny. 14 Schem o hrsz., A Kisegítô Kápolna Egyesület gondolatát P. Bangha Béla még 1917-ben vetette fel, hogy a kis kápolnák létrehozásával enyhítsenek a fôváros templomhiányán. Vö. MKL VI o., ROSCH Gábor: Hegyvidéki épületek. A Felsô-Krisztinavárosi Keresztelô Szent János Plébániatemplom. Hegyvidék Lapkiadó. Budapest (a továbbiakban: ROSCH) 134. o. Itt mûködött a cserkésztanoncotthon és kultúrház, valamint az olvasóterem ben a XII. kerületi Elöljáróság engedélyt adott, hogy a kultúrteremben és az olvasóteremben kápolna is mûködjön. Az ingatlan a fôváros tulajdonát képezte. BFL XV. 17. d Budapesti tervek gyûjteménye. Budapest (székes) fôváros tervei. Építési ügyosztályok tervtára. 7932/ Keresztény Iskolatestvérek tanítórend, melyet De La Salle Szent János alapított Reimsben. Az Istenhegyi úton 1896-ban nyitottak iskolát, ahol késôbb Szent József Fiúnevelô Intézetet (polgári iskola és kollégium) is nyitottak ban államosították. BL I Schem o. A régi helyrajzi száma 7411., BFL. XV. 17. d Budapesti tervek gyûjteménye. Budapest (székes) fôváros tervei. Építési ügyosztályok tervtára. Lásd még BFL IV b. Budapest Székesfôváros Tanácsának iratai. Tanácsi Ügyosztályok Központi Irattára. III. 1349/1894. és BFL IV b. Budapest Székesfôváros Tanácsának iratai. Tanácsi Ügyosztályok Központi Irattára. III. 2546/1905., BFL IV c. Budapest Székesfôváros polgármesterének iratai. Polgármesteri Ügyosztályok Központi Irattára. III. 6563/1938. A vörös téglás homlokzatú épületet bôvítésekor, Fábián Gáspár tervezômûvezetô nem tért el ettôl a stílustól. FÁBIÁN Gáspár: Küzdelmeim és alkotásaim 1910-tôl 1935-ig. Az életem ötvenedik événél. Szerzôi K. Budapest (a továbbiakban: FÁBIÁN) 28. o. A régi fôre tervezett intézetet ki kellett bôvíteni új polgári iskolai osztályokkal, tornateremmel és 400 fôs kápolnával. Az összeget az intézet állta. FÁBIÁN 37. o. A tervezô a 400 fôs kápolnát máshol már 1200 fôsként írja le. FÁBIÁN 43. o.

3 2. A FELSÔKRISZTINAVÁROSI KERESZTELÔ SZENT JÁNOS PLÉBÁNIA 187 ( sz.) Hadirokkant Otthon 17 (ma az Országos Mérésügyi Hivatal) kápolnájában mondták. 18 Felsôkrisztinaváros 1931-ben expositura lett a Krisztinaváros-Havas Boldogasszony Plébánia területén és a lelkészi hivatal itt kapott helyett. Felsôkrisztinaváros 1940-ben plébániai rangra emelkedett. 19 Farkasrét is területéhez tartozott 1950-ig. 20 Mai határai: Istenhegyi út Fodor u. Thomán István út Csorna u. Hangya u. Költô u. Csonka u. Denevér u. Szúnyog u. Tállya u. Bürök u. Németvölgyi lépcsô Németvölgyi u. Liptó u. Hegyalja út Kálló Esperes u. Hegyalja út Alkotás u. Kiss János altábornagy u. Ugocsa u. Orbánhegyi út Királyhágó tér (teljesen) Németvölgyi út. 21 A Keresztelô Szent János-templom 1933-ban Szelényi István lelkész Sipôcz Jenô polgármesterhez fordult építési engedélyért, hogy a város által adományozott 8202/7. számú 100 négyszögöles telken plébániatemplom épülhessen. A tervezôk Fiala Ferenc és ifj. Klemens Antal okleveles építészmérnökök voltak. A felterjesztett iratokat és terveket, valamint a bemutatott módosított terveket a Fôvárosi Közmunkák Tanácsa elutasította, fôképpen a torony kiképzését nem találták megfelelônek. Barcsay János statisztikai számításai alapján az egyházközség az ideiglenes kultúrház és istentiszteletek céljára szolgáló épület módosított tervrajzait 49/1933. számon újra elküldte a fôvárosnak. Petrovácz Gyula, a polgármesteri XIII. ügyosztály állandó szakbizottságának elnöke kifogásolta, hogy a kápolna külsô formája, anyaga nem biztosított egységes képet. A tetôszerkezet szarufái túl hosszúak voltak, az Oikos-tetô megfelelô alátámasztása sem volt elfogadható. Végül az engedélyt csak kiegészítésekkel adták meg: a homlokzaton tervezett alakdíszítések nem léphették túl a vakolat síkját, a Németvölgyi árok felôli oldalon létesítendô támfalnál tervezett átmenetet pedig ívszerûen kellett kiképezni. 22 Az engedélyen pincesori raktár, a földszinten belépô, szentély, fôhajó, két sekrestye, mellékhelyiség, az emeleten kórushelyiség szerepelt. 23 A jelenleg mûködô templomot 1934-ben kezdték építeni Fiala Ferenc és Lehoczky György tervei alapján. Az egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomtér, kétoldalt felsô ablaksorral, a bejárat felett orgonakarzattal, mentes minden díszítéstôl. Egy síkban tartott kazettás famennyezete közvetle- 17 A Hadirokkant Otthont a Hadiárvák Nemzeti Szövetsége tartotta fenn. Az otthon 200 férôhelyes volt és 1937-ben 155 rokkantat ápoltak benne. A szövetség feladata volt a nemzeti együvé tartozás érzésének ápolása, társadalmi, gazdasági és jogi érdekeinek megóvása. Vö. BL I o. Itt mûködött az október 29-én mártírhalált halt Kálló Ferenc tábori esperes. Schem o. 18 ROSCH 134. o. 19 Schem o. 20 Farkasréti Mindenszentek Plébánia Levéltára. 1. doboz. Historia Domus összeállította Urbán Gusztáv: Egyházközségünk határainak megfelelôbb megállapítására irányuló törekvések. A Budapest-Farkasréti egyházi élet elsô 25 éve Budapest Schem o. 22 BFL IV c. III-5130/1933. Budapest Székesfôváros polgármesterének iratai. Polgármesteri Ügyosztályok Központi Irattára /1934-I. BFL XV. 17. d Budapesti tervek gyûjteménye. Budapest (székes) fôváros tervei. Építési ügyosztályok tervtára. 8202/7.

4 188 BUDAI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET 2. kép. Felsôkrisztinavárosi Keresztelô Szent János-templom (B. A.) nül a fa fedélszékre lett felfüggesztve. A bejárat feletti hasáb formájú harangtornyában ban szentelték fel a harangot ban egy irodát építettek és kibôvítették a sekrestyét. 25 A bal oldalra, a kis templom helyére tervezett kultúrház nem valósult meg, helyén azóta is ez a régi templom áll, amely a háború alatt megrongálódott. A hívek adományaiból helyreállították, az 1960-as évek közepén a templomteret a közösségi terem hozzányitásával kibôvítették, majd 1968-ban a sekrestyével toldották meg. A templom külsô falát két sgrafitto díszíti: az egyik a bejárat felett Jézus Szívét, felette a Szentlelket galamb képében, a másik a déli oldalon Szent Kristófot ábrázolja, vállán a Gyermek Jézussal. A bejárat mellett missziós fakereszt látható felirattal: MENTSD MEG LEL- KEDET 1935, 1947, Az egységes stílusban készített oltár, szószék, vörösréz tabernákulum a tartóállvánnyal és a modern vonalú gyóntatófülkék Baska György iparmûvész munkája. A padokon az adományozók nevei láthatók. Az 1960-as években vásárolt 22 színes üvegablakot eredetileg nem ebbe a templomba tervezték. Feltehetôen Lehoczky György kartonjai alapján készültek. Az oldalablakok magyar szenteket Szent István, Szent László, Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Gellért, Boldog Gizella, Kapisztrán Szent János, a kassai vértanúk, más szenteket, valamint a pápákat egész alakban ábrázolják. Az oltár mögötti falon hat üvegablakon a keresztút jelenetei láthatók, tervezôjük valószínûleg Árkayné Sztéhló Lili volt. A hajóból nézve a szentély bal oldali falán a két újabb üvegablak Boldog Apor Vilmosnak és Szent Mártonnak állít emléket, ezek Perlaki József üvegfestô alkotásai. Alattuk 1832-bôl való szerb ikonon Keresztelô Szent János a Jordánban megkereszteli Jézust. A szentély és a hajó találkozásában, jobboldalt Jó Pásztor-szobor, mely Szmrecsányi Boldizsár mûve. A bejárat bal oldalán lévô Szent Filoména-kápolnában függ Feszty Masának a szentet ábrázoló képe. A hajó bal oldalán végighúzódó fülkékben látható Raphael Anton festményének másolata, Mária a Gyermek Jézussal, melyet Vikár Jánosné festett. A következô fülkében Avilai Szent Teréz, a bejárathoz közelebb esôben Szent Rita képét helyezték el. A jobb oldali fülkékben Szent József a Kis Jézussal (Orbán Antal alkotása), Lisieux-i Szent Teréz és Szent Júdás Tádé szobrai láthatók. A keresztút vörösréz domborítása Szörényi Reisch Károly mûve. A hajó közepén, az oldalbejáratnál álló Szent Antal-szobor is Orbán Antal alkotása. A Betlehem alakjait Kopp Judit faragta. A bejárat közelében két emléktáblát helyeztek el, az egyik Szigeti János, az egyházközség elsô világi elnökének, a másik Gyulai Józsefné, az Oltáregyesület elsô elnökének emlékét ôrzi. A plébániaépü- 24 ROSCH 134. o /1936. BFL XV. 17. d Budapesti tervek gyûjteménye. Budapest (székes) fôváros tervei. Építési ügyosztályok tervtára. 8202/7.

5 2. A FELSÔKRISZTINAVÁROSI KERESZTELÔ SZENT JÁNOS PLÉBÁNIA 189 let homlokzatát Orbán Antal Keresztelô Szent János-szobra díszíti. 26 A másik oldalon emléktábla felirattal: VERITAS ET VITA E PLÉBÁNIÁBAN ÉLT ÉS LELKIPÁSZTORKODOTT 1960-TÓL HALÁLÁIG GÁL FERENC APOSTOLI PROTONOTÁRIUS, DARNÓI C. PRÉPOST, A TEOLÓGIA PROFESSZORA, A LATERÁNI EGYETEM DÍSZDOKTORA, A PÁZ- MÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM ALAPÍTÓ REKTORA. A FELSÔ-KRISZTINAVÁROSI PLÉBÁNIA HÍVEI A templom orgonáját 1963-ban Gonda Nándor és Erdôsi József orgonaépítôk készítették kétmanuálos, 16 regiszteres nagyságban, kúprendszerû szerkezettel. 28 A templomkertben látható ifj. Máriahegyi János 1941-ben készült Jézus Szentséges Szíve szobra, melyet az 1950-ben államosított sashegyi Notre Dame de Sion kertjébôl mentettek ide. A kb. 60 cm-es mûkô talapzaton 230 cm-es festett öntöttvas szobor, mögötte kb. 300 cm-es fakereszt óta vele szemközt áll egy 1941-ben készült Szûz Mária-szobor, amely szintén ifj. Máriahegyi János alkotása. A talapzat 50 cm kô, míg a szobor 170 cm. 30 A teret 1992-ben Apor Vilmos 31 püspökrôl nevezték el, itt 1997-ben elhelyezték a püspök szobrát, Marton László alkotását a következô felirattal: ÁLLÍTOTTA 1997-BEN, A BOLDOGGÁ AVATÁS ÉVÉBEN A XII. KERÜLETI ÖNKORMÁNY- ZAT ÉS AZ APOR VILMOS EMLÉKBIZOTTSÁG kép. Felsôkrisztinavárosi Keresztelô Szent János-templom terve. BFL XV. 17. d. 329/ Budapesti tervek gyûjteménye. Budapest (székes) fôváros tervei. Építési ügyosztályok tervtára (B. A.) 26 MAYERNÉ LENDVÁRY o. 27 Saját felmérés október EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti plébániák orgonái. Felsô-Krisztinaváros Keresztelô Szent János. A játszóasztal felirata alapján. 29 RAJNA György: Budapest köztéri szobrainak katalógusa. Budapesti Városszépítô Egyesület. Budapest (a továbbiakban: RAJNA) 388. o. 30 RAJNA 389. o. 31 Apor Vilmos báró ( ) római katolikus pap, majd gyôri püspök, 1945-ben mártírhalált halt, amikor a szovjet katonák megölték az asszonyokat védô püspököt. Vö. MKL I o. 32 MAYERNÉ LENDVÁRY 27. o.

6 190 BUDAI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET A paplak A lelkészlakás és lelkészi hivatal céljára szükséges terület kijelölését a fôvárosi közgyûlés a polgármester /1937. III. számú elôterjesztésében tárgyalta. A közgyûlés a szóban forgó terület használatát a következô feltételekkel adta át: 1. Az egyházközség a fôváros által e területen létesítendô épületet csak szabályszerû építési engedély és olyan tervek alapján építheti fel, melyek kivitelezéséhez a fôváros mint telektulajdonos hozzájárult. 2. Az egyházközség köteles a területet a közgyûlési határozat keltétôl számított egy éven belül átvenni és az átvételtôl számított két éven belül az építkezést megkezdeni. Az építkezés megkezdésétôl számított egy éven belül az építkezést befejezni és az épületet végleges rendeltetésének átadni. 3. A létesítendô épületben csak lelkészlakás, egy alkalmazott részére szükséges lakás, lelkészi és egyházközségi hivatalok helyezhetôk el. 4. A használatra átengedett terület használati jogát másra átruházni, az ingatlant vagy annak használati jogát megterhelni nem lehet. 5. Ha az egyházközség a második pontban feltüntetett határidôket be nem tartaná, vagy a területen létesített építmények felett akár egészben, akár részben a megállapított használattól eltérôen rendelkeznék, ha a területet nem a fentebb megállapított célra használná, ha a használati jogot másra átruházná, vagy megterhelné, vagy az építmény feletti rendelkezési jogát csak részben is elveszítené, a terület használati joga megszûnik, és a területet a rajta lévô építményekkel és ezeknek összes tartozékaival együtt a fôváros közönsége azonnal visszaveheti anélkül, hogy az egyházközség vagy bárki más a területen eszközölt beruházásokért a fôvárostól bármilyen címen megtérítést vagy kártérítést követelhetne. 6. A terület átadásától kezdve a terület és a rajta létesítendô építmények után teljesítendô mindennemû kiadást, beleértve mindazokat a közterheket is, amelyek egyébként az ingatlan tulajdonosát terhelnék, tehát az adókat, illetékeket, illeték-egyenértéket, vízdíjat stb., továbbá az ingatlan után a jelenleg fennálló vagy a jövôben hozandó törvények, rendeletek, szabályrendeletek stb. alapján fizetendô mindennemû állami és községi közszolgáltatásokat, valamint minden egyéb kiadást a használat tartalma alatt mindenkor az egyházközség tartozik viselni olyképpen, hogy a fôvárost az ingatlan után a használat ideje alatt semmiféle kiadás ne terhelje. 7. Az egyházközség köteles a terület tényleges átadásától kezdve úrijog-elismerési díj címén évenként 20 aranypengôt minden január hó második napján a fôváros központi pénztárába befizetni. 33 A közgyûlés 1939-ben tárgyalta a polgármester 7560/1939 I. számú elôterjesztését a lelkészlak felépítése ügyében. A közgyûlés a polgármesternek az elnöki és pénzügyi szakbizottságok által pártolt elôterjesztése alapján kimondta, hogy az egyházközség kérelméhez hozzájárult és a pengôs tôke- és kamattörlesztéshez, amelybôl évi 3500 pengôt az egyházközség tartozik viselni, a lelkészlak építési és amortizációs költségeire a költségvetés kegyúri csoportjánál az évi költségvetési évtôl kezdôdôen 12 éven keresztül minden évben pengôt engedélyezett az építkezéssel kapcsolatban fennálló amortizációs kölcsön törlesztésére. A közgyûlés kikötötte, hogy az egyházközség 33 BFL IV a. Budapest Székesfôváros Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyûlési jegyzôkönyvek. 315/ o.

7 2. A FELSÔKRISZTINAVÁROSI KERESZTELÔ SZENT JÁNOS PLÉBÁNIA 191 a felépülô lelkészlakot köteles az amortizáció teljes kiegyenlítése után minden további ellenszolgáltatás nélkül a fôváros tulajdonába bocsátani és a fôvárosra telekkönyveztetni, az amortizáció teljes kiegyenlítéséig pedig a fenti kikötést a telekkönyvbe feljegyezte, azzal, hogy az ingatlan az építéssel kapcsolatos amortizációs költségeken kívül egyáltalában még nem terhelhetô. A lelkészlak céljára szolgáló épület kizárólag az elôzetesen bemutatott és a fôváros mint kegyúr által jóváhagyott tervek alapján építhetô meg, az építkezés felett a fôváros mint kegyúr felügyeletet gyakorolt. A közgyûlés a lelkészlak építéséhez évi 3500 pengôvel járult hozzá, a fôváros a szükséges helyiségeket díjtalanul bocsátotta az egyházközség rendelkezésére. A közgyûlés felhatalmazta a polgármestert, hogy a jogügylet lebonyolítását a saját hatáskörében tegye meg. A határozatot jóváhagyásra a belügyminiszter elé terjesztették, 34 aki a jóváhagyást meg is adta. 35 A plébánialak 1939-ben épült fel. 36 A megvalósulatlan nagy templom, kolumbárium Néhány évvel a kis templom átadása után a hívek már kinôtték azt, ezért a plébánia nagyszabású tervet készített egy három részbôl álló új épületegyüttesre ben a tervezéssel vitéz Irsy Lászlót bízták meg. A templom makettjén egy impozáns, felfelé törô, modern épület állt, mögötte jobb oldalon az azonos stílusjegyeket viselô plébániaépület és cserkészotthon, bal oldalon a jelenlegi templom helyén a közösségi ház, amely a plébánia tükörképeként látható. 37 A templom terveivel egy idôben készült el az elôtte lévô tér (akkor Kinga 38 térnek tervezték) rendezési terve is. Az új templom építését 1941-ben kezdték el. 39 A fôvárosi közgyûlés tárgyalta a polgármester /1941 IV. számú elôterjesztését, amely a felsôkrisztinavárosi templom megépítésével foglalkozott. A Székesfôváros törvényhatósági bizottsága a polgármesteri IV. (közjogi és illetôségi), VI. (pénzügyi) és XIII. (magasépítési) ügyosztályok mellé rendelt állandó szakbizottságok által is pártolt /1941 IV. számú polgármesteri elôterjesztés alapján a következô határozatokat hozta: a) hozzájárul a Székesfôváros kegyurasága alá tartozó plébániatemplomnak Irsy László mûépítész tervei szerint felépítéséhez; b) hozzájárul a templomépítés költségeihez annak megállapítása mellett, hogy az egyházközség az építési költségekre elôirányzott pengôt az építkezés teljes befejezéséhez nem tartja elegendônek, az emelkedô anyagárak és munkabérek figyelembevételével további pengôt engedélyez; c) felhatalmazza a polgármestert, hogy az említett összeget az építkezésre vonatkozó szakkérdések és a részleges építési tervek megállapítása után átmenetileg az évi 34 BFL IV a. Budapest Székesfôváros Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyûlési jegyzôkönyvek. 323/ o. 35 BFL IV a. Budapest Székesfôváros Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyûlési jegyzôkönyvek. 445/ o. 36 MAYERNÉ LENDVÁRY 26. o. 37 ROSCH o. 38 Árpád-házi Szent Kinga ( ) IV. Béla király leánya, Boleszláv krakkói herceg felesége, Lengyelország védôszentje. Vö. MKL VI o. 39 BFL IV a. Budapest Székesfôváros Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyûlési jegyzôkönyvek. 13/ o.

8 192 BUDAI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET 22 millió pengôs beruházó kölcsönbôl vegye igénybe, azzal a kikötéssel, hogy a költségvetés kegyúri fejezetén évrôl évre elôirányzott és a jövôben továbbra is elôirányzandó pengô templomépítési hitel keretén belül, az évtôl kezdôdôen a hozzájárulási összeget 4 év alatt biztosítja, és az így biztosított összegeknek a beruházó kölcsön javára történô visszafizetésérôl mindaddig gondoskodik, amíg a beruházó kölcsönnel szemben fennálló tartozást teljes egészében ki nem egyenlíti; d) felhatalmazza a polgármestert, hogy amennyiben a fôváros teherbírása lehetôvé teszi, a hozzájárulási összegnek az évi 22 millió pengôs beruházó kölcsön javára történô törlesztését az évi zárószámadások keretén belül a már említett év elôtt is megkezdhesse és a beruházó kölcsönnel szemben fennálló tartozás kiegyenlítésérôl gondoskodhasson; e) kiköti, hogy mivel az építkezés költségeinek nagyobb részét a Székesfôváros vállalta, az építkezés csak az elfogadott tervek alapján folyhat, a tervek módosítása csak a polgármester jóváhagyásával történhet, az építkezés ellenôrzési joga a Székesfôvárost illeti; f) felhatalmazza a polgármestert, hogy a Székesfôváros által befektetett tôke biztosításának a szem elôtt tartása mellett, az engedélyezett összeget az építkezés elôrehaladásának megfelelôen, részletekben bocsássa a templomépítési alap rendelkezésére; g) az esetleg felmerülô többletköltségeket legfeljebb 60%-ban hajlandó vállalni, de csak abban az esetben, ha a többletköltségek 40%-át az egyházközség megfelelôen biztosította; végül h) felhívja a polgármestert, hogy az esetleg felmerülô építési többletköltségek fedezetének kijelölése iránt a végleges kiviteli tervek és részletes költségvetés alapján az építkezés megkezdésétôl függetlenül, a közgyûlésnek tegyen javaslatot. A közgyûlés ezt a határozatot felterjesztette a belügyminiszterhez. 40 A templom építését 1944-ben a háború miatt megszakították. Ekkor még csak az altemplom vasbeton szerkezete állt. A megkezdett új templomépület a tér felôl háromkaréjos alaprajzú, hátrafelé nyújtott templomhajóval épült volna meg. A függôleges sávos betonpillérekkel tagolt, három kör alaprajzú bejárati torony közül a középsô négy, míg a két szélsô három lépcsôzetes hengerrel szûkült volna össze, a csúcsainkon egy-egy kereszttel. A bejárat a tér felôl széles, magas, erôteljes íves lépcsôsoron lett volna megközelíthetô, alatta az altemplommal. A templomépületrôl fennmaradt egy korábbi modellfotó, amelyen a két oldalsó torony még négyzetes hasábként jelent meg, közötte kör alaprajzú magasabb toronnyal. A megkezdett templom hátrafelé nyúló szentélye a ma álló épületnél magasabb és hosszabb lett volna. 41 A második világháború után államosították, még diszkó is mûködött itt. Több évtized után 1999-ben az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegye támogatásával a lepusztított épületet az egyház visszavásárolta, és megkezdték alul a kolumbárium, felül a templomtér kialakítását. A kolumbáriumot ifj. Müller Ferenc és Szauer Tibor készítette, Salacz Ákos statikus közremûködésével. Az elsô ütem tervei 1999-ben elkészültek, a kivitelezést az Aknabau Kft. végezte el 2000-ben. A kolumbárium bejárata jelenlegi formájában a leendô új templom keleti oldalán, az Apor Vilmos-szobor felôl nyílik. A tervezôk a meglévô épület elé íves határoló falat terveztek a konzolos épületkiugrás vonalán. A falban lévô vasrácsos kaput Α Ω kezdôbetûk díszítik. A kolumbárium kör alaprajzú, két- 40 BFL IV a. Budapest Székesfôváros Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyûlési jegyzôkönyvek. 489/ o. 41 ROSCH o.

9 2. A FELSÔKRISZTINAVÁROSI KERESZTELÔ SZENT JÁNOS PLÉBÁNIA kép. A Szent József Fiúnevelô Intézet távlati képe. Fábián Gáspár: Küzdelmeim és alkotásaim 1910-tôl 1935-ig, az életem ötvenedik événél. Budapest (1935) (B. A.) szintes elrendezésû, konzolosan körbefutó erkélysávval. Szemben a kôtömbbôl készült oltár. A tér határoló falait a kolumbárium urnafülkéinek sárgásdrapp mészkô elôlapjai borítják, vésett feliratokkal. Az urnafülkék felett hátulról megvilágított, matt üveglapokon ókeresztény szentek, mártírok nevei jelölik meg a függôlegesen tagolt fülkesávokat. A tervezô tudatosan törekedett a melegebb színû márvány alkalmazására, hogy oldja az altemplom hideg hangulatát. A bejárati ajtó felett modern megoldású, színtelen és halványkék katedrálüvegbôl készített ólomüveg ablak felirata olvasható: ISTEN ORSZÁ- GA TIBENNETEK VAN. 42 A kolumbárium a jelenlegi elsô ütemben csak két helyiségbôl áll. A bejárati, központi elhelyezkedésû, kör alaprajzú, kétszintes térbôl és a bal oldalról csatlakozó másik terembôl. A tér egyik kôburkolatú falfelületén a lebegô bronzszilikát szoboralak Törley Mária alkotása, amely a Mennyország kapuja szoborcsoport legelsô motívuma és az örök életet szimbolizálja. Mellette, a fal elôtt álló oszlop hátulról megvilágított, amorf, rogyasztott üveg oszlopfôje Bojti András mûve. A 946 urnafülke mellé további 2000 urnafülke helyezhetô még el. Ehhez kiépül majd a leendô templombelsô felé vezetô lépcsô is, valamint egy felvonó Bojti András üvegmûvész alkotása. 43 ROSCH o.

10 194 BUDAI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET A közösség 1945-ben a plébánia , ben hívet számlált Farkasréttel együtt. 45 Templomi egyletek 1945-ben: Oltáregyesület, Rózsafüzér Társulat, Credo, Szívgárda, EMSZO, Szent Zita Kör, Mária Kongregáció, Missziós Leánykör. Templomi egyletek 1947-ben: Oltáregyesület, Rózsafüzér Társulat, Credo, Mária Kongregáció, Szent Zita Kör, Katolikus Ifjak Köre, Katolikus Leánykör, Szívgárda, Katolikus Népszövetség ben a plébánia öt iskolát látott el hitoktatással: Keresztény Iskolatestvérek Szent József Fiúnevelô Intézete Római Katolikus Polgári Fiúiskola (I., majd XII. kerület Istenhegyi út 32.), a Németvölgyi úti (48.) Leánygimnázium, Budapesti XII. Kerületi Magyar Királyi Állami Fiúlíceum és Tanítóképzô Intézet (XII., Fery Oszkár u. 40., jelenleg Kis János altábornagy utca), Budapest Székesfôvárosi I. (XII.) Kerületi Böszörményi Úti (22.) (1945-tôl Németvölgyi) Községi Polgári Leányiskola, Budapest Székesfôvárosi XII. Kerületi Németvölgyi Úti (46.) Népiskola ben a Keresztény Iskolatestvérek és Fiúlíceum mellett a Székesfôvárosi Községi Általános Leányiskola (Németvölgyi út 46.) és a Székesfôvárosi Községi Általános Fiúiskola tartozott a plébániához ben a templomban tartotta alakuló ülését a XII. Kerületi Katolikus Iskolaegyesület (Alkotás utca 45.). 49 Archontológia Szelényi István Dér Gyula Tóth János Berzsenyi István Haid Árpád Nagy Imre dr Györgydeák Márton BIRÓ AURÉL 44 Schem o. 45 Schem o. 46 Schem o. 47 Schem o. 48 Schem o. 49 Farkasréti Mindenszentek Plébánia Levéltára. Historia Domus. 1. doboz.