ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS. kézikönyv a támogatási kérelem benyújtásához

Átírás

1 ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS kézikönyv a támogatási kérelem benyújtásához 2015

2

3 ELŐSZÓ Tisztelt Gazdálkodó! A nyár folyamán elfogadásra került Vidékfejlesztési Program (VP) első pályázati felhívásai az október 7-én meghirdetésre került Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, az ökológiai gazdálkodás fenntartása (VP-ÖKO) és az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (VP-AKG) támogatások voltak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban az AKG-ról már jelentetett meg kézkönyvet, jelen kiadványban pedig az ÖKO támogatási lehetőségről kívánunk átfogó tájékoztatást adni. Az előző támogatási ciklusban, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) az ÖKO támogatás még az AKG szerves része volt, a VP-ben azonban már különálló támogatássá vált. Mindkét támogatásnak alapvető célja az agrár-környezet védelme. A két támogatás esetében a kötelezettségek egy része és a vonatkozó határidők is átfedésben vannak egymással, 5 éves időtartamra szólnak, január 1-től december 31-ig. A korábbi időszakokhoz képest újdonság, hogy az ÖKO pályázat szintén 5 éves kötelezettség vállalással 2017-ben is meghirdetésre kerül majd, főként azon gazdálkodók számára, akik 2015-ben még nem tudtak támogatási kérelmeket benyújtani. A VP-ÖKO támogatás jelentősen átalakult, előírásrendszere egyszerűsödött. A pályázati felhívás az ökológiai gazdálkodást szabályozó uniós rendeletek betartásának követelményén túl nem tartalmaz egyéb többletkötelezettségeket, a biogazdáknak a támogatásért cserébe ezentúl kizárólag az egész unióban alkalmazott, egységes előírásokat kell betartaniuk. A VP-ÖKO támogatásnak külön forráskerete van, amelynek összege a korábbinak mintegy háromszorosa. Az ökogazdálkodásra való áttérésnek számos előnye van. Az ökogazdálkodók többek között mentesülnek a zöldítés kötelezettsége alól, valamint előnyt élveznek egyes támogatásokra való pályázáskor is. Mindezen intézkedések remélhetőleg hozzájárulnak ahhoz, hogy az ökológiai gazdálkodás fejlesztése érdekében készített nemzeti akciótervben megfogalmazott céloknak megfelelően az ökológiai gazdálkodásba vont területek aránya jelentősen emelkedjen. A Miniszterelnökség, a Földművelésügyi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Biokultúra Szövetség, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei által készített kézikönyv célja, hogy megkönnyítse a pályázati felhívás szabályainak értelmezését és segítségül szolgáljon a támogatási kérelmek beadásához. Eredményes gazdálkodást kívánunk! Győrffy Balázs elnök Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Dr. Gyuricza Csaba elnök, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Dr. Oravecz Márton elnök Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Czeller Gábor elnök Magyar Biokultúra Szövetség

4 2 1 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSÁRÓL Az ökológiai gazdálkodás, vagy más néven biogazdálkodás az ökológiai rendszerek működésére épít, azokkal összhangban igyekszik gazdálkodni. A gazdálkodási típus megnevezése hivatalosan ökológiai gazdálkodás, illetve a termék megnevezése ökológiai gazdálkodásból származó termék. A biogazdálkodás, biotermék kifejezés nem hivatalos ugyan, de szintén használható. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a pályázati felhívás és a kézikönyvben foglaltak közötti eltérés esetén minden esetben a felhívás szövege az irányadó. Az ökológiai gazdálkodás olyan gazdálkodási és élelmiszer előállító rendszer, amely tiltja, illetve korlátozza a szintetikus növényvédő szerek, műtrágyák, valamint a mesterséges hozamfokozók használatát. Kiemelten kezeli a korszerű állatjóléti elvárásokat, a természeti környezet megóvását és a fenntarthatóságot. Ezeket az elveket, szabályokat fokozott ellenőrzés mellett alkalmazza a termeléstől a feldolgozáson keresztül a kereskedelemig. A környezet megóvása, a termelők és fogyasztók egészségének védelme érdekében az ökológiai gazdálkodás támogatás célja a biológiai sokféleség fenntartása és növelése, a természetes önszabályozó folyamatok erősítése, a talaj biológiai állapotának védelme és javítása, a növényvédőszerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése és az élelmiszerbiztonság garantálása. Magyarországon a világ más országaihoz hasonlóan az elmúlt 20 évben dinamikusan nőtt az ökológiai művelésbe vont ellenőrzött terület és az ökológiai gazdálkodást folytató szervezetek, gazdaságok száma is. Míg 1995-ben alig több mint 100 üzemben és hektáron termeltünk biotermékeket, addig 2009-ben, az ökológiai gazdálkodásba bevont terület hektárra emelkedett. Az egyes támogatások jelentős hatással voltak a biogazdálkodás elterjedésére, a Vidékfejlesztési Program (VP) Ökológiai gazdálkodás támogatás (VP ÖKO) tervezésekor is az egyik elsődleges cél a további növekedés elérése volt.

5 Korábbi ÖKO támogatások Magyarországon 3 Magyarországon az Agrár-környezetvédelmi intézkedéseket a kormány 2253/1999. (X. 7.) számú határozatával vezettek be. A 2002-ben induló, területalapú támogatást biztosító Nemzeti Agrár-környezetgazdálkodási Program (NAKP) az 1997-től életben lévő nemzeti támogatástól eltérően már nem csak az átállás alatti, hanem az átállt ökológiai gazdálkodást is támogatta, amely 2003-ban is folytatódott. Európai uniós csatlakozásunkat követően között a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven (NVT) belül, majd között az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében nyílt lehetőség az ökológiai gazdálkodást folytató gazdálkodók támogatására az Agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) intézkedésen belül. Az NAKP eszmeiségét folytatta az NVT AKG (150/2004. (X. 12.) FVM rendelet) és az ÚMVP AKG (61/2009. (V. 14.) FVM rendelet) is. Az intézkedéseken belül a gazdálkodók három, művelési módonként más-más célprogramba kapcsolódhattak be attól függően, hogy szántón, gyepen vagy ültetvényen szerettek volna ökológiai termelést folytatni: az Ökológiai szántóföldi növénytermesztés, az Ökológiai gyepgazdálkodás és az Ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogramokba. A támogatási összeg nagysága szempontjából szántó és ültetvény esetén az átállási időszakban lévő és a már átállt területekhez különböző támogatási összegek tartoztak. Az ÚMVP AKGban a támogatást az ügyfelek olyan előírások betartásáért kaphatták meg, amelyek az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó Európai Közösségi rendeletekből fakadó kötelezettségeken túlmutattak, azokhoz képest plusz előírásokat tartalmaztak. Az alábbi táblázat a korábbi AKG intézkedések ökológiai gazdálkodáshoz kötődő célprogramok statisztikai adatait mutatja be (NAKP) 2003 (NAKP) (NVT) (ÚMVP) Igénylők száma (db) Igényelt terület nagysága (ha) Támogatottak száma (db) Támogatott terület nagysága (ha) A VP ÖKO támogatás A korábbi támogatási programok a Vidékfejlesztési Program keretén belül is folytatásra kerülnek. A VP ÖKO támogatás egyrészt a konvencionális területek ökológiai művelés alá vonását kívánja ösztönözni, másrészt az ökológiai művelésbe vont területeken a gazdálkodási mód fenntartását célozza. Az ökológiai gazdálkodás támogatás olyan önkéntes alapon működő kifizetési rendszer, amelyben a résztvevők az ökológiai gazdálkodási célok elérésének érdekében a gazdálkodásuk során többlet tevékenységek elvégzését vállalják.

6 4 A TÁMOGATÁS CÉLJA Az ökológiai gazdálkodás kettős célt szolgál: a környezetre gyakorolt kedvező hatása kapcsán a biodiverzitás megőrzése, az alacsonyabb környezetterhelés révén a talajok kímélete és a vízbázisok védelme, valamint az ökológiai gazdálkodás előírásainak betartása mellett készült termékeknek magasabb a beltartalmi értéke, ezért teljesebb értékűek, tápanyagban gazdagabbak. A kíméletes szerek használatának köszönhetően a növényvédő szer maradékok a bio élelmiszerekben számottevően alacsonyabbak. A támogatás meghirdetése és a kötelezettségvállalási időszak Az Ökológiai gazdálkodás támogatás meghirdetésére 2015 őszén került sor, a pályázati felhívás október 7 én jelent meg a honlapon (VP kódszámmal). A támogatási kérelmek benyújtására november 31. és december 31. között van lehetőség. A támogatási kérelmeket 5 éves időtartamra lehet benyújtani. Sikeres pályázás esetén a kötelezettségvállalás időszaka: január 1-től december 31-ig tart. A megelőző ciklusban a kötelezettségvállalási időszak számításának alapja a gazdálkodási év volt. A gazdálkodók adminisztrációs terheinek egyszerűsítése miatt az egyes támogatások időszakai az egységes terület alapú támogatás (SAPS) rendszeréhez igazodva egységesítésre kerülnek: a terület alapon igényelhető vidékfejlesztési támogatások az Ökológiai gazdálkodás támogatás mellett, mint a VP-AKG, a Natura 2000 gyep illetve a Természeti Hátránnyal Érintett Területek (THÉT, korábbi KAT) is, 2016-tól naptári évre vonatkoznak majd. A VP ÖKO új rendszere: előírások helyett az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi követelményeket kell betartani A VP keretén belül az ökológiai gazdálkodás támogatása az ÚMVP rendszerétől eltérően már nem része az AKG-nak, az ÖKO támogatás a VP-ben külön intézkedésként jelent meg. A VP-ben két alintézkedés vonatkozik az Ökológiai gazdálkodás támogatására: Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés és Ökológiai gazdálkodás fenntartása alintézkedések. A támogatás két alintézkedésre történő bontására azért volt szükség, mert az ökogazdálkodásban megkülönböztetünk átállás alatt lévő és már az ökogazdálkodásra teljesen átállt területeket. Az átállási időszakban már be kell tartani minden biogazdálkodásra vonatkozó előírást, azonban ekkor még nem minősíthetők a termékek ökológiai gazdálkodásból származó terméknek.

7 5 Az átállási időszak maximális hossza (a támogatás szempontjából)*: Földhasználati kategória Az átállási időszak hossza gyep szántó ültetvény legfeljebb2 év legfeljebb2 év legfeljebb3 év * az átállási időszak hosszát a 889/2008/EK rendelet 36. cikk (1) bekezdése szabályozza Az átállási időszakban tehát már jelentkeznek az ökológiai gazdálkodás gyakorlatából eredő többletköltségek, a termék azonban még nem értékesíthető biotermékként. A támogatási összeg ezért, valamint az ökológiai gazdálkodásba vont területek növekedésének ösztönzése miatt az átállás időszaka alatt magasabb, mint a fenntartás ideje alatt. A támogatási összegeket a következő alfejezet tartalmazza. Az öt éves kötelezettségvállalási időszak, amennyiben átállási időszakkal kezdődik, az átállás idejének lejárta után az 5. év végéig a fenntartási támogatással folytatható, azaz a két alintézkedés kötelezettségvállalási időszaka együttesen 5 év. A VP ÖKO támogatásra vonatkozó legalapvetőbb változás, hogy míg az ÚMVP AKG részét képező ökológiai célprogramok esetében a tanúsítás követelményein túlmutató előírások után járt csak kifizetés, addig a VP ÖKO támogatás esetében erre nincs szükség. A támogatáshoz a gazdálkodóknak alapvetően az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok előírásainak kell megfelelni, azaz alapvetően a vonatkozó 834/2007/EK Tanácsi rendelet, valamint a 889/2008/EK Bizottsági rendeletekben, illetve a 34/2013. VM rendeletben foglaltakat kell betartani. A tanúsítást végző szervezet az ellenőrzés alatt álló területekről minden évben igazolást állít ki. A tanúsított területekről a tanúsító szervezetek az MVH felé adatokat szolgáltatnak. Ezek az adatok képezik majd a kifizetés alapját. A támogatás típusa, összege A VP ökológiai gazdálkodás intézkedésére, 2020-ig összesen eurónak megfelelő forintösszeg áll rendelkezésre, ez az összeg körülbelül 64,4 milliárd forintot tesz ki. A pontos összeg forintban azonban nem megadható, az függ az euró árfolyamtól. A 2016-tól induló ÖKO támogatásra a 64,4 milliárd forint 80%-a használható fel, ami körülbelül 51,5 milliárd Ft.

8 6 A támogatási intenzitás minden esetben 100%, degresszió a VP ÖKO esetében nem kerül alkalmazásra. A támogatás összege továbbra is öt éven keresztül, évente, az egységes kérelem keretein belüli kifizetési kérelemben igényelhető. A sikeres támogatási kérelem (pályázat) benyújtását követően kézhez kapott támogatói okirat nem jelenti automatikusan a támogatás kifizetését, csupán a támogatásban való részvételre jogosít fel. Kifizetési kérelmet az nyújthat be, aki támogatói okirattal rendelkezik vagy támogatási kérelmet vagy kötelezettség-átvételi kérelmet nyújtott be, de jogerős támogatási döntéssel még nem rendelkezik (pl: nem elbírált támogatási kérelemmel és kötelezettség-átvételi kérelemmel rendelkezők, kifogás alatti döntések). Utóbbi két esetben is a valóságnak megfelelően kell a kifizetési kérelmet benyújtani. Az egységes kérelemben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belül kell táblásítani és az adott évi hasznosításokat megadni. A támogatási összeg a kifizetési kérelem ellenőrzését követően kerül odaítélésre, területalapú, vissza nem térítendő támogatás formájában. A támogatás a minőségi rendszer előírásainak teljesítésével összefüggő többlet költségeket és elmaradt bevétel ellentételezését szolgálja. A támogatás igénybevételéhez a tanúsítási rendszer követelményeit be kell tartani, kifizetésre csak az ellenőrzések és a gazdálkodási napló egyes adatait tartalmazó webgn beérkezése után kerül sor. A támogatási összegek kalkulációjakor a tanúsítási rendszerben való részvétel díja beszámításra került, arra külön támogatást igényelni nem lehet. A támogatással érintett terület státusza a kötelezettségvállalás ideje alatt minden évben január 1-i állapot szerint kerül megállapításra és ez alapján kerül a támogatási összeg (átállási/ fenntartási) meghatározásra. Amennyiben a támogatást igénylő a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre vonatkozóan átállási időszak lerövidítése iránti kérelmet nyújtott be az illetékes ökológiai tanúsító szervezethez és azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal jóváhagyta, a támogatási összeg az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület ökológiai státuszváltozása kezdetét követő évétől módosul. A támogatás összege a kézikönyvben euró alapon kerül feltüntetésre. A támogatás természetesen forintban kerül majd kifizetésre. Az átváltási arány a kifizetési kérelem benyújtás évének az Európai Központi Bank, január 1-én aktuális középárfolyama szerint kerül majd meghatározásra, ezért jelenleg nem tudunk forintosított összegeket megadni.

9 BEFEKTETÉS A JÖVŐBE Ökológiai gazdálkodásra történő átállás esetén a támogatás összege a következőképpen alakul (euró/ha/év) Ökológiai gazdálkodás fenntartása esetén a támogatás összege a következőképpen alakul (euró/ha/év) Szántóföld Zöldség Almafélék Szőlő Egyéb gyümölcs Gyepgazdálkodás - kaszálás Gyepgazdálkodás - legeltetés min 0,3 ÁE/ha A kifizetési összeg kalkulációjának szempontjából fontos tudni, hogy a kötelezettségvállalás időszaka alatt a támogatást igénylőnek lehetősége van arra, hogy adott tábla esetében az egyik évben a szántóföldi növénytermesztés, a másik évben pedig a zöldségtermesztés támogatási összegét igényelje a termesztett növény figyelembevételével. Ugyan ez a lehetőség adott a gyep földhasználati kategóriába eső terület esetében is: kaszálással, míg a másik évben legeltetéssel is hasznosítható a terület és a hasznosításnak megfelelően igényelhető a támogatási összeg. Ültetvényeknél azonban a kivágást követő újratelepítés esetén: amennyiben az új telepítésű ültetvény után magasabb hektáronkénti támogatási összeg igényelhető, mint a kivágott növényfajra, úgy a támogatást igénylő részére az újratelepített területre csak az alacsonyabb támogatási összeg igényelhető. A támogatás kapcsolata a zöldítéssel, AKG-val Az ökológiai gazdálkodás alá vont területek Magyarországon is automatikusan jogosultak a zöldítési támogatásra. Ezeken a területeken a követelmények betartása nélkül kifizethető a zöldítés támogatási összege (1307/2013/EU rendelet 43. cikk (11) bekezdése értelmében). Habár az AKG és az ÖKO támogatás két teljesen különálló támogatássá vált, alapvető céljuk azonban megegyezik: fenntartható gazdálkodás környezetünk erőforrásaival. Ugyanazt a célt a két rendszer azonban különböző eszközökkel igyekszik elérni. A két támogatás azonos célkitűzése miatt az európai uniós szabályok alapján nem adható ugyanarra a területre mindkét fajta kifizetés. Egy gazdaságon belül ugyanakkor lehetőség van arra, hogy egyes területeken az VP-AKG-s, míg a többi területen a VP-ÖKO-s kifizetéseket vegyenek igénybe. Fontos, hogy ugyanazon, GPS koordinátákkal felmért kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre vagy csak AKG, vagy csak Ökológiai gazdálkodás támogatás vehető igénybe, tehát egy időben egyazon területre nem igénylehető mindkét támogatás. Ugyan ez vonatkozik az ÚMVP AKG részét képező, 10 éves környezetvédelmi gyeptelepítés célprogram területeire is, azok nem fedhetnek át sem a mostani ÖKO-s, sem a mostani AKG-s területekkel. AGRÁR-KÖRNYEZET- GAZDÁLKODÁS kézikönyv a támogatási kérelem benyújtásához AZ AKG TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATBAN a jelen kézkönyvhöz hasonló kiadvány jelent meg, amely elektronikus formában a honlapon, illetve nyomtatott formában a falugazdász irodákban is elérhető.

10 8 2 A VP ÖKO TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ ÚJ ELJÁRÁSREND 2020 A Vidékfejlesztési Programban lévő valamennyi támogatás esetében újdonság, hogy a támogatások igénylésének menete megváltozik: míg korábban az eljárási szabályokat a évi XVII. törvény és a közigazgatási hatósági eljárási szabályairól szóló törvény (Ket.) határozta meg, addig mostantól ezek a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet hatálya alá fognak tartozni, amely alapján a támogatási jogviszonyra a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai alkalmazandók. Ez a változás elsődlegesen azt jelenti, hogy a támogatási feltételek nem jogszabályokban, hanem pályázati felhívásban kerülnek meghirdetésre, azokra pályázatot (támogatási kérelmet) kell majd benyújtani. A pályázati felhívások a ( honlapon kerülnek meghirdetésre. A benyújtásra az eddigiekhez hasonlóan az MVH elektronikus felületén lesz majd lehetőség. A támogatások odaítélésére a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet eljárási szabályai alapján, az ÖKO támogatás esetében támogatói okirat kibocsátásával kerül sor. Összefoglaló táblázat a változó eljárási szabályokról: ÚMVP AKG VP ÖKO támogatás az eljárás alapja Ket. 272/2014. Korm. rendelet a támogatás megnevezése támogatás, jogcím támogatás, pályázat a támogatás meghirdetése a támogatási igény benyújtása értesítés a támogatási döntésről a megítélt támogatási összeg kérelmezése jogcímrendeletben, Magyar Közlöny támogatási kérelem, MVH elektronikus felületén, ügyfélkapun keresztül MVH határozat, postázásra került, illetve ügyfélkapura megküldött kifizetési kérelem, MVH elektronikus felületén (Egységes kérelem) pályázati felhívásban, támogatási kérelem (pályázat), MVH elektronikus felületén Támogatói okirat, elektronikus úton (ügyfélkapu) kifizetési igénylés, MVH elektronikus felületén (Egységes kérelem)

11 AZ EGYSZERŰSÍTETT KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁS 9 Az ÖKO támogatás vonatkozásában az egyszerűsített kiválasztási eljárás kerül alkalmazásra. Ez az eljárás típus objektív, számszerűsíthető szempontok vizsgálatára épül, és terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások esetében alkalmazzák. Az ÖKO támogatás mellett a következő műveletek tartoznak még az egyszerűsített eljárás-típushoz: VP-Agár-környezetgazdálkodás kifizetés (VP-AKG) THÉT kifizetések (korábban KAT) NATURA 2000 kompenzációs kifizetések erdő-környezetvédelmi kifizetések génmegőrzés támogatása tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti kifizetések egyes erdészeti és nem termelő beruházások támogatása AZ INTÉZMÉNYRENDSZER FŐBB SZEREPLŐI Az alábbi táblázatban az ÖKO támogatás végrehajtásában közreműködő legfontosabb agrár-közigazgatási szereplők és feladataik kerülnek ismertetésre. Miniszterelnökség (ME) Földművelésügyi Minisztérium (FM) Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) együttműködő szervezet Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., Hungária Öko Garancia Kft. tanúsító szervezetek szerep irányító hatóság illetékes hatóság/ szakmai támogató kifizető ügynökség, közbenső szerv támogatási és kifizetési kérelmek ellenőrzése kifizetések és azok könyvelése, nyilvántartása egyéb IH-t támogató funkciók ellátása feladatok VP összeállítása felhívások közzététele támogatói döntés meghozatala program szintű mutatószámok gyűjtése, értékelése a kifizető ügynökség akkreditációja szakmai közreműködés az intézkedések, felhívások kialakításában részvétel az ellenőrzésben gazdálkodási napló elektronikus benyújtásának biztosítása hatásindikátor monitoring rendszer üzemeltetése a tanúsító szervezetek akkreditációja, ellenőrzése egyes engedélyezési eljárások (pl. átállási idő lerövidítése) lefolytatása tanúsítás Minősítő Tanúsítvány kiállításával ellenőrzés

12 10 3 TANÚSÍTÁS, ELLENŐRZÉS Az intézményrendszer szereplői közül az ÖKO támogatás esetében a NÉBIH és a tanúsító szervezetek szerepe kiemelkedő, ezért tevékenységük az alábbiakban részletesen kifejtésre kerül. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerepe A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), illetve jogelődjei 2009 óta látják el az ökológiai gazdálkodás területén az illetékes hatóság feladatkörét, mint kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv. Magyarországon nem az illetékes hatóság végzi a tanúsítási tevékenységet, hanem az általa kijelölt ellenőrző szervek, amelyeket tanúsító szervezeteknek nevezünk. A NÉBIH átruházta a tanúsítási tevékenység végzését a tanúsító szervezetekre, de a jogszabályok szerint a tanúsító szerveztek jóváhagyása és ellenőrzése a NÉBIH feladata. Annak megállapítására, hogy a tanúsító szervezet az előírásoknak megfelelően végzi-e az ellenőrzési és tanúsítási tevékenységét, a NÉBIH évente auditokat folytat le mindkét tanúsító szervezetnél. Ezáltal biztosítható, hogy a tanúsító szervezetek működése az előírásoknak megfelelő módon történjék. A NÉBIH a tanúsító szervezetek működésének vizsgálata során a magyar és az EU-s öko jogszabályokban foglalt szakmai feltételeknek való megfelelést vizsgálja. Emellett a NÉBIH, mint illetékes hatóság az ökológiai gazdálkodás területén jogosult egyes, az öko rendeletek alapján kérelmezhető engedélyezési eljárások (pl. átállási idő lerövidítése) lefolytatására. Tanúsító szervezetek Magyarországon Magyarországon az illetékes hatóság által kijelölt tanúsító szervezetek végzik a tanúsítási tevékenységet, vagyis ellátják a vonatkozó EK rendelet szerinti ellenőrzési és tanúsítási feladatokat. Magyarországon jelenleg két tanúsító szervezet van:

13 Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. kódszáma: HU-ÖKO Elérhetőségei: Iroda címe: 1112 Budapest, Oroszvég lejtő 16. Postacím: 1535 Budapest, Pf Telefon: (+36 1) , (30) A szervezet jelenleg ha terület ellenőrzését látja el. Hungária Öko Garancia Kft. kódszáma: HU-ÖKO-02 Elérhetőségei: Honlap: Székhely, levélcím: H-1033 Budapest, Miklós tér 1. info@okogarancia.hu Telefon: +36-1/ A szervezet jelenleg ha terület ellenőrzését látja el. A két szervezet működése között az ellenőrzés és tanúsítás szempontjából lényeges különbség nincs, mindkettő megfelel a jogszabályi követelményeknek. ELLENŐRZÉS: A tanúsító szervezet, a vonatkozó jogszabályok értelmében köteles valamennyi általa tanúsított gazdasági szereplőt évente legalább egyszer az EK rendelet rendelkezéseinek való megfelelés szempontjából a tevékenység végzésének helyszínén teljes körűen ellenőrizni. Emellett a rendelet értelmében a tanúsító szervezet köteles soron kívüli ellenőrzést végezni, ha a gazdasági szereplőnél felmerül a rendelkezések be nem tartásának gyanúja. TANÚSÍTÁS: A tanúsító szervezet a követelményeknek való megfelelés esetén szigorú számadású Minősítő Tanúsítványt ad ki termékekre (adott szállítmányra), illetve termelési folyamatra (pl. előállítás, forgalmazás). A Minősítő Tanúsítvány kiadásával a tanúsító azt tanúsítja, hogy a gazdasági szereplő tevékenysége megfelel az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó EU-s jogszabályi előírásoknak. Fontos tudni, hogy a tanúsító szervezetek nem egyes területeket, kultúrákat tanúsítanak, hanem az ökogazdaság egészét. BEJELENTKEZÉS A TANÚSÍTÁSI RENDSZERBE Magyarországon a NÉBIH által elismert és felügyelt tanúsító szervezetek jogosultak és kötelesek fogadni mindazon gazdasági szereplők bejelentkezését az ellenőrzési rendszerbe, akik ökológiai termelésbe, termék előállításba kívánnak kezdeni. A tanúsító szervezettel kötött ellenőrzési/tanúsítási szerződésben rögzített időponttól köteles a gazda betartani az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó előírásokat, legkorábban ettől az időponttól kezdődhet az átállás, és innentől tekinthető a gazda ellenőrzött ökológiai gazdálkodónak, vagy más néven biogazdálkodónak.

14 12 MAGYAR BIOKULTÚRA SZÖVETSÉG A Magyar Biokultúra Szövetség összefogja a regionális és szakmai alapon szerveződő egyesületek tevékenységét. Célja az ökológiai gazdálkodók érdekeinek képviselete és az ökológiai gazdálkodás elterjesztése. Ennek jegyében civil partnerként működik közre a minisztériumokkal, más kormányzati és civil szervezetekkel, illetve tartja kapcsolatot a médiával. Népszerűsíti az ökológiai termékeket, valamint rendezvényekkel és kiadványokkal hozzájárul az ökogazdálkodás népszerűsítéséhez. Ökopiac működtetésével értékesítési lehetőséget biztosít számos biogazdaságnak és feldolgozónak. A Magyar Biokultúra Szövetség a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. kizárólagos tulajdonosa, ezért a Szövetség tagszervezeteinek tagjai kedvezményesen vehetik igénybe a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. szolgáltatását. Amennyiben az ökogazdálkodás előírásaival kapcsolatban kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Magyar Biokultúra Szövetség tagegyesületeihez. Magyar Biokultúra Szövetség 1132 Budapest, Visegrádi u. 53. III/1. Telefon: 1/ ; Fax: 1/ biokultura@biokultura.org Honlap: A Magyar Biokultúra Szövetség tagegyesületei: Tagegyesület Név Elérhetőség Biodinamikus Közhasznú Mezei Mihály, mihaly.mezei@gmail.com Egyesület elnök Biokultúra Középmagyarországi Egyesülete Dél-alföldi Biokultúra Egyesület Dél-dunántúli Biokultúra Egyesület Észak-magyarországi Biokultúra Egyesület Kelet-magyarországi Biokultúra Egyesület Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület Magyar Ökogazdálkodók Szövetsége Nyugat-dunántúli Biokultúra Egyesület Ökológiai Gazdálkodás Oktató, Kutató és Szaktanácsadó Egyesület Obreczán László, elnök dr. Szántosi Antalné, elnök Czeller Gábor, elnök Orbán Péter, elnök Gencsi Zoltán, elnök Ware Borbála, elnök Gencsi Zoltán, elnök dr. Roszík Péter, elnök dr. Márai Géza, elnök obreczan@kerex.hu szantosine@fre .hu czeller@biokultura.org (külföldi elfoglaltsága miatt a Közép- Magyarországi és a Kelet- Magyarországi Biokultúra Egyesületek megkeresését ajánljuk) gencsi05@gmail.com warep-b@hu.inter.net gencsi05@gmail.com roszik@t-online.hu marai.geza1@gmail.com

15 13 4 A VP ÖKO ÁLTALÁNOS ÉS ALAPKÖVETELMÉNYEI Általános követelmények (kötelezettségvállalások és követelmények) A kötelezettségvállalás január 1-től december 31-ig tart. A támogatást igénylőnek a kötelezettségvállalással érintett teljes területen a támogatási időszak öt éves időtartama alatt be kell tartania az ökológiai gazdálkodás előírásait. A támogatást igénylő a kötelezettségvállalással érintett teljes területen a támogatási időszak öt éves időtartama alatt vállalja, hogy az adott év minden napjára vonatkozóan jogszerű földhasználó. Szántóföldi földhasználati kategória esetében a támogatás minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára termeszthető zöldségnövényekre, lágyszárú gyümölcsökre, rizsre és zöldugarra igényelhető, az energiafű, a nád, a parlagon hagyott terület, a pihentetett terület, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével. Az aromás, gyógy- és fűszernövények a zöldségnövények után járó támogatási összegre jogosultak. Amennyiben az adott évben legeltetéses hasznosítás kerül a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belül kialakított táblán megjelölésre, akkor az összes ezzel érintett területen átlagosan minimum 0,3 ÁE/ha legeltetési sűrűséget kell biztosítani. Az ideiglenes gyep hasznosítási kód csak gyepgazdálkodási földhasználati kategória esetében támogatható. A legeltetésre vonatkozó további információk a 11. fejezetben találhatók. Az ültetvény földhasználati kategóriában a faiskola és csemetekert kivételével minden, a 39. oldalon lévő táblázat szerinti gyümölcsfaj támogatásra jogosult. Az ültetvény földhasználati kategória keretében csak azon területek támogathatók,

16 14 melyeken a támogatási kérelem beadásakor már eltelepített ültetvény található. A támogatási kérelem benyújtásakor még nem termő ültetvény is támogatható. Az ültetvényekre vonatkozó további részletszabályok a 11. fejezetben olvashatók. A gazdálkodó gazdálkodási naplót köteles vezetni. A gazdálkodási naplót adott év január 1-től adott év december 31-ig tartó időszakokra kell vezetni, azt a kötelezettségvállalási időszak utolsó évét követő 10. év végéig (azaz december 31.-ig) meg kell őrizni. A napló adatainak egy részét - azaz a pályázati felhívás 5. számú mellékletében meghatározott adattartalmát - az adott évet követő év január 1. és március 1. között be kell nyújtani a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatalhoz. A benyújtás az adott időszakban aktuális elektronikus formanyomtatványon tehető meg. A gazdálkodási naplóra vonatkozó információkról bővebben a 11. fejezetben olvashat. A szántó és ültetvény földhasználati kategória esetében a tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni. A tervet évente szükséges elkészíteni, vagy talajvizsgálati eredmények és amennyiben releváns levélanalízis alapján, vagy egyszerűsített mérlegszámítási módszer alapján a tervezett termésszinthez meghatározott tápanyagigény figyelembevételével. A tápanyag-gazdálkodási terv készítésére vonatkozó további követelményeket a 11. fejezetben ismertetjük. Évente monitoring adatszolgáltatás beküldése kötelező, és amennyiben a gazdálkodó kiválasztásra kerül a hatásindikátor monitorozó rendszerbe, akkor ahhoz adatot kell szolgáltatni. Az áttérési támogatásban részt vevő kedvezményezetteknek december 31- ig ökológiai gazdálkodási képzésen kell részt venniük (a fenntartási támogatásban részt vevőkre ez a kötelezettség nem vonatkozik). A képzésre vonatkozó egyéb tudnivalók: A képzésen a támogatást igénylőnek kell részt vennie. Amennyiben a támogatást igénylő nem természetes személy, a képzésen a vezető tisztségviselőnek, képzésre kijelölt alkalmazottnak vagy tagnak kell részt vennie. Családi gazdaság esetében a képzésen a családi gazdaság vezetőjének vagy a családi gazdaság tagjának kell részt vennie. Amennyiben a kötelezettségvállaló személyében változás történik a támogatási időszak alatt, az áttérési támogatásra vonatkozó támogatási időszak alatt kötelezettség átvevőjének a kötelezettség átvételét követő egy éven belül képzésen kell részt vennie, kivéve, ha már az 1. pontban meghatározott képzésen részt vett. Az a támogatást igénylő, akinek az intézkedésbe vont területe részben vagy egészben fenntartási támogatásban részesül, a kötelező képzésen való részvétel kötelezettsége alól mentesül.

17 ( VP ÖKO alapkövetelmények (referenciaelemek) Az ÖKO alapkövetelmények a SAPS támogatáshoz is teljesítendő követelményekből és az ÖKO minimumkövetelményből állnak. Az alapkövetelmények betartásáért külön támogatás nem adható, ugyanakkor ezek a követelmények minden ÖKO intézkedésbe belépő gazdálkodó számára kötelezőek, kifizetés csak ezen követelmények betartása mellett adható. 15 A VP ÖKO ALAPKÖVETELMÉNYEI a KÖVETKEZŐK: A kedvezményezettnek a teljes támogatási időszak alatt be kell tartania az alábbi követelményeket: 1. Kölcsönös Megfeleltetés előírásai és követelményei (JFGK + HMKÁ) 2. 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 2. -a szerinti minimumkövetelmények (zöldítési rendeletben szereplő minimumkövetelmények) 3. ÖKO minimumkövetelmények: növényvédőszer-használatra vonatkozó minimumkövetelmények. A terület alapon igényelhető támogatások rendszere: zonális SAPS ZÖLDÍTÉS ÖKO AKG ( THÉT korábban KAT NATURA 2000 GYEP ÖKO minimumkövetelmények Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY, nitrátrendelet) Integrált Növényvédelmi Irányelv (IPM) KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS (HMKÁ, JFGK) + ZÖLDÍTÉS RENDELET SZERINTI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

18 16 Az ábra az előírások hierarchikus egymásra épülését mutatja be: öko ökológiai gazdálkodásra vonatkozó szabályok 3 ÖKO alapkövetelmények (referenciaelemek) a SAPS támogatáshoz teljesítendő követelmények 2 1 ÖKO minimumkövetelmények Kölcsönös megfeleltetés (HMKÁ, JFGK) + Zöldítés rendelet szerinti minimumkövetelmények A Kölcsönös Megfeleltetés és a zöldítés rendeletben foglalt minimumkövetelmények betartása a SAPS és számos egyéb közvetlen támogatás igényléséhez is szükséges. 1. KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS A Kölcsönös megfeleltetés alapvetően két részből áll: - a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekből (JFGK), - valamint a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásaiból. JFGK-nak nevezzük azt a 13 közösségi jogszabályt, amelyet a 1306/2013/EU rendelet tartalmaz. A HMKÁ előírások keretrendszerét szintén a 1306/2013/EU rendelet fogalmazza meg. A jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények az adott szakterületen már több éve hatályos jogszabályokat tartalmaznak. Új követelményt a Kölcsönös megfeleltetés rendszere nem határoz meg. A rendszer lényege abban rejlik, hogy az összegyűjtött eddig is létező jogszabályi előírások betartása már az EU-s támogatások teljes mértékű eléréséhez is kötődik.

19 17 Földterülettel rendelkezem Nitrátérzékeny területen folytatok gazdálkodást Felhasználok szennyvíziszapot Natura es területen folytatok gazdálkodást Tartok sertést Tartok szarvasmarhafélét Tartok juhot/ kecskét Tartok mézelő méhet Tartok prémes állatot Tartok lovat, nyulat, baromfit Növénytermesztéssel foglakozom HMKÁ X X X X X JFGK 1. JFGK 2. A vizek mező gazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről A vadon élő madarak védelme X X X* X* X* X* JFGK 3. A vadon élő állatok és növények védelméről X JFGK 4. Élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások X X X X X X** JFGK 5. A hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß- agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról X X X X JFGK 6. A sertések azonosítása és nyilvántartása X JFGK 7. A szarvasmarhák azonosítása és nyilvántartása X JFGK 8. A juh- és kecskefélék azonosítása és nyilvántartása X JFGK 9. Az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre X X X JFGK 10. A növényvédő szerek forgalomba hozataláról X X JFGK 11. A borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények X JFGK 12. A sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények X JFGK 13. tenyésztés céljából tartott állatok védelméről X X X X X *Állattartó telep méretétől függően érintett lehet ** Élelmiszernek szánt növény termesztésével és/vagy takarmánytermesztéssel.

20 18 2. A ZÖLDÍTÉS RENDELETBEN SZEREPLŐ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK A zöldítés rendelet, azaz a 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 2. szerinti minimumkövetelményeket tartalmazó részét a Kölcsönös Megfeleltetés rendszere mellett többek között minden SAPS támogatást és területhez köthető közvetlen támogatást igénylő gazdálkodónak be kell tartani a gazdasága egészén. Ezen minimumkövetelmények csaknem azonos tartalommal korábban a HMKÁ részeként a KM előírások között szerepeltek. A zöldítési rendelet szerinti minimumkövetelmények a következők: - szántóterületen, állandó gyepterületen, vagy állandó kultúrával fedett területen a különböző gyomszabályozási módszerek alkalmazásával olyan mértékben meg kell akadályozni a gyomnövények kelését, a szaporító képletek kialakulását, hogy a kultúrnövény, illetve gyep fejlődése a gyomnövények által kiváltott gyökérversengés és árnyékolás következtében nem kerülhet veszélybe, - szántóterületen, állandó gyepterületen, vagy állandó kultúrával fedett területen a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények irtásáról gondoskodni kell, - az állandó gyepterületen rendszeres legeltetés hiányában tárgyév augusztus 31- éig legalább egyszer tisztító kaszálást kell végrehajtani, valamint - tilos az állandó gyepterületeket túllegeltetni. 3. ÖKO MINIMUMKÖVETELMÉNY: Gondoskodni kell a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről (pl.: növényvédőszer csomagolóeszköz más célra még tisztított állapotban sem használható). A növényvédőszeres göngyölegeket jól látható felirattal ellátott, elkülönített helységben (esetleg szekrényben) kell tárolni.

21 19 AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS 5 SZABÁLYAI Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó előírások az egyes tevékenységre vonatkozóan részletes követelményeket fogalmaznak meg, például a növénytermesztés, az állattartás vagy feldolgozás esetén. Az ökológiai gazdálkodás támogatás terület alapú támogatás, növénytermesztési tevékenység kapcsán igényelhető. Ezért a támogatás szempontjából az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos tevékenységek közül csak a növénytermesztést érintő követelmények kerülnek elsősorban figyelembe vételre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ha egy gazdasági szereplő bármely ökológiai gazdálkodási tevékenysége (állattartás, feldolgozás stb.) vonatkozásában az ökológiai gazdálkodás előírásainak megsértése miatt az ökológiai gazdálkodás rendszeréből kizárásra kerül, a növénytermesztési tevékenységet sem folytathatja tovább a kizárás időtartamának leteltéig, így az ÖKO támogatást, kifizetést sem igényelhet, a támogatásból is kizárásra kerül. A fejezet a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által használt, Az Ökológiai gazdálkodás Alap-feltételrendszere alapján készült. Bizonyos esetekben az egyes előírások a jogszabályokhoz képest az Alap-feltételrendszerben pontosításra kerültek. Ahol ezek az előírás-pontosítások nem egyeznek a másik tanúsító szervezet, a Hungária Öko Garancia Kft. által használt előíráslistával, ott ezeket a különbözőségeket jelezzük. Míg a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Az Ökológiai gazdálkodás Alap-feltételrendszere című dokumentumban összegzi az ellenőrzés kritériumait, addig a Hungária Öko Garancia Kft. A vonatkozó rendeletek követelményeiről a szervezet honlapján tájékoztatja az érdeklődőket. Az ökológiai gazdálkodás előírásainak jogszabályi háttere Az ökológiai gazdálkodás egy olyan jogszabályokon nyugvó gazdálkodási rendszer, amelynek végeredményeként a gazdálkodásból származó termék az ökológiai (öko, bio) termék megnevezést viselheti.

22 20 Ezen jogszabályok előírásai a világ számos országában, az IFOAM (a biogazdálkodók világszövetsége) munkájának köszönhetően egymással összeegyeztethetők, így például az Európai Unióból származó termék az USA-ban is bioterméknek számít. Magyarországon az ökológiai gazdálkodás alapjait Európai uniós szabályozások határozzák meg és nemzeti jogszabályok egészítik ki. Európai uniós jogszabályok: A Tanács június 28-i 834/2007/EK Rendelete az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről, A Bizottság szeptember 5-i 889/2008/EK Rendelete az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról és A Bizottság 1235/2008/EK Rendelete (2008. december 8.) a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról. Nemzeti jogszabályok: a évi XLVI. Törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, a 34/2013. (V. 14.) VM rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításáról, előállításáról, forgalmazásáról, jelöléséről és ellenőrzésének eljárásrendjéről. Az ökológiai gazdálkodóknak a konvencionális termelésre vonatkozó valamennyi EU-s és hazai jogszabályt, előírást maradéktalanul be kell tartaniuk. A fenti jogszabályok hatálya alá az alábbi termékek tartoznak (a 834/2007/EK 1. cikk (2) szerint): élő vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek (termesztett/gyűjtött növény vagy gomba, élőállat; DE halászott hal és elejtett vad nem!) feldolgozott, élelmiszernek szánt mezőgazdasági termék (állati és növényi eredetű élelmiszerek és élesztők is) takarmányok (élesztők is) vegetatív szaporító anyagok és vetőmagok A szakmai szabályokon túl az említett jogszabályok a címkézésre, az áruk ökológiai eredetének nyomon követésére és a megfelelést igazoló minősítő tanúsítvány tartalmára vonatkozóan külön követelményeket fogalmaznak meg. AMIBEN NEM, VAGY ALIG MÁS A BIOGAZDÁLKODÁS GYAKORLATA Az ökológiai gazdálkodás az IFOAM szerint négy nagy alapelven nyugszik: 1. KÖRNYEZET MEGÓVÁSA 2. MÉLTÁNYOSSÁG 3. GONDOSSÁG 4. EGÉSZSÉG SZOLGÁLATA Azon gazdálkodási elemek tekintetében, amelyek nem veszélyeztetik az ökológiai gazdálkodás alapelvének érvényre jutását, nincs eltérés a szokványos és a biogaz-

23 dálkodás gyakorlata között. Ennek megfelelően a legtöbb terület átállítható, a meglévő, vagy korábban igénybe vett erő- és munkagéppark, raktár, magtár továbbra is felhasználható (esetleg speciális gépek pl. gyomfésű beszerzése válhat majd szükségessé). Nincs előírt különbség a talaj-előkészítésben, tápanyag kijuttatás gépeiben, vetésben, mechanikai ápolásban, permetezőgép használatban, öntözésben, betakarításban, szárításban, tárolásban. Nincs akadálya továbbá alvállalkozó fogadásának, bérmunka igénybevételének sem. Természetesen minden esetben gondoskodni kell arról, hogy a biotermék bio minősége ne sérüljön, így ne keveredjen nem biotermékkel (tiszták legyenek a vetőgépek, permetezőgépek, betakarítógépek stb.). 21 AMIBEN MERŐBEN MÁS A BIOGAZDÁLKODÁS 1. ÁTÁLLÁSI IDŐSZAK Minden olyan esetben, amikor a termőterület, állatállomány a korábbi időszakból származó anyagokat (műtrágya, növényvédőszer, talajjavítószer stb.) tartalmazhat, akkor egy biztonsági időszakot illesztenek a biogazdálkodás kezdetére, ezt hívják átállási időszaknak. Ebben az időszakban az ökológiai gazdálkodás előírásait maradéktalanul be kell tartani, de az ez alatt betakarított termék még nem forgalmazható ökológiai gazdálkodásból származó termékként. Ez az időszak jelentős terhet ró a gazdákra, mert már jelentkeznek a biogazdálkodás többletkiadásai (pl. A kézimunka ráfordítás, a vegyszeres biztosításhoz képes némileg nő a gazdálkodás kockázata, csökkenhet a hozam, ugyanakkor csökken a műtrágya- és a vegyszer-költség), a termék értékesítési ára viszont még lévén nem biotermék nem emelkedik. Többek között ezzel indokolható, hogy az Unióban alkalmazott ökológiai gazdálkodási támogatási rendszerekben, így Magyarországon is ez az időszak kiemelt támogatásban részesül. Egy terület átállási ideje legkorábban azzal a nappal indul, amikor a gazda a területeivel együtt bejelentkezett az ellenőrzési rendszerbe, vagy attól a naptól, amikor egy régi biogazda az új területet bejelentette a tanúsító szervezetnek. Minden esetben az előírások maradéktalan betartása a feltétele az átállásnak. A támogatás szempontjából az alábbi táblázat szerint adható átállási támogatás: Kultúra Szántóföldi kultúrák (beleértve az egy éves és az évelő kultúrákat is) Gyepek Ültetvény Átállási támogatás maximális időtartama 2 év 2 év 3 év Az öko jogszabályok szerint az átállási idő hosszának megállapítására az alábbiak vontakoznak. Egy éves kultúrák esetében a terület akkor lesz átállt, azaz ökológiai státuszú, és a termés akkor lesz először jelölhető ökológiai termelésre utaló (öko/bio) kifejezéssel, ha az adott növény vetése, vagy ültetése előtt legalább 24 hónap eltelt a terület tanúsító szervezethez történt bejelentése óta. Például: az új biogazda január 1-jén területeit pontosan megadva bejelentkezik az ellenőrzési rendszerbe, vagy a régi biogazda ezen a napon új területet jelent be (ez az átállás kezdete). Ha 2017 októberében őszi árpát vet, akkor az még nem értékesíthető ökológiai termékként (nem telt le a vetés előtt a két év), ellenben, ha 2018-ban

24 22 tavaszán vet árpát (a két év letelt) ekkor ennek a termése már biotermék lesz. Évelő kultúrák és ültetvények esetében a gyep és évelő takarmánytermő területek kivételével a terület akkor lesz átállt, azaz ökológiai státuszú, és a termés akkor lesz először jelölhető ökológiai termelésre utaló (öko/bio) kifejezéssel, ha betakarítása előtt már legalább 36 hónap letelt a terület tanúsító szervezethez történt bejelentése óta és az előírásokat ez alatt maradéktalanul betartották. Például: a szőlész, borász gazda szeptember 18-án jelentette be szőlő területét az ellenőrzési rendszerbe (ez az átállás kezdete). Ha szeptember elején szüreteli a szőlőt, akkor az még nem lesz ökológiai termék (nem telt le a három év), de a szeptember 18. után szüretelt már bio szőlő lesz és készülhet belőle ökológiai gazdálkodásból származó bor. Gyepek és évelő takarmánytermő területek esetében a terület akkor lesz átállt, azaz ökológiai státuszú és a termés akkor lesz először jelölhető ökológiai termelésre utaló (öko/bio) kifejezéssel, ha hasznosítása (legeltetés, kaszálás) előtt legalább 24 hónap eltelt a terület tanúsító szervezethez történt bejelentése óta. Teljesen azonos a helyzet, mint az évelő növényeknél, csak itt két év az idő, nem három. Így például a január 1-jén bejelentett területről 2018-ban hasznosított gyep vagy évelő pillangós szénája lesz először ökológiai. Meg kell jegyeznünk, hogy a támogatásra vonatkozó átállás idő nincs teljes átfedésben az öko jogszabályok átállási időre vonatkozó részeivel: a szántóföldi évelő kultúrák esetében a bio rendeletek szerint 3 év átállási idő vonatkozik, az átállási támogatási összeg azonban ettől függetlenül csak 2 évig adható. Az átállási idő lerövidítése: A NÉBIH a területen történt korábbi kezelésének ismeretében, a gazda kérésére olyan időszakot is elismerhet az átállási időszak részeként, amely megelőzte a tanúsító szervezethez történő bejelentkezés időpontját. Az átállás kezdetének időpontja semmiképpen nem lehet korábban, mint bármely, a biogazdálkodásban nem használható anyag, készítmény kijuttatásának időpontja. Az engedély megadásának kérelmezéséhez a gazdának hitelt érdemlően kell igazolnia, hogy a kérelmezett időszakban nem használt az ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett anyagokat. Ilyen igazoló dokumentum lehet például a gazdálkodási és/ vagy permetezési napló. Amennyiben a növényvédelmi hatóság katasztrófahelyzet, vagy új károsítók megjelenése esetén kötelező növényvédelmi kezelést ír elő, és emiatt új átállási időszakot kellene beiktatni, a gazdálkodó kérheti az átállási időszak lerövidítését. A hatóság ebben az esetben olyan átállási időt fog meghatározni, ami garantálja, hogy a szóban forgó termék az átállási idő végére lebomlik a területen. Átállási termék: Az EU bio rendeletek lehetővé teszik, hogy a növénytermesztésből származó termékeket és az egy összetevőből álló növényi eredetű élelmiszereket az ökológiai gazdálkodásra történő átállásból származó termékként jelöljék. Ennek feltétele, hogy

25 a betakarításig legalább egy esztendő elteljen az átállásból. A szabályozás az ökológiai állattartásban meghatározott arányú (30 100%) átállási takarmány etetését engedélyezi és van némi fogyasztói igény a zöldségek és a gyümölcsök esetében is. 23 Ajánlások az átállási időszak alatt a növények sorrendjének tervezése: 1. év: legyen a fő feladat a legnagyobb növénytermesztési gond megoldása pl. gyomos területen gyomelnyomó kultúra (füveshere, rozs, csalamádé, sűrű zöldtrágya növény), N hiányos területen pillangós vetése stb. 2. év: Átállásiként hasznosítható növény, pl. Abraktakarmány termelése. 3. év: A bionövény ütemezése. HASZNOS TANÁCSOK: Fontos tudni, hogy az átállás alatt lévő/átállt státuszt, a tanúsító szervezeteknél minden év január 1-én rendelkezésre álló adatok figyelembe vételével határozza meg az MVH, így kifizetések az adott év minden napjára vonatkozóan az adott év január 1-én megkapott státusz adat szerint történnek majd meg. Vetési időpont jó megválasztása: úgy vetni, ültetni, illetve olyan növényt választani, amely a bejelentkezést követő két év után lekerül a területről és utána új növény vethető. Érdemes figyelni a bejelentkezés időpontjára ültetvények esetében is: az öko-ban nem engedélyezett utolsó kezelés után érdemes bejelentkezni, hiszen az utolsó konvencionális szüret előtti várakozási idő biztosíthatja azt, hogyha a szüret nem csúszik, akkor három év eltelte is szüret előtti időpontra fog esni, tehát ez által biztosított lesz az, hogy a leszüretelt termés már ökotermék lehessen. 2. VETÉSFORGÓ ALKALMAZÁSA Az ökológiai gazdálkodásban a talaj termőképességének fenntartásában a vetésforgó alkalmazásának kulcsszerepe van. A vonatkozó rendeletek előírásszerűen viszont csak a HMKÁ vetésváltás szabályait követelik meg (50/2008. FVM rendelet 1. Melléklete). A bio rendeletek megfogalmazzák, hogy vetésforgó beépítésre kerüljön a gazdálkodásba, de pontos szabályokat erre nem írnak elő.

26 24 Szántóföldi növények Zöldségek Gyógy- és fűszernövények A Biokontroll Nonprofit Kft. az alábbi táblázat szerint vizsgálja a vetésforgó megvalósulását. A termesztett növények és a vetésforgóra hasonló hatású növények visszakerülési ideje: Növény Év Növény Év Növény Év Árpa 3 Bimbóskel 4 Borsfű 2 Bab 4 Brokkoli 4 Borsos menta 4 Baltacím 4 Cékla 4 Citromfű 4 Bíborhere 3 Cukkini 4 Fekete mályvarózsa 3 Borsó 4 Fejes káposzta 4 Izsóp 4 Burgonya 4 Fejes saláta 3 Kerti kakukkfű 4 Búza 2 Fokhagyma 4 Kerti körömvirág 2 Cikória 4 Görögdinnye 4 Kerti majoranna 2 Cirokfélék 2 Gumós zeller 5 Koriander 4 Csicseriborsó 4 Halványító zeller 4 Kömény 4 Csillagfürt 4 Karfiol 4 Közönséges édeskömény 3 Cukorrépa 4 Kelkáposzta 4 Lestyán 4 Földimogyoró 3 Korai burgonya 3 Máriatövis 2 Homoki bab 3 Laskatök, sütőtök 3 Mórmályva 3 Kender 3 Paprika 4 Muskotályzsálya 3 Köles 2 Paradicsom 4 Orvosi angyalgyökér 3 Kukorica 2 Pasztinák 4 Orvosi macskagyökér 3 Lencse 4 Patisszon 4 Piros gyűszűvirág 2 Lóbab 4 Petrezselyem 5 Sáfrányos szeklice 2 Lucerna 4 Retek 3 Szekliceimola 4 Mák 3 Sárgadinnye 5 Szöszös ökörfarkkóró 3 Mustár 3 Sárgarépa 4 Vöröslő ligetszépe 3 Napraforgó 5 Spárga 4 Nyúlszapuka 3 Spárgatök 3 Olajlen 6 Tojásgyümölcs 3 Olajretek 3 Uborka 4 Olajtök 3 Vajrépa 3 Pohánka 3 Vöröshagyma 4 Repce 4 Ricinus 4 Rizs 2 Rostlen 4 Rozs 2 Seprőcirok 4 Szarvaskerep 4 Szegletes lednek 4 Szója 4 Takarmány káposzta 5 Takarmány kelkáposzta 5 Takarmány répa 4 Takarmány tök 3 Tarlórépa 4 Tavaszi takarmány repce 3 Tritikálé 2 Vöröshere 4 Zab 2