A nem valós idejő tévénézés hazánkban és külföldön
|
|
- Lili Szőkené
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A nem valós idejő tévénézés hazánkban és külföldön A nem valós idejő tévénézés hazánkban és külföldön A digitális mősorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó idıeltolásos tévénézést lehetıvé tevı eszközök nagy arányú terjedésével egyre gyakrabban adódik a kérdés: vajon az új eszközök milyen módon és milyen mértékben alakítják át a hagyományos tévénézést? Az idıeltolásos tévénézés (Time Shifted Viewing, TSV) lényegében nem más, mint a tévében sugárzott mősor valamilyen táregységre, memóriára (videókazetta, DVD lemez, merevlemez) történı rögzítése és visszanézése egy késıbbi, alkalmasabb idıpontban. A TSV valójában egyáltalán nem új jelenség: még az elsı kazettás videófelvevık (VCR) megjelenésének köszönhetıen jött létre a 70-es évek végén. Ugyanakkor a DVD-felvevık és a mősorok megállítására, visszatekerésére vagy rögzítésére alkalmas digitális felvevık (pl. egyes digitális set-top-boxok) gyors terjedésével egyre többen emlegetik a valós idejő, hagyományos tévénézés lehetséges alternatívájaként. Napjainkban a tévénézés idıbeni eltolása sokféle módon történhet: beépített merevlemezes TV-készüléken, internetes letöltéssel vagy akár Video-on-Demand (VoD) szolgáltatáson keresztül, ahol a set-top boxra érkezik a tartalom, amely azonnal vagy egy késıbbi idıpontban is megnézhetı. Nemzetközi kitekintés A TSV mérésére elıször 1991-ben az Egyesült Királyságban került sor, ahol 10 évig kizárólag a videófelvevıkre alkalmazták augusztusától az addigra már digitális UNITAM mőszerekkel korszerősített panelen a digitális SKY+ set-top-boxokra és további eszközökre is kiterjesztették a TSV mérését. Az USA-ban viszonylag késın, 2003-ban mérték elıször a TSV-t a TiVo-val történt együttmőködés keretében, és 2005-ben kezdték el hozzácsatolni a TSV adatokat a hagyományos mőszeres mérésbıl származó perces nézettségi adatokkal ban Finnország, Norvégia és Dánia is csatlakozott hozzájuk. A televízió-csatornák nézésére jutó napi átlagos idıtartam 2007-rıl 2008-ra érzékelhetıen megnıtt a TSV adatok bevonásával (1. táblázat). Belgium, Írország és Ausztrália tıl kezdi meg a hagyományos adatok TSV adattal történı kiegészítését (konszolidálását), és hasonló lépést fontolgat Olaszország, Új-Zéland, Svédország, Görögország és a Dél-afrikai Köztársaság, ahol már zajlanak a szükséges elıkészületek. AGB Nielsen Médiakutató Kft. 3
2 A nem valós idejő tévénézés hazánkban és külföldön Egyesült Királyság USA Finnország Norvégia Dánia táblázat: A televízió-csatornák nézésére jutó napi átlagos idıtartam (perc/fı) A digitális eszközökkel való ellátottságban élen járó Egyesült Államokban a TSV mintegy 5 százalékát képviseli a teljes nézett idınek (2009. I. negyedév, Nielsen A2/M2 Three Screen Report, US). A digitális videófelvevık (DVR) lefedettsége a 2007-es 12%-ról 31%-ra nıtt 2009-re nagyrészt annak köszönhetıen, hogy a DVR eszközöket gyárilag beépítik a set-top-boxokba, így ma már a készülékek 95%-a integrált, és csupán a fennmaradó 5 százalékuk képez különálló egységet. TSV Magyarországon A nemzetközi folyamatokat látva az AGB Nielsen idırıl idıre méréseket végez a hazai panelen az idıeltolásos tévénézés mértékének becslésére. Legutóbbi kutatásunk során részletesen megvizsgáltuk, hogy a október közötti héten az egy háztartásra jutó napi tévénézési idı mekkora hányadát képezte a nem valós idejő tévénézés (TSV). Az egyes mősorok késleltetett nézésének elemzésekor különféle periódusokat különböztetünk meg. Különösen fontos az eredeti sugárzással azonos napon történı megtekintés (Viewing on the Same Day As Live, VOSDAL), de emellett vizsgáltuk a 3 illetve 7 napon belüli visszanézéseket is. A rögzített mősorok ennél késıbbi megtekintését adatbázisainkban már nem tekintjük idıeltolásos tévénézésnek. A digitális UNITAM mérımőszerrel felszerelt panel adatait alapul véve a háztartások napi átlagos tévénézési idejéhez 0,1 és 0,2 százalék közötti mértékben járult hozzá a sugárzott mősorok 24 órán belül történı visszanézése. A vizsgálatot a TSV eszközzel ténylegesen rendelkezı panelháztartásokra szőkítve ez az érték 0,3 és 0,5 százalék között alakult. (TSV eszköznek tekintjük az erre alkalmas digitális beltéri egységet, merevlemezes készüléket, DVD-írót és a hagyományos videomagnót.) Azonban nem mindig kerül sor egy mősor ilyen rövid idın belüli visszanézésére. Gyakran elıfordul, hogy csak napokkal késıbb sikerül megtekinteni egy-egy rögzített eseményt. Ezért a sugárzástól számított 3 napon belüli visszanézéseket is megvizsgáltuk, melynek során az idıeltolásos tévénézés aránya kétszeresére növekedett. AGB Nielsen Médiakutató Kft. 3
3 A nem valós idejő tévénézés hazánkban és külföldön A sugárzástól számított hét napon belüli visszanézéseknél a TSV aránya tovább növekedett: TSV háztartásokban 0,8 és 1,3 százalékos arányt mértünk. A TSV legbıvebb halmazát a 7 napon belüli visszanézések alkotják. A vizsgált idıszakban sugárzott televíziós adásokból a TSV eszközökkel ellátott háztartások 44 százalékában nézett valamely családtag legalább 1 percet idıeltolásos tévénézéssel, ugyanakkor az egy háztartásra jutó TSV átlagos napi ideje mindössze 4-5 perc körül alakult hétköznap, és hétvégén is csupán 6-7 perc volt (lásd. 1. ábra). A legmagasabb TSV értéket a szombati napon mértük, azaz a szombati adásokat a nézık egy része nem valós idıben, hanem még aznap illetve a következı hét nap során késleltetve tekintette meg, háztartásonként átlagosan hét percet hozzáadva a szombati nap nézettségi adataihoz. Egy TSV eszközzel ellátott háztartásra jutó idıeltolásos tévénézés átlagos napi ideje* (perc) *a sugárzás napjától számított 7 napon belüli mősor-visszanézések; Vizsgált idıszak: október perc 6 mp. 6 perc 30 mp perc 54 mp. 5 perc 4 perc 42 mp. 4 perc 30 mp. 4 4 perc 6 mp október október október október október október október ábra A fenti adatok tükrében arra a következtetésre jutottunk, hogy hazánkban az idıeltolásos tévénézés pillanatnyilag még igen csekély mértékben van jelen a családok életében, így a hagyományos mérési rendszerrel való összevonása egyelıre nem indokolt. Mindazonáltal mérési rendszerünk technikailag már felkészült a tévénézés eme új formájának mérésére, annak mértékét illetve arányának változásait rendszeres idıközönként monitorozzuk és publikáljuk. Ambrus Mónika, Dömötör Sándor november 16. AGB Nielsen Médiakutató Kft. 3
Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében 2007
Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében 2007 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2007. december Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében Az OECD országok Health at a
RészletesebbenAZ EURÓPAI POSTAI PIACOK
Kiss Károly Miklós Piacnyitás a postai piacokon * A tanulmány a postai piacok új fejleményeit foglalja össze. Mivel az utóbbi évek legfontosabb eseménye a teljes piacnyitás volt, így a vizsgálódás középpontjában
RészletesebbenA válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa
A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa A kutatás célja, előzményei és körülményei Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya és a Debreceni Egyetem Egészségügyi
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila Az egyetemek szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben Az innovációs
RészletesebbenNagy Gyula: Munkanélküliség a kilencvenes években
Nagy Gyula: Munkanélküliség a kilencvenes években (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Nagy Gyula (2000): Munkanélküliség a kilencvenes években in: Társadalmi
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FOGLALKOZTATÁSI HATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA MAGYARORSZÁGON Negyedik, átdolgozott változat
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FOGLALKOZTATÁSI HATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA MAGYARORSZÁGON Negyedik, átdolgozott változat Készítette: Kohlheb Norbert Pataki György Porteleki Anna Szabó Barbara ESSRG Kft. Budapest,
RészletesebbenA. (eds.): Media content and control television and social behavior. U.S. Government Printing Office, Vol. 1. 1979.
Az ORTT - hasonlóan az elmúlt évekhez - 23-ban is rendszeresen készít jelentést a műsorelőzetesek erőszaktartalmáról. Az előző évek gyakorlatának megfelelően, továbbra is negyedévente egy kiválasztott
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS AZ ÜZEMI STRUKTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK IRÁNYAI AZ EU TAGORSZÁGOKBAN ÉS ROMÁNIÁBAN
SZENT ISTVÁN EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS AZ ÜZEMI STRUKTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK IRÁNYAI AZ EU TAGORSZÁGOKBAN ÉS ROMÁNIÁBAN Bors Réka Gödöllő 2008. A doktori iskola megnevezése: tudományága: gazdálkodás- és
RészletesebbenA férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség. szegregáció a mai Magyarországon
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon
RészletesebbenGYEMSZI IRF Egészségügyi Évkönyv 2010
GYEMSZI IRF Egészségügyi Évkönyv 2010 II. rész - Számok a Magyar Egészségügyr l A GYEMSZI IRF sorozata Szerkeszt k: Borbás Ilona, Mihalicza Péter 2011. december ISBN 963 86852 2 0 Felel s kiadó: GYEMSZI
RészletesebbenNielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben
Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős
RészletesebbenA televízió és a gyermekek. Erőszakos médiatartalmak vagy társadalmi pánik?
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat PR és szóvivői szakirány A televízió és a gyermekek. Erőszakos médiatartalmak vagy társadalmi
RészletesebbenAZ 1-3 ÉVES GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSÁNAK BŐVÍTÉSE: KÖLTSÉGVETÉSI RÁFORDÍTÁS ÉS VÁRHATÓ TÁRSADALMI HATÁSOK
AZ 1-3 ÉVES GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSÁNAK BŐVÍTÉSE: KÖLTSÉGVETÉSI RÁFORDÍTÁS ÉS VÁRHATÓ TÁRSADALMI HATÁSOK KÉSZÍTETTE: BLASKÓ ZSUZSA, CSERES-GERGELY ZSOMBOR, RESZKETŐ PETRA, SCHARLE ÁGOTA ÉS VÁRADI
RészletesebbenAz RTL Klub, a TV2, illetve az m2 által sugárzott gyermekműsorok vizsgálata, különös tekintettel az Mttv. 9. -ának rendelkezéseire
Az RTL Klub, a TV2, illetve az m2 által sugárzott gyermekműsorok vizsgálata, különös tekintettel az Mttv. 9. -ának rendelkezéseire (2014. I. és II. negyedév) Budapest, 2014. szeptember 24. A gyermekműsorok
RészletesebbenGAZDASÁGSTATISZTIKA ÉS ÚJ GAZDASÁG
GAZDASÁGSTATISZTIKA ÉS ÚJ GAZDASÁG DR. SZILÁGYI GYÖRGY A tanulmány mindenekelőtt tájékoztatást kíván adni a magyar olvasóknak arról, hogy az ún. új gazdaság milyen változásokat jelenthet a statisztikában.
RészletesebbenMennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban
Hetesi E. (szerk.) 2002: A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2002. JATEPress, Szeged, 143-151. o. Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Katona
RészletesebbenElôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI
2. Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes adatok A népesség és a lakásállomány jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes
RészletesebbenFHB Lakásárindex fókusz Első Lakásukat Vásárlók
FHB Lakásárindex fókusz Első Lakásukat Vásárlók Tovább javult az Első Lakásukat Vásárlók helyzete A 2008-ban kitört válság még mindig érezteti hatását, és a gazdaság szereplői lassú kilábalásra rendezkedtek
RészletesebbenTévézés nem tévén, televíziós tartalmak fogyasztása egyéb platformokon
Tévézés nem tévén, televíziós tartalmak fogyasztása egyéb platformokon VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készült: Mihalik Natália MEME titkár részére Készítette: Dr. Babocsay Ádám kvalitatív kutatási igazgató Virág
RészletesebbenXXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Harmadik-személy hatás értelmezések a televíziós helyszínelıs sorozatok megítélésében
XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Harmadik-személy hatás értelmezések a televíziós helyszínelıs sorozatok megítélésében JELIGE: Gibbs ügynök 2011 Tartalomjegyzék Helyszínelıs sorozatok... 3
RészletesebbenBeköszöntı. Ajánló. Bízva a közös munka sikerében Barátsággal, Jancsa-Pék Judit. Kerényi Máté Elnökségi tag. H. Nagy Mária.
Adótanácsadók Egyesülete Nemzetközi Adó Tagozat Beköszöntı 2011. március 29-én megalakult az Adótanácsadók Egyesületének Nemzetközi Adó Tagozata. Ez csupán egy hír, de számunkra, akik azon dolgoztunk,
RészletesebbenDélkelet-Európa és Magyarország migrációs trendek
Délkelet-Európa és Magyarország migrációs trendek Háttéranyag Sajtótájékoztató, 2013. május 22. Délkelet-Európa és az elvándorlás az eddigi SEEMIG elemzések alapján A délkelet-európai térség az európai,
RészletesebbenAz idı a campusokon. Felsıfokú tanulmányokat folytató hallgatók idıszociológiai vizsgálata
Az idı a campusokon. Felsıfokú tanulmányokat folytató hallgatók idıszociológiai vizsgálata Értekezés a doktori (Ph.D.) fokozat megszerzése érdekében a neveléstudomány tudományágban Írta: Bocsi Veronika
RészletesebbenVezetői összefoglaló. Bevezetés
Tanulmány a közpolitikában a társadalmi befogadással és szociális védelemmel kapcsolatos szempontok érvényesítésének eszközeként alkalmazott társadalmi hatáselemzésről az EU tagállamaiban 1 Vezetői összefoglaló
RészletesebbenLİRINCZ ARANKA AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGTÓL VALÓ MEGFOSZTÁS MINT BIZTONSÁGI ESZKÖZ
LİRINCZ ARANKA AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGTÓL VALÓ MEGFOSZTÁS MINT BIZTONSÁGI ESZKÖZ Az állampolgárságtól való megfosztás 643 létezı és jó ideig olyan intézmény volt Magyarországon, amit az állam elıszeretettel
RészletesebbenMedgyesi Márton Róbert Péter: A munkával való elégedettség nemzetközi összehasonlításban
Medgyesi Márton Róbert Péter: A munkával való elégedettség nemzetközi összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Medgyesi Márton Róbert Péter
RészletesebbenHOSSZMETSZETI FELMÉRÉSEK ISKOLAI KONTEXTUSBAN AZ ELSŐ ÁTFOGÓ MAGYAR ISKOLAI LONGITUDINÁLIS KUTATÁSI PROGRAM ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI KERETEI
MAGYAR PEDAGÓGIA 107. évf. 4. szám 321 355. (2007) HOSSZMETSZETI FELMÉRÉSEK ISKOLAI KONTEXTUSBAN AZ ELSŐ ÁTFOGÓ MAGYAR ISKOLAI LONGITUDINÁLIS KUTATÁSI PROGRAM ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI KERETEI Csapó Benő
RészletesebbenFOGLALKOZTATÁSI REHABILITÁCIÓS JÓ GYAKORLATOK MAGYARORSZÁGON
FOGLALKOZTATÁSI REHABILITÁCIÓS JÓ GYAKORLATOK MAGYARORSZÁGON Scharle Ágota Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Kutatási jelentés (javított változat) 2011. április A kutatás megvalósulását az OFA/K-9843/0005/2010.
RészletesebbenAz iskolai teljesítmények alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban
Az iskolai teljesítmények alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Csapó Benő Fejes József Balázs Kinyó László Tóth Edit Magyarország a kezdetektől, az 1970-es évek óta részt vesz a fontosabb
RészletesebbenAz önkormányzati rendszer rendszerszemléletben
Fókusz Átalakuló önkormányzatok Sivák József Az önkormányzati rendszer rendszerszemléletben Összefoglaló: A magyar önkormányzati rendszer a közpénzügyi rendszer fontos része. Az önkormányzati rendszer
Részletesebben