Történik napjainkban, sajnos.

Átírás

1 Adáshiba Komédia 2 részben Személyek hatvan fölött NÉ ötven fölött Bódogék lánya, harmincéves a fiuk, harminc fölött Dönci felesége, huszonhat éves Bódogék fia, tizenkilenc éves albérlő Bódogéknál, harminchárom éves ÚR Bódogék szomszédja, ötvenéves Első rész Történik napjainkban, sajnos. Szín: kis családi ház nappali szobája (ebédlője?) valahol Budapest olcsóbb zöldövezetében. A berendezést nem írom le: utazásaim során láttam, hogy többékevésbé azonos a kispolgárok lakta házak (lakások) berendezése. A bútorzat gyárakban készült s részletre vásárolt az áruházakból. Akárcsak a szobadíszek. A kerámiák, a falvédők stb. Talán csak annyit: Bódogéknál van néhány régi bútor is; egy-két ósdi fotel, kárpitozott ebédlőszék; s a csaknem főhelyet elfoglaló ebédlőasztal is családi hagyaték; ovális alakú, faragott lábú. Tehát a szoba berendezése vegyes, és semmiféle jó ízlésről nem tanúskodik. Az egyik sarokban lemezjátszó, könyvespolc sehol. Helyette vitrin, csecsebecsékkel. És a tévé! A tévé a legfontosabb. Pedig nincs is a színpadon, mégis ott van, de mennyire! Hiszen a darab kezdetén már be van kapcsolva, s ki sem kapcsolják az előadás végéig. Itt, a színpadon a tévékészülék mégsem valóságos tárgy, hanem a képernyő maga a színpadnyílás: amikor Bódogék tévét néznek a közönséget nézik, mintha ott látnának mindent. Éppen ezért legtöbbször a közönség felé ülve (vagy állva) beszélnek, cselekszenek; ha egymáshoz szólnak, leginkább akkor is a nézőtér felé bámulnak mereven. S ha a készülék nem létezik, nem is jöhet belőle se kép, se hang; hogy Bódogék 115mit látnak, azt csak reagálásaikból tudjuk. A játékteret úgy kell berendezni, hogy tágas is legyen a játékra meg szűk is miként a valóságban. 1

2 A szobába jobbról és balról egy-egy ajtó nyílik. A hátsó falon ablak a kertre; látszanak a csupasz fák; ősz van, nyirkos, esős idő. Délután öt és hat óra között kezdődik a játék. Amikor a függöny felmegy, Bódog egy fotelban ül, papucsban, házikabátban. Szivarozgatva nézi a tévét. Kintről zajok: ajtónyitódás; egy férfihang: Jó estét, asszonyom! Női hang. NÉ Kurtán. Jó estét Ismét ajtónyitódás, -csukódás, majd kitárul a jobb oldali ajtó, és belép Bódogné. Egy tálcán evőeszközöket hoz be, lerakja, a konyharuhával egyenként törölgeti a késeket, villákat. A tévét nézve, mellékesen. Ki volt az? NÉ Megint valami pasas. Valami horgász vagy micsoda. Honnan tudod, hogy horgász vagy micsoda? NÉ Olyan halszaga volt. És látszik is rajta. Ez is szakállas. Kerek fejű, szakállas Mi megy a tévében? Tudományos magazin. NÉ Megint ez a bemondónő! Fántásztikus! Ilyen frizurával odaengedni! Felfújja az arcát, mintha utánozná. Be-be-beh! Nem is tud beszélni! Ez már a tizenkettedik. NÉ 116 Ez a nő? Nem. A horgász vagy kicsoda. Egy hónapja van nálunk ez a mi is a neve? NÉ Én is mindig elfelejtem. Várjál csak? Emberfi! Emberfi! Ez is egy név? Ipszilonnal írja? NÉ 2

3 Csak i-vel. Egy ef és i. Mik ezek, cápák? Delfinek. Delfinek, ahogy játszanak. NÉ Nahát! Undorító! Senki sem mondta, hogy nézd NÉ Vanda még nem jött haza Biztosan túlórázik. Nevet. Ahogy ezek labdáznak! Azt mondják, a delfin okosabb, mint az ember! NÉ Akkor is undorító! Az a sima hátuk! Böhhh! A tizenkettedik pasas egy hónap alatt. NÉ Hát tiltsuk meg neki? A barátai. Azt mondja, a barátai. Nem szeretem ezt a nagy jövés-menést! NÉ Te akartál albérlőt. Nem te akartál albérlőt? Nahát! Jól jön az a havi hatszáz! Mihez kezdhetünk a nyugdíjból? NÉ Külön bejárat nem tilthatod meg neki, hogy a barátai feljárjanak hozzá. Eddig még mindegyik nagyon udvarias volt. Kezit csókolom, jó estét! És csendben vannak, igazán nem csapnak lármát. Se magnózás, se nők, se bulizás Na, ezek oroszok! Oroszok, mi? Mondtam! Villanyerőmű meg vaskohászat. Naponta kétszer! Szerintem ott már nincs is más, csak 117villanyerőmű meg kohó! Tizenkét barát! Kicsit sok, nem? NÉ Jobb lenne, ha nőket hordana ide? Mindenféle frincfrancos nőket? Tényleg, nő még nem is volt nála! NÉ 3

4 Na látod! Te, nem gondolod, hogy ez talán NÉ Micsoda? Tudod. Hogy ez olyan, hogy is mondjam NÉ Olyan? Milyen? Mire gondolsz, apa? Hát olyan micsoda! Aki a fiúkat szereti. NÉ Ó, apa! Csak nem gondolod? Nem gondolod, nem gondolod! Semmit nem gondolok, csak szeretek óvatos lenni! Tizenkét barát hm Nézd csak azt a azt az izét ott! NÉ Mit, apa? Türelmetlenül legyint. Már semmit! NÉ Arra a nagy micsodára mondtad? Mi volt az? Semmi! Mondom, hogy már nem érdekes! Mindig úgy kapkodják a képeket! NÉ De mi volt az a nagy micsoda? Semmi! Hagyjál, mert nem értek az egészből semmit! NÉ Elgondolkodva. Nekem a foglalkozása is gyanús. Olvastad a bejelentőlapon a foglalkozását? Mester! De milyen mester? Milyen? Hát mester, és kész! Valamilyen mester. Mérgelődve. Ilyenkor mindig homályos a kép! Ha csinos nőket mutatnak, mindig homá118lyos! Még soha nem volt adáshiba, amikor a kohókat mutatták. NÉ 4

5 Mindenesetre egyszerű ember. És ezek a haverok is, vagy kik ezek is olyan egyszerűfélék. Egyszerű vagy nem egyszerű, nekem mindegy, csak pontosan fizesse a havi hatszázat. NÉ Megvárjuk Vandát meg a többieket, és csak akkor vacsorázunk, vagy Megvárjuk! Ma lett Imrus tizennyolc éves, ma igazán együtt vacsorázhatunk! NÉ Halkan. Én is így gondoltam, csak azt hittem, már nagyon éhes vagy esetleg Éhes! Persze hogy éhes vagyok! Egész nap a kerítést javítottam, persze hogy éhes vagyok! De ez most nem érdekes! Kibírtam én már többet is, hajaj! Amikor katona voltam, meg minden, hajaj! Ma rendes családi ünnepséget akarok, egy kis ünnepélyességet Mindennek megvan a maga módja! Amikor én tizennyolc éves lettem, sohasem felejtem el, az apám megkínált cigarettával. NÉ Te is meg akarod őt kínálni? Én is! Az apám szegény soha nem felejtem el azt a gesztust, azt az ünnepélyes gesztust! Az ilyesmi örök időkre emlék mélységes hogy is mondjam Egy gesztus, ami elkísér NÉ De Imrus nem is cigarettázik. ami megmarad az emberben az embernek Apám megkínált, és azt mondta: Fiam, tizennyolc éves lettél, és NÉ És? 119 Türelmetlenül. Mit tudom én már, hogy mit mondott?! Negyvenhárom éve! NÉ Aggodalmasan. Nem kell hogy rászoktasd a dohányzásra. 5

6 Na, megint ezek a négerek! Ez egy tábornok?! Nevetnem kell! Láttál te már ilyen suvickos képű tábornokot?! A fene akarja rászoktatni a dohányzásra! Csak megkínálom. Hogy érezze, hogy Szóval, hogy érezze! Nahát! És ez egy tábornok?! NÉ Aggódva. Csssss! Még meghallja! Kicsoda?! NÉ Ő! A lakónk! Lehet, hogy ő is éppen egy fajüldöző. Hogy micsoda? Vagy fajvédő, vagy hogy mondják? Fajüldöző? Fajvédő? NÉ Szóval olyan négerpárti vagy mi a csuda! Jaj, anya, csak te ne politizálj! Mire figyelmeztettelek egész életemben? Hogy ne politizálj! És különben sem mondtam rájuk semmi rosszat! NÉ Azt mondtad: suvickos képű! A végén még feljelenthet! Tudod jól, hogy rögtön gyomorgörcsöt kapok az izgalomtól, ha így beleártod magad a politikába. Ha én beleártottam volna magam a politikába úgy istenigazában! Hajaj! Már régen rend lenne itt! De mennyire! NÉ Jaj, ne lovald bele magad, apa, légy rám tekintettel, és ne lovald bele magad! Más hangon. Tortát is csináltam, meg egy kis halat rántottam ki, krumplipürével. 120 Halat! Figyeljek a szálkára is, meg nézzem a tévét! NÉ Tudod, hogy Imrus mennyire szereti a halat. Halat! Na, tessék! Most meg a Szuezi-csatorna! NÉ 6

7 Istenem! Amikor kislány voltam, milyen nagy szenzáció volt, hogy Lindbergh átrepülte! Blériot. Vagyis az óceánt. Vagyis az Lindbergh volt. NÉ Lindbergh, Lindbergh. Én is azt mondom. Nem kell folyton kijavítani engem. A Csatornát repülte át, azt mondom! NÉ A Csatornát, persze! Azt az izét Azt a csatornát ott, a két part között, na! NÉ Pontosan emlékszem, hogy a Szuezi-csatornát. Fehér ruhában vannak! A katonák fehér ruhában vannak! Micsoda marhaság! Csupa piszok lesz. Egy katona nem vigyázhat a ruhájára! Mondom, hogy nem a Szuezi volt! NÉ Hát kislány koromban pontosan emlékszem A La Na! A La micsoda volt Nem jut eszembe, mert folyton zavarsz! NÉ Dehogy akarlak zavarni, apa! Tudod, hogy egész életemben csak arra vigyáztam, hogy ne zavarjalak Jaj, de szép az a pálmafa! Nyílik a bal oldali ajtó, belép Vanda. Harmincéves, csinosnak mondható nő, esőkabátban van, kezében nyitott ernyő. Kis ingerültséggel. Micsoda idő! És 121ez a sár itt a kertben! Gépiesen megcsókolja a szüleit. Csók, anya, csók, apa! NÉ Óvatosan. Esik? Egy vacak lámpát már fel lehetne szerelni oda a ház sarkára. Az ember csak botorkál! Annyi kiadásunk van úgyis! Túlóráztál? 7

8 Nem. Megpergeti az ernyőjét. NÉ Kislányom, a szőnyegre! Csak víz. Mondtam, hogy esik. Szerinted Lindbergh mit repült át? Lindbergh? Melyik újságban volt? NÉ Hogyan emlékezhetne rá Vanda? Hiszen ő még olyan fiatal. Elveszi Vandától az ernyőt, összecsukja. Túlóráztál? Nem. Leveti magát egy fotelba, a halántékát masszírozza, unottan nézi a képernyőt. Nézitek ezt a borzalmat, mi? Hogyhogy borzalmat? Ez a sivatag. Út is van ott NÉ Sebtiben kiviszi az ernyőt az előszobába. Dönciék nem hívtak fel telefonon? Ül mereven, nézi a tévét. Nem. NÉ Az ajtóból. De jönnek? Persze hogy jönnek! Saci megígérte. Egy csomó fontos dolgot meg kell beszélnem velük Vandához.Állandóan túlóráztok? Nem. NÉ Hirtelen felderült arccal tér vissza. Hát persze hogy az óceánt repülte át, hát persze! Nézi a tévét. Ki az a pasi, aki ennyire érti ezeket a puccsokat meg az afrikai háborúkat meg mindent? Ki ez a pasi?! 122 8

9 Tekintete a képernyőn. Be lehet menni a fürdőszobába? NÉ Miért, megint elromlott a kilincs? Csak azért kérdem, mert szeretném tudni, hogy ez az albérlő, ez a NÉ Emberfi? Szóval, hogy az a szakállas, vézna fickó nem zuhanyozik-e éppen? Nem zuhanyozik. NÉ Megengedtem neki, hogy napjában egyszer zuhanyozhat. Nem szeretnék véletlenül rányitni. Ez nem zuhanyozik. Pedig elég gyakran csoszog mezítláb. Még a konyhában is. Tegnap is: teát forralt, és ott állt mezítláb. De rám se nézett. Na, éppen ezért kérdeztem. Mit? NÉ Mit, apa? Amit az előbb mondtam. A fiúkkal kapcsolatban. NÉ A fiúkkal kapcsolatban? Már nem emlékszem. Hát hallod! Rá sem nézett Vandára. NÉ Mit nézegesse? Csak nem akarod, hogy nézegesse? Miért ne nézegessen? 9

10 NÉ Vanda, te elváltál, neked most egy jó partit kell csinálni! Vanda felnevet. Ezen ő nevet! Apa! 123 Én már nem szólok semmit. Kintről hangos autódudálás. Na, ezek Dönciék! NÉ És te még fel sem öltöztél! Hozd ki a zakómat. Azt a csíkosat. Csak a zakómat kell felvennem. Bódogné kisiet a másik szobába, jobbra. De ne a kockásat hozd! A csíkosat! Hát akkor én bevonulok a fürdőszobába. Indul balra. NÉ A szobaajtóból. De ma még lássunk, jó? Vanda int, hogy jó, jó! Bódog nem mozdul a tévé elől. A nyitva hagyott ajtó mögül lábdobogás. Dönci és Saci hangja: Nem Vanda ment be a fürdőszobába? Lehet, hogy Vanda volt Hallotta, hogy jövünk, minek tűnik el? Nem is köszönt. A tévét nézve. Gyertek csak, gyertek, gyertek! Dönci lép be elegáns öltönyben, mögötte Saci divatos ruhában. Á, de jó meleg van itt! Szervusz, apa! Kézdörzsölve. Jó kis otthonszag! Á, á Megy már az elődöntő? Ma nem az elődöntő megy, hanem a gálaest Brüsszelből. Hol álltál meg a kocsival? A kapu előtt parkolunk Ugye, mondtam neked, hogy ma nem az elődöntő megy! Bódoghoz lép, megpuszilja a homlokát. Csók, apuka! Anyuka? A tévére pillant. Nahát, ki ez a nyeszlett? Nektek mindenki nyeszlett! Döncihez. De nem hajtottál rá a virágágyásra? Csináltam a kapu elé egy kis ágyást Tavaszra Liliomot akarok, liliombokrokat. 10

11 Á, jól kinn álltam meg Gálaest 124Brüsszelből? Na, jól kifogtuk! Szerintem dög unalmas lesz. Anya? NÉ Jön a másik szobából a csíkos zakóval. Itt vagyok, itt vagyok! Szervusztok, puszi, puszi Megpuszilják egymást. Nem hívtátok fel Vandát. Pusz-pusz! Kétszer is hívtam A tévét nézve. Tényleg nem nyeszlett! A nőknek minden más nő nyeszlett vagy tehén. Igenis, nyeszlett! Csak te ne bámuld úgy! Jaj, anyuka, fodrásznál tetszett lenni? NÉ Miközben leveszi a férjéről a házikabátot, s feladja rá nagy vesződséggel a zakót. Meg a piacon is, meg a szemfelszedőnél! Te! Hogy az a szemfelszedő! Nahát! Húsz forintot kér, és itthon megnézem: két csík benne maradt! Nézi a tévét. Egészen jól mozog. NÉ Felpillant. Nah! Ezek a lábak! Láttad volna, ahogy én cserlsztonoztam! Én láttam. Igaz, hogy Vanda kilépett a vállalattól? Leül, szemben a tévével, nézi. Hívtam kétszer is, azt mondták, kilépett. A feleségéhez. Anya! A gallér! A kabátom gallérja! NÉ Megigazítja. Begyűrődik, mert meg se mozdulsz! Valami indiai táncosnő, nem? Indiai vagy arab. NÉ Sürög-forog köztük. Halat rántottam ki. Meglepetés. 11

12 Bódogné helyére ül a fotelbe. Nem tudom, Dönci ehet-e halat? Dönci? Ehetsz halat? 125 Mért ne ehetne halat? De lehet, hogy burmai. Azok is ilyenek. És most hol fog elhelyezkedni? Van valami terve? NÉ Kétségbeesve. Nem ehetsz halat? Mióta nem ehetsz halat? Éppen, hogy halat ehetek! Abban sok a foszfor. Ja, persze, persze! Más hangon. Imrus? NÉ Valami szeminárium. Az egyetemen! Képzeld, az egyetemen még tartanak szemináriumot! Még manapság is! Remélem, nálatok már nincs ilyesmi? Ma már nem sokat adnak rá NÉ Sacihoz. Édes ez a kis ruhád. Á, elszabták! Tessék! A dereka két centivel rövidebb jobboldalt NÉ Jaj, képzeld, a szomszédasszony meg azt mondja Az ura rendőr, tudod, a közlekedésnél, azt mondja, képzeld, azt mondja nekem tegnap, hogy valami borzasztó nagy összeütközés három autó meg egy teherkocsi Nahát, képzelheted azt az izgalmat, amikor megtudtam! Kérdezem tőle, hogy hol. Azt mondja: Cegléd mellett. Cegléd mellett, de hol? kérdezem. Hát, azt mondja Cegléd mellett. Na, erre egy kicsit megnyugodtam, mert ti úgysem jártok arrafelé. Á, csak itt furikázunk, Pesten. NÉ Azt hiszem, lassan megterítek Elkezd rakosgatni az asztalon. Nézi a tévét az apja mellett. És most hol fog elhelyezkedni? 12

13 Kicsoda? 126 Vanda. Valami munka kellene neki, nem? Ott dolgozik a trösztnél. Még a barátom vitte be, tudod, a Vili bácsi Döncinek azt mondták, kilépett. Hogy rumlizott valakivel, vagy micsoda NÉ Sacikám, megkérnélek, szedd le az asztalról ezt a sok mindent, hozom az abroszt, terítek Kimegy. Leszedi az asztalról a virágvázát, hamutartót, csipkét stb. Mit is mondtak neked a telefonba? Hogy a maga hisztis nővére, vagy hogy is fejezték ki magukat? Tudom is én már! Várj egy kicsit! Ez Róma! Isten bizony, Róma! Tényleg! Róma! Nahát! Bódognak. Mi voltunk Rómában! Na, ugye, megismerem! Mindjárt megismertem! A Via Veneto! Emlékszel azokra a kék meg vörös abroszokra? Hol voltak itt kék meg vörös abroszok? Sacinak mondom azok a kék meg vörös abroszok, a Cinzano-reklám színe Nevet. Meg azok a gyönyörű szifonok az asztalokon! Ott voltak csak úgy szabadon, az utcán a teraszokon Róma! Nyár! Azok a színek! A Via Veneto! Közben rakosgat, nézi a tévét. Nézd csak! Ez meg az az utca, ahol a vécé volt! Nevet. Az a vécé! Csak úgy egy palánkkal elkerítve! A piszuár! Még te mondtad, mi? Nevet. Hogy ott csak úgy Ez Róma? 13

14 A Ponte Vecchio! 127 A Ponte Vecchio Firenzében van. Ki mondta, hogy nincs Firenzében? Akkor ez most Róma vagy Firenze? Ez Firenze! Ki mondta, hogy nem Firenze? Á, úgy kapkodják a képeket! Kimennek ezek a filmesek, ott passzióznak hetekig, de a képeket úgy kapkodják, mintha más nem is lenne kíváncsi semmire, csak ők! Beszéltem Lalával. Tudod, a mélyépítőktől. Szerez nekem ötezer darab téglát. Használtat. Majd le kell kaparni róluk a maltert. Le, de az semmi. Irtó olcsón tudja szerezni, nem is túl hibás, bontási anyag, de elég épek. Garázsnak megteszi. Még háznak is! Majd aztán a cement. Az is kell. Hát persze. Egy-á cement. Azt majd Vili bácsi. Vili bácsi mindent elintéz nekem. Bódogné bejön a tányérokkal, abrosszal. Saci segít neki teríteni. De a tévét nézik, beszéd és terítés közben is. NÉ Na, még ennyi maradt a készletből. Tudod, hogy az a nagy herendi tál is eltört? Én nem is értem. Kicsúszott a kezemből. Mostanában olyan ügyetlen vagyok. Én jénaira rendezkedtem be. Tál, tányér, minden. 14

15 NÉ Meg is sirattam. Apátok szidott, hogy mit siratok azon a tálon? Az még a nagymamáé volt. A nagymama harminc éven át vigyázott rá. Nem, dehogyis! Negyven évig. Nekem meg kicsúszott a kezemből. Mintha valaki 128meghalt volna. Ő meg azt kérdi, mit siratok azon a tálon. A férfiakhoz. Ki ez a szemüveges bemondó? Bánkúti. Ez a Bánkúti? Dehogy a Bánkúti. A Bánkúti az a kopaszodó. Nyugodj meg, hogy a Bánkúti. Bódoghoz. Valami vasajtó kellene arra a garázsra, nem? Vagy milyen ajtó? Majd nézek az ócskavastelepen. Kilóra adják. De semmi mesterember, érted? Egy kőműves a többit mi megcsináljuk. Ellopják még az utolsó vasszöget is. Most kellene, amíg a fagy be nem áll. Na, ezután következik a gálaest. Feláll, a komódhoz megy, egy alpakkadobozból szivart vesz elő, megvágja a végét. Megcsináljuk még a fagy előtt. Ismerek egy részeges kőművest, tizenöt forint órabérért eljön. NÉ Most gyújtasz rá, amikor mindjárt vacsorázunk? Imrus? Imrus megjött? Nahát. Addig elszívom. Visszaül a tévé elé. NÉ Telefüstölöd a szobát. Mégis, hosszabb életű egy kocsi, ha garázsban tartják. Nyáron elmegyünk Jugóba. Jugóban olcsóbb, és éppen olyan, mint Olaszország. És a tenger is éppen olyan, és pálmák is vannak, meg a házak is éppen olyanok. Néztük a prospektusban. Éppen úgy vannak az utcák is. 15

16 129 Még össze kell szedni a pénzt. Összeszeditek. Döncinek van most egy találmánya. NÉ Találmány? Ne mondd?! Újítás. Szóval egy olyan izét talált ki Hőlégszabályozó szelep. Az már maga tizenötezer forint. Mondtam már, szívem, hogy legjobb esetben is csak nyolc. NÉ Az is nagyon szép! Nyolcezer egyszerre, nem rossz. Dehogy nyolcezer! Ahogy én kiszámítottam, legalább tizenöt. Kiszámította! Ő kiszámította! Csaknem sírva. Kiszámítottam! Ahhoz igazán értek, hogy kiszámítsam! NÉ Oda tedd, szívem, a desszertesvillát, oda a tányérok elé. Sértődötten. Dönci azt hiszi, hogy én hülye vagyok! NÉ Mindig úgy felizgatod magad. Senki sem mondja, hogy izgassa fel magát. Ő izgatja fel magát! 16

17 Hétezer difiért? Mért, mi csak úgy kidobhatjuk a pénzt az ablakon? Dugig vagyunk vele talán? Úgy beszél, mintha dugig lennénk pénzzel! NÉ Csitítón. Dönci, csak óvatosan. A desszertesvillákat, Sacikám, oda oda a tányérok elé. Mi nyolcezernek is örülnénk, bizony! Még a nyolc sem biztos! Még a nyolc sem?! A nyolc sem?! 130 Erélyesen. A nyolc sem! Vanda lép be, kicsit felfrissülve, sárga frottírköntösben. Mosolyogva áll meg az ajtóban. Ni csak! Összejött a család! Szia, Van! Kerestelek. Kétszer is. Csaknem egyszerre Döncivel. Pusz-pusz, Van! Terítünk anyuval. Dönci kétszer is keresett. Igen, hallom. Persze, hiába, ha te már nem vagy ott. Döncinek. Adj egy cigit! Dönci kínálja. Mit szívsz? Osztrák? Felneszel. Már megint Smartot vettél? Én nem tudom, hogyan képzeli ez?! Tizennyolc forint egy pakli! Dönci megengedheti magának. Meddig tart ez a szünet? Apuka egyáltalán nem tudja, mit engedhet meg magának Dönci! NÉ Csitítva. A poharakat, Sacikám, egy kicsit törölgesd meg azzal a kendővel 17

18 Élvezi Saci mérgét. Azért elszívok egyet, jó? Idegesen törölgeti a poharakat. Nem azért mondtam, Van, csak szívd! Miközben tüzet ad a nővérének. Akadt valami új helyed? Munkahelyre gondolsz? Nincs, de nem baj. Az apjáéknak. Na, ugye, mondom, hogy kilépett a tröszttől. Vandának. És hallottad volna, mit mondtak rólad Döncinek a telefonba! Türelmes mosollyal. Remélem, kikérted magadnak a nevemben? Furcsa dolgokat művelhettél te ott, 131Vanda! Belenyomtad a kolléganődet a papírkosárba?! Tényleg! A papírkosár! M. f. Csak a karját. NÉ Jaj, vigyázz, Sacikám, annak a talpas pohárnak elég egy koccanás! A karját? Miért a karját? Jé, miért éppen a karját? Unottan. Hát csak! Hogy turkáljon ott a drága, és ne az én ügyeimben Felneszel a tévé előtt. De remélem, nem hagytad magad, Vanda? Na, képzelem, mit írtak be a munkakönyvedbe! És most mi lesz? Vanda vállat von, titokzatos arccal, szórakozva fújja ki a cigarettafüstöt. Velem aztán nem mert pimaszkodni soha senki! Igaz, anya? Csak odaálltam az illető elé, jó szúrósan belenéztem a szemébe, máris elkotródott! Az apám is ilyen volt, a Bódogok mind ilyenek! 18

19 Ó, én is hányszor idegeskedem a hivatalban! Az anyósának. Annyi munkánk van a folyószámlacsoportban, sokszor nem érzem a hátam, de mit csináljak? Vandára tekint. Az ember nem rúghat fel mindent! Ja, kérem, meg kell szenvedni azért a kis nyugdíjért! Kurtán felnevet. A nyugdíj! NÉ Mi bajod a nyugdíjjal, Vanda?! A nyugdíjért dolgozik az ember, nem igaz, apa? Jól teszed, Vanda, hogy harcolsz a munkahelyeden. Egy olyan jó állás! Látják, hogy tudsz, hogy akarsz, hogy nem hagyod ma132gad így kell ezt! Kicsit igazítsd meg, Dönci, a második gombot. Nem elég éles a kép. Előrehajol a készülékhez. Figyeld onnan, hogy jó-e? Élvezettel fújja ki a cigarettafüstöt. A ti szakállas palitok meg rám nyitott. NÉ Nem zártad be az ajtót? Nem. Elfelejtettem. Döncinek. Most jó! Egy kicsit vissza, mert így világos. NÉ Rád nyitott? És? Semmi. De éppen ott álltam a tus alatt. Rád nyitott? Az albérlő? Még mindig járnak hozzá azok a tagok? Döncinek. Jó, hagyd, mert csak elrontod. Már tizenketten voltak nála. Tizenketten? És miért járnak hozzá? 19

20 Hát azt nem lehet tudni, ugye NÉ Vandához. Ott álltál csupaszon a zuhany alatt? Hát persze hogy csupaszon. Azt hittem, te léptél be, ki sem nyitottam a szemem, mert csípte a szappan. Még mondtam is: add már a kezembe azt a vacak törölközőt! Kuncogva. Ő meg odaadta? Képzeld. Jaj, de izgalmas! Te is kimehetsz fürödni, ha akarsz! Eh, miket beszélsz! És? Kitöröltem a szememből a szappant, s akkor látom, hogy ő az. NÉ Ki sem ment azonnal?! De, aztán kiment. 133 Sikítoztál? Miért sikítoztam volna? NÉ Apa akart albérlőt! Direkt felszereltem egy riglit a fürdőszobaajtóra, nem? Végeredményben kértem tőle a törölközőt, és ő ideadta NÉ Vanda, neked egy jó partit kell csinálni, nem tolhatod el az életedet másodszor is! 20

21 Elereszti a füle mellett. Legalább készítettél krumplisalátát a halhoz? NÉ Az életedet, érted? nem tolhatod el másodszorra is! Idegesen fejezi be a terítést. Na, ez már a gálaest. Ha nekem csupa szimfonikus zene lesz, megőrülök. Anya, miért csörömpölsz azokkal az evőeszközökkel? NÉ Meglepetten. Csak eligazítom, Vanda Már agyonigazgattad az egész asztalt! Idegesen. Megint kezd fájni a fejem Ha tudom, hogy nem ma van az elődöntő! Inkább holnap jöhettünk volna Eljöttök holnap is. Már így is túl sok benzint fogyasztottunk ebben a hónapban. Dönci kocsival jár a gyárba! Nem tudom, miért kell kocsival járni a gyárba? Azért vettem a kocsit, nem? Nem azért vettük! A hétvégekre vettük! Akkor csomagold selyempapírba, mint a szőnyegeket. Szívja a szivart. Egészen jó ez a Csongor. Egy darabig Dózsát szívtam, de ez a Csongor egészen zamatos 134 Kint ajtónyitás, lábdobogás. Na végre! Nyílik az ajtó, Imrus lép be, szőke, kicsit hosszú hajú fiú, magas nyakú pulóvert és farmernadrágot visel. Szolid, álmodozó. Az ünnepelt! 21

22 Szervusztok! Kicsit elmaradtam. Kicsit! A hal tönkremegy, a torta elolvad NÉ Nincs semmi baj. Üljetek le, máris eszünk. Imrushoz. Te mossál kezet. Kuncogva. De ne állj meztelenül a zuhany alá! Meztelenül? A zuhany alá? Nem értem. Nehogy rád nyisson a szakállas. Mint Vandára. A szakállas rendes tag! NÉ Csak éppen rányitott Vandára. Szerintem Vanda tárva hagyta az ajtót. Vagy egyszerűen berángatta magához azt a szegény embert Így beszélsz a nővéredről? Hagyd csak. Már megszoktam. Indul kifelé. A szakállas rendes tag! Jó, jó, mosd meg a kezed, aztán együnk. Szétesik a hal, szétmállik a torta Asztalhoz ül, szemben a tévével. Gyertek! Dönci! Saci! Te meg, anya, tálalj már! Vanda! Vanda, hová mégy most? A jobb oldali ajtónál. Átöltözni. Így üljek le vacsorázni? Kimegy. 135 Utánakiált. Most jut eszedbe?! Közben Imrus és Bódogné kimennek balra. Na! Így néz ki egy ünnepi vacsora! Eh! Hirtelen a tévére tekint, átszellemült arccal. Csajkovszkij! 22

23 Miközben Sacival asztalhoz ülnek. Azt mondták be, hogy Beethoven. Megismerem Csajkovszkijt! Ez a legszebb muzsika! Nekem mindig rejtély az ilyesmi. Kottából játszani Dönci, te jó helyen ülsz ott? Úgy olvassák a kottát, mint más az újságot. Ez a dolguk. Rendezkedik. Töltsek egy kis bort? Étkezés előtt Szóda nélkül Hát persze, korán kezdték a nyúzást, nyolc- vagy kilencéves lehettem? Vagy hét? Valami Stefi nénihez kellett feljárnom a Szív utcába. Macskái voltak Egészen jó ez a bor. Tolcsvai? Ez? Szürkebarát. A legjobb Mondja a magáét. Oda kellett ülnöm melléje, a zongorához. Fehér billentyűk meg fekete billentyűk hogy miért van kétféle billentyű, ma sem tudom. Halkan skálázik. Cé, dé, é, ef, gé, á, há, cé És mindig olyan álmos voltam, mert tél volt, a lakás meg sötét, talán soha nem szellőztetett Most megint divat lett a szmoking. Ez Brüsszel. Ott, igen. Itthon is. Szmoking. Neked még megvan a régi szmokingod? Á, megették a molyok. Mi marad meg ebben a házban? és huzigálta a copfomat. Hátrarántotta a fejemet. Az igaz, hogy felébredtem, de 136annyira fájt. Megutáltam. Ha valakit zongorázni látok, a tarkóm kezd fájni, mintha rángatnák a hajamat NÉ 23

24 Jön a tálakkal, leteszi. Na, gyorsan, amíg meleg Apa, neked ezt a szép szeletet Döncikém ez a tiéd Tálal, közben ő is a tévére pillant. Keringő! Johann Strauss! Megfeledkezik a tálalásról, elandalítja a zene. Majd hirtelen. Sacikám, ez talán nem olyan ress, te szereted, ha kicsit laza a prézli Püré, krumplisaláta Nekilátnak az evésnek, nézik a tévét. Neked is kell egy szmoking, Dönci. Külföldre jársz meg előkelő helyekre NÉ Apádnak is volt szmokingja. Amíg meg nem etetted a molyokkal! NÉ Nahát! Nahát! Nálunk soha nem voltak molyok! Hát én nem is értelek, apa! Saci még azt hiszi, hogy mi tele vagyunk molyokkal meg mindenféle féreggel Csak mollyal. A régi rongyaid miatt. Bejön Vanda, élénk színű ruhában, a haja kibontva. Miért nem lehet időben elkészülni a vacsorához, Vanda? Miért kell mindig különcködni? Vanda szó nélkül leül, nézi a tálat. Ez folyami ponty vagy tavi? NÉ Nem ízlik, Döncikém? De, de, finom. Krumplisalátát is Te mért nem eszel, Vanda? Ez hal? Vesz egy szeletet, csipegeti. Tele van szálkával. 137 Azért egyetek hozzá sok pürét. A püré lenyomja a szálkát. Jaj, most jut eszembe, Dönci, te nem ehetsz halat! NÉ Nem ehet halat? 24

25 Ezerszer mondtam már, hogy halat ehetek. Halat mindenki ehet. Hát akkor mit nem ehetsz? Töltött káposztát! Ja, töltött káposztát. Már megijedtem. NÉ Megint a gyomrod, kisfiam? Az epém. Az idegességtől van az egész. NÉ Hajszolod magad! Hajszoljátok magatokat! Ez már a vérünkben van! Ez már ilyen fajta! Imrus jön be, megáll mögöttük az asztalnál. Na, tessék! Hát te hol voltál? Kezet mostam. Kezet mostam, kezet mostam! Miattad van az egész vacsora, és te kezet mosol órákig. NÉ Ülj le szépen, Imrus Imrus leül Vanda mellé. Adok neked finom halacskát, pürét, ahogy szereted A születésnapodra csináltam Hány éves is vagy, öcskös? Tizenkilenc. Tizennyolc. Tizenkilenc. Tavaly voltam tizennyolc. 25

26 Tavaly? Nem emlékszem Hát ha az idén tizenkilenc, akkor tavaly volt tizennyolc, ez logikus. 138 Tizenkilenc vagy már? A mindenit! Erre iszunk! Nem most iszunk erre, hanem a végén. Majd a végén akkor jön minden NÉ Imrushoz kedvesen. Apa ma este meg akar kínálni cigarettával. Cigivel? Nem is dohányzom. Na jó, ezt most hagyjuk. Tavaly nem kínáltalak meg? Csodálkozva. Nem. Na, hát akkor világos, hogy az idén vagy tizennyolc éves! De én csak tudom, hogy hány éves vagyok, nem gondolod? Számolj csak utána, Imrus, hátha tévedsz. Te is tévedhetsz, nem? Kár a gőzért, úgysem dohányzom. NÉ Látod, apa, mondtam Ne is dohányozz! Ha megnősülsz, legalább nem szid a feleséged, amiért osztrák cigit szívsz! Nem az a lényeg, hogy dohányzol-e vagy sem! Valami baj van, apa? 26

27 A hagyománytisztelet a lényeg! A hagyományt a mély érzelmeket továbbvinni, ez a lényeg! Az a baj, hogy ez hiányzik itt! A családi hogyismondjam, az hiányzik itt! Széthulló család, széthulló nemzet! Ezt már Széchenyi is megmondta! Mért nincs ezen a krumplisalátán bors? Semmi íze bors nélkül! Lassan már azt sem tudom, hogy a szék, amin ülök, szék-e? Az a szmoking is! Csak az előbb nem akartam elrontani az ünnepi hangulatot. Hogy ehetnek meg a molyok egy szmokingot? 139 Bors nélkül. Imrus kuncog. NÉ Istenem, most jön ezzel a szmokinggal! Most keresi a szmokingot! Amikor közben volt egy háború is! Igaz, apa, közben volt egy háború is. Ez nem kifogás! A szmoking itt volt a szekrényben, a szekrény itt volt a házban, a ház itt állt ezen a helyen, és nem bombázták szét! A szmoking megmenekült, de mi hagytuk elpusztulni! Ez a mi bajunk. A pazarlás a a a pazarlás! Na, hála isten, vége a gálaestnek. Nem lenne vége a gálaestnek, ha nem lenne mindig valami rendetlenség, ami kihoz a sodromból! Nem én akartam ünneprontó lenni. A tévében van vége a gálaestnek. Unottan. A holdraszállást fogják közvetíteni. Egyenes adás. Felugrik, lelkesen. A holdraszállást?! Képzelem, milyen ócska lesz a kép. Mint a múltkor az űrséta. Egy nagy folt, más semmi. Lassan abbahagyják az evést. Imrus a tévéhez siet, izgatott. Hű, gyorsan, gyorsan, gyertek, nézzétek! Itt vannak! NÉ Jaj, egyetek még! Imrus! Hát neked csináltam. 27

28 Lelkesen. Ez már a Sas! Sas? Miféle sas? Az valami készülék! A holdkomp! Abból fognak kiszállni. Ha van benne valaki egyáltalán! Apa, hát abban vannak az űrhajósok! 140 Jó, jó NÉ Leszedjem az edényeket? Vagy esztek még? Még két perc, és kiszállnak. NÉ Sacikám, nem kérsz még egy kicsit? Jaj, én úgy jóllaktam. Na, kíváncsi vagyok ezekre a fickókra. Állítólag nagyon jóképűek. NÉ Dönci? Te sem? Á, nem akarok meghízni. Tartom a hetvennégy kilót. Ha senki nem eszik, szedd le a tányérokat, és hozd a mi is van még? NÉ Puncstortát csináltam, Imrus, puncstortát csináltam! Óriási! Nézzétek, nyílik az ajtó! Nyílik az ajtó! Az egyik már kimászott! Mászik le a létrán! Ó, nem is látni az arcukat! 28

29 Én csak azon spekulálok mindig, hogy ezek hogy mennek ott vécére? Meg van az szerkesztve. NÉ Összeszedi a tányérokat. Sacikám, azt a kis ecetet öntsd át a tálba. Saci megteszi, félszemmel a tévét nézve. Már bújik ki a másik is! Annál van a kamera! Óriási, Vanda, nem? A Holdon ember! Félelmetes! Ne rángass, fáj a fejem. Migrén? NÉ Vettél be valamit? Vettem. 141 Látszik a léptük a porban! Micsoda táj! Csodálatos! NÉ A tányérokkal megy kifelé. Imrus, nyisd ki az ajtót! A hátam borsódzik, ahogy látom ezeket ott! Ó, ha feljuthatnék én is egyszer NÉ Imrus! Azt akarod, hogy elejtsem az egészet? Nyisd ki az ajtót anyádnak, nem hallod? Nem kellene neked orvoshoz menni, Van? NÉ A könyökével akarja kinyitni az ajtót, csörömpölés, egy tányér lehullik, összetörik. Mondtam, hogy nyisd ki, látod?! És megint a készletből egy! Megőrülök! Imrus, neked hiába beszél az anyád? 29

30 Tekintete a tévén, hátrál, kinyitja az ajtót, rálép a cserepekre. NÉ Most meg széttapossa a cserepeket! Talán még össze lehetett volna ragasztani! Kétségbeesetten kimegy. Imrus! Hol a csudában jár az eszed?! Visszaül a helyére, izgatottan. Milyen furcsán mozognak, Vanda, látod? Tudniillik a Holdon a súly Ne ordíts a fülembe, mondom, hogy fáj a fejem! Soha nem ismertem a fejfájást. Örülj neki, apa. Fejfájás! Apa, kérlek, ne foglalkozz mindig velem. Feláll, ingerülten egy oldalsó fotelba telepszik. Mi az, hogy ne foglalkozzam veled? 142Nem szeretem az ilyen beszédet! Igenis, foglalkozom, igenis az utolsó leheletemig! Az a készülék a hátukon, az adja az életet. Ha annak fuccs, nekik is fuccs! Ott aztán egy szemernyi levegő sincs. Jaj, a levegőről jut eszembe, beszéltünk azzal az emberrel. Vasárnap majd leszaladunk a kocsival, és megnézzük a telket. Háromszázért adja négyszögölét. Alkudni kell. Alkudni? Hát tudod, mennyiért adják a telkeket a Balatonnál? Ötszáz meg ezer forint. 30

31 És ez nagyon szép helyen van. A hegyen. Rálátni a vízre, és van egy kis szőlő is. Nem kell belemenni az első árba. Na ugye, mondtam én is. De Dönci nem tud alkudni. Honnan veszed, hogy nem tudok alkudni? Egyáltalán nem úgy beszéltél vele, mint aki alkudni akar. Kétszáznyolcvan, azt kell mondani, kétszáznyolcvan, és kész! Komoly vevő vagyok, uram, ezt kell mondani, de kétszáznyolcvan, és kész. Felugrik. Oda nézzetek! Köveket szednek fel a talajról! Éppen nyílik az ajtó. Bódogné jön be a tortával, Imrus hadonászó karjával nekiütközik a nyíló ajtónak. NÉ Egyensúlyát vesztve. A torta, fiam! A torta, amit neked csináltam! 143 Mit ugrálsz mindig? Nem lehet nyugton maradni? Segít az anyósának. Nahát! Ez a híres Bódog-puncstorta! A tetején ez a szép rózsaszínű máz! Jaj, Dönci, te ehetsz puncstortát? Miért ne ehetne puncstortát? Mondtam már, hogy csak a töltött káposzta árt, meg a bab. Persze, mindig elfelejtem. Mert annyi minden van az ember fejében. Anya, ne állj elém, nem látom a tévét! NÉ Hát valamiképpen csak szét kell osztanom a tortát! Apa, tartsd a tányérodat. Tartja a tányérját. Legalább a fridzsiben volt ez a torta? 31

32 Felkapja az üveget az asztalról. Talán igyunk előbb egy kortyot. Az édesség előtt. Fogja a poharát. Még egy korty, aztán befejeztem. Vezetnem kell Iszik. Ez a gödör is, itt a saroknál! Jóformán a járdára kell felhajtani, hogy kikerülje az ember. Hónapok óta hozzá sem nyúlnak. E helyett a Hold-hisztéria helyett inkább a Földdel foglalkoznának. Miért? Telefonálni tudsz? Telefonálni sem tudsz. NÉ A múltkor, amikor beázott nálunk a vonal, apa a sarki fülkéből akart felhívni benneteket, és nyolc nyolc tantuszt veszített, mégsem sikerült! Szegény olyan idegesen jött haza. Imrus! Imrus, hát meg sem kóstolod a tortát? Türelmetlenül. Most nem fontos! NÉ Azt hittem, örülni fogsz neki! Na és, amikor nem kapsz alkatrészt a kocsihoz? Majd a jövő héten! Szeretném tudni, ezek az űrhajósok várnak-e a jövő hétig, amíg 144megkapnak valamit?! Á, nem érdemes erről beszélni, az embert csak ingerlik ezek a dolgok. Alkudni fogunk. NÉ Kedvesen. Ma már nem lehet alkudni az üzletekben, kislányom. Veszünk egy telket, anya. A Balatonnál. Nézzétek! Integet! Az egyik integet! Gúnyosan. Alighanem nekünk. Jaj, Vanda, olyan mísz vagy ma! NÉ A Balatonnál? Nagyszerű! Na, apa, legalább tudunk hol nyaralni. Még nem vettük meg, anya. 32

33 Kétszáznyolcvan. Én a helyedben ehhez ragaszkodnék. Hát nem is kell szórni a pénzt! Saci állandóan úgy beszél, mintha szórnám a pénzt! Először is, honnan a csudából venném azt a pénzt, amit csak úgy elszórhatnék? A találmányodért is csak nyolcezret akarsz! Akarok? Mi az, hogy akarok? Amennyit kapok! Ott se szél, se eső, semmi Ugyan, hogy gondolod, hogy egy ilyen nagyszerű találmányért csak úgy annyit lehet adni, amennyit akarnak?! Jaj, ne idegesíts, Saci, hagyd ezt a sok butaságot! Ott minden mozdulatlan. Évmilliókig is megmaradnak azok a lábnyomok Én idegesítelek?! Én? Amikor csak azt akarom, hogy megkapjuk, ami jár neked? Majd én beszélek velük, légy nyugodt! 145 Te csak ne beszélj senkivel! Már éppen elég sok kellemetlenséget okoztál a fecsegéseddel. Imrus, a Holdon lehet beszélgetni? Felháborodva. Hogy én sok kellemetlenséget? NÉ Apa, jó a torta? Eszik. Kicsit kevés benne a rum 33

34 Az apjának. A múltkor az egyik fogadáson, amire én hülye elvittem, megkérdezte a miniszterhelyettest, hogy miért nem emelik fel a fizetésemet. A miniszterhelyettes azt sem tudta, ki vagyok. Legyint. Mert mindig leváltják őket. Ezeket összevissza cserélgetik. Csaknem sírva. Miért, az olyan nagy bűn, hogy a javadat akarom? Nem fogok hétezret kidobni az ablakon, csak azért, mert te Döncinek. A kis feleséged csak arra szeretne biztatni, hogy légy rámenősebb! Csak jót akar neked, kisfiam! Vanda, te csak hallgass! Vandának. Nem kell mindig piszkálódnod, Vanda. Vanda túlórázik, fáradt Nem túlórázom Döncinek hízelegve. Ugye, nem mondtad komolyan, hogy én butaságokat mondok? Tudod, hogy nem szeretem, ha M. f. Ugye, nem mondtad komolyan?! Kényszeredetten. Nem Saci elégedetten visszafészkelődik a helyére. Igyekezni kell, igyekezni. Mindenki igyekszik a világon mindenki Hol a szivarosdobozom? Imrus, nincs ott melletted? 146 Türelmetlenül. Nincs, nincs Amikor diákok voltatok, akkor is csak azt mondtam nektek mindig: igyekezni, igyekezni! Vandának is szép képesítése van. Maholnap főkönyvelő lehet, aztán 34

35 igazgatósági tag Meglátja a szivarosdobozt a komódon. Anya, add ide a szivarosdobozomat! Bódogné feláll, viszi a dobozt meg a szivarvágót. Itt vagyok például én! Ha belegondolok, hogy hol kezdtem! Választ egy szivart, megvágja, rágyújt.dönci, nem kérsz szivart? Csongor. Nagyon jó, azelőtt Dózsát szívtam, de ez egészen kitűnő zamatú. Persze, nem olyan, mint a Virginia. Nem gyújtasz rá? NÉ Csaknem súgva. Apa! Nem, kösz, szivart nem. Pedig ünnepélyes alkalmakkor néha úgy szivarozgathatnál. Nem, kösz! NÉ M. f. Imrust akartad megkínálni. Imrust? Szivarral?! Ugyan, ne bolondozz már! NÉ Óvatosan. Azt mondtad, ma este megkínálod, mert Soha nem mondtam, hogy megkínálom szivarral. NÉ Félénken. Cigarettával De hiszen nem is dohányzik! Imrus! Imrus, te dohányzol? Izgatottan figyeli a tévét. Most készülnek a felszálláshoz! Dehogy dohányzom! Mondom, hogy nem dohányzik! Becsukja a dobozt. Megvolt az érettségim, és még147is, hol kezdtem! Trógeroltam egy címfestőnek. Egy olyan kis kézikocsin húzgáltam a cégtáblákat a megrendelőkhöz. Amikor kicsit jobban ment neki, felvett tisztviselőnek. De huszonkilencben ő is beadta a kulcsot. Kezdhettem elölről. NÉ Nézi a tévét. És ha ezek nem tudnak felszállni onnan? Azért ez nagy felelőtlenség! Családos emberek, meg minden 35

36 Jaj, ha ottmaradnának! Ki van az számítva. Ha ottmaradnának, meghalnának? Ilyet ne is mondj, Saci! Ki van az számítva, legyetek nyugodtak. Ha egyszer feljutnék a Holdra, én ottmaradnék! Az egész világ tudná, hogy ott vagyok. Ha éjjel néznék a Holdat, tudnák, hogy ott vagyok Á, mire jutottam volna szorgalom nélkül! Nem lett volna ez a ház, semmi. Ha nem igyekeztem volna, nem neveznek ki csoportvezetőnek, később főosztályvezetőnek! Én megtanultam! A katonaságnál is mindent rám lehetett bízni! A társadalom megbecsüli az igyekvő embereket. NÉ Bizony, mennyit küszködtünk! Én nem számítottam senkire. Csak magamra. Szorgalom és igyekezet, így aztán mindent át lehet vészelni! A legnehezebb időket is! NÉ A háború alatt is mennyi rettegés, mennyi félelem! És azután is, hogy mi lesz velünk, veletek Hogy meghagynak-e, elvisz148nek-e? Kinek mit mondhatsz, kire hogy nézhetsz Minket soha nem bántottak. Sem azok, sem ezek! Persze, ehhez érzék kell! Fennmaradni! Most fognak indulni! Most! Figyeljetek! Ki van az számítva, csak semmi izgalom. De telefonálni, azt nem tudsz. Az egyik készülék rosszabb, mint a másik. Indulnak, indulnak!!! 36

37 NÉ Ó, azok a rettegéssel teli éjszakák! Az ember soha nem ismerhette ki magát. Amikor születtem, háború volt, apámat kétéves koromban kivitték a frontra. Aztán a forradalom, a kommün aztán a másik háború, a bombázások. Meg a háború utáni évek. És most megint ez a kommün Én nem is tudom, hogy bírtuk ki eddig? Felszállt! Felszállt! Most már csak az a lényeg, hogy találkozzon az űrhajóval! Meg aztán a Van Allen-övezet. Az mindig rizikó. Komputerekkel dolgoznak. De azért félelmetes, nem? Félelmetes, hogy már fenn jártak a Holdon! És ki tudja, mi következik még ezután! Tényleg, lesz még ma valami jó műsor? Egészen beleizzadtam ebbe a közvetítésbe! NÉ Ez a gyerek is olyan izgulós Nem vagyok izgulós! A tudomány! Mit tudjátok ti! A tudomány mindig kieszel valamit, aztán a háborúban 149az egészet ellenünk fordítják. Ennek sem lesz jó vége, ismerem őket! Engem már nem tudnak becsapni! Jöhetnek nekem akármivel, tudom, mi a lényeg. Legyen az embernek egy kis otthona, egy kis biztonsága Azért mondom Vandának is, vigyázzon az állására, Vili bácsi nagy nehezen megszerezte neki a trösztnél Vanda már nincs a trösztnél! NÉ Kedves csodálkozással. Hát hol lenne, ha nem a trösztnél? Hirtelen eszébe jut, feláll, keresgél. Hol a Rádióújság? Nézzük csak, mi lesz a tévében. Remélem, valami tisztességes műsor Türelmetlenül. Minek foglalkoztok velem? Úgyis elég gondotok van, nem? 37

38 Ebben a családban mindenki törődik mindenkivel, és ez így van rendjén. Jól is néznénk ki, ha Na, hol a Rádióújság? Mindig eldugdostok mindent! Szeretném tudni, hová lehet elsüllyeszteni egy rádióújságot? Jön-megy, keresgél. Hát itt sincs! Anya, nem láttad? NÉ A szoba mélyébe mutat. Talán ott van A komódhoz megy, turkál. Ott van, ott van! De hol? NÉ Nem kértek kávét? Főzök kávét, jó? Az bizony jó lesz. Még vezetnem kell ma. Ó, én nem iszom, csak forgolódom tőle fél éjjel, ilyenkor már nem iszom NÉ Akkor a kisebbik főzőben Imrus, gyere, én ahhoz a konnektorhoz nem nyúlok, ráz, gyere, fiacskám 150 Imrus és Bódogné kimennek. Hogy a fenébe. Vanda, hát egyáltalán nem mondtad meg az öregeknek, hogy kiléptél a tröszttől? Mi igazán nem tudtuk, hogy ez titok. Titok? Egyáltalán nem titok. Hát akkor miért nem mesélted el nekik? Nekik? Mikor? Már a fotel alatt keresgél. Itt sincs! Anya, csak nem dobtad ki a szemétbe? Anya! Hol van anya? Kiment kávét főzni. 38

39 Hát ő csak ne főzzön kávét! Ha ő főz kávét, az nem kávé lesz, hanem lötty! Soha nem csavarja rá rendesen a tetejét. Indul utána, de az ajtóból. Mindent nekem kell csinálni ebben a házban, mindent Kimegy. Vandához. Szóval megint a régi nóta. Kicsit becsavarodtunk, igaz? Mért nem nézed inkább a tévét, kisfiam? Nézd csak, milyen szép városokat mutatnak! Álpátosszal.A messzi városok a legszebbek! Nekem ne mondd mindig azt, hogy kisfiam! Nem törődik vele. Saci, nem az a véleményed, hogy csak a messzi városokban van fantázia? Elég rossz bőrben vagy mostanában. Viszont te remekül nézel ki, drágám! Ugye? Észbe kap. Én őszintén aggódom érted, Van! Éreztem, éreztem! Mondogattam is magamban, fel a fejjel. Van, valaki őszintén aggódik érted! 151 Hiába gúnyolódsz, Saci esténként csakis rólad beszél. Képzelem, miket! Jaj, Van, ne légy kiállhatatlan! Igazán csak az jár a fejemben, hogy milyen rossz lehet neked most egyedül. Gúnyosan. Egyedül? Ó, hát itt vagytok nekem ti ez az egész család És állás nélkül is mi a fenét akarsz kezdeni? Otthagytál mindent Rudinak azt az egész lakást! Azóta nem is találkoztatok? 39

40 Nem. Nem is telefonál? Nem. És véletlenül sem találkoztatok? Sehogy sem? Nem! Fantasztikus! Már hat hónapja, mi? De mi volt köztetek a baj? Meglát valamit a tévében. Mi ez? Cölöpházak? Na, ez is jó kis élet lehet ott a vízen. Dönci azon bosszankodik, hogy egyszerűen csak kijöttél abból a lakásból. Manapság nem lehet csak úgy a szögről leakasztani egy lakást. Ezt meg kellett volna gondolni! Meg a bútorok is! Azokat közösen vettétek, nem? Hát ezt alaposan elhisztizted. Éppen úgy, mint amikor hozzámentél! A tévére. Ja, most már látom, hol van ez. A Szajnán. Horgásztanya. Nem rossz. Nézi a tévét. Na, ezek ott a híd alatt ezek legalább nem törődnek semmivel. 152 Pfuj, milyen koszos alakok! Hippik! És most megint itt akarsz élni az öregeknél? Nézi a tévét. Úgy hevernek ott a parton, mint a pingvinek. Az se lenne rossz, pingvinnek lenni. 40

41 A tévére mutat. Az ilyeneket mind ki kellene irtani Más hangon. Az isten se ismeri ki magát rajtad, Van. Törtél-zúztál, hogy hozzámégy Rudihoz, aztán egyszer csak otthagyod. Meg ez az állás is! Ó, emlékszem, milyen zűr volt! Hogy apáék el sem mennek az esküvőre! Ha nincs az a hiszti a gázzal ott a konyhában, akkor el sem mentek volna. Vanda kicsit előbbre sétál, enyhe mosollyal nézi a tévét, lassan leül a földre, maga alá húzza a lábát. Ugyan, ne is említsd azt a gáz-ügyet, Dönci! Vandához. Amikor rád törtük az ajtót! Nahát! Azt hittem, ott fogsz feküdni a kövön. Azt azért megnézted volna magadnak, mi? Ártatlanul. Még sosem láttam öngyilkost. Saci! Te emlegeted azt a szörnyű délutánt! Hunyt szemmel, pátosszal. Ülni a napon, és nem csinálni semmit. Miket beszélsz? 153 Dönci, te sokat utazol külföldre, nem tudnál nekem marijuánát szerezni? Isten őrizz, ilyet ne is mondj ki hangosan, Vanda! Be akarod csukatni a testvéredet? Azt cigarettába töltik, igaz? Szerintem így készítetted ki Rudit is. Rámásztál az idegeire, gondolom. Valaki rámászott a másik idegeire, az biztos Körülnéz, feláll, a vázához megy, kivesz egy szál virágot, a hajába tűzi. 41

42 De hiszen ez egy nagy szerelem volt, Vanda! Szerelem? Ki akartam innen törni, annyi volt az egész. Szóval nem is szeretted? Ránéz hosszan. De. De, szerettem. Volt köztetek valami difi? Tudod, mire gondolok, Van? Talán nem találtad meg a számításodat Hát, látod, azt nem találtam meg. Kerestem, kerestem, de nem találtam sehol Tettetett tűnődéssel. Tényleg, nem láttad valahol a számításomat? Hülyülni, azt tudsz! Hülyülni? Keserűen. Ha neked ez hülyülés? Mert őszintén szólva, arra is gondoltunk, hogy Rudival te hogy is fejezzem ki magam nem értettétek meg egymást úgy Úgy? Kínozza. Hogyan úgy, Saci? Nem veszi észre. Nálunk a Bauerné, tudod, Dönci, a Bauerné minden reggel sírva jön be a hivatalba, hogy az este se volt jó az urával Annyit kínlódik. 154 Hidegen. Nekem ilyen problémám nincs! Nana! Nem tudom, ki hagyta tárva a fürdőszobaajtót ma este. Dühösen. Nem hagytam tárva! Csak véletlenül nyitott be az albérlő! Nem tehetek róla! De azért nem bántad, mi? Sértődötten. Micsoda piszkos fantáziád van, Dönci! 42

43 Én még ezt is megérteném, Vanda. Már hónapok óta egyedül És pláne, ha Rudival se Közbevág. Mit, Rudival se?! Minek néztek ti engem? Na, szálljatok le rólam! Istenem, Van, mi csak aggódunk érted, hogy így elrontottad az életedet! Elrontottam? Mit? Miféle életemet rontottam el? Ha ennyire kellemetlen ez neked, akkor alighanem te lehettél a hibás. Nagyon könnyen el tudom képzelni. Kitör. Mit tudsz elképzelni?! Kétségbeesetten. Azt hiszed, olyan könnyű elviselni, hogy ez sem sikerült?! Csendesen. Annyira akartam, hogy jó legyen minden. És mégse sikerült. De hogy miért? Én nem is értem. Egyszer egy egész délután nem is tudtam, hogy otthon van, csak akkor vettem észre, amikor el akartam rakni az asztalról azt a sok dossziét. Ott kuksolt mögöttük! Jaj, de érdekes lehetett! Kuncog. Érdekes?! Hogy előlem bujkált, az olyan érdekes?! A tévére mutat. Na, ez igen! Egy ilyen 155garázst én is elfogadnék! Ahogy ezek tudnak építkezni! Nekünk ilyen sosem lesz. Várd ki a végét. Mindig ezt mondod, s közben használt téglákat veszel. Soha nem volt meg benne az az érzékenység, az a megértés, amire vágytam. Bocsáss meg, Vanda, nem figyeltem, mit mondasz? Á, nem érdekes. 43

44 De igen, valamit mondtál. Összeomlik. Egy lehetetlen, önző alakra pazaroltam az éveimet! A végén már mindenféle különmunkát vállalt, csak hogy ne kelljen hazajönnie. Aztán már nekem is így remegett a gyomrom, amikor hallottam a liftet a lépcsőházban, hogy miért nem jön már, vagy ha jön, akkor minek jön. Mert a hangja is bőszített, a türelmetlen hangja. Mondd meg végre, mit akarsz te egyáltalán? Mondd meg végre, mi lenne jó neked? Mintha megállt volna az agyműködésem. Hát nem tudom kimondani azt, amit nem tudok! Ami azt illeti, nekem soha nem volt rokonszenves ez a te Rudid. A bögyiben tudott lenni az embernek, az biztos! Mondja a magáét. Hogy mért nem keresek valami rendes elfoglaltságot magamnak! Hogy lassan bedilizik tőlem! Szóval ő küldött el. Ő?! Hogy ő?! Én hagytam ott! Ha valaki engem nem ért meg, egy percig sem tudok 156mellette maradni Ruhája zsebéből előkap egy tablettát, beveszi. Riadtan. Mit vettél be? Vanda nem válaszol. Te! Dönci! Istenem! Ez valami mérget vett be! Idegesen. Ne vacakolj itten velünk, mert Mindketten odarohannak hozzá, le akarják fogni a kezét, de Vanda kisiklik közülük. Hidegen. Seduxen.Felmutatja a fiolát, iszik egy kortyot. Egyszer nagyon ráfizetsz ezekre a dolgokra, Vanda! Jó lenne, ha eldöntenéd, mihez akarsz kezdeni Az állásodat is otthagytad. Méghozzá botránnyal! 44

45 Miért kellett botrányt csapnod a trösztnél? Tudod, milyen nehezen szerezte meg azt az állást Vili bácsi. Apának nagyon kellemetlen lesz. Nagyon megharagudtak rád! Ahogy a telefonon beszéltek Döncivel! Keserűen felnevet. Lyukkártyatanfolyam! Ezzel jöttek, hogy menjek el lyukkártyatanfolyamra! Miért, az nagyon jó ötlet Kösz! Mert a lyukkártyatanfolyam majd megoldja az életemet, mi? Nem érdekel a lyukkártyatanfolyamuk! Úgy beszéltek ott velem, mint egy dilissel! És közben jóakaratúan bámultak a pofámba, hogy ne gondoljanak a maguk nyamvadt életére. Csoda, hogy nem borítottam rájuk az asztalt is! Torkig voltam már velük! A hülye ötleteikkel! Az életmentő ötleteikkel! De azt senki sem tudta megmondani hogy mit kezdjek magammal Soha, senki 157Rudi sem! Ti sem! Ebben a rohadt házban senki sem, soha! Ha ennyire utálod ezt a házat, akkor minek jöttél vissza? Mit keresel itt?! Mért nem mentél el egy albérletbe? Mi? Hogyne! Albérletbe! Én nem akarok ebbe beavatkozni, ez a ti családi ügyetek, de te apáéktól kaptál pénzt végül is a családi részedet. Vanda Arra ne is számíts, hogy úgy teszünk, mintha ezt nem tudnánk, Vanda! Neked itt már nincs részed. Itt már csak az enyém van és Imrusé! Ne féltsd úgy a pénzedet, Dönci! Találhattál volna magadnak egy albérletet. És akkor nem kellene itt lenned ebben a rohadt házban! Hogy hallgassak egy idióta főbérlőt, hogy mikor nyissam ki a vízcsapot, meg mikor zárjam el a vízcsapot, meg ne csapkodjam az ajtót, meg tudom is én?! Van nekem elég bajom! Dohogva. Még hogy én féltem a pénzemet?! Felháborító! 45

46 Aggódva. Döncikém, jaj, ne izgasd fel magad, pláne így, vacsora után! Na, még az hiányozna éppen, egy jó kis epegörcs! Végtére is, nem tartoznak ránk ezek a dolgok. Az ember aggódva érdeklődik rászánja magát az ember mégis a nővére Ne fáraszd magad, kisfiam! 158 Ha még egyszer azt mondod, hogy kisfiam!! Zavartalanul. Örüljetek, hogy nálatok minden oké! Hogy megtaláltátok az élet értelmét, boldogok vagytok, szorongatjátok egymás kezét, gyarapodtok szépen. Utálom, amikor ilyen nagyképű vagy! Ezt már gyerekkorunkban is csináltad mindig Utálom, amikor megjátszod a mártírt! Hogy téged nem ért meg senki! Nyugodtan. Hát nem is! Arról van szó, hogy neked semmi se jó! Soha! Semmi! Ugyan már Még az sem! Az a bizonyos dolog! Pedig az érdekel téged legjobban! De fogadni mernék, hogy még az se jó neked! Milyen bizonyos dolog, Dönci? Találva érzi magát. Ezt nem ezt ne Ez nem igaz! Mi az a bizonyos dolog, Dönci? Tudja azt ő! 46

47 Megrettenve. De nekem az nem úgy kell! Nekem egészen kell a másik Valaki teljesen Sír. Nem tudok meglenni egyedül Kis csend. Sóhajtva. Hát igen A tévére néz, erről eszébe jut. Ja, nem is mondtam még, Dönci, néztem neked egy garbót. Micsodát? Egy szép szilvakék garbót. Ha gyapjú, akkor szúr. Vanda a háttérbe húzódik, leül, a halántékát nyomkodja. Nem szúr. Megnéztem, finom, puha Nagy zajjal nyílik az ajtó. Bódogné csészékbe 159öntve hozza a kávét, utána Bódog jön hangoskodva. A feleségének. Akkor sem kell, hogy annyira beszokjon hozzá! NÉ Inkább csak megállapítva. Te akartál albérlőt. Leteszi a tálcát. Gyerekek, a kávé! Voltaképpen azt sem tudjuk, kiféle, miféle. Imrus összevissza beszél neki mindent, aztán még baj lehet belőle! NÉ Ijedten. Csak nem gondolod? Gyerekek, apa főzte a kávét, ez egy egészen rendkívüli kávé A cseppnyi irónia miatt félénken pislog a férjére, de Bódog a tévét nézi. nagyon finom kávé, nem olyan lötty, mint amit én szoktam Kicsit sértődötten. kotyvasztani. Ó, én nem kérek, ha ilyenkor iszom, egész éjjel csak forgolódom az ágyon. Mi ez itt a tévében? Miféle házak ezek? Sacikám, már megbeszéltük, hogy te nem iszol Levesz egy csészét a tálcáról. Városok valami útirajz-film 47