KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁS- FEJLESZTÉSI-INTÉZKEDÉSI TERV

Átírás

1 DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁS- FEJLESZTÉSI-INTÉZKEDÉSI TERV (5-8 éves középtávú terv) Aktualizált: 2009.október

2 Dél-Dunántúli Régió Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás A társulás tagjai Attala község Csibrák község Csikóstőttős község Dalmand község Dombóvár város Döbrököz község Gyulaj község Jágónak község Kapospula község Kaposszekcső község Kocsola község Kurd község Lápafő község Nak község Szakcs község Várong község 7200 Dombóvár Bezerédj u. 14. Tel.: 74/ Fax: dtars@dravanet.hu

3 A DOMBÓVÁRI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI TERVE 5-8 ÉVES KÖZÉPTÁVÚ TERV október Tartalomjegyzék I. HELYZETFELTÁRÁS Alapvető gazdasági, társadalmi és migrációs folyamatok Demográfiai adatok A kistérség településein élők iskolázottsága Gazdasági aktivitás a kistérségben A munkaerő-piaci helyzet és a foglalkoztatottak néhány jellemzője a kistérségben A települések elérhetősége, közlekedés A kistérség településeinek szociális problémái Közoktatási intézmények a kistérségben Kötelező és önként vállalt közoktatási feladatok ellátásának módja a kistérségben A Dombóvári Kistérség területén működő közoktatási intézmények Közoktatási intézmények finanszírozása A bölcsődei és óvodai feladatellátás jellemzői a kistérségben A bölcsődei és óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei Bejárók, a gyermekcsoportok társadalmi összetétele Intézményi létszámok, férőhelyek Épületállomány, infrastrukturális felszereltség A bölcsődei és óvodai alkalmazottak Programkínálat Általános és középiskolai, szakképzési, kollégiumi feladatellátás a kistérségben Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei Bejárók, a gyermekek összetétele Intézményi létszámok A tanulói évfolyamok közti továbbhaladás a kistérség iskoláiban A feladatellátás fizikai jellemzői Az iskolaépületek jellemzői, eszközellátottság Alkalmazottak Programkínálat Tanórán kívüli foglalkozások Szakszolgálatok Szakmai szolgáltatás Szükségletek: fenntartói, szülői, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban Az iskolai szolgáltatások eredményessége Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében Olvasás, szövegértés Matematika, logikus gondolkodás A hozott (családi) érték index A pedagógiai hozzáadott érték (elvárt teljesítménytől való eltérés) Eredményesség a versenyek tükrében Alapfokú oktatás

4 Középiskolák Eredményesség a továbbtanulási adatok tükrében Alapfokú oktatás Középiskolák Eredményesség az érettségin Felsőoktatás II. A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELEMEI A Dombóvári kistérség közoktatási helyzete A célok rendszere A fejlesztési célú beavatkozások A beavatkozások kapcsolódása a Humán SFP-hez és a régiós közoktatás-fejlesztési stratégiához III. KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI TERV (2015) Keretfeltételek Oktatáspolitikai követelmények Középtávú közoktatás-fejlesztési stratégia os és 2007-es törvényi változások a közoktatásban A Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája (OKÉV) A közoktatás fejlesztését megalapozó helyi tervek, stratégiák Fejlesztési források körvonalai Az ÚMFT operatív programjai Megyei és egyéb források Esélyegyenlőség: halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyerekek Szakmai megújulás a kistérségben Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokban A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai a kistérség intézményeiben A megújulás szükségessége a szakképzés területén Javaslatok a pedagógiai munka megújításában résztvevő lehetséges partnerekre és tevékenységekre: szakszolgálat, szakmai szolgáltatás A pedagógiai szakszolgálat feladatai, ellátásuk Pedagógiai szakmai szolgáltatás Javaslat a közoktatási feladatellátás minőségirányításának kialakítására Közös irányelvek a külső értékelések számára (fenntartói értékelés) Építményi és műszaki fejlesztések, berendezések, járművek Tervezői állásfoglalás, javaslatok az intézménystruktúrára és a szakmai fejlesztésekre vonatkozóan Nyomon követés és értékelés MELLÉKLETEK A közoktatási intézmények részletes bemutatkozása Adattáblák, táblázatok, grafikonok Demográfiai adatok Forrásjegyzék

5 I. HELYZETFELTÁRÁS 1. Alapvető gazdasági, társadalmi és migrációs folyamatok 1.1. Demográfiai adatok A dombóvári kistérség Dombóvár központ mellett további 15 települést foglal magába. Az 509 km 2 -en elterülő térség közepes népsűrűségűnek számít a megye kistérségeit tekintve. A községek közel fele (7 település) 1000 főnél kisebb aprófalvak közé tartozik, 1999 főnél nagyobb településként csupán 1 település (Döbrököz) található a térségben. A népesség 59 %- a él a kistérség központjában, Dombóváron. Megvizsgálva a kistérségben a lakosságszámának alakulását 1 az elmúlt 16 évben, megállapítható, hogy között a lakosságszáma kismértékben csökkent. A KSH adatokból kitűnik, hogy a lakosságszám csökkenése ezen időszakban a térség centrumában jelentős. Ennek oka a 70-es években a városba telepített leányvállalatok 1990-ben való hirtelen megszűnésében kereshető. Számottevőbb a lakosság számának csökkenése 1995 után. Vizsgálva az adatokat kitűnik, hogy a térségközpontban a csökkenés mérséklődött, ugyanakkor jelentős mértékű csökkenés érződik a kistérség településein is. A természetes fogyás (születés-halálozás aránya) a kistérség területein felerősödik, emellett a településekről való elvándorlás is jellemzővé válik (ebben az időszakban kezdődött el a mezőgazdaságban a privatizáció és a szerkezeti átalakulás) és 2007 között további csaknem egyenletes csökkenés mutatkozik a lakosság számában. Számottevőbb a csökkenés 2008 és 2009-ben. Településenként vizsgálva a lakosságszámának csökkenését megállapítható, hogy a térségközpontban is jelentősebb csökkenés figyelhető meg. A kistérség korfája 2 jól mutatja, hogy a év közöttiek száma magas. A demográfiai adatok magyarázhatók azzal, hogy a kistérség lakossága mind természetes, mind pedig migrációs úton folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Az élve születések és halálozások száma közötti időszakot vizsgálva negatív: A legkedvezőbben az aprófalvakban alakult az élve születési arányszám, közülük is kiemelkedik a Lápafő és Csibrák. A községek átlagánál több gyermek született Gyulajon és Kocsolán, itt azonban magasabbak a halálozási mutatók. Az fős településeken az élve születési arányszámok és az 1000 lakosra jutó halálozások száma is jóval meghaladja a kistérség átlagát. Kiemelkedik közülük magas halálozási mutatójával Attala. A Fejlesztési terv elkészítése óta lényeges változás a kistérség korfájában nem mutatható ki. A kistérségben változatlanul negatív az élve születési/halálozási mutató. Az élve születések száma Dombóváron csökkent lényegesen között. A kistérség települései közül Kaposszekcsőn, Döbröközön emelkedett az élve születettek száma a fenti időszakban. A kistérségbe történő bevándorlás és az innen való elvándorlás aránya hasonlóan negatív tendenciát mutat. Az 500 főnél kisebb aprófalvakban különösen nagy szerepet játszik a migrációs fogyás. Közülük is kiemelkedik Lápafő és Csibrák, melyekben az 1000 lakosra jutó elvándorlás többszöröse a kistérségi átlagnak, de magas Várong mutatója is. Az elvándorlás oka a munkalehetőség megszűnése, a gazdasági recesszió, melyet a térségközpontban keletkező vállalkozások sem tudtak kompenzálni. A demográfiai folyamatokra a lakosságszám csökkenése, a népesség átlagéletkorának emelkedése mellett a lakosság rossz egészségügyi állapota is jellemző. 1 Lásd: 2. melléklet 1 ábra 2 Lásd: 2. melléklet 2. ábra 3

6 A kistérség településeiről- a KSH adatok alapján a körzetközpontba való bevándorlás figyelhető meg, ezért megvizsgáltuk a 7-14 éves korosztály esetében az iskolába járási szokásokat: A 7-14 éves korosztály reprezentációja a községi iskolákban (fő) Attala Csibrák Csikóstőttős Dalmand Döbrököz Gyulaj Kaposszekcső Kocsola Kurd Nak Szakcs Oszlopok: 7-14 évesek 2006-ban Vonal: Községi iskolákban tanulók Forrás: Oszlopok BM adatbázis, vonal októberi OM statisztika A kistérség 16 településéből 2006 októberében 11 településen működött iskola. Attala, Csibrák, Csikóstőttős, Nak településeken csak alsó-tagozatosok ellátása történt helyben. Ezen települések intézményfenntartó társulásban oldják meg a felső tagozatosok oktatását. Jágónak, Kapospula, Lápafő, Várong községekben nem működik iskola a településen. Lápafő, Várong, Nak, Szakcs, Jágónak pedig Kaposszekcső gesztorságával működő intézményfenntartó társulásban vesz részt (Nak település emellett a Dombóvári József Attila ÁMK gesztorságával működő intézményfenntartó társulásnak is tagintézménye). Attala, Kapospula Dombóvár város iskoláinak gesztorságával működő intézményfenntartó társulás tagintézménye. A grafikon mutatja, hogy az önálló iskolák esetén jellemzőbb, de az intézményfenntartó társulások gesztorintézményénél is előfordul, hogy a korcsoporti létszám magasabb, mint az intézményekben tanulók száma. Az eltérés magyarázható azzal, hogy Dombóváron 8 osztályos gimnázium működik, ahova a községi iskolákban kiválóan teljesítő tanulók is kérik felvételüket. Az eltérés oka lehet az is, szakértői vélemény alapján néhány tanuló a térségközpontban működő megyei fenntartású speciális általános iskolába jár. A községekről Dombóvárra bejövő tanulók segítségével normatíva többlethez jutnak a dombóvári intézmények, mely az intézményeknek előnyös. Megjegyezzük azonban, hogy Dombóvár városának Képviselőtestülete 2006 júniusában tárgyalta az intézményfenntartó 4

7 társulások finanszírozási gondjairól szóló előterjesztést, melyben kimutatásra került, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben a fenntartónak jelentősen ki kell egészíteni a normatíva és a községi hozzájárulás mellett az intézmény költségvetését. A 7-14 éves korosztály reprezentációja a községi iskolákban Attala Csíkóstőttős Dalmand Döbrököz Gyulaj Kaposszekcső Kocsola Kurd Szakcs A Közoktatás Fejlesztési Terv elkészülte óta Csibrák és Nak településeken nem működik iskola (az oktatás a kurdi illetve a szakcsi gesztor intézményben történik). Dalmand településen csak az alsó tagozatosok tanítása történik helyben. A térség településein érzékelhető gyerekszám fogyása miatt becsültük a 3-14 évesek számának várható alakulását a térség községeiben 2010-ben, valamint a felső tagozatos korúak várható számát. 5

8 100 A 3-14 éves korosztály számának várható alakulása között a községekben (2006 = 100%) % éves 7-10 éves éves Attala Csibrák Csikóstőttős Forrás: BM adatbázis Dalmand Döbrököz Gyulaj Jágónak Kapospula Kaposszekcső Kocsola Kurd Lápafő Nak Szakcs Várong A 2010-re becsült adatok azt támasztják alá, hogy a fenntartók helyesen döntöttek, amikor intézményfenntartó társulásokat hoztak létre (Kurd-Csibrák, Szakcs-Nak-Lápafő- Várong, Kaposszekcső-Jágónak-Csikóstőttős, Dombóvár Belvárosi Általános Iskola- Kapospula-Attala-Nak, Dombóvár József ÁMK-Nak-Attala-Dalmand). A demográfiai adatok vizsgálatából kitűnik, hogy kistérségi szinten az óvodai és alapfokú oktatási szinten ellátott gyermekek száma csökkenő tendenciát mutat, kismértékű javulás csak után jelezhető előre. Az óvodai ellátás területén az érintett települések közül Dombóváron növekszik a 4-6 éves korú gyermekek száma, míg a községekben átlagosan 8 %-os csökkenést mutatnak az adatok. Az átlagot meghaladó mértékben csökken várhatóan Döbröközön a gyermekek száma, míg Attalában 26 %-os csökkenéssel éri el az egy csoportban optimálisan nevelhető létszámot. A kistérségi tendenciával ellentétben növekszik az óvodások száma Kocsolán (23 %), Gyulajon (14%) és Dalmandon (6%). Az általános iskola alsó tagozatán kistérségi és városi szinten egyaránt csökken a tanulólétszám, ezen belül átlagot meghaladó mértékben Attalában (14 %), Kurd-Csibrákon (15 %), Szakcs-Kocsolán (22%), Gyulajon (24%), várható a csökkenés. Ezzel szemben Kaposszekcső-Jágónakon jelentős emelkedés jelezhető előre (26%). Átlagosan 16 %-kal csökken kistérségi szinten a felső tagozatosok létszáma, ezen belül Dombóváron az átlagtál nagyobb mértékű csökkenés jelezhető előre (24 %). A várható létszámok alakulása is alátámasztja, hogy további szervezeti átalakulásokra is szükség lesz. A kistérségben a fenntartók egy része előrelátóan, elkezdte a tárgyalásokat az összefogás alapján létrejövő átalakulásokról. A Fejlesztési Terv felülvizsgálatának 6

9 időpontjában önálló intézményként már csak Gyulaj község működteti iskoláját. Kocsola csatlakozott a Szakcsi Intézményfenntartó Társuláshoz. 2007/2008-as tanévtől Döbrököz az Apáczai Csere János Szakközépiskolával egységes intézményként működteti iskoláját augusztus 1-vel pedig a térség létre hozta a legnagyobb oktatási hálózatát, integrált intézményként. Nyolc település (Dombóvár, Attala, Csikóstőttős, Döbrököz, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Nak) intézményfenntartó társulásban működteti oktatási intézményeit.(bölcsőde, óvodák, alapfokú oktatási intézmények, középfokú oktatási intézmény, alapfokú művészetoktatási intézmény, kollégium) Az intézmény neve: Apáczai Csere János Bölcsőde, Óvoda, Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Apáczai Oktatási Központ) A térségközpontban és a kistérségben német, horvát, szerb, román, ukrán kisebbség mellett jelentős számú, a cigány kisebbséghez tartozó lakos él. A cigány népességben az alábbi cigány csoportok vannak jelen és különböztetik meg magukat: beás, magyar cigány (romungro és zenész), kolompár vagy oláh cigány, csurári (vándor iparos oláhcigány), de élnek a kistérségben Romániából áttelepült cigányok is. A cigány lakosok korfája eltér a kistérség lakosságára általában jellemzőktől. A cigány lakosság körében ugyanis alacsonyabb az idősek száma (melynek oka a cigány lakosok rossz egészségi állapota és az ebből következő magas halálozási arány). Az ellátórendszer kiépítése során figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a cigány lakosok körében a biológiai és a szociális életkor (házasságkötés, családalapítás, öregség értelmezése) eltérő. A migráció a cigány kisebbség körében gyakoribb, mint a kistérség egyéb lakosainak vonatkozásában A kistérség településein élők iskolázottsága Az elmúlt évtizedben a megyei mutatókhoz hasonlóan a Dombóvári kistérségben is javultak az iskolázottsági mutatók 3, csökkent az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek népességen belüli aránya, miközben nőtt a közép- és felsőfokú iskolai végzetséggel rendelkezőké. A kistérség népességének iskolázottsági mutatói a megyei átlagokhoz közelítenek. Magasabb (a legalább) az általános iskola 8. évfolyamát befejezettek aránya. A magasabb befejezett iskolai végzettséggel rendelkezők aránya ugyanakkor elmarad a megyei átlagtól, a többi kistérség mutatójához képest pedig közepesnek mondható. A kistérségben az idősebb népesség 86,4 százalékának volt legalább befejezett általános iskolai végzettsége, fél százalékponttal többnek, mint a megyében összességben. A dombóváriak mutatója (89,7%) jóval meghaladja a kistérség községeinek átlagát (81,4%), a megye kilenc városát tekintve pedig a harmadik legkedvezőbb. Az 1000 fősnél kisebb falvak közül Várong és Nak mutatója a legrosszabb, itt a 15 éves és idősebbek több mint egynegyedének nincs meg még az alapfokú végzettsége sem. Az 1000 főnél nagyobb települések közül pedig Gyulaj mutatója rendkívül alacsony, a megfelelő korú népesség háromtizede el sem kezdte, vagy nem fejezte be az általános iskolát, de Kocsolán és Szakcson is a népesség egynegyedét teszi ki ez a kör. Kiemelkedően magas ugyanakkor a legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Kaposszekcsőn (90,4%). A 18 évesek vagy ennél idősebbek 27,9 százaléka rendelkezik legalább érettségivel is a kistérségben, 1,3 százalékponttal kevesebben, mint a megyében összességében. Dombóvár népességének 35,5 százaléka szerezte meg az érettségit, a kistérség községeiben élőknél mintegy kétszer többen (16,9%), a megye többi városa közül a harmadik legkedvezőbb mutatójú település. A községek átlaga ugyanakkor a legkedvezőtlenebb a megyében. 3 Lásd: 2. melléklet 3. ábra 7

10 Igen alacsony az érettségizettek aránya (8,8%) az aprófalvakban, és a nagyobb községek közül Gyulajon, Kocsolán és Döbröközön (10,2; 11,4; 13,6%). Az átlagosnál kedvezőbb az arány ugyanakkor Kapospulán és Kaposszekcsőn, ahol a 27 százalékot is meghaladja. A 25 éves vagy ennél idősebb népesség 7,4 százaléka fejezte be eredményesen tanulmányait és kapott oklevelet felsőfokú oktatási intézményben, a megyei mutatónál 1,6 százalékponttal kevesebb. A dombóvári arány a megye többi városához képest közepesnek mondható, 9,8 százalék szerzett felsőfokú végzettséget, a községekénél 2,5-szer többen (4,0%). Az elmúlt években emelkedett valamelyest a kistérségben élő diplomások száma Gazdasági aktivitás a kistérségben A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele 4 a megyei átlaghoz hasonló képet mutat a Dombóvári kistérségben a legutóbbi népszámláláskor: a gazdaságilag aktívak a népesség 38, az inaktívak 62 százalékát tették ki május 20-ai munkaerő-piaci adatok szerint a munkavállalói korú népesség kistérség lakosságának 66,47 % (alacsonyabb a megyei és az országos átlagnál), a gazdaságilag aktív népesség a lakosság 40,88%-át teszi ki hoz képest a gazdaságilag aktívak/inaktívak aránya romlott, 1,1% ponttal kevesebb a gazdaságilag aktív népesség aránya. Az aktivitás szintje a térség központjában Dombóváron volt a legkedvezőbb, ahol 42:58 arányban oszlott meg a lakónépesség gazdasági aktivitás szerint. Ugyanakkor itt is jellemző, hogy az aktív korúak (15-59 évesek) az előbb említettnél jóval magasabb hányadot képviselnek a népességen belül (59 százalék), a gyermekkorúak és időskorúak (0-14 évesek és a 60 éven felüliek) pedig együttesen, lényegesen alacsonyabb (41 százalékos) hányadot. Tehát az aktív korban lévők nagy hányada már inaktív gazdaságilag. A községekben összességében a dombóvárinál kedvezőtlenebb volt az aktivitási összetétel 33:67, annak ellenére, hogy a népesség korcsoport szerinti összetétele megegyezik a kistérségi központéval. A kistérség településeire bontva a legfrissebb adatok alapján a gazdaságilag aktív lakónépesség aránya Kaposszekcsőn a legkedvezőbb (44%), melyet követ Dalmand és harmadik a térségközpont Dombóvár. A térségben az aktív népesség körében a munkanélküliség magasabb (11%), a foglalkoztatási arány (89%) pedig alacsonyabb a megyei átlagnál. Dombóváron a foglalkoztatottak aránya (90%) valamelyest meghaladta a kistérségi átlagot, a községekben viszont alacsonyabb volt annál (átlagosan 86%). A törpefalvakban a foglalkoztatottság nem érte el a 80 százalékot, a munkanélküliségi ráta viszont százalék között mozog májusára a regisztrált munkanélküliek/ gazdaságilag aktív népesség becsült száma mutató a kistérségben 19,5%-ra nőtt. A községek közül kiemelkedően magas Várongon (50,8%), Gyulajon (45,3), Lápafőn (41%), Szakcson (39,9%) A népszámláláskor a kistérség népességének több mint hattized részét ( főt) regisztráltuk gazdaságilag inaktívként. A megye többi kistérségéhez viszonyítva ez utóbbi arányok nagyjából hasonlóak. Az inaktív keresők legnagyobb hányada (85%) nyugdíjas illetve járadékban részesülő személy, fennmaradó részük többségében gyermekgondozás (nevelés) címén részsült ellátásban. Az eltartottak (9.400 fő) hattized részét nappali tagozatos (alap-, közép-, vagy felsőfokú intézményben) tanulók, négytized részét egyéb eltartottak (pl. háztartásbeliek) tették ki. Ez utóbbi arányok is átlagosnak tekinthetők. A foglalkoztatottakra háruló eltartási kötelezettség mutatója a kistérség egészét tekintve viszonylag magas volt, 100 foglalkoztatottnak 182 gazdaságilag inaktív személy eltartásáról 4 Lásd: 2. melléklet 5. ábra 8

11 kellett gondoskodnia, míg a megye átlag 172 fő. Térségen belül a mutató jelentősen differenciált. A térség központjában, Dombóváron volt a legkedvezőbb a helyzet, ahol 100 foglalkoztatottra 155 inaktív személy jutott, ezzel szemben a községekben átlagosan 233 fő. A legkirívóbb példa erre Gyulaj és Szakcs, ahol 434 illetve 367 személy eltartási terhe nehezedett 100 foglalkoztatottra, a hasonló ( fős) népességkategóriában regisztrált 220-szal szemben. A térség különböző nagyságkategóriába sorolt településeinek átlagos eltartási mutatója valamennyi csoportban kedvezőtlenebb volt a megye hasonló lélekszámú településeinek átlagánál. 100 foglalkoztatottnak ban- 249 gazdaságilag inaktív személy eltartásáról kellett gondoskodnia. A községek közül Várongon 261, Lápafőn 342, Szakcson 273 gazdaságilag inaktív jut 100 fő foglalkoztatottra A munkaerő-piaci helyzet és a foglalkoztatottak néhány jellemzője a kistérségben. A térség mezőgazdasági és ipari szerkezetében az 1990-es évek elején a foglalkoztatás szempontjából jelentős változások következtek be, mely a térség munkaerő-piaci helyzetét rendkívül előnytelenül befolyásolta. Ennek köszönhető az a szomorú rekord, hogy a térség először érte el (1991-ben) a 10% feletti munka-nélküliségi mutatót, mely érték alá azóta sem sikerült menni ben a sok hátrányos helyzetű település és a magas munkanélküliségi mutató miatt a településfejlesztési szempontból a térség megkapta a kedvezményezett címet (106/1997.(VI. 18.) sz. Kormányrendelet). A márciusi adatokhoz képest a regisztrált munkanélküliek számának növekedése jellemző. A nyilvántartott munkanélküliek és a gazdaságilag aktív népesség arányának változását a diagram mutatja be. 9

12 Forrás: Tolna Megyei Munkaügyi Központ A regisztrált munkanélküliek és a gazdaságilag aktív népesség arányának változása a kistérség településein ,2 39, , ,2 18, ,5 12, ,1 14,9 11, ,8 39,5 40,7 24,2 16,8 10,5 40,2 37,5 36,4 36,1 34,3 32,8 30, ,1 24,1 20,8 13, Attala Csibrák Csikóstőttős Dalmand Dombóvár Döbrököz Gyulaj Jágónak Kapospula Kaposszekcső Kocsola Kurd Lápafő Várong Szakcs Nak 2008 szeptember 2009 április Forrás: Munkaerő-piaci adat A térség munkaerő-piaci helyzetének romlását az is jelzi, hogy a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Kormányrendelet szerint a leghátrányosabb helyzetben lévő települések között a 16 kistérségi település közül 12 szerepel. Ebből 11 község a kivétel Csikóstőttős- munkanélkülisége legalább 1,75-szerese az országos átlagnak. A dombóvári kistérségben csökkenő tendenciát mutat a tartós, azaz a munkaügyi nyilvántartásban legalább egy éve folyamatosan szereplő álláskeresők száma. A csökkenés abból adódik, hogy 2009 első hónapjaiban nagyon megemelkedett a munkaügyi 10

13 nyilvántartásba belépők száma. A tartósan álláskeresők száma egy éve körül mozog, miközben a regisztrált álláskeresők száma 2200 főről pár hónap alatt 2700 főre emelkedett. Az életkori adatok 5 elemzéséből kitűnik, hogy legmagasabb a munkanélküliek száma a év közötti korosztály esetén. Ha a év közötti életkorban levő munkanélküli létszámot nemenként vizsgáljuk megállapítható, hogy a női munkanélküliek száma magasabb, mint az ugyanolyan életkorban levő férfiaké (férfiak: 22,03%, nők: 25,90%), ugyanakkor az év közötti időtartamban a férfi munkanélküliek száma magasabb, mint a női munkanélküliek száma (férfiak: 11%, nők: 9,04%). Ez utóbbi mutató arra enged következtetni, hogy a nők a jelenlegi jogszabályok alapján lehetséges előnyugdíj lehetőségével élnek. A munkaerő-piaci legfrissebb adatok is bizonyítják, hogy a munkanélküliek száma továbbra is magas a év közötti korosztály esetén. A éves korosztályban a munkanélküliek száma 2088 hoz képest is növekedett. A regisztrált munkanélküliek nemek szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy szinte teljesen azonos (pár fő eltéréssel) a nyilvántartásban szereplő álláskeresők között a férfiak és a nők száma. A munkaügyi kirendeltség adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők között 1349 férfi és 1354 nő szerepel. A Munkaügyi Központ adatszolgáltatása alapján a regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség alapján a következő megoszlást mutatják. A nyilvántartott munkanélküliek iskolai végzettség szerint Forrás: Tolna Megyei Munkaügyi Központ 5 Lásd: 2. melléklet 4. ábra 11

14 A nyilvántartott munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása Technikum; 2,60% Egyetem; 0,60% Gimnázium; 5,00% Főiskola; 1,30% 8 általánosnál kevesebb; 5,40% Szakközépiskola; 13,70% Szakiskola; 1,50% 8 általános; 39,40% Szakmunkásképző; 30,50% Forrás: Munkaerő-piaci adat május A 8 általános és a szakmunkás végzettségű munkanélküliek közel azonos száma, és az összes regisztrált munkanélküliek számához viszonyított magas aránya is megerősíti azokat a megállapításokat, hogy a helyi piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó szakképzés, a helyi intézményekben folyó alternatív módszereket alkalmazó felnőttképzés a kistérség munkaerő-piaci helyzetének pozitív változásához elkerülhetetlen. A Fejlesztési Terv felülvizsgálatának időpontjában keletkezett munkaerő-piaci adatok összevetéséből kitűnik, hogy kedvezőtlen változás (növekedés) figyelhető meg szinte valamennyi végzettség esetén. Különösen kedvezőtlen változás állapítható meg a szakközépiskolai illetve főiskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők számában. A nyilvántartott szakmunkás képesítéssel rendelkezők számában jelentősebb, a szakiskolai végzettségűeknél kisebb mértékű csökkenés tapasztalható csökkenés. A munkaképes lakosságra az aluliskolázottság jellemző, komoly problémát jelent a szakképzés strukturális korszerűtlensége. Különösen kevés a szakképzett minőségi munkaerő az új típusú egészségipar, a turizmus és az agrárágazat területén. Az idősebb korosztály már nem nyitott az átképzés irányába. Az elhelyezkedett munkavállalók nem tudnak tartósan megmaradni a foglalkoztatásban. A munkanélküliek számára ideiglenes megoldást a közmunkaprogramok jelentenek. A romák munkakultúrája nincs összhangban a piaci elvárásokkal. Szükséges az alkalmazkodóképességük javítása, szakképzésük, jövőképük lehetőségeinek feltárása. A Dombóvári kistérségben a foglalkoztatottak nemek szerinti összetétele megyeihez hasonló: a férfiak aránya 55, a nőké 45 százalék. Dombóváron az átlagosnál több a nő a foglalkoztatottak között, amely az itt összpontosuló, elsősorban női munkaerőt foglalkoztató oktatási, egészségügyi, közigazgatási intézményeknek köszönhető. A legkisebb településeken a legnagyobb a nemek közti különbség: 2/3:1/3 a férfiak javára. A Dombóvári kistérségben foglalkoztatottaknak 31,5 százaléka folytatott szellemi (vezető, értelmiségi vagy egyéb szellemi) tevékenységet a vizsgált időpontban, amely arány a kistérségek közötti összehasonlításban a Tamási és a Bonyhádi körzet után a harmadik legalacsonyabb. Térségen belül az átlagtól jelentős eltérések mutatkoztak: az egyetlen városban 37, a községekben átlagosan 21 százalékot tett ki a szellemi munkát végzők hányada. Az aprófalvakban élők közül csupán minden kilencedik végzett szellemi munkát, az fős településeken viszont már csaknem minden ötödik. 12

15 A térség munkavállalói között a fizikai foglalkozásúak gyakoribbak a megyei átlagnál (68%). Ezen belül az ipari, építőipari munkát végzők hányada itt a legalacsonyabb a kistérségek közül, a szolgáltatási foglalkozásúaké viszont a legmagasabb (15%). Az egyéb szakképzettséget nem igénylő (8%) és a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak (5%) részesedése átlagosnak mondható A települések elérhetősége, közlekedés A kistérség központja, Dombóvár, közlekedés-földrajzi szempontból kedvező adottságokkal rendelkezik. Közlekedése jól kapcsolódik az országos rendszerekhez. A Dél- Dunántúl egyik kiemelt vasúti csomópontja városunkban található. A Budapest Pécs és a Budapest Kaposvár Gyékényes Nagykanizsa fővonalak csatlakozási, illetve elágazási pontja. A főváros IC vonatokkal két órán belül elérhető. A közúti közlekedésben a 61. sz. út összeköttetést biztosít Nagykanizsán, Letenyén keresztül Horvátországba, és tovább Olaszországba, Dunaföldváron keresztül pedig az Alföldre. Jelentős még a Pécsre vezető 611. sz. út is. A városon belül a helyi járatú közlekedés megoldott, 25 km-en belül 8 viszonylatban szállítanak évről-évre 1,6-1,7 millió utast. A kistérség 15 településéről közúton jól megközelíthető a térségközpont. Problémát okoz viszont a pusztajellegű településekről (Szilfás, Nagykonda, Kiskonda, Szarvasd, Alsóleperd, Mászlony) és néhány kistelepülését (Várong, Lápafő) a városba utazás, mert ezekből a helységekből a Volán Rt. csak néhány járatot üzemeltet. Bár a város vasúti csomópont, a kistérség településeiről a vasúton való közlekedés csak néhány település vonatkozásában lehetséges (Döbrököz, Kurd, Csibrák, Kaposszekcső, Csikóstőttős) A kistérség településeinek szociális problémái Magas a munkanélküliek, ezen belül a tartós munkanélküliek száma (kiemelten magas az arány a cigány lakosok körében). Kérdőíves és interjúval készült felmérések adatai alapján a munkanélküliek szociális jellemzői élethelyzetük alapján: - fogyatékkal élők, egészségkárosodottak: 83 fő (3,8%) - adósságkezelésbe bevonhatóak (közüzemi díjtartozók): 600 fő Dombóvár területén (27,3%) - aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyezettek: 509 fő (23%) - életviteli problémákkal küzdők: 677 fő (30,8%) - családi konfliktusokkal küszködők: 379 fő (17,3%) - pszichiátriai és szenvedély-betegek és hozzátartozóik: 41 fő (1,9%) - jogi tanácsot igénylők köre: 123 fő (5,6%) - családon belüli erőszak áldozatai: 128 fő (5,9%) - információt és ügyintézési segítséget igénylők köre: fő (53%) - anyagi-megélhetési nehézségekkel küzdők: fő (65,5%) A szociális ellátórendszereknél (elsősorban a családsegítő szolgálatnál) megjelenő munkanélküliek nagy része regisztrált, azonban pl ben 94 olyan klienssel foglalkoztak a kistérségben, aki semmilyen regisztrációban nem szerepelt, látens munkanélküli volt. Az esetek túlnyomó többségében több probléma együttes előfordulása jellemző: fő (53,4%) A munkanélküli, hátrányos helyzetű, aluliskolázott réteg életkörülményei rosszak, becsülhetően 70%-ban létfenntartási problémákkal küzdenek. A többszörös hátránnyal küzdők érdekérvényesítő képessége alacsony, önismeretük hiányos, emiatt önbecsülésük is 13

16 gyenge. Az információ hiány, és kapcsolatteremtő hiányosságaik miatt lemorzsolódásuk veszélye nagy. Az információáramlás hiánya elsősorban a falvakban élő lakosságot hozza hátrányos helyzetbe. Körükben általában megjelenik a devianciák valamelyike, mely tovább mélyíti a szakadékot az egyén, a család és a társadalom között, fennállása esetén az egész mikrokörnyezetre hatással van. A munkaerő-piaci kulcskompetenciák hiánya miatt ennek a jelentős rétegnek foglalkoztathatósági esélyei csökkennek. Sok az alkalmi (fekete és szürke) munkából élő alacsony jövedelmű, elszegényedő lakos. A magas és tartós munkanélküliség egy kistérségben közvetlenül is hozzájárul a helyi lakosok társadalmi kirekesztettségéhez, a szegénység növekedéséhez. A tartós munkanélküliek jelentős szociális terhet jelentenek az önkormányzatok számára, emellett munkaerejük társadalmi haszna csekély. A közmunka, közcélú munka értékét a helyi társadalom nem ismeri el. Alacsony a helyi közösség toleranciája. A társadalmi jövedelmek aránya magasabb, mint a munkajövedelmeké (megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők száma is magas). A jövedelemforrások összetételében a térség kedvezőtlen helyzete tükröződik vissza. A munkajövedelmek aránya kisebb a társadalmi jövedelmeknél, mint az országos átlag. A megváltozott munkaképességű, kis nyugdíjból vagy szociális járadékból élők körében gyakori az eladósodás a Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ adósságkezelési szolgáltatásának adatai is ezt támasztják alá. A társadalmi jövedelmek legnagyobb felét a nyugdíjak teszik ki. Az ellátottak zöme saját jogú nyugdíjas, de jelentős a rokkantnyugdíjasok aránya. Közülük számos a kisnyugdíjas. A településeken élő jelentős számú cigány család anyagi helyzete aggasztó. Az önkormányzatok megtapasztalták, hogy jelentős részük életmódjául választotta a segélyből élést. A szociális támogatásokhoz beadott kérelmek tanúsága szerint a térségben is jellemző, hogy a lakosság jövedelmének magas hányadát fordítja a napi életvitellel kapcsolatos kiadásokra. Az önkormányzatok szociális ügyintézőitől beszerzett adatok elemzéséből az is kitűnik, hogy a kistérségben is gyakori az, hogy egy család több ellátást is igénybe vesz, emellett még tetemes adósságot is felhalmoz. A pénzbeli ellátások között legnagyobb kiadási tételt az önkormányzatok költségvetésében a gyermekvédelmi ellátások, valamint az egészségi állapottal összefüggő támogatások, ellátások teszik ki (pl. ápolási díj, közgyógyászati-ellátás, mozgáskorlátozott ellátás). A jövedelem kiegészítő ellátások között az átmeneti segély és a lakásfenntartási támogatás a legnagyobb mértékű. Ellátási igényt vetnek fel a társadalmi problémák (alkoholizmus, drogfogyasztás, dohányzás, bűnözés). A parlament december 15-én fogadta el a szociális és foglalkoztatási törvények módosításait, melyek megteremtették az Út a munkához program jogszabályi hátterét. Ez a változás paradigmaváltást jelentett a szociális segélyezésben. A kistérség települési önkormányzatai március 31-ig felülvizsgálták a rendszeres szociális segélyezetti kört, megtörtént a rendelkezésre állási támogatások megállapítása, elkészültek a közfoglalkoztatási tervek. A kistérség önkormányzatai kiemelt célnak tekintették, hogy a munkára képes személyek fokozottan vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, a 35 év alatti, 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkező álláskeresők pedig képzésben. 14

17 2. Közoktatási intézmények a kistérségben 2.1. Kötelező és önként vállalt közoktatási feladatok ellátásának módja a kistérségben (2009. szeptember 1.) Települések Intézmény típusok Attala Csibrák Csikóstőttős Dalmand Dombóvár Döbrököz Gyulaj Jágónak Kapospula Bölcsőde Óvoda Ált.iskola Szakiskola Apáczai Oktatási Központ intézmény egysége látja el a feladatot József Attila ÁMK óvodája Intézményfenntartó társulási formában Kurd-Csibrák Intézméynfenntartó társulási formában Apáczai Oktatási Központ Óvodája Intézményfenntartó társulásban József Attila ÁMK óvodája Intézményfenntartó társulási formában 1.Apáczai Oktatási Központ óvodái intézményfenntartó társulásban 2.József Attila ÁMK óvodái intézményfenntartó társulásban 3. Margaréta Református Óvoda Apáczai Oktatási Központ óvodája Intézményfenntartó társulásban Önálló intézmény Apáczai Oktatási Központ Kaposszekcsői óvodája Intézményfenntartó társulásban Nagyberki Óvoda és Általános Iskola Intézményfenntartó József Attila ÁMK alsó tagozatos ál. Isk. Attala 1-4 évf. JAÁMK Dombóvár 5-8 évf. Kurd-Csibrák Intézményfennt artó társulásban Apáczai Oktatási Központ Kaposszekcsői ált isk. telephelye Intézményfennt artó társulásban József Attila ÁMK alsó tagozatos ál. Isk. Dalmand 1-4 évf. JAÁMK Dombóvár 5-8 évf. 1.Apáczai Oktatási Központ ált. iskolái Intézményfennt artó társulásban 2.József Attila ÁMK ált iskolái Intézményfennt artó társulásban 3.Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola Apáczai Oktatási Központ Egységes Iskola ált iskolája Intézményfennt artó társulásban Önálló intézmény Apáczai Oktatási Központ Kaposszekcsői ált. iskolája Intézményfennt artó társulásban Apáczai Oktatási Központ 516. számú Ipari Szakképző Iskola látja el a feladatot Szakközépiskola számú Ipari Szakképző Iskola 2.Apáczai Oktatási Központ 3. Illyés Gyula Gimnázium Látják el a feladatot Gimnázium 1. Illyés Gyula Gimnázium látja el a feladatot Kollégium számú Ipari Szakképző Iskola 2.Apáczai Oktatási Központ 3. Illyés Gyula Gimnázium látják el a feladatot Integ-rált intézmény Apáczai Oktatási Központ látja el a feladatot 15

18 Kaposszekcső Kocsola Kurd Lápafő Nak Szakcs Várong társulásban Apáczai Oktatási Központ óvodája Intézményfenntartó társulásban Szakcsi ÁMK óvodája Intézményfenntartó társulásban Kurd-Csibrák óvodája Intézményfenntartó társulásban Szakcsi ÁMK óvodája Intézményfenntartó társulásban Szakcsi ÁMK óvodája Intézményfenntartó társulásban Szakcsi ÁMK óvodája Intézményfenntartó társulásban Szakcsi ÁMK óvodája Intézményfenntartó társulásban Belvárosi ált.iskolája Intézményfennt artó társulásban Apáczai Oktatási Központ ált. iskolája Intézményfennt artó társulásban Szakcsi ÁMK ált. iskolája Intézményfennt artó társulásban Kurd-Csibrák ált. iskolája Intézményfennt artó társulásban Szakcsi ÁMK ált. iskolája Intézményfennt artó társulásban Szakcsi ÁMK ált. iskolája Intézményfennt artó társulásban Szakcsi ÁMK ált. iskolája Intézményfennt artó társulásban Szakcsi ÁMK ált. iskolája Intézményfennt artó társulásban 2.2. A Dombóvári Kistérség területén működő közoktatási intézmények szeptember 1. A társulás Társulás neve intézményének neve Dombóvár, Kapospula, Attala, Nak Dombóvár Belvárosi Nak, Attala, Általános Iskola Kapospula 1 és Alapfokú Közoktatási Művészetoktatás Intézményi i Intézmény Társulása Dombóvár, Dalmand, Attala, Nak 2 Dombóvár, Attala, Nak, Dalmand Közoktatási Intézményfenn tartó Társulása József Általános Művelődési Központ (Dombóvár, Attala, Attila Nak, Dalmand Önkormányzato k Társulásaként Működő Intézmény) Az intézmény fenntartója Társulás Társulás Székhely intézmény/ intézmény neve Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatás i Intézmény József Attila Általános Művelődési Központ Intézményegységei József Attila Általános Iskola Dombóvár Százszorszép Óvoda Dombóvár Közösségi Ház Dombóvár Tagintézményei Alsótagozatos Általános Iskola Attala Napköziotthonos Óvoda Attala Napköziotthonos Óvoda Nak Általános Iskola és Óvoda Dalmand 16

19 Dombóvár Dombóvár, Döbrököz Dombóvár Apáczai Város és Döbrököz 9 Község Közoktatási Intézményfenn tartó Társulása Csere János Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatás i Intézmény és Kollégium Dombóvár Város és 10 Döbrököz Község Közoktatási Intézményfenn tartó Társulása Szivárvány Óvoda Bölcsőde Kapospula 11 és Római Unióhoz Szent Orsolya Tartozó Szent Rendi Gárdonyi Orsolya Rend Géza Katolikus Magyar Általános Iskola Tartománya és Alapfokú Művészetoktatás i Intézmény Tolna Megyei Móra Ferenc Önkormányzat Általános Iskola Dombóvár Illyés Gyula Város Gimnázium, Önkormányzata Szakközépiskola és Kollégium Dombóvár 516. sz. Ipari Város Szakképző Önkormányzata Iskola és Kollégium Dombóvári Margaréta Református Református Egyházközség Óvoda és a Tolnai Református Egyházmegye Dombóvár és Reménység Környéke Napközi Otthon Többcélú Kistérségi Társulás Társulás Társulás Kapospula Község Önkormányzata Apáczai Csere János Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatás i Intézmény és Kollégium Szivárvány Óvoda Bölcsőde és Napsugár Óvoda Apáczai Csere János Középiskola és Kollégium Szivárvány Székhelyóvo da Intézményeg ység Erzsébet Óvodai Intézményeg ység Bezerédj Amália Óvodai Intézményeg ység Bölcsődei Intézményeg ység Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Döbrököz Döbröközi Tagóvoda Szőlőhegyi Tagóvoda (működése szünetel) 17

20 Szakcs, Kocsola, Várong, Lápafő, Nak Szakcs, Kocsola, Nak, Lápafő, Általános Várong, 12 Művelődési Községek Központ Szakcs Közoktatási Intézményi Társulás Kaposszekcső, Csikóstőttős, Jágónak 13 Kaposszekcsői Óvoda és Általános Iskola Intézményirán yító és Fenntartó Társulás Kurd, Csibrák Kurd és Csibrák 14 Közoktatási Intézményi Társulás Gyulaj 15 Forrás: Fenntartói adatok Kaposszekcsői Óvoda és Általános Iskola Körzeti Általános Iskola és Óvoda Kurd Társulás Társulás Társulás Gyulaj Község Önkormányzata Általános Művelődési Központ Szakcs Kaposszekcsői Óvoda és Általános Iskola Körzeti Általános Iskola és Óvoda Kurd Galló József Általános Iskola és Óvoda Általános Iskola Szakcs Napköziottho nos Óvoda Szakcs Könyvtár Szakcs Kaposszekcs ői Óvoda és Általános Iskola Általános Iskolája Kaposszekcs ői Óvoda és Általános Iskola Óvodája Körzeti Általános Iskola és Óvoda Általános Iskolája Kurd Körzeti Általános Iskola Óvoda Óvodája Kurd Általános Iskola Óvoda Általános Iskolája Gyulaj Általános Iskola Óvoda Óvodája Gyulaj és és és Általános Iskola és Óvoda Kocsola Csikóstőttősi Tagiskola Csikóstőttősi Tagóvoda 18

21 2. Közoktatási intézmények a kistérségben 2.2. A Dombóvári Kistérség területén működő közoktatási intézmények szeptember Atársulás Székhely Az intézmény Intézményegységei Társulás neve intézményének intézmény/ Tagintézményei fenntartója neve intézmény neve Dombóvár,Attala,Kaposszekcső,Csikóstőttős,Jágónak,Döbrököz,Kapospula,Nak Dombóvár,Att ala,kaposszekc ső,csikóstőttős, Jágónak,Döbrö köz,kapospula, Nak Közoktatási Intézményi Társulása Dombóvár, Attala, Dalmand Közoktatási Intézményfenn tartó Társulása Apáczai Csere János Bölcsőde, Óvoda, Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Társulás Intézmény és Kollégium (Apáczai Oktatási Központ APOK) József Általános Művelődési Központ (Dombóvár, Attala, Dalmand Önkormányzatok Apáczai Csere János Bölcsőde, Óvoda, Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatá si Intézmény és Kollégium (Apáczai Oktatási Központ APOK) Dombóvár, Dalmand, Attala Attila Társulás József Attila Általános Művelődési Központ 1.Bölcsődei intézményeg ység (nem közoktatási intézmény) 2.Óvodai intézményeg ység 3.Kollégiumi intézményeg ység 4.Alapfokú Művészetokt atási intézményeg ység 5.Egységes iskola: -Döbröközi feladatellátási hely 1-8 évfolyam -Dombóvári feladatellátási hely 9-14 évfolyam József Attila Általános Iskola Dombóvár Százszorszép Óvoda Dombóvár 1. Szívárvány Óvodai Tagintézmény 2.Dombóvár Erzsébet Óvodai Tagintézmény 3.Dombóvár Bezerédj Amália Óvodai Tagintézmény 4.Dombóvár Döbröközi Óvodai Tagintézmény 5.Kaposszekcsői Óvodai Tagintézmény -Csikóstőttősi Óvodai Telephely 6.Belvárosi Általános Iskolai Tagintézménye 7.Kaposszekcsői Általános Iskolai Tagintézménye -Csikóstőttősi Iskolai Telephely Alsó Tagozatos Általános Iskola Attala Alsó Tagozatos Általános Iskola Dalmand 19

22 Szakcs, Kocsola, Nak, Lápafő, Várong, Községek Közoktatási Intézményi Társulás Társulásaként Működő Intézmény) Általános Művelődési Központ Szakcs Dombóvár Római Unióhoz Szent Orsolya Tartozó Szent Rendi Gárdonyi Orsolya Rend Géza Katolikus Magyar Általános Iskola Tartománya és Alapfokú Művészetoktatá si Intézmény Tolna Megyei Móra Ferenc Önkormányzat Dombóvár Város Önkormányzata Dombóvár Város Önkormányzata Dombóvári Református Egyházközség és a Tolnai Református Egyházmegye Dombóvár Környéke Többcélú Kistérségi Társulás és Kapospula Kapospula Község Önkormányzata Általános Iskola Illyés Gyula Gimnázium, Szakközépiskol a és Kollégium 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium Margaréta Református Óvoda Reménység Napközi Otthon és Fejlesztő Iskola Napsugár Óvoda (Nagyberki Ált.Iskola és Óvodához társult) Szakcs, Kocsola, Várong, Lápafő, Nak Társulás Kurd, Csibrák Általános Művelődési Központ Szakcs Közösségi Ház Dombóvár Általános Iskola Szakcs Napközi Otthonos Óvoda Szakcs Napközi Otthonos Óvoda Nak Napközi Otthonos Óvoda Attala Napközi Otthonos Óvoda Dalmand Általános Iskola és Óvoda Iskolája Kocsola Általános Iskola és Óvoda Óvodája Kocsola 20

23 Kurd és Csibrák 11 Közoktatási Intézményi Társulás 12 Forrás: Fenntartói adatok Körzeti Általános Iskola és Óvoda Kurd Társulás Gyulaj Gyulaj Község Önkormányzata Körzeti Általános Iskola és Óvoda Kurd Galló József Általános Iskola és Óvoda Körzeti Általános Iskola Óvoda Általános Iskolája Kurd Körzeti Általános Iskola Óvoda Óvodája Kurd Általános Iskola Óvoda Általános Iskolája Gyulaj Általános Iskola Óvoda Óvodája Gyulaj és és és és 2.3. Közoktatási intézmények finanszírozása A települési önkormányzatok számára az oktatási intézmények fenntartása a normatív támogatás folyamatos csökkenése, és a gyermeklétszám fokozatos fogyása miatt egyre nagyobb terhet jelent. A közoktatási feladatok normatív támogatása egyre csökkenő tendenciát mutat. Ezen csak kis mértékben és csak átmenetileg enyhített a Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása és a Társulás közoktatási feladatellátása. A Társuláson keresztül az intézményfenntartó társulásban működő oktatási intézmények kötött felhasználású normatívára jogosultak az intézménybe bejáró gyermekek, tanulók és a községi tagintézményi létszám után. A normatív támogatások csökkentése mellett a költségvetési törvények egyre inkább szigorították az átlaglétszám feltételeket is. A közoktatási intézmények szintén csak átmeneti megoldásként erre a nemzetiségi oktatás bevezetésével reagáltak, hiszen a közoktatási törvény a nemzetiségi osztályok létszámára jelentősen enyhébb követelményeket szab. A Többcélú Társulás 2005-ben elkészítette a közoktatási törvény által előírt Kistérségi Közoktatási Intézkedési Tervet. A tervben, a középpontban az esélyegyenlőség megteremtése és az önkormányzatok igényei alapján a költséghatékonyabb működtetés megoldása szerepelt. A évi költségvetési adatok és a évi költségvetésben tervezett kiadások és bevételek adataiból képzett mutatószám: az egy gyermekre, tanulóra vetített kiadás egyértelműen jelezte az önkormányzatok számára, hogy mely intézményeik tekintetében van szükség strukturális átalakításra a költséghatékonyság szempontjából. 21

24 Oktatási intézmény József Attila int. fennt Belvárosi int.fennt. Szivárvány Óvoda Kaposszekcső int.fennt. Szakcs int. fennt. Kurd int. fennt. Létszám (fő) óvoda iskola Tervezett költségvetési kiadás intézményre (eft) 1 óvodásra + iskolásra jutó költség (eft) 1 óvodás -ra jutó költség (eft) 1 iskolásra jutó költség (eft) Önkormányzati hozzájárulás össz. (eft) Önkormányzati hozzájárulás 1 ó.+isk. (eft) Kocsola Döbrököz Gyulaj Kapospula JAÁMK és tagintézményei Dalmand Nak Attala JAÁMK Összesen (850) Forrás: Települési önkormányzatok költségvetési adatai február

25 Oktatási intézmény József Attila int. fennt. Belvárosi int.fennt. Szivárvány Óvoda int.fennt. Kaposszekcső int.fennt. Szakcs int. fennt. Létszám (fő) óvoda iskola Tényleges költségvetési kiadás intézményre (eft) 1 gyermekre jutó költség Önkormányzati hozzájárulás össz. (eft) Önkormányzati hozzájárulás 1 gyermekre Kurd int. fennt. Apáczai Döbrököz int.fennt , Gyulaj JAÁMK és tagintézményei Dalmand Attala , JAÁMK Dombóvár , Szivárvány Óvoda és tagintézményei Szivárvány Dombóvári tagintézményei Döbrököz Szakcsi ÁMK és tagintézményei , , Szakcs Iskola , Szakcs Óvoda Kocsola Iskola Össz. 125 isk+óvo. Kocsola Óvoda Naki Óvoda Kaposszekcsői Óvoda és Iskola és telephelyei 23

26 Kaposszekcsői , ,533 Óvoda Kaposszekcsői , ,568 Iskola Csikóstőttősi ,405 2,784 75,243 Óvoda Csikóstőttősi , ,074 Iskola Forrás: Települési önkormányzatok költségvetési adatai 2008 évi adatok. Az önkormányzatok a normatíván felül az oktatási intézmény finanszírozásához átlagosan a teljes költség 36%-át teszik hozzá. Az átlagnál nagyobb arányban járulnak hozzá a fenntartók a dombóvári székhelyű intézményfenntartó társulás intézményegységeinek működtetéséhez, ami a községi tagintézmények magasabb működtetési költségeiből adódik. A 2006/2007-es tanévben még önállóan, nem intézményfenntartó társulás tagjaként működő intézmények kiadásai és az önkormányzati hozzájárulás is kiugró mértékű. Egy főre jutó költségek a dombóvári kistérség oktatási intézményeiben február 15. (eft) Gyulaj Döbrököz Kocsola Kurdi intézményfenntartó társulás Szakcsi intézményfenntartó társulás Kaposszekcsői intézményfenntartó társulás Belvárosi intézményfenntartó társulás József Attila intézményfenntartó társulás eft/fő Forrás: Települési önkormányzatok költségvetési adatai február 21. Finanszírozási problémák miatt az intézmények fenntartói a következő intézményi szerkezeti változásokról döntöttek a 2006/2007-es tanévre vonatkozóan: - Dalmand Község Önkormányzata az 1-2, 3-4 iskolai osztályok összevonását határozta el szeptember 1-jétől. - Attala Község Önkormányzata 1-4 évfolyamos összevont osztályban működteti tovább iskoláját 2007 szeptemberétől. - Nak Önkormányzata úgy döntött, hogy szeptember1-jétől alsó tagozatos iskoláját megszünteti. A 4. évfolyamos korú gyerekek (3 fő) a szakcsi székhellyel működő intézményfenntartó társulásban tanulnak tovább. 24