Bevezetés a restaurációs ökológiába

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés a restaurációs ökológiába"

Átírás

1 Bevezetés a restaurációs ökológiába SZIE Környezettudományi PhD kurzus anyaga, jegyzet 3. átdolgozott kiadás Török Katalin, Szitár Katalin, Szabó Rebeka és Mojzes Andrea május University of Wisconsin-Madison oktatási anyag, Whisenant 1999, Van Andel és Aronson 2006, valamint Comin 2010 nyomán (1+1 kredit= 10 óra elıadás + 10 óra gyakorlat, SZIE) 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetı, a tudományág története Mi a restaurációs ökológia? A restauráció szükségessége: természeti és társadalmi megközelítés Ökológiai restauráció a XXI. században Globális perspektívák az ökológiai restauráció széles körő alkalmazására Szénmegkötés és élıhely rehabilitáció Ökoszisztéma szolgáltatások becslésének szerepe a természeti tıke restaurációjában Ökológiai alapok Az életfeltételek mintázata: tájökológia Heterogenitás Fragmentáció Foltdinamika Konnektivitás, folyosók Az ökoszisztémák szervezıdése Struktúra és funkciók Dinamika A restaurációs beavatkozás megtervezése A restauráció célja Referencia modellek Értékelés és monitorozás Adaptív restauráció Az ökológiai restauráció tényezıi Abiotikus tényezık Hidrológia Talaj Biotikus tényezık Flóra és vegetáció Növénypopulációk restaurációja A vegetációfejlıdés irányítása A flóra és vegetáció restaurációs módszerei Fauna A fauna jelentısége a restaurációban A fauna restaurációjának módszerei A restaurációs beavatkozások kivitelezhetısége Ökológiai szempont Gazdasági szempont Társadalmi szempont A restauráció hatása az ökológiai elméletekre Irodalomjegyzék

3 1. Bevezető, a tudományág története A restaurációs ökológia kialakulása a 20. század elejére tehetı, elızményei visszanyúlnak a 19 sz. végére, amikor az USA-ban a tájrendezések során természetes préri és vizes élıhely utánzatú foltokat próbáltak kialakítani. Ezek az új megközelítések az ökológia egyik alkalmazott ágaként fejlıdtek, melyekre jelentıs hatást gyakorolt a tájrendezés, a konzervációbiológia, a földrajz, a mezıgazdaság és a környezetgazdálkodás (Jordan és mtsai 1987; Egan és Howell 2001). Az elsı valódi restauráció a Wisconsini Madison arborétumban 1935-ben, Aldo Leopold vezetésével történt, amikor prérit próbáltak helyreállítani felhagyott szántón. (Ötven évvel késıbb még nem sikerült önfenntartó rendszert kialakítani.) Az utóbbi 40 évben a restaurációs ökológia gyorsuló fejlıdése figyelhetı meg, fıleg Ausztrália, É-Amerika és Európa területén. Az ökológia alkalmazott területeihez kapcsolódva terjeszkedik a tudományág (Journal of Applied Ecology, the Journal of Environmental Management, Ecological Applications) ben a Wisconsini Egyetem Arborétuma kiadja az elsı szakmai folyóiratot: "Restoration and Management Notes" címen (ez ma az Ecological Restoration) az aktív beavatkozással foglalkozó szakemberek részére ben az USA-ban megalakul az Ökológiai Restaurációs Társaság (Society of Ecological Restoration), mint szakmai szervezet, 1991-tıl kiadja az Restoration Ecology lektorált folyóiratot. A szervezet évente szakmai konferenciát rendez, számos regionális csoportot hozott létre, köztük az Európai Szervezetet, mely 2002-ben Magyarországon alakult meg. Az utóbbi két évben nemzetközi szervezetté alakult, neve SER International. Számos szakember részvételével elkészítették a restaurációs ökológia alapelveit, céljait és fıbb lépéseit megfogalmazó álláspontot (SER Primer). A kurzus ennek az anyagnak a definícióit használja. A természetvédelmi célú restauráció a fenntarthatóság elvének megjelenésével kezdett a döntéshozók és politikusok látókörébe kerülni. Meadows és mtsai (1972) írtak elıször a gazdasági növekedés korlátairól, de az úgynevezett Bruntland jelentés (WCED 1987) nevezte meg elıször a fenntarthatóságot, mint politikai célt. Ez vezetett aztán 1992-ben a Rioi Egyezmények aláírásához. A gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság kapcsolatát az 1. ábra mutatja (van Andel és Aronson 2006). Gazdaság növekedés hatékonyság stabilitás szegénység intézmények konzultáció biodiverzitás reziliencia term. erıforrások szennyezés Társadalom Környezet 1. ábra. A gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság kapcsolata. 3

4 A fenntarthatóságról lépten nyomon hallunk, megvalósítása azonban még messze van a realitástól. Így a gazdasági és szociális igazságtalanságok mellett a Föld ökoszisztéma szolgáltatásai is veszélyben vannak. Az ökológiai restauráció gyakorlata és a restaurációs ökológia tudománya nélkülözhetetlen eszköze lehet a káros emberi hatások mérséklésének. Az ENSZ megrendelésére, több mint 2000 szakember részvételével készült el a Millennium Ecosystem Assessement (MEA 2005), a Föld ökoszisztémái állapotának becslése. A jelentés legfontosabb következtetései: 1. Az utóbbi 50 évben a földi élet sokfélesége soha nem látott mértékben, részben visszafordíthatatlanul csökkent az emberiség növekvı igényeinek kielégítése miatt. 2. Az ökoszisztémák átalakítása az életminıség javulását és a gazdaság fejlıdését eredményezte, de egyes ökoszisztéma szolgáltatások leromlása megnövelte a kiszámíthatatlan folyamatok és a szegénység elterjedésének valószínőségét bizonyos csoportokban. 3. Az ökoszisztémák degradációja a következı 50 évben folytatódhat. 4. A leromlás visszafordítása és a növekedı igények kielégítése egyes MEA forgatókönyvek mentén elképzelhetı, ez azonban jelentıs kormányzási, szervezeti és gyakorlati változtatást igényel, ami jelenleg nem látható. A MEA jelentıs média figyelmet váltott ki, reagáltak a különbözı egyezmények irodái, különösen a Biológiai Sokféleség Egyezmény, és az Európai Közösség szabályozására is hatást fejtett ki. Az Európai Bizottság 2006 májusában kiadott közleménye részletes akciótervet tartalmaz a biodiverzitás megırzése és az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartása érdekében (COM 2006). Ebben az élıhelyek megırzése mellett azok helyreállítása is hangsúlyos szerepet kap, mind a közösségi, mind a tagállami szinten. Remélhetıleg az akcióterv az Unió jogalkotásáig is eljut, és a parlament szavazatával kötelezı érvényő feladata lesz a döntéshozóknak. 2. Mi a restaurációs ökológia? Azt a tevékenységet nevezzük ökológiai restaurációnak, amely során a degradált, sérült, vagy elpusztított ökoszisztémák helyreállítását segítjük (SERI). Ugyanakkor nem csak tevékenység, hanem tudomány is (restaurációs ökológia): megteremti az elméleti alapokat, és a gyakorlati megvalósítást az ökológia törvényszerőségeinek felhasználásával segíti. Az ökológiai restauráció pedig hozzájárul az ökológiai elméletek teszteléséhez, így arra visszahat (acid test of ecology, Bradshaw 1987). A fenti definíció elég tág, ezért az ökológiai helyreállítás számos típusa "belefér" (2. ábra): - restauráció - az eredeti, vagy történelmi állapot visszaállítása; ez többnyire nem sikerül teljes mértékben, azon kívül felveti azt a problémát, hogy melyik is az "eredeti", természetes állapot, ill. az igazi referencia információ hiánya; feltételezi a klimax állapotot, holott az nem feltétlenül létezik (egyensúlyi, nem-egyensúlyi szemlélet), - rehabilitáció - az eredeti ökoszisztéma funkció helyreállítása megmaradt maradványok alapján (más megközelítéssel a funkció inkább csak az emberi szükségletek kielégítését, az ökoszisztéma szolgáltatásokat jelenti), 4

5 - élıhely létesítés (creation) - nem az eredeti rendszer visszaállítása, de lehetıleg természetes közösség létrehozása a cél, általában vegetáció-mentes területen, - rekultiváció - bányák helyén gazdasági vagy egyéb hasznot hozó életközösség létrehozása, agrártevékenység visszaállítása, itt valójában az eredeti élıhely helyettesítése történik meg, - kárenyhítés (mitigation) - valamilyen létesítmény miatt elpusztított, vagy degradált életközösség állapotának javítása, esetleg kompenzálása más élıhely kialakításával, - ökológiai tervezés (ecological engineering) - a tájrendezés során élı anyagot is használ, a tervezés jósolható fejlıdési irányra fókuszál, nem az ökológiai integritás a fı szempont, - állapot javítás (enhancement, USA) - nem az eredeti, hanem egy alternatív ökoszisztéma helyreállítása a cél, a jelenlegi ökoszisztéma természeti állapotának, valamilyen funkciójának javítása. 2. ábra. A restauráció típusai az ökoszisztéma szerkezet és mőködés szintje alapján (Bradshaw 1987). Ebbe a definícióba nem fér bele a természetes szukcesszió, ill. regeneráció, bár több kutató ezt a természetes folyamatot is a restauráció egyik típusának tartja (pl. K. Prach). A természetes rendszerek degradációja és ennek lépései (Whisenant 1999), valamint a restauráció lehetıségei a 3. ábrán láthatók. Az elsı küszöbértéken belül a degradált állapot megfelelı kezeléssel javítható, ezen felül a vegetáció manipulációja szükséges. A második küszöböt meghaladó degradáció már a fizikai környezet javítását is szükségessé teszi. 5

6 3. ábra. Egy hipotetikus vegetáció degradációs lépései két átmeneti küszöbbel, melyek elválasztják a vegetációs típusokat a regenerációs potenciáljuk szerint (Whisenant 1999). 3. A restauráció szükségessége: természeti és társadalmi megközelítés A Föld szárazföldi területeinek 43%-a nem képes az eredeti ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtani (Urbanska és mtsai 2000). Ismertek a túlhalászásból következı, az óceánok életközösségei egyensúlyát felborító folyamatok is. A degradáció folytatódik a gyorsan növekvı emberi populációval és az ipari fejlıdéssel ("fenntartható fejlıdés" helyett "fenntartható használat" a cél). Fajkihalások, biogeokémiai ciklusok módosulása, elsivatagosodás stb. Ilyen szintő degradációval a megırzés önmagában nem képes megbirkózni, restaurációra van szükség, a két megközelítés nem alternatíva, hanem egymást kiegészítı stratégia. A természetes rendszereket veszélyeztetı fıbb tényezık (a MEA az elsı 5 tényezıt elemzi mint legjelentısebbeket): - élıhelyek elpusztítása - klímaváltozás - inváziós fajok elıretörése - túlhasználat (halászat, erdészet, más elvileg megújuló források) - szennyezés - ıshonos biodiverzitás pusztulása - fragmentáció - fajok pusztulása, melyek a rendszer más komponenseihez kapcsolódnak (pollinátorok) - globális ciklusok módosulása - agrár-ökoszisztémák pusztulása - édesvízkészlet pocsékolása 6

7 Okaik: - emberi populáció növekedése (a 19. századtól az exponenciálisnál is gyorsabb növekedés, Török és Szentesi 2002) - fogyasztás-növekedés (per capita) - környezeti hatások növekedése (új technológiák fejlesztése) - rövid és hosszú távú érdekek ütközése - ökoszisztéma szolgáltatások alulbecslése, negligálása. Az ökoszisztémáknak természet- és ember központú értékelése létezik: belsı érték (intrinsic value, etikai kérdések, természettisztelet), szolgáltatás érték (ecosystem goods and services) - mindkettı restaurációja a cél. Az ökoszisztéma szolgáltatások szorosan összefüggnek az emberi jóléttel. Ezeket az összefüggéseket a 4. ábra mutatja be (MEA 2005). 4. ábra. Az ökoszisztéma szolgáltatások és az emberi jólét összetevıi és összefüggései a MEA alapján. Ebbıl az is következik, hogy az ökológiai restauráció eredménye csak akkor lehet tartós, ha a technikai kivitelezésen túl tekintettel van a történeti, politikai, szociális, kulturális és esztétikai környezetre is (Higgs 1997). Ehhez pedig fontos szempont a társadalom természet értelmezése. A természet és természetesség nehezen határozható meg, és alapvetıen függ attól, hogy az embert a természet részének tekintjük-e. A közvélemény fıleg kulturális alapokon hajlamos az embert a természet felett állónak tekinteni. Három alapvetı megközelítés létezik (van Andel és Aronson 2006). 7

8 1. A vadon koncepció a természetes, önszabályozó biológiai rendszereket tekinti elsıdlegesnek. Ebben az embernek kevés szerep jut, elsısorban a megırzés, a védett területek kialakítása a feladata. Ennek megvalósítása csak a ritkán lakott területeken elképzelhetı. 2. A közel-természetes ökoszisztéma modellben a hosszú múltra visszatekintı emberi kultúrának jelentıs szerepe van. A hagyományos tájgazdálkodás ilyen tájat eredményez. Gyakran elıfordul, hogy a természetvédelmi beavatkozások az extenzív gazdálkodást utánozzák, ami jelentıs biodiverzitás megırzést eredményez (például kaszálórétek). 3. A funkcionális megközelítés antropocentrikus: a természetet azért van, hogy az ember használja. Ez a legelterjedtebb elképzelés, és alapja a mezı- és erdıgazdálkodásnak, halászatnak stb. Legújabban a piacra nem kerülı ökoszisztéma szolgáltatásokat (árvízvédelem, tiszta ivóvíz stb.) is így tekintik. Ezekbıl láthatjuk, hogy a természetrıl alkotott elképzelések befolyásolják a restauráció célját, a beavatkozások típusát, területi kiterjedését. Szempont továbbá az idıskála a célok meghatározásában: minél távolabb van a célállapot az aktuálistól, annál inkább befolyásolja a döntéseket az idıtényezı. 4. Ökológiai restauráció a XXI. században 4.1. Globális perspektívák az ökológiai restauráció széles körű alkalmazására A Föld ökoszisztémái az emberi tevékenység következtében jelentıs kiterjedésben és gyorsuló ütemben pusztulnak (Pereira és mtsai 2010), aminek a biodiverzitásra és az emberi életminıségre is negatív hatása van. Egyre biztosabban látjuk, hogy a biodiverzitás nem ırizhetı meg kizárólag a lehatárolt, védett területek megóvásával. Az ökológiai restauráció segítségével javíthatjuk az élıvilág állapotát, és egyben a regenerálódó tájban javítható az emberi életminıség. Ennek érdekében a restaurációnak négy célt kell figyelembe vennie: a biodiverzitás megırzését; az emberi megélhetés javítását; a helyi lakosság készségeinek megerısítését és az ökoszisztéma produktivitásának növelését (SERI és IUCN 2004). Ezáltal az ökológiai restauráció a megırzési és a fenntartható fejlıdési programok alapvetı komponensévé válhat. A restaurációnak a biodiverzitás megırzésében játszott szerepe magától értetıdı. A restaurációs beavatkozások jó esetben a gazdasági lehetıségek jobb kihasználását, a hagyományos gazdálkodás újraélesztését és a helyi lakosság törekvéseinek újrafogalmazását eredményezik. A sikeres restauráció kritériumaira a 6.3. fejezetben térünk ki. A humán vonatkozások azonban ugyancsak fontosan annak érdekében, hogy a restauráció a fenti négy célt kielégítse, és reális alternatívát mutasson a rövid távú, piaci alapú gazdaság dominanciájával szemben. Négy alapvetı követelmény kielégítése szükséges: 1. Az ökológiai folyamatok és az emberi beavatkozások között egyensúlynak kell lennie, hogy a beavatkozások az ökológiai integritást javítsák és viszont. 2. Az adott ökoszisztémáktól függı lakosságnak kulcsszerepe legyen a prioritások meghatározásában és a kivitelezésben. 8

9 3. A restaurációs tevékenységet olyan gazdasági mechanizmusokkal kell alátámasztani, amelyek egyenlıen osztják el a beavatkozás terheit és javait, helyi és nemzeti szinten egyaránt. 4. Az ökoszisztémák biztosítják a természeti tıkét a környezeti javakhoz és szolgáltatásokhoz. Ezért össze kell hangolni az egyes javak és szolgáltatások prioritásait: pl. a restaurált élıhely ritka fajoknak biztosít életlehetıséget, de közben a lakosságnak rekreációs területet is nyújt, vagy erısíti a közösségi összetartozást az együttesen végzett munka segítségével. A biológiai és a humán célok összehangolása nem könnyő, az adott helyzetek esetenként nagyon bonyolultak, a degradált területek világszinten kiterjedtek. A lerontott élıhelyek többségét továbbra is ökológiai szempontból káros módon használják, többnyire szegény emberek. Ezeknek a helyzeteknek a megoldása nem biztos, hogy sikerül, de van jó néhány példa, ami bizakodásra ad alapot. Ezek a példák bemutatják, hogy az ökológiai restauráció nemcsak a biodiverzitás megırzésének, hanem a fenntarthatóság biztosításának is alapvetı eleme. Elindult az a tanulási folyamat, amelynek során egyre többen felismerik, hogy az ökoszisztémák egy-egy szolgáltatásának kizsákmányolása más szolgáltatások kárára történik, aminek hosszú távon káros hatásai vannak. Lassan kiépülnek olyan mechanizmusok a gazdaságban és a szabályozásokban (pl. környezeti hatásbecslések elıírása), amelyek lehetıvé teszik, sıt megkövetelik a káros beavatkozások ökológiai kompenzációját. Ezek a szabályozások egyben megteremtik a pénzügyi alapját annak, hogy restaurációs beavatkozásokra nyíljon lehetıség. Ilyen esetben beszélünk internalizációról, pl. amikor egy beruházási projekt negatív ökológiai hatásainak kivédése vagy csökkentése beépül a projektbe, így annak költségeibe is. A teljesség igénye nélkül kiemelünk egy példát egy ilyen projektre. A környezeti hatásbecslés részeként a szélerımővek madarakra és denevérekre gyakorolt közvetlen káros hatásainak, valamint a fragmentációs hatásaiknak a kivédésére kompenzációs beavatkozásokat kell végrehajtani (Cole 2011). A beavatkozások módjának és mértékének meghatározása nem könnyő feladat, és a restaurációs ökológiai ismereteket kiegészítı tudást igényel. A lehetı legpontosabban kell tudni bizonyítani a kár nagyságát és a kompenzációs beavatkozás ökológiai értékét ahhoz, hogy a szükséges és elégséges beavatkozás mértékét megállapíthassuk és az a beruházótól megkövetelhetı legyen. A környezeti adósság hitel elvének segítségével érdemes a becslést megkísérelni (5. ábra). A veszteség és a kompenzációs haszon megállapításához az ökológiai rendszerek funkcióit és az ökoszisztéma szolgáltatásokat kell ismerni. A ragadozó madarak sérüléseinek kompenzációjára pl. új fészkelıhelyet lehet számukra létrehozni, vagy az élıhelyükön a megırzésüket tovább erısíteni. Az ilyen és ehhez hasonló kompenzációs beavatkozások száma remélhetıen növekedni fog, és a tapasztalatok egyben a restaurációs ökológiai tudást is gazdagítják. Az Európai Unió legújabb 10 éves biodiverzitás stratégiája többek között elıírja, hogy ig a degradált élıhelyek 15%-át rehabilitálni kell, amiben a tagállamoknak is jelentıs szerepet kell vállalni. Mindezek a változások elırevetítik a restaurációs ökológia térnyerését és várható fejlıdését a XXI. században. 9

10 5. ábra. (a) Környezeti adósság a károkozást követıen és (b) kompenzációs nyereség a kompenzációs projekt eredményeképpen (Cole 2011) Szénmegkötés és élőhely rehabilitáció Az ökológiai restaurációnak is jelentıs szerepe lehet abban, hogy megvalósulhasson a megrázkódtatásoktól mentes átmenet az alacsony energiaigényő társadalomba (Peñuelas és Carnicer 2010). A következı évtizedek megmutatják majd, hogy az emberiség képes lesz-e egyensúlyba hozni a Föld eltartó kapacitását az igényekkel, vagy a környezeti változások, amelyeket az olaj és a természeti erıforrások túlhasználata, a klímaváltozás, a biodiverzitás pusztulása vagy a környezetszennyezés stb. okoz, az életminıség javulásának végét 10

11 eredményezik a fejlett országokban. Az indikátorok vészjósló értékeket mutatnak, mint pl. a mért adatok a klímaváltozás legpesszimistább értékeit is túlszárnyalják. A klímaváltozás hatásainak csökkentésére hozták létre 1997-ben a Kiotoi Egyezményt, amelyben a fejlett országok vállalták, hogy csökkentik a széndioxid-kibocsátásukat. Erre alapozva megindult a széndioxid kereskedelem, amelynek keretében a kvóta szintje alatti kibocsátás eladható azoknak az országoknak vagy vállalatoknak, amelyek szint feletti széndioxid-kibocsátást tudnak csak vállalni. Az erdıirtások erdıtelepítések globális szinten hozzájárulnak a szénmérleg alakulásához. Jelenleg évente 13 millió hektár erdı semmisül meg, ami szinte teljes mértékben a trópusi területeken valósul meg (Eberling és mtsai 2010). Ezért sürgısen szükség van a fejlıdı országokban az ökológiai restaurációra újraerdısítésekkel. Elvileg a nemzetközi karbon piac megteremtheti a pénzügyi lehetıségét a telepítéseknek. Számos lehetıség kínálkozik a karbon piac és az erdı-rehabilitáció közötti szinergiák megtalálására, ugyanakkor a bonyolult szabályozás miatt a túlzott elvárásoktól is óvakodni kell Ökoszisztéma szolgáltatások becslésének szerepe a természeti tőke restaurációjában A restauráció gazdasági hasznosságát és a befektetések megtérülését is megvizsgálták (SERI 2010). Az élıhelypusztítás megelızésénél a restauráció bizonyára drágább, de ha már megtörtént, a kritikus élıhelyek restaurációjának elmaradásából eredı kár sokszorosan felülmúlja a rövid távú költségkímélést azzal, hogy a fajok kipusztulása és az ökológiai rendszerek összeomlása hosszabb távon veszélyezteti a politikai és gazdasági stabilitást. Az élı rendszerek stabilitásának határait feszegetjük (Rockström és mtsai 2009). Az emberiség túléléséhez szükséges környezeti változók biztonságos zónájából a biodiverzitás pusztulása és a klímaváltozás már kilépett (6. ábra). Biodiverzitás csökkenés esetében a határ tízszeres túllépését becsülték! Ahogy a klímaváltozás enyhítése és az alkalmazkodás idıvel egyre többe fog kerülni, a restauráció is egyre költségesebb lesz, ha késlekedünk. A UNEP által koordinált TEEB program (The Economics of Ecosystems and Biodiversity, megerısítette, hogy az ökoszisztéma restauráció jó rövid távú befektetés, amennyiben az ökológiai infrastruktúrát is a teljes gazdasági érték körébe számítják, más szóval a restauráció haszna jóval túlhaladja a költségeit. Az Európai Parlament szeptemberi határozata a biodiverzitás stratégiai célokról szintén a TEEB projektet idézi, mely szerint a biodiverzitás pusztulásából eredı jóléti veszteségek évente 50 milliárd eurót tesznek ki (csaknem a GDP 1%-át), és 2050-re elérhetik a 14 trillió eurót és a GDP 7%-át. Vagyis a biodiverzitás megırzésébe való befektetés több mint 100- szorosan megtérül! Az ún. externáliák, a termelés közvetett hatásainak bekapcsolása a gazdasági értékelésbe (pl. a mőtrágyázás következtében megnövekedett tápanyag bekerül a vizekbe, ami az élıvilág pusztulását okozza) még inkább alátámasztja a restaurációba való befektetések hasznosságát. Az ENSZ becslése szerint a 3000 legnagyobb vállalat 2008-ban 2,2 trillió USD közvetett környezeti kárt okozott. A becslések pontosítása érdekében megbízhatóbb, átfogó környezeti hatásbecslésekre van szükség a biodiverzitás károsításáról és az ökoszisztéma szolgáltatások csökkenésérıl. A természetes folyamatok sokkal hatékonyabban képesek ezeket a szolgáltatásokat ellátni, mint az emberek által létrehozott mőszaki megoldások. 11

12 6. ábra. Túl a határon. A belsı zöld kör reprezentálja a környezeti változók biztonságos zónáját, a piros sávok mutatják az egyes változók mai becsült állását (adaptálva Rockström és mtsai 2009). 89 restaurációs projekt vizsgálata megmutatta, hogy ezek átlagosan 25%-al növelték az ökoszisztéma szolgáltatások színvonalát és 44%-al a biológiai sokféleséget. Kiszámolták, hogy 1 dollár restaurációs befektetés a fejlıdı országokban 3 dollár gazdasági hasznot eredményez, és ha a vízminıséget és a higiéniát is érintı projekteket is figyelembe vesszük, a haszon 14 dollár lehet (World Resources Institute 2005). A restaurációs projektek haszna túlnı az ökoszisztéma javak és szolgáltatások javításán, és ez akár pénzügyi értékeléssel is bizonyítható. Az 1986-ban Tanzániában kezdıdött projekt eredményeként hektár erdıt telepítettek, ami 800 falut lát el élelemmel, tőzifával, gyógynövényekkel. Ennek értékét fejenként, havonta 14 dollárra teszik. A földi javak túlhasználatáról és az ökoszisztéma szolgáltatások becslésérıl egyre több tanulmány jelenik meg. A krízis egyik oka a gazdaság céljának szők értelmezése (piacgazdaság), vagyis az jelenleg nem az emberi jól-létet, hanem csak az anyagi javak kielégítését szolgálja. A boldogság növelése nem az anyagi fogyasztás növelésével érhetı el a fejlett országokban; a valós szükségleteken túl történı fogyasztás éppen a mentális és testi problémák gyarapodását eredményezi (Costanza 2010). Az egyéni boldogság csak egy bizonyos szintig függ a gazdasági helyzettıl. Fontos lenne a fejlett országokban tudatosítani ezeket a kutatási eredményeket, mert a túlfogyasztás jelentıs károkat okoz. Amennyiben a GDP helyett a boldog bolygó indexet (www.happyplanetindex.org) használjuk a Föld térképének elkészítéséhez amely figyelembe veszi az emberek élettel való elégedettségét, a várható élettartamot és az ökológiai lábnyomot is és azt az országok népességével súlyozzuk, megdöbbentı és tanulságos képet kapunk (7. ábra). 12

13 7. ábra. Egyéni boldogság, mint a jól-lét perspektivikus mérıszáma az élettel való elégedettség, a várható élettartam és az ökológiai lábnyom figyelembe vételével (www.happyplanetindex.org, 2010 novembere). Costanza (2010) más kutatók munkáira alapozva, az integrált, dinamikus földi rendszerek modellje segítségével (GUMBO, Global Unified Metamodel of the Biosphere) meghatározta a restaurált Föld értékét. A modell több ezer paraméter és változó alapján figyelembe veszi a technológia, a gazdaság, a jól-lét, az ökoszisztéma szolgáltatások és a biodiverzitás egyszerősített rendszerét 11 biomra alapozva. Különbözı tájhasználati és jól-léti forgatókönyvekre vonatkozóan, 2050-re a Millennium Ecosystem Assessment (MEA) eredményeihez hasonló következtetésre jut. A minden marad a régiben (business as usual, BU) forgatókönyv alapján az ökoszisztéma szolgáltatások jelentıs csökkenése prognosztizálható 2050-re, míg a restaurált föld (restored Earth, RE) forgatókönyv szerint jelentıs növekedés mutatkozhat (8. ábra). A restaurált föld illeszkedik a MEA adaptív mozaik forgatókönyvéhez, amely vízgyőjtı szintő irányítást, a helyi intézmények megerısítését, és az ökoszisztémák proaktív kezelését jelenti. A két forgatókönyv között összértékben 2050-re 5, USD/ év különbség adódik. A RE forgatókönyv megvalósítása nem jelent áldozathozatalt, ellenkezıleg, a jelen gyakorlat (BU) folytatása áldozza fel az életminıséget kevesek felesleges túlfogyasztása érekében. A RE forgatókönyv megvalósításához elıször is széles körben ismertté kell tenni ezeket az eredményeket, majd bizonyos alapvetı lépesek megtétele után mint az ökológiai adóreform, környezetminıségi biztosítékok kiépítése, a közösségi értékek biztosítása várható, hogy a RE mint egy össztársadalmi cél kerüljön elfogadásra. Ebben az ökológiai restaurációnak jelentıs szerep juthat, de csak a helyi társadalom bevonásával lehet sikeres. 13

14 8. ábra. A globális ökoszisztéma szolgáltatások értékének változása a minden marad a régiben (BU) és a restaurált föld (RE) forgatókönyvek alapján (Constanza 2010). 5. Ökológiai alapok A szupraindividuális biológia a Földön található élı anyag leírásával, eloszlásának törvényszerőségeivel foglalkozik. Ezen belül az ökológia a populációk együttélési mintázatainak miértjeit kutatja (Török és Szentesi 2002), vagyis, milyen populációk hol és milyen egyedszámmal fordulnak elı és miért? A természetvédelmi biológia is az ökológiai ismeretekre alapoz, elsısorban a populációk és azok közötti strukturális és funkcionális törvényszerőségek felhasználásával kívánja az élıvilágra gyakorolt kedvezıtlen hatásokat csökkenteni, visszafordítani. Ilyen értelemben az ökológiai restaurációval rokon, kapcsolatukról számos értelmezés létezik. A lényegi különbség a restauráció esetében az aktív beavatkozás (lsd. definíció). A restauráció során ökológiai törvényszerőségeket használunk ki: - alapvetı elméleteket, - az ökoszisztémák mőködésére vonatkozó megfigyeléseket, - a restauráció során az ökológiai tudást teszteljük "You don t know how it works til you try to put it back together" (Leopold) "acid test of ecology" lsd. késıbb (Bradshaw 1987). A restauráció során gyakorlatilag minden ismert ökológiai összefüggést, törvényszerőséget hasznosíthatunk. Az ökológia számos részterülete segíti a restaurációt, pl.: populáció biológia, közösségi ökológia, tájökológia, sziget-biogeográfia. Gyakran használt elméletek: szukcesszió, kompetíció, tápanyag körforgás, produktivitás, mikroklíma, stressz, foltdinamika, ökológiai folyosók, mátrix (tájszerkezet), széli hatás, diszturbancia, fragmentáció, izoláció. Az ökológiai elméleteket felhasználják az ökoszisztémák regenerációjának elemzésénél, a terület történetének megértésében, a restauráció során mőködı folyamatok leírásánál, és az összefüggések feltárásánál, a modell építések során 14

15 (Pickett és Parker 1994). Az ökológia hozzájárulása az egyes fajok viselkedésétıl a komplex biotikus és abiotikus rendszer megértéséig terjed a restauráció során. Egyedek, populációk, közösségek és ökoszisztémák szintje egyaránt érintett (MacMahon 1998). A populációk koegzisztenciális mintázatait a környezeti tényezık, mint külsı kényszerek alakítják. Két fı típusra oszthatók: életfeltételekre és forrásokra (Török és Szentesi 2002). Az életfeltételek a ki nem meríthetı fizikai, kémiai változók, pl. a napsugárzás intenzitása, a levegı hımérséklete, vagy a víztest ph-ja. Ezeken csak kismértékben képesek az élılények változtatni (pl. lombkorona alatt más a talaj nedvessége). (Fontos megjegyezni, hogy a víz egyben forrás is, ami kimeríthetı.) Az életfeltételek földi eloszlása nagymértékben meghatározza az élı anyag, a biomassza eloszlását. A források olyan környezeti tényezık, amelyek elérhetıségét az élılények tevékenységük során jelentısen befolyásolhatják. A források felhasználásáért versengés folyik és eredményeképpen trofikus hálózatok alakulnak ki, amely társulások és közösségek szervezıdéséhez vezet, és komplex élı rendszerek kialakulását eredményezi. A továbbiakban ezek ökológiai vonatkozásait tárgyaljuk Az életfeltételek mintázata: tájökológia A táj fogalmának meghatározására számos definíció létezik. Értelmezésünk szerint a táj a földfelszín topográfiailag értelmezett, meghatározott részlete, amely megjelenése és mőködése alapján a szomszédos területektıl (tájaktól) elkülönül. Olyan funkcionális egység, amelynek léptékében a biotikus és abiotikus interakciók mellett az emberi tevékenység hatása is jelentıs szerepet játszik. Általában néhány négyzetkilométeres területre vonatkozóan végez elemzéseket (van Andel és Aronson 2006). Az aktuális tájmintázat a legfıbb környezeti tényezıktıl és azok komplex interakcióitól függ. A tényezık közötti kölcsönhatások nem szimmetrikusak, a klímának és az alapkızetnek sokkal nagyobb hatása van az alacsonyabb rendő tényezıkre, mint pl. a hidrológiára, mint fordítva. Ezt a kapcsolatrendszert van Andel és Aronson könyvében van Diggelen a következıképpen ábrázolja (9. ábra, van Diggelen 2006). A tájökológia a durva léptékő térskálán a térbeli mintázat ökológiai következményeire fókuszál (Turner 1989). Ez a tudományterület az ökológia, szociológia, gazdasági földrajz, tájhasználat és tájépítés elemeit használja fel (Bell és mtsai 1997). A tájökológia az emberi tájátalakítás káros következményei miatt gyorsan fejlıdik, és sokat köszönhet a kárelhárító tevékenységek, mint pl. a restauráció eredményeinek. A tájökológia a sziget-biogeográfia elméletében gyökerezik (MacArthur és Wilson 1967). A szerzık pozitív korrelációt találtak a különbözı mérető, elszigeteltségő és topográfiai diverzitású szigetek fajgazdagsága között, míg a szárazföldtıl való távolság növekedésével a fajgazdagság csökkent. Távoli, kis szigeteken a betelepülés alacsony gyakorisága magas kihalási valószínőséggel jár együtt, így a fajgazdagság alacsony. Az ilyen típusú elemzések vezettek a tájökológia fejlıdéséhez, amely a természetes módon vagy fragmentáció következtében kialakult élıhelyfoltokat szigetekként értelmezi. 15

16 9. ábra. A környezeti tényezık és a növényzet kapcsolata nem szimmetrikus: a magasabb rendőek jelentısebben befolyásolják az alacsonyabb rendőeket, mint viszont (van Diggelen 2006). A biodiverzitás fenntartásában az élıhely méretének és a propagulum-források távolságának alapvetı szerepe van a fragmentált tájban. Az ökoszisztémákhoz hasonlóan a tájat is a struktúrája, funkciója és dinamikája határozza meg (Forman és Godron 1986; Turner 1989; Bell és mtsai 1997). A struktúrát az egyes foltok jellegzetességei, úgy, mint energia-, anyagáramlás, fajösszetétel eloszlás, valamint a foltok mérete, alakja határozza meg (Turner 1989). A tájstruktúra kialakításában számos tényezı vesz részt: regionális klímagradiensek (hımérséklet, csapadék), talajtípusok eloszlása, topográfia. A zavarás története (koreloszlás, szukcessziós stádiumok) szintén hozzájárul a szerkezet kialakításához (Hobbs 2002). A foltok közti fizikai, kémiai és biotikus tényezık kölcsönhatásai határozzák meg a táj funkcióit. Ezen folyamatok megszakítása gyakran az ökoszisztémák degradációjához vezet, restaurációjuk alapvetı lehet a beavatkozás céljának eléréséhez. A tájdinamika az egyes foltok vagy foltcsoportok struktúrájának, funkcióinak idıbeli változása. A struktúra, funkció és dinamika egymásra visszaható tényezık. A struktúra erısen befolyásolja a funkciót, mely visszahat a táj struktúrájára és dinamikájára (Hobbs 2002). A táj leginkább összekapcsolt és kiterjedt elemeit mátrixnak nevezzük (Bell és mtsai 1997). A mátrixon belül az elemek elrendezése meghatározza a fajok mozgását és a táj funkcióját. A táji lépték többnyire több kilométerben mérhetı (Aronson és Le Floc h 1996a), de ennél finomabb folyamatokat is figyelembe vehet a fajok jellegzetességei szerint, vagyis az a lépték, ahogy a fajok a tájat használják (Bell és mtsai 1997). A tájökológia több léptéken átnyúló felhasználása szolgálja leginkább a restaurációs ökológia szükségleteit (térfolyamatok, JNP függvények). A restaurációs metodika a lokális beavatkozások eredményeire építve fejlıdött, pedig számos sérült funkció (pl. fajok szabad vándorlása, víz- és ásványi tápanyagok áramlása) táji léptéken mőködik (Hobbs 2002). A kísérleti területek gyakran kisebbek és izoláltabbak, mint a természetes viszonyok esetén, ami befolyásolja az ökoszisztéma funkciókat és folyamatokat, így a restauráció sikerét is (White és Walker 1997). A táji kitekintés lehetıvé teszi a területi összefüggések kezelését a restauráció során. A táji léptékő restaurációt a feldarabolt táj re-integrációjának tekinthetjük (Hobbs és Saunders 1993; Aronson és Le Floc h 1996a). A re-integráció során a funkciós 16

17 kapcsolatok restaurációját célozzuk meg, amelyek az ökoszisztémák közti anyag- és energiaáramlást szabályozzák. A táji léptékő restauráció jó példája az ún. Gondwana Link projekt Ausztrália dél-nyugati részén, ami az endemikus növényfajok nagy száma miatt a világ egyik biodiverzitási forró pontja. Az elmúlt 150 év alatt azonban, a terület természetes növényzetének több mint 70%-a elpusztult az intenzív mezıgazdasági tevékenység következtében, és többnyire csak 100 hanál is kisebb foltok formájában maradt fenn. A projekt célja a megmaradt élıhelyfragmentumok közötti ökológiai konnektivitás (funkcionális összeköttetés) helyreállítása a délnyugati partvidék üde erdıitıl egészen a belsı területeken eredetileg jellemzı száraz erdıkig. Ez egyrészt a megmaradt élıhelyfoltok védelmét és természetvédelmi kezelését, másrészt a növényzet újratelepítését foglalja magában. A restauráció várhatóan elısegíti fajok vándorlását az egymástól elszigetelıdött populációk között, csökkentve ezáltal a lokális kihalások veszélyét például klimatikus változások nyomán, és kedvezı hatással lesz a hidrológiai folyamatokra (csökkenti például a talajvíz mennyiségét és a szennyezıanyagok bejutását a folyóvizekbe; Bennett és Saunders 2010). Általánosságban a tájökológia a nagyobb jobb ill. az összekapcsolt jobb elvét javasolja a restauráció során (Hobbs és Norton 1996), de az egyes élıhelyfoltok restaurációja esetén is használható. Segít a restauráció lokalitásainak kiválasztásában, a létezı élıhelyek kapcsolatait elısegítı, ill. puffer zóna kialakítását biztosító prioritások meghatározásában, támogatja a referenciaterületek kiválasztását, olyan területi elrendezés megtervezéséhez járul hozzá, mely a maximális esélyt biztosítja a regenerációhoz Heterogenitás A táj térbeli heterogenitása a folyamatostól a foltosig terjedhet, az idıbeli heterogenitás pedig a folyamatok, események gyakorisága szerint változó, pl. zavarási gyakoriság, fajok gyakoriságának változása (Vivian-Smith 2001). A heterogenitás becslése során a tájelemek számát, az elemek területét, a foltok kerületét határozzák meg. Más módszerek a fajok eloszlásának, gazdagságának mintázatát, egyenletességét, és ezek különbözıségét elemzik (Hobbs 2002). A restauráció során a heterogenitás figyelembevétele elınyökkel és nehézségekkel is jár. Az élıhelyek több típusának egyidejő restaurációja a biodiverzitást növeli, különbözı életlehetıségeket, talajtípusokat, növényzeti típusokat kínálva az egyes fajok számára. Az élıhelytípusok változatossága egyben az ideális élıhely kialakításának esélyét is növeli. A heterogenitás a fajok közti kompetíció növelésével az egyes fajok életlehetıségeit, dominancia lehetıségeit csökkenti (Vivian-Smith 2001). Ugyanakkor a változatosság növelése meghiúsíthatja a restauráció céljait az adott élıhely térbeli heterogenitásával és idıbeli változékonyságával. A heterogenitás a biológiai folyamatokat is akadályozhatja. Kevéssé ismert a heterogenitás szerepe az egyes fajok terjedésében, elısegítheti és gátolhatja is (Gustafson és Gardner 1996). Matlack és Monde (2004) dinamikus modellje az élıhelymozaikok közötti átjárhatóság (folyosók) mellett a turnover, vagyis az élıhelyfoltok pusztulási és felújulási dinamikájának fontosságára hívja fel a figyelmet. Eredményeik szerint idıben változékony, feldarabolódott élıhelyeken különösen a lassan terjedı fajok (pl. erdei lágyszárúak) fennmaradását fenyegeti veszély még viszonylag jelentıs konnektivitás esetén is kisebb kolonizációs esélyük és az élıhelyfoltok pusztulása nyomán bekövetkezı lokális kihalások miatt. Ugyanakkor, a foltmozaikok között újra és újra kialakuló idıszakos folyosók elısegíthetik jó kolonizációs képességő (pl. inváziós) fajok terjedését. 17

18 Fragmentáció Az emberi tájhasználat (urbanizáció, mezıgazdálkodás, bányászat stb.) az egész földön jelentıs fragmentációt eredményezett. A korábban összefüggı mátrixot alkotó elemek izolált foltokat alkotnak. A szétdarabolódás nem csak jelentıs élıhely veszteséget eredményez, hanem egyes típusok és a hozzájuk kapcsolódó fajok teljes eltőnéséhez vezet (Harker és mtsai 1999). A fajok érzékenysége az élıhely-fragmentációra egy közösségen belül eltérı lehet. A fennmaradó foltok többsége nem elég nagy ahhoz, hogy a fajok életképes populációinak életteret biztosítson. Ez elsısorban az állatfajokra, különösen a ragadozó gerincesekre érvényes, melyek jelentıs életteret igényelnek. A megmaradt foltok egyre inkább elszegényednek, a terjedés az egyes foltok között jelentısen lecsökkenhet. Egy faj hiányozhat egy elszigetelt foltból egyrészt azért, mert nem képes odajutni, másrészt mert a kihalása jelentısebb, mint a betelepedése. Kisebb kompetíciós képességő faj elıtérbe kerülhet a jobb diszperziós képessége miatt (White és Walker 1997). Gyakori az is, hogy elsısorban a speciális ökológiai igényő fajok tőnnek el a fragmentált élıhelyrıl. Afrika trópusi esıerdıinek kis maradványfoltjaiban például, a specialista hangyászmadarak faj- és egyedszáma is kisebb volt, mint a nagyobb, összefüggı erdıtömbökben, míg az opportunista hangyakövetı fajok tömegessége nem különbözött lényegesen (Peters és mtsai 2008). A fragmentált terület a fajok génáramlását is csökkentheti. A populációmérettıl függıen a populációk közti génáramlás csökkenése elısegíti a genetikai sodródást, ill. a káros allélek felszaporodását (Montalvo és mtsai 1997). A csökkent genetikai változatosság egyben a változó környezethez való alkalmazkodást is megnehezíti Foltdinamika Mivel ma már számos élıhely csak mint fragmentum létezik, a táji mátrixban lejátszódó foltdinamikai folyamatok figyelembevétele vezérli a konzervációs tevékenységet. A foltok különbözı ökoszisztémákból (tavak, erdık, gyepek), vagy tájhasználati típusokból (mezıgazdasági terület, védett terület stb.) állhatnak. A foltok ezeknél finomabb változatosságot is jelenthetnek, mint pl. társulástípusokat vagy szukcessziós állapotokat. A folton belüli ill. a táji környezetben lejátszódó folyamatok egyaránt befolyásolják állapotukat (Hobbs 2002). A foltok szegélye más környezeti hatások alatt áll, mint a folt belsı része (Dramstad és mtsai 1996). A széli hatás megnyilvánul a mikroklíma, a hidrológiai viszonyok és a biológiai folyamatok tekintetében, a szegély megváltoztatja a fényviszonyokat, a széljárást, a vízmozgást, a tápanyagforgalmat, a gyomok inváziós esélyeit és a predációs nyomást (Bell és mtsai 1997; Hobbs 2002). A faji összetétel és a struktúra is különbözı a folt szegélyén és belsı részében. A szegélyhatás kiterjedése a folt típusától és az adott hatás jellegzetességétıl függ. A gyomok inváziója pl. mélyebbre hatol, mint a módosult légmozgás szegélytıl mért távolsága. A szegélyhatás mérete a folt kerülete mentén is változhat, az uralkodó szél irányában, vagy a napsütésnek kitett oldalon a szélessége nagyobb lehet (Dramstad és mtsai 1996). A szegélyhatás mértéke a foltmérettıl függ: mivel a kisebb foltoknak területükhöz viszonyítva nagyobb a kerületük, ezeknél a szegélyhatásnak nagyobb a jelentısége. A nagyobb foltokban nem csak kisebb a szegélyhatás, hanem a fajdiverzitás is magasabb (nagyobb az esély a legkisebb életképes populációméret elérésére, Webb 1997). 18

19 Ugyanakkor sok kismérető folt számos élıhelytípust tartalmazhat, így más fajkészlettel rendelkezhetnek. Ezért sok kis folt kevés nagy folttal azonos területen több fajnak adhat otthont. Az egy nagy vagy sok kis folt vita a védett terültek kijelölésében máig nem zárult le, mivel az egyes fajok élıhely-szükséglete különbözı (Hobbs 2002). Az általánosan elfogadott vélemény szerint az egy nagy és azt körülvevı számos kisebb védett terület kijelölése kívánatos. A folt alakja is befolyásolja a széli hatást: kerek foltoknak a legkisebb a kerülete, míg a hosszú, keskeny élıhelyek a betelepedést és a folyosó funkciót segíthetik, de ezekben a széli hatás miatt nem alakulnak ki egyedi típusok (Harker és mtsai 1999). Ezek nagyobb számú szegélyfajt tartalmaznak ill. erısebb szélnek vannak kitéve (alacsony terület/kerület arány). A kolonizáció esélyének növekedése a foltmérettel, alakkal és irányítottsággal összefüggésben (diszperziós útvonalakra merıleges, szélesebb forma) a konzerváció és restauráció során figyelmet érdemel. Az inváziós fajok fertızési veszélyeztetése esetén éppen a diszperziós útvonalak blokkolása lehet a cél (Gutzwiller és Anderson 1992) Konnektivitás, folyosók A foltdinamika mellett az egyes élıhelytípusok kapcsolati rendszere, konnektivitása is befolyásolja a fajok mozgását a tájban. A konnektivitás (connectivity) nem feltétlenül függ össze a foltok közötti fizikai összekötöttséggel (connectedness). A folyosók keskeny élıhely sávok, melyek mentén a foltok között a fajok mozoghatnak (pl. ártér, galéria erdık) (forrás/süllyesztı elv, Hobbs 2002). Egyes esetekben a folyosók éppen a fajok mozgását akadályozzák vagy nehezítik, pl. utak, csatornák, vezetékek (Dramstad és mtsai 1996). A források keresése során a fajoknak gyakran mozogniuk kell a tájban. Ez a mozgás csökkentheti az élıhelymozaikok fragmentáltságából eredı hátrányokat. Éppen ez a szubpopulációk közötti kapcsolat biztosítja a metapopulációk fennmaradását. A leginkább izolált foltokban élı populációk lokális extinkciója valószínőbb (Hobbs 2002). Újabban a folyosók kialakítása, fenntartása, a fenntartó tájhasználat fontos elemévé vált (Natura 2000 hálózat és Nemzeti Ökológiai Hálózat). A folyosók funkciójának szabályozása azok szélességének és a konnektivitás mértékének tervezésével valósítható meg (Dramstad és mtsai 1996). A folyosón belüli kiszélesedı terek, zsebek diverzitása többnyire magasabb (pl. folyó kanyarulata). A folyosó folyamatosságának hiányosságai akadályozzák a kapcsolatot, a törés mérete szerint egyes fajok mozgását teljesen megszakíthatja. Az egymáshoz közeli élıhelyfoltok ( stepping stones ) a folyosók funkcióját részben átvehetik a fajok szükségletei szerint. Egyes, a látásuk segítségével tájékozódó fajok esetében szükséges, hogy a következı folt látótávolságban helyezkedjen el (Dramstad és mtsai 1996). Újabb vizsgálatok (Boyd és mtsai 2008) a tágabb értelemben vett táji léptékő fajvédelem fontosságát hangsúlyozzák (amelynek egy típusát jelenti csak a folyosókkal összekötött maradványfoltok hálózata). Az eredmények szerint a globálisan veszélyeztetett teknısfajok 43%-ának, míg az ilyen kétéltő- és madárfajok kb %-ának rövid- vagy középtávú ( év) megırzéséhez tenger- vagy nagyobb tájegységnyi mérető területre van szükség. E fajok fennmaradását a legtöbb esetben olyan ökológiai folyamatok sérülése miatt fenyegeti veszély, amelyek hatása viszonylag nagy térbeli skálán érvényesül (pl. hidrológiai viszonyok megváltozása, vízminıség romlása, nagy területigényő zsákmányállatok populációinak megfogyatkozása). Ezért a kitüntetett élıhelyfoltok körül, ill. azok között elhelyezkedı mátrixterületeken fokozott figyelmet kell fordítani a (gyakran illegális) túlhasznosítás elkerülésére és/vagy a megfelelı tájhasználatra. 19

20 A konnektivitás a restaurációs tevékenységben is fontos szempont. Ha nem vesszük figyelembe a terjedési útvonalakat, ha nem érjük el a konnektivitás minimális szintjét (a táj fajkészlete és a restaurációs terület között), vagy ha a kritikus tájszerkezet a fajok fennmaradásához nem biztosított, a restauráció sikertelen lesz (Palmer és mtsai 1997). A táji fajkészlettel való kapcsolat meghatározza, hogy a fajokat mesterségesen kell-e betelepíteni, ill. folyamatosan pótolni, vagy ez természetes úton megvalósul. Másrészrıl viszont egy gyomforráshoz való útvonal léte befolyásolhatja az inváziós fajok kontrolljának sikerét Az ökoszisztémák szerveződése Az életfeltételek és a források együttesen, különbözı ökológiai mechanizmusok által meghatározzák, hogy milyen életközösségek alakulnak ki az evolúció során. A források, mint fent említettük, olyan környezeti tényezık, amelyek elérhetıségét az élılények tevékenységük során jelentısen befolyásolhatják. Többnyire finomabb léptéken, az élılények találkozási felületén hatnak. A források eloszlását bonyolult trofikus kapcsolatok szabályozzák, melyek eredményeképpen ökoszisztémák alakulnak ki. Az ökoszisztémák többet jelentenek az élılények közösségénél, bennük dinamikus folyamatok zajlanak, mint pl. a biomassza produkció, vagy energiaáramlás (Pickett és Parker 1997). A zavarások, a biotikus interakciók és a vegetáció kialakulását a tér-idı skálán a 10. ábra szemlélteti (van Andel 2006). Különbözı társulások különbözı fajok összességébıl állnak, kialakulásukat alapvetıen a fajok egyedeinek betelepülése, fennmaradása vagy kihalása szabályozza. A fajok közötti kapcsolatok (táplálkozási, predációs, kompetíciós stb.) határozzák meg a társulási szabályokat. Az ökológiai kutatások jelentıs hányada ezen szabályok felderítését célozza. A fajok betelepülését a terjedési lehetıségek (diszperzál, fajkészlet), a fennmaradást pedig a fajok közti kapcsolatok típusa (kompetíció, allelopátia, parazitizmus, facilitáció stb.) befolyásolja (van Andel 2006). A társulások fajok közti kapcsolatai a környezeti változókkal bonyolult rendszert, ökoszisztémát alkotnak. A restauráció célja az ökoszisztémák helyreállítása Struktúra és funkciók Az ökoszisztéma szerkezet helyreállítása talán a leggyakoribb restaurációs cél. A struktúra elemei: fajkompozíció, a fajok horizontális eloszlása, a vertikális vegetáció profil (Hobbs és Norton 1996), az élıhelystruktúra, a táplálékhálózat szerkezete (Erhenfeld és Toth 1997; Palmer és mtsai 1997). A biotikus (flóra, fauna) és az abiotikus (hidrológia, szubsztrát) szerkezetet külön elemezhetjük. Az ökoszisztéma funkciók az organizmusok közötti ill. az organizmusok és a környezet közti kölcsönhatások következményei. Ide tartozik a komponensek közti energia- és anyagáramlás (Turner 1989). A funkciók közé tartoznak a spontán folyamatok, melyek a rendszerek mőködését és megújulását biztosítják, ezzel a fluktuáló környezetben a fennmaradást lehetıvé teszik (Palmer és mtsai 1997). Az ökoszisztéma struktúra restaurációja fajok vagy anyag hozzáadásával, ám a funkciók figyelmen kívül hagyásával nem feltétlenül eredményez önfenntartó rendszert. Ugyanakkor csak a funkciók restaurációja a szerkezet figyelembevétele nélkül olyan közösséget eredményezhet, mely új vagy nem tipikus az adott régióra. 20

Bevezetés a restaurációs ökológiába

Bevezetés a restaurációs ökológiába Bevezetés a restaurációs ökológiába SZIE Környezettudományi PhD kurzus anyaga, jegyzet 2. átdolgozott kiadás Török Katalin, 2007. február ÖBKI, Vácrátót Bevezetés a restaurációs ökológiába SZIE Környezettudományi

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Bevezetés a restaurációs ökológiába

Bevezetés a restaurációs ökológiába Bevezetés a restaurációs ökológiába SZIE Környezettudományi PhD kurzus anyaga, jegyzet Török Katalin, 2004. szeptember ÖBKI, Vácrátót Bevezetés a restaurációs ökológiába SZIE Környezettudományi PhD kurzus

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Török Katalin, Kröel-Dulay György, Rédei Tamás, Czúcz Bálint MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 2009. október 7. Aszály és szárazodás Magyarországon

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Támogatáson kívüli finanszírozási lehetıségek a természetvédelemben

Támogatáson kívüli finanszírozási lehetıségek a természetvédelemben Támogatáson kívüli finanszírozási lehetıségek a természetvédelemben Kovács Eszter Környezeti Társadalomkutatók (essrg), Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezet- és Tájgazdákodási Intézet, Szent István

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért Bemutatkozás A Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért (TFF) egyesület 2001- ben alakult. Célunk a szervezetfejlesztıi

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Magyarország biodiverzitás-védelmi stratégiája és törekvései

Magyarország biodiverzitás-védelmi stratégiája és törekvései Magyarország biodiverzitás-védelmi stratégiája és törekvései Gömörszőlős, 2012. április 19. Greguss Ditta Stratégiai Főosztály, Biodiverzitás- és Génmegőrzési Osztály Változatos élıvilág Kárpát-medence:

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

Monitoring gyakorlati szempontok

Monitoring gyakorlati szempontok 1 MIKE URBAN Városi lefolyás modellezése Monitoring gyakorlati szempontok Készült az projekt keretében, a DHI Prága oktatási anyagainak felhasználásával 1 Monitoring gyakorlati szempontok Bevezetés A monitoring

Részletesebben

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály A jövıbeli j éghajlati projekciók bizonytalanságai és s kommunikáci ciójuk Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2663-06/2 Vállalkozási stratégia kidolgozásának bemutatása, meghatározott vállalkozási tevékenység és

Részletesebben

Környezetkímélı technológiák

Környezetkímélı technológiák Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció

Részletesebben

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak.

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak. JÖVİKERESİ - In Search For The Future A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács jelentése a magyar társadalomnak (Report of the National Council for the Sustainable Development to the Hungarian Society)

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezetı-fıtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris hıszivattyúk munkacsoport vezetı Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok egyre bonyolultabbakká válnak Hálózat bonyolultsága

Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok egyre bonyolultabbakká válnak Hálózat bonyolultsága @ Budapest University of Technology and Economics Nagy hálózatok evolúciója Gulyás András, Heszberger Zalán High Speed Networks Laboratory Internet trendek Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére E L İ T E R J E S Z T É S 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit adó- és pénzügyi irodavezetı Véleményezésre

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek

Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek Szekció: Klímaváltozás és az erdık Szekció elnök: Somogyi Zoltán Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek Somogyi Zoltán Führer Ernı somogyiz@erti.hu Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban tapasztalatok, lehetıségek Orosz György Programiroda vezetı Pályázati tapasztalatok Pályázatkészítés: Formai követelmények miatt sok elutasítás Szakmai rész

Részletesebben

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus

Részletesebben

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Az EU EPBD (2002/91/EC) direktíva lényegesebb pontjai Az új épületek energia-fogyasztását az ésszerőség határain belül korlátozni kell.

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A biológiai sokféleség pénzügyi forrásai

A biológiai sokféleség pénzügyi forrásai A biológiai sokféleség pénzügyi forrásai Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2013. július 10. Kell-e finanszírozni a biológia sokféleséget? Nem, mert az erre fordított pénz

Részletesebben

Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 11-i ülésére

Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 11-i ülésére Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 11-i ülésére Tárgy: Javaslat az Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 2015.

Részletesebben

Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás

Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás A földminősítés elvi alapjai Rajkai Kálmán MTA TAKI Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 Az előadás felépítése Cél: a földminősítés

Részletesebben

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika Logisztikai rendszerek Termelési logisztika Termelési logisztika A termelési logisztika a mőködési területek jellegzetessége szerint a mikrologisztika, ezen belül a vállalati logisztika legmeghatározóbb

Részletesebben

A Fekete István Mintaprogram bemutatása. Gelencsér Géza

A Fekete István Mintaprogram bemutatása. Gelencsér Géza A Fekete István Mintaprogram bemutatása Gelencsér Géza Mivel minden kölcsönhatásban van és a ma problémái egy olyan víziót igényelnek, amely képes a globális válság minden aspektusát figyelembe venni,

Részletesebben