Geotermikus energia Monoki Ákos. Fogalma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Geotermikus energia Monoki Ákos. Fogalma"

Átírás

1 Geotermikus energia Monoki Ákos Fogalma Geotermikus energia, geotermális energia: Tágabb értelemben a Föld belsejében keletkező, a földi hő-áramban meghatározott szintig feljutó és ott a kőzetekben, illetve a pórusvízben tárolódó termikus energiamennyiség. Szűkebb értelemben a felszín alatti víz hőtartalmában rejlő energia ui. a geotermikus energia jelenleg gazdaságosan csak hévízközvetítésével hasznosítható, amit a víz nagy hő-kapacitása tesz lehetővé. A hazai hévíz kutak évente közel 6,5 x 1015 J hőmennyiséget hoznak a felszínre (ez az ország energiamérlegében kevesebb mint 1%). A geotermikus energia gazdaságos kinyerését az után-pótlódó víz, az alkalmas víztartó, valamint a geotermikus gradiens (gg) határozza meg. A gg azt jelenti, hogy a Fö1d középpontja felé 100 m-enként hány C -kal nő a hőmérséklet. A köznapi életben ennek a reciprokát szokás használni, mértékegysége a m/ C. A geotermikus grádiens térbeli eloszlását geotermikus térképeken ábrázolják. Ha egy kisebb terület geotermikus grádiense eltér a tágabb környezet átlagától, geotermikus anomáliáról beszélünk. Az eltérés oka lehet a földkéreg kivékonyodása (pl. Kárpát-medence), közeli vulkáni tevékenység (pl. Izland) vagy vízszintes hévízmozgás. A geotermális energia kinyerése helyileg jelentős és gazdaságos lehet ott, ahol kedvezőek a földtani adottságok, viszonylag kis mélységben magas hőmérséklet és jó vízadó képződmények találhatók. A geotermikus energia hasznosításának a fenti feltételek megléte esetén is gátja lehet a hévíz gyakran nagy oldott só tartalma, valamint az, hogy a lehűlt kezeletlen víz súlyosan károsíthatja a környezetet. Felszíni elhelyezése legtöbbször csak sótalanítás után lehetséges. Ezért elterjedt a gyakorlatban a felhasznált hévizek visszasajtolása az eredeti víztartóba. A geotermális energia jelenleg elsősorban helyi energiaszükségletek kielégítésében játszik nagyobb szerepet pl. Izlandon, Új - Zélandon, Japánban, Kamcsatkán és É-Amerika Ny-i területein. A hasznosítása elsősorban a felszínre érkező hévíz hőmérsékletétől függ, ami meghatározza a lehetséges hőfoklépcső (a hasznosítható rendszerbe belépő és onnan kilépő víz hőmérséklet-különbsége) nagyságát. A 100 C feletti hőmérsékletű hévíz alkalmas lehet elektromosenergia-termelésre is. A 100 C alatti hőmérsékletű hévizek hőcserélőn keresztül történő közvetlen hő-hasznosítása a leggyakoribb (pl. épület, növényház fűtése), majd a C -ra lehűlt vizet balneológiai célokra használják fel. Bár a hévíztermelésre alkalmas kút létesítése költséges, a geotermikus energia á1talában gazdaságos és környezetkímélő energiaforrás. A geotermális energia legjobban a lépcsős hő-kinyeréssel oldható meg: pl C -os vízzel lakást fűtenek, C -os vízzel növényházat, majd gyógyvízként használják fel. Az első geotermikus erőművet ben Olaszországban építették, ma is üzemel. Izlandon 1930 óta fűtenek lakóházakat geotermikus energiával. A hazai hévíz kutak által felszínre hozott hőmennyiség mintegy 40% -át fürdők, strandok hasznosítják, és közel 30%-át pedig üvegházak fűtésére használják. Ipari, kommunális célra még alig van felhasználás, de már van egy-két jó példa: Szentesen a 79 C -os vízzel első lépcsőben a kórházat, majd a második 1épcsőben az üvegházakat fűtik, illetve a régi strandfürdőben hasznosítják a meleg vizet. Szegeden 3000 lakás főtését oldották meg ezzel a módszerrel. Környezetvédelmi Lexikon

2 Története A "geotermikus" kifejezés görög eredetű, jelentése: földi hő. A geotermikus források felfedezése egészen a római időkig nyúlik vissza. Legelőször a termálvizet alkalmazták, elsősorban gyógyászati, háztartási és pihenési célokra. Egykoron a Britt római fürdővárosok a hévízforrásokat csőhálózat segítségével közvetlenül hasznosították. A rómaiak a hévizet a szem és bőrbetegségek kezelésére, míg Pompeiben az épületek fűtésére használták. Új-Zélandon az első polinéziai betelepülők akik az európai hatástól zavartalanul éltek ezer éven keresztül a 18. századig, a geotermikus hőforrások gőzét a főzésben, a termálvizet pedig a fürdésben, mosásban és a gyógyításban hasznosították. A hévizek fűtésben és gyógyászatban való alkalmazása a modern világban ismét aktuálissá vált. A 19. században a technika fejlődésével lehetővé vált a felszín alatt rejlő termikus erőforrások felfedezése és feltárása. Toscanaban a természetes geotermikus energiát a bór és az ammónium vegyületek feldolgozására használták. Itt a geotermikus folyadékok voltak a legfontosabb bór források, míg a hőenergia mellékes volt. Az elektromos energia termelése 1904-ben indult meg Piero Ginori Conti herceg munkássága által és 1913-ban a larderelloi erőműben 250 kw energiát állítottak elő. A larderelloi erőmű komplex jelenlegi teljesítménye meghaladja a 400 MW-ot és ezt egy fejlesztési program segítségével 880 MW-ra szeretnék növelni. Másodjára Új-Zélandon, a Wairakei térséget fejlesztették az 1950-es évek elején, az észak-kaliforniai "Gejzír-mező" után, ahol 1960-ban indult meg a termelés. A világon ez utóbbi térséget fejlesztik a leginkább napjainkban, hiszen teljesítménye 2800 MW!

3 Franciaországban 1960 óta több, mint lakás fűtését oldják meg termálvíz segítségével. Olaszország és Izland a vulkánikusan legaktívabb két európai ország, a Közép-Atlantikum vulkáni hátságán fekszenek ennek ellenére a legfőbb, geotermikus energiát hasznosító nemzetek a Csendesóceáni lemezszegély mentén csoportosulnak. Japán, a Fülöp-szigetek és Mexikó a jelenlegi technológia fejlesztésén dolgoznak. Időközben tervek készültek a geotermikus hő közvetlen felhasználásának lehetőségére, a távfűtésben és a mezőgazdaságban. E téren Japán, Kína, a volt Szovjetunió utód államai, Magyarország valamint Izland a fontosabb termelők. A legelkápráztatóbb új technológiákat Franciaországban és más nyugat-európai országokban dolgozták ki. Napjainkban a geotermikus energiát számos területen alkalmazzák: A mezőgazdaságban az üvegházak fűtésére A haltenyésztésben Lakások fűtésére Elektromos áram termelésére Az utak téli jégmentesítésére

4 Elméleti háttere A Földünk felszínén az asztenoszféra felől átáramló hőmennyiség Joule/év. Ez összevetve a Napból származó hővel - ami 5, Joule/év - kevésnek tűnik. A hő azért áramlik az asztenoszféra felől a litoszféra irányába, mert közöttük jelentős hőmérséklet különbség van. A Föld magban kb C hőmérséklet uralkodik. Ez az óriási hőmennyiség két módon keletkezik: - Úgy 4600 millió éve, bolygónk anyagainak kondenzálódása idején a belső részek rendkívül gyorsan felmelegedtek, mivel a sűrűsödő anyagok kinetikus energiája hőenergiává alakult. - a Föld belsejében hosszú bomlási idejű radioaktív izotópok találhatóak, mint a thórium 232, uránium 238, kálium 40. Ezek bomlása során hő szabadul fel, megközelítőleg Joule/év. Mivel a radioaktív bomlás mértéke exponenciálisan csökken, a Föld megalakulása után közvetlenül, a bomlásból származó hő ötszöröse lehetett a mainak. Ez a hő a hőáramlás útján halad a felszín felé. A felszín közelében, úgy 100 km mélyen a föld anyagai hűvösebbek és túl kemények ahhoz, hogy létrejöjjön a hőáramlás, így a hő hővezetés által halad tovább. A világon számos olyan hely található, ahol a vékony kőzetrétegen át kellő mennyiségű hő áramlik fel C-os gőz formájában, hogy elektromos áram termelésére tudják hasznosítani. ezek az ún. magas entalpiájú források ben a világ geotermikus forrásokból történt elektromos áram termelése majdnem egészen 6 GigaWatt volt és újabb 4 GW-t pedig közvetlen felhasználás útján hasznosították a fűtésben, mezőgazdaságban, iparban.

5 Az 1-es táblázat az 1990-es évek elején kitermelt geotermikus energiát ábrázolja, országonként. Ország Elektromos áram termelésére (MWe) Közvetlen felhasználásra (MWt) USA Mexikó El Salvador 95 - Nicaragua 35 - Japán Kína Taiwan 3 10 Fülöp-szigetek Indonézia Új-Zéland A volt Szovjetunió tagországai Izland Franciaország Olaszország Magyarország Törökország Kenya 45 - Összesen: Ezen felhasználások közül néhány a magas entalpiájú areákon kívül esik, ahol a geológiai állapotok lehetővé teszik, hogy meleg vizet juttassanak a felszínre - ezek az alacsony entalpiájú területek. Az ilyen jellegű területeken esetenként gyorsabban termelik ki a hőt - a termálvizet - mint ahogy az meg tud újulni, így itt érdemesebb "hőbányászatról" beszélni. A litoszféra lemezekből áll, amelyek az olvadt asztenoszférán "úsznak" és évente egy pár cm-t mozdulnak el. A hőfeláramlás a lemezek határainál éri el maximumát, ahol akár 300 milliwatt/m 2 is lehet. 100 W hőenergiát nagyjából egy teniszpálya nagyságú területen lehetne nyerni. Ha elektromos energiát szeretnénk előállítani még rosszabb a helyzet. Gőzből 30% hatásfokkal lehet elektromos áramot termelni, de a % a jellemző, így legalább 1000 m 2 -es területen lehetne 100W-ot előállítani.

6 A lemezszegélyeknél a hő sokkal nagyobb mennyiségben jut a felszínre, az olvadt kőzetanyag által, látványos vulkáni tevékenységet eredményezve. A felszín alatt néhány km-rel az olvadt, vagy részlegesen olvadt kőzetanyag hőmérséklete kb.1000 C. Ezeken a helyeken a hőmérsékleti grádiens gyorsabban nő lefelé haladva, ez pedig a magasentalpiájú területeket jelzi. Fizikája A geotermikus energiaforrásoknak három fontos jellemzője van: 1. Az aquiferek/víztározó rétegek: A természetes aquiferek általában porózus kőzetek, amelyek vizet tárolnak illetve rajtuk a víz átjuthat. A kőzetekben tárolt víz fúrással könnyen feltárható. Ezen kőzetek fontos tulajdonsága a porozitás. Nagyon fontos, hogy a geotermikus folyadék tárolására alkalmas legyen az aquifer, ez pedig csak a nagy porozitású kőzetekben lehetséges. Adott kőzet peremeabilitásának mértékegysége a hidraulikus konduktivitás: K w Darcy törvénye kimondja, hogy a porózus közegen áthaladó folyadék sebessége (v) arányos az áramlást okozó nyomás grádienssel. v = K w H L -1 ahol "H" az áramlást hajtó hatásos víz mennyisége, mértékegysége köbméter. A nyomás, vagy hidraulikus grádiens (H/L) a folyásirány mentén megjelenő, L távolságban lévő víz, méterben. Adott "A"m 2 -es keresztmetszeten átfolyó víz térfogata (V), a sebesség (v) és a keresztmetszet (A) szorzatából számítható. V = v A Így Darcy törvénye leírható, mint: V = K w A H/L Ebből K w interpretálható úgy, mint egységes idő alatt, egységes hidraulikus grádienssel jellemezhető, egy m 2 -en átfolyó térfogat. 2. A zárókőzet A zárókőzet akadályozza meg, hogy a geotermikus folyadék az aquiferből elszökjön. A vulkanikus kőzetek, a mészkő és homokkő jó víztározó kőzetek, nagy permeabilitással rendelkeznek.

7 Természetesen a zárt víztározó rétegekben a folyadéknyomás nagy az extrakciós pont alatt, mivel felül egy viszonylag átjárhatalan záró kőzetréteg található. A záróréteg fontosságát Olaszországban fedezték fel az 1980-as évek elején, amikor geotermikus források után kutattak a Vezúv környékén. Itt azonban csak kevés és kis nyomású geotermikus folyadékot találtak a sok vulkáni hamu miatt - hiszen teljesen permeábilis - ami a környéket borította. A víztározó kőzet fölött a forró gőz vagy víz, agyag, esetleg só réteget hoz létre a pórusok helyén, kialakítva a vízzáró réteget. Vagyis a Föld mélyén rejlő termálvizek saját maguk hozzák létre vízzáró rétegüket. Így érthető, hogy a fiatal vulkanikus területek kevés geotermikus folyadékot tároznak. 3. Hőforrás A magas entalpiájú területeken bőven van vulkanikus hő, azonban az alacsony entalpiájú régiókban a hőforrások két típusát különböztetjük meg: - Az üledékes medencékben a víztározó rétegek vizet szállítanak a mélybe, ami ott felmelegszik és hasznosíthatóvá válik. - Léteznek forró, száraz kőzetek, ahol a természetes hőtermelés nagy ugyan, de ezekhez mesterségesen kell aquifert építeni, hogy az energiát hasznosítani tudjuk. Vulkánnal kapcsolatos hőforrások A hő a kristályosodó magmatömegből származik. Bizonyos esetekben a vulkánban fölfelé haladó magma nem tör ki, hanem egy bizonyos nagyságú felhajtó erő hatására sűrűsége olyan lesz, mint a magmát körülvevő kőzeteké. Az USA-ban kísérleteket végeztek, amelyek során a mélyen lévő magma közelébe fúrtak le, ahol a hőmérséklet elérheti az 1800 C-ot, és ezen a furaton át vizet cirkuláltatnak a geotermikus energia hasznosítására. A magma és a talajvíz között ritkán jön létre közvetlen interakció. A hő a közöttük lévő nagy geotermikus grádiensű kőzeten át közvetítődik. A világ legfejlettebb geotermikus régiói kialudt vulkáni területen találhatók (Észak-Olaszország, Nyugat-USA). Ezek a területek különösen alkalmasak a hasznosításra, hiszen a felszíni kőzetek jó hőszigetelőek és a felszín alatt rejlő magmatikus intrúziók csak igen lassan, úgy tíz millió év alatt fognak kihűlni. A magas entalpiájú területek feloszthatók gőz- és folyadék domináltakra, a rezervoár fő nyomásszabályozó fázisától függően. Azokat a rezervoárokat éri meg leginkább hasznosítani, amelyek gőzt tároznak, hiszen a folyékony víztől mentes száraz gőz igen produktív.

8 A gőzképződést elősegíti, ha a víztározó kőzetei hidrosztatikai nyomás alatt állnak (2km mélyen a nyomás elérheti a 3-3,5 MPa-t) és ha beszivárgott talajvíz határolja. Larderello és a Gejzír mező ebbe a típusba sorolhatók. A folyadék dominált területek esetében a hidrosztatikus nyomás 1km-nél mélyebben már meghaladja a 10 MPa-t. Az elektromos áram folyadék dominált helyekről történő termelésének előnye, hogy a folyadék nagy hidrosztatikus nyomású, és az alacsonyabb nyomású felszín felé haladva a víz rögtön gőzzé alakul, amint eléri forráspontját. A híres Wairakei mező Új-Zélandon folyadék-dominált terület, de két fázisú folyadék-gőz területek is előfordulnak, mivel a hasznosítás során lecsökkent a nyomás és a gőz egy része folyadékká alakult. Szerencsére a talajvízzóna kis permeabilitású, így meggátolja a gőz kipárolgását. Hőforrás üledékes medencékben A geotermikus források megismerését nagyban segíti a hővezetési egyenlet: q = K t dt/z ami Darcy törvényével analóg, de itt a q az egy dimenziós vertikális (függőleges) hőáramlás W/m 2 - ben megadva. dt a hőmérsékletkülönbség egy függőleges z távolságon és így dt/z a geotermikus grádiens. K t a kőzet termális konduktivitása W/m/ C-ban megadva és a K t állandó ezekre a mennyiségekre vonatkozva. K t egyenlő a percenként 1m 2 -en átáramló hő mennyiségével, ha a geotermikus grádiens 1 C/m, az áramlás iránya mentén. Így, ha az átlagos hő áramlás 60mW/m 2, el lehet érni a 60 C-os hőmérsékletet 2 km mélységig a földkéregben. A legtöbb kőzet geotermikus grádiense közel azonos 2,5-3,5 W/m/ C tartományban található, mint a homokkőnek, mészkőnek és a legtöbb kristályos kőzetnek általában. Az agyag és agyag palák kivételével az 1-2 W/m/ C értékkel és ezek a legimpermeábilisabb kőzetek is egyben. Így az agyag hozzájárul a geotermikus források két fontos tulajdonságához, egyrészt impermeábilis rétegként működnek, másrészt növelik a geotermikus grádienst a víztározó rétegek fölött. Az üledékes medencék hasznosításának előnyei: 1. A geotermikus energia nem elektromos áram termelésre történő hasznosítására is alkalmas, ahol a háttér hősugárzás nagyobb az átlagosnál. A vastag üledékréteg alatt elhelyezkedő kőzetréteget alulról az olvadt kőzetanyag cirkulációi vékonyítják. A Dél-Magyar Alföld alatt a geotermikus grádiens több, mint 0,15 C/m és 1 km mélyen már 120 C-os termálvizet lehet találni.

9 2. Más területeken vastagabb üledékes réteget találhatunk. A mexikói Golf-öbölnél, Dél - Texasban és Luisianában 3-5 km mélyen C-os hévizet találhatunk. Mivel itt a víztározó rétegek mélyen találhatóak és fölöttük vastag impermeábilis kőzet található, az itt uralkodó nyomás helyenként meghaladja a 100 MPa-t. A tárolt víz magas sótartalmú és metán gáz nyomásos. Ezek a "nagy hidrosztatikai nyomású sós vizek" különösen fontosak az energia termelésben hiszen háromféle energiát szolgáltatnak: - geotermikus hőt - hidraulikus energiát a nagy nyomás miatt - nagy mennyiségű metánt, ami a vízben oldott állapotban található Forró száraz kőzetek A forró száraz kőzet elnevezés a víztározó rétegek felett elhelyezkedő impermeábilis, vagy csak igen kis mértékben permeábilis kőzetrétegekben tárolt hőre utal. Ezen energia források hasznosítása a tározott hő kinyerésére irányul. Fontos hogy legyen egy mesterséges furat a megfelelően magas hőmérsékletű kőzetben, hogy rajta vizet tudjanak cirkuláltatni. A levezetett víz gőzzé alakul ami a felszínre áramoltatva elektromos áram termelésére hasznosítható. Ez a technológia azonban még csak elméletben létezik. A kép forrása:http.www://nrel.gov/data/pix Legalább 6 km mélyre kellene fúrni a földkéregben, ami egy igen költséges eljárás. A jelenlegi technológiával és gazdasági korlátozások között minimum 0,025 C/m-es geotermikus grádiens, 3W/m/ C-os termikus konduktivitás és 75 mw/m 2 -es hőáramlás szükséges a gazdaságos hasznosításhoz. Az UK-ban, Franciaországban, Japánban és az USA-ban végzett kísérletek alapján a gránittömbök bizonyultak a legalkalmasabbnak az ilyen célú hasznosításra. Ezek a kőzetek nagy területeket foglalnak el a földkéregben, magmából kristályosodnak és természetesen nagy koncentrációban tartalmaznak kémiai elemeket, hosszú bomlási idejű radioaktív izotópokat uránt, thóriumot, káliumot. Jelentős kutatások folynak még a franciaországi Alsace vidéken Soultzban, a német Rajna-vidéken Urachban, az új-mexikói Fenton Hillben a Los Alamos National Laboratory (LANL) által. E három területen a geotermikus grádiens 0,05-0,07 C/m között van. Fenton Hill és Soultz területén a kristályos kőzet felett vastag üledékes réteg található. A geotermikus grádiens az üledékes rétegben 0,08-0,1 C/m míg a kristályos kőzetben mindössze 0,028-0,05 C/m.

10 Fenton Hill közvetlenül a Valles vulkáni kalderakülső oldalán található és a világ egyik legjobban fejlesztett geotermikus rendszere működik itt. Az itt folytatott kutatások eredményeiből tudjuk, hogy az ilyen aktív vulkanikus területen a geotermikus erőforrások 95%-a a forró száraz kőzetekből fakad, nem pedig a forró vízből. Felhasználási lehetőségek Száraz gőz erőmű Ez a típusú rendszer a gőz-dominált területek esetén alkalmazható, amikor a gőz hasznosítást semmilyen folyadék nem zavarja. A túlhevített C-os, 0,8-0,9 MPa nyomású gőz néhány száz km/h-ás sebességgel érheti el a felszínt C-os hőmérsékleten és megfelelően nagy nyomáson jobb hatékonyságú áramtermelés érhető el. A turbinán áthaladó gőz kitágul és meghajtja a turbina lapátjait ami a tengelyt forgatja meg és így elektromos áramot termel. Az USA-ban és Olaszországban Indonéziában, Japánban és Mexikóban kiterjedt száraz gőz források találhatóak. Az utóbbi három területen a folyadék dominált mezők sokkal elterjedtebbek. A legtöbb helyen bevált gyakorlat a hasznosított víz reinjektálása, azonban az amerikai Gejzír mezőn ezt nem csinálták meg, bár a csökkenő folyadéknyomásból arra lehet következtetni, hogy a terület kezd túlzottan kiaknázottá válni, így itt is tervbe vették egy reinjektáló rendszer telepítését, a fenntartható hasznosítás érdekében. Egyszerű gőz kiáramlásos erőmű Az aknában fölfelé lövelt víz vagy nagy nyomású forró víz illetve nedves gőz formájában érheti el a felszínt. Első elemként egy szeparátor van beiktatva, hogy a turbinát nagy mennyiségű víz beömlésétől megvédje.

11 A termálvízben számos ásványi só van oldva, amelyek az aknában való haladás során ott lerakódhatnak és elzárhatják azt, ezért az aknát rendszerint nyomás alatt tartják. A forró, nagy nyomású vízzel való munka számos komplex felszerelést igényel. A hagyományos gőz turbina az erőmű központjában található. Előfordulnak olyan esetek, amikor alacsonyabb nyomású és hőmérsékletű gőz (0,5-0,6 MPa, C) tör fel, ilyenkor több gőzt igényel az erőmű, kb. 8 kg/kwh. Kettős ciklusú erőmű Az erőművek ezen fajtája egy a víznél alacsonyabb forráspontú másodlagos folyadékot (mint a pentán vagy bután) gőzzé alakít, ami meghajtja a turbinát. Legnagyobb előnye, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű források is hasznosíthatóvá válnak. Ezen felül a kémiailag nem tiszta geotermikus folyadékok is hozzáférhetővé lesznek, főleg, ha nyomás alatt tartják. A geotermikus sós vizet a reservoár nyomásával szivattyúzzák át egy hőcserélőn,ahol ideális esetben a termikus energia túlhevíti a másodlagos folyadékot, majd reinjektálják. Noha így magasabb teljesítmény érhető el, mint az alacsony hőmérsékletű gőz kiáramlású erőművekben, jelenleg hatvan ilyen berendezés üzemel, mivel rendkívül költséges a beruházásuk. A geotermikus folyadék nyomás alatt tartása és a másodlagos folyadék visszanyomása, a rendszer teljes teljesítményének 30%-át emészti fel, mivel ehhez nagy szivattyúk szükségesek. Ezek az erőművek nagy mennyiségű folyadékot igényelnek, pl. Kaliforniában a Mammoth Geotermikus erőmű 700 kg/s-ot igényel, 30 MW termeléséhez. Kettős gőz kiáramlású erőmű Jelenleg különböző kísérletek folynak a gőz kiáramlású technológia fejlesztésére, különösen azért, hogy kiküszöböljék a kettős ciklusú erőmű magas beruházási költségeit. Ez a fajta rendszer jól alkalmazható azokon a helyeken, ahol a geotermikus folyadék kis mennyiségű szennyező anyagot tartalmaz, így a vízkő leválás és a nem kondenzálható gázok - amelyek a hasznosíthatóságot befolyásolják - az itt alkalmazott módszer segítségével a minimumra szoríthatók. A kezdeti nagynyomású befecskendezés után visszamaradt folyadék egy alacsonyabb nyomású tartályba áramlik, ahol egy újabb nyomás csökkentés hatására addícionális gőzzé alakul. Az így keletkezett gőz keveredik a nagy nyomású turbinát elhagyó gőzzel és a kettő együtt egy újabb turbinát is képes meghajtani. Ezzel a módszerrel ideális esetben %-kal növelhető a teljesítmény és mindössze 5%-kal növeli az erőmű üzemi költségeit. Így azonban rendkívül nagy mennyiségű folyadék szükséges a rendszer működtetéséhez. Például az 1988-ban megnyitott East-Mesa erőmű Dél-Kaliforniában 1000kg/s sósvizet hasznosít 16 aknából és 37 MW-ot termel. Ez tízszer nagyobb folyadék mennyiség, mint a száraz gőz erőmű esetében.

12 Közvetlen felhasználásra alkalmas források Az 1. számú táblázatban felsorolt országok nagy része a geotermikus erőforrásokat elsősorban nem elektromos áram termelésére hasznosítja, hanem közvetlen felhasználásra. Japánban, Új-Zélandon, Izlandon és Olaszországban a nedves gőz vagy meleg víz egy bizonyos hőmérséklet tartományban alkalmas háztartási, szabadidei és ipari felhasználásra. Ezeken a helyeken az üledékes medencékben alacsonyabb hőmérsékletű és nyomású energia források találhatóak, mint a forró gőz mezőkön és általában szivattyúkat kell alkalmazni a folyadék felszínre juttatásához. Gyakran a forró víz túl sós és korrózív ahhoz, hogy közvetlenül fel lehessen használni, ezért korrózió mentes hőcserélőket alkalmaznak. Ezután a nyert hőt hatalmas üvegház komplexekben hasznosítják lég vagy talajfűtés által. Háztartási alkalmazás esetén hagyományos radiátoros vagy padlófűtésre alkalmas. Párizsban a többemeletes épületek fűtésére a helyi forrásokat hasznosítják. A párizsi-medencében az elmúlt 30 évben nem kevesebb, mint 55 fűtési tervezetet fejlesztettek ki, az alacsony entalpiájú források hasznosítására és még jó néhányat Dél-Nyugat Franciaországban. A geotermikus energia közvetlen felhasználása hőmérséklet szerint az alábbiak szerint oszlik meg: 20 C Haltenyésztés 30 C Uszodafűtés, biolebontás, erjesztés 40 C Talaj melegítés 50 C Gombatermesztés, balneológia 60 C Állattenyésztés, üvegházak lég és melegágyfűtése 70 C Alacsony hőmérsékletű hűtés 80 C Fűtés, üvegházak légfűtése 90 C Intenzív jégtelenítés, raktározott hal szárítása 100 C Szerves anyagok szárítása, tengeri moszatok, zöldségek, széna szárítás, gyapjú mosás és szárítás 110 C Hűtés, cementlapok szárítása 120 C Desztillálás, összetett párologtatás 130 C Bepárlás a cukorfinomításban, sók extrakciója, sűrítés, kristályosítás 140 C Mezőgazdasági termékek szárítása, konzerválás 150 C Timföld gyártás Bayer módszerrel 160 C Halhús és fűrészáru szárítás 180 C Magas koncentrációjú vegyületek bepárlása, ammónia abszorpcióval történő hűtés, diatómaföld szárítás

13 Geotermikus hőpumpák (GHP) Egyes állatfajok (például az ürge, vagy a mezei pocok) a talajba vájt üregeikbe bújnak vissza a téli hideg, vagy éppen a nagy nyári meleg elől, mivel a föld hőmérséklete sokkal stabilabb a levegőéhez képest. Őseink is barlangokba húzódtak az időjárás viszontagságai elől. A geotermikus hő pumpák (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért az angol elnevezése - geothermal heat pump - után GHP-nek jelölöm) segítségével lakásunk belső hőmérsékletét tehetjük komfortosabbá. A GHP rendszerek csöveiben víz vagy esetleg más folyadék kering. Ez a keringtető rendszer pedig az épület közelében mélyre le van ásva. E rendszer segítségével az időjárástól függően fűthetjük vagy hűthetjük a lakást. Fűtés: A lakást elhagyó csövek mélyen a földfelszín alá futnak. A bennük lévő folyadék felmelegszik a Föld belső hőjétől és ezt vissza vezetik a lakásba. Hűtés: A csövekben lévő folyadék átveszi a lakás hőjét, majd azt elvezeti a talajba, ahol a felvett hőt leadja. A rendszer előnye, hogy kevés elektromos áramot fogyaszt és környezetbarát. Az USA-ban családi házat és iskolát fűtenek ezzel a technológiával. Hosszútávon a hőpumpák lehetővé tehetik a felszínhez közelebb fekvő, alacsonyabb hőmérsékletű aquiferek hasznosítását. Svájcban 4000 lakásban használtak ilyen berendezést, a 100 m mélyen lévő termálvíz fűtési célokra való hasznosítására, több, mint tíz éven át ben a svájci GHP-k száma 9000-re nőtt, beleértve azokat is, amelyek a hőt hővezetés útján nyerik az altalajból. Az utóbbi időben az altalajból nyert energiát nem geotermikus, hanem a napenergia egyik fajtájának tekintik. A forró száraz kőzeteket hasznosító technológia E technológia alkalmazása során egy kiaknázó és egy reinjektáló furatot készítenek, ami esetenként meglehetősen nehéz feladat a kemény gránit kőzetben. A megfelelő hőcserélő felszínek alkalmazásával beépíthető egy nyitott elő-leválasztó ami teljesítmény növelést eredményez. A víz a befecskendező aknában lefelé halad, keresztül a HDR rezervoáron, ahol felmelegszik és a kitermelési aknán keresztül szivattyúzzák a felszínre, ahol a nyert hőt elektromos áram termelésére fordítják.

14 A fő költségek elsődlegesen a kristályos kőzetben való fúrás és a hőcserélő létrehozásánál adódnak. Az első ilyen rendszer Fenton Hill alatt létesült 1977-ben m mélyre fúrtak le és 1979-ben sikeresen tesztelték egy 60 kwe kettős ciklusú erőművel, 140 C-os vízzel. Kiépítettek egy 5km mély aknát is ilyen mélyen a kőzetek hőmérséklete 320 C volt. A vízveszteséget 10% alatt kell tartani, hogy gazdaságos legyen a hasznosítás. Környezeti hatások - A fúrás során jelentős zaj szennyezés keletkezik. - Az elhasznált fúrófolyadékokat ülepítő medencékben tárolják. Amíg a gőz kiszökhet, a magas entalpiájú területeken is nagy mértékű zaj jön létre, miután azonban hasznosítás alá vonják őket, a zaj szennyezés itt sem nagyobb, mint bármely más erőműben. A balesetek szerencsére ritkák ben egy rosszul fúrt akna a Zumil geotermikus erőműnél a Santiaguito vulkánnál Guatemalában föld csuszamlás miatt felrobbant. A detonáció hatására több tonna kő, sár és gőz repült a levegőbe. A geotermikus energia hasznosításának számos hosszútávú hatása van, mint például a talaj lesüppedése és előidézhet földrengést is. A száraz gőz mezőkön (pl. Gejzír mező, Larderello), ahol a rezervoárban a nyomás viszonylag alacsony és a kőzetek szilárdsági tulajdonsága jelentős, a talajbesüppedés ritka. A folyadék dominált területeken, például a nem megfelelően végzett reinjektálás okozhat földrengést, a mm-estől egészen a cm-es nagyságrendig. Sokat vitatott kérdés, hogy a geotermikus területeken indukálódhatnak-e földrengések és megállapították, hogy a gőzmezők olyan területeken találhatóak, ahol a földrengések természetes jelenségnek számítanak. A folyadék beinjektálás egyes helyeken "beolajozza" a törésvonalakat és ez a nyomás összpontosítását eredményezi, ami mikroföldrengésekhez vezethet, különösképpen ott, ahol a reinjektálás nem abban a rétegben történik, mint a kitermelés. A geotermikus folyadékok a víz és a kőzet kölcsönhatásától függően gyakran tartalmazhatnak szennyező gázokat, mint a szén-dioxid, kén-hidrogén, kén-dioxid, metán, nitrogén, hidrogén ezen kívül Na- és K- kloridokat illetve karbonátokat, nehézfémeket és szilícium-dioxidot. A felhasznált vizet a folyamat végén reinjektálják abba a mélységbe, ahonnan kitermelték. A vízből felszabaduló kén-hidrogén a légkörbe távozik. Érdekes, hogy a Gejzír mező erőmű megépítése előtt, míg a hőforrásokból és gejzírekből szabadon távozott a H 2 S, légköri szintje sokkal magasabb volt, mint ma. Ezt főleg a gáz extrakcióval (eltávolítással), vagy kémiai átalakítással érték el beleértve a nem kívánt nagy mennyiségű kén vegyületek keletkezését. A hagyományos energiatermelő rendszerekkel szemben ezeknek a rendszereknek sokkal kisebb a szennyező anyag kibocsájtása. Egy geotermikus erőmű a legtisztább fosszilis energiahordozót hasznosító erőművel összehasonlítva 0,2%-kal kevesebb CO 2 -t bocsájt ki. A savas esőt okozó SO 2 -re nézve 1%-kal kevesebb.

15 A fúrás biztonságos, mivel nem áll fenn közvetlen tűzveszély, mint az olaj és földgáz kutak esetében. Időnként előfordul ugyan gőz kitörés, de ez sokkal kisebb mértékben okoz környezeti károsodást, a fúrás közben bekövetkező esetleges balesetek alkalmával. A geotermikus energia közvetlen hasznosítása esetén a rendszer leegyszerűsítve egy körből áll, többnyire minimálisra csökkentett korrózióval és vízkőképződéssel valamint emisszióval. Nemzetközi viszonylatban a geotermikus energia a legjelentősebb megújuló energia forrás. Az 1970-es évek elején az olajembargót követően 14%-kal nőtt évente a geotermikus energia hasznosítás. Az olaj árának stabilitásával a növekedés 8% / évre csökkent, így az 1990-es évek eleji 6 GW-os termelésnek 2000-re meg kellene duplázódnia. Jelenleg a fejlett országokban az elektromos áram ára átlagosan cent/kwh re azt tervezik, hogy az előállítási költségek 4.8 cent/kwh-ra csökkennek, bár még nem lehet tudni, hogy a reinjektálási eljárás mennyire fogja növelni a költségeket. Egyes területeken a geotermikusan előállított gőz olcsó 2.50$/tonna, mint pl. Izlandon. Összehasonlítva egy tonna kőolaj égetéséből származó gőz árával, ami 15.00$. Az alacsonyabb rangú geotermikus források hasznosítása a helyi politikai és gazdasági helyzettől, a fosszilis energiahordozók elérhetőségétől és árától, a kormány hozzáállásától, a környezettudatosság fokától és az adórendszertől függ. Ami megszabja a költségeket: - A fúrás költségeit a geotermikus grádiens, a mélység és a kőzet keménysége szabja meg. - Az áramtermelés költségei, amely a rezervoár tulajdonságaitól: nyomás, hőmérséklet, sókoncentráció, nem - kondenzálható gázok koncentrációjától függ. - Az erőmű fő kiadásai. - Működtetés és karbantartás költségei. A geotermikus energia magyarországi hasznosítási lehetőségei Magyarország geotermikus energiavagyonát a felszín alatti kőzeteknek a geológiai korok idején kialakult hőtartalma adja. Hazánk a kedvező geotermikus adottságokkal rendelkező országok csoportjába tartozik. A világátlagnál jobb geotermikus grádiens, nagy vízvezető kőzettömeg és nagy tárolt hévízmennyiség egyszerre van jelen. A földi hőáram nálunk átlagosan 100 mw/m 2 - a világátlagnak csaknem másfélszerese. A geotermikus gradiens értéke a medenceüledék rossz hővezető képessége miatt is nagy értékű. Az átlagos geotermikus gradiens 20 m/ o C, a Dél- Dunántúlon és az Alföldön nagyobb értékű 1000 m mélységben 70 o C, 2000 m mély- ségben 120 C kőzethőmérséklet uralkodik.

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30. Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik

Részletesebben

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus

Részletesebben

GEOTERMIKUS ENERGIA, MISKOLC LEHETŐSÉGEI

GEOTERMIKUS ENERGIA, MISKOLC LEHETŐSÉGEI GEOTERMIKUS ENERGIA, MISKOLC LEHETŐSÉGEI Mit jelent az alternatív energiaforrás? Az alternatív energiaforrás az az energiahordozó, amelyből a jelenleg használatos szénhidrogének alternatívájaként valamilyen

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek

Hőszivattyús rendszerek Hőszivattyús rendszerek A hőszivattyúk Hőforrások lehetőségei Alapvetően háromféle környezeti közeg: Levegő Talaj (talajkollektor, talajszonda) Talajvíz (fúrt kút) Egyéb lehetőségek, speciális adottságok

Részletesebben

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

INFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A

Részletesebben

A földhő, a kőzethő és a melegvizű források különböző energetikai célú felhasználása

A földhő, a kőzethő és a melegvizű források különböző energetikai célú felhasználása Diplomamunka A földhő, a kőzethő és a melegvizű források különböző energetikai célú felhasználása PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR KÍSÉRLETI FIZIKAI TANSZÉK Készítette: FÁBIÁN ZOLTÁN Konzulens:

Részletesebben

A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ SZAKÉRTŐI RENDSZER KIFEJLESZTÉSE Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. I. GEOTEST projekt előzménye 1. A hazai

Részletesebben

Geotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia

Geotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus Energiahasznosítás Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus energia nem más mint a föld hője Geotermikus energiának nevezzük a közvetlen földhő hasznosítást 30 C hőmérséklet alatt. Geotermikus

Részletesebben

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,

Részletesebben

Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia

Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia Szanyi János Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék szanyi@iif.u-szeged.hu Energia, Interdiszciplináris workshop ATOMKI, Debrecen,

Részletesebben

lehetőségei és korlátai

lehetőségei és korlátai A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom

Részletesebben

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,

Részletesebben

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Tartalom 1. Mi a geotermikus energiahasznosítás? 2. A geotermikus energiahasznosítás

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

Megvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről

Megvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről Megvalósíthatósági tanulmányok Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről A projekt háttere Magyarország gazdag geotermikus energiakészlettel rendelkezik. Míg a föld felszínétől lefelé

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei

Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei Sas Zoltán Pannon Egyetem V-öd éves, diplomázó környezetmérnök hallgató E-mail: ilozas@gmail.com Tel.: +36-30/22-88-339 Előadás menete I. Mi is az a hévíz? II.

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Előadó: Varga Péter Varga Péter

Előadó: Varga Péter Varga Péter Abszorpciós folyadékhűtők Abszorpciós folyadékhűtők alkalmazási lehetőségei alkalmazási lehetőségei a termálvizeink világában a termálvizeink világában Előadó: Varga Péter Varga Péter ABSZORPCIÓS FOLYADÉKHŰTŐ

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

GeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft.

GeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. GeoDH EU Projekt Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. Geotermikus Távfűtő Rendszerek Európában GeoDH Geotermikus projektek tervezése és a N technológiák üzemeltetése

Részletesebben

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG Készítette: Koncz Ádám PhD hallgató Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Kutatás és innováció a magyar geotermiában Budapest,

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. 2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális

Részletesebben

Környezettechnika. 1. A környezettechnika alapjai és jelentősége. Energiaforrások és felhasználásuk.

Környezettechnika. 1. A környezettechnika alapjai és jelentősége. Energiaforrások és felhasználásuk. Fodor Béla Környezettechnika 1. A környezettechnika alapjai és jelentősége. Energiaforrások és felhasználásuk. Megj.: - A napenergia, biomassza s geotermikus energia tématerületén részben a Nimfea Természetvédelmi

Részletesebben

Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai

Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató ZRt. Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai Készítette: Ádók János, igazgatóság elnöke Hódmezővásárhely, 2012. december Az előadás

Részletesebben

energiatermelés jelene és jövője

energiatermelés jelene és jövője Geotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató A magyarországi geotermikus energiatermelés jelene és jövője RETS projekt konferenciája, Vecsés Jó példák a megújuló energiaforrások

Részletesebben

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3 HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik

Részletesebben

Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk

Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk Környezeti hő Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk geotermikus energia: a szilárd talaj felszíne alatt hő formájában található energia; Sekély mélységű (20-400 m) Nagy mélységű hidrotermikus

Részletesebben

5. előadás. Földhő, kőzethő hasznosítás.

5. előadás. Földhő, kőzethő hasznosítás. 5. előadás. Földhő, kőzethő hasznosítás. 5.1. Fizikai, technikai alapok, részletek. Geotermia. 5.2. Termálvíz hasznosításának helyzete, feltételei, hulladékgazdálkodása. 5.3. Hőszivattyú (5-100 méter mélység)

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

Hőszivattyú hőszivattyú kérdései

Hőszivattyú hőszivattyú kérdései Hőszivattyú hőszivattyú kérdései Mi is az a hőszivattyú? A hőszivattyú egy olyan eszköz, amely hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, a közvetítő közeg így lehűl, vagy felmelegszik. A hőenergiát elvonjuk

Részletesebben

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Vajdahunyadvár,

Részletesebben

Tehát a 2. lecke tanításához a villamos gépek szerkezetét, működési elvét és jellemzőit ismerni kell.

Tehát a 2. lecke tanításához a villamos gépek szerkezetét, működési elvét és jellemzőit ismerni kell. 4. M. 2.L. 1. Bevezetés 4. M. 2.L. 1.1, A téma szerepe, kapcsolódási pontjai Az emberiség nagy kihívása, hogy hogyan tud megküzdeni a növekvő energiaigény kielégítésével és a környezeti károk csökkentésével.

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

Művelettan 3 fejezete

Művelettan 3 fejezete Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási

Részletesebben

Nagyugrás a geotermikában A kínai modell

Nagyugrás a geotermikában A kínai modell Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány, Magyar Termálenergia Társaság, Szegedi Tudományegyetem, Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete A geotermikus energia hasznosításának

Részletesebben

A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről

A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről Dr. Kovács Imre EU FIRE Kft. A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ A GEOTERMIÁBAN II. Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Szakosztály XI. Szakmai Napja

Részletesebben

2009/2010. Mérnöktanár

2009/2010. Mérnöktanár Irányítástechnika Hőszivattyúk 2009/2010 Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár 1 Bevezetés Egy embert nem taníthatsz meg semmire, csupán segíthetsz neki, hogy maga fedezze fel a dolgokat. (Galilei) 2 Hőszivattyúról

Részletesebben

GÁZÁTADÓ ÁLLOMÁSOK GEOTERMIKUS FŰTÉSE Dr. Zsuga János PhD FGSZ ZRt.

GÁZÁTADÓ ÁLLOMÁSOK GEOTERMIKUS FŰTÉSE Dr. Zsuga János PhD FGSZ ZRt. GÁZÁTADÓ ÁLLOMÁSOK GEOTERMIKUS FŰTÉSE Dr. Zsuga János PhD FGSZ ZRt. A gázátadó állomások nyomásszabályozó szelepein az izentalpikus expanzió során jelentkező Joule-Thomson hatás a gáz, jelentős lehűlését

Részletesebben

Geotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai

Geotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató ZRt. Geotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai Készítette: Ádók János, igazgatóság elnöke Hódmezővásárhely, 2014. november Az előadás

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest Miskolci geotermikus hőbetáplálási projekt Népesség 170000 fő Üzemeltetés

Részletesebben

TAKARÉKOSKODJ A FÖLD ENERGIÁJÁVAL! KÖRNYEZET- és ENERGIATUDATOS ÉPÍTÉSZET Budapest, 2012. Kontra Jenő PhD.

TAKARÉKOSKODJ A FÖLD ENERGIÁJÁVAL! KÖRNYEZET- és ENERGIATUDATOS ÉPÍTÉSZET Budapest, 2012. Kontra Jenő PhD. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem AKARÉKOSKODJ A FÖLD ENERGIÁJÁVAL! KÖRNYEZE- és ENERGIAUDAOS ÉPÍÉSZE Budapest, 0. Kontra Jenő PhD. Magyarországon a rendkívül kedvező geotermális adottságok

Részletesebben

I. rész Mi az energia?

I. rész Mi az energia? I. rész Mi az energia? Környezetünkben mindig történik valami. Gondoljátok végig, mi minden zajlik körülöttetek! Reggel felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, megnyitod a csapot és

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas

Részletesebben

A komplex geotermikus hasznosítási rendszer és a magyar szerb termálvízbázis-monitoring

A komplex geotermikus hasznosítási rendszer és a magyar szerb termálvízbázis-monitoring A komplex geotermikus hasznosítási rendszer és a magyar szerb termálvízbázis-monitoring Szeged Subotica Komplex geotermikus energiahasznosítás, és közös magyar-szerb termálvízbázis-monitoring tervezés

Részletesebben

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Dr Fodor Dezső PhD főiskolai docens Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar- Mérnöki Kar 2010 szept. 23-24 A napenergia

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -

Részletesebben

Magyarország kereskedelmi áruházai

Magyarország kereskedelmi áruházai Kaszkád hőtéstechnikai rendszer és hıszivattyús főtési-hőtési rendszer együttmőködése Magyarország kereskedelmi áruházai A B C D E F G H I J össz db m2 átlag össz m2 Diszkont áruházak 190 83 153 65 1500

Részletesebben

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László

Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezet-földtudomány szakirány 2009.06.15. A téma

Részletesebben

Geotermikus tárolók. Dr. Tóth Anikó PhD Kőolaj és Földgáz Intézet

Geotermikus tárolók. Dr. Tóth Anikó PhD Kőolaj és Földgáz Intézet Geotermikus tárolók Dr. Tóth Anikó PhD Kőolaj és Földgáz Intézet A földkérget alkotó kőzetek nem homogén anyagok, a teret csak ritkán töltik ki hézagmentesen. A magmás kőzetek (pl. gránit, bazalt, andezit

Részletesebben

Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2

Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2 Perpetuum mobile?!? Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2,- SO 2,-és H 2 O-vá történő tökéletes elégetésekor felszabadul, a víz cseppfolyós halmazállapotban

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük

Részletesebben

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

1. tudáskártya. Mi az energia? Mindnyájunknak szüksége van energiára! EnergiaOtthon

1. tudáskártya. Mi az energia? Mindnyájunknak szüksége van energiára! EnergiaOtthon 1. tudáskártya Mi az energia? Az embereknek energiára van szükségük a mozgáshoz és a játékhoz. Ezt az energiát az ételből nyerik. A növekedéshez is energiára van szükséged. Még alvás közben is használsz

Részletesebben

Hőtechnikai berendezések 2015/16. II. félév Minimum kérdéssor.

Hőtechnikai berendezések 2015/16. II. félév Minimum kérdéssor. 1. Biomassza (szilárd) esetében miért veszélyes a 16 % feletti nedvességtartalom? Mert biológiai folyamatok kiváltója lehet, öngyulladásra hajlamos, fűtőértéke csökken. 2. Folyékony tüzelőanyagok tulajdonságai

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

8. Energia és környezet

8. Energia és környezet Környezetvédelem (NGB_KM002_1) 8. Energia és környezet 2008/2009. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék 1 Az energetika felelőssége, a világ

Részletesebben

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián Langyos- és termálvizek a Tokajihegység nyugati peremén Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián TÉMAVÁZLAT AZ ELŐADÁS FŐBB PONTJAI: Bevezetés - előzmények Hegység geológiája

Részletesebben

Készítette: Dominik Adrian (ELTE TTK Környezettan Bsc) Témavazető: Dr. Kiss Ádám

Készítette: Dominik Adrian (ELTE TTK Környezettan Bsc) Témavazető: Dr. Kiss Ádám A megújuló energiák vizsgálata: A földhő hasznosítása Nagymegyeren Készítette: Dominik Adrian (ELTE TTK Környezettan Bsc) Témavazető: Dr. Kiss Ádám A Föld energiaháztartása Föld energiaszolgáltatója a

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban. Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft

Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban. Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft Geometry of the sediments of the Carpathian Basin Hőmérséklet eloszlás a felső-pannóniai

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

A napenergia felhasználásának lehetőségei Magyarországon fűtési és melegvíz előállítási célokra

A napenergia felhasználásának lehetőségei Magyarországon fűtési és melegvíz előállítási célokra A napenergia felhasználásának lehetőségei Magyarországon fűtési és melegvíz előállítási célokra Készítette: Galambos Csaba KX40JF A jelenlegi energetikai helyzet Napjainkban egyre nagyobb gondot jelent

Részletesebben

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, módszere és a vizsgálatok eredményei geotermikus energia hasznosítás szempontjából Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Ferencz

Részletesebben

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Napkollektorok telepítése. Előadó: Kardos Ferenc

Napkollektorok telepítése. Előadó: Kardos Ferenc Napkollektorok telepítése Előadó: Kardos Ferenc Napkollektor felhasználási területek Használati melegvíz-előállítás Fűtés-kiegészítés Medence fűtés Technológiai melegvíz-előállítása Napenergiahozam éves

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

Kazánok. Hőigények csoportosítása és jellemzőik. Hőhordozó közegek, jellemzőik és főbb alkalmazási területeik

Kazánok. Hőigények csoportosítása és jellemzőik. Hőhordozó közegek, jellemzőik és főbb alkalmazási területeik Kazánok Kazánnak nevezzük azt a berendezést, amely tüzelőanyag oxidációjával, vagyis elégetésével felszabadítja a tüzelőanyag kötött kémiai energiáját, és a keletkezett hőt hőhordozó közeg felmelegítésével

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Intézet Korcsmáros Attila

Magyar Fejlesztési Intézet Korcsmáros Attila Magyar Fejlesztési Intézet Korcsmáros Attila Hogyan működik? A falazat anyaga perforált síklemez, felületén elnyeli a napsugárzást. A lemezeken lévő perforációkon keresztül a beáramló levegő felmelegszik.

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

Háztartási kiserőművek. Háztartási kiserőművek

Háztartási kiserőművek. Háztartási kiserőművek Háztartási kiserőművek Háztartási kiserőművek FINANSZÍROZÁS BEFEKTETÉS ENERGIATERMELÉS MCHP 50 kwe Mikro erőmű Hőenergia termelés hagyományos kazánnal Hatékonyabb hőenergia termelés kondenzációs kazánnal

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben