Útmutató a horvát-magyar határmenti térség kkv-i számára 1.. kötet. Beruházási lehetőségek a megújuló energia területén

Átírás

1 Útmutató a horvát-magyar határmenti térség kkv-i számára 1.. kötet Beruházási lehetőségek a megújuló energia területén

2 Tartalom 1 Abstract 5 2 A projektről 7 3 Bevezető 8 4 Megújuló energiaforrások a világban, világtrendek 9 5 Az Európai Unió megújuló energetiai céljai és szabályozása 14 6 Magyarország energiastratégiája és megújuló energiákra vonatozó cselekvési terve 18 7 A megújuló energiaforrásokban rejlő üzleti lehetőségek kkv-k számára Megújuló energia beruházási lehetőségek Biomassza Geotermikus energia Napenergia Szélenergia Vízenergia 44 8 Összefoglalás 45 2

3 Ábrák jegyzéke 1. ÁBRA: AZ ENERGIAÁRAK BECSÜLT ALAKULÁSA ÁBRA: A GLOBÁLIS ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET BECSÜLT ALAKULÁSA ÁBRA: AZ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA ÁBRA: A NAPENERGIA GLOBÁLIS FELHASZNÁLÁSÁNAK ALAKULÁSA ÁBRA: A SZÉLENERGIA GLOBÁLIS FELHASZNÁLÁSÁNAK ALAKULÁSA ÁBRA: AZ EURÓPAI UNIÓ ENERGIA-TERMELÉSÉNEK, -FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS -BEHOZATALÁNAK ALAKULÁSA 2009-BEN ÁBRA: AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAINAK 2005-ÖS TÉNYLEGES ÉS 2020-RA TERVEZETT MEGÚJULÓ ENERGIA RÉSZESEDÉSE A TELJES ENERGIAFELHASZNÁLÁSBÓL ÁBRA: MAGYARORSZÁG ÖSSZENERGIA ÉS VILLAMOS ENERGIA FOGYASZTÁSÁNAK ALAKULÁSA ÁBRA: AZ EGYES ENERGIAFORRÁSOK MEGOSZLÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ÖSSZENERGIA FELHASZNÁLÁSÁBAN, KÜLÖN KIEMELVE AZ EGYES MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK RÉSZESEDÉSE ÁBRA: A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL 2010-BEN FELHASZNÁLT ENERGIA ÉS A 2020-RA TERVEZETT MENNYISÉG ÁBRA: A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK NÖVEKEDÉSE ÉS A FELHASZNÁLÁS MEGOSZLÁSA A KÖZLEKEDÉS, A VILLAMOS ENERGIA ÉS A FŰTÉSI-HŰTÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁS KÖZÖTT ÁBRA: AZ EGYES MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK MŰKÖDTETÉSÉHEZ ÉS FENNTARTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES MUNKAERŐ ÁBRA: A GEOTERMIKUS ENERGIA POTENCIÁLJA EURÓPÁBAN ÁBRA: MAGYARORSZÁG GEOTERMIKUS ENERGIA POTENCIÁLJA ÁBRA: MAGYARORSZÁG NAPENERGIA POTENCIÁLJA ÁBRA: MAGYARORSZÁG SZÉLTÉRKÉPE 10 M-ES MAGASSÁGBAN ÁBRA: MAGYARORSZÁG SZÉLTÉRKÉPE 75 M-ES MAGASSÁGBAN 42 3

4 Táblázatok jegyzéke 1. TÁBLÁZAT: A FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓK ARÁNYA AZ ÉVES ENERGIAFELHASZNÁLÁSBAN ÉS A KIMERÜLÉSÜKIG HÁTRALEVŐ IDŐ 9 2. TÁBLÁZAT: A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GLOBÁLIS NÖVEKEDÉSÉT MUTATÓ INDIKÁTOROK TÁBLÁZAT: AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAINAK ENERGIAFÜGGŐSÉGE 2008-BAN TÁBLÁZAT: A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS A FELHASZNÁLÁS FŐ TERÜLETE TÁBLÁZAT: HAZÁNKBAN BIOMASSZA ALAPANYAGOKBÓL FELHASZNÁLHATÓ ENERGIAHORDOZÓK, EZEK ENERGIATARTALMA ÉS VILLAMOS ENERGIA POTENCIÁLJA 27 4

5 1 Abstract English title: Guide for SME-s in the Hungarian-Croatian Cross Border Region Volume I: Identification of business opportunities in the renewable energy sector This Guide is to provide small and medium-sized enterprises (SME-s) in Zala, Somogy or Baranya Counties of Hungary with easily comprehensible information on the business possibilities in renewable energy sources (RES). It aims to help decision makers of SME-s to get a better overview on business opportunities within the renewable energy sector, based on market trends, energy policies, and production potentials. 5 Contents include: - World trends - EU level regulations - Hungarian energy policy - Production potentials of RES - Recommendation of possible opportunities - Best practices It was not an objective of this Guide to describe all subsectors of RES and the respective investments in detail. However, Authors express their hope that they managed to compile and briefly describe most if not all of the good practices in the region today, providing an overview of the whole spectrum of RES. It is concluded that the market of the RES is not yet developed in the region. There are a number of successful pilot projects and businesses, but the market is still open for new players. The price of the fossil energy sources will soon be above the level where the return of investment in RES is relatively short, thus investing in these sorts of projects will be profitable. Subsidies are available to encourage this process (see Volume II). There are an increasing number of opportunities for SME-s in investment, services, and production (agricultural and industrial). Turning residential or public buildings into renewable energy producing units is one significant area. There is another huge potential in the hand of agricultural enterprises since the utilization of by-products and the production of energy crops can boost businesses. The present work was prepared in frames of the Hungary-Croatia IPA Cross-border Co-operation Program under the project titled Fostering economic development of the City of Osijek and County of Zala through trade development and investment promotion with a special focus on renewable energy and environment sector (acronym: FEDREE). The project area of FEDREE covers both the Croatian and the Hungarian side of the shared borderline; however, the present Guide focuses solely on SME-s seated on the Hungarian side as a primary target group, to avoid duplication with the study prepared by the Croatian counterpart

6 (title: Analysis of the economy and business environment in Osijek with an emphasis on the RES and environment sector, Chapter 7: Opportunities and development potentials in renewable energy and environment sectors, Knowledge Network Ltd., February 2012). Authors deemed it necessary to publish this Guide in Hungarian since that is the only language spoken by most native people in Hungary, including the entrepreneurs in South and West Transdanubia (i.e. the target group). Project partners in the FEDREE project are Lead Partner Project Partner 1 Project Partner 2 City of Osijek Association for Sustainable Development EUROPÉER Foundation of Public Benefit for European Development and Cooperation Franje Kuhača Osijek Croatia Csíkfa utca Eszteregnye Hungary Szent László utca Siófok Hungary

7 2 A projektről Ez az útmutató az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programban, az Eszék város és Zala megye gazdasági fejlődésének ösztönzése a kereskedelmen és befektetések előmozdításán keresztül, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra és a környezetvédelemre című projekt (angol betűszóval: FEDREE) keretében készítették az együttműködés részvevői. A FEDREE projektterülete a horvát-magyar határmenti térség egészére kiterjed, ugyanakkor jelen útmutatóban kizárólag a magyar oldalra összpontosítunk, tekintve, hogy a horvát Vezető Partner Eszék Város Önkormányzata külön tanulmányt készített a horvátországi piaci lehetőségekről. A horvát társtanulmány címe: Analysis of the economy and business environment in Osijek with an emphasis on the RES and environment sector (Eszék város gazdasági és üzleti környezetének vizsgálata a megújuló energiaforrásokra és a környezetvédelemre való figyelemmel), Chapter 7: Opportunities and development potentials in renewable energy and environment sectors (7. fejezet: Lehetőségek és fejlesztési potenciál a megújuló energia és környezetvédelem területén), Knowledge Network Ltd., február. 7 A FEDREE projekt célja többek között a helyi mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztésének segítése és a határmenti együttműködések ösztönzése. Az együttműködés keretében több képzés lezajlott, amelyeken különböző szervezetek és helyi vállalkozások munkatársai, a megújuló energiák ágait képviselő szakemberek vettek részt. E kézikönyv számos szakember részvétele révén gyarapodott és felhasználja a képzéseken szerzett tapasztalatokat is. A projekt bővebb leírása és a horvát projektpartner tanulmánya a honlapon érhető el. EUROPÉER Európai Fejlődésért és Együttműködésért Közhasznú Alapítvány Siófok, augusztus Felelős kiadó: Dr. Pásztor Zsolt, a FEDREE Projektpartner 2 projekt-koordinátora Jogi nyilatkozat A kézikönyvben ismertetett tartalom elsősorban év 2. és 3. negyedévére érvényes, ezért csak korlátozott érvénnyel általánosítható. Az útmutatóban megfogalmazott ajánlások és következtetések nem feltétlen egyeznek meg a projektben társfinanszírozó szerepet betöltő Európai Bizottság mindenkori hivatalos álláspontjával.

8 3 Bevezető Az energiafelhasználás rohamos ütemű növekedése, a fosszilis energiaforrások kimerülése és a globális felmelegedés veszélye a három fő oka annak, hogy a megújuló energiaforrások ismét előtérbe kerülnek. Az energiafogyasztás az egy főre eső felhasználás és a népességnövekedés miatt emelkedik minden eddiginél nagyobb mértékben; a fosszilis energiaforrások kimerülésének előszele hatással van az energiahordozók árára, így a gazdaság fejlődésére; a klímaváltozás veszélye nemcsak a gazdasági, hanem a környezeti válságot is előidézheti. A világ válaszút előtt áll: vagy önként csökkentjük a fosszilis energiahordozó felhasználásunkat, és fokozatosan térünk át egy fenntarthatóbb energiafelhasználási rendszerre, vagy megvárjuk, amíg a készletek kimerülnek, és akkor kényszerből változtatunk szokásainkon. Emiatt egyre fontosabb, hogy mindenki felismerje a megújuló energiaforrások gazdasági, energetikai és környezeti jelentőségét, és a maga módján tegyen azért, hogy ezen energiaforrások felhasználása növekedjen. A felhasználás növekedéséhez a társadalom és a piac szereplőinek nemcsak új termékek és szolgáltatások felhasználását kell növelniük, hanem egy újfajta gondolkodásmód elterjedését is elő kell segíteniük, amely nélkül a gazdasági fejlődés és a környezeti katasztrófa elkerülése sem lehetséges a jövőben. 8 A fenntartható energiagazdálkodásra való áttérés nélkülözhetetlen. Amelyik szervezet vagy cég ezt előbb felismeri, előbb kezd el foglalkozni a jövő megoldásaival, a megújuló energiaforrásokra helyi lehetőségként tekintve, az sikeresebb lesz az átalakulás alatt és után is, jobb piaci helyzetre számíthat. Jelen kiadványunkban az egyes megújuló energiaforrások lehetséges felhasználását abból a szempontból vizsgáljuk meg, hogy milyen lehetőségei vannak a kkv-knak, milyen üzleti tevékenységeket érdemes elkezdeniük annak érdekében, hogy megalapozzák saját jövőbeli sikerüket a megújuló energiaforrások piacán, ezzel egyidejűleg pedig segítsék a magyar gazdaság átállását egy fenntarthatóbb pályára, csökkentsék az ország energiafüggőségét, és ezzel hozzájáruljanak hazánk gazdasági fellendítéséhez. Megvizsgáljuk, hogy milyen trendek érvényesülnek napjainkban a világgazdaság szintjén és ehhez miként viszonyul az európai szabályozás; milyen célokat fogalmaznak meg a magyar energiapolitika szintjén; milyen akcióprogramok mentén fogják fejleszteni a megújuló energiaforrások termelését, felhasználását és a kapcsolódó iparágakat. Elemezzük, milyen tényezők segítik vagy gátolják a megújuló energiaforrások termelését mezőgazdasági, földrajzi vagy gazdasági okokból, és röviden bemutatunk már megvalósult kezdeményezéseket is. Célja az útmutatónak, hogy hasznavehető gyakorlati segítséget nyújtson, ötleteket adjon a Zala, Somogy vagy Baranya megyében működő kkv-k számára, hogy a megújuló energia területén sikeres beruházásokat indítsanak, ezáltal a gazdaságváltásban tevékeny szerepet vállaljanak. Amennyiben a megújuló energiák területén részletesebb ismeretre van szüksége, ajánlunk figyelmébe egy tág kínálattal rendelkező on-line könyvesboltot:

9 4 Megújuló energiaforrások a világban, világtrendek A megújuló energiaforrások felhasználása az utóbbi években világszerte folyamatosan növekszik. Enne fő okai: a fosszilis energiaforrások kimerülésének közeledése, az energiaárak növekedése és a globális felmelegedés veszélye. Az országok és kormányaik már látják a közeledő nehézségeket, és igyekeznek felkészülni a várható helyzetre. A környezeti innováció, a tiszta technológiák, ezen belül a megújuló energiaforrások felhasználásának várható növekedését nem nehéz megjósolni, de a növekedést az elmúlt évek adatai is alátámasztják. 9 A fosszilis energiaforrások globális felhasználásának arányát a teljes éves energiafelhasználásban, valamit az egyes energiahordozók kimerüléséig hátralevő évek számát az 1. számú táblázat mutatja. 1. táblázat: A fosszilis energiahordozók aránya az éves energiafelhasználásban és a kimerülésükig hátralevő idő Energiaforrás Éves energiafelhasználás [%] Hátralevő idő a kimerülésig [év] Kőolaj Földgáz Szén Forrás: A táblázatból látható, hogy a jelenlegi fogyasztási szokásainkat megtartva a szénen kívül az összes energiaforrás 100 éven belül kimerül. Ez azt jelenti, hogy az emberiség energiafelhasználása nem fenntartható. Az energiaárak jövőbeli, becsült alakulását az 1. számú ábra szemlélteti.

10 1. ábra: Az energiaárak becsült alakulása 10 Forrás: Environmental Protection Agency, Analysis of the American Clean Energy and Security Act of 2009 Az energiaárak a nyersanyagkészletek kimerülése miatt várhatóan növekedni fognak a közeljövőben. Az ábra egy viszonylag egyenletes növekedést mutat, de azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2050-re a mai árak több mint háromszorosa várható. 2. ábra: A globális átlaghőmérséklet becsült alakulása Forrás: A globális átlaghőmérséklet várható változását a 2. számú ábra mutatja be. Számos kutatócsoport dolgozik a globális felmelegedés okainak, hatásainak tanulmányozásán, és néhány forgatókönyvet kidolgoztak már arra vonatkozólag, hogy milyen mértében fog a közeljövőben megváltozni a globális átlaghőmérséklet, az éghajlat, és ez milyen helyi változásokat, gondokat okozhat. A kutatók nagy része egyetért abban, hogy az átlaghőmérséklet növekedésének minden eddigi mértéket meghaladó növekedése az emberi tevékenység következménye, és ennek eredményeként 1-4 C-os átlaghőmérséklet-növekedés várható még ebben az évszázadban.

11 A fent bemutatott problémák mind egy okra vezethetők vissza: a fosszilis energiahordozókat az emberiség nem fenntartható módon aknázta / aknázza ki; sajnos mind a mai napig olyan mértékben, mintha még több száz évig elegendő készletek állnának rendelkezésre, amellett, hogy a környezet állapota folyamatosan romlik. Két alapvető megoldás kínálkozik, amelyeket ha van rá mód egyidőben szükséges alkalmazni. 1. Csökkentjük a fosszilis energia felhasználását, annak érdekében, hogy a hátralevő készletek minél hosszabb ideig megmaradjanak. 2. Növeljük a megújuló energiaforrások felhasználását annak érdekében, hogy ezek részaránya minél nagyobb legyen a teljes energiafelhasználásban. 11 A helyzetet tovább súlyosbítja az az előrejelzés, hogy a világ energiafogyasztása tovább nő, és a jelenlegi becslések alapján ez a folyamat a következő évben sem fog megállni. 3. ábra: Az energiaforrások felhasználásának várható alakulása Forrás: Lynn Orr: Changing the World s Energy Systems, Stanford University Global Climate Energy Project A 3. számú ábrán az energiaforrások felhasználásának várható alakulása látható. A fosszilis energiaforrások túlzott mértékű felhasználása a jövőben nem biztosítható, ezért meg kell vizsgálni, hogy hogyan tudunk áttérni az erőforrásaink ésszerű használatára helyi szinten. A valódi megoldást a megújuló energiahordozókban rejlő lehetőségek növekvő kiaknázása jelentheti. Bár az átállást jó lenne minél előbb végrehajtani, ennek elérése csak fokozatosan, a piaci igények és a gazdaság szereplőinek lépésről-lépésre történő felkészítésével lehetséges. Szerencsére a világ számos országa felismerte a helyzet súlyosságát és tesz annak érdekében, hogy a megújuló energiaforrások részaránya növekedjen. 2. táblázat: A megújuló energiaforrások felhasználásának globális növekedését mutató indikátorok Indikátorok

12 Befektetés megújuló energiába [mrd USD] Megújuló energia kapacitás, vízenergia nélkül [GW) Vízenergia kapacitás [GW] Szélenergia kapacitás [GW] Napenergia kapacitás [PV, GW] Napenergia kapacitás [HMV, GW] Etanol termelés [mrd liter/év] Biodízel termelés [mrd liter/év] Forrás: REN21 12 A 2. számú táblázatból látható, hogy az érdeklődés egyre növekszik a megújuló energiaforrások iránt, minden megújuló energiaforrás befektetési lehetőségeket kínál, és ez nagy valószínűséggel így lesz a jövőben is. [1] 4. ábra: A napenergia globális felhasználásának alakulása Forrás: REN21 5. ábra: A szélenergia globális felhasználásának alakulása Forrás: REN21

13 A 4. és 5. számú ábrák a nap- és a szélenergia növekedésének ugrásszerű ütemét szemléltetik. Mindkét terület kiemelt befektetési lehetőség, amit világszinten már kihasználnak, évről évre emelkedik ugyanis a napenergia- és a szélenergia felhasználásába a jövőbeli haszon reményében fektetett tőke. 13

14 5 Az Európai Unió megújuló energetiai céljai és szabályozása A globális trendek a megújuló energiaforrások részarányának növekedését mutatják. Emellett az Európai Unió is igyekszik hatást gyakorolni tagállamaira a fenntarthatóbb energiagazdálkodás érdekében, hiszen uniós szinten más okok is szólnak amellett, hogy csökkentsük a fosszilis energiafelhasználást és növeljük a megújuló energia felhasználását. Az Európai Unió energiapolitikai elveinek és az Unió energetikai szabályozásának célja egy erőforrás- és energiahatékony, és egyben alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság kialakítása. Jelen pillanatban az Unió az energiafelhasználásának 55%-át importból biztosítja, amely arány túl magas, és amelyet a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések telepítésével lehetne alapvetően csökkenteni. [2] ábra: Az Európai Unió energia-termelésének, -felhasználásának és -behozatalának alakulása 2009-ben Forrás: Eurostat, május A 6. számú ábra bemutatja, hogy az Mtoe teljes európai szintű energiafelhasználás nagyobb része importból származik, amellett, hogy az EU rendelkezik saját energiatermelési kapacitással, és még exportál is kisebb mennyiséget. Az EU fokozatosan kíván áttérni a fosszilis energiahordozókra épülő energiafogyasztásról egy környezetileg és gazdaságilag is fenntarthatóbb energiafogyasztási struktúrára, ezért már számos lépést tett annak érdekében, hogy a tagországokat is erre ösztönözze. A következő fontos európai uniós irányelvek segítik a megújuló energiaforrások előtérbe kerülését: 2006/32/EK Szolgáltatási Irányelv Költséghatékony módon kívánja elősegíteni az energiahatékonyság javítását az emisszió kereskedelem hatálya alá nem tartozó energiafelhasználásra vonatkozólag, évi 1% energia megtakarításra való törekvéssel. Az irányelv ennek érdekében előírja tagállami Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési

15 Tervek kidolgozását és rendszeres felülvizsgálatát. Az akciótervekben törekedni kell az irányelv szerint számolt végső energiafogyasztás 9%-os csökkentésére, 2016-ra a os évek átlagához képest. 2009/28/EK irányelv Ez az irányelv kötelező érvényű, és rögzíti a megújuló energiaforrások részarányára vonatkozó cél elérési feltételeit. Ez alapján 2020-ig az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os (vagy bizonyos feltételek teljesülése esetén 30%-os) csökkentését, a megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra való növelését, és az energiahatékonyság 20%-os javítását. Az irányelv egyben ambiciózus célokat jelöl ki minden ország számára, a Magyarországra vonatozó cél 13%. A megújuló energiaforrásoknak a közlekedés energiafelhasználásában minden tagállam esetében egységesen minimum 10%-os részaránnyal kell szerepelniük 2020-ra. 2010/31/EU irányelv Az irányelv alapján az épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelményeket úgy kell meghatározni, hogy a költségek szempontjából optimális egyensúly jöjjön létre a szükséges beruházások és az épület teljes élettartamára vetített energiaköltség-megtakarítás között. Az irányelv szerint szükség van az olyan épületek számának növelésére, amelyek nemcsak teljesítik a jelenleg érvényben lévő minimumkövetelményeket, hanem azoknál energiahatékonyabbak. A tagállamoknak nemzeti cselekvési terveket kell készíteniük a közel nulla nettó energiaigényű épületek számának növelése érdekében. 15 A célok eléréséhez a csökkenő energiafelhasználás melletti gazdasági növekedés, CO 2 -kibocsátás csökkentés, és versenyképesség javítás integrált feltételrendszerét kell megteremteni, amely egyúttal az ellátásbiztonság növekedését is eredményezni fogja. [3]

16 7. ábra: Az Európai Unió és tagállamainak 2005-ös tényleges és 2020-ra tervezett megújuló energia részesedése a teljes energiafelhasználásból 16 Forrás: REN21 A 7. számú ábra az egyes tagállamok 2005-ös megújuló energiafelhasználási arányát és 2020-ra elérendő célját mutatja a saját, teljes energiafelhasználáshoz képest. A tagországok között viszonylag nagy különbségek mutatkoznak a 2005-ig megvalósult átállás tekintetében, ami az eddigi energiapolitika és a földrajzi elhelyezkedésük eredménye. Ugyanakkor nagyok a különbségek a 2020-ig vállalt, kiépítendő megújuló energiakapacitás terén is.

17 Számos európai ország ismerte fel a lehetőséget, és tett olyan vállalást, amellyel jelentős mértékben fogja tudni növelni a megújuló energia részarányát. A tagországok által vállalt átlag 20%; Svédország, Litvánia, Finnország, Ausztria és Portugália 30% feletti részarányt célzott meg. Sajnálatos módon Magyarország a harmadik legalacsonyabb vállalást tette, sok olyan ország tűzött ki magasabb célt, amely 2005-ben alacsonyabb megújuló energia részaránnyal rendelkezett, mint hazánk. Ezen célok elérése érdekében az országoknak számos lépést kell tenniük: növelniük kell az energiahatékonyságukat és a megújuló energia felhasználását, konkrét energia-megtakarítást kell elérniük, csökkenteniük kell az üvegházgáz kibocsátásukat, meg kell felelniük a Kiotói Jegyzőkönyv elvárásainak, növelniük kell az ellátásbiztonságot, biztosítaniuk kell a technológiák fejlesztését, az innovációt, és ezzel egyidejűleg új munkalehetőségeket kell teremteni. 17 Mindezek biztosításához az egyes országoknak nemzeti szintű akcióterveket kellett kidolgozni, és biztosítaniuk kell a megfelelő pénzügyi eszközök rendelkezésre állását is.

18 6 Magyarország energiastratégiája és megújuló energiákra vonatozó cselekvési terve A magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges nemzetgazdasági célok együttes érvényesülését. Hazánk, annak ellenére, hogy rendelkezik saját energiatermelő kapacitásokkal, behozatalra szorul primer energiaforrások tekintetében. [3] ábra: Magyarország összenergia és villamos energia fogyasztásának alakulása Forrás: hange A 8. számú ábra hazánk teljes energiafogyasztásának, villamos energia fogyasztásának és GDPjének alakulását mutatja be. Jól látható, hogy egy nagyobb hullámvölgy után hazánk energiafogyasztása kismértékben újra emelkedik, amelyben az elektromos áramnak egyre nagyobb részaránnyal van jelen. 3. táblázat: Az Európai Unió és tagállamainak energiafüggősége 2008-ban Tagállamok Bruttó Energiafüggőség Nettó import energiafogyasztás [%] Ciprus 2,6 3,0 100,0% Málta 0,9 0,9 100,0% Luxemburg 4,7 4,7 98,9% Írország 15,5 14,2 90,9% Olaszország 186,1 164,6 86,8% Portugália 25,3 21,6 83,1% Spanyolország 143,9 123,8 81,4% Belgium 60,4 53,5 77,9%

19 Ausztria 34,1 24,9 72,9% Görögország 31,5 24,9 71,9% Lettország 4,6 3,2 65,7% Litvánia 8,4 5,5 64,0% Szlovákia 18,8 12,0 64,0% Magyarország 27,8 17,3 62,5% Németország 349,0 215,5 61,3% Finnország 37,8 20,9 54,6% EU ,2 1010,1 53,8% Szlovénia 7,3 3,8 52,1% Franciaország 273,1 141,7 51,4% Bulgária 20,5 9,5 46,2% Hollandia 80,5 37,2 38,0% Svédország 50,8 19,8 37,4% Észtország 5,4 1,9 33,5% Románia 40,9 11,9 29,1% Csehország 46,2 12,9 28,0% Egyesült Királyság 229,5 49,3 21,3% Lengyelország 98,3 19,6 19,9% Dánia 20,9-8,1-36,8% Forrás: 19 A 3. számú táblázat az egyes uniós tagállamok energiafüggőségét mutatja. Magyarország energiafüggősége 62,5%, ami az uniós átlag felett van, ezért a megújuló energiaforrások részarányának növelése nemcsak uniós szinten, de a magyar gazdaság szintjén is kívánatos, és hozzájárulhat az importfüggőség hosszú távú csökkentéséhez. 9. ábra: Az egyes energiaforrások megoszlása az Európai Unió és Magyarország összenergia felhasználásában, külön kiemelve az egyes megújuló energiaforrások részesedése Forrás: Eurostat, 2008 A 9. számú ábra az EU és hazánk összenergia és megújuló energia összetételének arányát szemlélteti. Míg hazánk az uniós átlag alatt van a megújulók részarányában, ezek megoszlása sem előnyös. Magyarországon jelentős túlsúlyban van a biomassza, mezőgazdasági ország révén erre helyeztünk hangsúlyt, míg a többi megújuló energiaforrást elhanyagoltuk. Hazánk jelenlegi

20 megújuló energiatermelésének megoszlását az egyes energiatípusok között a 10. számú ábra szemlélteti. 10. ábra: A megújuló energiaforrásokból 2010-ben felhasznált energia és a 2020-ra tervezett mennyiség 20 Forrás: Nemzeti Cselekvési Terv Az EU felé tett vállalás részeként hazánknak 2020-ra 13%-ra kell növelnie a megújuló energiaforrások arányát teljes energia-fogyasztásában. Ennek érdekében hazánk Nemzeti Energiastratégiát és Nemzeti Cselekvési Tervet dolgozott ki, amelyek a követező évek fejlesztési aktivitásának alapjául szolgálnak. A termelés számottevő része jelenleg biomassza alapú, amelyet kisebb mennyiségű geotermikus, szél- és vízenergia egészít ki, minimális napenergia-felhasználás mellett. A céljaink alapján a megújuló energiaforrás felhasználásának szerkezete diverzifikáltabbá válik. A biomassza felhasználás volumenében nő, de részaránya csökken, a évi 81%-ról 62%-ra ra a geotermikus és a napenergia viszonylag nagyobb mértékű fejlődése mellett az egyes megújuló energiatípusok sorrendje változatlan marad.

21 11. ábra: A megújuló energiaforrások felhasználásának növekedése és a felhasználás megoszlása a közlekedés, a villamos energia és a fűtési-hűtési célú felhasználás között 21 Forrás: Nemzeti Cselekvési Terv A 11. számú ábrán a megújuló energiaforrások és az egyes felhasználási célok növekedése követhető nyomon a évig. A Nemzeti Cselevési Terv célkitűzései az adottságokból, a reálisan elérhető lehetőségekből, a gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés szempontjaiból kiindulva kerültek meghatározásra. Ez alapján jelentős előrelépés várható a megújuló energiaforrások minden szegmensében, 2010-hez képest 2020-ra a megújuló energiaforrások bruttó felhasználása megkétszereződik. Ha sikerül céljainkat megvalósítani, hazánk eléri a 13%-os megújuló energia részarányt a teljes energiaellátásban, de az importfüggőségünket ez csak kismértékben csökkenti. A célok elérése érdekében a Nemzeti Cselekvési Terv számos fontos intézkedést fogalmaz meg, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak: szabályozás módosítása, újak megalkotása; lokális energetikai koncepciók és alprogramok kidolgozása; támogatási programok végrehajtásának átalakítása, hatékonnyá tétele és egyszerűsítése; önálló energetikai támogatási program indítása; kutatás-fejlesztési és innovációt ösztönző programok ösztönzése; zöldáramra és zöldhőre vonatkozó támogatás fejlesztése; zöld finanszírozási formák és programok kialakítása; szemlélet- és tudatformálási programok, tájékoztatási kampányok kidolgozása; foglalkoztatási programok indítása; a kapcsolódó iparágak fejlesztése. [3]

22 A hazai megújuló energia ipar és a zöldipar fejlesztését komplex rendszerben kell látni és kezelni. A megújuló energiaforrások arányának növelése egyben a fenntartható fejlődést is elősegíti, továbbá a magas energiaimport-függőség csökkenésével az energiabiztonságot is növeli. A évek közötti fejlődés egyúttal a 2020 után történő további előrelépések előtt is megnyitja a kaput, egy hosszú távú fenntartható energiagazdálkodás feltételeinek lehetőségét megteremtve. A megújuló energiaforrások az energiagazdálkodás szerves, megkerülhetetlen, hosszabb távon legfontosabb elemét fogják képezni. A megújuló energia hasznosításának növelése jelentős foglalkozatás-növekedést von magával, meghaladva a hatására feleslegessé váló fosszilis energiaipari munkahelyek számát. A Nemzeti Cselekvési Terv ezer zöldgalléros munkahely létrejöttével számol 2020-ig a megújuló energia területén, ezzel jelentős mértékben hozzájárulva a kormány munkahely-teremtési célkitűzéseihez. [3] 22 A 12. számú ábra a megújuló energiaforrások munkaerő-szükségletét mutatja. 12. ábra: Az egyes megújuló energiaforrások működtetéséhez és fenntartásához szükséges munkaerő Forrás: Nemzeti Cselekvési Terv Hosszútávon a megújuló energiaforrások közül az energianövények termelése, a mezőgazdasági melléktermékek felhasználása, a tüzeléstechnikai berendezések (kazánok, pelletálók) gyártása, a napenergia rendszerek (napelemek, napkollektorok) gyártása bír az egyik legnagyobb munkahelyteremtő hatással. [3]

23 7 A megújuló energiaforrásokban rejlő üzleti lehetőségek kkv-k számára A kormányzati célok mellett a lakosság és a vállalkozások részéről is egyre komolyabb érdeklődés tapasztalható a megújuló energiaforrások iránt, ami várhatóan tovább erősödik a földgáz és a villamos energia árának, az energiaköltségek növekedésének következtében. A hazai vállalkozások egy része már eddig is látott lehetőséget a megújuló energiaforrások hasznosításában, de a tendenciák és a jövőbeli igények azt mutatják, hogy a folyamat nem áll meg, sőt, felgyorsul, és egyre több vállalkozásra lesz szükség ahhoz, hogy a célokat el tudjuk érni, és a piaci igényeket ki tudjuk elégíteni. 23 A folyamatot elősegíti az új technológiák terjedése, a környezettudatosság erősödése is. Gátló tényező a lakosság terheinek növekedése, amely miatt kevesebbet tudnak megújuló energiaforrások hasznosítására fordítani. Gazdasági szektor feladata a megújuló energetikai eszközök minél szélesebb körű elterjesztése, a felhasználóhoz való eljuttatása, a felhasználás növelésének elősegítése. A kkv-k számára az alábbi fő lehetőségek állnak rendelkezésre a megújuló energiaforrások tekintetében: 1. Befektetésként 2. Saját célra gyártáshoz, termeléshez (célok: költségcsökkentés, környezetvédelem) Iroda, ingatlan Gyártás, technológia 3. Mások megújuló energia felhasználásának növeléséhez Szolgáltatás Oktatás, képzés, szemléletformálás, tananyagfejlesztés Tanácsadás Média Innováció, kutatás Javítás Ipari és mezőgazdasági termelés, kereskedelem Mezőgazdaság: Biomassza, mint alapanyag előállítás (főtermékek, melléktermékek) Ipar, kereskedelem: megújuló energiaforrást hasznosító berendezés gyártása, üzembe helyezése, javítása Összegyűjtöttünk néhány ajánlást kezdő vagy megújuló energetikai téren kezdő vállalkozások számára. Ezek a javaslatok szabadon alakíthatóak, kiegészíthetők saját tapasztalatokkal, ötletekkel. Megújuló energiaforrások területén sem kockázatmentes vállalkozást indítani. Mindegy mekkora vállalkozásunk van, az első lépés mindig a részletekbe menő tervezés legyen. Csak akkor indítsuk el a vállalkozást, ha megfelelő biztosítékot látunk magunk számára a befektetett idő, pénz és energia megtérülésére.

24 Hogyan indítsunk megújuló energia felhasználásra épülő vállalkozást? 1. Első lépésként döntsük el, milyen típusú vállalkozásba szeretnénk kezdeni. Az üzleti lehetőségek számtalan fajtája áll rendelkezésre különböző célokkal, költségekkel, működési feltételekkel, és lehetőségekkel. Összpontosítsunk arra, mi fogja a céget megkülönböztetni a többitől hatékonyság, üzleti terv, földrajzi előnyök és egyéb fontos tényezők alapján. 2. Nézzünk utána, milyen engedélyek szükségesek az adott tevékenység végzéséhez. Ellenőrizzük az országos szintű jogszabályokat és a helyi szabályozást is, amelyek széles skálán mozoghatnak. 3. Tájékozódjunk a megújuló energia piacáról, a lehetőségekről, műszaki megoldásokról, különös tekintettel arra a speciális területre, amelyikben tevékenykedni szeretnénk. Nem feltétlenül szükséges, hogy a témában mester fokozatú végzettségünk legyen, de a sikerhez mindenképpen szükséges a tudás és az igyekezet. Tanulmányozzuk át a kapcsolódó környezetvédelmi, energiahatékonysági kapcsolódási pontokat, termékeket és fogyasztói igényeket. Nézzük meg, hogy milyen oktatási, továbbképzési lehetőségek kapcsolódnak ahhoz a speciális területhez, amibe bele szeretnénk vágni. 4. Nézzünk utána a régióban milyen hasonló kezdeményezések, projektek indultak, amibe be tudunk kapcsolódni. Vegyük fel a kapcsolatot a helyi önkormányzatokkal, milyen projekteket terveznek. 5. Azonosítsuk be a célcsoportunkat (magánszemélyek, üzleti vállalkozások, közműcégek) és hogy hogyan tervezzük őket megnyerni magunknak. 6. Elemezzük a lehetséges beszállítóinkat. Sajnos számos vállalkozás helyzetét a rossz üzleti környezet vagy az üzleti partnerek keserítik meg. Miután kiválasztottuk a szűkebb területet, mindenképpen nézzünk utána, kikkel tudunk együttműködést kialakítani. Ha van rá lehetőségünk, kérdezzünk meg olyan cégeket is, akik már dolgoztak leendő partnereinkkel. 7. Készítsünk üzleti és marketing tervet. Az üzleti tervünk legyen a kézikönyv a vállalkozás további fejlesztéséhez. Szerepeljen benne egy rövid bemutatás, termékinformációk, működési modell leírása, pénzügyi mutatók, célok és tervek. Alkossunk meg egy szilárd marketingstratégiát, amelyben megfogalmazzuk, ki a célcsoportunk, és hogyan szeretnénk elérni (hirdetéssel, közösségi médiával, telemarketinggel vagy más csatornák felhasználásával). 8. Biztosítsuk a szükséges tőkét. A tervezett tevékenységtől függően más-más lehet a tőkeszükséglet, amire szükségünk lesz a vállalkozás beindításához és eredményes működtetéséhez. Nézzük meg e kiadványsorozat 2. kötetében szereplő finanszírozási lehetőségeket, járjunk utána milyen feltételei vannak az egyes források megszerzésének, milyen banki szolgáltatásokat tudunk igénybe venni. Nézzünk utána, hogy milyen egyéb finanszírozási mód érhető el pl. kockázati tőke befektetők, üzleti angyalok. 9. Járjunk utána milyen szakmai érdekvédelmi szervezetek, klaszterek, vállalkozásokat segítő szervezetek működnek országos és helyi szinten. Keressük ezeket fel, kezdjünk el kapcsolatokat építeni. Kérdezzük meg az ő véleményüket is a tervezett beruházással kapcsolatban. 10. Ha van rá lehetőségünk, akkor építsünk egy látogatható bemutatótermet/házat, ahol a megoldásainkat élőben is megmutathatjuk és elmagyarázhatjuk a potenciális vásárlóinknak. 24

25 11. Azonosítsuk be a célcsoportunk, a lehetséges vevőink földrajzi elhelyezkedését, tanulmányozzuk a helyi közösségek struktúráját. Összpontosítsunk a vállalkozásokra, lakókra, az ingatlantulajdonosokra, építőipari cégekre; vegyünk sorra minden olyan célcsoportot, akiknek hasznos lehet a termékünk és/vagy szolgáltatásunk. 12. Hirdessük a termékünket, szolgáltatásainkat a célcsoportoknak. Ha ezek közül több is van, akkor viszonylag stabilan tudjuk tartani a bevételeinket még gazdasági bizonytalanság idején is. 13. Igyekezzünk szakértelmünkkel és szolgáltatásainkkal megszerezni a leendő vevőink megbecsülését, és érjük el, hogy elismertek legyünk a területünkön. [4] 7.1 Megújuló energia beruházási lehetőségek 25 Magyarország viszonylag jó adottságokkal rendelkezik egyes megújuló energiaforrások tekintetében, de érdemes helyi szinten is elemezni az egyes megújuló energiaforrások elérhetőségét, piaci, gazdasági potenciálját. A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a különböző formában megjelenő biomassza, a geotermikus energia és a vízenergia. Felhasználásukat tekintve a megújuló energiaforrások a 4. számú táblázat szerint csoportosíthatók [5]: 4. táblázat: A megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségei és a felhasználás fő területe Forrás Felhasználás Terület Száraz biomassza Melegvíz előállítás, fűtés, gőztermelés, szárítás Motorhajtás, termikus Folyékony és gáznemű biomassza hasznosítás, villamos energia termelés Fűtés, melegvíz előállítás, Geotermikus energia szárítás, aszalás, villamos energia termelés Fűtés, melegvíz előállítás, Napenergia szárítás, aszalás, villamos energia termelés Szélenergia Villamos energia termelés, vízszivattyúzás Vízenergia Villamos energia termelés Ipar Forrás: Megvalósíthatósági tanulmány a Dél-Alföldi Régió megújuló energiáiról és azok hasznosíthatósági lehetőségeiről Biomassza Lakosság, mezőgazdaság, ipar, egyéb hőtermelés Mezőgazdaság, lakosság, gyógyturizmus, egyéb hőtermelés Lakosság, mezőgazdaság, egyéb hőtermelés Lakosság, mezőgazdaság, ipar Alapfogalmak Biomassza: egy adott élettérben egy adott pillanatban jelen levő szerves anyagok és élő szervezetek összessége. A biomassza mennyisége megadható tömegben, egyedszámban, energiatartalomban, stb.

26 A biomassza bázisú energiatermelés környezetvédelmi előnye a hagyományos energiatermeléshez képest, hogy többlet széndioxid kibocsátás nincs, a biomassza kialakulásakor megkötött CO 2 szabadul fel az energiatermelés során. További jelentősége abban rejlik, hogy a nap-, illetve szélenergiával szemben a biomassza különböző fajtáit lehet szállítani, tárolni, készletezni. Ugyanakkor nagy hátránya, hogy a szénhidrogénekhez viszonyítva kicsi az energiasűrűsége. A biomassza az egyik legkönnyebben elérhető, nagy mennyiségben jelenlevő, viszonylag olcsó energiaforrás, emiatt energetikai hasznosítása is túlmutat az energiapolitika pillanatnyi céljain, mindenképpen fontos agrár- és vidékfejlesztési eszköz is egyben. 26 A biomassza energiaforrások legfontosabb előnyei az energetika mellett a vidékfejlesztésben, a környezetvédelemben és a hulladékgazdálkodásban jelentkeznek: A megújuló energiahordozók jelentős része olcsón elérhető, ezzel egyidejűleg a vidéki térségek saját forrásból képesek lehetnek kielégíteni saját energiaigényük jelentős részét. Hozzájárulnak a mezőgazdasági melléktermékekre alapozott, a fosszilis alapanyagok kiváltását lehetővé tévő, jelentős munkahely-teremtési potenciállal bíró, helyi értékekre épülő gazdasági modell megvalósításához. Csökken a környezetszennyezés, javul a környezet állapota. Az alkalmazások elterjesztése nemcsak energetikai megfontolásból indokolt, hanem számos egyéb tényező is különösen indokolttá teszi a területen történő előrelépést (környezetvédelmi technológia). Egy adott helyen nem igényel nagy beruházást a felhasználása. Csökken a gazdaság importfüggősége. Bárhol rendelkezésre állhat, nincs lelőhelyhez kötve. A biomassza csoportosításának főbb fogalmai: Az elsődleges (primer) biomassza körébe tartozik mindazon szerves anyag, amely a napsugárzás energiáját felhasználva a fotoszintézis révén keletkezik, ez az ún. növényi biomassza. A másodlagos (szekunder) biomassza körébe tartozik mindazon szerves anyag és élőlény, amelynek termelése állati produkcióhoz kötött, ez az ún. állati biomassza. A harmadlagos (tercier) biomassza körébe tartozik mindaz a magas szerves anyag tartalmú anyag, amely az elsődleges és a másodlagos biomassza feldolgozása során keletkezik. Az energianövények magas biomassza-produkciót biztosító növényfajok, amelyek előnyösen (gazdaságosan) felhasználhatók energiatermelésre. Az energia ültetvény rendszerint évelő energianövényekkel energiatermelés céljából betelepített terület. A növények lehetnek fás szárúak (pl. fűz, nyár) vagy lágyszárúak (pl. energiafű). A biogáz biomasszából előállított gáz halmazállapotú energiahordozó, amelynek fő éghető komponense a metán. A bioetanol biomasszából erjesztéssel és desztillációval előállított, folyékony halmazállapotú energiahordozó, amelynek fő égethető komponensei az alkoholok. Benzinhez keverhető, így motorhajtóanyagként is használható.

27 A bio-olaj egyes növények (pl. repce, napraforgó) olajtartalmú szemterméséből hideg vagy meleg préselési eljárással nyert folyékony halmazállapotú energiahordozó. A gázolajhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, ezért bizonyos kezelést követően dízel üzemű belső égésű motorok hajtóanyagaként is használható. A biobrikett mezőgazdasági és erdészeti melléktermékekből (pl. szalma, fa apríték) tömörítéssel (préseléssel) nyert, jól tüzelhető, szilárd halmazállapotú energiahordozó. A brikett egyenértékű átmérője meghaladja az 50 mm-t. A biopellet a briketthez hasonló eredetű préselvény, amelynek egyenértékű keresztmetszete a briketténél kisebb, 3-25 mm közötti. A mezőgazdaságból és erdészetből származó energetikai célra szolgáló potenciális alapanyagok viszonylag széles skálán mozognak, a következőképpen csoportosíthatók: 27 Melléktermékek, hulladékok: Növénytermesztés (gabonaszalma, kukoricacsutka) Állattenyésztés (hígtrágya, almos trágya) Kertészet (gyümölcsfa nyesedék, szőlő nyesedék) Élelmiszeripar (feldolgozási melléktermékek) Erdészet (vágástéri hulladék) Elsődleges faipar (fűrészpor, gyaluforgács) Energetikai célra termelt alapanyagok: Fás szárú és lágyszárú energetikai ültetvények Biodízel alapanyagok (repce, napraforgó) Bioetanol alapanyagok (gabonafélék, kukorica, cukorrépa, burgonya) Helyi potenciál A megújuló energiaforrások közül az egyik legellentmondásosabb terület a biomassza. A vita középpontjában az a tény áll, hogy a biomassza energetikai felhasználásának negatív hatása lehet az élelmiszertermelésre és az élelmiszerárakra. [6] Hazánk kitűnő adottságokkal rendelkezik a biomassza termelés területén, és jelenleg ez adja a megújuló energiafelhasználás döntő többségét. [7] Magyarországnak egyértelmű célja a biztonságos élelmiszerellátás, és magyar mezőgazdaság az élelmezési- és takarmányigényt meghaladó mennyiségben képes hosszútávon biomasszát előállítani. 5. táblázat: Hazánkban biomassza alapanyagokból felhasználható energiahordozók, ezek energiatartalma és villamos energia potenciálja Megnevezés Reálisan felhasználható/előállítható [millió t/év] Energiatartalom [PJ/év] Villamos energia [GWh/év] Erdészeti forrás 3,25 45, Célirányosan termelt 5,6 74,

28 Mezőgazdasági melléktermék 5, Egyéb melléktermék 0,55 6,6 550 Összesen 14,8 188, Forrás: Megújuló energiák Legjobb gyakorlatok Az 5. számú táblázat a biomassza alapanyagokból felhasználható energiahordozók mennyiségét, ezek energiatartalmát, és a belőlük kinyerhető elektromos energia mennyiségét mutatja. A jelenlegi szántóföldi növénytermesztés által hasznosított terület ezer hektár, emellett jelentősnek mondható a gyep országos összterülete is, amely eléri az ezer hektárt. Szakmai vélemények alapján ezer hektárt szükséges fenntartani a biztonságos élelmiszerellátás céljára, ezért megközelítőleg egymillió hektáron alternatív, nem mezőgazdasági célú hasznosítási formát lehet kialakítani. A biomassza energetikai célú termelésének tehát nem szab határt a termelésbe fogható földterületek nagysága. [6] 28 Hazánk kiemelkedő adottságokkal rendelkezik a biomassza összes fajtájának előállítására, ezért a megújuló energiaforrásokon belül is meghatározó szerepet tölt be már jelenleg is, és ez a szerep a jövőben is tartható lesz Piaci lehetőségek kkv-k számára Ha a biomassza energetikai hasznosításába szeretnénk fogni, számos lehetőségünk van, de van néhány fontos tényező, amit érdemes figyelembe vennünk. Energetikai célú növénytermesztést csak az adott területen élők élelmiszerszükségletének veszélyeztetése nélkül szabad tervezni. Biomassza energetikai célú termesztéséhez először nézzük meg, hogy az adott helyen, legfeljebb km-es körzetben milyen melléktermékek érhetőek el, amiket fel tudunk használni. Energetikai célú növénytermeléshez a legtöbb esetben fokozott figyelmet igényel a termesztéstechnológia helyes megválasztása (intenzív helyett extenzív gazdálkodás, pl. csökkentett műtrágya felhasználás stb.). Ugyanakkor a különféle fás- és lágyszárú energianövények az élelmiszernövényekhez képest sokszor nagyobb tűrőképességgel rendelkeznek a kedvezőtlenebb termőhelyi adottságok elviseléséhez. Szem előtt kell tartani, hogy melyik alapanyagot milyen eljárással lehet a leghatékonyabban hasznosítani. A fás szárú növényeket közvetlen eltüzelésre, míg a lágyszárúakat inkább biogáz-termelésre érdemes hasznosítani. Magasabb fokú, nagyobb energia bevitelt jelent a pelletálás, brikettálás, amelyek jelentős költségnövekedéssel járnak, azonban csökkentik a szállítás költségeit a tömörítés révén és a tüzelés automatizálásában is előnyökkel járnak. A hasznosítási módok közül a legegyszerűbb a tüzelés, amelyhez átalakítási módként az aprítás a legegyszerűbb megoldás, fajlagosan a legkisebb költséggel, ám ez jelentősen nem növeli meg a szállíthatóságát az alapanyagnak. Biomasszára alapozott energiatermelési rendszer tervezésekor a beépített kapacitást a mindenkori hőigényre kell méretezni. A biogáz előállítás révén keletkező zöldáram mellett a közvetlen felhasználásra vagy értékesítésre előállított zöldhő is elsőbbséget fog élvezni. [8]

29 Kkv-k számára javasolt tevékenységek Erdészeti és mezőgazdasági melléktermékek begyűjtése és feldolgozása, tüzelésre való előkészítése Fás- és lágyszárú energetikai növénytermesztés, ültetvények létesítése Kis- és közepes méretű fűtőerőművek biomassza hulladékégetésre Biomassza energiájának hasznosítása termelésben Biomassza eltüzelésére alkalmas berendezések gyártása Biomassza tüzelésű egyedi fűtés kialakítása családiházas közösségekben Biomassza tüzelésű távhő ellátás Biomassza-alapú kapcsolt energiatermelés: villamos energia és hőenergia Biogáz előállítás állattenyésztés melléktermékeire alapozva Biogáz előállítás növénytermesztés melléktermékeire alapozva Biogáz előállítás élelmiszeripar melléktermékeire alapozva Szennyvíztisztításra alapozott biogáz felhasználása gépjárműmeghajtásra Növényi olaj előállítás üzemanyag céljára Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok Pelletüzem Beleznán [9] A Pannon Pellet Kft ban alakult egy fapellet gyártó üzem megvalósításának céljából. A Zala megyei Beleznán felépült üzem egy 5 hektáros major-ingatlan területén helyezkedik el. A 15 főt foglalkoztató, 10 ezer tonna/év kapacitású gyárban folyamatos üzemben gyártják a fapelletet, amit nagyobbrészt külföldi piacon értékesítenek. A pelletüzem főként a környező területeken működő fafeldolgozó üzemek fűrészporát, és a közeli energiaültetvények anyagát használja alapanyagként. A beszerzésbe bevont energiaültetvények száma folyamatosan bővül, mind újabb területeken folyik akác- és nyárfatermelés, amelynek 100%-át a pelletüzem dolgozza fel. A pelletfűtés hazai elterjesztése érdekében a cég tüzelőkészülékek értékesítésével foglalkozó üzletágat is alapított, amely pellet értékesítéssel, rendszertervezéssel, kivitelezéssel, szerviztevékenységgel és hőszolgáltatással is foglalkozik. Elérhetőség: Pannon Pellet Kft Belezna, Pellet major 1. Iroda és levelezési cím: 8800 Nagykanizsa, Bajcsy-Zsilinszky utca 104. Tel: 06 93/ Fax: 06 93/ posta@pannonpellet.hu Honlap: Bioetanol üzem Mohácson (építés alatt) [12] A Pannonia Ethanol Mohács Zrt. az Ethanol Europe csoporthoz tartozik, amelynek két fő tulajdonosa a Turley család Írországból és a Fagen család az Egyesült Államokból. A Fagen család

30 által 30 éve alapított Fagen Inc. az Egyesült Államok vezető zöldenergia-ipari építő vállalata, a világ legismertebb és legtapasztaltabb kukoricaetanol-gyár építője. Az elmúlt évtizedekben a Fagen Inc. 93 bioetanol üzemet épített Amerikában, az Ethanol Europe számára építendő üzemeiben is alkalmazott technológiával. Az Ethanol Europe három fázisban, 2014-re tervezi kiépíteni bioetanol gyártó üzemeit, melyek közül az egyik Baranya megyében, Mohácson működik majd. A gyár a kukoricából, földgázból és elektromosságból etanolt, gabonatörkölyt, hőt és szén-dioxidot állít elő. A két üzem 2014 végére évente 510 ezer tonna gabonatörkölyt és összesen 712 millió liter etanolt állít elő, amelyhez évente kb. 1,7 millió tonna kukorica szükséges. 30 A gyárak építése és bővítése az előzetes becslések szerint összesen millió euróba kerül majd, ebből millió euró kerül majd a hazai beszállítókhoz, akiktől különféle szolgáltatásokat, munkaerőt és alapanyagokat kíván vásárolni a beruházó. A mohácsi gyár a fejlesztés második fázisában, 2013 kezdi meg a termelést. A gyárak összesen 152 főt alkalmaznak majd, ebből felsőfokú végzettségű, szakmunkás és 30 segédmunkás lesz. A gyártott bioetanol legnagyobb részét exportpiacokon fogják értékesíteni, várhatóan 0-10%-a kerül majd hazánkban értékesítésre. A gyár a főtermék, az etanol mellett gabonatörkölyt is előállít majd, melynek nagy részét a hazai takarmánypiacon kívánják értékesíteni. Az előállított takarmány leginkább sertés-, marha- és baromfitenyésztésben, esetleg halgazdaságokban használható fel. A gyártás során keletkező széndioxid egy részét a céggel jó kapcsolatot ápoló Messer fogja átvenni a gyártól. A gyártás során keletkező hőenergia felhasználására kiváló lehetőséget jelentenek a környékbeli fóliák. Ha az ehhez szükséges beruházás megvalósul, akkor a termelés még inkább jövedelmezővé és fenntarthatóbbá válhat. Elérhetőség: Pannonia Ethanol Mohács Zrt Budapest, Váralja utca 3. Honlap: Biogáz felhasználás Zalaegerszegen [9], [10], [11] Zalaegerszeg és további 41 település együttesen a szennyvízelvezetési és tisztítási rendszer fejlesztését tűzte ki célul. Az alapvető cél természetesen környezetvédelmi volt, de a technológia lehetőséget ad rá, ezért nem hagyták ki a fejlesztésből az energetikai célt sem. A zalaegerszegi szennyvíztisztító telep 1983 óta üzemel a jelenlegi helyén, a telepen a fejlesztéseket több lépcsőben valósították meg. A telepen anaerob iszapstabilizálás került kiépítésre, mely folyamatnak egyik mellékterméke a biogáz, amelynek felhasználására pedig több megoldást építettek ki. A felhasználás az alábbi arányban oszlik meg: Kazánokban történő elégetés hőenergia nyerés céljára (11,4%) Gázmotorok meghajtása villamos- és hőenergia céljára (81,3%)

31 Biogáz tisztító és töltő állomás (7,3%) A tisztítás során a legkártékonyabb hatású kénhidrogén és egyéb nem hasznosuló gázoktól szabadítják meg a biogázt, így a metánnal egyenértékű gázt kapnak, amit üzemanyagként is fel lehet használni. A 99,7%-os metántartalmú gáz CNG üzemű gépjárművekben használható fel. Az eljárás lényege, hogy a tiszta biogázt 220 bar nyomásúra sűrítve, palackokba töltik, így jelentősen lerövidíthető a tankolás időtartama. A CNG meghajtású kocsik kialakítása megegyezik a normál gépjárművekével, de előnyük az alacsony károsanyag-kibocsátás, illetve az alacsony üzemeltetési költség. 31 Elérhetőség: Önkormányzati Társulás Zalaegerszeg és Környéke Csatornahálózat és Szennyvíztisztító-telep Fejlesztésére Iroda: 8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 4-6. Levélcím: 8900 Zalaegerszeg, Pf Tel/fax: 06 92/ info@kazeg.hu Honlap: Geotermikus energia Alapfogalmak Geotermikus energia: A Föld belső hőjéből származó energia, amely a Föld keletkezése óta folyamatosan tartó lehűléséből és a természetes radioaktív bomlásból származik. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 C-kal emelkedik a hőmérséklet. Vulkanikus területeken (pl. Izland), üledékes medencékben (pl. Kárpát-medence) ennél nagyobb a hőmérséklet emelkedése. A geotermikus energiát megújulónak tekinthetjük, mivel a földhő emberi léptékhez mérten gyakorlatilag korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, valamint a geotermikus célból kitermelt hő és víz visszaáramlik, természetes utánpótlásuk a felhasználás helyén megtörténik. Legfontosabb fogalmak: Földhő: a Föld belsejéből a földkéreg felszínére áramló, konvektívnek tekintett hőáram, amelynek forrása elsősorban a magban lezajló radioaktív bomlás, a kőzetek kémiai átalakulásának hőfejlődéssel járó folyamata és a rétegek mozgásából adódó súrlódás. A földi hőáram értéke Magyarországon átlagosan 0,1 W/m 2. Geotermikus gradiens: a földkéreg mélységi hőmérsékletváltozását megadó jellemző, az 1 C hőmérséklet-változáshoz tartozó szintkülönbség. Magyarország geotermikus gradiense átlagosan 20 m/ C.

32 Hévíz/termálvíz: a Föld mélyebb, melegebb rétegeiből felszínre törő, vagy szivattyúval a felszínre hozott, különböző hőmérsékletű víz. Hőtartalma a hőmérséklettel arányos. Hévíz kút: a termálvíz kitermelése céljából készített fúrt kút. Pozitív kútról beszélünk, ha a termálvíz a rétegnyomás hatására (szivattyúzás nélkül) folyamatosan feláramlik a felszínre. [5] A hő kiáramlása a geológiailag aktív térségekben, pl. a kőzetlemezek határain a legnagyobb, egyéb helyeken azonban hőforrások és gejzírek formájában tör a felszínre. Magyarország geotermikus vagyonát a felszín alatti kőzetek geológiai korok idején kialakult hőtartalma adja. A geotermikus energia egy megújuló energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák közé tartozik. A geotermikus energia felhasználási lehetőségei: Termálvíz formájában közvetlenül fűtési célra. A hőszivattyúk segítségével, amelyek hasznosítható hőfokszintű hőenergiát vonnak el a környezetből, és azt külső energia felhasználásával nagyobb hőmérsékletű, hasznosítható hővé alakítanak. A geotermikus áramfejlesztés hagyományos gőzturbinákkal vagy segédközeges erőművekkel történik. 32 A hőszivattyúk használatának előnyei: Nyáron hűtésre, télen fűtésre használható, amennyiben biztosított a megfelelő hőleadó felület. Használatával alacsony hőmérsékletszintű hőforrásokból is kinyerhető hő, valamint hulladékhő is hasznosítható. Amennyiben a fűtést teljes egészében a hőszivattyú biztosítja, nincs szükség gázkazánra és egyéb energiahordozóra, azaz földgáz nélkül is biztosítható családi házak, nagyobb épületek fűtése és hűtése. Nem kell kéményt építeni, és gázt bevezetni, ezzel megtakaríthatók a földgáz bevezetésével valamint a kémények kiépítésével (tervezés, bélelés, engedélyezés stb.) járó költségek. Napkollektoros hőhasznosító rendszerrel társítva (a puffer tartály már adott, a kollektor nem nagy pluszköltség), egyedülállóan gazdaságos és környezetbarát módon biztosítható az épületek fűtése, hűtése, valamint kül- és beltéri medencék fűtése (ez a társítás a nyári napsugárzás tárolását is biztosítja) Alacsony karbantartási és üzemeltetési költség, valamint hosszú élettartam (20-30 év). Biztonságos üzemeltetés, mert a működés során nincsenek égési folyamatok. Környezetbarát, a használat során nem keletkezik káros anyag Helyi potenciál A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért hazánk geotermikus adottságai viszonylag kedvezőek. A Föld belsejéből kifelé irányuló hőáram átlagos értéke mw/m 2, ami mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak. [6] A geotermikus energia hasznosítása lehet közvetlen (pl. geotermikus közműrendszer, hőszivattyú) és közvetett (áramtermelési célú). Az energia hasznosítása szempontjából fontos a szállító anyag

33 halmazállapota is (víz vagy gőz). A 0-30 C-os, felszín közeli rétegek, sekély víztározók és tavak hőtartalmát gazdaságosan kiaknázhatóvá teszik a hőszivattyúk. Általánosságban a kifolyásnál 30 C-nál magasabb hőmérsékletű vizeket nevezik termálvíznek, ezt fürdőkben, uszodákban, valamint közösségi terek, üvegházak, raktárak, tornatermek stb. fűtésére használják. Áramtermelési célra legalább 100 C körüli hőmérsékletű víz szükséges. 13. ábra: A geotermikus energia potenciálja Európában 33 Forrás: Energie-Atlas GmbH, 4142 Münchenstein, Svájc A 13. ábra mutatja az európai országok geotermikus potenciálját. Látható, hogy hazánk európai viszonylatban a jó adottságú területek közé tartozik. A Világ Energia Bizottság (World Energy Council) évi jelentése alapján Magyarország rendelkezik a legnagyobb felszín alatti termálvíz és geotermikus energia potenciállal Európában alacsony és közepes entalpiájú vizek tekintetében. [12] Magyarország kedvező geotermikus adottságai közismertek, a hazai hőforrások, termálvizek hasznosítása több ezer évre tekint vissza. Hazánk alatt a földkéreg vékonyabb (20-26 km), mint a világátlag (30-35 km), valamint a medencét jó hőszigetelő, nagy víztartalmú agyagos-homokos üledékek töltik ki helyenként több ezer méter vastagságban. [6]

34 14. ábra: Magyarország geotermikus energia potenciálja 34 Forrás A hazai geotermikus potenciálokat mutatja be a 14. ábra, amiből jól látható, hogy pl. Baranya és Somogy megyékben hazai viszonylatban is kiemelkedő lehetőségek rejlenek a földből nyerhető hő hasznosításának. A magyarországi geotermikus gradiens átlagosan 50 C/km, a világátlag másfélszerese. A kedvező adottságokat jelzi a hőáramsűrűség (egységnyi felületen, egységnyi idő alatt átáramló hőmennyiség mutatója) értéke is: mw/m 2, az európai átlag mw/m 2. [8] Az ország területének 70%-án tárható fel 30 C-ot meghaladó kifolyó hőmérsékletű víz. A január 1-i állapot szerint az országban nyilvántartott 30 C-nál melegebb vizet adó kutak száma: db Piaci lehetőségek kkv-k számára A geotermikus energia felhasználása kkv-k számára elsősorban hőenergia előállítását szolgálhatja (távfűtés, közintézmények, önkormányzatok tulajdonában lévő lakóépületek fűtése, kertészetek stb.). A geotermikus energia két fő felhasználási területe: A termálvízfűtési és melegvíz-szolgáltatási célú hasznosítása az általános és a mezőgazdaságot is érinti (pl. növényházak, fóliaházak, baromfitelepek, istállók stb. fűtése), de ebben az ágazatban lehetőség nyílik egyedi alkalmazásokra a fűtési időszakon kívül is (terményszárítás, haltenyésztés). Elsőrendű érdek tehát, hogy a termelt víz energiatartalmát a lehető legnagyobb mértékben kihasználják. Hőszivattyú Magyarországon az egyik legszélesebb körben alkalmazható eljárás. Egyrészről egyaránt hasznosítható fűtésre- és hűtésre, másrészről beépített, városias

35 területeken is jól alkalmazható. A hőszivattyú alkalmas eszköz a földhő hasznosítására, ami az országban szinte mindenhol, bár alacsony hőmérsékleten, de rendelkezésre áll Kkv-k számára javasolt tevékenységek Termálvíz hasznosítása ipari célokra vagy a mezőgazdaságban (termálenergia hasznosítása kertészetben) Termálvíz hasznosítása fűtésre (geotermikus közműrendszer Hódmezővásárhelyen) Hőszivattyús rendszerek kialakítása családi házakban (földszondás hőszivattyús rendszer családi házban) Hőszivattyús rendszerek kialakítása társasházakban Hőszivattyús rendszerek kialakítása irodák hőellátására (Telenor-Ház geotermikus függőleges földszondás hőszivattyús rendszere) Hőszivattyús rendszerek kialakítása ipari célokra Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok Geotermikus energia hasznosítás Zalaegerszeg-Pózván [14] A kedvező geotermikus adottságú Zalaegerszegen 2002-ben kezdtek el kidolgozni a termálvíz felhasználására vonatkozó programot. A Zalaegerszeg-Pózva termálrendszer 7 MW-os teljesítménnyel, a 2005-os üzembe helyezése óta évente átlagosan kwh energiát termelt. Jelenleg részlegesen működik. Elérhetőség: Szervezet: AQUQPLUS Kft. Cím: 6762 Sándorfalva, Sövényházi út 1. Tel: 06 62/ aquaplus@aquaplus.hu Geotermikus és napenergia hasznosítás a Pannon Egyetemen [14] A hőszivattyús-napkollektoros rendszer a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának Agrárműszaki Tanszék Oktató-Kutató Bázisán lett kiépítve. A telepítés helyszínén mind a talajkollektoros, mind pedig a talajszondás rendszer megvalósítására adottak voltak a feltételek, ezért kutatási célból mindkét típus kiépítésre került az udvar erre alkalmas részén. A Tanszék területén a kollektor-csövekkel lefedett felület m 2. A 2 talajszonda 50 m mély szondalyukakban került elhelyezésre. A hőszivattyús rendszer 3 fő részből áll: primer kör, maga a hőszivattyús berendezés, szekunder kör. A talajba épített hőcserélők alkotják a hőszivattyús rendszer primer körét, amelyből a hőenergiát villamos energia segítségével a hőszivattyús berendezés alakítja át a szekunder kör hőenergiájává. A szekunder körben találhatók a hőleadó elemek, amelyek gondoskodnak a fűtésről. A napkollektoros melegvízellátó rendszer két párhuzamos fűtőkörrel rendelkezik, amelyek egy 500 literes melegvíztároló tartályra dolgoznak rá. Az egyik fűtőkörre 3 db 1,76 m 2 hasznos felületű szelektív síkkollektort szereltek fel, a másik fűtőkörben pedig egy 3 m 2 -es vakuumcsöves kollektor

36 szolgálja a hőtermelést. A két körnek külön keringtető szivattyúja van, melyeket két különálló automatika vezérel. Így lehetőség nyílik a két kollektor kör egymástól független üzemeltetésére. A gyakorlóműhely tetején található 3 db fotovoltaikus BP Solar napelem, amelyek 0,3 kw teljesítményűek és évente 600 kw villamos energiát állítanak elő. Elérhetőség: Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 8360 Keszthely, Deák Ferenc utca 16. Tel: 06 83/ laszlo-a@georgikon.hu (Dr. Laszló Alfréd) 36 Geotermikus távhőszolgáltatás Szentlőrincen [15] A PannErgy Polifin Zrt. 90%-os és Szentlőrinc önkormányzatának 10%-os tulajdonával 2008-ban alakult meg Szentlőrincen a Szentlőrinci Geotermia Zrt., amely 2009 tavaszán kezdődött sikeres fúrás méréseinek alapján arra az eredményre jutott, hogy a szentlőrinci kútból kitermelhető termálvízzel Szentlőrinc jelenlegi földgázalapú távhőszolgáltatása teljes egészében kiváltható. A baranyai kisváros melletti kútból kitermelhető víz 87 C, zárt rendszerben elérheti a 90 C-ot is; hozama legfeljebb 25 liter másodpercenként. A kút által kitermelhető hőenergia mennyisége GJ lehet évente. A Szentlőrinci Geotermia Zrt júniusában 15 évre szóló és további öt évre meghosszabbítható szerződést kötött Szentlőrinc Város Önkormányzatával, mely alapján a város jelenlegi távhő rendszerét üzemeltető cég számára szállítja a geotermikus energiaforrásból származó hőenergiát. A geotermikus távfűtőmű alapkövét 2010 júliusában tették le. A lakosú Szentlőrincen geotermikus energiát hasznosító erőművel teljes egészében kiváltották a földgázalapú távhőszolgáltatást, és megszűnt a fosszilis energiaforrással járó szennyezés. A fűtésre használt és a helyi hőerőműtől visszaérkező vizet üvegházak fűtésére is fel lehet használni. A projekt haszna a közösség számára, hogy a beruházás révén az önkormányzat közvetlenül a távhő ellátás fejlesztése révén, illetve közvetve a gazdasági tevékenységen keresztül generált adóbevétel révén hozzájárul a lakosság életminőségének javításához. A projekt környezetvédelmi előnye, hogy 1,9 millió kg CO 2 -kibocsátás takarítható meg a jelenlegi gázalapú szentlőrinci távfűtéshez képest, további távhőhálózati bővítések következtében emellett még kb. 1 millió kg CO 2 -megtakarítást lehet elérni. A PannErgy projektjeinek figyelemre méltó finanszírozási modelljét a 2. kötetben ismertetjük. Elérhetőség: PannErgy Polifin Zrt Budapest, Budafoki út 56. Tel: 06 1/ Fax: 06 1/ PR és tájékoztatás: Alkomédia Kft Budapest, Radnóti utca 15/A 3.em ertekesites@kesoiszuret.hu Honlap:

37 7.1.3 Napenergia Alapfogalmak A Nap energiája hő és fény formájában éri el a Földet, amelyet az emberiség ősidők óta hasznosít egyre fejlettebb technológiák segítségével. Egy adott földrajzi helyen a napenergia potenciált globálisan két paraméterrel jellemezhetjük: a globálsugárzás különböző időtartamokra vonatkoztatott értékeivel és az ezzel szorosan összefüggő, de az energiatermelés menetének szempontjából a globálsugárzási értékeket kiegészítő napfénytartam megadásával. A globálsugárzás a Nap sugárzási teljesítményének mérésére használatos fizikai jellemző. Globálsugárzás alatt egy 1 m 2 nagyságú, vízszintes felületre időegység alatt érkező energia mennyiségét értjük W/m 2 mértékegységben. A napfénytartam megadja, hogy egy adott helyen valamely időszak alatt hány órán át sütött a Nap. A sugárzás időtartama Magyarország területén óra között változik. [5] 37 A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés. Passzív hasznosítás esetében általában nincs külön energia átalakító szerkezet. Építészeti megoldások összessége, amelyek során az épület szerkezeti kialakítását, anyagait úgy választjuk meg, hogy az előnyös legyen az energiaellátás szempontjából Aktív hasznosítás alatt az olyan műszaki megoldásokat értjük, amelyek során a Nap sugárzási energiáját arra alkalmasan kiképzett szerkezetben más energiaformává alakítjuk. A napenergia hasznosítására kidolgozott különféle technológiák segítségével természetesen másmás hatásfok elérésével, különböző típusú másodlagos energiahordozó állítható elő. A napenergia hasznosítás két alapvető fajtája: Termikus hasznosítás: a napenergiával hőt elnyelni képes közeget (levegő, folyadék) melegítünk, majd azt a felhasználás helyére szállítjuk, ahol a hőt leadja. Elektronikai célú hasznosítás: ez esetben cél a napenergia közvetlen villamos energiává történő alakítása. Az átalakítás két módja ismert: fotovillamos napelemek, amelyek a napsugárzást közvetlenül alakítják át villamos energiává naperőművek, amelyek a hagyományos hőerőművek hő mechanikai energia átalakítás termodinamikai körfolyamatán alapulnak Helyi potenciál Magyarország földrajzi helyzetéből és klimatikus adottságaiból adódóan potenciális napenergiatermelő és felhasználó területként vehető számításba. A régió adottságai országos szinten jó besorolásúak, a napos órák száma a régió teljes területén évi óra közé esik, így a napenergia gyakorlati hasznosításának a térségben nincs akadálya.

38 15. ábra: Magyarország napenergia potenciálja 38 Forrás: Terrasolar Ha egy szűkebb terület, régió napenergia potenciálját akarjuk megvizsgálni akkor a napenergiában rejlő potenciálok kapcsán látni kell, hogy azt jelentősen befolyásolja az a tényező, milyen a vizsgált terület beépítettsége, településszerkezete, az utcahálózata, a telkek kialakítása, a házak tájolása és a tetők kialakítása. A napenergiát hasznosító berendezések elterjedésének nem a napenergia potenciál szab határt, hanem gazdasági okai vannak, hiszen ezek jelenleg még költségesek a hagyományos berendezésekhez képest. Ez a többletköltség azonban az üzemelés során megtérül. A megtérülés időtartama a hagyományos energiafajták árától függ: magas árak mellett a napenergiát hasznosító berendezés hamarabb válik gazdaságossá Piaci lehetőségek kkv-k számára A hazai elméleti potenciál jó, míg a hazai beépített napenergia kapacitás mértéke nagyon alacsony. A napenergia hasznosítás területén a következő években várható, hogy a technológiai fejlődés eredményeképpen a berendezések ára csökken, teljesítményük és hatásfokuk növekszik, ezáltal a rendszerek egyre versenyképesebbekké válnak. Ezáltal lehetővé válik az aktív és passzív napenergia alkalmazások beépítése, amely által mint néhány példa ma is igazolja más megújuló erőforrás bevonásával (pl. biomassza) már az átlagos keresetű fogyasztó számára is elérhetővé válik az, hogy a háztartási energiafogyasztásuk 70-90%-a környezetkímélő, megújuló forrásra támaszkodjon. A termikus napenergia-hasznosítás területén leginkább a családi házas, a közintézmények, és önkormányzati létesítmények meleg vízellátása, a fotovoltaikus rendszerek tekintetében a kettős hasznosítás élvezhet előnyt, amelyet a többlet zöldenergia értékesítés egészíthet ki.

39 A fotovoltaikus megoldások a jövőben is elsősorban a villamos energiával el nem látott területek (országutak, tanyák) ellátásában játszhatnak szerepet, mert itt a napelemes autonóm áramforrás összességében olcsóbb lehet, mint a hálózati csatlakozás kiépítése. Érdemes figyelembe venni, hogy számos esetben az épületek déli oldalának függőleges felületei is alkalmasak kollektorok elhelyezésére. A napenergia passzív hasznosítása Építészeti vállalkozások számára magától adódó lehetőség az, hogy passzívházak építését javasolják az építtető számára. Az épületek átgondolt tájolásával megvalósítható a napenergia passzív hasznosítása, amely alapesetben nem igényel gépészeti megoldást. 39 A napenergia aktív hasznosítása Az aktív hasznosítás feltételezi speciális, épületgépészeti eszközök alkalmazását, amelyeket rendszerbe szervezve, általában a hagyományos fogyasztói energetikai (belső) hálózatba integrálva alkalmazunk. Napkollektorok Hűtés, fűtés, temperálás Használati melegvíz-előállítás, fűtésrásegítés (hűtés-fűtés, használati melegvíz HMV családi házban) Használati melegvíz-ellátás társasháza, irodák, szállodák esetén (társasház napkollektoros HMV rendszere, szálloda energiafelhasználása napkollektorral) medencevízfűtés (HMV szaunához, medencéhez) gazdasági termelési folyamat melegvíz-szükségletének előállítása, A napelemek alkalmazásának főbb területei a következők: Lakóházak, tanyák áramellátása Helyi telefonközpontok áramellátása Villamos hálózattal kapcsolatban lévő energiatermelő rendszerek kialakítása Napenergia hasznosítás szolár panorámával) A napenergia hasznosítás esetén is szóba kerülhetnek még a különböző berendezések és kapcsolódó szerkezeti elemek a rendszer működéséhez szükséges eszközök gyártása, kereskedelme és telepítése is Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok Közintézmény fűtése és használati melegvíz-ellátása bioszolár rendszerrel Nagypáliban [13] A Nagypáli Önkormányzat 2004-ben kezdte el azt a projektet, amely a Polgármesteri Hivatal és a Közösségi Ház fűtés- és melegvíz-ellátó rendszerének megújuló energiaforrás alapra helyezését célozta meg. A bioszolár rendszer alapjait alkotó napkollektoros használati meleg víz előállítását végző napkollektor felület 140 m 2 kiterjedésű, 8 kw teljesítményű és egy literes tartályban állítja elő a kívánt hőmérsékletű vizet. A rendszer másik összetevőjét, amely az épület fűtését végzi kettő darab faelgázosító kazán végzi, melyek közül az egyik 50 kw, a másik 35 kw teljesítményű. A kazánok fűtőanyag ellátását saját, önkormányzati területekről begyűjtött fahulladékkal biztosítják.

40 Elérhetőség: Önkormányzat Nagypáli 8912 Nagypáli, Arany János utca 26. Tel: 06 92/ Honlap: Dötki Ökológiai és Vidékfejlesztési Tájközpont bioszolár fűtési és használati melegvízellátó rendszere [13] A Tájközpontot az Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért hozta létre és működteti a régió fenntartható, ökológiai szempontú vidékfejlesztése érdekében. Az épületet egy 33 főt befogadó szálláshely és két oktatástechnikailag jól felszerelt, organikus stílusú előadóterem alkotja. 40 Az ökoház 370 m 2 -es épülete kizárólag természetes anyagokból, fából és vályogból készült. A tájközpont melegvíz-ellátását egy 34 m 2 -es napkollektor, meleg levegős fűtését faelgázosítással működő berendezés biztosítja. A nem ivóvíz céljára szolgáló használati vizet egy 12 m 3 -es esővízgyűjtő-tisztító berendezéssel oldjak meg. Elérhetőség: Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért 8799 Dötk, Fő utca 39. Tel: 06 83/ okoregio@t-online.hu Honlap: Szakképző iskola hőközpontja hőszivattyúval és napkollektorral Nagykanizsán [13] Magyarországon egyedülálló körülmények között folyik a megújuló energiagazdálkodási szakirányú energiatermelő és -hasznosító technikus képesítést adó szakoktatás. Az oktatás helyszínét biztosító épületegyüttes eredeti funkciója szerint helyet biztosított a gyakorlati foglalkozásokat előkészítő tanóráknak és a szerelési, karbantartási tevékenységeknek. A Szakiskola vezetése 2003-ban pályázati úton, önkormányzati és vállalkozói támogatással megújuló energiát hasznosító berendezéseket vásároltak. Üzembe állítottak két hőszivattyút, talajszondákkal, melyek a használati meleg víz es a fűtési energia egy részét biztosítja. A napkollektoros rendszerrel használati meleg vizet biztosítanak, illetve villamos energiatermelésre napelemes rendszert üzemeltetnek. Az energiafogyasztási csúcsokon 3 db kondenzációs gázkazán nyújt segítséget a megújuló energiás rendszernek. A hőközpontban hőmennyiség-, hőmérséklet-, térfogatáram- és nyomásmérőket valamint automatikus szabályozókat helyeztek el, amelyek biztosítják az energetikai számítások, elemzések alapadatait. Az rendszer nemcsak az energia ellátását, hanem az oktatás alapvető feltételeit is biztosítja.

41 Elérhetőség: Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskola Nagykanizsa Tel: 06 93/ Szélenergia Alapfogalmak A szél a légkör termikus egyensúlyának megbomlásából eredő légmozgás, azaz a levegő áramlása. Szél úgy keletezik, hogy a földet érő napsugarak a légkört különböző mértékben melegítik fel, ezzel légnyomáskülönbséget okoznak. Ezért a szélenergia egyben a napenergia másodlagos megjelenési formája. A Földet érő évi napenergiának csak 1,5-2,5% a fordítódik a levegőmozgás fenntartására, s ebből elméletileg is legfeljebb 3%-a hasznosítható bolygónkon. A szélenergia fő előnye, hogy rendkívül környezetbarát, korszerű energiaforrás, emiatt a jövő energiaellátásának az egyik kulcseleme. 41 A szél mozgási energiáját évezredek óta használja az emberiség a közlekedéstől kezdve a gabona őrlésén át az elektromos áram termeléséig, a jelentősége napjainkban egyre növekszik. A szél legfontosabb paraméterei: Szélsebesség: az a pillanatnyi sebesség, amellyel a levegő adott földrajzi helyen, a terepszinttől meghatározott magasságban mozog. A szélsebességet m/s dimenzióban adjuk meg. A szél mozgási energiája sebességfüggő. Legerősebb a nyílt vidéken, tengerpartokon, lapos dombokon, fennsíkokon. Átlagos szélsebesség: az adott földrajzi helyen adott magasságban meghatározott időtartam alatt mért (pillanatnyi) szélsebességek számtani átlaga. Az időalap tetszőleges lehet, így beszélhetünk napi, havi, évi stb. átlagos szélsebességről. Szélirány: a szél mozgási irányának vízszintes vetülete, amelyet az égtájakhoz viszonyítva adunk meg. A szélenergia felhasználása szélerőgépekkel, szélkerekekkel történik. A szélerőgépeknek számos típusa, különböző nagysága (teljesítménye) ismeretes, kezdve a szélmalmokkal (3000 év óta), majd a jelenlegi kisteljesítményű kw-os szélmotoroktól a szélerőművekig (1,0-10 MW teljesítmény). A szakértői számítások szerint a magyarországi széljárás számára az optimális szélkerékátmérő 15 m-nél kisebb kell, hogy legyen, a szabad magasság pedig m. A szélerőművek sajátossága, hogy időjárásfüggők, villamos teljesítményük függ a szélsebességtől, bizonyos szélsebesség alatt pedig nem is termelnek elektromos áramot Helyi potenciál Magyarország szélenergia potenciálja közepesnek mondható. Jelenleg, pontosabban fogalmazva a jelenlegi energiaárak mellett csak korlátozott mértékben és helyeken lehet megtérülő a felhasználása. A korábbi években meghatározták azokat a helyszíneket, ahol a természetvédelmi, környezetvédelmi szempontok figyelembevételével gazdaságosan telepíthetőek nagyobb

42 szélturbinák, szélerőművek. Ez alapján Magyarország összesített szélenergia potenciálja több ezer MW. Ugyanakkor számos dolog akadályozza ennek az energiahasznosítási módnak az elterjedését. A szélenergia nem szabályozható, időjárásfüggő technológia, másrészt a szélsebesség hazánk nagy részén nem kielégítő. Ezért a szélenergia terjedésének az energia tárolás gazdaságos biztosításáig, a villamos energia rendszer szabályozhatósága, befogadóképessége szab határt. A szélenergia hasznosítása évi lineáris 6 m/s átlagsebesség felett ajánlott. Magyarország adottságai a legtöbb helyen ennél kedvezőtlenebbek, amit a 16. és a 17. számú ábrák szemléltetnek ábra: Magyarország széltérképe 10 m-es magasságban Forrás: OMSZ 17. ábra: Magyarország széltérképe 75 m-es magasságban Forrás: OMSZ

43 Szélenergia potenciál tekintetében a vizsgált régió az ország kedvezőtlenebb vidékeihez tartozik. A szélsebesség 75 m-es magasságban csak kevés helyen éri el a 6 m/s-os értéket. Ezért a jelenlegi elektromos áram árakkal számolva szélerőmű telepítésére csak ott van lehetőség, ahol az előzetes szélerősségmérések ezt adatokkal alátámasztják Piaci lehetőségek kkv-k számára Mivel a szélenergia felhasználása csak korlátozott körülmények között javasolt hazánkban, ezért azokban az esetekben, amikor az alkalmazás szóba kerül, a beruházást sokkal alaposabban meg kell vizsgálni. Szerezzünk be minél több konkrét adatot, információt a helyi szélviszonyokról. A meteorológiai állomások mért adatai alkalmasak általános tendenciák meghatározására, de nem elegendőek konkrét szélerőmű tervezéséhez és telepítéséhez. Végezzünk tartós méréseket a lehető legnagyobb gyakorisággal és pontossággal a tervezett helyszínen a szélsebességre és a szélirányra vonatkozólag, lehetőleg a leendő szélturbina tengelymagasságában. Nézzünk utána, milyen jogszabályi korlátozó tényezői (országos, helyi) vannak a szélturbinák telepítésének az adott helyszínen. Nemzeti Parkok, Tájvédelmi Körzetek, stb. Tovább szűkíti a lehetőségeket a vizuális hatás, amely a tájat befolyásolja, s tekintve hogy síkvidékről van szó, a berendezések nagyobb távolságból érzékelhetők. Ellenőrizzük a környék infrastruktúráját: a meglévő úthálózatot, amelyen a nagytömegű berendezések a helyszínre szállíthatók, a villamos csatlakozási lehetőséget, amely a termelt energiát továbbítja, annak kapacitását, hogy bővítés nélkül alkalmas-e az energia az elosztó hálózatokba való táplálásra. A hazai gyakorlat a legtöbb helyen legfeljebb kisteljesítményű szélmotorok telepítésére megfelelő, amelyek hasonló energiahasznosítási nagyságrendet képviselhetnek, mint az egykori szélmalmok az ország jellegzetes szelesebb régióiban. A hazai külterületi hasznosítási helyekre javasolható a 230 W-tól 10 kw-ig terjedő névleges teljesítményű szélturbinák telepítése Javasolt rendszerek Ezek akár tanyavillamosításhoz, telekommunikációs állomás, szárítóberendezés, villanypásztor, belvízátemelő szivattyú, melegházak, fóliasátrak tápegységének ellátására felhasználhatók. Mechanikus szélkerék (pl. vízszivattyúzáshoz) Villanyáram termelésre alkalmas szélturbina o Kis teljesítményű szélerőgépek vízszivattyúzásra (helyi alkalmazású vízszivattyúzó szélerőgépek) o Kis teljesítményű szélerőgépek (szélenergia hasznosítás függőleges tengelyű szélkerékkel) o Hibrid rendszerek (szélturbina és napelem áramtermelő rendszer, háztartási méretű, szigetüzemű villamosenergia-termelő szélerőgép) o Szélerőművek (szélerőmű Bükkaranyoson, Vépen)

44 7.1.5 Vízenergia Alapfogalmak és helyi potenciál Vízfolyások, tavak, tengerek mechanikai energiakészlete. Hazánkban a vízenergia felhasználás a múlt század végéig az egyik alapvető energiatermelési mód volt, különösen a malomiparban, de a vízenergia hasznosítása többrétű, energetikai, vízgazdálkodási, árvízvédelmi és környezetvédelmi kérdés is egyben. Magyarország vízenergia adottságai nem túl kedvezőek: viszonylag kevés a hegyes terület, országosan eltérő a csapadék eloszlása térben és időben, a nagy vízhozamú folyóink pedig kis esésűek. Ugyanakkor az is elmondható, hogy hazánk ezeket a szerény adottságokat sem használja ki megfelelően. Magyarország műszakilag hasznosítható vízerő potenciálja kb MW, amely természetesen jóval több a ténylegesen villamos energia termelésre hasznosított vagy hasznosítható vízerő potenciálnál. A százalékos megoszlás durván a követező: Duna 72%, Tisza 10%, Dráva 9%, Rába, Hernád 5%, egyéb 4%. A teljes hasznosítás esetén kinyerhető energia millió kwh évente. 44 Kkv-k számára elsősorban törpe vízerőművek jöhetnek számításba. A régió adottságait tekintve korlátozott azon helyek és lehetőségek elérhetősége, ahova érdemes vízi erőművet telepíteni.

45 8 Összefoglalás A fent részletesen kifejtett okok miatt hazánkban, így a horvát-magyar határ melletti régióban is nagy lehetőségei vannak a megújuló energiaforrásokra épülő vállalkozások fejlesztésének. A megújuló energiaforrások a jövő energiáját képviselik környezetvédelmi, klímavédelmi, gazdasági okok miatt egyre nagyobb szükség lesz a kiaknázásukra. Az EU a hazánk által vállalt megújulós részarány betartását számon fogja kérni, míg ezzel párhuzamosan számos hazai és uniós pénzügyi eszköz, támogatás válik elérhetővé a megújuló energiaforrások kihasználását elősegítő szervezetek számára. 45 Hazánkban a vállalt energetikai célok betartása elősegíti a nagyfokú behozatali függőség csökkenését, ezzel párhuzamosan elősegíti a helyi gazdaság erősödését, a munkanélküliség és az elszegényedés csökkentését, növeli a vidék megtartó erejét, továbbá csökkenti a széndioxid kibocsátást is. A megújuló energiaforrásokba való befektetés, a megújuló energia ipar beindulása nem elsősorban a fő megújuló energiaforrások potenciálján múlik. A 7. fejezetben kifejtettük, hogy a vízenergián kívül amely a természetéből adódóan viszonylag kis területen hasznosítható az összes többi megújuló energiaforrás tekintetében hazánk kedvező helyzetben van, de az energiaforrásokat nem használja ki megfelelőképpen. A megújuló energiaforrások hasznosításának piaca igazából még nem indult be hazánkban. Számos sikeres kezdeményezés létezik, de a piac még nyitott. A legfőbb érv a hagyományos energiaforrások mellett - hogy a megújuló energetikai beruházások megtérülési ideje túl hosszú hamarosan érvényét veszti, hiszen a fosszilis energiaforrások ára át fogja lépni azt a küszöböt, ami felett már nem lesz kérdés, hogy érdemes-e megújuló energetikai eszközökbe, beruházásba fektetni. A jelenlegi és a jövőben várható támogatások még inkább elősegítik, hogy a piac növekedését, és a tiszta, környezetbarát technológiák elterjedését. A kis és közepes méretű cégek számára tehát mind a pénzügyi befektetés, mind a szolgáltatás, mind a gyártás (mezőgazdaság és ipar) területén számos jó lehetőség bontakozik ki. Jelentős terület a családi házak, kisebb épületek megújuló energetikai rendszerekre történő átállítása, az ehhez kapcsolódó termékek és szolgáltatások kialakítása. Nagy lehetőségek vannak a jelenleg is mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások területén, hiszen a keletkező melléktermékek energetikai hasznosítása vagy az energetikai célú növények termesztése új lendületet adhat a működő vállalkozásoknak. A vállalkozásoknak mindenképp nyitottaknak érdemes lenniük a helyi piacon kínálkozó lehetőségekre. Hogy céljaik megvalósításához milyen erőforrásokat tudnak felhasználni, arról a 2. kötetben olvashatnak.

46 1. számú melléklet A megújuló energia felhasználással kapcsolatos fontosabb szakmai szervezetek Magyarországon 2012-ben Szervezet Szerepe Elérhetőségek Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. A Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. az Európai Uniós források hatékony, szabályos, átlátható felhasználásával segíti a környezet védelmét szolgáló beruházások megvalósulását Budapest, Váci út 45. tel: 06 1/ fax: 06 1/ ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület Az ENERGIAKLUB Magyarországon egyedülálló módon immár 20 éve dolgozik egy új szemléletmód elterjesztésén. Kutatásaikkal, képzéseikkel és a széles körű kommunikációval a céljuk, hogy mind az energiát termelők, mind a felhasználók, vagy éppen a politikai döntéshozók másként viszonyuljanak az energiához Budapest, Szerb utca tel: 06 1/ fax: 06 1/ energiaklub@energiaklub.hu Magyar Bioetanol Szövetség A Magyar Bioetanol Szövetség célja, hogy olyan, megújuló alapanyagokból és lehetőleg környezetbarát technológiával, illetve zöld energiaforrások felhasználásával előállított üzemanyag használata terjedjen el Magyarországon, illetve Közép-Európában, amely a környezetre a lehető legkisebb terhet jelenti, az érintett emberek számára pedig a fenntartható fejlődés lehetőségét teremti meg Budapest, Angol utca 38. tel: 06 1/ erdekel@etanol.info.hu etanol.info.hu Magyar Biogáz Egyesület A Magyar Biogáz Egyesület célja egy szellemi műhely létrehozása, amely lehetővé teszi a korszerű környezetvédelem és energiagazdálkodás szempontjából fontos biogáz termelés és hasznosítás tudományos, műszaki és gazdasági kérdéseinek bemutatását, kutatását, oktatását Budapest, Ond vezér útja 1-3. tel: 06 1/ fax: 06 1/ Magyar Biomassza Társaság Megújuló energiák és energiahordozók (mindenekelőtt primer és harmadlagos) biomasszák termesztésével és hasznosításával kapcsolatos kutatás, oktatás, rendezvények szervezése, tanulmányutak szervezése bel- és külföldön, szaktanácsadás, elemzések, tanulmánytervek készítése Sopron, Ady utca 5. tel: 06 20/ mbmt@asys.hu Magyar Energetikai Társaság A Társaság fő feladata a hazai energetika megújításának szolgálata és társadalmi támogatása a következő feladatok megoldásával az energetika területén kifejlesztett eljárások, technológiák és 1094 Budapest, Ferenc krt. 23. II. em. 2. tel: 06 1/

47 termékek megismertetése, elterjesztésének előmozdítása. Magyar Energia Hivatal A Hivatal a villamos energia piac szabályozása körében kiadja a villamosenergia-ipari engedélyeket és szabályzatokat, ellenőrzi az azokban foglaltak betartását, kiadja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia eredetére vonatkozó bizonyítványt, megállapítja a villamos energia rendszerhasználati díjak mértékét, és számos más, jogszabályban rögzített feladatot lát el Budapest, II. János Pál pápa tér 7. tel: 06 1/ fax: 06 1/ eh@eh.gov.hu 47 Magyar Geotermális Egyesület A Magyar Geotermális Egyesület 1995-ben alakult non-profit civilszervezet, melynek fő célja a hazai geotermikus energia bányászatával és többcélú hasznosításával foglalkozó egyesületi tagok szakmai képviselete, a geotermikus energia kitermelésével és hasznosításával kapcsolatos tudományos kutatás, fejlesztés és alkalmazás segítése és előremozdítása Budapest, Ötvös János utca 3. tel: 06 1/ fax: 06 1/ info@mgte.hu Magyar Hőszivattyú Szövetség Az MAHÖSZ kiemelt céljai: a nemzetközi átlagtól eltérő kedvező geotermikus és geotermális adottságaink fokozott kihasználása a hőszivattyús technológia alkalmazásával, hiteles adatszolgáltatás a döntéshozók részére, a környezetvédelmi hatásvizsgálatok véleményezése és a közvélemény tájékoztatása Budapest, Zsigárd utca 21. tel: 06 1/ fax: 06 1/ adam@hoszisz.hu Magyar Megújuló Energia Szövetség A Magyar Megújuló Energia Szövetség azért munkálkodik, hogy az alapszabállyal összhangban elősegítse a megújuló energia források fokozott hasznosítását és ezen keresztül az ország energia függőségének csökkentését, valamint szerény eszközeivel is hozzá járuljon környezetünk állapotának javításához, a kedvezőtlen klimatikus változások lassításához. Mindezen keretek között szeretné tevékenységével tagjait is támogatni Kiskunmajsa, Kálvária utca 12./A

48 2. számú melléklet Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok Magyarországon Megnevezés Elérhetőségek BIOMASSZA Energetikai fásszárú növények termesztése Pelletüzem Beleznán Pelletgyártó üzem Tuzséron Terményszárító fűtése biokazánnal Bicskén Faapríték előállítás Körmenden Crofter Minierőmű Közösségi biomassza fűtőmű Pornóapátiban Zöldmezős bioerőmű Szakolyban Biogázüzem Csenger-Tej Kft. Biogázüzem cukorgyár melléktermékre Biometán töltőállomás Zalaegerszegen Növényolaj-gyártás a BB Zrt. Biodízel termelés a Mátrai Erőmű Ipari parkjában Bioetanol üzem Hungrana Kft. Bioüzemanyagok felhasználása a Debreceni tömegközlekedésben Biomassza fűtőmű Körmenden Fahulladék fűtésű faipari szárítókamra Celldömölk-Izsákfán Faapríték fűtőmű Torony községben Bioszolár fűtőmű Szombathelyen debut Pornóapáti, Körmendi utca 27. tel: 0694/ purker.walter@vipmail.hu Kft-Csengersima-Biog%C3%A1z-%C3%BCzem T%C3%A1vfel%C3%BCgyelet zoldtech.hu/cikkek/ kaposvar-biogazcukorrepabol en-atadtak-kozep-europa-elso-biometantoltokutjat energiapedia.hu/matrai-eromu-zrt pdf 9900 Körmend, Rákóczi utca 23. tel: 0694/ regioho@t-online.hu Celldömölk-Izsákfa tel: 0694/ csercsics@csercsics.hu tel: 0694/ csercsics@csercsics.hu Szombathely, Mikes Kelemen utca tel: 0694/

49 Közintézmény fűtése és használati melegvízellátása bioszolár rendszerrel Nagypáliban Dötki Ökológiai és Vidékfejlesztési Tájközpont bioszolár rendszere Fahulladék tüzelésű kazán Nagykanizsán Telenor Ház hőszivattyús rendszere Zalaegerszeg-Pozva termálrendszer Geotermikus távfűtőmű Vasvár Használati melegvíz előállítás Szentgyörgyvölgy szabadidőközpontban Szakképző iskolai hőközpont Nagykanizsán Napenergia hasznosítás, hőszivattyú Keszthelyen Napenergia hasznosítás Hévízen GEOTERMIKUS ENERGIA NAPENERGIA SZÉLENERGIA Nagypáli Önkormányzat 8912 Nagypáli, Arany János utca 26. tel: 0692/ Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért 8799 Dötk, Fő utca 39. tel: 0683/ okoregio@t-online.hu Kanizsa Trend Kft Nagykanizsa, Szemere utca 4. tel: 0693/ Törökbálint, Pannon út 1. tel: 0620/ Sándorfalva, Sövényházi út 1. tel: 0662/ aquaplus@aquaplus.hu 9900 Körmend, Rákóczi utca 23. tel: 0694/ regioho@t-online.hu Szentgyörgyvölgy, Farkasi utca 1. go-na@t-online.hu Nagykanizsa tel: 0693/ antalics@nagykanizsa.hu 8360 Keszthely, Deák Ferenc utca 16. tel: 0683/ laszlo-a@georgikon.hu 8380 Hévíz, Attila utca 34. tel: 0683/ mega-sol@mega-sol.hu Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Szélenergia hasznosítás függőleges tengelyű Alternatív Energetikai Műhely szélkerékkel Szélturbina és napelem áramtermelő rendszer Püspökszilágy, Fekete Harkály Erdei Iskola Vízerőmű Ikerváron VÍZENERGIA Szombathelyi Vízerőmű Kft Ikervár, Vízerőtelep tel: 06 94/ vizeromu@hu.inter.net 49

50 Forrásjegyzék [1] Renewables 2011, Global Status Report, REN21 Secretariat, 2011 [2] Nemzeti Energiastratégia 2030, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2012 [3] Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve, 2010 [4] smallbusiness.chron.com/start-renewable-business html [5] Megvalósíthatósági tanulmány a Dél-Alföldi Régió megújuló energiáiról és azok hasznosíthatósági lehetőségeiről, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, 2007 [6] Falvak megújuló energián alapuló komplex közmű-modelljei, Tanulmány, BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. [7] Analysis of the Economy and Business Environment in Zala County of Hungary with Specific Emphasis on the Renewable Energy and Environment Sectors, MKM Consulting, 2012 [8] Köztestületi Stratégiai Programok, Megújuló energiák hasznosítása, Magyar Tudományos Akadémia, 2010 [9] Megújuló energiák, Legjobb gyakorlatok, Száz magyar falu Vidékfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. [10] Biogáz felhasználás lehetőségei Zalaegerszegen Innovatív megoldások bemutatása, prezentáció, Delacasse László [11] Tiszta Vizet Zalaegerszeg és Környéke Szennyvízkezelési Program, Önkormányzati Társulás Zalaegerszeg és Környéke Csatornahálózat és Szennyvíztisztító telep Fejlesztésére, 2010 [12] [13] [14] A Best Practice Modellértékű projektek, Ökorégió Füzetek XI, Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért [15] 50 Borítókép:

51 Székhely: 8600 Siófok, Szent László utca 187. Iroda: 1065 Budapest, Révay utca 10., 207. iroda Tel/fax: 06 1/