SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR KÖZMŰ- ÉS MÉLYÉPÍTÉSI TANSZÉK ÉPÍTŐMÉRNÖK SZAK, INFRASTRUKTÚRA SZAKIRÁNY SZAKDOLGOZAT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR KÖZMŰ- ÉS MÉLYÉPÍTÉSI TANSZÉK ÉPÍTŐMÉRNÖK SZAK, INFRASTRUKTÚRA SZAKIRÁNY SZAKDOLGOZAT"

Átírás

1 SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR KÖZMŰ- ÉS MÉLYÉPÍTÉSI TANSZÉK ÉPÍTŐMÉRNÖK SZAK, INFRASTRUKTÚRA SZAKIRÁNY SZAKDOLGOZAT A GEOTERMIKUS ENERGIA FELHASZNÁLÁS HELYZETE HAZÁNKBAN LISTÁR NIKOLETT ÉPÍTŐMÉRNÖK SZAK, INFRASTRUKTÚRA SZAKIRÁNY

2 Tartalomjegyzék Bevezetés A geotermikus energia A geotermikus energia meghatározása és fogalma Geotermikus energia kinyerés jogi háttere A geotermikus energia felhasználási területei Geotermikus energiahasznosítás formái felhasználó szerint A geotermikus energia egyedi hasznosítása A geotermikus energia ipari hasznosítása A geotermikus energia kitermelésének műszaki megoldásai A geotermikus energia hasznosítása felszínközeli rétegekből Felszínközeli geotermikus energia hasznosítása a felszín alatti víz kitermelése nélkül hőszivattyú segítségével Felszínközeli geotermikus energia hasznosítása a felszín alatti víz kitermelésével hőszivattyú segítsége nélkül Geotermikus energia hasznosítása mélyen elhelyezkedő rétegekből Mélységi geotermikus energia hasznosítása a felszín alatti víz kitermelésével és visszasajtolásával Mélységi geotermikus energia hasznosítása a felszín alatti víz kitermelése nélkül Magyarország jelenlegi geotermikus energia felhasználása Magyarország földtani adottságai Geotermikus energia alkalmazási módjai napjainkban Magyarország Európai Uniós vállalása a megújuló energia felhasználás terén A geotermikus rendszerekhez igénybe vehető támogatások A geotermikus energia a köztudatbam Egy családi ház geotermikus energia felhasználása Épületenergetikai számítások Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatok és követelmények meghatározása Alapadatok Geometriai adatok A fűtött légtérrel érintkező felületek meghatározása

3 Külső falak hőhídjainak és hőveszteségeinek meghatározása Talajon fekvő padló vonal menti hőátbocsátási tényezője, és a vonal menti hőveszteség meghatározása Az épület szerkezetének besorolása Direkt sugárzási nyereség meghatározása a fűtési idényre Felület/ térfogatarány meghatározása Követelmények meghatározása Fajlagos hőveszteség-tényező tényleges értékének meghatározása A fűtés éves nettó hőenergia igénye A fűtési rendszerrel biztosítandó nettó fűtési energiaigény fajlagos értéke Fűtés primerenergia igénye A melegvízellátás primerenergia igénye Az összesített energetikai jellemző meghatározása Energetikai minősítési osztály meghatározása Jelenlegi fűtési rendszer adatai A téli hőveszteség Hőszivattyú kiválasztása Összefoglaló Függelék

4 Bevezetés A XXI. század egyik legnagyobb problémája, a szükséges energia biztosítása az emberiség számára. A népesség növekedésével és a technika fejlődésével az energia szükséglet ugrásszerűen megnőtt az elmúlt években. Ezt az igényt egyre nehezebben tudjuk kielégíteni. A világ energiatermelésének igen magas százalékát még ma is a fosszilis energiahordozók adják, melyeket a földtörténeti ókorból származó növényi és állati eredetű ásványi anyagok, szén, olaj és gáz elégetéséből nyernek. Ezek az energiaforrások nem kiapadhatatlanok, véges készlettel rendelkezünk belőle. Nem elhanyagolandó az a tény sem, hogy a kőszén, a kőolaj és a földgáz elégetése üvegházhatást kiváltó égéstermékeket (elsősorban CO 2 ), valamint egyéb, a környezetre ártalmas anyagokat (pl. CO, NOx, SO 2 ) bocsát ki a környezetünkbe. A föld népességének és - ezzel egyidőben - az energia szükséglet növekedésével nem tudunk lépést tartani. Lassan de biztosan, a tendencia abba az irányba mutat, hogy nem lehet gazdaságosan felszínre hozni a szükséges szenet, olajat és gázt. Olyan mélységben lesznek ezek az ásványi anyagok, hogy kitermelésük után, a fogyasztók számára megfizethetetlenné fog válni. Más energiaforrásokat kell felkutatni és alternatív megoldást kell alkalmazni az energia igények kielégítésére. A legkézenfekvőbb, amivel nap, mint nap mi is találkoznunk és mindenhol jelen van, a nap és a szél, amelyek folyamatosan képesek energiát szolgáltatni és forrásuk hosszú távon biztosított. Folyamatos energiát képes biztosítani és kiapadhatatlannak tűnik. Ezeknél az alternatív energiaforrásoknál nagyon fontos megjegyezni, hogy olyan helyre nincs értelme szélerőművet építeni, ahol a szél szinte alig fúj. Természetesen ez igaz a napkollektorra is, olyan helyre nem építhető ki gazdaságosan, ahol kevés a napsütéses órák száma. Hazánk a fent említett két megújuló energiaforrás szempontjából igen előnyös helyen fekszik. Magyarországon a napsütéses órák száma óra/év (földrajzi fekvéstől függően), vagyis jobb adottságokkal rendelkezik, mint Hollandia, Dánia, Németország vagy Ausztria, melyek ma vezető helyen vannak a napenergiahasznosítás terén

5 Magyarország európai viszonylatban mérsékelten szeles terület, az átlagos földfelszíni szélsebesség 3-5 m/s körül mozog. Az ország nyugati felében, főleg a Pozsony melletti hegyek által formált ún. dévényi szélkapuban, továbbá nagy vízfelületek közelében alakulnak ki jelentős szelek, melyek elérik, vagy meghaladják a szélenergia gazdaságos hasznosításához szükséges 6 m/s-os sebességet. 2 Ezeken kívül van még egy olyan energiaforrás, melyből hazánk még az előzőeknél is gazdagabb és ez az energiaforrás még kiaknázatlan. Ez a geotermikus energia. Azért is választottam diplomamunkámnak ezt a témát, mert Magyarországon egyelőre még nem terjedt el olyan nagymértékben ezen energia felhasználása lakossági körben. Szeretném felhívni mások figyelmét arra, hogy milyen hatalmas kincs birtokában vagyunk és ez csak egy karnyújtásnyira van tőlünk. Listár Nikolett Építőmérnök hallgató - 5 -

6 1. A geotermikus energia 1.1. A geotermikus energia meghatározása és fogalma A "geotermikus" kifejezés görög eredetű szó, jelentése: földi hő, a földkéreg belső energiája. A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 C-kal emelkedik a hőmérséklet. 3 A geotermikus energiahordozók azok a különböző halmazállapotú anyagok (pl. felszín alatti vizek, gőzök), melyek a földkéreg belső energiájának hőenergetikai célú hasznosítását, kitermeléssel vagy más technológia alkalmazással lehetővé teszik. 4 A föld hőjét a földkéreg különböző rétegei vezetik a magma belsejéből a felszín felé. A kőzetek milyensége és a rétegek vastagsága befolyásolja a föld hőjének felszínre jutását. Magyarország igen szerencsés helyzetben van, ritka jó tulajdonságokkal rendelkezik. Mivel a Kárpát-medence talaja üledékes, víztározó porózus kőzetekből áll, - ami történetesen igen jó hővezető - ezért egyszerűbb a geotermikus energiát kinyerni a földből. A földhő keletkezése A geotermikus energia a Föld belsejében lévő hőből nyerhető ki. Különböző radioaktív anyagok bomlása illetve a Föld keletkezése folyamán jön/jött létre az a hő, amiből az energia előállható. A felszín felé áramló magma legtöbbször nem tör fel, hanem a Föld magjában és köpenyében melegíti fel a kőzetek pórusaiban és repedéseiben található folyadékokat. Kutak fúrásával lehet elérni, hogy a forró folyadék illetve gőz a felszínre jusson. Ezt a felszínre kerülő hőt használják ki az erőművek és állítanak elő elektromos áramot. A geotermikus energia jellemzően szubdukciós zónákban 5, középóceáni hátságokban 6 és olyan területeken halmozódik fel nagyobb mennyiségben, ahol az átlagosnál vékonyabb a földkéreg. Magyarország az utóbbi kategóriába tartozik, mivel a Pannon-medence kialakulása a során a litoszféra és vele együtt a földkéreg elvékonyodott. Ennek következtében a köpeny közelebb került a felszínhez (24-28 km). A geotermikus energia a nemzetközi osztályozás szerint a 4 megújuló energiaforrás közé sorolandó. Alapvetően a Föld belsejétől sugárzott hő kimeríthetetlen és becslések szerint 42 millió megawatt (mw) 7 energiával - 6 -

7 egyenértékű. Ezen kívül a geotermikus energia nagy előnye, hogy nem kell tüzelő- illetve fűtőanyagot használni az előállítása során és nem jár szennyezőanyag kibocsátással, mindössze vízgőz permet képződik. Ezen tulajdonságoknak köszönhetően bármilyen környezetben sikeresen tud működni egy geotermikus erőmű. A geotermikus energia a hőforrásból, földalatti víztárolókból és földalatti kőzetekben található termálvízből álló geotermikus rendszerekben halmozódik fel víz- illetve hőkészletek formájában. 8 A gőz és forró víz az áteresztő és lyukacsos kőzetrétegben gyűlik össze a nem-áteresztő kőzetréteg alatt. Ez a természetes módon kialakuló vízgyűjtő a geotermikus víztároló, melyet az 1. ábra szemléltet. Az ilyen vízgyűjtők belső hőmérséklete a forráspont több mint háromszorosát is elérheti (370 C). 1. ábra Geotermikus tározó - 7 -

8 1.2. Geotermikus energia kinyerés jogi háttere - Geotermikus energia kinyerése felszín alatti víz kitermelése nélkül - Geotermikus energia kinyerése felszín alatti víz kitermeléssel - Termálvízkút vízjogi létesítési engedélyezési eljárása Geotermikus energia kinyerése felszín alatti víz kitermelése nélkül évi XLVIII. Törvény a bányászatról,- foglalja magába a geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának szabályait. Tudni kell, hogy az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak, de a bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel és utána energetikai célokra kinyert geotermikus energia, a hasznosítással, a bányavállalkozó tulajdonába megy át.[3. (1)] A geotermikus energia kinyerését és hasznosítását, valamint az ehhez szükséges külön jogszabályban meghatározott földalatti és felszíni létesítmények megépítését és használatba vételét, ha a tevékenység nem vízjogi engedély köteles a bányafelügyelet engedélyezi. [5. (1) g)] A mostani jogszabályok értelmében a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg, ezt a 20. részletezi. Érdekesség képen említem meg, hogy nem kell bányajáradékot fizetni a 30 o C-ot el nem érő energiahordozóból kinyert geotermikus energia után, valamint a kitermelt geotermikus energia 50%-ot meghaladóan hasznosított mennyisége után. Zárt területen a geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére a szénhidrogén-bányászat engedélyezésére vonatkozó sajátos szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A geotermikus energiát kinyerni a földkéregből csak az e célra elhatárolt részből (geotermikus védőidom) szabad. A geotermikus védőidomot a bányafelügyelet jelöli ki. Nyílt területen a geotermikus energia kinyerése és hasznosítása nem vízjogi engedély köteles akkor bányafelügyelet hatáskörébe tartozó, építményfajtákra vonatkozó külön jogszabályi rendelkezéseit kell alkalmazni. A természetes felszíntől mért 20 méteres mélységet el nem érő földkéregből történő geotermikus energia kinyerés - 8 -

9 és hasznosítás nem engedélyköteles. Ez a rendelkezés nem mentesíti a tevékenységet végzőt a más jogszabályban előírt engedélyek megszerzése alól. [22/B. ] A törvénybe foglaltak nagy része február.23.-a óta hatályos. Ezen törvények a geotermikus energiát hívatott védeni. Geotermikus energia kinyerése termálvíz kitermeléssel A felszín alatti és a felszíni vizek kitermeléséről, gazdálkodásáról, kutatásáról és feltárásáról évi LVII. törvény rendelkezik. Itt is, mint ahogy az előzőekben olvashattuk, az állam kizárólagos tulajdonában vannak a felszín alatti vizek és azok természetes víztartó képződményei.[6. (1)a] A felszín alatti vizet, csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon. Az ásvány-, gyógy-, és termálvizek felhasználásánál előnyben részesítik gyógyászati, illetve a gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet vissza kell táplálni. A vízügyi hatóság szeptember 30-án jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, energia hasznosítási célú termálvíztermelés esetében kérelemre engedélyezheti a visszatáplálás mellőzését. [15. ] Vízjogi engedély szükséges a vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, valamint a használatbavételéhez, az üzemeltetéséhez, illetve minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély). Környezeti hatásvizsgálat köteles-, a felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból 5 millió m 3 /év vízkivételtől és a vízbesajtolás felszín alatti vízbe 3 millió m 3 /év víz bejuttatásától, amit a 314/2005.(XII.25) Korm. rendelet A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló szabályozásban található meg

10 A felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység a felszín alatti vizek igénybevétele, ha egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból a napi vízkivétel: - talajvízből 1000 m3-t - termál karsztvízből 500m3-t - rétegvízből 5000 m3-t - hideg karsztvízből 2500 m3-t - parti szűrésű vízből 5000 m3-t - termál rétegvízből 2000 m3-t - forrásvízből a mindenkori forráshozam 33%-át és 50 m3-t meghaladja (ha nem tartozik az első mellékletbe) Környezeti hatásvizsgálat kötelesek az alábbi tevékenységek: - geotermikus erőmű 20 mw villamos teljesítménytől: ásvány- gyógy- és ivóvízbázis védőövezetén, védett természeti területen méretmegkötés nélkül - mélyfúrás, kiépített fúrólétesítménnyel 650 m fúrási mélységtől vízbázis vagy védett természeti területen - vízbesajtolás a felszín alatti vízbe A következő rendeletbe foglaltak, a felszín alatti vizeinket hívatott védeni 219/2004.(VII.21) Korm. rendelet. Termálvízkút vízjogi létesítési engedélyezési eljárása A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokat a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet foglalja magába. A felszín alatti víz energetikai célú kitermelése, fűtés, hűtés vagy elektromos energiahasznosítás céljából, annak hőmérsékletétől függetlenül lehetséges.[2. ] A kizárólag energetikai célú kitermelést úgy kell tervezni, telepíteni, kialakítani és üzemeltetni, hogy hatásuk ne érintse károsan a források és a karsztforrások hozamát és hőmérsékletét. A felszín alatti vizet a hasznosítást követően ugyanazon vízadó rétegbe kell visszatáplálni. A termálvíz gyógyászati, egyéb egészségügyi, továbbá ivóvíz, ásványvíz, fürdővíz, használati melegvíz, hőellátási és villamosenergia-előállítási célra

11 hasznosítható. A termálvíz-hasznosítás tervezésénél a többcélú, ismételt és víztakarékos felhasználásra kell törekedni. Vizsgálni kell az esetleges kísérő gázok hasznosításának lehetőségét is. Termálvízmű telepítésekor a hasznosításból kikerülő termálvizek ártalommentes elvezetéséről, elhelyezéséről, különösen visszatáplálásáról gondoskodni kell. A termálvízkút telepítése során a felszíni befogadó kiválasztásánál a környezetvédelmi szempontok mellett a vízkészlet-utánpótlási viszonyokat is figyelembe kell venni. A használati melegvíz ellátás céljából kitermelt termálvizet házi vízelosztó rendszerbe csak akkor lehet vezetni, ha az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel.[10. ] 1.3. A geotermikus energia felhasználási területei A geotermikus energiát sokféle célra lehet használni, mint például: - hűtés-fűtés - elektromos áram előállítás - gyógyítás (balneológia) - ipari és magán célú felhasználás - mezőgazdaság A fentiekben csak néhány példa került megemlítésre arra vonatkozóan, hogy mire is lehet használni a geotermikus energiát. Természetesen ennél jóval több felhasználási terület létezik. Többféle csoportosítási mód áll rendelkezésünkre, ilyen lehet például: a felhasználási hőmérséklet, a kitermelés módja illetve felhasználó szerint csoportba sorolás. Minket inkább, az infrastrukturális fejlesztésben megbúvó fejlesztések érdekelnek. Központi helyen kell megemlíteni azt a nagyon fontos tényt, hogy a geotermikus energiának nincs vagy igen elhanyagolandó a káros anyag kibocsátása. Ezzel szemben a fosszilis energiahordozók, valamint atomenergia segítségével előállított egyéb energiaszolgáltatás - legyen az, elektromos áram vagy melegvíz - igen magas a környezetre gyakorolt káros hatása. Nagy mennyiségű veszélyes hulladék keletkezik alkalmazásuk következtében, melyet nem lehet a végtelenségig a föld alá söpörni

12 Amíg a fosszilis energia készletek nem kimeríthetetlenek, addig a geotermikus energia folyamatos ellátás biztosít számunkra, a földkéregben mindenütt jelenlévő és kifogyhatatlannak mondható. Magyarország területi elhelyezkedése nagyon szerencsés, kis mélységben már rendelkezésre áll ez a kincs. Gazdaságosan felszínre lehet hozni és egyéb beavatkozás nélkül lehet hasznosítani. 2. Geotermikus energiahasznosítás formái felhasználó szerint Két nagy csoportot tudunk elkülöníteni egymástól: - egyedi - ipari 2.1. A geotermikus energia egyedi hasznosítása A 60-as évekig Budapesten kívül a következő városokban volt vezetékes gázellátás, többségében szén, kisebb mértékben szénhidrogén (földgáz) bázison: Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Eger, Székesfehérvár, Szombathely, Sopron, Baja, Hajdúszoboszló, Nagykanizsa, Dunaújváros. A kisebb városokban, falvakban jellemzően fával és szénnel fűtöttek. Később a 80-as, 90-es években kezdődött az ország fölgázzal történő ellátása. A cél az volt, hogy az akkor még olcsó gázt Magyarország minden eldugott kis településére is eljuttassák, mellyel fűtött és meleg vizet állított elő a lakosság. Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy annyira nem is olcsó, sőt néha még az ellátás is csak akadozva jut el hazánkba, egyéb politikai ellentétek miatt. Felmerül a kérdés, hogy vajon miért nem használjuk ki a természet adta lehetőségeinek? A geotermikus energia leggyakoribb hasznosítási módja a lakossági, kommunális, létesítmények fűtése, illetve használati melegvíz előállítása, amelyet a komplett hasznosítás megfelelő hőmérsékleti szintjén célszerű igénybe venni.(1. táblázat.)

13 Csoportosítás Fűtővíz Hasznosító Felhasználás hőmérséklet szerkezetek Fogyasztás jellege Hőmérsékleti szint Folyadékáram I hagyományos konvekciós épületfűtés fűtőtestek II épületfűtés konvekciós és csúcstermelő sugárzó III csökkentett fűtőtestek növ.fel.konv. hőmérs. fűtés sugárzó IV használati fűtőtest hőcserélő 24 melegvíz órás tárolóval V termelés helyiség fűtés sugárzó fűtőtest VI zuhany közvetlen közvetlen felhasználás VII vízellátása medencék közvetlen vízellátása felhasználás 1.táblázat Hasznosítási módok üzemi hőmérsékletei Forrás: A geotermikus energia ipari hasznosítása változó változó változó állandó változó változó állandó állandó állandó állandó állandó állandó változó állandó Az ipari hasznosításon belül kiemelkedő helyet foglal el a mezőgazdaság. Az összes felszínre hozott termálenergiának közel 60%-át, a fűtési célra szolgálónak közel 80 85%-át ez az ágazat hasznosítja. A geotermikus energia mezőgazdasági hasznosítása az alábbi területeken képzelhető el: - Üvegházak fűtése-hűtése (2. ábra) - Hajtató berendezések fűtése - Állattartó telepek fűtése - Halastavak fűtése (3. ábra) - Terményszárítás 2. ábra 3. ábra Forrás:http://www.nrel.gov/data/pix/Jpegs/05875.jpg Forrás:http://www.nrel.gov/data/pix/Jpegs/07192.jpg

14 A növénytermesztő telepek hőellátása a hazai termálvíz hasznosítás legnagyobb területe. Termálvíz-fűtési rendszereknél, ahol rendelkezésre áll a termálvíz, mint hőhordozó, a termesztő telep egy részét növényházak, másik részét kiegészítésként fóliasátrak alkotják. A növényház-fóliasátor építési arányt két tényező határozza meg: a termesztő telep agrotechnikai feladata (vagyis milyen növényből, mennyit termelnek) és a rendelkezésre álló termálvíz hőmérséklete és mennyisége. Hőenergetikailag a fóliasátrakat az elfolyó termálvíz, tehát az egy vagy több hőlépcsőben a növényház fűtésén már átment és részben lehűlt víz hasznosításával fűtik. A geotermikus energia hasznosításának másik nagy területe a terményszárítás lehet minden olyan esetben, amikor megfelelő mennyiségű és C hőmérsékletű melegvíz elegendő az adott termék teljes, vagy részszárításához. Zöldtakarmányok szárítása (főleg a lucernafélék) termálvízbázison meleg levegős üzemmel valósítható meg. A forró levegős szárítás esetében a termálvíz önmagában csak előszárítási funkciókra alkalmas, amivel a magas hőmérsékletű szárítóknál is jelentős tüzelőanyag megtakarítást tesz lehetővé. A termálvíz kedvezően alkalmazható a kishőmérsékletet igénylő szemes termény és fűszerpaprika szárítóknál is. Az élelmiszeripari szárítási folyamatok általában 100 C hőmérséklet feletti tartományban mennek végbe. Vannak azonban alacsony hőfokon végezhető szárító-érlelő eljárások, ahol a termálvíz adta lehetőségek jól és gazdaságosan hasznosíthatók (például a szalámi-és kolbászfélék szárítása alacsony hőmérsékletű érlelési eljárást igényelnek). Alacsony hőfokú szárítva-tárolásra hasznosítható a termálvíz a tojások tartósítására is. Itthon egyáltalán nem használják a geotermikus energiát villamosenergiatermelésre, egyelőre csak tervek vannak. Európában már számos országban alkalmazzák a geotermikus-villamos erőműveket elektromos áram előállításra. (2. táblázat)

15 Országok Olaszország 810,5 810,5 Portugália 30,0 31,0 Franciaország 15,0 17,2 Ausztria 8,2 8,2 Németország 1,2 1,2 Összesen: 864,9 868,1 2. táblázat Geotermikus villamos-energia termelés az EU országaiban (mw) Forrás: Ez lehet a jövő megoldása a fosszilis és az atomenergia kiváltására. A geotermikus erőművek elvben nagyon egyszerűen működnek. A 4-5 kilométerrel a földfelszín alatt lévő forró kőzetre hideg vizet engedve gőz fejlődik, ami turbinákat hajtva áramot és hőt termel, vagy a földfelszínre kell vezetni az ott meglévő hőt vagy a forró vizet. Fő előnye, hogy tiszta, nem emittál nagy mennyiségben mérgező és/vagy üvegházhatást okozó gázokat, valamint levegőben lebegő részecskéket. (1 mw geotermikus erőmű = m 3 földgáz megtakarítás= 200 tonna/év CO 2 kibocsátás csökkenés!) Fajlagos költségszerkezetet mutatja a 3. táblázat. A beruházás elemei Megoszlás % hőcserélők, szivattyú, szerelvények stb. 20 turbina, generátor, szerelvények 15 kondenzátor,hűtőtorony,szivattyú, szerelvényeik, vízkezelés 15 termálvízkör működtetése 3 műszerek, vezérlések, tűz,- és villámvédelem 21 közvetett költségek táblázat Fajlagos költség szerkezet A geotermikus energia villamosenergia-termelés célú hasznosításának főbb technológiái: - szárazgőz erőmű (4. ábra): a föld mélyébe fúrt geotermikus kútból forró gáz tör fel, amit turbinára vezetve generátorokat hajtanak meg, ezek pedig áramot termelnek

16 4. ábra Szárazgőzös erőmű működési ábra - kigőzölögtető vagy nedves gőzerőmű (5. ábra): a föld mélyébe fúrt geotermikus kútból forró víz tör fel, amit gőzzé alakítanak át. A gőzt turbinára vezetve generátorokat hajtanak meg, ezek pedig áramot termelnek. Amikor a gőz lehűl, vízzé alakul vissza, es ezt visszasajtoljak a földbe. A legtöbb geotermikus erőmű ezzel a technológiával épült. 5. ábra Kigőzölögtető vagy nedves gőzerőmű működési ábra - kétkörös geotermikus erőmű (6. ábra): számos geotermikus terület akad, amely nem elég forró ahhoz, hogy a fenti két technológiát alkalmazni lehessen. Ilyen esetben kétkörös erőmű segítségével még mindig van lehetőség áramtermelésre úgy, hogy a feltörő forró vizet egy hőcserélőre vezetik, ahol az átadja a hőt egy másik folyadéknak, amelynek a forrási pontja jóval alacsonyabb a víznél. A forró víz hatására a másik folyadék gőzzé válik, amely meghajtja az erőmű turbináját. 6. ábra Kétkörös geotermikus erőmű működési ábra

17 Érdekességként megemlíteném, hogy egykoron nagy lendülettel igyekeztünk kihasználni geotermikus adottságainkat. Ebben Heller László világhírű professzorunk járt az élen, az ő nevéhez fűződik a hőszivattyú ipari alkalmazásának szabadalmaztatása 1948-ban. Akkoriban még a parlamentet is termálvízzel fűtötték egészen 1953-ig. 9 Néhány országban, mint például Amerikában, Izlandon használhatjuk téli síkosság- és jégmentesítésnél is a geotermikus energiát. Az utat, járdát, kocsi lehajtót fűthetjük vele (7-8. ábra). 7. ábra 8. ábra Forrás:http://www.nrel.gov/data/pix/Jpegs/08827.jpg Forrás:http://www.nrel.gov/data/pix/Jpegs/08831.jpg 3. A geotermikus energia kitermelésének műszaki megoldásai A geotermikus energia kitermelési módját három nagy csoportba lehet sorolni: - kitermelés nélkül (zárt rendszerű) - kitermeléssel (nyitott rendszerű) - kitermeléssel és visszasajtolással Ezen felül meghatározzuk, hogy a kitermelt energiát milyen mélységből hozzuk felszínre, illetve annak hasznosítása hőszivattyú segítségével vagy a nélkül történhet. 3.1.Geotermikus energia hasznosítása felszínközeli rétegekből Amikor feszin közeli energiahasznosításról beszélünk, nem kimondottan termálvizet nyerünk ki, hanem a felszínhez közeli rétegvizeket, illetve a talajvizet hasznosítjuk, aminek a hőmérséklete lényegesen alacsonyabb a termálvizénél, körülbelül C-os

18 3.1.1.Felszínközeli geotermikus energia hasznosítása a felszín alatti víz kitermelés nélkül hőszivattyú segítségével Közvetett hasznosítás történhet, amikor a talajvíz és/vagy rétegvíz kedvezőtlen kémiai és fizikai tulajdonsággal rendelkezik. Ebben az esetben a víz a hő hasznosításban, mint primer közeg szerepel és hőcserélő közbeiktatásával megfelelően kezelt szekunder közeg szállítja, a hőt a fogyasztóhoz illetve egyáltalán nem vesz részt a hő hasznosításban. A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, melegvizet előállítani. A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva. (Mert külső energia felhasználása nélkül, "magától" a hő csak melegebb helyről tud a hidegebb hely felé áramlani.). A hőszivattyú elvi felépítése (9. ábra) megegyezik a hűtőberendezésekével, 9. ábra A hőszivattyú működési elve legfontosabb elemei a két hőcserélő (egy párologtató és egy kondenzátor), kompresszor és az expanziós szelep. A környezeti hőforrás a folyékony munkaközeget az elpárologtatóba légneművé alakítja, a kompresszor nagyobb nyomásra sűríti az elpárologtatott munkafolyadékot, ezáltal a kondenzációs

19 hőmérséklet is emelkedik. A hőszivattyú kompresszorát villanymotor hajtja, de nem feltétlenül szükségesek hagyományos energiaforrások (villamos energia vagy földgáz) hiszen a működtető villamos energiát biztosíthatjuk napelemmel, biogázzal, vagy éppen szélenergiával. Ezt követően a nagynyomású és hőmérsékletű gőz a kondenzátorba jutva átadja hőenergiáját a nála kisebb energiájú hőfelvevő közegnek. 10 A geotermikus hőszivattyú az a rendszer, ami képes a geotermikus energiát hasznosítani, a "föld" (talaj, talajvíz, termálvíz) és a ház belső terei között szállít hőt. A szondák, a földben elhelyezkedhetnek függőlegesen (függőleges kollektoros rendszer = földszonda 10. ábra) vagy vízszintesen (vízszintes kollektoros rendszer = talajkollektor 11. ábra). 10. ábra 11. ábra Forrás:http://visionmarketinginc.com/~getgeoth/about-geothermal/ A szondák gyűjtik össze a föld hőjét. A szondákból az összegyűjtött hőt szigetelt csővezetékkel elszállítjuk a hőszivattyúhoz. A földből körülbelül C-os hőt tudunk felszínre hozni és a hőszivattyúba juttatni. A hőszivattyú ebből az alacsony hőmérsékletű folyadékból további elektromos energia felhasználásával nagyobb hőmérsékletű meleg vizet állít elő (45-55 C). Ezt a meleg vizet fel lehet használni fűtésre, használati meleg vízre, medencék fűtésére, és még hűtésre is. A geotermikus hőszivattyú a lelke az egész rendszernek. Hatalmas előnye a geotermikus hőszivattyúval előállított energia hasznosításának, hogy nincs sem időjáráshoz, sem napszakhoz kötve, mint más alkalmazott alternatív megoldások. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó, télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A szállítási irányon változtatva télen a talajtól hőt elvonva fűthetünk, nyáron a talajt melegítve hűthetjük a házat (illetve melegvizet állíthatunk elő télen-nyáron)

20 3.1.2.Felszínközeli geotermikus energia hasznosítása a felszín alatti víz kitermelésével hőszivattyú segítsége nélkül Felszín közeli geotermikus energiát abban az esetben nyerhetünk ki hőszivattyú segítsége nélkül, ha megfelelő hőmérsékletű (min. 30 C-os folyadék) közvetítő közeggel rendelkezünk. Ezt felszínközeli talajvíz rétegekből és rétegvízből nem jellemző, hogy közvetlenül kitudjuk termelni. Ez abban az esetben lehetséges, ha a termálvíz pozitív kútként működik és szabadon képes a felszínre törni, vagy a termálvíz tározóréteg a felszínhez közel helyezkedik el. A közvetlen (12. ábra) kitermelés lehetséges, ha a termálvíz kedvező fizikai és kémiai tulajdonsággal rendelkezik, nem hajlamos üledékképzésre, nem fejt ki korróziós hatást a csővezetékekre, berendezésekre. A termálvíz ebben az esetben közvetlenül a fogyasztóhoz jut. Ebben az esetben a termálvízzel közvetlenül fűthetjük az épületeket és elláthatjuk a használati melegvizes berendezési tárgyakat. - kommunális fűtés - használati melegvíz készítés - növényházak fűtése - terményszárítás, stb. 12. ábra Forrás:http://visionmarketinginc.com/~getgeoth/about-geothermal/ Épületfűtés és melegvíz-szolgáltatás termálvízzel nemcsak közösségi, irodaés egyedi lakóépületek, kórházak, raktárak, műhelyek stb. fűthetők, hanem egész háztömbök is. Erre Budapesten és az ország más, főleg alföldi városaiban már az 50-es, 60-as években sor került, évente tonna fűtőolaj megtakarítását eredményezve. A termálvíz higiéniás célú használatra természetesen csak akkor alkalmas, ha minőségi és bakteriológiai paraméterei a

21 szabványban előírtaknak megfelelnek. Ha a termálvíz hőmérséklete alacsony (pl. 60 C), akkor előnyös lehet a padló- vagy a falfűtés. Radiátoros fűtés is megfelel, ha a vízhőmérsékletet tekintetbe véve méretezik. Ilyen esetben ajánlatos kiegészítő fűtésről is gondoskodni. A nagyobb termálvizes hálózatokban az áramoltatást szivattyúzással kell biztosítani, minél kisebb hőveszteségre törekedve. Lakótelepek, egészségügyi intézmények, iskolák termálvizes fűtéséhez és vízellátásához különösen fontos a termálkutak teljesítményének hosszúlejáratú fenntartása. Növényházak, fóliasátrak fűtése geotermikus energia, melegvíz formájában igen eredményesen használható. Magyarországon 1980-ban m 2 növényházfelületet és 1,064 millió m 2 fóliaház felületet fűtöttek termálvízzel. A fűtési teljesítmény iránti igény a növényház méreteitől, hőgazdálkodási viszonyaitól, betelepítettségétől és a növénykultúrától függ. A termálvízzel fűtött növényházak beruházási költsége 15-20%-kal nagyobb, mint az olaj- vagy a gázfűtésűeké, de a kisebb üzemköltségek miatt a többletkiadás 2,5-3 éven belül megtérül. A termálvízfűtésre növényházban is jól kihasználható, de növényházfóliasátor együttesekben még gazdaságosabb fűtést tesz lehetővé. Ha 90 C körüli hőmérsékletű hévíz áll rendelkezésre, akkor többlépcsős hasznosításra van mód: szivattyúk közbeépítésével a vízkivételi helyhez legközelebb eső növényház(ak) légfűtéssel fűthetők. A távozó, alacsonyabb hőmérsékletű (pl. 50 C-os) termálvízzel további növényház vagy fóliaházak légtér- vagy talajfűtése végezhető. Visszakeveréses megoldással a hőlépcsőket stabilizálni lehet. A fóliaházakból kilépő C hőmérsékletű víz még hálózati öntözővíz előmelegítésére használható. Alacsonyabb, C hőmérsékletű termálvízzel történő növényházfűtéskor ajánlatos a különböző fűtési lehetőségeket kombinálni a víz hőtartalmának és a fűtőfelületeknek minél jobb kihasználásával. A fóliaházakban és -sátrakban általában alacsony hőmérsékletű termálvizet használnak állandó vagy mobilis csöves rendszerekkel vagy konvektorokkal. A fóliaházak fűthetők az ún. vízfüggönyös módszerrel is, amikor kettős fóliaréteg között áramoltatnak hőtartalmától már jórészt megszabadult, előzetesen hasznosított, C hőmérsékletű termálvizet. Az áramló langyos termálvíz nemcsak fűt, hanem hőszigetelő hatást is kifejt,

22 azonban ennek az eljárásnak nagy a vízigénye és teljesen záró, ép fóliát igényel. A terményszárítási feladatok túlnyomórészt a fűtésmentes nyári-koraőszi időszakra esnek, ami a termálvizek gazdaságos, minél hosszabb idejű kihasználása szempontjából kedvező. A termálvizes szárítás a korábbi szénhidrogéntüzelésű berendezésekhez képest alacsonyabb hőmérséklettel (40-60 C) dolgozik ezért a szárítási idő meghosszabbodhat, de az energia megtakarítás ezt túlkompenzálja. Termálvízzel is különböző termékeket lehet szárítani, pl. szemes és szálas terményeket, kukoricát, paprikát, gyógynövényeket Geotermikus energia hasznosítása mélyen elhelyezkedő rétegekből Mélységi geotermia a legalább 1,5 km mélységből felhozható földi hő, ami megtalálható akár több ezer km-es mélységben is Mélységi geotermikus energia hasznosítása a felszín alatti víz kitermeléséve és visszasajtolásával A geotermikus energia kitermelése után szükségessé válhat a termálvíz visszasajtolására, ha kitermelőkútnak nincs megfelelő vízutánpótlása. Ilyen esetben fennáll az a veszély, hogy a rétegenergia csökkenése következtében idővel kevesebb vizet adnak a kutak. Ezzel mérsékelni lehet a mély rétegekben található vízszint csökkenését. A visszasajtolásnak más igen fontos szempontja is van. Itt említeném meg talán az egyetlen környezetre káros hatást jelentő problémát a geotermikus energiával kapcsolatban. A kitermelt termálvíz élő felszíni vizekbe történő beengedése komoly károkat okozhat azokban, mivel az ásványi anyagokban dús melegvíz a környezetet veszélyeztetheti, amennyiben nem megfelelő odafigyeléssel kezelik a visszasajtolásra nem kerülő termálvizet. Megvalósuló magyarországi beruházások, melyeket a következőkben részletesebben ismertetek: - geotermális közmű rendszer Hódmezővásárhely - geotermális villamos erőmű kísérleti projekt MOL Rt. Iklódbördőce

23 A hódmezővásárhelyi geotermikus közműrendszer (13.ábra) A projekt célja A projekt két részből áll: a használati melegvíz-ellátó (HMV) rendszerből és a fűtési rendszerből. A közműrendszer Hódmezővásárhely négy önálló, sziget üzemű távhőrendszerrel ellátott lakótelepét, közintézményeit, strandfürdőjét és fedett uszodáját köti össze. 13. ábra Sematikus működési ábra A projekt műszaki adatai: A használati melegvíz ellátó (HMV) rendszer alapját két távfűtőmű szomszédságába lemélyített HMV kút jelenti. A kutakból kinyert termálvíz

24 fm szigetelt távvezeték közvetítésével jut el távfűtött lakásba, 10 közintézménybe (közte a városi kórházba), valamint a sportuszodába. Évente mintegy m3 termál HMV szolgálja a várost, amely mennyiség töredéke a kutak kapacitásának. A HMV rendszer használt vize értelemszerűen a városi szennyvíztárolóba kerül. A geotermikus fűtési rendszer két önálló körből tevődik össze. Az egyik kör: m talpmélységű termálkút, amelyből télen 60 m3, nyáron 25 m3 80 C-os fűtővizet vesznek óránként. A Kórház és az azt követő intézmények hőellátása teljes egészében termálenergiából történik. A kör végpontja a városi strandfürdő területén van, ahol az ideérkező C hőmérsékletű, többször lefűtött közeg a strandfürdő nyitott 50 m-es úszómedence vizének 27 C-os hőfoktartását biztosítja egy lemezes hőcserélőn keresztül. Az innen visszatérő C-os termálközeg szükség esetén besegít a fürdő termálvizes medencéjének vízutánpótlásába, míg a fennmaradó mennyiség az itt telepített m talpmélységű visszasajtolókútban nyer elhelyezést. A másik kör: m talpmélységű termálkút, amelyből télen 60 m 3, nyáron 10 m 3 86 C-os fűtővizet vételeznek óránként. Feladata a lakótelep 600 lakásának hőigény ellátása. A téli csúcsidőben (-15 C külső hőnél) 70 C-os visszatérő közeg került elengedésre további hőpiac hiánya miatt tól a fm hosszú hőszigetelt, üvegszálas, műanyag, föld felszíne alá telepített távvezetékkel, juttatják el ezen fűtőközeget Hódmezővásárhely új fedett sportuszodájához. Így biztosítják a fedett uszoda 3,2 mw-nyi hőigényét (70/25 C szekunder hőlépcső) és a beruházók grátiszaként az uszoda körüli járdák síkosság mentesítését. A kör végpontját az uszoda közelében az elmúlt évben telepítésre került új visszasajtolómű képezi. E termálkör még tartalmaz közel 2 mw hőenergiát, ami a jövőben megépítésre tervezett élményfürdő hőszükségletét fogja biztosítani. A jelenlegi két fűtési kör évente GJ mennyiségű fűtési hőenergiával járul hozzá a város hőigényéhez

25 A közműrendszer vezérlése A projekt a legkorszerűbb és legbiztonságosabb vezérléstechnikai rendszerek telepítésével, minimális munkaerő igénybevételével, gazdaságosan üzemel. A projekt eredményei: A projekt mind a környezetvédelem, mind a gazdaságosság terén teljesítette az előzetes elvárásokat. A homokkőbe történő visszasajtolás területén pedig referenciamű óta visszasajtolásra került több mint 2 millió m 3 lefűtött termálvíz. A külső politikai és gazdasági környezettől független, helyben található energiahordozó felhasználásával évente mintegy 3,5 millió m 3 földgáz kiváltása történik meg, az annak elégetéséből származó légszennyezés (szénmonoxid, széndioxid, nitrogénoxid, stb.) elkerülése mellett. A geotermikus közműrendszer tehát import független és abszolút környezetbarát, megújuló energiát biztosít. A projekt egyik legjelentősebb eredménye azonban a hagyományos földgázalapú távhőszolgáltatás költségeihez viszonyított költségmegtakarításban jelentkezik: - Amíg 1 m 3 használati melegvíz hagyományos előállítási önköltsége 500 Ft körül kalkulálható, addig 1 m 3 termál használati melegvíz előállítás költsége Ft. - Amíg 1 GJ hasznos hőenergia ára földgázból 85 %-os kazánhatásfok figyelembe vételével ma már Ft körül van, addig 1 GJ hőenergia előállítási költsége termálenergiából visszasajtolással Ft Hódmezővásárhelyen. - A projekt egyszerűsített megtérülési ideje 6 év körül alakult és az automatizáció figyelembe vételével is 10 év alatt volt. A projekttel kapcsolatban az alábbi következtetések vonhatók le: A hódmezővásárhelyi geotermikus közműrendszer a termálenergia egyedülálló, komplex hasznosítására nyújt példát, amely az EU fenti fosszilis energia csökkentését célzó irányelveivel is összhangban van. Üzemi tapasztalatokkal, tényszámokkal támasztja alá a geotermia hazai létjogosultságát. A projekt megtérülése az energetikai iparágban jónak számító 10 év alatt van, mindennemű támogatás nélkül is

26 MOL Rt. Iklódbördőcei kísérleti projekt A pilot projekt feladata egy geotermikus erőmű vagy közvetlen hőellátó egység megvalósíthatóságának vizsgálata volt. A projekt geotermikus energiahasznosítására irányuló törekvése a Világbank Környezeti Alapja (Global Environment Facilities Fund) támogatását elnyerte elején a Zala megyei Iklódbördőcénél a MOL Nyrt. mint a konzorcium működtetője- elvégezte a kút kiképzéseket, valamint termálvíz kitermelést és visszasajtolási teszteket hajtott végre. Mivel a projekt, mint pilot (mintaprojekt) projekt került tervezésre, a kút tesztek során a konzorcium elvégezte a lehető legtöbb mérést és egyidőben több technológiát is tanulmányozott. A technológiai folyamatot komplex adatgyűjtés, és - elemzés követte. A MOL Geotermikus Csapatának szakértői a projekt végén arra a megállapításra jutottak, hogy a hőenergia Iklódbördőcénél nem elegendő egy geotermikus erőmű megépítéséhez. Ugyanakkor a megvizsgált két használaton kívüli szénhidrogén kút közül az egyik alkalmas lehet közvetlen hőszolgáltatásra. Egy mw kapacitású erőmű létrehozható lehetne a régióban, de a jelenlegi szabályozói környezet mellett nem lenne profitábilis. Komplex geotermikus modell került kialakításra, mely alapján bizonyításra került, hogy technológiai szempontból kivitelezhető lenne geotermikus kiserőmű és közvetlen fűtőmű létesítése. A projekt megvalósíthatósági tanulmánya még nem végleges, annyi azonban már bizonyos, hogy az előzetesen becsültnél kisebb hozamúak a kutak. A villamosenergia-termeléshez ugyanis hiába megfelelően forró a 3 kilométer mélyen található 140 fokos hévíz, nincs meg a szükséges kitermelhető mennyiség. Így a kísérlet során vizsgált kútra csupán legfeljebb 0,8 megawatt teljesítményű erőművet lehetne építeni, márpedig ez a kapacitás túl kevés a megtérüléshez, legalábbis a jelenlegi zöldáram-átvételi árak mellett. A Mol mindezek ellenére nem mond le geotermikus terveiről. Zala megyében további kutatásokat tervez, de egyelőre még nincs döntés a részletekről

27 3.2.2 Mélységi geotermikus energia hasznosítása a felszín alatti víz kitermelése nélkül A Hot Dry Rock-technológia más néven száraz kőzet technológia, általában csak elektromos energiatermelésnél lehet gazdaságos. E technológia alkalmazása során nagy mélységű fúrásokban hidraulikus rétegrepesztéssel hasadékrendszert hoznak létre, illetve a már meglévő természetes repedésrendszert bővítik, tágítják, majd a fúrásokon keresztül energiahordozó közeget - a gyakorlatban vizet - sajtolnak a nagy hőmérsékletű repedésrendszerbe. A felmelegedett nagy nyomású vizet a felszínre hozva gőzturbinával történik a villamos energiatermelés. Európában a franciaországi Soultz Souz Forestben 1996 óta folynak francia német közös kísérletek. Az USA-ban Los Alamosban között működött HDR erőmű. A HDR erőművek nagyon költségesek, hatásfokuk kicsi, jelentős vízveszteségeket is észleltek, ezért alkalmazásuk nem vezetett eredményre. Figyelemre méltó azonban, hogy Svájcban gazdaságosan üzemeltetnek HDR fűtőműve. 11 (14. ábra) 14. ábra Hot Dry Rock technológia Forrás:http://www.quantecgeoscience.com/Q_images/HotDryRockDiagram.jpg

28 4. Magyarország jelenlegi geotermikus energia felhasználása 4.1. Magyarország földtani adottságai A Kárpát-medence geológiai képződményei minden szempontból nagyon változatosak. Itt érintkezik egymással két eltérő minőségű kőzeteket tartalmazó tektonikai lemez, az afrikai és ázsiai nagylemezek. Ezek határvonalán találjuk a legintenzívebb vulkántevékenység nyomait, és legnagyobb tavainkat. A geológiai képződmények a nagylemezeken belül is nagy változékonyságot mutatnak, ásványi és kémiai összetételüket, szemcseméret-megoszlásukat, vagy fizikai és kémiai mállással szembeni ellenállóságukat tekintve. Magyarország földje az Alpok, Kárpátok és Dinaridák koszorújában terül el. Hegységei a Mátra kivételével nem emelkednek 1000 m fölé, a térszín uralkodóan síkvidék. A felszínt többnyire olyan fiatal üledékek borítják, amelyek az utóbbi néhány millió évben képződtek, elfedve a korábbi földtörténeti események dokumentumait. Hegységeink változatos típusú és korú kőzetekből épülnek fel: egy részük (Börzsöny, Mátra, Zempléni-hegység) vulkáni eredetű, a Dunántúliközéphegység és a Mecsek elsősorban egykor tengerben és szárazföldön képződött üledékek megszilárdult maradványait tartalmazzák, míg a nyugati országrészben található Soproni- és Kőszegi-hegység átalakult (metamorf) kőzetekből épül fel. E képződmények születése azonban egymástól sok száz km távolságban, eltérő időben történt. Magyarország földtani felépítését az 15. ábra mutatja. Magyarország területét a DNY-ÉK irányú Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal két fő szerkezeti egységre osztja. E vonaltól északra eső lemezdarab az Afrikailemez peremén, a délre eső lemezdarab pedig az Eurázsiai-lemez peremén alakult ki. Kb. 25 millió éve (az oligocénban) délnyugatról nyomult be az Afrikailemezdarab a Kárpát medence északi részébe, amit andezites-riolitos vulkáni tevékenység kísért. Magyarország területén a földkéreg az átlagosnál vékonyabb (a 33 km-es átlaggal szemben csak km), ezért a geotermikus grádiens értéke nagyobb, helyenként 6-8 C/100 m

29 15. ábra Magyarország földtani felépítése Magyarországon a geotermikus gradiens értéke átlagosan 5 C/100 m, ami mintegy másfélszerese a világátlagnak. Ennek oka az, hogy a Magyarországot magában foglaló Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb a világátlagnál (mindössze km vastag, vagyis mintegy 10 km-rel vékonyabb a szomszéd területekhez képest) és így a forró magma a felszínhez közelebb van, valamint az, hogy jó hőszigetelő üledékek (agyagok, homokok) töltik ki. A mért hőáramértékek is nagyok (38 mérés átlaga 90,4 mw/m 2, miközben az európai kontinens területén 60 mw/m 2 az átlagérték). 12 Itthon a geotermikus energia legkézzelfoghatóbb eleme a termálvíz, mely egyes helyeken tisztán a felszínre tör, mint artézi víz /+kút/. Még a legelején tisztázzuk a termálvíz fogalmát, mivel a hétköznapokban gyakran helytelenül azonosítják a gyógyvíz fogalmával. A termálvíz vagy hévíz az a rétegvíz, amelynek hőmérséklete meghaladja a 30 C-ot. Az ország területének mintegy 40%-án tárható fel termálvíz. A kitermelhető mennyiséget minimálisan 50, maximálisan 300 milliárd m3-re becsülik. Jelenleg a kitermelt víz mennyiségének mintegy 45%-a hasznosul energetikai célokra. Ezzel a mennyiséggel elvileg évente mintegy tonna olajat lehetne helyettesíteni. Sajnos a valóság azonban azt mutatja, hogy ennek a

30 mennyiségnek nem egészen a felét hasznosítjuk csak, mert a hasznosító berendezések műszaki színvonala sok esetben nem megfelelő. 13 Az ország területén két regionális hévíztároló nagyrendszer helyezkedik el. E két nagy rendszer közül az egyik a felsőpannónia porózus (homok homokkő) rétegek alkotta rezervoárrendszer, a másik a triász időszaki repedezett hasadékos, részben karsztosodott karbonátos kőzetek alkotta rezervoárrendszer.(16. ábra) Jóllehet e két nagy hévíztároló egységen kívül számos más kis rendszert is feltártak, de ezek lokális jelentőségűek. A hazai hévíz készleteknek túlnyomó része a fenti két regionális rendszerben helyezkedik el és ez képezi a hévízhasznosítás alapját. A meglevő termál kutak 70%-a a felsőpannóniai, 20%-a a triász időszaki hévíztároló rendszert csapolja meg, míg a 10%-a a devontól a kvarterig terjedő különböző geológiai korokban képződött rezervoárokból termel. 16. ábra A termál-gyógyhelyek és a termál-víztestek kapcsolata Forrás:http://www.vituki.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=84&Itemid=96 A jelenleg meglévő hévízhasznosítási infrastruktúra az optimális hidrogeológiai viszonyokkal jellemzett területeken található, így elsősorban Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Győr-Moson-Sopron megyében. E felsőpannóniai hévízkészlet ezeken az optimális területeken kiváltképpen alkalmas komplex hévízhasznosításra, a balneológiától a

31 mezőgazdasági hasznosításon keresztül egészen a használati melegvízellátásig és épületfűtésig. A triász karbonátos kőzetekből álló rezervoár-rendszer már kisebb területű a hévízkészlete is kisebb, de fontossága elsősorban fürdőügyi gyógyászati vonatkozásban rendkívül nagy. A két hévíztároló nagyrendszer vízutánpótlódási viselkedése eltérő. Míg a triász karbonátos hévízrezervoár eltekintve az igen nagy mélységű, vagyis 2000 m alatti részletektől az aktív vízkicserélődési övezet tartozéka, tehát utánpótlódó vízkészlettel rendelkezik, addig a felsőpannónia hévízkészlet túlnyomó része nem megújuló, hanem statikus jellegű és nincs aktív utánpótlódása. Nagyon fontos szempont ezeknél a felsőpannóniai hévíztároló-rendszereknél a felszálló, magától kifolyó víztermelésnél nélkülözhetetlen rezervoárenergia készlet, melynek döntő tényezője a vízben oldott gáztartalom. E gáztartalmak leürülése napjainkban egyre nagyobb mértékű, s ennek következtében jelentős vízhozam csökkenések, sőt a kifolyó víztermelés megszűnése tapasztalható. A természetes gázlift csökkenés folytán nagyon sok hévízkút termelése csökkenő tendenciát mutat. E jelenség általános, s ezért igen szigorú vízkészlet-és réteg energiagazdálkodást tesz szükségessé. A gyakorlatban a termálkutak kétféle fajtáját különböztetjük meg: pozitív és negatív vízkivételűek. A pozitív kutaknál a termálvíz szabad kifolyással jön a felszínre, a negatív kutaknál szivattyús kiemelés szükséges. Valamely termálkút pozitivitását a rétegnyomás, a víz gáztartalma stb. teszik lehetővé. Hosszabb termeltetési idő után (10 15) ezen értékek módosulhatnak, a kút vízhozama mindinkább csökken, és a korábban pozitív kút negatívvá válik. A hasznosítható vízhozam az a térfogatáram, amelyet a kút állandósult üzemben biztonságosan és károsodás nélkül szolgáltat. Ennek értékét az illetékes vízügyi hatóságok határozzák meg. Kémiai szempontból legfontosabb az összes oldott alkotórész (szilárd és gáz) tömege (mg/l), amely nemcsak a hasznosítás, hanem a csurgalékvíz elhelyezésének szempontjából is lényeges. A termálvíz agresszivitása és sókiválási hajlama a nyomás, a gáztartalom és a hőmérséklet változásával

32 4.2. Geotermikus energia alkalmazási módjai napjainkban A hazánkban a geotermikus energia többnyire termálvíz formájában kerül a felszínre és onnan kerül tovább hasznosításra. Ma Magyarországon a termálvíz úgy él a köztudatban, mint fürdőzést, ill. pihenést szolgáló gyógyvíz. Pedig ez egy a föld mélyéről felszínre törő vagy egyéb közvetítő eszközökkel a felszínre hozható energiaforrás. Magyarország az egyik legkedvezőbb geotermikus adottságokkal rendelkezik, a földkéreg hazánkban vékonyabb az átlagosnál, kb km vastagságú. Ennek köszönhető, hogy olyan sok hévíz és termálvíz található itt. Amint azt a 4. ábrán mutatja számunkra, itthon kutak segítségével hozzák felszínre a termálvizet és onnan hasznosítják tovább. Az idők folyamán 1409 kutat tártak fel és építettek ki egyéb célokra. Az 1409 termálkútból jelenleg 947 üzemel, a többi az üzemképtelen, lezárt észlelő vagy visszasajtoló kútként van számon tartva. A 947 üzemképes kútból, 422 vízét hasznosítják fürdőkben, 75 kút vize az iparban, 220-é a mezőgazdaságban, 26-é kommunális célokra fordítódik. Ebből számos kutat használ még a Vízmű, ivóvíz ellátás céljára, valamint kerül palackozott formában fogalomba.(4. táblázat) 4. táblázat Magyarország hévízkútjainak megoszlása hőmérséklet és hasznosítási mód szerint

33 Hazákban a kitermelt termálvizek hőmérséklete többnyire meghaladja a 30 o C. Ezt nagyszámban, ahogy fent is olvashatjuk, fürdőkben és kórházakban balneológiai és üdülési-idegenforgalmi célokra hasznosítjuk. Nálunk található többek között Európa legnagyobb természetes, tőzeg medrű hévízi forrás tava (Hévízi-tó) is. 16 A geotermikus energiát az ipari is alkalmazza, ez az ipari- termálhő hasznosítás. Különböző iparágakban, mezőgazdaságban, ipari folyamtokhoz, ahol nagy a hő igény. Miután a fosszilis energiahordozók elégetésével járó CO 2 - kibocstás csökkentése ma már általánosan felismert, szükségszerű, ahol erre mód nyílik, fokozott mértékben lehet alkalmazni az olcsóbb és gyakorlatilag légszennyezéssel nem járó termálenergiát ezek energiaszükségleteinek kielégítésére. 17. ábra Termálkutak és létesítési évei Forrás:http://www.vituki.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=84&Itemid=96 A geotermikus energia kutas alkalmazási módja mellett lehetőség van a hőszivattyús energia kivételre is. A geotermikus hőszivattyú az a rendszer, ami képes a geotermikus energiát több féle képen hasznosítani. A szondák, melyek a földben vannak vagy függőleges, vagy vízszintes elhelyezésben, összegyűjtik a föld hőjét (18. ábra). A geotermikus hőszivattyú viszonylag alacsony

34 hőmérsékletű vízből képes melegvizet előállítani. Ezt a C állandó hőt, egy zárt rendszeren keresztül a felszínre hozza, és készít belőle C hasznosítható hőt. Ezt a hőt, ezt a melegvizet fel lehet használni fűtésre, használati melegvízre, medencék fűtésére, és még hűtésre is. 18. ábra Forrása:http://www.passzivhazak.hu/geothermia.html Érdemes azt a tényt megvizsgálni, hogy egy 1997-es összehasonlítás szerint a CO 2 -kibocsátás csökkentésének legolcsóbb módja (az alternatív energiaforrások közül) a geotermális energia igénybevétele ráadásul ez a megoldás (a nap-, szél- és vízenergia felhasználásával ellentétben) az időjárástól független (5. táblázat Clauser 1997 nyomán, forrás: Árpási 2002). 5. táblázat Az egy tonna CO 2 kibocsátás csökkentésének költségei alternatív energiafajták szerint Forrás:

Geotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia

Geotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus Energiahasznosítás Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus energia nem más mint a föld hője Geotermikus energiának nevezzük a közvetlen földhő hasznosítást 30 C hőmérséklet alatt. Geotermikus

Részletesebben

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Gyöpös Péter Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15. 2013. November 15. Regionális Engedélyezési eljárások A magyar jogi szabályozásban

Részletesebben

INFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz

Részletesebben

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30. Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Vajdahunyadvár,

Részletesebben

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Tartalom 1. Mi a geotermikus energiahasznosítás? 2. A geotermikus energiahasznosítás

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. 2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális

Részletesebben

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ SZAKÉRTŐI RENDSZER KIFEJLESZTÉSE Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. I. GEOTEST projekt előzménye 1. A hazai

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek

Hőszivattyús rendszerek Hőszivattyús rendszerek A hőszivattyúk Hőforrások lehetőségei Alapvetően háromféle környezeti közeg: Levegő Talaj (talajkollektor, talajszonda) Talajvíz (fúrt kút) Egyéb lehetőségek, speciális adottságok

Részletesebben

Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai

Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató ZRt. Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai Készítette: Ádók János, igazgatóság elnöke Hódmezővásárhely, 2012. december Az előadás

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

Megvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről

Megvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről Megvalósíthatósági tanulmányok Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről A projekt háttere Magyarország gazdag geotermikus energiakészlettel rendelkezik. Míg a föld felszínétől lefelé

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Válassza a PZP hőszivattyút, a célravezető megoldást az energia megtakarításához!

Válassza a PZP hőszivattyút, a célravezető megoldást az energia megtakarításához! HŐSZIVATTYÚK A természetben levő hőt használjuk fűtésre és melegvíz előállítására. Olcsóbban szeretne fűteni? Válassza a PZP hőszivattyút, a célravezető megoldást az energia megtakarításához! Környezetbarát

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Mayer Petra Környezettudomány M.Sc. Környezetfizika Témavezetők: Mádlné Szőnyi Judit Tóth

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

Geotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai

Geotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató ZRt. Geotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai Készítette: Ádók János, igazgatóság elnöke Hódmezővásárhely, 2014. november Az előadás

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

2009/2010. Mérnöktanár

2009/2010. Mérnöktanár Irányítástechnika Hőszivattyúk 2009/2010 Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár 1 Bevezetés Egy embert nem taníthatsz meg semmire, csupán segíthetsz neki, hogy maga fedezze fel a dolgokat. (Galilei) 2 Hőszivattyúról

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban. Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft

Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban. Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft Geometry of the sediments of the Carpathian Basin Hőmérséklet eloszlás a felső-pannóniai

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Vállalati szintű energia audit dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Audit=összehasonlítás, értékelés (kategóriába sorolás) Vállalatok közötti (fajlagosok alapján) Technológiai paraméterek (pl.

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Elromlott a gázkazánom és gyorsan ki kell cserélnem Az ügyfelek elvárásai szeretnék hőszivattyút használni, de azt hallottam, hogy nem lenne hatékony

Részletesebben

Hőszivattyú hőszivattyú kérdései

Hőszivattyú hőszivattyú kérdései Hőszivattyú hőszivattyú kérdései Mi is az a hőszivattyú? A hőszivattyú egy olyan eszköz, amely hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, a közvetítő közeg így lehűl, vagy felmelegszik. A hőenergiát elvonjuk

Részletesebben

Előadó: Varga Péter Varga Péter

Előadó: Varga Péter Varga Péter Abszorpciós folyadékhűtők Abszorpciós folyadékhűtők alkalmazási lehetőségei alkalmazási lehetőségei a termálvizeink világában a termálvizeink világában Előadó: Varga Péter Varga Péter ABSZORPCIÓS FOLYADÉKHŰTŐ

Részletesebben

Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia

Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia Szanyi János Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék szanyi@iif.u-szeged.hu Energia, Interdiszciplináris workshop ATOMKI, Debrecen,

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A komplex geotermikus hasznosítási rendszer és a magyar szerb termálvízbázis-monitoring

A komplex geotermikus hasznosítási rendszer és a magyar szerb termálvízbázis-monitoring A komplex geotermikus hasznosítási rendszer és a magyar szerb termálvízbázis-monitoring Szeged Subotica Komplex geotermikus energiahasznosítás, és közös magyar-szerb termálvízbázis-monitoring tervezés

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, módszere és a vizsgálatok eredményei geotermikus energia hasznosítás szempontjából Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Ferencz

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

GeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft.

GeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. GeoDH EU Projekt Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. Geotermikus Távfűtő Rendszerek Európában GeoDH Geotermikus projektek tervezése és a N technológiák üzemeltetése

Részletesebben

Nagyugrás a geotermikában A kínai modell

Nagyugrás a geotermikában A kínai modell Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány, Magyar Termálenergia Társaság, Szegedi Tudományegyetem, Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete A geotermikus energia hasznosításának

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

lehetőségei és korlátai

lehetőségei és korlátai A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom

Részletesebben

5. előadás. Földhő, kőzethő hasznosítás.

5. előadás. Földhő, kőzethő hasznosítás. 5. előadás. Földhő, kőzethő hasznosítás. 5.1. Fizikai, technikai alapok, részletek. Geotermia. 5.2. Termálvíz hasznosításának helyzete, feltételei, hulladékgazdálkodása. 5.3. Hőszivattyú (5-100 méter mélység)

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest Miskolci geotermikus hőbetáplálási projekt Népesség 170000 fő Üzemeltetés

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

energiatermelés jelene és jövője

energiatermelés jelene és jövője Geotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató A magyarországi geotermikus energiatermelés jelene és jövője RETS projekt konferenciája, Vecsés Jó példák a megújuló energiaforrások

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei

Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei Sas Zoltán Pannon Egyetem V-öd éves, diplomázó környezetmérnök hallgató E-mail: ilozas@gmail.com Tel.: +36-30/22-88-339 Előadás menete I. Mi is az a hévíz? II.

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9.

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. Geotermikus er m magyarországi létesítésének kulcs témakörei Kapcsolódás globális energiapolitikai folyamatokhoz

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Thermoversus Kft. Telefon: 06 20/ 913 2040 www.thermoversus.com info@thermoversus.com. 1026 Bp. Kelemen László u. 3 V E R S U S

Thermoversus Kft. Telefon: 06 20/ 913 2040 www.thermoversus.com info@thermoversus.com. 1026 Bp. Kelemen László u. 3 V E R S U S Különleges kialakítású hegesztett bordáscsövet és az abból készített hőcserélőket, hőhasznosító berendezéseket kínál a Az acél-, vagy rozsdamentes acél anyagú hőleadó cső bordázata hegesztett kötésekkel

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Dr Fodor Dezső PhD főiskolai docens Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar- Mérnöki Kar 2010 szept. 23-24 A napenergia

Részletesebben

HŐSZIVATTYÚK AEROGOR ECO INVERTER

HŐSZIVATTYÚK AEROGOR ECO INVERTER HŐSZIVATTYÚK AEROGOR ECO INVERTER FEJLETT INVERTERES TECHNOLÓGIA. Aerogor ECO Inverter Az új DC Inverter szabályzású Gorenje hőszivattyúk magas hatásfokkal, környezetbarát módon és költséghatékonyan biztosítják

Részletesebben

A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERE

A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERE A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERE Bevezetés A geotermális energia a 4 fő (primer) megújuló energiaforrás azaz a Nap, a Föld forgás kinetikai energiája, a gravitáció és a magma

Részletesebben

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum. Passzív házak Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. 1 Passzív ház Olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet

Részletesebben

A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről

A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről Dr. Kovács Imre EU FIRE Kft. A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ A GEOTERMIÁBAN II. Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Szakosztály XI. Szakmai Napja

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR

Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR Környezetbarát energia, tiszta és fenntartható minőségű élet Az új jövő víziója? Igen! Az életet adó napsugárral - napkollektoraink

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Hulladékhő hasznosítás és hőveszteség csökkentési lehetőségek. gondolatok és példák a gazdaságos üzemeltetéshez

Hulladékhő hasznosítás és hőveszteség csökkentési lehetőségek. gondolatok és példák a gazdaságos üzemeltetéshez Hulladékhő hasznosítás és hőveszteség csökkentési lehetőségek gondolatok és példák a gazdaságos üzemeltetéshez Amit látunk... És ami mögötte van... incs olyan folyamat, amely a befektetett energiát teljes

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati lehetőségek. Farkas Norbert Europatender Consulting Kft.

Energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati lehetőségek. Farkas Norbert Europatender Consulting Kft. Energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati lehetőségek. Farkas Norbert Europatender Consulting Kft. Az energetikai pályázatok az épületek, azok gépészetének, elektromos rendszerének, és technológiai

Részletesebben

A geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei

A geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei Földhő alapú településfűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014. november 5. A geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE)

Részletesebben

Termálvíz energetikai hasznosítása

Termálvíz energetikai hasznosítása Termálvíz energetikai hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Két példa a termálvíz energetikai hasznosítására Egerszalók Wairakei, Új-Zéland Meghatározások

Részletesebben

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő

Részletesebben

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Tehát a 2. lecke tanításához a villamos gépek szerkezetét, működési elvét és jellemzőit ismerni kell.

Tehát a 2. lecke tanításához a villamos gépek szerkezetét, működési elvét és jellemzőit ismerni kell. 4. M. 2.L. 1. Bevezetés 4. M. 2.L. 1.1, A téma szerepe, kapcsolódási pontjai Az emberiség nagy kihívása, hogy hogyan tud megküzdeni a növekvő energiaigény kielégítésével és a környezeti károk csökkentésével.

Részletesebben