Virtuális gépek. Kiss Róbert, informatika IV. év, Babes-Bolyai t.e.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Virtuális gépek. Kiss Róbert, informatika IV. év, Babes-Bolyai t.e."

Átírás

1 Virtuális gépek Kiss Róbert, informatika IV. év, Babes-Bolyai t.e. 1. Bevezetés. A virtuális gépek fogalma egyáltalán nem új a számítástechnikában. Sokan nem is tudnak róla, hogy éppen virtuális gépet használnak, ilyen gép pl. az Internetezés közben használt Java Virtual Machine is. Ezeket a gépeket gyakran használják a számítógépek világában, segítségükkel számos problémát oldanak meg, bár működésükről az átlag felhasználó semmit sem sejt, mivel a programok belsejében vagy operációs rendszer szinten működnek. Ilyen feladatok a hardware eszközök megosztása a programok között, programok hordozhatóvá tétele különböző operációs rendszerek vagy akár gépek között. Maga a szó, virtuális, eredetileg az optikában terjedt el, a tárgyak tükörképeit nevezték virtuális képeknek. Később kibővült a jelentési köre, minden olyan dolgot virtuálisnak hívtak, amiben a valóság szimulációja valósult meg, ilyenek pl. a közismert virtuális memória, virtuális lemez, virtuális valóság fogalmak. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy egy virtuális gép egy valódi gépnek a lemodellezése, de nem a tökéletes másolata. Ez a modell minden szempontból úgy viselkedik, mint az eredeti, mégsem fizikailag van kivitelezve, hanem logikailag. Tehát egy olyan gépet varázsol nekünk, ami nincs fizikailag jelen. (Biztosan sokan használtak Nintendo, vagy Play Station emulátort a PC-jén, ezek nagyon jó példák a virtuális gépekre). Maga az ötlet nem új, még a számítógépek meg sem jelentek, már gondolkoztak ilyen jellegű gépek építésén. De igazán akkor kapott értelmet az egész, miután megjelentek az első számítógépek környékén az IBM szakemberei kísérletet tettek egy nagyobb rendszer felosztására kisebb, önálló rendszerekre, amelyek rendelkeznek a nagy rendszer minden tulajdonságával. Ennek volt is eredménye, két számítógép: IBM System 370 (S/370) és az IBM System 390 (S/390), amelyek az IBM VM/ESA operációs rendszerrel működtek. Később felvetődik a programok hordozhatóságának a kérdése, 1980 és 1985 között megjelennek a POSIX alapú parancsok (Unix). A Java, mint ötlet már a 70-es években megjelenik (Bill Joy), bár valósággá csak a 90-es években válik. 3. A virtuális gépek általános jellemzése. Minden gépnek, legyen az számítógép vagy akár hűtőszekrény, van egy közös jellemzője: kell legyen egy utasításkészletük, ennek az utasításkészletnek a segítségével irányíthatjuk a gépet. A virtuális gépek éppen ezt az alaptulajdonságot használják ki, lényegében egy utasításkészletet szimulálnak. A szimuláció úgy történik, hogy a felhasználó kiad egy utasítást a virtuális gépnek, a gép értelmezi azt majd átalakítja fizikai utasítássá, attól föggően, hogy milyen géptípussal valósítjuk meg a szimulációt. Pl. a Java Virtual Machine mikor egy olyan utasítást kap, hogy írjon ki egy karaktert a képernyőre, akkor az eredmény géptől függetlenül ugyanaz lesz, viszont nyilvánvaló, hogy egy PC és egy Macintosh gépen fizikailag különbözőképpen valósul 1

2 meg a kiírás. Lényegében a virtuális gép minden virtuális utasításnak egy vagy több fizikai utasítást feleltet meg. Az alábbi ábrán a fenti rész egy valódi gép működését jellemzi, teház az X utasítás hozzárendelhető az Y fizikai szinten történő utasításhoz, míg a virtuális gép esetében az X-et először egy x1-hez rendeljük hozzá, és így tovább, míg eljútunk a Y-hoz. 4. Modellek. Az évek során a virtuális gépek világában négy nagyobb modell alakult ki. Az első az IBM modellje, amely az egy az egyben lemásolni elvet követi (one-to-one map). A második családba tartoznak azok a virtuális gépek, amelyek a fizikai gép minden parancsának megfeleltetnek egy virtuális parancsot, ilyen a Java Virtual Machine is vagy a különböző emulátorok. Végül az utolsó két modell a Unix és az OSI modellek, amelyek bizonyos fizikai utasításoknak megfeleltetnek egy virtuálisat, más virtuális utasítások viszont az operációs rendszer kínálta alapfüggvényeket hívják meg. A. Az IBM modell. Az IBM modell alapján egy virtuális gép nem lesz más, mint az eredeti gép egy pontos mása, csak csökkentett kapcitással, és mindez az eredeti gépen kivitelezve. Ezzel azt akarták elérni, hogy egy nagy teljesítményű gépet felosszanak sok kisebb, gyengébb gépre. Mivel ugyanazon a gépen fut, mint amit szimulálni akar, ezért a virtuális gép utasításkészlete egy az egyben megegyezik a fizikai gép utasításkészletével. Így minden virtuális parancshoz hozzárendelődik egy és csakis egy fizikai utasítás, méghozzá a neki megfelelő fizikai utasítás. Ezáltal megvalósítható egy biztonság is, hiszen a rendszer, ha úgy itéli egy utasításról, hogy bajt okozhat, akkor egyszerűen nem hajtatja végre a fizikai géppel. Jó példa erre, ha valaki meg akarná direktbe változtatni a fizikai processzor regisztereinek a tartalmát. Mivel lehet, hogy más virtuális gép is fut a rendszeren, ezért ez nem megengedhető. Éppen ezért az un. nem-kritikus utasításokat direktbe hajtatja végre, míg a kritikusnak ítélt utasításokat, ha azokat nem sikerül direktbe végrahajtani, megpróbálja szimulálni. Ezáltal a felhasználó minden parancsot elérhet, bár sokszor nincs tudomása arról, hogy ez csak szimulálva van. Felmerül a következő kérdés: honnan tudják a virtuális gépek, hogy mikor használhatják valóban a hardware-t és mikor kell azt emulálni? A válasz egyszerű. 2

3 Az alapgépet, amelyeken a virtuális gépek fognak futni egy VM Operating System operációs rendszer vezérli. Ezt a hardware-t és az operációs rendszert együttesen VM System -nek nevezzük. Minden virtuális gépet egy un. kontroll program (Control Program) vezérel, ez osztja ki az erőforrásokat, ez vezérli a fizikai hardware-t, ez hozza létre a virtuális gépet minden felhasználó részére, ami egy szimulációja lesz a nagy számítógépnek (System/370 vagy System/390). Ezzel a módszerrel minden felhasználó egy saját gépet kezel, olyan, mintha mindenki hozzájutna egy önálló számítógéphez, és mindezek felett még a biztonsági követelményeknek is eleget tesz a rendszer. Egy másik hasznos program, amely egy ilyen rendszerben megtalálható a CMS (Conversational Monitor System = társalgási felügyelő rendszer). Ez gondoskodik egy virtuális gépen belül a fájlok kezeléséről, programok futtatásáról, a memória kezeléséről, új programok fejlesztését teszi lehetővé, stb. A CMS tehát nem más, mint egyetlen virtuális gépnek az operációs rendszere, és ez csak egyetlen taszkot tud kezelni egyszerre. Ezen a két alapprogramon kívűl még számos kisebb program segíti a felhasználókat a gépek minél hatékonyabb kihasználásában, pl.: Group Control System, Transparent System Access Facility, Dump Viewing Facility. Már említettük, hogy az IBM modell minden virtuális uatasításnak egy fizikai utasítást feleltet meg, ha ezt nem tudja megvalósítani, akkor kritikus utasításként fogja fel. Ezt megpróbálja szimulálni. Vajon ez nem lassítja le a rendszert? Mivel igen kevés utasítás lehet kritikus utasítás, ezért nem lassul észrevehetően a rendszer. Nézzünk egy példát egy ilyen kritikus utasításra: Tételezzük fel, hogy egy felhasználó megpróbál egy olyan parancsot végrehajtatni a rendszerrel, amely hivatkozik egy másik felhasználó által már lefoglalt erőforrásra. Ezt a CMS észleli, és kritikus utasításnak nyilvánítja. Ezután a CMS felismeri az eszközt, amelyet az utasítás nem tud elérni és az utasítást átadja a Control Programnak egy speciális jelzéssel: ez egy védett parancs. A Control Program veszi az utasítást és a jelzést, végrehajt néhány eljárást és ellenőrzést, hogy megállapítsa, hogy az utasítás hatására a gépnek mit kellene tennie. Ezután az eljárások visszajeleznek a Control Program-nak, hogy az utasítás mely részei szimulálhatók, és mely részei fognak gondot okozni. Ha sikerül leszimulálni a parancsot, akkor ez megtörténik, ebben az esetben a felhasználó sosem tudja meg, hogy a parancs csak virtuálisan lett végrehajtva. Ha viszont nem lehetséges a szimuláció, akkor a Control Program visszajelez a felhasználónak, hogy az utasítást nem sikerült végrehajtani. B. A Java Virtual Machine modell. Egy másik típusa a virtuális gépeknek, amelyeket gyakran használnak a számítástechnikában, nem más mint egy gép szimulációja. Ez az elképzelés eltér az IBM felfogásától, amely az erőforrások megosztására összpontosít és a nagyobb gépet felosztja több, kisebb gépre. Ezzel szemben itt nincs szó felosztásról. Ehelyett egy új gépet hoz létre a rendszeren anélkül, hogy az eredeti gépet megváltoztatná. Így lehetővé válik, hogy egy gépen egy teljesen más gépet emuláljunk. Az ötlet eredetileg onnan ered, hogy próbáltak egy plattformfüggetlen programozási nyelvet létrehozni (Java). 3

4 A Java programozási nyelv segítségével fejlesztett programok pontosan ezen a Java Virtual Machine virtuális gépen futtathatók. Tehát mikor egy Java programot futtatunk, az nem a fizikai gépen fut, hanem egy virtuális gépen. Éppen ezért egy adott rendszeren megírt Java program ugyanúgy fog lefutni egy másik rendszeren is. Ezért lett a Java az Internet fő programozási nyelve. A JVM típusú gépeket absztrakt gépeknek is hívjuk. Másszóval ezek szoftveresen vannak kivitelezve és az operációs rendszer fölött állnak. A programozó megírja a programot, ebből a fordítóprogram bináris kódot generál, amelyet a JVM végrehajt és ennek függvényében egy kimenetet generál. A működését az alábbi ábra mutatja be: C. Az OSI modell. Az OSI az úgynevezett kiterjesztett virtuális gépekre helyezi a hangsúlyt. Ezek természetes melléktermékei a modern operációs rendszereknek, mivel minden ilyen operációs rendszer használ valamilyen virtuális gépet. Éppen ezért néhány alapdolgot meg kell érteni ahhoz, hogy megértsük, hogy valójában mi is az a kiterjesztett virtuális gép. Közismert, hogy egy modern operációs rendszer utasításkészlettel rendelkezik, amelyek kombinációjából előállíthatóak az adott rendszeren futtatható programok. De az operációs rendszer is alaputasítások sorozatából állítja össze a saját utasításkészletét, mégpedig a rendszer nyújtotta alaputasításokból (BIOS rutinok, stb.) Ezzel a gondolkodásmóddal visszajúthatunk egészen az 1-ek és 0-ák világába. Tehát mikor egy programot lefuttatunk, akkor ez meghívja az operációs rendszer utasításait, azok pedig meghívnak hardware szintű utasításokat. De ezek a rétegek, a gép áramkörei, a gépi kód, az operációs rendszer parancsai és a programok kódja, jól elkülönített rétegek, mindegyik csak az alatta illetve a fölötte levő szinttel tud kommunikálni. Éppen ez a tulajdonság teszi lehetővé, hogy egy kiterjesztett virtuális gépet építsünk, hiszen látható, hogy csupán 1-ek és 0-ák sorozatából milyen bonyolult dolgokat lehet előállítani. A végleges célja tehát a kiterjesztett virtuális gépek fejlesztésének olyan gépek létrehozása, amely nem létezik fizikailag és talán nem is építhető meg. Például minden gép rendelkezik merevlemezzel, ezen tároljuk az adatokat. Valójában a mérete 4

5 korlátozott, előfordulhat, hogy egy nagyobb méretre lenne szükségünk, mint ami jelenleg előállítható. Egy kiterjesztett virtuális gép képes megoldani azt, hogy több, különálló merevlemezt egyként kezeljen. D. A UNIX modell. Mivel a Unix többfelhasználós rendszer, ezért minden felhasználó bejelentkezésekor létrehoz egy új konzol shellt (user shell). Mivel ezek a shellek a felhasználónak külön erőforrásokat biztosítanak (minden shellen folyamatok futtathatók, külön memória van kiosztva nekik, stb.), így ezek mindegyike tekinthető virtuális gépnek, és az IBM modelljéhez hasonlítható. Ezek a shellek hozzák létre a folyamatokat és valósítják meg közöttük a kommunikációt. Mindezek ellenére nem lehet egyértelműen IBM modellnek nevezni, mert az IBM modell éppen a felhasználók elszigeteltségére fekteti a hangsúly, míg a Unix esetében lehetséges a shellek közötti kommunikáció. Pontosan ebből az eltérésből adódóan a Unix folyamatok a Java Virtuális gépre is emlékeztetnek, mivel a Unix operációs rendszer réteges felépítéséből adódóan a parancsokat sikerült standardizálni és ezáltal plattfomfüggetlenné tenni. Ezeket a parancsokat shelleknek hívjuk. (IEEE POSIX project - Information Technology Portable Operating System Interface) Az OSI modell is megtalálható a Unix-ban pontosan a Unix felépítéséből adódóan. A hardware kiterjesztése egy alap tulajdonsága a Unix operációs rendszernek. Az egyik legérdekesebb szoftver, amit a témával kapcsolatban találtam az a VMware nevű program (www.vmware.com). A program egy virtuális gépet hoz létre a rendszerünkön, ami mindennel rendelkezik, amivel egy fizikai gép rendelkezhet (saját BIOS, használja a fizikai gép CD-ROM át, merevlemez adható neki, fizikai memória, stb.). Természetesen saját operációs rendszer telepíthető fel rá, hálózat hozható létre a fizikai géppel, vagy több, virtuális gép között. Nagyon hasznos, ha az ember kísérletezgetni akar, hiszen nem rontható el, mivel csak egy program, amit hiba esetén újra lehet telepíteni. 5

6 Néhány kép, amint a VMware fut: 6

UNIX / Linux rendszeradminisztráció

UNIX / Linux rendszeradminisztráció UNIX / Linux rendszeradminisztráció VIII. előadás Miskolci Egyetem Informatikai és Villamosmérnöki Tanszékcsoport Általános Informatikai Tanszék Virtualizáció Mi az a virtualizáció? Nagyvonalúan: számítógép

Részletesebben

VIRTUALIZÁCIÓ KÉSZÍTETTE: NAGY ZOLTÁN MÁRK EHA: NAZKABF.SZE I. ÉVES PROGRAMTERVEZŐ-INFORMATIKUS, BSC

VIRTUALIZÁCIÓ KÉSZÍTETTE: NAGY ZOLTÁN MÁRK EHA: NAZKABF.SZE I. ÉVES PROGRAMTERVEZŐ-INFORMATIKUS, BSC VIRTUALIZÁCIÓ KÉSZÍTETTE: NAGY ZOLTÁN MÁRK EHA: NAZKABF.SZE I. ÉVES PROGRAMTERVEZŐ-INFORMATIKUS, BSC A man should look for what is, and not for what he thinks should be. Albert Einstein A számítógépek

Részletesebben

Virtualizáció. egy hardveren több virtuális rendszer működik egyszerre, virtuális gépekben futó önálló vendég (guest) operációs rendszerek formájában

Virtualizáció. egy hardveren több virtuális rendszer működik egyszerre, virtuális gépekben futó önálló vendég (guest) operációs rendszerek formájában Virtualizáció Virtualizáció fogalma: Virtualizáció egy hardveren több virtuális rendszer működik egyszerre, virtuális gépekben futó önálló vendég (guest) operációs rendszerek formájában A virtualizáció

Részletesebben

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés . Számítógépek működési elve Bevezetés az informatikába. előadás Dudásné Nagy Marianna Az általánosan használt számítógépek a belső programvezérlés elvén működnek Külső programvezérlés... Vezérlés elve

Részletesebben

Programozás alapjai Bevezetés

Programozás alapjai Bevezetés Programozás alapjai Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Programozás alapjai Bevezetés SWF1 / 1 Tartalom A gépi kódú programozás és hátrányai A magas szintÿ programozási nyelv fogalma

Részletesebben

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai Informatika 1. Hírek, információk, adatok. Kommunikáció. Definiálja a következő fogalmakat: Információ Hír Adat Kommunikáció Ismertesse a kommunikáció modelljét. 2. A számítástechnika története az ENIAC-ig

Részletesebben

Operációs rendszerek MINB240 V2+2+0

Operációs rendszerek MINB240 V2+2+0 Operációs rendszerek MINB240 V2+2+0 Dr Iványi Péter Nagyváradi Anett Radó János Nagyváradi Anett Elérhetőségek Rendszer és Szoftvertechnológia Tanszék Boszorkány út B138 Tel.: 3634-es mellék anettn@morpheus.pte.hu

Részletesebben

Operációs rendszerek MINB240 V3+2+0-5 kredit KF Nagyváradi Anett 0. előadás Bevezetés

Operációs rendszerek MINB240 V3+2+0-5 kredit KF Nagyváradi Anett 0. előadás Bevezetés Üzleti környezetre k optimalizált lt rendszerek SANB107 IBM System i IBM System p rendszerének ismertetése Csütörtökönként 12:45-től blokkosítva A102-es teremben http://morpheus.pte.hu/~varady/ Várady

Részletesebben

Mi van a Lajtner Machine hátterében?

Mi van a Lajtner Machine hátterében? 1 Mi van a Lajtner Machine hátterében? Ma egyeduralkodó álláspont, hogy a gondolat nem más, mint az agy elektromos (elektromágneses) jele. Ezek az elektromágneses jelek képesek elhagyni az agyat, kilépnek

Részletesebben

Számítógép felépítése

Számítógép felépítése Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége

Részletesebben

A virtuális környezetet menedzselő program. Első lépésként egy új virtuális gépet hozzunk létre a Create a New Virtual Machine menüponttal.

A virtuális környezetet menedzselő program. Első lépésként egy új virtuális gépet hozzunk létre a Create a New Virtual Machine menüponttal. 1. Virtuális gép létrehozása (VMWARE Player) A virtuális környezetet menedzselő program. Első lépésként egy új virtuális gépet hozzunk létre a Create a New Virtual Machine menüponttal. Megadjuk, hogy a

Részletesebben

ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES

ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES Számítógép = Univerzális gép! Csupán egy gép a sok közül, amelyik pontosan azt csinálja, amit mondunk neki. Hardver A számítógép

Részletesebben

Mértékegységek a számítástechnikában

Mértékegységek a számítástechnikában Mértékegységek a számítástechnikában BIT legkisebb adattárolási egység Értékei lehetnek: 0,1. Bájt= 8 BIT a számítógép számára egységesen kezelhető legkisebb egység. (Bit,) Bájt, KiloBájt, MegaBájt, GigaBájt,

Részletesebben

1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK

1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. Melyik a mondat helyes befejezése? A számítógép hardvere a) bemeneti és kimeneti perifériákat is tartalmaz. b) nem tartalmazza a CPU-t. c) a fizikai alkatrészek és az operációs

Részletesebben

Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge

Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge Tartalomjegyzék Bevezetés 2 Szükséges hardver és szoftver konfiguráció 3 Testreszabások lementése előző Solid Edge verzióból 4 Előző Solid

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu 1 A java virtuális gép (JVM) Képzeletbei, ideális számítógép. Szoftveresen megvalósított működési környezet. (az op. rendszer egy folyamata). Feladata:

Részletesebben

TELJESÍTÉNYMÉRÉS FELHŐ ALAPÚ KÖRNYEZETBEN AZURE CLOUD ANALÍZIS

TELJESÍTÉNYMÉRÉS FELHŐ ALAPÚ KÖRNYEZETBEN AZURE CLOUD ANALÍZIS TELJESÍTÉNYMÉRÉS FELHŐ ALAPÚ KÖRNYEZETBEN AZURE CLOUD ANALÍZIS Hartung István BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék TEMATIKA Cloud definíció, típusok, megvalósítási modellek Rövid Azure cloud bemutatás

Részletesebben

Hardver és szoftver követelmények

Hardver és szoftver követelmények Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Telepítési útmutató Hardver és szoftver követelmények A java-s nyomtatványkitöltő program az alábbi hardverigényt támasztja a számítógéppel szemben: 400 MHz órajelű

Részletesebben

Bevezetés a számítástechnikába

Bevezetés a számítástechnikába Bevezetés a számítástechnikába Megszakítások Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. november 9. Bevezetés Megszakítások

Részletesebben

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2.

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2. Témakörök 1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig ( a kommunikáció fejlődése napjainkig) 2. Szedjük szét a számítógépet 1. ( a hardver architektúra elemei) 3. Szedjük szét a számítógépet 2.

Részletesebben

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor Ismerkedjünk tovább a számítógéppel Alaplap és a processzeor Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív

Részletesebben

Operációs rendszerek

Operációs rendszerek Operációs rendszerek? Szükségünk van operációs rendszerre? NEM, mert mi az alkalmazással szeretnénk játszani dolgozni, azért használjuk a számítógépet. IGEN, mert nélküle a számitógépünk csak egy halom

Részletesebben

A L I N U X f e l é p í t é s e

A L I N U X f e l é p í t é s e A L I N U X f e l é p í t é s e Fájlrendszer, könyvtárszerkezet, kernel, terminal, X-window DE-EFK Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak Linux c. tantárgy 2006 I. félév F á j l r e n d s z e r Fájlrendszernek

Részletesebben

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter Kiszolgálók üzemeltetése Iványi Péter Linuxon a C fordító gcc Fordítás GNU Compiler Collection C, C++, Object-C, Java, Fortran, Ada nyelveket tud kezelni 42 féle rendszerre és processzorra tud kódot generálni

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt segédlet A Szilipet programok az adatok tárolásához Firebird adatbázis szervert használnak. Hálózatos

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Megoldások

IT - Alapismeretek. Megoldások IT - Alapismeretek Megoldások 1. Az első négyműveletes számológépet Leibniz és Schickard készítette. A tárolt program elve Neumann János nevéhez fűződik. Az első generációs számítógépek működése a/az

Részletesebben

Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon

Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon Mi az IMDG? Nem memóriában futó relációs adatbázis NoSQL hagyományos relációs adatbázis Más fajta adat tárolás Az összes adat RAM-ban van, osztott

Részletesebben

Operációs rendszerek Folyamatok 1.1

Operációs rendszerek Folyamatok 1.1 Operációs rendszerek p. Operációs rendszerek Folyamatok 1.1 Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK A rendszermag Rendszermag

Részletesebben

Microsoft Virtual PC 2007

Microsoft Virtual PC 2007 Microsoft Virtual PC 2007 Beszerzés, telepítés 1 A Virtual PC 2007 beszerzése Beszerezhető innen: http://www.microsoft.com/downloads/detail s.aspx?familyid=04d26402-3199-48a3- AFA2-2DC0B40A73B6&displaylang=en

Részletesebben

Virtualizációs Technológiák Bevezetés Kovács Ákos Forrás, BME-VIK Virtualizációs technológiák https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimiav89/

Virtualizációs Technológiák Bevezetés Kovács Ákos Forrás, BME-VIK Virtualizációs technológiák https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimiav89/ Virtualizációs Technológiák Bevezetés Kovács Ákos Forrás, BME-VIK Virtualizációs technológiák https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimiav89/ Mi is az a Virtualizáció? Az erőforrások elvonatkoztatása az

Részletesebben

Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter

Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter Adatszerkezetek Tömb, sor, verem Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot

Részletesebben

Windows Server 2008 Standard telepítése lépésenként VirtualBox virtuális gépbe

Windows Server 2008 Standard telepítése lépésenként VirtualBox virtuális gépbe Windows Server 2008 Standard telepítése lépésenként VirtualBox virtuális gépbe Rádi Viktor 1. Bevezetés 1.1. Célok Ez a bemutató a hallgatókat hivatott segíteni a VirtualBox használatának elsajátításában

Részletesebben

Win 8 változatok. 2. sz. melléklet 2014.02.18. 2013.felnottkepzes@gmail.com. Töltse ki az előzetes tudásszint felmérő dolgozatot!

Win 8 változatok. 2. sz. melléklet 2014.02.18. 2013.felnottkepzes@gmail.com. Töltse ki az előzetes tudásszint felmérő dolgozatot! 2 sz melléklet 20140218 Bemutatkozás Horváth Zoltán informatika tanár vagyok Az Inczédy György középiskolában tanítok Tudásszint felmérés Töltse ki az előzetes tudásszint felmérő dolgozatot! Tananyag elérhető:

Részletesebben

VII. Appletek, grafika

VII. Appletek, grafika VII. Appletek, grafika 1. Bevezetés A tantárgy elején említettük, hogy a Java alkalmazásokat két nagy csoportba sorolhatjuk. Ezek: alkalmazások (applications) alkalmazáskák (applets) Az eddig megírt programjaink

Részletesebben

Hálózati operációs rendszerek II. OES biztonsági rendszere

Hálózati operációs rendszerek II. OES biztonsági rendszere Hálózati operációs rendszerek II. OES biztonsági rendszere OES biztonsági rendszere Többszintű rendszer Bejelentkezés Fájlrendszer edirectory Public Key Infrastructure (PKI) Szerver konzol Autentikáció

Részletesebben

KELER KID Internetwork System (KIS)

KELER KID Internetwork System (KIS) KELER KID Internetwork System (KIS) Éles és teszt program installációs segédlet Verzió: 2.0 2015. 04. 10. Cardinal Kft. 2015. Tartalomjegyzék 1. Néhány alapvető információ...3 1.1 KID program hardware

Részletesebben

1.előadás Virtuális gépek, windows története

1.előadás Virtuális gépek, windows története 1.előadás Virtuális gépek, windows története Virtuális gépek A virtuális gép egy szimulált számítógépet jelent. A számítógépek általában fizikailag létező dolgok: elektronikai elemekből (integrált áramkörökből)

Részletesebben

Számítógépes vírusok. Barta Bettina 12. B

Számítógépes vírusok. Barta Bettina 12. B Számítógépes vírusok Barta Bettina 12. B Vírusok és jellemzőik Fogalma: A számítógépes vírus olyan önmagát sokszorosító program,mely képes saját magát más végrehajtható alkalmazásokban, vagy dokumentumokban

Részletesebben

Történet. Számítógépes vírusok. Mik a vírusok? A vírusok felépítése

Történet. Számítógépes vírusok. Mik a vírusok? A vírusok felépítése Számítógépes vírusok Történet 70-es években kezdődött programok, melyek olyan utasításokat tartalmaztak, amik szándékosan rongáltak, illetve hibákat okoztak. Teszteljék a számítógép terhelhetőségét Legyen

Részletesebben

Operációs Rendszerek II.

Operációs Rendszerek II. Operációs Rendszerek II. Második előadás Első verzió: 2004/2005. I. szemeszter Ez a verzió: 2009/2010. II. szemeszter Visszatekintés Visszatekintés Operációs rendszer a számítógép hardver elemei és az

Részletesebben

Szárazföldi autonóm mobil robotok vezérlőrendszerének kialakítási lehetőségei. Kucsera Péter ZMNE Doktorandusz

Szárazföldi autonóm mobil robotok vezérlőrendszerének kialakítási lehetőségei. Kucsera Péter ZMNE Doktorandusz Szárazföldi autonóm mobil robotok vezérlőrendszerének kialakítási lehetőségei. Kucsera Péter ZMNE Doktorandusz A mobil robot vezérlőrendszerének feladatai Elvégzendő feladat Kommunikáció Vezérlő rendszer

Részletesebben

1. Origin telepítése. A telepítő első képernyőjén kattintson a Next gombra:

1. Origin telepítése. A telepítő első képernyőjén kattintson a Next gombra: 1. Origin telepítése Az Origin telepítéséhez tegye be az Origin CD-t a CDROM-ba, majd kattintson az Origin 7.5 hivatkozásra, miután elindult a CD behelyezésekor a telepítő program. Ha nem indulna el a

Részletesebben

Máté: Számítógépes grafika alapjai

Máté: Számítógépes grafika alapjai Történeti áttekintés Interaktív grafikai rendszerek A számítógépes grafika osztályozása Valós és képzeletbeli objektumok (pl. tárgyak képei, függvények) szintézise számítógépes modelljeikből (pl. pontok,

Részletesebben

A számítástechnika fejlődése

A számítástechnika fejlődése A számítástechnika fejlődése Az 1600-as évektől kezdődően az emberek igyekeztek olyan gépeket építeni, melyek megkönnyítik a számolást. A számítógépek fejlődését nagy lépésekben követjük. Az egymástól

Részletesebben

Flash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft

Flash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft Flash és PHP kommunikáció Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft A lehetőségek FlashVars External Interface Loadvars XML SOAP Socket AMF AMFphp PHPObject Flash Vars Flash verziótól függetlenül

Részletesebben

Ubuntu telepítése virtuális gépre (VirtualBox)

Ubuntu telepítése virtuális gépre (VirtualBox) Ubuntu telepítése virtuális gépre (VirtualBox) Most meg lehet kérdezni, hogy minek kell egy Ubuntura telepíteni még egy virtuális Ubuntut is. Ennek több oka lehet, én például azért, hogy azon próbáljak

Részletesebben

Telenor Webiroda. Kezdő lépések

Telenor Webiroda. Kezdő lépések Telenor Webiroda Kezdő lépések Virtuális Tárgyaló Tartalom 1. Bevezetés...2 2. A szolgáltatás elérése és a kliensprogram letöltése...3 3. A kliensprogram telepítése...6 4. A Virtuális Tárgyaló használatba

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Java I. A Java programozási nyelv

Java I. A Java programozási nyelv Java I. A Java programozási nyelv története,, alapvető jellemzői Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 02. 12. Java I.: Történet, jellemzők, JDK JAVA1 / 1 Egy kis történelem

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ A Windows névfeloldási szolgáltatásai Jaszper Ildikó jaszper.ildiko@stud.u-szeged.hu Jaszper.Ildiko@posta.hu Budapest, 2007. május 19. - 1 - TARTALOMJEGYZÉK 1. Névfeloldás...

Részletesebben

Bevitel-Kivitel. Eddig a számítógép agyáról volt szó. Szükség van eszközökre. Processzusok, memória, stb

Bevitel-Kivitel. Eddig a számítógép agyáról volt szó. Szükség van eszközökre. Processzusok, memória, stb Input és Output 1 Bevitel-Kivitel Eddig a számítógép agyáról volt szó Processzusok, memória, stb Szükség van eszközökre Adat bevitel és kivitel a számitógépből, -be Perifériák 2 Perifériákcsoportosításá,

Részletesebben

Dr. Sipos Marianna ZMNE BJKMK

Dr. Sipos Marianna ZMNE BJKMK Dr. Sipos Marianna ZMNE BJKMK Tömeges felhasználás Eredeti cél: Desctop alkalmazások mindenkinek Egyedi géphasználat Kényelmes, felhasználóbarát felület Mit áldoztak fel: Hozzáférés szabályozás minimális

Részletesebben

Bepillantás a gépházba

Bepillantás a gépházba Bepillantás a gépházba Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív memória: A számítógép bekapcsolt

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MUNKABÉRJEGYZÉK MODUL

ELEKTRONIKUS MUNKABÉRJEGYZÉK MODUL ELEKTRONIKUS MUNKABÉRJEGYZÉK MODUL nexonbér elektronikus munkabérjegyzék modul Kiszámolta már valaha, hogy mennyibe kerül egyetlen munkavállaló egyetlen havi munkabérjegyzéke (a nyomtatás, a borítékolás

Részletesebben

Windows Server 2012: a felhő OS

Windows Server 2012: a felhő OS Windows Server 2012: a felhő OS Minden alapképesség gyökeresen átalakul: biztonság, fájlszerver, hálózat, storage, szerver és desktop virtualizáció, távelérés, felügyelet Az operációs rendszer több, korábban

Részletesebben

Podoski Péter és Zabb László

Podoski Péter és Zabb László Podoski Péter és Zabb László Bevezető Algoritmus-vizualizáció témakörében végeztünk kutatásokat és fejlesztéseket Felmértük a manapság ismert eszközök előnyeit és hiányosságait Kidolgoztunk egy saját megjelenítő

Részletesebben

Szendi Attila Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum. Networkshop 2015 Sárospatak

Szendi Attila Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum. Networkshop 2015 Sárospatak Teljes szövegű tartalmak másolásvédett üzemmódú szolgáltatása a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeumában, nyílt forráskódú, alacsony költségű informatikai rendszerekkel. Szendi Attila Miskolci Egyetem

Részletesebben

Az internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 1

Az internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 1 Az internet ökoszisztémája és evolúciója Gyakorlat 1 GNS3: installálás és konfiguráció GNS3: hálózatszimulátor Valódi router/hoszt image-ek hálózatba kapcsolása emulált linkeken keresztül: CISCO, Juniper,

Részletesebben

MPLAB ICD használata

MPLAB ICD használata MPLAB ICD használata Mit is tud az MPLAB ICD? Real-time és lépésről lépésre programvégrehajtás. Töréspont elhelyezése. Nyomkövetés a céláramkörben. Programozás a céláramkörben. Forrás szintű és szimbolikus

Részletesebben

Digitális aláíró program telepítése az ERA rendszeren

Digitális aláíró program telepítése az ERA rendszeren Digitális aláíró program telepítése az ERA rendszeren Az ERA felületen a digitális aláírásokat a Ponte webes digitális aláíró program (Ponte WDAP) segítségével lehet létrehozni, amely egy ActiveX alapú,

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2010 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése a mai napig is megfelel a Neumann elvnek, vagyis rendelkezik számoló egységgel, tárolóval, perifériákkal. Tápegység 1. Tápegység:

Részletesebben

A személyi számítógép felépítése

A személyi számítógép felépítése A személyi számítógép felépítése A számítógépet, illetve az azt felépítő részegységeket összefoglaló néven hardvernek (hardware) nevezzük. A gépház doboz alakú, lehet fekvő, vagy álló attól függően, hogy

Részletesebben

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 7. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd 2015.04.16.

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 7. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd 2015.04.16. Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 7. óra Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd 2015.04.16. Group Policy alapok Group Policy A group policy (csoportházirend) a Windows

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

Bevezetés. Dr. Iványi Péter

Bevezetés. Dr. Iványi Péter Bevezetés Dr. Iványi Péter Programozási készség Számos munka igényel valamilyen szintű programozási készséget Grafikus a képfeldolgozót, Zenész a szintetizátort, Programozó a számítógépet programozza.

Részletesebben

Irányítástechnika 1. 9. Elıadás. PLC-k programozása

Irányítástechnika 1. 9. Elıadás. PLC-k programozása Irányítástechnika 1 9. Elıadás PLC-k programozása Irodalom - Helmich József: Irányítástechnika I, 2005 - Zalotay Péter: PLC tanfolyam - Jancskárné Anweiler Ildikó: PLC programozás az IEC 1131-3 szabvány

Részletesebben

III. Felzárkóztató mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK

III. Felzárkóztató mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Mérési utasítás ARP, ICMP és DHCP protokollok vizsgálata Ezen a mérésen a hallgatók az ARP, az ICMP és a DHCP protokollok működését tanulmányozzák az előző mérésen megismert Wireshark segítségével. A mérés

Részletesebben

Tájékoztató az 1.10-es labor használatához

Tájékoztató az 1.10-es labor használatához Tájékoztató az 1.10-es labor használatához Általános leírás A kari nyílt laborban vékony kliens alapú architektúrát alakítottunk ki, ahol egy-két alapvető alkalmazáson kívül (pl.: böngésző, PDF olvasó,

Részletesebben

Hogyan működtethető a telefonrendszer virtuális környezetben? Mészáros Tamás Műszaki fejlesztési vezető

Hogyan működtethető a telefonrendszer virtuális környezetben? Mészáros Tamás Műszaki fejlesztési vezető Hogyan működtethető a telefonrendszer virtuális környezetben? Mészáros Tamás Műszaki fejlesztési vezető Mi is az a virtualizáció? Az erőforrások elvonatkoztatása az erőforrást nyújtó elemektől - kellemesen

Részletesebben

FELHŐ és a MAINFRAME. Irmes Sándor

FELHŐ és a MAINFRAME. Irmes Sándor FELHŐ és a MAINFRAME Irmes Sándor Változik az üzleti környezet Zavaró tényezők viharában Gartner: nexus of forces (összehangolt erőterek) Social: Mindenhol elérhető kapcsolattartás, egyre gazdagabb tartalommal

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA Ismeretterjesztő előadás 2. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó aniszirk@gmail.com INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. leggyakrabban

Részletesebben

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon - áttekintés és példák - Varga Pál pvarga@tmit.bme.hu Áttekintés Általános laborismeretek Junos OS bevezető Routing - alapok Tűzfalbeállítás alapok

Részletesebben

Internetkonfigurációs követelmények. A számítógép konfigurálása. Beállítások Windows XP alatt

Internetkonfigurációs követelmények. A számítógép konfigurálása. Beállítások Windows XP alatt Internetkonfigurációs követelmények Annak érdekében, hogy csatlakoztatni tudja a Hozzáférési Pontját a Hozzáférési Pont Kezelőhöz, a következő konfigurációs paramétereket kell beállítania a számítógépe

Részletesebben

Operációsrendszerek. 2. elıadás. Standard ismeretek II.

Operációsrendszerek. 2. elıadás. Standard ismeretek II. Operációsrendszerek 2. elıadás Standard ismeretek II. Bevezetés A rétegmodell Kernelfunkciók A megszakítási rendszer Folyamatvezérlés Memóriakezelés Erıforráskezelés Eszközvezérlık Programok végrehajtása

Részletesebben

tovább használhatjuk a Windows-t.

tovább használhatjuk a Windows-t. Complete PC Backup A Windows Vista többfajta adatmentési és rendszer-helyreállítási funkcióval rendelkezik, ezek közül az egyik legérdekesebb és leghasznosabb a teljes rendszert egy gombnyomással visszaállítani

Részletesebben

NGP Áttekintés. GEMSYS EUROPE Kft. 1147 Budapest, Gervay u. 92. www.muratec.hu www.gemsys.hu

NGP Áttekintés. GEMSYS EUROPE Kft. 1147 Budapest, Gervay u. 92. www.muratec.hu www.gemsys.hu NGP Áttekintés GEMSYS EUROPE Kft. 1147 Budapest, Gervay u. 92. www.muratec.hu www.gemsys.hu Tartalom Mi az NGP? Miért az 1.szegmensű fax gép a kiválasztott? Milyen funkciókat kínál az NGP-vel ellátott

Részletesebben

Uniprogramozás. várakozás. várakozás. Program A. Idő. A programnak várakoznia kell az I/Outasítások végrehajtására mielőtt továbbfuthatna

Uniprogramozás. várakozás. várakozás. Program A. Idő. A programnak várakoznia kell az I/Outasítások végrehajtására mielőtt továbbfuthatna Processzusok 1 Uniprogramozás Program A futás várakozás futás várakozás Idő A programnak várakoznia kell az I/Outasítások végrehajtására mielőtt továbbfuthatna 2 Multiprogramozás Program A futás vár futás

Részletesebben

Történet John Little (1970) (Management Science cikk)

Történet John Little (1970) (Management Science cikk) Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Vezetői információs rendszerek Döntéstámogató rendszerek (Decision Support Systems) Döntések információn

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv. Verzió: 1.01

Felhasználói kézikönyv. Verzió: 1.01 Felhasználói kézikönyv Verzió: 1.01 Tartalomjegyzék Általános áttekintés 3 A DocGP rendszer célja 3 A rendszer által biztosított szolgáltatások 3 A felhasználói felület elérése 3 JAVA JRE telepítése 3

Részletesebben

Matematikai és Informatikai Intézet. 4. Folyamatok

Matematikai és Informatikai Intézet. 4. Folyamatok 4. Folyamatok A folyamat (processzus) fogalma Folyamat ütemezés (scheduling) Folyamatokon végzett "mûveletek" Folyamatok együttmûködése, kooperációja Szálak (thread) Folyamatok közötti kommunikáció 49

Részletesebben

Operációs rendszer ismeretek

Operációs rendszer ismeretek 2014 Operációs rendszer ismeretek A számítógépes munka feltételei Hardver: a számítógépet alkotó mechanikus és elektronikus eszközök összefoglaló neve. Szoftver: a számítógépet működtető programok. Operációs

Részletesebben

II. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK

II. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Mérési Utasítás Linux/Unix jogosultságok és fájlok kezelése Linux fájlrendszerek és jogosultságok Linux alatt, az egyes fájlokhoz való hozzáférések szabályozása érdekében a fájlokhoz tulajdonost, csoportot

Részletesebben

SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.

SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb. SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.hu Mesterséges intelligencia oktatás a DE Informatikai

Részletesebben

Felhő demonstráció. 2015.05.11 Gergely Márk MTA SZTAKI gergely.mark@sztaki.mta.hu

Felhő demonstráció. 2015.05.11 Gergely Márk MTA SZTAKI gergely.mark@sztaki.mta.hu Felhő demonstráció 2015.05.11 Gergely Márk MTA SZTAKI gergely.mark@sztaki.mta.hu ÁGekintés A webes felhő interfész elérése Virtuális gép indítása Virtuális gép elérése Virtuális gépek kezelése (leállítás,

Részletesebben

P-GRADE fejlesztőkörnyezet és Jini alapú GRID integrálása PVM programok végrehajtásához. Rendszerterv. Sipos Gergely sipos@sztaki.

P-GRADE fejlesztőkörnyezet és Jini alapú GRID integrálása PVM programok végrehajtásához. Rendszerterv. Sipos Gergely sipos@sztaki. P-GRADE fejlesztőkörnyezet és Jini alapú GRID integrálása PVM programok végrehajtásához Rendszerterv Sipos Gergely sipos@sztaki.hu Lovas Róbert rlovas@sztaki.hu MTA SZTAKI, 2003 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 8. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. november A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/12 Tartalomjegyzék Miért

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2008 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény IT - Alapismeretek Feladatgyűjtemény Feladatok PowerPoint 2000 1. FELADAT TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Pótolja a hiányzó neveket, kifejezéseket! Az első négyműveletes számológépet... készítette. A tárolt program

Részletesebben

Rendszerkezelési útmutató

Rendszerkezelési útmutató Rendszerkezelési útmutató Medtronic MiniMed Northridge, CA 91325 USA 800-646-4633 (800-MiniMed) 818.576.5555 www.minimed.com Képviselet az Európai Unióban: Medtronic B.V. Earl Bakkenstraat 10 6422 PJ Heerlen

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES ALAPISMERETEK

SZÁMÍTÓGÉPES ALAPISMERETEK SAPIENTIA EMTE Műszaki és Humántudományok Kar SZÁMÍTÓGÉPES ALAPISMERETEK Domokos József domi@ms.sapientia.ro ELŐADÁSOK 7 előadás Szeptember 19.-től, hetente Dr. DOMOKOS József, egyetemi adjunktus elérhetőség:

Részletesebben

FANUC Robotics Roboguide

FANUC Robotics Roboguide FANUC Robotics Roboguide 2010. február 9. Mi Mi az az a ROBOGUIDE Robot rendszer animációs eszköz ROBOGUIDE is an off-line eszköz a robot rendszer beállításához és karbantartásához ROBOGUIDE is an on-line

Részletesebben

Radioaktív anyag felezési idejének mérése

Radioaktív anyag felezési idejének mérése A pályázótársam által ismertetett mérési módszer alkalmazásához Labview szoftverrel készítettem egy mérőműszert, ami lehetőséget nyújt radioaktív anyag felezési idejének meghatározására. 1. ábra: Felhasználói

Részletesebben

Di1611/Di2011. KEZELÉSI ÚTMUTATÓ: Twain

Di1611/Di2011. KEZELÉSI ÚTMUTATÓ: Twain Di1611/Di2011 KEZELÉSI ÚTMUTATÓ: Twain Driver Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 A PC szkennelés beállítása 2 Csatlakozás az USB portra 3 A TWAIN meghajtó telepítése 3.1 A TWAIN meghajtó telepítése Plug

Részletesebben

Delphi programozás I.

Delphi programozás I. Delphi programozás I. Konzol alkalmazások készítése Delphiben A Delphi konzol alkalmazása (console application) olyan 32 bites program, amely nem grafikus felületen, hanem egy szöveges konzol ablakban

Részletesebben

Rendszám felismerő rendszer általános működési leírás

Rendszám felismerő rendszer általános működési leírás Rendszám felismerő rendszer általános működési leírás Creativ Bartex Solution Kft. 2009. A rendszer funkciója A rendszer fő funkciója elsősorban parkolóházak gépkocsiforgalmának, ki és beléptetésének kényelmesebbé

Részletesebben