MOH O LY-NAGY MŰVÉS ZE T I E GYETEM DOKT O RI I S KO L A
|
|
- Alexandra Juhászné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MOH O LY-NAGY MŰVÉS ZE T I E GYETEM DOKT O RI I S KO L A MIT KEZD(JEN) BUDAPEST AZ UTOLSÓ VÁROSON BELÜLI DUNA-PARTI FÖVENNYEL? (RÓMAI PART - SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I.) készítette: Csontos Csenge témavezető: Ferencz Marcel DLA január
2 RÓMAI PART SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I. TARTALOM BEVEZETŐ... 3 A RÓMAI PART VONATKOZÁSÁBAN ÉRVÉNYBEN LÉVŐ STRATÉGIÁK, TERVEK, SZABÁLYOZÁSOK... 5 ÁRVÍZVÉDELEM ÉS TERÜLETHASZNÁLAT - VÁROSVEZETŐI ÁLLÁSPONT ÉS ALTERNATÍV JAVASLAT... 8 FUNKCIÓ STRATÉGIA KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK - VÉRKERINGÉS FELPEZSDÍTÉSE ÖSSZEFOGLALÁS KÉPEK, ÁBRÁK JEGYZÉKE FORRÁSOK
3 MIT KEZD(JEN) BUDAPEST AZ UTOLSÓ VÁROSON BELÜLI DUNA-PARTI FÖVENNYEL? 2
4 RÓMAI PART SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I. BEVEZETŐ Hogyan használjuk Budapesten a Duna-parti területeket? Megfelel-e a jelenlegi folyó menti térstruktúra a városlakók használati és vizuális-esztétikai igényeinek? Ezidőtájt gyakran felmerülő kérdések. Számtalan településfejlesztéssel, településrendezéssel, városépítészettel, de akár szociológiával, kultúrával, egészségüggyel foglalkozó dokumentum keletkezett az elmúlt 10 évben (is), amely ilyen vagy olyan nézőpontból tárgyalja ezt a témát. Ezekből képet kaphatunk arról, hogy milyen vélemények, szándékok, tervek léteznek a városi partszakaszok működtetésére, fenntartására és fejlesztésére. Az átfogó koncepciókat megfogalmazó dokumentumok jellemzően Budapest egészére nézve felértékelik a Duna és a város kapcsolatának fontosságát. Felismerik és középpontba állítják a tényt, hogy a város határain belül szinte mindenhol hiányzik a közvetlen kapcsolat ember és víz között azaz a városlakók lényegében nem érzékelik a Duna jelenlétét, legföljebb annyiban, hogy Budáról Pestre egy darabon nem házak között vezet az út, hanem hídon - jó magasan - a folyó fölött. 1 Javaslataikban valamilyen megfogalmazásban szerepel a közvetlen kapcsolat megteremtésének igénye, akár nem kis anyagi ráfordítással létrehozható közlekedési-, infrastrukturális- és városszerkezeti beavatkozásokat vizionálva. A konkrét cselekvési tervek (építészeti, városépítészeti, közlekedés- ill. közmű fejlesztési tervek), amelyek a Duna-partokat érintik, már kevésbé koncentrálnak az ember - folyó kapcsolatra. Meglehetősen nehéz is aprópénzre váltani a nagyvonalú elképzeléseket, vágyakat, amik az általános, hosszútávú tervekben megjelennek. Hiszen a folyót a városon belül körülbástyázó létesítmények évesek, annak idején hallatlan gondossággal, a városi infrastruktúra minden elemét figyelembe véve, hosszú távra épültek, és ezért bármilyen változtatás szinte beláthatatlan horderejű, az egész város működőképességére kihat. A Duna két partja a városi szakaszon a XIX. században kiépült, és a parti térstruktúra lényegében napjainkig nem változott. Az akkor fejlesztési törekvések középpontjában az árvízvédelem és korszerű közlekedési infrastruktúra biztosítása állt. A lakott területek árvízmentesítése mellett elsődleges cél volt a folyón a biztonságos és a mindenkori vízállástól a lehető legnagyobb mértékben független hajózhatóság lehetővé tétele. Szükség volt áru ki- és berakodására alkalmas kikötőhelyek, raktárak, vámépületek elhelyezésére, és ezek jó megközelíthetőségét biztosító utakra, vasutakra a partok mentén. 1 A házak közül kibukkanó és a hídra ráhajtó buszon, villamoson ülve - ezzel biztosan sok budapesti így van - muszáj felnézni, kinézni az ablakon és végigpásztázni a dunai látképet, legyen bármelyik híd, bármelyik menetirány, északi vagy déli oldal... De a legtöbb városlakó számára ebben ki is merül a folyóval való kapcsolat, ennyit és nem többet jelent számukra, hogy folyóparti városban élnek. 3
5 MIT KEZD(JEN) BUDAPEST AZ UTOLSÓ VÁROSON BELÜLI DUNA-PARTI FÖVENNYEL? 1. Ferenc József (Belgrád) rakpart 1894 körül (forrás: Budapest Anno, Corvina Kiadó 1979) 2. A Duna Gőzhajózási Társaság raktelepe a Ferenc József (Belgrád) rakpartnál 1890 körül (forrás: u.a.) Később (a XX. század második felére) a hajózás szárazföldi közlekedéssel szembeni visszaszorulásával a rakpartokon felszabaduló helyeket az egyre rohamosabban motorizálódó szárazföldi közlekedés foglalta el, végképp elszakítva ezzel az embert a folyótól. Milyen értéket képvisel ebben a helyzetben egy városon belüli természetközeli állapotában mindezidáig meghagyott partszakasz, ahol a folyó város kapcsolat valóban folyó ember kapcsolatot is jelent? Olvasva a nemzetközi és országos stratégiákat, melyek az ideális civilizáció és természet kapcsolat főbb ismérveit leírják, és ilyen állapot létrehozására buzdítanak egy ilyen területnek óriási értéke van. Mit kezd vele a város? A természetközeliség egészségessége és romantikája mellett számos nehézséggel, lepusztultsággal, funkciózavarral, környezeti és vizuális szennyeződésekkel, településszerkezeti zavarokkal is terhelt Római-part esetében a kérdést komplikálja az a tény, hogy a szóbanforgó partszakaszon hiányzik a város közeli lakóövezeteit árvíz esetén védő szabályos védmű. A lakóövezet védelme egyértelműen kívánatos, megoldása tovább nem halogatható feladat. A partszakasz kezelését így nem lehet elválasztani az árvízi mentesítés kérdésétől. Mit kezd tehát Budapest a Római-parttal? 4
6 RÓMAI PART SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I. A RÓMAI PART VONATKOZÁSÁBAN ÉRVÉNYBEN LÉVŐ STRATÉGIÁK, TERVEK, SZABÁLYOZÁSOK Fővárosi stratégiák, tervek, szabályozások DOKUMENTUM JELLEGE RÓMAI PART ÉRINTETTSÉGE Budapest Városfejlesztési Koncepciója (2003) Podmaniczky Program (2005, felülvizsgálva 2006, 2008) Budapest Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) (2008) Budapest Főváros Településszerkezeti Terve (TSzT) (2005) Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSzKT) (1998, legutóbb módosítva 2010) Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSz) (1998, felülvizsgálat ) Olimpia 2020 Master Plan (2010) hosszútávú (15 éves) komplex program középtávú (7 éves) komplex program középtávú komplex fejlesztési stratégia szerkezeti terv szabályozási keretterv keretszabályzat kandidáció, középtávú tervek stratégiai projektek között: - a Duna tengelye parti zóna - Óbuda és Újpest az új városrészpár - Észak-budapesti projekttérség (Budán: Aquincumi híd, Gázgyár, Mocsáros, Rómaipart, Hajógyári-sziget) - térszerkezeti fejlesztések ezen belül: Római-part árvízvédelme, közterületi rehabilitációja * - A Duna, mint várostengely és a parti zóna kiemelt fejlesztési programja ** - 5. fejlesztési prioritás: Kulturális értékteremtés, ezen belül: 5.3. A város szabadidős potenciáljának növelése *** - 3. projekttérség: Észak-Budapest, kulcsprojekt: Óbudai Gázgyár (Technopolisz + kulturális központ) - 6. projekttérség: Duna-mente, kulcsprojekt: Duna gyalogos megközelíthetősége - üdülőházas üdülőterület, a part zöldterület - tájképileg érzékeny Duna-part - város átszellőzési sávjának része - üdülőterület - parti sáv zöldterület - üdülőterületek (48. ) - zöldterületek (52. ) - IVS-ben foglaltak - Duna kiemelt szerepben, közlekedés fejlesztése a Dunán, kapcsolat a Dunával, Duna-menti kapcsolatok - evezős pálya Budakalászon 5
7 MIT KEZD(JEN) BUDAPEST AZ UTOLSÓ VÁROSON BELÜLI DUNA-PARTI FÖVENNYEL? * Középtávon a térség dinamikus fejlődése szempontjából fontos az Aquincumi híd kötöttpályás kapcsolatot is tartalmazó, városi hídként való megépítése. Az új hídhoz kapcsolódóan, a fejlesztések részét képezi a Körvasúti körút első, északi szakaszának megépítése, amely kapcsolatot teremt a 10-es út és az M3-as autópálya között. Az új közlekedési kapcsolat mentén, elsősorban Budán, jelentős fejlesztések és közterületi rehabilitációk valósíthatók meg (Gázgyár, Mocsáros, Római-part) A Római part a főváros egyik utolsó dunai partszakasza, ahol a közterületi rendszer közvetlen kapcsolati lehetőséget enged a folyóval, az erre az adottságra épülő vízparti rekreációs tevékenység elemei még megvannak. Mindezek következtében a Római part szinte egyedülálló hangulatú szabadidős és szórakozási területe Budapestnek. Ugyanakkor a lakóterületi fejlesztések nyomása, a közterületek leromlása veszélyezteti ezt a használatot. A terület egyik nagy kérdése az árvízvédelem megoldása, amely nagy gát építése esetén a szabadidős funkciók rovására, a lakóterületi használat felé tolná el a Római part karakterét. (Podmaniczky Program) ** Az északi és déli szakaszokon a Duna zöld partok rekreációs hasznosítása kap prioritást, a Dunához, a Duna völgyhöz köthető rehabilitációs tevékenységek, vizes élőhelyek és természeti környezet megóvása, a víz fenntartható hasznosításának komplex fejlesztései. (Podmaniczky Program) *** A Duna rekreációs és környezetvédelmi célú fejlesztése A Ráckevei-Soroksári Duna ág rekreációs funkcióinak erősítése a vízminőség javításával, a délbudai Duna-parti zöldfelületi sáv rekreációs potenciáljának fejlesztése, valamint a Római part szabadidős potenciáljának növelése A Duna-partok vízi sportra való hasznosítása A hagyományosan vízi sportra használt Duna parti területeken a sportág feltámasztása, bázisok kiépítése, működtetése (Római part és a Ráckeve-Soroksári Duna-ág Pesterzsébeti és Csepeli szakasza, Népsziget és a Hajógyári sziget), amelyeknél a partnerségi kapcsolatokat és lehetőségeket kihasználva a kerékpáros, a vízi- és lovasturizmussal, az iskolai oktatáshoz kapcsolódó erdei iskolák bázisait előre átgondoltan, tervezetten kialakítva átjárásra nyílik lehetőség a szabadidő hasznos eltöltését biztosító mozgásformák között. (Budapest IVS) 6
8 RÓMAI PART SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I. Budapest, III. kerületi stratégiák, tervek, szabályozások DOKUMENTUM JELLEGE RÓMAI PART ÉRINTETTSÉGE Óbuda-Békásmegyer Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) (2009) Kerületi Szabályozási Terv (KSzT) Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzata (ÓBVSZ) (2001, legutóbbi módosítás 2009) középtávú fejlesztési stratégia szabályozási terv építési szabályzat - Római part 6. sz. akcióterület * - szomszédos Aquincum 4. sz. akcióterület a Nánási út Királyok útja és a Duna között csak egyes telkekre készült, egyébként az 1998 előtti RRT-k szabályozási vonalai hatályosak (ÓBVSZ 8. és 9. melléklet) - a parti közterület Z-KP-III közpark - a Nánási út Királyok útja menti telkek üdülőterület övezetbe tartoznak (Ü-III)**, a csónakházi funkció védelmével *** - kivéve a Teniszakadémia területét, ez sportterület ( K-SP-III/Ró) - egyéb, általános és védelmi előírások **** * V.7.2. Akcióterületi célok a) Átfogó cél Római-part akcióterület átfogó fejlesztési célja (az árvízvédelem problémájának megoldását követően) a hagyományos budapesti vízi élet felélesztésével újra a főváros és a kerület sport-, rekreációs és szabadidős központjává tenni a Duna partot, a Duna és a természetes élővilág megőrzésével. (...). b) Közvetlen célok - Lejárat biztosítása a Duna partjára; - Közterületek fejlesztése, a part fenntartható, környezetvédelmi célú fejlesztése; - Üdülő, szabadidős, rekreációs és sport jelleg megőrzése és erősítése; - A sport és szabadidős infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. (Óbuda-Békásmegyer IVS) ** néhány szabályozási elem pl: 116. (2) Az övezet elsősorban üdülők, az idegenforgalom, a szabadidő-eltöltés, a sportolás és rekreáció intézményeinek elhelyezésére szolgáló jelentős zöldfelületű terület. (...) (4) Az övezetek területén a) lakóépületet vagy a szolgálati lakás kivételével - lakófunkciót tartalmazó épületet,... elhelyezni, ilyen célra meglévő épület funkcióját megváltoztatni nem lehet. *** (11)...védett csónakházi funkciók nem szüntethetők meg. A telek új beépítésénél, illetőleg a meglévő épületek rendeltetésének megváltoztatásánál, (...) meglévő csónakház területének legalább 75 %-a fenntartandó azonos funkcióval. (...) A jelen rendelet hatálybalépése után létesített csónakház rendeltetése nem változtatható meg. **** pl.:. 32. (7) A Római part és a Kossuth Lajos üdülőpart árvízvédelmi töltéssel nem védett partszakaszán a partmenti fás ligeteket, galériaerdőket meg kell óvni. A partrendezés során előnyben kell részesíteni a partvédelem biológiai és kertészeti eszközökkel való megvalósítását. 7
9 MIT KEZD(JEN) BUDAPEST AZ UTOLSÓ VÁROSON BELÜLI DUNA-PARTI FÖVENNYEL? ÁRVÍZVÉDELEM ÉS TERÜLETHASZNÁLAT VÁROSVEZETŐI ÁLLÁSPONT ÉS ALTERNATÍV JAVASLAT A Római-part keskeny (25-40 m), ám hosszú (kb. 3 km) közterületi sávjának területfelhasználását alapvetően meghatározza a közeli lakott területek miatt elengedhetetlenül szükséges árvízi védekezés megoldása. A jelenleg Budapesten egyedül ezen a 3 km-en hiányzó szabályos védművet az 1954ben épített, majd 1965-ben megerősített Nánási út Királyok útja Duna felőli oldalán húzódó ún. nyúlgát2 pótolja. Ennek sem magassága sem keresztmetszeti méretei nem felelnek meg a biztonsági követelményeknek. Ezért évtizedek óta egyre erősödő igényként merül föl a Rómaifürdő és Csillaghegy városrészek lakóövezeteit védő teljes értékű védvonal hiányzó szakaszának megépítése. 3. Budapest árvízvédelmi helyszínrajza az északi városhatártól a Csepel-sziget északi csúcsáig (forrás: TÉR-TEAM 2003, aktualizálva 2010) 2 Ideiglenes jellegű, földből vagy földből és földes zsákból, valamint földből és pallókból rövid idő alatt létesíthető, kis méretű (50-60 cm koronaszélességű) gát, melyet a töltés koronáját meghaladó magasságú árvíz esetén töltésmeghágás ellen építenek. (Vízügyi Lexikon, 8
10 RÓMAI PART SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I ben Budapest Főváros Önkormányzata és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata közösen készíttetett egy tanulmányt, amely a Római-part árvízvédelmének lehetséges megoldásait vizsgálta változatot elemeztek a tanulmány készítői, vizsgálva mind a Nánási út Királyok útja nyomvonalat, mind a part menti elhelyezést. Műszakilag mindkét nyomvonalon megoldható a lakóövezetek ármentesítése. A kezdettől előnyben részesített mobilgátas változatoknál a megfelelő magasságú (MÁSZ +1,30 m) gát a Nánási út Királyok útja mentén való elhelyezésnél kb. 1,5 méteres (2 méternél alacsonyabb), a parton való kialakításnál kb. 3 méteres magasságú időszakosan elhelyezendő felmenő szerkezetet, és ehhez méretezett alépítményt jelent. A Főváros által támogatott változat szerint csökkentett magasságú mobilgát épülne közvetlenül a parti közterületen, ún. nyári gátként 4 a fővédműként megmaradó Nánási út - Királyok útja menti nyúlgát előtt. A parti közterület néhány jellemző jelenlegi metszetét az 5. ábrasor, tervezett kialakításának elvi metszetét a 4. ábra mutatja. 4. Római-part tervezett rendezés utáni elvi metszete (forrás: Főpolgármester válasza Hanzély Ákos képviselő interpellációjára a Római-parti mobilgát projekt tárgyában dec. 29.) Az árvízvédelem konkrét műszaki megoldásának kimunkálása előtt azonban érdemes lenne (érdemes lett volna? de talán még nem késő) átgondolni a jelenleg még hullámtérnek számító, a nyúlgát és a folyópart között elterülő magántelkek és a közvetlen parti közterület területfelhasználási stratégiáját. 3 Budapest, III. Római-parti gát döntés-előkészítő tanulmányterve (Thesis Kft és Konstruktőr Kft 2005) 4 Mivel bizonyos műszaki okok ill. költséghatárok miatt a mobilgátat csökkentett magasságra, csupán a mértékadó árvízszint (MÁSZ) magasságára tervezik, nem felel meg az I. rendű fővédvonal követelményeinek, melynek MÁSZ + 1,30 m magasságúnak kell lennie. 9
11 MIT KEZD(JEN) BUDAPEST AZ UTOLSÓ VÁROSON BELÜLI DUNA-PARTI FÖVENNYEL? 5. Római-part jellemző metszetei a jelzett folyamkilométereknél A parti közterület a hatályos kerületi szabályozás szerint közpark (Z-KP) besorolású. Ha ez a keskeny terület kénytelen befogadni a védművet és annak kiegészítő létesítményeit (pl. 6 m széles szervízút) akkor a közpark lényegében vízgazdálkodási területté alakul. A part morfológiája gyökeresen átalakul és természetes(nek ható) növényállománya eltűnik. 10
12 RÓMAI PART SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I. Ezzel egyidejűleg a Nánási út Királyok útja mentén elhelyezkedő magántelkek, melyek jelenleg üdülőövezeti besorolásúak, mentessé válnak az elöntésektől, és ezzel forgalmi értékük jelentősen megnő. Így tehát az egyik terület alárendelt szerepben, önálló használati funkció nélkül, szolgálja a csatlakozó, területileg jóval nagyobb (ca. 63 ha, míg a parti sáv nem egészen 10 ha) terület biztonságát. Pusztán a négyzet-métereket nézve ez racionális és kedvező döntésnek tűnik. Érdemes viszont megnézni és mérlegre tenni a területegységek egyéb minősítő tulajdonságait és azok változását is az árvízvédelemmel összefüggésben. A 3 km hosszú (valóban víz)parti sétány kialakítására alkalmas természetközeli partszakasz még jelen állapotában, lepusztultságában is egyedi értéke Budapestnek. A Római még most is olyan fogalom - a hozzá kapcsolódó történeti, kulturális emlékek és a meglévő sport és rekreációs lehetőségek, a Duna közvetlen jelenléte, a vízpartiság semmivel nem helyettesíthető hangulata révén amely a szomszédos Rómaifürdő és Csillaghegy városrészeknek közvetlenül különleges hozzáadott értéket jelent. 6. Természetközeli, kis esésű fövenypartok a Duna fő ágában Budapest határain belül A Római-part az egyetlen közvetlen lakóterületi kapcsolattal rendelkező természetközelinek mondható fövenyes partszakasz. 11
13 MIT KEZD(JEN) BUDAPEST AZ UTOLSÓ VÁROSON BELÜLI DUNA-PARTI FÖVENNYEL? A Római-part maga a fő attribútum, ami ezeket a lakóterületeket megkülönbözteti más városi lakóterületektől, ami egyedivé és ezáltal versenyképessé teszi ezeket.és a Római-part itt nem pusztán a parti közterületet, hanem a teljes hullámteret jelenti, a 10 hektáros közterülettel és 63 hektárnyi speciális funkcióval működtethető magántelkeket. És itt a hangsúly a speciális funkción van. Ezalatt értendő egyrészt az, hogy a funkciók alkalmazkodnak a speciális környzethez, másrészt, hogy különlegességükben felbecsülhetetlen érték rejlik. A közterület és a magántelkek területfejlesztése úgy kapcsolható össze, hogy azzal mindkét terület kölcsönösen egymás értékét is növeli, ráadásul együttesen a szomszédos, mintegy 300 hektáros lakóterületet is felértékelik. Természetesen az árvízi mentesítés megoldása ennek alapvető feltétele olyan megoldással, amely egyidejűleg nyújt maximális biztonságot (tehát pl. MÁSZ +1,30 m magas védmű) a lakóterületeknek, és ugyanakkor nem csökkenti, sőt egyfajta kényszerítő erővel elősegíti a parti zónában a különleges és ezálatal értékes funkciók megmaradását és megtelepedését. Ez azt jelenti, hogy a hullámteret nem lenne szabad bevédeni (és intenzíven beépíteni), hanem az új, az eddiginél nagyobb biztonságot nyújtó, és biztonságosan üzemeltethető védvonalat a jelenlegi védvonallal azonos nyomvonalon lenne észszerű megépíteni. Az így közparki funkciójában megmaradó parti közterület fejlesztése bár nem választható el a kapcsolódó magántelkek funkciójának és használati jellegének alakulásától önmagában is tervezhető folyamat. A városszerkezetben elfoglalt helyének, városi és városrészi gyalogos-, kerékpáros-, gépjármű- és vízi forgalmi kapcsolatainak feltérképezése és ezek alakítása, fejlesztése ugyanúgy része a stratégia kidolgozásának, mint a jelenlegi és potenciális használók, a meglévő, helyhez illeszkedő funkciók és a sikeresen, hosszútávon megtelepedő ill. megtelepíthető új funkciók számbavétele. Mindezeknek városrészi és városi kihatásait is szükséges vizsgálni, illetve valószínűsíthető, hogy bizonyos fejlesztéseknek más beavatkozási területeken kell lezajlani a Római-part fejleszthetősége érdekében. Bár ennek a tanulmánynak nem témája az árvízi kockázatelemzés és az átfogó árvízvédelmi stratégia tervezés, mégis fontos megemlíteni, hogy a hullámtér szűkítésével és a gátak magasításával megvalósuló ármentesítés a mentesített terület alatti folyószakaszon (nem elhanyagolható mértékben is) növelheti az árvízi kockázatot illetve a sikeres védekezésre fordítandó humán és anyagi erőforrások nagyságát. A fenntartható fejlődés követelményeinek a rugalmasságra (resilience) alapozott stratégiák tudnak megfelelni, szemben az ellenállás (resistance) stratégiáival. A rugalmas árvízvédelem magában foglalja, hogy a folyó időszakosan nagy területeket elönthet, ugyanakkor az árvízi kártételt a területhasználat átalakításával, alkalmassá tételével minmalizálják. Az ilyen stratégiák tehát a kockázat kezelésén és az árvizekkel való együttélésen alapulnak, a veszélyeztető tényező megfékezése helyett. 5 5 Flood-risk Management Strategies for an Uncertain Future: Living with Rhine River - Floods in The Netherlands? c. cikk bevezetőjének szószerinti fordítása (megjelent: Ambio: A journal of the human environment Vol. 33 No. 3, 2004) 12
14 RÓMAI PART SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I. FUNKCIÓ STRATÉGIA A fejlesztési koncepció a Római-part különlegességében rejlő értékek megőrzésén kell, hogy alapuljon. Szükséges, hogy a stratégia figyelembe vegye a vízparti környezet természeti és épített örökségét, értékeit, és az építészeti-környezeti megújulás ezekből merítve, és ezeket tiszteletben tartva történjen. Az építészeti-környezeti megújulás alapja a funkcionális megújulás (helyben) és a terület kapcsolatainak fejlesztése, elérhetőségének javítása, egy a működéshez megfelelő mértékű használati forgalom érdekében (városi, városrészi fejlesztés). Elsőként feltérképezendők és értékelendők a területen jelenleg meglévő funkciók. Kifejezetten értékesnek számítanak azok, amelyek a város más közparkjaiban nem találhatók meg. Ezek elsősorban a vízhez kötődnek, pl. vízi sportok, hajózás, horgászat, stb. Szintén értékesek a nem kifejezetten a vízzel összefüggő, de a vízparttól annak morfológiájától és környezeti adottságaitól nem idegen, és a terület geometriájához alkalmazkodó közparki funkciók. Pl. egyes sportok (futás, kerékpározás, stb.), játszótér, vendéglátás egyes típusai, stb. Nem számítanak értékesnek, sőt zavarónak is minősíthetők egyes funkciók, amelyek a vízparthoz nem alkalmazkodó környezetalakítást igényelnek, vagy környezetromboló hatásúak. Ilyen lehet pl. nem vízparti jellegű (éjszakai) szórakozóhelyek, a vízhez nem kötődő kereskedelmi és vendéglátó létesítmények, vagy akár motorosjachtok nagy számban való tárolása a parton, stb. Több funkció megengedése, illetve annak elősegítése, hogy minél több féle használat legyen jelen, kedvező lehet abból a szempontból, hogy a használók nagyobb számának köszönhetően jobb megélhetést biztosítanak a területnek. Ugyanakkor csak egymást nem zavaró, sőt egymást erősítő használatok lehetnek együtt igazán sikeresek. A Római-parton, különleges adottságaiból adódóan érdemes egy fő funkciócsoportot preferálni, amely egyben az arculatát is megadja a helynek. Ehhez kiegészítő arculati funkciók társulhatnak, amelyek előbbivel együttesen, mintegy húzóágazatként biztosítják a működési feltételeit a környezetbe illeszkedő, egyéb, általános funkcióknak. A fejlesztésnek meg kell találni azt a funkció-kínálatot és az ezáltal vonzott használói kört, amely a terület adottságaihoz a legjobban illeszkedik. A megcélzott használói kör meghatározza, hogy milyen járulékos igények merülnek föl pl. közlekedési kapcsolatok fejlesztésében, kiszolgáló létesítmények vagy akár fenntartási stratégia tervezésében. 13
15 MIT KEZD(JEN) BUDAPEST AZ UTOLSÓ VÁROSON BELÜLI DUNA-PARTI FÖVENNYEL? Ezzel kapcsolatban szükséges azt is mérlegelni, hogy mi az előnye / hátránya, illetve milyen lehetőségeket / veszélyeket rejt ha tágabb vagy szűkebb a használók köre. A használók körének nagyságát meghatározhatja a vonzáskörzet nagysága vagy az elérhető funkciók speciális, esetleg adott életmódú, érdeklődésű embercsoportokat jobban kiszolgáló volta is. A tágabb használói kör nagyobb kihasználtságot, egyes profit-termelő funkciók esetén nagyobb bevételt, ezáltal jobb fenntartási hátteret jelenthet. Ugyanakkor nagyobb a közlekedési és egyéb infrastrukturális igény (pl. parkolóhely!), nagyobb az ellenőrizhetetlenség, a vandalizmus veszélye. Tág használói kör a specialitásnak ellent mond, általános trend jellegű, tömegeket vonzó funkciókat feltételez. Szűkebb használói körnek kisebb az infrastruktúra igénye (pl. nem kell parkoló: a közelben lakó gyalog vagy kerékpáron jön, az értékesnek és a terület különlegességének számító vízi sport iránt elkötelezett ember sporthajóval, vagy szintén gyalog, kerékpáron érkezik). Kevesebb használó kevesebb profitot termel, ami a fenntartás költségvetésének tervezését nehezítheti. Ugyanakkor kisebb terhelést jelent a környezetre és kisebb a vandalizmus veszélye is. Természetesen ez nem jelenti, hogy a kialakításnak exkluzívnak, a látogatói kört tekintve elitistának kell lenni. Ellenkezőleg, a cél éppen az, hogy egyszerűen kialakítható, minimális infrastruktúra igényű, vagy a területen korábban már meglévő, újjáélesztett funkciók a jelenleginél több embert vonzzanak, és ezek közül egyre nagyobb legyen a rendszeresen idelátogatók aránya. A Római-parton, folyóparti helyzete, egyedisége és természeti-ökológiai valamint városképi szempontból való fokozott érzékenysége miatt, a sikeres stratégia a hely specialitását kihasználó és ugyanakkor megőrző, a környezethez maximálisan illeszkedő, fenntarthatóan kialakítható funkciók elhelyezése lehet. Ezek meghatározhatnak és megszilárdíthatnak egy olyan helyi karaktert, amely nem csak arra képes, hogy a Római-part környezete és a benne elérhető funkciók iránt eleve elkötelezett embereket vonzzon, hanem felkeltheti az érdeklődését új látogatóknak is. Az erős identitás abban is segíthet, hogy a új látogatók meghatározó része is rendszeres, és a hely iránt felelősséget érző használóvá váljon. 14
16 RÓMAI PART SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I. Javasolt arculati funkciócsoport: vízi sportok (nem motorizált verseny- és szabadidősport, pl. evezés, kajak-kenu) A fejlesztések részben a magántelkek területén kell, hogy történjenek: csónaktárolás, öltözők, kiegészítő edzések létesítményei, stb. Ehhez nem szükséges, hogy minden magántelek erre a funkcióra alakuljon át, viszont a közvetlen (pl. építési szabályzatok) és közvetett (pl. hullámtér státusz fenntartása, terület feltöltés tiltása) szabályozókat úgy kell kialakítani, hogy a telkeken elsősorban ilyen használatot legyen érdemes megvalósítani. Kiegészítő arculati funkciók: szárazföldi egyéni szabadidős (fitness) sportok (pl. futás, jogging, kerékpározás, görkorcsolya, tai-chi, jóga, stb.) Kevés infrastruktúrát, inkább rendezett, természetközeli állapotban fenntartott környezetet igénylő használatok, amelyek azonban sok embert vonzhatnak, és fontos szerepük lehet a terület, és ezzel a fő arculati funkció népszerűsítésében, ami a terület identitásának és működőképességének megerősödését segítheti. Általános kiegészítő funkciók: vendéglátás, szállás, szolgáltatások (pl. sport, fitness, wellness) Szintén részben a magántelkek területén valósulhatnak meg, a vízparti környezethez és a fő funkciókat használók körének igényeihez alkalmazkodva. 15
17 MIT KEZD(JEN) BUDAPEST AZ UTOLSÓ VÁROSON BELÜLI DUNA-PARTI FÖVENNYEL? KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK - VÉRKERINGÉS FELPEZSDÍTÉSE A Római-part működőképességének elengedhetetlen feltétele a közlekedési kapcsolatok fejlesztése. A javasolt meghatározó funkciók és azok feltételezett igénybevevőire való tekintettel előtérbe kell helyezni a gyalogos és kerékpáros kapcsolatok erősítését. A terület jelenleg a városon, de még a kerületen belül is meglehetősen elszigetelt, szárazföldi megközelítése szinte minden közlekedési eszközzel nehézkes. A parti közterület gépjármű forgalom elől elzárt övezet, csak engedéllyel szabad behajtani. A forgalom elől való elzártság mindenképpen kedvező és maximálisan fenntartandó állapot. (Ennek ellenére egyes szakaszokon meglehetősen sok autó van jelen, részben bizonyára szabálytalanul szigorúbb ellenőrzéssel ezen lehet változtatni.) A szomszédos Csillaghegy és Rómaifürdő városrészekből gyalogosan vagy kerékpárral (kis forgalmú lakóutcákon át) a Nánási út Királyok útja jól elérhető. Innen viszont, a nagy méretű telkek miatt kevés a partra levezető, Dunára merőleges közterület. Ezen egyes telekrészek közhasználatra való átengedésével javítani lehetne, így a part jobban feltárható lenne a mögöttes lakóterületek felől. Távolabbi városrészekből a megközelítés autóval vagy tömegközlekedési eszközzel (busz) a Nánási út Királyok útján lehetséges, innen gyalog a kevés Dunára merőleges utat lehet igénybe venni. Parkolni a Nánási út mentén és néhány mellékutcában lehet, részben kialakított parkolóhelyeken. A Római-part Buda és Pest távolabbi részeiből jelenleg legjobban kerékpárral érhető el, többé-kevésbé kiépített, de helyenként rendezetlen nyomvonalon. Vízi úton maga a part jól megközelíthető, sporthajóval sok, motorcsónakkal egyre több helyen ki lehet kötni, a sétahajó kikötő a 3 km-es partszakasz alsó harmadánál található. A Római-part gyalogos és kerékpáros kapcsolatainak erősítése kulcsfontosságú eleme a fejlesztési koncepciónak. Egyrészt az egyszeri odajutás segítése, és a Rómaipart belső városrészekből való elérhetőségének megkönnyítése, és ezáltal a köztudatba való beépítése érdekében. Másrészt a helyszín fő funkciói közül a futás, jogging, kerékpározás, görkorcsolya és más, haladással, távolság leküzdésével járó sportok űzésére sokkal vonzóbbá tehető, ha ez a 3 km-es egyenes vonal bekapcsolódhat egy hosszabb, kisebb-nagyobb kör -ök megtételére alkalmas útvonalba. A gyalogos és kerékpáros kapcsolat fejlesztése leginkább a Duna mentén kívánatos. Amennyiben ez a terület össze tudna kapcsolódni a részben hasonló sportrekreációs funkciókat (is) ellátó, ám belső városi pozíciójából sokkal intenzívebben igénybevett Margitszigettel, úgy egyszerre valósulhatna meg a teljesítőképessége határán járó Margitsziget tehermentesítése és a Római-part élettel való megtöltése. A Margitsziget Stratégiai Terve című, 2008-ban a Főváros megbízásából, a Főkert BFVT Zöldfa Stúdió együttműködésével készült dokumentum már tartalmaz ennek megoldására vonatkozó javaslatokat (lásd 7. ábrát). 16
18 RÓMAI PART SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I. 7. Gyalogos főirányok a Duna mentén (forrás: A Margitsziget stratégiai terve 2008, FŐKERT - BFVT - Zöldfa Stúdió) A Margitszigettel való gyalogos és kerékpáros kapcsolat kétféleképpen valósulhatna meg: 1. az Árpád hídon át a budai oldalra, majd a budai Duna-parton végig a Római-partig vezető útvonalon, vagy 2. az Árpád hídról egy új szárnyhíddal a Hajógyári-szigetre, majd onnan a meglévő K hídon, vagy egy a sziget északi végénél létesítendő új gyalogos hídon át Budára, és onnan a Rómaipartra. (A Margitsziget Stratégiai Terve nem tartalmazza az Árpád híd és a K híd közötti budai parti szakaszt, pedig ennek megvalósítási lehetőségét is érdemes lenne vizsgálni. Nem nevesíti továbbá ez az ábra, de a Margitsziget Római-part viszonylatban az ábrázolt kapcsolatokat gyalogos és kerékpáros forgalomra is érdemes megvalósítani.) A budai parton így Bel-Budáról végigvezető gyalogos - kerékpáros útvonal egyben a Belváros és a Rómaipart összekötését is jelenti. A vízi közlekedés kapcsán megjegyzendő, hogy a sporthajózás (evezés, kajak-kenu) fejlesztése és a motorosjachtok elterjedése sajnálatos ellentétben áll egymással. A sporthajózás, mint szabadidős- és versenyport felvirágoztatása (lényegében: ellehetetlenülésének megakadályozása) érdekében elengedhetetlen a motorosjachtok forgalmának valamilyen ésszerű korlátozása. Ez jelenthetné pl. sebességkorlátozás bevezetését a Szentendreisziget déli csúcsa és a Margit híd között, vagy napszaki korlátozást, adott esetben teljes kitiltást egyes folyóágakból (pl. Szentendrei-ág, Óbudai-ág). 17
19 MIT KEZD(JEN) BUDAPEST AZ UTOLSÓ VÁROSON BELÜLI DUNA-PARTI FÖVENNYEL? ÖSSZEFOGLALÁS Budapest utolsó lakóterületekről is közvetlenül elérhető fövenyes Duna-partja a Római-part. A név nem csak a 3 km hosszú és m széles közvetlen parti közterületet jelöli, hanem a mögöttes, mintegy 200 m széles sávban elhelyezkedő magántulajdonú telkekből álló üdülőterületet is. A Római-part árvíztől nem védett terület, a Duna hullámteréhez tartozik. A magántulajdonú telkek egyre nagyobb hányadán épülnek lakás célú épületek, jobbára társasházak. Ez a tendencia a területen hagyományosan jellemző vízi sport és szabadidős területhasználatot - amely korábban a magántelkeket és a közterületet egyaránt jellemezte, és működésük harmóniáját biztosította - jelentős mértékben visszaszorította. Ugyanakkor a telkek befektetői és növekvő számú lakói egyre sürgetőbben követelik a terület árvízvédelmének megoldását a Fővárostól. Az üdülőterület árvízmentesítése viszont nyilvánvalóan még inkább, sőt akár teljes mértékben, a lakófunkció előtérbe kerülését okozná a területen. Ezzel a városrészből, és egyben Budapestről eltűnne a különleges érték a Római-part természetközeli környezete és csónakházi világa -, amely potenciálisan a közeli (nem hullámtéri) lakóterületeket felértékelheti és végső soron a Fővárost gazdagíthatja. A hullámtéri státusz fenntartása (azaz az egyébként elkerülhetetlenül szükséges árvízi védmű fejlesztésnek a jelenlegi védmű nyomvonalán való kivitelezése), átgondolt, jelentős közterületi fejlesztésekkel és a teljes terület közlekedési kapcsolatainak és infrastruktúrájának kiépítésével együtt, megoldást jelenthet az egyedisége miatt fogalommá vált Római fennmaradásának és újra felvirágoztatásásnak elősegítésére. 18
20 RÓMAI PART SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I. KÉPEK, ÁBRÁK JEGYZÉKE címlap: Római-part 1656,5 fkmnél dél felé nézve (2010. november) 1. Ferenc József (Belgrád) rakpart 1894 körül (forrás: Budapest Anno, Corvina Kiadó 1979) A Duna Gőzhajózási Társaság raktelepe a Ferenc József (Belgrád) rakpartnál 1890 körül (forrás: u.a.) Budapest árvízvédelmi helyszínrajza az északi városhatártól a Csepel-sziget északi csúcsáig (forrás: TÉR-TEAM 2003, aktualizálva 2010) Római-part tervezett rendezés utáni elvi metszete (forrás: Főpolgármester válasza Hanzély Ákos képviselő interpellációjára a Római-parti mobilgát projekt tárgyában dec. 29.) Római-part jellemző metszetei a jelzett folyamkilométereknél Természetközeli, kis esésű fövenypartok a Duna fő ágában Budapest határain belül Gyalogos főirányok a Duna mentén (forrás: A Margitsziget stratégiai terve 2008, FŐKERT - BFVT - Zöldfa Stúdió)
2015. április 23. Környezet munkacsoport
2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.
BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi
RészletesebbenA településrendezés és eszközei
A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
RészletesebbenA településrendezés és eszközei
A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
Részletesebben#87x HALLGATÓI ÖTLETBÖRZE RÓMAI PART 2100 BUDAPEST
#87x HALLGATÓI ÖTLETBÖRZE RÓMAI PART 2100 BUDAPEST koncepció / stratégia gazdasági ütemezés fejlesztési csoport zöldfelületek fejlesztése / autómentes terület árvízvédelem színesedő funkciók építészeti
RészletesebbenVERŐCE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT előzetes egyeztetési anyag
Verőce község egyaránt része a festői Dunakanyarnak és a domboldalakra felfutó Börzsönyi tájnak, továbbá közvetlenül határos a fővárosi agglomerációval. A Településrendezési terv felülvizsgálatának megkezdését
RészletesebbenGÖD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Göd, Jávorka utcai 4 csoportos bölcsőde elhelyezése érdekében
GÖD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Göd, Jávorka utcai 4 csoportos bölcsőde elhelyezése érdekében 2019. február GÖD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Göd, Jávorka utcai 4
Részletesebbenkonzultáció V. A feladat beadása a félév értékelése
T6-L ÉPÜLETTERVEZÉS VI. (ÉPÍTÉSZ BSC-LEVELEZŐ) Budapesti projektek ALAPADATOK FÉLÉV VEZETŐJE OKTATÓK, ELŐADÓK LEÍRÁS ELŐADÁSOK SZÁMA (HETENTE) GYAKORLATOK SZÁMA (HETENTE) VIZSGA / ZH : dr. A SZIE YMÉK
RészletesebbenVital Pro Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66a. Tel.: 210-0827 Fax: 785-5176 www.vitalpro.hu
BUDAPEST, III. KER. ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. KÖTET - STRATÉGIA, ANTISZEGREGÁCIÓS TERV DÓM ÉPÍTÉSZMŰTEREM KFT. 1052 Budapest, Régiposta u. 5. V/2. Tel.: 235-0814 Fax: 235-0815
RészletesebbenBudapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 207/2018. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2018. november 22-i ülésére Tárgy: Dél-pesti Centrum Kórház beruházásával összefüggésben
RészletesebbenA Főváros belső területe és a Duna-part sikertörténet?
A Főváros belső területe és a Duna-part sikertörténet? Sipos Balázs irodavezető KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. ELŐADÁS TÉMÁJA Belváros közlekedési változásai az elmúlt években További koncepcionális
RészletesebbenBARNAMEZŐ-KATASZTER INGATLANFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK ADATBÁZISA
BARNAMEZŐ-KATASZTER INGATLANFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK ADATBÁZISA BARNAMEZŐ-KATASZTER A KATASZTER CÉLJA ÉS HÁTTERE Budapest fenntartható térbeli rendszerének alapját, a város kompaktságát biztosító városfejlesztés
RészletesebbenDunai sétány. a Kossuth Lajos tér és a Dagály fürdő között
Dunai sétány a Kossuth Lajos tér és a Dagály fürdő között bevezető Budapest legfőbb vonzereje és látképének meghatározó eleme a Duna. A város fejlődése minden korban elválaszthatatlan volt a folyamtól,
Részletesebben1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)
C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:
Részletesebbenmegalkotja valamint jóváhagyja a Budapest III. kerület által határolt terület kerületi szabályozási tervét Jelen rendelet alkalmazása és hatálya
BUDAPEST III. KERÜLET ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (III. 4.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a Budapest III. kerület kerületi szabályozási tervére vonatkozó, az Óbuda-Békásmegyer
RészletesebbenTELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
RészletesebbenBudapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata
Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat. egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásával összefüggő törvénymódosításokról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11110. számú törvényjavaslat egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásával összefüggő törvénymódosításokról Előadó: Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Budapest,
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenÓBVSZ 9/39b. számú melléklete. I. fejezet A Szabályozási Tervlap szabályozási elemei
69/2007. (2008.I.14.) RENDELET 2. számú melléklete ÓBVSZ 9/39b. számú melléklete Kiegészítő előírások a Budapest III. kerület Békásmegyer, Királyok útja, Hadrianus utca, Hatvany Lajos utca és Sarkadi utca
RészletesebbenHort Község Önkormányzatának Gazdasági programja
Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot
RészletesebbenFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA NÖVELÉSE VASÚTI PÁLYÁK FELUJÍTÁSA SZABADKIKŐTŐ FEJLESZTÉSE
FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA NÖVELÉSE ÚJ HIDAK ÉS VILLAMOSPÁLYA ÉPÍTÉSE VASÚTI PÁLYÁK FELUJÍTÁSA SZENT IMRE TÉR FEJLESZTÉSE SZABADKIKŐTŐ FEJLESZTÉSE CSEPEL MŰVEK ÁTÉPÍTÉSE ZÖLDTERÜLETEK,
RészletesebbenELSŐ RÉSZ. Általános előírások. Fejezet. A rendelet hatálya és értelmező rendelkezései
Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének /2017. (. ) Főv. Kgy. rendelete a II. kerület Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról Budapest Főváros Közgyűlése az épített környezet
RészletesebbenÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT
ÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY 2017. 11. 10. VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT Hajdu Csaba okleveles településtervező, városrendezési referens PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS
RészletesebbenÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/2005. (VI.29.) Ö.K. SZÁMÚ RENDELETE KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL
ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/2005. (VI.29.) Ö.K. SZÁMÚ RENDELETE a Budapest III. kerület Harsány lejtő 20039/2 út EV övezet nyugati határa 20 067/2 telek déli határa Domoszló
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület részére. Tisztelt Képviselő-testület!
Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére Tárgy: A Fővárosi Szabályozási
RészletesebbenTörzsszám: P1/2014. Felelős tervező
PALOTÁS Számítástechnikai és Területrendezési Betéti Társaság 4026. Debrecen Bethlen u. 36-38 Telefon: (52) 427-329, Mobil: (30) 9833-022 E-mail: cpalotas@mail.datanet.hu TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV ÉS BEÉPÍTÉSI
RészletesebbenBUDAPEST III. KERÜLET ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
BUDAPEST III. KERÜLET ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2013. (I. 31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE 1 a a Budapest III. kerület által határolt terület kerületi szabályozási tervére vonatkozó,
RészletesebbenCegléd Város településrendezési eszközeinek részleges módosítása Módosítási szándékok táblázata I.
Sorszám Cegléd Város településrendezési eszközeinek részleges módosítása 2018 Módosítási szándékok táblázata I. Érintett terület Hrsz. Jelenlegi Övezeti besorolás Tervezett módosítás, indoklás Területek
RészletesebbenÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
2016. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Módosítások 2016. I. KÜLZETLAP Újfehértó Város Településrendezési Tervének - módosításához
RészletesebbenINFORMÁCIÓS MEMORANDUM
INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Gázláng utca, 3926 hrsz. 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 012 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya
Részletesebben1. E rendelet hatálya Budapest I. kerület az 1. mellékleten lehatárolt területére terjed ki (a továbbiakban: a Terület).
Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének /2018. (. ) Főv. Kgy. rendelete az I. kerület Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról Budapest Főváros Közgyűlése az épített környezet
RészletesebbenADOTTSÁGOK TÖRTÉNELMI MÚLT KERÜLET KIALAKULÁSA RÉGI TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN 1836 1927
Megjegyzés: Jelen összeállítás a 2014. június 26-án csütörtökön, a Soós István Borászati Szakközépiskolában megtartott Záró Vezetői Városfejlesztési Kerekasztalon Rumi Imre kerületi főépítész által bemutatott.ppt
RészletesebbenTörzsszám: P6/2015. Felelős tervező
PALOTÁS Számítástechnikai és Területrendezési Betéti Társaság 4026. Debrecen Bethlen u. 36-38 Telefon: (52) 427-329, Mobil: (30) 9833-022 E-mail: cpalotas@mail.datanet.hu TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Debrecen
Részletesebbena Budapest, III. kerület Mozaik utca Óbudai rakpart Duna folyam HÉV vonal által határolt terület kerületi szabályozási tervét
ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2011. (V.5.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE* a Budapest, III. kerület Mozaik utca Óbudai rakpart Duna folyam HÉV vonal által határolt terület kerületi
Részletesebben/2016. (. ) Főv. Kgy. rendelet a Budafok Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról
/2016. (. ) Főv. Kgy. rendelet a Budafok Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról Budapest Főváros Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET június 29-i ülésére
Budapest Főváros I. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2017. június 29-i ülésére Iktató szám: 178/2017. Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Budapest, I. kerület Településképi
RészletesebbenÚjpest Káposztásmegyer lakótelep KÉSZ rövid összefoglalójáról szóló tájékoztatás (településrendezési szabályozási koncepció kivonat)
Újpest Káposztásmegyer lakótelep KÉSZ rövid összefoglalójáról szóló tájékoztatás (településrendezési szabályozási koncepció kivonat) A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a Káposztásmegyeri városrész
RészletesebbenI III AI/2A , ,5 13
BUDAPEST FŐVÁROS III.KERÜLET, ÓBUDA BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK /2015.(.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a Budapest III. kerület, Óbuda-Békásmegyer, a BÉCSI ÚT GELLÉRI ANDOR ENDRE UTCA (16385/2)
RészletesebbenPOLGÁRMESTERE. A Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság az előterjesztést 2013. február 4-i ülésén tárgyalja. (3. sz.
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI POLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a Képviselő-testület 2013. február 13-i ülésére. Készítette: Tóth Miklós főépítész Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Budapest, X. kerület,
RészletesebbenA BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK
TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan
RészletesebbenBUDAPEST ZÖLDINFRASTRUKTÚRA STRATÉGIÁJA
BUDAPEST ZÖLDINFRASTRUKTÚRA STRATÉGIÁJA Tatai Zsombor környezettervezési irodavezető Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. Zöldinfrastruktúra Műhelytalálkozó Agrárminisztérium 2018. 11. 14. KÖZÖS
RészletesebbenHódmezővásárhely Megyei Jogú Város
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Módosítási javaslat TERVEZET Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata megbízásából készítette: Grants Europe Consulting Kft. H-1054 Budapest, Vértanúk tere 1. Tel: +36-1-319-1790
RészletesebbenNAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2014. szeptember 9. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT
RészletesebbenElkészült a rakparti sétány a Duna Arénához
https://www.fina-budapest2017.com/hu/hirek/496/elkeszult-a-rakparti-setany-a-duna-arenahoz Elkészült a rakparti sétány a Duna Arénához 2017.06.02. 19:33 CET Budapest kiemelt fekvésű és festői szépségű
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
Részletesebben283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések
283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat
RészletesebbenFÓT VÁROS HÉSZ MÓDOSÍTÁS 2017 FÁY ANDRÁS ÁLTALÁNOS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK
MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. 1016 Budapest, Hegyalja út 7-13. POB: 1368 BP 5. PF 215, TEL: (36-1) 312 4570 E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu OBELISZK STÚDIÓ KFT. 1056 Budapest, Belgrád rakpart 12. E MAIL:
Részletesebbena BUDAPEST, III. KERÜLET KASZÁSDŰLŐ ÉS KÖRNYÉKE Bécsi út Bojtár utca Csillaghegyi út 19916/5 hrsz telek által határolt terület
ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2002. (VII.4.) RENDELETE a BUDAPEST, III. KERÜLET KASZÁSDŰLŐ ÉS KÖRNYÉKE Bécsi út Bojtár utca Csillaghegyi út 19916/5 hrsz telek által határolt
RészletesebbenAlkalmazkodás a klímaváltozáshoz a településfejlesztés szemszögéből
Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz a településfejlesztés szemszögéből Klímaadaptáció települési szinten KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS SZEMINÁRIUM Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2018.10.25. Szczuka
RészletesebbenElőzetes tájékoztató. Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához
Előzetes tájékoztató Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához (készült: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési
RészletesebbenÚjbuda szerepe és magatartása a fővárosi közlekedés alakításában
Újbuda szerepe és magatartása a fővárosi közlekedés alakításában Takács Viktor Tibor főépítész Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata Újbuda a főváros nyugati kapuja M1 / M6 / M7 autópályák,
RészletesebbenTELEPÜLÉSRENDEZÉS ÉS ÉGHAJLAT
TELEPÜLÉSRENDEZÉS ÉS ÉGHAJLAT TARTALOM: A településrendezés fogalma, célja és jogi háttere A magyar települési tervrendszer A településszerkezeti terv A településszerkezet és az éghajlati problémák A szabályozási
Részletesebben(1) A város igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő terület felhasználási egységekre tagolódik:
PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2013. (X. 17.) önkormányzati rendelete Püspökladány Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2005. (V. 27.) önkormányzati
RészletesebbenJó ötletnek tűnik? Közös Dolgaink, március 19.
Jó ötletnek tűnik? Közös Dolgaink, 2019. március 19. Molnár László Az elmúlt évtized néhány legitim város és közlekedésfejlesztési dokumentuma: - BKRFT Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve
RészletesebbenADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA
AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV
RészletesebbenBudapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018. (I.26.) önkormányzati rendelete. a közterületi parkolásról
Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018. (I.26.) önkormányzati rendelete a közterületi parkolásról (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Budapest Főváros IV.
RészletesebbenBEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK
JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe
RészletesebbenA Duna-part fejlesztésének főbb jellemzői a XXI. századi Budapesten folyamatok, tervek, elvárások
A Duna-part fejlesztésének főbb jellemzői a XXI. századi Budapesten folyamatok, tervek, elvárások Dr. Szabó Pál Mihályi Zoltán Szomorjai Tamás Tóth Emese Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI Regionális
RészletesebbenTÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök
TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:
Részletesebben43. (1) BEKEZDÉSÉNEK MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ ÉS JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK
A 10/2018 (V.03.) RENDELETTEL JÓVÁHAGYOTT BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLET KERÜLETI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (30-AS SZÁMÚ VASÚTVONAL ÉSZAKI HATÁRA, ÉRD, DIÓSD, TÖRÖKBÁLINT, BUDAÖRS ÉS A XI. KERÜLET KÖZIGAZGATÁSI
RészletesebbenBudapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata
Budapest Főváros I. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 61/2016. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. március 24-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Budapest, I. ker. KÖZÉPSŐ-FERENCVÁROS
RészletesebbenO r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i
Tiszalök Város Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Módosítás 2018. Ipari Park Tervező: A r t Vi t al T e r
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE
3^ hc^ & BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2016. március 9-i ülésére. Készítette: Tóth Miklós Főépítész Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy; Budapest,
RészletesebbenTárgy: Javaslat Budapest XX. kerület Pesterzsébet Tátra téren új parkolók kialakítására, a forgalmi rend módosítására. Tisztelt Képviselő-testület!
BUDAPEST FŐVÁROS XX. KERÜLET PESTERZSÉBETI POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZ 1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1. Tel.: 283--0270 www.pesterzsebet.hu Tárgy: Javaslat Budapest XX. kerület Pesterzsébet Tátra
Részletesebben39/ (VIII.11.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete a városfejlesztési és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatokról
39/ 2009. (VIII.11.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete a városfejlesztési és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatokról Dabas Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Testület) a komplex
RészletesebbenÁrvízvédelmi feladatok és tervek a fővárosban
Árvízvédelmi feladatok és tervek a fővárosban Előadó: Rácz Tibor osztályvezető Ár- és Belvízvédelmi Osztály Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 2016.05.19. 1 Budapest árvízvédelme kialakulás Budapest árvízvédelme
RészletesebbenAz Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi
RészletesebbenTér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY
RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési
RészletesebbenSALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS FŐÉPÍTÉSZE 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.
SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS FŐÉPÍTÉSZE 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. szám: 7399-5 /2008. Javaslat a településrendezési terv és a Salgótarján Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról
RészletesebbenCegléd város településfejlesztési koncepciójának és településrendezési eszközeinek felülvizsgálata, módosítással érintett területek
2 Tervezett területfelhaszn álás, övezet Jelenlegi területfelhasználá s, övezet Terület mérete A termálfürdő melletti tó környékének rendezése, a tó mellett egy zöldsáv kialakítása, azután vegyes területbe
Részletesebben2 - V I Z S G Á L A T O K M E G Á L L A P Í T Á S A I ELŐZMÉNY - 1 - F O G A L M A K
V I Z S G Á L A T O K M E G Á L L A P Í T Á S A I ELŐZMÉNY - 1 - Az Római-Part RRT. 1997. évi anyagában olvasható:,,..az Aranyhegyi pataktól a Barát patakig terjedő mintegy 5.5 km 2 területű Bp. Lőpormalom
RészletesebbenH E L Y I ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
RÁCALMÁS H E L Y I ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT módosítása KIEMELT BERUHÁZÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. szerinti v é l e m é n y e z é s i d o k u m e n t á c i ó T T 1 T a n á c s
Részletesebben2015. április 22. Humán munkacsoport
2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS IV. KERÜLET ÚJPEST ŐNKORMÁNYZAT Budapest, István út , Fax.:
BUDAPEST FŐVÁROS IV. KERÜLET ÚJPEST ŐNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTER 1042 Budapest, István út 14. 231-3163, Fax.: 231-3152 E-mail: trippon.n@ujpest.hu ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület számára a településszerkezeti
Részletesebben3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények
I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési
Részletesebben7. előadás: Országos településrendezési és építési követelmények, rendezési tervek. Ingatlan más irányú hasznosíthatóságának vizsgálata
7. előadás: Országos településrendezési és építési követelmények, rendezési tervek. Ingatlan más irányú hasznosíthatóságának vizsgálata Az ingatlanok értékbecslése kapcsán gyakran felmerül egy adott ingatlan
RészletesebbenÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1
ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 Budapest, III. kerület POMÁZI ÚT BÉCSI ÚT ARANYVÖLGY UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET kerületi szabályozási tervére
RészletesebbenNYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE
2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.
RészletesebbenAz Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései
Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia
RészletesebbenHADRIANUS UTCA, HATVANY LAJOS UTCA, SARKADI UT- CA és KIRÁLYOK ÚTJA
ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 69/2007. (2008.I.14.) Ö.K. SZÁMÚ RENDELETE AZ ÓBVSZ-RŐL SZÓLÓ 32/2001. (XI.30.) Ö.K. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL valamint, a Budapest III. kerület, HADRIANUS
Részletesebben2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása
2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása 1 Budapest IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CXVI. törvény - az egyes fővárosi fejlesztési beruházás 2. oldal 2. (1) Az 1. (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt
Magyar joganyagok - 2015. évi CXVI. törvény - az egyes fővárosi fejlesztési beruházás 1. oldal 2015. évi CXVI. törvény az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről 1 Az
RészletesebbenGYALOGOS KÖZLEKEDÉS SZEGEDEN
GYALOGOS KÖZLEKEDÉS SZEGEDEN Dr. Oláh Miklós irodavezető-helyettes Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Iroda Székesfehérvár, 2014. szeptember 16. 1. Szeged és a gyalogosközlekedés
RészletesebbenMagyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Vándorgyűlése Debrecen, július 6-8.
Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Vándorgyűlése Debrecen, 2016. július 6-8. Munkálatok a budapesti árvízvédelmi védvonalak kiemelt helyszínein a 2013. évi árvíz után általános tapasztalatok és kihívások
RészletesebbenBudapest, XIV. kerület, Angol utca 32. (hrsz.: 31788/7) Telepítési tanulmányterv
Budapest, XIV. kerület, Angol utca 32. (hrsz.: 31788/7) Telepítési tanulmányterv mely a Megalit Kft. 2017. december 12-ei keltezésű Angol utca 32. társasház Beépítési Koncepcióterv D változatához készült
RészletesebbenBUDAPEST, IV. KERÜLET ÚJPEST
BUDAPEST, IV. KERÜLET ÚJPEST DÉL ÚJPEST A LAKOSSÁGI FÓRUM 2018. augusztus 1. COMPART STÚDIÓ KFT. TERVEZÉSI TERÜLET: HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSI TERVEK: BUDAPEST FŐVÁROS IV. KERÜLET - ÚJPEST ÚJPEST VÁROSRENDEZÉSI
RészletesebbenBudapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018. (I.26.) önkormányzati rendelete. a közterületi parkolásról
Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018. (I.26.) önkormányzati rendelete a közterületi parkolásról (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Budapest Főváros IV.
RészletesebbenBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselőtestületének 27/2012 (VI.06.) önkormányzati rendelete
Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselőtestületének 27/2012 (VI.06.) önkormányzati rendelete a Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási
RészletesebbenINFORMÁCIÓS MEMORANDUM
INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 014 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér
RészletesebbenGödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2018. ( ) önkormányzati rendelete
Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2018. ( ) önkormányzati rendelete a településkép védelméről szóló 24/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelet módosításáról Gödöllő Város Képviselő-testülete
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenZöld marad a Városliget a vizes vb idején
http://www.fina-budapest2017.com/hu/hirek/351/zold-marad-a-varosliget-a-vizes-vb-idejen Zöld marad a Városliget a vizes vb idején 2017.03.14. 14:09 CET A Városligeti-tavon, a műjégpálya területén rendezik
Részletesebben4/1 AAo JIO évi törvény. egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történ ő átadásával összefüggő törvénymódosításokról *
~ú : : alt r~ tlivatala,i1 4/1 AAo JIO Érkeze tt' 2013 JuN D I. 2013. évi törvény egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történ ő átadásával összefüggő törvénymódosításokról * 1. Az egyes ingatlanok
Részletesebben(2) A KVSZ 5. (1) bekezdés a), b), d), e), f), g), h), i), k) és m, n) pontjai, (5), (6), (7), (8) és (9) bekezdései hatályukat vesztik.
Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének /2017. (..) önkormányzati rendelete Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének egyes
RészletesebbenMelléklet a../2016. (..) számú képviselő-testületi határozathoz
Melléklet a../2016. (..) számú képviselő-testületi határozathoz 1. Az ITS 2.1 A megvalósítást szolgáló beavatkozások bemutatása városrészenként 1. Városközpont című pontjának A1. Nádasdy vár és környezeteközösségi
RészletesebbenA BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást
RészletesebbenTELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó
LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal
Részletesebben