Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság rendkívüli ülésére később felkerült napirendek:

Átírás

1 Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság rendkívüli ülésére később felkerült napirendek: 2/ Napirendi pont Rendeletalkotás az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól. E L Ő T E R J E S Z T É S az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény, az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény, valamint a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény hatályos rendelkezéseinek megfelelően szükségessé vált az Önkormányzat többször módosított 6/2007. (I. 25.) számú önkormányzati rendeletének felülvizsgálata. HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól a melléklet szerinti rendeletet alkotja. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzat 6/2007. (I. 25.) számú önkormányzati rendelete és annak a 22/2007. (V. 24.), a 27/2007. (VII. 24.), a 3/2008. (I. 24.), a 7/2008. (II. 11.), a 14/2008. (II. 14.), a 29/2008. (X. 16.), a 38/2008. (XI. 24.), a 46/2008. (XII. 18.), a 2/2009. (I. 30.), a 20/2009. (VI. 26.), a 10/2010. (IV. 30.), a 26/2010. (XI. 19.) és a 14/2011. (IV. 28.), a 36/2011. (XII. 15.) számú módosításai hatályukat vesztik. Felelős: Kondora István polgármester Dr. Szijártó Valéria jegyző S á r v á r, február 13. /: Kondora István :/ polgármester 1

2 Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének.../.. (......) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (tervezet) Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 109. (4) bekezdése, 143. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 5. (2) bekezdés b) és c) pontjaiban, 5. (4) bekezdésében, 6. (5) bekezdésében, 11. (16) bekezdésében, 13. (1) bekezdésében, 18. (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 97. (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet személyi hatálya Sárvár város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló, a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) 1. (2) bekezdésében meghatározott vagyon tulajdonosi jog gyakorlójára (Nvt. 3. (1) bekezdés 17. pont), használójára (Nvt. 3. (1) bekezdés 11. pont), illetve a vagyonkezelő személyekre terjed ki. (Nvt. 3. (1) bekezdés 19. pont a)-b) pontok). (2) A rendelet tárgyi hatálya az önkormányzat Nvt. 1. (2) bekezdésében meghatározott vagyonára terjed ki. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) az Nvt. 2. a), c)-d) pontjaiban meghatározott vagyonelemekre, b) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá a bérbeadás útján hasznosított, elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakások elidegenítésére, ide nem értve a műteremlakásokat, c) az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek rendeltetéstől eltérő célú hasznosítására. 2. E rendelet alkalmazásában vagyon a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. (3) bekezdésében felsoroltak. Az önkormányzati vagyon 3. (1) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll. (2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona az Nvt. 5. (2) bekezdése szerinti vagyonelemekből áll. (3) Az Nvt. 5. (3) bekezdése szerinti önkormányzati vagyon kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon. 2

3 (4) Az Nvt. 5. (4) bekezdése szerinti önkormányzati vagyon nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyon, amely e rendelet 2. mellékletének Forgalomképtelen fejezetében került meghatározásra. (5) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősíti e rendelet 1. mellékletének A részében meghatározott vagyonelemeket. (6) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (2) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló évi XXXIII. törvény 23. (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is. 4. (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona az Nvt. 5. (5) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott önkormányzati tulajdonú vagyon. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdés alapján a kötelezően korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba sorolt vagyonelemeket e rendelet 2. számú melléklete Korlátozottan forgalomképes fejezetében határozta meg. (3) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg. (4) Az e rendelet 2. számú melléklete Korlátozottan forgalomképes fejezetében meghatározott intézmények, középületek forgalomképességének korlátai, hogy az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, (5) A rendelet 2. számú melléklete Korlátozottan forgalomképes fejezetében meghatározott temetők forgalomképességét korlátozza, hogy a temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető megszüntetéséig nem lehet elidegeníteni, megterhelni, biztosítékul adni, továbbá gazdasági társaság, vagy társulás részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre nem bocsátható. 5. Az Nvt. 3. (1) bekezdés 18. pontja szerinti, e rendelet 1. számú mellékletében, 2. számú melléklete Forgalomképes fejezetében és 3. számú mellékletében meghatározott önkormányzati vagyon az önkormányzat üzleti vagyona. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása 6. (1) 25 millió forint értékhatár feletti önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. (2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni. (3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni. (4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona, valamint az önkormányzat törvény, vagy e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyona gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre nem bocsátható. 3

4 (5) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható az Nvt. 8. -ában meghatározott szabályok megtartásával. Vagyonkezelői jog létesítése és átengedése 7. (1) Az önkormányzat vagyonkezelői jogot az e rendelet 1-3. számú mellékleteiben meghatározott vagyonelemekre létesíthet. (2) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek a) elengedi vagy b) nem engedi el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. (6) bekezdése szerinti kötelezettségét. (3) Amennyiben nem az Nvt. 11. (13) bekezdése szerinti ingyenes vagyonkezelésbe adás történik, úgy a vagyonkezelési jog értékének meghatározására piaci értéken kerül sor. A vagyonkezelési szerződésben a vagyonkezelői jog ellenértékeként a) pénzösszeget, vagy b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást kell előírni. 8. A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket: a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni, b) a vagyont rendeltetésszerűen használni, c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot, d) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni, e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni, f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni. g)a támogatási forrásból megvalósuló vagyonelemek tekintetében a vagyonban bekövetkezett csökkenésről az Önkormányzatot haladéktalanul értesíteni kell, h) a támogatási forrásból megvalósuló vagyonelemek selejtezése, megsemmisülése, megsemmisítése esetén az Önkormányzat hozzájárulását kell kérni, figyelemmel a támogatási szerződésben foglaltakra, 4

5 9. (1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet: a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek, b) önkormányzati társulásnak, c) önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak, d) önkormányzati tulajdonosi részesdéssel működő gazdasági társaságnak. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 13. -a szerinti feladatok ellátásra engedi át. 10. (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik: a) az Áht. 70. (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében, b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését, c) Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel. (2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét, b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról, c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell. (4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti jelentési kötelezettség keretében a ,- Ft (háromszázezer forint) feletti vagyonváltozást tételesen közölni kell a biztosításban való átvezetés érdekében. (5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti jelentési kötelezettség, a vagyonváltozások biztosítási költségekben való mozgatása számviteli, pénzügyi és biztosítási részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza. Hasznosítási jog, használatba adás 11. (1) A 25 millió Ft értékhatárt meghaladó vagyont hasznosítani csak versenyeztetés útján lehet. (2) Az önkormányzati feladatot ellátó, önkormányzati alapítású költségvetési szerveket az alapító okiratban meghatározott feladatellátást szolgáló vagyon tekintetében ingyenes használati jog illeti meg. (3) A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján az önkormányzat által működtetendő intézmények feladatellátását szolgáló vagyon törvényben meghatározott feltételek szerinti bérbeadásáról egy évet meg nem haladó időtartamra a működtetéssel együtt járó feladatokat ellátó önkormányzati intézmény vezetője saját hatáskörében dönthet. 5

6 Az önkormányzat követeléseiről való lemondás 12. Kizárólag a külön jogszabály szerint behajthatatlannak minősülő követelésekről lehet lemondani. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon 13. (1) Az ellenérték nélkül (ingyenesen) kapott, vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati közfeladatok ellátását. (2) Az önkormányzat köteles az ingyenesen vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt szerv részére a felajánló által meghatározott célra átadni. Az önkormányzati vagyon értékének, a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása 14. (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, vagy a bérbe, használatba, illetve haszonbérbe adás kivételével ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló, valamint az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyra vonatkozó döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét a) ingatlan és ingó vagyon esetén a vagyonnyilvántartás szerinti értéken és névértéken, vagy a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság döntése esetén forgalmi értékbecslés alapján, vagy a Képviselő-testületnek, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságára figyelemmel minősített többségi határozattal hozott egyedi döntésével megállapított értéken, b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés-, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján, c) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni. (2) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll a (1) bekezdésben foglaltaknál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, ennek a döntést megelőzően aktualizált változata is elfogadható. (3) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy bérbe-, használatba, illetve haszonbérbe adására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét az ingatlanvagyon-kataszterben nyilvántartott becsült érték alapján kell meghatározni. 6

7 15. (1) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy, illetve ha az elidegenítés, hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. (2) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. 16. A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi döntések értékhatártól függetlenül: a) az Önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása, b) ingatlan vásárlása, cseréje, c) ingatlan értékesítésre történő kijelölése, d) gazdasági társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, társaságokba pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás befektetése, valamint az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulás, e) az Önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírok értékesítése, f) hitel felvétele, illetve ahhoz kapcsolódóan vagyon biztosítékul nyújtása, megterhelése, kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása, g) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, h) gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságba való belépés i) a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) hatáskörébe tartozó kérdésekben való döntés, j) társadalmi szervezet, alapítvány önkormányzati költségvetési szerv általi létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, k) az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése, l) az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként való rendelkezésre bocsátása, m) vagyonkezelői joggal és ingyenes használati, hasznosítási jog átengedésével kapcsolatos döntések, n) az önkormányzati közfeladatot ellátó, önkormányzati alapítású költségvetési szervek használatában levő vagyon kivételével az önkormányzati vagyon 2 évet meghaladó használati, hasznosítási jogának ellenérték fejében történő átengedéséről, o) az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) ingatlan vagyon elfogadása. 17. Értékhatártól függően (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik: a) 5 (öt) millió forint értékhatárt elérő vagyon értékesítése, megterhelése, b) 5 (öt) millió forint értékhatárt elérő vagyon estén az önkormányzatot megillető vételi és visszavásárlási jog gyakorlása, c) egyenként 500 (ötszáz) ezer forint értékhatárt elérő behajthatatlan követelésekről való lemondás, azok törlése, 7

8 d) 5 (öt) millió forint értékhatárt elérő készpénz vagyon elfogadása, e) 500 (ötszáz) légköbmétert meghaladó épület bontásához tulajdonosi hozzájárulás megadása, f) az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott 1 (egy) millió forint piaci értéket elérő ingó vagyon elfogadása. (2) A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság hatáskörébe tartozik: a) a Képviselő-testület által értékesítésre kijelölt, 5 (öt) millió forint értékhatár alatti értékesítése, megterhelése, b) 5 (öt) millió forint értékhatár alatt az önkormányzatot megillető vételi és visszavásárlási jog gyakorlása, c) egyenként 100 (egyszáz) ezer forint és 500 (ötszáz) ezer forint értékhatár közötti behajthatatlan követelésekről való lemondás, azok törlése, d) 500 (ötszáz) ezer forint értékhatárt elérő, de 5 (öt) millió forint értékhatárt el nem érő készpénz vagyon elfogadása, e) a vagyonkezelő használatban lévő 100 (egyszáz) ezer forintot meghaladó ingó vagyontárgy, vagyoni értékű jog értékesítése, f) 500 (ötszáz) légköbmétert meg nem haladó épület bontásához tulajdonosi hozzájárulás megadása, g) tulajdonosi hozzájárulás megadása a csapadékvíz önkormányzati tulajdonú csapadékcsatornába vagy nyílt árokba történő bevezetéséhez, h) tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzati tulajdonú járda felújításához, burkolásához, térkövezéséhez, i) tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzati tulajdonú zöldterület parkoló kialakítása céljából történő leburkolásához, j) tulajdonosi hozzájárulás megadása önkormányzati tulajdonú ingatlanon nyomvonal jellegű építményekhez kapcsolódó felszín feletti műtárgyak elhelyezéséhez, k) amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, tulajdonosi hozzájárulás megadása önkormányzati tulajdonú ingatlanon építési engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységhez, l) az önkormányzati közfeladatot ellátó, önkormányzati alapítású költségvetési szervek használatában levő vagyon kivételével az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának 2 évet meg nem haladó átengedése értékhatár nélkül, m) az önkormányzati közfeladatot ellátó, önkormányzati alapítású költségvetési szerveket megillető egy évet meghaladó időtartamra szóló - bérbeadási jog gyakorlásához való előzetes hozzájárulás (17. (4) bekezdés aa) pont). (3) A polgármester hatáskörébe tartozik: a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötése, b) 500 (ötszáz) ezer forint értékhatárt el nem érő készpénz vagyon elfogadása, c) a ,- Ft értékhatár alatti behajthatatlan követelésekről történő lemondás, azok törlése, illetve a munkavállalókkal szembeni követelésekről való lemondás értékhatár nélkül d) nyomvonalas jellegű építmények önkormányzati tulajdonú területen történő kiépítéséhez tulajdonosi hozzájárulás kiadása, e) az Önkormányzatot, mint ügyfelet megillető jognyilatkozatok megtétele az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos hatósági, bírósági eljárásban, f) ingatlan végrehajtása során nyilatkozat megtétele a végrehajtás alá vont ingatlanra az Önkormányzatot megillető elővásárlási joggal kapcsolatban, 8

9 g) az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott 1 (egy) millió forint piaci értéket el nem érő ingó vagyon elfogadása, h) A nem 100%-os önkormányzati tulajdonban álló, az önkormányzati tulajdonosi részesedéssel működő gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén a tagsági (részvényesi) jogok önálló gyakorolása azzal, hogy ezt a jogát az általa meghatalmazott személy útján is gyakorolhatja. Amennyiben a legfőbb szerv döntése az önkormányzat pénzügyi kötelezettségvállalását eredményezi és az önkormányzat költségvetési rendeletében a Képviselő-testület a feladathoz előirányzatot nem biztosított, akkor a tárgyévi költségvetési rendeletben a Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott kiadási, bevételi előirányzat módosítási, illetve előirányzatok között történő átcsoportosítási hatáskör mértékéig gyakorolhatja, a Képviselő-testület jóváhagyás nélkül, önállóan. (4) Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője: a) Jogosult: aa) a feladatellátást szolgáló vagyontárgyak bérbeadás útján történő hasznosítására, egy évet meg nem haladó időtartamra vonatkozóan önálló döntési jogkörben, az egy évet meghaladó bérbeadáshoz a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság hozzájárulásával, ab) a polgármester hozzájárulásával: - a használatában, kezelésében lévő 100 (egyszáz) ezer forint értéket meg nem haladó ingó vagyontárgy, vagyoni értékű jog stb. értékesítésére, - 50 (ötven) ezer forint a számviteli szabályok szerint számított egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítésére. b) Köteles: ba) a támogatási forrásból megvalósuló vagyonelemek tekintetében a vagyonban bekövetkezett csökkenésről az Önkormányzatot haladéktalanul értesíteni, bb) a támogatási forrásból megvalósuló vagyonelemek selejtezése, megsemmisülése, megsemmisítése esetén az Önkormányzat hozzájárulását kérni, figyelemmel a támogatási szerződésben foglaltakra, bc) egyéb, nem támogatási forrásból megvalósuló vagyonelemek selejtezése, megsemmisülése, megsemmisítése esetén a Városgazdálkodás hozzájárulását kérni. Eljárási szabályok 18. (1) A 6. (1) bekezdés és a 11. (1) bekezdés szerinti értékhatárt meghaladó vagyont elidegeníteni, hasznosítani csak versenyeztetés útján lehet. A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályait, kivéve az (5) bekezdésben foglaltakat, maga állapítja meg és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért. (2) A versenyeztetési eljárás módjai: a) pályázati eljárás, mely lehet nyilvános vagy zártkörű, b) árverés, mely lehet nyilvános vagy zártkörű, c) versengő ajánlatkérés, legalább két ajánlat bekérésével. (3) Másik versenyeztetési eljárási módra való áttérésre csak a folyamatban lévő eljárás sikertelensége miatti lezárást követően, a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség. (4) A versenyeztetési eljárás elsődlegesen nyilvános. Zártkörű versenyeztetés kizárólag akkor írható ki, ha a nyilvános versenyeztetés legalább egy alkalommal nem vezetett eredményre. 9

10 (5) A zártkörű versenyeztetési eljárás és a versengő ajánlatkérés módjáról, főbb feltételeiről a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályairól a Képviselő-testület esetenkénti felhatalmazása alapján a polgármester önállóan dönt és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért. 23. (1) A nyilvános pályázati felhívást az önkormányzat honlapján, a helyi sajtóban, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni. A kiíró dönthet úgy, hogy egyéb módon is közzéteszi a pályázati kiírást. (2) Zártkörű pályáztatás és árverés esetén legalább 3 pályázónak kell megküldeni a részletes kiírást, a pályázat benyújtására megállapított határidő kezdő napját legalább 15 nappal megelőzően. Ennél rövidebb határidőt a kiíró indokolt esetben megállapíthat. (6) Versengő ajánlatkérés esetén a) legalább két ajánlatot kell bekérni, b) az első ajánlat benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell megállapítani, hogy a pályázónak legalább 15 nap álljon rendelkezésre ajánlata kidolgozására, c) az ajánlatok felbontását követően a polgármester addig folytatja a tárgyalásokat, amíg az önkormányzat számára összességében legmegfelelőbb ajánlat megtételre nem kerül, vagy az eljárást nem nyilvánítja eredménytelennek. 24. (1) A kiíró a versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlatot tevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz való hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. A kiíró a versenyeztetés feltételeit úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlatot tevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek. (2) Minden ajánlatot tevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlatot tevő számára lehetőség szerint hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlatot tevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre. 25. A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a kiírásban foglalt bírálati szempont(ok)nak, illetve az önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette (legjobb ajánlattevő). 26. Amennyiben hasznosítás céljából került sor a versenyeztetési eljárás lefolytatására, úgy annak eredményeként megkötött szerződést meghosszabbítani, vagy ugyanazon személlyel újabb szerződést kötni csak a korábbiaktól független új versenyeztetést követően lehet. 10

11 27.. (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti 6/2007. (I. 25.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól, valamint annak 22/2007. (V. 24.) számú, 27/2007. (VII. 24.) számú, 3/2008. (I. 24.) számú, 7/2008. (II. 11.) számú, 14/2008. (II. 14.) számú, 29/2008. (X. 16.) számú, 38/2008. (XI. 24.) számú, 46/2008. (XII. 18.) számú, 2/2009. (I. 30.) számú, 20/2009. (VI. 26.) számú, 10/2010. (IV. 30.) számú, 26/2010. (XI. 19.) számú és 14/2011. (IV. 28.) számú módosításai. (3) a ról szóló../ ( ) önkormányzati rendeletének melléklete e rendelet melléklete szerint módosul Sárvár,.. év. Hó.. napján Kondora István Polgármester Dr. Szijártó Valéria jegyző A rendeletet a mai napon kihirdettem. Sárvár, 20. hó nap Dr. Szijártó Valéria jegyző 11

12 Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testületének.../2013. (....) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (indoklás) (tervezet) Az önkormányzat a vagyonáról szóló rendeletét: - az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében, - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 109. (4) bekezdése, 143. (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján alkotja meg. A helyi rendelet megalkotásakor az önkormányzat jogalkotói jogkörét: - a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 5. (2) bekezdés b) és c) pontja, 5. (4) bekezdése, 6. (5) bekezdése, 11. (16) bekezdése, 13. (1) bekezdése, 18. (1) bekezdése, - az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 97. (2) bekezdése határozta meg. Az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet: - segíti az önkormányzatot a tulajdonosi jogainak gyakorlásában, - hozzájárul az önkormányzati tulajdon védelméhez, - a vagyonkimutatás-készítésre való kötelezéssel biztosítja az önkormányzat vagyonában bekövetkező változások áttekinthetőségét, - a vagyongazdálkodási terv készítési kötelezettség előírásával biztosítja a vagyongazdálkodás megfelelő tervezettségét, valamint - segíti az egyes tulajdonosi jogosítványok gyakorlásának értékhatár és döntési szint szerinti, ésszerű megosztását. A korábbi rendelet újraszabályozását a jelentős jogszabályváltozás indokolta, melyek alapján a rendelet meglévő rendelkezéseit módosítani kellett, valamint új szabályozási elemekkel kellett kiegészíteni. A rendelet tartalmára vonatkozó jogszabályi kötelezések: - Alaptörvény: cikk. (2) bekezdés, mely alapján a helyi önkormányzat feladatkörében eljárva törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot, - a Magyarország helyi önkormányzatairól szól törvény 109. (4) bekezdése, valamint a 143. (4) bekezdés i) pontja határozza meg az önkormányzat feladatát, miszerint a helyi önkormányzat rendeletben határozza meg: - azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, - a vagyonkezelői jog megszerzésének szabályait, - a vagyonkezelői jog ellenértékét, - az ingyenes vagyonkezelői jog átengedés szabályait, - a vagyonkezelői jog gyakorlásának rendjét, - a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait. 12

13 - nemzeti vagyonról szóló törvény: - 5. (2) bekezdés b) és c) pontok, 5. (4) bekezdés, 6. (5) bekezdés, 11. (16) bekezdés, 13. (1) bekezdés és 18. (1) bekezdés, melyek alapján a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont kell meghatározni a helyi önkormányzat vonatkozásában, - 9. (1) bekezdés, amely előírja a vagyongazdálkodási terv készítési kötelezettséget, s a rendelet ezért meghatározza, e terv készítésére vonatkozó helyi szabályokat, - a törvény új vagyoni csoport és alcsoport nevet vezet be, melyhez a helyi rendeletben is igazodni kell, - az államháztartásról szóló törvény a 97. (2) bekezdésben rögzíti, hogy követelésről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet, ezért a helyi rendelet szabályozza a követelésekről való lemondás témakörét. Indokolás a rendelet hatályához A rendelet hatályának kiterjesztésekor meghatározásra kerül: - az önkormányzat, mivel a rendelet tekintetében, mint tulajdonos jelenik meg, - az önkormányzati vagyon kezelői, hasznosítói és használói, akiknek vonatkozásában a rendelet kötelezettségeket állapít, illetve állapíthat meg, - az önkormányzat szervei, azaz a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester. A képviselő-testület önkormányzati tulajdonosi jog gyakorlója, amely e jogot a rendeletben meghatározottak alapján átengedheti bizottságra, polgármesterre. A rendelet a pénzügyi bizottságnak egyéb jogosítványt is meghatározhat. Vagyonkezelő: a) az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében: aa) költségvetési szerv, ab) helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, ac) önkormányzati intézmény, ad) köztestület, ae) az állam, az aa) ac) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, af) az ae) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, ag) a törvény által kijelölt egyedileg meghatározott jogi személy. b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében: ba) önkormányzati társulás, bb) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény, bc) köztestület, bd) az állam, a helyi önkormányzat, a ba) bb) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, be) a bd) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet. 13

14 A rendelet a vagyon fogalmi körében figyelembe veszi azt, hogy: a) az önkormányzat vagyonának esetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 106. (2) bekezdése kimondja, hogy: 106. (2) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják., b) a nemzeti vagyonról szóló évi törvény: - a nemzeti vagyon egyik elemeként azonosítja a helyi önkormányzatok vagyonát /1. /, - és a törvény nem terjed ki a pénzvagyonra, a követelésekre és a fizetési kötelezettségre /2. /. c) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló évi XXXIII. törvény 52. (1) bekezdés j) pontja alapján vagyon az ingatlan, az ingó és a vagyoni értékű jog, d) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. -a a következőket írja elő, azaz: 44/A. (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése részére a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be. (2) A vagyonkimutatás felépítése az 1. számú melléklet alapján legalább a római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti - kivéve a tárgyi eszköz, illetve a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetében, ahol a könyvviteli mérleg arab számmal jelzett tételei szerinti - tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon [a forgalomképtelen (a kizárólagos, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) és korlátozottan forgalomképes], illetve üzleti vagyon bontásban. A vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását az erre vonatkozó önkormányzati rendelet szabályozza. (3) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza: - a 0 -ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát, - az önkormányzatok tulajdonában lévő, a jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (a szakmai nyilvántartásokban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, kulturális javakat), - a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket. A fentiek alapján az önkormányzati rendelet hatálya a vagyon legtágabb értelmezési körét veszi át. Nemzeti vagyonba tartozik: a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog, 14

15 c) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések, d) az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít, e) Magyarország határa által körbezárt terület feletti légtér, f) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti kibocsátási egység és légiközlekedési kibocsátási egység, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény szerinti kiotói egység, g) az állami fenntartású közgyűjtemények (muzeális intézmények, levéltárak, közgyűjteményként működő kép- és hangarchívumok, valamint könyvtárak) saját gyűjteményeiben nyilvántartott kulturális javak, h) a régészeti lelet, i) a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény szerinti nemzeti adatvagyon. Nem kell a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvényt alkalmazni az alábbi, nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekre: a) az államháztartás körébe tartozó szervek és személyek pénzvagyonára, b) a követelésekre és a fizetési kötelezettségekre, c) a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok pénzvagyonára, valamint d) az 1. (2) bekezdés i) pontja szerinti nemzeti adatvagyonra a 16. (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. A rendelet figyelembe véve az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló évi XXXIII. törvény 1. (8) bekezdését a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében nem terjed ki a bérletre és elidegenítésre, mivel ezen témakört az önkormányzat külön rendeletben szabályozza. A rendelet figyelemmel az évi LXV.tv.16. -ában adott felhatalmazás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény 54..ában, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. számú rendeletben valamint a közúti igazgatásról szóló 1988.évi I. törvény és az 1/1975.(II.5.) KPM - BM. számú együttes rendeletben foglaltakra nem terjed ki a közterületek használatba adására, mivel ezen témakört az önkormányzat külön rendeletben szabályozza. Indokolás az önkormányzati vagyonhoz A vagyon csoportosításánál a rendelet a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. -át vette figyelembe. Az önkormányzati vagyon a vagyon rendeltetése és forgalomképessége alapján kerül csoportosításra. A vagyoncsoportok ennek megfelelően: - a törzsvagyon és - az üzleti vagyon. 15

16 A vagyon forgalomképesség szerinti csoportosítása szorosan kapcsolódik a fenti csoportosításhoz. Forgalomképesség szempontjából a vagyon lehet: - forgalomképtelen, - korlátozottan forgalomképes, valamint - forgalomképes. A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. -a fogalmi meghatározásai között szerepelnek a következő fogalmak: - forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető, - korlátozottan forgalomképes vagyon: az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, illetve - a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében - törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni, - nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: az állami vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek az állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt. A forgalomképtelennek besorolt vagyontárgy sajátossága, hogy gyakorlatilag nem kerülhet ki az önkormányzat vagyoni köréből hacsak nem semmisül meg. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai közé sorolt vagyonelemek forgalomképesek ugyan, de forgalomképességük különböző korlátozás alá esik. Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyai "szabadon", de a képviselő-testület döntésétől függően lehetnek tárgyai a vagyonnal kapcsolatos szerződéseknek. A forgalomban való részvételükre központi jogszabály korlátozásokat nem állapít meg. Az önkormányzat törzsvagyona Az önkormányzat törzsvagyon sajátossága, hogy közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. (Nemzeti vagyonról szóló tv. 5. (2) bekezdése.) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona 1. Az önkormányzat a forgalomképtelen törzsvagyonát a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. (2) bekezdés a-b) pontjai határozzák meg. Forgalomképtelen törzsvagyon az a vagyon, amelyet a) a nemzeti vagyonról szóló törvény által kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősített. E vagyonelemeket az 5. (3) bekezdés határozza meg a következők szerint: - a helyi közutak és műtárgyaik, - a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, 16

17 - a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint - a helyi önkormányzati tulajdonban álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízilétesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít E vagyonelemeket az 5. (4) bekezdés határozza meg a következők szerint: - a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott vagyon, valamint - törvényben vagy a helyi önkormányzati rendeletben ekként meghatározott helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem. Az önkormányzat képviselő-testületének nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak kell minősíteni azt a vagyont, amely nem tartozik a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé, de a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt. A rendelettervezet a 2. számú mellékletének Forgalomképtelen fejezetében felsorolt középületeket, intézményeket jelöli meg. 2. Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont határoz meg az előzőeken túl az évi XXXIII. törvény is, melynek 23. -a kimondja, hogy: 23. (1) Az önkormányzatok és intézményeik, illetve közüzemeik, valamint jogelődjeik levéltári anyagának tulajdonjogára a levéltári jogszabályok az irányadók. (2) Az (1) bekezdésben említett szervek, továbbá a nem központi állami szervek működésével kapcsolatban keletkezett, rendeltetésszerűen azok irattáraiba tartozó levéltári anyag forgalomképtelen. E levéltári anyag megyei, fővárosi levéltárban történő elhelyezése a tulajdonjogot nem érinti. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona tehát a következő: - a helyi közutak és műtárgyaik, - a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, - a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint - a helyi önkormányzati tulajdonban álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízilétesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. - a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott kiemelt jelentőségi nemzeti vagyon, valamint - törvényben vagy a helyi önkormányzati rendeletben kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemeket a rendelet tervezet 2. számú melléklete Forgalomképtelen fejezete sorolja fel: - a levéltári anyag. 17

18 Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona Korábban a helyi önkormányzatokról szóló törvény 79. (2) bekezdés b) pontja rögzítette, hogy mely vagyonelemeket kell korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe sorolni: 79. (2) b) korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, további a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók..., Az előbbi rendelkezés hatályon kívül helyezésre került, így a képviselő-testület az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát egyrészről a jogszabályok, másrészről saját döntése alapján határozhatja meg. Jogszabály alapján legalább korlátozottan forgalomképes besorolást kell adni az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló évi XXXIII. törvény rendelkezései alapján az alábbi vagyonelemeknek: - a műemlékek 3. (4) Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez a kultúráért felelős miniszter hozzájárulása is szükséges. - védett természeti terület 7. (4) Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti terület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a természetvédelemért felelős miniszter engedélye is szükséges. - víziközművek 20. (2) A víziközművek az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak, és korlátozottan forgalomképesek, csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók. - kulturális javak 22. (6) Az önkormányzat tulajdonában lévő kulturális javak korlátozottan forgalomképes; elidegenítéséhez a kultúráért felelős miniszter hozzájárulása szükséges. A képviselő-testület a fentieken túlmenően egyes vagyonelemeket saját belátása szerint a kötelezően forgalomképtelen törzsvagyonon kívül besorolhat a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe. A rendelettervezet 2. számú melléklete Korlátozottan forgalomképes fejezetében jelöli meg ezen középületeket, intézményeket és köztemetőket. A besorolás előtt feltárásra kerültek azok az okok, amelyek előidézik az adott vagyonelem forgalomban való részvételének korlátozását. A korlátozottan forgalomképesség tartalmát minden esetben rögzíteni kell. A jogszabály az általa meghatározott vagyoni körre megad egyfajta korlátozást, feltételrendszert, amit a képviselő-testület tovább szigoríthat. Mivel a képviselő-testületnek az általa besorolt vagyonelemekre maga kell, hogy meghatározza a vagyontárgy forgalomban való részvételére vonatkozó korlátokat, feltételeket, a rendelettervezet a középületekre és intézményekre, valamint a temetőre vonatkozóan tartalmazza ezen korlátokat. 18

19 Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon: - műemlék, - védett természeti terület, - víziközmű, - kulturális javak, - önkormányzat által korlátozottan forgalomképtelennek minősített vagyon: - egyes középületek, intézmények, - általában a közmű, tehát a viziközműn kívüli egyéb közművek is, - köztemetők. Az önkormányzat üzleti vagyona A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. (1) bekezdés 18. pontja kimondja, hogy üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Ezen vagyoni kör más irányú meghatározása nehéz, a felsorolás a vagyon összetettsége miatt nagyon bonyolult lenne, ezért alakult ki a fenti meghatározási forma a szakirodalomban is. Az önkormányzat üzleti vagyonát e rendelet 1. számú mellékletében, 2. számú melléklete Forgalomképes fejezetében és 3. számú mellékletében meghatározott önkormányzati vagyon képezi. Indokolás a vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlásához A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény a szerint a helyi önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazon jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik. A tulajdonost megillető jogokat a képviselő-testület gyakorolja. Az önkormányzat tulajdonosi jog gyakorlását alapvetően meghatározza: - a nemzeti vagyonról szóló törvény, és az e törvényben hivatkozott törvények, valamint - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény. A képviselő-testület a tulajdonost megillető jogait átruházhatja. Az átruházás előnye, hogy a képviselő-testület mentesül olyan döntések alól, melynek meghozatala nem olyan nagy horderejű, és közvetlen beavatkozást, döntést igényelne. (A rendelettervezet a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottságot, valamint a polgármestert ruházza fel egyes tulajdonosi jogok gyakorlásával.) A rendelettervezet tartalmazza valamennyi tulajdonosi joggal kapcsolatos döntési jogosítványt, azaz: a) a tulajdonjog átruházást, b) az ingyenes vagyonátruházást, c) a vagyon megterhelését, d) a vagyon vállalkozásba vitelét, e) a vagyonkezelési jog létesítését és átengedését, f) a haszonélvezeti jogot, g) a hasznosítási jogot, használatba adást, 19

20 h) a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeinek gyakorlását, i) a pénzeszközök feletti joggyakorlást, j) a követelésről való lemondást, k) a hitelfelvételt és -törlesztést, kötvénykibocsátást, beruházást és felújítást, lízinget, l) az ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadását. Tulajdonjog átruházás A nemzeti vagyonról szóló törvény 13. (1) bekezdése kimondja, hogy: - a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A versenytárgyalás útján való vagyonértékesítés értékhatárának kikötése kötelező. Az értékhatár meghatározásánál figyelembe kell venni a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt, a 25 millió forintot. Ennél az értékhatárnál a képviselő-testület kisebb összeget is meghatározhat. Az önkormányzat vagyonának nagyságára való tekintettel ezen összeget a tervezet 25 millió Ft-ban határozza meg. A nemzeti vagyonról szóló törvény 5. (2) bekezdés a)-b) pontja határozza meg, hogy mely vagyonelemeket nem lehet értékesíteni: 1. az a vagyon, amelyet e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít, 2. az a vagyon, amelyet e törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít, együtt: forgalomképtelen törzsvagyon. Ingyenes vagyonátruházás Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vonatkozó szabályait a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. (3)-(7) bekezdései tartalmazzák. Ennek értelmében az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. A vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásról a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. (3)-(7) bekezdései rendelkeznek: 13. (3) A nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. A nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt - amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges - a tulajdonosi joggyakorló ingyenesen átruházhatja. (4) Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek - az állam kivételével - eleget kell tennie a következő feltételeknek: a) a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni; 20

21 b) az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé. (5) Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon e törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlannyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi. (6) Az (5) bekezdés szerinti elidegenítési tilalmat a (4) bekezdés a) pontja szerinti határidő leteltét követően a tulajdonos kérelmére törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból. (7) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a (4) bekezdés szerinti tulajdonjogot megszerző fél a célhoz kötött hasznosításra vonatkozó törvényi előírásnak részben vagy egészben nem tesz eleget, köteles a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig a jogsértő állapotot megszüntetni. A jogsértő állapot megszüntetésére szabott határidő elmulasztása esetén a tulajdonjogot megszerző fél köteles az átadási megállapodásban rögzített forgalmi értéknek a kötelezettség megsértésének napjától számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig nemteljesítési kötbérként megfizetni. A tilalom azonban csak a nemzeti vagyonról szóló törvény által meghatározott vagyonra terjed ki, azaz e rendelkezéseket nem kell alkalmazni a hivatkozott törvény 2. -ában meghatározott vagyonelemekre. A helyi rendelet e tárgykört - a korábbi vagyonrendelettel ellentétben - részletesen nem szabályozza. A vagyon megterhelése A vagyon megterhelésével kapcsolatos főbb szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény 11. -a határozza meg. A forgalomképtelen nemzeti vagyon esetében kizárja a megterhelés lehetőségét, csupán vagyonkezelői jog, és jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom létesítése lehetséges. A nem önkormányzat által saját hatáskörben korlátozottan forgalomképes vagyonnak sorolt vagyonok esetében a vagyon megterhelésének korlátait jogszabályok határozzák meg. A vagyon vállalkozásba vitele Az önkormányzat saját vállalkozást nem folytat. Az önkormányzat azonban az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részt vehet vállalkozásban. A vállalkozásban való részvétel a különböző gazdasági társaságban jogszabály alapján szerzett részesedésre és az azzal kapcsolatos jogokra terjed ki. A nemzeti vagyonról szóló törvény 8. -a szabályozza a gazdasági társaságban való részvétel szabályait. Fontos, hogy az önkormányzat képviselő-testülete a részesedéseivel kapcsolatos döntés jogát a döntések súlya, valamint a közösségi érdek miatt ne ruházza át. 21