Margaréta. program JAVASLAT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Margaréta. program JAVASLAT"

Átírás

1 Margaréta program S TRATÉGIAI K ERETPROGRAM JAVASLAT gondolatkísérlet

2 TARTALOM FELVEZETÉS 2? MUNKACSOPORT 2 BUDAPEST FEJLODÉSÉNEK, PROSPERÁ LÁSÁ- NAK TÁMOGATÁSA 4? A LEHETSÉGES, KÜSZÖBÖN ÁLLÓ JÖVO 4? BUDAPEST-RÉGIÓ KERESZTÚTON 12? BUDAPEST POZÍCIONÁLÁS A: EGY TÖBBPÓLUSÚ NAGYTÉRSÉG ORSZÁG PLUSZ) NUKLEUSA 13 EURO- VÁROSSÁ FEJLESZTÉS, INTEGRÁLT URBÁNUS CENTRUM 25? BUDAPEST LEGYEN 21. SZÁZADI NEMZETKÖZI KULTURÁLIS- ÉS TUDÁS - (TUDOMÁNYOS) VÁROS 27 BUDAPEST ÚJ IDENTITÁSA KULTÚRA- ÉS TUDÁS- VÁROS 28? MAGAS -FOKÚ TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI VÁROS SZÁMOS KULTURÁLIS VONZEROVEL 32 INTELLIGENS VÁROS, TECHNOPOL / CAMPUS VÁROS 36? A MARGARÉTA KONCEPCIÓ: A JAVASOLT MEGOLDÁS 42? IRÁNY A METROPOLIS, AVAGY VÁROSRÉGIÓ: VÁLASZTHATÓ JÖVO 43

3 A PROGRAM KÉSZÍTOI Felelos tervezo Témavezeto, arculat szerkesztés, Struktúra rajzok szerkesztése térképi változatok kidolgozása Lektorálás (szerkesztés) Gauder Péter Bitskey Kata Lelkes Nóra Rigler Zsófi Valkó Dávid ECORYS Magyarország Kft. ECORYS Magyarország Kft. ECORYS Magyarország Kft. ECORYS Magyarország Kft. A KONZULTÁCIÓS MUNKACSOPORT TAGJAI / SZAKÉRTOK Molnár László Fleischer Tamás Kovács Katalin Fogarasi Gyula FOMTERV Rt. Világgazdasági Kutatóintézet MTA RKK PRO Régió Kht.

4 0 0

5 1 FELVEZETÉS...2? MUNKACSOPORT... 2 BUDAPEST FEJLODÉSÉNEK, PROSPERÁLÁSÁ-NAK TÁMOGATÁSA...4? A LEHETSÉGES, KÜSZÖBÖN ÁLLÓ JÖVO... 4? BUDAPEST-RÉGIÓ KERESZTÚTON...12? BUDAPEST POZÍCIONÁLÁSA: EGY TÖBBPÓLUSÚ NAGYT ÉRSÉG (ORSZÁG PLUSZ) NUKLEUSA...13 EURO-VÁROSSÁ FEJLESZTÉS, INTEGRÁLT URBÁNUS CENTRUM

6 2 FELVEZETÉS 2003,még másfél év az európai közösségbe vezeto úton: olyan új tapasztalat, melyet a honfoglalás óta hazánk másodszor élhet át. Történelmünknek ez a markáns pillanata minden intellektus számára kihívást jelent. Az itt bemutatásra kerülo Margaréta Program munkacímet viselo régiófejlesztési és intézményesítési program a mi hozzájárulásunk egy új, európai urbánus centrum, egy Európa-város, egy dinamikus fejlodési pólus létrehozásához, melyhez az Európai Unióhoz való csatlakozás teremti meg a történelmi alkalmat. Ezzel a programmal az intellektusnak ezen a kristályosodási pontján a következo ezer (száz) évre szólóan jönnek létre értékek, az ország prosperitását meghatározó struktúrák. Mi, mint a munkacsoport tagjai, a talentis program támogatásával (részérol) alkotó módon részt kívánunk venni ebben a jelentos tevékenységben, és rendelkezésre kívánjuk bocsátani erofeszítéseinket és együttmuködésünket. Vágyunk, hogy az újkor létrejöttéhez és ez által a metropolis-térség, illetve közvetetten az ország dinamikus fejlodéséhez hozzájárulhassunk.? M UNKACSOPORT Az elozo évben a munkacsoport kreatív megbeszéléseket és konstruktív vitákat folytatott a Budapest Metropolis fejlesztése témában, amelyeknek eredményeként kialakult gondolatvázlatot az itt olvasható munkadokumentumban be szeretnénk mutatni. Ez a koncepcionális javaslat, a Margaréta program elkészítése nem jelenti azt, hogy azt hinnénk: a Metropolis-fejlesztés tervét kidolgoztuk, illetve hogy a programot egyedül kívánnánk elkészíteni, továbbérlelni, részleteiben megformálni. A korábban elkészült koncepcionális anyagok értékelését és a csoportos értékválasztást követoen sokkal inkább a nagyobbrészt a Quo Vadis Consulting-tól származó ideát szerettük volna mások számára hozzáférhetové tenni, és ezzel a nagyvárosi tér, a Metropolis-térség fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseinket egy szabad / független szempontból bemutatni. (Mindezt 1996 óta már több alkalommal, több részletben megtettük, de nem ilyen átfogóan és nem programként, pusztán gondolatkísérletként.) Bár javaslatunk kidolgozásánál igyekeztünk nagy körültekintéssel eljárni és a nagyon összetett szempontok mindegyikét beépíteni az egészbe, de minden bizonnyal maradtak elképzelésünknek kiérleletlen pontjai. Mégis azt reméljük, hogy munkánk, térségfejlesztési, térszerkezeti értékválasztásunk és intézményi javaslatunk a régió, a Metropolis-térség struktúráinak meghatározása, a további tervek készítése során mindenki számára haszonnal bírhat. Hasznosnak tartanánk, ha mindazon nagyváros-környéki tervek, koncepciók amelyek immár nagy számban rendelkezésre állnak összehasonlító értékelése, hatáselemzése megtörténne és az intézményesítési javaslat eredményeként létrejött (vagy a meglévo szétforgácsolt) intézményi struktúrában ennek az értékelésnek az alapján a policy-készítok meghatároznák a Metropolis-térség fejlesztésének egységes (integrált) követendo struktúráját, meghatározó hosszú távú térszerkezetét. 2

7 3 Tudjuk, hogy ez az elképzelés is csak egy opció azon számtalan lehetoségbol, melyeket egy ilyen összetett tér elemeinek újra-összerakása, újra-kitalálása során létre lehet(ne) hozni. Éppen ezért nem hisszük, hogy ezzel megoldottuk a feladatunkat, sokkal inkább úgy gondoljuk, hogy ez és a többi, már elkészült Tanulmány csak a kezdetet jelentik. Szeretnénk élo vitát kezdeményezni annak érdekében, hogy ki lehessen alakítani azt az alapelgondolást, amely aztán alapja lehet az akcióknak, programoknak és projekteknek. Az élo vita célja, hogy minél szélesebb nyilvánosság bevonásával, minél inkább elkötelezett lakosság tudja a Metropolis fejlesztését megvalósítani, minél többen tudjanak tudatosan részt venni, szerepet vállalni egy új társadalmi-fizikai térbe való átmenetben január 3

8 4 BUDAPEST FEJLODÉSÉNEK, PROSPERÁLÁSÁ- NAK TÁMOGATÁSA? A LEHETSÉGES, KÜSZÖBÖN ÁLLÓ JÖVO 1. Budapestnek és az általa befolyásolt térnek (nem csak a hinterlandnak, hanem egy egész szerves városrégiónak ), KIHÍVÁS-sal kell szembenéznie. A KIHÍVÁS alatt itt azt értjük, hogy a kívánatos és a jelenlegi állapot között szakadék van, amelyen át kellene ugrani, ehhez a városkörzetnek új dinamikára kellene szert tennie, új irányok felé kellene fordulnia. 2. A városkörzet az egész országhoz hasonlóan szervesen hozzákapcsolódik az Európai Unió egységes belso piacához. Az országnak és a gondolkodási terünkbe bevont szerves központi térségnek / nagyrégiónak elkerülhetetlenül egy nagyobb európai tér részeként kell boldogulnia, egyre egységesebb világpiacon, egyre globálisabb versenyben. 3. A versenyképesség azon múlik, hogy a legjobb rendszerekkel és intézményi környezettel rendelkezik-e a tér. A társadalmi-gazdasági liberalizáció (rendszerváltás) óta, az átalakulás eddigi szakaszaiban a várostér nem újította meg rendszereit, nem hozta létre a kívánatos struktúrákat, nem tudott olyan folyamatokat elindítani, amelyek átvezetnék a tér társadalmát, gazdaságát egy új, versenyképesebb társadalmi-gazdasági térbe. a. A nagyobb bajt az okozza, hogy az elmúlt évtizedben nem sikerült létrehozni azt az intézményi környezetet, amely a szükséges megújító, térség-innováló folyamatokat meg tudta volna indítani. 1 A siker éppen azon áll vagy bukik, hogy rendelkezésre áll-e egy olyan (intézményi) környezet, amelyben a gondolatokat meg lehet álmodni, ki lehet próbálni, át lehet alakítani és végül: pénzre lehet váltani. Az intézmények feladata a dolgok egyszerusítésének elosegítése. A kétsebességuvé vált térben a gazdaság nadrágtartója beleakadt az irányítás képtelenségeibe. Minél jobban dinamizálódik, annál nagyobbá válik a visszahúzó ero. b. Jelen koncepció azért foglalkozik az intézményi környezet megteremtésével is, mert e nélkül az átalakulásnak 15 hónap múlva induló (minden bizonnyal utolsó) szakaszában, az EU csatlakozással létrejövo impulzus kioltódásával a közeljövoben már nem lesz a térnek, a Budapest régiónak ilyen lehetosége megújítani, illetve létrehozni a szükséges új, versenyképes 21. századi struktúrákat. 4. Ebben a környezetben az gyoz, akinek jobb a receptje. Az az egyén, vállalat, az a szervezet és az a régió lesz a legsikeresebb, amelyik a legjobb innovatív ötletekkel áll elo az adottságok kombinálására és újrakombinálására. Olyan receptre van szükség, amely elég egyedi ahhoz, hogy felkeltse a túlkínálatban tespedo (gondoljuk végig, hogy Lisszabontól Heidelbergig, Bécstol Monte Carlo-ig, Mallorcától Berlinig mennyi vonzó város, térség gyakorol vonzást az új európai polgárra) és közben folyton hedonisztikusan követelodzo (egyre jobb életminoséget / környezetminoséget elváró) város-fogyasztók érdeklodését. Egy olyan receptre, amely valódi értékeket tartalmaz, és nem egy visszakívánkozó, sosemvolt, romantikus Budapest újrateremtését tartalmazó receptre. 1 (Amely a korábbi totális irányítás továbbvitele helyett menedzselte volna az igényelt változást; azaz az oktrojáló ( felülrol meghatározó), korlátozó, reaktív technikákat lecserélte volna a proaktív irányítás eszközeire, irányítási tereire.) 4

9 5 A bürokratikus, az örök város halott. A változások közepette, ahogy embereknek, vállalkozásoknak, úgy sok városnak is újra ki kell találnia önmagát. Ez az újra-kitalálás nem abból áll, hogy átalakítgatják a már létezot, hanem abból, hogy létrehozzák, ami nincs! Az a megközelítés, amely ma a város részérol felismerheto, olyan opció, amely nem biztosítja a kívánatos átalakulást, struktúraváltást. Egy város, éppúgy, mint egy ember, vagy egy cég, amelynek jövoje van függetlenül életkorától inkább energikus, semmint örök. Amennyiben Corbusier lakógép fogalmának a városra való kiterjesztésével úgy tekintünk a városra, mint egy élemód-gyárra, ahol a korszellem által diktált életmód-terméket kell tudni folyamatosan eloállítani, hatékonyan muködtetni, az életmód-szoftvert problémamentesen futtatni, akkor láthatóvá válik a hasonlatosság egy gyár vállalkozás szerkezetváltási szükségszerusége és a város-gyárhardver szorító transzformációs igénye között. Mi a probléma? Gyorsan és dinamikusan változó szocio-ökonómiai struktúra (ebben a térben) A területfejlesztés szabályzata reaktív tulajdonságának visszatartó ereje Az ido mint a változás hajtó-ereje határozatlanság Bizonytalan Planungstelle - a munkaero és hozzáértés nem megfelelo elosztása A kormányzás újrastrukturálása és adaptálása a fovárosi régióban TÚL LASSÚ TÚL LASSÚ tervezés és irányelvkészítés NEM LÉTEZIK kezdeményezés és facilitáció Menedzsment = reakciók restrikciók Irreális Polemikus viták Okok: nem megfelelo tervezés / döntés elokészítés / alkalmatlan eszközök és kormányzási módszerek (a korábbi direkt-kontroll módszerek túlélése) Következmények: a szükséges új struktúrák késnek vagy nem alakulnak ki (spontán, nem ellenorzött növekedés és térfogyasztás) Független célok profit A gazdasági szektor (lakók/befektetok) a hit elvesztése a kormányzásban (emiatt) kettéváló FOVÁROSI RÉGIÓ Töredékes projektek / strukturálatlan fejlodésnövekedés Fejlodés (foleg) NÖVEKEDÉS és terjeszkedés- A GAZDASÁGI SZERKTOR ÉRDEKEINEK MEGFELELOEN Fejlodés a profit hibája METROPOLIS RÉGIÓ Folly ttattás:: ttérbellii követtkezmény 5

10 6 Mi az oka? a tervezés TÁRGYA megváltozott miközben a FINANSZÍROZÁS is megváltozott Ehhez kapcsolódik A várost és a környezetét a polgárok építik HATALOM T É R HATÁSKÖR Változás: o Direkt kontroll / központi finanszírozás o Plurális érdekek / piaci finanszírozás Nem fenntartható térstruktúra: Töredékes önálló projektek, a struktúra hiánya A status quo fenntartása: A korábbi restriktív / instruktív o módszerek, o eszközök és o készségek Ezt kellene A kommunikáció hiánya A reaktív CÉL-TRANSZMISSZIÓ modell (nem) muködik A kutya ugat, a karaván halad Felismerni, azután ELI S MERNI A STATUS QUO HELYREÁLLÍTÁSA: A tekintély HATALMÁNAK növelése (a központban, állam, stb.) Ld. pl.: Széchenyi terv / moratórium, stb. Új Módszerek: Üzleti modell alapján való menedzselés: Az ügyfél rögeszme Lapos / kereszt-funkcionális szervezetek építése Együttmuködo, kommunikatív tervezés 6

11 7 5. Nem az európai szuperállam, vagy a nemzetállam fogja eldönteni, hogy a Budapest Régió vagy a Gyuruvárosok tere milyen szerepet fog betölteni Európában, az egységesülo európai (illetve a globális) gazdaságban. Ugyancsak nem lehet megjósolni, hogy milyen lesz Budapest és az általa befolyásolt tér az EU csatlakozáskor, vagy annak hatására 7 év múlva, a piacgazdasági transzformáció, az átalakulás utolsó szakaszának lejártával, vagy akár év múlva, immár egy európai kontextusba illeszkedve. A kihívást éppen az jelenti, hogy felismerve a kereslet tendenciáit, a várossal szemben megnyilvánuló és felkeltheto igényeket, szükségleteket, meghatározzuk, elore kituzzük, megálmodjuk a várostér kívánatos és egyben lehetséges pozícióját, és a tér szereploi számára irányelvvé, politikává (policy) érleljük azt. Egyre inkább tapasztalható, hogy a nemzetállam nem képes vagy néha nem akar megoldást találni a tér problémáira. Az állam által kezdeményezett Agglomerációs terv sem módszerében, sem tartalmában nem alkalmas arra, hogy az újjáalakuló európai térben versenyhelyzetbe katapultálja a szerves központi régiót és benne annak magjaként a Metropolis-teret. Mindeközben olyan méretu globalizáción megyünk keresztül, amelyhez foghatót eddig még nem tapasztalhattunk. Olyan szuperstruktúrákat (EU) építünk 2, amelyhez kapcsolódó ügyekben a nemzetállam túl kis egység ahhoz, hogy képes legyen megfelelo döntéseket hozni (befolyásolni). Az állam befelé forduló szegmens-logikával, nyílt társadalmi párbeszéd nélkül dolgoz ki a térre köldöknézo, a tér versenyképességét hátrányosan befolyásoló, oktrojáló, korlátozó tervet (Agglo terv) 3. Úgy tunik, a nemzetállamot megbénítja középszerusége, túl kicsi ahhoz, hogy hatással legyen a nagy problémákra, ugyanakkor túl nagy, hogy képes legyen a kis problémák (az ország lakosságának közel fele lakik a szerves (nagy)-régióban és harmada a Metropolis-térben) kezelésére. 6. A liberalizációval megjelent kereslet-, igény- és érték-változás olyan hajtóeroket hoz mozgásba, amelyek az európai kontextusba integrálódó Budapest-régió (Metropolis-térség) számára dinamikus fejlodési lehetoséget teremtenek. A változások által biztosított impulzus mindaddig fennmarad, amíg a változás folytatódik. Ez várhatóan a nagytérség transzformációjával, azaz a kelet-közép-európai térrészeknek az EU-térbe való integrálásával, ezzel egyidoben létrejövo átalakulásával megtörténik, illetve lezárul. Ezért ez az idoszak fogja meghatározni, hogy a több szakaszban lefolyt transzformációs periódust követoen a rendszerváltás után kb. 20 évvel milyen helyzetbe tudta hozni, pozícionálni magát a várostér. Ezt követoen az átalakulás, szerkezetváltás sokkal lassabb, kisebb dinamikájú lesz, egy új fejlodési szakasz, amelyben az elfoglalt startpozíciót a ma és az elkövetkezo 7-10 év erofeszítései határozzák meg. 2 Legpregnánsabb a korridorok meghatározása, a magisztrális hálózatok agendája. 3 Úgy látszik, hogy a nemzetállam túl nagy ahhoz, hogy párbeszédet folyta(tha)sson a központi tér, régió szereploivel és így azok problémáit, törekvéseit helyesen határozza meg. 7

12 8 7. A konurbanizálódó nagy-budapesti avagy Metropolis-tér, illetve az általa befolyásolt szerves nagyrégió európai legitimációval, nemzetközi vonzerovel rendelkezo térség, kitüntetett növekedési pólus. Azok az érték-, életmód- és technológiai (mobilitás, telekommunikáció, telematika) változások, amelyek meghatározzák a korszellemet és egyben megteremtik a térség fejlodésének hajtóerejét, a keresletváltozást jelentik, azokat a lehetoségeket, amelyeket a Metropolis-tér GLOBÁLIS VONZÁS-a jelez. (Budapest, mint vonzó élettér, elokelo (4.) helyet foglalhat el az európai rangsorban.) 8. A Metropolis-tér nemzeti legitimációja ugyanakkor nagyon sovány, illetoleg az elmúlt idoszakban jellemzoen negatív. A viszonylag jó adottsággal rendelkezo, nemzeti szövegkörnyezetben (belülrol, geocentrikus világnézetbol) szemlélve nyero tér rosszul értelmezett kiegyenlíto logika / politika mentén nemzeti szinten hátrányos szerepre kárhoztatott. Az állam kiterjedt felelosséggel rendelkezik az ország társadalom-, gazdaság- és térfejlesztésében, mégis vajmi kevés egyértelmu állami politika, stratégia van kidolgozva és foként legitimálva a központi tér szerepével, fejlesztésével kapcsolatban. (Ha az egyetlen ilyen térfejlesztési politikának felfogható Agglo tervet ilyennek tekintenénk, akkor a helyezet még rosszabb lenne, mert az negatívan viszonyul a Metropolis-tér integrált fejlesztéséhez, térszerkezeti átalakulásához.) EURÓPAI Átalakulás Új trendek Magyarország - Budapest információs cseretér verseny a jövobeli potenciális stratégiai pólusok között (Bécs-Budapest) Kárpát-medencei Információ cseretér igényteremtés Újj, vonzó, egyedii arcullatú allközpontok, pólluspontok kiiallakítása Budapest Metropolis 21. századi víziója innovatív, gazdasági, pénzügyi, kulturális központtá válás TUDÁS-völgy INNOVÁCIÓS központ 8

13 9 9. Budapest város-irányítása nem tudott mindezidáig meghatározni egy, a várostér prosperitását elomozdító víziót és ezen alapuló munkaprogramot, illetve ilyet nem legitimált. A legitim fizikai terv gondolkodási tere, éppúgy, mint a késobb, mára kidolgozott fejlesztési koncepció szakmai anyaga, csupán a város maga, annak adminisztratív tere, így nem tudhatta innoválni a tér (hinterlanddal együttélo) struktúráját. Feltehetoen ez nem is volt szándéka. Megorizte, konzerválta a monocentrikus városmodellt, nem definiált új térbeli struktúrát. A város ezen tervekbol kiolvasható célja sokkal inkább a megújítás, minoségjavítás, semmint az elorehaladás. Nem új társadalmi térbe kívánja átvezetni a várost és vele egyre jobban szervesülo, ám minoségben lényegesen különbözo konurbán térség településeit, nem új keresletek kielégítésére hoz létre intelligens terek -et, hanem a korábbi kínálatot igyekszik megorizni, újraéleszteni. Egy pillangó nem nevezheto hernyónak (sem egy jobb, vagy egy továbbfejlesztett hernyónak). A pillangó új teremtmény. 10. Az egyetlen, ámbár nem legitim politika, koncepció az agglomerációs koncepció, amely törekszik egy átfogó, rendszerelvu fejlesztési programot megalapozni a metropolizálódó tér egészére. Ez feltehetoen annak köszönheto, hogy egy olyan szakmai legitimációt tartalmazó terv készülhetett el az Agglo koncepció égisze alatt, amely magába ötvözi a megyei koncepció elhatározásait és Budapest elvárásait. A megyei koncepció továbbgondolásával kidolgozott terv a maga hiányosságaival, szuk gondolkodási terével együtt iniciálója számos, azóta kibontakozó elgondolásnak. 9

14 10 Az ábra azt is szemlélteti, hogy mekkora a kooperáció-hiány, hogy milyen parciális toldott-foldott a térre vonatkozó gondolati struktúra. Nem látható, de talán elhiheto, hogy a tervek egymással való összhangja esetleges, balesetszeru. 11. A Metropolis-térségnek, mint a kelet-közép-európai országokban általában minden fováros-környéki térségnek, eros gazdasági pozíciója, gravitációs vonzereje van. Az 1990-ben restaurált szocializmus utáni gazdaságban, a relatíve jó infrastruktúrával és az igényelt humán-átalakulási képességekkel rendelkezo, kitüntetetten innovatív térnek kezdetben gyorsan nott a pozíciója (éppen a puha faktorok megléte okán). Budapest olyan innovációs és gazdasági bázis, amely jelentos szerepet játszott a modernizáció, átalakulás eddigi szakaszaiban. A város és térsége ki tudta aknázni az elozo idoszakokban akkumulált vonzerejét. Képes volt a befektetoi igényeknek megfelelo keresletorientált területkínálatot biztosítani (privatizációs szakasz). Elsosorban a termelési struktúra megújításával, iparterületek felhagyásával, privatizációval, irodafejlesztésekkel, szolgáltatás és kereskedelem-fejlesztéssel a tér prosperitása fenntartható volt, de nem vált valódi növekedési helyszínné. 12. Ironikus, mi több, negatív jelenség, hogy a várost polgárai elhagyják, nem találnak igényeiknek, az új életmódkeresletnek megfelelo lakókörnyezetet. A város késve reagált, így nem tudta idoben megteremteni a robbanásszeruen megváltozott keresletet kielégíteni képes terület-kínálatát. Inkább megkérdojelezte számos új élettechnológia létjogosultságát (bevásárlás, exkluzív lakóterület, szabadido, tematikus parkok), semmint, hogy kielégítette volna a szükségleteket, biztosította volna a szükséges / keresett ingatlankínálatot. (Hogy is tehette volna egy olyan korlátozó fizikai (terület-felhasználási) tervvel, amely fejlesztési koncepció és stratégia nélkül készült!?) 13. A lakásprivatizációs katasztrófa okozta csendes migrációs forradalom fényében a lakáscélú ingatlankínálat megújítása túl lassú volt 4. Ennek következtében a lakosokból tulajdonosokká (és polgárokká 5 ) avanzsált népesség a város környékén, a konurbán térrészeken kereste az igényének megfelelo lakóterületeket 6, a befektetok a kereskedelmi területeket, szabadido-területeket. A város így spontán szétterült, a városi szövet strukturálatlanul terjed(t), burjánzik. Ezek, valamint a motorizáció növekedése, a mobilitás iránti megnövekedett igény, a személygépkocsik tömegközlekedési eszközzé válása, a környezetszennyezés, stb. együttesen gyengítik a város általános pozitív imázsát, globális vonzerejét. Azok az intézkedések (féloldalas parkolási megoldások, infrastruktúrafejlesztési elmaradások, stb.), amelyeket ezeknek a problémáknak a kezelésére a város és körzete megtett, nem tudták eloremutatóan / konstruktívan kezelni a problémákat, tovább görgették a megoldatlanságokat, gyengítették a város és környéke hatékonyságát (muködési elégtelenségek). 4 (Nincs megfelelo lakóhelykínálat Budapesten.) 5 önálló döntéseket meghozni képes és tudó szuverén piaci szereplokké, fogyasztókká, vevokké. 6 Olcsó, nem közmuvesített földterületek /kárpótlás/ versenyeznek urbanizált telkekkel, gerjesztik a széttelepülést. 10

15 Mindez együtt lerontja a város és környéke attraktivitását, ezzel üzleti vonzerejét. Az elozoekben jelzett globális vonzástól lényegesen elmarad, azzal nem egyenszilárdságú a városkörzet üzleti vonzása (14. helyre csúszik vissza a hivatkozott 22-es skálájú rangsorban). 15. Budapest az átalakulás eddigi szakaszai alatt megorizte prosperitását: a város és körzetének gazdasága a szükséges transzformáción sikerrel nagyobb megtorpanás nélkül túljutott. A város új társadalmi rendje, a város létének, muködésmódjának új szoftverje nagy vonalakban kialakult, a piacgazdasági átalakulás az elvárható mértékben megtörtént. Ugyanakkor a város és környéke még messze nem kész (ahogy az ország sem) igazi piaci körülmények között prosperitását fenntartani. Hiába van a városkörzet fiziológiailag jó állapotban, hiába tunik esetleg daimon -ja, lelke is egy pillanatfelvételen egészséges, kielégíto állapotúnak, minden diagnoszta, sot egyszeru megfigyelo számára is jól kiveheto, hogy anatómiailag megbetegedett. A gyors társadalmi-gazdasági átalakulás nem járt együtt a szükséges struktúrák létrejöttével, a térnek, befogadó testnek az új igényeknek megfelelo átalakulásával. Tekintve, hogy a város társadalmi rendje és formai rendje elválaszthatatlan, ma már a lemaradt anatómia, a sár visszahúzza, akadályozza a lélek, a daimon fejlodését. Az értékváltozások, életmódváltozás és technológiai változások együttesen igénylik a forma, az anatómia változását. A városkörzet fizikai terében, a tér anatómiájában tapasztalható rákos burjánzás felfalja a meglévo struktúrákat. Ezáltal a változás, növekedés impulzusait kihasználva a tér nem tudja bovítetten újratermelni korábbi struktúráit, nem tudja pótolni a tér muködéséhez hiányzó elemeket (minoségjavítás) és foként nem tudja az új igényeknek megfelelo struktúrák létesítésével kezdeményezni, iniciálni a városfejlodést (elorehaladást). Eljött a pillanat, amikor a fizikai tér, a formai rend hiányosságai, az anatómia problémái a fejlodés korlátját képezik. A Városkörzet társadalmi-gazdasági fejlodése elválaszthatatlan, a tér anatómiai, formai struktúráinak fejlodésével szoros kölcsönhatásban tud csak fejlodni. Az elorehaladást, fejlodést a térbeli szerkezet helyes innoválásával, a fejlodés inspirálásával lehet elomozdítani. A spontán növekedés, terjedés, szétterülés és véletlenszeru (random) szerkezeti átalakulás helyett a jövo céljait elosegíto fejlodést kell megtervezni és menedzselni. A város problémáit a kölcsönhatások figyelembe vételével a közeljövoben a fizikai, a sár oldaláról kell és lehet megoldani fenntartható, azaz a meglévo kihasználásával és magasabb szinten való újratermelése által többletértéket létrehozó fejlodést (nem növekedést) irányítani, gerjeszteni és alakítani. A térség anatómiájának, struktúráinak, fizikai terének fejlesztésével lehet a globális vonzás mellett a városkörzet üzleti vonzását is pozícióba hozni. (Metaforával élve: mintha a valaha daliás fiatal város egykori deltái középkorúvá válva deréktáji hájgyuruvé alakultak volna és most már kevésbé volna kívánatos, még ha oly szép is a lelke egy EU bálban, ahol sokan tömörülnek a majomszigeten.) 11

16 12? B UDAPEST- RÉGIÓ KERESZTÚTON 7 A térség fejlodésének folyamata számos fo- és mellék-szcenárióval rendelkezik. 1. A város és térsége az újjászervezodo EU-térben való fekvése okán elsosorban közvetíto-, liaison-, kapcsolati tér szerepébol adódóan kitüntetett szerepet játszhat a nagytérségi evolúcióban. Növelnie, fokoznia kell a kapcsolati-, liaison-, találka-hely -alkalmasságát, transzfer-képességét, a világból az innovációs impulzusoknak a térségbe vonzását és szétterítését (fordított tölcsér). 2. Egy valódi nemzetközi innovációs térré váláshoz a tudásgazdaság erosítésére, ennek érdekben liaisonközponttá való átalakulásra, ilyen minoség létrehozására van szükség. Elsosorban nem az áruk transzferközpontjává válás, az atomok mozgatására alkalmassá tétel, a logisztika fejlesztése kell legyen a fo transzformációs célkituzés, hanem a bitek központjává, gyujto-, átalakító- és elosztó-helyévé történo kiépítés teremtheti meg azt a szökési energiát, amely a térség képességeinek megfelelo új jövobe katapultálhatja a körzetet. 3. A városkörzet vonzerejét kihasználva (növelve és kommunikálva) Budapestre és a konurbanizálódó térszegmensbe (Metropolis-térbe) települnek stratégiai döntéshozók, nemzetközi cégek regionális központjai, nemzetközi liaison-központok, tudás- és információ-csereterek (vonzero, gravitációs hatás). 4. A gyártási, termelési funkciók, manufaktúra telephelyek a nagyvárosi térség tágabb vonzáskörzetébe (városgyuru / csapágyvárosi gyuru 8 / gyuruvárosok / Randstadt modell) települnek, szétterülnek (átadó, terjeszto, transzfer, vízesés hatás). A megyei koncepcióban megjelent csapágymodell megjelenése óta eltelt években számos helyen és alkalommal kicifráztuk az eredeti egyszeru gondolatot, például a regionális koncepció kidolgozása során formálódott ki és azóta használatos a Sátor-koncepció 9 metafora, illetve a Gumilepedo analógia, amelyet a térido görbület magyarázatokból átvéve használunk a javasolt transzfer logika illusztrálására. 7 Kettos értelemben; elsodleges: választania kell jövot, AKARAT-tá kell formálni valamilyen koncepciót a tér egészére; másodlagos: fizikailag. 8 Gauder (1996) 9 Gauder-Pallai(1999) 12

17 13? B UDAPEST POZÍCIONÁLÁSA: EGY TÖBBPÓLUSÚ NAGYTÉRSÉG ( ORSZÁG PLUSZ) NUKLEUSA 1. Az eddigiekben felvázolt fölérendelt céllal az elkészült szakmai tanulmányok grosso-modo (nagyjábólegészébol) egyetértenek, többé-kevésbé hasonló tartalmú célok kerülnek megfogalmazásra. Eltérésék lehetnek kisebb-nagyobb mértékben a lehetséges átfogó funkció meghatározásakor (pénzügyi központ, kapuváros (?), világváros (?) innováció-központ, kultúr-központ, kárpát-medencei központ, stb.), illetve a polémia is nagyrészt arról folyik, hogy melyik célkituzés reális, felvállalható vagy éppen nevetséges, nem megvalósítható. 2. Vita folyik arról is, hogy mindezen célokat milyen módon kellene elérni. Budapest saját energiájának növelését elsosorban az E=mc 2 összefüggésnek a háromdimenziós tér és egydimenziós ido (fejlodés, elorehaladás) területére való alkalmazásával saját tömegének, növelésével (és nem sebességének, dinamikájának növelésével) ( én-kultúra ), míg a városkörnyék, a megye és a régió, valamint a szerves régió sokkal inkább a térbeli munkamegosztás újraszervezésével, a város vonzására épített transzfer / szétosztó hatás ( mi-kultúra ) növelésével kívánja elérni. Ez egy, az einsteini világképhez közelebbi modell-opciót eredményez, a tömeg és az energia másfajta elosztásával kiterjeszti Budapest gravitációs terét, vonzerejének hatását. Ezen a dilemmán belül nem kiérlelt az a kérdés sem, hogy vajon az ország átfogó fejlodésének érdekében a korlátos fejlesztési forrásokat vajon miként kell bevetni. Vannak és foleg a kormányzat akik úgy gondolják, hogy a vidék, pontosabban a rurális térrészek felzárkóztatásával kell helyzetbe hozni az ország társadalmi rend -jét és ennek érdekében szembeállítják a vidék és a fováros fejlesztését. Mások ebben a hamis szembeállításon belül a város támogatásáért lobbiznak, fenntartva a versus logikát és ezzel a szembenállást. Holott a problémafelvetés maga hamis, hiszen nem egyideju, statikus helyzetbe helyezve kell vizsgálni ezt a fejlesztés-hatékonysági kérdést, hanem idobelileg, evolutívan. Egyfajta vízesés effektus figyelembe vételével világos, egymástól elválaszthatatlan, szoros kölcsönhatásban, egymást kölcsönösen feltételezve kellene a kérdést kezelni. Ehhez fel kell(ene) ismerni, hogy az 1990-es években megindult újfajta városiasodás, a városi központok újjászületése mutatta meg, hogy a gazdaságnak városokra van szüksége, s ez az elgondolás ráadásul egyben a fenntarthatóság paradigmájának is teljesen megfelel. Ráadásul egyre nyilvánvalóbban központiváros stratégiák muködnek, új városhierarchiák jönnek létre a technológiák és az életelvárások (hedonista) megváltozásával. Ugyanakkor a városoknak környezetre van szükségük, vidéki terekre, térrészekre. A megoldás éppen nem a szembeállítás, hanem az integrált fejlesztés. Fel kell hagyni a rosszul interpretált ellentétpárokban való sematikus gondolkozást. Egyre összetettebb, gazdag szemantikájú tereket kell tudnunk alkotni, komplex összefüggésekben, munkamegosztásban kell formálni a városkörzeteket. Újra kell értelmeznünk a városállam fogalmainkat, azok szerepét. Az európai regionalizáció újratermelheti a középkor városhálózatait, struktúráit 10, más, új szinten. Új high-tech Belle Époque elott állunk. 3. Végül, harmadik vitatémát jelent az ido és a tér viszonyának meghatározása a tér egészében, azaz milyen struktúrát volna hasznos milyen lépések, evolutív folyamat során létrehozni ahhoz, hogy a magasabb szintu célokat a leheto leghatékonyabban elérhessük, a kívánatos transzformáció, a kívánt új állapot megvalósulhasson. A térbeli struktúra alapvetoen fogja meghatározni a közeljövoben az átalakulás ányát és egy jövobeli fejlodési dinamika létrejöttét. 10 Elobb volt Pécsett (13??) egyetem, mint Budán (13??). 13

18 14 Rekonstrukció, az Információs Társadalom igényeinek való megfeleléssel A Budapesten és régiója társadalmi rendjében folyó átalakulás óriási lehetoség, amely komoly kihívás elé állítja a térség térbeli, urbánus struktúráinak átalakulását irányítókat, a térség formai rendjének meghatározóit. Sosemvolt lehetoség kínálkozik arra, hogy a térség urbanizációjában a II. világháború után keletkezett relatív lemaradását (nem szerves megújulást) kihasználva egy új társadalmi-gazdasági környezet igényeinek megfelelo városi teret, struktúrát hozzunk létre. Az itt élo emberek elvárásai, az itt muködo / muködtetheto gazdaság igényei olyan fejleszto impulzust jelentenek a térbeli struktúrák jövobetekinto átalakításához, amely ritkán eloforduló lehetoséget kínál. Amennyiben az irányítás nem visszatekintoen reagál, azaz nem az elmaradt fordista fejlodési szakasz hiányainak bepótlására fordítja korlátosan rendelkezésre álló iniciáló energiáit, hanem egy új gazdaságitársadalmi rend muködtetéséhez szükséges városi (Metropolis) tér / struktúrák, szövet létrehozására irányítja erofeszítéseit, olyan elonyre tehet szert, amelyet éppen a korábbi hiányok, az elmaradt fejlodés tesz lehetové. A liberalizáció után a fováros-körzetben megindult spontán átalakulás olyan városi struktúrákat hoz létre, amelyek sem a korábbi kor által támasztott igényeket, sem a jövo társadalmának igényeit nem képesek kielégíteni. E felismerés fényében két lehetoség áll az irányítás elott: a városi tér integrált rekonstrukcióját a korábban elmaradt fejlesztések utólagos végrehajtásával kezdeményezni, az ipari társadalom hiányzó struktúráit bepótolni, avagy elokészteni egy információorientált városi tér kialakítását, rekonstrukcióját, amely megfelel annak az átalakulásnak, melyet az atom (anyag)-alapú iparból, termelésbol a tudás-intenzív iparba, termelésbe való átmenet igényel. társadalmi összetevok alkalmazkodás SZAKÉRTOI JÖVO határozott szerkezeti döntések közösségi/egyéni érdek a helyi viszonyokhoz szabott mértékek ÉRTÉKEK gazdasági összetevok szokásos üzletmenet POLITIKAI JÖVO reaktív akciók rövid távú tervezés verseny központi finanszírozási mechanizmus helyi konszolidáció FENNTARTHATÓ FEJLODÉS ökológiai megfontolások tájorientált fejlesztések életminoség orientált fejlesztés konszenzuson alapuló választások növekedés orientált fejlesztések átalakítás KISZÁMÍTOTT JÖVO a fejlodés anticipálása facilitáló elvek hatásos / hatékony döntési alternatívák gyors döntéshozási folyamatok LÉPTÉK regionális 14

19 15 A Metropolis-tér információ orientált térként történo elokészítése, a város és környéke (hinterlandja, vele funkcionálisan együttmuködo tere) formai rendjének az információs társadalomba vezeto rekonstrukciója erosítheti a térség társadalmi rendjének gyors átalakulását, hiszen a két rend egymást kölcsönösen inspirálva fejlodik. E kölcsönhatások jegyében kell törekednünk megoldani a városi tér (városrégió, funkcionális város) rekonstrukcióját. Gondolkodásunkban meg kell haladnunk a város visszatekinto rekonstrukcióját, a historizáló, vagy egyszeruen csak technokrata megújítást. A városrégiónak új identitásával együttesen kell létrejönnie, újra kitalálnia és újra alkotnia urbánus tereit, struktúráit. Ma ez elott a kihívás elott áll a város és térsége irányítása, a térség szereploi. Az eddig volt fragmentált megközelítés helyett integrált megközelítésre van szükség. Az eddigi bunbakkeresés, egymásra mutogatás helyett vagy a fontos témák (globális népesség-, struktúraváltozás és népvándorlás, hatékony integrált térhasználat, infrastruktúra-használat, vidék joga, környezet, politikák, princípiumok, stb.) negligálása helyett közös politikára van szükség. Az értelmiség, illetve a professzionalisták, szakemberek feladata különösen az ilyen nagy hordereju változások közepette, amelyek destabilizálják a közösségeket, hogy érzékennyé tegye a szereploket, politikacsinálókat a változásokban rejlo óriási lehetoségekre, az alkalomban lévo kihívásra 11. A város, éppúgy, mint az ember, sárból és daimonból, lélekbol / szellembol van összegyúrva. A városok szépsége, rendje, struktúrája az élet princípiumának, az emberek viselkedésének, várakozásainak és cselekvéseinek következménye. A város energiahordozói, forrásai mindig is az emberek, az emberi törekvések voltak. A városokban koncentrálódó viselkedésmódok, élet-elvárás-minták adták a város szellemét, lelkét, társadalmi struktúráját rendjét (fiziológia, tartalom), amely a városi környezetben, épített struktúrákban jelent meg térben is (anatómia, forma). Ezzel a mentális energiával tudott az ember újra és újra úrrá lenni a káoszon, és sárral, matériával olyan struktúrákat megformálni, amelyek ellene hatottak az entrópiának. Ezáltal tudtak aztán a városok oly régóta vonzást gyakorolni az emberekre, lakosaikra, tudták a város szellemét lelkét és gazdaságát fejleszteni. Lássuk eloször, hogy milyen lelket; szellemet, avagy más képzettársítással élve, milyen szoftvert kívánunk szolgálni, milyet volna kívánatos adni (?), illetve milyet lenne kív ánatos használnia, kiformálnia a városnak. Mindezt azon filozófia alapján, hogy a jövot nem megjósolnunk, hanem alakítanunk kell! Vagy minden világos? Semmi sem világos, minden komplikált, kaotikus és mégis cselekednünk kell. Ehhez a management by objective (MBO) eszközrendszere vezethet el, ha elobb feloldjuk a célkonfliktusokat, azaz tudjuk, hogy milyen jövot akarunk alakítani. Egydimenziós receptekkel a tér komplexitása már rég nem kezelheto, többokozatú, önszervezo, evolutív folyamatokat figyelembe véve kell válaszokat keresni és ilyen folyamatokat kell indukálni. 11 Eddig ennek felismerése elmaradt, barkácsolás, konszolidálás, kozmetikázás nem tudott választ kínálni a társadalom által feltett kérdésekre. 15

20 16 A megújításhoz, fejlesztéshez döntenünk kell arról, hogy a korlátozást, a megorzést választjuk-e értéknek, vagy éppen a fejlodést és növekedést? Tisztáznunk kell, hogy az oktrojáló irányítást éltetjük tovább vagy a demokratikus / liberális önszervezodést preferáljuk? Mely trendekre építünk; a kiszállásra, az új materializmusra, azaz a vagyonfelhalmozásra, vagy az új hedonizmusra, a mindent felélünk, csak a ma számít elgondolására? Míg az értékvesztés idoszakában az új értékek meghatározására, társadalmasítására sor kerül, az értelemre alapozhatjuk elképzeléseinket. Az érték vagy értelemválasztás, amellyel a célkonfliktust feloldani kívánjuk, evolutív értékválasztással érheto el. Az életminoség javítását a gazdasági környezet javításá -val kívánjuk biztosítani, amit a környezet javítása követ és ezután a harmadik fordulat -nál érjük el a fiziológiailag és anatómiailag egyaránt fejlesztett térben az életminoség javítását, kibovítését, komplexebbé válását. 16

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

BBTE, Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség. V. Leadership. 1. A vezetés alapelvei - feladatai

BBTE, Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség. V. Leadership. 1. A vezetés alapelvei - feladatai BBTE, Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség V. Leadership Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Április 30 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási tanszék

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Dr. Vilmányi

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Innovációs körök munkaprogramja

Innovációs körök munkaprogramja Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 3515 Miskolc Egyetemváros 1. Tel: +36-46-565-111/20-23 e-mail: t-modell@uni-miskolc.hu Innovációs körök

Részletesebben

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19.

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A vidék fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikák elméleti kapcsolatrendszere területpolitika környezetpolitika

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Tanulmányút a Zala megye és Stájerország közti együttműködés kialakítására Graz, 2014. április 28. Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Christian Nussmüller, Graz városa, városépítési

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben