N agy örömömre szolgál, hogy újra a Kármel folyóirat olvasótáborában

Átírás

1 Krisztusban kedves Olvasó! N agy örömömre szolgál, hogy újra a Kármel folyóirat olvasótáborában köszönthetlek Téged! Szívbõl remélem, hogy ez a szám is elõsegíti majd a Kármel misszióját, és ezáltal Te is még jobban megerõsödsz majd Krisztusban. A 2011-es év utolsó száma ez, amely (ahogy a terjedelembõl is látszik) ismét duplaszám formájában jelenik meg. Az újság rendszeres olvasói ezen számot lapozgatva fel fognak figyelni néhány újdonságra, melyeket szeretnék itt a bevezetésben röviden felvázolni. Az elsõ jól észrevehetõ változás az újság szövegeinek új betûtípusa, mely reményeink szerint könnyebben olvashatóvá teszi majd a cikkeket. Most pedig tekintsük át az újság egészének struktúráját. A Kármel folyóirat alapvetõen két nagy egységbõl áll. Az elsõ nagy egység ezentúl a Tanítás címet viseli. Ahogy a cím is mutatja, ennek a résznek az a feladata, hogy folytassa kármelita szentjeink misszióját, azaz a tanítást az Istennel és egymással való kapcsolatról. Olyan cikkek jelennek majd meg itt, melyben szakavatott szerzõk megfelelõ hozzáértéssel és gondossággal kidolgozott írásaikban tanítanak a kármelita lelkiségrõl. Így ez mindenki számára egy állandó képzési és elmélyülési lehetõség lesz, hogy minél alaposabb ismeretet szerezzünk a Kármel karizmájáról, s egy elõsegítsünk keresztény identitásunk megerõsödését. A második nagy rész több kis egységbõl áll, de mindegyiket a tanúságtétel és a megosztás köti össze. Ez egy mindenki számára nyitott tér, ahol a kapott kincseinket megoszthatjuk. Ez a rész fontosságában egyáltalán nem kisebb, mint a tanító rovat, itt is Istenrõl tanulunk, csak éppen máshogy. Így is hasonlítunk majd Avilai Terézhez, aki Istennel való kapcsolatát mind tanító formában (pl. Tökéletesség útja, Belsõ Várkastély), mind tanúságtevõ formában (pl. Önéletrajz, Alapítások könyve) leírta. Bekerülhet ide bármilyen megosztás, melynek célja egymás gazdagítása az ismeretekben, egymás megerõsítése a hitben, reményben, szeretetben. Ebben a részben szerepel az Elmélkedés rovat, ahová szeretettel várok fõleg rövidebb reflexiókat bármilyen témában, amely keresztény életünkkel kapcsolatos.a következõ rovat a Neked születtem címet viseli, amelyben Alapítóanyánk születésének 500 éves évfordulójára készülünk, fõleg az õ mûveinek olvasásakor közösen és egyénileg szerzett tapasztalatok megosztása

2 2 KRISZTUSBAN KEDVES OLVASÓ! JÉZUSRÓL NEVEZETT TERÉZ, KRISZTUS SZERELMESE... 3 által. Egy másik nagy blokk a Kármel nagy családja címet viseli, ahol a Sarutlan Kármelita Nõvérek, a Világban Élõ Kármel közösségei, valamint a Skapuláré Társulatok tanúságtétele, megosztásai, hírei szerepelnek. Ebben a számban jelenleg ez a három rovat szerepel, de tervben van egy tanúságtétel rovat indítása, ahol bárki elmesélheti saját életének eseményein keresztül Krisztus szeretetének tapasztalatát. Sõt, egy interjú-rovat is lesz majd, ahol minderrõl beszélgetõs formában lehet majd olvasni. Ezen kívül vannak még egyéb rovataink, mint például most Az alapítások könyve, melyben az említett mûnek a közeljövõben várható új kiadásáig közöljük a szövegét. Jelenleg egy Liturgia rovat is gazdagítja az újságot, melyben egy folytatásos cikksorozatot közlünk.az In memoriam részben a kármelita családunkban elhunytakról emlékezünk meg.végül pedig hírek, könyvajánló és liturgikus naptár zárja a folyóiratot. Szívbõl invitálok mindenkit az újság közös szerkesztésére, mind a cikkek írásával, mind az újság tartalmát vagy külalakját érintõ egyéb hozzászólásokkal. Ne feledjük, hogy ez az újság a magyar Kármel közös fóruma, mely által egymást gazdagítva mélyülhet egységünk. Azt is mindig érdemes tudatosítanunk, hogy a Kármel újságnak küldetése van, hisz ez az egyetlen olyan folyóirat Magyarországon, amely a kármelita lelkiség átadásával foglalkozik. Örömmel közlöm azt is, hogy rendtartományunk megújulóban lévõ weblapján ( hamarosan olvashatóak lesznek az újság régebbi számai! Valamint külön örömmel és lelkesedéssel adok hírt róla, hogy rendtartományunk a Facebookon is megkezdte jelenlétét! Így mindenkit arra hívok, hogy navigáljon a oldalra, s ott kedveljen minket, így nyomon lehet követni a rendi családunkról szóló híreket, eseményeket. Hát akkor, kívánok hasznos és örömteli foglalkozást újságunk ezen számával is! Szeretettel Krisztusban, Béri László Renátó ocd felelõs szerkesztõ karmelujsag@karmelitarend.hu JÉZUSRÓL NEVEZETT TERÉZ, KRISZTUS SZERELMESE, AZ EGYSÉG ÚTJA P. Damaso Zuazua OCD elõadása július 20-án, Saint-Rémyben (megjelent a Mikhtav c. folyóirat 61. számában) P. Damaso Zuazua, sarutlan kármelita, spanyolországi baszk, egyházi tanulmányait Spanyolországban végezte, történelmi doktorátusát Bécsben szerezte. A Monacói Nagyhercegség kármelita házának elöljárója, majd a Teresianum rektora Kinshasában (Kongó). A Kármelita Rend missziójának általános titkári tisztségét két cikluson keresztül töltötte be. Jelenleg a spanyolországi Vitoria kolostorának lakója. Tavaly megtisztelte jelenlétével Gödemesterházán (Stânceni) az erdélyi szkitben a Színeváltozás címünnepét. 1.A szövegek a kontextusukban Tekinthetünk-e úgy a spanyol kármelitára, Teréz de Cepeda y Ahumadá-ra, más néven Avilai Terézre, avagy Jézusról elnevezett Terézre ( ), mint az egység egy útjára? Mûvében, A tökéletesség útjában a lutheránusokat és kálvinistákat a szerencsétlen felekezet (A tökéletesség útja, 1,2) elnevezéssel illette. A szöveg ismert elõttünk. Ugyanakkor ismerjük ennek a szánakozó kifejezésnek a hátterét? Vajon fáradoztunk-e azon, hogy megvizsgáljuk a kontextust, amelyben megfogalmazódott? Nem az igazolásáról van szó, mert nem igazolható. Inkább a szöveg vizsgálatáról annak a kornak a fényében, amelyben íródott, hiszen a szöveg egy adott idõ, körülmény, kor befolyásának a gyümölcse. A lutheránusok és szerencsétlen felekezet kifejezések II. Fülöp király ( ) Spanyolországának konkrét politikai, kulturális és történelmi viszonyaira vonatkoznak. Ezeket a kifejezéseket nem vizsgálhatjuk kiszakítva a korból, amelybõl származnak, és nem is helyezhetjük át õket napjaink viszonyai közé. Teréz korában Spanyolországban az ökumenizmus hiányzott az egyházi horizontról. De nézzük meg a közös pontokat: az avilai kármelita Teréz és az ágostonrendi Luther Márton ( ) kortársak. A reneszánsz Európához tartoznak. Teréz abban a Spanyolországban él, amely az egyazon évben, 1492-ben történt nemzeti újraegyesítést és Amerika felfedezését követõen nagy politikai és vallási fellendülést él át. Az eislebeni ágostonrendi szerzetes Közép-Európában szü-

3 4 JÉZUSRÓL NEVEZETT TERÉZ, KRISZTUS SZERELMESE... JÉZUSRÓL NEVEZETT TERÉZ, KRISZTUS SZERELMESE... 5 ANÍTÁS letett. Két esemény, egy történelmi és egy politikai, fogja még inkább közel hozni õket. Két évvel Teréz születése után, október 31-én fogja Luther Márton testvér kifüggeszteni 95 protestáló pontját a wittenbergi katedrális kapujára 1. A német Luther Márton és a spanyol Teréz a reneszánsz Európához tartoznak, ugyanazon európai kereszténységhez.a vallás akkoriban gyakran keveredett a politikával. A császár és a király beavatkoztak a vallás ügyeibe, az Egyház tanaiba, a Tridenti zsinatba.a spanyol király és császár a saját egyházi reformját folytatta, olykor a római pápával ellentétesen. Lutherban és Terézben mindenekelõtt egy egyházreform véghezvitele iránti elkötelezõdés volt közös. Csak az eszközök és a módszerek azok, amelyekben különböznek. A hét német választófejedelem köztük a mainzi, a trieri és a kölni érsek 1519-ben a másik jelölt, I. Ferenc francia királlyal szemben I. Károly spanyol királyt választotta a Szent Római Birodalom császárának 2. Azt a Habsburg Károlyt, aki egy személyben volt I. Károly Spanyolország királya, IV. Károly Nápoly királya és V. Károly, német császár. Császárrá koronázására Nagy Károly történelmi városában,aachenben került sor szeptember 29-én 3. Ez a történelmi esemény nem maradt következmények nélkül sem Luther, sem Teréz életében márciusában V. Károly összehívta a wormsi birodalmi gyûlést, ahova meghívta Luther Mártont is.a Kaiser élõ szóban akarta meghallgatni Luther reformjának ésszerû igazolását. Luther ekkor már Lucien Febvré-vel szólva 4 lutheránus lett.a szerzetes németül beszélt, a császár franciául válaszolt. Teréz pedig 19 évesen láthatta személyesen a császárt, amikor június 6- án gyõzelmesen bevonult szülõvárosa falai közé 5. Ami még fontosabb, az az, ahogyan V. Károly politikája befolyásolta a spanyol nemzet életét Teréz de Cepeda fiatalságának idején. A császár volt az, aki végül meggyõzte III. Pál pápát a Tridenti zsinat ( ) összehívásáról 6, amelynek visszhangját Teréz számos teológus és zsinati atya közvetítésével hallotta. Ugyanígy hallhatott híreket németföldrõl a császár szolgálatában Közép-Európában harcoló spanyol katonáktól ban a kármelita hírt kapott egy lutheránus gócpontról, amelyet Valladolidban fedeztek fel, 100 kilométerre Avilától. A csoport vezetõje Augustin Cazalla volt, aki kapcsolatban lehetett doòa Guiomar de Ulloa-val,Teréz hûséges barátnõjével 7.Továbbá Avilába érkezett egy bizonyos Juan Manteca, hogy kapcsolatot teremtsen a jövõbeni alapítónõ és csoportja között. Így a szerzetesnõ ismerte a Luther és tanítványai által elindított reformátor mozgalom terjedését az országon belül és kívül egyaránt ben,Toledóban doña Luisa de la Cerda nemes asszony palotájában juthatott további felvilágosításokhoz. Ez ugyanakkor Bartolomé de Carranza,Toledó érsek bíborosa letartóztatásának és elítélésének idõszaka (1559). Fernando de Valdés fõinkvizítor IV. Pál pápához folyamodott azért, hogy eljárást folytathasson bármely prelátus ellen, aki eretnekgyanús, és ha az szükséges, elfoghassa és börtönbe vethesse 8. Ezidõtájt az ország megdöbbent az eretnekek elítélése, az ellenük folyó perek és a nyilvános eljárások, illetve autos de fe -k miatt Valladolidban,Toledóban, Sevillában... A nagy nemzeti tragédia visszhangja zengett mindenfelé az ibériai nap alatt novemberében az inkvízitor megfogalmazásában a király aláírta a törvényt : királyságaink szülöttei ne hagyják el többé országainkat azért, hogy külföldi egyetemeken tanuljanak 9. Ezek az események alapvetõen megrázták a katolikus lelkiismeretet a hitvédõ király birodalmában. Noha V. Károly már visszavonult a politikai élettõl Yuste monostorába, nem tudta megállni, hogy élénk reakciót ne tanúsítson, javasolva János régensnek (aki II. Fülöpöt képviselte Németalföldön), hogy az eretnekek szigorúan megbüntessenek és megfenyíttessenek 10. Ugyanebben az összefüggésben került sor az Index létrehozására, amely 701 mû betiltását jelentette Fernando de Valdés fõinkvizítor rendelete 11 szerint 1559-ben. Ez a légkör valódi antiprotestáns pszichózist 1 Luther Márton és Jézusról elnevezett Teréz szembeállítását német és spanyol oldalról is többször megpróbálták. Emlékeztetünk P. Alberto de la Virgen del Carmen ocd munkájára, elõbb cikként: Santa Teresa de Jesús, frente a la protesta y frente a Trento, dans Revista de Espiritualidad 5 (Madrid 1946) , Kidolgozottabb, de továbbra is a korszak spanyolországi gondolkodását tükrözi kiadott könyve: Santa Teresa de Jesús y Martín Lutero.?Existencialismo optimista o existencialismo trágico?, Ávila 1950, 361 p 2 A választási eljárást IV. Károly 1356-ban kiadott Aranybullája állapította meg. V.ö.: Manuel Fernández Álvarez, Carlos V, el César y el Hombre, Espasa Forum, Madrid 2000, p Uo., p L. Fevbre, Martin Lutero, un destino, Ed. Fondo Cultura Económica, México 1966, p Efrén de la Madre de Dios-Otger Steggink, Tiempo y Vida de Santa Teresa de Jesús, BAC, Madrid 1968, p M. Fernández Álvarez, op. cit., p Jézusról elnevezett Anna nyilatkozata Teréz boldoggá avatási és kanonizálási perében.v.ö.: BMC I, G. Parker, Felipe II, Planeta, Barcelona 2010, p Uo., p Kivételt képeztek ez alól a spanyol kollégiumok Coimbrában, Rómában és Nápolyban. 10 Uo., p Teréz e rendelet kapcsán írja: Akkoriban, amidõn több spanyol nyelven írt könyvnek olvasását eltiltották, nekem igen rosszul esett a dolog, mert egyiketmásikat szerettem közülük, s nem volt szabad többé hozzájuk nyúlnom ( ). Ekkor azt mondta nekem az Úr:»Ne szomorkodjál: én majd élõ könyvet adok neked.«

4 6 JÉZUSRÓL NEVEZETT TERÉZ, KRISZTUS SZERELMESE... JÉZUSRÓL NEVEZETT TERÉZ, KRISZTUS SZERELMESE... 7 ANÍTÁS eredményezett Spanyolországban. Mindezek alapján Terézzel együtt joggal mondhatjuk, hogy nehéz idõk voltak. 12 A XVI. század az ellentétek, az arany és a sötétség százada. Ez a háttér adja nekünk a kulcsot a reformációt érintõ terézi szövegek olvasásához. Így megérthetjük Teréz ismert elszólását A tökéletesség útjában: Ezidõtájt hallottam Franciaország bajairól, s arról, hogy mily rettenetes pusztítást okoznak benne a lutheránusok s hogy mennyire terjed ez a szerencsétlen felekezet. 13 Itt egy mondatba sûríti V. Károly lemondó nyilatkozatát, melyet október 25-én Brüsszelben tett közzé januárjában a birodalom déli királyságait fiára, II. Fülöpre hagyta, aki így Spanyolország királya lett az amerikai, az itáliai, a flandriai és francia birtokok uralmával együtt 15.A katolikus király a hit védelmezõjének vallja magát, apjához, V. Károlyhoz hasonlóan, nyilvánvaló messiási komplexussal 16. Már Spanyolországba történõ visszatérésekor, 1559-ben a papok és kolostorok számára körlevelek küldését rendszeresítette, amelyekben imát és bûnbánatot kért azért, hogy az Úr megõrizze a hazát az eretnekségtõl és hogy az Úr segítse a hitet az eretnekek okozta elmérgesedett helyzetben. Egyik levelében, amelyet a spanyol egyház papjainak címzett, II. Fülöp nyilvános imákat kér az Egyház egységéért, a Tridenti zsinat eredményességéért, Erzsébet királyné egészségéért, a pestisjárvány megszûnéséért, a Granada környéki alpujarrasi moriszkók elleni gyõzelemért 17. Világos tartalma és keltezése miatt egy másik levél még érdekesebb a számunkra március 3-án született, amikor Teréz épp a Szent József kolostor alapításának elõkészítésével foglalkozik. A király a kolostoroknak címezve ezt írja: Jól ismerik a helyzetet, amelyben keresztény szent hitünk ügyei állnak és azokat, akik tõle elszakadtak oly sok tartományban és azon intézkedéseket, amiket részünkrõl megvalósítottunk igyekezve minden lehetséges eszközzel gyógyírt találni. Különösképpen ami Franciaországot illeti, mely oly közel van királyságunk- 12 Önéletrajz 33, 5: Ennek következtében nagy remegve jöttek egyesek hozzám azzal, hogy ebbõl baj lehet, mert kemény idõket élünk, s esetleg akad, aki elmegy az inkvizícióhoz és följelent engem. 13 A tökéletesség útja, 1,2. 14 M. Martínez Álvarez, op. cit., p G. Parker, op. cit., p Uo.V.ö. az egész 5. fejezet a spanyol egyház reformjának és a pápasággal való kapcsolatainak sajátosságai tárgyában (p ). 17 G. Parker, op. cit., p hoz, és noha bízunk a mi Urunkban, a Tridentben összegyûlt Szent Zsinat által (a gyógyír) az Isten kezébõl kell, hogy jöjjön, hisz ez az Õ ügye. Nagyon kérünk titeket, különös figyelemmel gondoskodjatok rendjeitek minden szerzetesi kolostorában imádságokkal és áhítatokkal kérve Istent a mi Urunkat minden hathatósággal az említett vallás egységéért, engedelmességgel az Apostoli Szentszék és a Római Egyház felé (...) szervezzenek a kolostorokban e célból körmeneteket, csakúgy, mint az elõzõ évben, 60-ban. 18 Ignacio Tellechea a dokumentumot magyarázva aláhúzza Franciaország sajátos helyzetét, hogy II. Fülöp döntését igazolja: földrajzi közelsége okán és erõszakossága miatt a kálvinizmus, úgy tûnik, különösen aggasztja II. Fülöpöt. Genf után Kálvin a prédikátorok tucatjait küldi Franciaországba, amelynek következtében nagy ismertségre tesz szert és 1559 között a kálvinizmus számos francia városban megtelepedett: Párizs, Meaux, Angers, Poitiers, Loudun, Blois,Tours, Orléans, Sens, Rouen, Troyes, La Rochelle, Toulouse, Chartres. Ezekben az években került sor Poitiers-ban a kálvinista zsinatra, Párizsban több mint négyezer kálvinista gyûlésére (1558. május) [...] II. Fülöp helyesen ismerte fel, hogy a veszély»kezd áthatolni Franciaországon«19. Íme egy forrás, amelyre a terézi kifejezés kifejezett forrásaként tekinthetünk: Ezidõtájt hallottam Franciaország bajairól,... s hogy mennyire terjed ez a szerencsétlen felekezet. Emiatt sokat szenvedtem Talán ezen királyi levelek lehetséges visszhangjaként írja Teréz lányainak: arra az egyre kérlek, hogy valahányszor olvassátok ezt az iratot, az én nevemben dicsérjétek nagyon Õ Szent Felségét és imádkozzatok az Õ Egyházának elterjedéséért, a lutheránusok megtéréséért (...), én mindenben alávetem magamat annak, amit a római katolikus Anyaszentegyház tanít. Ebben a hitben élek, ezt vallom, ebben akarok mindig megmaradni és ebben meghalni. 21 II. Fülöp szavai mély vallásos visszhangot keltettek Teréz hispán ortodoxiát szeretõ lelkében. A király ezen kezdeményezései erõsen felrázzák az Egyház leányának lelkiismeretét, amikor látja, hogy a világ lángban áll! Újra halálra akarják ítélni Krisztust! Földre akarják tiporni az Õ Egyházát! 22 Ebben a szorult helyzetben, amelyet Teréz az ország általános állapotáról kapott információk alapján észlel, az üdvösség és az igazság a szent katolikus császári királyi fenségnek, a mi Urunknak 23 ol- 18 Tomás Álvarez, Escritos Teresianos III, Burgos 1996, p E levélhez ahogyan az a külvilágra reflektál és annak céljához kapcsolódó magyarázathoz v.ö.. José Ignacio Tellechea, Plegarias por la unión de la religión cristiana. Un sorprendente despacho de Felipe II (1560), dans Diálogo Ecuménico 20 (Salamanca 1965) Amint ez a történész bebizonyítja, már 1560-ban hasonló sürgönyök születtek amikre õ lelt a simancas-i levéltárban. 19 Uo., p A tökéletesség útja, 1,2. 21 Belsõ várkastély, Utóirat A tökéletesség útja, 1,5. 23 Levél II. Fülöpnek június 11-én

5 8 JÉZUSRÓL NEVEZETT TERÉZ, KRISZTUS SZERELMESE... JÉZUSRÓL NEVEZETT TERÉZ, KRISZTUS SZERELMESE... 9 ANÍTÁS dalán áll. Érthetõ, hogy kötelezõnek hitte a mi katolikus királyunk, don Felipe 24 utasításainak, politikai és vallási meggyõzõdésének követését. Számára elõször V. Károly, majd II. Fülöp, az isteni hatalom letéteményesei voltak. V. Károly idején okoztak rettenetes pusztítást a lutheránusok. Egy protestáns lelkész emlékeztet minket arra, hogy õ [V. Károly] az, aki történelmi kapcsolatot teremtett Luther Márton kivel 1521-ben a wormsi birodalmi gyûlésen találkozott és Teréz között, aki látta õt [V. Károlyt] bevonulni 1534-ben Avilába 25. Most, hogy II. Fülöp lett Spanyolország királya, ez Franciaország bajainak ideje. II. Fülöp politikája a nemzet életében egy fordulat kezdete volt. Ez Avilai Teréz életében is érzõdött.az április 3-ai cateau-cambrésis-i szerzõdés békét hozott Franciaországgal. II. Henrik és Medici Katalin lányát,valois Erzsébetet Spanyol II. Fülöp következõ, harmadik feleségének szánták ban valóban hitvese is lett. Spanyolország Franciaország irányába fordult.a politikai-vallási hírek Teréz lelkét ettõl kezdve érintik meg. Ebben a kontextusban és ebben az idõszakban, lelki érettségében jut el Teréz az avilai Szent József kolostor alapításának gondolatához. Ekkor kapja a pokolról karizmatikus látomásait, ahol egyéb reakciók között elnyeri azt a mélységes fájdalmat, amelyet a sok elkárhozó lélek fölött érzek. Fõleg ezeket a lutheránusokat sajnálom, mert hisz õk már a keresztség folytán, tagjai voltak az egyháznak. Innét azok a heves buzdulatok, hogy bárcsak tehetnék valamit a lelkek üdvére 26. Ez az a belsõ aggodalom, ami végül eljuttatja arra a gondolatra barátai körében miért ne élhetnénk mi a sarutlan nõvérek mintájára; s miért ne alapítanánk mi is, mint õk, zárdát. 27 Erre az estére, amely az új kármel megalapításához vezetett, 1560 õszén kerül sor 28. Ugyanabban az évben, 1560-ban írja: Soha nem aggódtam volna ezekért a dolgokért, kivéve általában az eretnekekért, akik miatt gyakran bánkódom és mikor erre gondolok, szinte mindig úgy érzem, hogy ez a bánat maga felér egy megpróbáltatással. 29 A Szent József kármelt augusztus 24-én 30 fogják megalapítani a háttérben közben Franciaország bajaira és a szerencsétlen felekezetre gondolva. Ugyanezen évben ( ezidõtájt ) Teréz és II. Fülöp számára fontos események történnek márciusában Henri de Guise herceg parancsára Vassy-ban tömegmészárlásra került sor, amely kiváltotta a hugenották erõszakos ellenállását és vallásháború tört ki. A mészárlásról, úgy tûnik,teréz is hírt kapott. 24 Alapítások könyve 28,6. Ugyanezt a kifejezést használja: Alapítások könyve 29, J. Boulet, Thérése d'avila et Luther, dans Carmel 1982/2, p Önéletrajz 32,6 27 Uo., Efrén-Steggink, op. cit., p Lelki számadások I.,Avila Önéletrajz 36,5 Ez okozza Teréz érzelmi fûtöttségét, amely a tõle ismert szenvedéllyel tölti meg tollát, amikor a lutheránusokról és a szerencsétlen felekezetrõl ír. Fõképp A tökéletesség útjának elsõ és harmadik fejezetében, Krisztust megszólítva: Ó én Üdvözítõm! Mennyire sajog a szívem, ha erre gondolok! Majd, saját nõvérei körén túlmutatva, a keresztényekhez intézi a kérdést: Hová jutottak a keresztények? Mindig azok sértegetnek Téged legjobban, akik legtöbbet tartoznak Neked! 31 Emlékszünk feljebb a drámai képre, a lángoló kifejezésre, amit Teréz A tökéletesség útjában használ: Íme a világ lángban áll! Újra halálra akarják ítélni Krisztust! Földre akarják tiporni az Õ Egyházát! 32 Mindez gondviselésszerûnek tûnik, mivel ezt az egyházi helyzetet Teréz annyira a szívére veszi, hogy a megújított Kármelben ismeri fel szüntelen imáinak célját. Jesús Castellano elégedetten összegzi: Az akkori Egyház viszontagságai közepette Teréz hallja és követi a Tridenti zsinat történéseinek visszhangját, követi az Egyház életét Spanyolországban, különösképpen a vallásháborúk okozta változásokat. 33 Spanyolországban is tudomást szereztek arról, hogy Németalföldön amely spanyol birtok, 1566-ban Szent Lõrinc napján, egy protestáns csoport betört egy kolostorba és minden képet összetört. Ugyanazon évben, augusztus 22-én egy kálvinista hadoszlop Gand városának valamennyi templomában és kolostorában minden képet, ablaküveget és a katolikus kultúra egyéb szimbólumait módszeresen lerombolt 34. A protestantizmus továbbterjedése Németalföldön keresztül zajlott. Így Teréz maga is látta, hogy emberi erõ nem képes többé ezeknek az eretnekségeknek mind jobban elharapódzó tüzét elfojtani 35. Hozzáteszi még: ezek a szerencsétlen lutheránusok feldúlják a legszentebb Oltáriszentség hajlékait, lerombolják a templomokat, legyilkolják a papokat és megfosszák a népet a szentségektõl. 36 Talán kemény szavaival a képrombolás hírére reagált, amik a protestáns pusztítást 31 A tökéletesség útja, 1,3 32 A tökéletesség útja,1,5.a protestánsokra és az eretnekekre számos hivatkozást találhatunk a terézi írásokban: Önéletrajz 7,4; 21,1; 32,6; 40,5-14, A tökéletesség útja 1,2; 3,1-8; Alapítások könyve 3,10; 18,5; Belsõ Várkastély 5. lakás 2,10; Belsõ Várkastély 7. lakás 4, Jesús Castellano, Spiritualité thérésienne. Expérience et doctrine, Paulines,Abidjan 2006, p G. PARKER, op. cit., p. 377.A kálvinisták viszonya a képromboláshoz a vallási vezetõjük által hirdetett meggyõzõdésbõl származott: Mi azt tartjuk, hogy Istent látható alakban kiábrázolnunk nem szabad, mivel ezt õ maga megtiltotta, s mivel ez nem is történhetik anélkül, hogy dicsõsége csorbát ne szenvedjen. (...) Isten fenségét, mely sokkal dicsõségesebb, hogy nem szemeink láthatnák, nem szabad dicstelen rajzokkal megrontani. Kálvin J.: A keresztény vallás rendszere I.1.XI. (Institutio Religionis Christianae) Pápa, A tökéletesség útja, 3,1 Ismét Jesús Castellano az, aki finom érzékkel világít rá: Az Egyház emberi földrajza és történelmi hányattatásai Teréz számára nem jelentenek puszta anekdotákat, egyszerû információkat vagy jelentéktelen felületes reakciókat. Ezek vallásos tapasztalatot hívnak benne életre, az Egyházzal való azonosulás elkötelezettségét, mélyreható részvételét annak nagy bajaiban és megújulási erõfeszítéseiben. (V.ö.: op. cit., p. 150) 36 A tökéletesség útja, 43. old. közepe

6 10 JÉZUSRÓL NEVEZETT TERÉZ, KRISZTUS SZERELMESE... JÉZUSRÓL NEVEZETT TERÉZ, KRISZTUS SZERELMESE ANÍTÁS jellemezték? Ezek a hírek késztették arra, hogy az Egyház nagy szenvedésérõl 37 beszéljen. Ezek voltak az elsõ évei a Szent József kolostorban, amikor A tökéletesség útján dolgozott. Teréz együttérzõen reagál a tudomására jutott hírekre és szavait az események és az adott kulturális légkör hatására írja. Azt hihetnénk, hogy kifejezésein az ökumenizmus zátonyra fut. Igaz az is, hogy mondatait gyakran használták az ellenreformáció irodalmában. Azonban ezek a fogalmak történelmi környezetük fényében jobban magyarázhatók. Elegendõ õket jól körbejárni, hogy megértsük a valódi jelentésüket. Mondatai, kifejezései, amelyek elsõre úgy tûnnek, hogy bármely ökumenikus egyetértés elõtt bezárják az ajtót, eredeti szövegkörnyezetükbe visszahelyezve inkább arról a meggyõzõdésrõl és tapasztalatról tanúskodnak, amelyet minden keresztény átél bármelyik egyházban. Íme a Francia Református Egyház protestáns lelkészének, Jean Boulet-nak az értékelése. Biztosít minket arról, hogy Teréz említett szövegeiben nem található sem a gyûlölet, sem az agresszivitás semmilyen nyoma, de nagy együttérzés és megkapó nagylelkûség, mely éppoly nagy és éppoly megkapó, mint a tájékozatlanság a szóban forgó kérdésrõl. 38 Többrõl mint tudatlanságról, inkább félretájékoztatásról vagy politikai érdekû hírközlésrõl van szó. Hozzá kell tennünk, hogy itt a lutheránusok és a szerencsétlen felekezet szánakozó kifejezéseket a kor ekléziológiájának általánosan elterjedt fogalmaként használja, mely ekléziológia a legnagyobb bizonyossággal és szigorúsággal prédikálja az alaptételt: az Egyházon kívül nincs üdvösség. Mint egyébként mindenki,teréz is ezt a tant vallja, amikor leírja a lutheránusokról: hisz õk már a keresztség folytán, tagjai voltak az egyháznak Krisztológiai párhuzamok Tapasztalatai alapján, Jézusról elnevezett Teréz korát meghaladóan Lutherhez közeli állításokhoz jut el. Önmagára úgy tekint, mint akinek Isten teljesen ingyen ( de balde ) megbocsátott, nem azért, mert õ maga is megbocsátott, mivelhogy õt senki nem bántotta meg 40. A kritikus már itt párhuzamot talál a lutheránusi megigazulás tanával. Ez az eredeti kéziratban szerepel, az a másolat azonban már nem tartalmazza amit még õ készített elõ kiadásra és egy évvel a halála után jelent meg Evorában, Portugáliában. A toledói változatba újabb javításokat illesztettek be. Elõször is átírták a tiszta szellemi szeretetrõl szóló tant A tökéletesség útja elsõ fejezeteiben, mert az az alumbrados vagyis a megvilágosodottak tanításával megegyezõnek tûnt.továbbá õ meg volt gyõzõdve hitében arról, hogy Isten anélkül bocsát meg neki, hogy érdemeit nézné, egyedül isteni irgalmasságával. A kegyelmi állapotban való bizonyosságát is megerõsítette, ami a lutheránusokat fellelkesíti, mert azt úgy értékelik, mint Luther bizalom-hitének hatását.teréz ugyan felismeri jó tetteit, az Isten elé mégis üres kezekkel 41 járul, hiszi, hogy csakis az irgalom menti meg. Ez A tökéletesség útja 36. fejezetének tanítása. Azonban inkább fontoljuk meg krisztológiáját, jobban mondva krisztopátiáját, ami még több párhuzamot mutat Teréz és különvált testvéreink között. Elegendõ Marcel Bataillont 42 olvasni, hogy elképzeljük Spanyolországra akkoriban mennyire jellemzõ volt az a gyakran nemzeti, népi vallási eredetû túlzás, amit a külsõdleges jelek és megnyilvánulások vonzottak. Teréz ezzel merészen és erõsen szembeszáll. Mielõtt az Úr élõ könyvként 43 megmutatta magát neki, már Jézus személyisége belsõ lényegének vonzásába került. Ehhez a tárgyhoz vizsgálnunk kell az Önéletrajz 22. fejezetét. Itt található egy páratlan meggyõzõdés, tapasztalat és krisztológiai tanítás, amely antológiai és referencia értékkel bír a XVI. század teológiájában. Itt Teréz hitet, Krisztushoz való személyes ragaszkodást, buzgó és határozott tanúságot tesz 44. Szokatlan bátorsággal beszél, nem törõdik sem a közvéleménnyel, sem a toledói P. García domonkos teológus lehetséges reakciójával, akihez az Önéletrajz címû könyvét intézte. Egy dolgot akarok még mondani, amely nézetem szerint igen fontos, s ha Kegyelmed is jónak találja, óvatosságra fog inteni másokat is, akiknek talán szükségük is van erre a tanácsra. Ez a bevezetõ elõszó. Majd bemutatja a kérdés fon- 37 Amikor látom az Egyház nagy szenvedését, ami miatt sokat bánkódom, úgy tûnik nekem, hogy gúnyolódás más miatt aggódni; így ezt folyton, szünet nélkül az Istenre bízom. (Lelki számadások 3,7). 38 J. Boulet, op. cit., p Önéletrajz 32,6 40 Figyeljük meg, nõvéreim, nem azt mondja, hogy amint mi is meg fogunk bocsátani.(...)de mit tegyen az ilyen szegényes teremtés, mint én, akinek oly kevés alkalma volt valamit megbocsátani, ellenben annyija van, amiért bocsánatot kell kérnie? (...) én még ezekbõl az értéktelen megbocsátásokból is oly keveset tudok neked felajánlani, Uram, hogy nekem teljesen ingyen kell megbocsátanod. (A tökéletesség útja, 36,1) 41 Értesd meg velünk, Uram, hogy nem vagyunk tisztában önmagunkkal; hogy üres kézzel járulunk eléd; és bocsáss meg nekünk nagy irgalmasságodban! (A tökéletesség útja, 36,6) 42 M. Bataillon, Erasmo y España. Estudio sobre la historia espiritual del s. XVI, México 1966, 921 p. 43 Önéletrajz 26, Teréz a tanítást kiegészítette: Belsõ Várkastély 6. lakás 7.

7 12 JÉZUSRÓL NEVEZETT TERÉZ, KRISZTUS SZERELMESE... JÉZUSRÓL NEVEZETT TERÉZ, KRISZTUS SZERELMESE ANÍTÁS tosságát: Egyes, a belsõ imáról szóló könyvek ugyanis azt mondják, hogy bár a lélek a maga erejébõl nem képes följutni ennek a szemlélõdésnek színvonalára, lévén az teljesen természetfölötti és kizárólag az Úr mûve a lélekben, azért mindamellett elõsegítheti annak elérését. 45 Személyes és elmélyült tapasztalatot szerezve az Úrról az imádság meghittségében, Teréz korának tanított és hirdetett elveit nem tudja elfogadni. És biztosnak érzi magát abban, amit ki akar fejezni: Egész életemben olyan gyöngéd áhítattal viseltettem Krisztus Urunk irányában! (...) Azért is, Uram, Kegyelmed ne keressen más utat, még ha föl is ért volna már a szemlélõdés csúcsára; mert ez az út teljesen megbízható. Ez a mi Urunk reánk nézve minden jónak forrása; Õ majd személyesen fogja Önt oktatni. Elmélkedjék az Õ életérõl: ez a mi legjobb mintaképünk. Mindezt bizonyítékkal alátámasztván, megemlíti Szent Pál, Szent Ferenc, Páduai Szent Antal, Szent Bernát, Sienai Szent Katalin esetét és sokan mások is, amint ezt Kegyelmed jobban tudja nálamnál. Hangsúlyozza és oktatóan figyelmezteti a teológust: Kegyelmed tartsa magát ehhez. 46 Teréz megtanít minket Krisztus emberi természetéhez közel kerülni. Ez az õ harca az Üdvözítõ emberségének vitájában: Krisztus emberségének jelenléte és szerepe a lelki életben. Az emberi gyengeségnek szüksége van arra, hogy Krisztusban mindig megtalálja érzéseinek visszhangját, fogyatékosságainak menedékét, mert: nagyon is jól esik nekünk Krisztus Urunk barátsága. Benne ugyanis embert látunk, aki fárad és szenved,mint mi. 47 Innen érkezik el Krisztus emberségének központi és helyettesíthetetlen karakteréhez: Az is világos elõttem, s azóta teljesen beláttam, hogyha az Úristennek kedvében akarunk járni, s azt óhajtjuk, hogy nagy kegyelmekben részesítsen bennünket, úgy illik és úgy akarja Õ, hogy minden ennek a szentséges emberi természetnek közvetítésével történjék 48. Így mutatja nekünk önmagát mint utat, mint modellt, az evangéliumi önmeghatározása szerint. (Jn 14,6) Ennek a témának a gyakorlati kérdését korrigálta Teréz a saját korában, ahogyan errõl ebben a helyénvaló megfigyelésben olvashatunk: Teréz szellemiségében Krisztus emberségének misztikus kérdése szorosan kapcsolódik a keresztény humanizmus és a felebarát szeretetének problémájához, Krisztus példájára. Krisztus válik így minden keresztény cselekedet normájává; embersége a keresztény humanizmusban tükrözõdik, emberszeretete az emberek iránt a jótékonyság alapjává válik; egy terézi krisztonómia elõtt találjuk magunkat, ami a keresztény ideált és gyakorlatot magára a Krisztus Isten és Ember misztériumra alapozza. 49 Krisztus, az igaz Isten és igaz ember, ahogy a Khalkedóniai zsinat határozta meg 451-ben, az egész keresztény hit közös öröksége. 45 Önéletrajz 22, Önéletrajz 22, Önéletrajz 22,10 48 Önéletrajz 22,6 Emlékeztessünk még egyszer erre a végsõ következtetésre: Teréz felfedezése nem jelenti az istenségig való felemelkedést, miközben távolodunk az emberségtõl, hanem mint a méhecske gyûjtjük össze Krisztus emberségének virágáról a virágport és abban fedezzük fel az Isteni Személy szent jelenlétét. Krisztus emberré lett, hogy megszentelje az emberséget, a természetes szükségleteket, egészen az esendõ emberséghez szorosan hozzátartozó gyöngeségekig, a bûnt kivéve (Zsid 4,15) 50. Krisztus alakjának ilyen központi bemutatása amely fõként a korszak katolikus eltévelyedését korrigálja, a lutheránusok és kálvinisták helyeslését és dicséretét váltja ki. Luther összhangban érezhette magát Terézzel azzal, aki oly erõvel faragta egyetlen kifejezéssé: Isten egyedül elég, mikor a Miatyánkot magyarázva ezt írja: Szükséges, hogy Istenen kívül ne maradjon semmi és Isten legyen minden mindenekben 51. Fejezzük be ezt a terézi krisztusközpontúságról szóló jegyzetünket még azzal megerõsítve, hogy Krisztus maga vált számára az élõ könyvvé 52. Luther maga is körülbelül hasonló tapasztalatokra jut: Sem orvosság, sem tanács nem segített volna rajtam, ha nem jött volna el Krisztus és nem nyitotta volna föl a Szentírást és nem vált volna Szavai által tanácsadómmá és vigasztalómmá. Egy összegzõ következtetéshez nem találok jobbat, mint Jean Boulet lelkész értékelését: ha pár szóban kellene összefoglalni márpedig kellene mély egységét ennek e két, sokszor ellentmondásos lelki vezetõnek, úgy hiszem könnyen és egyben õszintén kijelenthetõ, hogy úgy Luthernek, mint Teréznek a figyelme lassanként Jézus Krisztus személyiségére és különösképpen a szenvedõ Krisztuséra összpontosul, és hogy a lutheri kereszt lelkiség összhangot mutat a terézi krisztusközpontú vallásossággal, jóllehet különbözõ érzékenységgel, ami talán csak a nemi különbözésükbõl ered, és abból a ténybõl, hogy egyikük spanyol, másikuk német. 53 Albert de l Annonciation mutatja be nekünk azon kortársak egyikének, Auguste Lecerf lelkésznek az állítását, aki a legalaposabban tanulmányozta Kálvint. Véleménye szerint az élõ kálvinizmus (...) abban mutatkozik meg, hogy az Istennel, az igaz Istennel való találkozás valódiságának, egyszerûségének csodálatos igénye mozgatja. Ha a protestantizmusban párhuzamot akarunk találni azzal, ami a cîteaux-i, vagy a kármelita misztikának a leglényege, bizonyosan nem téves, sem nem túlzott azt állítani, hogy azt a kálvinizmusban felismerjük Efrén de la Madre de Dios, Bases biográficas del doctorado teresiano, EdE, Madrid 1973, p Martin Luther, Explication du Pater. OEuvres, Labor et fides, Genéve, p Önéletrajz 26,5. Ugyanezen a helyen magyarázza el gondolatait: Az Úr pedig akkora szeretettel foglalkozott velem és oktatott minden képzelhetõ módon,hogy azóta igen kevéssé,sõt majdnem egyáltalában nem szorultam könyvekre. Õ Szent Felsége maga volt az az igazi könyv, amelyben szemlélhettem az igazságokat. Áldott könyv, amely úgy belénk vési az olvasandókat és a teendõket, hogy soha sem tudjuk elfelejteni. 53 J. Boulet, op. cit., p Albert de l Annonciation, Les Réformateurs et saint Jean de la Croix devant la piété du Moyen Age finissant, dans Carmel 1962, p Jesús Castellano, Spiritualité thérésienne, p.95.

8 14 JÉZUSRÓL NEVEZETT TERÉZ, KRISZTUS SZERELMESE... JÉZUSRÓL NEVEZETT TERÉZ, KRISZTUS SZERELMESE ANÍTÁS 3. A különvált egyházak értékelése Különbözõ égtájakról érkeznek hozzánk tanúságtételek, melyek arról biztosítanak minket, hogy a vitatkozó lelkektõl eltekintve, a békés szellemekben,teréz vallási tapasztalatait és korának megfelelõ megfogalmazásait a különvált egyházak jóindulattal és megértéssel fogadják.a Kármelben nem felejtettük el az anglikán egyház vezetõjének, Dr. Ramsay-nak az athéni egyetemen 1962-ben elhangzott ünnepélyes szavait: Bár az anglikán egyház nem tudja elismerni a római egyház igényét arra, hogy magát tekintse az egyetlen egyetemes katolikus Egyháznak, más összefüggésben építünk számos római katolikus szellemi tanítására és példaértékû életére: Szent Terézére, Keresztes Szent Jánoséra és sok más misszionáriuséra 55. Kármelita körökben és a nyugati lelkiségi irodalomban a legnagyobb dicséretekkel fogadták az anglikán teológus, E.W.Trueman Dicken mûvét 56. Kutatásainak középpontjában a miszticizmus áll, a Kármel mesterei tanítását az imádság és a keresztény tökéletesség csúcsaként mutatja be.a szerzõ szerint kortársaink számára az imádság útjának tanítása nem egyszerûen egy akadémiai feladat, hanem a legfontosabb hozzájárulás napjaink egy nagy pasztorális problémájához. Teréz és Szent János tanítását ennek fényébe helyezi.a szerzõ hozzáértõen és szakavatottan mélyítette el a Kármel tanítását. Trueman Dicken lelkész ezen munkájával bevezette az anglikán körökbe Teréz és Keresztes János tapasztalatát és tanítását, felmutatva ma számunkra ezen rendkívüli mestereket. Sõt minden keresztény hitvallás fölé helyezi õket, azért, hogy az imádság területén a közös egyetértés boldog példáiként álljanak elõttünk. Pár évvel késõbb a Kármelben Athénagoras ( ) konstantinápolyi ökumenikus pátriarcha egyik kijelentése okozott meglepetést. Néhány spanyol püspökkel folytatott kötetlen beszélgetés során egy megbeszélésen, amely két órányit tartott, megvallotta nekik: Keresztes János és Teréz írásai leggyakoribb lelki olvasmányaim. Eredetiben olvasom õket, szótár nélkül. 57 Ugyanaz a spanyol püspök, aki ezt a közvetlen vallomást feljegyezte minket biztosítva hozzáteszi: Igazi meglepetést volt számunkra, olyan valaki elõtt találni magunkat, aki tökéletesen érti a spanyol nyelvet, azt egy kissé az olasszal és franciával keverve beszéli, néhány régies kifejezést is használva.amerikában több évig tanult spanyolul. Szent Teréz és Keresztes Szent János mintha régi kasztíliai hangon beszéltek volna hozzá. 58 Rendtársunk, Jesús Castellano pozitívan és optimistán fogalmaz a Kármel és az ortodoxia közeledésérõl, errõl a témáról elõadásokat is tartott, kiemelve azt az úttörõ munkát, amely innen, a Saint-Rémy-i Kármelbõl származó keleti Kármelben valósul meg Gödemesterházán (Stânceni). Elég csak Testvériségük folyóiratában megjelent publikációira utalnunk 59. Ami Szent Terézt illeti, nem felejthetkezünk el ünnepének bizánci rítusú liturgikus szertartásáról, amelyet franciául Denis Guillaume állított össze majd késõbb román nyelvre is lefordítottak. Történelmi adatokat keresve Szent Teréz értékelésérõl vagy hatásáról a protestáns írók körében, felleljük például Pierre Poiret-t ( ). A lorraine-megyei Metzben született, Svájcban és németföldön tanult ben a Nantes-i ediktum visszavonása után Németalföldön élt, távol hazájától. A legfõbb misztikus szerzõkrõl írt mûvében, melynek címe Levél, 14 kedvenc névbõl álló listát állít fel.a 3. és a 4. helyet Keresztes Szent János és Szent Teréz foglalja el.a két karmelita mesterrõl egy Elogá -t fogalmaz meg. Hogy Szent Terézrõl beszélhessen, tanulmányozta az Önéletrajzot, A tökéletesség útját, A belsõ várkastélyt, Az alapítások könyvét,a Fohászokat és a Leveleket. Ismerte Ribera és Yepes által írt életrajzokat. Ismert elõtte, hogy Teréz mûveit számos nyelvre lefordították, még latinra is ban Kölnben. Pierre Poiret dicsérõ bekezdéseket szentel Teréznek: különös hangsúlyt fektet az imádság útjára, mind az aktív mind a passzív imádságra; olyan végtelen vagy szavakkal kifejezhetetlen fokokat és kegyelmeket ér el melyeket Isten nyilatkoztat ki neki az imában (...) Végül,Teréz alapos ismeretének jeleként készít egy felsorolást azon szerzõkrõl, akikben megjelenek Szent Teréz jellemvonásai vagy akik nagyon közel állnak hozzá : heftai Szent Gertrúd, Morus Gertrúd, Morus Szent Tamás unokahúga, Sienai Szent Katalin, a bencés Louis de Blois, Raymond Jordain és említhetnék még sok másokat A. M. García Ordás, Santa Teresa de Jesús y San Juan de la Cruz vistos por un anglicano, dans Revista de Espiritualidad, 36 (Madrid 1967) The Crucible of Love. A Study of the Mysticism of St.Teresa of Jesus and St. John of the Cross, Darton, Longman and Too Lmt, London 1963, XIII-548 p. Íme néhány bemutatása, illetve recenziója a könyvnek kármelitafolyóiratokban: G. Moro, Revista de Espiritualidad 36 (Madrid 1967) ;A. M. García Ordás, uo., p ; M. Martín del Blanco, Un sacerdote anglicano habla de Santa Teresa y de S. Juan de la Cruz para nuestro tiempo, Monte Carmelo 76 (Burgos 1968) p Mons. José M. Cirarda, tanúságtétele, Ecclesia 1375 (Madrid 1968), p Uo. 59 Részemrõl megemlíteném a rendtársammal együtt írt mûvet: El Carmelo Teresiano y la Espiritualidad ortodoxa, dans Revista de Espiritualidad 245 (Madrid 2002), T. Álvarez, San Juan de la Cruz y Santa Teresa en ambiente protestante, dans Monte Carmelo 114 (Burgos 2006) 7-14.

9 16 JÉZUSRÓL NEVEZETT TERÉZ, KRISZTUS SZERELMESE... JÉZUSRÓL NEVEZETT TERÉZ, KRISZTUS SZERELMESE ANÍTÁS Ha folytatjuk a példák keresését párhuzamokra más protestáns szerzõk és Szent Teréz között, említsünk meg egy másik nevet, aki a mai napig elismert lelki tanítómester. Õ Gerhard Tersteegen ( ). Róla említik, hogy íme valaki, aki a Kármel gondolatait átvitte a református egyházakba. Ezt állítja Klaus Ponkratz 61. Ezen nürnbergi protestáns lelkész szerint Gerhard Tersteegen a kármelita lelkiség ismeretéhez Madame Guyonon ( ) közvetítésével juthatott el. Tersteegen a mai napig jelen van a protestáns hagyományban írásaival 62 és azzal a nyolc egyházi énekkel az Evangelischer Gesangbuch -ban, amelyet a német protestáns gyülekezet használ az istentiszteletein 63. Ponkratz lelkész ebben a cikkében összeveti Tersteegen spirituális írásait és Lieder -eit Keresztes Szent János szövegeivel. De Szent Teréz nyilvánvaló ihletét is kimutatja. A belsõre helyezett hangsúly a terézi tanítás visszhangjaként jelenik meg. Elegendõ felkutatni kifejezéseit, mint Ich in dir, Du in mir [In tebenned, Te énbennem], vagy a Gott ist genug [Isten elég], amely mintha a Solo Dios basta [Egyedül Isten elég] fordítása lenne. Egyébként amit Teréz a belsõ várkastélynak nevez, az Tersteegen számára a belsõ lelkek kis virágoskertje, az erõs vár, édes cella. Legyünk megértõek a korabeli, évi irodalmi ízlés iránt. Tegyünk hozzá egy napjainkból származó tanúságtételt ban a karmeliták Mount Carmel folyóiratában 64 egy metodista lelkész, Martin Wray nyilatkozott. Felidézte a találkozását Szent Terézzel. Elõször diákként, majd már érettebb korban és egyre inkább vonzódva egy mélyebb lelkiség felé, a keresztény imádság egy új megértésével, a lelkész Terézt úgy látja, mint reális, határozott, elszánt és elkötelezett reformer, alkotó tanító és spirituális vezetõ, mély pszichológiai éleslátással rendelkezõ személy. Csodálja Terézben azt a módot, ahogyan elmagyarázza a belsõ istentapasztalatokat, amelyeket szinte lehetetlen elmagyarázni. Ha most lenyûgözve érzi magát Teréz zsenialitásától, az azért van, mert Teréz elbeszélése a lelki utazásról egy hiteles panorámát nyitott az életem egy pillanatában. (...) Segített értelmezni saját létemet augusztus 28-án egy konferencián az avilai Terézi és Szent Jánosi Tudományok Nemzetközi Központjában (CITeS), a Jézusról elnevezett Teréz Önéletrajzi könyvének nemzetközi kongresszusán, Martin Wray újabb érvekkel világította meg Teréz iránti megbecsülését, összhangot fedezve fel közte és Wesley János ( ) tanítása között, aki Nagy-Britanniában a metodista mozgalmat alapította 65. Végezetül emlékezzünk csak anekdotaszerûen egy német protestánsra, aki vette a fáradságot és lefordította a Belsõ várkastélyt, amely számos kiadást élt meg. Fritz Vogelgsangról 66 van szó. Elegendõ felidéznünk azokat a nehézségeket, amelyeket a fordítónak az evangélikus kultúra hiányzó misztikus kifejezéseibõl adódóan kellett legyõznie. 4. Egy kivételes tanú: Jürgen Moltmann evangélikus lelkész Elhaladva a protestáns Ernst Schering mellett, aki egy figyelemreméltó mûvet írt Terézrõl és Keresztes Jánosról67, szóljunk rögtön Jürgen Moltmannról. A szerzõ hírneve, elemzéseinek mélysége és részletessége okán megérdemli ezt a különleges figyelmet.terézrõl és Lutherrõl egy esszében már 30 éve, de még ma is megvilágítóan fejtette ki nézeteit68.azt írja: a Teréz felé vezetõ úton számos követ találunk, amelyeket el kell távolítani. Ezek az elõítéletek, amelyeket az egyház 400 éves megosztottsága és a vallásháborúk váltottak ki. Köztük olyan elõítéletek is, melyektõl maga Teréz sem volt mentes. 69 Mit ismert vajon Luther és Kálvin evangéliumi hitébõl? Csak a veszélyrõl tudott, amit a protestálás általánosságban megtestesített, és ami benne apokaliptikus képeket idézett elõ. De a reformátorok hatására és nekik válaszul a Kármel reformjának gondolatát dolgozta ki, közremûködésként az Egyház megújításában és javításában. Ilymódon nem õ lett vajon az ellenreformáció egyik fõ alakja? Annál sokkal többé, a katolikus reform fõ alakjává vált. Gondolatvilága egybecseng Kálvinéval az Egyházra, mint Isten tulajdonára tekintve, mint amely hatalmát, fenségét és szuverenitását az Istentõl kapja. A világ lángokban áll, ez volt a helyzet Teréz idejében, csakúgy, mint manapság emlékeztet minket ez a teológus. A helyzet olyannyira komoly, hogy szükségünk van a múlt tanúira, függetlenül attól, hogy melyik keresztény felekezethez tartoztak (...) Az egység felé törekvés egyre inkább egyedül a keresztény ökumenizmus új feladataként és új tapasztalataként jelenik meg számunkra. (...) Közös 61 K. Ponkratz, Johannes vom Kreuz in den Liedern von Gerhard Tersteegen, dans Karmel Impulse 17 (Birkenwerder 2007/4), G.Tersteegen, Weg der Wahrheit, dans une édition relativement récente de Stuttgart 1968, 466 p. 63 Keresztrõl elnevezett Johanna kármelita nõvér egy esszét szentelt Gerhard Tersteegen alakjának és a kármelita misztikából merített ihletének: Neuebelebung der Mystik als Ansatz einer kommenden Spiritualität, Peter Lang, Bern-Frankfurt-Las Vegas 1979, 180 p. Ugyanígy Reinhard Deichgräber nyújtott jó meglátást a nagy német mester leliségérõl, fõként egyházi énekei területén a hívek gyülekezetében történõ énekléshez. V.ö.: Gott ist genug. Liedmeditationen nach Gerhard Tersteegen, Vandenhoeck & Ruprecht M.Wray, Holy Nonsense:A Methodist Encounters Teresa, dans Mount Carmel 56 (Oxford 2008/1), M.Wray,The Life of St Teresa of Ávila: an ecumenical reading, in AA.VV., El libro de la Vida de Santa Teresa de Jesús. Actas del I Congreso Internacional Teresiano, Ávila 2011, p F.Vogelgsang, Teresia von Ávila. Die Innere Burg. Goverts, Stuttgart 1966, 244 p. 67 V.ö. még cikkeivel: E. Schering, Mystik und Tat. Therese von Jesus, Johannes vom Kreuz und die Selbstbehauptung der Mystik. E. Reinhardt, München-Basel, 1959, 356 p.v.ö.: H.-J. Lauter, Katholische in protestantischer Sicht, in Wissenschaft und Weisheit 23, Düseldorf 1960, ; O. Schneider, Un protestante alemán escribe sobre Santa Teresa de Jesús y San Juan de la Cruz, dans Revista de Espiritualidad 20 (Madrid 1961) J. Motmann, Die Wendung zur Christusmystik bei Teresa von Ávila, oder: Teresa von Ávila und Martin Luther, dans W. Herbstrith (éd.), Gott allein.teresa von Ávila heute. Herder, Freiburg 1982, p A cikk megjelent még: Stimmen der Zeit 200 (Freiburg 1982) Uo.: p. 184.

10 18 JÉZUSRÓL NEVEZETT TERÉZ, KRISZTUS SZERELMESE... JÉZUSRÓL NEVEZETT TERÉZ, KRISZTUS SZERELMESE ANÍTÁS gyökér és szellemi közösség mindig is létezett az egyház különválása óta. Ez pedig a misztikus mozgalom, tapasztalat és teológia. 70 És ez utóbbit evangélikus testvérei felé címezi, mert a keresztény misztikával szemben õk mindig is ellenérzéssel viseltettek. Teréz és Luther ugyanahhoz a korszakhoz tartoznak, közös a szellemi atyjuk Szent Ágoston személyében. Ugyanígy transzcendentális misztikájukban Krisztusra reflektálnak, az õ Emberségére, a megfeszített Istenre. A keresztény misztika lényegében a kereszt misztikája, a Passió szemlélése, az eukarisztikus tapasztalat, valamint Krisztus szenvedésének és halálának meditációja. Egy másik párhuzam az önismeret Isten ismeretében. Teréz az imádságban Istenrõl szerzett tapasztalatot és önmagáról: Az imádságban értettem meg az életemet... Mindent az imádságban ért meg: nagyságát és nyomorúságát, az élet fájdalmait és örömeit.a belsõ út az Isten felé vezetõ út. Fõként ez a Belsõ várkastélyának pedagógiája. Némely lelkek a várkastélynak csak külsõ kerületén tartózkodnak s kisebb gondjuk is nagyobb, mint bemenni s megnézni, hogy mi van abban a drágalátos épületben s hogy milyen lakásokat foglal magában. (...) Ha az ilyen lélek nem látja be idejében nyomorúságos helyzetét, akkor úgy jár, mint Lót felesége. Az sóbálvánnyá változott, mert kíváncsian visszatekintett, õ meg sóbálvánnyá lesz, mert nem kíváncsi betekinteni a saját lelkébe. Így szentenciaként állítja: a lelki várkastély belsejébe csak egy kapu vezet s ez az imádság és az elmélkedés. Nem akarok itt különbséget tenni az ajakima és az elmélkedés között, mert hiszen ha az ajakima igazán imádság, akkor szükségképpen elmélkedés kíséri. 71 Kálvin következõ megállapítása ennek lehetne a visszhangja: Egész bölcsességünk (...) két részbõl áll: Isten s önmagunk ismeretébõl. Egyébként, bár egymással sok kapocs fûzi õket össze, nem könnyû eldönteni, hogy melyik elõzi meg és szüli magából a másikat. 72 Luther ugyanebben az értelemben mondja: Isten és az ember ismerete isteni és hiteles teológiai bölcsesség. Isten és az ember megismerését oly módon fogalmazza meg, hogy az üdvözítõ Istenre és a bûnös emberre hivatkozik. 73 Kire gondolhatott? Teréz összhangban áll a protestáns teológia azon fontos pontjával, mely az emberrõl mint, simul iustus et peccator [egyszerre igaz és bûnös]-rõl beszél. Szóljunk újra egy szót Krisztus megismerésérõl és Krisztus misztikájáról. Az Önéletrajz 22. fejezete nyújtja nekünk a Lutherrel való összehasonlítás alapját.teréznél olvassuk: de hogy az ember teljesen eltávolodjék Krisztus Urunktól, hogy az Õ szentséges isteni testét egy sorba helyezze ezzel a mi nyomorúságunkkal és a többi teremtményekkel: nem, ezt a gondolatot nem tudom elviselni! (...) Mikor elkezdtem némi természetfölötti, azaz nyugalmi imában részesülni, igyekeztem eltávolítani magamtól minden anyagi dolognak eszméjét. (...) Ó én lelkemnek Ura! Ó egyetlen kincsem, keresztre feszített Jézusom! Valahányszor eszembe jut, hogy volt idõ, amikor így gondolkoztam, belefájdul a szívem! Úgy érzem, mintha valami nagy árulást követtem volna el! Igaz, hogy jóhiszemûen történt. 74 Ezzel Luther kereszt-teológiájának a szívében vagyunk: Így már senkinek sem elegendõ és nem válik üdvére, ha csak fenségében és dicsõségében ismeri az Istent, ha nem ismeri õt megalázottságában és a kereszt gyalázatában. ( ) Tehát csak a megfeszített Krisztusban van az igazi teológia és istenismeret. 75 Ezt Luther 1518-ban jelenti ki a Heidelbergi disputa 20. tételében. Moltmann után, egyéb párhuzamok is kimutathatóak a protestáns teológia és a mi szent Kármelitánk között. És õ összegzésként azt mondja, hogy Krisztus keresztje alatt, saját érdemek nélkül, üres kezekkel, minden keresztény felekezetnek egy evangéliumi közösségben kell elhelyezkednie, a reformáció vagy ellenreformáció nagy mestereit, a Jézusról elnevezett Szent Teréz szerzetesnõt és a volt ágostonrendi szerzetest Luther Márton követve. Összegzés Teréz Önéletrajzának utolsó fejezetében elmondja, hogy megértett valami igazságot ebbõl az isteni Igazságból. Ez bevésõdve maradt a lelkében és új tiszteletet oltott belé Isten irányában.aminek következtében az Úr megértette velem, hogy õ maga az Igazság... 76, az istenség olyan, mint valami igen tiszta gyémánt, amely sokkal nagyobb, mint az egész világ vagy pedig egy tükör; ( ) a mi összes cselekedeteink mind visszatükrözõdnek ebben a gyémántban, amennyiben az mindent magában foglal, és semmi sem marad kívül az 70 Uo.: p A belsõ várkastély;az elsõ lakás, I. fejezet 72 Kálvin J.:A keresztény vallás rendszere I, 1, 1-2. (Institutio Religionis Christianae) Pápa, Önéletrajz 22. fejezet 75 Luther M.: Heidelbergi Disputáció, Luther füzetek 8., Magyarországi Luther Szövetség, M. Luther, Zu Psalm 51,WA 40 II, Önéletrajz 40, 3.

11 20 JÉZUSRÓL NEVEZETT TERÉZ, KRISZTUS SZERELMESE... JÉZUSRÓL NEVEZETT TERÉZ, KRISZTUS SZERELMESE ANÍTÁS õ végtelen terjedelmé 77. Rajtunk áll, hogy mi is belenézzünk ebbe a megvilágító tükörbe, hogy megtudjuk kik vagyunk és mi az amit teszünk. Teréz nevel minket az Igazság felé haladni: megértettem, mekkora elõny az, ha az ember ügyet sem vet olyan dologra, amely nem visz bennünket közelebb Istenhez. Ebbõl azután azt is beláttam, hogy mit jelent az, ha a lélek amúgy igazában az örök Igazság színe elõtt jár. (...) Ez az igazság, amely elõttem kinyilatkoztatta magát, maga az Igazság, és nincs sem kezdete, sem vége.a többi igazság mind ettõl az Igazságtól függ, aminthogy ettõl a Szeretettõl függ minden egyéb szeretet, és ettõl a Nagyságtól, minden más nagyság. 78 Itt van a találkozási és egyetértési pontunk, mert ma is az igazság szabaddá tesz benneteket (Jn 8,32) minden bizalmatlanságtól, minden nehezteléstõl, minden elõítélettõl, minden szétválástól. Jézusról elnevezett Teréz, az elsõ nõi egyházdoktor az egységnek is tanítója. Az igazságban, az igazsággal, az igazságért. Csatlakozzunk iskolájához, kötelezzük el magunkat az igazság mellett. Aki az igazságot keresi, akár tudja, akár nem tudja figyelmeztet minket Edith Stein Istent keresi. 79 És az ökumenizmusban errõl van szó. Keressük hát mindnyájan az igazságot, mert benne megtaláljuk Istent, a közös Atyánkat. Patrick Werrn lelkész hozzászólása az elõadás után: Atya, megvilágítva Szent Teréz problematikus szavait az evangélikusokról, eszembe jutottak Clairvaux-i Szent Bernát éppannyira problematikus kijelentései a második keresztesháború idején a zsidókkal kapcsolatban és Luther Márton antiszemita és szerzetesség ellenes szavai Luthernél megjegyezhetjük, hogy nem ismerte a zsidóságot belülrõl és hogy szerzetesség ellenessége zsigeri és neurózisos; ami azokat a megjegyzéseit illeti, amelyeket Luther a Katolikus Egyházzal szemben tett, azoknak súlyuk van, hiszen az az õ Egyháza! Szent Teréz antilutheránus és antikálvinista szavai amint Ön azt hangsúlyozta is a reform erõszakos formái, úgymint a képrombolás hatására születtek és kora hatalmasainak az értelmezései is befolyásolták.testvéreim, párbeszédeink, közös imádságaink a Szent Illés Tesvériségben (Fraternité Saint-Élie) az egység útját mozdítják elõ Jómagam sokat tanultam találkozásaink során Készek lennének meglátogatni engem, és egy evangélikus eukarisztiát ünnepelni együtt? Athosz-hegyi Sziluan atyával együtt szoktam mondani: Nem a különbségek eltörlésérõl van szó, hanem az elválasztó jellemvonásuk elhagyásáról. Szent Teréznek és Luther Mártonnak ez a párbeszédben való szemlélése példamutató. Két életnek az igaz emberrel és igaz Istennel, Krisztussal, Isten megtestesült igéjével való hiteles és tiszta találkozásának igényében látjuk, mindketten egyedül Istent helyezik a középpontba, aki az Igében kinyilatkoztatott és az Eukarisztiában megtört: solus Deus, Dieu seul suffit, basta! Sola fide, sola gratia, sola scriptura. J. Moltmann kifejti, hogy 400 sõt 1000 éves megosztottsága az Egyháznak a másikkal szembeni makacs elõítéleteket, a másikra alsóbbrendûként való tekintést okoz. Terézzel és Mártonnal, mindketten az Egyház reformátorai, Keresztes Jánossal, Wesley-vel, Huss Jánossal, Kempis Tamással, Valdes Péterrel, Assisi Ferenccel, Domonkossal, Loyolai Ignáccal, Páli Vincével, XXIII. Jánossal és VI. Pállal megéljük a semper reformanda Egyházat, a II. Vatikáni Zsinat, a Megigazulás tanáról szóló evangélikus-katolikus Közös Nyilatkozat és Charta oecumenica a nyomdokain. Ebben a két, testvériségben eltelt napban, az elõadások, a találkozások és az ünneplések emlékeztetnek minket arra, hogy az egység létezhet: theologia non est sapientia sed experimentia (Luther). Úton vagyunk, az igazság keresésén, mert az Igazságban találjuk meg Istent. Szent Teréz, aki általában igen óvatos a doktrinális kitételekkel, kidolgozott egy nagyszerû és igen ortodox módot, egy forradalmi gondolatot az igaz alázatosságról a napjainkban jelentõs teológiai és antropológiai vonatkozásokra mondja Morgan annak a könyvnek a kapcsán, amit az Önök figyelmébe ajánlok: J.-M. Laurier, Marcher dans l humilité,thérése d Avila et la théologie de la justification, Éd.du Carmel, Önéletrajz 40, Uo.: 3. és Édith Stein, Levél Adelgundis Jaegerschmid nõvérnek , ESGA 3 (Brief 542), Herder 2000, p. 300.

12 22 A TESTVÉRI SZERETET PRÓBÁJA... A TESTVÉRI SZERETET PRÓBÁJA ANÍTÁS A TESTVÉRI SZERETET PRÓBÁJA A SZENT TERÉZ ÁLTAL ALAPÍTOTT KÖZÖSSÉGBEN Hordozzátok egymás terhét, s így teljesíteni fogjátok Krisztus törvényét (Gal 6, 2). Péceli Bence Imre OCD Budapest M inden közösség életében vannak olyan nehézségek, melyek az átlagosnál jobban megterhelik a közös életet. Amikor ezek felmerülnek, akkor minden tagnak nagyobb erõfeszítést kell tennie azért, hogy a belsõ harmónia ne boruljon fel. Szent Pál apostol így ír errõl: Nekünk azonban, akik erõsek vagyunk, kötelességünk, hogy elviseljük az erõtlenek gyengeségeit, és ne a magunk kedvét keressük. Mindegyiktek igyekezzen keresni felebarátjának, kedvét, javát és épülését! Hiszen Krisztus sem kereste a maga kedvét, hanem amint meg van írva: Szidalmazóid szidalmai rám hullottak (Róm 15, 1-3). Avilai Szent Teréz is ismert ilyen nehézségeket az általa alapított közösségekben. Meg is fogalmazta mûveiben azokat a magatartásokat, amelyeket a nõvéreknek a testvéri szeretet jegyében kell gyakorolniuk. Általában kétfajta nehézséggel kell a közösségnek megbirkóznia: a testi-lelki betegségekkel és a bûnnel. A testileg beteg testvérekkel való törõdés Avilai Szent Teréz sokat küzdött a betegségekkel.az Önéletrajzában beszámol arról, hogy már serdülõkora óta jelentkezett gyenge egészségi állapota, amelynek következménye lett, hogy nem folytathatta a tanulmányait. 80 Részletesen leírta a szerzetesi életének elsõ éveiben felbukkanó nagy betegségének történetét, amely során majdnem az életét is elvesztette. 81 Beszámolt arról is, hogy fiatalkori betegsége az egész életére kihatott: rosszullétei több évtizeden keresztül elkísérték õt. 82 Ezek a szenvedések sok lelki haszonnal jártak, a türelemmel viselt fájdalmak, rosszullétek, segítették abban, hogy szabadon és békében hordozza keresztjét. Ha az Úr azt látja, hogy javunkra szolgál ad egészséget; ellenkezõ esetben betegséget küld. Áldott legyen mindenért. 83 Egyik versében pedig így ír: Adj nekem halált, adj nekem életet, / adj egészséget, vagy betegséget ( ) Mit kívánsz, hogy legyen belõlem? Vö. Ö 3,3. 81 Vö. Ö 4, 9; 5-7-6, Vö. Ö 7, Cta 24, 4. Avilai Nagy Szent Teréz levelei I. / 85. old. 84 Po 2. Habár Teréz lélekben szinte egészen szabaddá vált a betegségségek kényszerítõ terhétõl, vagyis az nem befolyásolták már a lelki életben való elõrehaladásában, mégis mindent megtett azért, hogy az általa alapított közösségekben a nõvérek egészségsége csorbát ne szenvedjen. Több levelének végén a jó egészség ajándékát kéri Istentõl címzettje számára. Egyik esetben a melegebb éghajlatú Dél-Spanyolországban található sevillai nõvérközösség perjelnõjét felszólítja arra, hogy változtassanak a ruházaton, mert többet ér az, hogy részt vegyenek a közösségi együttléteken, minthogy mindannyian megbetegedjenek. 85 A betegek jelenléte a közösségben természetesen elkerülhetetlen. Szent Teréz rendkívüli figyelmet és törõdést igényelt a számukra. Ez nem pusztán egy külön erõbedobás, hanem nagyon jó alkalom a felebaráti szeretet gyakorlására, mind az egészséges, mind a beteg nõvér részérõl. A betegekkel való igényes törõdésre maga az Úr buzdította Terézt egyik látomásában: Azt felelte nekem, hogy most nincs idõ a pihenésre, hanem siessek minél több ilyen zárdát alapítani, mert az ezekben szolgáló lelkek szolgálnak neki vigasztalásra. ( ) Hogy különös gondjuk legyen a betegekre és hogy az a fõnöknõ, aki nem gondozza és dédelgeti betegeit, olyan mint Jóbnak barátai. Hogy Õ a betegséget a lelkek javára küldi, ellenben a gondatlan fõnöknõ veszélyezteti a béketûrést. 86 A nõvérek szabályzata követi is ennek a szellemét: A betegeket ápolják nagy szeretettel, gondossággal és gyöngédséggel, amennyire csak a mi betegségükbõl telik.a beteg pedig dicsérje az Urat, ha jó ellátásban részesül. ( ) A betegeket látogassák és vigasztalják. Nevezzenek ki betegápoló nõvért, és pedig olyant, akiben megvan a szükséges ügyesség és gyöngédség.a betegek pedig mutassák ki ilyenkor azt a tökéletességet, amelyre az egészséges állapotukban tettek szert. Legyenek béketûrõk, okozzanak minél kevesebb alkalmatlanságot, fõleg amikor a baj nem nagy; legyenek engedelmesek a betegápoló iránt, hogy ilyen módon elõbbre haladjanak a 85 Cta 330, 2. - Avilai Nagy Szent Teréz levelei II. / 274. old. 86 Isteni kegyelmek IX. in. Szent Terézia Összes mûvei III. / 470. old.

13 24 A TESTVÉRI SZERETET PRÓBÁJA... A TESTVÉRI SZERETET PRÓBÁJA tökéletességben, a betegséget lelki hasznukra fordítsák, a nõvéreknek pedig épülésére szolgáljanak. 87 Együttélés a lelki-beteg testvérekkel ANÍTÁS A közösségi életet a testi betegeknél jobban igénybe veszik a lelki-betegségben szenvedõ emberek. Ez Avilai Szent Teréz korában is valóság volt. Mûveiben többször elõkerül a melankólia szó, amely alatt olyan érzelmi- és idegbetegséget, fõleg depressziót és hisztérikus tünetekkel járó hangulati ingadozást értett, amelyek mind nagyon gátolják a közösségi életbe való beilleszkedést az elszenvedõje számára, és sok szenvedést okoz a velük együtt élõ egészséges közösségi tagok számára is. 88 A leghosszabb és legkörültekintõbb leírást ennek a bajnak a kezelési lehetõségeirõl az Alapítások könyvének 7. fejezetében találhatjuk meg. Érdemes lenne az egész fejezetet idézni, de lássuk csak a legfontosabb megállapításokat. Teréz szerint, jobb lenne fel se venni azokat a nõvéreket, akikben ennek a betegségnek a gyanúja felmerül. Továbbá fontos, a többiek megkárosítását elkerülendõen is, jól ismerni a melankólia tüneteket, hogy a beteg viselkedését meg lehessen érteni. 89 Ha jól megfigyeljük, hogy mi jellemzi leginkább az ilyeneket, azt látjuk, hogy mindenekelõtt igyekeznek minden áron érvényesíteni saját szeszélyeiket; kimondani mindazt, ami csak a nyelvükre jön; hibákat fölfedezni másokban, s azok révén elleplezni a magukéit. Mindenben a saját élvezetüket keresik. Egy szóval olyan emberek, akikben nincs önuralom. Tekintve tehát, hogy szenvedélyeik nincsenek fékentartva, s hogy mindegyik szeretné megtenni azt, amihez éppen kedve szotytyant: mi lenne akkor, ha senki sem tudna nekik parancsolni? 90 A legtöbb és legkörültekintõbb feladat a kezelésükben a közösség vezetõjére, a perjelnõre hárul.teréz szerint sokszor nincs más lehetõség mint az, hogy félelmet keltve, valamely büntetést kilátásba helyezve fegyelmezi õket.több esetben alkalmazhatónak látja a tényleges büntetést is, ami a korfelfogásnak megfelelõen, adott esetben kolostoron belüli a közösségtõl való elválasztással, elzárással járhat. Teréz szerint, ha valamelyik fõnöknõ csak úgy részvétbõl többet megenged valamelyik ilyen bajban szenvedõ nõvérnek, akkor kockáztatja mind a beteg gyógyulását, mind az egész közösség békéjét. 91 Mindenesetre a szenvedélyeik féken tartására irányuló szigort mindig át kell hatnia a tudat, hogy a betegségük nagyságának arányában felelõsek a tetteikért. A határozott fõnöknõi magatartás 87 Szabványok 8, 1. in. Szent Terézia Összes mûvei III. / 520. old. 88 Vö. Jesús Barrena Sánchez, Teresa de Jesús, una mujer educadora, Institución gran Duque de Alba de la Excma. Diputación Provincial, Ávila, 2000, 361. old. 89 Vö.Alap 7, Alap 7, Vö.Alap 7, 3-7. mellett, a szeretet elsõbbségének kell teret engedni. Ez a szeretet nem jelent engedékenységet, de egy motiváló erõt adhat a betegnek. 92 Annyit azonban megtehet a perjelnõ, hogy nem parancsol nekik olyasmit, amirõl tudja, hogy nem fogják megtenni, mert nincs bennük annyi lelkierõ, hogy uralkodni tudjanak önmagukon.amennyiben célirányos, ügyesen és szeretettel vezesse õket, hogy hacsak lehetséges, iránta való szeretetbõl engedelmeskedjenek, ami sokkal jobb volna. Ez meg is szokott történni, ha a perjelnõ mutatja, hogy nagyon szereti õket, s ezt szóval és tettel értésükre adja.azt pedig tudnia kell, hogy a lehetõ legjobb orvosság, amelyet velük szemben alkalmazhat, az, ha erõsen foglalkoztathatja õket hivatalos teendõkkel, s nem ad nekik idõt az ábrándozásra, mert ez az õ megölõjük. S még ha nem is végzik valami jól a dolgukat, inkább hunyjon szemet a hibáikra, nehogy ha egyszer elvesztik a fejüket, még sokkal többet kelljen tõlük szenvedni. Nézetem szerint ez a legmegfelelõbb gyógyszer számukra. 93 Elmondhatjuk, hogy Teréz már közel ötszáz évvel ezelõtt olyan tanácsokat adott, mint amit ma a pszichológusok javasolnak a betegek számára. Úgy tûnik ezekkel az emberekkel úgy kell bánni, mintha gyermekek volnának: vezetni, szabályozni, kell õket, jó le foglalni õket munkával, és ha muszáj még büntetést is kell alkalmazni.a betegeknek ezért sok szenvedést és megaláztatást kell elszenvedniük, de éppen ebben a helyzetben van alkalmuk arra, hogy növekedjenek az alázat és a felebaráti szeretet erényében.teréz is ismert olyan nõvéreket, akik ebben jó példát mutattak, nem is felejetette el õket megdicsérni. Én ismerek egyeseket, akik úgyszólván teljesen elvesztették, az eszüket, amellett azonban mélységesen alázatos és istenfélõ lelkek. Bár titokban agyonemésztik és agyonsírják magukat, egy tapodtat sem térnek le az engedelmesség útjáról, s türelmesen viselik a betegségüket, éppúgy, mint mások a testi bajokat. Pedig az õ vértanúságuk kétségtelenül fájdalmasabb, s éppen azért nagyobb dicsõségre szá- 92 Vö.Alap 7, Alap 7, 9.

14 26 A TESTVÉRI SZERETET PRÓBÁJA... A TESTVÉRI SZERETET PRÓBÁJA ANÍTÁS míthatnak a mennyországban. Idelent ez valódi tisztítótûz számukra, de legalább odaát nem lesz részük benne. 94 Röviden áttekintettük a közösségi életben jelentkezõ betegségek két fajtáját. Megállapíthatjuk, hogy a betegek jelenléte a közösség minden tagja számára valamilyen módon lehetõséget ad az erényekben való növekedésre, a terhek közös hordozásával, az irgalmasság testi- és lelki cselekedeteinek gyakorlásával. Fontos azonban itt is a bölcsesség, éleslátás és tapasztalat. Errõl Szent Teréz nagyon jó példákat adott nekünk. Ha Jézus megígérte, hogy az Õ nevében összegyûlõk körében jelen van (vö. Mt 18, 20), akkor mondhatjuk, hogy a betegeket szeretettel ápoló közösségben gyógyítóként jelenik meg, illetve a betegekben a békében szenvedõ Jézusra lehet rátalálni. Közös harc a bûnök ellen Minden keresztény közösség alapvetõ feladata a bûnök elleni harc, a megtisztulás és a megszentelõdés. Szent Teréz a nõvérek Konstitúcióiban a testvéri figyelmeztetés illetõen az Evangélium által javasolt eljárásmódot erõsíti meg: Senki se korholja a másikat, ha azt látná, hogy valami hibát követett el, hanem abban az esetben, ha nagy hibákról van szó, szeretettel figyelmeztesse négyszemközt. Ha pedig háromszori figyelmeztetés után sem javulna meg, akkor szóljon a perjelnõanyának. 95 A terézi közösségben az elsõ Konstitúciók 96 szerint minden héten egyszer volt bûnbevalló-, vagy inkább hibákat orvosló káptalan.a nõvérek megintését szeretettel kellett végezni, de elengedhetetlenül szükséges volt a közösségen belüli diszkréció, vagyis a titoktartás; a káptalanon elhangzottakat a nõvéreknek nemcsak kiféle, hanem egymás között sem szabadott a szóbeszéd tárgyává tenni. 97 A hibák és kisebb bûnök ilyenfajta közös megvallása már jó alkalmat adott arra, hogy a nõvérek tudatosan harcoljanak egymásért a bûnök elkerülése és jóvátétele végett.teréz azonban az ilyen formális, szokásszerû formák mellett, megkívánta azt is, hogy a közösség tagjai mindig, minden helyzetben képesek legyenek a megbocsátásra és a kölcsönös kiengesztelõdésre. A Tökéletesség útja címû könyvének 36. fejezetében a Miatyánk imádság azon mondatát elemzi, hogy bocsásd meg a mi bûneinket. Teréz szerint senki sem lehet igazán szemlélõdõ ember, aki nem képes a megbocsátásra. Fontoljátok meg továbbá, nõvéreim, hogy azt mondja:»miképpen mi is megbocsátunk«, vagyis hogy, amint mondottam, bocsánatunkat bevégzett ténynek tekinti. Vizsgáljátok meg tehát alaposan, vajon az ilyen kegyelmek után, amilyenekben a lélek az imádság és pedig fõleg a tökéletes szemlélõdés folyamán részesül, megvan-e bennetek a teljes készség megbocsátani nemcsak ezeket a jelentéktelen, úgynevezett sértéseket, hanem igazi, súlyos sérelmeket is, s vajon, ha erre alkalom kínálkozik, tényleg megbocsátjátok-e õket? Mert ha nem, akkor ne sokat adjatok az imádságtokra. Az olyan lelket, amelyet Isten ilyen magasztos imádságban emelt Önmagához, ezek a sértések nem képesek többé megsebezni. 98 A megbocsátásra való képességhez csupán egyetlen dolog szükséges Teréz szerint: Meg kell tapasztalni az irgalmas Isten szeretetét. Én legalább nem tudom elhinni, hogy egy lélek, amely oly közel jutott a személyes Irgalomhoz s ott megértette saját mivoltát s azt, hogy mily sokat bocsátott meg neki az Úristen: hogy, mondom, az ilyen ne legyen képes azonnal és a legnagyobb készséggel megbocsátani, és ne tudjon rögtön a legszívélyesebben érintkezni azzal az emberrel, aki õt megsértette.tekintve ugyanis azt a sok vigasztalást és kegyelmet, az isteni szeretetnek annyi zálogát, amelyben õ részesül: öröme telik abban, hogy alkalma nyílik szeretetét valamiben kimutatni. 99 Teréz a saját életében csodálkozva tapasztalta meg az imádság azon gyümölcseit, amelyek képessé tették õt a megbocsátásra és az ellenségszeretetre. Lelki számadásaiban be is számol egy ilyen tapasztalatról. Azoknak a nagy szenvedéseknek, támadásoknak és meghurcoltatásoknak elviselésére, az utóbbi hónapokban, az Úristen nagy lelkierõt öntött belém. Annál nagyobbat, minél nagyobbak voltak, úgyhogy sohasem fáradtam bele a szenvedésbe. Azokra, akik rosszat mondtak rólam, nemcsak, hogy nem nehezteltem, hanem épp e miatt jobban megszerettem õket. Nem tudom, hogyan volt ez lehetséges. Kétségkívül ez is az Úristen nagy ajándéka volt. 100 Nézzünk meg egy olyan konkrét példát is, ahol a közösség tagjainak nagy erõfeszítéseket kellett tenniük a megbocsátás és kölcsönös kiengesztelõdés érdekében. Teréz leveleibõl elénk tárul a sevillai sarutlan kármelita nõvérközösségnek egy olyan epizódja, ami a sarus üldözés keretében történt. Ennek az esetnek a rö- 94 Alap 7, Szabványok 9, 10. in. Szent Terézia Összes mûvei III. / 522. old. 96 Vagyis amit most is idézünk, mint Teréz írásának egyikét: az 1567-es Konstitúció. 97 Vö. Szabványok 12, in. Szent Terézia Összes mûvei III. / 527. old. 98 TU 36, TU 36, Vö. Cta 284. Avilai Nagy Szent Terézia levelei II. / 84. old.

15 28 A TESTVÉRI SZERETET PRÓBÁJA... A TESTVÉRI SZERETET PRÓBÁJA ANÍTÁS vid története az, hogy az andalúziai kármelita tartomány sarus fõnöke hazug rágalmakat terjesztett Teréz, Jerónimo Gracián atya és Szent Józsefrõl nevezett Mária nõvér, a sevillai közösség perjelnõje ellen, melynek az lett többek között a következménye, hogy a perjelnõt leváltották és próbálták Kasztíliába elûzni, a közösség élére pedig egy Teréz meglátása szerint alkalmatlan nõvért neveztek ki.az egész ügyben a legfájóbb az volt, hogy ez a nõvér egy másikkal együtt összejátszott azokkal, akik a hamis vádakat terjesztették. Teréz a távolból, egy másik kolostorból küldött levelekkel próbálta ezt az egész közösség létét veszélyeztetõ helyzetet orvosolni. Elõször is, amíg a feszült helyzet fennállt lelkesítette õket: Szolgáljak úgy az Urat, hogy hordozzák a keresztjét és bízzanak az Õ irgalmában. Hangsúlyozta azt is, hogy minden körülmények között engedelmeskedjenek az újonnan kinevezett perjelnõnek. 101 Miután pedig helyreállt a rend, a rágalmakat visszavonták és az eredeti perjelnõ visszakerült a helyére,teréz elkezdte gyógyítgatni a megmaradt sebeket. Ezt csak a megbocsátással lehet megtenni. Az egyik levelében nagyon konkrét tanácsokat javasol, az ideiglenesen megválasztott és ekkor már leváltott nõvérrel szembeni viselkedéshez, melyeket a nõvéreknek az irgalmas testvéri szeretet jegyében kell megtartaniuk. Az elsõ, amit mondani akarok az, hogy nagyon buzgón imádkozzanak érte. ( ) Imádkozzunk érte, nõvéreim imádkozzunk érte, mert hiszen még a szentek között is akadt, aki elbukott, s azután újra szentté lett. Ki tudja, talán azért is volt erre szükség, hogy alázatossá legyen; ha pedig az Úristen kegyelme õt belátásra és rágalmai visszavonására bírja, mindnyájan igen sokat nyertünk a szenvedés által, s esetleg õ maga is, mert hiszen bölcs az Úr s a rosszat is jóra tudja fordítani. A második az, hogy még csak ne is gondoljanak arra, mintha jobb volna, ha õ eltávoznék az Önök kolostorából. Ennél nagyobb oktalanság alig volna elképzelhetõ, s egyáltalán nem volna megfelelõ eljárás. ( ) A harmadik az, hogy nem szabad vele szemben semmiféle szeretetlenséget éreztetni, sõt ellenkezõleg, bárki legyen az elöljáró, bánjék vele megkülönböztetõ gyöngédséggel, s a többiek valamennyien tanúsítsanak vele szemben kedvességet és testvéri szeretetet, a másikkal szemben pedig hasonlóképpen. Igyekezzenek a múltat elfelejteni, s tegyen vele mindenki úgy, amint szeretné, hogy õvele tennének, ha õ követte volna el azokat a dolgokat. ( ) Egyenlõre azonban azt tegyék meg, amit most mondtam, az Isten szerelmére kérem önöket. Annyi bizonyos, hogy ha valaki õszintén óhajtja a szenvedést, nem fog ellenszenvet táplálni azzal szemben, aki õt megbántotta, sõt ellenkezõleg, szeretni fogja. Errõl fogják megállapítani, vajon haszonnal hagyják-e maguk mögött a kereszt idõszakát. Remélem a mi Urunktól, hogy hamarosan minden rendbe fog jönni s hogy a kolostoruk éppen olyan lesz, mint volt annak elõtte, sõt jobb annál, mert hiszen az Úr mindig százat fizet egyért. 102 Ezek a tanácsok valóban igazolták Terézt. A nõvérek valóban tettekre váltották és a két ellenlábas nõvér õszintén megbánta súlyos botlását, és újra megtalálták helyüket a közösségben. 103 A megbocsátás és a kölcsönös kiengesztelõdés konkrét formáit, lelki alapjait és megtörtént példáit láthattuk.avilai Szent Teréz közösségei, az általa javasolt tanácsok követésével tanúsítják, hogy minden lehetetlen helyzet ellenére lehetséges az emberi kapcsolatok helyreállítása és a kölcsönös szeretet visszaszerzése. A mai világban ennek megfontolása nagyon fontos, hiszen a kapcsolatok megszakadásának rossz szokása ural minket: házasságok bomlanak fel apró sérelmek miatt, keresztény közösségek bénulnak meg olykor az együttmûködésre való képtelenség miatt.az idén boldoggá avatott II. János Pál pápa hangsúlyozza az Egyház felelõségét a kiengesztelés szolgálatában. Az Egyház küldetést kapott, hogy ezt a kiengesztelõdést hirdesse az embereknek és annak szentsége legyen a világban. Az Egyház ugyanis Szentség, jele és eszköze a kiengesztelõdésnek, különbözõ címen ugyan, melynek hatása más és más, de valamennyi arra irányul, amit Isten az Õ irgalmas elhatározásában az embereknek nyújtani akar. Szentség puszta léténél fogva, mint kiengesztelt közösség, mely Krisztus mûvét a világban tanúsítja és bemutatja 104 Legyünk mindnyájan tanúi annak, hogy jobb megbocsátani, mint haragot tartani, hogy nagyobb boldogság kiengesztelõdni, mint egymástól elszakadva elszigetelõdni. 101 Vö. Cta 284. Avilai Nagy Szent Terézia levelei II. / 84. old. 102 Vö. Cta Avilai Nagy Szent Terézia levelei II. / old. 103 Ez a történet magyarul részletesen olvasható Szent Teréziáról nevezett Ernõ atya, Szent Terézia és a kármeliták címû könyvének II. kötetében, old. 104 II János Pál pápa: Kiengesztelõdés és bûnbánat a mai Egyház küldetésében, apostoli buzdítás 11.pont

16 30 KALAUZ AZ ALAPÍTÁSOK KÖNYVÉHEZ KALAUZ AZ ALAPÍTÁSOK KÖNYVÉHEZ 31 Szent Teréz születésének 5. centenáriumát elõkészítõ Bizottság: KALAUZ AZ ALAPÍTÁSOK KÖNYVÉHEZ Fordította: Ördögh Éva OCDS ANÍTÁS 1. rész: DOKTRINÁLIS ÚTMUTATÓ 1. Alapítások könyve: egy folytonosan megújuló kaland A z Alapítások könyve egy karizma születését és fejlõdését mutatja be a XVI. századi spanyol egyházban. Szent Teréz azt a vállalkozást folytatja, amit az Önéletrajzban kezdett el, ahol elmesélte az elsõ alapítás, a Szent József kolostor alapításának a történetét. Erre szükség is volt, mert egy polgárjogot kérõ családnak igazolnia kell saját kezdeteit, így mutatva meg Isten mûködésének igaz voltát a világban az emberek (Al. elõszó 2), ezúttal Teréz életén keresztül. Így tekintve, az Alapítások könyve az Önéletrajz folytatása. Ha az Önéletrajz egy belsõ önelemzést jár be, az Alapítások könyve egy kifelé fordulás eredménye, de mindkettõben alapvetõen Teréz van jelen: én ismerek egy személyt, ez a személy, azt mondom nektek, Amikor azt láttam, Én nem akartam. Kora valóságával szembesülve,teréz a krónikása akar lenni azoknak a kegyelmeknek, amiket Isten vitt végbe ezen alapítások során (Al. elõszó 3). S itt már rá is bukkantunk ennek a könyvnek az elsõ sajátosságára. Nem egy általánosságokat érintõ történetrõl, hanem egy közösség történetérõl van szó, amely doktrinális, didaktikai és magyarázó célokat hordoz.azt akarta elérni a könyv megírásával, az volt az eredeti célja, hogy az Úr dicsõségének szolgáljon a testvéries együttélés és rekreáció életstílusa szerint (Al. 13, 5) megélt tapasztalaton keresztül. Ez a misztika megtestesülése az engedelmességben. A szabadság teljességének a megnyilvánulása Teréz személyében (Ö 4,10), és ebbõl az okból kifolyólag Isten nagy- ságának megnyilvánulása. Itt keresendõ ennek a könyvnek a hiteles célja (Al. 2,6). Ebbõl arra következtetünk, hogy az Alapítások könyve tulajdonképpen felszólít minket, hogy járjuk be azokat az utakat, amelyek elvezetnek a szabadság teljességéhez. A szabadság pedig csak úgy érhetõ el, ha a menyasszony átalakul a Võlegényben: Ekkor így szólt hozzám az Úr: Leányom, az engedelmesség erõt ad (Al. elõszó 2).Az engedelmesség a Võlegény dolgaiért való munkálkodásban, a Belé vetett teljes bizalomban és jelenlétének megtapasztalásában válik kézzelfoghatóvá. Krisztus jelenti Teréz számára a missziós és evangelizációs célt.teréz nagy realizmussal és emberséggel közli velünk, hogy ennek a szabadságnak az elérése nem könnyû feladat.ahogy a középkori lovagoknak komoly erõpróbákon és fáradozásokon kellett átmenniük, mielõtt elnyerték a szeretett hölgy kegyeit, s mint ahogy Mózesnek, Ábrahámnak és számos más bibliai alaknak útra kellett kelni és nagy nehézségeket leküzdeni, mielõtt elértek az ígéret földjére, úgy az Alapítások könyve is nagy fáradalmakat és gyötrelmeket mesél el. Az Alapítások könyve csatateret állít elénk, ahol a gonosz csapatai küzdenek a Nagy Kapitány csapatai ellen: vezérük Krisztus a maga emberségében, továbbá a Legméltóságosabb Oltáriszentség jelenléte (Al. 3, 8 és köv.;al. 28, 37 stb.).az Alapítások könyvében bemutatott élet félúton van ég és föld között, a csoda és a gonosz jelenléte között, aki minden jót meg akar akadályozni. Minden alapítás, minden új kolostor gyõzelem lesz a gonosz felett; minden megnyert lélek a gonosz veresége lesz.teréz az Úr nagy tetteinek a krónikása. Egyszerû, bensõséges nyelven, elsõ személyben meséli el az Úr tetteit annak az embernek a hitelességével, aki ott volt a csatatéren és részese volt az eseményeknek. Otthont teremt, egyházat épít, közösséget formál. Tanácsokat ad, hogy meg lehessen nyerni a csatát, ahol ez a folyton megújuló kaland magával fogja ragadni a leányait és az olvasóit.

17 32 KALAUZ AZ ALAPÍTÁSOK KÖNYVÉHEZ KALAUZ AZ ALAPÍTÁSOK KÖNYVÉHEZ 33 ANÍTÁS Ám Teréz nem lehetett kívülálló, hanem maga is eggyé válik a szöveggel. Igazolását adja a magatartásának és küldetésének a gyóntatói, a cenzorai és az egész egyház elõtt.az Alapítások könyvében folytatja az Önéletrajzban megkezdett munkát. Noha itt Teréz világosan érzi, hogy szükséges igazolnia misztikus életét azzal, amit közösségében végez.a krónika átalakul köztes történetté, átalakul kérdésekké. Ez egy szent mûve vagy egy felvilágosult személy mûve? Saját erõfeszítésének a mûve vagy magának Istennek a mûve? Hogyan lehet megindokolni a sarutlan Kármelt? Teréz a tények elmesélésével vall errõl.világosságot keres. Jóváhagyást keres mind a nõvérei, mind az egyház és általában a társadalom részérõl. Ahogy a Lazarillo de Tormes 105 c. regényben a fõhõs kinyilvánítja saját társadalmi pozícióját, úgy Teréz az Alapítások könyvében elhelyezi önmagát a reform összefüggésében.ahogy a Lazarillo de Tormes-ban megnyilvánul a nevelõ célzat és az erkölcsi mondanivaló, úgy az Alapítások könyve egy példaértékû keresztény élet portréja. Végeredményben az Alapítások könyve Teréz visszaemlékezéseit gyûjti össze. Ebben az értelemben fõleg azok az emlékek vannak jelen, amelyek a leginkább megérintették õt és mélyen az emlékezetébe vésõdtek. Ezért nagy átéléssel, színek, szagok, érzelmek széles skáláján sorakoztatja fel õket (Al. 28, 37). Gyakorlati tanítást von le belõlük a nõvérei számára. Ebbõl a könyvbõl, mint az összes többi mûvébõl is, sokat megtudhatunk Teréz intelligenciájáról, érzékenységérõl, a lehetõ legerõsebb eltökélt szándékáról, Krisztus iránti szeretetérõl, az Õ embersége és istensége iránti szeretetérõl, amit egy olyan korban élt meg, amikor azt veszély fenyegette.az Alapítások könyve megtestesült válasz az idõk jeleire. Új evangelizáció. Folyton megújuló kaland azok számára, akik összhangba kerülnek annak olvasásával. Nekünk most van a kezdetünk. Igyekezzetek mindig újra kezdve haladni a jóról a még jobb felé. (Al. 29, 32) 2.A könyv és mûfaja Ennek a mûnek a kézirata a madridi El Escorial könyvtárban található. 132 fólióból álló kötet, a fóliók mindegyike mm-es papírlap.a kézírás Szent Terézé. De mivel a mû több éven keresztül íródott, bizonyos egyenetlenséget mutat abban, ami a körvonalazás határozottságát és magát a szerkesztést illeti. Ez kü- lönösen megfigyelhetõ a mû végén, amikor a burgosi alapítást írja le, ahol bõven találunk elírásokat és íráshibákat, amelyek mintegy jelzik, hogy a vállalkozás felélte a szerzõ minden energiáját. Ezeken az oldalakon is érzékelhetõ, hogy közel van Teréz halála 106. Szent Terézrõl nevezett Silverio atya így mutatja be ezt a mûvet: Szent Teréz nem látta el címmel ezt az írását. Az elõszó után fejezetekre osztja a könyvet. A fejezetek alatt rövid tartalmi összefoglaló áll. Mindegyiket saját kezûleg írja, kivéve a XII. fejezetet, amely annak az apácának a tollából származik, aki a címeket szerkesztette a Tökéletesség útja Escorialban található példányán. Miután a caravacai alapítással (XXVII. fejezet) Teréz befejezte, amit az alapítások második idõszakának nevezhetünk, a továbbiakban halála elõtt megírta a fennmaradó négy fejezetet. Ezek különálló, az elõzõekkel azonos formátumú lapokon vannak. Fejezetek helyett, a JHS feliratú fejléccel látja el a beszámolókat, majd a megfelelõ összefoglaló következik. Kivétel a villanueva de la jara-i alapítás, ahol csak ez olvasható:a villanueva de la jara-i zárdaalapítás.az elõzõ fólión fejezte be a caravacai alapítás elbeszélését úgy, hogy az elülsõ oldalon hat sort írt, a többi hely üresen maradt. Ennek a hátoldalához van tûzve az az eredeti kis lap, amely négy intelmet tartalmaz a reform menetére vonatkozóan. A kézirat utolsó fólióján leírja a joghatóság változását, hogy ti. az avilai Szent József kolostor, amely eredetileg a megyéspüspök joghatósága alá tartozott, 1577-ben átment a Rend kormányzása alá. Az Alapítások könyvének kézirata tökéletes állapotban fennmaradt. Néhány fejezeten látszik, hogy sokat forgatták, mivel elhasználódtak a lapszélek. A könyv az Escorialban használt szokásos módon van bekötve, és sárga virágos tokba van rakva. A könyv aranyozása miatt eltûnt néhány betû, ill. szó azokból a széljegyzetekbõl, amelyek Gracián atyától származnak. Noha a kézirat összességében könynyen olvasható, a kézírás mégsem olyan gördülékeny és jól kivehetõ, mint a többi kéziraton. Különösen az utolsó fejezeteknél észlelhetõ, hogy bizonytalan a kéz, amely a tollat fogja: Szent Teréz már nagyon idõs és megtört volt akkor, amikor ezeket a részeket írta.valószínûleg a gyengeség és az idõhiány magyarázza azokat a pusztán formális hibákat, amelyek itt nagyobb számban találhatók, mint a többi kéziraton Teresa de Jesús, Obras Completas (Archivio Silveriano, 1), ed. Tomás Álvrez (de la Cruz), Monte Carmelo, Burgos 1984, 4 ed., p Santa Teresa de Jesús, Las Fundaciones (Biblioteca Mística Carmelitana, 5), ed. Silverio de Santa Teresa, Monte Carmelo, Burgos 1918, pp. XXXVII-XXXVIII.A 2003-as évtõl kezdve számításba kell még vennünk a Tomas Álvarez atya által készített facsimil kiadást is. Ezen kiadás vizsgálata és az azt kísérõ tanulmányok olvasása jó szolgálatot tehet nekünk a technika fejlõdésével arra nézve, hogy jobban megismerjük belõle a cenzor keze nyomát, Teréz egészségi állapotát, a szerkesztési munka történetét,teréz nyelvezetét és tanítását. 105 A Lazarillo de Tormes híres spanyol regény, a XVI-XVII. században elterjedt pikareszk irodalom prototípusának tartják. A fiatal Lazarillo egy csavargó, aki minden eszközt megragad, hogy biztosítsa magának a betevõ falatot. Folyton úton van, folyton éhes, a törvénytelen eszközöktõl sem riad vissza a boldogulása érdekében. Felajánlja szolgálatait egy vaknak, egy istállómesternek, egy szerzetes barátnak, aki búcsúcédulákat árul, egy vándor festõnek, végül egy fõpapnak, akinek a borát kínálja eladásra. Lazarillo alakja a kimondott antihõst példázza, a körülötte zajló zavaros események azt a bizonytalanságot tükrözik, amely V. Károly Spanyolországát jellemezte.

18 34 KALAUZ AZ ALAPÍTÁSOK KÖNYVÉHEZ KALAUZ AZ ALAPÍTÁSOK KÖNYVÉHEZ 35 ANÍTÁS Ami a könyv keletkezésének idejét illeti, elsõként azt kell megemlítenünk, hogy a mû megszakításokkal íródott, olyan idõszakokban, amikor az Istenért végzett teendõk kevés idõt engedélyeztek számára. Sietõsen íródott, továbbá életének utolsó periódusát fogja át. Szent Teréz szavai szerint 1573-ban, pontosan augusztus 25- én, Szent Lajos francia király ünnepén (Al. elõszó 2) kezdte a könyv megírását, és a burgosi alapítás után 1582-ben, halála évében fogja véglegesen befejezni augusztus 25-e és februárja között írja az elsõ 9 fejezetet (ez utóbbi dátum arra vonatkozik, amikor elindul Salamancából a segoviai kolostor alapítására). Már Valladolidban, vagy az avilai Szent Józsefbe perjelnõként való viszszatértekor írja a következõ hármat tõl kezdve írja a XIV. fejezetet, amely az aldomovari sarutlan férfi kolostor alapítását tárgyalja. A XIV-tõl a XX-ik fejezetig terjedõ rész nehezen datálható. Szent Teréz egyik levelében találunk rájuk utalást (levél Lorenzo de Cepedának július 24-én). A XXI-tõl a XXVII-ik fejezetig terjedõ szakasz toledoi tartózkodása alatt íródott. Ekkor ben járunk. Maga Teréz tudósít a befejezésükrõl, ahol elõször le is zárja a könyvet (Al. 27, 33).A dátum: november 14-e. Ezzel tehát befejezi a könyv elsõ megszerkesztését.a további négy fejezet apránként íródik, ahogy lassan megvalósulnak az alapítások Villanueva de la Jarában (1580), Polenciában és Soriában (1581), valamint Burgosban (1582). Nincs könnyû dolgunk, ha meg akarjuk határozni a könyv mûfaját, lévén hogy nem léteznek tiszta mûfajok. Nem olyan mûrõl van szó, amit be lehetne skatulyázni egyetlen olvasatba. Nagyjából azt mondhatjuk, hogy a könyv krónika, ha történelmi célkitûzését tekintjük, beszámoló, ha pszichológiai befogadását tekintjük, és didaktikus próza, ha pedagógiai funkcióját tekintjük. Benne egymás mellett halad a tanítás, a krónika és saját tekintélyt parancsoló jelenléte. A tanítás és a krónika forrását Teréz tapasztalata adja, valamint az az igénye, hogy tapasztalatát közölje másokkal. A krónika és a tanítás sokszor átmegy dialógusba, õszinte és közvetlen hangú dialógusba, amely igen hamar Isten felé fordul egyfajta imádságos monológban, ahol minden kereszténynek helye van. Máskor közvetlen kérdéseket intéz a nõvéreihez és olvasóihoz. Ebben a beszélgetésben Teréz döntõen az emlékezetére hagyatkozik a történelmi évszámokat és olvasmányainak forrását illetõen (Al. elõszó 3; 20, 15). Ez nagyobb szabadságot enged meg neki a tények elmesélésében. Ilyen módon, amíg a krónika merev sémát követ, ahol az eseményeket szigorúan objektív sorrendben kell elõadni, addig az Alapítások könyvében ez a szempont csak általánosságban van jelen.teréz szubjektívebb módon sorolja fel a tényeket, figyelmet fordít a részletekre, visszaemlékezéseinek frissességével színezi a szöveget. Fontossá válik, hogy milyen mély benyomást keltett a szerzõben a bekövetkezett esemény. Inkább érzelmi, mint idõrendi felsorolást kapunk (Al. 28, 37). Mindez nem azt jelenti, hogy eltûnik az objektivitás vagy felborul a történések idõrendi felsorolása. Ha így lenne, csorbát szenvedne a hitelesség kritériuma. Inkább arról van szó, hogy a szerzõ saját meglátásaival és véleményével gazdagítja az objektivitást és az idõrendi felsorolást. Csak azokat az eseményeket meséli el, amelyek érdeklik õt, viszont kihagyja beszámolójából azokat, amelyek kora társadalmának voltak fontosak. Nem írja le a tájat és azokat a személyeket sem, akik kívül álltak vállalkozásain.tehát ez a könyv élete eseményeinek, visszaemlékezéseinek a beszámolója. Visszaemlékezések krónikájával van dolgunk. Más szóval ez olyan mû, ahol Teréz kiválóan egyensúlyoz az objektív és a szubjektív között, ahol az objektív felsorolást vegyíti érzelmeinek, értékeinek, jelenlétének és csendjének széles skálájával. 3. Struktúra és olvasati szintek Amikor meg akarjuk állapítani ennek a könyvnek a struktúráját, beleütközünk a szöveg összetettségébe, hogy ti. idõbeli megszakításokkal íródott és különféle tartalmakkal bír.attól függõen, hogy milyen kritériumot használunk, eltérõ struktúrát fogunk kapni. A legkézenfekvõbb struktúra az lenne, amely a történelmi tartalmak és a doktrinális tartalmak elválasztásán alapul. Ugyanakkor ez nem segítené elõ az olvasást, továbbá nem lenne egyértelmû, hiszen sok esetben a történelmi esemény okául szolgál a doktrinális kifejtésnek. Egy másik struktúra az lehetne, amely a könyv egyes fejezeteiben található elbeszélésen alapul, úgy, hogy külön veszünk minden fejezetet.az eredmény az elõzõhöz hasonló lenne, sõt még problematikusabb is, mert szem elõl tévesztenénk a könyv általános vízióját, valamint elsikkadna az Isten és a gonosz között a világban és a népek körében folyó harc perspektívája. Ezen kívül jelentõsen akadályozná a pedagógiai, doktrinális és történelmi szintek összekapcsolását. Egy további lehetõség a szöveg belsõ struktúráján alapul, hogy ti. követjük a megírás különbözõ szakaszait, megfigyeljük a párhuzamosságokat és a fejezetek közt meglévõ különbségeket, s eközben vehetjük a fejezeteket egyenként vagy csoportosítva. Az iménti szempontok figyelembevételével Víctor García de la Concha és

19 36 KALAUZ AZ ALAPÍTÁSOK KÖNYVÉHEZ KALAUZ AZ ALAPÍTÁSOK KÖNYVÉHEZ 37 ANÍTÁS Guido Mancini felvázolt egy könnyen érthetõ struktúrát. Ez alapján a könyv három részre osztható aszerint, hogy hol és mikor íródott a szöveg. Az elsõ rész, amely 1573-ban született, az I-XX fejezetig tart, amelyet további két egységre oszthatunk.az elsõ az alábbi alapításokat tartalmazza: Medina el Campo, Malagón, Valladolid (Beatrix Ordóñez és Casilda de Padilla történetével), továbbá Duruelo (I-XIV fejezet). A második a toledói alapítással kezdõdik amely, lévén hogy ezzel kezdõdik a fejezet, az elõzõektõl eltérõ narrációnak hat, majd gyors felsorolásban folytatódik a következõ alapításokkal: Pastrana, Salamanca (a perjelnõknek adott tanácsokkal) és Alba de Tormes, amely a narráció ezen elsõ szakaszára jellemzõ sorokkal zárul: Ami az alapítások évszámait illeti, habár tõlem telhetõleg igyekszem reájuk pontosan visszaemlékezni, nem tartom kizártnak, hogy olykor tévedek. Azonban ez nem olyan fontos dolog, mert hiszen utólag ki lehet javítani; s azért én úgy írom le, ahogy eszembe jut.az eltérés nem lesz nagy, még ha csakugyan tévednék is. (Al. 20, 15) A második rész a XXI-XXVII fejezetig tart, és leírja az alábbi alapításokat: Segovia, Beas, Sevilla, valamint tartalmazza Jerónimo Gracián és Catalina Godínez történetét. Ezek a fejezetek 1576-ban születtek, amikor Teréz Toledóban tartózkodott, és bizonyos párhuzamosságot mutatnak az elõzõ résszel. Ebbõl arra gondolhatunk, hogy Szent Teréznek volt egy elõzetes terve arról, hogy hogyan fogja megszerkeszteni a könyvét, és még ehhez tartotta magát ezeknek a fejezeteknek a megírásakor. Hozzátehetjük még, hogy elõször a XXVII. fejezettel zárult a könyv, és úgy is hat, mint egy befejezett mû.a harmadik rész elveti ezt a tervet, eltávolodik az idõben és akkor készül, mialatt megvalósul az alapítás. Ezt erõsíti meg az adatok terjengõssége. Észrevehetõ, hogy jobban szorítja az idõ Terézt és kevesebb lehetõsége van a fejezetek kidolgozására.teréz nem a megszokott nyelvezetét használja, hiszen rengeteg részletet leír, érzõdik rajta az üldözések és az újabbnál újabb nehézségek miatti fáradtság. Ezeken a textuális struktúrákon kívül van egy másik, mélyebb struktúra is, amely egységbe fogja az összes fejezetet és tartalmat. Eszerint az Alapítások könyve az Önéletrajz folytatása és Tökéletesség útja elsõ részének a befejezése. Itt konkrétan az aszketikus részrõl van szó, amikor az engedelmesség gyakorlásán keresztül jut el a tökéletességre: a tökéletes szemlélõdés a szabadság teljességévé átalakult engedelmesség. Imádság, lemondás, szeretet, alázatosság és engedelmesség mindig átalakul testvéries együttéléssé és rekreációvá. Az engedelmesség megszûnik engedelmesség lenni, hogy kinyilvánítsa annak a szabadságát, ami magasztos. Spirituális struktúráról van szó, amely a Szent József alapításának az elbeszélésével kezdõdik, és többé-kevésbé rendszerezett módon megismétlõdik az összes többi alapításnál. Biztos támaszpontja az engedelmesség; a környezet pedig, ahol az engedelmesség alakul és formálódik, az nem más, mint ez az új szerzetesi életmód, amely a testvéries együttélés és rekreáció életstílusát akarja megtestesíteni minden új alapításban. Ha ez a folyamat az Önéletrajzban a lélek bensõjében zajlik, az Alapítások könyvében külsõleg zajlik, míg a Tökéletesség útjában a közösségnek szánt tanácsok formájában érhetõ tetten. Ezt a struktúrát a következõképpen vázolhatjuk fel: - Bevezetés: (Engedelmesség Istennek) - Isten hívása valamire - Személyes tapasztalat / beszámoló - Munkák: (Az engedelmesség aszkézise: a megkülönböztetés) - Dialógus önmagával - Dialógus másokkal - Dialógus Istennel - Dialógus az ellenfelekkel - Fejlemények: az alapítás (Az engedelmesség diadala) - Segítséget keresve a) Istennél b) az embereknél - A ház megszerzése - A kaland befejezése E vázlat alapján megvalósíthatunk egy olvasatot, amelynek három különbözõ szintje van: 1. Történelmi szint:az Alapítások könyve átnyújtja nekünk a szükséges adatokat ahhoz, hogy megismerjük, hogyan fejlõdött a reform: gazdaság, útirányok, szállítóeszközök, személyek, akik segítik, ill. akik akadályozzák a vállalkozást, a kolostorok földrajzi elhelyezkedése, az utazások és az alapítások során történt viszontagságok, a hála kifejezései stb.a terézi család kezdeteirõl kapunk híradást. Szent Teréz levelei alátámasztják és kiegészítik ezt az olvasatot.

20 38 KALAUZ AZ ALAPÍTÁSOK KÖNYVÉHEZ KALAUZ AZ ALAPÍTÁSOK KÖNYVÉHEZ 39 ANÍTÁS 2. Buzdítások és intelmek szintje: A történelmi tényekbõl és a példákból doktrinális és didaktikus értelmezésre jut. a) A doktrinális szempont az engedelmességet és annak a lelki életben betöltött szerepét járja körül. Elõszó: engedelmességbõl ír; II. fejezet: engedelmesség és hit; III. fejezet: Isten irgalma az engedelmességben találja meg a gyökerét; IV. fejezet: az engedelmesség, mint radikális megtérés Istenhez; V. fejezet: az engedelmesség és kapcsolata az imádsággal; VI-VIII. fejezet: a természetfeletti és a patológikus a megkülönböztetés kulcsát jelentik az engedelmességben; X-XII. fejezet: a szegénység, a fájdalom és az engedelmesség; XIV-XIX. fejezet: a szegénység, az akarat és az engedelmesség; XXIII-XXV. fejezet: Gracián atya portréja és az engedelmesség; továbbá azok a fejezetek, amelyek az utolsó alapításokat mesélik el: Caravaca, Villanueva, Palencia és Burgos, mint amelyek megszemélyesítik saját engedelmességét. Eközben segítségére siet jelenlétével és bátorításával a fõszereplõ, Õ Szent Felsége: Mitõl félsz? Mikor hagytalak én cserben? Ugyanaz vagyok most is, aki voltam! Ne mulaszd el megvalósítani ezt a két alapítást. (Al. 29, 6) b) A didaktikus szempont folytatja azt, ami a Tökéletesség útjában is érvényesült, és elõkészít a testvéries együttélés és rekreáció életstílusának tökéletes megélésére. Teréz itt figyelmeztet a melankólia veszélyeire (VII. fejezet), néhány fontos tanácsot ad a perjelnõknek (XVIII. fejezet), realizmussal tanít a közösségi életre (I-VIII, XIV-XVII, XXII-XXIII fejezet), életrajzi portrékat mutat be, amelyek segíthetnek a jelöltek kiválasztásában (XI, XII, XXIII-XXV, XXVI-XXVIII fejezet). Ezek a didaktikus próza jellemzõi. Teréz, az alapító anya, ránk hagyja végrendeletét. 3 Misztagógikus szint: Bemutatja a harcot Isten és a gonosz között. Ez a mély struktúra megragadja a mû elsõdleges célját (Alap. elõszó 3), továbbá beszámol arról, milyen indok vezette Terézt a mû megírásakor, hogy ti. P. Ripalda és P. Gracián parancsának engedelmeskedett. Ennek a szintnek a szemléletében a történelem teológikus hely, Teréz pedig olyan személy, aki tud olvasni az idõk jeleiben. Ez a misztika megtestesülése kora egyházában, ahol Teréz felvállalja saját felelõsségét. A Lelki számadások segítenek jobban megérteni ezt az olvasatot. 4.Tartalom Az Alapítások könyve tartalmát tekintve három fõ téma köré csoportosítható: az engedelmesség, mint minden keresztény élet alapja, aztán a testvéries együttélés és rekreáció életstílusa, amellyel új módon lehet megélni és megérteni a szerzetesi életet, végül a teológiai kulcsban való történelem-olvasat, amely képes választ adni az idõk jeleire. a. Ekkor így szólt hozzám az Úr: Leányom, az engedelmesség erõt ad. (Al. elõszó 2) Mitõl félsz? Mikor hagytalak én cserben? Ugyanaz vagyok most is, aki voltam! Ne mulaszd el megvalósítani ezt a két alapítást. (Al. 29, 6) Itt utalást találunk két terézi fogalomra: a jelenlétre és a kapcsolatra. Ennek keretén belül kerül bemutatásra a terézi engedelmesség, mint a teljességgel megélt szabadság gyakorlása. Mind a vízszintes dimenzióban, a testvérekkel, mind a függõleges dimenzióban, Istennel. Az elsõ esetben mint eszköz, a másodikban mint cél, amely a cselekvésben megélt szemlélõdés eredménye és az emberi lét legmagasztosabb megnyilvánulása, amely utánozza a Fiú engedelmességét az Atya iránt a keresztáldozatban. Õ mindig velünk marad a kenyér és a bor színe alatt, mert sohasem fárad bele abba, hogy megalázza magát a mi kedvünkért (Al. 3, 13). Teréz számára Krisztus a példaképe az engedelmességnek. Ezért az engedelmesség azt jelenti, hogy teljesítjük Isten akaratát.az engedelmesség nem cél, hanem eszköz, a legrövidebb út, hogy eljussunk az Istennel való egyesülésre, a szeretetbõl és odaadásból fakadó engedelmességre (Al. 5, 10). Az engedelmesség megtérést, átalakulást követel, hogy megvalósítjuk Isten akaratát. Az engedelmesség azt jelenti, hogy személyesen megvalósítjuk Krisztust az életünkben, hogy megtapasztaljuk a jelenlétét. Felajánlásként éljük meg az engedelmességet, amely Istenben való megnyugvást hoz (Al. 6, 22). Az engedelmesség ezen kívül a felelõsség és a szabadság gyakorlása is, hiszen saját élettörténetünk adja hozzá a színteret. Kissé leegyszerûsítve azt mondhatjuk, hogy az engedelmesség szabályozza az embernek Istennel és a többi emberrel való kapcsolatát. Ezt mondja Szent Teréz: Jobban szerettem volna azt látni, hogy a gyóntatójának engedelmeskedik, mint azt, hogy annyiszor áldozik (Al. 6, 18). Ezért ennek a kapcsolatnak szüksége van emberi közvetítõkre, vagyis arra, amit tekintélynek vagy embereknek való engedelmességnek nevezhetünk. Ezek a közvetítõk Istent képviselik. Itt az engedelmesség kulcsfontosságú a megkülönböztetésében (Al. 6, 12). Csak Istennek tartozunk engedelmességgel, és az Egyház is közvetítõ (Al. 5, 12). Ennek értelmében Teréz