A Körtvélyes tanösvény terve

Átírás

1 A Körtvélyes tanösvény terve Készítette: Habarics Béla!

2 A településről Csengersima a 49 számú főút mellett keletről elterülő község Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén 1981-ben az 1970-es árvízben elpusztult Nagygéc községet a település közigazgatási területéhez csatolták Csengersima az Észak-alföldi Régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Csengeri Kistérségében, a Szatmári-sík kistáj területén található Délkelet felől északnyugatnak lejtő síkság, melyet különböző mértékben feltöltött elhagyott folyómedrek sűrű hálózata borít A talajtakaró teljes egészében öntésanyagokon kialakult, talajvízhatás alatt álló réti és lápi talajokból áll Délen nyers öntéstalajok, északabbra mocsári erdőtalaj uralja a vidéket A mérsékelten hűvös és mérsékelten meleg éghajlati övek határán fekszik, az évi napsütéses órák összege 1970 óra, a csapadék évi mm közötti

3 A tanösvény helyszíne A bemutatóhelyet a településtől északra, a belterület és a külterület határán lesz kialakítva Az információs táblák túlnyomó részét a 0107/26 hrsz Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan alátörésein tervezzük elhelyezni, míg két információs felület a közelben található lokalizációs töltés kerékpárútjának szélén (0102/2 és 0115 hrsz-on) lesz kihelyezve A tanösvény létrehozásával az a célunk, hogy az idelátogató érdeklődők komplex ismeretanyaggal gazdagodjanak, ismerjék meg a házak, kertek legjellemzőbb madarait, megtelepítésük, megóvásuk lehetséges módozatait A játszva tanulás jegyében interaktív felületeken adjanak számot megszerzett tudásukról Célunk a közelben található Natura 2000 védelem alatt álló területek jellegzetes növény- és állatvilágának a bemutatása A tanösvény tematikai felépítése lehetőséget terem arra, hogy az erdei iskola oktatási programjába integrálható legyen

4 Az arculati elemek Az információs táblák méretezésénél abból indultunk ki, hogy egy átlagos magasságú (176 cm) férfi 2 méter távolságra állva egy max 2000 mm magasan és minimum 400 mm alacsonyan elhelyezett információs felületet 60 -os szögben lát Az arányok és méretek figyelembe vételével a táblák hasznos felülete a földtől számítva 750 mm magasan lett kialakítva 1000 mm x 1500 mm terjedelemben A táblákon megjelennek a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázatok kötelező arculati elemei, melyek a wwwhuro-cbceu honlapon megtalálhatók

5 Az arculati elemek Tanösvény tábla specifikációja Anyaga: fenyő Anyagvastagság: 92 mm x 92 mm Hordozófelület: 100 mm x 150 mm OSB lap Tető: 2000 mm x 140 mm, vastagsága 20 mm Szegőléc: 2 x 1500 mm, 2 x 1000 mm Rögzítés: betontuskóba helyezett 100 mm x 100 mm zártszelvény, 2 x 500 mm-es hegesztett szögvas lábakkal Jelen információs tábla tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját wwwhuro-cbceu; wwwhungary-romania-cbceu Felületkezelés: tölgy lazúr 1 x festés

6 Az arculati elemek A tábla 1000 mm x 1500 mm-es fekvő formátumú hordozófelület Az információs felület tematikai felosztását a mellékelt ábra szemlélteti, arányaiban az egyes tartalmi elemek nem térhetnek el a tervezettől A táblán szereplő, bemutatást szolgáló képi elemek készülhetnek fotó vagy festési technikák felhasználásával A tábla 3 mm lemezvastagságú habosított polystirol lemez 4C poszter-nyomtatással öntapadós alapanyagra A időtállóság miatt az elkészített színes nyomatot UV álló fóliával kell borítani

7 Az arculati elemek A tanösvény állomásainál kukákat célszerű elhelyezni annak érdekében, hogy a keletkező szemét megfelelően legyen kezelve, továbbá a kuka a környezettudatos magatartás megszilárdítását is elősegíti A bemutatóhelyen 3 db foglalkoztató pontot, pihenőhelyet kell kialakítani Az asztal Anyaga: tölgy rönk Mérete: 250 cm hosszú x 9 cm magas (18 cm Ø rönk 2 felé hasítva) x 80 cm széles Lába: 100 cm hosszú (ebből 30 cm leásásra kerül) x 13 cm Ø rönk A pad Mérete:250 cm hosszú 30 cm széles Lába: 75 cm hosszú (ebből 23 cm leásásra kerül) x 23 cm Ø rönk Felületkezelés: tölgy lazúr 1 x festés

8 I Tájékoztató tábla A tanösvény nevét a közelben fekvő területrészről kapta, melyet korábban Körtéjes-nek hívtak Régen ezt a földet kaszálóként használták, több helyen idős hagyásfákat, nagyrészt körtéket őriztek meg rajta Egykoron a gyümölcstermést szekérszámra hordták eladni a környező városokba, a portékát néha pénzre, gyakrabban- a gyakori áradások okozta rossz gabonatermés miatt- búzára cserélték a helyiek A tanösvény nagyrészt az erdei iskola területén lett kialakítva, két tájékoztató táblája pedig a közelben lévő Natura 2000 védelem alatt álló természeti értékeket mutatja be Az információs és interaktív táblák segítségével megismerhetőek az emberi környezetben leggyakrabban előforduló védett madárfajok, a nyomfelismerő játék segítségével a háziállatok jellegzetes lábnyomai valamint a Póka-telki legelő és a Bűr-erdő növényés állatvilága Tudta-e: A vadkörte Európában őshonos, de nemesített fajtái Nyugat-Ázsiából a bronzkorban kerültek nyugatra Jellemző körtefajták a vidékünkön többek között az árpával érő, aszaló, becsi, búzával érő, fojtós, fontos, gudics, kálmán, kifer, kormos, lútökű, méz, seggreeső, vérbélű, zabbal érő

9 I Tájékoztató tábla

10 II Madarak a ház körül A lakó és gazdasági épületek környékén, a kertekben számos madárral találkozhatunk A fajok egy része itt fészkel, mások táplálkozni, inni szállnak le és vannak olyanok, amelyek csak időszakosan jelennek meg Kis odafigyeléssel segíthetjük a madarak életét, fészkelőhelyek kialakításával, etetők és itatók kihelyezésével Gondoskodásunkat a rovarkártevők pusztításával, énekükkel hálálják meg, színpompás tollruhájukkal környezetünk díszei Reszelős éneke- melyet főleg hajnalba ad elő- és rozsdavörös farka alapján a házi rozsdafarkú jól azonosítható Eresz alatt, repedésekben, sőt lakatlan fecskefészekben neveli fiókáit A füstifecske és a molnárfecske eltérő típusú fészekben költ, megtelepedésüket sárgyűjtőhely kialakításával, fészekalap készítésével vagy műfészek kihelyezésével biztosíthatjuk A széncinege nem válogatós a fészkelés terén, szívesen elfoglalja a kihelyezett fészekodút, néha még a postaládában is megtelepszik A gyöngybagoly épületek padlásán, magtárak, tanyák tetőszerkezetében fészkel, de szívesen elfoglalja a mesterségesen kihelyezett fészekládát is Alkonyati órákban gyakran látható a tető csúcsán vagy a kémény peremén üldögélő kuvik, az előző fajtól eltérően leginkább a hengeres kialakítású mesterséges odúkban költözik be Tudta-e? A széncinegék fiókaneveléskor naponta átlagosan 360 alkalommal visznek 2-3 rovart a fiókáknak Egyes számítások szerint egy cinegepár az évi kétszeri költésből származó fiókájával összesen kg káros rovart fogyaszt el egy év alatt

11 III Nyomfelismerő játék A erdei iskola udvarán különféle háziállatokkal ismerkedhet meg a látogató Az állomás célja, hogy a megszerzett ismeretek alapján az egyes háziállatokhoz tartozó nyomképleteket a látogató ismerje fel A bemutatni kívánt háziállatok listája: Magyar szürke szarvasmarha, mangalica, rackajuh, házityúk és házi kacsa A táblák egy 10x10 cm-es oszlopon 70 cm magasan lesznek elhelyezve Az oszlop és a tábla anyaga felületkezelt fa A nyitható tábla mérete 20x30 cm, két részből áll, az alsó rész tartalmazza az állat fotóját, míg a rácsukható felső részen az állat lábnyoma figyelhető meg A látogató először a lábnyommal találkozik, ezt a felületet felnyitva meggyőződhet arról, hogy helyesen azonosította-e a láblenyomatot Az információs felület nyomtatot UV elleni védelemmel ellátott műanyag

12 IV Forgatós oszlop A tanösvény információs táblái segítségével, ill saját ismeretek alapján kell a feladatot a látogatóknak megoldaniuk Az állomás célja, hogy az egyes madárfajokhoz tartozó képeket függőlegesen sorrendbe forgassák A bemutatni kívánt madárfajok listája: fehér gólya, füsti fecske, gyöngybagoly, széncinege Négy darab egymás alatt elhelyezett kocka 20x20x20 cm élhosszúságú és 10 mm vastag PVC lemezből felépített hordozófelülettel A forgatható oszlopok felépítése: A tartóoszlop folytatásában ¾-es acélcső tengelyen vannak elhelyezve az információs anyagot hordozó kockák A fogatható kockák segítségével 4 különböző kép rakható ki, a kockák megfelelő oldalainak kiforgatásával

13 V A Póka-telki legelő élővilága Sáros, vizenyős legelőként jellemezték régen a területet, mára a cserjés, bokros, felhagyott jelzőkkel egészíthetnénk ki a felsorolást Vidékünkön a rétek, kaszálók jelentős részét az ember alakította ki az összefüggő erdőterületek rovására annak érdekében, hogy legelőt biztosítson a haszonállatai számára Napjainkban a legeltetéses állattartás visszaszorulóban van, a gyepek erősen cserjésednek, erdősülnek, helyenként tájidegen fajok jelennek meg rajtuk A Póka-telki legelő is átmenetet képez az erdők és a nyílt gyepek között, élővilága átalakulóban van A galagonya és a kökény a sárga gyapjasszövő és a barna gyapjasszövő hernyójának fő tápnövénye, mindkét lepkefaj védett, az Európai Unió több országában a kipusztulás szélére kerültek Kis szerencsével május-június táján találkozhatunk a lápi szitakötő víz felett repülő példányaival, jellegzetes píros színűk és a hetedik potrohszelvényen lévő sárga folt alapján jól beazonosíthatóak Bokorsávokba, cserjefoltokba építi fészkét a karvalyposzáta és a tövisszúró gébics, utóbbi rovarokból, gyíkokból ritkábban kisemlősökből álló táplálékát a vadrózsa, kökény hegyes ágvégeire, tüskéire szúrja Ritkán kerül szem elé a dús növényzetben fészkelő berki tücsökmadár, azonban varrógépszerűen zakatoló strófái alapján messziről felismerhető, akár éjszaka is Tudta-e? A szatmári táj fő jellegzetessége mindig is folyóvizekben és a természetközeli erdőkben való gazdagság volt A térséget még a XVIII században is szinte összefüggő erdőségek borították, melyet élő és holt vizek, mocsár és lápfoltok tarkítottak

14 VI A Bűr-erdő A mindössze 23 ha kiterjedésű, túlnyomó részt kocsányos tölgyes alkotta erdő nevének eredete nem ismert, korábban Pókateleknek hívták A 18 században még egy több száz hektáros erdőtömb déli szegélye volt, azonban az évszázadok során területe folyamatosan aprózódott A 70-es árvizet követő helyreállítás és töltésfejlesztés természeti értékeinek a nagy részét megsemmisítette, ekkor tűnt el az örménygyökér, pázsitos nőszirom és a tiszaparti margitvirág is A megmaradt védett növények közül legjellemzőbb a nyílt napos réteken május hónapban virágzó élénkrózsaszínű kacstalan lednek és a sárgás vagy zöldesfehér árnyalatú, orchideafélékhez tartozó zöldes sarkvirág Madárvilága sokszínű, tavasszal a cinegék, rigók, poszátafélék énekétől hangos az erdő Az énekesmadarak mellett a harkályfélék több faja is előfordul A fekete harkály messze hangzó kiáltásával és kitartó dobolásával védelmezi fészkelőhelyét Főként az erdő déli oldalán, nyiladékok mellett április május hónapokban repül a díszes tarkalepke, melyet Európában, élőhelyének csökkenése miatt kipusztulással fenyegetett fajként tartanak számon Tudta-e? A fekete harkály 0,5-0,8 m mély odúját puhafába két hétig, keményfába egy hónapig vési erős nagyméretű csőrével Minden évben ujjat készít, az elhagyott régi odúkat énekesmadarak, harkályfélék, macskabagoly, denevérek, pelefajok vagy nyuszt foglalja el

15 Felhasznált irodalom: 1 BODÓ I2000 Eleven örökség Budapest, Agroinform kiadó; 2 BORHIDI A 2003 Magyarország növénytársulásai Budapest, Akadémiai kiadó; 3 BOROVSZKY S (szerk) 1910 Magyarország vármegyéi és városai Szatmár vármegye Országos Monográfiai Társaság Szatmár- Németi 1910; 4 CHERNEL I 1899 Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre; 5 CSAPODY I 1982 Védett növényeink Budapest, Gondolat Kiadó; 6 HANKÓ B 1943 Magyar háziállataink Budapest, Magyar Szemle Társaság; 7 HARASZTHY L 1998, 2000 Magyarország madarai Budapest Mezőgazdasági Kiadó; 8 HORTOBÁGYI T SIMON T : 1981 Növényföldrajz, társulástan és ökológia Budapest Tankönyvkiadó Vállalat, 546 p 9 KORMÁNY Gy 2008 A Bereg-Szatmári- síkság természeti-, társadalmi- gazdasági erőforrásai, fejlesztési lehetőségei Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézete, Nyíregyháza- Debrecen; 10 SVENSSON L, GRANT P J 2000 Madárhatározó Budapest, Park könyvkiadó; 11 TARDY J (szerk) 2008 A magyarországi vadvizek világa Alexandra kiadó, Pécs; 12 TURCSÁNYI G: 1998 Növénytan, Budapest Kossuth Kiadó Rt 13 UDVARDY M: 1983 Dinamikus állatföldrajz, Budapest, Tankönyvkiadó, 495 p 14 VARGA Z 2010 Magyarország nagylepkéi Heterocera press; 15 VARGA Z & LEGÁNY A 1988 A Bereg-Szatmári-síkság természeti értékei Természettudományos tájékoztató, 1988 (2 évf) 1 sz ;