6. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE

Átírás

1 6. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE 6.1. RÉSZLETES MŰSZAKI ISMERTETÉS A kiválasztott változatban a műszaki megoldás minden esetben a települések saját vízbázisára alapozott un. önálló megoldás, amelyben a helyben, kutakkal felszínre hozott rétegvizet, nyersvizet hozzuk előírás szerinti állapotba. A kiválasztott változatot felépítő műszaki megoldások tehát: Szatymaz vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Baks vízellátó rendszerének önálló fejlesztése, Balástya vízellátó rendszerének önálló fejlesztése, Dóc vízellátó rendszerének önálló fejlesztése, Ópusztaszer vízellátó rendszerének önálló fejlesztése, Pusztaszer vízellátó rendszerének önálló fejlesztése. Csólyospálos vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Balotaszállás vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Kömpöc vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Zsana vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Szank vízellátórendszerének önálló fejlesztése Műszaki leírás Szatymaz vízellátó rendszerének önálló fejlesztése A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. A település lélekszáma a évi népszámláláskor fő volt, mely évre főre nőtt a KSH adatai alapján. Az önkormányzat a referencia időszak végére (2040) főben prognosztizálta. A referencia időszakban ( ) tehát a népesség kismértékű növekedésével lehet számolni. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 155,18 em 3 /év Intézményi vízfogyasztás: 6,00 em 3 /év Ipari/egyéb vízfogyasztás: 20,00 em 3 /év A fentieknek megfelelően a vízellátó rendszer egészének kapacitása a várható demográfiai, és vízfogyasztási tendenciákat, és az önkormányzatoknak a távlati lakosságszámra vonatkozó előrejelzéseit is figyelembe véve (az üzemeltetői egyeztetésekkel is összhangban) m 3 /napban került meghatározásra

2 A tervezés alapjául szolgáló méretezési vízigényeket az alábbi táblázatban mutatjuk be: 165. táblázat: Mennyiségi tervezési adatok - Szatymaz Tervezési adatok Jelölés Mértékegység Kapacitás Jelenlegi átlagos napi vízigény Q dátl [m 3 /nap] 579 Jelenlegi napi csúcsvízigény Q dmax. [m 3 /nap] Tervezett napi csúcsvízigény Q dmax. [m 3 /nap] Számított óracsúcs Q hmax. [m 3 /h] 130 Technológia kapacitása Q tech. [m 3 /h] 80 A rendelkezésre álló, és tervezett tárolók, ill. puffer kapacitások, valamint a helyi vízfogyasztási sajátosságok figyelembe vételével a tisztítás-technológia tervezett kapacitása 80 m 3 /h, ami a legnagyobb napi csúcs - vízigények kielégítését a technológia mintegy ~16 órás maximális csúcsüzemidejével teszi lehetővé. Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. A víztermelésben résztvevő 3 db kút közül jelenleg 2 üzemel, egy pedig tartalék. A kutak műszaki állapota, üzemeltetői adatszolgáltatás alapján megfelelőnek tekinthető, kapacitásuk alapján képesek kielégíteni a jelenlegi és várható vízigényeket. A határértéket meghaladó ammónium-tartalom, valamint vas és mangán koncentráció a felhasználás előtt kitermelt víz kezelését teszi szükségessé. Mindezekre való tekintettel egy új, vas, mangán, ammónium-mentesítő technológia kiépítése került előirányzásra. Fenti probléma megoldására két lehetséges vízkezelési technológiát vizsgáltunk. 1. Vas, mangán, ammónium mentesítési eljárás, törésponti klórozással, oxidációval, szűréssel, valamint adszorpció aktív szenes szűrővel 2. Vas, mangán, ammónium mentesítési eljárás, oxidációval, szűréssel, ioncserével A technológia a megvalósítás időszakában a FIDIC sárga könyv szerint kerül vállalkozásba-adásra, ezen körülményre való tekintettel az alábbiakban összefoglalt technológiai ismertetés a vízkezelés megoldásának egy (műszakilag lehetséges) módjának tekintendő. (a technológiák ismertetése kapcsán egyúttal jelezzük, hogy az RMT műszaki alapját lényegében az elvi vízjogi engedélyezési dokumentációk képezik, így a technológiák ismertetése is ezen kidolgozottsági szintnek megfelelően történik) Vas, mangán, ammónium -mentesítési eljárás, törésponti klórozással, oxidációval, szűréssel, valamint abszorbció aktív szenes szűrővel A vas, mangán és ammónium eltávolítása fiziko-kémiai eljárással szűrő technológiák alkalmazásával történik. A kútvizek a nyersvíztárolóba jutnak, amely a nyersvíz mintegy 45 perces betárolását biztosítja. Technológiai átemelő segítségével a nyersvizet a vas- és mangántalanító szűrőkre vezetjük. A rávezetésnél a nyersvízbe a vas és mangán oxidációjához klórgázt, valamint káliumpermanganát oldatot vezetünk. Az oxidációs folyamat lejátszódásához szükséges tartózkodási időt (t= 14 min.) úgynevezett koaguláló terek kialakításával biztosítjuk

3 Az adagolás mennyiségarányosan történik. Az oxidált vas- és mangánvegyületek csapadékot képeznek. A vas- és mangántalanítással egyidejűleg, biztosítjuk a nyersvízben lévő ammónium törésponti klórozással történő eltávolítását is. A folyamathoz szükséges klórmennységet egy klórgáz adagoló, statikus bekeverés mellett biztosítja, a behatási időről pedig a koagulációs tartályok, valamint a szűrőtartályok együttesen mintegy 49 perc időtartammal gondoskodnak. Ezt követően kerül a kezelendő víz a nyomás alatti homokszűrő műtárgyakra. A rávezetésnél a nyersvízbe a vas és mangán oxidációjához klórgázt,/káliumpermanganát oldatot vezetünk. A szűrhető csapadékot alkotó vas és mangán vegyületek a szűrőtölteten visszamaradnak. Ezt a folyamatot a felülről lefelé történő - megközelítőleg v =5 m/h sebességű- szűrés segíti. A szűrőkről távozó víz gyakorlatilag vas, mangán és ammónium-mentesen egy patronos mikroszűrőegységen keresztül a következő - GAC töltetű - szűrőkön áramlik keresztül. Ezek feladata az emberi egészségre veszélyes klórozott szerves vegyületek, valamint a nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eltávolítása. A kezelt víz- szükség szerinti fertőtlenítőszer adagolás után - a tervezett- térszinti tisztavizes tározóba jut, ahonnan a hálózati szivattyúk nyomják a települési elosztó hálózatba. Mind a vas- és mangántalanítást biztosító szűrő, mind a GAC töltetű szűrők visszamosatása és öblítése alap esetben tisztított vízzel történik, de lehetőség van a műveletek nyersvízzel történő elvégzésére is egymáshoz képest időben eltolva. A visszamosatásra a csúcsfogyasztási időszakokban a vas- és mangántalanítást biztosító gyorsszűrőknél 1-2 naponta kerül sor. A GAC szűrő adszorpciós kapacitását, a rövid időtartamon belüli gyors csökkenést, a heti 1-2 alkalommal tervezett visszamosatással lehet helyreállítani. Hosszabb távon azonban az aktívszén felületi aktivitása olyan mértékben csökken, hogy a szénanyag reaktiválására van szükség. A kimerülés időtartamát a jelen lévő szerves anyagok, a maradék klór és klórozási melléktermékek mennyiségén túl a koaguláció s a szűrés hatékonysága, de az esetleges biodegradáció is befolyásolja. A tervezett, viszonylag alacsony felületi terhelés alapján (v=~5 m/h a kimerülés becsült időtartama megközelítőleg 2 év. Mivel a helyben történő reaktiválásra nincs megfelelő megoldás és az elszállítással történő reaktiválás sincs hazai környezetben megoldva, az egyszeri használatot irányozzuk elő. Ebben az esetben a kimerült GAC-töltetet 2 évente cseréljük a szűrőkben. A rendelkezésre álló három meglévő kútból a nyersvíz a meglévő 2 db, egyenként 50 m 3 -es nyersvíz medencébe jut. A meglévő nyersvízmedencéből a nyersvíz a tervezett gépházban elhelyezett új technológiai átemelő szivattyúegység (1+1 db szivattyú, szivattyúnként Q=80 m 3 /h; H= 30 m) segítségével koaguláló tereken, valamint statikus keverőn keresztül a tervezett vas, mangán, ammóniummentesítő tisztítás technológiára vezetjük. A rávezetésnél a vas, mangán, valamint ammónium eltávolítása érdekében segédanyag adagolás is történik, A tervezett tisztítástechnológiát követően a tisztított víz - fertőtlenítőszer adagolást követően a tervezett 200 m 3 tárolókapacitású tisztított víz medencébe kerül, ahonnan a tervezett gépházban elhelyezett új, frekvenciaváltóval felszerelt hálózati szivattyúk (2+1 db szivattyú, szivattyúnként Q = 65 m 3 /h; H = 50 m) juttatják az ivóvizet a meglévő 200 m 3 tároló kapacitású hidroglóbuszba, valamint a települési elosztó hálózatba. A szűrők öblítését követően a zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe kerül, melynek 75 m 3 hasznos térfogata, a szűrökről lekerülő iszap ülepítését, sűrítését biztosítja. Innen a dekantált vizet a vízműtelep mellett húzódó befogadó árokba vezethetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethetjük a technológiai sor elejére (ebben az esetben a dekantáló-ülepítő medencék lefedését biztosítani kell). A tervezett műszaki létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztított víz medencébe juthasson

4 A tervezett vízkezelő létesítmények a legkorszerűbb irányítástechnikai berendezéssel kerültek ellátásra. A hálózati szivattyúzás szabályzása a vízigényekhez való rugalmasság, valamint a költséghatékony üzemeltetés figyelembevétele miatt frekvenciaváltós szabályzással kerülnek telepítésre. Technológiai főfolyamat: Kutak gáztalanítás nyersvíztároló medence technológiai nyomásfokozás vegyszer adagolás vas,- mangán,- ammóniummentesítés fertőtlenítés tisztítottvíz-tároló medence hálózati szivattyúzás Hidroglóbusz, elosztóhálózat Szűrőöblítési folyamat: Víztároló medence nyomásfokozás szűrőöblítés ülepítő - dekantáló medence befogadó árok Építmények, berendezések: Meglévő - Kutak: 3 db kút - Víztároló medence 2x50 m 3 - Hálózat - Víztorony: 1 db 200 m 3 Tervezett - Vízkormányzó akna m 2 -es gépház építés - Gáztalanítás - Nyersvíztároló medence felújítás: 2x50 m 3 - Szürtvíztároló medence: 200 m 3 - Oxidálószer adagolás, fertőtlenítés: tervezett gépházban elhelyezve - Technológiai nyomásfokozás. 1+1 db Q= 80 m 3 /h, H=30 m: tervezett gépházban - Segédanyag adagolás - Statikus keverő: tervezett gépházban elhelyezve - Vas, mangán, ammónium-mentesítő tisztítás technológia (Q= 80 m 3 /h) tervezett gépházban elhelyezve - Hálózati szivattyúzás: 2+1 db Q= 65 m 3 /h, H=35 m: meglévő gépházban elhelyezve - Dekantáló, iszapsűrítő medence építése V= 75 m 3 - Útépítés: 100 fm - Burkolatok készítése: 150 m 2 Vas, mangán, ammónium -mentesítési eljárás, oxidációval, szűréssel, ioncserével A kútvizek a nyersvíztárolóba jutnak, amely a nyersvíz mintegy 45 perces betárolását biztosítja. Technológiai átemelő segítségével a nyersvizet a vas- és mangántalanító szűrőkre vezetjük. A rávezetésnél a nyersvízbe a vas és mangán oxidációjához káliumpermanganát oldatot vezetünk. Az oxidációs folyamat lejátszódásához szükséges tartózkodási időt (t= 14 min.) úgynevezett koaguláló terek kialakításával biztosítjuk. Az adagolás mennyiségarányosan történik. Az oxidált vas- és mangánvegyületek csapadékot képeznek. Ezt követően kerül a kezelendő víz a nyomás alatti homokszűrő műtárgyakra. A szűrhető csapadékot alkotó vas és mangán vegyületek a szűrőtölteten visszamaradnak. Ezt a folyamatot a felülről lefelé történő - megközelítőleg v =5 m/h sebességű- szűrés segíti. A

5 szűrőkről távozó víz gyakorlatilag vas és mangán-mentesen egy patronos mikroszűrőegységen keresztül ion-cserélő oszlopokra kerül rávezetésre, melyek az ammónium - mentesítést biztosítják. Az alkalmazott gyanták ion-szelektivitása egyes komponensek vonatkozásában nem, - vagy csak nehezen biztosítható. A megfelelő vízminőség minél nagyobb biztonsággal történő szolgáltatása érdekében az ioncserélő oszlopokról levezett vízbe kalcium-és magnézium-sók adagolását irányoztuk elő. A folyamat során az eltávolított kationok utólagos visszapótlására lehet szükség. A kezelt víz- klórgáz adagolás után - egy térszinti tisztavizes tározóba jut, ahonnan a hálózati szivattyúk nyomják a települési elosztó hálózatba. A szűrők visszamosatása és öblítése alap esetben tisztított vízzel történik, de lehetőség van a műveletek nyersvízzel történő elvégzésére is egymáshoz képest időben eltolva. A visszamosatásra a csúcsfogyasztási időszakokban a vas- és mangántalanítást biztosító gyorsszűrőknél 1-2 naponta kerül sor. Az ioncserélő oszlop meghatározott terhelés után kimerül, ezért regenerálása szükséges. A rendelkezésre álló három meglévő kútból a nyersvíz meglévő, egyenként 50 m 3 -es nyersvíz medencébe jut. A meglévő nyersvízmedencéből a nyersvíz a tervezett gépházban elhelyezett új technológiai átemelő szivattyúegység (1+1 db szivattyú, szivattyúnként Q=80 m 3 /h; H= 30 m) segítségével koaguláló tereken, valamint statikus keverőn keresztül a tervezett vas, mangán, ammóniummentesítő tisztítás technológiára vezetjük. A rávezetésnél a vas, valamint mangán, eltávolítása - ill. az ioncserét követően, a megfelelő minőségű víz biztonságos szolgáltatása - érdekében segédanyag adagolás történik, A tervezett tisztítástechnológiát követően a kezelt víz a tervezett 200 m 3 tárolókapacitású tisztított víz medencébe kerül, ahonnan a tervezett gépházban elhelyezett új, frekvenciaváltóval felszerelt hálózati szivattyúk (2+1 db szivattyú, szivattyúnként Q = 65 m 3 /h; H = 50 m) juttatják az ivóvizet a meglévő 200 m 3 tároló kapacitású hidroglóbuszba, valamint a települési elosztó hálózatba. A szűrők öblítését követően a zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe kerül, melynek 75 m 3 hasznos térfogata, a szűrökről lekerülő iszap ülepítését, sűrítését biztosítja. Innen a dekantált vizet a vízműtelep mellett húzódó befogadó árokba vezethetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethetjük a technológiai sor elejére (ebben az esetben a dekantáló-ülepítő medencék lefedését biztosítani kell). A tervezett műszaki létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztított víz medencébe juthasson. A tervezett vízkezelő létesítmények a legkorszerűbb irányítástechnikai berendezéssel kerültek ellátásra. A hálózati szivattyúzás szabályzása a vízigényekhez való rugalmasság, valamint a költséghatékony üzemeltetés figyelembevétele miatt frekvenciaváltós szabályzással kerülnek telepítésre. Technológiai főfolyamat: Kutak gáztalanítás nyersvíztároló medence technológiai nyomásfokozás vegyszer adagolás vas,- mangán,- ammóniummentesítés fertőtlenítés tisztítottvíz-tároló medence hálózati szivattyúzás Hidroglóbusz, elosztóhálózat Szűrőöblítési folyamat: Víztároló medence nyomásfokozás szűrőöblítés ülepítő - dekantáló medence befogadó árok

6 Építmények, berendezések: Meglévő - Kutak: 3 db kút - Víztároló medence 2x50 m 3 - Hálózat - Víztorony: 1 db 200 m 3 Tervezett - Vízkormányzó akna m 2 -es gépház építés - Gáztalanítás - Nyersvíztároló medence felújítás: 2x50 m 3 - Szürtvíztároló medence: 200 m 3 - Oxidálószer adagolás, fertőtlenítés: tervezett gépházban elhelyezve - Technológiai nyomásfokozás. 1+1 db Q= 80 m 3 /h, H=30 m: tervezett gépházban - Statikus keverő: tervezett gépházban elhelyezve - Vas, mangán, ammónium-mentesítő tisztítás technológia (Q= 80 m 3 /h) tervezett gépházban elhelyezve - Hálózati szivattyúzás: 2+1 db Q= 65 m 3 /h, H=35 m: meglévő gépházban elhelyezve - Dekantáló, iszapsűrítő medence építése V= 75 m 3 - Útépítés: 100 fm - Burkolatok készítése: 150 m 2 Puffer kapacitások figyelembevétele A vízkezelési technológia egyes elemeinek méretezése a puffer kapacitások figyelembe vételével történt. A vízellátó rendszerben, a tervezett fejlesztéseket követően az alábbi tárolókapacitások állnak rendelkezésre: Az igények, ill. a fogyasztási csúcsok kielégítést a tervezett 200 m 3 hasznos térfogatú tisztítottvíz medence és a meglévő 200 m 3 tárolókapacitású hidroglóbusz segíti. Így a rendelkezésre álló pufferkapacitás 400 m 3 Mindezek alapján a technológia egyes elemeit (technológiai átemelő szivattyúegység, tisztítástechnológia) nem szükségszerű a mértékadó kapacitásra méretezni. Ezeknél a berendezéseknél a tervezett napi csúcsvízigény 1/18-t vettük figyelembe, mint mértékadó kapacitást, azaz Q=80 m 3 /h. A hálózati szivattyúk kapacitása üzembiztonsági szempontból Q=130 m 3 /h-ra lett tervezve. A méretezési vízigény alapján tervezett vízellátó rendszer a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező óracsúcs (Qh = 130 m 3 /h) kielégítésére alkalmas. Figyelembe véve a tárolókapacitásokat, azon belül is a meglévő V=100 m 3 tárolótérfogatú hidroglóbuszt, a rendszer egyszeri, maximum 230 m 3 /h elméleti vízigény kielégítésére is képes. Hálózatrekonstrukció A rekonstrukciós feladatok lehatárolását jelentős mértékben meghatározta az a megfontolás, mely szerint a települési elosztó-hálózaton lényegében olyan beavatkozások tervezhetők, amelyek az ivóvízminőségjavítást közvetlen módon elősegítik (pl. hálózati mosató helyek, csomópontok kialakítása, végágak összekötése,) és a megmaradó szabad, fel nem használt rekonstrukciós forrás fordítható a szükséges hálózatátépítésekre. A fentiekkel összhangban - a rekonstrukciós feladatok részeként - előirányzásra került a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakításához szükséges tolózárak beépítése, a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakításához szükséges mosató aknák építése, a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tűzcsapok építése

7 valamint nem megfelelő műszaki állapotú házi bekötések cseréje A település elosztóhálózata jelenleg a szükségesnél kevesebb olyan csomóponttal rendelkezik, melyek a hálózat mosatását, szivacsdugós tisztítását tenné lehetővé. A rekonstrukciós feladatokra vonatkozó műszaki előirányzatok részben az elosztó - hálózaton jelenleg is meglévő műszaki adottságokra, (meglévő aknák, tolózárak, tűzcsapok, stb.,) részben a mosatási munkák végzésével kapcsolatos elvárásokra alapozódtak. A fentiek mellett a hálózat üzemeltetőjétől származó tájékoztatások is figyelembevételre kerültek. A mosató aknák elhelyezkedése / elhelyezése mellett figyelmet kellett fordítani a hálózat szakaszolási lehetőségeire, (az öblítés, mosatás alatt álló vezetékszakaszhoz csatlakozó vezetékek lezárásra) is. A hálózatrekonstrukciós fejlesztések részletes műszaki tartalmát az alábbi táblázatokban ismertetjük: 166. táblázat: Hálózatrekonstrukció Mosató csomópontok, Szatymaz Mosató csomópontok kialakítása (földmunkával, aknaépítéssel, szerelvényekkel Szerelvények átmérő szerint együtt) Sorszám Elhelyezkedés (utcák) db Ady E u. - Május 1. u Móra F. u. -Juhász Gy. u.-átkötés Dózsa Gy. u.-kossuth L. u Árpád u.- Ady E. u Hámán K. u. Béke u Jókai u. Rákóczi u Rózsa u. Kossuth u Mindösszesen táblázat: Hálózatrekonstrukció Tolózárak beépítése földbe, Szatymaz Sorszám Tolózárak beépítése földbe Elhelyezkedés (utcák) db Átmérő Sorszám Elhelyezkedés (utcák) db Átmérő 1 Rákóczi-Vasút Kossuth L.-Dózsa Gy József A.-Kossuth L Kossuth L.-Dózsa Gy Móra F.-Kossuth L Dankó P.-Juhász Gy Móra F.-Kossuth L Széchenyi-Rózsa Ady E.-Dózsa Gy Neszürjhegyi-Hunyadi Ady E.-Dózsa Gy Neszürjhegyi-Kossuth L Összesen Mindösszesen

8 168. táblázat: Hálózatrekonstrukció Tűzcsapok beépítése, Szatymaz Sorszám Tűzcsapok beépítése Elhelyezkedés (utcák) db Átmérő Csatlakozó méret 1 Rákóczi-Vasút József A.-Kossuth L Móra F.-Kossuth L Széchenyi-Rózsa Neszürjhegyi-Hunyadi Neszürjhegyi-Kossuth L Összesen Mindösszesen táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetékcsere, Szatymaz Sorszám Magas csőtörési ráta miatt indokolt vezeték építése Elhelyezkedés (utcák) Átmérő Anyag Hossz 1 Dózsa Gy. u. Kossuth és Ady között 150 KPE KPE Mindösszesen 507 Bekötések cseréje: 203 db ¾ -os fogyasztói bekötés cseréje

9 Baks vízellátó rendszerének önálló fejlesztése A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. A település lélekszáma a évi népszámláláskor fő volt, mely évre főre csökkent a KSH adatai alapján. A Gazdasági Kutató Intézet (GKI) adatai alapján 2021-re a lélekszám mintegy főben prognosztizálható. A referencia időszakban ( ) tehát a népesség kismértékű csökkenésével lehet számolni. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 83,33 em 3 /év Intézményi vízfogyasztás: 2,20 em 3 /év Ipari/egyéb vízfogyasztás: 2,00 em 3 /év A vízellátó rendszer egészének kapacitása a várható demográfiai és vízfogyasztási tendenciákat, és az önkormányzatnak a távlati lakosságszámra vonatkozó előrejelzéseit is figyelembe véve (az üzemeltetői egyeztetésekkel is összhangban) 800 m 3 /nap - ban került meghatározásra. A rendelkezésre álló, és tervezett tárolók, valamint a helyi vízfogyasztási sajátosságok figyelembe vételével a tisztítás-technológia tervezett kapacitása 40 m 3 /h, mellyel a legnagyobb napi csúcs - vízigények kielégítése a technológia 20 órás csúcs-üzemidejével biztosítható. A tervezés alapjául szolgáló méretezési vízigényeket az alábbi táblázatban mutatjuk be: 170. táblázat: Mennyiségi tervezési adatok - Baks Tervezési adatok Jelölés Mértékegység Kapacitás Jelenlegi (2007.) átlagos napi vízigény Jelenlegi (2007.) napi csúcs vízigény Q dátl [m 3 /nap] 333 Q dmax. [m 3 /nap] 830 Tervezett napi csúcs vízigény Q dmax. [m 3 /nap] 800 Számított óracsúcs Q hmax. [m 3 /h] 80 Technológia kapacitása Q techn [m 3 /h] 40 Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. Bakson az üzemszerűen kitermelhető vízmennyiség (a vízbázis üzemszerű kapacitásából 22 órával számolva) több, mint 4,7-szerese a távlati csúcs-vízigénynek (800 m 3 /nap), és egy kút esetleges, átmeneti kiesése sem okoz fennakadást a vízszolgáltatásban. Jelenleg a településen nem működik víztisztítási technológia, az előírt határértékeknek megfelelő minőségű víz a kitermelt víz kezelésével biztosítható. A beruházás részeként a magastároló vízterét és csővezetékét fel kell újítani

10 Tervezett technológiai folyamat A jelenleg hatályban lévő 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet melléklete szerint Bakson a szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, ammónium, vas és mangán tekintetében lépi túl az előírt határértékeket. A szolgáltatott víz mangántartalma az üzemeltetői adatszolgáltatás szerint időnként eléri a határértéket, a 65/2009 (III.31.) Kormányrendeletben jelenik meg először, mint határérték feletti paraméter. Fenti probléma megoldására két lehetséges vízkezelési technológiát vizsgáltunk: 3. hagyományos vas-, mangán- és arzénmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással, gázmentesítés 4. biológiai ammónium-mentesítés + kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűrés az arzén, vas és mangán eltávolítására. A technológia a megvalósítás időszakában a FIDIC sárga könyv szerint kerül vállalkozásba-adásra, ezen körülményre való tekintettel az alábbiakban összefoglalt technológiai ismertetés a vízkezelés megoldásának egy (műszakilag lehetséges) módjának tekintendő. (a technológiák ismertetése kapcsán egyúttal jelezzük, hogy az RMT műszaki alapját lényegében az elvi vízjogi engedélyezési dokumentációk képezik, így a technológiák ismertetése is ezen kidolgozottsági szintnek megfelelően történik) Hagyományos arzén-, vas- és mangánmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással Az arzén, vas, mangán és ammónium eltávolítása fiziko-kémiai eljárással, szűrő technológiák alkalmazásával történik. A kútvizek a nyersvíztárolóba jutnak, ezt megelőzően a nyomócsőbe, mennyiségarányosan adagolt -törésponti klórozásnak megfelelő mennyiségű- klór hatására megtörténik az ammónium oxidációja, A reakciók a t > 30 min. tartózkodási időt biztosító medencében játszódnak le. Ez alatt az időtartam alatt a megfelelő mennyiségű klór hatására az ammónium oxidációja több lépésben megtörténik, és végtermékként nitrogéngáz keletkezik. Technológiai átemelő segítségével a nyersvizet a multimédia töltetű szűrőkre vezetjük. A rávezetésnél a nyersvízbe (az arzént) oxidáló vegyszert (káliumpermanganát) és vas(iii)-klorid koagulálószert keverünk. Az adagolás mennyiségarányosan történik. Az oxidált vas- és mangánvegyületek csapadékot képeznek. Az oxidált arzén vegyületek a kialakuló nagyfelületű vashidroxid pelyheken adszorbeálódnak és így szűrhetővé vállnak. A szűrhető csapadékot alkotó, illetve szűrhető csapadékhoz kötődő arzén, vas és mangán vegyületek a szűrőtölteten visszamaradnak. Ezt a folyamatot a felülről lefelé történő -v =6-8 m/h sebességű- szűrés segíti. A szűrőkről gyakorlatilag határérték alatti ammónium-, arzén-, vas- és mangántartalmú víz távozik, a következő GAC töltetű szűrőegységre. Melynek feladata az emberi egészségre veszélyes klórozott szerves vegyületek, valamint a nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eltávolítása. A kezelt víz- szükség szerinti fertőtlenítőszer adagolás után - a tervezett- térszinti tisztavizes tározóba jut, ahonnan a hálózati szivattyúk nyomják az elosztó hálózatba, illetve a magastárolóba. Mind a kavics, mind a GAC szűrők visszamosatása és öblítése tisztított vízzel történik, egymáshoz képest időben eltolva. A visszamosatásra a csúcsfogyasztási időszakokban a kavics gyorsszűrőknél 1-2 naponta kerül sor. A GAC szűrő adszorpciós kapacitását, a rövid időtartamon belüli gyors csökkenést, a heti 1-2 alkalommal tervezett visszamosatással lehet helyreállítani. Hosszabb távon azonban az aktívszén felületi aktivitása olyan mértékben csökken, hogy a szénanyag reaktiválására van szükség. A kimerülés időtartamát a jelenlévő szerves anyagok, a maradék klór és klórozási

11 melléktermékek mennyiségén túl a koaguláció és a szűrés hatékonysága, illetve az esetleges biodegradáció is befolyásolja. A tervezett, viszonylag alacsony felületi terhelés alapján (v=6-8 m/h) a kimerülés becsült időtartama 2 év. Mivel a helyben történő reaktiválásra nincs megfelelő megoldás és az elszállítással történő reaktiválás sincs hazai környezetben megoldva, egyszeri használatot irányozzuk elő. Ebben az esetben a kimerült GAC-t 2 évente cseréljük a szűrőkben. A kitermelt szenet, mint veszélyes hulladékot, veszélyes hulladéklerakóra szállítjuk és helyezzük el. A meglévő kutak nyersvize gáztalanító berendezésen keresztül jut a tervezett 30 m 3 tárolókapacitású nyersvíztároló medencébe. A medence előtt történik az ammónium eltávolításához szükséges oxidálószer beadagolása. A nyersvízmedencében biztosítható az ammónium eltávolításához szükséges behatási idő is, közben a vas és mangán oxidációja is megindul. A nyersvízmedencéből az előkezelt vizet a meglévő, átalakított, felújított és bővített gépházban elhelyezett új technológiai átemelő szivattyúegység ( Q= 40 m 3 /h, H= 30 m) juttatja a technológiára. A vízkezelés során az arzén, vas és mangán eltávolítás érdekében segédanyagok adagolása szükséges, azért, hogy a vas- és mangán kiszűrődhessen, valamint az arzén adszorbeálódhasson. A vas-, mangán- és arzén csapadékot a szűrőberendezés fogja fel. Az emberi egészségre veszélyes klórozott szerves vegyületek, valamint a nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eliminálására aktívszenes szűrő került betervezésre. A tisztítás-technológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően a tervezett 50 m 3 kapacitású tisztított víz medencébe kerül, ahonnan a gépházba elhelyezett új, frekvenciaváltóval felszerelt hálózati szivattyúk ( Q = 80 m 3 /h; H = 50 m) juttatják az ivóvizet a magastárolóba, illetve a települési hálózatba. A meglévő térszíni tárolók évek óta üzemen kívül vannak, állapotuk alapján felújításuk nem, elbontásuk indokolt. A tervezett műszaki létesítmények úgy lettek kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz-medencébe juthasson. A technológia üzembe helyezésével a jelenlegi energia elvételt bővíteni szükséges. Technológiai főfolyamat: Kutak törésponti klórozás gáztalanítás nyersvíztároló medence technológiai nyomásfokozás vegyszer adagolás vas,- mangán,- arzéncsapadék szűrése keletkezett származékok eltávolítása (aktívszén-szűrő) fertőtlenítés tisztítottvíz-tároló medence hálózati szivattyúzás hálózat/víztorony Szűrőöblítés: A szűrők visszaöblítése tisztított vízzel történik. A tisztítottvíz medencéből az öblítővizet az öblítővíz-szivattyú juttatja a szűrőkhöz. A zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe kerül, melynek térfogata 2 10 m 3. A dekantált víz a vízműtelep ÉK-i kerítése melletti szennyvízelvezető csatornába vezethető. Az ülepítő iszapja veszélyes hulladékként kerül végső elhelyezésre. Szűrőöblítési folyamat: Tisztítottvíz-tároló medence szűrőöblítés ülepítő - dekantáló medence szennyvízelvezető csatorna

12 Építmények, berendezések: Meglévő - Kutak: II. (B-66) és III. sz. (B-68); - Gépház; - Magastároló: 100 m 3 ; - Hálózat; m 3 -es üzemen kívüli térszíni tároló (elbontandó). Tervezett - Vízkormányzó aknák; - Meglévő gépház felújítása, átalakítása, bővítése; - Oxidálószer, segédanyag adagolás, fertőtlenítés: a gépházban elhelyezve; - Gázmentesítés; - Nyersvíztároló medence: 30 m 3 ; - Technológiai nyomásfokozás: Q = Σ40 m 3 /h, H = 30 m, gépházban; - Homokszűrés: gépházban elhelyezve; - Aktívszén-szűrés: gépházban elhelyezve; - Szűrőöblítés; - Tisztítottvíz tároló medence: 50 m 3 ; - Ülepítő medence: 2 10 m 3 ; - Hálózati szivattyúzás: ΣQ = 80 m 3 /h, H = 50 m, gépházban elhelyezve. Biológiai ammónium-mentesítés + kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűrés A levegő oxigénjének a hatására a vízben oldott állapotban jelenlévő vas- és mangánvegyületek oxidálódnak, ezáltal szűrhető csapadékot képeznek, és az adszorbeált arzénvegyülettel együtt a szűrési folyamat során leválaszthatók. Az ammónium eltávolítása a többi folyamattal szimultán módon történik. A légtelítés során vízbe kerülő oldott oxigén felhasználásával a szűrőtölteten, a töltet hézagtérfogatában felhalmozódó oxid-hidroxid csapadékon kialakuló biofilm az ammóniumot nitritté, majd a nitritet nitráttá oxidálja, a szűrőből távozó víz ammóniumtól mentes és ezáltal kevés klórral jól fertőtleníthető lesz. A technológia kétlépcsős szűrést alkalmaz, az első a nitrifikáció, a második lépcső a biztonsági szűrés. A kétlépcsős szűrés nagy technológiai biztonságot és vízminőségi stabilitást nyújt. A tisztított víz fertőtlenítése NaOCl adagolással történik. A vízkezelés folyamata levegőztetéssel indul. A kutak egyesített vize a berendezés felső részén lép be a légtelítőbe, ahol felülről lefelé, cseppekre bomolva hullik, miközben -érintkezve az ellenáramban haladó levegővel- oxigénben telítetté (és gázmentessé) válik. A levegőztető légellátását ventilátor biztosítja, az elhasznált levegő a légtelítő felső részén távozik a szabadba. Az oxigén beoldás hatékonyságát előtét injektor növeli, amely a feladó vezetékbe juttat levegőt és a direkt oxigén beoldáson túl a víz apró cseppekre bontásához is hozzájárul. A légtelítő és a technológia többi egysége a felújított, átalakított és bővített gépházba kerül elhelyezésre. A levegőztetett víz ezután a technológiai szivattyúk (ΣQ = 40 m 3 /h, H = 30 m) révén a nitrifikáló oszlopokra jut. Az érkező nyersvíz és a kezelésre feladott víz egyensúlyát szinttartó automatika vigyázza. A nitrifikáló oszlopokban a szűrés alulról felfelé történik. A szűrhető csapadékot alkotó vas és mangántartalom egy része a szűrőtöltetben visszamarad. Szűrés közben a szűrőtöltet felületén jelenlévő biofilm a víz magas oxigéntartalmának köszönhetően az ammóniumot nitriten keresztül nitráttá oxidálja, nitrifikálja. A szűrőből alacsony vas-, mangán-, és gyakorlatilag ammóniummentes víz lép ki. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét, ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át. Vegyszeradagolást (káliumpermanganát és vas(iii)-klorid ) követően kerül az előkezelt víz a vas-,

13 mangán-, arzénmentesítő szűrőegységre. A tisztítás-technológia után a tisztított víz - fertőtlenítőszer adagolást követően - az újonnan épülő, 50 m 3 -es tisztított-víz medencébe kerül. Innen a gépházban elhelyezett új hálózati szivattyúk (ΣQ = 80 m 3 /h, H = 50 m) a hidroglóbuszba, illetve a település hálózatába juttatják az ivóvizet. A technológia üzembe helyezésével a jelenlegi energia elvételt bővíteni szükséges Technológiai főfolyamat: Szűrőöblítés: Kutak légtelítés, gázmentesítés technológiai nyomásfokozás ammónium-mentesítés fertőtlenítés, csírátlanítás vegyszeradagolás vas-, mangán- és arzénmentesítés fertőtlenítés tisztítottvíz tároló medence hálózati szivattyúzás magastároló/hálózat Az arzén-, vas- és mangánmentesítő szűrők visszaöblítése a tisztítottvíz-tároló medencéből történik, öblítővíz-szivattyú segítségével, a nitrifikáló oszlopoké pedig kútvízzel megy végbe a technológiai szivattyúk segítségével. A gyorszűrők visszamosatásából keletkezett zagyvíz teljes egészében a tervezett, iker kialakítású ülepítő - dekantáló medencébe kerül (2 10 m 3 ), a nitrifikálókról pedig egy része a tisztítási folyamat elejére, másik része pedig a dekantálóba jut.. A dekantált víz a vízműtelepen lévő szennyvízelvezető csatornába kerül. Szűrőöblítési folyamat: Biztonsági szűrő: tisztítottvíz-tároló medence arzén,- vas-, mangánmentesítő szűrő öblítése ülepítő - dekantáló medence szennyvízelvezető csatorna; Nitrifikáló oszlopok: nyersvíz a technológiai nyomásfokozáson keresztül ammónium-mentesítő szűrők öblítése ülepítő - dekantáló medence, vagy a technológia eleje szennyvízelvezető csatorna; A kiülepedett iszapot veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani, elhelyezni. Építmények, berendezések: Meglévő - Kutak: II. (B-66) és III. sz. (B-68); - Gépház; - Magastároló: 100 m 3 ; - Hálózat; m 3 -es üzemen kívüli térszíni tároló (elbontandó). Tervezett - Vízkormányzó aknák; - Meglévő gépház felújítása, átalakítása, bővítése; - Légtelítés (gázmentesítés) 40 m 3 /h; gépházban; - Technológiai nyomásfokozás: Q = Σ40 m 3 /h, H = 30 m, gépházban; - Ammónium-mentesítés a gépházban; - Segédanyag adagolás, fertőtlenítés: a gépházban elhelyezve; - Fe, As, Mn mentesítés: gépházban elhelyezve; - Szűrőöblítés; - Tisztítottvíz tároló medence: 50 m 3 ; - Ülepítő medence: 2 10 m 3 ; - Hálózati szivattyúzás: ΣQ = 80 m 3 /h, H = 50 m, gépházban elhelyezve

14 Iszapkezelés, elhelyezés Az öblítővízzel kapcsolatos kérdések mellett szükséges figyelmet fordítani a keletkező arzén tartalmú iszapok megfelelő elhelyezésére is. A vízműnél jelenleg vízkezelés nincs, így a keletkező vízmű-iszap végleges elhelyezésével kapcsolatos szállítási, hulladék-kezelési megfontolások, és a pénzügyi-gazdasági szempontok is az iszapszállítás előtti víztelenítést indokolják. A fentiekkel összhangban, a keletkező vízmű-iszap víztelenítését irányoztuk elő. A víztelenítés során a dekantáló műtárgyból zagyszivattyú emeli -a némileg már besűrűsödött- iszapot egy, több funkció kielégítését biztosító műtárgyba, ami az iszap további további sűrítését, tárolását, homogenizálását és gépi víztelenítésre történő előkészítését biztosítja. Tekintettel a vízműnél keletkező iszap várható mennyiségére, valamint arra, hogy lehetőség van viszonylag nagy kapacitású, és %-os szárazanyagtartalmat biztosító mobil iszap-préseket működtető szervezetek szolgáltatásának igénybe vételére, a keletkező iszapok további víztelenítését ezen mobil iszap-prések működtetésével irányozzuk elő. A gépi víztelenítést követően a víztelenített iszap konténerbe, vagy zsákokba kerül, végleges elhelyezését pedig az Aszód-Galgamácsai Veszélyes hulladéklerakó telepre történő szállítása és lerakása jelenti. Puffer kapacitások figyelembevétele A vízkezelési technológia egyes elemeinek méretezése a puffer kapacitások figyelembe vételével történt. A vízellátó rendszerben, a tervezett fejlesztéseket követően az alábbi tárolókapacitások állnak rendelkezésre: A tervezett vízellátó rendszer mértékadó kapacitása 80 m 3 /h. A tervezett 1 db, 50 m 3 tároló-térfogatú tisztítottvíz-tároló medence, valamint a meglévő 100 m 3 -es hidroglóbusz figyelembe vételével a rendszer puffer kapacitása 150 m 3. Mindezek alapján a technológia egyes elemeit (technológiai átemelő szivattyúegység, tisztítástechnológia) nem szükségszerű a mértékadó kapacitásra méretezni. Ezeknél a berendezéseknél a tervezett napi csúcsvízigény 1/20-t vettük figyelembe, mint mértékadó kapacitást, azaz Q=40 m 3 /h-t.. A hálózati szivattyúk kapacitását üzembiztonsági szempontból a mértékadó óracsúcsra szabad csak méretezni (Q= 80 m 3 /h). A méretezési vízigény alapján tervezett vízellátó rendszer a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező óracsúcs (Qh = 80 m 3 /h) kielégítésére alkalmas. Figyelembe véve a tárolókapacitásokat, a rendszer több, mint 3 órán keresztül képes folyamatosan a mértékadó óracsúcs kielégítésére

15 Hálózatrekonstrukció A rekonstrukciós feladatok lehatárolását jelentős mértékben meghatározta az a megfontolás, mely szerint a települési elosztó-hálózaton lényegében olyan beavatkozások tervezhetők, amelyek az ivóvízminőségjavítást közvetlen módon elősegítik (pl. hálózati mosató helyek, csomópontok kialakítása, végágak összekötése), és a megmaradó szabad, fel nem használt rekonstrukciós forrás fordítható a szükséges hálózatátépítésekre. A fentiekkel összhangban - a rekonstrukciós feladatok részeként - előirányzásra került a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakítása és tolózárak beépítése, a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tolózárak beépítése földben a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tűzcsapok építése, nem megfelelő műszaki állapotú vezetékszakaszok cseréje, valamint nem megfelelő műszaki állapotú házi bekötések cseréje. A település elosztóhálózata jelenleg a szükségesnél kevesebb olyan csomóponttal rendelkezik, melyek a hálózat mosatását, szivacsdugós tisztítását lehetővé tennék. A rekonstrukciós feladatokra vonatkozó műszaki előirányzatok részben az elosztóhálózaton jelenleg is meglévő műszaki adottságokra (meglévő aknák, tolózárak, tűzcsapok, stb.), részben a mosatási munkák végzésével kapcsolatos elvárásokra alapozódnak. A fentiek mellett a hálózat üzemeltetőjétől származó tájékoztatások is figyelembevételre kerültek. A hálózatrekonstrukciónál figyelmet kellett fordítani a hálózat szakaszolási lehetőségeire (az öblítés, mosatás alatt álló vezetékszakaszhoz csatlakozó vezetékek lezárásra) is. A hálózatrekonstrukciós fejlesztések részletes műszaki tartalmát az alábbi táblázatokban ismertetjük: 171. táblázat: Hálózatrekonstrukció Mosató csomópontok, Baks Mosató csomópontok kialakítása Szerelvények átmérő szerint (földmunkával, aknaépítéssel, szerelvényekkel együtt) Sor- Elhelyezkedés (utcák) db szám 1 Dózsa - Fő Fő - Kolozsvár Kossuth - Ady Vásártér - Petőfi Mindösszesen

16 172. táblázat: Hálózatrekonstrukció Tolózárak beépítése földbe, Baks Sorszám Tolózárak beépítése földbe Elhelyezkedés (utcák) db Átmérő Sorszám Elhelyezkedés (utcák) db Átmérő 1 Szegfű - Hóvirág Váradi - Szatmári Hóvirág - Dózsa Fő - Csanyteleki Aradi - Monostori Ady - Köztársaság Május 1. - Akácfa Május 1. - Köztársaság Május 1. - Akácfa Május 1. - Köztársaság Kossuth - Akácfa Fő - Köztársaság Akácfa - Aradi Fő - Köztársaság Jókai - Rózsa Fő - Szabadkai Barátság - Ady Május 1. - Szabadkai Összesen Mindösszesen táblázat: Hálózatrekonstrukció Tűzcsapok beépítése, Baks Sorszám Tűzcsapok beépítése Elhelyezkedés (utcák) db Átmérő Csatlakozó méret 1 Szegfű - Hóvirág Hóvirág - Dózsa Aradi - Monostori Május 1. - Akácfa , Kossuth - Akácfa Akácfa - Jókai Jókai - Rózsa Barátság - Ady Váradi - Szatmári Fő - Csanyteleki , 100 Összesen Mindösszesen táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetékcsere, Baks Sorszám Magas csőtörési ráta miatt indokolt vezeték építése Elhelyezkedés (utcák) Átmérő Anyag Hossz 1 Fő u. Köztársaság - Kossuth között 150 KPE KPE 518 Mindösszesen 518 Bekötések cseréje: 11 db ¾ -os fogyasztói bekötés cseréje

17 Balástya vízellátó rendszerének önálló fejlesztése A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. A település lakosságának majdnem kétharmada külterületen él, szórt tanyavilágban a lélekszám a évi népszámláláskor fő volt, mely évre főre csökkent a KSH adatai alapján. A Gazdasági Kutató Intézet (GKI) adatai alapján 2021-re a lélekszám mintegy főben prognosztizálható. A referencia időszakban ( ) tehát a népesség csökkenésével lehet számolni. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 67,85 em 3 /év Intézményi vízfogyasztás: 5,50 em 3 /év Ipari/egyéb vízfogyasztás: 8,50 em 3 /év A tervezett fejlesztés egy része a vízmű telepen belül történik, de hálózatbővítés is tervezett a település külterületén található Móramajorig, illetve az ú.n. őszeszéki zárt kertek felé. A vízellátó rendszer egészének kapacitása a várható demográfiai, és vízfogyasztási tendenciákat, és az önkormányzatnak a távlati lakosságszámra vonatkozó előrejelzéseit is figyelembe véve (az üzemeltetői egyeztetésekkel is összhangban) 600 m 3 /nap ban (csúcstermelés) került meghatározásra. A méretezési vízigények meghatározásánál a tervezett napi csúcstermelés lett alapul véve. A tervezett óracsúcs ez alapján került meghatározásra, melynek mértéke a napi csúcstermelés 1/10-e. A rendelkezésre álló, és tervezett tárolók, illetve pufferkapacitások, valamint a helyi vízfogyasztási sajátosságok figyelembe vételével a tisztítás-technológia tervezett kapacitása 35 m 3 /h, amely az átlagos vízigényt kb. 10, illetve a legnagyobb fogyasztási napon várható (tervezett) vízigényt kb. 17 üzemóra alatt képes biztosítani. A tervezés alapjául szolgáló méretezési vízigényeket az alábbi táblázatban mutatjuk be: 175. táblázat: Mennyiségi tervezési adatok - Balástya Tervezési adatok Jelölés Mértékegység Kapacitás Jelenlegi átlagos napi vízigény Q dátl [m 3 /nap] 341 Jelenlegi napi csúcsvízigény Q dmax. [m 3 /nap] 398 Tervezett napi csúcsvízigény Q dmax. [m 3 /nap] 600 Számított óracsúcs Q hmax. [m 3 /h] 60 Technológia kapacitása Q tech. [m 3 /h] 35 Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal

18 Balástyán az üzemszerűen kitermelhető vízmennyiség (3 828 m 3 /nap) több mint 6,3-szorosa a távlati csúcs-vízigénynek (600 m 3 /nap). Az 1960-ban fúrt I. számú (B-15) kút már kb. 20 éve nem volt üzembe helyezve (gépészete nincs kiszerelve), az üzemeltető véleménye szerint fel kellene újítani az önkormányzat által tervezett későbbi fejlesztések, illetve tartalék vízbázis biztosítása miatt. A felújítás típusa lehet kompresszorozás, vagy szűrőcsere a kútvizsgálat függvényében. Fentiek ellenére, mivel a II. számú (B-66) és a III. számú (B-69) kutak egyedül is ki tudják elégíteni a jelenlegi vízfogyasztási igényeket, vagyis tartalék kapacitás is biztosított, a jövőbeni fejlesztések által jelentkező tényleges vízigények megvalósulásáig az I. számú kút felújítására vonatkozóan tényleges indok nincs, ezért annak felújítása nem került betervezésre, és a technológiára sincs rákapcsolva. Változatlanul megmaradna tartalékkútnak, bekötővezetéke sem kerülne elbontásra, de a közvetlen csatlakozási lehetőség a hálózati betápláló-vezetékre megszüntetésre kerülne vízszál-megszakítással. Tervezett technológiai folyamat A településen jelenleg nem működik víztisztítási technológia, az előírt határértékeknek megfelelő minőségű víz biztosítására tehát nincs lehetőség. A jelenleg hatályban lévő 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet melléklete szerint Balástyán a szolgáltatott ivóvíz minősége ammónium és vas tekintetében lépi túl az előírt határértékeket, emiatt új vas- és ammónium-mentesítő, illetve gáztalanító technológia, valamint - mindkét technológiai variációhoz egyaránt kapcsolódóan Móramajor és az őszeszéki zárt kertek vezetékes ivóvízellátásának kiépítése szükséges. Fenti probléma megoldására két lehetséges vízkezelési technológiát vizsgáltunk: 1. Hagyományos vasmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással; 2. biológiai ammónium-mentesítés + kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűrés A technológia a megvalósítás időszakában a FIDIC sárga könyv szerint kerül vállalkozásba-adásra, ezen körülményre való tekintettel az alábbiakban összefoglalt technológiai ismertetés a vízkezelés megoldásának egy (műszakilag lehetséges) módjának tekintendő. (a technológiák ismertetése kapcsán egyúttal jelezzük, hogy az RMT műszaki alapját lényegében az elvi vízjogi engedélyezési dokumentációk képezik, így a technológiák ismertetése is ezen kidolgozottsági szintnek megfelelően történik) Hagyományos vasmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással A vas és ammónium eltávolítása fiziko-kémiai eljárással, szűrő technológiák alkalmazásával történik. A kútvizek a nyersvíztárolóba jutnak, ahol a bevezetésnél beadagolt klór hatására megtörténik az ammónium oxidációja, a mennyiségarányosan adagolt, a törésponti klórozásnak megfelelő mennyiségű klór hatására. A reakciók a t=30 min. tartózkodási időt biztosító medencében játszódnak le. Ez alatt az időtartam alatt a megfelelő mennyiségű klór hatására az ammónium oxidációja több lépésben megtörténik, és végtermékként nitrogéngáz keletkezik. Technológiai átemelő segítségével a nyersvizet a multimédia töltetű szűrőkre vezetjük, miközben a szűrhető csapadékot alkotó vasvegyületek a szűrőtölteten visszamaradnak. Ezt a folyamatot a felülről lefelé történő -v =6-8 m/h sebességű- szűrés segíti, a szűrőkről határérték alatti vastartalmú víz távozik. A szűrőkről távozó víz gyakorlatilag ammónium-mentesen, a következő GAC töltetű szűrőkön áramlik keresztül. Ezek feladata az emberi egészségre veszélyes klórozott szerves vegyületek, valamint a nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eltávolítása. A kezelt víz- szükség szerinti fertőtlenítőszer adagolás után - a tervezett- térszinti tisztavizes tározóba jut, ahonnan a hálózati szivattyúk nyomják az elosztó hálózatba. Mind a kavics, mind a GAC szűrők visszamosatása és öblítése tisztított vízzel történik, egymáshoz képest időben eltolva

19 A visszamosatásra a csúcsfogyasztási időszakokban a kavics gyorsszűrőknél 1-2 naponta kerül sor. A GAC szűrő adszorpciós kapacitását, a rövid időtartamon belüli gyors csökkenést, a heti 1-2 alkalommal tervezett visszamosatással lehet helyreállítani. Hosszabb távon azonban az aktívszén felületi aktivitása olyan mértékben csökken, hogy a szénanyag reaktiválása válik szükségessé. A kimerülés időtartamát a jelenlévő szerves anyagok, a maradék klór és klórozási melléktermékek mennyiségén túl a koaguláció és a szűrés hatékonysága, illetve az esetleges biodegradáció is befolyásolja. A tervezett, viszonylag alacsony felületi terhelés alapján (v=6-8 m/h) a kimerülés becsült időtartama 2 év. Mivel a helyben történő reaktiválásra nincs megfelelő megoldás és az elszállítással történő reaktiválás sincs hazai környezetben megoldva, az egyszeri használatot irányozzuk elő. Ebben az esetben a kimerült GAC-t 2 évente cseréljük a szűrőkben. A kutak nyersvize gáztalanítóra, majd oxidálószer-adagolást (klór/káliumpermanganát) követően egy tervezett, 20 m 3 tárolókapacitású nyersvíztároló medencébe kerül. A medence előtt történik az ammónium eltávolításához szükséges oxidálószer beadagolása. A nyersvízmedencében biztosítható az ammónium eltávolításához szükséges behatási idő is, közben a vas oxidációja folyamatos. A nyersvízmedencéből az előkezelt vizet a meglévő, kibővített és felújított gépházban elhelyezett új technológiai átemelő szivattyúegység (Q = 35 m 3 /h, H = 30 m (2+1 db szivattyúval)) juttatja a technológiára. A vascsapadékot a szűrő fogja fel. Az emberi egészségre veszélyes klórozott szerves vegyületek, valamint a nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eliminálására aktívszenes szűrőt alkalmazunk. A tisztítástechnológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően egy új, 20 m 3 tárolókapacitású térszíni medencébe kerül. A tisztítottvíz-tárolóból a kezelt víz a gépházban elhelyezett új hálózati szivattyúk (Q = 60 m 3 /h, H = 50 m (2+1 db szivattyúval)) segítségével jut a felújított hidroglóbuszba, illetve a települési elosztóhálózatba. A tisztítási technológia elhelyezéséhez a meglévő épületet ki kell bővíteni, át kell alakítani és fel kell újítani, valamint a jelenleg rendelkezésre álló (lekötött) elektromos teljesítményt (246 A) ki kell bővíteni. A tervezett műszaki létesítmények úgy lettek kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz-medencébe juthasson. A nyersvíz- és a tisztítottvíz-tároló medencék is leüríthetők a dekantáló medencébe. Technológiai főfolyamat: Szűrőöblítés: Kutak oxidálószer adagolás gáztalanítás nyersvíztároló medence technológiai nyomásfokozás vas- és ammónium-mentesítés keletkezett származékok eltávolítása (aktívszén-szűrők) fertőtlenítés tisztítottvíz-tároló medence hálózati szivattyúzás hidroglóbusz hálózat A szűrők visszaöblítése a tisztítottvíz-tároló medencéből történik, öblítővíz-szivattyú segítségével. A zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a megvalósítás időszakára már üzemelő szennyvízelvezető hálózatba vezetjük, de visszavezethető a technológiai sor elejére is. Szűrőöblítési folyamat: Tisztítottvíz-tároló medence szűrőöblítés ülepítő - dekantáló medence szennyvízelvezető hálózat

20 Az ivóvíztisztításnál keletkező, és az ülepítő-dekantáló medencében elősűrített iszap nem veszélyes hulladék. Építmények, berendezések: Meglévő - kutak: I. sz. (B-15), II. sz. (B-66) és III. sz. (B-69) kút; m 3 -es AK típusú víztorony; - 50 m 2 teljes, illetve kb. 35 m 2 hasznos alapterületű kezelőépület; - hálózat. Tervezett - meglévő hidroglóbusz teljes felújítása; - meglévő kezelőépület 60 m 2 -rel történő bővítése, belső átalakítása és felújítása; - meglévő, üzemen kívüli fővízmérő és házának elbontása; - oxidálószer adagolás, fertőtlenítés: kibővített kezelőépületben elhelyezve; - gáztalanítás; - nyersvíztároló medence: 20 m 3 ; - technológiai nyomásfokozás kibővített kezelőépületben: 3 db (2+1) szivattyúval, összkapacitás: Q = 35 m 3 /h, H = 30 m; - homokszűrés: kibővített kezelőépületben elhelyezve (Q = 35 m 3 /h); - aktívszén-szűrés: kibővített kezelőépületben elhelyezve (Q = 35 m 3 /h); - szűrőöblítés; - tisztítottvíz-tároló medence: 20 m 3 ; - hálózati szivattyúzás kibővített kezelőépületben elhelyezve: 3 db (2+1) szivattyúval, összkapacitás: Q = 60 m 3 /h, H = 50 m; - ikermedencés ülepítő - dekantáló 2 12 m 3 ; - dekantáltvíz-szivattyú: Q = 5 m 3 /h, H = 10 m. Biológiai ammónium-mentesítés + kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűrés A vízkezelési technológia légoxidációs vastalanításon, biológiai ammónium-eltávolításon alapul. A technológia a kutak vizét fogadja, a tisztított ivóvizet pedig a térszíni tároló medence felé bocsátja ki. A főbb technológiai lépések a következők: levegőztetés szűrés teljes biológiai nitrifikációval UV csírátlanítás biztonsági szűrés zagyvíz ülepítés iszapsűrítés A vízkezelő berendezést temperált zárt vízkezelő térbe telepítjük. A levegő oxigénjének a hatására a vízben oldott állapotban jelenlévő vasvegyületek oxidálódnak, ezáltal szűrhető csapadékot képeznek, amelyet a szűrési folyamat során választunk el a tisztított víztől. Az ammónium eltávolítása a többi folyamattal szimultán módon történik. A légtelítés során vízbe kerülő oldott oxigén felhasználásával a szűrőtölteten, a töltet hézagtérfogatában felhalmozódó oxid-hidroxid csapadékon kialakuló biofilm az ammóniumot nitritté, majd a nitritet nitráttá oxidálja, a szűrőből távozó víz ammóniumtól mentes és ezáltal kevés klórral jól fertőtleníthető lesz. A technológia kétlépcsős szűrést alkalmaz, az első a nitrifikáció, a második lépcső a biztonsági szűrés. A kétlépcsős szűrés nagy technológiai biztonságot és vízminőségi stabilitást nyújt. A tisztított víz fertőtlenítése NaOCl adagolással történik. A vízkezelés folyamata levegőztetéssel indul. A kutak vize a berendezés felső részén lép be a légtelítőbe, ahol felülről lefelé cseppekre bomolva hullik, miközben, érintkezve az ellenáramban