Kaposi Zoltán. Növekedés és válság. Bankok és pénzügyek a 20. század első felében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kaposi Zoltán. Növekedés és válság. Bankok és pénzügyek a 20. század első felében"

Átírás

1 Kaposi Zoltán Növekedés és válság. Bankok és pénzügyek a 20. század első felében (A Történelemtanárok Egylete által szervezett, október 6-án elhangzott Bankok a történelemben című konferencián elmondott előadás írásos változata) A piacgazdaság és a pénzügyi intézmények; az aranystandard és a stabilitás Az es évekre Nyugat-Európa országaiban kialakult a piacgazdasági rendszer. Piaci jellegű működés már korábban is volt Európa történetében. Voltak korábban is tőkések, nagykereskedők, bankárok, spekulánsok stb. Most viszont először Angliában olyan, az egész gazdaságot átfogó törvényi és intézményi szabályozáson alapuló modell épült ki, amely révén lehetőség nyílt a szabad gazdálkodási tevékenységre. Négy fontos tényező jelzi a modern pénzügyi intézményrendszer létrejöttét. 1. Az Angol Bank létrehozása (1694). 2. A kereskedelmi bankok szabad alapítása 3. Az aranypénzrendszer bevezetése (1774) 4. Az angol banktörvény létrejötte (1844) A piac megerősödéséhez nagy szükség volt az állam segítségére, vagyis arra, hogy a legfontosabb döntéshozói fórumokon realizálódjon az új gazdasági modell számos potenciális előnye. A vállalkozások szabadsága, a monopóliumok megszüntetése melletti szabad kereskedelem, az egyének (munkaerő) szabad döntési lehetőségei, a szabad társadalmi mobilitás stb. csakis együttesen értek valamit. Nagy szerepe volt a folyamatban a korszakban végbe ment gyors gazdasági növekedésnek. Ez az időszak az agrárforradalom és az iparosodás nagy korszaka volt, amikor mértékadó statisztikai elemzések szerint - az egy főre jutó jövedelmek gyorsan emelkedtek. Ez még akkor is igaz, ha tényszerű, hogy a nagyvárosokban dolgozó bérmunkástömegek sokszor igen rossz feltételek között éltek. Az új pénzügyi rendszernek számos olyan előnye volt, amely a megelőző korszakhoz képest mind a vállalkozásoknak, mind a széles rételemben vett társadalomnak egyértelműen előnyös volt. Miért volt jó az új modell? 1. Közgazdaság-elméletileg könnyen leírható és magyarázható volt (Smith, Ricardo stb.). 2. A vállalkozóknak és az államnak is biztos hátteret jelentett. 3. Biztosította a nemzetközi kereskedelem és a tőke szabad áramlását. 4. Teljes konvertibilitást adott a külkereskedőknek, magánembereknek, pénzváltóknak; stabil valutakurzusok jöttek létre; a pénzügy egyre inkább, mint önálló ágazat működhetett. 1

2 5. A tőkeexport révén hozzájárult az elmaradott országok fejlődéséhez; egyben a kialakult világrendet tartósította. Anglia gazdasági sikerei, az angol világhódítás, a szigetországi életszínvonal gyors emelkedése és pénzügyi rendszerének stabilitása és pozitív hatásai a kontinens országainak egyértelműen a modell átvételét, a potenciális másolás lehetőségét kínálták. A 19. század második felében egyre többen vezették be a korábbi ezüstpénz-rendszer mellett az angol típusú aranypénz-modellt. Szerepet játszott ebben az is, hogy az arany világpiaci ára emelkedett, az ezüsté viszont nem, s egyre nagyobb rés keletkezett a két fizetőeszköz értéke között, ami csere esetén az ezüstpénzzel rendelkező országok pozícióját rontotta ben az Amerikai Egyesült Államok, 1892-ben Ausztria-Magyarország, 1897-ben Oroszország tért át új pénzrendszerre. Az aranystandard modell hosszú időn keresztül zavartalanul működött, amit csak néha zavart meg egy-két váratlan esemény. A hosszú évtizeden keresztül jól működő rendszernek az elmélete és a gyakorlata (magánvállalkozói és állami szinten) is egyre inkább közgazdasági paradigmává vált után egész Európát átfogó, nagy nemzetközi háborúkra nem került sor, inkább csak egyes országok között kialakult háborúkról, vagy pedig belső polgárháborúkról (szabadságharcokról) beszélhetünk. A hosszú nemzetközi béke egyre nagyobb mobilitást biztosított a kontinens kereskedőinek, bankárainak. A korszakban 2-6 %- os gazdasági növekedés mellett megoldott volt az aranyutánpótlás biztosítása is. Legalább ennyire fontos volt a pozitív gazdasági várakozások kialakulása, s az is, hogy az egyes országokban hasonló típusú (konvertibilis) pénzügyi intézményrendszer épült ki. A határokon átívelő nemzetközi egyezmények (posta, telefon stb.) biztosították az egyes országok vagy nagyobb régiók termelési és fogyasztási összekötését. A liberális gazdaságpolitika korszakában a tőkekivitel révén a fejletlenebb, az európai periférián lévő országok is sokat hoztak lemaradásukon, sok esetben ezek az országok magasabb növekedési rátát értek el, mint a nyugatiak. Újszerű kihívások és befolyásoló tényezők a pénzügyi intézmények működésére a 20. század első felében Az 1914 előtti stabilitáshoz képest a 20. század első felében jó néhány olyan folyamat ment végbe, ami a pénzügyi intézmények számára a korábbi kiszámíthatósággal és stabilitással szemben az állandó alkalmazkodás kényszerét hozta. Melyek voltak ezek fontosabb változások? 1. Az első világháború katonai folyamatai. 2. Új államalakulatok vagy államok létrejötte, a régiek megszűnése, felbomlása; egyes országok kiszakadása a korábbi gazdasági rendszerből. 3. Az 1918 utáni hiperinfláció kormányzati és jegybanki kezelése. 4. Több országban a régi pénzügyi rendszer felbomlása, s ezzel együtt új jegybankok létrehozásának kényszere. 5. Új valuták bevezetése; átváltási nehézségek. 2

3 6. Az közti világgazdasági válság. 7. A fegyverkezés finanszírozása, az infláció kezelése. 8. A második világháború alatt a hadigazdaság működtetése, erős állami beavatkozás a gazdasági életbe. 9. A háborút követő stabilizáció; egyes esetekben a magángazdaság államosítása. A felsorolás korántsem teljes, de már ebből is több minden következik. Egyrészt látható és (máshonnan is) tudható, hogy a 20. század első felének egyes időszakaiban a pénzügyi rendszernek egyértelmű politikai célokat kellett kiszolgálnia. Ez azt jelentette, hogy a korábbi banki önállóság megszűnt, s helyette a nagypolitika határozta meg, mivel is kell egy banknak foglalkoznia. Másrészt megtört a bankélet magától értetődő működése, ami pedig azért volt rossz, mert a pénzügy is egy olyan ágazat, amelynek vannak belső működési elvei és törvényszerűségei, s egyben van belső fejlődése. Harmadrészt a politika erőszakossága tönkre is tehetett pénzügyi intézményeket, ugyanakkor a kormánynak tetsző új intézeteket hozhatott létre. Különösen áll ez azokban az országokban, ahol például a zsidóság jelentős pénzügyi pozíciókat foglalt el a korábbiakban. Mindez azt jelenti, hogy az első világháborútól 1945-ig tartó időben a pénzügyi rendszer egyre szorosabban kapcsolódott hozzá a mindenkori politikához, s különösen Közép-Európa országaiban kényszerből - annak sokszor kiszolgálójává vált. Az európai pénzügyi rendszer változásai az első világháború idején A háború finanszírozásának voltak hagyományos módszerei. A megelőző évszázadok alapján az alábbi (fontosabb) eszközöket ismerték. 1. Első lépésben (rövid háborúban Mire a levelek lehullanak ) a meglévő hazai kormányzati, költségvetési tartalékokat használják föl. 2. Ezek után sor kerülhet a nemesfémtartalékok értékesítésére, felélésére. 3. Külső finanszírozás más országoktól vagy magán-pénzintézményektől való kölcsönökkel. 4. Az által kibocsátott hadikötvények erős ráutaló magatartással történő kényszervásároltatása. Ennek során a piaci szereplőknek (bankoknak, gazdagoknak, középrétegeknek) kötelező értékpapírokat vásárolni. 5. Adók emelése, a nem háborús ágazatok adóinak (befizetéseinek) növelése, általában luxusadók vagy fogyasztási jellegű adók bevezetése. 6. A frontra termelő ágazatok központosítása, állami kézbe vétele, vagy pontos termelési utasításokkal, kötött árakon való fizetés megvalósítása. 7. A megszerezett új területek azonnali kirablása, erőforrások elszállítása, a háborús kiadásoknak a megszerezett területek lakosságára való áthárítása. 8. Fedezetlen papírpénz kibocsátásával inflációs folyamatok tudatos elindítása, ezen keresztül a terhek lakosságra hárítása. Természetesen az, hogy egy adott ország milyen gazdasági és társadalmi erőforrásokkal rendelkezett a háború előtt és alatt, nagyban meghatározta, hogy milyen eszközök állnak 3

4 rendelkezésére, s ezekből az állam mit tud felhasználni. Az tény, hogy minden országban kényszerből eltértek a hagyományos aranystandardtól, s felfüggesztették a nemesfém aranyra történő szabad beváltását. Az első fontos lépést e téren 1915-ben a Bank of England tette meg, amikor is átmeneti időre felfüggesztette a papírpénz aranyra cserélését. Mivel a pénzpiac és az aranypiac központja London volt, nem véletlen, hogy a többi ország hamarosan követte az angol mintát. A forgalomban csak a papírpénz maradt. Voltak olyan szegényebb területek, ahol egyenérték-meghatározásra vagy kényszerárfolyam bevezetésére is sor került. Kettős következménnyel járt mindez: egyrészt a nagy papírpénz-tömeg miatt jelentős infláció indult meg, másrészt pedig az arany egyre inkább a felhalmozás (tartalékképzés) eszközévé vált. A háború alatt visszaesett a korábban megszokott nemzetközi kereskedelem volumene, ugyanakkor a tőkeallokáció fejlettebb országoktól a fejletlenek felé tartó mozgása is megfeneklett. A nagyhatalmak közé bezárt közép-európai országok esetében csak a belső erőforrások maradtak. Szinte minden hadviselő országban a háború vége felé torlódtak a nehezen kezelhető anyagi, pénzügyi és szociális problémák: a termelés visszaesett, strukturális munkanélküliség jött létre, óriási volt államháztartás hiánya, s nagyon alacsonyra süllyedt a fogyasztás. A hazai pénzintézmények változásai Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország technikailag és katonaságát illetően valószínűleg talán igen, de pénzügyi tartalékait illetően biztosan nem volt felkészülve egy elhúzódó háborúra. Kevés volt a saját forrás és a valutatartalék. A korábban kialakult kétszintű bankrendszer normál működése szerint a jegybank közvetlenül nem is finanszírozhatta a kormányt, az csak a kereskedelmi bankokon keresztül történhetett. A háború elhúzódása kényszerintézkedések tömegét hozta Magyarországon is. Ezek közül a legjelentősebbek: 1. Erős állami beavatkozás történt a pénzügyi életbe, annak szinte minden működési szegmensében. 2. A jegybankról külön törvény született; az Osztrák-Magyar Bank forrásainak lehetségessé vált a finanszírozásba való bevonása, így a közös jegybanktól nagy összegű kölcsönöket kapott mind a magyar, mind az osztrák kormány. 3. A kormányzati pénzigények folyamatosan növekedtek. Gyors ütemű papírpénzkibocsátás történt, főleg 1917-től szalad el az infláció. Az infláció növekedésének pozitív és negatív hatásai is voltak. Egyrészt javította az államháztartást, másrészt viszont széthúzta a jövedelmeket, a gazdagabb, főleg hadiszállító réteget még gazdagabbá tette, míg a másik oldalon óriási szociális nehézségeket okozott, s igen gyorsan nőtt a szegénységben élők száma. 4. Felfüggesztették a forgalomba hozott bankjegyek 40 %-os ércfedezeti előírását, ezzel gyakorlatilag lehetőség nyílt a korlátlan papírpénz-mennyiség kibocsátására. 5. Újabb és újabb hadikötvény-tömeget bocsátottak ki. Összesen 8 különböző csomagban jöttek ki kötvények. Ezeket vagy a kereskedelmi bankok, vagy a gazdagok, vagy egyre inkább bevonva a meggyőzött lakosság vásárolta. A hadikötvények magas 4

5 kamatozásúak voltak, lényegesen többet ígértek, mint amennyit a rosszul működő gazdaságból reáljövedelemként várni lehetett. Mivel a lakosság számára az áremelkedések igazából 1916 közepétől voltak egyre inkább érezhetők, ezért viszonylag nagy számban és nagy lelkesedéssel vásároltak hadikötvényeket. 6. A hadikötvények jelentősen torzították a pénzügyi működést. A különböző megtakarításokat egyértelműen a kötvények felé terelték, ezért a kereskedelmi bankok hagyományos üzleti jellegű hitelezése folyamatosan csökkent. Mivel az állam szabályozta a hiteláramlást, s a nem katonai célú tevékenységet szolgáló ipari beruházásokat korlátozta, ezért a beruházási ráta nagyon mélyre csökkent ban létrehozták a Pénzintézeti Központot, amellyel az álam hosszú távon erős állami kontroll alá vonhatta a kereskedelmi bankokat. (Szerepe az idők során növekedett, az 1930-as évek második felében még több funkciót kapott.) 8. A pénzügyi életben erős koncentráció ment végbe. A nagyobb, döntően fővárosi bankok gyorsan terjeszkedtek, ugyanakkor sok kicsi, főleg vidéki pénzintézmény került a tönk szélére, vagy szűnt meg a háború vége felé. Tipikus vonás volt a nagyobb bankok által felvásárolt (affiliált) vidéki kisbank. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a háború első éveiben a nagyobb bankok egyre másra alapítottak vagy vásároltak olyan termelő üzemeket vagy mezőgazdasági nagybirtokokat, amelyek működése kapcsán ki tudták használni a biztos piacot, vagyis az állami felvásárlás előnyeit. Az előnyök kihasználása sokszor informális csatornákon keresztül történt. Az Osztrák-Magyar Bank bankjegyforgalma és tartalékai között (1000 koronában) Bankjegyforgalom Aranytartalék július december október Forrás: Tomka Béla, p. alapján egyszerűsítve. Eredeti forrása: Popovics Sándor: A pénz sorsa a háborúban. Budapest, Függelék, Táblázatok. Stabilizáció és az MNB létrejötte Az első világháború négy és fél éve, a háborút követő politikai átalakulás, többek között az Osztrák-Magyar Monarchiából való kiválás, a Tanácsköztársaság létrejötte és működése, az ország jelentős részét elfoglaló megszállás (keletről a románok, délről a szerbek) kárai, majd a trianoni kényszerbéke stb. anyagilag kimerítette az országot. Hatalmas emberáldozat és munkaképtelen sebesülttömeg súlyosbította a munkaerőhelyzetet. A termelés visszaesett, az állami katonai megrendelések lecsökkentek, ugyanakkor a belső kereslet gyenge volt, a külső piacok jelentős része pedig elveszett, az export leállt ban az ország területének két harmadát, a népességének csaknem 60 %-át elvették. Óriási infláció jelentkezett, ugyanakkor az Ausztriától való elválást és a közös vagyon rendezését is meg kellett oldani. Különösen nagy volt az agrárszegénység, aminek érdekében 1920-ban földreformot hirdettek. Az ország népszövetségi ellenőrzés alatt állt, jelentős jóvátételre ítéltetett. Gazdaságilag lassú 5

6 helyreállításra lehetett csak számítani. A folyamat szakirodalmilag jól ismert, a fontosabb elemei a következők. 1. Igazából az es költségvetési évtől lehet újra normális rendszerű állami gazdasági működésről beszélni (költségvetés, adók stb.) 2. Elsődleges feladat volt az infláció megállítása és a pénzügyi stabilizáció. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter deflációs megoldással kísérletezett. Lényeges eleme volt, hogy egy jelentős mértékű, egyszeri vagyonadó kivetésével próbált pénzt kivonni a rendszerből, s ezzel stabil értékviszonyokat teremteni. A következmények felemásak: egyrészt stabilizálódott a pénzpiac, megállt az infláció, ugyanakkor hitelszűke keletkezett, a vállalatok nem jutottak hitelhez, nem voltak beruházások, nem nőtt érdemben a termelés, s beragadt a munkanélküliség. 3. A korábbi közös jegybank helyett önálló magyar jegybankot kellett létrehozni, amely a bankjegykibocsátás monopóliumával is rendelkezik. Ez lett 1921-ben a Magyar Királyi Jegyintézet. 4. A Hegedűs-féle kísérlet után élénkíteni kellett a gazdaságot. Korányi és Kállay pénzügyminiszterek alatt egy irányított inflációs folyamatot gerjesztett az állam, amikor is valorizálatlan kölcsönökkel olyan, döntően ipari ágazatok fejlesztését célozta meg, amelyek az elcsatolások miatt alig maradtak Magyarországon. Hamar kiderült azonban, hogy a hazai erőforrások önmagukban korlátozottak, a gazdaság élénkítéséhez nem elegendőek, vagyis szükség volt külső források bevonására. 5. Az közti időben újra jelentős infláció ment végbe. (1924-ben az infláció mélypontján papírkorona = 1 aranykoronával.) Sok vállalkozás ment tönkre ezekben az években, alig volt kereslet. 6. Elengedhetetlen volt a pénzügyi stabilizáció, amihez a Népszövetség beleegyezésével egy szanálási tervre volt szükség. Az alapvető feladatok: az infláció megállítása, egy önálló jegybank létrehozása, költségvetési egyensúly megteremtése, megegyezés a szomszédokkal a jóvátétel folytatásában és teljesítésében, gazdasági újjáépítési terv. 7. Népszövetségi kölcsön (1924) megszerzése (307 millió aranykorona). A Jegyintézet helyett Magyar Nemzeti Bank létrehozása. Angolszász minta, hasonló felépítés és jogosultságok, részvénytársasági forma től új pénz bevezetése (1,2 régi aranykorona = 1 pengő). 9. A szanálással együtt a kereskedelmi bankok lehetőségeinek erősödése, az 1920-as évek közepén újra indult az üzleti hitelezés gyakorlata. 10. Jelentős külföldi kölcsönök megszerzése (svéd gyufakölcsön, három nagyobb Speyerkölcsön, Talbot-kölcsön). Ezek jelentős részét a hazai infrastruktúra fejlesztésére, sokszor a városok közműfejlesztéseire fordítottak. Előírás volt például a Speyerkölcsön igénybevételénél, hogy a városok csak olyan fejlesztésekre fordíthatják, amelyeknek pénzügyi hozadéka is van. 11. A szanálás, a stabilizálódott pénzügyi szektor, a beruházások emelkedése révén tól már szerény gazdasági növekedés ment végbe. 6

7 Az európai megújulás lehetőségei Az európai országokban az 1920-as évek elejétől érdemben javultak a gazdaság működési feltételei. A győztes országokban hamar visszaálltak a polgári békegazdaságra. Jelentős magánberuházások indultak meg, hogy a sokéves nélkülözés és fogyasztási visszafogottság után a társadalom jóléti szintje emelkedjen. Ehhez pénzügyi stabilitás kellett. Ugyanakkor nagy kérdés maradt, hogy a háború utáni időben milyen pénzügyi modellt működtessenek. Két irányban kellett gondolkodni. Egyrészt szükség volt az egyes országok költségvetési, államháztartási egyensúlyának megteremtésére. Másrészt a nemzetközi pénzügyi stabilitást is el kellett érni, hogy a nagyobb, mértékadó nyugati országok kereskedelmi rendszere is működjön. A fontosabb lépések a következők voltak. 1. Genovában, 1922-ben nemzetközi pénzügyi konferenciát tartottak, amelyen a világ legjelentősebb pénzügyi szakemberei vettek részt, köztük jegybankelnökök, pénzügyminiszterek és elméleti közgazdászok. A cél az aranystandard-rendszerének újragondolása volt. Fontosnak vélték az arannyal való takarékoskodást, az aranyvaluta állapotának helyreállítását, valamint a valutatartalék bevezetését. 2. A nagy változás megint az angoloktól jött. Winston Churchill pénzügyminiszter ben Nagy Britanniában visszaállította az aranystandardot, vagyis a fontot újra az aranyhoz kötötték. Mindezt a font háború előtti paritásán tették. Ennek azonban következményei lettek, hiszen Nagy Britannia világgazdasági pozíciója a háború során csökkent, a világkereskedelemben való részesedése némileg visszaesett, ezért a font felülértékelt valutává vált. A szigetországi árak csak lassan alkalmazkodtak az új pénzrendszerhez. Sokan ellenezték is a művet, Keynes például egyszerűen baromságnak minősítette. De nem minden országban állt vissza a régi modell, hiszen egyes országok esetében a működési közeg nagyon megváltozott. 3. A világháborúban és azt követően politikailag és gazdaságilag is jelentősen felértékelődött USA az európai pénzügyi rendszerben is fontos szerepet kezdett játszani. Egyrészt ő adta több országban az újjáépítéshez szükséges kölcsönt. A nemzetközi pénzáramlásban a német jóvátétel szempontjából, különösen a Dawes-és a Young-terv kapcsán egyre nagyobb befolyáshoz jutott. Számos európai ország költségvetési stabilitásának megteremtése amerikai kölcsönöket feltételezett. 4. Megjelentek a spekulatív nemzetközi tőkemozgások is. 5. New York (a Wall Street) egyre inkább a világ pénzügyi központjává vált. Az közti időben nagyon gyors gazdasági növekedés ment végbe az USÁ-ban, ahol a részvények árai lendületesen növekedtek. A részvények áremelkedése olyan mértékű volt, hogy ben az európai piacokról is elkezdett a pénz visszaáramolni az USÁ-ba, mivel az ottani részvények az európainál magasabb hozamokat ígértek. Ennek következtében egyes európai országok (például Németország, Ausztria) költségvetési és finanszírozási rendszere problémákkal küszködött. 7

8 A nagy válság és a bankok Az 1920-as évek második fele az egész világgazdaság számára jelentős fellendülést hozott. A gazdasági növekedés főleg az ipar és a szolgáltatási szektor területén figyelhető meg. Olyan ágazatok fejlődtek gyorsan, amelyek tartós fogyasztási cikkeket állítottak elő. A korszak nagyobb beruházásai már nem a régi, 19. századi ágazatokhoz, vagyis a vasúthoz, nehéziparhoz stb. kapcsolódtak, hanem egyre inkább az autóiparhoz, a lakások felszereléséhez és gépesítéséhez, a mindennapi életvitel megkönnyítéséhez. Nincs azonban olyan gazdasági fellendülés, aminek ne lennének árnyoldalai. Problémás maradt a mezőgazdaság működése, hiszen a világháború után hazatérő agrártermelők, s a korábban erősen felfuttatott gyarmati árutermelés együttesen hatalmas mennyiségű, de mégis csak eladhatatlan terméktömeget eredményezett. Ennek következtében a mezőgazdasági árak stagnáltak, majd csökkentek, nehéz helyzetbe sodorva sok millió farmer vagy paraszti egzisztenciát. Ugyanúgy ingatag volt a közép-európai országok gazdasági működése, amely sok szálon kapcsolódott a nyugati világhoz. A tőzsdéken óriási buborék képződött: a részvények gyors áremelkedésére játszva jelentős spekuláció bontakozott ki, ami egészen szeptember elejéig, az ún. Babsontörésig megmaradt. Az ezt követő másfél hónapban a részvényárfolyamok stagnáltak, de világos volt, hogy a túlértékelt részvények ára előbb-utóbb csökkeni fog. Azt persze nem lehetett tudni, hogy ez egy pénzügyi krach formájában megy végbe között a világgazdaság addigi legnagyobb válsága következett be. Az elhúzódó folyamat fontosabb elemei a következők. 1. Az első jelentősebb megingás a new york-i értéktőzsdén október 21-én történt, de ekkor még korrigált a piac. Ezt követően október 24-én hatalmas eladási pánik tört ki, aminek eredményeképpen pár óra alatt 12 millió részvényt adtak el, jelentős tőzsdeindex-csökkenéssel. Még ezt is felülmúlta az október 29-i hatalmas árzuhanás. Az amerikai tőzsdék negatív híreire az európai tőzsdéken is megindult az árfolyamok szolidabb mértékű csökkenése. (Berend T., 1983.) 2. A krach a tőzsdéket kiszolgáló ún. tőzsdebankok bezárásához vezetett, amely folyamat pedig a viszontbiztosítások révén más jelentős pénzintézmények bezárását is magával hozta. A november és a december további rossz tőzsdenapokkal és számos pénzintézmény kivérzésével telt. Csak 1930 januárjára nyugodtak némileg meg a piacok. 3. A bankok csődbe jutásával a fizetési nehézségek a reálgazdaság szintjén is megjelentek, s ez már közvetlenül az egész társadalom számára hatalmas megpróbáltatásokat hozott. Az USÁ-ban 1929 októbere és 1932 augusztusa között a nagy számú gyár-és bankbezárás következtében 25 %-os munkanélküliség keletkezett; 1931 elejére a korábbi bankból maradt. 4. Fontos volt a piaci értelmezése a válságnak, hiszen ilyen méretű gazdasági pusztulás még soha nem ment végbe. Egyre inkább úgy tűnt, hogy a liberális piacgazdasági automatizmusok már nem oldják meg a problémát, ezért állami beavatkozásra van szükség. Ennek elméleti leírása ekkor még nem állt rendelkezésre, bár gyakorlata részben a korábbi háborús eszközrendszer által nagyjából logikus lépésekből állt. 8

9 5. A válság alatti állami beavatkozás egyik fő csapásiránya a kiadások visszafogása (Anglia: May-jelentés), az állami takarékosság (az arany megtartása) megvalósítása, illetve a bevételek esetleges növelése volt (USA: új vámtarifa-rendszer stb.). Állami szinten, de a legkisebb településeken is megfigyelhető a közalkalmazottak egy részének elbocsátása, a fölösleges központi funkciók lenyesése. A másik fontos irány a társadalom jövedelmeinek, vagyis az effektív kereslet biztosítása, hiszen a leállt vállalkozások újraindulása, s így azoknak potenciális adóztatása csakis működő rendszert feltételezve volt elképzelhető. Ennek definiálása majd J. M. Keynes ban megjelent könyvében történt meg, de a gyakorlatban, például a New Deal gazdaságpolitikai programjában, már korábban is megfigyelhető volt. Az állam, közmunkákkal, különböző beruházások megindításával növelte a keresletet, s persze hosszú távon még jobban eladósodott. 6. A válság fontos következményeként az egyes országok letértek a csak nemrég visszaállított aranystandard rendszeréről. Sok országban megpróbáltak deflációs intézkedéseket hozni a likviditás fenntartása érdekében. Angliában például mesterségesen alacsonyan tartották a font árfolyamát. 7. A válság nem állt meg a nyugati piacgazdaságok határainál, mivel a globalizációs folyamatok eddigre igencsak előrehaladtak, ezért sok más földrajzi területen hamar lehetett érzékelni hasonló hatásokat. Mivel a Szovjetunió nagyrészt zárt ország volt, ott másfajta problémák jelentkeztek ebben az időben, de a többiek esetében nem lehetett megúszni. Érzékenyen érintette Közép-Európát is, ahol a folyamatos tőkekivonás miatt 1931 májusában az osztrák, majd júliusban a német és a magyar pénzügyi rendszer került nagy válságba. A bankok Magyarországon a válság alatt és után A közép-európai bankrendszer válsága 1931 nyarán mélyült el, amikor is igen nagy forráskivonás ment végbe az osztrák, a német és a magyar bankokból. A német csőd bejelentése után július közepén az MNB három napos bankszünnapot tartott, ezt követően 5 %-ban korlátozta a betétkifizetéseket. Később, augusztus vége felé újabb 5 %-ot lehetett már kivenni. A betétesek nagy rohama elmaradt, a hazai bizalom tartósnak bizonyult. A szakirodalom egybehangzó álláspontja szerint a nyugati országok képest a magyar bankrendszer viszonylag kis veszteséggel élte túl a válságot, ami persze nem jelenti azt, hogy ne került volna sor bankbezárásokra, felszámolásokra. A válság alatt igen jelentős munkanélküliség alakult ki. Legrosszabb helyzetbe az agrárágazat került, mivel a világpiaci gabonaár harmadára csökkent. Nagyra nőtt a földelhagyók száma. Az ipar kisebb problémákkal küszködött, az általános visszaesés mellett több ágazat még erősödött is a válság alatt. A kereskedelem nagyon rosszul járt, az 1930-as évek elején régi nagy kereskedőházak mentek csődbe. A pénzügyi problémák megoldásában nagy szerepe volt a nyugati közgazdasági és gazdaságpolitikai elképzeléseknek. Ezek az elképzelések főleg az államnak a gazdasági életbe direktebb eszközökkel való beavatkozásának gondolata körül eszkalálódtak. A pénzügyi intézményrendszer jelentősen módosult a válság utáni időben. 9

10 1. A családi tulajdonú bankházak helyzete szinte folyamatosan romlott, a kisebb tőkeerőt képviselő intézmények egyre rosszabb pozícióba kerültek. A nagyobb kereskedelmi bankok fölénye világossá vált, amit az ekkor kialakult tendencia is világosan jelez: fúziós hullám söpört végig a bankokon, számos felvásárlás történt között a pénzintézetek 17 %-a szűnt meg; főleg a kisebb vidékiek estek áldozatul, a fővárosi nagyok megmaradtak. A túlélésben a likviditásra nagyon ügyelő pénzpolitika nagy szerepet játszott. 2. A helyi régi pénzintézmények (pl. a takarékpénztárak) lehetőségei viszont növekedtek, főleg akkor, ha ezek szorosan összefonódtak helyi politikával, a városvezetéssel stb. A városok és egyéb települések közműfejlesztéseit részben ezek az intézmények finanszírozták. Legnagyobb szerepük az ún. függő-kölcsönöknél volt, amelyek a mindenkori hiány betömésére szolgáló, relatíve drágább kamatozású hitelek folyósítását jelentették. 3. Megindult az adósságok (személyek, önkormányzatok, vállalkozások stb.) konvertálása. Ennek során a korábban felvett rövid lejáratú hiteleket igyekeztek hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hitelekké átalakítani. 4. Megjelentek és gyorsan terjedtek az egyre több üzletággal foglalkozó (multifunkcionális) bankok. 5. Az állam erőteljesen felügyelte és szabályozta a hiteléletet. A Pénzintézeti Központ hatáskörét jelentősen kiterjesztette. Nagyon sok speciális tevékenységet ellátó, állami befolyást élvező pénzintézmény jött létre vagy erősödött meg, mint például a Hitelintézetek Szövetkezete (1933), a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezet (1929, LEBOSZ) stb. 6. Új banktípust képviseltek a lakásépítési hitelintézetek. Jelentősége az angol mintával magyarázható: ahol a lakásépítkezések dinamikusan megindultak, ott jelentős, több ágazatot is érintő multiplikátorhatások alakultak ki, ami komoly gazdasági növekedést eredményezett. 7. Államilag szabályozták a gazdaadósságokat, a földszerzés lehetőségét; a paraszti földek esetleges elárverezését; szabályozták a bérletek vállalását és a bérlőnek való hitel juttatását stb. 8. A német-magyar kereskedelmi pótegyezmény (1934) teljesítése csakis az államon keresztüli kereskedelmet jelenthette. A német piacra termelő üzemek működéséhez kapcsolódó hiteleket könnyen el lehetett érni. A folyamat során a magángazdaság egyre szorosabban felfűződött az államra. 9. A fegyverkezési program (1938) finanszírozásában a kereskedelmi bankoknak is részt kellett vállalniuk. A hadiipar felfutása a bankok számára lényeges pozíciójavulást hozott. 10. Az II. tc. felhatalmazta a kormányt, hogy honvédelmi célokból szabályozza a pénzforgalmat, a jegybank és a Pénzintézeti Központ működését. (Tomka, 101.p.) Ezzel a magánpénzintézetek erős állami kontroll alá kerülhettek, lényegében megmondták a pénzintézeteknek, hogy mit kell finanszírozni. 10

11 A bankok és a háború; Bretton Woods ( ) A háború kitörésével (Európában 1939 őszétől, Magyarországon 1941 közepétől) a nehezen magához tért piaci rendszertől újra az államilag irányított modell felé mozdult el a gazdasági rendszer. Szigorúan nézve ezekben az években újra a régi, az első világháború alatti szisztéma került elő, azonban kétségtelen, hogy voltak új elemei is a háborús éveknek. 1. Erőteljes állami beavatkozás és koncentráció történt a gazdasági élet minden területén. Az egyes országok, így Magyarország is, most már tudatosan készült a háborúra. Az 1930-as években a pénzintézeteket illetően létrejöttek azok a beavatkozást biztosító törvények, amelyek kivételes lehetőséget adtak a mindenkori kormánynak. 2. Újdonság volt a totális modell felé való elmozdulás között Közép-Európa több országában a zsidóságot előbb tiltó jogszabályokkal, később munka-és koncentrációs táborokba hurcolással, valamint megsemmisítéssel kiiktatták a gazdasági, s azon belül a pénzügyi életből. Néhány esetben (Németország, Magyarország) egyes nagy befolyású és tőkeerejű zsidó bankárcsaláddal kiegyeztek, forrásaikat, tevékenységüket felhasználták. 3. A jegybankokat állami akarat alá rendelték. Nem volt akadálya a papírpénz-kibocsátás növelésének. Magyarországon a német megszállás után (1944) szinte kizárólag fedezetlen papírpénzzel történt az állami finanszírozás között tizenkétszeresre nőtt a bankjegyforgalom (Tomka, 101.p.) Óriási infláció, reáljövedelem-csökkenés következett be. 4. A Magyar Nemzeti Bankon keresztül ellenőrizték a kereskedelmi bankokat, hogy a kormányzati céloknak megfelelően használják-e föl a hiteleket. A kereskedelmi banki hitelezés beszűkült, kevés valódi üzleti-vállalkozói hitel maradt. A nem hadiipari vállalatok vagy egyéb gazdasági alanyok pénzhez jutását korlátozták. 5. Magyarország esetében az között visszaszerzett területek gazdasági beillesztése is megtörtént, az állami központi szabályozás az ezeken a területeken lévő pénzintézetekre is kiterjedt. A visszacsatolt területeken lévő pénzintézetekben a külső (most már nemzetiségi ) tulajdonosok működését korlátozták. 6. A frontterületeken hatalmas gazdasági pusztítás következett be, ez az újjáépítési tőkeszükséglet miatt a későbbiekre nézve erőteljes beruházási politikát követelt meg. 7. A szabad világ országai 1944 nyarán már a háború utáni gazdasági újjáépítés és a piacgazdasági rendszer visszaállításán gondolkodtak. A pénzügyi stabilizáció és az új monetáris világ kérdéseinek tisztázása érdekében hívták össze az USÁ-ban lévő, Bretton Woods nevű kisvárosba közepére 44 szövetséges állam mintegy 730 küldöttjét. A konferenciát az USA és Nagy-Britannia dominálta. Alapelv: a háború befejeződése után vissza kell térni a szabad kereskedelemhez, véget kell vetni a gazdasági nacionalizmusnak. 8. Bretton Woodsban döntöttek új, máig fontos pénzügyi világszervezetek létrehozásáról (IMF, IBRD, az alaptőke nagy része amerikai és angol) is. Új valutaarányokat határoztak meg, létrejött a dollár aranystandard-rendszer; ami hamar stabilitást adott a nemzetközi pénzügyi rendszernek. Az USA a világ aranykészletének 80 %-át 11

12 birtokolta. A Bretton Woods-i modell 1971-ig jól működött, a negyedszázad alatt jelentős gazdasági növekedés ment végbe a nyugati országokban. 9. A szovjetek által megszállt országokban a magángazdaság lehetőségei beszűkültek. A szovjet típusú tervgazdasági modellt kívánták meghonosítani, Közép-Európa országaiban között az ipart, a kereskedelmet és a pénzügyi szolgáltatási rendszert államosították. Magyarországon 1948 tavaszán, a nagypénteki államosítás vetett véget a magánbankok rendszerének. A későbbiekben az MNB alatt, állami tulajdonban működő, egyszámlarendszerre felhúzott pénzügyi modellt alakítottak ki. Ez a szovjet modell 1987-ig, a kétszintű bankrendszer újra-megteremtéséig működött. Ajánlások, amelyek a tanításra vonatkozhatnak 1. A nyugati piacgazdasági rendszer csaknem 200 év óta működik. Az idők során számos formája alakult ki a liberális modelltől kezdve a vegyes gazdasági rendszerig. A rendszer története során több válságot élt át, de mindig képes volt megújulásra, s a válságok után még erősebb és magasabb színvonal elérésére. Nincs okunk azt feltételezni, hogy ez a mai időkben, avagy a jövőben másképp lenne. 2. A nyugati piacgazdaság a magyar gazdaság lehetséges jövőképe. Magyarország jövője az Európai Unión belül képzelhető el, ahol a mind szorosabb gazdasági szimbiózis (asszimiláció) jelentős termelékenység-növekedési és felzárkózási lehetőségeket sejtet. Jelen pillanatban nem látszik más, reális fejlődési út Magyarországnak. Éppen ezért a nyugati modell működését ismerni kell. 3. Ebből következik, hogy a piaci modell gazdasági elemeit tanítani kell, ismeretüket pedig megkövetelni. Oktatni kell ennek a modellnek a működési sajátosságait, annak szerepét a nyugati társadalmi és erkölcsi értékrendben. Ki kell térni arra is, hogy alkotmányos szabadságjogokkal rendelkező polgárok és demokratikus intézményrendszer mellett tud csak a szabad piacgazdaság hatékonyan működni. 4. Ennek bemutatását elsősorban a történelem tantárgyon belül, főleg a gazdaságtörténeti fejezetekben kell elvégezni, de a fenti kérdések értelmezése más közismereti tárgyakban is megjelenő elem kell, hogy legyen. 5. A modern pénzügyi intézmények működése egyre szorosabban kapcsolódik mindennapi életünkhöz. A napi szintű pénzügyi eligazodásra egyre nagyobb társadalmi igény lesz. A jelenlegi gazdasági válság már úgyis kikényszerítette az önkéntes tanulást, az új fogalmak megismerését (devizakölcsön, kamat, válság, árfolyamkockázat stb.). A továbblépést intézményi szinten is biztosítani kell. Néhány fontosabb hazai szakirodalom A Magyar Nemzeti Bank története. 1. kötet: Az Osztrák Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bankig ( ). Bp ; 2. kötet: Az önálló jegybank ( ). Bp

13 Alföldi Antal: A budapesti pénzintézetek története napjainkig. Bp Berend T. Iván: Válságos évtizedek. Bp Berend T. Iván Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon ( ). Bp Botos János: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank története. Bp Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete Bp.- Pécs, Kaposi Zoltán: A 20. század gazdaságtörténete ( ). Bp.-Pécs, Kövér György: Egy krach anatómiája. Bp Landes, David: Az elszabadult Prometheusz. Bp Tallós György: A Magyar Általános Hitelbank ( ). Bő Tomka Béla: A magyarországi pénzintézetek rövid története ( ). Bp van der Wee, Herman: A lefékezett jólét. Budapest, Vargha Gyula: A magyar hitelügy és hitelintézetek története. Bp

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16. Makrogazdasági pénzügyek Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. november 16. Miről volt szó? Antiinflációs monetáris politika Végső cél: Infláció leszorítása és tartósan alacsonyan tartása Közbülső

Részletesebben

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok Makropénzügyek 1. Elméleti alapok Félév menete Tananyag Pete Péter: Bevezetés a monetáris makroökonómiába, Osiris 1996, I. rész: Pénzelmélet Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/bevezetes-monetaris/adatok.html

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20 század közepéig

Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20 század közepéig SZÉCHENYI ISTVÁN FŐISKOLA KÖZGAZDASÁGI FAKULTÁS 2008 AGI-Information Management Consultants May be used for personal purporses only or by libraries associated to dandelon.com network. Magyarország gazdaságtörténete

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

A vállalkozások finanszírozása, alternatív finanszírozási lehetőségek a mai időkben Brealey Myerstől a Kékfrankig

A vállalkozások finanszírozása, alternatív finanszírozási lehetőségek a mai időkben Brealey Myerstől a Kékfrankig A vállalkozások finanszírozása, alternatív finanszírozási lehetőségek a mai időkben Brealey Myerstől a Kékfrankig Tökéletes tőkepiac : nincs be-, kilépési korlát árelfogadás (végtelen sok atomisztikus

Részletesebben

2010/10/31. 6. Elıadás. Az 1929-33-as gazdasági világválság elızményei, és magyarországi hatásai; Az állami beavatkozás

2010/10/31. 6. Elıadás. Az 1929-33-as gazdasági világválság elızményei, és magyarországi hatásai; Az állami beavatkozás 6. Elıadás Az 1929-33-as gazdasági világválság elızményei, és magyarországi hatásai; Az állami beavatkozás Papp Adrienn Egyetemi tanársegéd 1 Állami Jegyintézet felállítása I. 1919. szeptember 10-én bankjegycsere-

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben

Vezetői összefoglaló október 17.

Vezetői összefoglaló október 17. 2016. október 17. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint az euróval és a svájci frankkal szemben gyengült, a dollárral szemben kis mértékben erősödött. A BUX 4,7 milliárd forintos, átlag alatti forgalom

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. szeptember 12. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Jelentés 2009. január QUAESTOR Befektetési Alapok

Jelentés 2009. január QUAESTOR Befektetési Alapok Jelentés 2009. január Befektetési Alapok Alapok Jelentés 2009. január Aranytallér Vegyes Alap Ajánlás: Magyarországi kötvény- és részvénypiaci eszközökbe fektet. Kiegyensúlyozott vegyes alapunk közepes

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Pénzügyi alapismeretek tantárgy

Pénzügyi alapismeretek tantárgy Pénzügyi alapismeretek tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A pénzügyi alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló legyen

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA Éves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Rt. Forgalmazó, Letétkezelő: CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. 2004 1/9 1. Alapadatok 1.1. A CIB Ingatlan Alapok Alapja Megnevezése:

Részletesebben

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés 2016-2017-re Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. MKT - Költségvetési Tanács szakmai konferencia Budapest, 2016. október 20. Négyes válság volt - egy maradt

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A monetáris rendszer Monetáris rendszer fogalma, elemei, pénzteremtés mechanizmusa 1. A bankrendszer alapjai 2. A pénzteremtés folyamata 3. Endogén-egzogén pénzteremtés

Részletesebben

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek I. A szükségletek és a javak - szükséglet - igény - javak - szabad javak - szűkös vagy gazdaági javak - termelési eszközök

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

Vezetői összefoglaló október 10.

Vezetői összefoglaló október 10. 2016. október 10. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint mindhárom vezető devizával szemben gyengült. A BUX 6,7 milliárd forintos, átlag alatti forgalom mellett 0,14 százalékos emelkedéssel fejezte

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében 656 VÁRHEGYI ÉVA Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében (Antal László könyvének érvényessége) A cikk azzal kíván emléket állítani Antal Lászlónak, hogy 2004-ben megjelent könyve két fontos

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz

Részletesebben

Pénz nélkül: cseregazdaság

Pénz nélkül: cseregazdaság Pénz nélkül: cseregazdaság Közgazdasági alapismeretek 8. előadás A pénzpiacok EKF Csorba László Kiskakas vízért megy Jól van apjuk Piros kanadai gémkapocs lakóház Óriási bizonytalanság, + nagy időigény

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

A hitelezés közös érdek Hegedüs Éva Alelnök-vezérigazgató A Magyar Bankszövetség Elnökségi tagja

A hitelezés közös érdek Hegedüs Éva Alelnök-vezérigazgató A Magyar Bankszövetség Elnökségi tagja A hitelezés közös érdek Hegeds Éva Alelnök-vezérigazgató A Magyar Bankszövetség Elnökségi tagja Budapest, 2013. november 20. .., mert hitelezés nélkl nincs stabil pénzgyi közvetítő rendszer és nincs gazdasági

Részletesebben

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

Jelentés. 2012. Április QUAESTOR Befektetési Alapok

Jelentés. 2012. Április QUAESTOR Befektetési Alapok Jelentés 2012. Április Befektetési Alapok Alapok Jelentés 2012. Április Aranytallér Vegyes Alap Ajánlás: Magyarországi kötvény- és részvénypiaci eszközökbe fektet. Kiegyensúlyozott vegyes alapunk közepes

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 NYILVÁNOS: 2008. május 22. 8:30 órától! Budapest, 2008. május 22. Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2008. I. negyedév 1. 2008. I. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban

Részletesebben

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa 2013-08-26 MAGEOSZ Hírek 35.hét / 2013 1./5 Némileg nőtt az optimizmus Magyarországon Az idén 0,5 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a Reuters által megkérdezett elemzők szerint.

Részletesebben

Bankadók Magyarországon és Európában

Bankadók Magyarországon és Európában Bankadók Magyarországon és Európában 2011. november 30. Miskolci Egyetem & Magyar Könyvvizsgálói Kamara BAZ Megyei Szervezete Vass Péter Magyar Bankszövetség A pénzügyi intézmények adóztatása mögött meghúzódó

Részletesebben

Mérleg Eszköz Forrás

Mérleg Eszköz Forrás Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. elkészítette 2001. június 30-ával zárult félévre vonatkozó Nemzetközi Számviteli Standardok szerinti konszolidált, nem auditált beszámolóját. A következõkben

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év 1) A GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2015. ÉVI ALAKULÁSA, VÁRHATÓ 2016. ÉVI HATÁSOK Az egészségpénztárak működésére igen érzékenyen hatnak az egyes jogszabályváltozások, a

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. JÚLIUS 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. augusztus 7. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi CCVIII

Részletesebben

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

hétfő, augusztus 5. Vezetői összefoglaló

hétfő, augusztus 5. Vezetői összefoglaló hétfő, 2013. augusztus 5. Vezetői összefoglaló Vegyes amerikai makroadatok jelentek meg, a munkanélküliségi ráta ötéves mélypontján tartózkodik, ugyanakkor a foglalkoztatottság bővülése elmaradt az elemzői

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 13.

Vezetői összefoglaló február 13. 2017. február 13. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint árfolyama az euróhoz és a dollárhoz képest gyengült, a svájci frankkal szemben pedig erősödött. A BUX 10,9 milliárd forintos, átlag feletti

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

KOCKÁZATI JELENTÉS 2013/I.

KOCKÁZATI JELENTÉS 2013/I. KOCKÁZATI JELENTÉS 213/I. 213. június 213. június Kockázati jelentés A Felügyelet a törvényben meghatározott szervezetek és személyek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről félévente

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés

Részletesebben

IS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

IS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem. Rövid távú modell IS-LM-AD Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? IS-LM modell ismerjük a kamat és a jövedelem közti kapcsolatot az árupiacon (IS görbe) ismerjük

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2009. március 6. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2001. évi LVIII

Részletesebben

hétfő, március 2. Vezetői összefoglaló

hétfő, március 2. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. március 2. Vezetői összefoglaló Amerikában negatív tartományban zártak a vezető részvényindexek, Európában a lassuló amerikai GDP-adat segítette a kereskedést. A forint kilenchavi csúcsa közelében,

Részletesebben

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK (ortodoxia vs. új monaterizmus) Kolozsvár 2013. 11. 22. Tartalomjegyzék 1. Gazdasági egyensúlytalanság okai? 2. Korlátlan pénzteremtés következményei? 3. Mi a megoldás? 1.

Részletesebben