HAVI MONITOR. Ismét negatív infláció, rekord magas aktivitás október

Átírás

1 292 HAVI MONITOR október Ismét negatív infláció, rekord magas aktivitás SZIGMA indikátorok Az október közepéig beérkezett információk alapján a gazdaság termelése visszafogottabb növekedést mutat. Az infláció negatív tartományba csúszott, de deflációs veszély nincs. Az aktivitási ráta már 60 százalék feletti. A VWbotrány nem gyakorolt érdemi hatást a hazai pénzpiacra. A magyar gazdaságban a termelési statisztikák alapján a nyár folyamán a növekedés lassulása figyelhető megy. Az ipari teljesítményre a nyári leállások nyomták rá bélyegüket, de éves alapon továbbra is magas a növekedés üteme, ami az év végére is fennmaradhat. Az építőiparban tovább zsugorodott a termelés, így a negatív trend már április óta tart. Az év vége azonban még tartogathat pozitív meglepetést. A kiskereskedelem is veszített lendületéből, amire vélhetően az online kasszák bekötése miatti tavalyi évi magas bázis ad okot. A kedvező munkaerő-piaci folyamatok augusztusban is folytatódtak: az aktivitási ráta soha nem látott, 60,1 százalékon áll. A foglalkoztatás tartós bővülése következtében, melyben a versenyszféra is meghatározó szerepet játszik, már csak 6,8 százalékos a munkanélküliségi ráta. Az éves bázisú infláció ismét negatívba csúszott az olajárak újabb esése következtében. Összességében azonban nincs deflációs veszély, amit a maginfláció enyhe emelkedése jelez. Forrás Századvég Előrejelzésünk ( ) 2015 GDP változása (%) 3,1 Infláció (éves átlag, %) 0,1 Bruttó keresetek 3,1 (éves változás, %) EUR/HUF (éves átlag) 310 Forint hozamgörbe (%) A globális pénzpiacot a VW emissziós botránya mozgatta az elmúlt hónap során, azonban ez is főleg a fejlett piacokon és csak átmenetileg éreztette hatását. A magyar pénzpiaci mutatók nem reagáltak érdemben az ipari sokkra, továbbra is kedvező a helyzet. Az MNB továbbra is 1,35 százalékon tartotta az alapkamatot. Az államháztartási hiány első kilenchavi egyenlege az előző év azonos időszakához képest rosszabb teljesülést mutat, melynek oka az uniós források eltérő allokálásá volt. Az idei 2,4 százalékos hiánycél teljesülését azonban ez a folyamat nem befolyásolja. Forrás: Datastream

2 Gazdasági áttekintés Külső környezet Az euróövezetben újból negatív tartományba süllyedt az inflációs ráta, ami a jegybankot további mennyiségi lazításra ösztönözheti. Az IMF rontotta a globális növekedési kilátásokat az idei évre. A legfrissebb, szeptemberi inflációs adatok alapján március után az eurózónában ismét negatív tartományba süllyedt a fogyasztói árak éves változása. Az inflációs mutató 0,1 százalékos értéke az év első félévéhez hasonlóan szinten az energiahordozók alacsony árának eredménye: az üzemanyagárak csökkenése egymaga 0,7 százalékponttal mérsékelte a pénzromlás ütemét. Az euróövezethez hasonlóan, az üzemanyagárak alacsony szintje következtében éves összevetésben az Egyesült Királyságban is 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. Meglátásunk szerint az inflációs mutató negatív tartományba esése ellenére sem fenyegeti deflációs veszély az öreg kontinenst: az unió maginflációs mutatója az elmúlt évben végig a 0,7 1 százalékos sávban mozgott, ami középtávon nyomott, de nulla fölötti pénzromlásra enged következtetni. Inflációs céljának minél hamarabbi elérése érdekében Mario Draghi, az Európai Központi Bank vezetője kilátásba helyezte a jegybank januárban megkezdett mennyiségi lazításának decemberi kiszélesítését, így a havi 60 milliárd eurós felvásárlási keret bővítését is. A nyomott európai inflációs folyamatokat támogatja a kínai gazdaság lassuló növekedése és ipari kibocsátása is: a távol-keleti ország GDP-je 2014 és 2015 harmadik negyedéve között 6,9 százalékkal bővült, ami 2009 óta a legalacsonyabb növekedési teljesítmény. A várttól elmaradó kínai kibocsátás várhatóan negatív hatással lesz az ipari nyersanyagok árára, így tovább folytatódhat az IMF energiahordozóktól szűrt nyersanyagár-indexének közel egy éve tartó trendszerű csökkenése. A vártnál gyengébb kínai, japán és európai növekedési teljesítmény miatt az IMF3,3 százalékról 3,1 százalékra csökkentette a világgazdaság 2015-ös bővülési üteméről alkotott várakozását, ami a világgazdasági válság 2009-es tetőzése óta a legalacsonyabb bővülési ütem. SZIGMA indikátoraink SZIGMA indikátoraink szerint az idei harmadik negyedév trend alatti bővülést hozott. A rövidtávra előretekintő mutató szerint az év végétől már javulás várható. A gazdaság jelenlegi állapotát kifejező SZIGMA CI indikátor értéke szeptemberben tovább süllyedt, összességében három hónapja trend alatti mértékben bővül a hazai gazdaság. Az ipari teljesítmény továbbra is a potenciálist meghaladó növekedést indukálna: a szektor értékesítési és termelési volumenindexei éves összevetésben továbbra is kedvezőek, miközben az új rendelésállomány augusztusi visszaesése az elmúlt évek adatainak fényében nem meglepő. Indikátorunk folyamatos csökkenésének fő oka továbbra is a kedvezőtlen építőipari kilátás: bár éves átlagban az új, nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma átlag felett alakult augusztusban, a szektor hó végi szerződésállománya egy év alatt közel felére esett vissza. A gazdaság rövid távú teljesítményével szembeni várakozásainkat kifejező SZIGMA LEAD indikátor szerint a gazdaság potenciálistól elmaradó bővülése februárig tarthat, ám a mutató értéke már 2015 októberét követően folyamatosan javulhat. A növekedés rövidtávú visszaesését az építőipar mellett a kiskereskedelmi forgalom bővülési ütemének csökkenése magyarázhatja: a háztartások következő egy évre vonatkozó gazdasági várakozásai és pénzügyi kilátásai két éve nem látott szintre süllyedtek, ami miatt év eleji értékére esett vissza a fogyasztók bizalmi indikátora is. Összességében 2015 egészére a tavalyitól elmaradó, 3 százalék körüli gazdasági növekedést 1

3 valószínűsítünk, amit jellemzően inkább negatív kockázatok öveznek (pl. VW-botrány reálgazdasági hatása vagy Kína lassulása). 1. ábra SZIGMA egyidejű (CI) és előrejelző (LEAD) indikátorok Forrás: Századvég Reálgazdaság Az ipari teljesítmény havi mérséklődése főleg a nyári leállások következménye. Az ipari növekedés augusztusban ismét gyorsulni tudott, mivel éves összevetésben 6,2 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye. Ugyanakkor az előző hónaphoz viszonyított szezonálisan és naptárhatással kiigazított 2 százalékos visszaesés arról árulkodik, hogy az éves növekedés az erős bázishatás miatt emelkedett ilyen jelentősen. Az alacsony bázis oka, mint ahogyan arról már korábbi kiadványunkban is beszámoltunk, a tavaly nyári Suzuki-gyár leállás, amely a modellváltás miatt következett be. Mivel az átállás a tavalyi év végéig zajlott, így a következő hónapokban is hasonlóan magas év/év növekedésre lehet számítani. A kedvezőtlenebb havi teljesítmény sem meglepő, tekintettel az ipari vállalatok nyári leállásaira, amit a statisztikai módszertanok még nem tudnak kellően megragadni. Az értékesítési adatok alapján az exportteljesítmény 9 százalékos bővülése jelentette a legfőbb húzóerőt, míg a belföldi eladások 2,5 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Az exportot elsősorban az autóipar élénkülése húzza 17 százalékos növekedésével. 2. ábra Ipari termelés és értékesítés alakulása (2014. január = 100%) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Századvég 2

4 A feldolgozóipari termelés 7,1 százalékkal bővült augusztusban, miközben a külföldi és belföldi értékesítés 7,4 7,5 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül éves összevetésben ötben csökkent a termelés, havi összevetésben pedig egy kivételével mindegyikben. Ez is azt mutatja, hogy a magyar ipar esetében egyre jellemzőbbé válik a nyári leállás, melyet a szezonális kiigazítás még nem tud teljes egészében kiszűrni. Visszatérve az éves indexekhez, a járműgyártás teljesítménye szűk 18 százalékkal nőtt, de a másik két meghatározó alág, az élelmiszeripar és az elektronikai ipar termelése is bővült, rendre 4,2 és 1,2 százalékkal. A rövidtávú jövőbe tekintve kedvező jel, hogy az új rendelések volumene 2,4 százalékkal nőtt, melyben a belföldi rendelések 27 százalékos emelkedése játszott meghatározó szerepet. Ez az ipari termékek iránti kereslet és így a fogyasztás várható alakulását tekintve is kedvező jel. Ezt az optimistább képet erősíti, hogy az ipar bizalmi indexe közel egyéves csúcspontjára ugrott szeptemberben. Az építőiparban tovább csökkent a termelés, de az év vége felé nem lenne meglepő egy pozitív fordulat. Az építőipar termelése augusztus folyamán jelentős mértékben, 6,1 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakának bázisán. Ekkora visszaesés legutoljára 2013 elején volt tapasztalható. Szezonálisan és naptárhatással kiigazítva az előző hónaphoz képest 3,6 százalékkal csökkent a teljesítmény. Ezzel lényegében 2015 áprilisa óta tart a negatív tendencia. Az építőipar két építményfőcsoportja közül az épületeknél 5,2, míg az egyéb építményeknél 6,8 százalékos volt a visszaesés. Utóbbi szám az uniós forrásból finanszírozott infrastrukturális beruházások lanyhulását, a felgyorsított lehívás okozta magas tavalyi évi bázist jelzi. Ezt a folyamatot maga a KSH is kiemelte a gyorstájékoztatójában. Az év egészére nézve, ha folytatódik is az április óta tartó lecsúszás, a január augusztusban mutatott 4,7 százalékos bővülés azt jeleni, hogy 2015 egészében még pozitív marad az ágazat növekedési hozzájárulása. Az augusztusban kötött új építőipari szerződések volumene 10,6 százalékkal csökkent, a teljes szerződésállomány 48 százalékos zsugorodást mutat. Utóbbi főként egyéb építmények építésére vonatkozó szerződések az átlagot meghaladó visszaesésének következménye. Az év vége felé ugyanakkor némileg mérséklődhet a negatív tendencia: a jelenleg futó, uniós forrásokból finanszírozott építőipari termelés még kaphat egy utolsó lendületet. Erre utalhat az építőipari bizalmi index szeptemberi alakulása is, amely az idei évi csúcspontjára emelkedett. 3. ábra Építőipar alakulása (2014. január = 100%) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Századvég 3

5 A kiskereskedelmi forgalom lassuló ütemben, de tovább bővült. A kiskereskedelmi forgalom volumene júliusban 6,8 százalékos emelkedést mutatott éves összevetésben. A KSH augusztusra vonatkozó első becslése jelentősebb lassulást számszerűsített, mivel a növekedés üteme 4,7 százalékra mérséklődött. Egy hónap adatából messzemenő következtetéseket még nem érdemes levonni, ugyanakkor ez árulkodó jel lehet a fogyasztási kedv esetleges lanyhulásáról, valamint az online kasszák bevezetése miatti magas bázis is szerepet játszhat ebben. Ez utóbbi pedig csak alátámasztja azt a képet, hogy az intézkedés valóban jelentős gazdaságfehérítő hatással járhatott. A kiigazított adatok alapján mindhárom nagy területen lassult a növekedés üteme. Legkevésbé az üzemanyag-kiskereskedelem volt érintett, ahol a VIII. hónapban 7,4 százalékos bővülést regisztráltak. A nem élelmiszer-kiskereskedelem teljesítménye 2,2, míg az élelmiszer-kereskedelemé 2,6 százalékpontos lassulást mutat, így rendre 4,6 és 3,7 százalékos volt a forgalom bővülése. A fogyasztási kedv lanyhulására utalhat egyébként a fogyasztói bizalmi index alakulása is, mely közel kétéves mélypontjára csökkent. Meglátásunk szerint azonban ezt elsősorban a kedvezőtlen gazdasági hírekre (lassuló GDP-növekedés, VW-botrány) mutatott érzékeny reakció vezérelte. A kiskereskedelmi ágazat bizalmi egyenlege három hónapja zsugorodik, vagyis általánosságban a rövidtávú várakozások inkább kedvezőtlen irányba mutatnak. 4. ábra Kiskereskedelmi forgalom volumene (2014. január = 100%) és bizalmi indexe Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Eurostat, Századvég Az aktivitási ráta már meghaladja a 60 százalékot, míg a munkanélküliségi ráta 6,8 százalékos. A munkaerőpiac javulása augusztusban is folytatódott, a legfrissebb szezonálisan kiigazított adatok alapján a foglalkoztatás és az aktívak száma is jelentősen emelkedett. A munkával rendelkezők száma a szezonálisan kiigazított adatok alapján egy hónap alatt 16 ezer fővel nőtt, ami a munkaerőpiacra való belépést is ösztönözte. Ennek köszönhetően az aktívak száma 15 ezer fővel bővült, így az aktivitási ráta meghaladta a 60,1 százalékot. A munkaerő-piaci folyamatok alakulásában fontos szerep jutott az önfoglalkoztatásnak és a mikrovállalkozásoknak, ugyanakkor augusztusban már a nagyobb vállalkozások is hozzájárultak a bővüléshez, tekintve, hogy az intézményi statisztikák szezonálisan kiigazított adatai alapján a versenyszféra alkalmazottainak száma ezer fővel emelkedett. A javuló trendben a közszféra is közrejátszott, ugyanis a szektor dolgozóinak száma 3 ezer fővel emelkedett, elsősorban a közfoglalkoztatottak létszámának növekedésének köszönhetően, amely így augusztusban meghaladta 4

6 a 211 ezer főt. Összességében megállapítható, hogy a munkaerőpiac a lassuló növekedés ellenére javult, és így a munkanélküliségi ráta 6,8 százalékra csökkent. 5. ábra Munkapiac alakulása (2012. január = 0, ezer fő) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég A reálbérek 5,4 százalékos emelkedésében a bérrendezések döntő szerepet játszottak. A bérek növekedési üteme augusztusban jelentősen felgyorsult, éves szinten a nemzetgazdasági átlagkereset 5,4 százalékkal emelkedett. Ennek egy része a feszesedő munkaerőpiacnak köszönhető, aminek következményeként a versenyszféra bérei átlagosan 3,8 százalékkal emelkedett. A bérek növekedésében azonban sokkal fontosabb szerepet játszott a közszféra béreinek alakulása, amelyek 9,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez a jelentős növekedés a fegyveres testületek dolgozóinak illetményemelésének, illetve a szociális dolgozóknak járó kiegészítő bérpótlék bevezetésének következménye, amely mellett eltörpül a magasabb közfoglalkoztatás összetételhatásának béreket mérséklő szerepe. A jelentős bérnövekedés mellett az árak stagnálása miatt a keresetek reálértéke is 5,4 százalékkal emelkedett. 6. ábra Bruttó bérek alakulása (éves változás, %) Forrás: KSH, Századvég 5

7 Külső egyensúly A külkereskedelmi aktívum a nyár végén is enyhén bővült. A KSH 2015 júliusára vonatkozó adatai alapján a külkereskedelmi termékforgalom export- és importvolumene 6 illetve 3,4 százalékkal nőtt éves bázison. A külkereskedelmi mérleg többlete (646 millió euró) így az előző év azonos időszakához képest közel 208 millió euróval nőtt. Júliusban átlag feletti bővülést mutatott a gépek, szállítóeszközök behozatala. Kivitel tekintetében a feldolgozott termékek és a gépek és szállítóeszközök volumene bővült, főként a járműipari kereslet és a gyógyszer és gyógyszerészeti termékek forgalmának élénkülése következtében. A 2015 augusztusára vonatkozó első becslés alapján a külkereskedelmi mérleg aktívuma 459 millió eurót tett ki. Ez 25 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Az export euróban számított értéke 7,4 százalékkal, míg az import 5,6 százalékkal emelkedett éves összevetésben. 7. ábra Külkereskedelmi egyenleg (millió euró) Megjegyzés: A augusztusi adatok az első becslésből származnak. Forrás: KSH A folyó fizetési mérleg egyenlege 2015 augusztusában 492,7 millió eurót tett ki, amely jelentősen meghaladja a év folyamán mért átlagos 375 millió eurós értéket. Az első hat hónap átlagához (673 m EUR) képest kisebb aktívum elsősorban az áruk pozitív egyenlegének csökkenésére vezethető vissza. Költségvetési helyzet A költségvetési hiány tavalyi évhez képesti rosszabb időarányos teljesülése az uniós források eltérő allokálásához köthető. Az államháztartás központi alrendszere első kilenc hónapjában összesen 954,6 milliárd forintos deficitet halmozott fel, ami 110 milliárd forinttal magasabb az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. Az államháztartáson belül a központi költségvetés 1006,6 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 29,9, az elkülönített állami pénzalapok 22,1 milliárd forintos többlettel zártak. A két év kumulált hiányainak eltérése mögött a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételeinek és kiadásainak átütemeződése húzódik meg. Az év elejétől számított érték megnövekedett hiányához a szeptemberi deficit 39,7 milliárd forinttal járult hozzá, szemben a év szeptember havi 14,2 milliárd forintos többletével. Míg a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei mintegy 39 milliárd forinttal maradtak el az előző évi bevételektől, addig az uniós kiadások közel 64 milliárd forinttal haladták meg az előző évi kiadásokat. A kitűzött uniós módszertan szerinti hiánycél 2015-re változatlanul a GDP 2,4 százaléka, ami Kormány és a Költségvetési Tanács egybehangzó véleménye szerint továbbra is reális. 6

8 8. ábra Költségvetési hiány (2015. január szeptember, milliárd forint) Forrás: NGM A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap pénzét a törvényben deklarált céloknak megfelelően használták fel október 20-án a nemzetgazdasági miniszter beterjesztette a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap közötti üzleti évekről szóló beszámolóit. Az alap pénzét a törvényben deklarált célokkal összhangban használták fel: közvetlen államadósság-csökkentésre 2017 milliárd, költségvetési befizetésekre 459 milliárd, stratégiailag fontos cégek értékpapírjainak átadására az államnak 264 milliárd, valamint reálhozam és tagi hozzájárulás kifizetésre 231 milliárd forintot fordítottak. Az adósságcsökkentő alap működéséhez kapcsolódó költség 1,3 milliárd forint volt. Létrehozásakor megkívánt funkcióját 2014-ben betöltötte, további érdemi adósságcsökkentést szolgáló eszközt ezt követően már nem kezelt, így fenntartása értelmetlenné vált, január 31.-ével meg is szűnt. Az akkor fennálló összes pénzeszközét, 119,7 millió forintot átutalta a költségvetésnek. Monetáris folyamatok Éves alapon 0,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. A fogyasztói árak április után szeptemberben ismét árcsökkenésről számoltak be éves viszonylatban, melynek mértéke 0,4 százalékot tett ki. Az ismét negatív infláció legfőbb oka az olaj világpiaci árának esése, amivel összhangban az üzemanyagok ára az előző hónaphoz képest 5, míg éves összevetésben 17 százalékkal lett alacsonyabb. Jelentősebb csökkenés volt megfigyelhető a tankönyvek árában is, mely a családok számára jelentett könnyebbséget az iskolakezdésben. Az inflációt mérséklő fontosabb tényező még a rezsicsökkentés utolsó hulláma, mely a háztartási energia árát 2,7 százalékkal mérsékelte. Mindezeket leszámítva a termékkörök döntő többségében az árnövekedés volt a jellemző folyamat. A szeszesitalok és dohánytermékek 4 százalékos áremelkedését elsősorban a tömény italok drágulása magyarázza, összhangban a jövedéki adó változásával. Az élelmiszerek 0,8 százalékos drágulása az idényáras élelmiszerek, főként a zöldségek áremelkedését tükrözi. A tartós fogyasztási cikkek 1,5 százalékkal drágultak, melyben meghatározó szerepet játszik az új és használt járművek árának átlag feletti emelkedése. A szolgáltatások 2 százalékot kivető inflációja az egészségügyi, üdülési (hazai és külföldi egyaránt), közlekedési és a lakásszolgáltatás drágulását mutatja. Az MNB inflációs trendmutatói nem mutattak meghatározó változást az előző hónaphoz képest, az 1,1 2 százalékos sávban alakuló indikátorok alacsony árnyomást jeleznek. A maginfláció 0,1 százalékponttal emelkedve 1,3 százalékon állt szeptemberben, jelezve, hogy az alacsony infláció átmeneti tényezők következménye, deflációs veszélytől nem kell tartani. 7

9 9. ábra Infláció alakulása (éves változás százalékban) Forrás MNB, Századvég október 20-i ülésén a jegybank a korábbi bejelentésének megfelelően nem változtatott az 1,35 százalékos irányadó rátán. Ugyanakkor tekintettel az ismét csökkenő árnyomásra, a korábbinál hosszabb ideig, akár 2017-ig változatlan maradhat az alapkamat. A globális pénzpiacot visszafogott mozgás jellemezte, a VWbotrány csak átmeneti hatást gyakorolt. Az elmúlt hónapban a globális pénzügyi környezetben kismértékű változások történtek. A monetáris politikában sem a Fed sem pedig az EKB kamatdöntésért felelős bizottságai nem üléseztek. Ami elsősorban a német tőzsdére és az autóiparra negatív hatást gyakorolt, az a Volkswagen emissziós botránya, amely a vállalat papírjainak árfolyamában esést váltott ki és jelentősen negatívan befolyásolta a német tőzsdeindex (DAX) alakulását is. Fontos kiemelni, hogy a DAX bár 6 százalékot esett az eset nyilvánosságra kerülése utáni héten, azonban az elmúlt hónap egészében már 2 százalék nyereségnél tart. Nem beszélhetünk tehát a rövid lejáratú turbulenciáktól eltekintve a részvénypiacon, az állampapírpiacon vagy a devizapiacon egy tartós tovagyűrűző negatív hatásról. Nem szabad azonban alábecsülni a VW-botrány reálgazdaságra gyakorolt esetleges negatív hatásait. 10. ábra A régiós árfolyamok alakulása (induló érték = 100%) Forrás: Datastream 8

10 A régiós pénzügyi folyamatok is kissé kedvezőtlenebb irányba mozdultak az elmúlt hónapban. A cseh korona árfolyama 0,1 százalékot, míg a lengyel zloty 0,7 százalékot gyengült az euróval szemben. Az országkockázati felár Csehországban változatlanul 50 bázisponton áll, míg Lengyelországban 4 egységgel 77 bázispontra nőtt. A VW-botrány nem váltott ki érdemi reakciót a hazai pénzpiacon. A hozamgörbe rövid vége tartósan elmaradhat az alapkamat mértékétől. A hazai pénzpiaci mutatók összességében vegyesen alakultak. Az országkockázatot kifejező mutató, az 5 éves CDS értéke 1 egységgel 165 bázispontra nőtt. A forint árfolyama a svájci frankkal és a dollárral szemben gyengült, rendre 1,1 és 0,6 százalékkal, míg 0,2 százalékkal erősödött az euróval szemben. Az időszak végén így egy svájci frank 286, egy euró 309, míg egy amerikai dollár 272 forintba került. Az elmúlt hónapban a külföldiek kezén lévő magyar állampapír állomány kis mértékben csökkent, és jelenleg 4093 milliárd forintot tesz ki. Ez a csökkenés nem jelentett eladási nyomást a forintra. A magyar jegybank szeptemberben 1,35 százalékon tartotta az irányadó rátát. A Monetáris Tanács jegyzőkönyve alapján a 9 fős grémium egyhangúan a kamat tartása mellett voksolt. A piacon a rendkívül nagy likviditásbőség miatt alacsonyak a rövid hozamok, hiszen a piac nem számol további jegybanki kamatcsökkentéssel. Jelenleg a 3 hónapos hozam alacsony (0,55 százalék), amely ugyan 22 bázisponttal magasabb az előző havi értéknél, de jócskán kisebb az irányadó kamatnál. A 3 éves és az 5 éves papírok hozamai jóformán stagnáltak, míg a 10 és 15 éves papírok hozamai kis mértékben (8 13 bázisponttal) csökkentek. A tartósan alacsony rövid hozamoknak az az oka, hogy az önfinanszírozási program keretében a bankoknak szeptember 23-tól folyamatosan csökkenteniük kellett a kéthetes betétállományukat, és az év végére a jelenlegi 3129 milliárd forintos kéthetes betétállomány 1000 milliárdra csökken. 11. ábra A forint hozamgörbe alakulása (%) Forrás: ÁKK, Századvég Csekély mértékben ugyan, de éledezik a vállalati hitelezés. A vállalatoknál augusztusában a szezonálisan szűrt számok alapján a banki nettó forinthitel felvét 19 milliárd forintnak felelt meg. A devizahitelek tranzakcióinak nettó értéke 10 milliárd forintot tett ki, azaz a nem pénzügyi vállalatok augusztusban is nettó hiteltörlesztők devizában. A kettő eredőjeként adódó augusztusi teljes nettó hitelfelvét (szezonálisan igazítva) így 9,0 milliárd forintnak felelt meg. A folyószámlahiteleken felüli bruttó forinthitel-kihelyezés 66,6 milliárd forintot tett ki, ami kis mértékű csökkenést mutat az előző hónaphoz képest. Az újonnan nyújtott euróhitelek összege 25,4 milliárd forint volt, ami számottevő csökkenést jelent az előző havi értékhez képest. 9

11 12. ábra Vállalati hitelfelvétel (milliárd forint) Forrás: MNB, EKB, Századvég A közgazdasági Nobel-emlékdíj idei nyertese: Angus Deaton Az idei évben Angus Deaton, a Princeton egyetem közgazdásza nyerte el a közgazdasági Nobel-emlékdíjat. Ezúttal a figyelmet nem egy kiemelkedő munkájával vonta magára a díjazott, az elismerést Mr. Deaton egész tudományos munkásságának honorálásaként kapta meg. A friss Nobel-emlékdíjas nevéhez már az 1980-as évektől olyan elismert kutatások tartoznak, mint a keresleti modellekben végbemenő paradigmaváltás vagy a Deaton-paradoxon. A majd 30 évvel ezelőtt használatos keresletet becslő modellek a fogyasztók magatartására csak rugalmatlan, a valóságban látott jelenségektől távol eső eredményekkel szolgáltak. Mr. Deaton a mindennapi élet történéseit jobban magyarázó modelleket akart, amik magyarázatot adhatnak arra, hogy a kormány által bevezetett adóváltozások vagy a szupermarketekben történő leértékelések miként hatnak az emberek fogyasztási szokásaira. A felmerülő problémák közül a rendelkezésre álló adatok alkalmatlansága jelentette a legkomolyabb akadályt. Célja érdekében a háztartásokat célzó kérdőíveket készített, hogy a szükséges információkat megszerezze, elindítva az egyedi adatok felértékelődését. A megkérdezettek válaszaiból egyértelművé vált a közgazdász számára, hogy a régi modellek hibája a túlzott általánosításban rejlett, a korábbi feltevések szerint a jövedelem duplázása minden ember számára arányaiban megegyező fogyasztásnövekedést okozna, tekintet nélkül arra, hogy mekkora volt a kiinduló jövedelem, amit megdupláztunk. Az új megközelítés a valóságot jobban leképező eredményeket hozott, megmutatva, hogy a jövedelemszinttől függően a fogyasztók eltérően reagálnak a keresletüket érintő változásokra. Hasonlóan nagy hatást fejtett ki kutatása, ami a jövedelem és a fogyasztás között fennálló kapcsolat újragondolása volt. A témában elterjedt megközelítés Milton Friedman nevéhez kötődik, aki korábban szintén elnyerte a Nobel-emlékdíjat. Mr. Friedman permanens jövedelem hipotézise alapján a fogyasztók jövedelmük egyszeri, sokkszerű változására nem fogyasztásuk, hanem megtakarításaik szintjét változtatják, tehát az egyenletesebb fogyasztást preferálják, simítják azt. Ezt megcáfolva Mr. Deaton bebizonyította, hogy amennyiben a fogyasztó környezetében a fizetések emelkedését tapasztalja, a friedmani modell alapján 10

12 várakozásaiba beépíti a saját jövedelmének jövőbeli emelkedését is, ami miatt már a jelenben megemeli fogyasztását. Ezzel a mikroökonómiai meglátásával azt is állította, hogy a jövedelem fogyasztás párban a második a változékonyabb, amit azóta Deaton-paradoxonnak neveztek el. A mikroökonómiai gondolatból kiindulva egy makroökonómiai gyakorlatot reformált meg, közelítve a két elméleti ágat egymáshoz. A díjazó bizottság indoklásában a professzor a fogyasztási szokások, a szegénység és a jólét témakörében elvégzett elemzéseiért ítélte meg az elismerést, ami egy elhivatott tudós szerteágazó életművét foglalja össze. Zárógondolatként Mr. Deaton munkásságát a következőképp lehetne összefoglalni: sose az aggregált adatokat és az átlagos mutatószámokat vizsgáljuk, hanem a mögöttük lévő differenciált eseteket, a csoporton belüli eltéréseket, egyenlőtlenségeket és különbségeket, hogy megértésükkel közelebb kerüljünk a problémák megoldásához. 11

13 _ SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS Századvég előrejelzés ábra III. negyedévi előrejelzésünk éves I. II. III. IV. éves I. II. III. IV. éves Bruttó hazai termék (volumenindex)* 3,6 3,4 2,7 2,8 3,3 3,1 2,9 2,7 2,4 2,0 2,5 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 1,7 2,5 2,6 3,6 4,3 3,2 4,1 3,6 2,8 2,0 3,1 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 11,7 0,4 2,2 3,8 6,1 2,9 3,6 1,1 5,5 8,1 2,8 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 8,7 10,0 7,5 7,2 6,5 7,8 6,5 8,0 8,6 8,5 7,9 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 10,0 7,5 6,4 7,6 8,3 7,5 8,4 7,1 6,7 6,0 7,1 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 6,3 2,5 1,7 1,9 0,9 7,0 2,2 2,0 2,5 1,6 8,3 Fogyasztóiár-index (%)* 0,2 1,1 0,2 0,2 1,2 0,1 1,8 2,5 2,6 2,7 2,4 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 2,10 1,95 1,50 1,35 1,35 1,35 1,35 1,35 1,50 1,75 1,75 Munkanélküliségi ráta (%)* 7,7 7,3 7,0 6,7 6,7 6,9 6,4 6,2 5,9 5,7 6,1 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 3,0 3,0 3,0 3,1 3,4 3,1 4,6 5,8 6,4 6,8 5,9 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 4,0 5,3 6,0 Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában 7,8 8,8 8,0 Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában 2,6 2,2 1,9 GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)* 1,6 1,6 1,9 2,1 2,3 2,0 2,3 2,4 2,5 2,5 2,5 EUR/HUF átlagárfolyam * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás 14. ábra Az előrejelzésünk változása az előző negyedévhez képest jún szept. változás jún szept. változás Bruttó hazai termék (volumenindex)* 3,4 3,1 0,3 2,7 2,5 0,2 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 3,3 3,2 0,0 3,0 3,1 +0,2 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 1,2 2,9 +1,7 1,6 2,8 1,2 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 8,0 7,8 0,2 7,9 7,9 +0,0 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 7,0 7,5 +0,4 6,8 7,1 +0,3 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 7,5 7,0 0,5 9,1 8,3 0,8 Fogyasztóiár-index (%)* 0,3 0,1 0,2 2,6 2,4 0,2 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 1,30 1,35 +0,1 1,75 1,75 0,00 Munkanélküliségi ráta (%)* 6,9 6,9 +0,1 6,0 6,1 +0,0 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 2,9 3,1 +0,2 3,2 5,9 +2,7 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 5,5 5,3 0,2 6,3 6,0 0,3 Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában 9,2 8,8 0,5 8,2 8,0 0,1 Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában 2,3 2,2 +0,1 1,8 1,9 0,1 GDP-alapon számított külső kereslet* 1,9 2,0 +0,1 2,4 2,5 +0,1 * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: Századvég-számítás 1 Készítés dátuma: szeptember

14 Jogi nyilatkozat A jelen kiadvány a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szellemi terméke, melyet külső személyek által szolgáltatott adatok alapján tájékoztató jelleggel állított össze partnerei részére. Ennek megfelelően a kiadványban foglalt megállapítások, előrejelzések nem számítanak szakmai vagy egyéb tanácsadásnak, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. semmilyen felelősséget nem vállal az azokon alapuló döntések eredményességéért. 13