MUNKATÁRSI KIRÁNDULÁS ERDÉLY 2010.

Átírás

1 Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon MUNKATÁRSI KIRÁNDULÁS ERDÉLY Időpont: november 4-5. Útvonal: 1. nap Miskolc - Nagyvárad (m) - Bánffyhunyad (m) - Körösfő (m) - Kolozsvár (m, szállás) 2. nap Kolozsvár Zilah (m) Szatmárnémeti (m) Nyíregyháza - Miskolc 1

2 Nagyvárad, Kanonok sor Az épületegyüttest az akkori püspök, Forgách Pál, elképzelései alapján építették, a papok számára. Tíz lakás húzódik meg a 253 méter hosszú, 56 pillér tartotta boltives folyósó mögött. A kanonok sort több fázisban, több mint 100 éven át között építették. Egyedi kinézetét az 56 oszlop által fenntartott 253 m hosszú folyosó kölcsönzi. Nagyvárad, Római katolikus bazilika Az között épült római katolikus bazilika a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában. A tervet 1750-ben a híres osztrák tervező Franz Anton Hillebrant készítette, ám a Giovanni Battista Ricca vezette munkálatok csupán lét év múlva 1752-ben kezdődtek el.a bazilika monumentális méretű. A központi hajó hossza 70 m, szélessége m. Falait Vaskó-i és Carrara-i márvány borítja. Két oldalsó hajója és két templomtornya van. Az olasz építész halála a munkálatok leállítását eredményezte. Végül 1762-ben Domenico Luchini vállalja el az építkezés folytatását. E dátum egybeesik a püspöki palota munkálatainak elkezdésével. A legenda szerint Szent László a templomban van eltemetve. Nagy ünnepek alkalmával kikerülés van a Szent László hermájával, amelyik az ereklyét őrzi. Az ereklye Szent László koponyájának egy darabja. A herma pedig egy hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor, amelyik híven követi Szent László arcvonásait. II.János Pál pápa 1991-ben a templomot bazilikai rangra emelte. A székesegyház előtt látható Szent László lovas szobra. Közel hozzá, látható egy másik kissebb méretű Szent László szobor is. Kőből készült, és csupán 2000-ben a restaurálási munkák befejezése után került a talapzatra. A szobor ugyanis 52 éven át a földben aszfalt-fogságra volt ítélve. A "jóakarók" jól eldugták a világ szeme elől! Ez egyébként Nagyvárad legrégibb barokk 2

3 kőszobra. A Püspöki Palota a Kanonok sor és a Bazilika szerves egységet alkotnak. Nagyvárad, Ady Endre emlékmúzeum A park közepén lévő kicsiny emlékmúzeumot 1957-ben létesítették, abban az épületben, amelyikben a múlt századi "Mülleráj" üzemelt. Az épület előtt van Ady mellszobra, ahol eredetileg Mária mennybemenetele bronzszobor állt, amely jelenleg a Barátok temploma kertjében látható Nagyvárad, Színház A Fellner-Helmer bécsi tervezőintézet tervei alapján, 1899-ben kezdik el a színház építését eklektikus stílusban. A kivitelezők ifj. Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos rekord idő alatt elkészülnek a munkálatokkal október 15-én nyílt meg a színház, amelyben először amelyben Somogyi Károly társulata lépett fel először. Az a nap más szempontból is különös jelentőséggel bírt, ugyanis akkor és ott gyúltak ki az első elektromos árammal táplált égők Nagyváradon. A Fellner-Helmer tervezőintézet munkáját dícséri Európa majden 50 színháza, köztük a temesvári, a kolozsvári és a iasi is. Az épület előtt két allegórikus szobor látható. 3

4 Nagyvárad, Astória szálló Ismertebb nevén az EMKE szálló. Ez az épület, megőrizte rendeltetését az idők folyamán. Sztarill Ferenc tervei alapján építették fel 1902-ben, szeccessziós stílisban, amelyben gótikus behatások figyelhetőek meg. Az igen magas földszinten rendezték be a kávéházat, a híres EMKÉ-t. Az irodalmi kávéház adott helyet a fiatal újságírók és költők összejöveteleinek amelynek vézéralakja Ady Endre volt, akik 1908-ban kinyomtatták A Holnap antológiát. A kávézó falán ma is látható az a tábla, amely Ady Endre itt töltött délutánjainak állít emléket. Nagyvárad, Fekete Sas Palota A Fekete sas palota, a hajdani Fekete Sas szállót között építették, a sas fogadó helyén. Az épületegyüttest három utcára nyíló kijáratát egy üvegfedelű paszázs köti össze. A Komor Marcell şi Jakab Dezső tervezők által megálmodott palota lett Erdély egyik legszebb szecessziós épülete. A fekete sast ábrázoló színes ólmozott ablaküveg, amely a város szimboluma lett, a Neumann nagyváradi műhelyben készült. 4

5 Nagyvárad, Holdas templom Az ortodox katedrális ismertebb nevén a Holdas templom Éder Jakab tervei alapján között épült, neoklasszikus stílusjegyeket is hordozó barokk stílusban. A belső festményeket a Teodorovici testvérek: Alexandru és Arsenie valamint Paul Murgu készítették. Harangtornya 55 méter magas. Az óraszerkezet alatt helyezkedik el egy három méter átmérőjű fele fekete-fele arany színűre festett gömb, amelyet egy szerkezet úgy mozgat, hogy a gömb mindig a valóságos holdképet mutatja. A szerkezetet, amely még ma is működik Georg Rueppe készítette 1793-ban! Bánffyhunyad A régészeti ásatások azt igazolják, hogy e terület már ősidők óta lakott volt. A hajdani várban egy 15 hektárnyi területen a fűzfavesszőből és sárból épített 5

6 házakat 2 sor magas földgát vette körül, amelyek vizesárokként működtek. Ezek még ma is kivehetőek ben jelenik meg először írásos nyoma a településnek, amely a Hunyad nevet viselte. A középkorban a településnek nem volt vára. Veszély esetén az emberek a templom alatt lévő alaguton menekültek el a faluból, vagy a közeli Sebesvári várba kerestek menedéket ben Bánffyhunyad név alatt szerepel, hiszen a település 2/3-a a Bánffy család bírtokában volt. Bánffyhunyad sokáig vámszedő település volt. Ezt igazolja a területén talált sok pénzérme:1000 darab ból származó pénzérmét a Régi vár területén találtak, 3187 darab as nyomtatásó pénzt pedig a központban egy gödör ásása közben. A település, akárcsak sok más erdélyi település is, sok urat ismert a történelem folyamán. Jelenleg a legnagyobb vonzerőt a túrizmus számára a XIII században épített Református templom jelenti. Előbb katólikus, majd a kálvinizmus térhódításának köszönhetően, református templom lett, és az ma is. A templom kora és kazettás famennyezete vonzza a túristákat. Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy Bánffyhunyad Kalotaszeg fővárosa, amely hagyományaival mágnesként vonzza az éredeklődőket....és itt van egy jelenkori vonzerő is: a romák kacsalábon forgó palotái Bánffyhunyadon. Bánffyhunyad egy kiindulópont azok számára, akik autóval mennek Pádisra. 6

7 Körösfő Körösfő A Sebes-Körös forrásáról nevezték el, amely itt ered a Körös Forrása Csárda mögött ban Crisfeu néven említik először ben 1073, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott ben társközségeivel együtt 1780 lakosából 1385 magyar és 395 román volt. Körösfői templom: A négy fiatornyas református templom 1764-ben épült, középkori templom alapokra. Ekkor készült kazettás mennyezete is, melyet nagyrészben Umling Lőrinc festett.[2] A temploban megtekinthető a II. Rákóczi György által a falunak ajándékozott török szőnyeg. A református templom mellett avatták fel 1995-ben a Fîntinel-fennsíkon hősi halált halt Vasvári Pál emlékművét. Asszonyok varrottasairól, illetve férfiak által készített fafaragásairól híres Kalotaszegi település. Népművészetét az útmenti kirakodóvásárban is megtekinthetjük. 7

8 Kolozsvár A város területén a legrégibb leletek a középső paleolitikumból származnak. Az ásatások tanúsága szerint folyamatosan lakott volt a neolitikum, bronzkor, vaskor idején is.[4] Az ókorban a római birodalom része volt a város helyén álló Napoca, melyet Traianus császár alapított, majd 124-ben Hadrianus császár municípium rangra emelte. A 3. században Észak-Dacia székhelyévé vált, Marcus Aureliustól colonia rangot kapott, de 271-ben a rómaiak kiürítették.[5] Hét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette.[6] Maga a város a 11. század első felében alakult ki. Vára a mai belváros északnyugati részén volt, egyik tornya máig megmaradt. Ez idő tájt alapította Szent László király a kolozsmonostori apátságot is ben a tatárok ezt a várost is feldúlták, így a lakosságot pótolandó 1272-ben V. István szászokat telepített ide. Zsigmond király elrendelte a település megerősítését, majd 1405-ben szabad királyi várossá tette. A megerősítések ellenére 1437-ben Budai Nagy Antal parasztserege elfoglalta Kolozsvárt, de december én a szintén itt zajló döntő ütközetben leverték a felkelést, s visszafoglalták a várost.[8] A Szabók bástyája, a megmaradt várfallal Kolozsvár korábbi címere, 1377-ben hagyta jóvá Nagy Lajos király A 15. században a város lakossága felerészben magyar, felerészben szász volt. Ezt tanúsítja Szilágyi Mihály 1458ból fennmaradt rendelete, amely szerint a város vezetőségét (centumvirátus) ötven magyar és ötven szász alkotta, a bírót pedig a két nemzet évenként felváltva adta.[9] Ebben az időben a városlakók nagy része kézműves volt, akik céhekbe szerveződtek. Kialakult egy számban nem nagy, de erős kereskedőréteg is, amely különböző kiváltságokat harcolt ki magának. Az 1468-ben a Hunyadi Mátyás elleni felkelés vezetőit a főtéren végezték ki január 19-én. Városfala 1470-ben készült el ben a Lőrinc pap 8

9 vezette parasztsereg itt szenvedett vereséget a nemesi hadaktól, Lőrinc papot Fadrusz János szobra Kolozsvár főterén pedig a főtéren égették meg.[10] Az önálló Erdélyi Fejedelemség kora egyben Kolozsvár fellendülését is jelentette - ebből az időszakból származik a Kincses Kolozsvár megnevezés. Noha a székváros Gyulafehérvár volt, Kolozsvár több országos jelentőségű esemény színhelye lett: 1551-ben itt adta át a koronát Izabella királyné Castaldo tábornoknak. Itt született 1557-ben Bocskai István, aki később Erdély és Magyarország fejedelme lett. Bocskai szülőháza csak néhány lépésre található Hunyadi Mátyás szülőházától ben a főtéren végeztette ki Báthory István az elfogott trónkövetelőket.[11] Itt választották fejedelemmé Bethlen Gábort és I. Rákóczi Györgyöt ben itt alapította Báthori István Erdély első egyetemét, amelyet a jezsuiták vezettek.[12] Itt fejeztette le Báthory Zsigmond fejedelem augusztus 31-én a lázadó nemeseket.[13] A fejedelemség fennállása alatt összesen 37 országgyűlést tartottak Kolozsvárott.[14] Székely Mózes fejedelem csapatai élén június 9-én vonult be Kolozsvárra, míg a német zsoldosok Hans Zeidenstorffer és Adam Volner vezetésével elhagyták a várost. A kolozsvári magyarok nagy üdvrivalgással köszöntötték a fejedelmet és a függetlenségpárti magyarok seregeit, de örömükben elkergették a jezsuitákat és ezzel megszűnt a Báthory István által alapított első magyar egyetem. Székely Mózes fejedelem a kolozsvári és a szamosfalvi táborban való tartózkodása alatt igyekezett az Erdélyi Fejedelemség katasztrofális pénzügyi helyzetén változtatni 9

10 és segíteni, ugyanis ebben az időben, valamikor június közepe táján erős pénzt veretett Kolozsváron, a kolozsvári pénzverdében. A székely fejedelem Kolozsváron veretett pénze, Erdély egyik legszebb pénzei között tartják számon. Az június 18-án Kolozsvárott kelt oklevelével Bethlen Gábor engedélyezte a zsidók letelepedését, szabad kereskedését és vallásgyakorlását Erdélyben, s a szokásos zsidójel viselésétől is mentesítette őket.[15] Bethlen Gábor építtette újjá a nevét viselő délkeleti sarokbástyát és a Szent Mihály-székesegyházat. I. Rákóczi György javíttatta ki a várfalakat és a bástyákat szeptember 15. és 17. között Szent Mihály templom Kemény János, 1662-ben I. Apafi Mihály ostromolta október 18-án ellenállás nélkül adta meg magát a császáriaknak. Csak 1790ben lett ismét Erdély fővárosa decemberében a Belső Szén (Jókai, ma Napoca) utcai Rhédeyház tánctermében tartotta első A Farkas-utcai református templom előadását az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság július 13-án öt főúr a Farkas utcában kettős telket vásárolt a Református Kollégiumtól állandó színház építésére, a telket átadták a theatralis comissió -nak március 12-én nyitották meg a gyűjtésből épülő Farkas (ma Kogălniceanu) utcai kőszínházat, a legelső magyar színházépületet.[16] december 26-án itt mutatták be az első magyar operát, Ruzitska József művét, a Béla futását december 31-én este a város piacán és főbb utcáin 247 lámpással elkezdődött a közvilágítás.[15] 1907-ben már 218 utcában 1416 villanyégő volt.[17] május 29-én itt mondták ki az uniót Magyarország és Erdély között.[18] május 17. és 25. között itt folyt a Memorandum-per a Román Nemzeti Párt vezetői ellen, akiket több évi börtönnel sújtottak, pártjukat pedig június 18án betiltották. 10

11 Mátyás király szülőháza A kiegyezést követően a város ismét a gazdasági fellendülés korszakát élte. Sorra alakultak az ipari cégek, így többek között a papírgyár, a téglagyár, a vasgyár, a villamosművek, a szeszgyár, a bőrgyár és a gyufagyár. A 20. század elején már 17 hitelintézet állt a vállalkozók rendelkezésére.[20] 1910-ben lakosából magyar, 7562 román, 1676 német, 371 cigány és 107 szlovák volt ban elfoglalták a románok, augusztus 30-ától kezdve viszont a II. bécsi döntés értelmében ismét Magyarországhoz került.[15] Szeptember 11-én a magyar csapatok bevonulnak Kolozsvárra.[21] március 27-én a német csapatok bevonultak Kolozsvárra. Zilah A Meszes lábánál elterülő Zilah már a honfoglalás idején lakott település volt ben a tatárok feldúlták, felégették hogy a legenda szerint csak egy tyúkól maradt meg a városból. Nagy Lajos korában már vásártartási jogot, 1446-ban pedig pallosjogot nyert ban csatolták Erdélyhez között önálló törvényhatósági joggal felruházott város volt. A múlt században még szinte kizárólag magyarlakta város, bár izraelitákról (a zsinagógát 1945 után bontották le), valamint kisszámú román lakosról is beszámolnak a korabeli statisztikák. Az első világháború után már megkezdődtek az első nagymérvű betelepítések, s 11

12 mára körülbelül 80%-ban románlakta város. Így sokat vesztett református jellegéből. Román neve Zalău, német neve Waltenberg. A reformáció előtt nem volt magasabbfokú iskola Zilahon. A XVI-XVII. század fordulóján alakulhatott át gimnáziummá "triviális iskolává". A templom tövébe épült kőiskola épülését Apafi fejedelem is támogatta. Wesselényi Miklós báró alapította (szobra a város főterén áll, Fadrusz János faragta 1901-ben) Zilah református főgimnáziumát, támogatta az új iskola építését, az iskola főgondnoka is volt - itt tanult Ady Endre, akinek nevét később viselte az iskola. Az 1902-ben újjáépített iskola felveszi a Wesselényi nevet, amelyet 1947-ig viselhet. A kommunizmus alatt államosították után újra beindulhatott a hajdani Wesselényi Református Kollégium, de az épületet a mai napig nem kapta vissza, sőt, egyetlen termet sem biztosítanak az iskola számára hajdani épületében ben hónapokig a református templom kistermében szorongtak a diákok, majd különböző épületekben kallódtak, az es tanévben az 1-es sz. líceumban indul be a tanítás, ahol ma is működik az iskola, egyetlen melléképületben szorongva. A Szilágyság Alma Matere mindennek dacára az iskola nagy népszerűségnek örvend a környék református lakosságának körében. Temploma a századelőn épült - eredeti református temploma leégett. Egyike a legnagyobb erdélyi református templomoknak. A Ligeti-negyedben új templom épül. 12

13 Szatmárnémeti Szatmárt már Anonymus is említette elbeszélésében, mely szerint a honfoglaláskor Szabolcs és Tas vezérek Szatmár várához érve azt három napi ostrom után győzedelmesen bevették ben Zothmar néven említik először körül, Gizella királyné királyi vadászokat telepített, akik megalapították Németi települést körül III. István király vámját és más jövedelmeit a Szentjobbi apátságnak adta. Árpád-kori várát a tatárok 1241-ben lerombolták. Szatmár és Németi a Szatmári várral együtt a tatárjárás után nemsokkal újjáépült, és virágzásnak indult ben István ifjabb király itt alakította ki székhelyét, ez évben már itt adta ki oklevelét például Panyola község felosztásáról ben István ifjabb király a szatmári vendégnépeknek a (Székes) fehérváriakéhoz hasonló kiváltságokat ad a bíróválasztásra és a bíráskodásra, a bor- és a posztóárusításra, a papválasztásra vonatkozóan ben III. András király, majd 1310-ben Károly Róbert király is megerősítette a szatmári polgárok még V. Istvántól kapott szabadságlevelét, mely szerint a székesfehérvári polgárokéhoz hasonló kiváltságokat élveztek a szatmáriak is ban I. Ferdinánd király Szatmárt és Németit a három Somlyai Báthory testvérnek; Andrásnak, Kristófnak és Istvánnak adományozta "örök birtokul". A Báthoryak a Szamos folyó vizének Szatmár fölött új medret ásattak, mely az egész várost mint sziget vette körül. A város mellett, a szigeten belül pedig hatalmas földvárat építettek. A vár sáncait hatalmas szálfák és vesszőfonatok tartották össze és bástyái is földdel voltak megtömve. A váron kívül mély árok húzódott, mely vizét a Szamosból nyerte. Hogy a várat ne lehessen egykönnyen megközelíteni, a várárok vizének jegét télen is állandóan vágták. A várost palánk (magas deszkakerítés) vette körül, kívülről megtapasztva, hogy a tűznek Római-katolikus bazilika ellenálljon. Ez a kezdetlegesnek tűnő erődítési mód azonban biztonságot 13

14 nyújtott az olyan ostromló seregek ellen, mint a felkelő csapatok, vagy a portyázó törökök, melyeknek nem voltak ágyúi ben Zsigmond király Brankovics György szerb despotának adta cserébe Belgrádért Szatmár és Németi városokat is vámjával és tartozékaival együtt ban Szatmár ismét királyi birtok volt, Mátyás király, halála után fiáé Corvin Jánosé, majd Szapolyai Imre birtoka lett, utóbb János Zsigmond foglalta el, majd a lengyelek égették fel ben a törökök pusztították el, 1676ban I. Apafi Mihály sikertelenül ostromolta, végül a 18. században lerombolták, nyoma sem maradt április 30-án itt, a Vécsey-házban írták alá a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békét ben az Református láncos templom erdélyi egyházmegyéből hasították ki a szatmári egyházmegyét, melynek székhelye lett ben lakosából magyar, 986 román és 629 német volt.[3] U gyanekkor számba vették a lakosság felekezeti összetételét is: a polgárok között református, izraelita, római katolikus, görög katolikus, 236 ágostai evangélikus, 55 görög keleti (ortodox) és 9 unitárius volt május 14-én a Szamos áttörte a töltést és hatalmas árvíz pusztított a városban. Ezt dokumentálja az "Epopee pe Someș" című könyv ben társközségével együtt lakosából román, magyar (40,92%), 3684 német és 1126 cigány volt. A vallási megoszlás pedig: görög keleti (román ortodox), református, római katolikus, görög katolikus, 89 unitárius, 73 ágostai evangélikus, 58 izraelita, pünkösdista, 557 baptista, 215 adventista, 91 ateista, 289 vallás nélküli, 184 nem nyilatkozó. 14

15 FELJEGYZÉSEK 15