A fajlagos területigény alakulása megújuló energiaforrások villamosenergia-termelési célú hasznosítása esetében
|
|
- Réka Somogyi
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A fajlagos területigény alakulása megújuló energiaforrások villamosenergia-termelési célú hasznosítása esetében Dr. Fazekas András István Magyar Villamos Művek Rt. H-1011 Budapest, I., Vám utca 5-7.; Összefoglalás: Az egyes villamosenergia-termelési technológiák fontos jellemzője a fajlagos területfelhasználás, területigény. E jellemzőnek mindazonáltal nem tulajdonítottak a legutóbbi időkig komolyabb jelentőséget. Jelen összefoglaló a megújuló energiaforrások villamosenergiacélú hasznosítására szolgáló technológiák fajlagos területigényét mutatja be, összehasonlítva más technológiák fajlagos területigényével. Tárgyszavak: fajlagos területigény; területfelhasználás; megújuló energiaforrás. Előzetes megfontolások A területfelhasználás tendenciájában bekövetkezett változások Az egyes villamosenergia-termelési technológiák fontos jellemzője a fajlagos területfelhasználás, területigény. E jellemzőnek mindazonáltal nem tulajdonítottak a legutóbbi időkig komolyabb jelentőséget. Ennek több oka volt. Természetes, hogy adott ipari technológiának meghatározott területigénye van. A terület, a föld, mint gazdasági erőforrás értéke az adott terület árában testesül meg, abban az anyagi ráfordításban, amelyet az adott terület megszerzésért az adott gazdasági vállalkozásnak áldoznia kell. Nyilvánvalóan az adott terület, mint gazdasági erőforrás különféle célokra hasznosítható, ezáltal értéke akkor sem tűnik el, ha éppenséggel a rajta telepített villamosenergia-termelési technológia felszámolásra, lebontásra kerül. Ez magyarázza, hogy a földterület értéke nem számolható el az állandó költségekben, ebben az értelemben tehát nem amortizálható. A földterület értéke nem megy át a termékbe a termelési folyamat során, ellentétben más termelési tényezőkkel. 5
2 Az elmúlt évszázad utolsó évtizedéig a villamosenergia-termelési technológiákra az volt a jellemző, hogy azok koncentrált termelést valósítottak meg, s a termelés koncentráltsága tendenciáját tekintve állandóan nőtt. Egyre nagyobb egységteljesítményű, egyre jobb hatásfokú erőművek épültek. Ez a tendencia a múlt század utolsó évtizedében jelentősen módosult. Megjelentek olyan villamosenergiatermelési technológiák (szélerőművi villamosenergia-termelés, napenergia hasznosítása villamosenergia-termelési célokra, geotermikus erőművek, kis egységteljesítményű villamosenergia-termelő berendezések a decentralizált energiatermelés keretében), amelyekben az energiatermelés koncentráltsága lényegesen kisebb volt, mint az ún. konvencionális villamosenergia-termelési technológiák esetében, azaz a szénerőművi, az olaj, a földgáz tüzelőbázisú villamosenergia-termelés, a vízerőművi és atomerőművi villamosenergiatermelés esetében. Ezen új technológiák fajlagos területigénye összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint az előbbiekben említett konvencionális technológiáké. Ez minőségileg új helyzetet teremtett. Ez az egyik lényeges változás, ami a területfelhasználással kapcsolatos kérdéseket a figyelem középpontjába irányította. területen létesült. Az új technológiák sokkal inkább az érintetlen természetbe települtek. A helyválasztást itt sokkal inkább a megújuló energiaforrások optimális hasznosítási lehetősége határozza meg. Decentralizált energiatermelés esetében pedig az energiatermelés a nem ipari területekről a magasabb értékű területekre tolódott el (lakóterületekre stb.). E két fontos változás eredményeképpen ezen technológiák értékesebb területeket foglalnak el. Természetesen a tengeri telepítésű szélerőtelepekre az itt elmondottak nem igazak, itt most a tendenciáról általánosságban beszéltünk. Végül a harmadik alapvető különbség, hogy a fejlett társadalmakban, a fejlődés posztindusztriális szakaszában levő társadalmakban a terület, mint erőforrás értéke rendkívüli mértékben felértékelődött, éppen a fenntartható fejlődés állította követelmények miatt. Mindezen tényezők együttesen teszik szükségessé azt, hogy az egyes villamosenergiatermelési technológiák esetében kiemelt jelentőséget tulajdonítsunk a fajlagos területfelhasználásnak. A fajlagos területfelhasználás értelmezése A másik alapvető különbség, változás a korábbi időszakokhoz képest, hogy a konvencionális villamosenergia-termelési technológiák abszolút többsége ún. ipari terület -nek minősített Jelen vizsgálatban a különböző villamosenergia-termelési technológiák fajlagos területfelhasználását hasonlítjuk össze. A területfelhasználást az adott technológiájú erőmű, 6
3 energiatermelő egység meghatározó műszaki jellemzőjére, nevezetesen a beépített villamos teljesítőképességére vetítjük. A megadott értékek szigorúan a technológia területfelhasználását jellemzik, figyelmen kívül hagyva a primerenergia-hordozó kitermelésének, felhasználásra, átalakításra való előkészítésének, valamint az energiaátalakítási folyamatban keletkezett hulladékok (például erőművi zagy stb.) tárolásának helyszükségletét. Lényeges továbbá annak hangsúlyozása, hogy a megadott értékek figyelmen kívül hagyják az adott technológiára jellemző éves kihasználási óraszámot. Ez egyes technológiák esetében jelentősen módosíthatja az adott technológia fajlagos területfelhasználásáról kialakult képet. Példának okáért, a jellemző éves csúcskihasználási óraszám a szélerőművi villamosenergiatermelés esetében h cs = h/a tartományban van, míg az atomerőművi villamosenergia-termelés esetében h cs = h/a. Ez azt jelenti, hogy megtermelt villamos energiára vetítve ([m 2 /MWh]) a szélerőművi villamosenergia-termelés fajlagos területfelhasználását átlagosan 2,5 6,5-es szorzófaktorral kell növelni. Az erőművi fajlagos területigény és a teljes technológiai láncra vonatkoztatott fajlagos területigény Különbséget kell tenni az adott villamosenergia-termelési technológia fajlagos területigénye és a teljes technológiai láncra vetített fajlagos területigény között. Nem szorul külön magyarázatra, hogy más egy lignit tüzelőbázisú erőmű beépített villamos teljesítőképességre vetített fajlagos területigénye, ha csak az erőművi technológiát tekintjük, s más a lignitbázisú villamosenergia-termelés fajlagos területfelhasználása, ha azt a teljes technológiai láncra vetítjük, magyarul, ha a bánya területfoglalását is figyelembe vesszük, és azt az erőmű területigényével együtt vonatkoztatjuk a beépített villamos teljesítőképességre. Általános megjegyzések a közölt adatokkal kapcsolatban Az egyes villamosenergia-termelési technológiák esetében a közölt adatok általában egy értéktartományt adnak meg. Az adott értéktartomány egyes technológiák esetében szűkebb, mások esetében tágabb. A jellemző értéktartományok meghatározása alapvetően nagyszámú konkrét adat feldolgozása alapján történt ([260]). Figyelembe kell azonban venni azt, hogy minden egyes erőmű egyedi tervezésű, a helyi adottságoknak, illetve egyéb sajátos szempontoknak megfelelően kialakított. Csak néhány technológia és alapvetően kisebb egységteljesítményű energiatermelő egységek esetében van példa arra, hogy azonos műszaki kialakítású egységeket építenek nagyobb számban. Persze ez a kijelentés is csak megfelelő megszorításokkal igaz, amennyiben pél- 7
4 dául a Paksi Atomerőművel azonos technológiájú, műszaki kialakítású erőműből több is üzemel, természetesen részletmegoldásokban az egyes erőművek között jelentős különbségek vannak. Általánosságban azonban az a jellemző, hogy az erőművek, különösen a szénbázisú villamosenergia-termelés és az olaj tüzelőbázisú termelés esetében egyedi kialakításúak. A vízerőművek esetében ez a kijelentés univerzálisan igaz, míg az atomerőművi villamosenergia-termelés esetében az a jellemző, hogy néhány erőműtípusból több is üzemel, amelyek többé-kevésbé azonosak műszaki kialakításukat tekintve. A fajlagos területigény vonatkozásában mindenesetre bizonyosan nincsen jelentős különbség közöttük. A gázturbinás erőművi egységek esetében fokozottan jellemző a gyárilag összeszerelt elemekből való építkezés, a sorozatban gyártott, kereskedelemben forgalmazott elemekből való építkezés. A nyíltciklusú gázturbinás egységek, de az összetett gáz-gőz körfolyamatú erőművi egységek között is számos példa van azonos műszaki kialakításra. Ugyanez a helyzet a gázmotoros energiatermelő egységek esetében, vagy a szélerőművi egységek esetében. Az elmondottakból következik, hogy néhány technológiától eltekintve csak értéktartományok adhatók meg a jellemző területigényre vonatkozóan, mert minden egyes erőmű esetében egyedi megoldásról, kialakításról van szó. Nagyszámú példa feldolgozása alapján azonban megadhatók a jellemző értéktartományok. A technológiai helyigény azonban nemcsak az egyedi, vagy nem egyedi kialakítás függvénye. A helyigény adott technológia esetében is változik, változhat a technológiai fejlődés, vagy az adott technológiával szemben támasztott követelmények megváltozása következtében. Gondoljunk csak a környezetvédelmi követelmények indukálta technológiai változásokra, például a szilárd lebegőanyag leválasztás, vagy a füstgáztisztítás járulékos technológiáira, amely technológiai változásoknak jelentős területfelhasználásbeli következményei vannak. Még problematikusabb a helyzet a teljes technológiai láncra vetített fajlagos területigény meghatározásakor. A fosszilis tüzelőanyag bázisú villamosenergia-termelés esetében, illetve az atomerőművi villamosenergia-termelés esetében a primerenergia-hordozók kitermelése a domináns a fajlagos területfelhasználás alakulása vonatkozásában. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a bányák kialakítása minden esetben egyedi, az adott geológiai körülmények által meghatározott. A számítások alapjául ilyen esetekben jellemző átlagértékek, az adott technológiára jellemző műszaki megoldások szolgálnak. 8
5 A különböző villamosenergiatermelési technológiák fajlagos területigénye Összefoglalás A különböző villamosenergia-termelési technológiák összehasonlításakor ma már fontos Jellemző fajlagos területigény szempont az, hogy milyen az adott technológia fajlagos területfelhasználása (területigénye). Mindezek figyelembevételével a 2-1., 2-2. és 2-3. táblázat a különböző villamosenergiatermelési technológiák fajlagos területigényét adja meg. A táblázatokban közölt értékek után zárójelben szereplő szám az adott értékhez Ez a jellemző érték értelmezhető az adott energiaátalakítási technológiára, vagyis az erőművi villamosenergia-termelésre vonatkozóan éppenúgy, mint a villamosenergia-termelés teljes technológiai láncára vonatkozóan. kapcsolódó megjegyzés sorszáma. Ezt a cikk végén közöljük. A 3-1. táblázat összefoglaló áttekintést ad az egyes villamosenergia-termelési technológiák fajlagos területigényéről. Különböző villamosenergia-termelési technológiák fajlagos területigénye ( csoportba tartozó technológiák) 2-1. táblázat Ssz. Villamosenergia-termelési technológiák Fajlagos területigény, m 2 /MW 1. Szénbázisú villamosenergia-termelés (1) 1.1. Konvencionális szénbázisú villamosenergia-termelés (2) ; 220 (3) Konvencionális kőszénbázisú villamosenergia-termelés 190 (4) ; 200 (5) ; 250 (6) ; 210 (7) Konvencionális lignit és barnaszén tüzelőbázisú villamosenergia-termelés 234 (8) 1.2. Fluidtüzeléses szénbázisú villamosenergia-termelés Légköri nyomású, buborékos, stacioner fluidtüzeléses villamosenergia-termelés Légköri nyomású, cirkulációs fluidtüzeléses villamosenergia-termelés Nyomás alatti cirkulációs fluidtüzeléses villamosenergia-termelés 1.3. Szuperkritikus kezdőparaméterű szénbázisú villamosenergia-termelés 215 (9) ; 190 (10) ; 180 (11) 1.4. Integrált szénelgázosításos kombinált ciklusú (összetett gáz-gőz körfolyamatú) (12) ; 280 (13) villamosenergia-termelés 2. Olaj tüzelőbázisú villamosenergia-termelés (14) 2.1. Olaj tüzelőbázisú konvencionális villamosenergia-termelés (15) ; 220 (16) ; 180 (17) 2.2. Könnyű fűtőolaj tüzelőbázisú gázturbinák (18) ; 85 (19) 2.3. Villamosenergia-termelés benzin/gázolaj üzemanyagú belsőégésű motorral (20) 3. Földgáz tüzelőbázisú villamosenergia-termelés (21) 3.1. Földgáz tüzelőbázisú konvencionális villamosenergia-termelés (22) ; 130 (23) 3.2. Összetett, gáz-gőz körfolyamatú (kombinált ciklusú) villamosenergia-termelés (24) ; 135 (25) 3.3. Villamosenergia-termelés nyíltciklusú gázturbinával (26) 3.4. Villamosenergia-termelés földgáz üzemanyagú belsőégésű motorral (27) 9
6 2-2. táblázat Különböző villamosenergia-termelési technológiák fajlagos területigénye ( csoportba tartozó technológiák) Ssz. Villamosenergia-termelési technológiák Fajlagos területigény, m 2 /MW 4. Kapcsolt energiatermelés 4.1. Ellennyomású kapcsolt energiatermelés 4.2. Elvételes kondenzációs kapcsolt energiatermelés 4.3. Kapcsolt energiatermelés összetett gáz-gőz körfolyamatú erőművekkel (kombinált ciklusú, kogenerációs villamosenergia-termelés 4.4. Kapcsolt energiatermelés belső égésű motorokkal 4.5. Kapcsolt energiatermelés egyéb technológiái Fűtőgázturbinás kapcsolt energiatermelés Mikroturbinás kapcsolt energiatermelés Stirling-motoros kapcsolt energiatermelés Kapcsolt energiatermelés tüzelőanyag-cellákkal Kapcsolt energiatermelés gőzmotorokkal Kapcsolt energiatermelés szerves Rankine-körfolyamat alkalmazásával Specifikusan e technológiákra nem értelmezhető. Alapvetően a primerenergia-hordozó bázistól függ. 5. Atomerőművi villamosenergia-termelés (28) ; 280 (29) ; 260 (30) 5.1. Könnyűvizes (könnyűvízhűtésű és könnyűvíz-moderátoros) atomreaktor (31) ; 280 (32) ; 260 (33) Nyomottviszes atomreaktor Elgőzölögtető atomreaktor 5.2. Nyomottvizes, nehézvízhűtésű és nehézvíz-moderátoros atomreaktor (34) ; 280 (35) ; 260 (36) 5.3. Grafitmoderátoros atomreaktor Könnyűvizes elgőzölögtető, grafitmoderátoros atomreaktor Gázhűtésű, grafitmoderátoros atomreaktor 5.4. Gyorsreaktorok 5.5. Kis és közepes atomreaktorok (37) 6. Vízerőművi villamosenergia-termelés 6.1. Átfolyós vízerőművek 6.2. Tározós vízerőművek (38) ; (39) ; (40) ; (41) ; (42) 7. Szivattyús-tározós vízerőművek (43) Különböző villamosenergia-termelési technológiák fajlagos területigénye ( csoportba tartozó technológiák) 2-3. táblázat Ssz. Villamosenergia-termelési technológiák Fajlagos területigény, m 2 /MW 8. Tüzelőanyag-cellák (44) ; 220 (45) 8.1. Polimer-elektrolit membrános tüzelőanyag-cella 8.2. Foszforsavas tüzelőanyag-cella 8.3. Szilárd oxidos tüzelőanyag-cella 8.4. Olvadt karbonátos tüzelőanyag-cella 8.5. Alkáli tüzelőanyag-cella 9. Geotermikus energia villamosenergia-termelési célú hasznosítása (46) ; 1200 (47) 10. Napenergia villamosenergia-termelési célú hasznosítása (48) Naphőerőmű (49) Naptorony (50) ; (51) Parabolavályús kollektoros naphőerőmű (52) ; (53) Napelemes (fotovoltaikus) villamosenergia-termelés (54) ; (55) 10
7 2-3. táblázat folytatása Ssz. Villamosenergia-termelési technológiák Fajlagos területigény, m 2 /MW 11. Szélerőművek (56) ; (57) 12. Villamosenergia-termelés biomasszából Konvencionális hőerőművi villamosenergia-termelés biomassza-tüzeléssel Nincs adat (58) Konvencionális villamosenergia-termelés biogáz-tüzeléssel Nincs adat. 13. Villamosenergia-termelés hulladékból Nincs adat. 14. Egyéb, nem konvencionális villamosenergia-termelési technológiák Árapály-erőművek Nincs adat OTEC villamosenergia-termelési technológia (hőkonverziós villamosenergia-termelés) Nincs adat Hullámerőművek Nincs adat MHD villamosenergia-termelés (59) ; 280 (60) 14.5 Fúziós atomerőművi villamosenergia-termelés Nincs adat. Az egyes villamosenergia-termelési technológiák fajlagos területigénye (az energiaátalakítási folyamatra és a teljes technológiai láncra vetítve) 3-1. táblázat Villamosenergia-termelési technológia A villamosenergia-termelés fajlagos területigénye (az energiaátalakítási folyamat fajlagos területigénye, m 2 /MW A villamosenergia-termelés teljes technológiai láncára vetített fajlagos területigény, m 2 /MW Szénbázisú villamosenergia-termelés Olaj tüzelőbázisú villamosenergia-termelés Földgáz tüzelőbázisú villamosenergia-termelés Atomerőművi villamosenergia-termelés Vízerőművi villamosenergia-termelés Szivattyús-tározós vízerőművek Tüzelőanyag-cellák Geotermikus energia villamosenergia-termelési célú hasznosítása Napenergia villamosenergia-termelési célú hasznosítása Szélerőművek Villamosenergia-termelés biomasszából Nincs adat (becsült érték) Az adatok alapján megállapítható, hogy a világ villamosenergia-termelésének döntő hányadát adó fosszilis tüzelőbázisú és nukleáris technológiák fajlagos területigénye m 2 /MW tartományban helyezkedik el. A vízerőművek esetében ez az érték már két nagyságrenddel nagyobb, m 2 /MW. A földgáz tüzelőbázisú villamosenergia-termelés fajlagos területigénye a legkisebb, ezen belül is a gázturbinás villamosenergia-termelésé ( m 2 /MW). Ez érthető, hiszen nagyteljesítményű, kompakt, segédberendezéseket alig igénylő technológiáról van szó. Igen kicsi a belsőégésű motorokkal történő villamosenergia-termelés helyigénye is. Valamivel kisebb, mint a gázturbinásé, de az energiatermelő egységek beépített teljesítőképessége ebben az esetben jelentősen kisebb. Míg gáz- 11
8 turbinák esetében 100 MW feletti értékekről van szó a nagy gépek esetében, addig belsőégésű motorok esetében 2 6 MW ez az érték. A tüzelőanyag-cellák fajlagos technológiai helyigénye a fosszilis tüzelőbázisú erőművekével közel azonos. A megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelési technológiák közül a biomassza tüzelésű erőművek, a hulladékhasznosító erőművek technológiai helyigénye a fosszilis tüzelőbázisú erőművek technológiai helyigényével közel azonos. A geotermikus erőművek fajlagos területfelhasználása már többszöröse a fosszilis tüzelőbázisú, illetve nukleáris bázisú erőművekének ( m 2 /MW). Fajlagosan nagyon nagy ezzel szemben a szélerőművi villamosenergia-termelés ( m 2 /MW) és a napsugárzást hasznosító villamosenergia-termelési technológiák területfelhasználása ( m 2 /MW). Mindkét esetben a hasznosított primerenergia-hordozó alacsony teljesítménysűrűsége miatt adódnak a hatalmas méretek. Lényegileg más képet kapunk abban az esetben, ha a teljes technológiai láncra vetített fajlagos területfelhasználást tekintjük az egyes villamosenergia-termelési technológiák esetében. A korábbiakban már utaltunk arra, hogy ebben az esetben már figyelembe kell venni az egyes erőműtípusok esetében jellemző éves kihasználási óraszámot és az adott erőműtípus esetében jellemző élettartamot. Általánosan kijelenthető, hogy minden esetben a primerenergia-hordozó kitermelésének és felhasználásra való előkészítésének a technológiája a meghatározó a fajlagos területfelhasználáson belül. Kijelenthető továbbá az is, hogy az egyes technológiák fajlagos területfelhasználása már azonos nagyságrendben mozog. A fosszilis primerenergia-hordozók tömegegységre, illetve térfogategységre vetített energiatartalma ugyan igen magas értékű (nagy fűtőértékű feketeszenek esetében MJ/kg, fűtőolaj esetében 42 MJ/kg, földgáz esetében 34 MJ/m 3 ), azonban geológiai előfordulásuk, az alkalmazható kitermelési technológiák és a rendkívül koncentrált erőművi energiatermelés következtében a teljes technológiai láncra vetített fajlagos területigény magas, már a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák területigényével összemérhető ( m 2 /MW a szén tüzelőbázisú, m 2 /MW az olaj tüzelőbázisú és m 2 /MW a földgáz tüzelőbázisú villamosenergia-termelési technológiák esetében. Az atomerőművekben fűtőelemként használt nukleáris hasadóanyagok fajlagos energiatartalma nagyon magas, azonban az uránérc természetben igen kis koncentrációban fordul elő, ezért óriási volumenű kőzetmennyiség kitermelésére van szükség a megfelelő menynyiség előállításához. Ez magyarázza, hogy a 12
9 nukleáris villamosenergia-termelés teljes technológiai láncra vetített fajlagos területfelhasználása a szélerőművek, illetve a napsugárzást hasznosító technológiák fajlagos területfelhasználásával közel azonos ( m 2 /MW). A szélerőművek, illetve a napsugárzás energiáját hasznosító villamosenergia-termelési technológiák esetében nem értelmezett az energiaátalakítási folyamatra és a teljes technológiai láncra vetített fajlagos területfelhasználás közötti különbségtétel. A biomassza villamosenergia-termelési célú hasznosítása esetében a legnagyobb a fajlagos területigény ( m 2 /MW), amit a 3-1. táblázatban foglalt értékek magyaráznak. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a geotermikus erőművek fajlagos területfelhasználása a legkedvezőbb ( m 2 /MW) abban az esetben, ha a teljes technológiai láncra vetített fajlagos területigényt tekintjük. Megjegyzések a 2.1, 2-2., 2-3. és a 3-1. táblázatokban közölt értékekhez (1) A megadott értéktartományok alsó és felső értékének figyelembevételével. A megadott értékek az erőművek átlagos területét adják meg. Ez magában foglalja a széntároló tér területfoglalását is. A széntér nagyságát illetően igen jelentős különbségek vannak az egyes erőművek között. Számos esetben az erőmű területe a későbbi bővítés szándéka miatt jelentősen nagyobb, mint amit az adott fejlettségű technológia igényelne. (2) Jellemző értéktartomány. (3) ([235] ; 76). (4) East River P. P. (Consolidated Edison Company of New York, BT = 1000 MW). (5) Breed P. P. (Indiana & Michigan Electric Company. BT = 500 MW). (6) Clinch River Nr. 1. P. P. (Tennessee Valley Authority. BT = 900 MW). (7) Clinch River Nr. 2. P. P. (Tennessee Valley Authority. BT = 900 MW). (8) Kraftwerk Sholven B (Németország) (BT = 370 MW). (9) Kraftwerk Hüls (Chemische Werke Hüls AG, Németország, BT = 88 MW). (10) Eddystone P. P. No.1. (Philadelphia Electric Co. USA, BT = 325 MW). (11) Drakelow C P. P. (Central Electricity Co., USA BT = 375 MW). (12) Jellemző értéktartomány. (13) ([235] ; 76). (14) A megadott értéktartományok alsó és felső értékének figyelembevételével. (15) Jellemző értéktartomány. (16) ([235] ; 76). (17) (Kali Ben P. P. (Egyesült Arab Emirátusok, BT = 300 MW) (18) Jellemző értéktartomány. (19) Sylhet I. P. P. (Bangladesh, BT = 290 MW). 13
10 (20) Jellemző értéktartomány, figyelembe véve a tüzelőanyag-tárolás helyigényét. (21) A megadott értéktartományok alsó és felső értékének figyelembevételével. (22) Jellemző értéktartomány. (23) ([235] ; 76). (24) Jellemző értéktartomány. (25) Yokohama P. P. (Tokyo Electric Power Company, Japán, BT = 8 x ( MW) = 2800 MW). (26) Jellemző értéktartomány. (27) A jellemző beépített teljesítőképesség általában 1 MW érték alatt van. A legnagyobb egységek is 1-6 MW nagyságúak, bár van példa nagyobb egységekre is. (28) A megadott értéktartományok alsó és felső értékének figyelembevételével. (29) ([235] ; 76). (30) ([235] ; 77). (31) Jellemző értéktartomány. (32) ([235] ; 76). (33) ([235] ; 77). (34) Jellemző értéktartomány. (35) ([235] ; 76). (36) ([235] ; 77). (37) A kisebb egységteljesítmény a fajlagos területigényben jelentkező különbség oka alapvetően. (38) Jellemző átlagérték tartomány kis vízerőművek (BT < 10 MW) esetében. (39) Kis vízerőművek (BT < 10 MW) esetében ([235] ; 76). (40) Jellemző átlagérték tartomány nagy vízerőművek (BT > 10 MW) esetében. (41) Nagy vízerőművek (BT > 10 MW) esetében ([235] ; 76). (42) Karakaya P. P. (Karakaya, Törökország, (BT = 1800 MW). (43) Jellemző átlagérték-tartomány. (44) Jellemző értéktartomány. (45) ([235] ; 76). (46) Jellemző értéktartomány. A megadott értékek az erőműtechnológia helyfoglalását adják meg. Az esetek többségében a hőhordozó közeg (például gőz) összegyűjtése nagyságrenddel nagyobb területet igényel. Erre vonatkozóan azonban egyelőre nem állnak rendelkezésre adatok. (47) ([235] ; 76). (48) A megadott értéktartományok alsó és felső értékének figyelembevételével. (49) Jellemző értéktartomány. (50) Jellemző értéktartomány. (51) ([235] ; 76, 77). (52) Jellemző értéktartomány. (53) ([235] ; 76). (54) Jellemző értéktartomány. (55) ([235] ; 76). (56) Tengeri telepítésű szélerőtelepek esetében ([235] ; 76). (57) Szárazföldi telepítésű szélerőtelepek esetében ([235] ; 76). (58) Becsült érték a biomassza tüzelésű erőművekre vonatkozóan. (59) Jellemző értéktartomány. (60) ([235] ; 76). 14
11 Irodalomjegyzék [6] DR. BÜKI, GERGELY: Energetika. Budapest, Műegyetemi Kiadó. [24] DR. FAZEKAS, ANDRÁS ISTVÁN: Erőművi villamosenergia-termelési technológiák főbb fejlesztési irányai. = Elektrotechnika, 89. k. 5. sz p [51] DR. VAJDA, GYÖRGY: Energetika I. Budapest, Akadémiai Kiadó. [53] DR. VAJDA, GYÖRGY: Energiapolitika. Budapest, Akadémiai Kiadó. [116] STRAUSS, KARL: Kraftwerkstechnik zur Nutzung fossiler, regenerativer und nuklearer Energiequellen. 4. Auflage mit 226 Abbildungen und 53 Tabellen, Berlin etc., Springer Verlag. [117] MÜLLER, LEONHARD: Handbuch der Elektrizitätswirtschaft / Technische, wirtschaftliche und rechtliche Grundlagen. Berlin etc., Springer Verlag. [229] DR. FAZEKAS, ANDRÁS (ISTVÁN): Szénelgázosítással összekapcsolt kombinált ciklusú villamosenergia-termelés / Környezetkímélő nagy hatásfokú szénerőművek. = Környezetvédelmi Füzetek, 1994/24, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK), Budapest, [230] DR. FAZEKAS, ANDRÁS (ISTVÁN): Fluidtüzeléses erőművi technológiák / Környezetkímélő nagy hatásfokú szénerőművek. = Környezetvédelmi Füzetek, 1994/24, Budapest, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) 4. [231] DR. FAZEKAS, ANDRÁS (ISTVÁN): Megnövelt kezdőjellemzőjű erőművek / Környezetkímélő nagy hatásfokú szénerőművek. = Környezetvédelmi Füzetek, 1994/24, Budapest, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK). [232] EURELECTRIC VGB REPORT ON EFFICIENCY IN ELECTRICITY GENERATION, Efficiency in Electricity Generation. Report drafted by: EURELECTRIC Preservation of Resources Working Group s Upstream Sub-Group in Collaboration with VGB, Brussels, Union of the Electricity Industry - VGB, June [235] SENIOR EXPERT SYMPOSIUM ON ELECTRICITY AND THE ENVIRONMENT, Senior Expert Symposium on Electricity and the Environment / Key Issues Papers. Prepared by International Expert Groups according to the Objectives assigned by the Joint Steering Committee, Vienna, IEA. [258] A QUANTITATIVE ASSESSMENT OF DIRECT SUPPORT SCHEMES FOR RENEWABLES. Working Group: Renewables & Distributed Generation, Brussels, Union of the Electricity Industry EURELECTRIC, Ref: , November [259] DANY, GUNDOLF; HAUBRICH, HANS- JÜRGEN; LUTHER, MATHIAS; BERGER, FRANK; SENGBUSCH, KLAUS VON: Auswirkungen der zunehmenden Windenergieeinspeisung auf die Übertragungsnetzbetreiber. = Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 53. k. 8. sz p
12 [260] DR. FAZEKAS, ANDRÁS ISTVÁN: Villamosenergia-termelési technológiák jellemzői. Budapest, MAFE, ISBN [261] DR. BÜKI GERGELY: Erőművek. Budapest, Műegyetemi Kiadó. [284] SCHRÖDER, KARL: Grosse Dampfkraftwerke. Planung, Ausführung und Bau. Kraftwerksatlas, mit Kennwerten von 200 Kraftwerken, 98 Kraftwerkbeschreibungen und 6 Ausführungsbeispielen. Erster Band. Berlin / Göttingen / Heidelberg, Springer Verlag. [264] DR. FAZEKAS, ANDRÁS ISTVÁN: Szabályozási feladatok az együttműködő villamosenergiarendszerben. = Magyar Energetika, ápr. 10. k. 2. sz. p [285] SCHRÖDER, KARL: Grosse Dampfkraftwerke. Planung, Ausführung und Bau. Die Lehre vom Kraftwerksbau. Zweiter Band. Berlin / Göttingen / Heidelberg, Springer Verlag. [266] DR. FAZEKAS, ANDRÁS ISTVÁN: Kiegyenlítő villamosenergia-szolgáltatás a liberalizált villamosenergia-rendszerekben. = Magyar Energetika, 10. k. 3. sz jún. p [286] SCHRÖDER, KARL: Grosse Dampfkraftwerke. Die Kraftwerksausrüstung. Teil A. Kessels. Dritter Band. Erster Teil. Berlin / Göttingen / Heidelberg, Springer Verlag. [274] DR. FAZEKAS, ANDRÁS ISTVÁN: A kiserőművi villamosenergia-termelés a rendszerirányítás szempontjából. = A Magyar Villamos Művek Közleményei, 41. k sz p [275] Enhanced Electricity System Analysis For Decision Making. A Reference Book. (DR. FA- ZEKAS, ANDRÁS ISTVÁN (co-author, (4.1.)) Vienna 2000 International Atomic Energy Agency. [278] DR. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN: Villamosenergia-rendszerek rendszerszintű tervezése I. kötet. Budapest (megjelenés alatt), Akadémiai Kiadó. [287] SCHRÖDER, KARL: Grosse Dampfkraftwerke. Die Kraftwerksausrüstung. Teil B. Dampf- und Gasturbinen, Generatoren, Leittechnik. Dritter Band. Zweiter Teil. Berlin / Göttingen / Heidelberg, Springer Verlag. [288] VDEW Mitteilungen. [289] DR. FAZEKAS, ANDRÁS (ISTVÁN): Megújuló energia hasznosítása villamosenergia-termelésre. = Magyar Energetika, 3. k. 2. sz ápr. p
Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
Részletesebben4. Az energiatermelés és ellátás technológiája 1.
4. Az energiatermelés és ellátás technológiája 1. Közvetlen energiatermelés (egy termék, egy technológia) hő fűtőmű erőmű Kapcsolt energiatermelés (két termék, egy technológia) fűtőerőmű Kombinált ciklusú
RészletesebbenA nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon
A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében
Részletesebben6. VILLAMOSENERGIA- TERMELÉSI TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Dr. Fazekas András István 6. VILLAMOSENERGIA- TERMELÉSI TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KOMPLEX ÖSSZEHASONLÍTÁS SZEMPONTRENDSZERE Budapest 2005. január E lõszó Ez a kiadvány a Magyar Atomfórum Egyesület
Részletesebben110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet
110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról A villamos energiáról szóló 2007.
RészletesebbenErőművi technológiák összehasonlítása
Erőművi technológiák összehasonlítása Dr. Kádár Péter peter.kadar@t-online.hu 1 Vázlat Összehasonlítási szempontok - Hatásfok - Beruházási költség - Üzemanyag költség - CO2 kibocsátás - Hálózati hatások
RészletesebbenAktuális kutatási trendek a villamos energetikában
Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások
RészletesebbenA nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei
A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei Büki Gergely Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században MTA Energiakonferencia, 2014. február 18 Villamosenergia-termelés, 2011 Villamos
RészletesebbenA villamosenergia-termelés szerkezete és jövője
A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,
Részletesebben4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW
Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia
RészletesebbenA HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN
A HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN Putti Krisztián, Tóth Zsófia Energetikai mérnök BSc hallgatók putti.krisztian@eszk.rog, toth.zsofia@eszk.org Tehetséges
RészletesebbenMEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.
MEE Szakmai nap 2008. Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Hatvani György az Igazgatóság elnöke A hazai erőművek beépített teljesítőképessége
RészletesebbenAtomerőművek. Záróvizsga tételek
Energetikai mérnök BSc képzés - Atomenergetika szakirány Atomerőművek Záróvizsga tételek 1. (AE) Mely reaktortípusok tartoznak a III. generációs reaktorok közé? Ismertesse az EPR fő jellemzőit, berendezéseit!
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenNukleáris alapú villamosenergiatermelés
Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ
MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással
RészletesebbenÖsszefoglalóa megújulóenergiák terjedésénekjelenlegihelyzetéről
Összefoglalóa megújulóenergiák terjedésénekjelenlegihelyzetéről HUSK 1001/1.1.2/0049 Pályázat : Megújuló Energia Tárolási Klaszter Renewable Energy Storage Clusters (RES.Clu) Az okok I. -népességnövekedés
RészletesebbenDr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva
Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C
MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát
Részletesebben45 ábra ~ perc. Budapest, május 6.
45 ábra ~ 4-5 perc Budapest, 24. május 6. ,1,1 1 1 5 1 1 MW engedélyköteles a villamosenergia-törvény (VET) szerinti szabályok a liberalizáció miatt (kisebb kockázat, gyors megépítés), a privatizáció miatt
RészletesebbenEnergetikai pályázatok 2012/13
Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenA nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár
A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és
RészletesebbenA villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13
A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:
RészletesebbenErőműépítések tények és jelzések
Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések tények és jelzések Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek X Szimpóziuma MESZ 2016 Bp. Pesthidegkút, 2016. szeptember 22. 11:00 (20 perc alatt 30 ábra fele hazai,
RészletesebbenA megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai
Zöld Gázvagyon Biogáz-hasznosítás Magyarországon Budapest, 2012. november 27. A megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai Dr. Molnár László ETE főtitkár Primerenergia fogyasztás a Világban
RészletesebbenMAGYAR ENERGIA HIVATAL
A hatékony kapcsolt energiatermelés kritériumai (az eredetigazolás folyamata) Nemzeti Kapcsolt Energia-termelési Nap Budapest, 2007. április 25. Lángfy Pál osztályvezetı Magyar Energia Hivatal Az elıadás
RészletesebbenNapenergia kontra atomenergia
VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető
RészletesebbenA RENDSZERSZINTŰ TERVEZÉSSEL KAPCSOLATOS NÉHÁNY FONTOSABB KÉRDÉSKÖR
TARTALOMJEGYZÉK 1 TARTALOMJEGYZÉK Köszönetnyilvánítás Tartalomjegyzék Bevezetés A könyv célja és tárgya A témaválasztás indoklása A témával foglalkozó szakirodalom A téma feldolgozásának módja A könyv
RészletesebbenReményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
Megújuló energiák Reményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISBN 978 963 05 8458 6 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenBINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG
BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG Készítette: Koncz Ádám PhD hallgató Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Kutatás és innováció a magyar geotermiában Budapest,
RészletesebbenII. Szakmai alap- és szakismeretek, gyakorlati alkalmazásuk 7. Villamosenergia termelés, szállítás, tárolás Hunyadi Sándor
A 2015. LVII-es energiahatékonysági törvényben meghatározott auditori és energetikai szakreferens vizsga felkészítő anyaga II. Szakmai alap- és szakismeretek, gyakorlati alkalmazásuk 7. Villamosenergia
Részletesebben1. Energiahordozók. hőtermelés (gőz/forróvíz)
1. Energiahordozók 1. Referencia értékek EU referencia-hatásfokok [%] hőtermelés (gőz/forróvíz) villamosenergia-termelés (2006-) fűtőérték [MJ/kg] Szilárd tzelőanyagok kőszén, koksz 88 44,2 20-28 barnaszén,
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
Részletesebben25 ábra 14:40-től 15:05-ig
25 ábra 14:4-től 15:5-ig 38 631 39 588 4 414 41 85 41 18 41 97 41 422 43 65 43 866 43 928 42 566 42 626 42 294 42 184 42 737 43 75 Az összes évi villamosenergia-felhasználásunk 45 GWh 44 43 42 41 átlagos:
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenA JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA Dr. NOVOTHNY FERENC (PhD) Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai intézet Budapest, Bécsi u. 96/b. H-1034 novothny.ferenc@kvk.uni-obuda.hu
RészletesebbenKapcsolt energiatermelés a Kelenföldi Erőműben. Készítette: Nagy Attila Bence
Kapcsolt energiatermelés a Kelenföldi Erőműben Készítette: Nagy Attila Bence Alapfogalmak 1. Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés: hő és villamos energia előállítása egy technológiai folyamatban, mechanikai
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenAZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON. Célok és valóság. Podolák György
AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON Célok és valóság Podolák György AZ ELŐADÁS CÉLJA ÉS TÁRGYA A jövő az energiahatékonyság növelésében, a megújuló energiaforrások
RészletesebbenSzőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország
Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország Áttekintés IEA World Energy Outlook 2017 Globális trendek, változások Európai környezet
Részletesebben9. Előad 2008.11. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/52 KÖRNYEZETVÉDELEM 9. Előad adás 2008.11 11.17. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN
Részletesebbenkülönös tekintettel a kapcsolt termelésre
Dr. Stróbl Alajos A villamosenergiatermelés változásai különös tekintettel a kapcsolt termelésre XVIII. MKET Konferencia Balatonalmádi, 2015. március 27. A főbb változások 2013 és 2014 között (előzetes,
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenA magyarországi erőműépítés főbb kérdései
Dr. Stróbl Alajos A magyarországi erőműépítés főbb kérdései 1.A jelenlegi hazai erőműpark és villamosenergia-ellátás 2.Nemzetközi erőmű-létesítési irányzatok 3.A rövidtávú hazai erőműépítés valószínűsége
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
RészletesebbenKészítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.
Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően
Részletesebben8. Energia és környezet
Környezetvédelem (NGB_KM002_1) 8. Energia és környezet 2008/2009. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék 1 Az energetika felelőssége, a világ
RészletesebbenENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása
ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország Energiatermelése és felhasználása Dr. Pátzay György 1 Magyarország energiagazdálkodása Magyarország energiagazdálkodását az utóbbi évtizedekben az jellemezte, hogy a hazai
Részletesebben2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme
Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló
RészletesebbenA véletlen a józan észt korlátlanul hatalmában tartó kísértet. Adolphe Quetelet Belga csillagász 1830
A véletlen a józan észt korlátlanul hatalmában tartó kísértet. Adolphe Quetelet Belga csillagász 1830 Einstein: a Világegyetemben bármilyen történés energia átalakulás. 1905 Energia: a Világmindenség mozgatója,
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenHagyományos és modern energiaforrások
Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei
Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.
Részletesebbentanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Fő kihívások az EU és Magyarország
Részletesebben2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30
Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló
RészletesebbenNémetország energiadiktatúrája a megújuló villamosenergia termelés tükrében (2015. október)
PE Energia Akadémia 103 Németország energiadiktatúrája a megújuló villamosenergia termelés tükrében (2015. október) A megújuló energiák hasznosításának megítéléséhez elsősorban Németország eredményeit
RészletesebbenA magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról
Dr. Stróbl Alajos A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról XVII. MKET Konferencia Siófok, 2014. március 18. A bruttó villamosenergia-felhasználás fejlődése TWh Az erőműveink tavaly
RészletesebbenAz 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről
55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének A rendeletben előírt műszaki követelményeket azon megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek
Részletesebben2017. évi zárójelentés
MÁTRAI ERŐMŰ ZRT. Azonosítási szám: SZR-ME_Z/2018 ENERGETIKAI SZAKREFERENSI JELENTÉS Készült a Mátrai Erőmű Zrt. részére 2017. évi zárójelentés honlapon közzétételre készült kivonata Készítette: Dr. Zsebik
Részletesebbenrendszerszemlélet Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest,
A háztarth ztartási energia ellátás hatékonys konyságának nak rendszerszemlélet letű vizsgálata Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest, 2009 1 Tartalom A háztartási energia ellátás infrastruktúrája
RészletesebbenHulladékhasznosító Mű bemutatása
Hulladékhasznosító Mű bemutatása Fenntartható Hulladékgazdálkodás GTTSZ Fenntartható Fejlődés Tagozata Sámson László, igazgató, Hulladékkezelési Igazgatóság, FKF Nonprofit Zrt. Budapest, 2018. április
RészletesebbenNapelemek és napkollektorok hozamának számítása. Szakmai továbbképzés február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr.
Napelemek és napkollektorok hozamának számítása Szakmai továbbképzés 2019. február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr. Horváth Miklós Napenergia potenciál Forrás: http://re.jrc.ec.europa.eu/pvg_tools/en/tools.html#pvp
RészletesebbenA villamosenergiarendszer
A villamosenergiarendszer jellemzői 1. TÉTEL, VILLANYSZERELŐ SZAKMAI VIZSGA 9/6/2018 2:43 PM GYURE.PETER@MORAVAROSI.HU 1 Fogalmak, feladatok A villamosenergia-ellátás alapfeladata a fogyasztói igények
RészletesebbenModern Széntüzelésű Erőművek
Modern Széntüzelésű Erőművek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2011-2012 II. félév Katona Zoltán zoltan.katona@eon-energie.com Tel.: 06-30-415 1705 1 Tematika, jellemzői Széntüzelés, szén
RészletesebbenSzekszárd távfűtése Paksról
Szekszárd távfűtése Paksról Jakab Albert csoportvezetőnek (Paksi Atomerőmű) a Magyar Nukleáris Társaság szimpóziumán 2016. december 8-9-én tartott előadása alapján összeállította: Sigmond György Magyar
Részletesebben2. Technológia és infrastrukturális beruházások
2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől
RészletesebbenAdatlap_ipari_szektor_ energiamérleg_osap_1321_2014 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai
Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe IPARI SZEKTOR, ENERGIAMÉRLEG Adatszolgáltatás száma OSAP 1321 Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993.
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenA szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai
A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai Gebhardt Gábor energetikai mérnök BSc Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozat Magyar Energia Fórum, Balatonalmádi, 2011 Tartalom
RészletesebbenCOGEN EUROPE ANNUAL CONFERENCE 2004 A kapcsolt energiatermelés várható alakulása Magyarországon ***
DR. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN COGEN EUROPE ANNUAL CONFERENCE 2004 A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS VÁRHATÓ ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 1 TARTALOMJEGYZÉK AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE...FEJL! BOGMÆRKE ER IKKE DEFINERET. 1.
RészletesebbenHulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök
Hulladékból Energia 2012.10.26. Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében. A legnagyobb mennyiségű
RészletesebbenMagyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte
Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
RészletesebbenA Kenyeri Vízerőmű Kft. 478/2008. számú kiserőművi összevont engedélyének 1. sz. módosítása
1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-38/ /09 ÜGYINTÉZŐ: Slenker Endre TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7773 TELEFAX: 06-1-459-7766; 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu HATÁROZAT
RészletesebbenBevezetés. Az 1. táblázat összefoglalóan mutatja a kapcsolt termelés főbb adatainak változását 2004-2007 között.
A nagy hatásfokú, hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés alkalmazására rendelkezésre álló lehetőségekről Magyarországon (beleértve a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő mikroegységeket
RészletesebbenA megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon
A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0
RészletesebbenMegújuló energia, megtérülő befektetés
Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
Részletesebben1. ábra. A 2015. szeptemberi teljesítmények változása
PE Energia Akadémia 99 Németország megújuló energiatermelése 2015 szept. Németországban az Energiewende keretében 2015 szept. végéig a szél és naperőművek beépített teljesítőképessége már elérte a 82 675
RészletesebbenZöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból
Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust
RészletesebbenKapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai
Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai "Nap Napja" (SunDay) rendezvény 2016. Június 12. Szent István Egyetem, Gödöllő A klímaváltozás megfékezéséhez (2DS szcenárió) ajánlott
RészletesebbenA VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN
A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN PONGRÁCZ Rita, BARTHOLY Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT A hidrológiai ciklus és a vízenergia
RészletesebbenModern Széntüzelésű Erőművek
Modern Széntüzelésű Erőművek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2008-2009 I. félév Katona Zoltán zoltan.katona@eon-hungaria.com Tel.: 06-30-415 1705 1 Tematika A szén szerepe, jellemzői Széntüzelés,
RészletesebbenPÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ TOP-3.2.2-15
PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL VEZÉRELT, A HELYI ADOTTSÁGOKHOZ ILLESZKEDŐ, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK KIAKNÁZÁSÁRA IRÁNYULÓ ENERGIAELLÁTÁS MEGVALÓSÍTÁSA, KOMPLEX FEJLESZTÉSI A PÁLYÁZATI KIÍRÁS
RészletesebbenNapenergiás helyzetkép és jövőkép
Napenergiás helyzetkép és jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Napkollektoros és napelemes rendszerek (Magyarországon) Napkollektoros és napelemes rendszerek felépítése Hálózatra visszatápláló napelemes
RészletesebbenA megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig
XXII. MAGYAR ENERGIA SZIMPÓZIUM (MESZ-2018) Budapest, 2018. szeptember 20. A megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig dr. Molnár László, ETE főtitkár
RészletesebbenMAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag
? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának
Részletesebben"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben
"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben SZAPPANOS Sándor Siófok, 2014. 03. 18. EHU termelő kapacitások Rugalmas és hatékony kapcsolt energiatermelési portfolió Szabályozás United
RészletesebbenLignithasznosítás a Mátrai Erőműben
Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben > Balatonalmádi, 212. március 22. Giczey András termelési igazgató 1 > Ha egyetlen mondatban akarnánk összefoglalni az Energiastratégia fő üzenetét, akkor célunk a függetlenedés
RészletesebbenA tételhez segédeszközök nem használható.
A vizsgafeladat ismertetése A központilag összeállított tételsor a következő témaköröket tartalmazza: Erőművi blokkok és a villamosenergia-rendszer együttműködése Blokküzemeltetés gazdaságossága, javításának
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenEnergiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia
Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.
RészletesebbenA fenntarthatóság sajátosságai
3. Fenntartható fejlődés, fenntartható energetika A felmerült globális problémák megoldására adott válasz. A fejlett világban paradigmaváltás zajlik, a társadalom a fogyasztásról a fenntarthatóságra kíván
RészletesebbenA megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője
A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. november 19. Az előadás tartalma I. Hazánk klíma- és energiapolitika
RészletesebbenCHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben
CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben MKET Konferencia 2016. Március 2-3. Dr. Kiss Csaba, CogenEurope, igazgatósági tag MKET, alelnök GE, ügyvezető igazgató Tartalom Statisztikák Klíma-
RészletesebbenENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka
Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás
RészletesebbenSajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató
Sajtótájékoztató 2009. február 11. Kovács József vezérigazgató 1 Témakörök 2008. év értékelése Piaci környezet Üzemidő-hosszabbítás Teljesítménynövelés 2 Legfontosabb cél: A 2008. évi üzleti terv biztonságos
Részletesebben