Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szálka Község Önkormányzata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szálka Község Önkormányzata"

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Szálka Község Önkormányzata

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Értékeink, küldetésünk Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Szálka Község Önkormányzata az 57/2013. (VII.10) számú határozatával fogadta el a jelenleg hatályos Esélyegyenlőségi Programját. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szálka Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy - az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. - az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét. A helyzetelemzés adatai az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Szálka Szálka a szekszárdi dombvidék dél részén fekszik Szekszárdtól és Bonyhádtól egyformán 12 km-re. Keletre a Sárköz termékeny síksága, nyugatra a völgység, északra pedig a Hegyhát húzódik. Határa változatos, dombokkal, völgyekkel szabdalt, erdőkkel sűrűn borított területének legnagyobb részén gyenge minőségű barna erdőtalajok vannak. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 A szálkai tórendszer Szálka mellett a szekszárdi dombvidék leghosszabb északkelet-délnyugati irányú völgyének elzárásával szabálytalan alakú víztározó jött létre. Ez a mesterséges tó ma a falu legnagyobb vonzereje. Zsáktelepülés jellegéből következő korábbi elzártsága is megszűnt a Bonyhád - Bátaszéki úthoz történő csatlakoztatással, amely kijáratot jelent a 6.sz. főútra, és a szomszédos településekhez. Kelet felé a falu szerpentin műúttal csatlakozik a Sárközt keresztülszelő bátaszék -szekszárdi útvonalhoz. A legközelebbi vasútállomás a Szálkától 5 km-re lévő Mőcsény községben van. A falu két völgyben fekvő, hosszan elnyúló V alakot formáz. Az erdő és a tó kitűnő mikroklímát biztosítanak a falunak. Erdeiben sokféle vad található. Különösen szarvas állománya híres, területén lőtték 1891-ben azt a szarvasbikát, mely 14,5 kg-os agancsával hosszú ideig világrekord volt. Szálka története Szálka közel ezeréves történetének első szakaszában a honfoglalástól a németek XVIII. század végén történt betelepítéséig néhány házra kiterjedő apró falucska volt. A birtoklevelek, adóívek szerint lakosai magyarok, majd a török megszállást követően szerbek (rácok) volt. A falu jelentősebb fejődésének csak a német betelepítést követően indult. A XIX. sz. elejére lélekszáma meghaladja a másfél ezret, ez a legnagyobb eltartott népességszám a település életében. A honfoglalás után a Gut-Keled nemzettség szállás birtokainak egyike. Szálka község legrégibb névalakja Zaka, azaz Szaka vagy Száka. Az évi pécsváradi oklevél birtokjegyzékében már nyoma van. Az 1300-as évek eleji tizedjegyzék szerint már akkor plébánia volt, templommal rendelkezett. Szigetvár eleste, 1566 előtt az ottani egyik tisztnek, Hennyey Lászlónak a fizetéséhez tartozott a szakai adó. Az 1565-ös török adójegyzék (defter) szerint Szálka két részből állt: Wég-Szaka 10 házzal és Felső-Szaka 5 házzal. Az 1690-es összeírásban már két Szálka volt: Kis Szálka 12 4

5 házzal és Nagy Szálka 15 házzal. Mindkettő a török kiűzése idején pusztult el. A török alatt a XVI. sz. óta nevezték az írások Szálkának, de még vegyesen az eredeti Szaka-val. Csak az évi országos helynévrendezéskor lett hivatalosan is Szálka. A török dúlások idején magyar lakossága elpusztult vagy elmenekült. Helyükre a törökökkel felnyomuló rácok települtek. A rácok vándorló pásztorkodó életmódot éltek, amihez a szálkai adottságok (nagy erdő) kitűnő lehetőséget biztosítottak ben kilenc ház volt Szálkán. Az évi összeírások alkalmával csak három rác és tíz magyar családot számoltak össze. Ebben az időben a Batthyány család birtoka volt, de nem sokat törődtek vele, mivel a magyar lakossága kezdte elhagyni. Ezért az elhagyott, üresen álló birtok hatalmas erdőségeivel a pásztorkodó rácoknak valóságos menedékhelyévé vált egészen 1776-ig az első német telepesek Szálkán való megjelenéséig.1720 után Tolna megye német telepesekkel való benépesítése idején az engedetlen rácokat három faluba összeköltöztették (Grábóc, Alsónána, Szálka). Később Grábócon új, nagy görögkeleti templomot és kolostort alapítottak. Az 1728-as összeírások szerint Szálkán kilenc magyar család volt, valamennyien szabad költözésű jobbágyok. Az első német telepesek 1776-ban jöttek Szálkára (nyolc család). Az as években történt az első nagyobb arányú német betelepülés, mert az 1783-as adatokkal, kb. 368 görögkeleti szerb és 341 római katolikus német lehetett Szálkán. A német telepesek - Dr. Schmidt szegedi egyetemi tanár szerint (a nyelvjárás analógiája alapján) - zömmel a würzburgi érsekség területéről települtek Szálkára. Vannak azonban sziléziai eredetűek is, amit nevük - gúnynevük (schlesinger) - bizonyít. A föld nagy részét és a különböző előnyöket a korábban érkezettek élvezték a második hullámban (1796 körül) vagy az újonnan jöttekkel szemben. Ezek már csak kis földet (a silányabbikból), illetve házhelyet kaphattak, ezeket nevezték kis házasoknak. Az évi egyházmegyei kimutatás szerint az összlakosság Szálkán 1565 fő volt, amelyből 833 a német, 672 a rác. Az ezt követő három éven belül a szerbek (rácok) részéről részleges továbbtelepülésnek kellett történnie, mert az 1821-es adat alapján a község lakosainak száma 1203 főre apadt, amikor a németek száma 900, a szerbeké már csak 303 volt. Az évi jegyzői jelentés alapján az összlakosság 1192 fő, ebből 880 római katolikus(német), 312 óhitű rác. Földesuruk, herceg Batthyány Fülöp robotja alatt vannak. A birtokviszonyok a következőképpen néztek ki: 35 jobbágytelek, 63 földet bíró, 32 zsellér, 116 kisházas és mesteremberek. Foglalkozásuk: szántás, vetés, szőlőművelés, napszám. Már akkor is megemlékeztek a nagyarányú talajerózióról, a rétek elöntéséről a záporok idején ben még 34 ház volt szerb tulajdonban, de 1930-ban a Jugoszlávia javára történt optálás folytán vagyonukat eladták és kivándoroltak. Egyetlen szerb család maradt a faluban, így 1945-ig Szálka tiszta német község volt ben a Tolna Megyei Adattár szerint Szálkának 1375 lakosa, körjegyzője, segédjegyzője van, a katolikus iskolában két tanító tanít. A falu földbirtokosa Montenuovo Nándor 1330 holddal, a volt úrbéresek 240 holddal rendelkeznek. Az adattár felsorol még két asztalost, két cipészt, egy kovácsot, egy mészárost, két szabót, három vegyeskereskedőt és két vendéglőst. A faluban 260 házszám volt annak idején, de abból 20 csak házhelyet jelölt, 240 házban laktak. Nagygazdák nem voltak 5

6 a községben, a leggazdagabbak holddal rendelkeztek, nagyon sok szegény napszámba járt. A szálkaiak földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak, szőlőt műveltek a decsi határban, amely tele volt tanyával. Ritka volt az olyan 10 holdnál nagyobb vagyonnal rendelkező gazda, akinek nem volt szőlője. A II. világháború Szálkát sem kímélte. 61 katona halottja volt a falunak, 55 főt elhurcoltak málenkij robotra, közülük 14-en haltak meg. A faluban a németek is folytattak kényszersorozást. Az első telepesek 45 őszén jöttek Szálkára a Heves megyei Erdőkövesdről, mintegy 20 család. Olyanok házába költöztek, akik a Volksbundnak voltak tagjai május 22-én nagy változások történtek, a 243 családból talán 43 család maradt, a többieket kitelepítették Németországba. A kitelepített német lakosság helyére főleg Heves megyei magyar telepeseket hoztak. Jöttek még Szekszárdról, valamint Budapestről. A földosztási adatok alapján összesen 104 juttatás történt. A különböző ígéretekkel idecsalogatott emberek azonban látva a nehézségeket - pl.: a terménybeszolgáltatási kötelezettségeket - a helyi adottságokat sem tudták kihasználni. Nagyrészt ipari munkások voltak, a különböző ipari üzemek termelésének megindítása után visszaköltöztek eredeti lakóhelyükre. Így a község lélekszáma 1949-re 686 főre apadt. A falu lakossága a hatvanas évekre konszolidálódik. Az üres házak egy részét a kitelepítés elöl más falvakból elmenekülő német családok, kakasdiak, aparhantiak vásárolják meg. A falu szövetkezete ugyan egyesült az őcsényi termelőszövetkezettel, a település mégis el tudta kerülni a körzetesítést, mindvégig önálló maradt az elmúlt évtizedekben. A falu a völgységi járásból átkerült a szekszárdiba a 60-as évek második felében, amikor másutt a centralizáló és körzetesítés volt napirenden. A község 1950-ben kapott villanyt, az 1960-as évek végén mindenhol betonjárda épült. Az 1970-es évek elejéig a falu központjáig közlekedett csak az autóbusz, de a Petőfi utca kiépítésével ezt a problémát is megoldották. A tározó tó megépítése után indult el az infrastruktúra fejlődése (1978.), és ezt követően az elvándorlás is megállt. Egyre többen vásároltak (foghíjas) építési telkeket, több fiatal maradt a településen és többen jöttek más teleülésekről is. A Táncsics utca és a Kossuth utca egy szakasza között kapott szilárd burkolatot. A tározó tó északi partján 1979-ben kiépítették az utat Mőcsény községig, így megszűnt a zsáktelepülés, már Bonyhád és Bátaszék is közvetlenül megközelíthetővé vált. A községet 1980-ban bekacsolták a nemzetközi távbeszélő-hálózatba, ma kb. 200 lakásban van telefon. A vezetékes ivóvízzel való ellátás 1985-ben történt, 1994-ben pedig szennyvíz-csatorna és tisztító épült. Ezzel egy időben a község rendezési tervét is felül vizsgálták és új rendezési terv készítésével kidolgozták a fejlesztés irányát. A Napfény utcában től új építési telkek kerültek kialakításra. A rendszerváltást követően a tó környéki területek nagy része magánkézbe került, melyek belterületbe csatolása megtörtént, telkek kialakítása folyamatban van évben megépült a strand, melyhez BÜFÉ is tartozik, valamint a terület egy részén kempingezésre is lehetőség van. Ugyanebben az évben a Napfény utca burkolata felújításra került, ezt követően egyre több új ház épült az utcában. A községben évben a földgázhálózat kiépítése is megtörtént, s ezzel Szálka Összkomfortos településsé vált. 6

7 A falu vezetőinek kitartását dicséri, hogy amikor az országban zajlott a körzetesítés, az iskolában német nyelvoktatás kezdődött, mely később az óvodában is megvalósult, és 1973 és 1975 között pedig új helyen iskola és óvoda kialakítása történt. Gazdasági okok és az oktatási rendszer átalakítása következtében sajnos szeptemberétől az iskola megszűnt. Az épület felújításával 2006-ban helyet kapott a Községháza és egy helytörténeti kiállítás. A régi tejcsarnok - volt könyvtár épület felújításával egy kiállító ház került kialakításra, ahol helyet kapott egy népi kismesterségeket bemutató gyűjtemény, a környéken élő madarak és kisállatok bemutatása és egy lepke és bogárgyűjtemény, valamint a borkultúrát bemutató kiállítás. Ekkor került felállításra a központban Farkas Pál szobrászművész alkotása az 1891-ben elejtett gímszarvas bika emlékműve, melynek trófeája 60 évig világrekord volt. A település fejlesztése, szépítése: fásítás, sövények ültetése, virágosítás folyamatos és 2012 között a település belterületi vízrendezése valósult meg, mellyel a belterületi árkok, vízelvezetők beton burkolatot kaptak, a község központjában mintegy 280 m-en pedig az árok lefedésével parkolók kerültek kialakításra. A település régi vágya, hogy a helyi kultúrházat is felújítsák, mely az IKSZT pályázat keretében 2013-ban megvalósult, programjaival várja az érdeklődőket. Mindeközben az egyházzal való együttműködés is fontos volt, így került megrendezésre a templom 200. évfordulójának ünnepsége, a II. világháborús emlékmű avatása, a millenniumi zászló átadás ezzel együtt a település zászlajának megszentelése, a kitelepítettek találkozóinak szervezése. Szálka adottságai - erdők, dombok, tó, tiszta levegő - lehetőséget adnak az idegenforgalom, a falusi turizmus fejlődésére. A községben családi házaknál több magánszemély is foglalkozik vendégfogadással. Étkezési és szórakozási lehetőséget kínál a "Horog Étterem-Söröző", étkezési, szórakozási és egyben szállás lehetőséget is biztosít Trófea Söröző-Étterem, és régi parasztház felújításával kialakított Hotel Hirschen. A lakosság ellátását egy élelmiszer jellegű vegyesbolt biztosítja. A község kulturális életét nagyban befolyásolja a "Szálkán a Művészetért" Alapítvány alkotótábora, amely várja a művészet minden ágában tevékenykedőket, népi kismesterségekkel foglalkozókat. A Községi Önkormányzat és a Német Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával működik a Német Nemzetiségi Hagyományőrző Énekcsoport. A Szálkai Sportegyesület szabadidő sport szervezéssel foglalkozik. A nyugdíjasklub havi egy alkalommal tartandó összejöveteleivel beszélgetésre várja az érdeklődőket. Orvosi ellátás Szekszárd város egy körzetéhez csatoltan működik. Szálka község fejlődésével lehetőséget kínált uj lakosoknak a letelepedésre de a település tiszta levegője, erdői, a tó lehetőséget nyújt strandolásra, kikapcsolódásra, horgászatra, vadászatra, pihenésre, kirándulásra, a szabadidő hasznos eltöltésére. (forrás: 7

8 8

9 Demográfia Szálka Község lakossága január 1-én 632 fő volt. Az alábbi diagram az utóbbi 6 év adatát tartalmazza, mely a lakosság szám folyamatos emelkedését mutatja. Az emelkedésnek több összetevője van, a természetes növekedés csökkenés (születés elhalálozás) mellett jelentős a bevándorlás, mely a település egyértelmű fejlődésének következménye. A megnövekedett bevándorlás maga után vonta az ingatlanok árainak emelkedését, melyből az következik, hogy jobb módú családok költöztek a faluba. Szálka népesség számának alakulása Lakónépesség (Forrás: KSH) Az állandó népesség száma (bejelentett állandó lakcímmel rendelkezők) a január 1-ei állapotot mutatja korcsoportos és nemek szerinti bontásban. Az összes létszámból % a nők és a férfiak aránya, de az egyes korcsoportok között már lényeges eltérések vannak. Az öt vizsgált korcsoportból a 0-14 évesek valamint évesek közül a nők vannak kevesebben a éves, a éves és a 65 év felettieknél a nők aránya a nagyobb. A legnagyobb a különbség a évesek és a 65 év felettiek között (16-20 %) Ebből arra lehet következtetni, hogy a nők magasabb kort érnek meg, nem ritka 90 év feletti kor, míg a férfiak nem érik el a 90 évet. Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak összesen % 50% 0-2 évesek 0-14 éves % 56% éves % 44% éves % 54% éves % 42% 65 év feletti % 40% (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR) 9

10 Állandó népesség - nők 65 év feletti 18% 0-14 éves 12% éves 5% éves 11% éves 54% Állandó népesség - férfiak éves 7% 65 év feletti 12% 0-14 éves 16% éves 3% éves 62% A település öregedése Az öregedési index lassú emelkedést mutat. Még 2001-ben az öregedési index 64,5 %, 12 évvel később 111 %, az emelkedés 46,5 %. A 65 év felettiek száma 10 év alatt 30 fővel emelkedett, melynek több oka is lehet, pl.: a nyugdíjasok nagyobb biztonságban élnek, javult az egészségügyi ellátás, a rendszeres orvosi ellenőrzéssel az időben felismert betegségeket jól tudják ma már gyógyítani, illetve kezelni. Egyértelműen emelkedett az átlagéletkor. A 0-14 éves korúk száma 10 év alatt 19 fővel csökkent. Ennek több oka is lehet. A szülőképes fiatalok számára a megváltozott oktatási és képzési rendszerben nagyobb lehetőségek nyíltak a tanulásra, lényegesen később alapítanak családot mint évvel ezelőtt. Ennek következtében jobban koncentrálnak az elhelyezkedésre, és ha munkahelyük van akkor fontos számukra a karrier is. Nagyon sok esetben a családalapítást biztos alapokra kívánják helyezni munkahely, lakás, autó. 10

11 Ezen kívül lényeges, hogy akinek biztos a munkahelye egy- két gyereket vállal, mert megnövekedtek a gyermeknevelés, az iskoláztatás költségei. Az öregedési index emelkedése és között növekedett a leggyorsabban, és között stagnál. Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,5% ,2% ,8% ,6% ,9% ,0% (forrás: KSH) 120,0% Öregedési index (%) 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% Belföldi vándorlások A belföldi vándorlás utolsó 5 évéből 1 évben (2008) az odavándorlás és az elvándorlás ugyanannyi volt. A többi években az odavándorlás magasabb mint az elvándorlás, mely annak köszönhető, hogy a falu fejlesztése folyamatos. Mivel szezonálisan jelentős az idegenforgalom, a település szépítése, folyamatos karbantartása feladatot ad az önkormányzatnak. Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg (forrás: TeIR, KSH) 11

12 Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) Természetes szaporodás Szálka község lakosságának születés és elhalálozás arányát vizsgálva megállapítható, hogy az rendkívül változó. A legmagasabb születés szám (6) évben volt, ekkor volt a legnagyobb mértékű a természetes szaporodás (4). A növekedés 2009 és 2012 évben 1-1 fő, míg 2010 évben 2 fő volt évben volt legmagasabb a halálozási arány, melynek következtében 7 fővel csökkent a természetes szaporodás. Összességében a település lakossága természetes szaporodás során az elmúlt öt évben csökkent természetes szaporodás (fő) (forrás: TeIR, KSH) A demográfiai mutatókat figyelembe véve megállapítható, hogy a lakosság száma évek óta folyamatosan lassan emelkedik. Ez nem a természetes szaporodás következménye, hanem leginkább az odavándorlás, mely azt mutatja, hogy a település vonzereje ma is meghatározó az emberek lakhatási igényeihez. 12

13 Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén. Az esélyegyenlőségi program a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A program kiemelt figyelmet fordít a mélyszegénységben élők és romák, a nők, a gyermekek, az idősek, valamint a fogyatékkal élők helyzetére. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, valamint közvetlen szolgáltatásai során érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy a lakosság ilyen irányú szemléletváltását a különböző szabályozás, támogatás és jó gyakorlatok bevezetésével elősegítse. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőség nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem az önkormányzatok hosszú távú érdeke is, mely azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek legyen esélye a munkavállalásra, a jó minőségű közszolgáltatásokra, az életminőség javítását szolgáló feltételek biztosítására függetlenül attól, hogy férfi vagy nő, egészséges vagy fogyatékossággal élő, idős vagy fiatal. Az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció és a szegregációmentesség. Szálka Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - a szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel. Önkormányzatunk célja, hogy Szálka község olyan település legyen, ahol érvényesül az alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen nyelvi, vallási, faji, politikai vagy más vélemény, származási, születési, vagyoni vagy egyéb helyzet miatt. 13

14 A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt, együttműködési rendszer bemutatását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés, értékelés támogató rendszerét. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 14

15 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. Az EU 2020 stratégia 2 Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program 3 Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek. 4 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 5 A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és 2 A Bizottság közleménye a Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, Brüsszel, május A következő lépés A Széll Kálmán terv 2.0, Magyarország Kormánya, április 4 Európai Bizottság, Európa Nemzeti Társadalmi és Felzárkózási Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák ( ) Budapest, november 15

16 foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia 6 A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program 7 Az Országgyűlés június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A törvényi előírásokon túl Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testületének 2/2011. (II.10.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról, valamint a szálkai önkormányzat 9/2006. (VI.14.) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról tartalmazza az esélyegyenlőségi célcsoportok támogatási rendszerét, mely a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségekből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, a költségek emelkedése miatt, a helyi szabályozást folyamatosan figyelemmel kísérjük. 6 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, ; 7 A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat; Szociális és Munkaügyi Minisztérium,

17 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A település hosszú távú jövőképének, illetve középtávú fejlesztési céljainak eléréséhez kapcsolódódik Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által elfogadott Költségvetési koncepció 26/2013. (IV. 24) számú határozat a évi költségvetési koncepcióról, Gazdasági program 15/2011. (III.30.) számú határozat Szálka község ciklusra vonatkozó gazdasági programjáról, Településrendezési terv 7/2006. (III.28.) számú rendelete a helyi építési szabályzatról, Településszerkezeti terv 16/2006. (III.28.) számú határozata Szálka község Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról. A hazai és uniós pályázatokon való indulás egyik feltétele a települések esélyegyenlőségi programjának megléte. Az önkormányzat a továbbiakban is szeretne állami és uniós forrásokhoz jutni, ezért az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján 5 évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadnak el, melyet meghatározott időszakonként felülvizsgálnak. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Szekszárd tolnai kistérség a Dél-dunántúli régióban, Tolna megye déli részén fekszik. A megye kistérségei közül a legnagyobb területű: 1028 km 2. A kistérség települései 5 természetföldrajzi mikro régióhoz kapcsolódik: a Tolnai Sárköz, a Tolnai-Hegyhát, a Szekszárdidombság, a Dél-Mezőföld és a Sárvíz-völgy. Szálka a Szekszárdi kistérséghez tartozik, melyet 26 település alkot. Ezen települések önkormányzatai hozták létre 1999-ben a Kistérségi Társulást. A Társulás ig Szekszárd Megyei Jogú Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása néven működött végén átalakult a szervezet és jelenleg a Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás néven működik. A kistérségi többcélú társulásnak feladatai között a közoktatás, a gyermekjóléti ellátás javítása, valamint területfejlesztési programok készítései szerepelnek. Szekszárd város és térsége jelentős gazdaságfejlesztő potenciállal rendelkezik, melynek fejlődési eredményeit az utóbbi évek megvalósult és jelenleg folyamatban lévő beruházásai is tükröznek. A térségre jellemző a - jól képzett, kvalifikált munkaerő - fejlett ipari hagyományok - kitűnő termőhelyi adottságok - nagy múltú borvidék - kiemelkedő közlekedés-földrajzifekvés - a Duna, mint nemzetközi vízi út - Duna-Dráva Nemzeti Park (Gemenci erdő) - német nemzetiségi hagyományok és kapcsolatok. (Forrás:Szekszárd-Tolnai Kistérség Közoktatási Fejlesztési Terve ( ) Szálka Község Önkormányzata a törvényben előírt kötelező feladatainak - nagymértékben befolyásolják a település adottságai (területi elhelyezkedés, lélekszám) nagy részét az alábbi társulások formájában látja el. 17

18 - Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 37/2008.(VI.10.) számú határozatával csatlakozott a Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társuláshoz, melynek célja, hogy a kötelező közoktatási közszolgálati alapfeladatokat, óvoda nevelési feladatokat kistérségi keretek között, a közoktatási intézményrendszer integrálása útján magasabb színvonalon, hatékonyabban lehessen elvégezni. - Szekszárd és Környéke Családsegítő és Gyermekjóléti Társulási megállapodás december 1-től hatályos. - Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társuláshoz való csatlakozás április 1 től lépett életbe. - Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás november 15.-én jött létre. - Háziorvosi és Házi gyermekorvosi Központi Ügyeleti Társulás december 16-án jött létre. - Dél-Tolna Aqua Ivóvízminőség Javító Önkormányzati Társulás, mely május 14. napján jött létre és a helyi viziközüzemi tevékenység fejlesztésére irányul. - Hulladékgazdálkodási Társulási megállapodás december 31.- ével jött létre. - Első Magyar Önkormányzati Viziközmű és Közszolgáltatási Társulás, melyhez önkormányzatunk a 13/2012. (IV.25) számú határozatával csatlakozott. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a KSH, Járási Munkaügyi Kirendeltség és a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. A program elkészítésekor 2011 évi népszámlálási adatokat, ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait is figyelembe vettük. A települési Önkormányzat nem gyűjtött és nem elemzett adatokat a romákkal kapcsolatban. Szálka 632 lélekszámú település, esélyegyenlőségi szempontból érintett társadalmi csoportok helyzete viszonylag jól követhető. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottsági deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerőpiaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a 18

19 gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A roma lakosság kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportja. Településünkön a évi népszámlálás során senki nem vallotta magát roma származásúnak, és Cigány Nemzetiségi Önkormányzat sem működik. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény elfogadásával az Országgyűlés ún. erős önkormányzati rendszer alapjait és kereteit kívánta megalkotni. A cél az volt, hogy minél több közszolgáltatásról az önkormányzatok gondoskodjanak, valamint a kötelezően ellátandó szolgáltatások, feladatok ellátásához az Országgyűlés biztosítja a szükséges anyagi feltételeket. Napjainkban a központi költségvetési támogatások a kötelező feladatok ellátását csak részben fedezik, kényszerítve ezzel az önkormányzatokat arra, hogy saját bevételeiket kötelezően meghatározott célokra fordítsák, melynek következménye, hogy az önkormányzatok a nem kötelező feladatok ellátását más módon oldják meg, fokozatosan növelve ezzel a lakosság adóterheit. A központi költségvetés meghatározta az un. iparűzési adóerő képességet és ezen összeggel csökkentette a település SZJA részesedését január 1-től lényegesen megváltozott az önkormányzatok finanszírozása és ez érinti az elvárt adó mértékét is. Az elmúlt évek folyamán a saját bevételből egyre nagyobb mértékű volt a kötelező feladatok ellátására fordított rész, így a szabadon vállalt feladatok háttérbe kerültek. Az Önkormányzatok törvényben biztosított jogköre és lehetősége, hogy a feladataik ellátásához szükséges pénzügyi forrásaik egy részét helyi adók kivetésével és beszedésével teremtsék meg. A települési önkormányzatok által bevezethető adók körét, mértékét, az alkalmazásuk eljárási rendjét és egyéb feltételeit a helyi adókról szóló évi C. törvény állapítja meg. E jogszabály meghatározza az adó alanyait, az adótárgyak körét és azokat a feltételeket melyben az önkormányzat dönthet. Ez az önkormányzati döntés az adott adónem bevezetését, módosítását, hatályon kívül helyezését jelenti, valamint magában foglalja a helyi adókról szóló törvény keretein belül mentességek, kedvezmények biztosítását. A helyi adózási struktúrának jelenleg három fő eleme van: - Vagyoni típusú adók ( építményadó, telekadó ) - Kommunális adók ( idegenforgalmi adó, magánszemélyek kommunális adója ) - Helyi iparűzési adó Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2/1996.(III.27.) számú rendeletében szabályozza a bevezetett helyi adókat. A településnek építményadóból és telekadóból származik bevétele. Ezt növelik továbbá az adóhatóság által beszedett átengedett központi adók: gépjárműadó 40%-a, valamint az egyéb adók módjára behajtásra kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, a közigazgatási bírságok meghatározott része. Építményadó évben 37 adóköteles ingatlanra az összes kivetett adó: ,- Ft december 31-ig befizetett építményadó ,- Ft. Az éves teljesítés 79% Telekadó évben 59 adóköteles ingatlanra az összes kivetett adó: ,- Ft december 31- ig befizetett telekadó ,- Ft. Az éves teljesítés 98% Gépjárműadó 19

20 2012. évben 243 adóköteles gépjárműre az összes kivetett adó: ,- Ft december 31-ig befizetett gépjárműadó ,- Ft. Az éves teljesítés 91% Pótlék tekintetében az előző évhez képest ,- Ft - tal, 39,08 %-kal csökkent a hátralék, melynél jelentős részt képviselnek az elévült tételek. Egyéb bevételek közé a szabálysértésekből adódó adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő - helyszíni bírságok, pénzbírságok tartoznak, melyek összege előre nem látható, mindig a kimutató szerv átjelentését követően lehet megkísérelni a behajtást. A végrehajtási eljárások során ,- Ft került átutalásra a költségvetési számlára. Idegen bevételek külön jogszabályok alapján a köztartozások meghatározott körét a megállapító hatósághoz történő meg nem fizetés esetén adók módjára kell behajtani. Ezek minden esetben olyan tételek, mikor az adóhatóság köteles a végrehajtási eljárást lefolytatni, de a bevétel részben vagy teljes egészében a kimutató szervet illeti meg. Ilyen jellemzően a hulladékszállítási díj hátralék, a közigazgatási bírság, építésügyi bírság stb. Ügyszámát tekintve 16 esetben kellett a végrehajtási eljárást lefolytatni, melyből a befolyt bevétel ,- Ft volt. Az összes tartozás adók, pótlékok, egyéb és idegen bevételek tekintetében ,- Ft. Ebből: építményadó telekadó gépjárműadó pótlékok egyéb bevételek idegen bevételek ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft A befolyt bevételek elmaradtak a folyó évi előírt tartozástól, míg az építményadó tekintetében romlott, a telekadó és a gépjárműadó tekintetében javult az éves teljesítmény az előző évhez képest. A bevétel csökkenés oka: - egyrészt a felszámolási eljárás alá került vállalkozások számának növekedése, - másrészt egyre szélesedik az a kör, mely nem fizeti meg adóját és a végrehajtási eljárás csak hosszabb időn keresztül vezet eredményre (munkabér letiltás, végrehajtás fizetési számlára, forgalomból való kivonás). Ezzel együtt a be nem hajtható követelések összege is megnőtt. Ezeket a tételeket az ún. behajthatatlan követelések nyilvántartásában kell vezetni, és csak a végrehajtási joghoz való elévülést követően lehet törölni. Így ezek a meg nem térülő követelések is növelik a hátralék nagyságát és rontják az önkormányzat mutatóit. Az adókötelezettséget érintő változás-bejelentési kötelezettségnek az adóalanyok ritkán tesznek önként eleget, a tudomásunkra jutott változás esetén, - sokszor késve - küldünk adóbevallási nyomtatványt. (Korábban az illetékes földhivatal tájékoztatta az önkormányzatokat a tulajdonosváltozásról, ma azonban már nem szolgáltat ilyen adatot.) Nagyobb tartozás mutatkozik a pótlékoknál, ami a késedelmes fizetések után felszámított illetve a még meg nem fizetett adók után számított pótlékokból tevődik ki. Összességében elmondható, hogy községünkben az adómorál jó. (forrás: helyi adókról szóló beszámoló 2012) A szálkai önkormányzatnak a helyi adók vonatkozásában jelenleg vagyoni típusú adókból származik bevétele, de ez a évi működéshez nem nyújt megfelelő fedezetet. Az előzetes hatásvizsgálatok elvégzése után a Képviselő-testület a 8/2013.(V.30.) számú önkormányzati rendeletével Szálka településen július 1-től bevezette a helyi iparűzési adót. 20

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Nyárád Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tabdi Községi Önkormányzat 2013. április 16. Tartalom A Helyi Esélyegyenlőségi Program bevezetője... 3 A Helyi Esélyegyenlőségi Programban használt fogalmak... 3 A HEP elfogadása

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata 1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vigántpetend Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vigántpetend Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Vigántpetend Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok...

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dombóvár Város Önkormányzata 2013-2018 Készítette: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Közreműködtek: Tigerné Schuller Piroska Zsók Rita Felülvizsgálatot elvégezte: Vincellérné

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

Kiskunhalas Város Önkormányzata. Esélyegyenlőségi Programja

Kiskunhalas Város Önkormányzata. Esélyegyenlőségi Programja Kiskunhalas Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programja 1. Előszó Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP) A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Darida Zsuzsa köztisztviselő 2013. június 27. Felülvizsgálva: 2015. június 25. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyi Esélyegyenlőségi Program Kerta Község Önkormányzata 2015-2020 24 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének /2013. (.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról ( t e r v e z e t )

TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének /2013. (.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról ( t e r v e z e t ) TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének /2013. (.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról ( t e r v e z e t ) E L Ő T E R J E S Z T É S SZÁLKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jánoshalma Városi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jánoshalma Városi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Jánoshalma Városi Önkormányzat 2015-2020 Készítette: Juhász Anikó osztályvezető Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Helyi Esélyegyenlőségi Program Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2015. szeptember Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 7 Célok 7 A Helyi

Részletesebben

Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fonyód Város Önkormányzata

Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fonyód Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának Helyi Esélyegyenlőségi Program Fonyód Város Önkormányzata 2015. évben felülvizsgált egységes szerkezetbe foglalt 2013 Türr

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

Gyermely Község Önkormányzat

Gyermely Község Önkormányzat Gyermely Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013-2018) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Bevezetés... 3 A település bemutatása... Hiba! A

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Egységes Szerkezetben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Egységes Szerkezetben Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Egységes Szerkezetben TISZATARJÁN Község Önkormányzata 2015. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember Helyi Esélyegyenlőségi Program Gerde Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

3. NAPIREND Ügyiratszám: 2/140-5 /2014. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2014. február 13. -i nyilvános ülésére. Dr.

3. NAPIREND Ügyiratszám: 2/140-5 /2014. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2014. február 13. -i nyilvános ülésére. Dr. 3. NAPIREND Ügyiratszám: 2/140-5 /2014. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. február 13. -i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: A Képviselő-testület tájékoztatása a helyi adók 2013.

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

tjao. számú előterjesztés

tjao. számú előterjesztés tjao. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Ugod Község Önkormányzata

Ugod Község Önkormányzata Ugod Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaposfő Község Önkormányzata 2013-2018 [CÍMER]

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaposfő Község Önkormányzata 2013-2018 [CÍMER] Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaposfő Község Önkormányzata 2013-2018 [CÍMER] Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Jászapáti Városi Önkormányzat 2013. június 07. Készítette és összeállította: Muhari István okleveles közgazdász pénzügyi ügyintéző 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Előterjesztés Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Máriapócs Város Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Máriapócs Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Legyünk figyelemmel az egész teremtett világra. A környezetünkre, ahol élünk és tiszteljük embertársainkat. Különösen figyeljünk a gyerekekre, az idősekre, az elesettekre,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Perkáta, 2013. május 12.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Perkáta, 2013. május 12. Helyi Esélyegyenlőségi Program Perkáta Nagyközség Önkormányzata Perkáta, 2013. május 12. Tartalom Bevezetés...4 A település bemutatása... 5 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok...6 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2015. október 29-i ülésére

Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2015. október 29-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2015. október 29-i ülésére Tárgy: Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadása Az előterjesztést készítette: Simon István szociálpolitikai csoportvezető

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata ÁROP1.1.162122121 Esélyegyenlőségelvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata 215. október 31. Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szécsény Város Önkormányzata Szécsény, 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Szécsény fekvése...4 Értékeink,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jákó Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jákó Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Jákó Község Önkormányzata 2013-2018. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

- 2014. évben 143 adóalany adózott, a folyó évi kivetés 3.271.320 Ft volt, ezzel szemben 3.082.764 Ft volt a befolyt építményadó.

- 2014. évben 143 adóalany adózott, a folyó évi kivetés 3.271.320 Ft volt, ezzel szemben 3.082.764 Ft volt a befolyt építményadó. 6. NAPIREND Ügyiratszám: 2/162-6/2015. ELŐTERJESZTÉS Zalahaláp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: A Képviselő-testület tájékoztatása

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. PILISCSÉV Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. PILISCSÉV Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program PILISCSÉV Község Önkormányzata Piliscsév, 2013. április Türr István Képző és

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Ináncs Község Önkormányzata 2016. Türr István Képző és Kutató

Részletesebben

Sárpilis Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Sárpilis Község Önkormányzata részére

Sárpilis Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Sárpilis Község Önkormányzata részére Sárpilis Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Sárpilis Község Önkormányzata részére Tartalom Sárpilis Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

HELESFA Község Önkormányzata

HELESFA Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program HELESFA Község Önkormányzata Helesfa, 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 9 Célok

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015. NOVEMBER 26-I ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015. NOVEMBER 26-I ÜLÉSÉRE ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉTŐL 3571 Alsózsolca, Kossuth L. út 138. Tel: 46/520-020 ; Fax: 46/520-021 jegyzo@alsozsolca.hu www.alsozsolca.hu ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015.

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Kozármisleny Város Helyi Esélyegyenlőségi. Programja. Kozármisleny 2013-2018.

Kozármisleny Város Helyi Esélyegyenlőségi. Programja. Kozármisleny 2013-2018. Kozármisleny Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja Kozármisleny 2013-2018. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok...

Részletesebben

Parád Nagyközség Önkormányzata

Parád Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Parád Nagyközség Önkormányzata tervezet 2015. Türr István Képző

Részletesebben

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat önálló gazdálkodásának

Részletesebben

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 4 2.1. Földrajz... 4 2.2. Történelem.. 4 2.3. Demográfia.....5 2.4. Közszolgáltatások.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

E LŐ T E R J E S Z T É S

E LŐ T E R J E S Z T É S 5. napirendi pont E LŐ T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29. napjára összehívott ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló az önkormányzati adóigazgatással

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata. 2013. május

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata. 2013. május HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata 2013. május 0 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HE)... 4 BEVEZETÉS... 4 1. A település bemutatása...

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Hajdúhadház Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Hajdúhadház Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Hajdúhadház Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 Hajdúhadház bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Készült: 2015. június 2013-2018 1 Tartalom Tartalom... 2 1. Bevezetés... 4 A

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Helyi Esélyegyenlőségi Program BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Fekvése...4 Nevének eredete...4 Története...4

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. június 20. A felülvizsgálat során tett kiegészítéseket, módosításokat a fejezetek végén címszóval és színkiemeléssel jeleztük. Tartalom

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szeghalom Város Önkormányzata 2013. június 12. Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben