SZAKDOLGOZATI SZABÁLYZAT TANÍTÓ SZAK ÓVODAPEDAGÓGUS SZAK

Átírás

1 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ILLYÉS GYULA FŐISKOLAI KAR PEDAGÓGUSKÉPZŐ INTÉZET SZEKSZÁRD SZAKDOLGOZATI SZABÁLYZAT TANÍTÓ SZAK ÓVODAPEDAGÓGUS SZAK A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata a szakdolgozatról (diplomamunkáról) szóló ban foglaltak és a tanterv alapján a Pedagógusképző Intézet az alábbi követelményeket fogalmazza meg tanító és óvodapedagógus szakos hallgatói számára. I. Általános rendelkezések 1.) Az oklevél kiadásának s a záróvizsgára bocsátás feltétele, a szakdolgozat megírása, sikeres elfogadtatása. 2.) A szakdolgozat a tanterv által meghatározott formai és tantervi követelményeknek megfelelő a tanulmányok lezárásakor önállóan készített dolgozat. A szakdolgozat feladata annak rövid bizonyítása, hogy a hallgató tanulmányai során elsajátította a tudományág, adott témához kapcsolódó alapvető ismereteit, kellő tájékozottságot szerzett annak irodalmában, ismeri a tudományos tevékenységhez szükséges technikákat és képes egy probléma megfogalmazására, illetve önálló vizsgálatára. 3.) A Kar oktatói minden tanévben szakdolgozati szemináriumot hirdetnek, melynek kiírása tartalmazza a feldolgozásra ajánlott témaköröket is. 4.) A hallgató szakonként külön szakdolgozatot köteles írni. 5.) A hallgató joga és kötelessége, hogy a tantervben meghatározott félév elején, szakdolgozatának témáját megválaszthassa, a jóváhagyott szakdolgozati témajegyzékből. Indokolt esetben lehetőség van egyéni választásra is. 6.) A szakdolgozat készítését konzulens segíti. A témavezető, a kar oktatója, kutatója. Külső szakemberek felkérése dékáni/főigazgatói engedéllyel lehetséges. 7.) A szakdolgozat témajegyzékét a szakokra vonatkozóan a szakfelelős állítja össze. 8.) A szakdolgozat témáját, témavezetőjét a szakfelelős/intézetigazgató hagyja jóvá, az esetleges titkosság engedélyezésével együtt. Egy-egy oktató az egyes szakokon és tagozatokon az intézetigazgató által évente meghatározott számú szakdolgozónál többet nem köteles fogadni. 9.) A hallgató a választott szakdolgozati témát és az általa előzetesen megkeresett konzulens adatait bejelenti az e célt szolgáló Szakdolgozati témaválasztási adatlapon. 10.) A konzulens személye, illetve a szakdolgozat témája az utolsó szemesztert kivéve csak indokolt esetben egy alkalommal változtatható meg, a szakfelelős/intézetigazgató engedélyével. 11.) Szakdolgozati szeminárium legkevesebb 5 hallgatóval, de legfeljebb 15 hallgatóval indítható. A tanító és óvodapedagógus szakos, valamint a felsőfokú szakirányú szakos de azonos szakdolgozati kurzusra jelentkező hallgatók szemináriumát egymás között össze kell vonni, amennyiben a tantervben jelzett óraszám egyenlő. 5 hallgatónál kevesebb jelentkező esetében a szakdolgozati téma kiírását engedélyező intézetigazgató hozzájárulásával - egyéni konzultációs rend szerint is megszervezhető a szakdolgozati szeminárium. A konzultációra fordított kontaktórák számának ebben az esetben is meg kell egyeznie a szakdolgozati szeminárium tantervben előírt óraszámával, a konzultáció tematikája is 1. oldal, összesen: 12

2 megegyezik a szemináriuméval. A szakdolgozati szeminárium tanító szakon három egymásra épülő féléves kurzus, összesen: 60 óra, 15 kreditpont értékkel. Javasolt témakörök: Szakdolgozati szeminárium I. (SZDTB 0101) 15 óra, 3 kredit A témaválasztás egyeztetése a konzulens oktatóval, a szakdolgozati szemináriumi órákon való rendszeres részvétel, amelynek során a szakot illető kutatásmódszertani, szakirodalmi és kommunikációs-informatikai tudnivalókat kell elsajátítania a hallgatónak. Az anyaggyűjtés kezdete, a könyvtárak és más információs források rendelkezésre álló anyagából. A szakdolgozat Tartalomjegyzékének elkészítése pontosított témakörökkel, fejezetcímekkel, lehetőleg a teljes bibliográfiával együtt. Szakdolgozati szeminárium II. ( SZDTB 0102) 30 óra, 3 kredit. A szakdolgozati téma kidolgozásának megkezdése, a hivatkozási rendszer konzulenssel történő egyeztetésével. A hallgatónak a választott szakjának megfelelő módszertani szempontok figyelembevételével a bevezető részt és egy tetszés szerinti teljes fejezetet kell elkészítenie és a konzulenssel megvitatnia. Szakdolgozati szeminárium III. (SZDTB 0103) 15 óra, 9 kredit A szakdolgozat további fejezeteinek és összegzésének elkészítése, a dolgozat formai szempontból történő véglegesítése. A félév lezárását a konzulenssel formailagtartalmilag egyeztetett szakdolgozat két példányban történő benyújtása jelentené. 12.) A szakdolgozati szemináriumok gyakorlati jeggyel végződnek. Az értékelés alapja a félévközi szemináriumi teljesítmény. 13.) A szakdolgozat a témavezető engedélyével a magyar nyelvű képzésben is benyújtható idegen nyelven. 14.) A szakdolgozatot egy bekötött és egy fűzött példányban a szakért felelős Intézet titkárságán kell leadni az Tanév rendjében előírt időpontig. 15.) A szakdolgozat megőrzésérők a Kari Könyvtár gondoskodik. Egyéb dokumentációért a szakfelelős, illetve az Intézet titkársága felel. Szakdolgozati dokumentáció: Szakdolgozati témák jegyzéke Szakdolgozati témaválasztási adatlap Szakdolgozati téma- illetve konzulens módosítási adatlap Szakdolgozati konzultációt igazoló adatlap Szakdolgozat minősítő konzulensi adatlap Szakdolgozat minősítő opponensi adatlap II. A szakdolgozat részei, tagolása a) A szakdolgozat címét úgy kell tömören megfogalmazni, hogy egyértelműen jelezze a tartalmat. A téma - szükség esetén - alcímmel pontosítható. b) A tartalomjegyzék szerves része a dolgozatnak. Sorrendben tartalmazza a fejezetcímeket - beleértve az alcímeket is - a megfelelő lapszám feltüntetésével. c) A bevezetés a dolgozat címének pontosítását követően értelmezze a témát, tartalmazza a témaválasztás indoklását (aktualitás, hasznosíthatóság, stb.), a megoldásra váró elméleti 2. oldal, összesen: 12

3 vagy gyakorlati kérdés, feladat megfogalmazását, a forráscsoportok és módszerek megjelölését. d) A tárgyalás (a téma kifejtése) feltárja az adott probléma elméleti hátterét, szakirodalmi áttekintést nyújt, amelynek alapján a témával kapcsolatos problémák, eredmények, feladatok, módszerek kerülnek kifejtésre, részletezésre. A különböző elméletek objektív bemutatása, az ezekből következő konklúzió megfogalmazása jelenti a hallgató véleményalkotásának alapját. Önálló kutatás esetén a saját elmélet megfogalmazása, a kutatás bemutatása, a megfigyelés valamint az adatfeldolgozás és elemzés alkotja a tárgyalás fő területeit. A tárgyalás a szakdolgozat fő része, alcímekkel vagy egyéb módon (pl. számjelzésekkel) tagolható. e,)a befejezés (összegzés) a hipotézisre, a problémafelvetésre adott válaszokat, a feldolgozás során kapott eredményeket összegzi, illetve a kutatás rövid értékelését tartalmazza. Ha van mód rá, a hallgató tegyen javaslatot további vizsgálatokra, kutatásokra vagy a feltárt törvényszerűségek, eredmények hasznosítására. f, A szakdolgozat végén közölni kell a hivatkozott irodalmat. Más szerzők gondolatainak, eredményeinek az átvétele minden esetben etikai és szerzői jogi kérdés. Különösen figyelni kell az internetes források etikátlan használatának elkerülésére. A hivatkozás hiánya vagy szó szerinti idézés esetén az idézőjel kitételének elmulasztása plágiumot és egyben szerzői jogsértést jelent, ami egyben a dolgozat elutasítását, elégtelenre minősítését vonja maga után. A hivatkozásoknak tartalmi, formai szempontból meg kell felelniük a szakdolgozat témáját felölelő tudományterület szaktudományos elvárásainak. Egy dolgozatban csak egyfajta hivatkozási rendszert lehet alkalmazni. Valamennyi elfogadott módszer szabadon, a konzulenssel egyeztetve választható: lábjegyzet, végjegyzet, törzsszövegbe szúrt zárójeles hivatkozás. Tartalmazhat a dolgozat szöveges vagy képes mellékleteket is. Az előbbiek olyan információkat közölnek, amelyek kifejtése a szövegben nem célszerű, mert megtörné a gondolatmenetet, az utóbbiak általában képeket, rajzokat, táblázatokat, grafikonokat, stb. tartalmaznak. III. A szakdolgozat formai követelményei a) A dolgozatot bekötve és fűzve kell benyújtani a tanév oktatási rendjében meghatározott időpontig 1-1 példányban. b) A dolgozat terjedelme: - Szövegszerkesztővel készítve: A dolgozat szövegét magyar ékezetes (pl.: Times New Roman CE), 12 pontos betűnagysággal, 1,5-es sortávolsággal, sorkizárt igazítással kell elkészíteni. A kiemelések dőlt vagy félkövér szedéssel oldandók meg. Margók: alsó, felső és a jobb oldali: 2,5 cm baloldali: 3,5 cm (kötés miatt) Oldalszám: legalább 25 oldal, amely tartalmazza a hivatkozott irodalmat és a jegyzeteket, de nem tartalmazza a címoldalt, a tartalomjegyzéket, a tartalmi kivonatot és a mellékleteket. IV. A szakdolgozat értékelésének ajánlott szempontjai (Az alább közölt értékelési szempontokat a dolgozat szerzője önkorrigálási útmutatóként is felhasználhatja.) A dolgozat címének összhangban kell lennie a tartalommal. 3. oldal, összesen: 12

4 Szükséges a témaválasztás indoklása (utalni kell a téma időszerűségére, jelentőségére, újszerűségére). A választott téma feldolgozása legyen elméletileg megalapozott, a szakirodalmi források megfelelő kiválasztása elengedhetetlen. Cél: világos, jól körülhatárolt. Hipotézis: újszerű, eredeti. Állítás formájában megfogalmazott feltételezés. Forrás: hiteles, korszerű szakirodalom, korrekt forrásfelhasználás, elsődleges forrás. Az alkalmazott kutatási, elemzési módszertannak, valamint alkalmazásának megfelelő színvonalúnak kell lennie, a dolgozat tudományos tévedést nem tartalmazhat. A téma kidolgozásához megfelelő módszer választása. A dolgozatnak eleget kell tennie az ellenőrizhetőség követelményeinek, ügyelni kell a szakirodalmi hivatkozások pontosságára, az idézetek helyes megjelölésére, a források feltüntetésére, stb. Fontos a dolgozat önálló eredményeinek, következtetéseinek megfelelő színvonala. A közölt statisztikai adatok pontossága, a grafikonok helyessége elengedhetetlen. A dolgozat szerkezeti felépítésének, az egyes részek arányosságának, a külső megjelenésnek meg kell felelnie a formai követelményeknek. Fontos a dolgozat stílusának (betartva az értekező műfaj sajátosságait), nyelvezetének és terminológiahasználatának helyessége, ügyelni kell a helyesírás színvonalára, a nyelvhelyességre. A mellékleteknek hozzá kell járulniuk a dolgozat hitelének garantálásához. V. Szakdolgozat minősítése 1.) A témavezető tanár és a szakdolgozat opponense (a két bíráló) a fenti szempontokat figyelembe véve a dolgozatot szövegesen értékeli, osztályozza és 2-2 kérdést tesz fel. Az érdemjegyet betűvel és számmal is leírja. Az értékelés 2-2 példányban készül. Egyiket a tanulmányi előadó a jelöltnek - legkésőbb a záróvizsga előtt 2 héttel megküldi. 2.) A szakdolgozat értékelését s a minősítésére vonatkozó javaslatot csatolni kell a dolgozathoz. 3) Amennyiben a szakdolgozat két bírálója által javasolt érdemjegy közötti különbség több mint kettő, vagy az egyik bíráló elégtelenre értékeli a szakdolgozatot, a szakfelelős kijelölhet egy harmadik bírálót. is. 4.) Amennyiben a szakdolgozat bírálata során legalább két bíráló által javasolt érdemjegy elégtelen, a szakdolgozat nem bocsátható védésre. Ebben az esetben a hallgatónak a szakfelelős által megadott határidőn belül új szakdolgozatot kell készítenie. 5.) Nem fogadható el szakdolgozatként: 1.) Súlyos szakmai hibákat tartalmazó munka 2.) Plagizálás, etikátlan forrásfelhasználással készült dolgozat 3.) Szakmai terminológiát teljes körűen nélkülöző munka 4.) A formai követelményeknek való meg nem felelés. VI. A szakdolgozat védése 1.) A szakdolgozatot a hallgatónak bizottság előtt kell megvédenie. A bizottság KKK-ban vagy a tantervben rögzítettek szerint lehet a záróvizsga-bizottság, vagy a szakfelelős által felkért más, legalább háromtagú bizottság. A bizottság elnöke egyetemi (főiskolai) tanár, vagy docens. A bizottság tagja lehet külső szakember és a szakdolgozatot elbíráló oktató is. 2.) A szakdolgozat megvédése nyilvános, kivéve a titkosított szakdolgozat védését. 3.) A védés alkalmával meg kell győződni arról, hogy a hallgató szakdolgozatát maga készítette-e, valamint bizonyítani kell a szakdolgozat témájában való jártasságát, a források 4. oldal, összesen: 12

5 és a szakirodalom ismeretét. A hallgatóhoz kérdéseket lehet intézni, ismertetni kell a bírálatot, majd módot kell adni arra, hogy a kérdésekre és a bírálatra válaszoljon. 4.) A szakdolgozat érdemjegye az alábbi három minősítésből képzett egész szám: - a konzulens által adott jegy - az opponens által adott jegy - a szakdolgozat szóbeli megvédésére adott jegy 5.) A szakdolgozat érdemjegyét az ötfokozatú minősítési rendszer szerint a bíráló bizottság állapítja meg, figyelembe véve a bírálók javaslatát. Az érdemjegyet a bizottság elnöke a hallgatóval a védést követően közli. 6.) Az OTDK-n bemutatott, helyezést, vagy különdíjat elért dolgozat a bírálatokkal együtt szakdolgozatként beadható. Az OTDK-n fődíjat, vagy első díjat nyert dolgozatot a szakfelelős külön bírálat nélkül jeles minősítéssel elfogadhatja, ha az megfelel a szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeknek. 7.) A titkosított szakdolgozat esetében a szakdolgozatot csak a témavezető, a bírálók, és a bizottság tagjai ismerhetik meg, amennyiben írásban vállalják, hogy a megismert titkot megőrzik. A titkosított szakdolgozat megvédésén csak az értékelő bizottság, a témavezető és a hallgató lehet jelen. A szakdolgozat titkosításnak megfelelő tárolásáról az Egyetemi Levéltár gondoskodik. VII. A felsőfokú szakképzésekre vonatkozó eltérő szabályok Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó felsőfokú szakképzési szak záródolgozat: a szakmai vizsga időpontja előtt 30 nappal leadott, minimum 20 oldalas, a képző intézmény Tanulmányi és Vizsgaszabályzata által leírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelő záródolgozat. Ifjúságsegítő felsőfokú szakképzési szak záródolgozat: a szakmai vizsga időpontja előtt legalább 30 nappal leadott, minimum 20 oldal terjedelmű, legalább elégségesre minősített záródolgozat (1 oldal: 60 leütés/sor, 24 sor/oldal, minimum leütés). A záródolgozat a specializáció területéről szabadon választott, a képzést szervező intézmény által jóváhagyott témájú és című, a tartalmi és formai követelményeknek megfelelő írásmű. A dolgozatot a képzést szervező intézmény által felkért szakértő ötfokozatú érdemjeggyel minősíti. A dolgozatot a szakértői bírálattal együtt a szakmai vizsga előtt 15 nappal a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani. 5. oldal, összesen: 12

6 ZÁRÓVIZSGA-SZABÁLYZAT TANÍTÓ SZAK ÓVODAPEDAGÓGUS SZAK A végbizonyítvány A végbizonyítvány (abszolutórium) azt tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségének mindenben eleget tett. A végbizonyítványt a főigazgató írja alá a hallgató leckekönyvében. A záróvizsga 1.) A hallgató tanulmányait záróvizsgával fejezi be. A záróvizsga az ismereteknek a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás (készség) ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek a szak Záróvizsga Bizottsága előtt arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket összefüggéseiben érti és alkalmazni tudja. 2.) A záróvizsgára bocsátás feltétele a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése, az előírt kreditpontok megszerzése és ezek alapján a végbizonyítvány megléte. 3.)A záróvizsgára bocsáthatóság feltételeit az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzatban foglaltakkal együtt a szak tanterve tartalmazza. 4.)A záróvizsgára írásban a Tanulmányi Hivatalnál, vagy az ETR-en keresztül jelentkezhet az a hallgató, aki már megszerezte végbizonyítványát, vagy várhatóan legkésőbb a záróvizsga kezdetéig megszerzi azt. A Tanév rendjében meghatározott időpontig benyújtott jelentkezési laphoz mellékelni kell a záróvizsga előfeltételeinek meglétét igazoló dokumentumokat. 5.) Záróvizsgát csak a Kari Tanács által meghatározott záróvizsga-időszakban lehet letenni. Záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő záróvizsga-időszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, a határidő nélkül bármelyik záróvizsga időszakban letehető, a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik évig. Ezen túl az ETVSZ-ben meghatározottak szerint tehető záróvizsga. 6.) A záróvizsga részei a szakdolgozat megvédéséből és azzal egyidejűleg, vagy elkülönítve a képzési és kimeneti követelményekben és a tantervben előírt írásbeli illetőleg szóbeli vizsgából, tanító és óvodapedagógus szakokon meghatározott gyakorlati záróvizsgából (zárótanítás, zárófoglalkozás stb.) áll. 7.) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A Záróvizsga Bizottság a szakdolgozat és a vizsgatantárgyak osztályzatát, illetve az oklevél minősítését zárt tanácskozás keretében állapítja meg. A záróvizsga befejezésekor a bizottság elnöke az eredményeket kihirdeti. 8.) Sikeres a záróvizsga, ha a vizsgatantárgyak és a szakdolgozat minősítése is legalább elégséges. Sikeres záróvizsga nem javítható. 9.) Ha a jelölt szakdolgozatára elégtelen érdemjegyet kap, a záróvizsga további részére nem kerülhet sor. Ha a hallgató a záróvizsgáját nem teljesítette, nem jelent meg, 6. oldal, összesen: 12

7 elégtelen érdemjegyet szerzett, a záróvizsga érvénytelen, a teljes vizsgát meg kell ismételnie az ETVSZ 61.. rendelkezései szerint az ismételt záróvizsgára jelentkezést követően. Amennyiben valamelyik záróvizsgatantárgy volt sikertelen, a jelöltnek csak abból kell ismétlő vizsgát tennie. Ismétlő záróvizsga csak a következő záróvizsgaidőszak(ok)ban tehető. A záróvizsga részei: A záróvizsga részét képezi a szakdolgozat védése és a szóbeli feleletek 1.) A szakdolgozat megvédése: - A szakdolgozatot a szakdolgozat-szabályzatban leírtak szerint kell elkészíteni és a témavezető oktatónak értékelni. A szakdolgozat, mint a képzés egyik záró követelménye a választott téma komplex feldolgozását igényli oly módon, hogy abból megállapítható legyen a jelölt felkészültsége, a szakma szempontjából megkövetelhető tudományos igényű érdeklődése, probléma érzékenysége és önálló alkotóképessége. - A témavezető oktató (konzulens) és az opponens által készített írásos szakvéleménynek többek között tartalmaznia kell a téma kidolgozásának minőségét, eredményeit, de utalnia kell azokra a szakmai tévedésekre, problémákra, esetleges hiányosságokra, amelyeket a jelölttől feltétlenül meg kell kérdezni a helyes elbírálás végett. - A védés során előkerülő kérdéseket a témavezető és az opponens vagy a szöveges értékelésbe foglalja bele, vagy az értékelés végén fogalmazza meg. Az értékelés az érdemjegyet is magába foglalja. - A szakdolgozat védését irányító kérdező oktató köteles a szakdolgozattal és a szakvéleménnyel a záróvizsga előtt megismerkedni. - A szakdolgozat megvédése két részből tevődik össze: A jelölt röviden bemutatja dolgozatát; A bizottság tagjai, de elsősorban a szakdolgozatvédést irányító oktató kérdéseket tesz fel, amelyekre a hallgató válaszol. - A szakdolgozat védése minősítésének ajánlott szempontjai a szakdolgozat bemutatásának színvonala (a jelölt logikája, stílusa, kifejezőkészsége, különös tekintettel a szaknyelv használatára), a témakörben való tájékozottság, eligazodás a forrásmunkában, olvasottság, a feltárt adatok és eredmények kezelésének biztonsága, a feltett kérdésekre adott válaszoknak a fentiek szerinti minősége, továbbá a tévedések felismerése és korrigálása. 2.) A szóbeli felelet(ek) - A záróvizsga tételsora a szakért felelős intézet által készített, az intézetigazgató (szakfelelős) által jóváhagyott tételsor. 7. oldal, összesen: 12

8 - A jelölt a tételsoronként húz egy-egy tételt. Felkészüléséhez felhasználhatja a rendelkezésre bocsátott módszertani segédanyagot. - A szóbeli feleletet értékelve a jelölt tételépítkezését, alkotóképességét, komplex szemléletmódját kell elsősorban figyelembe venni, tekintettel arra, hogy a tételekben megjelölt ismeretanyag teljes kifejtésére a záróvizsgán nincsen lehetőség. - Az eredmények vonatkozásában a bizottság tagjai együttesen döntenek, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata a meghatározó. - Ha a záróvizsga bármelyik részosztályzata elégtelen, a záróvizsga egésze is elégtelennek minősül. A záróvizsga-bizottság összetétele 1.) A záróvizsga-bizottság állandó tagjai az elnök (külső szakember is lehet) 2 fő szóbeli tételeket kérdező oktató a jegyző (A szerepkörökből - kivéve a jegyzőit - kettő egybeeshet.) 2.) A záróvizsga-bizottság változó tagjai a szakdolgozatot kérdező oktató. A záróvizsga-bizottságba külső szakembert is be kell vonni. A záróvizsga minősítése: A záróvizsga eredménye az alábbi érdemjegyekből a záróvizsga-bizottság által kialakított (egész számra kerekített) érdemjegy: a szakdolgozat két (konzulens, opponens) érdemjegyének és megvédésének érdemjegyéből kialakított érdemjegy. a gyakorlati záróvizsga /záró foglalkozás, zárótanítás, minősített gyakorlatok/ - egy vagy két jegy a szóbeli tétel(ek) kifejtése egy vagy két jegy. A minősítés ötfokozatú: minősítés érdemjegy jeles 5 jó 4 közepes 3 elégséges 2 elégtelen 1 Az oklevél Sikeres záróvizsga alapján az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követően a felsőoktatási intézmény a hallgató számára az ETVSZ 64.. szerint 30 napon belül oklevelet állít ki. Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közirat, amely tartalmazza az Egyetem és a Kar nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány képzési forma megnevezést, az oklevél minősítését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját, a főigazgató és a záróvizsgabizottság elnökének aláírását, a Kar bélyegzőjének lenyomatát. Az ETVSZ 64.. (3) bekezdésében meghatározott esetben a záróvizsga-bizottság elnöke helyett a szakfelelős is aláírhatja az oklevelet. Az oklevél kiadásának 8. oldal, összesen: 12

9 feltétele a képesítési követelményekben meghatározott nyelvismeret hiteles igazolása. Az oklevél tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, az oklevél birtokosának azonosításra alkalmas nevét, születésének helyét és idejét, évét, hónapját, napját, az intézmény pecsétjét. Az oklevelet a főigazgató és a záróvizsga-bizottság elnöke írja alá. Az oklevelet magyar és angol nyelven kell kiadni. Német nemzetiségi óvodapedagógus szakon az oklevél melléklete német nyelven tartalmazza a fentebb felsorolt adatokat. Külföldi felhasználásra, kérelem alapján, idegen nyelvű oklevélmelléklet adható ki, amely a tanulmányi kötelezettség legfontosabb adatairól és a tanulmányi eredményekről ad tájékoztatást. A tanítói oklevéllel rendelkezők külföldön a tanulmányi irány megjelölésével a "Bachelor" (BA) megjelölést használhatják. Az oklevélhez melléklet (a Karon szervezett szakmai tanfolyam, specializáció stb. elvégzéséről), tanúsítvány, igazolás adható ki, ha a hallgató az adott oktatásiképzési formára előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek sikeresen eleget tett. Az oklevél minősítése A szigorlatok érdemjegyeiből és a záróvizsga érdemjegyeiből képzett átlageredmény: minősítés átlag kitűnő 5,00 jeles 4,51-4,99 jó 3,51-4,50 közepes 2,51-3,50 elégséges 2,00-2,50 A kitüntetéses oklevél Kitüntetéses oklevelet az kap, aki a záróvizsgán jeles eredményt ért el, szakdolgozatának, zárófoglalkozásának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 3,51, továbbá osztályzatai között közepesnél gyengébb jegy nincs. 9. oldal, összesen: 12

10 A szakok sajátos követelményei Óvodapedagógus szak a) Zárófoglalkozás (gyakorlati záróvizsga) A hallgatók a mintatanterv szerint haladva a 6. félévben szakmai gyakorlatukat zárófoglalkozással és védéssel fejezik be. A kapott érdemjegy az óvodapedagógus oklevél minősítésének részét képezi, a záróvizsga részosztályzata. b) A záróvizsga A komplex szakmai szóbeli vizsga alapjául az óvodapedagógus szak módszertan tantárgyai (irodalom - mese - vers, matematika, környezetismeret, ének-zene, ábrázolás-kézimunka, testnevelés), valamint a pedagógia, pszichológia tárgyak szolgálnak. A témaköröket úgy kell megállapítani, hogy a jelölt elméleti és gyakorlati ismereteiről is számot adhasson, tételét komplex módon fejthesse ki. c) A záróvizsga követelményei A hallgató a záróvizsga-bizottság előtt megvédi szakdolgozatát, és komplex szakmai szóbeli vizsgát tesz. A szóbeli vizsga tárgyköreit úgy kell meghatározni, hogy a jelölt pszichológiai, pedagógiai és szaktudományi felkészültségéről is számot adhasson, tételét komplex módon, az elmélet és a gyakorlat egységében fejthesse ki. Az óvodapedagógus jelölt: Tegyen tanúságot, hogy rendelkezik az óvodában végzendő gondozó-nevelőismeretnyújtó-személyiségfejlesztő munkához szükséges szaktudással, és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. Ismerje a 3-6 éves gyermekek gondozásával, nevelésével, sokoldalú személyiségfejlesztésével összefüggő kutatások (a tényfeltárás, a feldolgozás, az elemzés) módszereit, a korszerűsítési törekvések irányait. Rendelkezzék azokkal pedagógiai, pszichológiai, módszertani jártasságokkal és képességeikkel, amelyek hivatásának gyakorlásához, egy problémakör szakszerű és szabatos kifejtéséhez, mások meggyőzéséhez szükségesek. Legyen képes szóbeli feleletének témáját komplex módon, az elmélet és gyakorlat egységében kifejteni. a) A záróvizsga minősítése: A hallgató a záróvizsgán három érdemjegyet kap: a szakdolgozat és megvédése, a szóbeli tétel(ek) kifejtése, a gyakorlati zárófoglalkozás érdemjegye. A záróvizsga eredménye a fenti három érdemjegy átlaga. a) Az oklevél: az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: óvodapedagógus Nemzetiségi óvodapedagógus szak a) A nemzetiségi óvodapedagógus szakos hallgatók záróvizsgáján az óvodapedagógus szakosoknál leírtakat kell alkalmazni az alábbi kiegészítésekkel: Az érintett hallgatók német nyelven is írhatják és védhetik szakdolgozatukat. A hallgatók mintatanterv szerint haladva a 6. félévben két zárófoglalkozást tartanak, egyet magyar és egyet német nyelven. Mindkét zárófoglalkozás érdemjegye az oklevél minősítésének részét képezi, a záróvizsga részosztályzata. b) A záróvizsga minősítése. 10. oldal, összesen: 12

11 A hallgató a záróvizsgán négy érdemjegyet kap: a szakdolgozat és megvédése, a szóbeli tétel(ek) kifejtése, a gyakorlati zárófoglalkozások (magyar és nemzetiségi nyelven) érdemjegyei. c) Az oklevél: az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: német nemzetiségi óvodapedagógus Tanító szak a) Zárótanítás (gyakorlati záróvizsga) A hallgatók mintatanterv szerint haladva a 8. félévben szakmai gyakorlatukat zárótanítással (ÁTK és VTK nincs elkülönítve) és védéssel fejezik be. A zárótanítást a kar által megbízott bizottság előtt kell megtartani. A zárótanítás érdemjegye a tanítói oklevél minősítésének a részét képezi, a záróvizsga részosztályzata. b) A záróvizsga tárgyainak köre: A szóbeli vizsga alapjául a tanító szak tantárgy-pedagógia ismeretei (anyanyelv, matematika, természetismeret, ember és társadalom, ének-zene, vizuális nevelés, technika, testnevelés stb.) szolgálnak. A témaköröket úgy kell megállapítani, hogy a jelölt pszichológiai, pedagógiai és szaktudományi ismeretiről is számot adva, tételét komplex módon fejthesse ki. c) A záróvizsga: A tanítójelölt szóbeli vizsgát tesz az elemi fokú neveléshez és képzéshez szükséges tantárgypedagógiai ismeretekből (beleértve az 1 4. osztály műveltséganyagát és a választott műveltségi területet). A szóbeli vizsga tárgyköreit úgy kell megállapítani, hogy a jelölt pszichológiai, pedagógiai és szaktudományi felkészültségéről is számot adhasson, tételét komplex módon, az elmélet és a gyakorlat egységében fejthesse ki. A tanítójelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy rendelkezik az ált. iskola 1-6. osztályában végzendő nevelő-oktató munkában szükséges szaktudással, és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. Ismerje a jelölt a 6-12 éves tanulók nevelésével és oktatásával összefüggő, fejlesztő kutatások (tényfeltárás, feldolgozás, elemzés) módszereit. Rendelkezzék a jelölt azokkal a nyelvi, nyelvhasználati, szerkesztési képességekkel, amelyek hivatásának gyakorlásához, egy ismeretkör szakszerű és szabatos kifejtéséhez, mások meggyőzéséhez szükségesek. Legyen képes a jelölt szóbeli feleletének témáját komplex módon, az elmélet és a gyakorlat egységeibe kifejteni. a) A záróvizsga minősítése. A hallgató három érdemjegyet kap a záróvizsgán: a szakdolgozat és megvédése, a szóbeli tétel(ek) kifejtése, a zárótanítás érdemjegye. A záróvizsga eredménye a fenti három érdemjegy átlaga. a) Az oklevél: az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: tanító 11. oldal, összesen: 12

12 A felsőfokú szakképzési szakok záróvizsga követelményeit az alábbi jogszabályok tartalmazzák: - 7/2002. (V. 25.) ISM OM együttes rendelet az ifjúságsegítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról - 9/2001. (XII. 20.) SZCSM rendelet a szociális szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról (2. számú melléklet a 9/2001. (XII. 20.) SZCSM rendelethez: Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei Szekszárd, június 10. Dr. Kurucz Rózsa intézetigazgató, főiskolai tanár Határozat: A PTE IGYFK KARI TANÁCSÁNAK KT 38/2007. ( ) számú határozata: A Kari Tanács 20 igen, 0 nem, 0 tartózkodással elfogadta a Pedagógusképző Intézet tantervi (szakdolgozati szabályzat) kiegészítésére tett javaslatot. Határozat: A PTE IGYFK KARI TANÁCSÁNAK KT 39/2007. ( ) számú határozata: A Kari Tanács 19 igen, 1 nem, 0 tartózkodással elfogadta a Pedagógusképző Intézet tantervi (záróvizsga szabályzat) kiegészítésére tett javaslatot. 12. oldal, összesen: 12