Szakdolgozati tájékoztató. 2008/2009. tanév

Átírás

1 PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Szekszárd Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet Szakdolgozati tájékoztató 2008/2009. tanév A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata a szakdolgozatról (diplomamunkáról) szóló ban foglaltak és a tanterv alapján a Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet az alábbi követelményeket fogalmazza meg szakdolgozó hallgatói számára. Általános rendelkezések 1. A záróvizsgára bocsátás feltétele a szociális munka tárgyköréhez kapcsolódó tárgyú szakdolgozat elkészítése, benyújtása és elfogadása. Az oklevél kiadásának feltétele a tantervben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelő, a tanulmányok lezárásakor a hallgató által önállóan készített dolgozat. 2. A Kar oktatói minden tanévben szakdolgozati szemináriumot hirdetnek.a szakdolgozat témája a tájékoztató mellékletében felsorolt témajegyzékből választható. A témaválasztás tekintetében a hallgató köteles egyeztetni a meghirdető oktatóval. Egy-egy oktató az egyes tagozatokon az intézetigazgató által évente meghatározott számú szakdolgozónál többet nem köteles fogadni. (Ez a szám a 2008/2009. tanévben tagozatonként hallgató.) 3. Szakdolgozati szeminárium legkevesebb 5 hallgatóval, de legfeljebb 15 hallgatóval indítható. 5 hallgatónál kevesebb jelentkező esetében - a szakdolgozati téma kiírását engedélyező intézetigazgató hozzájárulásával - egyéni konzultációs rend szerint is megszervezhető a szakdolgozati szeminárium. A konzultációra fordított kontaktórák számának ebben az esetben is meg kell egyeznie a szakdolgozati szeminárium tantervben előírt óraszámával, a konzultáció tematikája is megegyezik a szemináriuméval. 4. A szakdolgozati szemináriumok gyakorlati jeggyel végződnek. Az értékelés alapja a félévközi szemináriumi teljesítmény. 5. A hallgatók a szakdolgozat témáját a negyedik szemeszterben kötelesek választani az oktatók által e tájékoztató mellékletében az október 20-án írásban meghirdetett témák közül. Indokolt esetben az oktatóval egyeztetve, a szakfelelős engedélye alapján lehetőség van a meghirdetetteken túl egyéni témaválasztásra is. 6. A szakdolgozati témabejelentő lap az Intézet Titkárságán vehető át, illetve az intézet honlapjáról letölthető, amelyet kitöltve, a témavezető tanár aláírásával kell ugyanott leadni

2 a tanév rendjében meghatározott időpontig (a 2008/2009. tanévben november 20-ig kell leadni). 7. A szakdolgozat témáját, témavezetőjét a szakfelelős/intézetigazgató hagyja jóvá az esetleges titkosság engedélyezésével együtt. 8. A szakdolgozati téma módosítását, illetve a konzulensváltást indokolt esetben egy alkalommal, legkésőbb a Szakdolgozati szeminárium II. szeminárium megkezdését megelőzően a szakfelelős/intézetigazgató engedélyezheti. 9. A szakdolgozat a témavezető engedélyével a magyar nyelvű képzésben is benyújtható idegen nyelven. 10. A szakdolgozatot 1 bekötött, 1 fűzött és 1 elektronikus példányban (CD vagy DVD) az Intézet Titkárságán kell leadni az Tanév rendjében előírt időpontig. A szakdolgozat benyújtását követően nincs mód annak módosítására, kijavítására! II. A szakdolgozati szeminárium A szakdolgozati szeminárium feladata a dolgozat elkészítésének elméleti és módszertani megalapozása, a feladat megadott ütemben történő elvégzésének támogatása. A szakdolgozati szeminárium két, egymásra épülő egy-egy féléves kurzus. A Szakdolgozati szeminárium I. (SZDSZB 0101) nappali tagozaton 30 órás 18 kredites, a levelező tagozaton 8 órás 18 kredites, gyakorlati jeggyel záruló tárgy, amely a 6. mintafélévben vehető fel, előfeltétele A szociális kutatás elmélete és módszerei (TÁIB 0301) sikeres teljesítése. A Szakdolgozati szeminárium II. (SZDSZB 0102) nappali tagozaton 30 órás 2 kredites, a levelező tagozaton 8 órás 2 kredites, gyakorlati jeggyel záruló tárgy, amely a 7. mintafélévben vehető fel, s előfeltétele a Szakdolgozati szeminárium I. sikeres teljesítése. A szakdolgozati szeminárium célja, hogy a hallgató folyamatosan, előre kidolgozott menetrend szerint végezze munkáját, s az egyes részfeladatokat az oktató folyamatosan ellenőrizhesse és értékelhesse. Fontos az is, hogy az oktató számára áttekinthető legyen a szakdolgozók száma, a feldolgozás alatt álló témák köre, és tervezhető legyen a konzultációk rendje.

3 A szakdolgozati szeminárium I-II. feldolgozható témakörei 1. A dolgozat témakörének meghatározása, pontosítása 2. A feldolgozandó probléma kijelölése 3. Szakirodalom gyűjtésének módszertani kérdései 4. A forráskezelés, hivatkozás módjainak, szabályainak megismerése 5. A dolgozat pontos címének meghatározása 6. A téma aktualitásának, újszerűségének, jelentőségének bizonyítása 7. Bibliográfia készítése 8. A szakirodalom kezelése módjainak, technikáinak áttekintése 9. Axióma, tétel, hipotézis természetének megbeszélése 10. Empírikus adatfelvételi módok, eljárások, lehetőségek számbavétele 11. A szakirodalom alapján axiómák, tételek gyűjtése, a lehetséges következtetések megfogalmazása 12. A dolgozat hipotézisének kidolgozása (mit kíván feltárni, jellemezni, elemezni) 13. Konceptualizálás (a dolgozatban használt alapfogalmak, változók összegyűjtése) 14. Tartalomjegyzék elkészítése, melyben részletezésre kerül a dolgozat felépítését, szerkezetét, belső arányait 15. A kutatás, empírikus adatfelvétel kereteinek felvázolása (kutatási cél, módszerek, minta) 16. A hipotézisek ellenőrzése (szakirodalmi beágyazottság, a változók kidolgozottsága) 17. A dolgozat szerkezetének, gondolatmenetének áttekintése, kiegészítése 18. A kutatás céljának pontosítása, a kutatási módszerek, eszközök ellenőrzése 19. A kutatás lebonyolításának egyéb kérdései 20. A dolgozat legalább egy fejezetének részletes kidolgozása 21. A kutatás lebonyolítása 22. Adatelemzés, feldolgozás 23. A kutatás, adatgyűjtés tapasztalatainak megbeszélése, a szükséges kiegészítések megtervezése 24. Az adatelemzés módjainak pontosítása 25. A dolgozattal kapcsolatos formai követelmények tisztázása III. A szakdolgozat részei, tagolása 1. A szakdolgozat témáját úgy kell megválasztani, hogy az a szociális munka tárgyköréhez kapcsolódjon, a címét pedig úgy kell tömören megfogalmazni, hogy egyértelműen jelezze a tartalmat. A téma szükség esetén alcímmel pontosítható.

4 2. A tartalomjegyzék szerves része a dolgozatnak. Sorrendben tartalmazza a fejezetcímeket beleértve az alcímeket is a megfelelő lapszám feltüntetésével. 3. A bevezetés a dolgozat címének pontosítását követően értelmezze a témát, tartalmazza a témaválasztás indoklását (aktualitás, hasznosíthatóság, stb.), a megoldásra váró elméleti vagy gyakorlati kérdés, feladat megfogalmazását, a forráscsoportok és módszerek megjelölését. 4. A tárgyalás (a téma kifejtése) feltárja az adott probléma elméleti hátterét, szakirodalmi áttekintést nyújt, amelynek alapján a témával kapcsolatos problémák, eredmények, feladatok, módszerek kerülnek kifejtésre, részletezésre. A különböző elméletek objektív bemutatása, az ezekből következő konklúzió megfogalmazása jelenti a hallgató véleményalkotásának alapját. Önálló kutatás esetén a saját elmélet megfogalmazása, a kutatás bemutatása, a megfigyelés, valamint az adatfeldolgozás és elemzés alkotja a tárgyalás fő területeit. A tárgyalás a szakdolgozat fő része, alcímekkel vagy egyéb módon (pl. számjelzésekkel) tagolható. 5. A befejezés (összegzés) a hipotézisre, a problémafelvetésre adott válaszokat, a feldolgozás során kapott eredményeket összegzi, illetve a kutatás rövid értékelését tartalmazza. Ha van mód ár, a hallgató tegyen javaslatot további vizsgálatokra, kutatásokra vagy a feltárt törvényszerűségek, eredmények hasznosítására. 6. A szakdolgozat végén közölni kell a hivatkozott irodalmakat. Más szerzők gondolatainak, eredményeinek az átvétele minden esetben etikai és szerzői jogi kérdés. Különösen figyelni kell az internetes források etikátlan használatának elkerülésére! Az internetről letöltött és felhasznált források aránya nem haladhatja meg a felhasznált irodalmak 30 %-át! Az internetes hivatkozásoknak teljes körűeknek kell lenniük (a weboldal pontos címe, az azt követő jelek, kódszámok, valamint a letöltés ideje) A hivatkozás hiánya vagy szó szerinti idézés esetén az idézőjel kitételének elmulasztása plágiumot és egyben szerzői jogsértést jelent, ami egyben a dolgozat elutasítását, elégtelenre minősítését vonja maga után. A hivatkozásoknak tartalmi, formai szempontból meg kell felelniük a szakdolgozat témáját felölelő tudományterület szaktudományos elvárásainak. Egy dolgozatban csak egyfajta hivatkozási rendszert lehet alkalmazni. Valamennyi elfogadott módszer szabadon, a konzulenssel egyeztetve választható: lábjegyzet, végjegyzet, törzsszövegbe szúrt zárójeles hivatkozás. 7. Tartalmazhat a dolgozat szöveges vagy képes mellékleteket is. Az előbbiek olyan információkat közölnek, amelyek kifejtése a szövegben nem célszerű, mert megtörné a gondolatmenetet, az utóbbiak általában képeket, rajzokat, táblázatokat, grafikonokat, stb. tartalmaznak. IV. Forráshasználat A források tekintetében különösen fontos, hogy a választott témához kapcsolódó alapvető és korszerű, hiteles szakirodalmat használjon a szakdolgozó, és hiteles statisztikára hivatkozzon a korrekt forrásfelhasználás során. Javaslat a forrásfelhasználás módjára Általánosított (saját szavakkal elmondott ismertetés, értelmezés) felhasználás Lényegkiemelő idézés

5 Szó szerinti idézés Mindhárom esetben jelölni kell a forrást: 1. Általánosított idézés esetén: - Vagy a szövegben az idézet után, zárójelbe téve a szerzőt, kiadási évszámot Pl.: Durkheim az öngyilkosság jelenségét kutatva dolgozta ki integráció-, és anómiaelméletét. (Durkheim, 1982). Itt nem kell oldalszámot jelölni, mivel egy egész mű idézéséről van szó. DE a hivatkozott irodalom c. részben a teljes bibliográfiai adatsornak szerepelnie kell (Durkheim, E Az öngyilkosság. Szociológiai tanulmány. Közgazdasági és Jogi Kiadó. Budapest). - Vagy lábjegyzetben: ekkor az általánosított idézet után kis szám van (pl. Durkheim az öngyilkosság jelenségét kutatva dolgozta ki integráció-, és anómiaelméletét. 1 ) - Vagy szintén lábjegyzetben úgy, hogy pl. Durkheim az öngyilkosság jelenségét kutatva dolgozta ki integráció-, és anómiaelméletét 2 2. Lényegkiemelő, illetve szó szerinti idézés esetén az oldalszámot (oldalszámokat) is meg kell adni! Pl: Durkheim az öngyilkosságok magyarázatában két társadalmon kívüli okot feltételez előzetesen. (Durkheim, p.) Ha az idézet szó szerinti, akkor idézőjelbe téve: pl: Kétféle társadalmi ok van. (Durkheim, p.) Lábjegyzetes forrásjelölésnél ugyanez a forma. A Hivatkozott irodalom fejezetben minden forrást fel kell tüntetni a következő módon: pl.: Durkheim, E Az öngyilkosság. Szociológiai tanulmány. Közgazdasági és Jogi Kiadó. Budapest. (Itt nem kell oldalszám!) Internetes hivatkozás: pl.: Ferge Zsuzsa: Kétsebességű Magyarország (2007.dec.5.) V. Formai követelmények A szakdolgozatot 1 bekötött, 1 fűzött és 1 elektronikus példányban (CD vagy DVD) kell benyújtani a tanév oktatási rendjében meghatározott időpontig. A dolgozat terjedelme szövegszerkesztővel készítve minimum 30 oldal, a dolgozat szövegét magyar ékezetes (Pl. Times New Roman CE) 12 pontos betűnagysággal, 1,5-ös sortávolsággal, sorkizárt igazítással kell elkészíteni. A kiemelések dőlt vagy félkövér szedéssel oldandók meg. A margók mérete: alsó, felső és jobb oldali: 2,5 cm, bal oldali: 3,5 cm. Az oldalszám tartalmazza a hivatkozott irodalmat és a jegyzeteket, de nem tartalmazza a címoldalt, a tartalomjegyzéket, a tartalmi kivonatot és a mellékleteket. 1 Durkheim, Lásd erről bővebben: Durkheim, 1982

6 VI. A szakdolgozat értékelési szempontjai 1. Általános elvek a) A szakdolgozatnak tanúskodnia kell arról, hogy a szerző kellő mértékben elsajátította az adott szak tananyagát : A szakdolgozó képes megfelelően tájékozódni, eligazodni a témához kapcsolódó szakirodalomban aa.) ismeri a téma alapvető magyar szakirodalmát, ab.) ismer néhány, a témára vonatkozó alapvető (klasszikus) idegennyelvű publikációt. A szakdolgozó képes értelmezni a szakirodalom szövegét. A szakdolgozó képes arra, hogy önállóan, a szakmai követelményeknek megfelelő dolgozatot készítsen. b.) A szakdolgozatnak nem feltétlen szükséges új tudományos eredményt tartalmazni. c.) A szakdolgozat célja lehet az alábbiak közül például: Formális (klasszikus elmélet) bizonyítása, kiegészítése, kritikája Strukturálatlan érdeklődés (egy jelenség alapvető motívumainak leírása, problémakijelölés) Klasszikus szövegek interpretációja (értelmező megértése, elemzése, kritikája) Szakirodalmi áttekintés, elemzés (tematizálás, rendszerbe foglalás, elemzés) Kutatási eredmények ismertetése, elemzése, kritikája Egy nagyobb kutatás bizonyos részfeladatának elvégzése Önálló kutatás Intézményelemzés Önálló projekt Esettanulmány d.) e.) Nem fogadható el szakdolgozatként: Publicisztikai, szépirodalmi jellegű írás, szubjektív értékítéletet, etikai, vallási nézetet tartalmazó írásmű. A nem a szociális munka tárgyköréhez kapcsolódó tárgyú szakdolgozat. Súlyos szakmai hibákat tartalmazó munka A szakszerűtlen, etikátlan forrásfelhasználásra épülő dolgozat A szakmai terminológiát nélkülöző írás Az előírt formai követelményeknek nem megfelelő munka Tükrözze a dolgozat, hogy mi a feldolgozott probléma, kérdés mi a feltételezés (hipotézis) megvalósul-e a kellő mélységű szakirodalmi beágyazottság a hipotézis megválaszolásához megfelelő módszert választotta, illetve alkalmazta a hipotézis kellő indoklása vagy cáfolása, világos, szakmailag elfogadható következtetés.

7 2. Konkrét feltételek A dolgozat címe A cím pontosan fejezze ki a problémát, a jelenséget (a függő és független változók kapcsolatának jelzését, a vizsgált populáció, a helyszín meghatározását). A cím legyen rövid, tömör, szabatos, egyértelmű. A dolgozat témája A dolgozat témája kapcsolódjon a szociális munka tárgyköréhez, legyen időszerű, fontos, lényeges, esetleg újszerű szemléletet tükrözzön, bírjon elméleti vagy gyakorlati jelentőséggel. A dolgozat célja Pontosan meghatározott (Részletesen lásd a III.1.c. pontban)! A hipotézis Állítások formájában megfogalmazott feltételezés. Alapját a szakirodalomból összegyűjtött axiómák (tények, illetve tételek) jelentik. Módszerek A választott téma, hipotézis megválaszoláshoz adekvát módszerek, amelyek pontos bemutatása a dolgozat része (pl. a vizsgált populáció, intézmény pontos meghatározása, a szakszerű mintavétel szabályai, a módszer érvényességének, illetve korlátainak jelzése). Nyelv, stílus A dolgozat nyelvezetével szembeni alapvető követelmény a világos, tömör, értelmes fogalmazás, a szövegkoherencia, a germanizmusok kerülése, az idegen kifejezések indokolt alkalmazása, a helyesírási szabályok betartása. 3. Ajánlott értékelési szempontok Az alábbi táblázat a szöveges értékelés szempontrendszereként működhet, mégpedig úgy, hogy az egyes szempontok egy 5 fokozatú skálán történő értékelés alapjai lehetnek. Cím A dolgozat témájának megfelelő jól körülhatárolt, szabatos cím Téma Időszerűség Jelentőség (elméleti-gyakorlati fontosság) Újszerűség Cél Világos, jól körülhatárolt Hipotézis Szakirodalmi megalapozottságú állítás/ok Újszerűség, eredetiség Módszer A téma kidolgozásához megfelelő módszer A módszer szakszerű alkalmazása

8 Források Szakmailag hiteles, korszerű Teljesség Korrekt, pontos forráskezelés Szerkezet A célnak, mondanivalónak megfelelő arányok Logikus, világos, áttekinthető építkezés Megfelelő belső arányok, kidolgozottság Mellékletek A mondanivalót alátámasztó illusztrációk Nyelv Szövegkoherencia A szakmai terminológia következetes, értő alkalmazása Nyelvhelyesség (helyesírás) Stílus (szabatos, világos, szakszerű, tárgyilagos) Formai követelmények Terjedelem, tipográfia Esztétikus kivitel VII. A szakdolgozat értékelése, védése 1. A szakdolgozat készítését egy vagy több témavezető (konzulens) segíti. Témavezető a kar oktatója és kutatója, illetve főigazgatói engedéllyel külső szakember is lehet. 2. A szakdolgozatot a szakfelelős által kijelölt két bíráló értékeli. A bíráló oktató vagy főigazgatói engedéllyel felsőfokú oklevéllel rendelkező külső szakember is lehet. 3. A szakon a bírálók egyike a konzulens, aki a csatolja a szakdolgozathoz az értékelésére és a minősítésre vonatkozó javaslatát. 4. A másik bíráló (opponens) feladata, hogy a dolgozat szöveges értékelése, valamint az érdemjegy megállapítása után min. 2 kérdést fogalmazzon meg a jelölt számára, és azokat csatolja a szakdolgozathoz. 5. Az értékelés 2-2 példányban készül, melyek egyikét a tanulmányi előadó a szakdolgozónak legkésőbb a záróvizsga előtt 2 héttel megküldi.

9 6. Ha a szakdolgozat két bírálója által javasolt érdemjegy közötti különbség több, mint kettő, vagy az egyik bíráló elégtelenre értékeli a szakdolgozatot, a szakfelelős kijelölhet egy harmadik bírálót is. 7. Ha a szakdolgozat bírálata során legalább két bíráló által javasolt érdemjegy elégtelen, a szakdolgozat nem bocsátható védésre. Ebben az esetben a hallgatónak a szakfelelős által megadott határidőn belül új szakdolgozatot kell készítenie. 8. Az OTDK-n bemutatott, helyezést vagy különdíjat elért dolgozat az opponenciák mellékelésével szakdolgozatként beadható. Az OTDK-n fődíjat vagy első díjat nyert dolgozatot a szakfelelős külön bírálat nélkül jeles minősítéssel elfogadhatja, ha az megfelel a szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeknek. 9. A szakdolgozatot a hallgató a záróvizsga bizottság előtt védi meg, amelynek tagja lehet külső szakember és a szakdolgozatot elbíráló oktató is. 10. A dolgozat védése nyilvános, kivéve a titkosított szakdolgozat védését. 11. A védés alkalmával a bizottság meggyőződik arról, hogy a hallgató a szakdolgozatát maga készítette-e, továbbá bizonyítania kell a szakdolgozat témájában való jártasságot, a források és a szakirodalom ismeretét. A hallgatóhoz kérdéseket lehet intézni, ismertetni kell a bírálatot, majd módot kell adni a kérdésekre és a bírálatra történő válaszadásra. 12. A szakdolgozat érdemjegyét az ötfokozatú minősítési rendszer szerint a záróvizsga bizottság állapítja meg, figyelembe véve a bírálók javaslatát. Az érdemjegyet a bizottság elnöke a védést követően közli a hallgatóval. Szekszárd, október 20. Dr. Nagy Janka Teodóra intézetigazgató főiskolai tanár