F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja

Átírás

1 F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és március 17-én, kedden elfogadott törvényjavaslatokról A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés március 3-i ülésnapján elfogadott törvény, mely változatlan szöveggel lett elfogadva. A Javaslat azzal a céllal került elfogadásra, hogy az Államreform program keretében a közigazgatás hatékonyságát növelje, az eddigieknél összefogottabban, ellenőrzöttebben és költségtakarékosabban működő területi államigazgatás megteremtése érdekében. A törvényjavaslat egyes területi államigazgatási szerveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba történő integrálásához, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok belső szervezetének átalakításához szükséges, elsősorban szervezeti változásokat alapozza meg. A területi államigazgatás szervezeti oldalának átalakításához szükséges ugyanakkor a hatósági eljárások szabályozásának megfelelő átalakítása is. Az egységes fővárosi és megyei kormányhivatali, illetve járási (fővárosi kerületi) hivatali szervezet kialakításának ugyanis együtt kell járnia a hatósági eljárások egyszerűsítésével és gyorsításával. A területi államigazgatás átalakításával az eljárások intézésének a gyorsítása várható, amely nem az általános ügyintézési időtartam (21 nap) csökkentésével, hanem a bruttó ügyintézés időtartamának csökkenésével valósul meg. Az elfogadott törvényjavaslat ezen törvényi szintű változásokhoz szükséges módosításokat tartalmazza az egyes hatósági eljárásokkal összefüggésben. II. Rákóczi Ferenc emléknapjáról szóló határozati javaslatról A kezdeményezés II. Rákóczi Ferenc történelmi jelentőségére tekintettel március 27-ét, a fejedelem születésnapját emléknappá javasolja nyilvánítani. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Az elfogadott javaslat az államháztartásról szóló évi CXCV. törvénynek a nemzetiségei önkormányzatok sajátos működése miatt szükséges módosítását végzi el. Pontosítja a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervek alapítására vonatkozó szabályait, és biztosítja annak lehetőségét, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala, a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv akkor is rendelkezhessen gazdasági szervezettel, ha az éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el. A Magyarország Kormánya és az Azerbajdzsáni Köztársaság Kormánya közötti Légiközlekedési Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról Mivel az elmúlt évtizedekben nem volt közvetlen légi járat a két ország között, szakmai szempontból nem volt szükség ilyen formájú megállapodásra ben merült föl a bővülő gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok miatt a közvetlen járatok indításának terve. Ezen járatokat idáig ideiglenes jellegű engedéllyel üzemeltették, és szükségessé vált egy állandó megállapodás, amelyet a két ország kormányai előkészítettek. Az Európai Bizottság már 2010 óta tárgyal egy átfogó megállapodásról az Unió és Azerbajdzsán között. Ennek hiányában a Bizottság szigorú egyeztetési kötelezettséggel adta meg jóváhagyását a magyar félnek a magyar-azeri 1

2 légiközlekedési megállapodás megkötésére. Így a magyar-azeri légiközlekedési megállapodás megkötésére csak a Bizottság előzetes jóváhagyásával kerülhetett sor. A két fél szakértői 2014 szeptemberében Budapesten egyeztették és parafálták a kétoldalú megállapodástervezetet. A Bizottság október 28-án tájékoztatta a magyar felelt a dokumentum aláírhatóságáról. A Megállapodás részletesen rögzíti a járatnyitás feltételeit, az ehhez szükséges engedélyek beszerzését, valamint azok visszavonásának lehetőségét. A dokumentum meghatározza a menetrendszerinti üzemelés alapelveit, a vámok és adók alóli mentesség eseteit, a légiközlekedés biztonságát és védelmét célzó követelményeket. A Megállapodás tartalmazza a légitársasági képviseletnyitás előírásait, a használati díjak alkalmazásának szabályait, illetve tartalmazza a szükséges záró rendelkezéseket. Aláírására november 11-én került sor Budapesten. Magyarország Kormánya és az Albán Köztársaság Minisztertanácsa között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról A április 1-jétől hatályos, a minősített adat védelméről szóló új jogszabály (2009. évi CLV. törvény, Mavtv.) alapjaiban kodifikálta újra a minősített adatok védelmének magyarországi struktúráját. Megteremtette a minősített adatok védelmének egységes jogszabály- és intézményrendszerét, és egyúttal eleget tett legfontosabb jogharmonizációs kötelezettségeinknek. Korábban hiányoztak a külföldi (NATO, EU) és a nemzeti minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok, az EU csatlakozásunk óta módosított EU normák átvételére, valamint az ehhez szükséges jogintézmények bevezetésére nem került sor. Az új törvény tehát megteremtette a kétoldalú titokvédelmi megállapodások megkötéséhez és alkalmazásához szükséges jogi alapokat, és így megkezdődhetett hazánk e téren tapasztalható elmaradásának felszámolása. A Mavtv-ben foglaltak végrehajtása, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása miatt indokolt új szerződések így a jelen szerződés megkötése. Magyarország Kormánya és a Macedón Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról A április 1-jétől hatályos, a minősített adat védelméről szóló új jogszabály (2009. évi CLV. törvény, Mavtv.) alapjaiban kodifikálta újra a minősített adatok védelmének magyarországi struktúráját. Megteremtette a minősített adatok védelmének egységes jogszabály- és intézményrendszerét, és egyúttal eleget tett legfontosabb jogharmonizációs kötelezettségeinknek. Korábban hiányoztak a külföldi (NATO, EU) és a nemzeti minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok, az EU csatlakozásunk óta módosított EU normák átvételére, valamint az ehhez szükséges jogintézmények bevezetésére nem került sor. Az új törvény tehát megteremtette a kétoldalú titokvédelmi megállapodások megkötéséhez és alkalmazásához szükséges jogi alapokat, és így megkezdődhetett hazánk e téren tapasztalható elmaradásának felszámolása. A Mavtv-ben foglaltak végrehajtása, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása miatt indokolt új szerződések így a jelen szerződés megkötése. A Szlovén Köztársaság Kormánya, Magyarország Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között a Többnemzeti Szárazföldi Kötelékről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról A törvényjavaslat tárgya a Magyarország, Szlovénia és Olaszország Kormánya között az 1998-ban létrehozott Többnemzeti Szárazföldi Kötelékre (MLF) vonatkozó kormányközi megállapodás új változata, amely az MLF-et létrehozó kormányközi megállapodást váltaná fel, az 1998 óta eltelt időben a működés során szerzett tapasztalatok, illetve a jövőbeli elképzelések tükrében. Az új Megállapodás szélesíti az MLF tevékenységi spektrumát, így a Megállapodás hatálybalépését követően az MLF-nek képesnek kell lennie a megfelelő készenléti szint, fenntartási képesség, műveleti hatékonyság elérését és fenntartását célzó, az interoperabilitás fejlesztését szolgáló többnemzeti kiképzési tevékenységek tervezésére és végrehajtására, ENSZ, EU, NATO által vezetett feladatok végrehajtására, valamint a Felek kölcsönös megállapodása szerinti egyéb feladatok végrehajtására. Az MLF az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában foglalt alapelvek szerint, az ENSZ Biztonsági Tanács mandátuma alapján létrehozott kötelék vagy egy nemzetközi szervezet által vezetett kötelék részeként alkalmazható, a nemzeti politikai döntéstől függően mindhárom nemzet, vagy csak két nemzet részvételével. A Megállapodás rögzíti az MLF döntéshozó és döntéselőkészítő szerveit (Politikai-Katonai Irányító testület, illetve Politikai-Katonai Munkacsoport, annak ad hoc munkacsoportjaival), azok összetételét, kimondja, hogy az olasz a vezető nemzet, az Udine-ben levő parancsnokságon kívül (melyben egyes beosztásokat a magyar fél tölt fel) az MLF állománya nem kerül telepítésre, hazai bázisukon állomásoznak készenléti státuszban. 2

3 A Megállapodás rögzíti annak lehetőségét, hogy az MLF-hez más nemzetek is csatlakozhassanak, továbbá lehetőséget nyújt harmadik nemzetek részére egyes MLF aktivitásokban történő ad hoc részvételre, az MLF-hez történő csatlakozás nélkül, külön eseti megállapodás alapján. Ugyan a három ország között kölcsönösen léteznek kétoldalú egyezmények a minősített információk védelméről, azonban az olasz fél kifejezett kérésére ez a Megállapodás is tartalmaz rendelkezéseket a minősített információk kölcsönös védelméről. A Megállapodás a minősített információk védelme tekintetében a kétoldalú egyezmények szabályait rendeli alkalmazni, és csak néhány alapelvet említ meg (pl.: need to know elv, biztonsági tanúsítvány szükségessége, célhozkötöttség), megfelelteti viszont az MLF minősítéseket a nemzeti minősítésekkel, ezáltal biztosítva az MLF minősítésű információk megfelelő szintű védelmét. A Magyarország és a Macedón Köztársaság között a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról Bár a sok tekintetben korát meghaladó modern szemléletű, az évi október hó 7. napján kötött magyarjugoszláv szociálpolitikai egyezmény máig hatályban van, az időközben bekövetkezett jogfejlődés, valamint a két ország ET-, hazánk EU-tagsága, illetve a Macedón Köztársaság és az Európai Unió között létrejött társulási megállapodás biztosított jogi keretek időszerűvé tették e szabályok felülvizsgálatát. Az Egyezmény célja a két ország között az állampolgárok szabad mozgását támogató, az európai értékekkel összhangban lévő szociális biztonsági kapcsolatok rendezése, valamint ennek eredményeként a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Az új szociális egyezmények létrehozásakor mind Magyarország, mind Macedónia kész figyelembe venni az Európai Unió és az Európa Tanács által meghatározott elveket és értékeket. Az Egyezménnyel elérni kívánt közpolitikai cél elsődlegesen állampolgáraink társadalombiztosítási rendszereinkben megszerzett jogainak védelme, a két ország szociális biztonsági rendszerei koordinációjával a másik ország területén vállalt munkavégzéssel kapcsolatos elősegítése. Az említett EU-s alapelvek és eszközök között különösen meghatározó: - az alkalmazandó jog egyértelmű meghatározása a másik ország területén való munkavégzés, illetve az azzal összefüggő tartózkodás esetében (főszabályként a foglalkoztatott személyre a munkavégzés helye szerinti jogszabályok vonatkoznak, az ez alóli kivételeket egyértelműen rögzíteni kell), - az ellátásokra való jog biztosítása, - a már megszerzett jogok fenntartása, - a jogosultsági időtartamok összeszámítása, - az ellátásokhoz való hozzáférés Magyarországon (illetve az ellátást folyósító országon) kívül, - az arányos teherviselés Az Egyezmény ezen elvek keretei között biztosítja a magyar és a macedón jog szerint öregségi, valamint elhalálozás esetén járó nyugellátásokra jogosultságot szerzett személyek részére ezen megszerzett jogaik megőrzését abban az esetben is, ha mindkét ország nyugdíjbiztosítási rendszereiben szereznek biztosítási időt. Az Egyezmény alkalmazkodva a nemzetközi gyakorlathoz lehetővé teszi, hogy a hosszabb távon (legfeljebb 24 hónapig tartó) a másik szerződő fél területére kiküldetés keretében érkező munkavállaló a kiküldő állam joghatósága alatt maradjon és abban az államban tartsa meg biztosítási jogviszonyát. Az Egyezmény hatálya kiterjed továbbá az egészségbiztosítási ellátások, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, valamint a munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel összefüggő ellátások jogosultsági szabályainak koordinációjára is. A Magyarország és az Albán Köztársaság között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról Az Egyezmény célja a két ország között az állampolgárok szabad mozgását támogató, az európai értékekkel összhangban lévő társadalombiztosítási, szociális biztonsági kapcsolatok rendezése, valamint ennek eredményeként a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Az új szociális egyezmények létrehozásakor mind Magyarország, mind Albánia kész figyelembe venni az Európai Unió és az Európa Tanács által meghatározott elveket és értékeket. Ezek kialakítása során hangsúlyozottan tekintettel kell lenni a személyek szabad mozgásának gyakorlásához kapcsolódó szociális biztonsági koordinációs eszközökre. Az említett alapelvek és eszközök között különösen meghatározó: - az alkalmazandó jog egyértelmű meghatározása a másik ország területén való munkavégzés, illetve az azzal összefüggő tartózkodás esetében (főszabályként a foglalkoztatott személyre a munkavégzés helye szerinti jogszabályok vonatkoznak, az ez alóli kivételeket egyértelműen rögzíteni kell), - az ellátásokra való jog biztosítása, - a már megszerzett jogok fenntartása, 3

4 - a jogosultsági időtartamok összeszámítása, - az ellátásokhoz való hozzáférés Magyarországon (illetve az ellátást folyósító országon) kívül, - az arányos teherviselés Az Egyezmény ezen elvek keretei között biztosítja a magyar és az albán jog szerint öregségi, valamint elhalálozás esetén járó nyugellátásokra jogosultságot szerzett személyek részére ezen megszerzett jogaik megőrzését abban az esetben is, ha mindkét ország nyugdíjbiztosítási rendszereiben szereznek biztosítási időt. Az egyezmény alkalmazkodva a nemzetközi gyakorlathoz lehetővé teszi, hogy a hosszabb távon (legfeljebb 24 hónapig tartó) a másik szerződő fél területére kiküldetés keretében érkező munkavállaló a kiküldő állam joghatósága alatt maradjon és abban az államban tartsa meg biztosítási jogviszonyát. Az Egyezmény hatálya kiterjed továbbá az egészségbiztosítási ellátások, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, valamint a munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel összefüggő ellátások jogosultsági szabályainak koordinációjára is. A Magyarország Kormánya és a Koreai Köztársaság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról A november 28-án aláírt Megállapodás hatályba lépésével felváltja a két ország között Budapesten,1989. november 22-én aláírt, de Magyarországon kihirdetésre nem került kétoldalú légiközlekedési megállapodást. Az új Megállapodás egyrészről megfelel az európai uniós előírásoknak, másrészről modern, a korábbinál liberálisabb keretek között teszi lehetővé a két ország bármely nemzetközi kereskedelmi repülőtere között menetrend szerinti, személyszállító és árufuvarozó légijáratok indítását. A Magyarország Kormánya és a Koreai Köztársaság Kormánya között a vezetői engedélyek kölcsönös elismeréséről és cseréjéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról A november 28-án aláírt Megállapodás hatálybalépésével felváltja a jelenleg a két ország között hatályos, a közúti járművek vezetői engedélyeinek kölcsönös elismerése tárgyában levélváltás útján létrejött, és a 74/2005. (IV. 22.) Korm. rendelettel kihirdetett megállapodást. A Megállapodás kezeli az elmúlt időszakban a Koreai Köztársaságban kiállított vezetői engedélyek honosításával kapcsolatban felmerült problémákat. Így lehetővé teszi a koreai szabályok szerint magasabb kategóriába sorolt közúti járművek vezetésére is jogosító vezetői engedélynek személygépkocsi vezetésére jogosító B kategóriájú vezetői engedélyként való elismerését. A jövőben a vezetői engedélyek elismerésének nem lesz továbbá feltétele a honosításhoz benyújtott vezetői engedély a kérelmet elbíráló állam nyelvére történő - hiteles fordításának benyújtása, ehelyett elegendő lesz az eredeti vezetői engedély, valamint annak az eredeti vezetői engedélyt kiállító állam által fenntartott diplomáciai vagy konzuli képviselet által hitelesített, a cserét végző állam nyelvére történő fordításának benyújtása. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén Taskentben, április 17. napján aláírt Egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról Az Egyezményt módosító Jegyzőkönyv célja az Egyezmény adóügyi információcserét rendező Cikkének nemzetközi sztenderdeknek megfelelő aktualizálása. A 2008-ban kihirdetett adóegyezmény még nem tartalmazta a teljes körű információcsere lehetőségét, a Jegyzőkönyv szerinti módosítás ennek pótlására irányul. Az Egyezmény megkötésének alapjául szolgáló OECD Modellegyezmény évi felülvizsgálata szerinti teljes körű információcsere lehetőségét biztosítja a Jegyzőkönyv szerinti módosítás. A módosítással a szerződő felek illetékes hatóságai számára teljes körű információcserére nyújt lehetőséget. A teljes körű információcsere kizárja a belföldi érdek hiányára hivatkozást, valamint a banktitok és a tulajdonosi érdekeltségre vonatkozó információ kiadását is kötelezővé teszi. A Jegyzőkönyv tartalmát tekintve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD modellegyezményben és annak kommentárjában elfogadott elveknek és szabályoknak, valamint az általunk eddig megkötött más kétoldalú adóegyezményekben foglaltaknak. Az Egyezményt módosító Jegyzőkönyv tartalmát tekintve törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint kihirdetésére törvényben van mód. A Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya közötti, személyeknek a közös államhatáron történő visszafogadásáról szóló, Budapesten, szeptember 12. napján aláírt Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról 4

5 A törvényjavaslat célja az Egyezmény (kihirdette: évi VII. törvény) módosításáról és kiegészítéséről szóló Egyezmény kötelező hatályának elismeréséhez szükséges felhatalmazás megszerzése, illetve a Módosító Egyezmény kihirdetése. Tekintettel a szeptember 12. napján aláírt Egyezmény aláírása óta eltelt hosszabb idő alatt bekövetkezett változásokra (a két fél uniós csatlakozása és teljes jogú schengeni taggá válása, Magyarország nevének megváltozása), valamint az alkalmazása során felmerült és a nem egyértelmű megfogalmazásra visszavezethető problémákra (határidők számításának kezdete), az Egyezmény szövegének módosítása, pontosítása, illetve kiegészítése vált szükségessé. A Magyarország és a Szlovák Köztársaság közötti, a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről szóló, Pozsonyban, október 2-án aláírt Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról A törvényjavaslat célja a Magyarország és a Szlovák Köztársaság között a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről szóló, Pozsonyban, október 2-án aláírt Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló kötelező hatályának elismeréséhez szükséges felhatalmazás megszerzése és kihirdetése. Országaink között a határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről szóló Egyezmény a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló évi LIV. törvényben szabályozott együttműködési formákról (pl. információcsere, ellenőrzött szállítás, közös bűnfelderítőcsoport létrehozása, fedett nyomozó alkalmazása stb.) rendelkezik. Rögzíti az együttműködési formákra vonatkozó konkrét szabályokat, az együttműködő szerveket, a megkeresések sajátos tartalmi elemeit, az együttműködési cselekmények és az abban résztvevő, együttműködő szervek irányításának szabályait, valamint az együttműködők jogait és kötelezettségeit. A nemzetközi szerződés alapján a bűnüldöző szervek közötti együttműködésre a büntetőeljárás keretein kívül, a bűnmegelőzés és a bűnfelderítés során kerül sor, nem érintve a bűnügyi jogsegély alapján az igazságügyi szervek hatás körébe tartozó eljárási cselekményeket. A 2006-ban létrejött Egyezmény módosítására és kiegészítésére a hatálybalépését követően eltelt időszakban szerzett gyakorlati tapasztalatok, valamint a bekövetkezett szervezeti változások miatt van szükség. Az Egyezmény 2. cikk (1) bekezdésének módosítása kiterjeszti az Egyezmény hatályát, a 12. cikk módosítása a határon átnyúló megfigyelés, a 13. cikk módosítása pedig a határon átlépő üldözés lefolytatásának lehetőségeit. Fontos még ezeken kívül a 19. cikk módosításában a közös járőrszolgálat lehetséges területének bővítése is. Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő magyar katonai szerepvállalásról szóló 2186/2008. (XII.29.) Korm. határozat módosításáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatról Az ENSZ Biztonsági Tanács számú határozatával hozta létre 2001-ben a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erőt, azaz az ISAF-et, amelynek hatáskörét az indulást követően fokozatosan terjesztette ki Afganisztán teljes területére. Ez a kifejezetten harcoló művelet év végével befejezte tevékenységét, s helyét január 1-ével a NATO támogató és tanácsadó művelete az Eltökélt Támogatás Művelet (Resolute Support Mission rövidítve RSM) vette át. A év végéig tartó, ún. átmenet fázisában az ISAF fokozatosan átadta az ország egész területén a biztonságért való teljes felelősséget az afgán kormányzati erőknek. A Szövetséges Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksága (SHAPE) az Észak-atlanti Tanács felhatalmazásával az átmenet fázisában történő intenzív részvételre kérte fel a nemzeteket. A befejeződő elsősorban újjáépítési és kiképzési, mentorálási feladatok helyett a szövetséges államok felszabaduló képességeire az induló RSM művelet következtében elsősorban tanácsadói szerepkörben volt szükség. Ennek megfelelően tette meg Magyarország a évre vonatkozó nemzeti vállalásait a NATO felé. A szavazás során a Kormányhatározat módosításáról szóló beszámolót fogadta el az Országgyűlés. Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló 2186/2008. (XII. 29.) Korm. határozat módosításáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatról A nemzetközi közösség és Afganisztán megállapodása szerint az ISAF művelet ENSZ BT által adott mandátuma december 31. napján lejárt. A év végéig tartó, ún. átmenet (transition) fázisban az ISAF fokozatosan átadta Afganisztán egész területén a biztonságért való teljes felelősséget az afgán kormányzati erőknek. 5

6 Az ISAF művelet 2014 végéig tartó utolsó szakaszában a szövetségi felkérésnek eleget téve Magyarország is átalakította az afganisztáni szerepvállalását: - Az ISAF-művelet utolsó hat hónapjára vonatkozóan a Műveleti Tanácsadó Csoport (MTCS) kettévált: 1. A biztosítási feladatokat, az erők védelmét végrehajtó feladatokat egy új kontingens, a Biztosító Szakasz látja el 30 fővel. 2. A tanácsadói feladatok ellátása tovább folytatódik egyéni beosztásban 10 fő részvételével. Így a Kormány az 1560/2014. (X. 2.) Korm. határozattal módosította a korábbi 2186/2008. (XII. 29.) Korm. határozatot: - a Biztosító Szakasz október 1. után működik az ISAF vagy az azt felváltó NATO vezetésű műveletben (ez tehát átnyúlik a 2015-től induló Eltökélt Támogatás Művelet -be); - a tanácsadói feladatok ellátása átalakult, melynek értelmében egyéni beosztásban hajtják végre ezt a tevékenységet a magyar katonák; - a Műveleti Tanácsadó Csoport a tanácsadói feladatok átadásáig, decemberig látta el tevékenységét Afganisztánban. A szavazás során a Kormányhatározat módosításáról szóló beszámolót fogadta el az Országgyűlés. Az afganisztáni Eltökélt Támogatás Műveletben (RSM) történő magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatról Az ENSZ Biztonsági Tanács számú határozatával hozta létre 2001-ben a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erőt, azaz az ISAF-et, amelynek hatáskörét az indulást követően fokozatosan terjesztette ki Afganisztán teljes területére. Ez a kifejezetten harcoló művelet év végével befejezte tevékenységét, s helyét január 1-ével a NATO támogató és tanácsadó művelete az Eltökélt Támogatás Művelet (Resolute Support Mission rövidítve RSM) vette át. A év végéig tartó, ún. átmenet fázisában az ISAF fokozatosan átadta az ország egész területén a biztonságért való teljes felelősséget az afgán kormányzati erőknek. A Szövetséges Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksága (SHAPE) az Észak-atlanti Tanács felhatalmazásával az átmenet fázisában történő intenzív részvételre kérte fel a nemzeteket. A befejeződő elsősorban újjáépítési és kiképzési, mentorálási feladatok helyett a szövetséges államok felszabaduló képességeire az induló RSM művelet következtében elsősorban tanácsadói szerepkörben volt szükség. Ennek megfelelően tette meg Magyarország a évre vonatkozó nemzeti vállalásait a NATO felé december 31-ig, azaz a NATO ISAF-művelet mandátumának végéig hosszabbította meg a Különleges Műveleti Kontingens; a Mi-17 szállító helikopter légi kiképzés-támogató csoport mandátumát. Emellett Magyarország 2013 novemberétől 6 hónap időtartamra átvette az ISAF Különleges Műveleti Osztag-Kelet vezető nemzeti szerepkörét. A szavazás során a magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámolót fogadta el az Országgyűlés. Az Európai Unió Közép-afrikai Köztársaságbeli Műveletében ("EUFOR RCA") történő magyar katonai szerepvállalásról szóló 1070/2014 (II. 19.) Korm. határozatról szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa január 28-án a 2134 (2014). számú határozatában mandátumot adott az Európai Uniónak a Közép-afrikai Köztársaságban végrehajtandó műveletre. Az EU-misszió elsődleges célja, hogy a legfeljebb ezerfős katonai kontingens kialakítsa és fenntartsa a békés és biztonságos környezetet Banguiban és környékén. A Kormány az Európai Unió Közép-afrikai Köztársaságbeli Műveletében ( EUFOR RCA ) történő magyar katonai szerepvállalásról szóló 1070/2014. (II. 19.) Korm. határozatban engedélyezte a Magyar Honvédség állományába tartozó legfeljebb 6 fő (váltási időszakban max. 12 fő) kiküldését. A magyar részvétel az EU mandátummal összhangban először december 31-ig kapott mandátumot. Ugyanakkor az EU hosszabbítási döntésének megfelelően a magyar részvételt is meghosszabbítottuk március 15-ig, a Kormány időközben elfogadott 1834/2014. (XII. 29.) Korm. határozatával. Jelenleg 2 katona szolgál a misszióban: 1 fő a larissai műveletparancsnokságon, Görögországban, 1 fő pedig a helyszínen, Banguiban. A szavazás során a Kormányhatározat módosításáról szóló beszámolót fogadta el az Országgyűlés. Az ENSZ Közép-afrikai Köztársaságbeli Többdimenziós Integrált Stabilizációs Missziójában (MINUSCA) történő magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatról 6

7 Az ENSZ BT 2014 áprilisában egyhangúlag elfogadta a 2149-es határozatot, amelyben jóváhagyta az ENSZ Többdimenziós Integrált Stabilizációs Misszió (angolul Multidimensional Integrated Stabilization Mission in the Central African Republic rövidítve MINUSCA) telepítését a Közép-afrikai Köztársaságba. A békefenntartó misszió működését az ENSZ BT előzetesen április 30-ig engedélyezte, létszámát főben maximálta. Ebből katona, 1800 rendőr; a MINUSCA feladata többek között a civilek védelme, segítségnyújtás a helyi hatóságok számára, az emberi jogok védelme, illetve a leszerelési folyamat támogatása. A MINUSCA-nak köszönhetően az EU a későbbiekben kivonja az ugyanott működő EU missziót, az EUFOR RCA-t, ami lehetővé teszi a szűkös források más területeken való felhasználását, illetve a költségmegtakarítást. A fentiek alapján a Kormány a MINUSCA-ban történő magyar katonai szerepvállalásról szóló 1538/2014. (IX. 24.) Korm. határozatban engedélyezte a Magyar Honvédség állományába tartozó legfeljebb 2 (váltási időszakban maximum 4) törzstiszt feladatellátását a művelet mandátumában meghatározott ideig, de legfeljebb április 30-ig. Magyarország a műveleti területre március közepén küldi ki a magyar katonákat. A szavazás során a magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló elfogadásáról született döntés. Az Európai Unió Közép-afrikai Köztársaságbeli Műveletében ("EUFOR RCA") történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa január 28-án a 2134 (2014). számú határozatban mandátumot adott az Európai Uniónak a Közép-afrikai Köztársaságban végrehajtandó műveletre. A határozat felhatalmazza az Európai Uniót katonai művelet telepítésére a Közép-afrikai Köztársaságba, valamint katonai erő alkalmazására. A műveletben való magyar katonai részvételt az Európai Unió Közép-afrikai Köztársaságbeli Műveletében ( EUFOR RCA ) történő magyar katonai szerepvállalásról szóló 1070/2014. (II. 19.) Korm. határozat engedélyezte szeptember 15-én az ENSZ BT 2149 (2014) sz. határozata alapján kezdetét vette az ENSZ Közép-afrikai Köztársaságbeli Többdimenziós Integrált Stabilizációs Missziója ( MINUSCA ), amely átvette az irányítást az országban működő ENSZ Integrált Béketeremtési Irodától (BINUCA), valamint az Afrikai Unió Közép-afrikai Köztársaságba telepített támogató missziótól (MISCA). Az ENSZ Közép-afrikai Köztársaságbeli Többdimenziós Integrált Stabilizációs Missziójában (MINUSCA) történő magyar katonai szerepvállalásról szóló 1538/2014. (IX. 24.) Korm. határozat alapján Magyarország is szerepet vállal a misszióban. Tekintettel arra, hogy az EUFOR RCA eredményei devalválódhattak volna, ha az Európai Unió még a MINUSCA műveleti képességének elérése előtt az eredeti mandátum szerint befejezte volna a műveletet, az ENSZ BT október 21-én elfogadta a (2014) sz. határozatot, amelyben március 15-ig meghosszabbította az EUFOR RCA mandátumát, így az EU továbbra is támogathatja a MINUSCA missziót a teljes műveleti képesség eléréséig. Az ENSZ határozat birtokában az Európai Unió Tanácsa november 7-én a 2014/775/CFSP számú tanácsi határozatban meghosszabbította az EUFOR RCA mandátumát március 15- ig. Magyarország teljes mértékben támogatta a tanácsi határozatot. Ennek megfelelően a további magyar részvétel érdekében a Kormány elfogadta az Európai Unió Közép-afrikai Köztársaságbeli Műveletében ( EUFOR RCA ) történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló 1834/2014. (XII. 29.) Korm. határozatot, melyben döntött a műveletben történő magyar katonai részvétel március 15-ig történő meghosszabbításáról és egyidejűleg visszavonta a korábbi mandátumot megállapító, az Európai Unió Közép-afrikai Köztársaságbeli Műveletében ( EUFOR RCA ) történő magyar katonai szerepvállalásról szóló 1070/2014. (II. 19.) Korm. határozatot. A döntés értelmében a Magyar Honvédség állományából legfeljebb 6 (váltási időszakban maximum 12) törzstiszt a missziót vezető műveletparancsnokságra, részben pedig a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában felállított hadszíntéri parancsnokságra települve, a művelet mandátumában meghatározott ideig, de legfeljebb március 15-ig részt vesz az EUFOR RCA misszióban. Az EUFOR RCA mandátumának március 15-i lejáratát követően az EU egy 60 fős tanácsadó missziót (EUMAM RCA) fog működtetni, amelyben Magyarország tekintettel a MINUSCA misszióban való szerepvállalására nem kíván rész venni. A szavazás során a magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló elfogadásáról született döntés. Az Európai Uniónak a szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziójához ("EUTM Somalia") történő további magyar katonai hozzájárulásról szóló 1915/2013. (XII.11.) Korm. határozatban foglalt döntéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatról Az EUTM Szomália az Európai Unió missziója. Az Európai Unió Tanácsa február 3-án döntött a művelet végrehajtásáról. A misszió kiképző, és nem harcoló művelet, amely a szomáliai biztonsági erők kiképzését szolgálja. Szomáliában vagy Szomália érdekében a környező országokban (Ugandában, Kenyában) hajtják 7

8 végre. A mandátuma jelenleg március 31-ig szól, de az Európai Unió jelenleg a misszió újabb hosszabbítását készíti elő. A magyar katonai részvételhez a Kormány előzetes engedélye volt szükséges, melyet eredetileg a 1227/2011. (VII. 4.) Korm. határozat adott meg, a legutóbbi hosszabbításhoz pedig a 1915/2013. (XII.) Korm. határozatával járult hozzá. A március utáni időszakra az EU döntésének függvényében a magyar közjogi engedély hosszabbítása is előkészítés alatt áll. A magyar közjogi engedély 10 főre szól, de az EU-nak 4 magyar katona részvételét ajánlottuk fel ig a magyar katonák Ugandában szolgáltak, 2014 első felében viszont áttelepültek Szomáliába, Mogadishu-ba. A fentiek alapján a Kormány az Európai Uniónak a szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziójához ( EUTM Somalia ) történő további magyar katonai hozzájárulásról szóló 1915/2013. (XII. 11.) Korm. határozatban hozzájárult ahhoz, hogy az EUTM Somalia keretében működő kiképző erők kötelékében a Magyar Honvédség állományából legfeljebb 10 fő külföldön teljesítsen szolgálatot. A szavazás során a Kormányhatározatban szereplő döntésről szóló beszámolót fogadta el az Országgyűlés. Az Európai Unió Mali Kiképző Műveletében ("EUTM Mali") történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatról A mali haderő műveleti képességei kialakítását és fejlesztését célzó EU kiképző misszió létrehozásáról eredetileg január 17-én döntött az Európai Unió. Egy évvel később az Unió Tanácsa a április 15-én elfogadott határozata alapján a műveletet május 18-ig meghosszabbította. Az EUTM Mali fontos ismérve, hogy EU misszió, kiképző művelet, amely a Mali biztonsági erők kiképzését szolgálja 2013-ban egészségügyi szakértőket, törzstiszteket és kiképzőket, 2014 májusától törzstiszteket és kiképzőket küldtünk ki. Jelenleg ténylegesen 3 fő szolgál Maliban (1 törzstiszt és 2 kiképző), májustól a magyar katonák létszáma 5 főre emelkedik (1 törzstiszt, 4 kiképző). A Kormány az Európai Unió Mali Kiképző Műveletében ( EUTM Mali ) történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló 1308/2014. (V.14.) Korm. határozatban engedélyezte a Magyar Honvédség állományába tartozó legfeljebb 15 fő további feladatellátását a művelet mandátumában meghatározott ideig, de legfeljebb az uniós tanácsi döntésben meghatározott mandátum május 18-i lejártáig. A szavazás során a Kormányhatározatban szereplő döntésről szóló beszámolót fogadta el az Országgyűlés. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat A hatályos törvényi szabályozás alapján március 31. napjáig nyújthat be kérelmet a 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat, ha a következő tanévtől szeptember 1-től a működtetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, illetve a 3000 főt nem meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat, ha a működtetést az államtól át kívánja vállalni. A települési önkormányzatok számára a működtetési kötelezettséget érintő változások egységes kezelése érdekében a működtetéssel összefüggő felülvizsgálati kérelem benyújtási határidejét a törvényjavaslat június 15- re halasztotta, így a települési önkormányzatok működtetési kiadásainak és költségvetési hozzájárulásainak összege pontosabban megállapítható. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló évi CCXLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló évi CCXLII. törvény rendelkezik arról, hogy a Budapest 29732/1 helyrajzi számú ingatlan, az ún. városligeti ingatlan a Városliget Zrt. vagyonkezelésébe kerül. A törvényjavaslat a Liget Budapest projekt kapcsolódó beruházásainak megvalósítása érdekében bővíti a Városliget Zrt. vagyonkezelésébe kerülő ingatlanok körét, valamint a beruházás keretében újonnan felépülő, az állam 100%-os tulajdonába kerülő épületek, felépítmények tekintetében is a Városliget Zrt.-t jelöli ki vagyonkezelőként. A törvényjavaslat rendezi továbbá az állam részére történő átadás eljárását, amely adatszolgáltatással megvalósuló nyilvántartásba vételt jelent a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél, összhangban az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet rendelkezéseivel. A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozat 8

9 Az országgyűlési határozati javaslat célja, hogy az Országgyűlés felhatalmazása alapján a kormány a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat módosításával, a Nemzeti Energiastratégia primerenergia-felhasználásra vonatkozó előrejelzéseinek frissítését saját hatáskörben elvégezhesse, és a határozat módosítására javaslatot tegyen. Az ezen felkérés alapján folytatott értékelő munka eredményeként kirajzolódott, hogy a 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia primerenergia-felhasználási előrejelzései ma már nem tekinthetőek helytállónak, tekintettel arra, hogy a Nemzeti Energiastratégia a gazdasági válság kezdeti időszakában készült, amelynek energiafelhasználást érintő előrejelzései a évi adatokon alapultak. Az azóta eltelt időszak a feltételezettnél lényegesen alacsonyabb gazdasági növekedést hozott és az energiafelhasználás ezzel összefüggésben a vártnál alacsonyabban alakult. Ez utóbbit számszerűsítve kiemeljük, hogy a évi tényadatok 992 PJ primerenergia-felhasználást mutatnak, amely a primerenergia-igény 12 százalékkal való csökkenését jelenti az Energiastratégia évi kiinduló 1126 PJ értékéhez képest. A Nemzeti Energiastratégia előrejelzései a 77/2011. (X. 14.) OGY határozat mellékletét képezik, ezért azok frissítése az országgyűlési határozat módosítását teszi szükségessé. A rendszeres országgyűlési határozat módosítás azonban nem megfelelően rugalmas eszköz ahhoz, hogy az előrejelzés-frissítések rövid időn belül hivatkozhatóvá váljanak a kormány számára. Mindez jelentősen veszélyezteti a kapcsolódó stratégiák, cselekvési tervek és egyéb kormányprogramok elkészítésének és felülvizsgálatának a Bizottság által megszabott határidőn belüli teljesítését. Az energiafelhasználásra vonatkozó előrejelzések rendszeres frissítésének hatékonyabb végrehajtása és az új előrejelzések folyamatos alkalmazhatósága érdekében indokolt, hogy a frissített előrejelzéseket jövőben a Kormány saját hatáskörben végezze el. Az előrejelzések számadataiban bekövetkezett változások önmagukban nem indokolják a Nemzeti Energiastratégia cél- és eszközrendszerének módosítását, tehát elfogadásuk nem érinti az Országgyűlés hatáskörét. Kiemelendő, hogy az országgyűlési határozati javaslat elfogadásával egy rugalmas, az uniós kötelezettségek határidős teljesítését nem veszélytető szakpolitikai tervezési munkafolyamat kialakítására adódik lehetőség. Az egyes felsőoktatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat A törvényjavaslat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről (NKE) a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt módosítja. Új szabályozást fogalmaz meg a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás területének a képzésbe illesztésével egyidejűleg; lehetővé teszi külföldi szakértők bevonását egyes speciális szakok akkreditálása tekintetében; módosítja a szenátus összetételét, csökkenti a nem oktató, kutató, pedagógus munkakörben dolgozó tagjai arányát; módosítja, szigorítja az egyetemre történő jelentkezés feltételeit; a nemzeti felsőoktatásról szóló törvénynek pontosítja az NKE-re vonatkozó egyes rendelkezéseit; módosítja az NKE felügyeletére vonatkozó szabályozást. A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Az elfogadott törvényjavaslat a képmás és hangfelvételhez való jog anyagi jogi védelmét biztosító Ptk.- rendelkezések következetes végrehajtását szolgálja, megteremtve ezen személyiségi jog érvényesítése iránti külön eljárás jogi alapját. A képmás és hangfelvételhez való jog megsértése esetén - a Pp. hatályos szabályzása alapján - az általános szabályok szerint indítható per. A jogsértés jellegéből adódóan azonban elengedhetetlen a rövid időn belüli reagálás, így az elfogadott Javaslat ezen személyiségi jogok hatékony érvényesítése érdekében a sajtóhelyreigazítási eljáráshoz hasonlóan egy külön eljárást hoz létre. A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmával összefüggésben a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló évi CII. törvény szerint. A vasárnapi bérpótlék december 24-ére és 31-ére is jár, amennyiben vasárnapra esnek. A kiskereskedelmi tevékenységet folytató munkáltató azon munkavállalóinak, akik a Kszvmtv. szerint kiskereskedelmi tevékenységet (pl. eladó, boltvezető, pultos, pénztáros), vagy a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységet (pl. raktározás, szállítás, árufeltöltés, takarítás, őrzés) végeznek az adott vasárnapokon 100% bérpótlék jár. Azoknak a boltoknak az alkalmazottai, amelyek minden vasárnap nyitva tartanak, továbbra is 50%os vasárnapi pótlékra jogosultak. 9

10 A kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Az elfogadott javaslat célja, hogy a vegyesen működő kis- és nagykereskedelmi üzletek a vasárnapi nyitvatartási tilalom szempontjából azonos elbírálás alá essenek, mint a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletek. Így egyértelművé válik, hogy a vegyesen működő üzletek vasárnap évente csak 5 alkalommal tarthatnak nyitva. A Gazdasági bizottság által benyújtott módosító javaslat értelmében a töltőállomások területén működő, üzemanyag értékesítéssel nem foglalkozó üzletre a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló évi CII. törvény rendelkezései vonatkoznak. Így ezen üzletek is csak 5 alkalommal tarthatnak nyitva évente. Az elfogadott javaslat célja hogy biztosítsa a versenysemleges működés lehetőségét a kiskereskedelmi szektorban a vasárnapi nyitva tartás tekintetében. A népesség személyi, családi és lakásviszonyainak minta alapján történő évi felméréséről szóló törvényjavaslat Az elfogadott törvényjavaslat a társadalmi folyamatok változására reagál. A döntések előkészítéséhez és hatásainak méréséhez megbízható, időszerű adatok rendelkezésre állása szükséges. A szükséges adtok biztosítására két népszámlálás közötti időszakban a KSH a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény 6. (1) bekezdés d) pontjával összhangban mikrocenzust (kis népszámlálást) hajt végre. Az elfogadott javaslat tartalmazza a mikrocenzus eszmei időpontját, maghatározza az adatszolgáltatók körét, a felvételre kerülő adatkört, rendelkezik a minta nagyságáról, az adatfelvétel módjáról, az adatfelvétel kezdetéről és befejezésének határidejéről, valamint rögzíti, hogy az adatszolgáltatás kötelező, a gyűjtött adatok pedig kizárólag statisztikai célra használhatók. A korábbi gyakorlatnak megfelelőn a mickrocenzus előkészítése, végrehajtása, az adatok feldolgozása és közzététele a KSH feladata. Kivételt képeznek ez alól a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szerveztek által fenntartott intézetek, ahol az adatgyűjtés végrehajtásáért a KSH-val együttműködve az intézet vezetője a felelős. Az egyes agrártámogatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat A törvényjavaslat 4 agrártámogatási tárgyú törvényt módosított: 1-2.) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény és a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. törvény: Az elfogadott módosítás lényege, hogy az MVH és az erdészeti hatóság jogosulttá válik az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer létrehozásához, ill. erdőgazdálkodói nyilvántartás működtetéséhez szükséges adatok kezelésére. 3.) A mezőgazdasági, agár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló évi XVII. törvény: A módosítások nyomán az egyes, állami forrásból finanszírozott támogatások esetén is bevezetésre került a befogadó nyilatkozat intézménye és lehetővé vált, hogy a támogatást kérő ügyfél köztartozásának fennállása esetén, azt a nemzeti támogatásból is vissza lehessen tartani. Bevezetésre kerültek az Ökológiai jelentőségű területre vonatkozó különös rendelkezések. A zöldítés ökológiai célterületekre vonatkozó előírásainak való megfeleléshez a támogatást igénylő gazdálkodók olyan tájelemeket is elszámolhatnak, amelyek területükkel közvetlenül határos fekvésűek. Az ezekre vonatkozó szabályok tartalmazzák a támogatást igénylő gazdálkodókra vonatkozó bejelentési kötelezettségeket (az MVH és a tájelem tulajdonosa felé), tájelemmel kapcsolatos feladatait (gyom-, kártevő- és hulladékmentesítés), valamint a tájelem tulajdonosának nyilatkozattételi lehetőségét arról, ha nem kívánja, hogy területe ökológiai célterületként elismerhető legyen. A 2014-től 2020-ig tartó uniós támogatási ciklus pályázataihoz kapcsolódó új, a pályázók számára könnyítéseket tartalmazó eljárási szabályok törvényi alapja is szabályozásra került. Technikai jellegű változás, hogy a nem-teljesítési bírságok már nem vonatkoznak a szerkezetátalakítási támogatásokra, hogy az MVH eljárásrendje kiegészül az elektronikus kézbesítési szabályokkal, és hogy a hivatal 10

11 számára szolgáltatott adatok köre kibővül. A technikai módosítások közé tartozik az is, hogy a támogatásokkal kapcsolatos döntések elleni fellebbezés első és másodfokú hatáskörei közötti joghézag megszűnik. A szakminiszter eljárási törvényben szabályozott hatáskörei is módosultak. 4.) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló évi CLXVIII. törvény: Ezentúl kártérítéssel kompenzálható elemi kárnak számít az őszi fagykár és 30 helyett már 15%-os éves termelői hozamérték-csökkenés (üzemi szintű termelési érték csökkenése mínusz megtakarított költségek) esetén igényelhetnek kártérítést a gazdálkodók. Az elfogadott javaslat szerint a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis állami tulajdonban van, amely felett a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja és az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére szolgáló pénzforrás felhasználásának részletszabályait is ő állapítja meg. 11