Környezettudatos gazdálkodás és fenntartható fejlődés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezettudatos gazdálkodás és fenntartható fejlődés"

Átírás

1 Környezettudatos gazdálkodás és fenntartható fejlődés A gazdák éghajlatváltozással kapcsolatos szerepe és feladatai az Európa 2020 Stratégiával összhangban Az Európa 2020 stratégia Az Európa 2020 stratégia három, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szakpolitikai területre épül: intelligens növekedés, azaz a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása; fenntartható növekedés, azaz erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság létrehozása; és inkluzív növekedés, azaz a foglalkoztatás magas szintjét biztosító, szociális és területi kohéziót eredményező gazdaság ösztönzése. A stratégia előterjesztése kapcsán José Manuel Barroso a következőket nyilatkozta: Az Európa 2020 stratégia arról szól, mit kell tennünk ma és holnap ahhoz, hogy az uniós gazdaságot visszaállítsuk a növekedési pályára. (...) Határozottan kell fellépnünk gyengeségeink orvoslására, és arra a nem is kevés területre kell építenünk, ahol erősek vagyunk. Új gazdasági modellt kell kialakítanunk, amely a tudáson, a környezetbarát gazdaságon és a foglalkoztatás magas szintjén alapul. Ehhez a küzdelemhez minden európai szereplő hozzájárulására szükség van. Az előrehaladást az unió öt kiemelt célkitűzés megvalósulása alapján értékeli majd, és a tagállamok feladata lesz, hogy ezeket a célkitűzéseket lebontsák a kiindulási helyzetet is tükröző, nemzeti szintű célokra. Az öt kiemelt uniós célkitűzés a következő: Foglalkoztatás: a éves korcsoportba tartozó lakosság 75%-ának foglalkoztatása Innováció: az EU GDP-jének 3%-át kell kutatásra és fejlesztésre fordítani Éghajlatváltozás: A 20/20/20 éghajlattal, illetve energiával kapcsolatos célkitűzések elérése (beleértve azt is, hogy megfelelő feltételek mellett 30%-ra kell növelni a károsanyagkibocsátás csökkentését) Oktatás: Az iskolából lemorzsolódók arányát 10% alá kell szorítani, és a éves korú lakosság legalább 40%-a rendelkezzen felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel Szegénység: A szegénység visszaszorítása azáltal, hogy legalább 20 millió ember esetében csökken a szegénység vagy kirekesztődés kockázata A Bizottság e célok elérése érdekében javasolja az Európa 2020 programot, amely néhány, az alábbiakban felsorolt, kiemelt kezdeményezés köré szervezi a feladatokat. Közös prioritásunk, hogy ezek a kezdeményezések megvalósuljanak, ezért az uniós szintű szervezeteknek, a tagállamoknak, a helyi és regionális hatóságoknak egyaránt cselekedniük kell. Innovatív Unió a kutatás-fejlesztési és az innovációs politikát a főbb kihívásokra kell koncentrálni, és elő kell segíteni, hogy a tudományos eredményekből mielőbb piacra dobható termékek szülessenek. A közösségi szabadalom eredményeként például a vállalkozások minden évben 289 millió eurót takaríthatnának meg. Mozgásban az ifjúság a diákok és a fiatal szakemberek mobilitásának ösztönzésével növelni kell az európai felsőoktatás minőségét és nemzetközi vonzerejét. Ide tartozó konkrét

2 feladat, hogy a tagállamokban megnyíló lehetőségeket Európa-szerte hozzáférhetőbbé kell tenni, és megfelelően el kell ismerni a szakmai képesítéseket és tapasztalatot. Európai digitális menetrend a nagysebességű internetre épülő egységes digitális egységes piac révén fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket kell teremteni ra minden európai számára elérhetővé kell tenni a nagysebességű internetet. Erőforrás-hatékony Európa támogatni kell az elmozdulást az erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé. Tartani kell a 2020-ra kitűzött célokat az energiatermelés, -hatékonyság és -fogyasztás tekintetében. Ennek eredményeként 2020-ra 60 milliárd euróval csökkenthet a kőolaj- és földgázimport költsége. Környezetbarát iparpolitika az Unió háttériparát segíteni kell abban, hogy a válságot követő világban is versenyképes legyen, ösztönözni kell a vállalkozási kedvet és az új készségek elsajátítását. Ennek nyomán több millió új munkahely jöhet létre. Új készségek és munkahelyek menetrendje meg kell teremteni a munkaerőpiac modernizálásának feltételeit, hogy növekedhessen a foglalkoztatás és biztosítani lehessen társadalmi modelljeink fenntarthatóságát a háború után született nemzedék nyugdíjba vonulását követően is. Szegénység elleni európai platform biztosítani kell a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót azáltal, hogy segítjük a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élőket, és képessé tesszük őket arra, hogy aktív társadalmi szerepet játsszanak. A kohéziós politika biztosítja az Európa 2020 célok eléréséhez szükséges beruházási keretet és teljesítési rendszert. Kohéziós politika: befektetés az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésbe Az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap együttesen több mint egyharmadát teszi ki az EU általános költségvetésének. Az Európai Bizottság az uniós országokban és régiókban működő irányító hatóságokkal együttműködve biztosítja, hogy ezeket az erőforrásokat az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés támogatása érdekében hatékonyan fektessék be. Az uniós finanszírozás a következők támogatásához járul hozzá: új technológiák kifejlesztése vezető szerep a kutatásban nagysebességű internet hozzáférés intelligens közlekedési és energetikai infrastruktúra energiahatékonyság és megújuló energiák vállalkozásfejlesztés szaktudás és képzettség Európa régióinak részvétele az Európa 2020 stratégiában Az Európa 2020 célok eléréséhez aktív részvétel szükséges az EU valamennyi régiójában. A Régiók Bizottsága nyomonkövetési platformot hozott létre, hogy annak segítségével mozgósítsa a regionális és helyi hatóságokat, illetve bevonja őket az uniós szintű vitába. Az Európai Bizottság pedig online hálózatépítési platformot hozott létre, ami lehetővé teszi, hogy a régiók képviselői párbeszédet folytassanak, és megosszák egymással a helyes gyakorlatokat. Fenntartható fejlődés

3 Köztudott, hogy az ENSZ Közgyűlése 1983-ban felkérte az akkori norvég miniszterelnököt, Gro Harlem Brundtland asszonyt, hogy a Földet veszélyeztető környezeti válság kezelésére dolgozzon ki egy átfogó programot. A Brundtland asszony vezette bizottság 1987-ben Közös jövőnk címmel készítette el jelentését. A jelentésben szereplő elvek a fenntartható fejlődés elveiként váltak ismertté a világon. A Bizottság szerint a fenntartható fejlődés úgy elégíti ki a jelen igényeit, hogy közben nem veszélyezteti a jövő nemzedékek azon képességét, hogy saját igényeiket kielégítsék. A fenntartható fejlődés fogalma tágabb értelmezés szerint a fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlődést, ezek harmonizációját, szűkebb értelmezés szerint a természeti erőforrások fenntartását és minőségük megőrzését jelenti. A természeti erőforrásoknak a fenntartható fejlődés szempontjából három csoportját szokták megkülönböztetni: a megújuló erőforrásokat (víz, biomassza stb.), a nem megújulókat (ásványok) és a részben megújulókat (talajtermékenység, hulladékasszimiláló kapacitás). Ennek megfelelően a fenntartható fejlődés egyik általános követelménye, hogy a megújuló természeti erőforrások felhasználása ne legyen nagyobb, mint ezen erőforrások megújuló képessége. A másik alapkövetelmény, hogy a hulladékok keletkezésének üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyvízbefogadó képességének mértékével, amelyet a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg. További követelmény, hogy a kimerülő erőforrásokat ésszerű ütemben kell felhasználni, amit részben a kimerülő erőforrások helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg. A fenti elvek megsértése előbbutóbb erőforrás-szűkösséghez vezet. A fenntartható fejlődés ugyanakkor nem jelenti, nem jelentheti a szükségletek és kielégítésük korlátozását. A követelmény, hogy ezeket kevesebb anyag és energia felhasználásával elégítsük ki, s minimalizáljuk a termelés környezetszennyező hatásait. A fenntartható fejlődés társadalmi, környezeti és gazdasági célok integrációját jelenti, s a döntéseknél figyelembe kell venni mindegyik tényező költségét és előnyeit. A nemzedékek közötti egyenlőség fenntartása azt jelenti, hogy a jelen nemzedék ne érjen el gazdasági fejlődést a jövő nemzedékek túlélési és fejlődési lehetőségének rovására. A gazdaság fejlődése amely ebben az értelmezésben minőségi érték és nem azonosítható az elsősorban mennyiségi szempontú növekedéssel a gazdasági szerkezet és az ezek forrását alkotó értékrendek megfelelő átalakításával, harmonizálásával környezetbarát módon is biztosítható, illetve fordítva, az a gazdasági fejlődés a fenntartható, amely tekintettel van a környezet értékeire, ezek védelmére is. E körbe tartozik a megújuló erőforrások alkalmazása a meg nem újulók helyett, a hulladék-hasznosítás módjainak keresése, a termékek életciklusának elemzése stb. A fenntartható fejlődés követelményei a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével; a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével, amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg; a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg. A mezőgazdaság szerepe A környezet állapotának az elmúlt néhány évtizedben tapasztalható változása Magyarországon is egyértelműen tükrözi a társadalmi, a gazdasági és a környezeti dimenzió kölcsönhatásait és egyúttal

4 kölcsönös meghatározottságát. A gazdasági szerkezetátalakítás következtében számos, a környezetet szennyező kibocsátás (pl. légszennyezés, mezőgazdasági kemikáliák túlzott alkalmazása) csökkent. Az energiahatékonyság nőtt, a környezeti irányítórendszerek, elérhető legjobb technikák, a környezetbarát termékek egyre szélesebb körben terjednek el. A környezeti infrastruktúra fejlesztése a környezetminőség megóvásán túl a lakosság életminőségének javítását és a gazdaság fejlesztését, tőkevonzó képességét is szolgálta. A talajállapot terén nagyrészt spontán, kisebb részt állami segítséggel javult a helyzet. A legnagyobb károkat Magyarországon a szél-, és víz erózió, valamint a művelt rétegben megjelenő tömör záróréteg(ek) okozzák. Magyarországon a talaj degradációs folyamatok közül az egyik legjelentősebb a vízerózió, ami a mezőgazdasági területek több mint harmadát károsítja. A szélerózióval veszélyeztetett területek kiterjedése ugyancsak jelentős. A helytelen földhasználat (vetésforgó elmaradása, szervestrágyázás hiánya, mezővédő erdősávok felszámolása, talajfelszín takaratlansága, nehéz erőgépek, illetve a kedvezőtlen időpontokban végzett talajművelés) következtében az ország területének közel 50%-át alkotó szántók veszélyeztetett. A talajjavító beavatkozások a 2000-es évtized első felében növekedtek, a műtrágyázott területek csökkentek. További, a mezőgazdasághoz kapcsolódó kedvezőtlen adottságnak, ill. folyamat a talajsavanyodás; a belvízveszély és a szikesedés. A felszín alatti vizek minőségét a mezőgazdasági és ipari termelés hátramaradt szennyeződései továbbra is veszélyeztetik. Magyarországon a környezetvédelmi szempontok által különösen érintett nitrát-érzékeny terület több mint 4, 4 millió ha, ebből 2,7 millió ha mezőgazdasági terület. Vizeink általános minőségét sikerült javítani az elmúlt másfél évtizedben. Hazai vizeink szennyezettsége ugyanakkor nem csak tőlünk függ, mert a vízkészlet nagy része külföldről érkezik. Pozitív hatása volt a csökkenő ipari hűtővíz-felhasználásnak, az élővizeket védő szabályozásnak, a csatornázásszennyvíztisztítás bővülésének és egyes területeken a mezőgazdasági tevékenység csökkenésének (Balaton). Vízkészleteink azonban továbbra is veszélyeztetettek, különösen az éghajlatváltozás várható hatásaként fellépő gyakoribb aszályok és csökkenő átlag-csapadék mennyiség tükrében. Magyarország természeti értékeinek jelentős hányada az erdőterületekhez, a vizes élőhelyekhez, továbbá az extenzív mezőgazdasági termeléshez, és annak színteréhez, a mezőgazdasági élőhelyekhez kötött. A hazai biodiverzitás sokszínűségében igen fontos szerepet játszik az eltérő környezeti adottságokhoz alkalmazkodó változatos tájhasználat, ezen belül kiemelten az őshonos fafajokból álló, természetszerűen kezelt erdők. A mező- és erdőgazdálkodásnak a művelt terület nagy részén a természeti adottságokhoz igazodó művelést kell folytatnia. A mezőgazdaságnak egészséges és biztonságos élelmiszereket kell termelnie. A természetes folyamatok működését nem (vagy kevéssé) gátló mezőgazdaság megőrzi a talajokat, az ivóvízbázisainkat, felszíni vizeinket, az élővilágot, a tájat és benne az embert, közösségeit és kultúráját. Az erdőgazdálkodásban a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek további elterjesztésére van szükség. Az éghajlatváltozás szerteágazó hatásokkal jár, az ellene való küzdelem is sok területen összehangolt beavatkozásokat kíván. Döntően befolyásolja a mezőgazdaság jövőjét, és sok más gazdasági szektor jövedelmezőségét, de jelentős hatással van a társadalomra is, mert például az olyan súlyosabb időjárási események, mint az áradások és az aszályok, gyakran aránytalan mértékben sújtják a legrosszabb helyzetben lévő társadalmi csoportokat és régiókat.

5 Az éghajlatváltozással kapcsolatban sürgető feladat az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátásának csökkentése, a nyelők növelése, másrészt a fel kell készülni, alkalmazkodni kell a változó időjárási és éghajlati hatásokhoz, ami a várható változásokra való felkészülést, az előrejelzést, a megelőzést, a károk mérséklését és a helyreállítás hatékonyságának javítását jelenti. A csökkentés és az alkalmazkodás céljának együtt kell megjelennie a tervekben és az intézkedésekben, hogy a lehető leghatékonyabb cselekvést biztosítani lehessen. A fenntartható gazdálkodás ÚMVP - a program II. tengelye: A környezet és a vidék állapotának javítása Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedéscsoport a vidéki területek környezettudatos fejlődéséhez kíván hozzájárulni a következőkkel: a fenntartható tájhasználat kialakítása, a környezeti terhelés csökkentése, a környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, az erdőterületeken végzett beruházások támogatása kiemelten kezeli a genetikai sokféleség megőrzését a különleges gyakran veszélyeztetett állatfajták extenzív tartásának támogatásával, illetve a természet, a víz és a talaj védelmét a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával. Fenntartható mezőgazdaság: a fenntartható fejlődés része, melyen olyan növénytermesztési és állattenyésztési gyakorlatot értünk, amely: kielégíti az emberiség egészséges élelmiszer igényét, megőrzi és növeli a környezet minőségét és a természeti erőforrásokat (talaj, víz, levegő), hatékonyan és takarékosan használja a lassan megújuló energiaforrásokat (szén, olaj, gáz), helyettesíti ezeket gyorsan megújítható (biomassza, szél, napenergiák), hasznosítja a farmon belüli erőforrásokat és természetes biológiai folyamatokat, biztosítja a gazdálkodás gazdaságosságát, növeli a mezőgazdaságban dolgozók és a vidéki társadalom életminőségét. A fenntartható gazdálkodás alapelemei, fő összetevői A biodiverzitás megőrzése a mezőgazdasági területeken Kultúrfaj, fajdiverzitás (őshonos fajok, fajták), Génkészlet megőrzés (génbankok, Tápiószele), Biotóp diverzitás (a táj finom struktúrája) Földhasználati diverzitás (gazdasági, ökológiai és szociális funkciók), Üzemi méret diverzitás (birtokméret, táblaméret), Gazdálkodási rendszer az ökológiai adottságoknak megfelelő (integrált, ökológiai, intenzív) és intenzitási fok (extenzív, félintenzív, intenzív) szerinti diverzitás A vidéki tér újraszervezése, emberléptékű üzem és táblaméretek kialakítása, - ökológiai szempontok (táblaméretek, táblákat határoló biotópok) - talajvédelmi szempontok (szélvédő erdősávok, lejtős területek művelési iránya) - hagyományok, - kultúrökológiai szempontok (kultúrfajok diverzitása, aránya),

6 - tájképi, esztétikai, technológiai szempontok alapján. A termőtalaj értéke - A talaj, mint termőhely nemcsak gazdasági célokat szolgál - Biológiai sokféleség, a biodiverzitás megőrzése - A fenntartható fejlődés egyik alapeleme Magyarországon - Legfontosabb természeti erőforrásunk - Talajkészleteink ésszerű hasznosítása, minőségének megóvása - Sokoldalú funkcióképességének fenntartása a környezetvédelem és a mezőgazdaság egyik legfontosabb közös feladata Alkalmazkodó talajművelés - a talajtermékenység javítása, fenntartása, megőrzése, - a növény igényéhez alkalmazkodó talajszerkezet kialakítása - a talaj biológiai életére gyakorolt hosszú távú hatás figyelembe vétele A talajművelés hatásai Túlzott forgatás: - mineralizáció nő - csökken a humusz - a talaj szerkezete romlik, porosodik, tömődik A hosszú időn át tartó intenzív talajművelés hatása: - tömődöttség nő, - eketalp rétegek - sekély gyökerezés (aszályérzékenység) - alsó rétegek tápanyagai kimosódnak Forgatás elhagyása: - mineralizáció csökken - tápanyag szolgáltatás csökken - humuszképződés nő Lazítás: - talajok mélyebb rétegeinek bekapcsolása a növények tápanyagellátásába, - vízbefogadó, vízmegőrző képesség nevelése. Porhanyítás, keverés (tárcsák): - porosítás - mérsékelt tápanyag-mobilizálása a feltalajnak A feltalaj tömörítése: párolgáscsökkentés - ventiláció korlátozása, Talajművelési rendszerek Hagyományos

7 - alapművelés ekével, - sokmenetes, - idő, energia és költségigényes Minimális talajművelés (minimum tillage) kevés művelés, de az ekét nem mindig kapcsolja ki, pl.: eke + elmunkálás vetés Talajvédő művelés (conservation tillage) A terület 30%-a a vetés után is tarló- és gyökérmaradványokkal fedett - direktvetés (no tillage) - hasítékba vetés (slot planting) - sávos művelés és vetés (strip tillage) - bakhátas művelés és vetés (ridge tillage) - sekély forgatás nélküli módszerek A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai (50/2008. FVM rendelet) 1. Talajerózió elleni védelemre vonatkozó előírások: a) 12%-nál nagyobb lejtésű területen az alábbi kultúrák termesztése tilos: dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka. b) 12%-nál nagyobb lejtésű területen a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után gondoskodni kell a talaj fedettségéről: ba) őszi kultúra vetésével, vagy bb) a tarló október 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, vagy bc) másodvetésű takarónövény termesztésével. 2. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében. 3. Vetésváltásra vonatkozó előírások: a) Önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye; b) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék; tökre oltott dinnye; c) Egymás után legfeljebb három évig termeszthető: dohány és a kukorica; d) Egymás után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica; e) Minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után. 4. Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos. 5. Mezőgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos, kivéve a belvíz, árvíz levezető árkok létesítésekor és értékmentéskor végzendő gépi munkavégzést. 6. A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos.

8 7. A mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani. 8. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni. 9. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben rögzített tájképi elemek megőrzése kötelező. Kunhalom területén gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozások kivételével bárminemű mezőgazdasági talajmunka végzése tilos. Kunhalom területén végzett fakivágás során tilos a földmű bolygatása. 10. Öntözési célú vízhasználat csak érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján végezhető. 11. Vízvédelmi sávokra vonatkozó előírások: (1) Nem juttatható ki a) műtrágya a MePAR-ban grafikusan megjelölt felszíni vizek partvonalától mért 2 méteres sávban; b) szervestrágya ba) a MePAR-ban grafikusan megjelölt állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban, bb) a MePAR-ban grafikusan megjelölt völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban, bc) a MePAR-ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vízfolyások partvonalától mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be. Dr. Weisz Miklós Források A környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható fejlődés a szabályozás és az ellenőrzés tapasztalatainak tükrében (Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet) BCE Kertészettudományi Kar Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék anubis.kee.hu/fenntart/fenntarthato102.pdf Debreceni Egyetem ATC: Környezetmenedzsment rendszerek. A fenntartható fejlődés. A környezettudatos vállalatirányítás fogalma, alapelvei Európa 2020 Stratégia NFÜ: Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia 50/2008. FVM rendelet

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS Pál Gábor A kölcsönös megfeleltetés alapelvei, célja A KAP reform a közvetlen támogatások területén feloldotta a termelési kötelezettséget, ugyanakkor bevezetett egy új feltételrendszert,

Részletesebben

50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet

50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelete 3628 MAGYAR KÖZLÖNY 2008/65. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez

Részletesebben

50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet

50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

IV./1.3.: A lisszaboni folyamat

IV./1.3.: A lisszaboni folyamat IV./1.3.: A lisszaboni folyamat IV./1.3.1.: Az Európai Tanács lisszaboni ülése a lisszaboni célok Milyen pillérekre épült eredetileg a lisszaboni stratégia? Az Unió történetében jelentős eseménynek számított

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d 3d) A kkv-k kapacitásának támogatása a növekedésben és innovációs folyamatokban való részvétel

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Környezetkímélı technológiák

Környezetkímélı technológiák Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012

VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet 2013. január A Víz Keretirányelv és a vizes projektek A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re,

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Intézményrendszernek végzett munkák

Intézményrendszernek végzett munkák Boza Pál HDI Consulting Kft. 2013. október 29. Budapest HDI Consulting Kft. Intézményrendszernek végzett munkák KEOP IH számára pályázati konstrukciók előkészítése pl. KEOP 4.3.1 Norvég Alap energiahatékonysági

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

A jelen és a jövő pályázati feltételei

A jelen és a jövő pályázati feltételei A jelen és a jövő pályázati feltételei A jelen és a jövő pályázati feltételei A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Megvalósított csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások értékelése című, XII. Országos

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai Dr. Nemcsok Dénes környezeti és energiahatékonysági

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../... (..) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27.

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27. Zöldítés 2015-2020 Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, 2015. február 27. Degresszivitás A közvetlen támogatások új rendszere Magyarországon Kötelező elemek Alaptámogatás

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A 2014-2020-as programozási időszak

A 2014-2020-as programozási időszak A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség

Részletesebben

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Az előadás tartalma 1. Az Európa 2020 stratégiáról általában 2. Az

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020

MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 Összefoglló Prioritások A prioritás z lábbi hzi problémák megoldásár irányul: A prioritáshoz kpcsolódó tervezett intézkedések Mely EU temtikus célkitűzéshez

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser Handa Orsolya Regionális fejlesztések sekért felelős s projekt menedzser Az ENEREA Észak-Alföldi ldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására Bognár Erika Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság (Szekeres Ádám, Naszádos Anna, Balla Csilla) FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Fejlesztés- és Klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős

Részletesebben

A vidék- és agrárfejlesztés stratégiai irányai a fenntartható fejlődés tükrében

A vidék- és agrárfejlesztés stratégiai irányai a fenntartható fejlődés tükrében 274 SZEMLE A vidék- és agrárfejlesztés stratégiai irányai a fenntartható fejlődés tükrében KÁRPÁTI ZOLTÁN MAÁCZ MIKLÓS Kulcsszavak: vidékfejlesztés, stratégiai célok, fenntarthatóság, intézkedések. ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS)

Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) Dr. Csete Mária egyetemi docens, tanszékvezető BME Környezetgazdaságtan Tanszék NAS felelős, Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita

Részletesebben