Hazai energiapolitika a Nemzeti Energiastratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervek tükrében

Átírás

1 Hazai energiapolitika a Nemzeti Energiastratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervek tükrében Alföldy-Boruss Márk osztályvezető Klíma és Energiaügyi Államtitkárság Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály Fenntartható Fejlődési Osztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap, ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség, június 19., Nyíregyháza 1

2 Fosszilis energiahordozók: a rendelkezésre álló tartalékok miatt még nem kell aggódnunk, az árak miatt annál inkább A hagyományos fosszilis energiahordozók kitermelési hozamcsúcsai (a kitermelhető mennyiség fele) már nincsenek messze, olaj között szén év múlva földgáz év múlva 235 urán év múlva 238 urán év múlva de a nem-konvencionális, a mélytengeri- és az eddig nem kutatott területek (pl. Kelet-Szibéria) tartalékai átírhatják a vész-forgatókönyveket. 2

3 Kína és India energiaéhsége is ár felhajtó hatású Kőolajigény (Mb/nap) Földgázigény (Bcf/nap) Szénfelhasználás villamos energia előállításban (TWh) Kína India Többi nem OECD tag OECD Források: World Energy Outlook 2010, BP Energy outlook

4 Nem várható a fosszilis energiahordozók használatának szignifikáns csökkenése 2050-ig Globális primerenergia felhasználás 2050-ig (SHELL) 40% 35% 30% 25% Globális primerenergia felhasználás 2030-ig (IEA) 20% 15% 10% % 0% Forrás: Shell energy scenarios to 2050 Forrás: IEA 4

5 A fosszilis energiahordozók az EU energiamix struktúrájában is meg fogják őrizni a dominanciájukat 2030-ig EU bruttó belső fogyasztás 2008 EU bruttó belső fogyasztás 2030 in % (1799 Mtoe; 2008) in % (1807 Mtoe; 2030 «business as usual») Forrás: Eustat 2010, PRIMES

6 A fosszilis energiahordozók gyors elégetése azonban gyorsuló ütemű globális klímaváltozást eredményez Ebben a helyzetben a gazdasági előrejelzések pontossága, a tervezhetőség és a termésbiztonság csökken 6

7 Hazánk energetikai szempontból sebezhető, mert fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62%-át. Ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a import Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy túlélési stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében. Az Országgyűlés október 3-án elfogadta a Nemzeti Energiastratégia dokumentumot melynek mottója: Függetlenedés az energiafüggőségtől A függetlenedés fő eszközei: energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása hazai megújuló energia a lehető legmagasabb arányban biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása 7

8 A hazai energiahordozó import függőség a földgáz szektorban a legkritikusabb Ráadásul, várhatóan lényegesen drágább lesz. Miért? A német, svájci, japán atomerőművek leállása és a szénerőművek klímapolitikai okokból történő fokozódó versenyképtelensége miatt a földgáz iránti kereslet nőni fog; A nem konvencionális és mélytengeri földgáz kitermelése költségesebb; Az új orosz lelőhelyekre nincs kiépített infrastruktúra. Földgáz ármozgások

9 Elsődleges fontosságú az egyirányú földgáz import függés csökkentése Az osztrák-magyar és a szlovák-magyar interkonnektor együttesen az orosz forrás reális alternatíváját képezik és kapcsolatot jelentenek az EU gázpiachoz Európai piac Osztrák-magyar interkonnektor: 4,5 Mrd m 3 /év a tervezett szlovák-magyar interkonnektor: 5,2 Mrd m 3 /év Orosz import Bereg: 20 Mrd m 3 /év Összfogyasztás: 12 Mrd m 3 /év Hazai kitermelés: 1,8-2,0 Mrd m 3 /év Csanád: 4,5 Mrd m 3 /év Horvát-magyar interkonnektor: 6,5 Mrd m 3 /év Kiskundorozsma: 4,1 Mrd m 3 /év Tárolási kapacitás (VU total: 5,8 Mrd m 3 : 4,6 Mrd m 3 EFS, 1,2 Mrd m 3 stratégiai) 9

10 Primerenergia megtakarítás, PJ Földgázkiváltás I: energiatakarékosság, energiahatékonyság Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei Épületenergetikai program 111 PJ Alacsony hatásfokú szénerőművek kiváltása 24 PJ Alacsony hatásfokú gázerőművek kiváltása 37 PJ Villamos hálózati veszteség csökkentése 12 PJ Alacsony hatásfokú megújulók kiváltása 5 PJ Összes energia megtakarítás 189 PJ 30-35% hatásfokú szén / gázerőművek 50-55%-os hatásfokúakkal való kiváltása Villamos energia hálózati veszteség csökkentése 10

11 Földgázkiváltás II: hazai megújuló energia A hazai megújuló energiaforrások részesedésének növelése fontos lépés az földgázfüggetlenség felé A megújuló energiaforrások részesedésének növelése 20%-körüli értékre 2030-ig A kétpólusú mezőgazdasági modell létrehozása, amely lehetővé teszi a piaci igények szerinti flexibilis váltást az élelmezési-, illetve az energetikai célú gazdálkodás között. A megújuló energia támogatott átvételének diverzifikálása: a zöld áram, a megújuló hőenergia és a tisztított biogáz közvetlen betáplálásának támogatása. Engedélyezési és szabályzási eljárás egyszerűsítése. 11

12 Hő energia termelés, PJ A megújuló energia leggazdaságosabban hőtermelésre hasznosítható, ez tükröződni fog az új támogatási rendszerben is A megújuló energia szerepe a hőtermelésben 24% 10% 4% % % 12% 4% 72% 32% 10% 3% 55% % 10% 4% 62% Megújuló energia Távhő Egyéb Földgáz 32% 10% 3% 55% Megújuló energia Távhő Egyéb Földgáz Megújuló energia források részesedése a zöldáram előállításból

13 Földgázkiváltás III: biztonságos atomenergia Hazánk földgázfüggetlenségének másik fontos garanciája az atomenergia Atomerőművi kapacitások bővítése A 25/2009. (IV. 2.) OGY határozat értelmében, az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulását adott ahhoz, hogy a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdődhessen. Ennek értelmében az Energiastratégia számol új atomerőművi blokk(ok) létesítésével a paksi telephelyen még 2030 előtt.? 13

14 millió m3 millió m3 Paks pótlásának leállítása következményeként a földgázimport 10 milliárd m 3 ről 18 milliárd m 3 re nőhet Erőművi gázfogyasztás Paks pótlás bőv & + NCST Atom Nincs megszűnik+ Paks bőv & NCST Paks pótlás bőv & + NCST Paks bővítés + új + atom NCST& NCST Paks pótlás bőv + + új Mátra szén & II + NCST NCST Atom Nincs megszűnik+ Paks bőv & NCST Forrás: REKK 14

15 Földgázkiváltás IV: a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható hulladék környezetbarát felhasználása Energetikai krízishelyzetben (pl. földgáz árrobbanás, rendszer-szintű üzemzavar) az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalék; Földgáz import kiváltó alternatíva, foglalkoztatás bővítési lehetőséggel; Ez értékes szakmai kultúra végleges elvesztésének megelőzése a fentiek miatt és a jövőbeni nagyobb arányú felhasználás lehetőségének fenntartása érdekében; Ez utóbbi feltétele a fenntarthatósági- és ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (a széndioxid leválasztási és tiszta szén technológiák teljes körű alkalmazása). 15

16 Az EU CO 2 kibocsátása szén, lignit és tőzeg égetéséből A három legnagyobb kibocsátó (Németország, Lengyelország és Nagy Britannia) a teljes kibocsátás 57%-át adja. Magyarország kibocsátása 11,6 millió tonna = 1% 1,18 milliárd tonna CO 2 Forrás: IEA

17 A Nemzeti Energiastratégia eszközei közül több is szolgál klímapolitikai célokat Eszközök: energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása; - kevesebb elhasznált fosszilis energia, kevesebb kibocsátott ÜHG hazai megújuló energia; - a megújuló energia ÜHG semleges, részesedésének növelése csökkenti az ÜHG kibocsátást biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció; - az atomenergia életciklusra vetítetten is a leginkább klímabarát energiaforma, kombinálva a közlekedési elektrifikációval lényegesen elősegítheti a klímapolitikai célok elérését a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása; - tiszta szén- és a szénleválasztási és újrahasznosítási technológiák segítségével mind a szén-, mind a földgáz hasznosítás klímabaráttá tehető 17

18 Energiastratégia, mint keretrendszer Megkezdődött a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a fejlesztések forrásigényét. Az Energiastratégiához illeszkedő cselekvési tervek: Távhőfejlesztési Cselekvési Terv Erőműfejlesztési Cselekvési Terv Készletgazdálkodási és Hasznosítási Cselekvési Terv Energetikai Iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Terv Szemléletformálási Cselekvési Terv Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek. 18

19 A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv célrendszere Tudatosítanunk kell, hogy a környezetbarát távhő szolgáltatás országos energiapolitikai eszköz, az Országgyűlés által elfogadott 2030-ig irányt mutató Nemzeti Energiastratégia végrehajtásának fontos eszköze. Kiváló lehetőség a klímavédelem és a fenntartható fejlődés szolgálatában, ezért jogi szabályozással is erősíteni kell a nemzeti vagyon részét képező távhőrendszerek védelmét. Mindezek alapján célunk, hogy a földgázalapú központi fűtéssel versenyezni tudó, kompetitív távhő szektort hozzunk létre. Célunk továbbá, hogy a távhőszolgáltatás fokozatosan a földgáz import kiváltás egyik eszközévé alakulva egyéb, elsősorban megújuló- és anyagában nem hasznosítható kommunális hulladék energiaforrást alkalmazva a környezettudatos fogyasztók zöld szolgáltatásává alakuljon. 19

20 Az Erőműfejlesztési Cselekvési Terv célrendszere A hosszú távú gondolkodás részeként fel kívánja rajzolni azokat az alternatív kapacitásfejlesztési pályákat, amellyel megvalósítható lesz a Nemzeti Energiastratégia által preferált atom-szén-zöld forgatókönyv. Ugyanakkor nem célunk, hogy megszabjuk a piaci befektetők számára a fejlesztési irányokat. A kapacitásfejlesztési tendenciák monitoringjának kidolgozása a legfontosabb feladat. Az alternatív változatokat az alábbi peremfeltételek alkalmazásával választottuk ki: Dekarbonizációs feltétel: radikális kibocsátás csökkentés (1990-es bázis évhez képest 85%-ot meghaladó) a villamosenergia-termelésben. Legkisebb költség feltétel: a gazdaság és társadalom számára a legkisebb költséget jelentő változat megvalósítása, figyelembe véve a járulékos hasznokat és externáliákat is. Késleltetett CCS feltétel: mit fog jelenteni a szén megtartása és a földgáz domináns szerepének érintetlenül hagyása az energiamixben, amennyiben a CCS technológia alkalmazásának műszaki és gazdasági feltételei nem állnak rendelkezésre. 20

21 Az Ásványvagyon és Készlethasznosítási Cselekvési Terv célrendszere Az ásványi nyersanyag kitermelést megalapozó kutatásokban vállalt állami szerep jogi, intézményi és költségvetési feltételeinek biztosítása, a szakmakultúra megőrzése. A magyarországi ásványvagyon mennyiségére és elhelyezkedésére vonatkozó földtani dokumentációk megőrzése, digitalizálása, szeizmikus 3D technika alkalmazásával való frissítése. Megvalósíthatósági tanulmányok készítése a kitermelési tevékenység költséghatékony újraindításának feltételeiről. Magyarország helyzetelőnyének megőrzése a geotermikus potenciál és a CCS szempontjából. Tekintettel a nukleáris energiatermelés jelen arányára - aminek legalább ilyen szintű fenntartása a magyar energiapolitika célja - a hasadóanyagok (urán és tórium) bányászatával összefüggő ismeretek újraértékelése és bővítése. 21

22 Köszönöm figyelmüket! Készítette: dr. Toldi Ottó 22