Menyes Csaba Az amputált személyek rehabilitációs pszichológiája Klinikai szakpszichológusi szakdolgozat elméleti bevezetője és irodalomjegyzéke 2009

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Menyes Csaba Az amputált személyek rehabilitációs pszichológiája Klinikai szakpszichológusi szakdolgozat elméleti bevezetője és irodalomjegyzéke 2009"

Átírás

1 Menyes Csaba Az amputált személyek rehabilitációs pszichológiája Klinikai szakpszichológusi szakdolgozat elméleti bevezetője és irodalomjegyzéke A PROBLÉMA SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉSE 2.1. Az orvosi rehabilitáció Az orvosi rehabilitáció és benne a rehabilitációs pszichológia olyan terület, amely az utóbbi években fontos változáson ment keresztül és egyre inkább felismerik ennek jelentőségét Magyarországon is a társadalom egészére nézve. A rehabilitáció munkadefiníciójaként fogadhatjuk el a következő meghatározást (Siegert 2005, o.): "A rehabilitáció olyan aktív és dinamikus folyamatot jelent, mely segíti a hátrányos helyzetű személyt abban, hogy olyan tudást és készséget sajátíthasson el, amely révén optimalizálni tudja a fizikai, pszichológiai és társas funkcióit. Olyan folyamat tehát, ami maximalizálja az ember funkcionális képességeit és minimalizálja a fogyatékosságát és a hátrányos helyzetét." Mindamellett, hogy ezt a meghatározást a rehabilitáció terén dolgozók általában elfogadják, még nem alakult ki a a rehabilitációnak egzakt megközelítése mindeddig, noha ez segítené a társadalmi integrációját, növelné a bizalmat még nem vált tudományossá (Siegert, 2005). Ebben nagy szerepe van annak a szerzők szerint, hogy a rehabilitáció sokféle területet ölel fel, van benne orvosi, pszichológiai, szociális, ergoterápiás, fizioterápiás, ápolási diszciplína, és nagyon nehéz e szerteágazó területeken a szükséges gyakorlati és elméleti integrációt kialakítani. A rehabilitáció során általában traumás vagy krónikus betegek betegségfolyamatáról van szó, és ez érinti az egész embert, megváltoztatja egzisztenciális helyzetét, és a gyógyításban ezt szem előtt kell tartani. A beteg tehát sok irányból kell, hogy segítséget kapjon, és ez a sokszempontú szakmunka együttműködést tesz szükségessé, fontosak a rehabilitáció területén az általában a fenti szakterületen dolgozók multidiszciplináris teamje, a formális, továbbá az informális együttműködése (Strasser 2008) Fontos eközben azt is, szem előtt tartani, amit az újabb empirikus vizsgálatok

2 derítettek ki: hogy az egészségügyi szakdolgozók gyakran nem értik eléggé milyen helyzetben van a beteg, és ezért nem tudják, milyen igényeik vannak, hogyan vélekednek például az egyes terápiás formákat illetően. Tévesen észlelik tehát azt, hogy mi a beteg szempontja. Valószínűleg azért, mert aszerint ítélünk, ahogy mi magunk éreznénk egy hasonló szituációban (Kothari 2006). Ennek a módszernek a hátterében, az egyébként a mindennapjainkban jól használható szabály, a legtöbb etikai rendszernek az alapszabálya, az "aranyszabály" áll:."tedd azt másokkal, amit másoktól te is elfogadnál egy hasonló helyzetben". A mindennapi helyzetetekben általában jól eligazít minket de úgy tűnik a súlyosabb betegek esetében félrevezet. Ez az egyébként jól működő kognitív stratégia azért mond csődöt az egészségügyi szituációk terén, mert a betegek olyan határhelyzetben vannak, amelyeket valódi mélységében nem tudunk elképzelni, és így nem is tudjuk az aranyszabályt hatékonyan alkalmazni. Ez arra inti az egészségügyben dolgozókat, hogy e kérdések adekvát kezeléséhez más megközelítés szükséges. Arra van szükség, hogy a odafigyeljünk a betegre, és hallgassuk meg mit mond ő, és hogyan vélekedik (Kothari 2006). Ez is olyan megközelítés, szemlélet, ami a személyközpontú egészségügyi ellátást segítené elő. Ebben a hangsúly azon van, hogy a beteget egyre inkább be kell vonni az gyógyító eljárásokba. Egyrészt személyiségi okok miatt, hogy döntése lehessen a saját életét érintő gyógyítási formák alkalmazásában. Másrészt azért is, mert ezáltal a beteg saját ügye lesz a terápiája; ha részt vesz a döntési folyamatban, akkor a megértett, egyeztetett és saját szempontjait is hordozó terápiákban a célok ismeretében saját aktivitását, és motivációját és lendületét bele tudja tenni és így hatékonyabbá válik a rehabilitációs munka, és gyorsabbá a menete.. Jelenleg még a mindennapi ellátás keretében Magyarországon a célok kifejezetten közös kialakításáról, a személyközpontú ellátásról, és a fentebb jelzett újszerű figyelemről kevéssé lehet beszélni. Ezek olyan irányelvek, amelyek orientálhatják a szakdolgozókat, anélkül, hogy ezek hiánya miatt további frusztrációt kelljen megélniük Pszichológia a rehabilitációban A rehabilitációra olyan betegek érkeznek általában, akiknek élete a betegség következményeképpen vagy traumás esemény következtében nagymértékben megváltozott, és ezáltal általában maradandóan korlátozottabbá válik életük. Sokan

3 közülük krónikus betegségben szenvednek, mások súlyos veszteséget élnek át. E nehéz élethelyzetben újra kell szervezni életüket, olykor nagymértékben, ennek során azzal is szembesülnek, hogy a korábbi életük nem folytatható úgy, ahogy volt. Ezekben a helyzetekben nem csak a beteg élete változik meg, hanem a beteg társas környezete is, főleg a vele egy háztartásban élő hozzátartozóké, és azoké, akik segíteni fognak a betegnek. Nem csak maga a testi folyamat de a pszichoszociális helyzet változása is igényli az adekvát társadalmi segítséget. A negatív változások lelkileg is nagyon megterhelőek, és gyakoriak a lelki természetű problémák, olyan válaszreakciók, melyekben a betegség által létrejövő stressz a meghatározó. A leggyakoribb lelki nehézségek ezekben az esetekben: a veszteség miatt fellépő tágabb értelemben vett gyász, testkép- és énkép megváltozása, düh, bűntudat, halálfélelem, lelki regresszió, intellektuális gátlás, önbizalomhiány, bizonytalanság, kiszolgáltatottság, fantomérzésekkel való küzdelem, fokozott fantáziálás, ambivalencia, szexuális nehézségek, és pszichiátriai jellegű kóros reakciók. (Riskó 2000, 38. o., v.ö. a kifejtett listát ott), A többség tehát kisebb-nagyobb átmeneti lelki nehézségeken szükségszerűen átmegy, ez a változással való megküzdés természetes menetéhez tartozik. Sokat számít ebben a vonatkozásban, hogy tehát mennyiben oldódik a lelki nehézség, a premorbid személyiség, életszemlélet, megküzdési képességek, a családi és ismerősségi egzisztenciális és érzelmi támogatás, az osztályon megélt betegektől és szakdolgozóktól kapott támogatás és a betegségfolyamat súlyossága. Egyes eseteken a lelki nehézség túl nagy és túlmegy a személy megküzdési kapacitásán, s ez nehezítheti a rehabilitációban való részvételt, és magában is annak a veszélyét hordozza, hogy adekvát megküzdés hiányában krónikus lelki problémává alakul át. A betegség által előidéződő szükségszerű változás olykor krízisállapotot idéz elő, a beteg öngyilkossági gondolatokkal foglalkozik, és nagymértékben szenved. A rehabilitációban dolgozó emberek, sokféle irányból segítik a betegségfolyamattól függő mértékű helyreállást. Mindenkinek megvan a helye e folyamatban, jó esetben integráltan összedolgoznak, interdiszciplináris teamet alkotva. A pszichológus a team tagjaként képviseli a pszichológiai szempontot a rehabilitációban. Azoknál a betegeknél akik a lelki nehézségeik miatt támogatásra szorulnak felerősödik a pszichológus szerepe. Van amikor az amputációt közvetlenül megelőzően is szükségessé válik a támogatás. Megismerkedve a beteg nehézségeinek természetével diagnosztikus munka, a pszichológus beteg lelki problémájának súlyától és a beteg motivációjától függő

4 intenzitású és mélységű terápiás segítséget ad Az amputáción átesett betegek pszichés sajátosságai Jóllehet az amputációnak traumás okai is lehetnek, mégis az amputáción átesett betegek túlnyomó része krónikus érbeteg. Érszűkületük hátterében nagyon gyakori a cukorbetegség. A cukorbetegségnek egyik szövődménye az érszűkület. Az érszűkületet, ha súlyosbodik, érműtétekkel, infúzióval, az ereket összehúzó idegek elmetszésével megpróbálnak gyógyítani, illetve a súlyosbodást elkerülni. Az amputációt általában hosszú, krónikus betegséggel való küzdelemben eltöltött évek előzik meg, és az amputációt megelőző időszakban a fájdalmak miatt sem dolgozni sem járni, sem egy jót aludni nem tudnak a betegek. Az amputációba akkor egyeznek bele, amikor úgy érzik, hogy nincs tovább, bármi jobb mint a fájdalom, vagy ha a helyzet életveszélyes lett. Előfordul gyakran, hogy túl sokáig várnak a műtéttel, és úgy magasabb szinten kell amputálni a lábukat, mint ha időben eldöntötte volna. E betegségfolyamat során eleve küzdenek a majdani veszteséggel. Felkészülnek rá és jó esetben felelős döntést hoznak, ami segíti őket az amputáció utáni időszakban. Másrészt gyakran az utolsó időszakban csökkent mértékű a tudatosságuk, a fájdalomtól, és az elfáradástól, és a nagy mennyiségben szedett fájdalomcsillapítótól. Ekkor mintegy "belezuhannak" a döntésbe. Gyakran az amputáció utáni nap a legnehezebb a betegek elmondása szerin. Ekkor szembesülnek a már elképzelt de most valóságosként érzékelhető testi veszteséggel, változással. Az érzéstelenítés következményképpen legtöbbjük az első nap katéterre szorul. A csonk fájdalma is nagy az első napokban. Nem tudnak felkelni, és tapasztalják, hogy a mobilitásuk mennyire megváltozott. Olykor apatikusak az első nap, mások dühösek. Időszakos hallucinálások is előfordulnak, ami leginkább a műtét közben alkalmazott gyógyszerek következménye. A műtét után eleinte a csonkseb is fáj, sokan fájdalomcsillapítót szednek, és első időben alvási problémáik vannak. A fantomérzés, általában társuló fantomfájdalom az amputált betegek %-ában kialakul, a fájdalom bár több mint 50 féle eljárást fejlesztettek ki, hatékonyan egyikkel sem oldható (Richardson 2007). Ez az erősségétől és gyakoriságától függően maga is nagyon komoly terhet ró a rehabilitácóban lévő betegre. Nehéz kiszámítani mikor jőn később már az időjárási változást követi de eleinte

5 bármikor, ha nem folyamatos, és a legkínzób jellegű, még ha nem is annyira erős mint az eredeti, és időben enyhül mivel nem lehet ellene tenni, a betegek úgy élik meg, hogy ami nincs, az mégis van és belehasít. Egy vizsgálat szerint a betegek 64 %-ánál hat hónap múlva is jelentkezett naponta legalább egyszer a fantomfájdalom (Richardson 2007). Egy áttekintő tanulmány szerint az alsó végtag amputációhoz való pszichológiai alkalmazkodás egyes nehezítő tényezőit illetően a következő megállapításokat tehetjük (Horgan 2004): Depresszió (kérdőívvel mért): az amputációt követő első időszakban emelkedett szintet mutat általában a vizsgálatok szerint, noha vannak ezzel ellentétes eredmények. Az amputáció utáni 2. évben is újra nagyobb mértékű, de 10 évre rá nincs különbség az előfordulást tekintve a normál populációhoz viszonyítva. Szorongás: itt egyértelműbbek az eredmények, eszerint az amputációt követően még egy évre rá is magasabb a szorongás mint a normál populációban, és azután csökken az előfordulás, 2. évtől már nem fordul elő nagyobb mértékben. Testképpel összefüggő szorongás: amputációnál fokozottabban jelen van és többnyire kapcsolódik a depresszióhoz, a generalizált szorongáshoz, a rosszabbak észlelt életminőséghez, és az önbecsülés csökkenéséhez. Társas funkciók, társas diszkomfort: az amputáción átesett személynek alkalmazkodnia kell ahhoz a tényhez, hogy különbözik a többi embertől, hogy a többiek szemében a goffmanni értelemben vett stigmatizált csoporthoz tartozik. A nem-fogyatékos emberek, távolságot tartanak az amputált emberrel szemben, mert félnek attól, hogy valami rossz dolgot mondanak neki, vagy mert szorongani kezdenek, vagy kellemetlenül érzik magukat társaságukban. Gyakran tévesen azt gondolják, hogy az amputált ember személyiségének lényegi vonása az a fogyatékossága, és nem azt gondolják, hogy az életük egy ténye csupán. A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a nem fogyatékos személy úgy gondolja, hogy a fogyatékos nagyon szerencsétlennek érzi magát, holott ez a feltételezés nem állja meg a helyét, mert ezzel szemben a fogyatékos ember nem értékeli a saját helyzetét tragikusnak. Ez ahhoz hasonló, amit az előző részben ismertettem (Kothari, 2006), hogy nem tudjuk magunkat beleképzelni, egy tőlünk nagyon más élethelyzetben lévő ember helyzetében. A pszichoedukáció része lehet az amputációs osztályon ezért az is, hogy hogyan tanítsa meg az amputáción átesett beteg azt, hogy hogyan viselkedjenek vele a nem fogyatékos emberek. Sok beteg számára az a legkellemetlenebb és legdühítőbb például, ha valaki sajnálkozik a vele történteken.

6 Önazonosság, énkép: a megváltozott testi és társa funkciókat adaptálni kell az amputációt követően. Hogy ez miként történik, az az amputáció terén még vizsgálatokkal kevéssé feltárt terület. Az egyik feltételezés szerint az amputációt közvetlenül követő időszakban a személy megcsonkítottnak, üresnek, sérülékenynek érzi magát, azután megtapasztalja, hogyan tud megküzdeni a korlátokkal. Ez a folyamat befolyásolja azt, hogy a személy mit fog gondolni saját magáról. A pozitív pszichológiai alkalmazkodás a végtag-amputációhoz a következőképpen függ össze egyes faktorokkal (Horgan 2004): Az amputáció oka: jóllehet az anekdotikus beszámolók szerint az trauma miatt amputált betegek inkább tagadással, míg a vaszkuláris amputált betegek pedig haraggal és ellenségességgel reagálnak, az amputációt közvetlenül követő időszakban, ezt a vizsgálatok nem támasztották alá: ugyan egy vizsgálat szerint a vaszkuláris betegek kevésbé depressziósok az amputációt követően, de a többi vizsgálat nem talált összefüggést az amputáció oka és különféle pszichológiai problémák között. Az amputáció szintje: noha tény, hogy a térd feletti amputáció után a protézis nehezebben használható, és így a mobilitáscsökkenés is fokozottabb, és így kézenfekvő lenne, hogy ez befolyásolja pszichés állapotot, mégis egy vizsgálat kivételével, nem találtak összefüggést, az amputáció szintje és a különféle pszichológiai problémák között. Abban az egy vizsgálatban pedig a várttal éppen ellentétes eredmény született: a térd alatti amputált betegek inkább voltak depressziósok mint a térd felettiek. Ezt úgy értelmezték, hogy a térd alatt amputált személyek még szenzitívebben érzékelik a nem amputáltak és saját maguk között a különbséget, míg a térd felettiek esetében már akkora a távolság, hogy ez kevesebb depresszióval jár, mert nem szembesítik magukat kognitívan a különbséggel. Az amputáció óta eltelt idő: a testkép elfogadottabbá válik idővel, ez három szakaszra osztható: ez első a sokk, ezt követi a helyreállítás vágya, és a testkép újraképzése, mikor már elfogadják a megváltozott helyzetet, és beépítik a fizikai változást az életükbe, és a megváltozott önazonosságuk meghatározásába. A fantomfájdalom: a vizsgálatok szerint fokozott stresszt jelent. Viszont fantomfájdalom és a szorongás és depresszió összefüggésére irányuló vizsgálatok vegyes eredményeket hoztak. Az általában vett krónikus fájdalom és a depresszió között ismert pozitív összefüggés van (Haythornwaite 1991), ehhez hasonlóan mutatkozik egyes vizsgálatokban a fantomfájdalom és a depresszió között összefüggés. A csonkfájdalom: korlátozza az aktivitás. Ahogy a korábbi vizsgálatok (Williamson 1998) megállapították, hogy az általában vett aktivitáshiány és a depresszió összefüggnek,

7 hasonlóan itt is megfigyelhető az, hogy a csonkfájdalom mint aktivitás csökkentő tényező fokozza a depressziót. A protézis: itt is érvényes az előbbi összefüggés, az aktivitáshiány által közvetített depresszióra. Továbbá a mobilitáson túl, a protézis segíti a testképpel összefüggő szorongás mérséklődését: minél elégedettebb valaki a protézissel, annál kisebb ez a fajta szorongása, mint a vizsgálatok megállapították. Szociodemográfiai faktorok: A nem a legtöbb vizsgálat szerint nem befolyásolja a pszichoszociális kimenetelt, néhány vizsgálat a nők fokozottabb depressziós kockázatát találta. A korra vonatkozó eredmények vegyesek, feltételezhetően az aktivitással összefüggésben egyes vizsgálatok korral növekvő depressziót találtak. A társas támogatásnál, az észlelt társas támogatás a fontos, ha ez alacsony, akkor rosszabbnak észlelik az amputált személyek az életminőséget, és nagyobb arányban jelentkeznek depresszív tünetek.. Itt kiemelt szerepe lehet a családi, rokoni, baráti kapcsolatoknak. A személyiségvonások: kevéssé feltárt terület. A publikált vizsgálatok szerint az amputáció előtti extroverzió, kockázatkeresés, optimizmus, az észlelt erősebb kontroll segíti a személyt abban, hogy jobban sikerüljön a társas beilleszkedés, kisebb legyen a depressziója, hogy elkerülje a fokozottabb alkalmazkodási zavart. Egy longitudinális vizsgálatban (Singh 2209) a szorongásos és depressziós tünetek időbeli változását nézték az amputációt követően 2-3 évig. Eszerint az amputációt követően gyakoriak e tünetek, majd rehabilitációs osztályon ezek csökkennek. Ezt követően, az elbocsátás után újra fokozódnak e tünetek Stressz, megküzdés Az amputációt egy adott krónikus betegségfolyamat, általában több évig tartó, számos szempontból megterhelő időszaka előzi meg. Más jellegűek azok a traumás eredetű amputációk, amelyek esetében hirtelen kerül sor amputációra, például baleset, vagy fagyás következtében. Ekkor más természetű is lehet az amputációt követő pszichés egyensúlyzavar: gyakrabban jelentkezik akár a balesettel összefüggésben is poszttraumás stresszzavar. Az amputációt megelőző időszak (is) krónikus stresszt jelent a vaszkuláris betegeknél.. A betegek küzdenek a végtagjuk megmentéséért, megpróbálnak mindent, érműtéteknek vetik alá magukat, infúziós kezelést igényelnek, és egyéb alternatív gyógymódokat is

8 kipróbálnak. Ezek gyakran gyógyulást is hoznak, legalábbis egy időre. Az amputáció előtti időszak többnyire rendkívül megterhelő; erős és gyógyszerrel is csak kevéssé csillapítható fájdalomban, ezzel összefüggésben alvászavarban, és járásproblémákban szenvednek a csonkító műtét előtt álló emberek. Nagy a lelki teher is, hiszen ami előtt állnak az ismeretlen és rendkívül baljós (akiknek már volt amputációjuk azok legalábbis ebben a vonatkozásban könnyebben viselik). Ez az időszak felőrli az embert, kimeríti erőforrásait. A lelki megküzdés nagyban függ attól a sérülékenységtől, ami nem a testi betegség következménye, hanem sokféle összetevőt rejt magába és amely hajlamosítja a személyt pszichés egyensúlyvesztésre. A biológiai vulnerabilitás mellett témánk szempontjából kiemelt jelentőségű a pszichológiai és szociális vulnerabilitás (Tringer 2005). A szocializáció során elsajátított minták, a családi minták, az érzelmi biztonság jelenléte, a kognitív sémák, a megküzdés módja, a szociális helyzetben rejlő erőforrások mind-mind befolyásolják a személy megküzdési lehetőségeit e krónikus betegség által megvalósuló állandó stresszel, és az amputációval összefüggő stresszel. Az amputáció más és más jelentéssel bír az emberek számára, és ez az élettörténetből válik megérthetővé. Az amputáció súlyos veszteség és lelki teher, és az ebből fakadó negatív érzelmi állapot, amíg nem ér el bizonyos mértéket, addig természetes folyamatnak tekinthető. A veszteség utáni megdolgozás ez, bizonyos értelemben vett gyászmunka (Pilling 2003). A veszteségre mindazonáltal már a műtét előtt is készülnek, és magukban döntést hoznak, felvállalják. Gyakran a veszteséggel összefüggő emocionális állapotot időlegesen felül is írja az a megkönnyebbülés, hogy hirtelen jelentősen csökken a fájdalom az amputációval, és hogy már eldöntött tény vált abból a sok testi és lelki vívódó kínlódásból, ami a megelőző időszakot jellemezte. Az amputáció lelki következményei tehát függnek a személy vulnerabilitásától. A történésre adott pszichológiai válaszállapot súlyosabb is lehet és ekkor túlnyomórészt szorongásos és affektív tünetegyüttesekben jelentkezhet. Fentebb láthattuk, hogy ez a pszichoszociális krízisállapot amputációt követően gyakori (Singh 2009), és azután a vizsgálatok szerint csökken. A magas fokú stresszel való megbirkózás felveti a megküzdési képességek közötti különbségekre vonatkozó kérdéseket. A vizsgálatok szerint nem mindegy, hogy milyen módon küzd meg a személy általában a nehéz helyzetekkel, mert az amputációval is megküzdést igényel. Így fentebb már volt szó a fantomfájdalom és a depresszió összefüggéséről. A

9 fantomfájdalom és megküzdési mód közötti összefüggést vizsgálta Richardson és munkatársai (2007). Eszerint a fantomfájdalom a pozitív kapcsolatban volt a amputáció előtti fájdalom intenzitással, itt is elsősorban a (vizuális analóg skálán mért) legnagyobb fájdalommal. A szerzők szerint az amputáció előtti fájdalom felerősítheti azokat a neuronális rendszereket, amelyek a fájdalomérzésben szerepet játszanak és ezért alakul ki aztán nagyobb valószínűséggel fantomfájdalom. A megküzdést tekintve a megküzdési kérdőív összpontszáma és a passzív megküzdés, és ennek mindkét alskálája is, a katasztrofizálás és az imádkozás/reménykedés erős kapcsolatot mutatott a fantomfájdalommal. A katasztrofizálás még a fájdalom gyakoriságával is kapcsolatban állt. Noha ez a vizsgálat nem volt alkalmas oki következtetések levonására, mégis támaszkodva az egybehangzó más vizsgálati eredményekre, a szerzők szerint a megküzdési mód valószínűleg jelentősen befolyásolja a fájdalom kialakulását és fennmaradását. Az amputációt követő pszichoszociális adaptációt is befolyásolja a megküzdési mód. Egy vizsgálatban (Desmond 2005) a következő összefüggéseket találták: (főleg traumás eredetű amputációt elszenvedett személyekről van szó): a társas támogatást kereső móddal élő emberek esetén kisebb volt a depressziót és javult a társas adaptáció; a problémamegoldó megküzdéssel élők esetén kisebb mértékű volt a depressziós és a szorongásos állapot, az elkerüléssel élő embereknél viszont nagyobb mértékű volt a pszichológiai distressz, és rosszabb az alkalmazkodás. Mivel a megküzdési mód tanult és a kontextus szerint is változó hozzáállás a problémákhoz, és mivel ilyen kihatásai vannak, nem csak az egyébként hatékonyan nem gyógyítható fantomfájdalomra és a pszichológiai adaptációra, ezért a hatékonyabb megküzdési módra történő átállással javulhatnak az amputált személy esélyei a jobb észlelt életminőség elérésére, és arra is hogy megóvják magukat a súlyosabb pszichoreaktív zavar felléptétől. A stresszre mint kihívásra való megküzdés képessége tehát nagyon lényeges kérdés. A stresszreakciókban fontosak azok a diszfunkcionális attitűdök is, amellyel az ember viszonyul magához és a környező társas világához. Ezek a képességek és a kognitív viszonyulás pszichoterápiás módszerrel jól alakítható (Mórotz 2005b, Perczel 2005b) Az alkalmazkodási zavar kérdésköre Az amputáció tehát gyakorta olyan lelki nehézségeket vet fel amelyhez a személynek nincs meg a megküzdési jártassága és kapacitása és ezek a tényezők általában

10 pszichoreaktív állapotot idéznek elő. Ennek heveny formája a krízisállapotot, mely definíciója szerint "a személy lelki egyensúlyának súlyos veszélyeztető zavara, amely abból fakad, hogy az adott helyzetet sem elkerülni, sem a rendelkezésre álló eszközeivel nem képes" (Tringer 2005, 439. o.). Tehát ez olyan állapot amely általában rövid ideig tart, és nagy figyelmet igényel a szuicid veszély miatt is. Általában a súlyos életesemények, katasztrófák, megrázkódtatások által kiváltott lelki zavarok egyensúlyvesztések a pszichoreaktív állapotok. Ezeket a BNO-10 a a "Súlyos stressz által kiváltott reakciók és alkalmazkodási zavar" fejezetben tárgyalja, míg a DSM- IV-nek pedig "Alkalmazkodási zavarok" és a "Szorongásos zavarokban" főleg két kórképe tartozik ide. Az etiopatogenezis szerinti több kritérium közül is kiemeljük a következőket: a tünetek megjelenése és a kiváltó események összefüggnek, és a kiváltó tényezők megszűntével a tünetek is enyhülnek. Azaz a kiváltó esemény oki szerepet játszik, nélküle a zavar elő sem állt volna. Ugyan belejátszik a kialakulásába a személ sérülékenysége is a stresszes helyzetekben, de mégis, a kiváltó hatás nélkül nem jött volna létre. Nem endogén természetű tehát, ha például depressziós tünetegyüttesként mutatkozik. A szorosabban vet témánk az amputáció, és az ezzel összefüggésbe lévő súlyos lelki egyensúlyvesztés, amely affektív és szorongásos és viselkedéses összetevőkkel is bírhat. Ezek ha egyéb feltételeknek is megfelelnek alkalmazkodási zavarként jelölhetők. Jóllehet az alkalmazkodási zavar adekvát kategóriának tűnik ebben az összefüggésben, mégis a szakirodalmi szövegek e kategóriát ritkán használják. Az amputációval összekapcsolódó súlyosabb lelki zavarokat, depresszióként, szorongásos zavarként vagy tünetegyüttesként veszik, és az empirikus vizsgálatok is erre vonatkoznak. Ugyanakkor a BNO-10 alapján nem lehet depressziós epizód diagnózist adni, ha az alkalmazkodási zavar jobban magyarázza a helyzetet (BNO , 53. o.). És ez megtehető mert az alkalmazkodási zavar egyik altípusa éppen a depressziós altípus, mikor a vezető tünetek depressziós tünetegyüttes formájában nyilvánulnak meg. Úgy tűnik, a szakirodalom szerint, hogy az alkalmazkodási zavar mint diagnosztikus kategória még további tisztázásra vár (Laugharne 2008), még nem teljesen kiforrott konceptuálisan, hiányozik még a (differenciál)diagnosztikus, kauzális, epidemiológiai és kezelési kérdések pontos megválaszolása Az amputáció következtében kialakuló alkalmazkodási zavar egyes

11 összetevőinek rendszerszemléleti szempontú megközelítése Az amputációt elszenvedő ember nagymértékű testi és a lelki változást él át. E traumatikus változás megváltoztatja a testi és lelki képességeit is, és megváltoztatja a helyzetét is a szűkebb és tágabb környezetében is. Ezen egzisztenciális változások megértésében a rendszerelmélet hasznos iránymutatóul szolgálhat. Nézzük meg ebből a szempontból az amputációt elszenvedett ember helyzetének összetevőit, és a családii szerepek változását. A rendszerelmélet szerint az emberi kapcsolatok, csoportok, családok működésének adekvát leírásában fontos figyelembe vennünk az emberek közötti kapcsolatok interakcionális jellegét (Dallos 2001). Az emberek a rendszerekben kölcsönhatásban állnak és a reciprok kölcsönhatások alapján kialakuló interperszonális kapcsolati dinamikában egymást kölcsönösen meg is határozzák. Kialakulnak visszatérő viselkedési minták, cirkularitások. Kívülről úgy tűnik, mintha ezek alapján a rendszer, a család bizonyos szabályok alapján működne, így tartva fenn egyensúlyát. A családi rendszer állandóságát, az így kialakuló homeosztázist a tagok a reciprocitás, és a komplementaritás elve alapján tartják fenn. A rendszerben megragadható tudatos vagy implicit szabályrendszerek kapcsolati viszonyok és hierarchiák, scriptek által kialakuló dinamikus egyensúlyban a változások éppen a homeosztázist vannak hivatva megőrizni. Ezek az elsőrendű változások. A család mint rendszer alrendszerekből áll, és maga is része nagyobb rendszereknek, amelyekkel kölcsönhatásban áll. Az amputáción áteső beteg nem csak a családi rendszer része, hanem például lehet maga is szülő, s így a szülői alrendszerhez tartozik, viszont maga a családja része a nagyobb rokoni rendszernek, vagy éppen a lakókörnyezet rendszerének. A családon belüli változások, vagy éppen magára a családra kívülről ható hatások révén beálló változások lehetnek olyan mértékűek is, amely révén a család mint rendszer kimozdul dinamikus egyensúlyi állapotából, és maga mint rendszer változik meg: az efféle változásokat másodrendű változásoknak nevezzük. A család homeosztatikus dinamikus rendszer, de időnként változnia kell szükségképp, ahogy a családi életciklusokban eljön ennek az ideje, például ha a gyerek elköltözik otthonról. Ezek is másodrendű változások, de hozzátartoznak a család mint rendszer fejlődéséhez. A másodrendű változások, a családi kapcsolatok, kölcsönhatások, implicit és explicit szabályok változása nehéz időszakot jelent a család életében, krízis állapottal járhat együtt. A család mint rendszer szokásos fejlődésének másodrendű változásait normatív

12 kríziseknek hívjuk. Ezáltal új szabályok, és új egyensúlyi állapot alakul ki. A család életében mint a rendszer működésében másodrendű változást, s krízist hozhat a maradandó károsodással járó súlyos testi betegség is, így végtag amputációja is. Ez általában túlhaladja a családi mintázat teherbírását, és az egyensúlyt fenntartó erők kimerülnek. (Barnes é.n.) A korábbi családi szerkezet megváltozhat, és új mintázatok jöhetnek létre, és nagy az esélye annak, hogy maradandó a változás áll be a család mint rendszer egészében. Ez ugrásszerű változást jelent, és a család egészének megterhelő. Az amputációt elszenvedett ember rehabilitációja figyelembe kell vegye a család egészében beálló változást is. Ez gyakran abban a kérdésben élesedik ki, hogy hol lesz a helye például a korábban már egyedül élt szülőnek, aki az amputáció következtében már nem élhet ezentúl önállóan. Új határok alakulnak ki a családtagok körül. Másféle határok pedig megszűnhetnek. Az amputációban a családi krízis időben elnyúló folyamatot feltételez: a krónikus betegség amputáció előtti időszaka már megváltoztatja a homeosztázist, például a beteg éjszaka csak ülve tud aludni, vagy egyáltalán nem tud aludni, és a házasfél részéről fokozott támogatást igényel. Maga a megelőző időszak a reményekkel és törekvésekkel és a vészt jósló betegségfolyamattal, új berendezkedésre kényszeríti már a családot. Az amputáció előtti közvetlen időszak már a döntés időszaka, a beleegyezésé. Itt általában a döntésben nagy szerepük lehet a családtagoknak és a környezetnek. A nehéz döntést sokan a gyerekükre hivatkozva tudják maguk számára elfogadhatóvá tenni. Az osztályra bekerülve nem csak a műtét előtti érzésekkel kell megküzdeniük, hanem az osztály látványának egyesek számára gyakran sokkoló hatásával. Az osztályon be kell illeszkedniük egy nagyobb rendszerbe, amely maga is alrendszerekből áll. Legfontosabb a betegek és a dolgozók alrendszere. Az érkező betegnek a fájdalomtól és a leendő amputációtól lelkileg beszűkült állapotban kell felvenni a kapcsolatot az osztályon lévő emberekkel. Ezek az élmények gyakran maguk is krízis állapotot idéznek elő. A műtét előtt természetes a szorongás és a félelem állapota, és ez változik egyéni érzékenységtől, a korábbi tapasztalattól, valamint az esetleges fóbiás félelmek jelenlététől. Jelentős lehet az attól való félelem is, hogy a beteg kénytelen elszakadni a családtagjaitól a műtét miatt. (Holland 1990) Az orvosok, nővérek, pszichológusok gyógytornászok információkkal, érzelmi támogatással segíthetik a családot. Nemcsak a beteg informálása a fontos, hanem a hozzátartozóké is, a titoktartási szabályok betartásával. A beteg általában nem egyedül

13 érkezik, hanem egy vagy több hozzátartozóval. Az amputációs műtét a általában másodfokú változást idéz elő a családi rendszerben. Ha az adott betegnél nem ez az első amputáció, akkor e változás kisebb mértékű is lehet. A beteg a rehabilitációs osztályon kiszakad a családi rendszer megszokott teréből, és átmenetileg egy számára korábban idegen rendszer része lesz. Az osztály által alkotott rendszert általában nem változtatja meg a beteg, ez valami állandóságot képvisel, a maga megszokásaival, hierarchiájával, explicit és implicit szabályival. Az osztályra érkezés során az amputációra érkezett személy nagyfokú bizonytalanságot és kiszolgáltatottságot él meg. Bekerült egy totális intézménybe, amelyre nincs igazán ráhatása. Fontos ezért hogy ezt az érzelmi állapotot a dolgozók mint a osztály alrendszerének tagjai, oldani próbálják. A környezet először nehéznek tűnhet, de aztán akár otthonossá is válhat. Fontos, hogy a beteg feltehesse a kérdésit, és megismerje minél hamarabb az osztállyal kapcsolatos fontos alaptényeket. A szabályok észlelése biztonságot adhat, e beszűkült állapotban ismerősség érzetét keltheti, hiszen már több kórházat is megjárt a beteg azelőtt, mielőtt az osztályra került volna. Az osztály sajátos rendszer, az egyik alrendszere állandó tagokból áll, míg a másik alrendszere, a betegek folyton cserélődnek. Az osztályos élet meghatározója ezért sokkal inkább a dolgozók munkavégzési módja, személyisége, életfilozófiája, stb. és az itt, és ezek hatására is kialakított szabályrendszer. A betegek alrendszere hatást gyakorolhat az osztály működésére, de ez a hatás általában megmarad az elsőfokú változásnál, az elbocsátáskori önkéntes véleményadás, vagy az olykor adódó "ügyek" ritkán eredményeznek valódi rendszerváltozást. A beteg tehát egy állandó rendszerbe illeszkedik bele, átmenetileg a műtét és az azt követő rehabilitáció során. A páciens egyéni krízisét ebben éli meg és ebben küzdi meg. A családtagok látogatják, de átmenetileg a családi rendszer a megszokott téri vonatkozásban felfüggesztődött. A család többi tagja külön éli meg a maga sajátos és szükségképp meglévő krízisét. A családtagok is tanulják az új helyzetet, és a beteg is, csak éppen nem egy térben. Fontos lehet a családtagok informálása pszichés támogatása, pszichoedukációja (Mohta 2003). Ezáltal ők is eligazodhatnak a betegség által kialakuló és várható nehézségekben, felkészülhetnek az esetleges problémákra. A családtag veszteségét a család többi tagja is megéli, bűntudatuk lehet, depressziós érzések lehetnek jelen. A beteg pedig fokozott szakmai támogatás mellett készülhet hazatérésre. Fontos a beteg számára a többi beteggel kialakuló kapcsolata is. Sokat segíthetik őt azok az információk, amelyeket azoktól kap, akik hasonló problémákon már átküzdötték

14 magukat. Kialakulnak modellhelyzetek, modelltanulás: a protézis hordhatóságába vetett hitet gyakran abból nyerik, hogy másokat látnak már jól járni protézissel. A betegtársak információit érthetően gyakran hitelesebbnek érzik, ez olykor félre is vezetheti őket, hiszen e helyzetükben gyakran nem számolnak a vélemény és a megélt állapot szubjektivitásával. A betegtársak közösséggé is formálódhatnak, kialakulhatnak "jó csapatok", ami révén beteg a rehabilitációt könnyebben, hatékonyabban élhetik meg. A szakmai segítséget a fentebb részletezett interdiszciplináris rehabilitációs team biztosítja. Az akut ellátás és a rehabilitáció során fontos, hogy bevonjuk a betegeket az őt érintő döntésekbe. Az egyik lehetséges csapda a betegekkel való foglalkozás során az, ahogyan fentebb részleteztük, ha túlságosan hagyatkozunk a vélt beleérző képességünkbe. Láthattuk, hogy az egészségügyben előforduló határhelyzetekben ez gyakran félrevető lehet (Kothari 2006). Az osztályon tartózkodás során megjelennek azok az elemek, amelyek az új családi szerkezet alapjai lehetnek. A család szembesül a nehézségekkel, és fokozott támogatást nyújt a betegnek, vagy ellentétes végletként éppen elmenekül a helyzetből. A "mentálisan egészséges" család (Barnes é.n. 28. o.) a külvilágból érkező gondolatokat, hatásokat könnyebben befogadja és képes ezekre adekvátan reagálni, és képes új megoldásokat találni. Ezzel ellentétben a rigid és kaotikus családok az eredeti modellt akarják mindenáron fenntartani, még akkor is amikor az már nem lehetséges. Az amputáció révén kialakuló családi krízisállapot válaszút elé is állatja a családot, kialakíthatnak akár a korábbinál jobban működő családi rendszert, de bele is csúszhatnak inadekvát megoldásokba. Az előbbi esetben a család előnyére újul meg, és a krízis kreatív krízisnek tekinthető Az amputáció következtében kialakuló alkalmazkodási zavar egyes összetevőinek tanuláselméleti szempontú megközelítése Az amputáció következtében kialakuló alkalmazkodási zavar gyakran krízis állapot talaján jön létre, melyet a traumatikus élmény okoz. Ez a krízis a veszteségről és a új helyzettel való megbirkózásról szól, és magas stressz szinttel jár együtt. A megküzdési képességek összefüggésben vannak a személyiségfejlődés során kialakult kognitív struktúrákkal. Az alkalmazkodási zavar létrejöttében e kognitív szint fontos szerepet játszik, ennek szerkezete megakadályozhatja a megváltozott helyzethez való adaptív

15 reakciót. A megváltozott helyzetet a testi és lelki veszteség idézte elő, amely egyfajta tágabban értelmezett gyászfolyamatot indít el. Ez, ha a veszteséggel való megküzdés éppen az előtörténet miatt, vagy a jelenben ható erők miatt nem adekvát, súlyos depresszív állapotot okozhat. Mindezeknek a tanuláselméleti szempontú értelmezése megvilágíthatja a rendszerelméleti tárgyalásban tárgyalt krízisállapot további összetevőinek fontos jellegzetességeit. A tanuláselméleti megközelítés szerint a viselkedésszerveződés, a személyiségszerkezet, a kognitív folyamatok főként tanulás révén alakultak ki és a tanulás révén alakíthatók is. A jutalmak, megerősítések, büntetések, gátlódások szerveződésében ismerjük meg a világot, és ezek által alakul ki a saját énazonosságunk, és a személyiségünk. A kezdeti behaviourális megközelítés után a kognitív fordulat révén a inger és a válaszreakció közé az időbeli folyamatszerveződésben hangsúlyosan és meghatározóan lépett be a személyiségünk alapján kódolt kognitív szint. Az ingerre a kognitív rendszer modifikációja révén reagálunk. A gondolkodási, értékelő folyamatok, és az érzelmek révén válik a válasz személyessé az ismeretfeldolgozói hierarchikus rendszer eredményeként. Ezek feltárásával megérthetővé válnak a reakcióink. A kognitív rendszer hierarchikus több szintű struktúra. A legmélyebben találhatóak az alaphiedelmek, amelyek meghatározzák a beállítódásunkat. Ezek olyan kognitív sémákat jelentenek, amelyek révén értelmezzük a világot, önmagunkat. A következő szint az ezek alapján szerveződő attitűdök szintje, amelyek azután összefüggnek az automatikus gondolatokkal (Perczel 2005c). Az egyes szintek meghatározó módon befolyásolják az egyéni jóllétet, és a megküzdést a problémák esetén. Bizonyos sémák, attitűdök, automatikus gondolatok lelki megbetegedésekre hajlamosítanak. Az, hogy bizonyos élethelyzetek egyesekben lelki problémákat idéznek elő, másoknál pedig nem, az egyéni élettörténetben értelmezhető sérülékenységtől, ún. vulnerabilitástól is függ. A felnőttek magatartásrendszerének szocializációs zavarai a megterhelő életesemények hatására lelki zavarokat idézhetnek elő. A diszharmonikus szocializáció vulnerabilitást jelent, az egyén nehezebben tud megbirkózni a megterhelő életeseményekkel, a nagyfokú stresszel (Tringer 2005). A lelki nehézségek hátterében kognitív jellegű sérülékenység is megfigyelhető: a diszfunkcionális ismeretfeldolgozási funkciók alapját a diszfunkcionális kognitív rendszer képezi, melyben logikai hibák, kognitív torzítások vannak jelen. A kognitív paradigma szerint ennek összetevői megismerhetőek az egyén reakcióiból, a vele történt interjúkból és

16 a tesztek révén. A szakdolgozatban ismertetett esetben a páciens depresszív lelkiállapottal küzdött és eleinte krízisállapotot élt meg. A fentebb ismertetett kognitív rendszer a szocializációs zavarok esetén sérülékenységet jelent. A fejlődés során a szülők, a környezet ráhatásaként, a tanulási folyamatok eredményeképpen olyan sémák válnak meghatározóvá, amelyek ún. diszfunkcionális attitűdöket mobilizálnak. Ezek befolyásolják az ismeretfeldolgozást és maladaptív beállítódást hozhatnak létre, amely a megterhelő életesemények esetén nem ad megfelelő védettséget az események miatt bekövetkező tartós stresszterheléssel szemben. A személyiség egyensúlya megszűnik, és pszichés, valamint pszichiátriai zavarok léphetnek fel. A személy kognícióiban ekkor fokozottabban megfigyelhetők olyan intruzív, negatív automatikus gondolatok, melyek a diszfunkcionális attitűdök és sémák jelenlétére irányíthatják a figyelmünket. A depresszióval jellemezhető állapotokban kerülő embereknél jellemzőek a diszfunkcionális attitűdök. Ezen attitűdök három csoportba sorolhatóak Beck szerint, saját magunkra, a világra, és a jövőre vonatkoznak, depressziós triádot alkotnak (Beck é.n.). Tringer e felosztást tovább taglalta és az ezáltal kialakuló kategóriákat kognitív tetrádnak nevezte el és a világra vonatkozó diszfunkcionális attitűdökben megkülönböztette azokat, amelyek a társas, személyes világra, és azokat amelyek a valóságra egyébként vonatkoznak (Tringer 2005). A depresszió során az egyén olyan beállítódások szerint reagál, amelyek révén benne tartja magát egy diszfunkcionális cirkulusban. Az eseményeket az előbbi diszfunkcionális attitűdök, és kognitív torzítások révén negatívan értelmezi, melyek negatív hangulattal, maladaptív viselkedéssel és megterhelő fiziológiai állapottal járnak. Ezen összetevők visszahatásukban erősítik a cirkulust. Az amputáció lelki következményei a sérülékenyebb személyeknél szorongásos és affektív tünetegyüttest idézhetnek elő. Pszichoszociális krízisállapot is gyakori az amputációt követően (Singh 2009); mely a rehabilitációs folyamat során általában csökken. Az amputációs műtét és a posztoperációs helyzet nagyfokú stressze az esetlegesen fennálló személyiségzavart fokozhatja (kényszeresség, hisztéria, paranoiditás) (Holland 19990). A helyzettel való megküzdés szempontjából a coping stratégiák sajátosságai mérvadóak. A stresszre sokféle módon reagálhatunk, sokféle válaszreakciónk lehet. Ezeket a tesztekben mérhető eredmények faktoranalitikus vizsgálata szerint több csoportba lehet osztani. A vizsgálatok szerint egy adott személyre többé kevésbé jellemző, hogy probléma fellépte esetén általában milyen megküzdési módot választ. Ez összefüggésben van természetesen a kognitív rendszerrel is.

17 A megbetegedett végtag eltávolításába való beleegyezés, a csonkító műtét maga, és a rehabilitációs folyamathoz való sikeres alkalmazkodás, az osztály megismerése, a jövőt érintő kérdésekkel való szembenézés megküzdést igényel. Ugyan az amputáció általában kivéve a baleseteket nem hirtelen csapásként éri a személyeket, tudnak az eshetőségről, kognitívan felkészülhetnek rá. Mégis pszichésen igen nehéz annak valódi hatását felmérni: a valós érzelmi terhelést, a testsémaváltozást, a testi funkciók megváltozását. Ezért krízis, debilizáló szorongás, a valóságérzékelés csökkenése, alakulhat ki a műtét előtt és azt követően. Amennyiben az amputációra baleset következtében kerül sor, a műtét maga is traumatikus hatással van a személyre, és kríziskezelést igényel (Mohta 2003). A fantomfájdalom igen jelentős tényező a műtétet követő hangulati problémákban. A vizsgálatok összefüggést mutattak ki a coping stratégiák és a fantomfájdalmak között. Az egyik vizsgálatban a passzív megküzdési mód, és alskálái, a katasztrofizálás és a reménykedés szignifikáns pozitív korrelációban állt a fantomfájdalommal (Richardson 2007). Egy másik vizsgálatban a coping adaptivitását féligstruktúrált interjúk alapján felbecsülve azt az eredményt kapták a vizsgálatot végzők, hogy minél "jobbnak" volt ítélhető a beteg megküzdési képessége, annál kevésbé volt fantomfájdalma. Az amputáció testi-lelki veszteség, és ez gyászfolyamattal jár, amennyiben a gyász fogalmát nem szűkítjük be a szignifikáns személy halála után kialakuló lelki folyamatra, hanem ennek tekintjük például a válást is, és az egyéb komoly veszteséget, s az amputációt is. A gyász pedig a tágabb értelemben is az egyik legerősebb krízisprovokáló tényező (Fedor 2003). A krízisállapot a személy lelki egyensúlyának súlyos zavara, amely abból fakad, hogy a személy az adott helyzetet sem elkerülni, sem pedig a rendelkezésre álló eszközeivel megoldani nem tudja (Tringer 2005). A krízis gyakran egy korábbi élettörténeti esemény miatt váltódik ki ez is számíthat tehát abban a kérdésben hogy kire mennyire hat patologikus módon egy veszteség. Az ún. időzített krízisben gyakran a múltbeli trauma, válság játszik döntő szerepet, és ez provokálja a krízist. (Fedor, 2003) 2.8. Az amputáció által kialakuló kialakuló alkalmazkodási zavar egyes összetevőinek pszichodinamikus szempontú megközelítése A pszichodinamikus megközelítés szerint a személyiségfejlődésben döntő szerepe van a kisgyermekkori években megtapasztaltaknak. A fejlődés analitikus személetű megközelítése szerint ha a a fejlődés egyes stádiumaiban valami zavar lép fel, vagy olyan

18 traumatikus élmény következik be amely nem oldódik fel, akkor az egyén mintegy fixálódhat e szakaszhoz, tudattalanul, ami a felnőtt életében sérülékennyé teszi. Többek között konfliktusra, krízisre, veszteségre lelki működésében regressziós jelenségek jelennek meg és erősödnek fel, s a megoldási módszerek már nem az akkori helyzetre adott adekvát válaszként mutatkoznak, hanem egyfajta ismétlődésként, a korábban elfojtott, egykori gyerekkori traumájának komplex lelki helyzete köszön vissza. Az első tapasztalatok az anya gyerek kapcsolatban alakulnak ki, és ekkor fejlődik ki az a fajta bizalom, amit Spitz nyomán "ősbizalomnak" nevezhetünk. A csecsemő alszik és eszik, és ebben az időszakban az első kifejezett szükségleti érzése az éhség. Ha az éhségét az anyja nem csillapítja, akkor Freud szerint (Freud 1996) kínzó és erősödő érzést él meg, és vágyik arra a korábbi észlelésre, amikor éhsége korábban kielégült. E kielégülési emlékkép megszállásával is oldódhat valamelyest a kínzó éhség, és ez a kezdeti próbálkozása az emlékkép ún. hallucinatórikus megszállása. Ez azonban nem szünteti meg az éhséget, és ez készteti a csecsemőt arra, hogy más utat keressen: ezáltal elhagyja az elsődleges lelki működés terepét. Kialakul a emlékezés, a sejtés az omnipotencia hiányáról, és a korábbi megszállás a kezdeti gondolkodás első szimbolizált tárgya lesz. A csecsemő már nem a közvetlen kielégülésre törekszik az örömelv alapján, hanem idővel elfogadhatja a valóság késztetését a türelemre, és a vágyteljesítés nem közvetlen úton történő megvalósulására. Az örömelvvel szemben dominánssá válhat a valóságelv. A vágy anticipált megvalósulása, a várni tudás kialakulása (Gutwinski-Jeggle 1991) alapvető az éhség és a kielégülés megbízható ritmusában képződő időtudat kialakulásában. Az ősbizalom kialakulása és megerősödése ugyanakkor feltételekhez kötött. A csecsemő öröklött tulajdonságai, az anya válaszkészsége a gyermeke szükségleteire olykor olyan természetűek, hogy megakadályozzák az ősbizalom kialakulását, és a gyermek gyakori frusztrációt, bizalmatlanságot él meg. Intenzív projektív elhárításokkal él, és nem tanul meg kellő módon differenciálni a belső és a külső, között, nincs meg ugyanis a gondolkodásban formálódó realitáselv elfogadása, megtörik a megbízható idő élményének kialakulása, és nem épül be elemi szinten az változó élményállapotok, a megszűnés és az újraalakulás tolerálható élménye. A frusztráció időtlenségét éli meg a várni tudásban gyökerező időszerveződéssel szemben (Gutwinski-Jeggle 1991). Ha ez az állapot tartós, akkor nem épül ki a reprezentáció megbízhatósága, és e korai fixáció alapvetően befolyásolja a további kognitív-emocionális fejlődését. A gondolkodás nem válik természetes eszközzé a negatív élményekkel való megbirkózás folyamatában, a tolerálhatatlan fájdalmas élmények fel nem dolgozottan az elhárítómechanizmusok

19 örvényében tudattalanná válva hatnak tovább. A pszichodinamikai megközelítés szerint a biológiai, pszichológiai és pszichoszociális tényezők különböző mértékű dominanciája együttesen alakítja ki a személyiség specifikus diszpozícióját a személyiségfejlődés során. Az érzékenység egyrészt öröklött, mint temperamentum, másrészt viszont a az inkorporeált külső hatások alakítják; az ösztönenergiák révén egymás ellen feszülő motivációs erők szervezik és formálják a személyiség kognitív-emocionális struktúráját. A depresszió a pszichodinamikus szemlélet szerint patologikus gyászreakciónak tekinthető, még ha a felszínen nem nyilvánvaló is, hogy milyen és mikor elszenvedett veszteségről van benne szó. A depresszív állapotban sajátos az időstruktúra is, amelyet a betegek megélnek; a cselekvés nem a jövőbe irányul, és a jövőből táplálkozik hanem minduntalan a feloldhatatlan múltba kényszerül vissza, a depressziós beteg, mondhatni a tudattalan múltban él. Ez a kognitív-emocionális struktúra viszont önmagát tartja fenn, hiszen a változás éppen a jövőt, az eljövőbe vetett hitet tenné szükségessé. És az imént vázolt alapvető bizalmi hiány, az ősbizalom traumatikus hiánya a jövőt, az ismeretlent fenyegetőnek láttatja, annyira, hogy akár a negatív tapasztalatokhoz való tudattalan, de akár tudatos ragaszkodás legyen az uralkodó. A depresszió ezen elgondolás szerint összefüggésben áll a kora gyermekkori tapasztalatokkal, hiszen e tapasztalatok teszik nehézzé az elmúlás elfogadását, és a remény valamint a lehetséges jövő iránti bizalmat. Így viszont a veszteség, a testi egység elvesztése, az emiatt kialakuló gyász az amputáció következtében létrejövő regresszív állapottal való megküzdés igen nehézzé válik. A pszichoanalízis szempontjából a korai élményekhez kell visszamennünk ahhoz, hogy megérthetővé válhassanak a veszteséggel és a gyásszal kapcsolatos attitűdjeink és feltárhatóak legyenek az esetleges kóros gyász mélyen fekvő okai (Riskó 2003). Az amputáció traumaként jelenhet meg a személy egyéni lelki életében. A pszichoanalízis nem marad meg a lineáris determinizmus síkján, hiszen Freud "kezdettől azt írta, hogy az alany utólagosan átalakítja magában a múlt eseményeit, s hogy éppen ez az átalakítás adja meg ezen képességek értelmét, teszi azokat hatékonnyá, általuk vehet fel patogén képességeket" (Laplanche Pontalis 1994, 519.o.). A szubjektum szempontjából nincsenek objektív történések, hiszen a történések szubjektum számára való értelme attól függ miként viszonyul az illető eseményhez. E viszonyulást viszont a pszichoanalízis szerint, nem csupán a tudatos elemek határozzák meg. Az esemény integrálódhat az egyén élettörténetébe, elfogadhatóvá válik. Az is lehetséges viszont, hogy annyira

20 elfogadhatatlan, hogy a személynek saját védelme érdekében ki kell szorítania a tudatból, el kell fojtania. A pszichoanalízis szerint épp e tényezők azok, amelyek a múlt terheként akadályozhatják az eseményekkel való megküzdést. A traumatikus történésekben mutatkozik meg ez leginkább. A trauma "a szubjektum életének az az eseménye, amelyet ereje, valamint az jellemez, hogy a szubjektum nem tud megfelelő módon válaszolni az őt ért megrázkódtatásra és arra a tartós patogén hatásra, amelyet az a lelki szerveződésben előhív" (Laplanche Pontalis 1994, 486.o.). Egy esemény önmagában nem traumatikus. Akkor lesz az, ha a kialakult helyzetre az illető szubjektum nem tud megfelelő módon válaszolni. Ez pedig a szubjektum specifikus érzékenységével van összefüggésben, az öröklött alkati tényezőkkel, illetve a múltbeli élményekkel. Az amputáció is lehet olyan esemény, amely összefüggésbe kerül traumatikus korai eseményekkel, vagy maga is traumatikussá válhat egyes esetekben. Felidézhet gyermekkori sérelmeket, tudattalanba űzött fájdalmakat, és ezáltal lelki zavar formáját öltheti az amputáció körüli, illetve az azt követő állapot. Maga az amputáció is nehezen reprezentálható, hiszen mindig másmilyen, mint amelyre a beteg a műtétet megelőzően felkészülni próbál. Valami nehezen felfogható újszerű és a kilátástalanság veszélyét felidéző állapottal szembesül. Ilyen sajátos állapot a betegek mintegy 80%-ánál megjelenő fantomvégtag érzés, és a gyakori fantomfájdalom. Ez a testélmény zavarát is jelenti, hiszen olyan testrészről érezzük hogy van, amely a valóságban már nincsen. A testélmény a születés után alakul ki, amikor az újszülött kaotikus élményeket él át a különféle érzékelések alapján, kialakul ennek következtében a testszelf, amely megelőzi a pszichológiai szelf kialakulását. (Ábrahám 2008). Az újszülött és az anya között kialakuló interperszonális kapcsolat testi emléke azután modifikálja a későbbi viszonyt a saját testéhez. A testkép az énkép részévé válik, mintegy megalapozza azt. Nem megfelelő testszelf akkor jön létre, ha az anya nem megfelelően tükrözi vissza a gyermek jelzéseit, aminek következtében kialakulhat a szégyen és a alkalmatlanság érzése is (Lantos 2008). A korai tapasztalatok során kialakuló nem megfelelő testkép és ennek a fejlődés folyamán a tudattalanba fojtott aspektusai későbbi események (pl. trauma, veszteség) kapcsán kifejthetik patogén hatásukat. A személy ebben az értelemben sérülékennyé válhat a testét érintő változásokra. A fantomérzést a egyes pszichoanalitikus szerzők analógiába hozzák a hallucinációval, és az elveszett végtag hallucinatórikus visszaszerzésének, újra kiegészülésének tartják; ezzel összefüggésben jellemző, hogy az amputáltak rendszerint ép

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában. dr. Lukács Eszter magánpraxis

Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában. dr. Lukács Eszter magánpraxis Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában dr. Lukács Eszter magánpraxis Problémák a szexuális válaszciklus hagyományos, lineáris modelljével (avagy a férfi szexualitás Prokrusztész

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben. Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus

A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben. Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus Bemutatkozás Klinikai szakpszichológus, családterapeuta 2007-2011: Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat, pszichológiai

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

XII./2.1.2. Krízisszupporció

XII./2.1.2. Krízisszupporció XIII./2. fejezet: A lélektani segítségnyújtás a pszichoterápiás beavatkozás lehetőségei Bevezetés Sorolja fel az akut segítő beavatkozás elemeit! A mindennapi gyakorlatban az akut szomatikus ellátást végző

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A gyógyíthatatlan betegek pszichodinamikus pszichoterápiája

A gyógyíthatatlan betegek pszichodinamikus pszichoterápiája A gyógyíthatatlan betegek pszichodinamikus pszichoterápiája Riskó Ágnes Klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus Országos Onkológiai Intézet, A kemoterápia Az onkopszichológia meghatározása Új tudományág

Részletesebben

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt Sémakérdıív v a személyis lyiségzavarok mérésében Dr. Unoka Zsolt Személyis lyiségzavarok DSM-IV rendszere Személyiségzavarok általános kritériumai: 1. kogníciók (az a mód, ahogy önmagát, a másikat és

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

NORMA. Dr- Perczel Forintos Dóra. Mi a klinikai pszichológia? 1 DEFINICIÓ MODELLEK NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN

NORMA. Dr- Perczel Forintos Dóra. Mi a klinikai pszichológia? 1 DEFINICIÓ MODELLEK NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék NORMA 1. TÁRSADALMI KONVENCIÓ 2. KULTURÁLISA NORMA 3. STATISZTIKAI v.

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Pszichoszomatikus kórképek Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Testi tünetek A testi tünetek nagyon gyakoriak a gyermekek között elmúlt 2 hétben a gyermekek 24%-nak volt valamilyen testi panasza (Saps

Részletesebben

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató A kognitív terápia célja meglehetősen ambiciózus, mert többre törekszik az egyszerű tüneti kezelésnél. A terápia segítségével a páciens saját kognitív terapeutájává

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka Definíció, történet Nem diagnosztikai kategoria, hanem szemléletmód. Az ősi, holisztikus orvoslásban gyökerező alapelvek: India: tudatosság Kína: kiegyenlítés,

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

AZ EMLŐRÁK PSZICHÉS VONATKOZÁSAI

AZ EMLŐRÁK PSZICHÉS VONATKOZÁSAI AZ EMLŐRÁK PSZICHÉS VONATKOZÁSAI GERLINGER LILLA PSZICHOLÓGUS (ORSZÁGOS ONKOLÓGIA INTÉZET) Konferencia a női egészségről, az emlő egészségéről 2012. október 4. Az előadás tartalmából Az emlőrákról általában

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

Sématerápia elmélete, Dr. Unoka Zsolt Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika unoka@psych.sote.hu

Sématerápia elmélete, Dr. Unoka Zsolt Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika unoka@psych.sote.hu Sématerápia elmélete, terápiás technikák Dr. Unoka Zsolt Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika unoka@psych.sote.hu Sématerápia Jeffrey E. Young által kidolgozott integratív terápiás

Részletesebben

PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE

PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE Pszichológus: Bujdosó Balázs Déri Barna Krekó Kata Művészetterapeuta: Giczi Andrea Horváth Judit Takács Marianna

Részletesebben

II./1. fejezet: Az első szakasz. A pszichoterápia indikációi

II./1. fejezet: Az első szakasz. A pszichoterápia indikációi II./1. fejezet: Az első szakasz. A pszichoterápia indikációi Bevezetés: A pszichoterápiás folyamat az első kapcsolatba lépéstől a terápia lezárásáig tart. A folyamatot három fő szakaszra szokás tagolni.

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

Szükségletek és személyiség

Szükségletek és személyiség Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,

Részletesebben

Autizmus-specifikus terápiák kisgyermekkorban

Autizmus-specifikus terápiák kisgyermekkorban Autizmus-specifikus terápiák kisgyermekkorban Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! TÁMOP 3.1.6.-11/2-003 Mohács 2012. 09.28. Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány, ELTE BGGYK Autizmus spektrum zavar o Organikus

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

MIÉRT ÉPPEN VELEM TÖRTÉNIK? A poszttraumatikus stressz betegség felismerése, jellemzői és kezelése

MIÉRT ÉPPEN VELEM TÖRTÉNIK? A poszttraumatikus stressz betegség felismerése, jellemzői és kezelése MIÉRT ÉPPEN VELEM TÖRTÉNIK? A poszttraumatikus stressz betegség felismerése, jellemzői és kezelése Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 1 A PTSD aktualitása Háborús

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Terápia és szemlélet

Terápia és szemlélet Terápia és szemlélet A krónikus deréktáji fájdalom testi, lelki tüneteinek kezelése Simoncsics Eszter Rehabilitációs Centrum Egyesített Szent István és Szent László Kórház 2015.06.05. Bemutatkozás Reumatológus

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés,

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI Dr.Balázs Anna Autizmus Alapítvány, Budapest e-mail: abalazs@autizmus.hu www.autizmus.hu 2008.01.18. ALAPFOGALMAK, ALAPINFORMÁCIÓK ASD és autizmus: Lényege

Részletesebben

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,

Részletesebben

Sématerápia BPD koncepciója. Biztonságos kötődés szükséglete 2012.11.19. BPD-ben igazoltan hatékony csoportterápiás módszerek

Sématerápia BPD koncepciója. Biztonságos kötődés szükséglete 2012.11.19. BPD-ben igazoltan hatékony csoportterápiás módszerek Csoportterápiák speciális betegcsoportok esetén: borderline személyiségzavar Dr. Unoka Zsolt Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika BPD-ben igazoltan hatékony csoportterápiás módszerek

Részletesebben

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani

Részletesebben

Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus

Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus Krónikusstressz és daganatképződés TU inc fejlődés kezelés

Részletesebben

Pszichológiai segítségnyújtás bemutatása a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat munkájában

Pszichológiai segítségnyújtás bemutatása a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat munkájában Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Pszichológiai segítségnyújtás bemutatása a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat munkájában Hegedűs Ibolya TÁMOP-5.6.2. Nyitó konferencia Siófok,

Részletesebben

Közösségi mentálhigiéne

Közösségi mentálhigiéne Közösségi mentálhigiéne A folyóparton egy vidám társaság mulat önfeledten; esznek, isznak,beszélgetnek. Egyszer csak segélykiáltást hallanak a folyó felől. A folyóban valaki fuldoklik. A társaság egyetlen

Részletesebben

Lelki egészség. Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

Lelki egészség. Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet Lelki egészség Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet érintés, intimitás, biztonság, testi közelség, református dicséret, kapcsolat a közösséggel, család része, lelki örökség, éneklés, gyülekezet,

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

11. Vizin Gabriella: Depresszió és kötődési stílusok

11. Vizin Gabriella: Depresszió és kötődési stílusok 11. Vizin Gabriella: Depresszió és kötődési stílusok Egyetlen lehetőségünk a betegségek elkerülésére, hogy megtanulunk szeretni. Menthetetlenül megbetegszünk, ha a frusztrációk miatt képtelenné válunk

Részletesebben

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Dr. Harrach Andor Pszichiáter, pszichoszomatika és pszichoterápia szakorvos D SE Magatartástudomámyi Intézet,

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások A témával kapcsolatos előismeretek A témával kapcsolatos

Részletesebben

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.

Részletesebben

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet A család társas támogatása és a lelki egyensúly Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet Vonatkoznak-e az alábbi állítások a XXI. század családjaira? Biztonságos kötődést és

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

Dr. Égerházi Anikó Debreceni Egyetem KK Pszichiátriai Klinika. Viselkedés-kardiológia

Dr. Égerházi Anikó Debreceni Egyetem KK Pszichiátriai Klinika. Viselkedés-kardiológia Dr. Égerházi Anikó Debreceni Egyetem KK Pszichiátriai Klinika Viselkedés-kardiológia A viselkedés-kardiológia fő területei Egészség magatartás Érzelmek Mentális beállítódás Stressz kezelés Szociális kapcsolatok

Részletesebben

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány Mottó LÁTNI ÉS HALLANI azt, ami bennem van, és nem azt, aminek lennie kellene; ELMONDANI azt, ami érzek

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEK LAIKUSOK SZÁMÁRA

LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEK LAIKUSOK SZÁMÁRA TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEK LAIKUSOK SZÁMÁRA Valamennyi betegségre igaz az, hogy a korai felismerés jelentősen növeli a gyógyulási esélyeinket és csökkenti a kezelések súlyosságát.

Részletesebben

HÁBORÚS ÁLLAPOTOK? Poszttraumás stressz zavarra utaló jelek hajléktalan emberek körében a Február Harmadika adatfelvétel alapján

HÁBORÚS ÁLLAPOTOK? Poszttraumás stressz zavarra utaló jelek hajléktalan emberek körében a Február Harmadika adatfelvétel alapján HÁBORÚS ÁLLAPOTOK? Poszttraumás stressz zavarra utaló jelek hajléktalan emberek körében a Február Harmadika adatfelvétel alapján PTSD - Poszttraumatikus stressz zavar Kialakulására azokban az esetekben

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,

Részletesebben

Autizmussal élő hallgatók a felsőoktatásban. Krausz Katalin gyógypedagógus AOSZ Őszi Tamásné gyógypedagógus Autizmus Alapítvány, ELTE BGGYK

Autizmussal élő hallgatók a felsőoktatásban. Krausz Katalin gyógypedagógus AOSZ Őszi Tamásné gyógypedagógus Autizmus Alapítvány, ELTE BGGYK Autizmussal élő hallgatók a felsőoktatásban Krausz Katalin gyógypedagógus AOSZ Őszi Tamásné gyógypedagógus Autizmus Alapítvány, ELTE BGGYK Autizmussal élek, de nem autista vagyok elsősorban. (Ellen Notbohm:

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Család és egészség összefüggések, kérdések, megoldáskeresés Dr. Balog Piroska Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet

Család és egészség összefüggések, kérdések, megoldáskeresés Dr. Balog Piroska Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Család és egészség összefüggések, kérdések, megoldáskeresés Dr. Balog Piroska Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Család Konferencia, 211 november 1 Országos reprezentatív felmérések A minták

Részletesebben

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT)

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Európa Tanács, Strasbourg 2004-2006. Őszi Tamásné - gyógypedagógus A bizottság létrejötte: A P-RR-AUT létrehozásáról

Részletesebben

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély?

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? Sorompó Anett szociális munkás Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs osztály Humántőke A humántőke fogalma azt fejezi ki, hogy az egyén szellemi és fizikai

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Élet a városban. tananyagfejlesztés

Élet a városban. tananyagfejlesztés Belvárosi Általános Iskola Szolnok Élet a városban A környezettudatos szemléletmód fejlesztése, a környezetvédelem népszerűsítése, környezeti nevelés támogatására, és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának

Részletesebben

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21.

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az orvoslás s a bizonytalanságok tudománya és s a valósz színűségek művészete. szete. William Osler Tények/ adatok Gyógyszeres

Részletesebben

ACONITUM NAPELLUS ( Sisakvirág )

ACONITUM NAPELLUS ( Sisakvirág ) ACONITUM NAPELLUS ( Sisakvirág ) Az Aconitum elsősorban akut, hirtelen jelentkező tünetek kezelésére használható, azonban néha krónikusan fennálló panaszok, félelmek, szorongás vagy pánik esetén is szóba

Részletesebben

ESETTANULMÁNY. a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására

ESETTANULMÁNY. a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására ESETTANULMÁNY a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására Példa eset orvos-szakmai jellemzői: 58 éves friss stroke beteg, akit az akut ellátását végző kórházában a stroke akut

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens

Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens SÉRÜLÉS FORMÁI A REHABILITÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSI SAJÁTOSSÁGOK:

Részletesebben

A poszttraumás stressz-zavar kognitív viselkedésterápiája. Ismertetés. Várkonyi Erika

A poszttraumás stressz-zavar kognitív viselkedésterápiája. Ismertetés. Várkonyi Erika A poszttraumás stressz-zavar kognitív viselkedésterápiája Ismertetés Várkonyi Erika 2011 A poszttraumás stressz-zavar (PTSD) fogalma, diagnosztikai kritériumai, előfordulása és jellemzői Az egyének életében

Részletesebben

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Kognitív újhullám a szomatizációs kórképekben

Kognitív újhullám a szomatizációs kórképekben Kognitív újhullám a szomatizációs kórképekben Érzelem, indulat, testi tünetek CBT Ajtay Gyöngyi VIKOTE KONGRESSZUS 2015.06.5-6. A kognitív terápia fejlődése Standard kognitív terápia szorongásos zavarok,

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

Segítő munka traumatizált ügyféllel

Segítő munka traumatizált ügyféllel Segítő munka traumatizált ügyféllel Hoffmann Krisztina (NaNE Egyesület) 1 Mi a trauma? Görög szó; jelentése sérülés, baj, ártalom Amerikai Pszichiátriai Társaság 1980: Kívül esik a mindennapi emberi tapasztalatok

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

A foglalkoztatási problémák társadalmi hatásai, a vidéki Magyarország lehetőségei G Y O M A E N D R Ő D, 2 0 1 4. A U G U S Z T U S 2 9.

A foglalkoztatási problémák társadalmi hatásai, a vidéki Magyarország lehetőségei G Y O M A E N D R Ő D, 2 0 1 4. A U G U S Z T U S 2 9. A foglalkoztatási problémák társadalmi hatásai, a vidéki Magyarország lehetőségei D R. B A L C S Ó K I S T V Á N L É L E K K E L A V I D É K É R T T U D O M Á N Y É S V I D É K F E J L E S Z T É S A H

Részletesebben