Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet"

Átírás

1 Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Spin-off vállalkozások menedzselése az erdőgazdálkodásban OKTATÁSI SEGÉDLET Írta: Dr. Barkóczi Zsolt Dr. Horváth Sándor Sopron,

2 Egy fa kidől, messze hangzik; erdő, ha nő, azt ki hallja. (székely közmondás) 2

3 Tartalom BEVEZETŐ SPIN-OFF ÉS START-UP VÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Vállalkozói véna Pesszmizmus VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS FOLYAMATA DIÁKOK KÖRÉBEN SPIN-OFF ÉS A MUNKAHELY-TEREMTÉS VÁLLALKOZÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN Az erdőgazdálkodási vállalkozások elemzése A téma aktualitása Anyagok és módszerek Irodalmi feldolgozás Primer felmérések kidolgozása kérdőíves formában Elérhető gazdasági adatbázisok feldolgozása ERDÉSZETI VÁLLALKOZÁSOK Saját kivitelezői kapacitással rendelkező erdőgazdálkodás Kivitelező vállalkozások a faanyag-szállításban Kivitelező vállalkozások a fakitermelésben Bejegyzett erdőgazdálkodók, mint vállalkozások Szakirányító vállalkozások Vállalkozások szerepe ma az erdőgazdálkodásban Az erdészeti vállalkozás meghatározása és típusai AZ ÁLLAMI ERDÉSZETEK ÉS AZ ERDÉSZETI KIVITELEZŐ VÁLLALKOZÁSOK KAPCSOLATA Állami erdészetek főbb naturális jellemzői, a regionalitás Kapcsolat az erdészeti kivitelező vállalkozásokkal

4 6.3. Vállalkozások szerepe az erdőgazdálkodásban ERDŐTELEPÍTÉSEK GAZDASÁGI HATÁSAI ÉS AZ ERDŐTELEPÍTŐ VÁLLALKOZÁSOK AZ ERDÉSZETI KIVITELEZŐ VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI HELYZETE Az erdészeti kivitelezési feladatok Az erdészeti kivitelező vállalkozások jellemzői ERDÉSZETI FŐTEVÉKENYSÉGŰ EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK ÉS GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ELEMZÉSE, TIPIZÁLÁSA Az egyéni vállalkozók A gazdasági társaságok AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS FOGLALKOZTATÁSI MODELLJE Állami erdészetek foglalkoztatási szerepe Erdészeti szakszemélyzet/szakirányítók foglalkoztatási szerepe Erdészeti kivitelező vállalkozások foglalkoztatási szerepe Erdészeti kivitelező vállalkozások vezetőinek szakképzettsége Erdészeti közmunkaprogram Az erdőtelepítések és a tűzifa-gazdálkodás foglalkoztatásban betöltött szerepe VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKAVÁLLALÓK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN Magán erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók generációváltása Az erdészeti foglalkoztatási piramis és annak jövőbeli dinamikája Erdészeti szakképzettség nélküli, szakmunkát végzők (betanított munkások) Erdészeti szakmunkások Erdész technikusok Erdőmérnökök MUNKAJOGI PROBLÉMÁK A ZÖLD ÁGAZATOKBAN, MAGYARORSZÁG ÉS AZ EU MUNKAÜGYI SZERVEZETÉNEK FELÉPÍTÉSE ÖSSZEFOGLALÁS FELHASZNÁLT IRODALOM

5 ELEKTRONIKUS ELÉRHETŐSÉGEK:

6 Bevezető A spin-off és start-up vállalkozások a menedzselése a zöld ágazatokban, azon belül is az erdőgazdálkodásban hazánkban gyerekcipőben jár. Számos jó kezdeményezés van, vannak sikeres példák is, azonban ezen munkák első sorban spontán módon, jellemzősen pontszerű kezdeményezésként vannak jelen, és szervezett formában történő intézményesülésük még korántsem kezdődött el. A Baross Gábor Öszöndíj-program keretében Dr. Horváth Sándor egyetemi adjunktus novemberében utazott ki Kanadába (Vancouver) az ottani erdőgazdálkodási spin-off és start-up projekteket tanulmányozni, az ottani tapasztalatok magyarországi adaptációjával foglalkozni. Jelen ösztöndíj projekt célja volt, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetemen, annak valamennyi karára kiterjedően létrejöjjön az innovációs folyamatokat támogató intézmény hálózat, ill. működtetésére felkészült szakemberek, szakmai csapat álljon rendelkezésre, akik hatékonyan tudják támogatni az egyetemi K+F projektek piacosítását, tudás alapú vállalkozások mentorálását. A spin-off vállalkozás menedzsment nemzetközi szinten jelenleg elérhető tudásanyagának alaposabb elsajátítása érdekében szükséges, hogy a soproni oktatók, vállalkozások tanácsadásával is foglalkozó szakemberek külföldön,,,munka közben tanulják meg a tudás alapú vállalkozások alapításához, segítéséhez szükséges hatékony módszereket, ismereteket. Cél, hogy ezek a szakemberek visszatérve a Nyugat-Dunántúl régióba, segítői legyenek a tudás-intenzív vállalkozások menedzselésének. Közvetlen cél volt az inkubálás gyakorlatának Nyugat-magyarországi Egyetemen, Sopronban való meghonosítása, a jó módszerek (best practices) elsajátítása utána azok adaptálása a Nyugat-magyarországi Egyetem spin-off, start-up, technológia transzfer irodájában, saját tanácsadói tevékenység keretében. 6

7 A pályázat közvetett célja, hogy a Pályázó a tudás alapú kezdő (spin-off, start-up) vállalkozások menedzselésében sikeres országok jó gyakorlatát a Nyugatmagyarországi Egyetemen, a Sopron Innovációs Központban (Inkubátorházban) és a Nyugat-Dunántúl régióban innovációs tanácsadóként, oktatóként helyben kamatoztassa. További cél, hogy az ösztöndíjat pályázó a megszerzett tudásával Sopron innovációs tanácsadói kapacitását erősítse, és ezzel segítse tudásalapú munkahelyek létrehozását, az egyetemi tudástranszfer tevékenységet, a regionális KKV-k fejlesztést. A szerzők 7

8 1. Spin-off és start-up vállalkozások meghatározása A spin-off vállalkozások és a start-up vállalkozásokra számos nemzetközi definíció született az elmúlt tíz évben (mióta ez az intézményi modell egyáltalán létezik), de hazai körülmények között ennek a kettő fogalomnak a domináns elkülönítése alig indokolható. Egyrészt Magyarországon nincs Szilícium-völgy, ahonnan a start-up kifejezés elindult, másrészt hazánkban csekély klasszikus spin-off cég létezik, melyek közfinanszírozású intézményből kivált privát szervezetet takar. A tanulmány további részében így alapvetően spin-off vállalkozásokról értekezünk, mivel talán ez a gyakoribb megközelítés, és talán közérthetőbb is. Emellett hangsúlyozzuk, hogy idővel nyilvánvalóan ezek a vonalak erősebb differenciáltságot fognak elérni. Az alábbi bemutatást a Magyar Spin-off és Start-up Egyesület honlapján találjuk: Spin-off? Start-up? Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban több évtizedes múltra tekint vissza az egyetemeken keletkezett találmányok, eljárások üzleti hasznosítása. Mivel a legtöbb országban a tudományos kutatás jelentős részben állami finanszírozású, így az államnak is érdeke, hogy ösztönözze ezt a folyamatot. A klasszikus spin-off egyetemi vagy közfinanszírozású (non-profit) kutatóhely fejlesztési eredményeinek piaci hasznosítására létrehozott vállalkozás. Az ily módon "kipörgő" spin-off vállalkozásban érdekeltek az egyetem vagy kutatóintézet kutatói és általában egy külső menedzsment, amely az új termékre vagy eljárásra (szolgáltatásra a szerk.) alapuló céget működteti. Emellett léteznek vállalatok (esetleg azok alkalmazottai) által új kutatási irányok illetve fejlesztési eredmények piacra vitelére alapított spin-off cégek is. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény alkalmazásában a spin-off (hasznosító vállalkozás) meghatározása: "költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotások üzleti hasznosítása céljából az ilyen kutatóhely által alapított vagy részesedésével működő gazdasági vállalkozás." (2004. évi CXXXIV. törvény 4. 6/b) 8

9 Az OECD évi ajánlása szerint spin-off bármilyen olyan új cég, amelyet közfinanszírozású intézmény vagy egyetem alkalmazottja alapított; amely technológiáját egyetemtől, vagy más közfinanszírozású kutatóintézettől nyerte licenc-eljárás keretében; amelyben egyetem, vagy más nemzeti kutató laboratórium tőkerészesedéssel vesz részt. amelyet közfinanszírozású kutatóintézet alapított. Start-up alatt induló tudásintenzív vállalkozást értünk, amely kis tőke- és munkabefektetéssel is gyors növekedést produkál. Ilyen cégeknél a befektetői kockázat viszonylag nagy lehet, de a megtérülési ráta is, a start-upok beindulását gyakran kockázatitőke-befektetők vagy üzleti angyalok segítik üzletrész vásárlásával. Az Egyesület a spin-off kategóriát tágan értelmezi, azaz tagjai sorába fogad alapozó, induló illetve korai életciklusában járó új, úttörő jelentőségű technológián alapuló vállalkozásokat s ezzel az ország első szektorfüggetlen technológiai klubját hívta életre. A fentiek alapján látható, hogy hazai adaptációban alapvetően a fiatal technikusok és/vagy diplomások ötletei alapján alapításra kerülő tudásintenzív vállalkozások beszélünk. Itt formális vállalkozásról mint egyéni vállalkozás vagy gazdasági társaság is szóba jön, de véleményünk szerint az is spin-off tevékenység, ha valami készít egy tanulmányt (pl. egy innovatív diplomamunka vagy szakdolgozat), vagy egyszerűen csak kitalál egy új terméket, egy designt, vagy egy szolgáltatást, és azt magánszemélyként értékesíti valamilyen platformon. Maga a tudásintenzivitás ténye az, ami megakadályozza ezen vállalkozások hagyományos rendszerekbe történő besorolását, hiszen maga a kreativitás (amivel új vagy módosított termék, szolgáltatás jön létre) annyira szerteágazó utakon, platformokon ívelhet át, amit a hagyományos piaci szereplők elképzelni sem tudtak korábban (éppen ez a spin-off lényege). Spin-off vállalkozásnak nevezzük egy új humán- 9

10 gyógyszer kifejlesztését (aminek az ára milliárdos nagyságrend lehet), de ugyanígy spin-off egy ifjú formatervező által elkészített statikus honlap amiért tízezres nagyságrendű árat fizet a megrendelő, vagy egy olyan erdészeti szolgáltatás ahol két erdészdiák meglévő erdészeti kivitelező vállalkozások számára dolgoz ki az erdőgazdálkodásra adaptált munkavédelmi dokumentumokat (kockázatértékelés, jegyzőkönyvek, stb.). Magyarországon a magyar géniusz véleményünk szerint komoly szélsőségek között jelenik meg. Számos Nobel-díjas honfitársunk, számos Olimpikonunk hangoztatása mellett hajlamosak vagyunk elfelejteni a mindennapi spin-off teljesítményeinket, melyeket sokszor a kényszer, a szűkösség szült. Saját tapasztalataink, és több tucat spin-off (vagy spin-off jellegű) törpe- és kisvállalkozásos menedzselése és mentorálása után kijelenthetjük, hogy a spin-off vállalkozások tömeges megjelenésének útjában alapvetően két nagy akadály mutatkozik: az egyik a vállalkozási véna hiánya a magyar diákokban, vagy diák korú lakosságban, a másik a gazdasági válság hatására kialakult általános pesszimizmus és kishitűség. Mindkét problémát csak generációs neveléssel lehet gyógyítani Vállalkozói véna A vállalkozói véna megléte vagy hiánya eddigi kutatásaink és tapasztalataink alapján az alábbi fiatalokban van jelen: Családi örökség, ahol valamelyik vagy mindkét szülő fő- vagy másodállásban vezet vállalkozást (őstermelő, egyéni vállalkozó, gazdasági társaság tagja), és gyermekét már fiatalon (tinédzser kor előtt) bevonta annak irányításába, napi munkájába. Ez a tipikus családi vállalkozás generációs modellje, ahol apárólfiúra száll a vállalkozás. A hosszú ideig stabil társadalmi rendszerekben bevált üzleti és társadalmi modell, a középosztály egyik forrása. 10

11 Egyszeri véletlenszerű vagy huzamosabb ideig történő imprinting a fiatalok előtti pozitív hatásra történő vállalkozási szándék elmélyülése, és megvalósulása. Ilyen esetekben a diák szeme előtt valami olyan vízió lebeg, amire csak vállalkozóként van esélye elérni, és az elhatározás tényleges lépéseket is eredményez. Ezeknek a vállalkozóknak azért nehéz a dolguk, mert maguknak kell kitaposniuk minden ösvényt, nem nagyon van mellettük segítő kéz, hiszen a hivatalok alapvetően nem így szocializáltak hazánkban (a vállalkozóellenesség kézzel tapintható nagyon sok helyen), a versenytársaktól nyilvánvalóan csak óvatosan várhatnak segítséget, és nincs családi kötődés. Harmadik típus a kényszervállalkozó, akiben a vállalkozói véna inkább kényszer hatására alakul ki (elveszített munkahely, kiszervezett tevékenység), ez egy menekülési stratégia. Spin-off vállalkozások ebben a kategóriákban szinte elképzelhetetlenek. A spin-off-ot éppen a vízió minden maga alá söprő nagyszerűsége hajtja, a kényszer ebben az esetben kizáró élmény Pesszmizmus A pesszimizmus a gazdaság egyik legalattomosabb ellensége. A rossz üzleti hangulat (vagy lakossági hangulat) a gazdasági fejlődés legnagyobb gátja lehet. Az ezzel való küzdelem társadalomszociológiai feladat, amit egy-egy vállalkozás (bármekkora is legyen) aligha tud érdemben kezelni. A vállalkozások tehát ezt a tényezőt nem hagyhatják figyelmen kívül, ezzel együtt kell élni. A magyar nemzet jellemzően hajlamos a pesszimizmusra (öngyilkossági statisztikák, boldogság-felmérések igazolják ezt), azonban ezt a luxust nem engedhetik meg maguknak a vállalkozók. A vállalkozó lehet óvatosan tervező, lehet takarékos, de az érzelmi ingadozást nem engedheti meg magának. A hideg fejjel hozott döntések viszik előre a vállalkozást, és nem az általános hangulat, amit a tőzsde, a média vagy a családi háttér mozgat. A spin-off vállalkozás, mivel alapvetően rövid tradícióval rendelkezik, különös nyomás alatt van a hangulatot illetően. Egy rosszul megalapozott, vagy túlságosan gyorsan/lassan növekvő kezdő vállalkozás akár csak az érzelmi hatások eredményekép- 11

12 pen is megállhat, derékba törhet. Az ilyen spin-off vállalkozás előtt három út nyílik meg: vagy újult erővel, tanulva a korábbi hibákból, továbblép a vállalkozó és a vállalkozás, de ekkor félre kell tenni a pillanatnyi pesszimizmust; vagy kényszervállalkozássá alakul, amit talán a legrosszabb eset, és agóniába kerül a vállalkozó és a vállalkozás is; vagy megszűnik. A pesszimizmus tehát a legrosszabb tanácsadó. A hazai vállalkozás-segítő intézményi hálózat (Kamarák, Ipartestület, egyesületek, nagyon kevés állami hivatal, bankok, könyvelők, ügyvédek) alapvető feladata lenne, hogy kellő óvatosság mellett pozitív szemléletet közvetítsenek az ifjú vállalkozók irányába. Ezen a téren a spin-off vállalkozások leginkább családi vagy baráti köreikre hagyatkozhatnak csak, mivel az intézményrendszer szinte alig foglalkozik ezzel a problémával. 12

13 2. Vállalkozóvá válás folyamata diákok körében A saját középiskolai és egyetemi oktatási és mentorálási tapasztalataink azt mutatják, hogy az előző fejezetben tárgyalt vállalkozói véna kialakulásának színtere a középiskola. A Nyugat-magyarországi Egyetemen és a Sopron Holding Zrt-nél vezetett spin-off programokba év közötti fiatalokat válogattunk be akik bármilyen spinoff ötlettel rendelkeztek, és vállalkozási elszántságot mutattak. Három éven keresztül segítettük ezeket a vállalkozás-kezdeményeket, és nagyon eltérő eredményeket értünk el. A fiatalok egy része már a kezdeti nehézségektől meghátrált, évek alatt sem jutott el oda, hogy saját ötletéből tényleges termék vagy szolgáltatást jöhessen létre. A mentoráltak másik csoportja eljutott egy szintre, azonban a legtöbbet hangoztatott (és gyakorló vállalkozói szemmel szinte érthetetlen) csőd szindrómába került. Ez azt jelentette, hogy annyira félt a vélt kudarcoktól (csődbe fog menni a vállalkozás), hogy évek alatt sem alapította meg vállalkozását. Hiába elemeztük számtalanszor a lehetséges üzleti szcenáriókat (csőd esete egy hitelek nélküli vállalkozásnál eleve értelmezhetetlen), a fiatalok egy része nem tudott előrébb lépni, és a diplomája után munkavállalóként helyezkedett el valahol. A kudarc ellenére azonban ezek a résztvevők is számos hasznos ismerettel gazdagodtak, szemléletük jelentősen változott, és a vállalkozásokhoz való viszonyuk is racionálisabb lett. Azon résztvevők, akik megmaradtak a projektben, és sikerült vállalkozást gründolniuk szintén két út előtt álltak/állnak. Egyik részük kifejezetten sikeres lett (kb. indulók negyede-ötöde), a másik részük alvó vállalkozássá vált, vagy később szűnt meg. Természetes, hogy az elinduló vállalkozások egy része sikertelen lesz, de ezt egy induló karrier minden szegmensében megtapasztalhatjuk, akár munkavállalóként is. 13

14 Saját tapasztalat volt, hogy az a merítési alap, ahonnan mi válogattunk a mentorálandó leendő vállalkozók közül (egyetemi hallgatók és városi ifjak) egy része már túlkoros volt. A személyes interjúk alapján azt tapasztaltuk, hogy a korábban említett családi körben történő belecsöppenés vagy a családtól független imprinting jellemzően éves kor között megtörténik. Mivel nincs erre vonatkozóan nagyszámú elemzésünk (kb. 30 induló vállalkozót mentoráltunk Sopronban), ezt teljes biztonsággal nem állíthatjuk, de számos további tapasztalatunk is ezt bizonyítja. Kanadában több szakemberrel beszélgettünk erről a témáról, akik szintén ezen a véleményen voltak. A középiskolás korban megszilárduló vállalkozói véna Kelet-Európában nem nagyon tud utat törni magának, az ilyen kezdeményezések általában az végzés (érettségi) után vagy a felsőoktatási intézmény falain belül törnek fel. Számos középiskola (pl. erdészeti szakmunkásképző, kereskedelmi középiskola) feladata a mélyebb, gyakorlatiasabb vállalkozói ismeretek oktatása, hiszen ez az a kor, amikor vállalkozót tudunk nevelni a diákból. Ezek a vállalkozások általában azonban nem annyira spin-off jellegűek, sokkal inkább a már meglévő piaci igények kiszolgálására a hagyományos módszerek alapján nyújtanak megoldást. A spin-off vállalkozások sajátossága azonban az is, hogy nem csak meglévő piaci igények kiszolgálására szakosodhatnak, hanem teremthetnek is piaci igényeket, olyan termékeket vagy szolgáltatásokat, amik korábban ismeretlenek voltak. Erre jó példa az iphone-technológia. A technológia zsenialitása éppen abban rejlik, hogy egy meglévő probléma (telekkommunikáció) olyan újszerű megközelítését járta végig a feltaláló, amiből egy olyan termék-szolgáltatás csomag alakult ki, aminek hozadékaként piaci rés-igények alakultak ki, és ezek kiszolgálására csak maga a feltaláló tudta (eleinte) a választ. Megítélésünk szerint nagyon jelentős probléma az, hogy a hazai fiatalok köréből a vállalkozás irányába elmozdulókat már a korai szakaszban azzal sokkolja a média és a környezetük, hogy úgysem tudnak feltalálni akkora dolgot, mint mondjuk az említett iphone, és ha nincs akkora piaci potenciál benne, akkor úgyis bukásra van ítélve a 14

15 kezdeményezés. Ez részben a kishitűség problémája, részben a tanácsadók által gerjesztett pesszimizmus. Nagyon fontos, hogy a kezdeményező ezeket a hangokat a súlyuknak megfelelően kezelje. Nem attól zseniális egy innováció, hogy nagy horderejű, vagy teljesen új iparágat alapít, hanem attól, hogy annak a feltalálónak, fejlesztőnek, vállalkozónak a saját képességeit tükrözi, az adott probléma megközelítését, az abban rejlő potenciált fejleszti tovább. A kis innovációk néha többet érnek és hosszabb életűek, mint a nagyok. Az elmúlt években az inkubáció előnyeinek vizsgálata előtérbe került. Az NKTH később NIH megalakulása óta az innovációs folyamatokat támogató regionális innovációs tanácsadói támogató hálózat fejlődésnek indult. Az innovációs folyamatokban felerősödött az egyetemek szerepvállalása. A Regionális Egyetemi Tudásközpontok utódaként megalakultak azok a nonprofit Kft-k, melyek a tudástranszfert hivatottak előmozdítani, melyhez az egyetemi vállalkozás menedzsment-oktatásnak is csatlakoznia kell. Az új, technológia-intenzív vállalkozások indításában egyre nagyobb szerepet vállalnak tehát maguk az egyetemek is. Jelen projekt a technológiai transzfer, innováció, inkubálás módszertanának megismerését célozza, eredményeként megerősödhetnek az egyetemi spi-off mentorálási, inkubálási gyakorlatok. Magyarországon a spin-off vállalkozási kultúra csak kevéssé terjedt el, mivel a nyugati innovációs rendszerekhez képest hiányoztak az állami támogató programok, az intézményrendszer, a programok, a folyamatos és elkötelezett állami szerepvállalás, a pályázati forrásból lehívható, kiszámítható támogatások mellett a kockázati tőke, és hiányzik az üzlet angyal hálózat is. Ezek együttes hiánya hátráltatta Magyarországon a spin-off, start-up programok hatékony működését. A legnagyobb hiány azonban azon szakemberekből van, akik ezt a rendszert érdemben felállítani és működtetni tudnák. Az egyetemek, K+F+I intézmények nem kényszerültek a kutatási eredmények üzleti hasznosítására, nem látták annak közvetlen előnyeit, hiányoznak a jogszabályi biztosítékok, továbbá az egyetemek és a kutatók közötti hasznosítási feltételek sem tisztázottak. 15

16 Az Európai Unióban, és a világ gazdaságilag fejlett részein, kiemelt figyelmet fordít az állam a KKV-k, különösen a tudás alapú, innovatív KKV-k fejlesztésére, szerepük növelésére úgy a helyi gazdasági szinten, mint a globális piaci versenyben. Ezek a vállalkozások a fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek tekintetében is nagyon fontosak. Magyarországon, így a Nyugat-Dunántúlon a spin-off típusú, azaz egyetemi kutatásfejlesztési eredményekre alapozott vállalkozásalapítás nem terjedt el még kellő mértékben, de ennek fontosságát a regionális fejlesztéséért felelős szakemberek támogatják. A fent említett feltételek miatt nem alakulhatott ki az a szakmailag felkészült tanácsadói csoport, akik megalapozott nemzetközi tapasztalataikkal képesek az egyetemi spin-off vállalkozások hatékony támogatását elősegíteni. 16

17 3. Spin-off és a munkahely-teremtés Hazánk gazdasági életének egyik kulcsfontosságú eleme a munkahely-teremtés és a munkahely-megtartás. A spin-off vállalkozások (bármennyire is csekély számban vannak jelenleg a piacon) óriási potenciált jelentenek a munkahely-teremtésben. Ez alól nem kivétel az erdőgazdálkodás és a zöld iparágak sem. A tudásintenzív vállalkozás-fejlesztés a kiművelt emberfőkre alapul. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ezen vállalkozások számára kiemelten fontos, hogy az országban rendelkezésre álljon olyan szakember akik magas képzettséggel rendelkeznek, és a spin-off vállalkozások által igényelt szakmai igényeket ki tudják tölteni. A fiatal innovatív vállalkozások számára jelenleg rengeteg álláskereső fiatal áll a rendelkezésére, akik azonban nem minden szempontból felelnek meg ezen innovátorok elvárásainak. Egyrészt alapvetően szükség van a spin-off vállalkozásoknál nyelvtudásra, lehetőleg szakmai tapasztalatokra a fejlesztésekhez, elhivatottságra, pozitív személetre, tudásvágyra, szorgalomra melyek azonban nagyon gyakran hiányoznak az álláskereső ifjakból. Amennyiben egyre növekvő számban, kritikus tömegben tudnának Magyarországon megjelenni fiatal innovatív vállalkozások, életképes termékekkel-szolgáltatásokkal, vélhetően ez a pozitív példa jó hatással lenne az inaktív fiatalok előtt is. Pozitív, követendő életképet, optimizmust állítva eléjük. A spin-off vállalkozások munkahely-teremtő képessége az első időszakban nem lehet mérni vagy modellezni, azonban azon vállalkozások, melyek az első sokkos pár éven túlkerülnek, és gazellákká válnak, már nagyfokú minőségi munkahelyteremtést tudnak generálni. Ezen vállalkozások számára már elérhetőek a munkahely-teremtő pályázatok, támogatások. Az Új Széchenyi Terv is ezen vállalkozásokra fókuszált első sorban, azonban ezek mellett nagyon fontos lenne, hogy a gazella korszak előtti preinkubáció is meg tudjuk valósulni, mert ez egy nagyon stresszes 17

18 időszak a vállalkozások életében, amikor nagyon szerteágazó problémákkal találják magukat szemben. Ezen időszak hathatós támogatásának a kreatív kimunkálása önmaga egy spin-off feladat, amire ugyan vannak példák a világban, de egyértelműen sikeres receptet még Kanadában sem találtunk. Vannak országok, ahol a spin-off-ok gazdasági hatása igen korlátozott marad, de vannak olyanok is, ahol ez a hatás erőteljesen érvényesül. Észak-Amerikában (USA és Kanada) a spin-off cégek legalább egynegyede termék-orientált. Ez azonban azt is feltételezi, hogy a többi spin-off vállalkozás szolgáltatás-orintentált, és ezen a téren hazánkban is jelentős kiaknázatlan potenciál van. A nyugati határszélen a termékértékesítés terén kevésbé, azonban a szolgáltatás-fejlesztés területén tapasztalható óriási üzleti lehetőség, amit már csak az a tény is alátámaszt, hogy Ausztriában a minimál órabér 5-6 EUR, míg nálunk 2-3 EUR. 18

19 4. Vállalkozások az erdőgazdálkodásban Ebben a fejezetben részben Dr. Horváth Sándor doktori munkájából közlünk részeket, kiegészítve azt a spin-off vállalkozásokkal kapcsolatos tapasztalatainkkal. Az erdőgazdálkodásban előforduló innovatív fejlesztések, ötletek egy jelentős része kifejezetten technikai újítás, amiben a hazai vállalkozások, főleg a fiatal vállalkozások csak nagyon korlátozottan tudnak részt venni. Jó példa erre a motoros láncfűrészek vagy az erdészeti traktorok fejlesztése, ahol a nyugati és tengerentúli fejlesztőközpontok egyeduralma immáron legalább egy fél évszázada töretlen. Hazánkban néhány réspiaci technika-fejlesztés tudott eredményeket elérni az utóbbi évtizedekben, első sorban a drótkötél-technikát alkalmazó kötélpályák, csörlőtechnika, hidraulika területén. Az erdészeti spin-off vállalkozások a gépipar területén tehát viszonylag korlátozott lehetőségekkel bírnak. Ellenben a szolgáltatás-innováció, a szervezés-innováció, az erdészeti szoftverpiac, és még számos az előzőnél valamivel kevésbé szembetűnő, azonban nagyon egyedi megoldásokat igénylő üzleti megoldások hiányoznak az erdőgazdálkodásból. Ezen igények kielégítése a zöld ágazatokban nagyon sok esetben a nyugati multinacionális vállalatok léptékgazdálkodása miatt nem valószínű, azonban ezek a kis létszámú, gyorsreagálású hazai spin-off vállalkozások számára ideális piaci körülményeket teremtenek. Az utóbbi évtizedekben számos spin-off vállalkozás nőtt ki az erdőgazdálkodástermészetvédelem-vadgazdálkodás területén. Csak példaként említhetjük a DigiTerra Kft. (erdészeti szoftverfejlesztés), KOS Fashion Kft. (vadászruha-gyártás), Evergreen Energy Kft. (erdészeti logisztikai rendszerfejlesztés), ACCLIVITAS Kft. (erdészeti markegint-szolgáltatás), és még számos vállalkozás sikerét. 19

20 4.1. Az erdőgazdálkodási vállalkozások elemzése Az erdőgazdálkodás szereplői, az erdőtulajdonosok, az erdőgazdálkodók, a szakirányítók/szakszemélyzet, a kivitelező vállalkozások és a szakhatóság, eltérő érdekeltségi viszonyaik és jogi-gazdasági-műszaki feltételeik alapján a gazdálkodás bonyolult rendszerét hozták létre 1990 után. MÉSZÁROS K. az erdővagyongazdálkodást új szemléletbe helyezte, LETT B. az erdőgazdálkodás szervezetfejlesztési és számviteli oldalát részletesen feltárta, részt vett Magyarország erdővagyonának auditálásában. Az erdészeti szakigazgatás (az erdőgazdálkodás intézményi hátterének négy eleme közül a szakhatósági oldal) átalakulása talán a legjobban dokumentált erdészeti folyamat, így annak elemzésébe nem bocsátkozok. Az erdészeti integrátorok működési feltételeivel BARTHA P. foglalkozott részletesen. Az integrátori rendszer koncepciózusan felépített, működőképes gazdálkodási intézménnyé fejleszthető szereplője, (amely lehetőségeinek kihasználása jelenleg nincs előtérben) az erdőgazdálkodásnak és az erdészeti szabályozásnak. Ezt a kört érintőlegesen tárgyalom a dolgozatban. Az erdészeti kivitelezést folytató vállalkozásokról 1990-óta gyakorlatilag nem készült el átfogó elemzés, gazdasági helyzetükről, jövőbeli fejlődésük lehetőségeiről még kevesebb információval rendelkezik az erdészeti kutatás. Az erdőgazdálkodás foglalkoztatásban betöltött szerepéről átfogó tanulmány a hazai viszonyokra korábban nem készült. Elemeztük néhány európai ország erdészeti vállalkozásairól gyűjtött saját tapasztalatainkat, valamint az erdőgazdálkodás intézményi hátterének fejlődését az elmúlt évszázadban, annak műszaki-gazdasági oldalával együtt. A magyar erdőgazdálkodás intézményi átalakulásának éveiről, az közötti időszakról részletes bemutatást készítettünk, mely kiemelten foglalkozik az erdészeti kivitelezés és szakirányítás/szakszemélyzeti, integrátori tevékenység elemzésével. 20

21 4.2. A téma aktualitása Az 1990-es évek tulajdonosváltozásai során az erdőgazdálkodás is szervezeti változásokon ment keresztül. Az állami erdőtulajdon egy része magánkézbe került, valamint csekély mértékben a közösségi szervezetek (önkormányzatok, társadalmi szervezetek, egyházak) is tulajdonosokká váltak. A magánosítás azonban nem csak a tulajdonviszonyokat érintette, hanem ennél sokkal intenzívebben, az erdészeti kivitelezési szolgáltatást is. A 22 állami erdőgazdaság (kevés kivétellel) teljesen leépítette az erdei szakmunkát végző brigádjait, akik a 90-es évek második felétől fogva magánvállalkozások keretében folytatták tovább tevékenységüket, és a korábbi munkaszerződéses jogviszony döntően átalakult vállalkozói szerződéses jogviszonnyá (outsourcing). A kivitelező elnevezést SCHIBERNA E. [2008] használja definíciószerűen az erdőgazdálkodás egyszerű intézményi modelljének megalkotása során. Meg kell jegyezni, hogy ez a típusú outsourcing kb mikrovállalkozás létrejöttét generálta, amiből kb vállalkozás vallotta magát kényszervállalkozásnak. Ez az időszak ( 90-es évek közepe) óriási lehetőség lett volna tudásintenzív spin-off vállalkozások alapítására az erdészeti kivitelezésben, azonban ez sajnos elmaradt. Az erdészeti kivitelezést végző fizikai szakszemélyzet tehát ettől fogva erdészeti kivitelező vállalkozásokat alapított, melyek részben átvették a korábbi termelőeszközöket, és a kellő szakismeret birtokában kényszer vállalkozókká váltak. Ez a fajta indirekt-deregulációs privatizáció a korábban állami monopóliumként 1 meglévő erdészeti kivitelezői szolgáltatást, vegyes formában adta át a magánszférának. Egyrészt az állam a korábbi munkavállalók által használt termelőeszközöket (jelen esetben jórészt gépek, berendezések, telephelyek) kedvezményesen átadta a frissen alakult vállalkozásoknak, másrészt csekély mértékben ugyan, de támogatásokkal segítette az új vállalkozások beindítását [JÁGER 2001]. 1 Itt a monopólium alatt az állami erdőgazdaságokat és a termelőszövetkezetek saját kivitelezői kapacitását együtt értem, ami szigorú jogi értelemben nem, de a valóságban monopolisztikusnak tekinthető. Különösen helyi, körzeti szinten, 21

22 Ezeknek a vállalkozásoknak a legnagyobb megrendelője (a korábbi munkaadó) az állami erdőgazdálkodás lett (állami területen bejegyzett erdőgazdálkodók), emellett megjelentek a piacon a magán-erdőgazdálkodók is, akik ma már szintén jelentős megrendelés-állománnyal látják el ezeket a vállalkozásokat. Mindmáig megmaradt azonban egy érzékelhető (bár nehezen definiálható) határ az inkább csak állami, és inkább csak magán megrendeléseket teljesítő kivitelezők között. Egyes területeken presztízs az, ha a kivitelező az állami erdőben is kap munkát, míg más vállalkozók nem is keresik ennek lehetőségét. Az erdőtelepítések döntő része a magánszférában valósult meg az elmúlt két évtizedben, és ez a folyamat is jelentős megrendeléseket adott a kivitelezői szektornak. A tapasztalt kivitelező vállalkozók jelenléte elengedhetetlen a szakszerű erdőgazdálkodáshoz, és mivel a magán-erdőtulajdonosok és a bejegyzett erdőgazdálkodók döntő többsége semmilyen erdészeti szakismerettel nem rendelkezik, így az európai viszonylatban is nagyon szigorú erdőtervezési és erdőfelügyeleti szakhatósági tevékenység kényszerítő ereje mellett, a kivitelezők tevékenységének köszönhető, hogy a magánerdő jelentős részén az elmúlt 20 évben érdemi gazdálkodás folyt. Az erdészeti kivitelező vállalkozások voltak az elmúlt két évtizedben az erdőtelepítések kivitelezői is. Alapvetően kijelenthető, hogy kevés erdőtulajdonos és/vagy erdőgazdálkodó rendelkezik saját kivitelezői kapacitással, ezért az erdészeti kivitelező vállalkozások, az erdészeti szolgáltató vállalkozások és a magánerdészetek látják el alapvetően a hazai erdőkben a kivitelezői feladatokat [SCHIBERNA 2008]. Az erdőgazdálkodás szervezeti felépítésével, szervezetfejlesztésével LETT B. foglalkozott, RUMPF J. a foglalkoztatottság alapjellemzőit adta meg. Az elmúlt évtizedben az erdészeti munkaerőpiac folyamatairól, helyzetéről nem jelent meg átfogó jellegű felmérés. Jelenleg a teljes nemzetgazdaság egyik legégetőbb problémája az alacsony foglalkoztatottság, aminek egyik megoldásaként a vidékfejlesztés merülhet fel. Az erdőgazdálkodás korlátozottan rendelkezik foglalkoztatási potenciállal, amit a menedzsment-szervezetek (erdőgazdálkodók és szakirányítók/szakszemélyzet) munkaerőigénye mellett a kivitelező vállalkozások biztosítanak. A munkaügyi helyzettel együtt kell értékelni a munkavédelmi hiányosságokat is, a munkabalesetek és foglalkozási 22

Vállalkozások fejlődése az erdőgazdálkodásban

Vállalkozások fejlődése az erdőgazdálkodásban Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola Erdővagyon-gazdálkodás (E3) Program DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Vállalkozások fejlődése az erdőgazdálkodásban

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Nyugat-magyarországi Egyetem. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Nyugat-magyarországi Egyetem DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Vállalkozások fejlődése az erdőgazdálkodásban Írta: Horváth Sándor Sopron, 2011 Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Roth Gyula Erdészeti

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. PKR szerződésszám: NYME_CAN BAROSS-ND07-ND-INRG1-07- 2008-0002

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. PKR szerződésszám: NYME_CAN BAROSS-ND07-ND-INRG1-07- 2008-0002 SZAKMAI BESZÁMOLÓ PKR szerződésszám: NYME_CAN BAROSS-ND07-ND-INRG1-07- Kedvezményezett neve: Projekt címe: Projektvezető neve: Projektvezető elérhetősége (email és telefon): A beszámoló típusa: Nyilvántartási

Részletesebben

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Nyugat-Magyarországi Egyetem SOPRON Prof. Dr. Molnár Sándor dékán Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Az erdő és a fa a Pannon Régió egyik legértékesebb természeti erőforrása. A faipari ágazat

Részletesebben

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS MINT REÁLIS (?) ALTERNATÍVA. Előadó: Dr. Imreh Szabolcs Egyetemi docens SZTE GTK ÜTI Vállalkozásfejlesztési Divízióvezető SZTE GVK

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS MINT REÁLIS (?) ALTERNATÍVA. Előadó: Dr. Imreh Szabolcs Egyetemi docens SZTE GTK ÜTI Vállalkozásfejlesztési Divízióvezető SZTE GVK VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS MINT REÁLIS (?) ALTERNATÍVA Előadó: Dr. Imreh Szabolcs Egyetemi docens SZTE GTK ÜTI Vállalkozásfejlesztési Divízióvezető SZTE GVK A MENÜ Vállalkozási alapok: ötlettől a vállalkozóvá

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

Hírlevél - 2007/3. szám, Május 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/3. szám, Május

Hírlevél - 2007/3. szám, Május 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/3. szám, Május Hírlevél - 2007/3. szám, Május 1 Hírlevél - 2007/3. szám, Május Hírlevél - 2007/3. szám, Május 2 MI KELL AHHOZ, HOGY BEFEKTETŐT TALÁLJUNK VÁLLALKOZÁSUNKHOZ? Induló vagy korai, növekedési szakaszban lévő

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Kutatási eredmények hasznosítási lehetőségei

Kutatási eredmények hasznosítási lehetőségei Kutatási eredmények hasznosítási lehetőségei 2011. április 8. Kovács Nóra, üzletfejlesztési menedzser, DE Tudás- és Technológiatranszfer Iroda Két lelkes diák megváltoztatja a világot Larry Page és Sergey

Részletesebben

Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában. Dr. Walter Katalin

Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában. Dr. Walter Katalin Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában Dr. Walter Katalin TTI története 2005 Innovációs törvény Magyarországon = Felsőoktatási intézmények megszerezhetik

Részletesebben

A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése

A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése TÁMOP- 4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 Az üzleti szolgáltató szektorban rejlő regionális lehetőségek Suhajda Attila 2011.06.21. Sopron,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F ok rövid ismertetése 3.1. Intézkedés: lkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia fejlesztési tevékenységek támogatása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

A TÉRSÉGI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÁTALAKÍTÁSA.

A TÉRSÉGI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÁTALAKÍTÁSA. Települési Önkormányzatok Szövetsége. A TÉRSÉGI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÁTALAKÍTÁSA. Integrációs, Szervezeti és Finanszírozási lehetőségek. Budapest 2012. Szeptember 26. Danka Lajos TÖOSZ Közlekedéspolitikai

Részletesebben

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Új erdőtörvény Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti erdőprogram 2006-2015 A Nemzeti Erdőprogram egy országosan elfogadott, az ágazatok közötti tervezési folyamat eredményeként

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt.

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. március GINOP 2015 várható pályázatok Megnt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évi tervezett ütemezése. A várható pályázati

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Regionális innovációs források Innovációs Alap

Regionális innovációs források Innovációs Alap Hogyan pályázzunk? EUREKA és Baross Gábor Program információs nap Baross Gábor innovációs pályázati lehetőségek a Nyugat-dunántúli Régióban Nyeste Péter innovációs menedzser Sopron, 2008. március 17. Regionális

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

nk! ciómenedzsment Innováci ISC cégcsoportc

nk! ciómenedzsment Innováci ISC cégcsoportc Fejlődjön n velünk! nk! Innováci ciómenedzsment Budaörs rsön ISC cégcsoportc Polgárn rné Májer Ildikó 2008. március m 6. Személyes bemutatkozás Önéletrajz BITEP, Budaörsi ISC Kft, CHIC KHT, ValDeal Zrt

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában www.kutatas.hu Dr. Vadász István pályázati főigazgató-helyettes Jogszabályi

Részletesebben

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

Innovációs és inkubációs szolgáltatások a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál

Innovációs és inkubációs szolgáltatások a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál Innovációs és inkubációs szolgáltatások a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál Németh Zoltán innovációs tanácsadó 2014.07.17. 1 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) A kamarai rendszer hosszú

Részletesebben

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében Döbrönte Katalin PhD hallgató, ELTE Földtudományi Doktori

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31.

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31. InoPlaCe projekt Regionális Módszertani és Információs Nap Győr, 2012. október 31. A projekt célkitűzései Átfogó cél: A közép-európai térség versenyképességének és innovációs potenciáljának erősítése Konkrét

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Innovatív vállalkozásgyárak

Innovatív vállalkozásgyárak Innovatív vállalkozásgyárak megvalósításának lehetőségei Somogyi Miklós ügyvezető igazgató Közép-magyarországi Innovációs Központ 2014. november 29. Gazdaságfejlesztési cél A hazai gazdaságfejlesztés célja

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Nemzeti Workshop Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. 1 Az üzleti modell célja 2 Olyan vonzó ajánlat a vevők számára - a termékek

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /... (..) FVM rendelete

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /... (..) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /... (..) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó

Részletesebben

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft.

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft. Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft. Az Innocare Innovációs Központ tevékenységi köre Vállalkozások K+F+I tevékenységének menedzselése K+F+I tevékenység előkészítése és megvalósítása Befektetési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Győr, 2013.12.05.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Győr, 2013.12.05. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Győr, 2013.12.05. Partneri kapcsolat alakult ki az ügyfelekkel Projekt Partner Rendszer A Projekt Partneri Rendszer

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5.

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. Technológiai- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda Mi a

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

A logisztikai szolgáltatóval szemben támasztott elvárások egyedi gyártás esetében

A logisztikai szolgáltatóval szemben támasztott elvárások egyedi gyártás esetében A logisztikai szolgáltatóval szemben támasztott elvárások egyedi gyártás esetében Stéger Tamás FRIMO Hungary Kft. Novotel Hotel Székesfehérvár 2014.09.23. Die Inhalte dieser Präsentation sind urheberrechtlich

Részletesebben

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Vasúti szállítás Magyarországon Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Magyarországi áruszállítás helyzete és kilátásai Nemzetközi kitekintés vasúti árufuvarozás Versenytársak Gazdasági válság

Részletesebben

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Tóth Laura NESsT 2011.január 14. 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt

Részletesebben

GINOP program éves terve 2015

GINOP program éves terve 2015 GINOP program éves terve 2015 GINOP 1. prioritás: Kis- és közép fejlesztése, versenyképesség javítása és kapacitás bővítés (közvetlen vállalati pályázatok) célja, jellemzői: ban részesülők száma Egyéb

Részletesebben

Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika. 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30.

Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika. 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30. Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30., Balatonszemes Fenntartható az a társadalom, amely képes nemzedékeken át fennmaradni,

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

TÁMOP 2.3.6. pályázat, tapasztalatok, jövőkép. Varga Kálmán Dél-dunántúli regionális vezető FIVOSZ

TÁMOP 2.3.6. pályázat, tapasztalatok, jövőkép. Varga Kálmán Dél-dunántúli regionális vezető FIVOSZ TÁMOP 2.3.6. pályázat, tapasztalatok, jövőkép Varga Kálmán Dél-dunántúli regionális vezető FIVOSZ Amiről szó lesz Fiatalok foglalkoztatási válsága Hazai körkép TÁMOP 2.3.6 pályázat Tartalma Folyamata Tapasztalatok

Részletesebben

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Tartalom Bevezető / FTP általában Stratégiai Kutatási Terv (SRA) Az SRA megvalósítása = FTP FTP szervezetei Összefoglalás

Részletesebben

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Mikro-, kis- és középvállalkozások részére Brossura_210x210_j5.indd 1 Új Széchenyi Hitel Támogatható hitelcél: gépek, berendezések, egyéb tárgyi eszközök, illetve immateriális

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Lajstromszám: AL-1017. F.ny.t.sz.: 01-0271-04 MAGYAR LOGISZTIKAI EGYESÜLET TRÉNING AJÁNLATAINK. Ahol nem csak papír szerezhető!

Lajstromszám: AL-1017. F.ny.t.sz.: 01-0271-04 MAGYAR LOGISZTIKAI EGYESÜLET TRÉNING AJÁNLATAINK. Ahol nem csak papír szerezhető! Lajstromszám: AL-1017 MAGYAR LOGISZTIKAI EGYESÜLET F.ny.t.sz.: 01-0271-04 TRÉNING AJÁNLATAINK Ahol nem csak papír szerezhető! MLE bemutatása A Magyar Logisztikai Egyesület tizenkilenc éves fennállása során

Részletesebben

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

ELI Science Park 2014-2020

ELI Science Park 2014-2020 ELI Science Park 2014-2020 Inkubátor Ház fejlesztés Együttműködés Befektetés Szeged, 2014. október 29. ELI Science Park Inkubátorház fejlesztési koncepciója Vízió: az SZTE és gazdasági szereplők együttműködésére

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Dr. Vilmányi

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

SZABÓ, KELEMEN ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA

SZABÓ, KELEMEN ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA SZABÓ, KELEMEN ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA SZABÓ, KELEMEN ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda létrejötte a Szabó és Társai Ügyvédi Irodára vezethető vissza, amelyet Szabó Tamás

Részletesebben

Lorem ipsum AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁMOP-GOP FORRÁSAI INDULÓ ÉS MÁR MEGLÉVŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA

Lorem ipsum AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁMOP-GOP FORRÁSAI INDULÓ ÉS MÁR MEGLÉVŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA Lorem ipsum AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁMOP-GOP FORRÁSAI INDULÓ ÉS MÁR MEGLÉVŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA A fórum tematikája Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. Aktuális pályázati kiírások Kérdezz-felelek Aktuális

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Biztonsági Felhő A KÜRT legújabb világszínvonalú technológiai fejlesztése

Biztonsági Felhő A KÜRT legújabb világszínvonalú technológiai fejlesztése Biztonsági Felhő A KÜRT legújabb világszínvonalú technológiai fejlesztése Az innovatív szakemberekből álló alkotóműhelyünkben, a KÜRT-ben sikeresen létrehoztunk egy legújabb IT trendeknek megfelelő fejlesztést.

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

A szervezeti innováció alapjai. EPCOS Kft. A TDK Group Company SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014

A szervezeti innováció alapjai. EPCOS Kft. A TDK Group Company SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014 A szervezeti innováció alapjai EPCOS Kft. SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014 Világpiaci szinten vezető elektronikai vállalat Alapítás éve, székhelye: 1935. Tokió Tokyo Denki Kagaku TDK Létszám:

Részletesebben

Fejlesztési projektjeink eredményei

Fejlesztési projektjeink eredményei Fejlesztési projektjeink eredményei 1 www.bosch.hu Fejlesztési projektjeink eredményei 2 Miskolc Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. A Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. 2003 nyarán alakult,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS GAZDASÁGI EREJE ÉS LEHETŐSÉGE A FAIPARBAN

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS GAZDASÁGI EREJE ÉS LEHETŐSÉGE A FAIPARBAN AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS GAZDASÁGI EREJE ÉS LEHETŐSÉGE A FAIPARBAN Kurusa László Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter KLB társelnök c. egyetemi docens 2005. okt. 25. Kecskemét Az együttműködésről általában Bővebb

Részletesebben

M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt

M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt Bevezető A projekt megvalósításának tágabb környezete Az Ipari Park és a tervezett M8-M4 tengely kapcsolódása az összeurópai hálózathoz (Helsinki folyosók)

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Autóbuszgyártó Klaszter Budapest, 2010 augusztus 9. Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Magyar Autóbuszgyártó Klaszter 2010 áprilisában 31 magyar vállalat és a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgyártás tanszéke

Részletesebben

Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest

Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest Horváth László Ügyvezető igazgató-helyettes Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Köszöntő

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. SZEPTEMBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. SZEPTEMBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk tájékoztatni az újonnan megjelenő, és a folyamatosan beadható pályázatokról. Budapesti és Pest megyei cégek számára a pályázati lehetőségek jelentősen

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26.

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. SZÉKELY ERIKA A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. Európai Innovációs Partnerség - EIP Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben