Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet

Átírás

1 Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Spin-off vállalkozások menedzselése az erdőgazdálkodásban OKTATÁSI SEGÉDLET Írta: Dr. Barkóczi Zsolt Dr. Horváth Sándor Sopron,

2 Egy fa kidől, messze hangzik; erdő, ha nő, azt ki hallja. (székely közmondás) 2

3 Tartalom BEVEZETŐ SPIN-OFF ÉS START-UP VÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Vállalkozói véna Pesszmizmus VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS FOLYAMATA DIÁKOK KÖRÉBEN SPIN-OFF ÉS A MUNKAHELY-TEREMTÉS VÁLLALKOZÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN Az erdőgazdálkodási vállalkozások elemzése A téma aktualitása Anyagok és módszerek Irodalmi feldolgozás Primer felmérések kidolgozása kérdőíves formában Elérhető gazdasági adatbázisok feldolgozása ERDÉSZETI VÁLLALKOZÁSOK Saját kivitelezői kapacitással rendelkező erdőgazdálkodás Kivitelező vállalkozások a faanyag-szállításban Kivitelező vállalkozások a fakitermelésben Bejegyzett erdőgazdálkodók, mint vállalkozások Szakirányító vállalkozások Vállalkozások szerepe ma az erdőgazdálkodásban Az erdészeti vállalkozás meghatározása és típusai AZ ÁLLAMI ERDÉSZETEK ÉS AZ ERDÉSZETI KIVITELEZŐ VÁLLALKOZÁSOK KAPCSOLATA Állami erdészetek főbb naturális jellemzői, a regionalitás Kapcsolat az erdészeti kivitelező vállalkozásokkal

4 6.3. Vállalkozások szerepe az erdőgazdálkodásban ERDŐTELEPÍTÉSEK GAZDASÁGI HATÁSAI ÉS AZ ERDŐTELEPÍTŐ VÁLLALKOZÁSOK AZ ERDÉSZETI KIVITELEZŐ VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI HELYZETE Az erdészeti kivitelezési feladatok Az erdészeti kivitelező vállalkozások jellemzői ERDÉSZETI FŐTEVÉKENYSÉGŰ EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK ÉS GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ELEMZÉSE, TIPIZÁLÁSA Az egyéni vállalkozók A gazdasági társaságok AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS FOGLALKOZTATÁSI MODELLJE Állami erdészetek foglalkoztatási szerepe Erdészeti szakszemélyzet/szakirányítók foglalkoztatási szerepe Erdészeti kivitelező vállalkozások foglalkoztatási szerepe Erdészeti kivitelező vállalkozások vezetőinek szakképzettsége Erdészeti közmunkaprogram Az erdőtelepítések és a tűzifa-gazdálkodás foglalkoztatásban betöltött szerepe VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKAVÁLLALÓK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN Magán erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók generációváltása Az erdészeti foglalkoztatási piramis és annak jövőbeli dinamikája Erdészeti szakképzettség nélküli, szakmunkát végzők (betanított munkások) Erdészeti szakmunkások Erdész technikusok Erdőmérnökök MUNKAJOGI PROBLÉMÁK A ZÖLD ÁGAZATOKBAN, MAGYARORSZÁG ÉS AZ EU MUNKAÜGYI SZERVEZETÉNEK FELÉPÍTÉSE ÖSSZEFOGLALÁS FELHASZNÁLT IRODALOM

5 ELEKTRONIKUS ELÉRHETŐSÉGEK:

6 Bevezető A spin-off és start-up vállalkozások a menedzselése a zöld ágazatokban, azon belül is az erdőgazdálkodásban hazánkban gyerekcipőben jár. Számos jó kezdeményezés van, vannak sikeres példák is, azonban ezen munkák első sorban spontán módon, jellemzősen pontszerű kezdeményezésként vannak jelen, és szervezett formában történő intézményesülésük még korántsem kezdődött el. A Baross Gábor Öszöndíj-program keretében Dr. Horváth Sándor egyetemi adjunktus novemberében utazott ki Kanadába (Vancouver) az ottani erdőgazdálkodási spin-off és start-up projekteket tanulmányozni, az ottani tapasztalatok magyarországi adaptációjával foglalkozni. Jelen ösztöndíj projekt célja volt, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetemen, annak valamennyi karára kiterjedően létrejöjjön az innovációs folyamatokat támogató intézmény hálózat, ill. működtetésére felkészült szakemberek, szakmai csapat álljon rendelkezésre, akik hatékonyan tudják támogatni az egyetemi K+F projektek piacosítását, tudás alapú vállalkozások mentorálását. A spin-off vállalkozás menedzsment nemzetközi szinten jelenleg elérhető tudásanyagának alaposabb elsajátítása érdekében szükséges, hogy a soproni oktatók, vállalkozások tanácsadásával is foglalkozó szakemberek külföldön,,,munka közben tanulják meg a tudás alapú vállalkozások alapításához, segítéséhez szükséges hatékony módszereket, ismereteket. Cél, hogy ezek a szakemberek visszatérve a Nyugat-Dunántúl régióba, segítői legyenek a tudás-intenzív vállalkozások menedzselésének. Közvetlen cél volt az inkubálás gyakorlatának Nyugat-magyarországi Egyetemen, Sopronban való meghonosítása, a jó módszerek (best practices) elsajátítása utána azok adaptálása a Nyugat-magyarországi Egyetem spin-off, start-up, technológia transzfer irodájában, saját tanácsadói tevékenység keretében. 6

7 A pályázat közvetett célja, hogy a Pályázó a tudás alapú kezdő (spin-off, start-up) vállalkozások menedzselésében sikeres országok jó gyakorlatát a Nyugatmagyarországi Egyetemen, a Sopron Innovációs Központban (Inkubátorházban) és a Nyugat-Dunántúl régióban innovációs tanácsadóként, oktatóként helyben kamatoztassa. További cél, hogy az ösztöndíjat pályázó a megszerzett tudásával Sopron innovációs tanácsadói kapacitását erősítse, és ezzel segítse tudásalapú munkahelyek létrehozását, az egyetemi tudástranszfer tevékenységet, a regionális KKV-k fejlesztést. A szerzők 7

8 1. Spin-off és start-up vállalkozások meghatározása A spin-off vállalkozások és a start-up vállalkozásokra számos nemzetközi definíció született az elmúlt tíz évben (mióta ez az intézményi modell egyáltalán létezik), de hazai körülmények között ennek a kettő fogalomnak a domináns elkülönítése alig indokolható. Egyrészt Magyarországon nincs Szilícium-völgy, ahonnan a start-up kifejezés elindult, másrészt hazánkban csekély klasszikus spin-off cég létezik, melyek közfinanszírozású intézményből kivált privát szervezetet takar. A tanulmány további részében így alapvetően spin-off vállalkozásokról értekezünk, mivel talán ez a gyakoribb megközelítés, és talán közérthetőbb is. Emellett hangsúlyozzuk, hogy idővel nyilvánvalóan ezek a vonalak erősebb differenciáltságot fognak elérni. Az alábbi bemutatást a Magyar Spin-off és Start-up Egyesület honlapján találjuk: Spin-off? Start-up? Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban több évtizedes múltra tekint vissza az egyetemeken keletkezett találmányok, eljárások üzleti hasznosítása. Mivel a legtöbb országban a tudományos kutatás jelentős részben állami finanszírozású, így az államnak is érdeke, hogy ösztönözze ezt a folyamatot. A klasszikus spin-off egyetemi vagy közfinanszírozású (non-profit) kutatóhely fejlesztési eredményeinek piaci hasznosítására létrehozott vállalkozás. Az ily módon "kipörgő" spin-off vállalkozásban érdekeltek az egyetem vagy kutatóintézet kutatói és általában egy külső menedzsment, amely az új termékre vagy eljárásra (szolgáltatásra a szerk.) alapuló céget működteti. Emellett léteznek vállalatok (esetleg azok alkalmazottai) által új kutatási irányok illetve fejlesztési eredmények piacra vitelére alapított spin-off cégek is. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény alkalmazásában a spin-off (hasznosító vállalkozás) meghatározása: "költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotások üzleti hasznosítása céljából az ilyen kutatóhely által alapított vagy részesedésével működő gazdasági vállalkozás." (2004. évi CXXXIV. törvény 4. 6/b) 8

9 Az OECD évi ajánlása szerint spin-off bármilyen olyan új cég, amelyet közfinanszírozású intézmény vagy egyetem alkalmazottja alapított; amely technológiáját egyetemtől, vagy más közfinanszírozású kutatóintézettől nyerte licenc-eljárás keretében; amelyben egyetem, vagy más nemzeti kutató laboratórium tőkerészesedéssel vesz részt. amelyet közfinanszírozású kutatóintézet alapított. Start-up alatt induló tudásintenzív vállalkozást értünk, amely kis tőke- és munkabefektetéssel is gyors növekedést produkál. Ilyen cégeknél a befektetői kockázat viszonylag nagy lehet, de a megtérülési ráta is, a start-upok beindulását gyakran kockázatitőke-befektetők vagy üzleti angyalok segítik üzletrész vásárlásával. Az Egyesület a spin-off kategóriát tágan értelmezi, azaz tagjai sorába fogad alapozó, induló illetve korai életciklusában járó új, úttörő jelentőségű technológián alapuló vállalkozásokat s ezzel az ország első szektorfüggetlen technológiai klubját hívta életre. A fentiek alapján látható, hogy hazai adaptációban alapvetően a fiatal technikusok és/vagy diplomások ötletei alapján alapításra kerülő tudásintenzív vállalkozások beszélünk. Itt formális vállalkozásról mint egyéni vállalkozás vagy gazdasági társaság is szóba jön, de véleményünk szerint az is spin-off tevékenység, ha valami készít egy tanulmányt (pl. egy innovatív diplomamunka vagy szakdolgozat), vagy egyszerűen csak kitalál egy új terméket, egy designt, vagy egy szolgáltatást, és azt magánszemélyként értékesíti valamilyen platformon. Maga a tudásintenzivitás ténye az, ami megakadályozza ezen vállalkozások hagyományos rendszerekbe történő besorolását, hiszen maga a kreativitás (amivel új vagy módosított termék, szolgáltatás jön létre) annyira szerteágazó utakon, platformokon ívelhet át, amit a hagyományos piaci szereplők elképzelni sem tudtak korábban (éppen ez a spin-off lényege). Spin-off vállalkozásnak nevezzük egy új humán- 9

10 gyógyszer kifejlesztését (aminek az ára milliárdos nagyságrend lehet), de ugyanígy spin-off egy ifjú formatervező által elkészített statikus honlap amiért tízezres nagyságrendű árat fizet a megrendelő, vagy egy olyan erdészeti szolgáltatás ahol két erdészdiák meglévő erdészeti kivitelező vállalkozások számára dolgoz ki az erdőgazdálkodásra adaptált munkavédelmi dokumentumokat (kockázatértékelés, jegyzőkönyvek, stb.). Magyarországon a magyar géniusz véleményünk szerint komoly szélsőségek között jelenik meg. Számos Nobel-díjas honfitársunk, számos Olimpikonunk hangoztatása mellett hajlamosak vagyunk elfelejteni a mindennapi spin-off teljesítményeinket, melyeket sokszor a kényszer, a szűkösség szült. Saját tapasztalataink, és több tucat spin-off (vagy spin-off jellegű) törpe- és kisvállalkozásos menedzselése és mentorálása után kijelenthetjük, hogy a spin-off vállalkozások tömeges megjelenésének útjában alapvetően két nagy akadály mutatkozik: az egyik a vállalkozási véna hiánya a magyar diákokban, vagy diák korú lakosságban, a másik a gazdasági válság hatására kialakult általános pesszimizmus és kishitűség. Mindkét problémát csak generációs neveléssel lehet gyógyítani Vállalkozói véna A vállalkozói véna megléte vagy hiánya eddigi kutatásaink és tapasztalataink alapján az alábbi fiatalokban van jelen: Családi örökség, ahol valamelyik vagy mindkét szülő fő- vagy másodállásban vezet vállalkozást (őstermelő, egyéni vállalkozó, gazdasági társaság tagja), és gyermekét már fiatalon (tinédzser kor előtt) bevonta annak irányításába, napi munkájába. Ez a tipikus családi vállalkozás generációs modellje, ahol apárólfiúra száll a vállalkozás. A hosszú ideig stabil társadalmi rendszerekben bevált üzleti és társadalmi modell, a középosztály egyik forrása. 10

11 Egyszeri véletlenszerű vagy huzamosabb ideig történő imprinting a fiatalok előtti pozitív hatásra történő vállalkozási szándék elmélyülése, és megvalósulása. Ilyen esetekben a diák szeme előtt valami olyan vízió lebeg, amire csak vállalkozóként van esélye elérni, és az elhatározás tényleges lépéseket is eredményez. Ezeknek a vállalkozóknak azért nehéz a dolguk, mert maguknak kell kitaposniuk minden ösvényt, nem nagyon van mellettük segítő kéz, hiszen a hivatalok alapvetően nem így szocializáltak hazánkban (a vállalkozóellenesség kézzel tapintható nagyon sok helyen), a versenytársaktól nyilvánvalóan csak óvatosan várhatnak segítséget, és nincs családi kötődés. Harmadik típus a kényszervállalkozó, akiben a vállalkozói véna inkább kényszer hatására alakul ki (elveszített munkahely, kiszervezett tevékenység), ez egy menekülési stratégia. Spin-off vállalkozások ebben a kategóriákban szinte elképzelhetetlenek. A spin-off-ot éppen a vízió minden maga alá söprő nagyszerűsége hajtja, a kényszer ebben az esetben kizáró élmény Pesszmizmus A pesszimizmus a gazdaság egyik legalattomosabb ellensége. A rossz üzleti hangulat (vagy lakossági hangulat) a gazdasági fejlődés legnagyobb gátja lehet. Az ezzel való küzdelem társadalomszociológiai feladat, amit egy-egy vállalkozás (bármekkora is legyen) aligha tud érdemben kezelni. A vállalkozások tehát ezt a tényezőt nem hagyhatják figyelmen kívül, ezzel együtt kell élni. A magyar nemzet jellemzően hajlamos a pesszimizmusra (öngyilkossági statisztikák, boldogság-felmérések igazolják ezt), azonban ezt a luxust nem engedhetik meg maguknak a vállalkozók. A vállalkozó lehet óvatosan tervező, lehet takarékos, de az érzelmi ingadozást nem engedheti meg magának. A hideg fejjel hozott döntések viszik előre a vállalkozást, és nem az általános hangulat, amit a tőzsde, a média vagy a családi háttér mozgat. A spin-off vállalkozás, mivel alapvetően rövid tradícióval rendelkezik, különös nyomás alatt van a hangulatot illetően. Egy rosszul megalapozott, vagy túlságosan gyorsan/lassan növekvő kezdő vállalkozás akár csak az érzelmi hatások eredményekép- 11

12 pen is megállhat, derékba törhet. Az ilyen spin-off vállalkozás előtt három út nyílik meg: vagy újult erővel, tanulva a korábbi hibákból, továbblép a vállalkozó és a vállalkozás, de ekkor félre kell tenni a pillanatnyi pesszimizmust; vagy kényszervállalkozássá alakul, amit talán a legrosszabb eset, és agóniába kerül a vállalkozó és a vállalkozás is; vagy megszűnik. A pesszimizmus tehát a legrosszabb tanácsadó. A hazai vállalkozás-segítő intézményi hálózat (Kamarák, Ipartestület, egyesületek, nagyon kevés állami hivatal, bankok, könyvelők, ügyvédek) alapvető feladata lenne, hogy kellő óvatosság mellett pozitív szemléletet közvetítsenek az ifjú vállalkozók irányába. Ezen a téren a spin-off vállalkozások leginkább családi vagy baráti köreikre hagyatkozhatnak csak, mivel az intézményrendszer szinte alig foglalkozik ezzel a problémával. 12

13 2. Vállalkozóvá válás folyamata diákok körében A saját középiskolai és egyetemi oktatási és mentorálási tapasztalataink azt mutatják, hogy az előző fejezetben tárgyalt vállalkozói véna kialakulásának színtere a középiskola. A Nyugat-magyarországi Egyetemen és a Sopron Holding Zrt-nél vezetett spin-off programokba év közötti fiatalokat válogattunk be akik bármilyen spinoff ötlettel rendelkeztek, és vállalkozási elszántságot mutattak. Három éven keresztül segítettük ezeket a vállalkozás-kezdeményeket, és nagyon eltérő eredményeket értünk el. A fiatalok egy része már a kezdeti nehézségektől meghátrált, évek alatt sem jutott el oda, hogy saját ötletéből tényleges termék vagy szolgáltatást jöhessen létre. A mentoráltak másik csoportja eljutott egy szintre, azonban a legtöbbet hangoztatott (és gyakorló vállalkozói szemmel szinte érthetetlen) csőd szindrómába került. Ez azt jelentette, hogy annyira félt a vélt kudarcoktól (csődbe fog menni a vállalkozás), hogy évek alatt sem alapította meg vállalkozását. Hiába elemeztük számtalanszor a lehetséges üzleti szcenáriókat (csőd esete egy hitelek nélküli vállalkozásnál eleve értelmezhetetlen), a fiatalok egy része nem tudott előrébb lépni, és a diplomája után munkavállalóként helyezkedett el valahol. A kudarc ellenére azonban ezek a résztvevők is számos hasznos ismerettel gazdagodtak, szemléletük jelentősen változott, és a vállalkozásokhoz való viszonyuk is racionálisabb lett. Azon résztvevők, akik megmaradtak a projektben, és sikerült vállalkozást gründolniuk szintén két út előtt álltak/állnak. Egyik részük kifejezetten sikeres lett (kb. indulók negyede-ötöde), a másik részük alvó vállalkozássá vált, vagy később szűnt meg. Természetes, hogy az elinduló vállalkozások egy része sikertelen lesz, de ezt egy induló karrier minden szegmensében megtapasztalhatjuk, akár munkavállalóként is. 13

14 Saját tapasztalat volt, hogy az a merítési alap, ahonnan mi válogattunk a mentorálandó leendő vállalkozók közül (egyetemi hallgatók és városi ifjak) egy része már túlkoros volt. A személyes interjúk alapján azt tapasztaltuk, hogy a korábban említett családi körben történő belecsöppenés vagy a családtól független imprinting jellemzően éves kor között megtörténik. Mivel nincs erre vonatkozóan nagyszámú elemzésünk (kb. 30 induló vállalkozót mentoráltunk Sopronban), ezt teljes biztonsággal nem állíthatjuk, de számos további tapasztalatunk is ezt bizonyítja. Kanadában több szakemberrel beszélgettünk erről a témáról, akik szintén ezen a véleményen voltak. A középiskolás korban megszilárduló vállalkozói véna Kelet-Európában nem nagyon tud utat törni magának, az ilyen kezdeményezések általában az végzés (érettségi) után vagy a felsőoktatási intézmény falain belül törnek fel. Számos középiskola (pl. erdészeti szakmunkásképző, kereskedelmi középiskola) feladata a mélyebb, gyakorlatiasabb vállalkozói ismeretek oktatása, hiszen ez az a kor, amikor vállalkozót tudunk nevelni a diákból. Ezek a vállalkozások általában azonban nem annyira spin-off jellegűek, sokkal inkább a már meglévő piaci igények kiszolgálására a hagyományos módszerek alapján nyújtanak megoldást. A spin-off vállalkozások sajátossága azonban az is, hogy nem csak meglévő piaci igények kiszolgálására szakosodhatnak, hanem teremthetnek is piaci igényeket, olyan termékeket vagy szolgáltatásokat, amik korábban ismeretlenek voltak. Erre jó példa az iphone-technológia. A technológia zsenialitása éppen abban rejlik, hogy egy meglévő probléma (telekkommunikáció) olyan újszerű megközelítését járta végig a feltaláló, amiből egy olyan termék-szolgáltatás csomag alakult ki, aminek hozadékaként piaci rés-igények alakultak ki, és ezek kiszolgálására csak maga a feltaláló tudta (eleinte) a választ. Megítélésünk szerint nagyon jelentős probléma az, hogy a hazai fiatalok köréből a vállalkozás irányába elmozdulókat már a korai szakaszban azzal sokkolja a média és a környezetük, hogy úgysem tudnak feltalálni akkora dolgot, mint mondjuk az említett iphone, és ha nincs akkora piaci potenciál benne, akkor úgyis bukásra van ítélve a 14

15 kezdeményezés. Ez részben a kishitűség problémája, részben a tanácsadók által gerjesztett pesszimizmus. Nagyon fontos, hogy a kezdeményező ezeket a hangokat a súlyuknak megfelelően kezelje. Nem attól zseniális egy innováció, hogy nagy horderejű, vagy teljesen új iparágat alapít, hanem attól, hogy annak a feltalálónak, fejlesztőnek, vállalkozónak a saját képességeit tükrözi, az adott probléma megközelítését, az abban rejlő potenciált fejleszti tovább. A kis innovációk néha többet érnek és hosszabb életűek, mint a nagyok. Az elmúlt években az inkubáció előnyeinek vizsgálata előtérbe került. Az NKTH később NIH megalakulása óta az innovációs folyamatokat támogató regionális innovációs tanácsadói támogató hálózat fejlődésnek indult. Az innovációs folyamatokban felerősödött az egyetemek szerepvállalása. A Regionális Egyetemi Tudásközpontok utódaként megalakultak azok a nonprofit Kft-k, melyek a tudástranszfert hivatottak előmozdítani, melyhez az egyetemi vállalkozás menedzsment-oktatásnak is csatlakoznia kell. Az új, technológia-intenzív vállalkozások indításában egyre nagyobb szerepet vállalnak tehát maguk az egyetemek is. Jelen projekt a technológiai transzfer, innováció, inkubálás módszertanának megismerését célozza, eredményeként megerősödhetnek az egyetemi spi-off mentorálási, inkubálási gyakorlatok. Magyarországon a spin-off vállalkozási kultúra csak kevéssé terjedt el, mivel a nyugati innovációs rendszerekhez képest hiányoztak az állami támogató programok, az intézményrendszer, a programok, a folyamatos és elkötelezett állami szerepvállalás, a pályázati forrásból lehívható, kiszámítható támogatások mellett a kockázati tőke, és hiányzik az üzlet angyal hálózat is. Ezek együttes hiánya hátráltatta Magyarországon a spin-off, start-up programok hatékony működését. A legnagyobb hiány azonban azon szakemberekből van, akik ezt a rendszert érdemben felállítani és működtetni tudnák. Az egyetemek, K+F+I intézmények nem kényszerültek a kutatási eredmények üzleti hasznosítására, nem látták annak közvetlen előnyeit, hiányoznak a jogszabályi biztosítékok, továbbá az egyetemek és a kutatók közötti hasznosítási feltételek sem tisztázottak. 15

16 Az Európai Unióban, és a világ gazdaságilag fejlett részein, kiemelt figyelmet fordít az állam a KKV-k, különösen a tudás alapú, innovatív KKV-k fejlesztésére, szerepük növelésére úgy a helyi gazdasági szinten, mint a globális piaci versenyben. Ezek a vállalkozások a fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek tekintetében is nagyon fontosak. Magyarországon, így a Nyugat-Dunántúlon a spin-off típusú, azaz egyetemi kutatásfejlesztési eredményekre alapozott vállalkozásalapítás nem terjedt el még kellő mértékben, de ennek fontosságát a regionális fejlesztéséért felelős szakemberek támogatják. A fent említett feltételek miatt nem alakulhatott ki az a szakmailag felkészült tanácsadói csoport, akik megalapozott nemzetközi tapasztalataikkal képesek az egyetemi spin-off vállalkozások hatékony támogatását elősegíteni. 16

17 3. Spin-off és a munkahely-teremtés Hazánk gazdasági életének egyik kulcsfontosságú eleme a munkahely-teremtés és a munkahely-megtartás. A spin-off vállalkozások (bármennyire is csekély számban vannak jelenleg a piacon) óriási potenciált jelentenek a munkahely-teremtésben. Ez alól nem kivétel az erdőgazdálkodás és a zöld iparágak sem. A tudásintenzív vállalkozás-fejlesztés a kiművelt emberfőkre alapul. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ezen vállalkozások számára kiemelten fontos, hogy az országban rendelkezésre álljon olyan szakember akik magas képzettséggel rendelkeznek, és a spin-off vállalkozások által igényelt szakmai igényeket ki tudják tölteni. A fiatal innovatív vállalkozások számára jelenleg rengeteg álláskereső fiatal áll a rendelkezésére, akik azonban nem minden szempontból felelnek meg ezen innovátorok elvárásainak. Egyrészt alapvetően szükség van a spin-off vállalkozásoknál nyelvtudásra, lehetőleg szakmai tapasztalatokra a fejlesztésekhez, elhivatottságra, pozitív személetre, tudásvágyra, szorgalomra melyek azonban nagyon gyakran hiányoznak az álláskereső ifjakból. Amennyiben egyre növekvő számban, kritikus tömegben tudnának Magyarországon megjelenni fiatal innovatív vállalkozások, életképes termékekkel-szolgáltatásokkal, vélhetően ez a pozitív példa jó hatással lenne az inaktív fiatalok előtt is. Pozitív, követendő életképet, optimizmust állítva eléjük. A spin-off vállalkozások munkahely-teremtő képessége az első időszakban nem lehet mérni vagy modellezni, azonban azon vállalkozások, melyek az első sokkos pár éven túlkerülnek, és gazellákká válnak, már nagyfokú minőségi munkahelyteremtést tudnak generálni. Ezen vállalkozások számára már elérhetőek a munkahely-teremtő pályázatok, támogatások. Az Új Széchenyi Terv is ezen vállalkozásokra fókuszált első sorban, azonban ezek mellett nagyon fontos lenne, hogy a gazella korszak előtti preinkubáció is meg tudjuk valósulni, mert ez egy nagyon stresszes 17

18 időszak a vállalkozások életében, amikor nagyon szerteágazó problémákkal találják magukat szemben. Ezen időszak hathatós támogatásának a kreatív kimunkálása önmaga egy spin-off feladat, amire ugyan vannak példák a világban, de egyértelműen sikeres receptet még Kanadában sem találtunk. Vannak országok, ahol a spin-off-ok gazdasági hatása igen korlátozott marad, de vannak olyanok is, ahol ez a hatás erőteljesen érvényesül. Észak-Amerikában (USA és Kanada) a spin-off cégek legalább egynegyede termék-orientált. Ez azonban azt is feltételezi, hogy a többi spin-off vállalkozás szolgáltatás-orintentált, és ezen a téren hazánkban is jelentős kiaknázatlan potenciál van. A nyugati határszélen a termékértékesítés terén kevésbé, azonban a szolgáltatás-fejlesztés területén tapasztalható óriási üzleti lehetőség, amit már csak az a tény is alátámaszt, hogy Ausztriában a minimál órabér 5-6 EUR, míg nálunk 2-3 EUR. 18

19 4. Vállalkozások az erdőgazdálkodásban Ebben a fejezetben részben Dr. Horváth Sándor doktori munkájából közlünk részeket, kiegészítve azt a spin-off vállalkozásokkal kapcsolatos tapasztalatainkkal. Az erdőgazdálkodásban előforduló innovatív fejlesztések, ötletek egy jelentős része kifejezetten technikai újítás, amiben a hazai vállalkozások, főleg a fiatal vállalkozások csak nagyon korlátozottan tudnak részt venni. Jó példa erre a motoros láncfűrészek vagy az erdészeti traktorok fejlesztése, ahol a nyugati és tengerentúli fejlesztőközpontok egyeduralma immáron legalább egy fél évszázada töretlen. Hazánkban néhány réspiaci technika-fejlesztés tudott eredményeket elérni az utóbbi évtizedekben, első sorban a drótkötél-technikát alkalmazó kötélpályák, csörlőtechnika, hidraulika területén. Az erdészeti spin-off vállalkozások a gépipar területén tehát viszonylag korlátozott lehetőségekkel bírnak. Ellenben a szolgáltatás-innováció, a szervezés-innováció, az erdészeti szoftverpiac, és még számos az előzőnél valamivel kevésbé szembetűnő, azonban nagyon egyedi megoldásokat igénylő üzleti megoldások hiányoznak az erdőgazdálkodásból. Ezen igények kielégítése a zöld ágazatokban nagyon sok esetben a nyugati multinacionális vállalatok léptékgazdálkodása miatt nem valószínű, azonban ezek a kis létszámú, gyorsreagálású hazai spin-off vállalkozások számára ideális piaci körülményeket teremtenek. Az utóbbi évtizedekben számos spin-off vállalkozás nőtt ki az erdőgazdálkodástermészetvédelem-vadgazdálkodás területén. Csak példaként említhetjük a DigiTerra Kft. (erdészeti szoftverfejlesztés), KOS Fashion Kft. (vadászruha-gyártás), Evergreen Energy Kft. (erdészeti logisztikai rendszerfejlesztés), ACCLIVITAS Kft. (erdészeti markegint-szolgáltatás), és még számos vállalkozás sikerét. 19

20 4.1. Az erdőgazdálkodási vállalkozások elemzése Az erdőgazdálkodás szereplői, az erdőtulajdonosok, az erdőgazdálkodók, a szakirányítók/szakszemélyzet, a kivitelező vállalkozások és a szakhatóság, eltérő érdekeltségi viszonyaik és jogi-gazdasági-műszaki feltételeik alapján a gazdálkodás bonyolult rendszerét hozták létre 1990 után. MÉSZÁROS K. az erdővagyongazdálkodást új szemléletbe helyezte, LETT B. az erdőgazdálkodás szervezetfejlesztési és számviteli oldalát részletesen feltárta, részt vett Magyarország erdővagyonának auditálásában. Az erdészeti szakigazgatás (az erdőgazdálkodás intézményi hátterének négy eleme közül a szakhatósági oldal) átalakulása talán a legjobban dokumentált erdészeti folyamat, így annak elemzésébe nem bocsátkozok. Az erdészeti integrátorok működési feltételeivel BARTHA P. foglalkozott részletesen. Az integrátori rendszer koncepciózusan felépített, működőképes gazdálkodási intézménnyé fejleszthető szereplője, (amely lehetőségeinek kihasználása jelenleg nincs előtérben) az erdőgazdálkodásnak és az erdészeti szabályozásnak. Ezt a kört érintőlegesen tárgyalom a dolgozatban. Az erdészeti kivitelezést folytató vállalkozásokról 1990-óta gyakorlatilag nem készült el átfogó elemzés, gazdasági helyzetükről, jövőbeli fejlődésük lehetőségeiről még kevesebb információval rendelkezik az erdészeti kutatás. Az erdőgazdálkodás foglalkoztatásban betöltött szerepéről átfogó tanulmány a hazai viszonyokra korábban nem készült. Elemeztük néhány európai ország erdészeti vállalkozásairól gyűjtött saját tapasztalatainkat, valamint az erdőgazdálkodás intézményi hátterének fejlődését az elmúlt évszázadban, annak műszaki-gazdasági oldalával együtt. A magyar erdőgazdálkodás intézményi átalakulásának éveiről, az közötti időszakról részletes bemutatást készítettünk, mely kiemelten foglalkozik az erdészeti kivitelezés és szakirányítás/szakszemélyzeti, integrátori tevékenység elemzésével. 20

21 4.2. A téma aktualitása Az 1990-es évek tulajdonosváltozásai során az erdőgazdálkodás is szervezeti változásokon ment keresztül. Az állami erdőtulajdon egy része magánkézbe került, valamint csekély mértékben a közösségi szervezetek (önkormányzatok, társadalmi szervezetek, egyházak) is tulajdonosokká váltak. A magánosítás azonban nem csak a tulajdonviszonyokat érintette, hanem ennél sokkal intenzívebben, az erdészeti kivitelezési szolgáltatást is. A 22 állami erdőgazdaság (kevés kivétellel) teljesen leépítette az erdei szakmunkát végző brigádjait, akik a 90-es évek második felétől fogva magánvállalkozások keretében folytatták tovább tevékenységüket, és a korábbi munkaszerződéses jogviszony döntően átalakult vállalkozói szerződéses jogviszonnyá (outsourcing). A kivitelező elnevezést SCHIBERNA E. [2008] használja definíciószerűen az erdőgazdálkodás egyszerű intézményi modelljének megalkotása során. Meg kell jegyezni, hogy ez a típusú outsourcing kb mikrovállalkozás létrejöttét generálta, amiből kb vállalkozás vallotta magát kényszervállalkozásnak. Ez az időszak ( 90-es évek közepe) óriási lehetőség lett volna tudásintenzív spin-off vállalkozások alapítására az erdészeti kivitelezésben, azonban ez sajnos elmaradt. Az erdészeti kivitelezést végző fizikai szakszemélyzet tehát ettől fogva erdészeti kivitelező vállalkozásokat alapított, melyek részben átvették a korábbi termelőeszközöket, és a kellő szakismeret birtokában kényszer vállalkozókká váltak. Ez a fajta indirekt-deregulációs privatizáció a korábban állami monopóliumként 1 meglévő erdészeti kivitelezői szolgáltatást, vegyes formában adta át a magánszférának. Egyrészt az állam a korábbi munkavállalók által használt termelőeszközöket (jelen esetben jórészt gépek, berendezések, telephelyek) kedvezményesen átadta a frissen alakult vállalkozásoknak, másrészt csekély mértékben ugyan, de támogatásokkal segítette az új vállalkozások beindítását [JÁGER 2001]. 1 Itt a monopólium alatt az állami erdőgazdaságokat és a termelőszövetkezetek saját kivitelezői kapacitását együtt értem, ami szigorú jogi értelemben nem, de a valóságban monopolisztikusnak tekinthető. Különösen helyi, körzeti szinten, 21

22 Ezeknek a vállalkozásoknak a legnagyobb megrendelője (a korábbi munkaadó) az állami erdőgazdálkodás lett (állami területen bejegyzett erdőgazdálkodók), emellett megjelentek a piacon a magán-erdőgazdálkodók is, akik ma már szintén jelentős megrendelés-állománnyal látják el ezeket a vállalkozásokat. Mindmáig megmaradt azonban egy érzékelhető (bár nehezen definiálható) határ az inkább csak állami, és inkább csak magán megrendeléseket teljesítő kivitelezők között. Egyes területeken presztízs az, ha a kivitelező az állami erdőben is kap munkát, míg más vállalkozók nem is keresik ennek lehetőségét. Az erdőtelepítések döntő része a magánszférában valósult meg az elmúlt két évtizedben, és ez a folyamat is jelentős megrendeléseket adott a kivitelezői szektornak. A tapasztalt kivitelező vállalkozók jelenléte elengedhetetlen a szakszerű erdőgazdálkodáshoz, és mivel a magán-erdőtulajdonosok és a bejegyzett erdőgazdálkodók döntő többsége semmilyen erdészeti szakismerettel nem rendelkezik, így az európai viszonylatban is nagyon szigorú erdőtervezési és erdőfelügyeleti szakhatósági tevékenység kényszerítő ereje mellett, a kivitelezők tevékenységének köszönhető, hogy a magánerdő jelentős részén az elmúlt 20 évben érdemi gazdálkodás folyt. Az erdészeti kivitelező vállalkozások voltak az elmúlt két évtizedben az erdőtelepítések kivitelezői is. Alapvetően kijelenthető, hogy kevés erdőtulajdonos és/vagy erdőgazdálkodó rendelkezik saját kivitelezői kapacitással, ezért az erdészeti kivitelező vállalkozások, az erdészeti szolgáltató vállalkozások és a magánerdészetek látják el alapvetően a hazai erdőkben a kivitelezői feladatokat [SCHIBERNA 2008]. Az erdőgazdálkodás szervezeti felépítésével, szervezetfejlesztésével LETT B. foglalkozott, RUMPF J. a foglalkoztatottság alapjellemzőit adta meg. Az elmúlt évtizedben az erdészeti munkaerőpiac folyamatairól, helyzetéről nem jelent meg átfogó jellegű felmérés. Jelenleg a teljes nemzetgazdaság egyik legégetőbb problémája az alacsony foglalkoztatottság, aminek egyik megoldásaként a vidékfejlesztés merülhet fel. Az erdőgazdálkodás korlátozottan rendelkezik foglalkoztatási potenciállal, amit a menedzsment-szervezetek (erdőgazdálkodók és szakirányítók/szakszemélyzet) munkaerőigénye mellett a kivitelező vállalkozások biztosítanak. A munkaügyi helyzettel együtt kell értékelni a munkavédelmi hiányosságokat is, a munkabalesetek és foglalkozási 22