Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Művészeti Szakközépiskolája és Diákotthona. Házirend

Átírás

1 Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Művészeti Szakközépiskolája és Diákotthona Házirend 2013

2 Az intézmény megnevezése: Az intézmény székhelye: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája Pápa H-8500, Március 15. tér 9. A szervezeti egységek megnevezése: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Művészeti Szakközépiskolája és Diákotthona telephelye: 8500 Pápa, Március 15. tér 9. Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Művészeti Szakközépiskolája és Diákotthona telephelye: 8500 Pápa, Petőfi u. 13. Az intézmény típusa: A Gimnázium önálló jogi személy, amely gazdálkodási szempontból önálló költségvetési szerv. Az alapító megnevezése és címe: Dunántúli Református Egyházkerület Pápa H-8500, Árok utca. 26. Az intézmény OM azonosító száma: /56

3 A Házirend célja A Házirend célja, hogy a magasabb szintű jogszabályok által meghatározott rendelkezések értelmében helyi gyakorlati, módszerbeli, eljárási és technikai szabályokkal szolgálja az intézmény törvényes működését. A Házirend önálló iskolai belső jogi forrás. Személyi hatálya kiterjed mindazokra, akik a Pápai Református Kollégium Gimnáziumával tanulói vagy munkavállalói jogviszonyban állnak, valamint mindazokra, akik a tanulókat törvényesen képviselik (gondviselők vagy megbízottjaik) az intézménnyel kapcsolatos ügyekben, illetve az intézmény területén tartózkodnak. Területi hatálya kiterjed valamennyi telephelyére, használatában lévő ingatlanra, a Gimnázium által szervezett programok helyszíneire és a különböző helyszínek (benne az iskola és az otthon) közötti közlekedés útvonalaira. Időbeli hatálya kiterjed a házirend kihirdetésének napjától, annak módosításáig vagy visszavonásáig. Házirend nyilvánossága A házirend jogi háttere, személyi és területi hatálya A tanulói jogok körébe tartoznak az általános emberi és állampolgári jogok, a gyermeki jogok és a köznevelési törvényben meghatározott tanulói jogok. Iskolánk házirendje pedagógiai programunkkal és az SZMSZ-szel összhangban a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény), a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet, a szakképzésről szóló évi CLV. törvény és az évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény iskolai életre vonatkozó előírásai alapján készült. A házirend szabályainak megtartása az intézmény területén és az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken az iskola minden tanulójára, dolgozójára és az iskolába látogató egyéb személyek számára kötelező. A házirend nyilvánossága Az intézmény tanulói a házirendet a beiratkozáskor megkapják. A házirend az iskola honlapján elérhető. Az osztályfőnök a tanév első osztályfőnöki óráján, illetve első szülői értekezletén tájékoztatni köteles a tanulókat és a szülőket a házirend szabályairól. A házirend előírásai, értelmezése felől a tanulók és szülők tájékoztatást kérhetnek a tanuló osztályfőnökétől, valamint az intézmény vezetőjétől. A köznevelésről szóló törvény 46. -a (5) bekezdésének e) pontja alapján a tanuló joga, hogy az iskolában hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A tanulónak jogában áll az iskolai dokumentumokat megismerni: az SZMSZ-t, a pedagógiai programot és a házirendet. Ezek a dokumentumok megtalálhatóak az iskola könyvtárában és az iskola titkárságán. A házirendet az iskola honlapján közzétesszük 3/56

4 A tanuló jogai Az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló személy, a Pápai Református Kollégium Gimnáziumának tanulója. A tanulói jogviszony kezdete a beíratás vagy az átvétel időpontja és a tanulói jogviszony a jogszerű megszűntetésig tart. A tanulói jogviszony kezdetétől minden tanulót megilletnek a tanulói jogok, kivéve a tanulókat megillető választójog és az intézményesített együttműködési jogok. Az előbbi kivételek csak az első tanítási naptól illetik meg a tanulót. Minden tanulót megilletnek az általános emberi, állampolgári és gyermeki jogok. Tisztelni kell a tanuló személyiségét, emberi méltóságát. Védelmet kell biztosítani számára fizikai és lelki erőszakkal szemben. Nem vethető alá testi fenyítésnek, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Aki, a Pápai Református Kollégium Gimnáziumának tanulója, tudomásul veszi, hogy az iskola világnézetileg elkötelezett intézmény és elfogadja annak keresztyén református szellemiségét. Ezt a tanuló esküjével erősíti meg! Az eskü megszegése súlyos fegyelmi vétség! A Pápai Református Kollégium Gimnáziumával tanulói jogviszonyban álló, református vallású tanuló a gimnáziumi ifjúsági gyülekezet tagja. A gyülekezet tagjaként megilleti a jog, hogy: - szabadon gyakorolhassa vallását, - részt vegyen istentiszteleteken, egyházi rendezvényeken, gyülekezetlátogatásokon, ifjúsági konferenciákon - tagja legyen keresztyén ifjúsági szervezeteknek, létrehozza ezek diákkörként működő helyi szervezeteit, - ápolja és fenntartsa kapcsolatát anyagyülekezetével, lelkészével, - találkozhasson az iskola vallástanárával, lelkészeivel, - hozzájusson vallásos irodalomhoz, folyóiratokhoz. A nem református tanulók, nem tagjai az iskola ifjúsági gyülekezetének, ugyanakkor a fent felsorolt jogok ugyanúgy megilletik őket. A tanulók szabadon megvallhatják és gyakorolhatják nemzeti, nemzetiségi és etnikai önazonosságukat. Az identitásuk ápolására és védelmére diákköröket hozhatnak létre. Tagjai lehetnek az iskolán kívüli, nemzeti-, nemzetiségi- vagy etnikai alapon szerveződő kulturális, társadalmi egyesületeknek, amennyiben azok tevékenysége nem ellenkezik az intézmény keresztyén elkötelezettségével. Az osztályfőnök minden évben köteles egy osztályfőnöki órát a tanulói jogok és a Házirend ismertetésére fordítani. Az óra szerepel az osztályfőnöki tanmenetben. A tanuló egyéni jogai A tanulók szabadon nyilváníthatnak véleményt, ha az a jogaik gyakorlását vagy a tanulmányi előmenetelüket érinti. Ezen joguk gyakorlása során nem sérthetik mások jogait. Nem élhet fenti jogával a tanuló: - kötelező vagy választott tanórai foglalkozásokon, - tanórán kívüli foglalkozásokon, - egyházi rendezvényeken. Minden iskolai döntéssel szemben, tanulói jogorvoslati kérelem nyújtható be. Egyéni érdeksérelemre hivatkozva benyújtható: -törvényességi kérelem -felülvizsgálati kérelem -tanulói panasz -tanulói kérvény -tanulói kérdés 4/56

5 Törvényességi kérelem: Jogszabálysértésre hivatkozva, írásban nyújtható be az iskolafenntartó képviselőjének. A Pápai Református Kollégium Gimnáziumának Igazgatótanácsának címezve, a Pápai Református Kollégium Gimnáziumának igazgatójának átadva. H-8500, PÁPA Március 15. tér 9. A törvényességi kérelmet az igazgató három napon belül továbbítja az Igazgatótanács elnökének, aki 15 napon belül az Igazgatótanács tanács tagjai közül egy három tagú bizottságot hoz létre a kérelem elbírálására, továbbá dönt a bizottság ülésének helyéről és idejéről. Az Igazgatótanács jegyzője értesíti az érintetteket az ülés helyéről és idejéről. A törvényességi kérelem tárgyában hozott határozat ellen, a közléstől számított harminc napon belül az illetékes bírósághoz lehet fordulni, ha a határozat vagy maga az eljárás jogszabálysértő. Felülvizsgálati kérelem: A tanuló egyéni érdeksérelmére hivatkozással, írásban az igazgatónak címezve lehet benyújtani. A kérelemről az igazgató által kijelölt három tagú testület dönt. A testület harminc napon belül dönt a kérelemről. A döntésről írásban értesíti a tanulót és szüleit. A döntéssel szemben törvényességi kérelem nyújtható be. Tanulói panasz: A panasz vagy közérdekű bejelentés, olyan körülményre, hibára vagy hiányosságra hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, megszüntetése a közösség érdekét szolgálja. A tanulói kérvény: A tanuló személyét, tanulmányait és az intézmény működését érintő ügyekben, kérvénnyel fordulhat az intézmény vezetőjéhez. A kérvényt az igazgatónak kell benyújtani. A kérvényről az igazgató harminc napon belül határozatban dönt. A döntésről írásban értesíti a tanulót és szüleit. A tanulói kérdés: A tanuló személyét, tanulmányait és az intézmény működését érintő ügyekben, kérdéssel fordulhat az intézmény vezetőjéhez és pedagógusaihoz. A kérdést a titkárságon lehet benyújtani. A kérdésre a megkeresett személy harminc napon belül köteles érdemi választ adni. A válaszról írásban értesíteni kell a tanulót és szüleit. Eljárási szabályok: A megkeresést benyújthatja: - a tanuló, - a tanuló gondviselője vagy annak törvényes képviselője, - a tanuló képviseletében vagy saját jogán a Diákönkormányzat, - a tanuló képviseletében vagy saját jogán a Szülői Tanács. A tanuló (vagy a tanuló jogait képviselő gondviselő, vagy annak megbízottja) által benyújtott törvényességi vagy felülvizsgálati kérelem, továbbá panasz, kérvény és kérdés, kizárólag írásban nyújtható be. A megkeresésnek tartalmaznia kell: - a megkeresett személy, intézmény nevét és címét, - a megkeresés benyújtásának dátumát, - a megkeresést benyújtó személy vagy intézmény pontos megnevezését és címét, - a megkeresés tárgyát (lehetőleg személyre, tárgyra, helyre és időre vonatkoztatva). Elutasítható a beadvány, ha a formai követelményeknek nem felel meg! 5/56

6 A megkeresést az iskola titkárságán kell benyújtani. A megkeresésre iskolatitkár rávezeti a beérkezés dátumát és továbbítja az igazgatóhoz. Az igazgató három napon belül továbbítja a megkeresettnek, aki a beérkezéstől számított harminc napon belül köteles érdemi választ adni. A megkeresés esetében vizsgálni kell: - az illetékesség körét, - a tanuló jogsérelem tényét ill. mértékét, - a jogorvoslathoz szükséges intézkedéseket, - szükséges-e az intézmény belső szabályzatainak a módosítása, - személyi következmények. Érdemi válasznak minősül, ha a válasz tartalmazza a megkérdezett személy, ill. intézmény nevét és címét, az intézkedésre jogosult személy, ill. intézmény, szervezeti egység véleményét, döntését és annak indoklását, továbbá a döntés idejét és a döntéshozatalra jogosult személy aláírását. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A tanuló számára biztosítani kell, hogy minden őt érintő kérdésben információhoz jusson. A tájékoztatásért felelős: - az igazgató, - az osztályfőnök, - az internátusi nevelő, - a szaktanár. A tájékoztatás formái: Az igazgató rendszeresen tájékoztat minden tanulót a hétfő reggeli áhítatokon. Az osztályfőnök az osztályfőnöki órákon tájékoztatja a tanulókat. A tanulók tanulmányi haladásáról minden szaktanár az ellenőrző könyvön keresztül illetve szóban tájékoztat. A tanulók tájékoztatást kaphatnak az intézmény hirdetőtábláján, honlapján és a hangosbeszélőn keresztül is. A tantárgy- és a foglalkozásválasztás joga A tanulók számára biztosítani kell, hogy válasszon a kötelezően választható tanórai és a szabadon választható tanórán kívüli foglalkozások közül. Az intézmény Pedagógiai Programja határozza meg azon tantárgyakat és évfolyamokat, amikor a tanuló köteles tantárgyat választani: A beiratkozás vagy az átvétel napján, az idegen nyelvek (első és második tanult nyelv), 6/56 7. osztály angol/francia (10-20) német/angol (10-20) 9. a /b/c angol/német (12-20) angol/latin (12-20) angol/francia (12-20) német/angol (12-20) német/francia (12-20) francia/angol (12-20)

7 francia/német (12-20) Az aláhúzott tantárgy, a tanuló által az általános iskolában már tanult nyelv! A zárójelben feltűntetett számok, a csoportok minimális és maximális létszámát mutatják. Tanulói csoportok, csak a minimális és a maximális csoportlétszám figyelembevételével szervezhetőek! A Gimnázium felvételi hirdetményében nyilvánosságra hozza: - a választható nyelvi párosításokat, - a minőségi csoportok és a férőhelyek számát. A tanuló a beiratkozáskor nyilatkozatban tájékoztatja az intézményt a választásáról. Elutasítható a választás, ha a belső szabályzatoknak megfelelően, a választott nyelvi csoport nem indítható! A döntéssel szemben jogorvoslati kérelem nyújtható be! A beírattkozás vagy az átvétel napján, a hittan Az intézmény minden református, evangélikus és római katolikus tanulója számára biztosítja a kötelező hitoktatást. A tanulók a beiratkozás napján nyilatkozatukban tájékoztatják az intézményt, hogy melyik vallást követik, és melyik hitoktatásán vesznek részt. Azon keresztyén tanulók számára, akiknek az intézmény nem tudja biztosítani a kötelező hitoktatást, biztosított, hogy válasszanak a megszervezésre kerülő felekezeti hitoktatás közül. A tanulók, a beiratkozás napján nyilatkozatukban tájékoztatják az intézményt, hogy melyik vallás hitoktatásán vesznek részt. Az intézmény Pedagógiai Programja alapján, a kereszteletlen vagy vallás nélküli tanulók számára is kötelező a hitoktatás. Ezen tanulók a beiratkozás napján, nyilatkozatukban tájékoztatják az intézményt, hogy melyik vallás hitoktatásán vesznek részt. Az emelt szintű képzés a tizenegyedik évfolyamtól A tanulók a tízedik évfolyam során, választanak a meghirdetett emelt szintű képzések közül. A választott tárgyak száma: - két közismereti tantárgy vagy egy közismereti tárgy és egy nyelv. A közismereti tárgyak párosítása a következő: magyar / történelem, biológia, ref. hittan, ének-zene, rajz és művészettörténet történelem / magyar, matematika, földrajz, ének-zene, rajz és művészettörténet matematika /történelem, biológia, fizika, kémia, informatika fizika / matematika, biológia, földrajz kémia / biológia, matematika, földrajz, informatika / biológia, matematika, földrajz földrajz / történelem, biológia, fizika, kémia, informatika Azok a tanulók, akik a választott tantárgyból a tízedik év végi értékelés során hármas, négyes vagy ötös érdemjegyet szereztek, szabadon választhatnak. Ha a tanuló, nem érte el a megfelelő eredményt, csak a szaktanár javaslata alapján választhatja az adott tantárgyat. Ha a szaktanár nem javasolja az emelt szintű képzést, akkor a tanuló kérését el kell utasítani. A rajz és vizuális kultúra, az ének-zene, a ref. hittan és a testnevelés tantárgyak délutáni órarendben kerülnek megszervezésre, ezért a fenti tárgyak bármivel párosíthatók. Nyelvi képzés a tizenegyedik évfolyamtól: A tizedik évfolyam után minden tanuló tovább a tanulja a választott nyelveket. Azok a tanulók, akik előrehozott érettségi vizsgát tesznek, az adott nyelvből befejezik nyelvi tanulmányaikat. 7/56

8 Az emelt képzés választásának rendje Az intézmény minden év január 31-ig nyilvánosságra hozza: - a választható tantárgyi párosításokat, - az indítható csoportok minimális és maximális létszámait. A tanulók a feltételek ismeretében, március 15-ig választanak az emelt szintű képzés tantárgyai közül. Az osztályfőnök április 15-ig összesítő jelentést készít az illetékes igazgatóhelyettes számára. Elutasítható a kérelem, ha az nem felel meg az előírásoknak! Az igazgató harminc napon (30) belül értesíti a tanulót és a gondviselőt. A döntéssel szemben a tanuló jogorvoslattal élhet. Az emelt szintű képzés módosítása Az emelt szintű tantárgyválasztás a 11. évfolyamon szeptember 15-ig szabadon módosítható. A tanuló írásban kérheti a módosítást, a gimnázium igazgatójától, az illetékes igazgatóhelyettesnek benyújtva, aki a tanulói nyilvántartásban rögzíti a módosítást. Elutasítható a módosítási kérelem, ha - a tanuló a határidőn túl nyújtotta be, - a módosítás eredményeként kialakuló csoportlétszámok, nem felelnek meg az indítási követelményeknek. A fentiektől eltérve, a tanuló csak az alábbiak szerint kérheti a tantárgyválasztás módosítását. A tanuló írásos kérvényben kérheti a módosítást, a gimnázium igazgatójától. A tanulói kérvény tartalmazza: -a tanuló nevét és osztályát, -a tanuló születési helyét, idejét és értesítési címét, -a gondviselő nevét és édesanyja születéskori nevét, -a tanuló módosítási kérelmét (a leadott tantárgy, a tanár neve, a felvett tantárgy, a tanár neve), -a módosítási kérelem indoklását. Az igazgató határozatával engedélyezi vagy elutasítja a tanuló kérvényét. A határozat tartalmazza az igazgató döntését, annak indoklását és a módosítás feltételeként előírt osztályozó és/vagy különbözeti vizsga lebonyolítására vonatkozó előírásokat. A döntéssel szemben a tanuló jogorvoslati kérelemmel élhet. A foglakozás választásának rendje A Gimnázium a kötelező tanórákon kívül, szabadon választható órarenden kívüli foglalkozásokat szervez. Az igazgató az intézmény hirdető tábláján keresztül tájékoztatja a tanulókat a foglakozásokról. A tájékoztató tartalmazza: - a foglakozás típusát, formáját, célját - a vezető pedagógus nevét - a foglalkozás idejét és helyét - a személyi és finanszírozási feltételeket. A tanulók jelentkezéseiket, a foglalkozást vezető pedagógusnak adhatják le, aki összesítő kimutatást készít és leadja az igazgatónak. Az igazgató három napon belül dönt a foglalkozás engedélyezéséről. A tanulói jelentkezés egy tanévre szól. A tanuló jelentkezésével vállalja, hogy teljesíti a foglalkozás követelményeit. Távolmaradása mulasztásnak minősül és a házirend előírásainak megfelelően köteles igazolni. A tanuló jelentkezését csak írásban módosíthatja. A tanulói kérvény tartalmazza: -a tanuló nevét és osztályát, -a tanuló születési helyét, idejét és értesítési címét, -a gondviselő nevét és édesanyja születéskori nevét, -a tanuló módosítási kérelmét, -a módosítási kérelem indoklását. Az igazgató határozatával engedélyezi, vagy elutasítja a tanuló kérvényét. 8/56

9 A tanulók kollektív jogai A tanulók, kollektív jogaikat az intézményben működő Diákönkormányzaton keresztül gyakorolhatják. Minden tanuló választó és választható. A tanulók választói jogukat, a Diákönkormányzat által megalkotott szervezeti és működési szabályzat szerint gyakorolhatják. A Diákönkormányzat ellátja a tanulók képviseletét. A tanuló szabadon fordulhat a Diákönkormányzathoz. Ha a Diákönkormányzat jogait megsértik, jogorvoslattal fordulhat az Igazgatótanácshoz. Az Igazgatótanács harminc napon belül dönt a beadványról. A tanulók nagyobb közösségei A döntéshozatalra jogosult igazgató, a szervezeti egység-vezető és a pedagógus, köteles kikérni a Diákönkormányzat véleményét, ha a döntés a tanulók nagyobb közösségeit érinti. A tanulók nagyobb közösségének tekintendő, ha a döntéshozatal a tanulók (telephely szerinti- gimnázium, internátus) legalább ötven (50 %) százalékát érinti. A képviseleti jog Minden tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló esetében képviselheti a tanulót a Diákönkormányzat. A Diákönkormányzat megbízása alapján, a választott tisztségviselőkön túl a Diákönkormányzat tevékenységét segítő pedagógus is eljárhat. A javaslattételi jog A Diákönkormányzat javaslattal élhet minden: - az intézmény működésével és a tanulókkal, - a Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatával, - és a diákkörök létrehozásával kapcsolatos kérdésben. A véleményezési jog A Diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg - az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben, amennyiben azok a tanulók nagyobb közösségeit érintik, - a tanulók fegyelmi eljárásakor. Ki kell kérni a Diákönkormányzat véleményét, ha azt az érintett tanulók ötven százaléka (50%) kéri. Az érintett tanulók százalékát szervezeti egységenként, telephelyenként kell figyelembe venni. A tanulók kérelmüket írásban, az aláírásokat csatolva nyújthatják be az igazgatónak. A tanulók intézményesített véleményezési jogkörükkel kizárólag írásban élhetnek. A döntéshozó, minden esetben a döntéshozatal előtt tizenöt (15) nappal írásban keresi meg a Diákönkormányzatot, ami tizenöt (15) napon belül írásban értesíti a döntéshozót véleményéről. A vélemény elfogadása nem kötelező a döntéshozóra! Az egyetértési jog Egyetértési jog illeti meg a Diákönkormányzatot - az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásakor (a tanulókat közvetlenül érintő kérdésekben), - az intézmény Házirendjének elfogadásakor, - a tanulók szociális juttatásai elosztási elveinek meghatározásakor. A Diákönkormányzat egyetértési jogát írásbeli nyilatkozatban gyakorolja. Az egyetértő nyilatkozatot a döntéshozó a 9/56

10 döntéshozatal előtt legalább tizenöt (15) nappal köteles írásban megkérni. A Diákönkormányzat nyolc (8) napon belül dönt. A nemleges egyetértés gyakorlása esetén, a fenntartó képviseletében eljáró Igazgatótanács elnöke nyolc (8) napon belül, kilenc (9) tagú egyetértő bizottságot hoz létre. A bizottság tagjai: - a Diákönkormányzat képviseletében három (3) fő - a fenntartó képviseletében három (3) fő - az intézmény képviseletében három (3) fő A bizottság, a megalakulásától számított harminc (30) napon belül egyszerű többséggel dönt. A bizottság döntése az egyetértést pótolja! A döntési jog A diákönkormányzat dönt - saját működéséről, - a működésre fordítható anyagi javak és eszközök felhasználásáról, - a diákönkormányzati szövetség létrehozásáról, csatlakozásról, - a tanév rendjében meghatározott diáknap programjáról. A döntéshozatal előtt a Diákönkormányzat köteles kikérni a Nevelőtestület véleményét. A Nevelőtestület nyolc (8) napon belül véleményt alkot. A használati jog A Diákönkormányzat a diákönkormányzati feladatok ellátása során, szabadon és térítésmentesen használhatja az intézmény helyiségeit, illetve az igazgató egyedi írásos engedélye alapján az intézmény eszközeit és berendezéseit. A terembeosztás elkészítésekor figyelembe kell venni a Diákönkormányzat igényeit is. A Diákönkormányzat minden év szeptember 15. napjáig eljuttatja igényeit az intézmény igazgatójához. Az igénylésnek tartalmaznia kell, hogy mely helyiségekre és mikor tart igényt. A Diákönkormányzat eseti kéréseivel, az esedékesség előtt legalább nyolc (8) nappal az igazgatóhoz fordulhat. Az igazgató három (3) napon belül dönt. Elutasítható a kérés, ha - a határidőn túl érkezett, - zavarja az intézmény jóváhagyott tanév rendjét. A Diákönkormányzat működése során köteles betartani az intézmény belső szabályzatait. A diákközgyűlés A gimnáziumban és az internátusban évente egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani. A diákközgyűlés a diákok legfelsőbb fóruma. Feladatai: - beszámoló a diákönkormányzat éves tevékenységről, - beszámoló a tanulói jogok érvényesüléséről, - a tanulók véleményeinek a meghallgatása, - a tisztségviselők választása. A diákközgyűlést a Diákönkormányzat elnöke hívja össze, az igazgatóval előre egyeztetett időpontban. Az időpont szerepel az iskola munkatervében. A nevelőtestület képviseletéről az igazgató gondoskodik. A közgyűlés szervezéséről és lebonyolításáról a Diákönkormányzat gondoskodik. A diáknap 10/56

11 A Diákönkormányzat dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A tanítás nélküli munkanap idejére az igazgató tesz javaslatot, és a nevelőtestület fogadja el. Az időpont szerepel az intézmény munkatervében. A diáknap programjáról a rendezvény előtt legalább tizenöt (15) nappal tájékoztatni kell a Nevelőtestületet. A tájékoztató tartalmazza: - a diáknap részletes programját, - a megrendezésre kerülő eseményeken érintett tanulók körét, - az igényelt területek, eszközök és berendezések körét, - a diáknap költségvetési tervezetét. Elutasítható a tájékoztató, ha az ellenkezik az intézmény szellemiségével, Pedagógiai Programjával. Elutasítás esetén új tervezetet készít a Diákönkormányzat. A diáknap finanszírozásáról az igazgató dönt, egyeztetve a Diákönkormányzat és a Gazdasági részleg vezetőjével. Az igazgató dönt a pedagógusi felügyelet megszervezéséről. A diáknap munkanap. Szerepel az osztálynaplóban. A tanulók részvétele a tanítási idő alatt kötelező. A mulasztásukat a Házirend rendelkezései szerint kötelesek igazolni. A diákkörök A tanulók iskolai közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök részt vehetnek a Diákönkormányzat munkájában. A diákkörök létrehozását az igazgató engedélyezi. A kérelem tartalmazza: - a tanulók névsorát, - a diákkör tevékenységi körét, - a szükséges eszközök és termek körét, - a személyi feltételeket. Megtagadható az engedély, ha - a diákkör az intézmény szellemiségével összeegyeztethetetlen tevékenységet kíván folytatni - működésével zavarja az intézmény oktató-nevelő munkáját, - nem tartják be az intézmény belső szabályzatait - politikai pártokhoz, szervetekhez kötődnek. A tanuló kötelességei A tanítási idő A tanítási idő kezdete: 755 A tanítás megkezdésének legkorábbi időpontja: 700 A tanítási idő vége : 1330 Ha a tanulónak kötelező vagy választott: - 7. órája van, akkor a tanítási idő vége: órája van, akkor a tanítási idő vége: 1540 A tanulók tanítási időben az órarendnek és a terembeosztásnak megfelelően az iskola területén tartózkodnak. Ettől eltérni csak a foglalkozást vezető pedagógus engedélyével lehet. A tanuló elhagyhatja az iskola területét a tanítási idő alatt, ha: - az adott tanítási napon befejezte tanulmányait, nincs több kötelező órája, 11/56

12 - engedélyezték számára az intézmény elhagyását. Engedélyezhető a tanuló távozása: - betegség vagy orvosi ellátás miatt, - ha a tanuló távolmaradását, a Házirend előírásainak megfelelően előzetesen kérték, - lyukas óra esetén, - a tanuló iskolai vagy egyéb kötelezettségei miatt. A távozást engedélyezheti: - az iskolai egészségügyi munkatársai (betegség vagy orvosi ellátás estén), - az osztályfőnök (lyukas óra vagy egy tanítási órát meghaladóan), - az érintett tanár (egy tanítási óra), - a fenti engedélyezők távollétében, az ügyeletes igazgatóhelyettes. Engedély csak írásban adható, a tanáriban elhelyezett nyomtatvány kitöltésével, vagy a tanuló ellenőrző könyvében. Az engedélyező köteles tájékoztatni az érintett pedagógusokat (osztálynapló). Megtagadható illetve visszavonható a kilépési engedély, ha - a tanuló megsértette a Házirendet, - igazolatlanul mulasztott vagy rendszeresen késett. A tanuló távozáskor köteles a portán leadni a kitöltött nyomtatványt vagy bemutatni az ellenőrző könyvét. Visszaérkezéskor a portás rávezeti az engedélyre az érkezés idejét, ellenőrzi a tanuló ellenőrzőjében engedélyezett időpontokat. Amennyiben eltérést észlel, arról feljegyzést készít (tanuló neve, osztálya, a távozás és a visszatérés ideje). A tanítási idő végén a portás leadja a napi távozási engedélyeket, tájékoztatva az igazgatóhelyettest az esetleges szabálysértésekről. A tanítási óra A csengetés rendje 0. óra óra óra óra óra óra és 8. osztály 6. óra óra óra A tanítási óra hossza: 45 perc A tanítási órák között szünetet kell tartani. Az óraközi szünetek hossza tíz (10) perc, a harmadik óra után húsz (20) perc. Rendkívüli óra (az órarenden kívüli tanítási óra) csak az igazgató előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. Rendkívüli óra megtartását kérheti: - a pedagógus vagy az érintett tanulók többsége, A döntés előtt ki kell kérni az érintettek egyetértését. Az engedély egyszeri és egyedi. Nem engedélyezhető rendkívüli óra: - ha nem maradt el tanítási óra, - volt helyettesítés, - a tanulók számonkérésével jár. Az érintett tanulóknak heti egy alkalommal engedélyezhető rendkívüli tanítási óra. 12/56

13 Kötelező vagy választott tanítási óra, foglalkozás nulladik órában nem szervezhető. Ettől eltérni csak az alábbiak figyelembe vételével lehet: - a nulladik óra megtartását kérheti a pedagógus vagy az érintett tanulók többsége, - a döntés előtt ki kell kérni az érintettek egyetértését, - a nulladik óra megtartását, kizárólag az igazgató engedélyezheti, - az engedély egyszeri és egyedi. Nem engedélyezhető nulladik óra: - állandó vagy hosszabb időre (2 hetet meghaladó időtartamra), - hétfőn - tanítás nélküli munkanapon, szünnapokon - ha a tanítási héten az érintett tanulóknak már volt nulladik órája. Azok a tanulók, akiknek az adott órában nincs tanítási órájuk (továbbá: lyukas óra), az intézmény szabad tantermeiben és folyosóján vagy a Könyvtár területén tartózkodhatnak, de viselkedésükkel nem zavarhatják az intézmények működését. Nem minősül lyukas órának, ha - a tanulónak nincs az első órában kötelező órája, - a tanulónak a tanítási idő vége előtt véget ért a tanítás, - ideiglenesen felmentették a testnevelés tantárgyból (a tanuló a szaktanár által kijelölt helyen köteles tartózkodni). Az órarendi órák cseréjét a szaktanár kérelme alapján az igazgatóhelyettes engedélyezi. A kéréskor közölni kell: - a cserében érintett tantárgyakat és pedagógusok nevét, - az óracsere idejét, - az óracsere indoklását. Az óracseréről legalább 24 órával korábban tájékoztatni kell az érintett pedagógusokat és tanulókat. Nem engedélyezhető az óracsere, ha - az egyik pedagógus ellenzi, - nem biztosítható a tájékoztatási kötelezettség teljesítése, - előre bejelentett számonkérést érint, - rendkívüli számonkéréssel jár, - zavarja a tanítás megszokott rendjét. Az engedély egyszeri és egyedi. Két egymást követő azonos tantárgyi tanítási óra összevonását az igazgatóhelyettes engedélyezi. Tartós vagy rendszeres összevonás nem engedélyezhető. Összevonás esetén ki kell kérni az érintett pedagógus és a tanulók egyetértését. Az összevonás esetén a tanítási óraközi szünetek idejét is össze kell adni. A tanítási órák rendje A tanuló köteles, hogy részt vegyen a kötelező tanórai, tanórán kívüli és a szabadon választott foglalkozásokon. Távollétét a Házirend előírásainak megfelelően igazolja. Kötelezettségeit képességeinek megfelelően, rendszeres munkával és fegyelmezetten teljesíti. Tiszteletben tartja tanárai, társai és az intézmény minden munkatársának emberi méltóságát és jogait. Tiszteletben tartja társai tanuláshoz való jogát. A tanítási órát az ezzel megbízott pedagógus (távollétében helyettesítő pedagógus) vezeti. A tanuló tanórai kötelezettségeit a pedagógus irányításával végzi. 13/56

14 A tanítási óra kezdetét és végét elektronikus gongszó jelzi. Azok a tanulók, akiknek a tanítási órája szaktanteremben lesz a terem előtt felszereléssel együtt sorban állva, csendben várják a tanár érkezését. Amennyiben a becsengetést követő tíz (10) perc után nem érkezik meg az órát vezető tanár, a hetes (tanulócsoport esetében az ügyeletes tanuló) értesíti az igazgatóhelyettest, aki gondoskodik a helyettesítésről. A tanítási óra menete nem zavarható! Ezért TILOS! - Akadályozni illetve zavarni az órát vezető pedagógust, bármilyen aktív vagy passzív tevékenységgel. - Akadályozni a tanulókat tanulmányi kötelezettségeik teljesítésében. - Hang és képi felvételek engedély nélküli rögzítése. A fenti pontok megsértése súlyos fegyelmi vétségnek minősülnek! Tanuló kötelező tanítási óráról nem küldhető ki kivéve, ha a tanítási órát vezető pedagógus, mérlegelés alapján úgy ítéli meg (rögzítve az osztálynaplóban), hogy a tanuló jelenlétével és tevékenységével súlyosan csorbítja mások jogait. Ekkor a tanár, az igazgatóhelyetteshez küldi a tanulót, aki dönt a tanulóval szembeni eljárásról. A tanulók távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezések A tanulók távolmaradásának engedélyezése A tanulók kötelessége, hogy részt vegyenek a kötelező vagy a választott tanórai és a kötelező tanórán kívüli foglalkozásokon. A tanuló előzetes engedély alapján távol maradhat a foglalkozásoktól. Az engedélyezett távolmaradás igazolt mulasztás. A távolmaradás engedélyezése egyszeri és egyedi. Kérheti a tanuló távolmaradását: - a szülő - a pedagógus - a tanuló képviselője - a tanuló lelkésze. A szülő egy tanévben, összesen legfeljebb három tanítási napról kérheti ki a tanulót. Egy tanítási napról, vagy azt meghaladó távolmaradásról csak előzetesen benyújtott írásbeli kérelem (fax, levél, ) alapján lehet dönteni. A kérelmet iktatni kell! A távolmaradási kérelem tartalmazza: - a kérelmező neve, értesítési címe, - a tanuló neve és osztálya, - a távolmaradás ideje és hossza, - a távolmaradás pontos indoklása. A távolmaradási kérelmet a döntéshozatalra jogosult személyhez kell eljuttatni, a kért távolmaradás időpontja előtt legalább három tanítási nappal. Engedélyezheti a tanuló távolmaradását: - szaktanár, foglalkozás-vezető pedagógus (legfeljebb egy tanítási óra), - az osztályfőnök, a diákotthoni vezető(min. két tanítási óra és legfeljebb egy tanítási nap), - az igazgató (egy tanítási napot meghaladó távolmaradás esetén). Az diákotthon vezetője és nevelője csak abban az esetben intézkedhet, ha az eltávozás nem érint iskolai programot! 14/56

15 A távolmaradást engedélyező személy köteles tájékoztatni az érintett pedagógusokat döntéséről. Az osztályfőnök, szaktanár és foglalkozás-vezető pedagógus távolléte esetén a tanuló távolmaradását az ügyeletes igazgatóhelyettes / internátusban az internátusi vezető engedélyezi. Egy tanítási napról vagy azt meghaladó távolmaradási kérelemről, ha nem a szülő kéri, a döntéshozónak ki kell kérnie a szülő írásos egyetértő nyilatkozatát. A döntésről legalább egy nappal korábban értesíteni kell a tanulót és a kérelmezőt. Elutasítható a kérelem, ha - késve nyújtották be, - az indoklás ellenkezik az iskola tevékenységével, pedagógiai programjával, - a szülő nem támogatja, - egy tanítási ciklus alatt már két alkalommal engedélyezték a tanuló távolmaradását. Öt tanítási napot meghaladó távolmaradást, csak a szülő írásos kérelme alapján, a nevelőtestület előzetes egyetértésével az igazgató határozatban engedélyezheti. Az igazgatói határozatnak tartalmaznia kell a mulasztott tanítási órák pótlásának rendjét, a beszámolás és az értékelés rendjét és formáit. Kettőszázötven (250) órát meghaladó mulasztást csak a nevelőtestület engedélyezhet, kizárólag a szülő kérése alapján. A tanuló a 250 órát meghaladó mulasztás esetén osztályozó vizsgát köteles tenni. A vizsga helyéről, módjáról és formájáról a nevelőtestület határoz. A tanulói mulasztások igazolásának helyi szabályai Mulasztásnak minősül, amikor a tanuló: - nem jelenik meg a kötelező vagy választott tanítási órán, kötelező tanórán kívül foglalkozáson, ill. onnan idő előtt távozik - késése meghaladja a tanítási óra /foglakozás idejének harmadát. A tanulói mulasztás igazolt vagy igazolatlan. A mulasztások igazolásáról az osztályfőnök dönt! A mulasztások igazolása esetében is érvényesek az összeférhetetlenség általános szabályai! A szülő utólag nem igazolhatja a tanuló mulasztását. Igazoltnak kell tekinteni a tanuló mulasztását, ha - a tanuló a házirend rendelkezéseinek megfelelően engedélyt kapott a távolmaradásra, - a tanuló beteg volt és azt szabályszerűen igazolta, - a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni és azt igazolta. A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a gimnáziumot. Azt, hogy a tanuló egészséges az iskolaorvos vagy a tanuló háziorvosa igazolja. Ha a tanuló szakorvosi rendelésen vett részt, a szakorvosi vélemény alapján igazolja a mulasztást az iskolaorvos. A tanuló, az iskolába jövetelétől számított 3 napon belül köteles igazolni a mulasztását. Az igazolást, hivatali időben az iskolatitkárságon kell leadni. Az igazolásokról az iskolatitkár nyilvántartást készít. A nyilvántartás tartalmazza az igazolást benyújtó tanuló nevét, osztályát, a beadás dátumát és a tanuló aláírását. Minden tanítási nap végén, kor, átadja az osztályfőnököknek az igazolásokat, aki egy tanítási napon belül dönt. Az osztályfőnök döntéséről értesíti az érintett szaktanárokat és az internátusi csoportvezetőt. Igazolatlan a tanuló mulasztása, ha - a tanuló engedély nélkül távolmaradt a kötelező vagy választott foglalkozásoktól, - az igazolását határidőig nem mutatta be, - mulasztását, hitelt érdemlően nem tudta igazolni. 15/56

16 Az a tanuló, aki betegség miatt vagy igazolatlanul mulaszt, nem vehet részt az iskola délutáni szabadidős rendezvényein és sportfoglalkozásain. Az osztályfőnök/csoportvezető nevelő igazolatlan mulasztás esetén értesíti az igazgatót. Az igazgató, a tanuló első igazolatlan mulasztásáról értesíti a szülőt (ajánlott küldemény vagy tértivevény). Az értesítésben tájékoztatni kell a szülőt az igazolatlan mulasztás következményeiről. Az intézkedés során, az igazgató értesíti az intézmény ifjúságvédelmi felelősét, aki feltárja a mulasztás okait és körülményeit. Ezek ismeretében javaslatot tesz a problémai kezelésének módjára, esetleg segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. További igazolatlan mulasztás esetén az iskola újra megkeresi a szülőt. Ha tanköteles korú tanuló hat óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. Az értesítésben tájékoztatni kell a jegyzőt az előzetes körülményekről és a megtett intézkedésekről. A tanulón kívül értesíteni kell a szülőt és az állandó lakóhely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárt. Nem osztályozható a tanuló, ha a tanév végén (vagy félévkor) egy adott tantárgyból az igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a tanítási órák 30 %-át, továbbá a tanév végén a 250 órát. A nevelőtestület engedélyével a tanuló osztályozó vizsgát tehet. Ha tanuló szándékosan és vétkesen legkevesebb hat órát igazolatlanul mulaszt, súlyos fegyelmi vétséget követ el. Megszűnik a tanuló jogviszonya (kivéve a tanköteles korú tanulót), ha igazolatlan mulasztása meghaladja a 30 tanítási órát. Tanköteles tanuló esetén a nevelőtestület osztályozó vizsga letételére kötelezheti a tanulót. A tanuló késése Késésnek minősül, ha a tanuló az órát vezető pedagógus után érkezik. A késés igazolt vagy igazolatlan. Igazolt a tanuló késése, ha - előzetesen engedélyt kért, - iskolai kötelezettségei miatt késett és azt az érintett pedagógus igazolja, - egyéb nem szándékos és igazolható ok miatt. Igazolatlan a tanuló késése, ha - nem jelezte vagy nem kérte előre és nem engedélyezték, - utólag nem tudja szabályszerűen igazolni. Mulasztásnak minősül, ha a tanuló késése meghaladja a tizenöt (15) percet. A késésekről nyilvántartást kell vezetni (osztálynapló). Az osztályfőnök/internátusi csoportvezető a késésekről havonta összesítő kimutatást készít. Amennyiben az igazolatlan késések összege meghaladja az egy tanítási órát, értesíti az igazgatót, aki az igazolatlan mulasztások szerint jár el. Nem tesz eleget tanulói kötelezettségeinek az aki, rendszeres igazolatlan késéseivel zavarja a tanítási órák menetét. Rendszeres igazolatlan késésnek minősül, ha tanuló - egy tanítási héten legalább három alkalommal igazolatlanul késik, - egy tanítási héten az igazolatlan késéseinek az összege eléri az egy tanítási óra idejét (45 perc), vagy - az adott tantárgy órarendi óráinak havi átlagában, az órák 25 %-ról igazolatlanul késik. A késéseket az osztályfőnök/internátusi csoportvezető igazolja. Az igazoláskor a pedagógus köteles kikérni az érintett szaktanár/nevelő véleményét. Nem igazolható a késés, ha azt a szaktanár, nevelő ellenzi. Ebben az esetben az osztályfőnök és a szaktanár, az osztályfőnökök munkáját segítő igazgatóhelyetteshez fordul. Az igazgatóhelyettes feltárja a körülményeket és egységes álláspont kialakítására törekszik. Amennyiben ez nem lehetséges, a háromtagú testület szótöbbséggel dönt a késés igazolásáról. 16/56

17 Az óraközi szünetek Az óraközi szünetek idejét és hosszát a Házirend szabályozza. Az óraközi szünetek alatt a tanulók az intézmény területén tartózkodhatnak. Igénybe vehetik az iskolai büfé szolgáltatásait. A tanulók óraközi szünetek alatt nem hagyhatják el az intézményt. Az igazgató a szünetek idejére gondoskodik a felügyelet megszervezéséről. A folyosói felügyeletet ellátó pedagógus gondoskodik az általa felügyelt termekben és folyosón a Házirend betartásáról. Az étkezés rendje A menza nyitvatartási rendje: -a reggeli: , -az ebéd : , -a vacsora: Ebédelni és vacsorázni csak érvényes étkezési jegy ellenében lehet, amelyet felszólítás nélkül le kell adni. Az étkezés, érkezési sorrendben történik. Az ebéd során előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek hatodik órájuk volt és hetedik órájuk lesz. Tanulók az óraközi szünetekben nem ebédelhetnek. Az étkezés végeztével mindenki köteles a kijelölt helyen leadni tálcáját és az evőeszközeit. Az étkezési időben az iskola tanári felügyeletet biztosít. A felügyelet megszervezéséről az igazgató gondoskodik. Ha a tanuló: - az iskola által szervezett program miatt, nem vesz részt az általa igényelt étkezésen, a programot szervező pedagógus köteles legalább három nappal korábban jelezni az élelmezési vezetőnek a távolmaradást. A tanuló számára hideg élelmiszercsomagot kell biztosítani, - engedéllyel elhagyja az iskolát, legalább három nappal korábban jelzi ezt az osztályfőnökének vagy az internátusi csoportvezetőjének, aki köteles azonnal értesíteni az élelmezésvezetőt. Az étkezések során, minden tanuló közösen vagy egyénileg tisztelje meg az étkezést imádsággal! A tanórán kívüli foglalkozások rendje A tanórán kívüli foglalkozásokat a tanítási időn túl, az intézmény nyitvatartási idején belül kell megszervezni. A tanórán kívüli foglalkozásokról nyilvántartást kell készíteni, amely tartalmazza a foglakozás nevét, típusát, a vezető pedagógus nevét és a foglalkozás helyét és idejét. A nyilvántartást el kell helyezni a tanáriban és az iskola hirdetőtábláján. A tanórán kívüli foglalkozások ideje: - elméleti vagy gyakorlati foglalkozás 45 perc - egyéni művészeti foglalkozás 30 perc A fentieken túli tanórán kívüli foglalkozások esetében is a Házirend tanítási órákra, a tanulók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályai szerint kell eljárni. A tanulói számonkérés rendje A számonkérés történhet írásban, szóban és portfolióként. A tanuló egy tanítási napon, egy tantárgyból csak egy alkalommal mérhető. Dolgozatnak minősül minden olyan írásbeli számonkérés, amely legkevesebb öt (5) tanítási óra tananyagának elsajátítását méri és minősíti. A tanuló egy t anítási napon két dolgozatnál több dolgozatra nem kötelezhető. A dolgozatírás előtt legalább egy héttel tájékoztatni kell a tanulókat. Közölni kell a tanulókkal a dolgozatírás idejét és a számonkérés során mérésre kerülő tananyagot. A dolgozat idejét rögzíteni kell az osztálynaplóban. 17/56

18 A szaktanár tizenöt (15) munkanapon belül kijavítja és értékeli a dolgozatokat. A kijavított és értékelt dolgozatokat a tanulók megtekinthetik. A határidőn túl kijavított dolgozatok, csak a tanuló hozzájárulásával vehetők figyelembe az értékelésnél. A tanuló kifogását, három napon belül köteles jelezni az iskola igazgatójánál. A dolgozatokat a szaktanár egy évig megőrzi. A szaktanár, kérésre köteles azt megtekintés céljából átadni a szülőnek. A szülő a dolgozatról másolatot készíthet. Az előre bejelentett dolgozatírásról saját hibájából vagy igazolatlanul mulasztó, továbbá a dolgozatírásról idő előtt távozó tanuló értékelése elégtelen. Nem a saját hibájából mulasztó vagy idő előtt távozó tanuló dolgozatát pótolhatja, a szaktanár által kijelölt időpontban. Az igazoltan késő tanuló, amennyiben a késés ideje - nem haladja meg a tíz (10) percet megkezdheti a dolgozatírást. A rendelkezésére álló idő legfeljebb öt perccel meghosszabbítható; - meghaladja a tíz (10) percet, nem kezdheti meg a dolgozatírást. Elhagyja a termet és a szaktanár által meghatározott időben pótló dolgozatot ír. Az igazolatlanul késő tanuló, amennyiben a késés ideje: - nem haladja meg a tíz (10) percet megkezdheti a dolgozatírást. A szaktanár dönti el, hogy a mulasztás igazolt vagy igazolatlan. Ha a késés igazolatlan a dolgozat elégtelen. Ha a késés igazolt a dolgozatot értékelni kell. - meghaladja a tíz (10) percet, nem kezdheti meg a dolgozatírást. Elhagyja a termet és az értékelése elégtelen. A szaktanár az osztálynaplóban köteles rögzíteni a késés idejét és a mulasztást. A dolgozatírás közben meg nem engedett segédeszközt használó tanuló dolgozatát a szaktanár elveszi, rávezeti a szabálysértés tényét és idejét. A szabálysértést rögzíteni kell az osztálynaplóban is. A tanuló ezután elhagyja a termet, dolgozatának értékelése elégtelen. A tanulók vallásgyakorlással kapcsolatos kötelezettségei Az istentiszteletek A tanulók vasárnap és az iskola munkarendjében meghatározott napokon istentiszteleten vesznek részt. A részvétel kötelező. A távollét, mulasztásnak (1 óra) vagy késésnek minősül és a Házirend előírásainak megfelelően igazolni kell. Az istentisztelet helye: Pápai Református Templom Pápa, Március 15. tér Ettől eltérő helyszín esetén legalább egy nappal korábban értesíteni kell a tanulót. Az istentiszteleten a tanulók az osztályfőnök (megbízott pedagógus) vezetésével foglalják el kijelölt helyeiket. Az osztályfőnök ellenőrzi a megjelent tanulókat, feljegyzi a távollévőket és az öltözködési szabályokat megsértőket, majd az istentiszteletet követő első munkanapon a Házirend előírásainak megfelelően intézkedik. Az istentiszteleten kötelező az ünnepi öltözet. A tanuló köteles az istentiszteleten tevékenyen részt venni. Viselkedésével nem zavarhatja az istentisztelet rendjét, az istentiszteleten résztvevő lelkészeket és a gyülekezet tagjait vallásuk gyakorlásában. Az istentiszteletre mobiltelefon csak kikapcsolt állapotban vihető be. Az istentisztelet alatti telefonhasználat a Házirend megsértése. Ezen tanuló számára, az igazgató megtilthatja a mobiltelefon behozatalát. Tilos az istentiszteletre bevinni: - lejátszásra és/vagy rögzítésre alkalmas audiovizuális eszközöket, - az istentisztelet rendjéhez nem tartozó folyóiratokat, könyveket és egyéb nyomtatványokat, - ételt, italt. A kollégiumi vasárnapok Kollégiumi vasárnapok a Pápai Református Kollégium intézményei által szervezett és pápai gyülekezettel közösen 18/56

19 megtartott istentiszteletek. A tanulók részvétele felekezetre való tekintet nélkül kötelező. A kollégiumi vasárnapok ideje szerepel a tanév rendjében. Tanuló csak az osztályfőnökének hozzájárulásával és a kollégiumi vezetető előzetes írásbeli engedélye alapján maradhat távol. Ünnepi istentiszteletek Az ünnepi istentiszteletek a gimnázium életének nevezetes napjaihoz kötődő istentiszteletek. A tanulók részvétele felekezetre való tekintet nélkül kötelező. Az ünnepi istentiszteletek ideje szerepel a tanév rendjében. Tanuló csak az igazgató előzetes írásbeli engedélye alapján maradhat távol. A tanulók az istentisztelet előtt az osztályfőnök vezetésével a kijelölt helyen gyülekeznek és az iskola közösen vonul át a templomba. Az ünnepi istentiszteletek: - tanévnyitó istentisztelet - tanévzáró istentisztelet - ballagás - reformáció napja - Pünkösd - áldozó csütörtök Vasárnapi istentiszteletek A fenti vasárnapok és ünnepek kivételével a tanulók felekezetük szerint istentiszteleten vesznek részt. Az istentiszteletek helyszíne: - református tanulók: - evangélikus tanulók: - római katolikus tanulók: Pápai Református Templom Pápa, Március 15. tér Ideje: Pápai Evangélikus Templom Pápa, Széchenyi István u. 15. Ideje: Szent Anna Templom Pápa, Anna tér Ideje: Azok a tanulók, akik nincsenek megkeresztelve vagy számukra nem biztosítható a felekezetüknek megfelelő istentisztelet látogatása, azon az istentiszteleten kötelesek megjelenni, amely felekezet hittanóráján vesznek részt. A hétvégén engedéllyel eltávozott tanulók, tartózkodási helyük vagy anyagyülekezetük istentiszteletén vesznek részt. A táborozások és kirándulások alkalmával, a programot szervező pedagógus köteles gondoskodni a tanulók vasárnapi istentiszteletéről. Az istentisztelet szerepel a kirándulás programjában. Reggeli áhítatok A tanulók minden reggel áhítaton vesznek részt az alábbi rend szerint: - hétnyitó áhítat ideje:hétfő 735 helye: templom A részvétel mindenki számára kötelező. 19/56

20 - hétközi áhítatok A tanév rendje szerint. A többiek számára a részvétel önkéntes. -első órák előtti tantermi áhítatok ideje: kedd-péntek 755 helye: tantermek A részvétel mindenki számára kötelező. A kötelező áhítatokról történő mulasztások esetében is, a Házirend tanulói mulasztások igazolásáról szóló rendelkezései szerint kell eljárni. Gyülekezetlátogatások A tanulók osztályfőnökük, vallástanáruk vezetésével gyülekezetlátogatáson vesznek részt. A gyülekezetlátogatások során elsősorban a fenntartó Dunántúli Református Egyházkerület gyülekezeteit keresik fel. A gyülekezetlátogatások alkalmával is, a tanulók kötelesek a Házirend előírásait betartani. Ünnepek, megemlékezések és rendezvények Ünnepek és megemlékezések - az aradi vértanúk emléknapja - az 1956 os forradalom és szabadságharc ünnepe - a magyar kultúra napja - a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja - az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepe - a holokauszt áldozatainak emléknapja Az ünnepek és megemlékezések ideje és helye szerepel a tanév rendjében. A részvétel kötelező. A tanulók távolmaradásukat a Házirend előírásainak megfelelően kötelesek igazolni. Rendezvények - szecskaavató - Mikulás - adventi vasárnapok - karácsonyi istentisztelet - farsang Egyéb rendezvények: - kiállítások - előadások - színház és mozi - sportrendezvények A rendezvények helye és ideje szerepel a tanítási ciklus programjában. A rendezvényeken, a tanulók a helyszíntől függetlenül is köteles betartani a Házirend előírásait. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 20/56