SZENTLŐRINC Város Önkormányzat. Helyi Esélyegyenlőségi Programja JÚNIUS 30.

Átírás

1 SZENTLŐRINC Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja JÚNIUS 30.

2 Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk 7 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 8 1. Jogszabályi Háttér Bemutatása 8 2. Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők, helyzete, esélyegyenlősége Helyi parterség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága 65 A Helyi Esélyegyenlősgi Program Intézkedési Terv (HEP IT) A HEP IT részletei 67 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése 67 A beavatkozás megvalósítói 67 Jövőképünk 68 Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás 75 A megvalósítás előkészítése 75 A megvalósítás folyamata 75 Monitoring és visszacsatolás 77 Nyilvánosság 77 A program elfogadását megelőzően a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze Kötelezettségek és felelősség 77 Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma 79

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP) A Helyi Esélyegyenlőségi Program célcsoportjai A 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésének előírása értelmében a HEP célcsoportjai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők. Az esélyegyenlőség javítása, az egyenlő bánásmód érvényesítése szempontjából releváns, a társadalom különböző csoportjainak együttélésére vonatkozó stratégiák 1 Asszimiláció: A kisebbség beolvad a többségbe: önkéntesen vagy kívülről való nyomás hatására átvéve annak kulturális sajátosságait és elhagyva a sajátját. Marginalizáció: Valamely társadalmi csoport önhibáján kívül a társadalom peremére kerül. Szegregáció: A társadalom valamely szegmensében megvalósuló erőszakos és/vagy intézményi-strukturális, nyílt és/vagy rejtett elkülönítés. Szeparáció: A társadalmi kirekesztéssel és/vagy a társadalmi asszimilációval szembeni védekezésként megvalósuló önkéntes elkülönülés (pl. nemzetiségi intézmények). Integráció: A társadalom különböző csoportjainak közös térben megvalósuló sikeres együttélése, illetve az együttélés feltételeinek megteremtése. Az integráció egyik változata a rideg integráció, mely fókuszában a csoportheterogenitás létrehozása áll, és amely nem tesz tartalmi beavatkozást a heterogén csoportban történő sikeres fejlesztésre. Inklúzió: Alapértelmezése a befogadás, azaz az exklúzió (kirekesztés) ellentétes irányú folyamata. Azon a társadalmi felismerésen alapul, hogy különböző életmódok és identitások létezhetnek egy időben és egy helyen, és hogy a közöttük létrejövő kommunikáció gazdagítja mindegyik résztvevőt. Az inkluzív társadalom, mint szemlélet követői a kölcsönös befogadást tartják szem előtt minden területen. Inkluzív (befogadó) nevelés: Az integráló nevelési térben a gyerekek/tanulók befogadó nevelése akkor tud megvalósulni, ha a gyerekek/tanulók társadalmi és kulturális hátteréből, valamint egyéni adottságaiból adódó különbségeire az intézmény komplexitásában képes reflektálni. Vagyis inkluzív az az oktatástnevelést megvalósító intézmény, mely a gyerek/tanuló csak rá jellemző sajátosságait maximálisan figyelembe véve, azokból kiindulva, azokra értékként építve alakít ki befogadó környezetet. 1 Varga Aranka (2006) Multikulturalizmus inkluzív oktatási rendszer. In Ismeretek a Romológia Alapképzési Szakhoz. PTE Pécs.

4 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szentlőrinc Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 2, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Szentlőrinc története egészen az Árpád-korig nyúlik vissza, templomos (keresztes) lovagok rendházáról kapta a nevét ben és 1579-ben Szent Lőrinc város a Pécs központú török közigazgatásban központi szerepet töltött be, majd a XVIII. század első évtizedétől uradalmi központ, 1773-tól járási székhely től (1950-ig) pedig körjegyzőség működött itt. Ebben az időszakban épültek ki a nagyközség közigazgatási, joghatósági, egészségügyi, kereskedelmi és közoktatási intézményei. A kedvező földrajzi helyzet, közlekedési viszonyok (1873-ban létesült postaállomása) és a gazdaságiigazgatási szerepkör bővülése a település lakosságának folyamatos gyarapodását idézte elő ban a Pécs-Barcs vasútvonal átadásával Szentlőrinc fontos vasúti állomáshellyé vált, majd a Pécs-Budapest fővonal kiépülésével (1882.) csomóponti szerepre tett szert. A kereskedelem a vasútvonalak kiépülése óta ( között) jelentős a településen. Személy- és teherforgalma Szentlőrincet kereskedelmi gócponttá emelte. A település fejlődésében is törést jelentettek a háborús évek, de a XX. sz. elejére a népessége ennek ellenére meghaladta a 2000 főt, majd a második világháborút követő évtized végére 3000 fő fölé emelkedett. A lakosság számának legintenzívebb növekedési periódusa a hetvenes évektől a nagyaranyú magánerős építkezéseknek, majd a nyolcvanas évek munkáslakás építési hullámának köszönhetően következett be. Ennek eredményeként a nagyközség lélekszáma két évtized alatt közel megduplázódott és megközelítette a hétezer főt. A településre költözés intenzitása az utóbbi évtizedben alábbhagyott, a város lakossága a 7 ezer fő alá csökkent. A legutóbbi időszakban minőségi fejlődés tapasztalható a település arculatának alakulásában, a befektetők, vállalkozók érdeklődése, beruházási szándéka tekintetében egyaránt. A történelmi háttér bemutatása után nézzük meg Szentlőrinc jellemzőbb statisztikai adatait is, mely valós képet mutat a város jelenlegi helyzetéről legfőképpen az itt élő lakosságra nézve. A lakónépesség a szentlőrinci lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező lakosságszámot mutatja január 1-jén Szentlőrinc lakónépessége 6833 fő volt, az előző évek adatait az alábbi táblázatból leolvashatjuk. 2 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

5 Lakónépesség alakulása Szentlőrincen ( ) Fő Változás % % % % % % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, helyi adatgyűjtés népesség-nyilvántartó A táblázat adataiból jól látható, hogy a város lakosságszáma évről évre folyamatosan csökken. Ennek számtalan oka lehet, de nevesítve szerepeltethetjük, hogy a gazdasági válság hatására csökkent a családok gyermekvállalási hajlandósága (ami 2012/2013 évben némi pozitív változást mutat), valamint a térség negatív munkahelyteremtő képessége miatt sokan költöznek más nagyvárosok vonzáskörzetébe (pl.: Budapest). Az állandó népesség a szentlőrinci bejelentett lakóhellyel rendelkező személyeket jelenti függetlenül attól, hogy van-e máshol ideiglenes lakóhelyük. Szentlőrinc állandó népességének nemek szerinti megoszlását mutatják az alábbi ábrák. Állandó népesség nemek szerinti megoszlása (2012.) A munkaképes lakosság körében többségben vannak a férfiak, de az idősebb korban ez az előny megszűnik. Ez is igazolja az országos mutatót, hogy a férfiak átlag életkora rövidebb, mint a nőké.

6 A 0-14 éves lakosság száma a évi népszámlálási adatokhoz képest növekedést mutatott, de 2008-tól folyamatosan csökken, míg a 65 év felettek száma folyamatos növekedést mutat ig folyamatosan fiatalodó volt a város korszerkezete, de 2011-ben jelentősen megfordult a kép, amit az alábbi táblázat is jól szemléltet. 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) Öregedési index ( ) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,5% ,3% ,5% ,1% ,3% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Szentlőrinc lakosságszámának alakulását befolyásolják még a belföldi vándorlások is, amit az alábbi táblázat szemléletet. Belföldi vándorlások ( ) állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Szentlőrinc esetében igen magas az odavándorolt lakosság száma, de az elvándorlás még jellemzőbb, így az egyenleg negatív képet mutat. Ennek oka, hogy a városban, illetve a vonzáskörzetben kevés a munkalehetőség, így sokan kénytelenek elhagyni a települést. Az egyetemista / főiskolás diákok is máshol próbálnak boldogulni, s az utóbbi években egyre nő a külföldi munkát vállalók száma is. A lakosságszámot befolyásoló szintén fontos tényező a természetes szaporodás, amit az alábbi táblázat mutat. élve születések száma Természetes szaporodás ( ) halálozások száma természetes szaporodás (fő) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

7 A halálozások száma csak némileg haladta meg a születések számát, azonban 2011-ben jelentősen megnőtt a halálozások száma az élve születésekhez képest. Értékeink, küldetésünk A város csendes, nyugodt környezetben helyezkedik el. Bűnesetek száma minimális. A ma divatos drog elkerüli fiataljaink mindennapjait. A településen adott a sportolás lehetősége, amivel az idősebb és fiatal generáció tagjai egyaránt élnek. Küldetésünknek érezzük, ezen értékek megőrzése, és az ezirányú fejlesztése. Minden célcsoportnak lehetőséget biztosítunk a nyugodt csendes életvitelhez. Fontosnak érezzük, hogy minden lakó a kiegyensúlyozottság mértékével élje a mindennapjait. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Szentlőrinc Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás- és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása 1.1.A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Az alaptörvény Szabadság és felelősség című fejezet deklarálja: A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A nők és férfiak egyenjogúak. Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. (XV: cikk) évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról A jogszabály feladatul adta a települési önkormányzatoknak, hogy ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadjon el. A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A helyzetelemzés és az intézkedési terv elfogadása során figyelembe kell venni a települési kisebbségi önkormányzatok véleményét. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi egyenlőségi program és a települési önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv és az integrált településfejlesztési stratégia antiszegregációs célkitűzéseinek összhangjáról. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során, kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításhoz szükséges intézkedésekre, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő piaci hátárnyait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján, szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. A helyi esélyegyenlőségi programot a települési önkormányzati köztisztviselők vagy közalkalmazottak készítik el. A települési önkormányzat az államháztartástan alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. 311/2011. (XII.27.) Korm. Rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról 2/2012. (VI.5.)EMMI rendelet A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

9 A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról évi I. tv A Munka törvénykönyvéről évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. Törvény Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről szóló évi XXVI. Tv évi LX. Törvény a foglalkoztatásból és a foglalkoztatásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról évi CXXIII. Törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát kereső foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjak foglalkoztatásról évi CXII. Tv. Az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról 176/2005. (IX.2.) Korm. Rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról 240/2006. (XI.30.) Korm. Rendelet a társadalmi- gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 10/2006. (II.16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról évi 10. törvényerejű rendelet a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti

10 Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Szentlőrinc Város Önkormányzata rendeletek alkotásával igyekszik biztosítani a város működését és fejlődését, valamint a közösségi együttélés szabályait. Mindezek érdekében az esélyegyenlőség szempontjából az alábbi hatályos rendeleteket említhetjük: 15/2011. (IX.02.) KT rendelete a helyi rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről A véleményezési folyamatok során biztosítani kell, hogy a vélemények legszélesebb köre jelenhessen meg, az egyeztetések átláthatóak legyenek, s a nyilvánosság minél szélesebb körű legyen. Továbbá fontos követelmény, hogy a résztvevők kölcsönösen együttműködve járjanak el. 7/2008. (III.28.) KT rendelete az óvodákba történő jelentkezések módjáról, az általános iskolai tanulók felvételéhez, valamint az átvételéhez szükséges sajátos helyzet megállapításáról A rendelet célja, hogy meghatározza Szentlőrinc közigazgatási területén az óvodákba és az általános iskolákba történő beiratkozás, felvételi eljárás szabályait. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Szentlőrinc város és további 19 település 2004 májusában társulást hozott létre, s az alábbi feladatok ellátását ezen társulás keretében vállalták biztosítani: óvoda, orvosi ügyelet, családsegítés, gyermekjólét, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A kistérségi társulások január 1-jei hatállyal megszűntek, ezért a fenti feladatok ellátására új megoldásokat kell keresni. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A felhasználható táblázatok között jelentős számban fordultak elő olyan szűrések, melyek közvetlenül a TEIR rendszerből nem voltak lekérdezhetőek. A helyi adatokat sok helyről kellett beszerezni, ezért az adatgyűjtés időigényes feladatnak bizonyult. Az adatgyűjtésben segítségünkre voltak: KSH, TEIR

11 Szentlőrinc Város Önkormányzat Szentlőrinci Járási Hivatal kirendeltségei Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentlőrinci Tankerülete Liszt Ferenc Utcai Óvoda és Bölcsőde Eszterházy Egészségközpont és a Védőnői Szolgálat Szigetvári Rendőrkapitányság Szentlőrinci Rendőrőrs Munkaügyi Központ adatai Háziorvosi szolgálat Szociális Szolgáltató Központ Helyi adatgyűjtés

12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag újkeletű jelenség az emberiség történelmében, ezért definiálása elég nehézkes. A mélyszegénység fogalmát a Társadalmi Megújulás Operatív Program (későbbiekben: TÁMOP) Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért című pályázati felhívás bizonyos része írja le pontosan. Eszerint: Azokat a közösségeket, amelyek mélyszegénységbe süllyedtek a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi. Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ez forintosítva Magyarországon forint havi jövedelmet jelent. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A jövedelem és vagyon fogalmát a Szt. 4. -a és a Cst. 4. -a határozza meg a jogszabályok hatálya alá tartozó ellátások vonatkozásában. Az önkormányzat nem rendelkezik adatokkal a lakosság jövedelmi helyzetére vonatkozóan, így a vagyoni helyzet értékelésére a településen gépjárműadó fizetésre kötelezett személygépkocsik számát tudjuk felhasználni, amit az alábbi táblázat mutat. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Önkormányzat által kivetett gépjárműadó ( , db) Év Gépjárműadó (db) Forrás: Önkormányzati adatok A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. A helyi önkormányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során közfoglalkoztatást szervez, figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit, az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.

13 A helyi önkormányzat a Mötv a szerint feladat és hatásköreinek ellátása során törvényben meghatározott módon és mértékben biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását. Az Ebktv ai rögzítik, hogy egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz (pl. a munkához jutás során, a munkához jutás felvételi eljárása keretében stb.). Előfordulnak olyan speciális helyzetek, amikor indokolt, hogy a munkáltató különbséget tegyen helyzetük, tulajdonságuk, jellemzőjük alapján a munkavállalók között, ezért az Ebktv. értelmében nem minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének, ha az a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. A 23. biztosítja annak lehetőségét, hogy törvény, kormányrendelet, illetve kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére a foglalkoztatási jogviszonnyal vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggésben eltérjen az egyenlő bánásmód követelményétől, amennyiben ennek célja valamely hátrányosabb helyzetű csoporttal kapcsolatban előnyben részesítési szabályok meghatározása, pozitív diszkrimináció alkalmazása. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma ( ) év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,8% 214 8,5% 388 7,7% ,3% ,0% 499 9,9% ,7% 227 9,2% 445 8,9% ,7% 225 9,2% 491 9,9% Forrás: TeIR A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes lakossághoz viszonyítva hullámzó képet mutat: csekély mérséklődés után a következő évben ismét megközelíti a 10%-ot ban a férfiak körében volt a több munkanélküli, de az évek folyamán a két nem közötti arány közeledett egymáshoz, sőt 2011-ben a 266 munkanélküli nő mellett 225 munkanélküli férfi került regisztrálásra. Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerinti bontásban ( ) nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb év év fő fő % 5,7% 4,6% 6,1% 5,5% fő % 14,7% 16,0% 15,3% 13,8% fő % 19,1% 16,2% 14,8% 12,2%

14 31-35 év év év év év év 61 év felett Forrás: TeIR fő % 14,7% 14,4% 12,6% 14,7% fő % 11,9% 11,8% 9,9% 12,4% fő % 9,0% 10,4% 9,2% 7,9% fő % 10,1% 11,4% 13,3% 10,8% fő % 10,6% 10,6% 13,0% 13,2% fő % 4,4% 4,4% 5,8% 8,8% fő % 0,0% 0,0% 0,0% 0,6% 2008-ban a munkanélküliség igen jelentős a pályakezdő fiatal korosztály esetében, valamint a fiatal, feltételezhetően kisgyerekes családok körében ben viszont elmondható, hogy a munkanélküliek számának növekedése az idősebb korosztályt érinti. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya ( ) év nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,0% 55,6% 53,1% ,7% 64,6% 67,3% ,8% 52,4% 52,6% ,5% 44,9% 42,0% Forrás: TeIR Megállapítható, hogy a munkanélküliek közel fele tartósan marad állás nélkül, ami további problémákat vet fel a családok életében. Pályakezdő álláskeresők és a éves népesség száma ( ) évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,6% 20 3,2% 36 2,9% ,6% 20 3,3% 47 3,9% ,3% 25 4,4% 50 4,3% ,1% 23 4,2% 62 5,6% Forrás: TeIR

15 A pályakezdők munkanélküliségi rátája elmarad a teljes lakosság adatihoz képest, de fontos megállapítani, hogy évről évre folyamatosan emelkedik a számuk. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Alacsonyan iskolázott népesség ( ) év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,1% ,2% 129 4,6% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A évi népszámlálási adatok még nem állnak rendelkezésre, így csak a évi adatokból tudunk némi következtetést levonni. Szentlőrinc tekintetében az iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma viszonylag alacsony. Ennek oka lehet, hogy az idősebb korosztály körében a nők nem tanultak, hanem háziasszonyi teendőket láttak el, de a mai fiatalokra tankötelezettség vonatkozik, amit be kell tartani. Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint ( ) év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,9% ,9% ,2% ,0% ,9% ,1% ,9% ,8% ,3% ,9% ,3% ,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott álláskeresők száma folyamatosan emelkedik, azonban a 8 általános, illetve annál alacsonyabb végzettségűek száma viszonylag állandó. Kiugróan nőtt azoknak a száma, akik rendelkeznek iskolai végzettséggel, mégsem tudnak elhelyezkedni. Felnőttoktatásban résztvevők száma nem releváns, nincs a városban felnőttoktatás. c) közfoglalkoztatás Az önkormányzat évek óta folyamatosan indul közfoglalkoztatási programokon, amin a Munkaügyi Központ által kiközvetített személyek vehetnek részt (előnyben részesülnek azon személyek, akik foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek). Szentlőrinc esetében két féle közfoglalkoztatás van folyamatban.

16 Kistérségi START munkaprogram pályázatok viszonylag hosszú időtartamú (9-10 hónap), napi 8 órás foglalkoztatást tesznek lehetővé. 100%ban állam által támogatott projekt (bér és közvetlen költségek elszámolására van lehetőség). Ennek keretében megvalósuló programok: belvíz-elvezetés és árokásás mezőgazdasági földút karbantartás helyi sajátosságokra épülő kreatív programelemen belül Szentlőrinc város virágosítása téli és egyéb értékteremtő projekten belül önkormányzati intézmények karbantartása Hagyományos közfoglalkoztatás rövidebb időre biztosít munkát (általában hónap), napi 6 órában. Az állami támogatás mértéke változó, 70, 80, 90%-os intenzitással működhet, a fennmaradó részt az önkormányzatnak önerőből kell biztosítania. Jelenleg hagyományos közfoglalkoztatás keretében az alábbi területeken tudunk munkát biztosítani: közterület tisztántartási, karbantartási intézmény takarítás és karbantartás hivatalsegédi feladatok étkeztetési feladatok Közfoglalkoztatásban résztvevők száma ( ) év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest % 30 5% % 80 12% % 95 14% Forrás: Önkormányzat adatai, Cigány Kisebbségi Önkormányzat adatai Az önkormányzat igyekszik lehetőségeihez mérten maximálisan kihasználni a közfoglalkoztatás terén fellelhető lehetőségeket, így évről évre egyre több szentlőrinci lakosnak ad munkát ezen program keretében első félévében már 88 fő foglalkoztatására volt lehetőség. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) év regisztrált vállalkozások száma a településen A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja vállalkozások ( ) Kiskereskedelmi üzletek száma vendéglátóhelyek száma állami szektorban foglalkoztatottak száma kivetett iparűzési adó befizetett iparűzési adó működő foglalkoztatási programok száma helyben foglalkoztatási programokban részt vevők száma na na na

17 na na na na na na na na na na Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai na na na na na A településen a regisztrált vállalkozások száma kezdetben gyors növekedésnek indult, majd az utóbbi két évben számuk stagnál. Ezzel szemben a kiskereskedelmi üzletek száma fokozatosan csökken, aminek valószínűsíthető oka a nagy üzletláncok helyi megjelenése (Pl.: Plus, Spar). Mindezek ellenére a vállalatok életében fejlődés tapasztalható, hiszen a kirótt helyi iparűzési adó összege kis mértékben, de emelkedik. A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja közlekedés Legközelebbi centrum autóbusz járatpárok száma munkanapokon Megyeszékhely elérhetőség átlagos ideje autóval átlagos utazási idő autóbusszal vonat járatok átlagos száma munkanapokon átlagos utazási idő vonattal Kerékpár úton való megközelíthetőség átlagos utazási idő kerékpáron 20 perc perc perc na na 20 perc perc perc na na Főváros 150 perc 6 (Pécsről) 300 perc perc na na Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai Szentlőrinc körülbelül azonos távolságra fekszik Szigetvártól is és Pécstől is, mind vonattal, mind autóbusszal viszonylag jó a közlekedési lehetőség és a menetidő is arányban van a megtett úttal. Kerékpárút a forgalmas 6-os úttól vezet a Szőlőhegyig, s folyamatban van az IPA határon átnyúló program keretében egy kerékpárhálózat megépítése, ami Tarcsapuszta Szentlőrinc Királyegyháza útvonalon halad majd keresztül. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A Munkaügyi Központ csak kistérségi adatokkal rendelkezik, így a csak Szentlőrincet érintő programokat a teljesség igénye nélkül tudjuk felsorolni. Az önkormányzat évek óta támogatja a főiskolás/egyetemi hallgatókat a Bursa Hungarica elnevezésű pályázattal. Azoknak a hallgatóknak, akik szakdolgozatuk vagy más oktatási munkájukhoz Szentlőrincet választják témául próbálunk szakmai segítséget nyújtani, hogy kutatómunkájuk minél eredményesebbnek bizonyuljon években a TÁMOP pályázat keretében több nyelvi képzés is indult a városban, mely segíti a lakosság elhelyezkedését, hogy az idegen nyelv elsajátításának köszönhetően megállják helyüket a versenyképes szakmák körében.

18 f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Állandó felnőttképzés Szentlőrincen nincs, időszakos jelleggel a szakközépiskola épületében volt biztosított. Jelenleg Pécsre kell utaznia annak, aki valamilyen továbbképzésen kíván részt venni. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A dolgozó foglalkoztatásakor nem végezhetünk arra vonatkozó felmérést, hogy milyen körülmények között él, illetve mely nemzethez tartozónak vallja magát, így ezt a témakört nehéz megítélni. A mélyszegénységben élő lakosság körébe nem feltétlenül csak a romák tartoznak, azonban megállapítható, hogy a roma lakosság között sokan élnek rossz körülmények között és a magyar lakosság is egyre elszegényedőbb tendenciát mutat. Az önkormányzat nem zárkózik el hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásától amennyiben rendelkeznek az adott munkakör ellátásához szükséges végzettséggel, követelményekkel. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkozási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál érezteti hatását. A munkaerőpiacról való korai kiszoruláshoz leginkább az egészségi állapottal, a származással és az életkorral összefüggő foglalkozási diszkrimináció járul hozzá. A diszkriminációs gyakorlat visszaszorítása szempontjából fontos a foglalkoztatási viszonyok ellenőrzése, szükség esetén az Egyenlő Bánásmód Hatóság bevonása, a tájékoztató kampányok vagy a területtel foglalkozó társadalmi szervezetekkel történő együttműködés. Szentlőrincen nem tapasztaltunk olyan megnyilvánulásokat, bejelentéseket, amik munkahelyi diszkrimináció létére adtak volna okot. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások E fejezetben kiemeljük a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokat, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatásokat és az álláskeresők számára elérhető támogatásokat. Az Szt. 25. és 47. -a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatóak: Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. Az alábbi ábrán szemléltetjük a regisztrált munkanélküliek és az álláskeresési támogatásban részesülők számának alakulását. Álláskeresési támogatásban részesülők száma a regisztrált munkanélküliek tükrében ( )

19 Forrás: TeIR, Önkormányzati adatok Álláskeresési járadékban részesülhet az a személy, aki álláskereső, álláskeresővé válását megelőző 3 éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és felajánlani sem tudnak részére megfelelő munkahelyet. év Álláskeresési járadékra jogosultak a nyilvántartott álláskeresők arányában ( ) nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,2% ,6% ,7% ,3% 2012 na 2 #ÉRTÉK! Forrás: TeIR A nyilvántartott álláskeresők 6-7%-a részesül álláskeresési járadékban, de 2012-ben ezen személyek száma jelentősen lecsökkent, aminek oka a változó jogszabályi háttér lehetett. Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú személy kaphat az önkormányzattól, aki nem munkavállaló vagy egészségkárosodott vagy támogatott álláskereső, vagyis olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személy, aki nem rendelkezik rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. év rendszeres szociális segélyben részesülők fő évesek %-ában fő Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) munkanélküliek %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást , ,2 na , ,6 na , ,7 na , ,3 na ,46 2 na na 2 Forrás: TeIR, Önkormányzat szociális osztály adatai

20 A segély meghatározó mértékben a település alacsony jövedelmű lakosságának körében jelenik meg. A szociális ellátások körében az utóbbi időben igen nagy változások történtek: január 1-jétől bérpótló juttatásra, illetve szeptember 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban részesült, ám a jogosultságot évente felül kell vizsgálni től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy más foglalkoztatási jogviszony alapján. A bérpótló juttatás / foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege a mindenkori öregségi minimálnyugdíjhoz igazítva több mint 4 évig változatlanul Ft volt, majd ez lecsökkent Ft-ra. Munkaerő-piaci szolgáltatások Az Flt. III. fejezete rögzíti a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatásokat. Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény által nyújtott szolgáltatások a következők: munkaerő-piaci és foglalkoztatási információ nyújtása, munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, munkaközvetítés. Álláskeresők támogatása A támogatott képzésben részesíthető személyek körét és a képzési támogatásként adható juttatásokat az Flt a rögzíti. A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló támogatások nyújthatók az Flt a alapján a munkaadó részére a törvényben rögzített feltételek esetén. Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás nyújtható az Flt. 17 -a szerint a legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélyek számára legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás keretében. A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt a rendelkezi, eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltatók részére. Az álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt. 25 -a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek. Az Flt a szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési támogatást kell megállapítani a jogszabályban rögzített feltételek esetén. Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségtérítés állapítható meg az Flt a szerint. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és helyiség) gazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok számára a hajléktalanság megelőzésének és a

21 területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét január 1- jétől számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma a) bérlakás-állomány Szentlőrincen a lakásállomány csekély mértékben mutat növekedést, hiszen az utóbbi években felépült és használatbavételi engedélyt kapott lakások, már az építés megkezdésekor feljegyzésre kerültek (pl. keleti városrész) ban a lakásállomány 2526 lakásból állt, míg 2013-ra ez a szám 2545-re nőtt. A bérlakás állomány állandó, ami 42 db házat jelent, de egy ház lakhatatlanná vált, így a mérleg 41 db bérlakást mutat. A bérlakások felújítását a lakbérekből származó bevétel biztosítja. A Szentlőrinci Közüzemi Nonprofit Kft. minden évben tervet készít a elvégzendő felújítási munkálatokról, melyet a Képviselő-testület döntése alapján teljesít. b) szociális lakhatás

22 A szociális lakásokat az önkormányzat által kiírt pályázat alapján lehet igényelni. Sajnos a jelentkezők száma meghaladja a rendelkezésre álló lakások számát. Az érintett lakást a bírálati szempontok alapján legtöbb pontot szerző igénylő nyeri el. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága 1991-ben egy indoklást adott ki, melyben értelmezte a megfelelő lakás fogalmát, amely bármely ország lakáspolitikájának kiinduló pontja kell, hogy legyen. Ez a következő elemeket tartalmazza: a lakhatás jogi biztonsága, azaz védelem az erőszakos kilakoltatás ellen, alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés (ivóvíz, energia, szennyvízcsatorna, fűtés, világítás stb.) megfizethetőség (a lakhatással kapcsolatos költségeknek olyan szinten kell lennie, hogy más alapvető szükséglet kielégítését vagy megszerzését ne veszélyeztesse), lakás alapvető minőségi és mennyiségi elemei (alapterület, fűtés stb.), biztosítani kell az elesett csoportok lakáshasználatának lehetőségét (idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak, halálos betegek, HIV fertőzöttek, természeti katasztrófák áldozatai stb.) elhelyezkedés (a megfelelő lakásnak olyan helyen kell lennie, amely lehetővé teszi a munkába járást, valamint egészségügyi szolgáltatás, iskola és egyéb szociális szolgáltatások igénybe vételét), kulturális megfelelés (a lakás megépítési módjának és az építéshez használt anyagoknak alkalmasnak kell lennie a kulturális identitás és különbözőség kifejezésére). Az önkormányzatnak nincs tudomása arról, hogy Szentlőrincen lennének egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság A bérlakások közül egy épület volt, ami veszélyeztetett lakhatási helyzetet idézett elő, ezért ez megszüntetésre került, az ott élő egy személy áthelyezésre került másik lakásba. Ezért a legfrissebb adatok szerint Szentlőrincen nem nevezhető meg elégtelen lakhatási körülmény előfordulása. Eddig két hajléktalan személy lakott a városban. Az egyik a Szociális Szolgáltató Központban tudta igénybe venni az alapvető higiéniai szolgáltatásokat, ott tudott étkezni is. A másik személy elvándorolt, majd hivatalos úton értesítést kapott az önkormányzat az elhalálozásáról. e) lakhatást segítő támogatások A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram,- a víz- és gázfogyasztás, távhő-szolgáltatás, csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A támogatás alanyi jogon, normatív alapon állapítható meg számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

23 Forrás: TeIR, KSH Tstar f) eladósodottság Komoly probléma a családok eladósodása, amit a gazdasági válság tovább mélyített. Különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős vagy több gyermekes családok kerülnek ilyen helyzetbe. Ezek azok a rétegek, akik elveszíthetik lakásukat, hajléktalanokká válhatnak, fizetés hiányában kikapcsolják náluk a közszolgáltatásokat. Szentlőrinc városban nem került bevezetésre az adósságcsökkentési támogatás. Az azonban látszik, hogy igen megnőtt az ingatlan árverési hirdetmények száma, tehát a családok eladósodottság szempontjából igen rossz körülmények között élnek. A Közüzemi Kft-nek gondot jelent a lakbérek beszedése. Egyik elérni kívánt cél a lakbértartozások behajtása. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Szentlőrinc külterületéhez tartozik Tarcsapuszta, ahol kb fő él. Ez a terület szegregátumnak nem nevezhető, hiszen víz- és csatornahálózattal ellátott, némely családnál vezetékes gáz is bevezetésre került. A másik külterület a Szőlőhegy, ami présházakból, illetve hétvégi házakból áll, aki életvitelszerűen él itt, azok száma csekély, víz, villany megoldott ezen a részen is. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szegregált lakókörnyezetnek minősül, ahol egyes védett tulajdonságokkal rendelkező csoportok (főleg etnikai csoportok tagjai) egy adott településrészen elkülönülnek. Mivel jogszabály nem határozza meg a szegregált lakókörnyezet fogalmát, így a szegregátumok felszámolására irányuló EU-s pályázatok meghatározását célszerű alapul venni. E szerint szegregátumnak nevezzük azokat a földrajzilag egybetartozó és elhatárolható területeket, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és