KATONAI -JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS K

Átírás

1 KATONAI -JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS K 1986 A KATONAI IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSŐ KIADVÁNYA XVII. ÉVF SZÁM

2 ÉS KATONAI JOG- IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 19 86

3 Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság A Bizottság tagjai: Dr. Szalma László ny. r. ezds. (elnök), Almásiné Dr. Törőcsik Anna ny. ajez., Dr. Bácsi Imre hb. ezds., Dr. Korda György hb. ezds., Dr. Németh Tibor ezds., Dr. Habony János hb. ezds., Dr. Pálfi Zoltán alez. (titkár), Dr. Takács László ezds. Szerkesztőség: Budapest V., Markó utca 16. Telefon: Felelős kiadó: Dr. Pálfi Zoltán alez. Készült: 500 példányban, a ZMKA házinyomdájában. Felelős nyomdavezető: Kardos István.

4 Tartalom B. Sz. Popov igü. altbgy., a Szovjetunió katonai főügyésze: A katonai ügyészi szervezetnek az SZKP XXVII. kongresszusából adódó tevékenysége a fegyveres erőkön belüli jogrend és törvényesség erősítésében 5 Dr. Jacsó János hb. vőrg'y.: A jogalkalmazás jogpolitikai elvei a katonai ítélkezésben - 13 Dr. Habony János hb. ezds,: A társtettesség elvi és gyakorlati kérdései 25 Dr. Korda György hb. ezds.: Társtettes vagy tettestárs? 1 37 Dr. Tutsek Zoltán őrgy.: A személyi sérüléssel járó közlekedési bűncselekmények nyomozásának buktatói 47 Almásiné Dr. Törőcsik Anna ny. alez.: A katonai igazságügyi szervek története I. és II. Főidőszaka : 56 A magyar katonai igazságügyi szervek tevékenységének megszervezése a bűnözés és egyéb jogsértések elleni harcban a fegyveres erőknél _ 77 A jogi propaganda munkánkról : 83, A fiatal szakemberek képzése; a katonai igazságügyi szervek szakembereinek nevelése és kiképzése 90 Dr. Párdi Mátyás őrgy.: Barátság 36" 96 A Bolgár Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának küldöttsége Magyarországon 102

5 A katonai ügyészi szerveknek - az SZKP XXVII. kongresszusából adódó. tevékenysége a fegyveres erőkön belüli jogrend és törvényesség erősítésében* írta: B. Sz. Popov ig'ü. altábornagy, a SZU katonai főügyésze Az SZKP februárjában lezajlott XXVII. kongresszusa nemcsak a szovjet nép életének, de a nemzetközi politikai életnek is jelentős eseménye volt. A kongresszust ilymódon értékelte áz MSZMP főtitkára, Kádár János elvtárs és a világ más ismert politikai személyiségei is. A kongresszus meggyőzően alátámasztotta, hogy a párt teljes mértékben képes levonni a múlt tanulságait, lenini módon értékelni az eltelt időszakot és kidogozni tevékenységének további sokoldalú reális programját. Határozatai a szovjet nép, a hadsereg és flotta katonáinak egyetértő és helyeslő támogatásával találkoznak, ugyanakkor eljutottak az egész haladó emberiséghez. A kongresszus mély és alkotó elemzését adta a bel- és külpolitikai problémáinknak, feltárta a megoldatlan kérdéseket és pontosan meghatározta a szovjet társadalom további fejlődésének perspektíváit, többek között az ország védelmi képességének fejlesztése és a szocialista világrendszer érdekeinek védelme területén. A kongresszus meghatározta ugyanakkor országunk szocialista jogrendjének és törvényességének továbbfejlesztését, erősítését.... A párt mint ahogy ezt az SZKP újraszerkesztett programja meghatározza elsődleges jelentőséget tulajdonít a munkafegyelem megsértése, a lopások, a korrupció, a munkakerülés, az italozás és a huliganiznius, a magántulajdonosi szemlélet és haszonlesés, a talpnyalás és a hízelgés állhatatos és következetes kiirtásának." Ismerve a bonyolult nemzetközi helyzetet, a reakciós imperialista körök növekvő agresszivitását, az SZKP KB és Poliikati Bizottsága nagy figyelmet fordít az ország védelmi képességére, a Szovjetunió Fegyveres Erői hadrafoghatóságára, a katonai fegyelem erősítésére és a hadsereg és flotta katonáinak és minden szovjet embernek olyan szellemben történő nevelésére, hogy ők állandóan és éberen legyenek készek a szocializmus hatalmas vívmányainak a megvédésére. Ez a jövőben is az állam és a nép egyik legfontosabb feladata marad. * Fordította: Dr. Székely György őrgy.

6 A Szovjetunió honvédelmi minisztere kongresszusi felszólalásában ki- - emelte, hogy a Fegyveres Erőknél következetesen végre kell hajtani a párt új iránymutatásait, amelyek a tudományos technikai haladás gyorsítására, a meglevő hiányosságok bátor feltárására, a megoldatlan feladatok végrehajtásához vezető konkrét javaslatok kidolgozására, a követelmény-támasztásra, a fegyelem és a felelősség erősítésére utalnak. Érthető, hogy ez a legnagyobb terhet a katonai tanácsokra, a parancsnokokra, a politikai szervezetekre rója. A fennálló helyzet kritikus elemzése alapján a szerveknél nagy figyelmét kell fordítani a pártpolitikai munka hatékonyságának a növelésére, amely a tudatos katonai fegyelem erősítésére és a kommunista erkölcs megtartására irányul. Ebben nagy szerepe van a katonai kollektívák összekovácsolásának minden egyes tiszt és az egész parancsnoki állomány személyes példamutatásának. Szigorúbb lett a vezető káderek személyes felelőssége, a pártszerű követelmény minden vezető iránt az ügyek helyés viteléért megbízatása területén. Jelentős munka hárul a katonai ügyészi szervezetre is. A csapatoknál a törvények egységes és helyes alkalmazásának legfőbb felügyeletét a 1 katonai ügyészek látják el, akik sem a csapatoknak, sem más szerveknek, csupán a törvénynek és a Szovjetunió legfőbb ügyészének vannak alárendelve. Bármely jogsértés esetén ők hozzák meg a szükséges intézkedéseket azok feltárására, kiküszöbölésére, a megsértett jogviszony helyreállítására és a bűnösök felelősségre vonására. Ezzel egyidőben a katonai ügyészség a katonai jogrend effektív erősítésére törekedve e területen együttműködik a parancsnokságokkal, a pártpolitikai szervekkel, és szervezetekkel, a csapatok és a flotta közösségeivel. A Szovjet Fegyveres. Erők harckészültsége ' növelése végrehajtásának érdekében, a kongresszusi határozat szellemében, a párt megköveteli a katonai igazságügyi szervektől szerepük erősítését a hadseregnél és a flottánál, a jogrend további erősítésével foglalkozó káderektől pedig, felelősségük további növelését, munkakapcsolataik tökéletesítését a parancsnokságokkal és a politikai szervekkel. Mindezek célja a jogsértések megszüntetése és a személyi állomány jogi nevelésének javítása. E munkában a katonai ügyészségek az áprilisában lezajlott KB ülés óta amelynek teljesítéséhez a XXVII. kongresszus újabb lendületet adott eredményeket értek el. Javult a bűncselekmények és a törvénysértések feltárása és erősödött az azokra történő reagálás. Több figyelmet fordítottak a tiszti állomány köréből kikerülő jogsértőkre, az italozásra, a bűncselekményeket eltussolókra, és mindazokra az okokra és körülményekre, amelyek a jogsértésekhez vezetnek. Több ügyészségen is szükséges a nyomozás színvonalának és hatékonyságának a növelése és a bűncselekmények mind teljesebb feltárása. Hatékonyabb a személyi állomány körében a bírósági és a társadalmi elítélés támogatása. A jogsértések előrejelzéseiben aktivizálódott a

7 megelőző és jogi nevelő munka, mind a helyi, mind pedig a központi.szerveknél javult a parancsnokságok és a politikai szervek tényleges együttműködése. Tárgyilagosabb a jogalkalmazó szervek munkája feletti felügyelet és egyre több helyen nő azok aktivitása, a bűncselekmények nyomozásában. Sok a példa a kezdeményező és becsületes munkára. Ugyanakkor, a,xxvii. kongresszus kritikai szellemét figyelembe véve,-az SZKP rámutatott arra is, hogy a ( katonai ügyészi apparátus szervei a helyőrségekben még nem tettek meg mindent a törvényesség és a fegyelem további erősítése érdekében. A mai követelményeknek megfelelő munkaátszervezés még csak a kezdetén tart. A fegyelem állapotának javítása terén még sok a tennivaló, mert a katonai ügyészség munkáját gyakran másodlagos kérdésekre fordítja és nem a legfontosabb problémákat ragadja meg. Helyenként már az új követelmények között, még mindig a régi módszerekkel akarnak dolgozni., Még nem minden ügyész és nyomozó látja világosan, hogy a hadseregen és a flottán belüli törvényességnek, rendnek és fegyelemnek a'továbbfejlesztésében a párt azt követeli a katonai ügyészi szervektől, hogy e területen növeljék szerepüket és ezért minden katonai ügyész, ügyész és nyomozó mindenekelőtt tevékenységének hatékonyságát és munkaaktivitását köteles növelni. Ez minden ügyésztől és nyomozótól komoly belső átalakulást igényel, amelynek abban kell kifejezésre jutnia, hogy munkáját alkotó és kezdeményező módon végezze, ne riadjon vissza a nehézségektől és teljes odaadással vegyen részt abban, növelje személyes felelősségét! az : adott ügyért és ne nyugodjon bele a hiányosságokba. - Minden - elgondolásunknak és mindannyiunk energiájának most arra kell irányulnia, hogy a párt által a jogalkalmazó szervek elé állított célt vagyis azt, hogy feladatainkat a legjobban teljesítsük megvalósíthassuk. Nekünk e feladat végrehajtásához munkamódszerünket és munkastílusunkat kell tökéletesítenünk. Ezek megvalósítása jelenti az új feladat meg'-, oldásának alapvető tartalmi elemeit, a katonai ügyészség munkájának átalakítását és ez egyben a garanciája is az ügy sikerének. Mindenekelőtt a Szovjetunió főügyésze utasításai teljesítésére kell tö T rekedni; vagyis arra, hogy az ügyészi felügyeletnek minden területen és határozottan a bűnmegelőzésre kell irányulnia, jelentősen emelni kell az egész ügyészi tevékenység minőségét, a végső pozitív eredmények elérése érdekében. A jogsértések okainak, következményeinek szisztematikus feltárása és mély elemzése alapján a parancsnokságokkal, a politikai szervekkel, a szükséges esetben a: helyi államhatalmi és jogalkalmazó szervekkel törekszünk megtalálni az új és hatékony politikai döntéseket. Ezek megvalósítása alátámasztja a, csapatoknál a törvényességet, a szervezett rend magas fokát, és megbízható védelmet biztosít a bűncselekményekkel, a rendkívüli eseményekkel és a negatív jelenségekkel szemben.

8 A katonai ügyészek és nyomozók azon munkája, amely feltárja a bűncselekmények és egyéb jogsértések okait és következményeit, egyben elősegíti azok kiküszöbölését is és ugyanakkor a parancsnokság, valamint a politikai szervek számára is jelentős segítséget.nyújt. Ezek az ügyészi észlelések a parancsnokok számára olyan komoly jelzések, amelyeket később komoly megelőző munka követ. Ezzel egyidőben azonban azt-is hangsúlyozni kell, hogy még nem mindig és nem mindenütt tárják fel és elemzik kellő mélységben a bűncselekmények okait és körülményeit. Az elemzés során gyakran szem elől tévesztik, hogy a parancsnokok munkájának mely a katonai fegyelem erősítésére irányul - értékelésekor nem az a. fő kritérium, hogy formálisan, statisztikailag mennyi a. bűncselekmények és fegyelemsértések száma. Az értékeléskor mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy ők a harci és politikai felkészítés során milyen szigorúan, a jogok és kötelességek összhangjának figyelembevételével teljesítették a törvény.és a szabályzatok előírásait, vagyis a fennálló rend támogatását, a jogsértések előrejelzését és annak biztosítását, hogy minden egyes személyt, aki megsérti a törvényt és a katonai rendet, vonjanak felelősségre. A jogrend és a fegyelem állapotának teljes ismeretét gyakran zavarja az is, hogy néhány ügyészségen a mai napig sincs valós és tényleges naprakész információ a bűnözés helyzetéről. A bűncselekmények megelőzését szolgáló figyelemfelhívó jelzések területén néhány szervnél szükséges a munka minőségének a megjavítása. Ennek érdekében olyan intézkedések kellenek,- amelyek arra irányulnak, hogy a törvénysértéseket a tényleges helyzetnek megfelelően tárják fel. Mindezekhez szükséges a szilárd hatalom, mind pedig a párt és a társadalom együttműködésében rejlő erő. Számunkra most az az alapvetően fontos, hogy az ügyészi munkában jelentősen emelni tudjuk az ellenőrzés színvonalát, amely a bűncselekmények feltárását és azok okainak megszüntetését kell, hogy eredményezze. Néhány ügyészségen ritkán egyeztetik e tevékenységet a parancsnokságokkal, holott ilyenkor az ügyész és a nyomozó jelenléte a legtöbb esetben szükséges és hasznos. Némelyik parancsnok sok esetben csak késve közli az ügyészséggél a foganatosított rendszabályokat, a mi munkatársaink pedig ezekre nem a kellő módon reagálnak. Az ügyészi felügyelet során elsődlegesen a katonai életet általánosságban meghatározó szabályzatok teljesítésének ellenőrzésére kell törekedni, mert azok határozzák meg a csapatok mindennapi életét és tevékenységét: Az elkövetett jogsértések egyik legjellemzőbb és legelterjedtebb oka éppen az ezen követelményektől való eltérésben rejlik. 'Arra kell törekednünk, hogy ügyészeink és nyomozóink munkáját és egész tevékenységét a szolgálati rend megerősítésére irányuló törekvés hassa át. Az ilyen jellegű felügyeletek erősítése az új alkoholellenes törvény betartása: felett már ebben az évben is jelentős eredményeket hozott. '

9 Mindezek melíétt nyugtalanító körülmény, hogy sok területen ; így a katonai ügyészi munkában is nem az elvárásoknak megfelelő színvonalú a társadalmi tulajdon védelme, a gazdaságtalan termelés, a pazarlás, valamint a munka nélkül szerzett jövedelem elleni harc. Néhányan ahelyett r l^ogy elmélyülten és sokoldalúan elemeznék az értékek elherdálására utaló jelzéseket igyekeznek kivonni magukat e munka elvégzése alól. Nekünk ezért az ügyészi felügyelet szigorú átalakításával arra kell törekednünk, hogy ne csak a tolvajok és a pazarlók ellen lépjünk fel, hanem azokkal á felelős beosztásban dolgozókkal szemben is, akik a népjólét megvédése érdekében nem teljesítik kötelességüket, az anyagi és a pénzeszközök ráfordításakor károkat okoznak, igyekeznek a bűnösöket elvonni a félelősségre vonás alól és eltüntetni, illetve leírni az államnak okozott kárt. Észrevehetően'aktivizálódott az állam javára a károk megtérítését indítványozó ügyészi munka. Javul az ügyészi felügyelet hatékonysága az általános katonai kötelezettségről szóló törvény azon rendelkezéseinek vizsgálata tekintetében is, hogy miként halad a fiatalok felkészítése a katonai szolgálatra és afelett a harc felett is, amely arra irányul, hogy alaptalanul ne vonják el a dolgozókat a termelő munkától. E területen egyelőre azonban csak lassú javulás mutatható ki. Fontos feladat továbbá az ügyészi felügyelet és a korikrét bűnügyek nyomozási és tárgyalási eredményeinek a széles nyilvánosság elé vitele. Mindezek jelentősen erősítik a megelőző tevékenységet. A gyakorlat, illetve a mindennapi élet rendszeresen arról győz meg bennünket, hogy a jogsértések elleni harcban közös erőfeszítésekre van szükség. Több kezdeményezés szükséges a parancsnokságok, a politikai szervek és a katonai bíróságok közös munkájában. Aktívabban kell folytatni : a jogsértésekkel szembeni harc egyes kérdéseinek helyi tanulmányozását és megvitátását, kidolgozni és megvalósítani az azokkal szembeni megelőzés szabályait és e kérdésekben a kölcsönös tapasztalatcsere területén is előbbre kell lépni.' Ezt egy példával szeretném megvilágítani. Egy kérdésnek az előbb említett módszerekkel történő tanulmányozása után az azt végzők, a törvényalkotó elé a következő javaslatot terjesztették: Azoknak a sorkatonáknak á szolgálatát meg kell hosszabbítani, akiket bűncselekményeik miatt átnevelésük érdekében 2 évtől 3 évig terjedő és fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó büntetésre ítélnek októberében a büntető jogalkotás ezt a gyakorlatba bevezette és ennek az alkalmazása azóta jelentős eredményekkel jár. Nagyobb figyelmet kell fordítani továbbá a csapatok fegyelmi állapotának ellenőrzése során a jogi felvilágosító és megelőző munkára. Törekednünk kell ugyanakkor arra is, hogy még szélesebb körben tudjuk felhasználni azokat a lehetőségeket, amelyek a speciális ellenőrző szervekkel, a

10 katona- és munkáskollektívákkai történő együttműködésben rejlenek. A hadsereg, és a flotta szerveivel való kapcsolattartást mi a törvény, tiszteletére történő nevelés egyik fontos elemének tartjuk, amelynek az egységeknél és az alegységeknél árra kell irányulnia, hogy legyőzzék a katonai szol 7 gálattal szembeni türelmetlenséget és a katonákat a jogrend erősítésére neveljék. A katonai ügyészi szerveknek továbbra is az marad a legfontosabb feladata, hogy minden esetben biztosítsák a jogsértők felelősségre vonását. Ez vonatkozik az összes bűncselekményre, különleges figyelmet fordítva azonban azokra, amelyek a harckészültséget veszélyeztetik vagy az ellen irányulnak, Sajnos nem, mindenütt ismerik fel ez utóbbi jelenségnek a növekvő társadalmi veszélyességét. Esetenként még eltűrik L katonáknál a bel-, az őrszolgálatra < és a szolgálati szabályzatra vonátkozó előírások megsértését. Ezekre a 1 jogsértésekre sok esetben sem a parancsnok, sem pedig a katonai ügyészek egy része, nem a törvénynek megfelelő módon reagál. Ezért gyökeresen meg kell javítani a törvényességi felügyeletnek elsősorban azt a területét, amely a: bűncselekmények kiváltó okainak feltárására irányul. Nyugtalanító, hogy egyes parancsnokoknál nem sikerült még véglegesen megszüntetni azt, hogy eltitkolják a bűncselekményeket. Egyes katonai ügyészek részéről ezzel a káros jelenséggel szembeni harcban még több aktivitás szükségs, ugyanis ők sem követelik meg. minden esetben az ilyen parancsnokok felelősségre vonását. Sokat kell még tennünk a bűncselekmények jobb felderítése, á nyomo-. zások minőségének és időbeliségének javítása, valamint a törvényesség szigorúbb megőrzése terén. A nyomozók esetenként az elkövetőkkel szemben elfogadhatatlan döntéseket hoznak, amelyeket olyan más jogi formákkal kell helyettesíteni, mint például az ügyészi megrovás vagy a fegyelmi eljárás kezdeményezése. Mindez;ek mellett sok az elhúzódó nyomozás is. Vannak még, olyan hibák is, amelyek a,zt eredményezik, hogy alaptalanul vonnak el valakit a felelősségre vonástol, illetve alaptalanul gyanúsítanak. Emelni kell a büntető ügyekben eljáró katonai bíróságok tevékenységé feletti ügyészi felügyelet hatékonyságát is. Nem mindenki érti még, hogy napjainkban a bíróság előtti eljárásban nem az ügyészi vád-tevékenység mennyisége, hanem a-minősége a fontos. A hadsereg és a flotta szerveinél tökéletesíteni kell a bírósági eljárások megelőző és nevelő hatását. Látható annak a szükségessége is, hogy aktívabb jogpropagandára van szükség, amelyet komplex módon kell végrehajtani összhangban az ideológiai, a politikai, a katonai és az erkölcsi neveléssel, Több figyelmet kell fordí J tani az SZKP XXVII. kongresszusa anyagából a szovjet társadalom politikai és társadalmi rendszerével, az,ország védelmi képességével, a szocialista törvényesség és jogrend : védelmét szolgáló munkával és a.negatív jelensé* gekkel szembeni harccal foglalkozó kérdésekre, - Az ügyészségek dolgozói

11 figyelmüket elsősorban a vezető beosztásban dolgozók, a tiszti állomány és a jogi aktíva hálózatban résztvevő személyek jogi nevelésére összpontosítsák. A jogi névelő munka'előírásait, személyre szabottan a bűncselekményt elkövetőkkel szemben alkalmazzák. A szovjet 'állampolgárok szabadságának, jogbiztonságának garanciájaként, a párt nagyobb figyelmet követel a katonák és az állampolgárok panaszainak, beadványainak és javaslatainak az elbírálásakor. Tűrhetetlen az ilyen beadványok és panászok lelkiismeretlen intézése. A levelekből és a beadványokból a katonai ügyészség a csapatok törvényességi helyzetéről szerezhet információkat. Mindezekből kell levonni a következtetéseket és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. A katonai ügyészségek munkájának átszervezése során az egyik legfontosabb feladatunk minden egyes katonai ügyészi szervnél az ügyészi- és nyomozói állomány képzésének, nevelésének, kiválasztásának és munkába állításának a javítása. *. A Szovjetunió legfőbb ügyészének utasítása alapján' : teljesítve a párt határozatát állhatatosan azon kell dolgoznunk, hogy az önkritikátlanságot és a formalizmust kirekésszük munkánkból és munkaképes, alkotó légkörben dolgozó ügyészi kollektívákat hozzunk létre. Fejlesztenünk kell az ügyészi szerveknél dolgozók munkájának olyan minőségi jegyeit, mint: a szakértelem, a jogi kultúra, a problémaérzékenység, az állampolgárokkal való foglalkozáskor a lelkiismeretesség, a becsületesség, az igazság, a jog és az erkölcs megsértőivel szembeni következetes és állandó fellépés. Nagy figyelmet szentelünk annak, hogy munkatársainknál fejlődjön az ügyért érzett felelősség tudata, az élvszerű nevelőmunka, a magas követelménytámasztás, az éleslátás, a helyes és a párt politikájánák megfelelő következtetések levonása és azoknak az életben történő alkalinazása. A Katonai Főügyészség és a körzeti katonai ügyészségek munkájában sokat kell tenni a szervező és az ellenőrző munka színvonalának tökéletesítése terén. E területeken ugyanis sok még a formalizmus, amely gátolja a kezdeményezést és passzivitást szül. Itt az alapvető cél az ellenőrzést végzők képzésének segítése, munkájuk tökéletesítése. E területeken azonban még nem minden megoldott. Az ellenőrzést nap mint nap alkotó módon és folyamatosan kell végezni. Csak ilyen körülmények között lehet időben feltárni a törvénysértést, a terv- és. a végrehajtási fegyelem megsértését. Az alárendelt szerveknél az ellenőrzés, az irányítás alapvető formájának a katonai ügyészségek vezetői részére tartott operatív értekezleteket tekintjük. A meglévő feladatok kollektív megvitatása alkalmas arra, hogy az azokat segítő konkrét, gazdaságos és hatékony megoldásokat keressük, illetve azokat megoldjuk. Ezeken az értekezleteken kell áttekinteni az ügyészi és nyomozói tevékenység legfontosabb kérdéseit, elsősorban természetesen azokat, amelyek a törvénysértők és a bűncselekményt elkövetők elleni harcra vonatkoznak,

12 valamint a tiszteknek azokat a jelzéseit, amelyek a szolgálati kötelességük teljesítéséről szólnak. Fontos, hogy az értekezletek ne váljanak formálisakká, puszta beszélgetésekké, és hogy az azon résztvevők mindegyike alkotó és kezdeményező módon vegyen részt a kérdések megvitatásában. Nagyobb figyelmet kell szentelni a tervező munkának is. Ez az SZKP XXVII. kongresszusa, a Szovjetunió legfőbb ügyésze és a katonai főügyész határozatai, utasításai végrehajtását szolgálja. Az értekezletek hivatottak arra, hogy azokon egyeztessék az illetékességi területen levő csapatok törvényességi és bűnügyi helyzetét és azokat az intézkedéseket, amelyeket a csapatok és a flotta parancsnokai, politikai szervei a katonai fegyelem erősítése, érdekében hoztak. A terveknek célirányosaknak, konkrétaknak, feszítetteknek, de teljesíthetőknek kell lenniük. A tisztek munkájának napi és heti tervezése még nem az elvárásoknak megfelelően történik. Arra kell törekednünk, hogy minden ügyészségen teljes mértékben éljenek a pártszervek tekintélyükkel a személyi állomány nevelésében és az új, alkotó munkastílus erősítésében. A kongresszuson Gorbacsov elvtárs záróbeszédében hangsúlyozta: Olyan stílus kell most nekünk, amely konkrét, munkaképes, következetes, tükrözi a szavak és a tettek egységét, ki tudja választani a legjobb módszereket és eszközöket, gondosan összegzi az emberek véleményét és a társadalmi erők tevékenységének összehangolására képes." Az SZKP XXVII. kongresszusának szellemében elemezve munkánkat világosan látjuk, hogy mi mindent kell még megtennünk annak érdekében, hogy a katonai ügyészi szervezetünk egész munkáját a párt mai követel- j ményeinek megfelelően tudjuk végezni, és hogy feladatainkat úgy hajtsuk j végre, hogy azok jelentősen járuljanak hozzá a Szovjetunió Fegyveres Erői j harckészültségének, az ország és az egész szocialista közösség védelmi ké- j pességének növeléséhez. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőséget tulajdoni- 1 tunk az októberében a bulgáriai Várnában a Varsói Szerződés Kato- j nai Szervei vezetőinek értekezletén megszületett eredményeknek. A mun-, j kaértekezlet a jóakarat jegyében zajlott le. Hasznossága vitathatatlan. A szovjet fegyveres erők személyi állománya a magasfokú politikai éberség, az állandó harckészültség, az ideológiai, politikai és szakmai ismereteinek állandó emelése szellemében nevelődik. A Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek katonáival együtt kész becsülettel teljesíteni haza- ' fias és internacionalista kötelezettségeit. i

13 A jogalkalmazás jogpolitikai elvei a katonai ítélkezésben* Irta: Dr. Jacsó János hb. vezérőrnagy Mint ismeretes, február 1-én lépett hatályba a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 20/1986. sz. határozata a jogalkalmazás jogpolitikai elveiről. E határozat célja mint azt maga is megfogalmazza az, hogy szolgálja a jogalkalmazó szervek tevékenységének továbbfejlesztését, valamint a törvényesség erősítését, továbbá a jogpolitikai követelmények érvényre juttatását. Korábban az Elnöki Tanács 14/1973. számú határozata tartalmazta a jogpolitikai irányelveket, mely nem jelölt meg külön feladatokat a katonai bíráskodás számára, a jelenlegi azonban a 9. pontjában megteszi ezt. A bíróságokról szóló törvényben írtakkal egyezően feladatul szabja, hogy a katonai büntető eljárás járuljon hozzá a fegyveres erők és a fegyveres testületek szolgálati fegyelmének megszilárdításához. Nyilvánvaló azonban, hogy a katonai bíróságokra is vonatkozik az az általános feladat, hogy büntesse a bűncselekmények elkövetőit és az igazságszolgáltatás gyákorlása során védje és biztosítsa a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjét, az állampolgárok, valamint az állami, társadalmi és gazdasági szervek jogait, törvényes érdekeit. A bíróságok általános feladata az is, hogy nevelje az állampolgárokat a törvények tiszteletére, az állampolgári fegyelemre és a társadalmi együttélés szabályai betartására. A jogpolitikai elvek speciális feladatként határozza meg a katonai igazságszolgáltatás számára azt is, hogy az eljárás minden szakában megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a katonai sajátosságokra és érdekekre. Egyik általános szabálya, hogy a jogalkalmazók a jogszabályokat a társadalmi rendeltetésének megfelelően, az igazságosság és a méltányosság követelményével összhangban alkalmazzák. A katonai eljárás során pedig ez akként nyilvánul meg, hogy a katonai rend és a szolgálat érdekeit különösen sértő vagy veszélyeztető bűncselekmények elkövetőit szigorúan meg kell büntetni, a kisebb mértékben veszélyes bűncselekmények esetén pedig * Felhasználásra került a Szerző A katonai bíróságok munkája és a szabályzat szerinti élet összefüggései c. (Honvédségi Szemle 1986/9. sz.) cikkének néhány megállápítása,

14 az eljárás minden szakában vizsgálni kell, hogy nem lehet-e az ügyet fegyelmi jogkörben elbírálni. Ilyen módon a katonai bíróságokat terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a nem katonai bíróságokra vonatkoznák, de speciális feladataik is. vannak. így érvényesül az állam azon alapvető, érdeke, hogy a jogalkalmazók azonos elvek alapján bírálják el a jpgvitás ügyeket, mert ez a jogbiztonság egyik pillére, ugyanakkor a katonai eljárásban keresni és vizsgálni kell azokat a. katonai sajátosságokat és érdekeket, amelyek az általánostól való eltérést indokolhatják. * * * Ismeretes, hogy a katonai bíróságok nagy számban bírálnak el nem katonai bűncselekményeket, amelyek egy részét katonák, más részét polgári személyek követik el. Ezek elbírálásánál alapvető, hogy az ügyeket, a katonai bíróságok a nem katonai bíróságokkal azonosan ítéljék meg. Ennek érdekében pedig ismerni kell az előforduló bűncselekmények főbb jellemzőit, általában a bűncselekmények és ezek egyes kategóriái alakulását...ki 'kell terjedni az ügy megítélésénél arra is, hogy a katonák által elkövetett nem katonai bűncselekményeknek van-e kihatása a fegyveres erők fegyelmi helyzetére, a bűncselekmény sérti-e azok érdekeit és amennyiben ezek megállapíthatóak, az elbírálásnál nem lehet figyelmen kívül hagyni. De a katonai specialitások egyéb területen is jelentkezhetnek. A cselekmény jellege is meghatározó lehet. Kátonai célokát 'szolgáló társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény elbírálásánál a katonai érdeksérelem figyelmen kívül nem hagyható és alapja lehet az általában indokoltnál súlyosabb büntetés kiszabásának. De a közlekedési bűncselekménynél is jelentős szerepet játszhat és az egyébként szükségesnél enyhébb büntetés kiszabására vezethet, ha a hosszú szolgálati igénybevételből fakadó fáradtság is okozója a bűncselekmény elkövetésének. Mindemellett ismeretes, hogy két évnél hoszszabb szabadságvesztés kiszabása a sorkatona szolgálati viszonyának megszüntetését vonja maga után, miután annak fegyelmező zászlóaljban végrehajtására nem kerülhet sor. Ez a körülmény pedig alkalmanként oda is vezethet, hogy az eljáró bíróság a szabadságvesztés mértéke meghatározásánál erre figyelemmel van és ezért nem szab ki ezt meghaladó szabadságvesztést. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy ez a szempont csupán a törvényes büntetési keretek között érvényesülhet és nem vezethet oda, hogy az említett mértéket jelentősen meghaladó büntetést érdemlő cselekmény miatt is fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó szabadságvesztést alkalmaznak. Ugyanígy a nem katonai cselekmények elbírálásánál is befolyásölhatja a büntetés mértékét az, hogy az elkövető a cselekmény elkövetése után. kimagasló helytállást tanúsított a szolgálat terén reá háruló kötelezettségek

15 teljesítése során.,nem hagyható figyelmen kívül az sem, ha a köztörvényi bűncselekmény jelentősen sértette a fegyveres- erők és testületek megbecsülését.,. ' ; - Azokat a körülményeket, amelyek általában befolyásolják a büntetés mértékét, a Legfelsőbb Bíróság 12. sz. Irányelve tartalmazza. Arra tekintettel azonban, hogy ennek nem volt feladata a kifejezetten katonai sajátosságok értékelése, a katonái kollégium a 16. sz. állásfoglalásában (BH 1987/2. szám) foglalta össze azzal, hogy az ott.érintetteken túlmenően is jelentkezhetnek olyanok, amelyek jelentősek a cselekmény elbírálásánál. Az Irányelv, illetőleg a kollégiumi állásfoglalás segítséget nyújthat azoknak a.sajátos körülményeknek a felismeréséhez, amelyek figyelembevételét a jogpolitikai elvek kötelezővé teszi. ;. ; * 1 A nem katonai bűncselekmények körében az említett elvek szerint á törvény fokozott szigorát kell alkalmázni az állam elleni, az élet elleni és a társadalom más alapvető' érdekeit sértő vagy veszélyeztető, súlyos, szándékos bűncselekmények elkövetőivel szemben. Kiemeli a jogpolitikai irányelvek azt is, hogy fokozott szigor alkalmazása indokolt a társadalomra különösen veszélyes visszaesőkkel szemben. Az állam elleni és az élet elleni cselekmények szigorú megítélése a jogvédte érdek fontosságára figyelemmel eleve indokolt. Felmerülhet azonban, hogy melyek azok a bűncselekmények, amelyek a társadalom más alapvető érdekeit sértik, illetve veszélyeztetik. Nyilvánvalóan e körbe esnek az államtitok sértés egyes, és az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények súlyosabb esetei, ez utóbbiak főként akkor, ha azokat'az igazságszolgáltatásban, vagy a bűnüldöző szervek soraiban dolgozók valósítják meg. A közrend elleni bűncselekmények közül. pedig á terrorcselekmények és a légi jármű hatalomba kerítése vonható ide. Az utóbbi időben az egyre nagyobb előfordulása és veszélyessége miatt. különös figyelmet érdemel a kábítószerrel visszaélés is. Á honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények súlyosabb esetei is e kategóriába tartoznak..-. Figyelemfelhívó a határozat azon szövegezése, hogy a törvény fokozott szigorát a társadalomra különösen veszélyes visszaesőkkel szemben kell alkalmazni. Ez arra utal, hogy a visszaesők között is megfelelő módon differenciálni kell. A jogpolitikai elvek a munkakerülő: vagy alkoholista életmódjukból, harácsoló,- élősdi szemléletükből fakadóan bűncselekményt elkövetők szigorú büntetését látja szükségesnek. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a cselekmények motívumait, illetve az elkövető személyi körülményeit megfelelően fel kell deríteni. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az erőszakos, garázda jellegű cselekmények a társadalomra fokozott veszélyt jelentenek. Az ezek elleni fellépés során is indokolt szigorú büntetés alkalmazása. Időszerű azonban megítélésem szerint arra utalni, hogy a ga-

16 rázdaság, illetőleg a magatartás garázda jellegének megállapításánál nem csupán a büntetésnél indokolt szigort alkalmazni, hanem megfelelő körültekintéssel kell vizsgálni azt is, hogy a garázdaság valójában megvalósult-e. Gyakorta tapasztalható ugyanis a katonai eljárásban, hogy a garázdaság kirívóan közösségellenes, erőszakos magatartásban jelentkező tényálladéki elemének vizsgálatánál az eljáró bíróságok nem tanúsítanak kellő körültekintést. Ez pedig oda vezet, hogy egy-egy enyhébb, csupán magánindít- ' ványra üldözendő bűncselekmény megvalósulásakor a felelősségre vonás 1 garázdaság címén történik.. - Ismeretes, hogy az utóbbi időben fokozott fellépés indokolt a közélet tisztaságát veszélyeztető bűncselekmények elkövetőivel szemben is. A fegyveres erőkön, testületeken belül ez a kedvezményeket ellenérték ellenében biztosító elöljárók elleni eljárásokra hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor évek óta gyakori a bűncselekmények csoportos, illetve szervezett elkövetése. Ezek ugyancsak szigorú elbírálást igényelnek. A nem katonai bűncselekmények körében fokozott figyelmet kíván a jogpolitikai elvek azon állásfoglalása is, hogy azokban áz esetekben viszont, amikor az elkövetett cselekmény csak kisebb mértékben veszélyes a társadalomra, és az elkövető első ízben került összeütközésbe a törvénnyel, nevelő jellegű intézkedést vagy büntetést (elsősorban pénzbüntetést) kell alkalmazni. Fontos és elvi jelentőségű az a megfogalmazás, hogy a törvénynyel első ízben összeütköző kisebb súlyú bűncselekményt elkövetőkkel szemben a rövid tartamú végrehajtásra kerülő szabadságvesztések alkalmazásától lehetőleg tartózkodni kell. Ezek az általános elvek a katonai eljárásban a nem katona elkövetőkre nézve érvényesülnek, mivel a katonák által megvalósított kisebb súlyú cselekményekre a 9. pont külön előírásokat tartalmaz. * * A Nézzük tehát azokat az elveket, amelyeket a katonai büntető eljárás során a katona elkövetőkkel, katonai bűncselekmények elbírálásakor kell érvényre juttatni. A fentiekben már említettek szerint a katonai ítélkezésnek egyik alapvető feladata, hogy járuljon hozzá a fegyveres erők és testületek szolgálati fegyelmének megszilárdításához. Ennek során pedig a katonai rend és a szolgálat érdekeit különösen sértő vagy veszélyeztető bűncselekmények elkövetőivel szemben szigorú büntetést kell alkalmazni. Azt, hogy mely cselekmények sértik, illetve veszélyeztetik külünösen a katonai érdekeket, a katonai bűncselekmények. büntetési tételei is mutatják. Ezek közül nyilvánvalóan ide tartozik a szökés, a külföldre szökés, és ide kell sorolni a szolgálat alóli kibúvás súlyosabb formáit. A zendülés, a parancs iránti en-

17 gedetlenség minősített esetei, az elöljáró vagy szolgálati közeg eiíeni erőszak szintén-olyan bűncselekmények, amelyek a katonai rend és fegyelem alapjai ellen irányulnak. Az elöljárói; tekintély védelme és annak biztosítása ugyanis egyik alapja a katonai fegyelemnek. Alapvető katonai érdek az is, hogy az elöljáró, illetve feljebbvaló katonai érdekeket szolgálva éljen hatalmával és a visszaélésektől megfelelően meg kell védeni az alárendelteket. Ez oknál fogva arra is figyelemmel, hogy az utóbbi időben a hasonló jellegű cselekmények száma nőtt és azok súlya is növekedett megfelelő szigorral kell fellépni az alárendelt megsértése, illetve a szolgálati hatalommal Vagy helyzettel való visszaéléssel szemben. Hasonló szigor alkalmazása indokolt a szolgálatban való italozással; különösen fontos katonai anyagok őrzési szabályai megszegésével kapcsolatos bűncselekmények elbírálásánál is. Ugyanakkor, éppen a katonái érdekekre figyelemmel katonai bűncselekményt képez több olyan magatartás,' amely nem katonai életviszonyok között tanúsítva bűncselekményt egyáltalán nem képez. A törvény előírásai szerint pedig valamennyi katonai bűncselekmény szabadságvesztéssel büntetendő, és ennél enyhébb büntetési nem csak külön indok alapján alkalmazható. Vannak ugyanakkor olyan katonai bűncselekmények, amelyekhez hasonló tevékenységek nem katonai életviszonyok között is büntetés alá esnek, azonban a törvény ezekre más jogkövetkezményeket ír elő. A jogpolitikai elvek és a Btk-nak a katonákra vonatkozó rendelkezései tehát a súlyos katonai bűncselekmény kellő szigorral történő elbírálására, a nem katonai bűncselekményeknek szükség esetén az általánostól eltérő elbírálására hívják fel a jogalkalmazót, de ugyanakkor arra is intik, hogy a szükséges szigor mellett az ítélkezést ha erre van indok megfelelő humanitás jellemezze. Ez utóbbi körülményre a jogpolitikai elvek külön is felhívják a figyelmet, amikor kötelezővé teszik annak vizsgálatát, miszerint a büntetés célja fegyelmi fenyítés alkalmazásával elérhető-e. A büntető eljárás folytatásának, illetve bírósági büntetés vagy intézkedés alkalmazásának ugyanis nem lehet helye, ha a büntetési cél az ügy fegyelmi elbírálásával biztosítható. Ismeretes, hogy katonai vétség miatt büntető eljárás csak az illetékes parancsnok feljelentésére indulhat, ugyanakkor nem katonai vétség miatt is helye van fegyelmi fenyítés alkalmazásának. E szabályozás alapja nyilvánvalóan az, hogy az alakulat fegyelmi helyzetét legjobban ismerve, azt, hogy indokolt-e feljelenteni az elkövetőt katonai vétség miatt, a parancsnok tudja megalapozottan eldönteni. Mindemellett a fegyelmi szabályzat a parancsnokokat olyan jogkörrel ruházza fel, hogy jelentős joghátránnyal sújthatják az elkövetőt, olyannal, mely felér egy bírói intézkedéssel, illetve egy kisebb bírói büntetéssel. Ugyanakkor a parancsnoki fegyelmi fenyítés a cselekmény után azonnal alkalmazható, a bírósági felelősségre vonás pe- 2 17

18 dig esetleg hónapok múíva követi az elkövetés időpontját, és akkor már nem is szolgálhatja kellően a visszatartást, A Legfelsőbb Bíróság felmérte azokat az ügyeket, amelyekben az elmúlt években a katonai bíróságok enyhe jogkövetkezményeket alkalmaztak. Ezek az adatok figyelemre méltóak től 1986-ig évente 375, 432, 567, 458, 373, végül 368 személlyel szemben szabtak ki pénzbüntetést. Ez az összes elítélteknek 18 24%-át teszi ki. Ha figyelemmel vagyunk arra is, hogy ez években országosan évente további személlyel szemben próbára bocsátásra került sor, az adatok még inkább figyelemre méltóak. De érdemes felfigyelni arrá is, hogy a katonai bíróságok által alkalmazott pénzbüntetés átlaga a parancsnokok által bizonyos esetekben alkalmazható Ft-ig terjedő pénzbírságnak csupán az alsó harmada körül mozog. Kétségtelen, hogy önmagában a büntető eljárásnak is van bűncselekmény elkövetésétől bizonyos visszatartó hatása. Felmerül azonban, hogy ez az eljárás, amikor a fellebbezési lehetőségeket is figyelembe véve csak a cselekmény elkövetése után hónapok múlva fejeződik be és lényegében az illetékes parancsnok által is alkalmazhatónál nem súlyosabb jogkövetkezménnyel jár, szolgálja-e kellően a büntetési célokat, főként az esetben, ha az elkövető a cselekmény elkövetése után továbbra is szabadlábon van és az egész eljárás alatt tovább rombolhatja környezete fegyelmét. A kisebb súlyú cselekményeknél pedig az előzetes fogvatartás előfeltételei általában nem állapíthatók meg. Ügy látszik tehát, hogy a kisebb súlyú bűncselekmények esetén az azonnal alkalmazott és szigorúan végrehajtott, kellő joghátránnyal járó fegyelmi felelősségre vonás célszerűbb az igen időigényes és nagyobb joghátránnyal nem is járó bírósági felelősségre vonásnál. Igen életszerű tehát a jogpolitikai elveknek az az álláspontja, hogy a katonai bíróság csak megfelelő súlyú bűncselekmények miatt járjon el. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma lényegében a fenti adatokra és elvekre tekintettel hozta meg márciusában a 14. sz. kollégiumi állásfoglalását. Az ebben kifejtettek továbbra is érvényesek, illetve ez akként is megfogalmazható, hogy az ott kifejtettek alkalmazását a jogpolitikai irányelvek valamennyi katonai, igazságügyi és bűnüldöző szerv számára egyértelműen kötelezővé tette. Szükséges azonban szót ejteni arról, hogy milyen szempontok játszanak szerepet annak megállapításánál, hogy helye van valamely bűncselekmény fegyelmi úton történő elbírálásának. E kérdés eldöntésénél az elkövető személyét és a cselekményének súlyát, következményeit kell az értékelés körébe vonni. Ilyen módon pedig önként adódik, hogy a cselekmény fegyelmi hatáskörbe utalása csak olyan személynél mondható ki, akinek az életvitele a bűncselekmény elkövetéséig összességében pozitívan értékelhető. Azoknál, akik hasonló jellegű cselekmények miatt akár csak fegyelmi

19 Vágy szabálysértési eíjárás során is ismételten felelősségre vonásban részésültek vagy korábban büntetve voltak, általában kisebb súlyú cselekmény miatt sem mellőzhető a megfelelő súlyú bírósági döntés. Az előélet értékelésénél fokozott gondossággal kell vizsgálni az elkövető katonai szolgálati ideje alatt tanúsított magatartását. Több dicséret, kitüntető cím elnyerése, példás szolgálatteljesítés, katonai bűncselekményeknél, de főként szabadságon, eltávozáson elkövetett nem katonai bűncselekménynél megalapozhatja a fegyelmi felelősségre vonást. Az elöljárói rossz előjelű ráhatás, a rövid katonai, szolgálati idő, és erre tekintettel a szolgálattal járó feladatok, kötelezettségek nem kellő ismerete stb. ugyancsak lényeges szempont lehet a döntés meghozatalánál. A személyi körülmények vizsgálata körében nem lehet közömbös az sem, hogy az elkövető milyen célt kívánt elérni a bűncselekményt megvalósító magatartásával. Ha valamely szolgálati feladat jobb végrehajtására való törekvés vagy a sértettnek a katonai renddel, fegyelemmel való szembehelyezkedése miatti felháborodás, avagy provokatív magatartás motiválta a cselekmény elkövetését, ugyancsak sor kerülhet bírósági büntetéstől vagy intézkedéstől eltekintésre. Ugyanakkor az aljas indok, illetve cél, egyéni előnyt célzó motiváció más álláspont kialakítását indokolhatja. A cselekmény és annak megvalósulási körülményei vizsgálatánál ugyanakkor döntő szerepe lehet annak, hogy azok milyen gyakorisággal fordulnak elő. A korábbiakban már szó esett arról, hogy melyek azok a cselekmények, amelyek alápjaiban sértik a katonai rendet és fegyelmet és amelyekkel szemben szigorú fellépés indokolt. Nyilvánvaló, hogy az ilyen magatartások általában nem tekinthetők kisebb súlyúnak. Rendkívül kivételes körülmények azonban ilyen esetekben is megalapozhatják a fegyelmi felelősségre vonást. Annak eldöntése tehát, hogy milyen magatartások intézhetők el fegyelmi hatáskörben, az ügy körülményeinek teljes ismeretében lehetséges. Ez pedig feltételezi, hogy a katonai bíróságok a katonai vezetéssel, a parancsnokokkal szoros kapcsolatot tartsanak, s ezen keresztül vagy akár közvetett módon is a döntés kialakításához szükséges adatokat megszerezzék. Ismerjék, hogy a bűncselekmények száma mely területen és hogyan változik. Természetes, hogy ezek. megítélésénél elsősorban az országos adatok a meghatározóak, de egy egység, magasabbegység konkrét adatai anynyira eltérhetnek az országos átlagtól, és annyira jellemzőek lehetnek, hogy egy-egy cselekmény megítélésénél ez játszhat mértékadó szerepet. Megállapítható, hogy a fegyveres erők és fegyveres testületek fegyelme terén az utóbbi években nem történtek olyan változások és az egyes bűncselekmény-kategóriák száma és jellemzői sem módosultak oly mértékben, hogy annak megítélésénél, mely cselekmények nem vonhatók általában a kisebb súlyúak körébe, az eddigi gyakorlaton lényegesen módo-

20 sítani kelíene. Á fentiekben már említetteken kívül jelenleg is ; az é vonatkozásban releváns adatok figyelembevételével -- azt mondhatjuk, hogy a lőfegyverek, lőszerek, robbanóanyagok, harci gépek 1 őrzésével, védelmével kapcsolatos szabályokat megszegő magatartások, csekély súlyúnak tűnő tevékenység vagy mulasztás esetén sem látszanak fegyelmi hatáskörbe utalhatóaknak. Az ilyen magatartások következményeként számos fegyver, lőszer stb. kerülhet és került ki az ellenőrzés alól és ezek bármikor felhasználhatóak más, igen súlyos bűncselekmények elkövetéséhez. A szolgálati hely önkényes elhagyása, az oda késve, bűncselekményt megvalósító módon történő visszatérés, illetve a' szolgálat alóli kibúvásban megmutatkozó cselekmények elszaporodottsága ugyancsak olyan körülmény, amely fokozott gondosságú vizsgálatra kell intse a katonai igazságügyi hatóságokat., Ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy a katonai érdekeket sértő bűncselekmények időnként más-más területen szaporodhatnak el. Ez pedig azt a kötelezettséget rója a katonai bíróságokra, hogy gyakorlatukat az új helyzetnek megfelelően alakítsák. Már most fel kell figyelni arra, hogy az utóbbi időben egy-egy bevonulás után a kiképző tisztesek, illetve az: idősebb katonák által a fiatal katonák sérelmére elkövetett cselekmények száma nő, ugyanakkor megfigyelhető az ilyen cselekmények eldurvulása is. * * áf A jogpolitikai elvek feladatul tűzik-: meg kell teremteni a bűnözés elleni küzdelem szervezeti formáit és módszereit. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a bűnözés elleni küzdelemben. amelynek elsősorban a bűnözés obi jektív és szubjektív okainak feltárására és megszüntetésére, a bűnözés mégelőzésére kell irányulnia r a társadalom valamennyi tagjának és szerveze- v ; tének együttműködésére van szükség. - ' ' Munkájuk során a katonai bíróságok gyakran tapasztalnák olyan okokat, körülményeket, amelyek lehetővé teszik,' elősegítik egyes bűncselekmények elkövetését. Tapasztaljuk, hogy azok az okok, amelyek a társadalomban ilyenként hatnak, beférkőznek a fegyveres erők soraiba isi'és bomlasztó hatásukat itt is kifejtik. Korábban úgy véltük, hogy a fegyveres erők és testületek szervezettsége, a katonai életviszonyok szigorú szabályozott-, i sága, jelentős gátat vet az ilyen negatív jelenségeknek. Ma már tapasztalható, hogy ez a gát egyre gyengébb. A sorállományúak a katonai szolgálatra történt behívással nem szakadnak ki abból a környezetből, amelyben korábban éltek. Szabadidejükben gyakran a korábbi környezetben mozognak í és ugyanazt az életmódot folytatják. Anélkül, hogy ennek részleteibe és értékelésébe bocsátkoznék, mondható, hogy a katonai bíróságok bűnmegelőző tevékenysége nem kellően ha- ;

21 tékony. A helyszíni nyilvános tárgyalásik, egy-egy előadásnak megtartása, tárgyalásának filmrevitele jelenti lényegében a megelőző tevékenységet, és ezek ismétlődnek. Ugyanakkor az előadások sablpnosak és a színvonal emelése helyett általában megállapítható a számszerűségre való törekvés. ' Megítélésem szerint az illetékes vezetőkkel együttesen kidolgozott egy-egy bűncselekmény-kategória ellen irányuló tartalmasabb tevékenységgel nagyobb eredményre lehetne jutni. Mindenképpen biztosítani kellene, hogy a bevonulást követő néhány napon belül minden sörállományú katona megfelelően felkészült és jó előadókészséggel bíró előadótól olyan kioktatásban részesüljön, amely felöleli a polgári élet és a katonai élet közötti különbségeket, megvilágítja a jelentősen eltérő büntetőjogi felelősséget és felhívja a'figyelmet azokra az elvárásokra, amelyek a katonai szolgálattal együtt járnak. Ez annál inkább indokoltnak tűnik, mivel nincs az egész társadalmat átfogó katonai szolgálatra való intézményes előkészítés. Ugyanígy elengedhetetlennek tűnik minden bevonulás előtt az idősebb katonáknak, a kiképző tiszteseknek a figyelmét felhívni azokra a büntetőjogi szabályokra, amelyek az alárendeltek sérelmére elkövetett visszaéléseket büntetik. A jelentéstételi kötelezettségre való kellő kioktatás és az elmulasztóival szembeni büntetőjogi következmények ismertetése is jelentős segítséget nyújthatna a bűncselekmények felderítéséhez.. Mindemellett rendszeresen, főként a. fiatal tisztek körében hangsúlyozni kellene, hogy a laktanyán belül a fegyelem és rend aprólékos megkövetelésé,.minden rendellenesség, fegyelemsértés ellen a szükséges mértékű fellépés, az első, amely a fegyelemsértések és bűncselekmények meggátlá'sa terén eredményeket hozhat. A fegyelemsértések elkendőzése, azok számának eltitkolása csupán újabb fegyelemsértések és bűncselekmények melegágya lehet. * & * A továbbiakban néhány olyan kérdésre szeretnék kitérni, amelyek. megítélésem szerint a katonai bíróságok előtt másként jelentkeznek, mint az egyéb büntető eljárásban, illetve amelyeknél speciális katonai szempontoknak is jelentősége van. Elsőként a: jogpolitikai elvek által kiemelt, a védelem és a védekezés fontossága körében a sorkatonák ellen indított eljárásra kell a figyelmet ráirányítani. A:hivatásos, illetve.^továbbszolgáló állományúak ugyanis a védelmükről,al?ár választott védő útján is képesek gondoskodni. A sorkatonák azonban még az esetben, is,'.ha nincsenek előzetes letartóztatásban, mozgásukban korlátozva vannak, és a védővel való kapcsolatfelvétel, illetve kap-' csolattartás terén is akadályba ütköznek. A katonai bíróságoknak ezért e körülményre fokozott figyelmet kell fordítani és a katonai kollégium 1/1985,

22 sz. tanácselnöki állásfoglalásában írtaknak megfelelően amennyiben az ügybeii választott védő nem jár el gondoskodni kell kirendelt védőről. A jogpolitikai elvek a.szakértők alkalmazásával kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy igénybevételük csak akkor indokolt, ha'az ügy megítéléséhez szükséges tények szakszerű elbírálásához a különleges szakértelem elengedhetetlenül szükséges. E figyelemfelhívás azért vált szükségessé, mert jelentős számú ügyben indokolatlanul vettek igénybe szakértőt és a szakértői tevékenység, illetve a vélemény beszerzése az eljárás jelentős elhúzódásához vezetett. A szakértők bevonásával és alkalmazásával kapcsolatosan a katonai bíróságok általában megfontoltan és az eljárási törvény előírásainak megfelelően járnak el. Kétségtelen, alkalmanként a szakértők igénybevétele jelentős bűnügyi költséggel jár. Ez azonban nem lehet akadálya az ügy kellő felderítésének. A költségek növekedése ellen, a vélemény elkészítési határidejének megfelelően szigorú megszabásával és a költségek megállapításával kapcsolatos szabályok szigorú betartásával kell fellépni, az objektív szakértői vélemény beszerzésétől azonban nem lehet eltekinteni, ha a megalapozott döntéshez a szakértői tevékenység indokolt. Figyelmet kell fordítani a szakértő személye kiválasztásánál arra is, hogy az elöljáró szakszolgálat ellenőrzési kötelezettségének elmulasztása nem játszott-e szerepet a bűncselekmény megvalósulásában, és a szakértő e téren nincs-e érintve, biztosítva van-e az elfogulatlansága. Az előzetes letartóztatás kérdésére is ráirányítják a figyelmet a jogpolitikai elvek. Akként fogalmaznak, hogy a személyes szabadság korlátozására a törvényi előfeltételek megléte esetén is csak akkor kerüljön sor, ha az eljárás sikeres lefolytatása ezt feltétlenül megkívánja, továbbá, hogy előzetes letartóztatás'elrendelésére elsősorban a szökés veszélye, valamint az eljárás lefolytatásának a veszélyeztetése esetén, illetőleg akkor kerüljön sor, ha bűnismétléstől alaposan tartani lehet. E tétellel kapcsolatban indokolt utalni arra az ismert adatra, mely szerint jelentősen megnőtt azoknak a nem katonai bíróságok előtt folyó ügyeknek a száma, amelyekben a vádlottak igen hosszú időn át vannak előzetes fogvatartásban. Ismeretes az is, hogy az előzetes letartóztatás tartama több esetben már a nyomozati szakban elérte az egy évet, amikor a kérdésben a Legfelsőbb Bíróságnak kellett döntenie. Több esetben pedig az előzetes letartóztatás csaknem annyi ideig tartott, amennyi büntetést a bíróság kiszabott. Ezek feltétlenül indokolják e kérdés fokozott figyelemmel kísérését. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a hatályos Be a azt tartalmazza, hogy katonával szemben előzetes letartóztatást abban az esetben is pl lehet rendelni, ha a terhelt szolgálati vagy fegyelmi okból nem hagyható szabadlábon. Ilyen módon a katonai büntető eljárásban az előzetes letartóztatás élrendelésére az általánosnál több ok szolgálhat alapul. Vizsgálni kell ugyan-